SAJÓIVÁNKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE VIZSGÁLATI MUNKARÉSZ ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

PROVINCIA TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ KFT Levélcím: 3529 Miskolc, Derkovits u. 52. Telephely: 3530 Miskolc, Hadirokkantak u. 6. II/1. Tel/Fax: /46/ 356-345 E-mail:[email protected]

SAJÓIVÁNKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE VIZSGÁLATI MUNKARÉSZ ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész

KÜLZETLAP SAJÓIVÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE VIZSGÁLATI MUNKARÉSZ

Településtervező:

Soltész Jánosné TT-1-05-0114-SZKI/2001 TR-1-05-0114/2002 05-0114-SZKI-SZK

Építész munkatárs:

Csintalan Ildikó É2-05-0015/ 2003 Barnáné Papp Tünde 05-0196-É3-É

Közműtervező munkatársak:

Sallai Attila K-2-2/05-1100 Sejkóczki András

Közlekedéstervező

Harangozó Gyula K1-1/05-0202d

Digitális feldolgozás:

Holló György

Miskolc, 2005. július hó. Soltész Jánosné ügyvezető

2


TARTALOMJEGYZÉK SAJÓIVÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE VIZSGÁLATI MUNKARÉSZ ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ I. VIZSGÁLATI MUNKARÉSZ, HELYZETELEMZÉS Bevezető 1.) Előzmények 2.) A történeti múlt, mint a stratégia alkotás kiinduló eleme 3.) Természeti erőforrások 4.) A település legfontosabb adatai /KSH/. A humánerőforrás jellemzése 5.) A közintézmény-ellátás jelenlegi helyzete és a jelentősebb gazdálkodó egységek, gazdasági erőforrás 6.) Térszerkezeti kapcsolatok, közlekedés 7.) Közművesítés 8.) Környezetvédelem 9.) A településszerkezet és az építészeti örökség védelme. II.

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

III. Tervjegyzék Összefoglaló vizsgálatok (épületállag, zöldterület és közlekedési vizsgálat) V-1 M = 1:4000 Koncepció vázlat KV-1 M = 1:4000 KV-2 Útmintakeresztszelvények

V-3

M = 1:16000 M= 1:200

3


4

I. VIZSGÁLATI MUNKARÉSZ, HELYZETELEMZÉS Bevezető SAJÓIVÁNKA község 2005-ben megkezdte rendezési tervének készítését az 1997. évi LXXVIII. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény, illetve annak módosításáról szóló 1999. évi CXV. törvény értelmében. A törvényi előírásokon túlmenően a település érdeke, hogy fejlesztési szándékainak a legoptimálisabb helyét a rendezési tervben kijelölje és az előkészítési folyamatokat megkezdje. A területek felhasználását, a telkek alakítását, továbbá az építések feltételeit és módját a településrendezési tervben (településszerkezeti és szabályozási terv), illetve a helyi építési szabályzatban kell megfogalmazniuk. A tervezési folyamat a helyzetelemzéssel, azaz a vizsgálati munkafázissal kezdődik. A rendezési terv két részből áll, éspedig a településszerkezeti tervből, illetve a helyi építési szabályzatból. A településszerkezeti terv az ún. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ALAPJÁN készül, melyet az önkormányzati testületnek határozattal kell elfogadnia. A településfejlesztési koncepció hasonló elvek alapján készül, mint a kistérségi fejlesztési program, de a területigényes fejlesztések helyét, módját egyre konkrétabban kell rögzíteni az alapelvekben. A térszerkezeti használatot a település teljes közigazgatási területére ki kell dolgozni. Az egyeztetési eljárások során a külterület használatot a szomszédos településekkel is egyeztetni kell. Így bizonyos fejlesztések összehangolása, illetve egyes térhasználati formák esetleges konfliktusa könnyebben kezelhetővé válik, például a kerékpárutak a közigazgatási területeken áthaladnak, vagy környezeti kockázattal járó technológiák fogadása esetén számolni lehet a szomszédos települést érintő terheléssel, illetve a közműrendszerek is térségi összehangolást igényelnek. A helyi építési szabályzat és szabályozási terv a területfelhasználási egységekre vonatkozó építési övezeteket határozza meg, melyet az önkormányzati testületnek rendelettel kell elfogadnia. A szabályozási terv kötelező szakági munkarésze a helyi értékvédelmi javaslat (a természeti és művi környezet). A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a település önkormányzatának feladata. A sajátos arculat, a településkép védelem egyik eszköze tehát a helyi építési szabályzat. Az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól a 66/1999.(VIII.13.) FVM.r. rendelkezik.


5

1.) Előzmények SAJÓIVÁNKA községre korábban a 80-as években készült településrendezési terv mely KAZINCBARCIKA várossal közösen készült. Az elmúlt évtized alatt a települési önkormányzat alapvetően a közműfejlesztési tervek készültek, illetve néhány térségfejlesztési tanulmány foglalkozott a település távlati célkitűzéseivel. 2.) A település rövid bemutatása SAJÓIVÁNKA Borsod megyei 500 fős település, a megyén belül – elsősorban földrajzi helyzetének köszönhetően (Kazincbarcikától 4 km-re fekszik) – kedvező helyzetben van. Nagyrészt ennek következtében a lakosság száma állandóságot, sőt kismértékű emelkedést mutat, ami nagyobbrészt a bevándorlás következménye. A 80-as években történő új utcasor nyitásának következtében a bevándorlás pozitív egyenleget mutat: jelentős mértékű a kazincbarcikaiak kiköltözése – elsősorban értelmiségi foglalkozásúak költöztek ide. Ennek következtében a településen a lakosság polarizálttá vált: a gyerekszám csökkenéséből adódóan az öregek növekvő aránya mellett a fiatal diplomás csoport aránya is számottevő. A roma származásúak aránya 10%, róluk az a vélemény, hogy be tudnak illeszkedni. 3.) Természeti erőforrások KISTÉRSÉGI SZINTŰ TÁJKATASZTERI LEÍRÁS (Somogyi- Péchy alapján) SAJÓIVÁNKA természetföldrajzi besorolás alapján az Észak-magyarországi makrorégión belül Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az un. Tardonai dombság ás a Sajó völgy kistájegységen határán helyezkedik el . A település magaslati része a Tardonai dombsághoz, míg a 26-os számú úton túli terület a Sajó völgye kistájegységhez tartozik. A.) TARDONAI DOMBSÁG TÁJKATASZTERI LEÍRÁSA 6.5.31. TARDONAI DOMBSÁG A kistáj Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén helyezkedik el. Területe 260 km2 (a középtáj 14,6 %.-a, a nagytáj 2,39 %-a) Területhasznosítás 1. belterület 2. szántó 3. kert 4. szőlő 5. rét legelő 6. erdő 7. vízfelszín 8. ártér, elhagyott terület, bányaterület 9. a fentiekből védett terület

% 1,61 32,98 6,05 4,90 34,39 0,07 8

hektár 419 8 575 1 573 1 274 14 141 18 2 100


6

Domborzati adatok A kistáj ÉK-i kitettségű és lejtésirányú, 125 és 408 m közötti, 350 m átlagos tszf-i magasságú, medencékkel tagolt, középhegységi előtérben elhelyezkedő dombság. Genetikailag völgyközi hátakra tagolt egykori hegylábfelszínként értelmezhető. Az átlagos relatív relief 105 m/km2, a Ny-i, illetve a peremi részeken 80 m/km2 alatti, a középső részeken 120 m/km2 feletti. Átlagos vízfolyássűrűsége 2,7 km/km2, a peremeken 2 alatti, D-en, DNy-on 4 km/km2 feletti értékek a jellemzőek. Az egész felszínre jellemző az intenzív lejtőformálódás, mely jelenleg is hat. A K-i részen nagymértékű, egyébként közepes talajerózió jellemzi. Földtani adottságok: A felszín kb. 60 %-át alsómiocén homok, kavics, agyag fedi, előfordulása a kistáj középső és K-i részén uralkodó. A felsőmiocén andezittufa, homok. Hasznosítható ásványi nyersanyagai lokális igények kielégítésére elegendőek (pl. falazó homok: Nagybarca 0,2 Mm3) Éghajlat Mérsékelten hűvös – mérsékelten száraz éghajlatú kistáj. Az évi napfénytartam 1850 óra körül van, a nyári 720-740 óra, a téli 150-170 óra. Az évi középhőmérséklet 8,6-8,8 C, a vegetációs időszak sokévi átlaga 15,5-16,0 C. Várhatóan április 17. után már 10 C fölé emelkedik a napi középhőmérséklet és 176 nap múlva, október 10-én ér véget ez az időszak. Az utolsó tavaszi fagy valamivel április 25.-e után várható, az első őszi pedig október 5. és 10. között valószínű. A fagymentes időszak kb. 170 nap, de az É-i részeken ennél rövidebb. A legmelegebb nyári napok maximum hőmérsékleteinek sokévi átlaga 33,0 C, a minimumoké –17,0 és –18,0 C közötti. Az évi csapadékösszeg 600 és 650 mm között van, a tenyészidőszak átlaga 370400 mm. A 24 óra alatt lehullott legtöbb csapadék 94 mm volt; Varbón mérték. Átlagosan évente 45 olyan nap van, amikor hótakaró fedi a földeket. Az átlagos maximális hóvastagság 20-22 cm. Az ariditási index D-en 1,08, K-en 1,15. Jellemző szélirányok a Ny-i és a K-i, az átlagos szélsebesség 2,5 m/s körül van. Az É-i részeken az erdőgazdálkodás a jellemző, a középső és a D-i területeken a mezőgazdasági kultúráknak is kedvező az éghajlat. Vízrajz A Szinva bal oldali vízgyűjtőjére, valamint a Sajóba folyó Tardona-, Harica-, Nyogőés Bábonyi-patak vízgyűjtőjére terjed ki. Lf=a hegységből ÉK-nek lejtve 4 l/s.km2-ről 2 l-ig csökken; Lt=20 %-ról 11 %-ig csökken hasonló területi eloszlásban Vh és Vf=a tetők 30-40 mm-es feleslege lent 50 mm-es hiányra csökken. A kistáj vízfolyásairól mért adataink nincsenek, de a vízjárást és a vízhozamokat irányító tényezők ismerete alapján itt mérsékelt karsztos kiegyenlítő hatással, tehát fokozott szélsőségekkel kell számolni. Az időszakos árvizek az erős lejtés miatt nem veszélyesek, száraz időszakban viszont a medrekben alig van víz.


7

Az árterület kiterjedése 13 km2, amiből 1,7 km2 belterület, 6,7 km2 szántó, 3,4 km2 rét és legelő, 1,2 km2 erdő. A völgytalpon jelentős feltöltődés nincs. Nagyobb állóvize nincs, de meg kell említeni a Szinvába torkolló Pece-patak négy árvíztározóját, amelyek Miskolcot óvják a nagy záporok kártevésétől (I=4,3 ha, II=3,3 ha, III=3,1 ha, IV=1,8 ha). A patakok vízminősége a hegységi szakaszon megfelelő, de a települések elhagyása után elszennyeződnek. Jelentős vízhozamú a varbói Harica-forrás (1773-1,2 l/p). Talajvíz csak az alsóbb völgyszakaszokon van, általában 4-6 m közötti mélységben. Mennyisége nem számottevő. De kevés a rétegvíz is, 50 l/s körüli az egész területre számítva. Az artézi kutak száma is, vízhozama is csak a Sajó völgyéhez közelebbi területsávon jelentősebb. A rendelkezésre álló vízkészlet elméleti kihasználtsága 100 %-os. Tardona kivételével minden község közműves vízellátásban részesül, amit a talajvíz nitráttartalma szükségessé is tesz. Csatornázásban azonban csak Sajóbábony részesült. Növényzet A terület növényföldrajzi térbeosztása tekintetében a Büókk-fennsík kistájjal megegyezik. Potenciális erdőtársulásai pannóniai cseres tölgyesek (Quercetum petraeae-cerris), alföldi tatárjuharos lösztölgyesek (Aceri tatarico-Quercetum), gyertyános tölgyesek (Querco-petraeae-Carpinetum). A legmagasabb helyeken szubmontán bükkösök (Melico-Fagetum), a vízfolyások mentén alacsonyártéri társulások (Salicetea purpurea) és magasártéri keményfaligetek (Ulmion), egyes foltokon savanyú bükkösök (Deschampsio-Fagetum) találhatók. A sokszínű lágyszárú növényzetből a kecskerágó (Euonymus verrucosus, E. europaeus), a perjefélék (Poa nemoralis, Melica uniflora), a sásfélék (Carex montana, C. humilis, C. brizoides), az iszalag (Clematis vitalba), stb. emelhető ki. Az erdőgazdasági területeket vegyeskorú keménylombos és fenyőerdők borítják. Az évi folyónövedék sok év átlagában a 3,7 m3/ha-t nem haladja meg. A mezőgazdasági termények közül a búza (20-25 q/ha), a tavaszi árpa (15-20 q/ha), a kertgazdasági termények közül pedig a zöldpaprika (100-150 q/ha), a paradicsom (100-250 q/ha) és a káposzta (75-250 q/ha) emelhető ki. Talajok Annak ellenére, hogy a kistáj 81,3 %-át agyagbemosódásos barna erdőtalajok borítják, talajtanilag meglehetősen tarka terület. A tarkaság egyik oka, hogy az agyagbemodósásos barna erdőtalajok típusán belül vannak harmadidőszaki középkötött agyagos üledékeken, továbbá andezit- és riolittufán képződött változatok. Ezek a változatok mechanikai összetételükben (vályog, agyagos vályog, illetve nem vagy részben mállott durva vázrészű), vízgazdálkodásukban (közepes vízvezető képességű, nagy vízraktározó képességű és jó víztartó talajok, illetve a sekély termőrétegűség miatt szélsőséges vízgazdálkodásúak) és termékenységi besorolásuk (VI-VIII.) is különböznek. Lepusztulásukkal földes és köves kopárok alakultak ki, amelyek területi részaránya 5 %.


8

a.) A talajtípusok területi megoszlása (%) Talajtípus kód 01 07 09 11 26

Területi részesedés 5 81,3 5,4 5,4 2,9

b.) A talajtípusok területi elterjedése a domborzati adottságok függvényében (%) Talajtípus kód 01 07 09 11 26

0-5 36 12 100

Lejtőkategória 17-25 45 8 28 25 -

5-17 5 14 18 -

>25 55 52 22 45 -

erdő 35 -

c.) Területhasznosítási módok területi eloszlása a talajtípusok függvényében (%) Talajtípus kód 01 07 09 11 26

Területhasznosítási mód rét, legelő 25 5 20 5 -

szántó 25 20 50 90 85

szőlő 25 10 -

gyümölcsös -

erdő 25 65 5 5 15

település 25 -

A kistáj K-i felében lösszel keveredett málladékon, kedvezőbb feltételek mellett barnaföldek képződtek (5,4 %). Mechanikai összetételük vályog, vízgazdálkodásuk kedvező. Termékenységüknek az erősen savanyú kémhatás szab határt. Az V. termékenységi kategóriába sorolhatók. A Miskolc-Sajószentpéteri közötti dombvonulaton nyirokszerű agyagon csernozjom barna erdőtalajok képződtek (5,4 %). Mechanikai összetételük agyagos vályog, vízgazdálkodásukra emiatt a gyenge vízvezető és a nagy víztartó képesség jellemző. Termékenységük kedvező, az V. termékenységi kategóriába tartoznak.A Sajóba torkolló patakok völgyében agyagos vályog mechanikai összetételű réti öntések találhatók. Vízgazdálkodásukra a közepes vízvezető és a nagy víztartó képesség jellemző. Szénsavas meszet nem, vagy csak kis mennyiségben tartalmaznak. Termékenységi besorolásuk VII. Sajátos táji adottságok A kistáj településeinek többsége közúton jól, kisebb része csak bekötőútról érhető el. A terület természeti adottságai a mezőgazdaság számára mérsékelten kedvező feltételeket nyújtanak. A kistáj üdülési potenciálja elsődlegesen a Bükk közelsége és a táj szépsége adja. A helyi üdülési idegenforgalom mérsékelt. A térségben helyi jelentőségű üdülési vonzó tényezőként csak néhány kultúrtörténeti emlék (a


9

középkori eredetű Platthy-kastély, XIV. sz-beli átépített gótikus templom: Bánhorváti; barokk fa toronyláb: Radostyán) említhető. Tájtipológiai összegzés Szubkontinentális, mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz, cseres tölgyes, D-i peremén hegyi gyertyános tölgyerdős, változatos harmadidőszaki üledékeken, vulkáni málladékon és agyagos nyirok lejtőüledéken kialakult, zömében agyagbemosódásos barna erdőtalajú, K-en alárendelten barna és csernozjom barna erdőtalajú, a meredekebb lejtőkön az erdőirtás nyomán keletkezett köves kopár foltokkal is tarkított, eróziós-deráziós, helyenként szurdokvölgyekkel erősen tagolt dombvidék. Hasznosításában Ny-on és a középső területeken az erdőgazdaság vezet kb. 2/3-os arányban, míg K-en a mezőgazdaságé a túlsúly. Ny-on a mezőgazdaság csak a települések körzetében nagyobb arányú. A K-i, DK-i lejtők egykor híres szőlői megritkultak, de összességében még mindig számottevő területűek. A patakvölgyek ártere kb. 5 %-os kiterjedésű, réti öntéstalajú és főleg rétekkellegelőkkel, de az alacsonyabb szinteken már szántókkal is hasznosított külön típusfáciesre különíthető. A terület magasabb, D-i része turisztikailag is igénybevett vidék. B.) SAJÓ-VÖLGYE KISTÁJEGYSÉG TÁJKATASZTERI LEÍRÁSA Domborzati adatok A kistáj szerkezeti árokban kialakult asszimetrikus, teraszos folyóvölgy. A bal parton a II-V.sz. akkumulációs teraszok kísérik a folyót, a jobb part a Bükk pereméhez szorulva csuszamlásos. A kistáj K-i részén a II-III.sz. terasz szintje összefonódik a Bódva teraszaival. A felszín fele ártér, fele pedig a közepes magasságú tagolt síksági domborzattípusba sorolható. Az abszolút tszf-i magasság 123 és 260 m között változik, az átlagos relief 34 m/km2. A kistáj gyenge horizontális felszabdaltságú (vízfolyássűrűség 1,4 km/km2). Intenzívebb eróziós-deráziós formák és folyamatok a kistáj ÉNY-i és ÉK-i részén jellemzőek. Földtani adottságok A kistáj kőzettani alapján NY-ról K-re az oligocén márga, homok, a barnakőszéntelepes miocén lajtamészkő és homokos-homokköves összletek képviselik. A felszín kb. 60 %-át folyóvízi homok, kavics, teraszkavics, mintegy 15 %-át lösz és löszderivátum (főként a II. és IV.sz. teraszon), kb. 15 %-át glacális vályog fedi. A felszíni-felszín közeli képződményekre az ÉNY-DK-i, NY-K-i szerkezeti irány, a feltöltött medencére és idősebb képződményeire pedig az ÉKDNY-i irány a jellemző. Gyenge szeizmicitású terület. Éghajlat Mérsékelten hűvös-mérsékelten száraz, de az É-i és ÉNY-i részeken közelíti a mérsékelten nedves éghajlati típust. Az évi napfénytartam 1850 óra, a nyári 740-750 óra, a téli csak kevéssel 150 óra fölötti, a nagy ködgyakoriság miatt. A hőmérséklet évi és nyári félévi átlaga 8,8-9,2 oC, illetve 15,7-16,0 oC. Április 1518 között a napi középhőmérséklet általában meghaladja a 10 oC-ot. 178 nap körüli


10

időtartam után, október 12-én ismét 10 oC alá csökken. A fagyoktól mentes időtartam 165-170 nap; kezdete április 25. utánra, a vége október 7-re esik. Az évi legmagasabb és legalacsonyabb hőmérsékletek sokévi átlaga 33,4 oC, illetve -15,7 és -16,0 oC közötti. Mind az évi, mind a nyári félévi csapadékmennyiségben a NY-i és a K-i területek között eltérés van. (NY-on: 650 mm fölött, illetve 400-420 mm; K-en: kevéssel 600 mm alatt, illetve 370-400 mm). A 24 órás csapadékmaximum 100 mm Putnokon észlelték. A hótakarós napok száma átlagosan évi 40-45, az átlagos maximális hóvastagság 20 cm körüli. Az É-i és az ÉNY-i részeken az ariditási index 1,04-1,10, a Sajó és a Bódva összefolyásánál viszont 1,15-1,20. Leggyakoribb szélirányok az ÉNY-i és a DK-i; az átlagos szélsebesség kevéssel 2 m/s fölött van. A megművelhető területeken a szántóföldi és a kevésbé hőigényes kertészeti növények termesztéséhez kedvező az éghajlat. Vízrajz A Sajónak az országhatártól a Bódva torkolatáig terjedő 58 km-es völgyére, valamint a Bódvának a Szuhogyi-patak torkolata alatti 30 km hosszú völgyére terjed ki. Lf = 2 l/s.km2; Lt = 11%; Vh = 70 mm A Sajóról a bánrévei és sajószentpéteri, a Bódváról a tájon kívüli szendrői vízmérce adatait mutatjuk be. Vízfolyás Sajó Sajó Bódva

Vízmérce

LKV

Bánréve Sajószentpéter Szendrő

-37 40 -62

LNV Cm 450 324 280

KQ 2,38 3,60 1,28

KÖQ m3/s 21,5 23,6 6,90

NQ 480 475 90

A Sajó két mércéje között kb. 25 %-os vízgyűjtő növekedés van, ami azonban a kiegyenlítődés miatt nem tűnik ki a vízhozamokból. Árvizek főleg kora tavasszal és nyár elején fordulnak elő, de lehetnek őszi árvizek is. A széles völgy egyes részeit nem összefüggő védgátak oltalmazzák az elöntéstől. Az árterület tetemes, több mint 50 km2, amiből 1,5 km2 a belterület, 20,6 km2 a szántó, 24,8 km2 a rét és legelő, 5,6 km2 az erdő. A jelentékeny vízhozamok elméletileg vízenergia-termelést is lehetővé tennének. Ennek 50 %-os valószínűségű értéke 88 mill. kWh. A Sajó vizét azonban a határon túl is (a mértékadó készlet 51 %-áig) és a hazai iparvidék is teljesen leköti. Emiatt minőségileg teljesen elszennyezett, III., és IV. osztályú szakaszai is vannak. A Sajónak ezen a szakaszán a mederfeltöltés üteme 6 mm.


11

A völgynek tetemes talajvízkincse van, átlagosan 2-4 m között mindenhol megtalálható. Mennyisége 200 l/s, felerészben partiszűrésű típus. Hasonló értékű a rétegvíz készlet is. Minőségileg eléggé kemény és szulfátos is. A Sajó-völgyben sok az artézi kút, a vízhozamok azonban változóak. Hazánkban az a ritka kistáj, ahol minden községnek van - noha nem teljes - közüzemi vízellátása. Erre a szennyezett, fertőzött talajvíz miatt kifejezetten szüksége is van. Csatornázás - részlegesen azonban csak a nagyobb községekben található (Edelény, Mucsony, Kazincbarcika, Sajószentpéter). A kistáj vízkészletét elméletileg 100 %-ban kimerítette. Növényzet A kistáj növény földrajzi tértagozódása tekintetében a Magyar vagy Pannóniai flóratartomány (Pannonicum) Északi-középhegység flóravidékének (Matricum) Tornense flórajárásba tartozik. A terület potenciális erdőtársulásai a szubmontán égerligetek (Alnetum glutinosae-incanae), a pannóniai cseres tölgyesek (Quercetum patraeae-cerris) és a gyertyános tölgyesek (Querco petraeae-Carpinetum). A nyílt helyeken magaskórós társulások (Filipendulo-Petasition), gyapjúsásos láprétek (Carici flavae-Eriophoretum), nedves kaszálók és mocsárrétek (Molinietum) húzódnak. A jellemzőbb lágyszárú fajok között a lóhere (Trifolium pannonicum), a sásfélék (Carex montana; C.pilosa. C. brizoides, stb.), a kigyógyökerű keserűfű (Polyponum bistorta), a hüvelyes gyapjúsás (Eriophorum vaginatum) stb. említhető. Az erdőművelésbe vont területeket vegyeskorú kemény-, részben lágylombos erdők borítják. Az évi folyónövedék átlagos nagysága 3,1-3,7 m3/ha. A mezőgazdasági művelés jellemzőbb kultúrái a búza (25-35 q/ha), a tavaszi árpa (20-30 q/ha), a kukorica (30-35 q/ha), a cukorrépa (350-400 q/ha) és a káposzta (280-320 q/ha). Talajok A kistáj talajtakarója változatos. A folyóvölgyet szegélyező dombok legmagasabb térszínein nyirokszerű agyagon, vagy andezit málladékon képződött agyagbemosódásos barna erdőtalajok képződtek. Mechanikai összetételük vályog vagy agyagos vályog. Vízgazdálkodásuk a sekély termőrétegű változatok esetében szélsőséges; a nehéz mechanikai összetételű változatokra a gyenge vízvezetés és az erős víztartás jellemző. Termékenységük ettől függően a VII. vagy a VIII. termékenységi kategóriába sorolható. a.) A talajtípusok területi megoszlása (%) Talajtípus kód 01 04 07 11 25 26 31

Területi részesedés 1,7 0,3 11,1 11,1 6,4 56,9 12,5


12

b.) A talajtípusok területi elterjedése a domborzati adottságok függvényében (%) Talajtípus kód 01 04 07 11 25 26 31

Lejtőkategória 0-5 45 48 100 100 100

5-17 30 46 -

17-25 10 11 6 -

erdő 50 100 12 -

>25 40 2 -

c.) Területhasznosítási módok területi eloszlása a talajtípusok függvényében (%) Talajtípus kód

01 04 07 11 25 26 31

Területhasznosítási mód Rét, legelő 28 19 18

szántó

Szőlő

Gyümölcsös

erdő

település

40 64 97 72 55 82

4 2 -

1 -

50 100 32 -

10 26 -

Az enyhe lejtésű, D-i kitettségű lejtőkön csernozjom barna erdőtalajok találhatók, az agyagbemosódásos barna erdőtalajokkal azonban kiterjedésben. Mechanikai összetételüket, vízgazdálkodási tulajdonságiakat és a talajképző kőzetet tekintve sem különböznek az agyagbemosódásos barna erdőtalajoktól, azonban szénsavas mésztartalmuk növekedése, a csernozjomosodással együttjáró szervesanyagfelhalmozódás és a talajszerkezet javulás miatt a kistáj legtermékenyebb talajai. Termékenységük alapján az V. termékenységi kategóriába tartoznak. Szántóterületek. A földes és köves kopárok részaránya jelentéktelen (1,7 %). A Sajó-völgyben a nyers öntések részaránya 13 %, az öntés réti talajoké 57 %, a réti talajoké 6%. Mechanikai összetételük vályogtól agyagos vályogig változik. Vízgazdálkodásuk ennek megfelelően alakul, vízvezető képességük csökken, víztartó képességük nő. Termékenységük a szerves anyag - a talajosodás mértékétől függően VIII.-tól V.-ig változik a nyers öntés-réti talaj fejlődési sorban. Szántók és rétek. Sajátos táji adottságok A kistáj települései az országos közúthálózatról jól megközelíthetőek. A térség legnagyobb települése Kazincbarcika, fontos ipari központ. Az ipari tevékenységből származó környezetszennyezés esetenként jelentős. A természeti adottságok a mezőgazdasági területhasznosítás számára általában kedvezőtlenek, vagy csak mérsékelten kedvezőek. A kistáj üdülési potenciálja nem elégséges ahhoz, hogy az


13

itt jelentkező üdülési, kiránduló turista igények helyben kielégíthetők legyenek. A kiránduló turizmus számára csak a kultúrtörténeti értékek (honfoglalás-korabeli földvár: Edelény; gótikus templomok: Edelény, Sajókaza, Sajószentpéter; barokk kastély: Edelény; népi lakóházak: Mucsony jelenthetnek helyi vonzerőt. Tájtipológiai összegzés 3/4-ében szubkontinentális, mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz. A Sajó völgytalpán ártéri ligeterdő, a peremeken cseres tölgyes erdőmaradványos, a harmadidőszaki agyagos szoliflukciós, lejtőlöszös üledékeken köves kopár és agyagbemosódásos barna erdőtalajú, a magas ártéren réti és réti öntéstalajú, az alacsony ártéren fiatal nyers öntéstalajú teraszos folyóvölgy. Hasznosításában a szántóföld kb. 2/3-os részaránnyal uralkodik. Mellette az árterek kb. 10 %-os rétlegelő területe a számottevő. De sok a felhagyott egykori bánya is, amelyek rekultivációja lassan halad. Barnaszén-készletének hasznosítása váltakozó intenzitással folyik. A Sajó bal part NY-i szakaszán és K-en, a Szuha és a Bódva torkolata között a kistáj kb. 1/4-nyi részén hasonlóan cseres tölgyes erdőmaradványos, NY-on harmadidőszaki üledéken, K-en löszös folyóvízi hordalékon agyagbemosódásos és csernozjom barna erdőtalajú hegységelőtéri hordalékkúp-síksági szegély húzódik, amelyen túlnyomós a mezőgazdasági hasznosítás. A bányászat a völgyben terjedelmes ipargazdasági agglomerációt hozott létre, amely az időnkénti inverziós légköri helyzettel légszennyezést is okoz. 4.) A település legfontosabb adatai. A humánerőforrás jellemzése. Közigazgatási terület: Lakónépesség: Születések száma: Halálozások száma: Természetes szaporodás fogyás: Vándorlási különbözet

illetve

10,23 km2 601 fő 9 fő 10 fő -1 fő -3 fő

4.1.) A lakosság vallás szerinti és a lakóházak építőanyag szerinti megoszlása (1910. és 1930-as népszámlálási adatok szerint) A lakosság vallás szerinti megoszlása

Latin szert. kat. Görög szert.katolikus Református Ágostai hitv.ev. Görög keleti Unitárius Izraelita Egyéb

1910 175 223 4 2 11 -

1930


14

A lakóházak építőanyag szerinti megoszlása 1910 Építőanyag Kőből vagy téglából Kő- vagy téglaalappal vályog- vagy sárból Vályog- vagy sárból Fából vagy más anyagból Tető: Cserép-, pala vagy bádog Zsindely vagy deszka Nád- vagy zsúp Összesen

1930

34 25 35 1 23 59

4.2.) A népességszám alakulása (1990. KSH) Korcsoport 0-4 5-9 10-14 15-19 20-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 65-69 70-74 75-79 80-84 85Összesen: 4.3.

Férfi 14 18 17 13 13 21 15 14 15 15 14 11 8 16 4 4 3 215

Nő 14 15 14 17 19 22 10 20 16 17 16 16 19 16 5 6 4 2 248

Összesen 28 133 31 30 32 43 25 34 31 32 30 27 27 32 9 10 7 2 463

Jellemző korosztályok Korcsoport Propagatív korú nő 0 – 14 eltartott Munkaképes korú (14-60) Nyugdíjas 60 év felett

Férfi 49 82 84

Nő 110 43 153 52

Összesen 92 235 136


15

4.4.) Az aktív keresők foglalkozási főcsoportok és beosztás szerint (1990. KSH) Összes létszám Fizikai foglalkozású létszám Ipari foglalkozású létszám Építőipari foglalkozású létszám Mezőgazdasági foglalkozású létszám Közlekedési foglalkozású létszám Kereskedelmi- és vendéglátóipari foglalkozású létszám Vízgazdálkodási- és egészségügyi foglalkozású létszám Anyagmozgató- gépkezelő, árukezelő foglalkozású létszám Egyéb fizikai foglalkozású létszám Egyéb Szellemi foglalkozású létszám Műszaki foglalkozású létszám Igazgatási, gazdasági foglalkozású létszám Egészségügyi és kulturális foglalkozású létszám Számviteli, ügyviteli foglalkozású létszám Vezető, irányító foglalkozású létszám Beosztott ügyintéző foglalkozású létszám Beosztott ügyviteli dolgozó Önálló foglalkozású, segítő családtag

161 59 16 9 24 15 6 9 23 36 7 13 8 8 9 23 4 -

4.5.) A 7 éves és idősebb népesség legmagasabb iskolai végzettség és nemek szerint (1990. KSH) Összes létszám 0. osztály 6. osztálynál kevesebb 6-7 osztály 8 osztály Középfokú, szakmunkás Középfokú végzettség Felsőfokú végzettség

Férfi 197 4 26 41 57 48 19 2

Nő 225 6 29 55 82 21 26 6

Összesen 422 10 55 96 139 69 45 8

4.6.) Az aktív keresők iskolai végzettség szerinti megoszlása (1990. KSH) Összes létszám 6. osztálynál kevesebb 6-7 osztály 8 osztály Középfokú, szakmunkás Középfokú végzettség Felsőfokú végzettség

Férfi 110 2 8 33 47 18 2

Nő 87 6 1 41 14 19 6

Összesen 197 8 9 74 61 37 8

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 4.7.) Fontosabb intézményekkel való ellátottság (1996. KSH) Körjegyzőség Vasútállomás Távolsági autóbusz megálló Postahivatal (fiókposta) Közüzemi vízellátás Csatornaellátás Nappali ellátást nyújtó idősek klubja Házi orvos székhely Gyógyszertár Óvoda Felsőtagozattal is rendelkező ált. iskola Mozi Benzinkút Iparcikkbolt TÜZÉP Piac Ipartelep

van van van van -

16


17

4.8.) A település adatai az utolsó 5-6 év viszonylatában Megnevezés Közigazgatási terület /km2 Lakónépesség /fő Születések száma /fő Halálozások száma /fő Természetes szaporodás illetve fogyás /fő Vándorlási különbözet /fő

1996 10,23 474 6 8 -2 5

1997 10,23 479 7 8 -1 6

1998 10,23 510 6 4 2 29

2000 10,23 499 8 10 -2 18

2001 10,23 601 9 10 -1 -3

2002 10,23 619 2 4 -2 18

4.9.) A lakásállomány mutatói Lakásállomány Épített lakás - ebből 4 és több szobás Közüzemi vízvezetékkel ellátott Házi vízvezetékkel ellátott Közcsatornával ellátott Házi csatornával ellátott Villamosenergiát fogyasztó háztartások száma Háztartások részére fogyasztott villamosenergia (MWh) Vezetékes gázt fogyasztó háztartás Háztartásoknak értékesített vezetékes gáz (1000 m3) Közüzemi vízvezeték hálózat (km) Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások száma Közterületi kifolyó Lakosságnak szolgáltatott víz (1000 m3) Közüzemi szennyvízcsatorna hálózat Közüzemi szennyvízhálózatba bekapcsolt lakás 4 és több szobás

1996 4

1997 5

1998 1

2000 -

2001 6

2002 2

2 4 4 151 424

1 4 1 5 152 415

1 1 152 308

155 312

4 5 6 158 312

2 2 2 150 293

86 205 1,1 167 15 14 -

94 219 1,1 172 14 13 -

96 193 1,1 175 14 12 -

102 206 1,1 176 14 13 -

108 211 1,1 179 15 14 -

116 242 1,1 182 14 13 -


18

4.10. Szociális ellátás Megnevezés Idősek klubjában gondozottak Munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesült Területi ellátási kötelezettségű háziorvos és házi gyermekorvos

1996 5 -

1997 27 -

1998 22 -

1999 27 -

2000 10 -

2001 6 -

2002 24

4.11.) Intézményi ellátás Megnevezés Óvoda

Férőhely Óvodai pedagógus Óvodás gyermek Osztályterem Pedagógus Tanulók száma Ebből

8. osztályos napközi ellátásban részesülő Az önkormányzati könyvtárak könyvtári egységei Kiskereskedelmi bolt Ebből élelmiszerbolt Vendéglátóhely Személygépkocsi Távbeszélő fővonal

1996 25 2 28 -5 3 2 71 133

1997 25 2 29 5 4 3 83 133

1998 25 2 26 5 4 3 82 153

1999 25 2 22 5 4 3 87 166

2000 25 2 22 5 4 2 98 164

2001 25 20 5 4 1 110 150

4.12.) Gazdasági élet Megnevezés Működő vállalkozás Ebből

KFT Szövetkezet Bt Egyéni vállalkozás

1996 13 3 2 7

1997 23 2 3 17

1998 24 2 4 17

1999 27 2 3 21

2000 34 2 5 26

2001 34 2 6 26

2002 33 3 7 23

2002 25 2 20 5 4 1 116 149


19

1. A lakónépesség száma és a népességszám változásának oka 1990-2001 között Város, község

Sajóivánka

1990

1990. jan. 1 – 2001. jan. 31. természetes lakásváltozás egyéb változás szaporodás ill. (be és fogyás kijelentés)

463

-7

61

2001.

87

604

2. A lakónépesség száma nemek szerint, a nemek aránya 1990, 2001 Kistérség Összesen

Sajóivánka

436

1990 férfi nő

215

2001

248

1000 férfira jutó nő

összesen

férfi

nő

1000 férfira jutó nő

1153

604

303

301

993

3. A lakóegységek száma rendeltetés és szobaszám szerint Kistérség

Lakóegység intézet összesen

Lakás, üdülő, lakott, egyéb lakóegység együtt

Ebből

1 Sajóivánka

205

205

Intézet

2 3 4 szobás lakás, üdülő

20

60

62

63

-

4. A címek száma rendeltetés szerint Kistérség

Sajóivánka

Cím összesen

241

Az összeírás körébe tartozó cím

Az összeírás körébe nem tartozó cím

együtt

lakás céljára használt lakás

üdülő egység (magán)

lakott egyéb lakóegység

nem lakás céljára használt lakás

Intézeti háztartási lakóegység

204

203

-

1

-

-

37


20

4.1.1 A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség, 1870–2001 Terület, igazgatási rang Terület (ha) 03 Sajóivánka

1 023

Jelenlévő összes népesség

Állandó népesség

Lakónépesség

1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1970 1980 1990 2001 népsűrűség 1 km²-re 1970 1980 1990 2001 népsűrűség 1 km²-re 309

314

383

434

415

408

536

505

502

573

590

602

534

485

625

61,1

602

538

463

600

58,7

4.1.10 A népesség vallás és felekezet szerint Ebből: Terület, igazgatási rang

Összesen

Katolikus római görög együtt katolikus

03 Sajóivánka

600

253

205

Más istenhiten Többi Többi Református Evangélikus Baptista Adventista Izraelita alapuló protestáns keresztény

Orosz Szerb Bolgár Román Görög Többi

ortodox 48

–

–

–

A felsoroltak közé nem tartozó

Az örök világtörvényt hirdető

Egyházhoz, felekezethez nem tartozó

Nem kíván válaszolni

Ismeretlen, nincs válasz

38

5

vallások –

–

–

246

3

–

–

–

4

–

–

–

7

44

4.1.11 A népesség nemzetiségi hovatartozás szerint A nemzetiség, a kulturális értékhez, hagyományhoz kötődés, az anyanyelv, a családi, baráti közösségben beszélt nyelv válaszlehetőségek legalább egyike szerint Terület, igazgatási rang

Népesség összesen

Hazai kisebbséghez tartozó együtt

magyar afrikai arab bolgár

cigány, romani, beás

görög horvát kínai lengyel

modern héber, német örmény román ruszin szerb szlovák zsidó

szlovén, vend

ukrán

népcsoporthoz tartozik 03 Sajóivánka

600

21

572

–

–

–

21

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

4.1.2 Népszaporodás, 1970–2001 Terület, igazgatási rang 03 Sajóivánka

Lakónépesség 1970

Természetes szaporodás, ill. fogyás (-)

Élve Vándorlási Halálozás születés különbözet



1970–1979 602

51

125




1980–1989 74

-115

538

25

81



1990–2001 56

-100

463

-7

76

83

144

600


21

4.1.3 A lakó (éjszakai) népesség és a nappali népesség Lakó (éjszakai) népesség Terület, igazgatási rang 03 Sajóivánka

összesen

nem dolgozik, nem tanul

600

293

helyben dolgozik, tanul

más településen dolgozik, tanul (eljáró)

29

Más településről jár be dolgozni, tanulni

278

Helyben lakó foglalkoztatott Nappali népesség összesen

15

337

együtt

helyben dolgozik

187

más településen dolgozik (eljáró)

27

Más településről jár be dolgozni

160

helyben lakó tanuló Helyben foglalkoztatott együtt

15

helyben együtt tanul

42

120

más településen tanul

2

118

4.1.4.1 A népesség korcsoport szerint Terület, igazgatási rang Összesen 0–4 5–9 10–14 15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–44 45–49 50–54 55–59 60–64 65–69 70–74 75–79 80–84 85–X 03 Sajóivánka

600

37

34

51

48

37

27

34

56

61

49

35

36

32

22

16

15

5

5

4.1.4.2 A férfiak korcsoport szerint Terület, igazgatási rang Összesen 0–4 5–9 10–14 15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–44 45–49 50–54 55–59 60–64 65–69 70–74 75–79 80–84 85–X 03 Sajóivánka

300

23

15

31

31

19

13

14

27

32

26

17

19

12

8

6

6

–

1

4.1.4.3 A nők korcsoport szerint Terület, igazgatási rang Összesen 0–4 5–9 10–14 15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–44 45–49 50–54 55–59 60–64 65–69 70–74 75–79 80–84 85–X 03 Sajóivánka

300

14

19

20

17

18

14

20

29

29

23

18

17

20

14

10

9

5

4

4.1.5 A 18 évesnél fiatalabb népesség korév szerint, a kormegoszlás főbb mutatószámai 100 felnőttkorúra jutó Terület, igazgatási rang Összesen

0

1

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 gyermek- és öreg- gyermek- öreg- 100 gyermekkorúra jutó öregkorú korú

03 Sajóivánka

152 10 10 6 5 6 5 8 7 7 7 16

9 12

9

5 11 11

8

57

32

25

78

Más településről jár be tanulni

–

Helyben tanuló együtt

2


22

4.1.6 A 15 éves és idősebb népesség családi állapot és nemek szerint Terület, igazgatási rang

Házas

Férfi összesen

03 Sajóivánka

Nőtlen

231

együtt

64

Élettársi kapcsolatban él

házastársával együtt él

146

Özvegy Elvált

144

3

együtt nőtlen házas özvegy elvált

18

9

3

1

–

Házas

Nő összesen

5

Hajadon

247

41

Élettársi kapcsolatban él Özvegy Elvált

házastársával együtt él

együtt 148

147

44

együtt hajadon házas özvegy elvált

14

9

4

–

1

4

4.1.7 A 15 éves és idősebb nők az élve született gyermekek száma szerint Házas nő Terület, igazgatási rang

összesen

03 Sajóivánka

148

0

1

2

3

15–49 éves házas nő

4–X

összes 100 nőre jutó

élve született gyermekkel élve született gyermek 6

25

87

24

6

296

200

együtt 101

0

1

2

3

4–X

Párkapcsolatban együtt élő nő



18

60

16

4

203

összesen

201

156

0

1

2

3

4–X



29

87

25

7

309

198

4.1.8 A 7 éves és idősebb népesség a legmagasabb iskolai végzettség szerint Általános iskola Terület, igazgatási rang

Összesen

03 Sajóivánka

első évfolyamát sem végezte el

550

8

1– 7.

Egyetem, főiskola stb.

Középiskola 8.

érettségi oklevél érettségivel oklevéllel nélkül nélkül

évfolyam 115 143

132

104

3

45

Általános iskola Férfi

első évfolyamát sem végezte el

270

1– 7.

8.

évfolyam

1

51


Középiskola


57

94

44

1

Általános iskola első évfolyamát sem végezte el

Nő

22 280

7

1– 7.

8.

évfolyam 64


Középiskola


86

38

60

2

23

4.1.9 A népesség iskolai végzettség és nemek szerint 10–X éves Terület, igazgatási rang

15–X éves

25–X éves

10–X éves összesen

összesen

férfi

nő

általános iskola első évfolyamát sem végezte el 03 Sajóivánka

18–X éves

2

–

2

összesen

férfi

nő

legalább általános iskola 8. évfolyam 425

217

208

összesen

férfi

nő

legalább középiskolai érettségivel 152

67

85

összesen

férfi

nő

15–X éves

férfi

nő

általános iskola első évfolyamát sem végezte el

egyetem, főiskola stb. oklevéllel 42

21

21

összesen

férfi

18–X éves nő

legalább általános iskola 8. évfolyam

összesen

férfi

25–X éves nő

legalább középiskolai érettségivel

összesen

férfi

nő

egyetem, főiskola stb. oklevéllel

a megfelelő korúak százalékában 0,4

–

0,7

88,9

93,9

84,2

33,9

31,6

36,0

10,7

11,6

9,9


23

4.2.1.1 A népesség gazdasági aktivitás és nemek szerint, 1980 Terület, igazgatási rang Összesen Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott Férfi Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott Nő Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott 03 Sajóivánka

538

215

..

97

226

260

140

..

46

74 278

75

..

51

152


463

197

6

115

145

215

110

3

44

58 248

87

3

71

87


600

187

45

179

189

300

102

30

61

107 300

85

15

118

82

4.2.2 A foglalkoztatottak korcsoport, legmagasabb befejezett iskolai végzettség, összevont nemzetgazdasági ág és összevont foglalkozási főcsoport szerint Általános iskola Terület, igazgatási rang

Összesen

03 Sajóivánka

187

15– 30– 40– 50– 60– 29 39 49 59 X

27

57

75

28

Középiskola

8. évfolyamnál alacsonyabb

8. évfolyam

–

24

–

érettségi nélkül, szakmai oklevéllel

Egyetem, főiskola stb. érettségivel

62

65

Mezőgazdaság és Ipar, erdőgazdálkodás építőipar

36

2

Szolgáltatási jellegű ágazatok

69

Vezető, Egyéb Ipari, Szolgáltatási Mezőgazdasági Egyéb értelmiségi szellemi építőipari

foglalkozású

116

42

33

40

2

55

15

4.2.3 A helyben dolgozó és a más településre eljáró foglalkoztatott lakónépesség főbb demográfiai jellemzők és összevont nemzetgazdasági ág szerint Helyben dolgozó lakónépesség Terület, igazgatási rang

Összesen

együtt férfi nő

15– 30– 50– 29 49 X éves

03 Sajóivánka

187

27

17 10

3

20

4

érettséginél alacsonyabb

19

legalább középiskolai érettségi 8

Más településre eljáró lakónépesség

mezőgazdaságban

iparban, 15– 30– 50– szolgáltatásban építőiparban X együtt férfi nő 29 49

foglalkoztatott 2

3

éves 22

160

85 75

24

112

24

érettséginél alacsonyabb

67

legalább középiskolai érettségi 93

mezőgazdaságban

iparban, szolgáltatásban építőiparban

foglalkoztatott –

66

94


24

4.2.4 A helyben foglalkoztatottak főbb demográfiai jellemzők, összevont foglalkozási főcsoport és összevont nemzetgazdasági ág szerint Terület, igazgatási rang

Összesen Férfi Nő

15– 30– 50– 29 49 X éves

03 Sajóivánka

42

27

15

6

30

Ebből: szakmai oklevél

Érettséginél alacsonyabb

6

28

Középiskolai érettségi

Főiskola, egyetem

11

3

17

Vezető, értelmiségi

Egyéb Ipari, Szolgáltatási Mezőgazdasági Egyéb Mezőgazdaságban szellemi építőipari foglalkozású

3

1

Iparban, Szolgáltatásban építőiparban foglalkoztatott

12

3

13

10

2

13

27

4.3.1 A háztartások és a családok főbb adatai, 1970–2001 1970

Terület, igazgatási rang

1980

100 háztartásra jutó Háztartások száma

03 Sajóivánka

158

személy

381

Foglalkoztatott

154

100 családra jutó Családok száma

Család- össz tag

15 évesnél fiatalabb

Háztartások száma

személy

gyermek 163

342

148

1990

100 háztartásra jutó

109

175

307

Foglalkoztatott

123


Család- összes tag



Foglalkoztatott

személy

gyermek 148

317

132

2001


80

172

269



Család- össz tag



személy

gyermek

115

136

292

107

64

210

286

Foglalkoztatott

89


Család- össz tag


gyermek 179

299

114

68

4.3.2 A háztartások háztartás-összetétel szerint Egy családból álló háztartás házaspár és élettársi kapcsolat együtt Terület, Családigazgatási Összesen háztartás rang összesen együtt

03 Sajóivánka

210

174

170

Két családból álló háztartás egy szülő gyermekkel

ebből:

ebből:

rokon és nem együtt nem rokon rokonnal rokonnal személy nélkül 148

137

11

–

rokonnal együtt és nem rokonnal

–

22

rokon és együtt nem rokonnal nem rokon rokonnal és nem rokonnal személy rokonnal nélkül 20

1

Nem családháztartás

ebből:

1

–

3

rokon és nem rokonnal nem rokon rokonnal és nem rokonnal személy rokonnal nélkül

3

–

–

–

egyéb Három egyszemélyes összetételű vagy több családból összesen álló háztartás háztartás

1

36

29

7


25

4.3.3 A háztartások a háztartástagok száma és gazdasági aktivitási összetétel szerint 1

Terület, igazgatási rang Összesen

2

3

4

5

6 7 8–X

1

személlyel 03 Sajóivánka

2

3 4–X

Nincs foglalkoztatott munkanélküli inaktív kereső csak eltartott

foglalkoztatottal

210 29 65 52 46 11 5 1

1

68

55

3

Háztartásban élő

összesen foglalkoztatott munkanélküli inaktív kereső eltartott személy foglalkoztatott

van

–

14

70


–

600

187

45

179

189

286

89

4.3.4 A családok családösszetétel szerint Házaspár Terület, igazgatási rang Összesen

03 Sajóivánka

179

együtt

0

1

2

Élettársi kapcsolat 3

4–X

gyermekkel

144 53 34 45 10

együtt

2

Apa

0 1 2 3 4–X gyermekkel

9 5 3 1 –

együtt

–

2

1

Anya 2

3–X

gyermekkel 2

–

–

együtt 24

1

Családban élő 2 3–X

gyermekkel 14

9

összesen gyermek

1

536

100 családra jutó gyermek

204

114

4.3.5 A családok a 15 évesnél fiatalabb gyermekek száma és gazdasági aktivitási összetétel szerint

Terület, igazgatási rang

0

1

2

3

Összesen

03 Sajóivánka

4– X

1

2

3

Nincs foglalkoztatott 4– csak X munkanélküli inaktív kereső eltartott

15 évesnél fiatalabb foglalkoztatottal gyermekkel 179 101 42 29 7

–

55

56

2

van

–

16

50

Családban élő 15 évesnél fiatalabb gyermek

–

foglalkoztatott munkanélküli

121

173

43

inaktív eltartott kereső

135

100 családra jutó 15 évesnél fiatalabb gyermek

185

15 évesnél fiatalabb gyermek az összes gyermek százalékában

68

100 családra jutó

foglalkoztatott eltartott

59,3

97

100 foglalkoztatottra jutó inaktív kereső és eltartott

103

185

4.4.1 A lakóegységek rendeltetése és lakóik Lakás Terület, igazgatási rang 03 Sajóivánka

Lakóegység összesen

205

együtt lakott 203

196

Üdülő

nem lakott

üdülésre

7

–

más célra

együtt lakott

használt

üdülésre

más célra

használt –

–

–

–

–

Lakás és lakott üdülő együtt 203

Lakók Lakott egyéb lakóegység

2

Intézeti háztartási lakóegység

lakásban üdülőben –

594

–

egyéb lakóegységben 6

intézeti háztartási lakóegységben –

100 lakott lakásra és lakott üdülőre jutó lakó 303


26

4.4.2 A lakások és lakott üdülők szobaszáma, tulajdonjellege, használati jogcíme és helyiségei Szobaszám Terület, igazgatási rang

03 Sajóivánka

Összesen

3

4– X

203 19 60 60

64

1

2

Tulajdonjelleg természetes személyek tulajdona

Használati jogcím

önkormányzati egyéb

201

tulajdonosi

bérleti, szolgálati

Helyiségek

egyéb

lakó-

tulajdonú 1

félés kis-

konyha főzőfülke fürdőszoba

100 lakásra és lakott üdülőre jutó szoba

A lakások és a lakott üdülők 100 szobájára jutó lakó

szoba 1

191

4

1

441

174

206

7

200

303

4.4.3 A lakások és lakott üdülők építési éve Terület, igazgatási rang Összesen –1919 1920–1944 1945–1959 1960–1969 1970–1979 1980–1989 1990–2001 03 Sajóivánka

203

26

20

24

25

32

32

44

4.4.4 A lakások és lakott üdülők alapterülete Terület, igazgatási rang Összesen 03 Sajóivánka

203

–29 30–39 40–49 50–59 60–79 80–99 100–X m² alapterületű lakás 4

6

8

28

40

55

Egy lakásra jutó alapterület (m²)

62

86

4.4.5 A lakások és lakott üdülők felszereltsége Hálózati Házi Terület, igazgatási rang Összesen vízvezetékkel

Meleg folyóvízzel Vízöblítéses WC-vel

Köz- Házi Hálózati Palackos csatornával

gázzal

Központos fűtéssel

ellátott lakás 03 Sajóivánka

203

172

–

160

160

–

172

105

63

119

4.4.6 A lakások és lakott üdülők komfortossága Terület, igazgatási rang Összesen Összkomfortos Komfortos Félkomfortos Komfort nélküli Szükség- és egyéb lakás 03 Sajóivánka

100 lakás és lakott üdülő közül fürdőszobás

203

110

35

18

32

8

97

85


27

4.4.7 A lakó- és üdülőházak magassága és nagysága Terület, igazgatási rang Összesen Lakóház Üdülőház Földszintes Emeletes 03 Sajóivánka

200

200

–

200

1

2–3 4–10 11–X lakásos

– 200

–

–

–

4.5.1 A népesség és a lakóegységek száma településrész-jelleg szerint Népesség Terület, igazgatási rang

összesen

03 Sajóivánka

Lakás, lakott üdülő, lakott egyéb lakóegység

ebből: központi belterületen egyéb belterületen külterületen

600

436

164

összesen

–

ebből: központi belterületen egyéb belterületen külterületen

205

144

57

4

4.5.2 A külterületek, a külterületi népesség és a külterületi lakóegységek száma a külterület népesség-nagyságcsoportja szerint A külterületek száma Terület, igazgatási rang

03 Sajóivánka

a külterület népesség-nagyságcsoportja összesen

500– X

2

–

200– 499

100– 199 –

50– 99 –

A külterületi lakások, lakott üdülők, lakott egyéb lakóegységek száma

A külterületi népesség száma

30– 49 –

a külterület népesség-nagyságcsoportja

10– 29 –

–

0– 9

összesen

500– X

2

–

–

200– 499

100– 199 –

50– 99 –

30– 49 –

a külterület népesség-nagyságcsoportja

10– 29 –

–

0– 9

összesen

–

4

500–X 200–499 100–199 50–99 30–49 10–29 0–9 –

–

–

–

–

–

4


28

4.1.1 A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség, 1870–2001 Terület, igazgatási rang Terület (ha) 03 Sajóivánka

1 023

Jelenlévő összes népesség

Állandó népesség

Lakónépesség

1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1970 1980 1990 2001 népsűrűség 1 km²-re 1970 1980 1990 2001 népsűrűség 1 km²-re 309

314

383

434

415

408

536

505

502

573

590

602

534

485

625

61,1

602

538

463

600

Népesség számának alakulása, 1870-1970 700 600

Népesség

500 400 Jelenlévő összes népesség 300

536

200

383 309

434

415

573 505

590

502

408

314

100 0 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 Évek

1. ábra

58,7


29

Népesség számának alakulása, 1970-2001 700 600

Népesség

500 400 Állandó népesség 300

625

602 534

485

200 100 0 1970

1980

1990 Évek

2. ábra

2001


30

Népesség számának alakulása, 1970-2001 700

600

Lakónépesség

500

400 Lakónépesség 300

602

600 538 463

200 100

0 1970

1980

1990 Évek

3. ábra

2001


31







1970–1979 602

51

125




1980–1989 74

-115

538

25

81

Élve Vándorlási Halálozás születés különbözet 1990–2001

56

-100

463

-7

76

Népszaporodás

700

602 538

600 500 400 300 200

125

100

1970-1979 74

51

0 -100

-115

-200 Lakónépesség 1970

Élve születés

Vándorlási különbözet

4. ábra


83

144

600


32

Népszaporodás

600

538 463

500

400

300 1980-1989

200

100

81

56

25

0 -100 -100 Lakónépesség Természetes 1980 szaporodás, ill. fogyás (-)

Élve születés

Halálozás

5. ábra




33

Népszaporodás

500

463

450 400 350 300 250 200

144

150

83

76

100 -7

50 0 -50 Lakónépesség 1990


Élve születés

6. ábra

Halálozás


1990-2001


34







1970–1979 602

51

125




1980–1989 74

-115

538

25

81

Élve Vándorlási Halálozás születés különbözet 1990–2001

56

-100

463

-7

Népszaporodás

700

602 538

600 500 400 300 200

125

100

1970-1979

74

51

0 -100

-115

-200 Lakónépesség 1970

Élve születés


7. ábra


76

83

144

600


35

Népszaporodás

600

538 463

500

400

300 1980-1989

200

100

81

56

25

0 -100 -100 Lakónépesség Természetes 1980 szaporodás, ill. fogyás (-)

Élve születés

Halálozás

8. ábra




36

Népszaporodás

500

463

450 400 350 300 250 200

144

150

83

76

100 -7

50 0 -50 Lakónépesség 1990


Élve születés

9. ábra

Halálozás


1990-2001


37

4.1.4.2 A férfiak korcsoport szerint Terület, igazgatási rang Összesen 0–4 5–9 10–14 15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–44 45–49 50–54 55–59 60–64 65–69 70–74 75–79 80–84 85–X 03 Sajóivánka

300

23

15

31

31

19

13

14

27

32

26

17

19

12

8

6

6

–

1


38

4.1.4.3 A nők korcsoport szerint Terület, igazgatási rang Összesen 0–4 5–9 10–14 15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–44 45–49 50–54 55–59 60–64 65–69 70–74 75–79 80–84 85–X 03 Sajóivánka

300

14

19

20

17

18

14

20

29

29

23

18

17

20

14

10

9

Nők korcsoport szerint

0–4 5–9 10–14 14

10

9

5

4

14

15–19

19

20–24

20

20

17 17

25–29 30–34 35–39 40–44 45–49

18 18

14 23

20 29

29

50–54 55–59 60–64 65–69 70–74 75–79 80–84 85–X

5

4


39


600

187

45

179

189

300

102

10. ábra

30

61

107 300

85

15

118

82


11. ábra

40


12. ábra

41


42

Az állandó lakosok száma az elmúlt években 1986-tól 1996-ig csökkent, majd emelkedve stagnál. A természetes szaporodáshullámzó képet mutat. A lakosok számában jelentős változás a természetes szaporodás alapján a következő években sem várható. A mellékletek táblázatosan, illetve grafikus ábrázolásban mutatják a község lakosságszámának, születésszámának és összetételének, illetve halálozási számának alakulását majd egy évtizedre vonatkozóan. Egyrészt kifejezi a nők számbeli többségét a férfiakkal szemben (különösen az idősebb korosztályban), megjeleníti a 40-55 éves korosztály hiányát, amely az 19501970 közötti iparosítás miatti elvándorlásból adódik, illetve megjelenik e korosztály leszármazottainak, a 20-30 éves korosztálynak a hiánya is. Új jelenség a vándorlási egyenleg pozitívnak itélhető iránya, mivel különösen a rendszerváltást követően Kazincbarcikáról kitelepedési tendencia kezd felerősödni. Ennek a kitelepedési folyamatnak erős korláta a lakótelkek hiánya. A település népességmegtartó képességét az alábbiak szerint növelhető = Munkahelymegtartás = Infrastruktúrafejlesztési programok = Közhasznú és közmunkák = Pályakezdők alkalmazása = Munkanélküliek huzamosabb idejű foglalkoztatása = Hagyományos szakmák ápolása -

Szociális ellátórendszer kialakítása Kulturális értékek megőrzése Egészségügyi ellátás Települési egészségtervek elkészítése

5.) A közintézményellátás jelenlegi helyzete és a jelentősebb gazdálkodó egységek, gazdasági erőforrás 5.1.) Igazgatási és egyéb közellátási intézmények jelenlegi állapota a.) Polgármesteri Hivatal Kossuth u 38. A település nem rendelkezik önálló jegyzőséggel Önkormányzati testület képviselők száma: 7+ 1 fő tiszteletdíjas polgármester Hivatali alkalmazottak száma 1 fő Fejlesztési szándék megjelölése: az intézmény fejlesztendő, a hivatal jelenleg az emeleten található, ami az ügyfél forgalom szempontjából kedvezőtlen. Nincs megoldva az akadálymentesítés sem. Társulások Elsőfokú Kiemelt Építésügyi Hatóság központja Kazincbarcika A közelmúltban történt meg a TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGEK alapítása. A Kazincbarcikai Többcélú Kistérséghez tartozik a település


43

a társulás települései a következők: 1. Aggtelek 2. Alsószuha 3. Alsótelekes 4. Bánhorváti 5. Berente 6. Dédestapolcsány 7. Dövény 8. Felsőkelecsény 9. Felsőnyárád 10. Felsőtelekes 11. Imola 12. Izsófalva 13. Jákfalva 14. Kánó 15. Kazincbarcika 16. Kurityán 17. Mályinka 18. Múcsony 19. Ormosbánya 20. Nagybarca 21. Ragály 22. Rudabánya 23. Rudolftelep 24. Sajógalgóc 25. Sajóivánka 26. Sajókaza 27. Szuhafő 28. Szuhakálló 29. Tardona 30. Trizs 31. Vadna 32. Zádorfalva 33. Zubogy b.) Közbiztonsági ellátás Rendőrkapitányság Kazincbarcikán található A rendőrörs Sajókazán található c.) Tűzoltóság Kazincbarcikához tartozik d.) Pénzügyi intézmények - Bank: OTP Bank Kazincbarcikán található, az önkormányzat számlavezetője e.) Posta mobil postaszolgálat működik f.) Ügyészség, bíróság - Kazincbarcikához tartozik


44

g.) Munkaügyi központ kirendeltsége - Kazincbarcikán található h.) Okmány iroda- Kazincbarcikán található i.) Többcélú Kistérség Központja – Kazincbarcikán található (Kistérségi gazdaságfejlesztési program)- készült 5.2.) Oktatási intézmények a.)Óvoda helyben található. - Kossuth u . 26 Kapacitás adatai. Egy összevont csoportos (25 fh) Óvodai pedagógusok száma 2 fő + 1 fő dajka Az intézmény saját konyhával rendelkezik, HCCP rendszerű, innen történik a szociális étkeztetés is. b.) Általános Iskola helyben nincs. Az iskola a településen 1996-ban szűnt meg. A VOLÁN autóbusz járatokon kb 43 gyermek jár át Kazincbarcikára, illetve 12 fő Sajókazára, valamint 2 fő a bánhorváti általános iskolában tanul. c.) Középiskola - legközelebb, Kazincbarcika középiskoláit veszik igénybe, illetve néhány fő Miskolcon tanul. 5.3.) Művelődési intézmények a.) Művelődési ház

- jelenleg tervezés alatt áll

b.) Könyvtár - A Polgármestri Hivatal épületében található. - Internet hozzáférés van c.) Mozi - nincs d.) Tájház - nincs e.) Teleház - nincs Fejlesztési szándékok 5.4.) Egészségügyi ellátási intézmények a.) Körzeti orvosi ellátás- vállalkozó házi orvos által biztosított, Sajókazával közös körzet - Körzeti orvosi rendelő Kossuth u. 38. - Ellátás formája, pl. vállalkozói - Felszereltsége megfelelő - Ellátó személyzet 1+ 2 fő


45

b.) Orvosi ügyeleti központ Kazincbarcikán van c.) Mentőszolgálat Kazincbarcikán van d.) Anya és csecsemőgondozó Sajókazáról biztosított A Gyermekjóléti Szolgálat szintén Sajókazával közös e.) Gyógyszertár

Legközelebb Sajókazán, illetve Kazincbarcikán található.

f.) Fogorvosi rendelő Sajókazán, illetve Kazincbarcikán biztosított. g.) Szociális ellátás - Idősek otthona nincs - Idősek klubja nincs, Idős ellátás, ételkihordás, gondozói hálózat működtetése nincs 5.5.) Egyházi intézmények Református egyházi felekezet található a településben Helyben lakó plébános nincs, a lakosság zöme református , a lelkipásztor Sajókazáról jár át. 5.6.) A településben működő egyesületek - Helyi Polgárőrség - SIKK - sajókazai közművelődési és kulturális Alapítvány 5.7.) Kereskedelmi, vendéglátási és szolgáltatói intézmények Élelmiszerboltok Kossuth utca 1/A. (ital és élelmiszer bolt) Állomás utca Bíró csárda- Állomás utca mellett található Falusi turizmus vendéglátás –még nem működik.


46

6.) Térszerkezeti kapcsolatok, közlekedés

Az Országos Területrendezési Terv, illetve BAZ megye Területrendezési Terve egyaránt előirányozza a 26-os számú út gyorsforgalmi úttá történő fejlesztését. A közelmúltban beruházása.

elkészült

a

térség

legjelentősebb

közlekedést

javító

A település közigazgatási területe a 26-os távlati tervei miatt közúthálózat fejlesztéssel érintett terület, ezért az alábbi szempontokat figyelembe kell venni: A közlekedési létesítmények védelme A közútnak mint műszaki létesítménynek az állagvédelmét biztosítani kell, ennek összhangban kell lennie az út környezetének védelmi igényeivel is:  vízelvezetés környezeti szempontjai: víztelenítési rendszer kialakításánál figyelembe kell venni a környezetvédelmi szempontokat. Vízfüggő értékes élőhelyek közelében, ha az útépítés a hidrológiai viszonyok megváltozásához vezet vezetne, olyan műszaki


47

megoldás szükséges, amellyel biztosítható az élőhelyek eredetivel azonos értékű vízellátása. Meg kell oldani a közutak területére hulló és a környező területről a csapadékvíz elvezetését  felszíni állandó vagy időszakos vízfolyások elvezetése: Állandó vízfolyások – patak, árok, belvíz – keresztezését a vízügyi előírások szerint méretezett átfolyási szelvényű hidakkal, átereszekkel kell megoldani. Az útárok öntözőcsatornaként vagy víztározóként történő felhasználása tilos, a belvízcsatorna szerepét nem töltheti be. A közút használójának védelme A közlekedés biztonsága érdekében az összes közlekedő szempontjait a lehetséges veszélyeztetés függvényében figyelembe kell venni:  Vakítás elleni védelem  Hófúvás elleni védelem  Széllökés elleni védelem  Közvilágítás  Nem kívánt átjárás elleni védelem  Egyéb hatások elleni védelem (omlás, kőhullás, sárfelhordás, napfény, szaghatás) A közút környezetének védelme A közutakat övező területsávokban gondoskodni kell a környezeti elemek és rendszerek védelméről, egyrészt nyomvonal kijelöléssel, másrészt – ha szükséges – környezetei berendezéssel. A kiválasztott nyomvonal környezetvédelmi szemléletű tervezésének fel kell tárni az érintett hatásviselőket, hatásterületeket, a várható hatásokat, és meg kell jelölni a vonatkozó törvényekben, szabványokban, rendeletekben lévő előírásokat és az azok eléréséhez szükséges intézkedéseket. A természetes környezet védelme  A föld, mint környezeti elem védelme: az alapállapot feltárása, a föld mint környezeti elem minőségének és tulajdonságainak meghatározása (termőhelyi adottságok vizsgálata, értékes mezőgazdasági területek elkerülése)  A víz védelme: a felszíni és felszín alatti vízbázisok, védőidomok, természetes és mesterséges, időszakos és állandó, folyó és állóvizek, tározók, vízgyűjtő területek.  A levegő védelme: egyenletes haladást lehetővé tevő nyomvonalvezetéssel és forgalomszervezéssel, a jó átszellőzés biztosításával, az érzékeny területeknél nagyobb védőtávolság tartásával, véderősáv telepítésével csökkenteni kell a közúti légszennyezés hatását.  Az élővilág védelme. A környezetvédelmi program kidolgozásánál a közlekedési fejezetnél az alábbi környezeti körülményeket kell meghatározni az úthálózat besorolásakor


48

Külterületi közutak esetén a környezeti körülményeket három kategóriába kell besorolni:  „A” jelű környezet: síkvidék, természeti és/vagy épített környezet korlátozások nélkül  „B” jelű környezet: dombvidék, természeti és/vagy épített környezet korlátozások nélkül síkvidék oly mértékű természeti és/vagy épített korlátozásokkal, amelyek még lehetővé teszik a „B’ kategóriához előírt tervezési sebességekhez kapcsolt paraméterek gazdaságos alkalmazását.  „C” jelű környezet: hegyvidék, sík és dombvidék oly mértékű természeti és/vagy épített korlátozásokkal, amelyek csak hegyvi8déki tervezési paraméterek alkalmazását teszik lehetővé. E szerint SAJÓIVÁNKA „B” jelű környezetbe sorolható Belterületen a környezeti körülményeket az alábbi négy csoportba kell besorolni:  -

„A” jelű környezet: beépítetlen, vagy lazán beépített terület, nem érzékeny környezet

 -

„B” jelű környezet: beépítetlen, vagy lazán beépített terület érzékeny környezet

 -

„C” jelű környezet: sűrűn beépített terület, nem érzékeny környezet

 -

„D” jelű környezet: sűrűn beépített terület érzékeny környezet

E szerint SAJÓIVÁNKA B jelű környezetbe sorolható A topográfiai adottságokat belterületen a környezeti körülményeket módosító tényezőként, az alábbiak szerint kell figyelembe venni:  Főutaknál: - dombvidéken a „B” környezeti körülmény - hegyvidéken a „C” környezeti körülmény  Mellékutaknál - Dombvidéken a „C” környezeti körülmény, - Hegyvidéken a „D” környezeti körülmény E szerint a 26-os út esetében nincs , A tervezés során e körülmények szerinti tervezési sebességet kell alapul venni,


49

amennyiben ez alacsonyabb, mint a tényleges környezeti körülmények miatt alkalmazható érték. A közutak tervezése, építése és fenntartása során törekedni kell arra, hogy a környezeti kár minél kisebb legyen. Elsődlegesen az út vonalvezetésének és keresztszelvényeinek kialakításánál, környezetbe illesztésével kell törekedni a várható káros hatások csökkentésére. Fázisonként szükséges részletességgel fel kell tárni a védendő környezeti elemeket és rendszereket, (hatásviselők) az ezeket érő káros környezeti hatásokat a környezetvédelmi és természetvédelmi törvény alapján. A közlekedési létesítmények környezetében fel kell tárni és minősíteni kell a természetszerű élőhelyeket, a növény és állatvilág állapotát a védett fajok száma és ritkasága szerint. Részletes hatásvizsgálatot kell készíteni, szükséges lehet ennek függvényében teljes vegetációs periódust felölelő (márciustól novemberig) vizsgálatra szakértő bevonásával. Törekedni kell a védett területek elkerülésére, megfelelő védőtávolság tartására, a természetes élőhelyek területi csökkenésének és feldarabolásának minimalizálására. A vadon élő állatok biztonságos áthaladását elősegítő műszaki létesítményekkel kell elősegíteni. 

Tájvédelem

Törekedni kell a tájhoz illeszkedő vonalvezetés kialakítására, a töltéseknek, bevágásoknak harmonikusan kell illeszkedniük a domborzathoz. A meglévő táji adottságok kihasználásával csökkenteni kell a vizuális és zajhatásokat. Megfelelő növényzet telepítésével biztosítani kell a közút melletti területek zöldfelületi kapcsolatait, a kedvező kilátásokat és rálátásokat biztosítani kell. Őshonos és a különleges igénybevételnek ellenálló, magas esztétikai értékeket nyújtó növényzetet kell előnyben részesíteni. Az épített környezet védelme A közutak helyszínrajzi és hossz-szelvényei vonalvezetésénél az akusztikai és légszennyezési terjedési viszonyokat, valamint az immissziós határértékek betarthatóságát kell szem előtt tartani. A lakóterületeknél a megfelelő védőtávolságok biztosításával kell a zaj-, rezgés és levegőtisztasági határértékeket betartani, hatáscsökkentő megoldásokat kell alkalmazni. A közlekedési hálózat hierarchiái A gyűjtőút hálózat ma is fontos szerepet tölt be a község forgalmi rendszerében. A lakóutak eléggé rendezettek, szabályozási szélességük eléri a 14 m-t. Gyalogos közlekedés céljára a közlekedési utaknál javasolt járdahálózat vehető igénybe, illetve vegyes forgalmú útként használhatók a keskeny szabálytalan közök. A járdák javasolt szélessége 1,50 m. A faluközpontban gyalogos dísztér alakítható ki.


50

Az álló forgalom, azaz a parkolás általában telken belül biztosítható úgy a lakótelkek, mint a legtöbb intézmény területén. Néhány kereskedelmi intézmény, pl. ABC, vendéglátó intézmény parkolása az út menti leállósávon belül biztosítandó A tömegközlekedés szinte kizárólag a VOLÁN autóbuszjárataival biztosított, mely időközönként igen zsúfolt. A járatok sűrítése Ózd, sőt Kazincbarcika irányába is kívánatos. A megállók leálló öblei és a fedett várakozó helyek folyamatosan korszerűsítendők. A váró helyiségek az utcaképet is meghatározó mikroarchitectúrák legyenek. A kerékpár forgalom jelenleg a közút és utcahálózaton belül bonyolódik. Az utak szabályozási szélessége nem mindenütt teszi lehetővé önálló kerékpár sáv kialakítását. Vasúti közlekedés A település közigazgatási területén halad át a 92-es számú Miskolc-Bánréve- Ózd vasúti fővonal. Vasúti megállóhely van. 7.) Közművesítés Vízellátás A település kiépített vízellátó hálózattal rendelkezik, mely hálózat ivóvíz-igényének biztosítása az ÉRV Rt A község ivóvíz-ellátottságát 100 %-osra kell kialakítani, azaz lehetőség szerint minden lakóépületet és közintézményt rá kell kötni a községi ivóvíztellátó hálózatra. A vízellátó rendszert az esetlegesen megnövekedő vízigényeket alapul véve felül kell vizsgálni és az esetleges rekonstrukciókat előirányozni. Az ellátás mennyiségi és minőségi biztonságának növelése érdekében az esetleges bővítéseknél a hálózatok körösítését javasoljuk. Szennyvíz elvezetés KELETKEZŐ SZENNYVÍZMENNYISÉG MEGHATÁROZÁSA A községekben keletkező szennyvízmennyiségeket a lakoslétszámok alapján a következő Jelenlegi szennyvízmennyiség meghatározása Jelenlegi fajlagos vízfogyasztás: 100 dm3/fő,d Elvezetésre kerül ennek 80%-a: 80 dm3/fő,d Távlati szennyvízmennyiség: Lakoslétszám növekedése: 5% Fajlagos vízfogyasztás: 120 dm3/fő,d Elvezetésre kerül ennek 80%-a: 96 dm3/fő,d


51

TELEPÜLÉS MUTATÓI Település neve

Lakosszám

Lakásszám

Sajóivánka

fő 587

db 190

Keletkező szennyvízmennyiség Jelenlegi Távlati Qd Qh max Qd Qh max 3 3 3 m /d m /h m /d m3/h 47 4,7 60 6

A tervezési területen ipari üzemek nem üzemelnek. Az Önkormányzat tájékoztatása szerint jelentős ipari üzem települése nem várható. Amennyiben vállalkozók ipari tevékenységet kívánnak megkezdeni, a keletkező szennyvizeket csak megfelelő előkezelés után a vonatkozó rendeletek előírásainak megfelelően lehet bekötni a csatornahálózatba. Keletkező szennyvízmennyisége A községekben keletkező szennyvizek egységesen kommunális eredetűek. Ipari eredetű szennyvízzel nem számoltunk. Csatornahálózat hidraulikai méretezése az OVH MI 10-167 előírásai alapján a mértékadó Qh max szennyvízmennyiségre. Qh max =

Qd 10

A hidraulikai számításokból megállapítható, hogy a főgyűjtők az MI 10-167/3 ágazati irányelvben előírt 3 cm úsztatási mélységet, 0,4 m/s minimális szállítási sebességet kielégítik. Tekintettel a kis képződő szennyvízmennyiségekre a mellékgyűjtőkön a minimális szállítási sebességet és úsztatási mélységet a minimálisan alkalmazható  20 cm csőátmérővel nem lehet biztosítani. Ezért az üzemeltetési tapasztalatok függvényében estlegesen gyakoribb öblítéssel kell számolni. Alkalmazott vezetékátmérők: Gravitációs:  főgyűjtő, mellékgyűjtők: D 200  házi bekötő csatornák: D 160 Nyomóvezetékek:  D 63, D75, D 90 KPE Alkalmazott csatornázási rendszer Az alkalmazott csatornázási rendszer elválasztó rendszerű, mivel a csapadékvíz elvezetés nyílt árokrendszerrel megoldott. A csatornázási rendszer gravitációs szennyvízelvezetési rendszer, monolit tisztítóaknák alkalmazásával.

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész Minden iránytörésben, csatlakozásnál, tisztítónyílást terveztünk.

lejtésváltásnál,

de

max.

52 60

m-ként

Helyszínrajzi vonalvezetés A csatornahálózatok helyszínrajzi elrendezését az M = 1 : 2000 helyszínrajz tartalmazza. A község belterületén a gravitációs szennyvízelvezetés lehetőségei döntően adottak. A csatornahálózat helyszínrajzi vonalvezetését úgy alakítottuk ki, hogy az Önkormányzat által megjelölt valamennyi meglévő ingatlan csatlakozási lehetőségeit biztosítottuk. Magassági vonalvezetés Magassági vonalvezetésnél a terepszintet igyekeztünk követni, azonban a település domborzati adottságai esetenként mélyebb vonalvezetésű csatornákat erdményeztek. A csatornák minimális lejtése 2 %. Ugyancsak a település domborzati adottságaiból következően házi átemelő alkalmazása is szükséges a szintvonalakkal párhuzamos irányú utcák miatt. Itt ugyanis az utca oldalán azonos irányú tereplejtések találhatóak, ahol az egyik oldali ingatlanoknál előfordulhat, hogy gravitációsan a közcsatornákra rákötni nem lehetséges az ott keletkező szennyvizeket. Ahol az utcák hosszúirányú esése lehetővé teszi, egyes esetekben mélyebb vonalvezetésű csatornákkal a házi átemelők alkalmazását kerültük. Beépített mennyiségek 1-0-0 1-1-0 1-2-0 1-3-0 1-4-0 1-5-0 2-0-0 3-0-0 4-0-0 5-0-0 Összesen:

1114 m 476 m 216 m 56 m 46 m 34 m 224 m 204 m 282 m 766 m 3 450 D 200 KG PVC

Nyomóvezetékek: NY-1 350 m NY-2 766 m SVNY 2880 m

D 63 D75 D 90

KPE KPE KPE


53

Átemelők: 3 db Házi átemelő: 13 db Nyomóvezeték D 632 KPE 1340 m Házi bekötés: 180 db Közterületi bekötő csatorna: 2000 m D 160 UPVC Műtárgyak: A gravitációs csatornaszakaszokon max. 100-120 m-ként hagyományos monolit betonból készült tisztítóaknákat terveztünk. Betonminőség: C 12-32/KK Az aknák alá 95 %-os tömörségű homokoskavics ágyazatot kell készíteni. A hagyományos tisztítóaknákat 1,0 m-es munkakamrával, felső szűkítővel, helyszíni betonozással terveztük. A lejárást aknahágcsók biztosítják, az aknák lefedése öv. fedlappal és kerettel történik. Aknafedlap: „nehéz fedlap” Az aknák belső felületét RESOLIT KM 257 vízzáró vakolattal kell ellátni (fenék 2 rtg. Oldalfal 1 rtg.) A csatornacsövek és nyomvezetékek bekötéseit a tisztítóaknákba vízzáró csatlakozást biztosító aknabekötő idommal kell készíteni. Egyenes szakaszokon a tisztítóaknák közé max. 60 m-ként tisztítóidomok építendők. A tisztítónyílásokon keresztül a csatorna kétirányú tisztítása biztosítható. Kialakítása fenékelem alkalmazásával, a felszálló csatornacső lezárása teleszkópos fedlappal történik. A tisztítóidom felszálló csövének átmérője DN 400. A tisztítónyílások felszálló csövét 1,0 m x 1,0 m x 0,2 m méretű 12-32/FN minőségű betongallérral kell körülbetonozni, mely alá 20 cm Tr  = 90 % tömörségű homokoskavics ágyazatot kell készíteni. Bekötőcsatornák: A közcsatornákkal egy időben a bekötőcsatornák is megépítendők a telekhatárig a végén vízzáró csatorna tokelzáró idommal lezárva. A bekötőcsatornák a közcsatornák tisztítóaknáiba, tisztítóidomra, vagy közvetlenül csőrekötéssel csatlakoznak. A csatlakozások kialakítását útburkolat alatt útátfúrással kell elvégezni, védőcsővel. A bekötőcsatornákat valamennyi ingatlanhoz ki kell építeni. A bekötőcsatorna DN 150 műanyag csatornacsőből építendő. Szennyvízátemelők Az átemelők 1,6 m átmérőjű ROKLA csőelemekből készülnek. A műtárgyak kútsüllyesztéssel épülnek. Az átemelők elhelyezése közterületen történik. Az átemelők vagyonvédelmi kerítéssel körülhatároltak. Az átemelő telepekhez megközelítő út és ivóvízvezeték kiépítése szükséges. A műtárgyak lefedését lakattal lezárhatóan kell kialakítani. Gépészeti kialakítás A szennyvízelvezetés befogadója a kazincbarcikai szennyvíztisztító telep. A telep kapacitása lehetővé teszi Sajóivánka szennyvizeinek fogadását. Sajóivánkán 3 átemelő létesül, a I. sz. átemelő az SVNY nyomóvezetéken keresztül a kazincbarcikai gravitációs csatornahálózatba juttatják a szennyvizet.


54

Sajóivánka végátemelőjében mennyiségmérőt terveztünk. Az I. átemelőben indukciós mennyiségmérő kerül beépítésre mely távjelzésre alkalmas, Az átemelők nedvesaknás kivitelűek, a szivattyúk FLYGT (vagy ezzel egyenértékű) búvárszivattyúk. Egy átemelőben 1 db üzemi és 1 db tartalék szivattyú kerül beépítésre, amelyek felváltva üzemelnek. Az üzemelés automatikus a szintmérők jele alapján. Az átemelők vízszintjét, szivattyú meghibásodását a diszpécser központba kell jelezni. Az átemelőkbe kiemelő szerkezetet terveztek, kivéve a 40 kg-nál könnyebb szivattyúkkal rendelkező átemelőket. A szivattyúk kör alakú vasbeton medencébe kerülnek, a szerelvények – az un. Helyi átemelők kivételével – külön aknában nyernek elhelyezést. A szivattyúk munkapontjánál a nyomóvezeték minimális sebességét vették figyelembe a lerakódás elkerülésére. Ezért bizonyos átemelőknél az érkező szennyvízhez képest nagyobb térfogatáramú szivattyút választottunk. A szivattyúk rövid ideig működnek, de működés idején fellépő nagy áramlási sebesség jelentősen csökkenti a lerakódások veszélyét. A befogadó átemelőknél a szívótérfogat növelésével egyenlítjük ki a nagyobb szennyvíz áramot. Az elzáró szerelvény gumiékzárású tolózár, a visszacsapószelep golyós visszacsapószelep. A szerelhetőséget gumikompenzátorok elhelyezésével biztosítják. A csőtartók CSŐSZER típusúak. A szivattyúkat a gyári talpas nyomókönyökkel és vezetőcsővel kell beépíteni. Az átemelő aknába történik a nyomóvezeték leürítése is. A teljes nyomóvezetéket csak az akna szippantó kocsis ürítése mellett lehet leüríteni. Beépítendő szivattyúk Sajóivánka 1. Sajóivánka I. Sajóivánka II.

FLYGT MP 3068 HT 214 FLYGT CP 3085 HT 250 FLYGT DP 3057 MT 270

1,6 dm3/s 2,7 dm3/s 2,1 dm3/s

19,0 m 20,6 m 13,0 m

Felhagyott, üzemen kívüli kutakba a szennyvizek bevezetését szigorúan meg kell tiltani. Az egyedi szennyvízgyűjtők vízzáróságát felül kell vizsgálni, kifogásoltság esetén a szükséges műszaki intézkedéseket haladéktalanul elő kell irányozni. Ipari szennyvíz keletkezésével járó tevékenység esetén kötelezővé kell tenni a szükséges előtisztító beépítését és üzemeltetését. A közcsatornába vezetett szennyvizek minőségének ki kell csatornabírságról szóló 204/2001. (X.26.) Korm. rend. előírásait.

elégítenie

a

Tervezési területen végzett tevékenységek sem a felszíni, sem a felszín alatti vízkészletek vízminőségét nem veszélyeztethetik.


55

Vízrendezés Csapadékvíz befogadóként a Sajó- folyó vehető figyelembe. Szükségesnek tartjuk a település csapadékvíz elvezető hálózatának felülvizsgálatát és a csapadékvízelvezetés egységes szemlélet szerinti megoldását a befogadóig A vízfolyásba csak szennyezésmentes csapadékvíz vezethető. Fejlesztési munkák közé javasoljuk felvenni: 1. A vízfolyások rendszeres karbantartását. 2. A község külvizek elleni védelmét hordalékfogókkal ellátott övárkokkal, valamint vízmosáskötéssel, ahol szükséges. 3. A csapadékvíz elvezetés teljes kiépítését, a vizek befogadó vezetésére, a meglévő rendszer felülvizsgálatát, karbantartását, helyreállítását. A parti sávok megállapításál a 46/1999. (III. 18.) Korm. rendeletben foglaltakat kell betartani. A Sajó-part éleitől 10 –10 m, az önkormányzati kezelésben lévő vízelvezető árkok partéleitől 2-2 m szélességű sávot kell szabadon hagyni a fenntartási munkálatok elvégzésére. Az esetleges beépítéseket meg kell szüntetni ezen a parti sávon, mert a mederfenntartási munkákat megnehezíti vagy meggátolja, és emiatt a későbbiekben vízkárveszélyes helyzetet teremt, valamint a nagyvizek levonulásánál akadályt jelenthet. A telekalakításra vonatkozó rendelkezések előírásai közé kérjük felvenni, hogy a magas talajvízállású területeken nem lehet új telekosztásokat végezni. Szintén előírásként kérjük szerepeltetni, hogy az új lakóingatlanok kiosztásának előfeltétele a terület csapadékvíz elvezetésének megoldása. A vízkárveszélyes szakaszokra kárelhárítási tervet kell készíteni a 232/1996. (XII.26.) Kormányrendeletnek „a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól” megfelelően. Vízgazdálkodás A község közigazgatási területén felszíni és felszín alatti vízkészletet hasznosító vízhasználatot nem tartunk nyilván, üzemelő víztározó és vízhasznosítási célú tározási lehetőség a település területén nincs. A község területén, illetve annak térségében Igazgatóságunk kezelésében lévő vízminőségi kárelhárítási létesítményt, valamint e célból biztosítandó területet nem tartunk nyilván, a területen ilyen jellegű új létesítmények megvalósításával kapcsolatos elképzeléseink nincsenek. „A felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló 203/2001. (X.26.) Korm. rendelet” előírásai szerint a vízminőségi követelményeket az országos és regionális környzetvédelmi, illetve társadalmi, gazdasági programok, tervek, a területfejlesztési, terület- és településrendezési tervek, és helyi építési szabályzatok kidolgozása során, valamint az önkormányzatok környzezetvédelmi programjaiban, a

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész gazdálkodó szervezetek terveiben és a műszaki tervezésben jogszabályban foglaltak szerint – érvényesíteni kell.

56 –

a

külön

A jogszabály célja a felszíni vizek minőségének tartós és hatékony megóvása és javítása az emberi egészség és a környzeti állapot megőrzése érdekében, valamint a szennyezések, a veszélyes anyagok kibocsátásának megelőzése és csökkentése, a szennyezőanyag kibocsátással járó tevékenységek, létesítmények korszerűsítésének elősegítése, ezek részletes szabályozása. A rendelet tartalmazza többek között a felszíni vizek minőségének védelmére, továbbá a szennyvizek kibocsátására vonatkozó általános szabályokat. Előzőeknek megfelelően a tervezésnél, a településrendezési terv, a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv készítésénél a hivatkozott jogszabályban foglaltak, valamint az ehhez kapcsolódó egyéb jogszabályokban (lásd: pl.: 9/2002. (III. 22.) KÖM-KÖVIM együttes rendelet, 25/2003. (XII.30.) KvVM rendelet, stb.) foglaltak figyelembevételét szükségesnek tartjuk. Vonatkozó jogszabályok. - A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény; - A vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/19997. (VIII. 18.) Kormányrendelet; A használt- és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló 9/2002. KöM-KöViM együttes rendelet; - A felszín alatti vizek minőségének védelméről szóló 33/2000. (III.7.) Kormányrendelet; - A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 498/2001. (IV.3.) Kormányrendelet; - A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairóló szóló 50/2001. (IV.3.) Kormányrendelet; - A felszín alatti víz és földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet; - A 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet, (OTÉK), valamint az ezt módosító 36/2002. (III.7.) Kormányrendelet; - A csatornabírságról szóló 204/2001. (X.26.) Kormányrendelet; - A 203/2001. (X.26.) Kormányrendelet a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól; - A 46/1999. (III.18.) számú „A hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és a hasznosításáról” szóló Kormányrendelet; - A 205/2001. (X.26.) „Az egyes vízgazdálkodással összefüggő jogszabályok módosításáról” szóló Kormányrendelet; - 18/1996. (VI.13. KHVM rendelet a vízjogi engedélyezési eljárásról; - 232/1996. (XII.26.) Korm. rendelet a vizek kártételei elleni védekezésről; - 120/19996. (VIII.6.) Korm. rendelet a vizek és közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról; - Az Igazgatóságunk által korábban kiadott vízjogi engedélyekben foglaltakat.


57

A 2004. január 1-től a vízügyi igazgatás terén bekövetkezett változások (183/2003. (XI.5.) Korm. rendelet és 269/2003. (XII.24.) Korm. rendelet, valamint a további jogszabály módosítások. Gázellátás A vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma 52 db. (2003 KSH) A települési hálózat jellemzően KPE csőanyagból készült, több helyen szakaszoló acéltolózárak és IPU földbeépíthető tolózárak állnak rendelkezésre. A hálózat a településen egyidőben került kiépítésre. A gázhálózat nyomvonala a település adottságait figyelembevéve, különös tekintettel a terepadottságokra viszonylag jól áttekinthető. A településrendezési terv készítése során a vezetékelrendezés okozta szolgalmi problémák áttekintése szükséges. Villamosenergia ellátás A községben 2 db 20/0,4 kV-os transzformátor található, melyek kiterheltsége kb.70 %-os. A közvilágítás korszerűsítése már megtörtént. A település közigazgatási területén található az ovit kezelésében lévő transzformátor állomás. A vezérlés alkonykapcsolással történik, kapaszkodó rendszerben. A fejlesztés során törekedni kell a lámpatestek egységesítésére, korszerűsítésére és az energiatakarékos izzók felszerelésére, az útkategóriának megfelelő szabványban előírt megvilágítási értékek kielégítésére. Ezen munkálatokhoz megfelelő tanulmánytervek birtokában pályázati pénzek is igénybe vehetők. Az ÉMÁSZ Rt-nél néhány éve bevezetett hangfrekvenciás körvezérléssel sikerült a napi csúcsidőszak fogyasztását kiegyenlíteni. Hosszú távon fel kell készülni az alternatív energia használatára is. A napenergia, a hőszivattyú alkalmazásának hiánya, hogy nálunk még nem kap elegendő támogatást az alternatív energia használat. Tekintettel arra, hogy a település közigazgatási területén található az OVIT állomás, ezért a környéken felmerült és tervezett szélparkok által megtermelt energia felvételére is alkalmas a rendszer. Nem túl régen aláírták a magyar és a szlovák villamosenergia-rendszer közötti harmadik 400 kV-os távvezeték megvalósíthatósági tanulmányának elkészítéséről szóló megállapodást. A magyar és a szlovák villamosenergia-rendszer között jelenleg a Göd-Léva és a Győr-Bős 400 kV-os távvezetékek jelentik a közvetlen rendszerkapcsolatot. Az aláírt megállapodás szerint a harmadik 400 kV-os összeköttetés lehetséges nyomvonalának egyik pontja magyar területe SAJÓOIVÁNKA míg Szlovákiában Rimaszombat vagy Moldova lenne. A távvezeték megépítése egyébként már régóta szerepel az MVM Rt. hosszú távú fejlesztései, tervei között.


58

Távközlés A község távbeszélő hálózata kiépített. SAJÓIVÁNKA község az országos távbeszélő hálózat struktúrájában az kazincbarcikai primer körzetbe tartozik, melynek automatizálása 6 évvel ezelőtt fejeződött be. A településen van érdeklődés az ISDN szolgáltatás iránt is. Az ISDN alap csatlakozás lehetőséget ad jó minőségű telefonbeszélgetésre és ezzel egyidőben – a hagyományos faxoláshoz képest öt-hatszoros sebességű, kiváló minőségű – dokumentum továbbítására, vagy 64-128 kbit/s sebességgel számítógépes adatállományok továbbítására. Lehetőséget nyújt továbbá képtelefonálásra, és megszervezhető a segítségével egy videokonferencia is. A település távbeszélő hálózata többnyire oszlopsorra szerelt légkábeles kiépítésű. A hálózat nyomvonalát a mellékelt térkép szemlélteti. A távbeszélő ellátás fejlesztése A község távbeszélő hálózata a közelmúltban korszerűsítésre és bővítésre került. Így jelenleg a hálózat távbeszélő, ISDN és bérelt vonali igények kielégítésére egyaránt alkalmas. A T- Com. Rt. rendszeresen vizsgálja a központok-, a hálózat telítettségét, valamint a területen várható újabb igényeket, és ennek megfelelően bővíti a központ kapacitását és fejleszti a távbeszélő hálózatot is. 8.) Környezetvédelem, természet- és tájvédelem AZ Észak- Magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség előírásai a rendezési terv készítéséhez Vízvédelmi szempont - A településrendezés során, a településszerkezet minden nemű átalakítását, területfelhasználását úgy kell megtervezni és majd végrehajtani, hogy annak során a környezeti elemek elszennyezése kizárható legyen. - A környezeti előírásokat is kielégítő normatív célkitűzések megfogalmazása során vízvédelmi szempontból figyelembe kell venni többek között a vízgazdálkodásról szóló módosított 1995. évi LVII. törvényben, valamint a vízhasználatok, csapadékvíz-elvezetés, szennyvíz-elhelyezés és – kezelés rendjét szabályozó 201/2001. (X.25.), 203/2001. (X.26.), 204/2001. (X.26.) Kormányrendeletekben foglalt előírtakat is, valamint a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (II.17.) Kormányrendelet előírásait is. - A településrendezés során törekedni kell a települési közműves szennyvízcsatorna hálózat mielőbbi teljes kiépítésére. - Az élővizek és talajvizek sem közvetve sem közvetlenül nem szennyezhetők. - Gondoskodni kell a rendezett csapadékvíz elvezetéséről. - Felhívjuk a figyelmet, hogy a 33/2000. (III.17.) Kormány rendelet értelmében a jóváhagyásra kerülő új, vagy módosított településrendezési tervben fel kell


59

tüntetni a területek szennyeződésérzékenységi besorolását is. A rendelethez tartozó település soros lista alapján SAJÓIVÁNKA „B” szennyeződésérzékenységi kategóriával rendelkezik. Azonban e rendelet 2/2. sz. mellékletének 2. pontja értelmében kérelemre ettől eltérő, egyedi érzékenységi besorolás is megállapítható. A település felszíni és felszín alatti vízmintavételi törzshálózati pont nincs, vízminőségi adat nem áll rendelkezésünkre. Zajvédelmi szempont - A zaj- és rezgésterhelési határértékeket a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM. együttes rendelet 1-5. mellékletei tartalmazzák. - A módosított 12/1983. (V.12.) MT rendelet 4.§. (1) bekezdés szerint „A zaj- és rezgésvédelmi követelményeket a területrendezési tervekben érvényre kell juttatni. A környezetbe zajt illetve rezgést kibocsátó és zajtól illetve rezgéstől védendő létesítményeket úgy kell tervezni, egymáshoz viszonyítva elhelyezni, hogy a zaj és rezgés ne haladja meg a megengedett zaj- illetve rezgésterhelési határértékeket”. - Javasoljuk meghatározni, hogy lakóterületen milyen tevékenység végezhető. - A település területén zajpanasz az eddigiekben nem volt, adataink nincsenek. Levegőtisztaság-védelmi szempont - A településrendezési terv készítésénél figyelembe kell a környezet védelméről szóló, a 2000. évi CXXIX. törvénnyel módosított 1995. évi LIII. törvényt, valamint a 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet előírásait, illetve a végrehajtását szabályozó 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet és a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet előírásait. - Figyelembe kell venni, hogy lakóövezetben a levegőt minden olyan mesterséges hatástól védeni kell, amely annak természetes minőségét, az ember egészségét károsan befolyásolja. - Légszennyezéssel járó tevékenység (asztalos üzem, autófényező üzem, stb.), bűzös tevékenység, illetve diffúz légszennyezést okozó tevékenység lakóövezetben nem engedélyezhető. - Csak olyan építmények elhelyezésére és tevékenységek folytatására adható engedély, melynek során a technológiákra vonatkozó szennyezőanyag kibocsátási határértékek teljesítik az érvényben lévő jogszabályok által előírtakat. Hulladékgazdálkodási szempont Figyelembe kell venni a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló módosított 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet, a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló módosított 213/2001. (VI.15.) Kormány rendelet, valamint a területi hulladékgazdálkodási tervekről szóló 15/2003. (XI.7.) KvVM rendelet 6. számú mellékletének előírásait. - Tilos a hulladékok illegális lerakása és égetése. - Tilos a veszélyes hulladékot a kommunális hulladék közé juttatni. - A település területén végzett tevékenységek során képződő veszélyes hulladékokat – melyek körét a módosított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet 1.sz. melléklete határozza meg – elkülönítve, a környezet károsítását kizáró módon, az e célra kijelölt gyűjtőhelyen kell összegyűjteni.


-

-

-

-

60

A keletkezett veszélyes hulladékok kezeléséről (gyűjtés, előkezelés, szállítás, hasznosítás, ártalmatlanítás) a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló módosított 98/2001. (VI.15.) Kormány rendelet előírásai szerint kell gondoskodni. A veszélyes hulladékok kezelésére való átadása esetén meg kell győződni az átvevő kezelésre vonatkozó jogosultságáról. A rendezési terv által érintett területen kiemelt figyelmet kell fordítani a lakosság, az intézmények és közterületek települési szilárd hulladékainak magas színvonalú gyűjtésére és rendszeres elszállítására, mint kötelezően ellátandó közszolgáltatás végzésére. Ennek érdekében megfelelő számú és színvonalú gyűjtő edényzetet kell rendszeresíteni, az edényzet ürítését és a hulladék elszállítását kellő gyakorisággal kell végezni. A köz- és parkterületek tisztántartását, takarítását, hulladékmentesítését kellő rendszerességgel kell végezni.

A KÖRNYEZETVÉDELEM IRÁNYELVEI A környezet alakításának szempontjából eddig általában a helyi emberi behatásokat, illetve a szomszédságból (beleértve határon túli is) átterjedő hatásokat vizsgálták. Ma és a jövőben fokozottan figyelembe kell venni a globális környezeti hatások érvényesülését. Ez mai ismereteink szerint elsősorban a globális klímaváltozáson keresztül hathat, s befolyásolhatja a makroklimatikus, vízháztartási, s ezeken keresztül a területhasználati viszonyokat. A környezeti hatások részletesen ma még nem láthatóak előre, de hibát követünk el, ha nem számolunk velük. A környezetvédelem alapelveit a környezetvédelmi törvény fogalmazza meg. A környezet védelmének alapelvei (környezetvédelmi törvény 6-12. §): Elővigyázatosság, megelőzés, helyreállítás Felelősség Együttműködés Tájékozódás, tájékoztatás, nyilvánosság Az évezredes tájfejlődés során a magyar táj folyamatos egységesülésen és léptékváltáson megy keresztül. A léptékváltás és – talán épp ennek következtében – elsősorban az agrár társadalom átalakulása miatt a tájhasználat folyamatos változáson megy keresztül, ami a települések megtartó képességének gyengüléséhez vezethet. Minden jel arra mutat, hogy a táj tovább homogenizálódik, ugyanakkor összetettsége a jövőben fokozódik. A környezet általános kezelhetőségének léptéke mára megnövekedett, melyet a regionalizmus gondolatának erősödése igazol. Ugyanakkor a táj fenntarthatóságának kulcsa a komplex, sokoldalú használat lehet. A multifunkcionális táj fogalma a vidékfejlesztés gondolatának megszületésével került be szakmai gyakorlatba. A táji változások irányait számos új jelenség és elvárás is determinálja. A turizmus napjainkban integrálódni látszik a gazdaság minden szegmensébe, így ez mára elismet fejlesztési tényező.


61

A környezetvédelem integrálása még inkább csak jelszavakban épült be a mindennapi életbe, de a közeljövőben a pályázati rendszer miatt felerősödhet jelentősége. A jövő tája -éppen a léptékváltás miatt – fokozott szerepet kap az értékmegőrzés terén. A környezetvédelem tehát napjainkban még szektoriálisan működik, alapvetően a természeti elemek, a levegő, a víz, a talaj, az élővilág, illetve a települési környezet védelmére irányul. Az integritás fogalmát elsőként az 1992- évi riói konferencián sikerült az AGENDA 21 záró dokumentumaiba beiktatni, s ezt erősítette meg a 2002évi csúcstalálkozó is. Az integrálás különösen fontos a talaj és víz minőség védelem területén, de mindez a levegő állapottal összefügg, hiszen a levegőből kimosódó anyagok szennyezik a talajt és az élő vizeket is. Integrált megközelítést igényel belvíz védelem, de helyi, sőt népgazdasági szinten is jelentős megtakarításokat igényelne pl. az őrszolgálatok összehangolása (pl. mezőőri, gátőri, természetvédelmi, halászati őrszolgálat stb.) Integrált megközelítést igényel a település közigazgatási területén lévő pontszerű és felületi jellegű szennyező források környezetterhelő hatásának csökkentése, illetve felszámolása is. A települési környezetvédelem törvény által is előírt önkormányzati feladat. A „Regionális hulladéklerakó program” elindításával a települési hulladéklerakók, ezzel együtt az illegális szemétlerakók felszámolására (rekultivációjára) kerül sor. A belterületek tisztaságának megőrzése végett a megfelelő gyakorisággal kihelyezett hulladékgyűjtők kihelyezése szükséges. Az ISPA, majd a az EU strukturális alapok terhére a hulladékgazdálkodási projektjéhez kapcsolódóan hosszú távon meg kell valósítani a szelektív hulladékgyűjtést, az erre alkalmas gyűjtőedények kihelyezését. A szennyvízelvezetés és tisztítás megoldása, valamint a hulladéklerakók rekultivációja térségi szinten szükséges feladat, mivel a szennyezésre érzékeny rétegvíz bázis elszennyeződése az idő előrehaladtával a jelenleginél is erősebb lesz. A környezetvédelem célrendszere Probléma és okai  Célok  Megoldási alternatívák/eszközök  Ellenőrizhető eredmény Beavatkozások, eszközök Az eszközök kiválasztásánál kiindulásként két kérdéskört kell tisztázni. Egyrészt a megoldandó problémák szempontjából kell az eszközöket meghatározni, másrészt le kell határolni azokat, amelyek az önkormányzat kompetencia és lehetőségi körébe beletartoznak. Az eszközöket csoportosítva - a teljesség igénye nélkül - a következő lehetőségekkel lehet számolni: a) Közvetlen beavatkozások, amelyek általában beruházások, fejlesztések, rekonstrukciók formájában jelennek meg:


62

-

Új, környezetvédelmi célt szolgáló létesítmények megvalósítása, a meglévők kapacitásának bővítése

-

Műszaki korszerűsítések elvégzése vagy környezetvédelmi célú vagy környezetre káros hatással lévő tevékenységek esetében.

-

Környezetvédelmi célú kiegészítő berendezések, létesítmények megvalósítása.

-

Rekonstrukciós felújítási és/vagy rehabilitációs munkák elvégzése egyrészt az értékes épített környezetet illetően, másrészt ökológiai vagy tájvédelmi szempontból.

-

Új zöldfelületek, zöldterületek létrehozása.

-

Környezetszennyező tevékenységek, létesítmények kitelepítése a belterületekről. (Például jelentősen légszennyező vagy zajos ipari üzem, vagy tevékenység külső, lakóterületektől távolabbi telephelyre történő kitelepítése, autóbuszgarázsok belvárosból városperemre helyezése, útnyomvonal átépítése.)

-

Adott területen valamilyen környezeti elem szempontjából szennyezés mentes állapot kialakítása. (Például egy terület megtisztítása a hulladéktól, vagy szennyezett talajtól.)

-

Környezetbarát hulladék ártalmatlanítási, hasznosítási technológiák, rendszerek alkalmazása. (Például szelektív gyűjtés és hasznosítás megoldása.)

-

Közlekedési .forgalomszabályozási lépések bevezetése. (Például gyalogos utcák, „Tempo 30” zónák kialakítása, egyirányúsítás, forgalomkorlátozás, sebességcsökkentés bizonyos időszakokban vagy gépjárműtípusokra.)

-

Allergén növények terjedésének visszaszorítása. (Például parlagfű rendszeres kaszálása, e szempontból is átgondolt és ellenőrzött telepítés többek között a kórházak kertjeiben, a parkokban elhanyagolt területek kezelése, hasznosításba vétele.)

b) Szabályozási lépések, amelyek elsősorban a jogi, műszaki, gazdasági szabályozás környezetvédelmi célú alkalmazását jelentik -

Speciális emissziós és imissziós szabályok, határértékek alkalmazása azokon a területeken, ahol erre az önkormányzatoknak módja van. (Például csendes övezetek kialakítása, az országos szabályozásnál szigorúbb levegőminőségi határértékek alkalmazása gyógyüdülésre alkalmas területen.)

-

Tevékenységi korlátok alkalmazása, egyrészt valamilyen tevékenységek, környezetvédelmi indokok miatt való tiltásával, vagy nagyságrendi behatárolásával, másrészt az adott tevékenységre nézve a környezeti szempontból kedvezőnek tekintett technológiák előírása. (Például az ivóvíz kutak védőterületeinek kialakításánál különböző tevékenységekre vonatkozó szabályok alkalmazása.)

-

Létesítési, területhasználati korlátozások alkalmazása, adott esetben a területi besorolásokon túl is. (Például az átszellőzés védelme érdekéhen az épületekre előírt speciális magassági korlátozások bevezetése egy adott területen.)

-

Bizonyos környezetvédelmi célok finanszírozásának valamilyen formában történő megoldása. (Például a hitelszerzésben történő részvétel.)


63

-

A településüzemelést végző vállalatok, tevékenységek környezet-érzékeny működésének biztosítása, hatékonyságának ilyen irányú javítása. (Például a csatornaszolgáltatás megfelelő tarifarendszerének kialakítása.)

-

Támogatások, preferenciák érvényesítése bizonyos tevékenységeknél a környezetvédelmi problémák csökkentésére. (Például adókedvezmények, kedvezményes vagy ingyenes ingatlan juttatás.)

-

Viselkedési normák kialakítása olyan területeken, ahol a konkrét határértékek nem adhatók, de mód nyílik a viselkedési normák önkormányzati szabályozására. {Például a kutyatartás körülményeinek befolyásolása.)

-

A környezetvédelemhez kapcsolódó intézményi feltételek javítása a környezetvédelmi feladatok ellátásával és a környezetvédelmi szabályok betartásával kapcsolatban az ellenőrzési rendszer erősítése. (Például hatékonyabb, gyorsabb döntési rendszerek alkalmazása.)

-

A tervezési és jogszabály alkotási rendszer javítása a környezeti hatások, következmények előrejelzésével. (Például a területfejlesztési és -rendezési tervek összehangolása a környezetvédelmi programokkal, a környezeti hatásvizsgálat módszerével.)

c) Az információrendszer fejlesztésével kapcsolatos eszközök -

Környezeti állapotfelvétel elkészítése, pontosítása egy-egy adott területre nézve a problémák jobb azonosítása illetve a megoldások hatékonyságának növelése érdekében;

-

A meglévő környezeti monitoringrendszer korszerűsítése, a hiányzó elemek létrehozása, vagy adott esetben a rendszer kiépítésének megkezdése;

-

A szennyezőforrások, jellemző hatótényezők feltérképezése a beavatkozások hatékonyságának növelésére. (Például legális vagy illegális szennyvízkibocsátási pontok feltérképezése.)

-

A védendő értékek felmérése. (Például értéktérkép készítése.)

d) A problémák megoldását szolgáló kutatási, tervezési, fejlesztési lépések. -

Terhelhetőségi normák elkészítéséhez;

-

Egy adott környezeti probléma kezelését elősegítő kutatások elvégzése abban az esetben, ha a problémakezelés az ismeretek hiányában megoldhatatlan;

-

Igényfelmérés a célok pontosításához;

-

Az a) pontban leírt jelentősebb beavatkozások elvégzéséhez tervek elkészítése.

meghatározása

a

szabályozás

korszerűsítésének

e) A program megvalósításához szükséges tudatformálási, konkrét esetben oktatási feladatok ellátása, illetve a kapcsolódó tájékoztatás. f) A program megvalósításához szükséges együttműködések, koordináció biztosítása (Például településközi együttműködés a megfelelő szennyvíztisztítás vagy hulladék elhelyezés biztosításához.)


64

A felsorolás alapján látható, hogy elméletileg igen tág eszköztár áll rendelkezésre. Azért csak elméletileg, mert az alkalmazásnak számtalan korlátja van, első helyen említve a beavatkozások gyakorta jelentős erőforrásigényét. Tehát az elméletileg lehetséges eszközök közül ki kell választani a ténylegesen javasolható megoldásokat. A választást általában a következő kritériumok befolyásolják: A konkrét megoldások kiválasztásához célszere a lehetséges alternatívák összegyűjtése, azok előnyeinek és hátrányainak áttekintése, pl. a következők szerint: -

Környezeti hatékonyság: Ezzel kapcsolatosan több szempontot is meg kell vizsgálni. Például, hogy az adott intézkedés, beavatkozás milyen mértékben és módon képes a problémát megoldani, alkalmazása esetén meg lehet-e akadályozni a probléma kiújulását, ill. nem okoz e más jellegű környezeti problémát? Milyen mértékben alkalmas az adott probléma által előidézett környezeti kockázat érdemi csökkentésére? Milyen az időbeli hatékonysága?

-

Költséghatékonyság: Milyen költségvonzata van a tervezett beavatkozásnak (beruházási és működési költségeket is beleértve), s ez arányban áll-e az elérhető eredménnyel? Milyen lehetőségek nyílnak a szükséges külső források előteremtésére? (Egyes problémák, egyes technológiák bizonyos források odaítélésekor előnyt élveznek.)

-

Konfliktuselemzés: Az adott megoldás alkalmazása milyen újabb konfliktusokhoz vezethet: kik a bevezetés nyomán keletkező „haszon” élvezői és kik azok, akik érdekeit sérti, korlátozza?

-

Alkalmazhatóság: Mennyire vannak meg a megoldási mód alkalmazásának egyéb feltételei (szakirányítás, ellenőrzés, társadalmi elfogadtatás stb.).

-

Integrálhatóság: a megoldás, hogyan integrálható az önkormányzat más szakterületeinek terveibe, mennyire esnek egybe az elképzelések az önkormányzat általános fejlesztési elképzelésével.

A KÖRNYEZETI ELEMEK VÉDELME a.) Vízminőség védelem Felszíni vizek A felszíni vizek környezeti állapotának értékelése során nemcsak a vízminőséget, hanem a vízkészleteket és a vízhez kötődő élőhelyeket is figyelembe kell venni. Ezek helyzetét a vízgyűjtő területeken történő tevékenységek határozzák meg. Az Európai Unióban a vízügyi keretdirektíva (COM/97/49) foglalja össze mindazokat az igen részletesen kidolgozott direktívákat, amelyek elsősorban a szennyezések megelőzését tűzik ki célul. E szabályozás alapja az integrált vízminőséggazdálkodás, mely biztosítja a vizek ökológiai minőségének, és az integrált szennyezésmegelőzésnek és -ellenőrzésnek a megvalósítását (75/440/EEC – felszínivíz-direktíva, 96/61/EEC- IPPC-direktíva, 91/676/EEC –nitrát-direktíva). Legfontosabb célkitűzések ennek keretében:  elegendő mennyiségű ivóvíz biztosítása  egyéb gazdasági tevékenységhez elegendő mennyiségű víz biztosítása  környezetvédelem  áradások és aszályok kedvezőtlen hatásainak kiküszöbölése.


65

Emellett fontos elvárás, hogy a "szennyező fizet"-elv szerint a vízhasználók állják a visszanyerés teljes költségét (vízkínálat, szennyvízgyűjtés és -kezelés) a tagországokban. Az elmúlt években indult meg a KHVM patronálásával a regionális vízgazdálkodási tervezési program, amely az egyes vízgyűjtő területekre dolgoz ki vízgazdálkodási programokat. A Hernád vízgyűjtőjére elkészült, a Sajó-Bódva vízgyűjtőjére folyamatban van a program elkészítése. Felszín alatti vizek védelme Sajóivánka közigazgatási területén vízbázis védelmi figyelőkút rendszer van kiépítve , melyek területén modell értékű vizsgálatokat végeztek. Amodell elsôdleges eredményeinek (azaz a piezometrikus nyomás eloszlásának) kvantitatív korrekcióját a következô lépésekkel volna célszerű elvégezni:     

a figyelembevehetô figyelôkutak számának növelése (koordináták beszerzése, stb.), különösen a kazincbarcikai vízmû környékén, a figyelôkutak és a vízmércék körüli bizonytalanság rendezése, a folyók vízszintjét leíró peremfeltételek körüli bizonytalanság csökkentése, a kavicsterasz telített vastagsága kiterjedésének pontosítása, a kavicsterasz szivárgási tényezôje eloszlásának érzékenységvizsgálata.

A kavicsterasz kiterjedésérôl egyébként elég megbízható támpontot nyújthatnak a figyelôkúthálózat által lefedett terület szélére esô kutakra kapott eredmények. Jól illusztrálja ezt a felismerést, hogy a numerikus modellben például a TM-28 és 51 jelû kutak (a zagytározó északi sarkánál), bár kívül esnek a kavicsteraszon, a valóságban ez, a szomszédos 44, 45, 46 és 47 jelû kutakban mért igen hasonló értékek alapján, a valóságban bizonyosan nincs így. Fordított a helyzet a TM-20 és TM-21 jelû kutakkal, amelyekben, a Sajóhoz való viszonylagos közelségük ellenére csaknem 5 m-rel magasabb vízszintet mértek - annak jeleként, hogy a folyó és a kutak közt a kavicsterasz útközben valószínûleg kiékelôdött (valószínûleg ugyanez a magyarázata annak is, hogy SAJÓOVÁNKA területén az ásott kutakban megfigyelt vízszint jóval a Sajó szintje fölött tud maradni). A kavicsterasz geometriáján és szivárgási tényezôjén kívül az alkalmazott peremfeltételeknek van még számottevô hatásuk a nyomáseloszlásra és így az áramláképre. Ezért megfontolandó, hogy a terület részletes modellezésekor a kavicsterasz szélén a domvidékrôl felszíni lefolyásként érkezô vízmennyiséget vonalmenti forrásként figyelembevegyék. Hasonlóképpen, a csapadékból beszivárgás útján a telített zónába érkezô, illetve az onnan evapotranspiráció útján távozó vízmennyiségek mérlege is tisztázásra szorul. A numerikus modell több paraméterének perturbációja mellett keletkezô áramlási képek vizsgálata valószínûsíti, hogy a Kazincbarcika II vízmû hozzáfolyási területe magában foglalja az OVIT-telepet és Harnócpusztát. Hasonlóképpen valószínû, hogy a Borsodszirák I vízmû hozzáfolyási területe a zagytározókat legalábbis részben lefedi. A Borsodszirák I vízmûhöz vezetô áramvonalak ugyanakkor elkerülni látszanak az Epres-tanyát.


66

A kavicsteraszon kívül esô telített zóna vastagságának (magasságának), amennyiben minden más peremfeltétel és paraméter helyes, nyilvánvalóan nincs jelentôsége a modell által a kavicsteraszban jelzett áramlási képre. Ugyanakkor, a modellfejlesztés kezdeti szakaszában, fôként a kavicsterasz becsült kiterjedésének az ellenôrzésére a kavicsteraszon kívül esô területeknek a domborzattal való jellemzése tanulságosnak bizonyult. A modell által szolgáltatott sebességmezô megbízhatósága a fenti lépéseken kívül az alkalmazott eljárás finomításával is javítható. A továbblépés egy lehetséges iránya lehetne a sebességmezô folytonossá tételére irányuló erôfeszítések által kijelölt út A talajvizek környezeti állapota A talajvizek környezeti állapotát a tároló közeg (talaj) földtani adottságai, a hidrometeorológiai helyzet (beszivárgás, párolgás) és a külső antropogén szennyező hatások együttese határozza meg. Visszatérő gondot okoznak a csatornázatlan települések alatt a szennyvízszikkasztások miatt bekövetkező talajvízszint emelkedések, ill. annak szélsőséges ingadozása. Az elkészült csatornázási munkálatok jelentős javulást eredményezhetnek ezen a téren. A talajvizek használata nem jelentős, elsősorban a hobbikertek öntözési célú vízkitermelése és a szarvasmarhatelep vízigénye említhető meg. A FELSZÍN ALATTI VÍZBÁZISOK VÉDETTSÉGE A területek szennyeződés érzékenységi besorolásának alapja a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III. 17.) Korm rendelet (a továbbiakban Kr.). I. prioritási kategória: - Különösen érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területek, ahol – többek között – kockázatos anyag közvetett bevezetése is tilos a felszín alatti vízbe a Kr. 5. § b) pontja szerint, ahol – a Kr. 34. § (3) bekezdése szerint – a Kr. hatályba lépésekor a tilalom megszegésével járó tevékenységet folytatónak a Kr. 1. melléklet I. listás (K1) anyagainak közvetlen bevezetését (felszín alatti vízbe, illetve földtani közegbe) 2002. december 31-éig meg kellett szüntetnie. II. prioritási kategória: - Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területek, ahol – többek között – a Kr. hatályba lépésekor már minőségében károsodott felszín alatti víz, földtani közeg károsodását legkésőbb 2010. december 31-éig meg kell szüntetni, a Kr. 34. § (4) bekezdése szerint. III. prioritási kategória: - Fokozottan érzékeny területek azok a – Kr. 2/1. számú melléklet szerint – „A” fokozottan érzékeny területek, amelyek nem tartoznak az előző kategóriákba. IV. prioritási kategória: - Érzékeny területek azok a – Kr. 2/1. számú melléklet szerint – „B” érzékeny területek, amelyek nem tartoznak az előző kategóriákba. V. prioritási kategória: - Kevésbé érzékeny területek azok a – Kr. 2/1. számú melléklet szerint – „C” kevésbé érzékeny területek, amelyek nem tartoznak előző kategóriákba.


67

Az érintett térség települései talajvizeinek szennyeződés érzékenységi besorolása a következőképpen alakul: A felszín alatti vizek esetleges szennyezésével kapcsolatosan a 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet 3. számú mellékletében meghatározott C 1re vagy C2-re vonatkozó határértékeket kell figyelembe venni a következők szerint:  Az A fokozottan érzékeny területeken az intézkedési határérték Ci =C1.  A B érzékeny területeken az intézkedési határérték Ci =C2. A kockázatos anyagok elhelyezése, felszín alatti vízbe történő közvetlen vagy közvetett bevezetése engedélyköteles tevékenység, mely csak a felügyelőség által kiadott engedély ill. a felügyelőség szakhatósági állásfoglalásával más hatóság által kiadott engedély alapján történhet. A vízminőség a víz fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak összessége. Magyarországon 1994. január 1-től a vizek minősítését, osztályozását az MSZ 12749 szabvány alapján végzik. A vizek minősítése az egy adott évben elvégzett mintavételek mérési eredményei alapján történik az alábbi jellemzők alapján: oxigénháztartás (A csoport), nitrogénés foszforháztartás (B csoport), mikrobiológiai jellemzők (C csoport), mikroszennyezők (szerves és szervetlen mikroszennyezők), toxicitás (D csoport) valamint egyéb jellemzők (E csoport). Az egyes csoportokba számos mérendő komponens tartozik. A víz fizikai tulajdonságai közül elsősorban a vízmozgások, a hőmérsékleti és a fényviszonyok azok, amelyeknek mind a vízterek jellemzése, mind az élőlények előfordulása szempontjából döntő jelentősége van. A víz kémiai minősége szempontjából a vízben oldott gázok, az oldott sók és a szerves anyagok jelentősége a legnagyobb. A vízben részben fizikailag, részben kémiailag oldott gázok közül az oxigén, a széndioxid, az ammónia és a kénhidrogén a legjelentősebbek. A felszíni vizekben végbemenő életfolyamatokhoz oldott oxigén szükséges, hiánya a víz minőségére rendkívül káros. Oxigén szükséges a szennyvízzel bejutó különféle anyagok oxidálásához, illetve lebontásához is. A vizek, különösen a szennyvizek igen sokféle szerves anyagot tartalmaznak, amelyek a vizekben oldott és formált formában találhatók (ide tartoznak maguk a vízben lévő élőlények is, mint élő formált szerves anyag). A szerves anyagok egyenkénti mennyiségi meghatározása (sőt kimutatása is) ma még rendkívül körülményes, ezért a gyakorlati vízanalitikában általában nem egyedi vegyületeket, hanem a víz szerves anyag tartalmára összességében utaló ún. csoportparamétereket határoznak meg, mennyiségüket azzal az oxigénmennyiséggel jellemezik, amely adott körülmények között oxidálásukra elfogy. Az oxigénigény biokémiai vagy kémiai módszerrel határozható meg. A biokémiai oxigénigény (BOI) az az oxigénmennyiség, amely a vízben levő szerves anyagok aerob úton meghatározott idő alatt (rendszerint 5 nap) történő biokémiai lebontása során elfogy, értékét mg/l-ben adjuk meg (BOI5). A teljes biokémiai oxigénigény (TBOI) a szerves szennyezők teljes biokémiai lebontásához szükséges oxigén mennyisége, ez nem azonos az elméleti oxigénigénnyel (EOI), amely a szén-dioxidig és vízig történő teljes oxidáláshoz elméletileg szükséges oxigénmennyiség. Bár a biokémiai oxigénigény meghatározása közelíti meg legjobban a természetben lejátszódó folyamatokat, időigénye miatt a szerves szennyezettség mértékére elterjedtebben használják a kémiai oxigénigényt (KOI), amit a vízminta kálium-permanganáttal (KOIps) vagy káliumdikromáttal (KOIk) történő egyórás forralása során elhasználódott vegyszerrel egyenértékű oxigénfogyasztással jellemeznek. A kálium-dikromát erélyesebb oxidálószer, így vele az elméleti oxigénfogyasztás jobban megközelíthető. Műszeresen mérhető az összes szerves szén (TOC) ill. az oldott szerves szén (DOC). A szerves anyagcseretermékek és az elpusztult élőlények testének anyagai ammóniává alakulnak, de számottevő mennyiségben ürítenek ammóniát a gerinces és gerinctelen állatok is. Az ammóniát mind az algák, mind a növények közvetlenül – mint nitrogénforrást – hasznosítják.


68

A nitrogénvegyületek közül az ammónia a legkárosabb: egyrészt zavarja a vízelőkészítést az ivóvíz tisztítás során, mert a klórozás során szag- és ízrontó klóraminok keletkeznek, másrészt magasabb pH-értéknél a szabad ammónia halpusztulást okoz. A talajvizek fokozódó nitráttartalma nemcsak a csecsemőkre jelent életveszélyt, de az idősebbek rákos megbetegedését is elősegíti. Állóvizekben a többi nitrogénvegyület felhalmozódása éppoly káros, mint foszforvegyületeké: a bekövetkező tápanyagdúsulás sietteti a tavak öregedési folyamatát (eutrofizálódás). A vizek foszforkoncentrációjának növekedését elsősorban külső – döntően antropogén eredetű – szennyezés (szennyvízbevezetés, műtrágya bemosódás, mosószerek) idézi elő.

Mikroszennyezők Elsősorban a felszíni vizek ivóvízként való felhasználása során jelent gondot, hogy a hagyományos szennyező anyagokon kívül egyre több olyan anyag kerül a vizekbe, amelyek viszonylag kis mennyiségben is rendkívül káros hatásúak. Ezek az ún. mikroszennyezők nemcsak íz- és szagrontó hatásul jelentkeznek, hanem többnyire mérgező, esetleg rákkeltő anyagok, amelyek emberen kívül más élőlényeket is közvetlenül vagy a táplálékláncban akkumulálódva károsíthatnak anyagot, és nem ismerjük valamennyi anyag hatását az emberi szervezetre. Veszélyességüket fokozza, hogy többségük a hagyományos szennyvíztisztítás, illetve vízelőkészítés során nem távolítható el. A mikroszennyezők két nagy csoportja a szervetlen mikroszennyezők (pl. vas, mangán, higany, kadmium) és a szerves mikroszennyezők (pl.kőolajszármazékok, mosószerek, növényvédő szerek). BIOLÓGIAI VÍZMINŐSÍTÉS A biológiai vízminőség a víz azon tulajdonságainak összessége, amelyek a vízi ökoszisztémák életében fontosak, létrehozzák és fenntartják azokat. A biológiai vízminőség jelenségei, változásai és mutatószámai négy tulajdonságcsoportba sorolhatók: halobitás, trofitás, szaprobitás és toxicitás, melyek egymással szorosan összefüggnek. A fotoszintetizáló szervezetek szaporodásához fényre és tápanyagra van szükség. Azokat a vizeket, amelyek tápanyaggal bőségesen ellátottak, s így bennük mind az algák, mind a makrofitonok nagy mennyiségben vannak jelen, eutrófoknak nevezzük. Az a jelenség, amely során a tavakban a tápanyagdúsulás hatására nagymértékben elszaporodnak az elsődleges termelők az eutrofizáció. Az eutrofizálódás a tavak kialakulásától azok feltöltődéséig tartó természetes folyamat, amelyet az emberi tevékenység tápanyagok vízbejuttatásával olyan mértékben képes meggyorsítani, hogy a természetes körülmények között esetleg több tízezer évig tartó folyamatnak az ember számára káros következményei (algaszaporodás, oxigénhiány, halpusztulás, üdülésre alkalmatlanság, vízellátásban zavarok) már egy emberöltőn belül jelentkezhetnek

BAKTERIOLÓGIAI VÍZMINŐSÍTÉS A háztartási szennyvizekkel olyan kórokozó (patogén) baktériumok is kerülnek a vízfolyásokba, amelyek közegészségügyi ártalmakhoz, járványokhoz vezethetnek, ha a kutakból vagy vezetékes vízellátással fertőzést okoznak. A felszíni kórokozó baktériumot tartalmaznak. Az ivóvizekre vonatkozó egyik legfontosabb minőségi kritérium, hogy kórokozó baktériumot nem tartalmazhatnak. A vizek fertőzöttségére a fekáliás szennyezést jelző és biztonságosan kimutatható kólibaktériumok (pl. Escherichia coli) meghatározása nyújt általános tájékoztatást, ezek a baktériumok ugyanis az emberi béltraktus természetes, az emésztéshez nélkülözhetetlen flórájához tartoznak. Megjelenésük a vízben azt jelenti, hogy a kérdéses víz a közelmúltban valamilyen módon fekáliával szennyeződött, ekkor az egyes betegségeket (hastífusz, dizentéria, kolera) okozó baktériumok tenyésztését is megkísérlik. A vizet a kólititer vagy a kóliszám alapján minősítik.


69

VÍZMINŐSÉGI OSZTÁLYOK Felszíni vizeinket a vízi ökoszisztéma viszonylagos stabilitását biztosító és egyidejűleg a mértékadó vízhasználatok (ivó- és ipari vízellátás, öntözés és halgazdaság) igényeit kielégítő integrált követelményrendszer alapján minősítjük. A minősítéshez kiválasztott komponensek kívánatos és tűrhető határértékeit a hatályos szabvány (MSZ-12749) tartalmazza. Az integrált követelményrendszer alapján felszíni vizeink öt osztályba sorolhatók: - kiváló (I. oszt.), jó (II. oszt.), szennyezett (V. oszt.).

A víz és talajvédelem integrált előírások:

tűrhető (III. oszt.),

szennyezett (IV. oszt.),

erősen

védelmérere vonatkozó főbb jogszabályi

1995. ÉVI LVII. törvény a vízgazdálkodásról 321964(XII. 13.) KORM. rendelet a vízügyről szóló 1964. évi iv. törvény végrehajtásáról 4/1981. (IV.4.) OVH rendelkezés az országos vízgazdálkodási szabályzat kiadásáról 3/1984. (II. 7.) OVH rendelkezés a szennyvízbírságról 6/1989. (V. 13.) KVM rendelet a víz- és környezeti károk elleni védekezésnél foglalkoztatottak járandóságáról 38/1995. (IV. 5.) KORM. rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről 72/1996. (V. 22.) KORM. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről 234/1996. (XII.26.) KORM. rendelet az Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint a Vízügyi Igazgatóságok feladat- és hatásköreiről 123/1997. (VII. 18.) KORM. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről 123/1997. (VII. 24.) KORM. rendelet a vízminőségi kárelhárítással összefüggő feladatokról 22/1998. (XI. 6.) KHVM rendelet a Vízügyi Igazgatási szervezet vízrajzi tevékenységéről 23/1998. (XI. 6.) KHVM rendelet a vízügyi igazgatási szervezet vízgazdálkodási nyilvántartásáról 178/1998. (XI. 6.) KORM. rendelet a vízgazdálkodási feladatokkal összefüggő alapadatokról


70

33/2000. (III. 17.) KORM. rendelet a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról 10/2000. (VI. 2.) KÖM-EÜM-FVM-KHVM együttes rendelet a felszín alatti víz és a földtani kőzeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről 8002/2000. (K.ÉRT. 6.) köm tájékoztató a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (iii. 17.) korm rendelettel előírt adatlap közzétételéről 239/2000. (xii. 23.) korm. rendelet a bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről 240/2000. (XII. 23.) KORM. rendelet a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületek kijelöléséről 6/2001. (II. 28.) KÖM rendelet a mosó- és tisztítószerek felületaktív hatóanyagainak biológiai bonthatóságának egyes szabályairól 49/2001. (IV. 3.) KORM. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről 50/2001. (IV. 3.) KORM. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól 201/2001. (X. 25.) KORM. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről. 203/2001. (X. 26.) KORM. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól 204/2001. (X. 26.) KORM. rendelet a csatornabírságról 273/2001. (XII. 21.) KORM. rendelet a természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről 25/2002. (II. 27.) KORM. rendelet a nemzeti települési szennyvízelvezetési és –tisztítási megvalósítási programról 26/2002. (II. 27.) KORM. rendelet a nemzeti települési szennyvízelvezetési és – tisztítási megvalósítási programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról 27/2002. (II. 27.) KORM. rendelet a nemzeti települési szennyvízelvezetési és – tisztítási megvalósítási program végrehajtásával összefüggő nyilvántartásról és jelentési kötelezettségről


71

7/2002. (III. 1.) KÖM rendelet a használt és szennyvizek kibocsátásának méréséről, ellenőrzéséről, adatszolgáltatásáról, valamint a vízszennyezési bírság sajátos szabályairól 9/2002. (III. 22.) KÖM-KÖVIM együttes rendelet a használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól. 21/2002. (IV. 25.) KÖVIM rendelet a víziközművek üzemeltetéséről 6/2002, (XI. 5.) KVVM rendelet az ivóvízkivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz, valamint a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek szennyezettségi határértékeiről és azok ellenőrzéséről Feladatok A 33/2000.(iii.17.) Korm. rendelet 34.0 (10) értelmében: „A 2001. március 1-jét követően jóváhagyásra kerülő új vagy módosított településrendezési tervekben fel kell tüntetni a területek szennyeződés érzékenység szerinti besorolását.” E szerint SAJÓIVÁNKA „ B „érzékeny Ci= C2 kategóriába sorolható be. A 203/2001. (X.26.) Korm. rendelet 5.§-a szerint: „A vízminőségi követelményeket az országos és regionális környezetvédelmi, illetve társadalmi, gazdasági programok, tervek, a területfejlesztési, terület- és településrendezési tervek, és helyi építési szabályzatok kidolgozása során, valamint az önkormányzatok környezetvédelmi programjaiban, a gazdálkodó szervezetek terveiben és a műszaki tervezésben – a külön jogszabályokban foglaltak szerint – érvényesíteni kell.” (hatályos: 2003. I.1-től) b.) Levegőtisztaság védelem A rendezési terv levegőtisztaság-védelmi előírásainak kidolgozását javasoljuk a mód. 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet, továbbá e jogszabály végrehajtási utasításai, a 10/2001. (IV.19.) KöM rendelet, a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet, valamint a 17/2001. (VIII.3.) KöM rendelet, és a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet előírásai alapján elvégezni. Kiemelendő a mód. 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet előírásai közül az alábbiakat: -

-

-

A rendezési terv által érintett területen kizárólag olyan tevékenység folytatható, és olyan építmények helyezhetők el, amelyek légszennyezőanyag kibocsátása, légszennyezettségre gyakorolt hatása az adott terület besorolási kategóriájára vonatkozó követelményeket teljesíti, környezet-veszélyeztetést nem okoz. A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék nyílttéri, valamint hagyományos energiatermelő berendezésben történő égetése, a nem védett, ill. a helyi védelem alatt álló területeken a nádas és más vízinövények égetése, a tarlóégetés vonatkozásában is a fenti rendelet előírásai szerint kell eljárni. A fenti rendelet 5. §. (1) szerint: „Tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése”. Ennek érdekében célszerűnek tartjuk az állattartást az Önkormányzat állattartási


-

-

-

-

72

rendeletében részletesen szabályozni és a rendelet előírásait beépíteni a rendezési tervbe. Lakóterületen szagos, bűzös tevékenység nem folytatható, csak külterületen, korszerű technológia mellett. Új létesítmények, technológiák telepítése esetén, valamint a rendezési terv módosításánál figyelembe kell venni az 5. §. szerinti, védőtávolságokra vonatkozó előírásokat. Lakó és intézményterületeken csak olyan szolgáltató ipari és kereskedelmi kisvállalkozás kaphat működési engedélyt, amely szükség szerint az érintett hatóságok véleményével is alá van támasztva. Helyhez kötött diffúz légszennyező forrásnál az ingatlan tulajdonosa, kezelője, illetve használója köteles a diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodni a rendelet 10. §-a értelmében. A háztartásban, kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető a rendelet 11. §-ban foglaltak szerint. vagy kárelhárítás lehetséges módozatai nem kellően tisztázottak.

Az Európai Unióhoz való csatlakozásból fakadó követelmények Az Európai Unióhoz való csatlakozás politikai céllá válásával elsődleges jelentőségűvé vált számunkra az Unió vízvédelmi politikája. A megindult jogharmonizációs munka egyértelművé tette, hogy az EU szabályzás érvénybelépése Magyarországon csak idő kérdése. A magyar speciális szempontok csak a szigorítás irányába ható érvként jelenthetnek meg. Mindezekből az következik, hogy jelen vizsgálataink eredményei annyiba lehetnek időtállóak, amilyen mértékig képesek vagyunk az EU általunk ismert követelményeihez alkalmazkodni. Keretdirektíva a vizek védelméről és fenntartható használatáról Az Európai Unió szabályozási s változóban van. Az eddig folytatott szabályozási gyakorlatot a vizek védelmének kritikus területeit megcélzó speciális szabályozás jellemezte (Városi Szennyvíz Direktíva, Nitrát Direktíva, stb.). Ezt jelenleg foglalja rendszerbe a vízvédelem és vízgazdálkodás egységes feltételeit meghatározó keretjogszabály (EU Keret Direktíva) a vizek védelméről és fenntartható használatáról. A Direktíva ma még csak tervezet, a legfontosabb következmények azonban abból most is levonhatóak. Az EU Keret Direktívából a jelen tervre vonatkozó következményeket alapozó tanulmányban foglaltuk össze, legfontosabb tanulságait, pedig – mint keretfeltételt – az alábbiakban mutatjuk be. A Direktíva az elvek érvényesítése érdekében a következő intézmények bevezetését, illetve intézkedéseket tartja szükségesnek: 1. A tagállamoknak meg kell határozniuk azokat a vízgyűjtő területeke, amelyekre önálló vízgyűjtő igazgatási egységeket (vízgyűjtő ügynökségeket) szerveznek. Értelmezésünk szerint az EU definíciónak megfelelően a teljes Duna vízgyűjtő jelent egy Vízgyűjtő Egységet (River Basin District). Ezen belül részvízgyűjtő tervezési egységek határozhatók meg. A KHVM regionális vízgazdálkodási programjában 33 részvízgyűjtőt határoztak meg tervezési egységként. 2. Vízgyűjtő Menedzsment Tervet kell készíteni abból a célból, hogy elérjék a „jó minőségű víz” státust és kielégítsék a „védett területekre” vonatkozó követelményeket 2010. év végére. Megítélésünk szerint a KHVM által a vízhasználatokon alapuló vízminőségi követelményekre illetve a KTM által az ökológiai követelményekre vonatkozóan elkészítés alatt lévő nagyrészt kielégítik a vízminőségi célkitűzések EU keretjogszabályban erre vonatkozóan definiált fogalmát. 3. Minden Vízgyűjtő Ügynökség területének jellemzőit fel kell mérni 2001. végéig. A felmérésnek ki kell terjednie a földrajzi és geológiai körülményekre, a hidrológiai viszonyokra, a


73

demográfiai jellemzőkre, a területhasználatokra és a gazdasági tevékenységekre. A felmérést 6 évente meg kell ismételni. Feltételezésünk szerint a hazai részvízgyűjtőkre vonatkozó felmérésekre nézve a KHVM által indított Regionális Vízgazdálkodási Tervezési Program kielégítheti a cikkely követelményeit. 4. Fel kell mérni az emberi tevékenység felszíni és felszín alatti vizekre gyakorolt szennyező hatásait 2001. év végéig. Ez kiterjed a pontszerű szennyező forrásokra, diffúz forrásokra, vízkivételekre és a vizekre gyakorolt egyéb antropogén hatásokra. A felmérések 6 évente megismétlendők. Magyarországon e követelmény megfelelően szennyezőforrás kataszter kialakításával lesz kielégíthető. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a szennyezőanyag kibocsátásra vonatkozó adatok elégtelensége jelenti napjainkban a vízvédelmi tervezés szűk keresztmetszetét. 5. Részletes gazdasági elemzést kell végezni 2001. év végéig, amely kiterjed vízgazdálkodás teljes vertikumára és elosztásra, a szennyvíz összegyűjtésre és kibocsátásra, a mennyiségekre, árakra, költségekre és azok trendjére. Az elemzés hat évente megismétlendő. Ismeretes, hogy a gazdasági elemzés szükségességét a regionális Vízgazdálkodási Tervezés Irányelvei tartalmazzák, azonban részleteiben nem specifikálják. 6. Minden vízgyűjtő ügynökség területén meg kell határozni az ivóvízkészleteket, és meg kell határozni a biztonságba-helyezés követelményeit. Úgy látjuk, hogy Magyarországon mind az üzemelő, mint a távlati vízkészletek meghatározása megtörtént. Biztonságba helyezésükre Regionális Vízgazdálkodási Tervezési Programtól független program indult, eredményei felhasználhatók. 7. Regisztert kell felállítani azokról a felszíni és felszín alatti vizekről, amelyek az ivóvízellátás, a fajok és élőhelyek védelme szempontjából speciális védelemben részesítendők, 2001. év végéig. E körbe tartoznak: az ivóvízellátásra szánt vízkészletek területe, gazdaságilag fontos vízben élő fajok élőhelyei, rekreációs vizek, ideértve a fürdésre kijelölt vizeket is, tápanyagokra érzékeny területek, ideértve a Nitrát Direktíva szerinti sérülékeny területeket, valamint a Városi Szennyvíz Direktíva szerinti érzékeny területeket, azok az élőhelyek és fajok védelmére kijelölt területek, ahol a vizek állapota fontos tényező a védelemben. A védett vizek regiszterének intézménye Magyarországon még nem ismert. Annak egy részét képezheti az ivóvízbázisok regisztere, a természetvédelmi érdekből védett vizes élőhelyek regisztere, az egyéb felsorolt szempontból védendő vizek regiszterét még létre kell hozni. 8. A monitorozásnak ki kell terjednie a kémiai és ökológiai állapotra a felszíni vizek esetében, a kémiai és mennyiségi állapotra a felszín alatti vizek esetében. A monitorozás követelményeire nézve részletes szabályozás tervezetet készítettek elő. Ennek ismertetése meghaladja jelen tanulmány kereteit. Rövid jellemzésként annyit rögzítünk itt, hogy abban szerepet kapnak a biológiai paraméterek, a biológiai paramétereket támogató hidromorfológiai paraméterek, biológiai paramétereket támogató kémiai és fiziko-kémiai paraméterek, ezen belül az általános paraméterek, valamint a szennyezőanyagok koncentrációja. Normatív definíciót ad a kiváló-, jó-, tűrhető ökológiai állapotra, amelyet az általános-, fitoplankton-, makrofiták és fitobenthos-, halfauna-, benthors gerinctelenek állapotával jellemez. A védett vizek monitorozására a helyi körülményeknek megfelelő speciális monitoring rendszereket kell kialakítani. A hazai monitoring a vizek állapotát tekintve relatíve fejlettnek tekinthető mindemellett teljesen más elvek alapján szerveződött, mint azt az EU Direktíva tervezet ajánlja. A hazai monitoring rendszer felülvizsgálatára az EU monitoring specifikáció elfogadása után várhatóan szükség lesz. A Regionális Vízgazdálkodási Tervezés tapasztalatai azt mutatják, hogy a mai monitoring az előbbiektől függetlenül sem tudja megfelelően kiszolgálni a vízgyűjtő tervezést. Továbbfejlesztése tehát csupán a hazai igények alapján is szükséges. 9. A Direktíva kimondja, hogy minden vízgyűjtőre intézkedési tervet kell kidolgozni a vízminőségi célkitűzések elérése érdekében. Ezen intézkedési tervek a Vízgyűjtő Menedzsment Terv részét képezik. Az intézkedések alapvető és szükség esetén kiegészítő feladatokból állnak. Alapvető intézkedések az EU országos vagy helyi jogszabályokban előírt végrehajtása, amelyek vízvédelmi intézkedéseket, vízhasználati díjak bevezetését írnak elő. Magyarországon ezt a kérdést csak az EU direktíváknak az adaptációja után lehet teljes mértékben megoldottnak tekinteni.


74

10. Minden vízgyűjtőre Vízgyűjtő Menedzsment Tervet kell készíteni 2004. év végéig, majd meg kell azokat 6 évente újítani. A Terv tartalma kiterjed az előzőekben felsorolt kérdésekre. a terv időszakos megújítása alkalmával be kell számolni az időközben történt változásokról, a környezeti célkitűzésekről és annak indoklása, ha a célkitűzést nem sikerült elérni, a végre nem hajtott intézkedések okainak bemutatása. Be kell mutatni az időközben lefolytatott társadalmi egyeztetések eredményeit időközben indított szektorspecifikus programokat. Megítélésünk szerint a rész vízgyűjtőkre vonatkozó intézkedési tervek alapjai a Regionális Vízgazdálkodási Terv intézményének továbbfejlesztésével teremthetők meg. 11. A vízgyűjtő Menedzsment Terv a Direktíva szerint kiegészíthető részletesebb tervekkel, amelyek részterületekkel foglalkoznak, ilyenek lehetnek a részvízgyűjtő menedzsment tervek, egyes gazdasági szektorokra vonatkozó tervek, egyes vízvédelmi problémákkal foglalkozó tervek. Úgy ítéljük meg, hogy Magyarországra az jellemző, hogy csak a kiegészítő programok indultak meg, magának a vízgyűjtő vízvédelmi programnak a megindítása még hátralévő feladat. Az előzőekből látszik, hogy a Regionális Vízgazdálkodási Terv és a Vízgyűjtő Vízvédelmi Program valamint az EU direktíva szerinti Vízgyűjtő Menedzsment Terv ezer szálon függ össze. Egymáshoz való viszonyukat tisztázni szükséges. Egyik lehetséges megoldás, hogy a Regionális Vízgazdálkodási Terv tartalmát úgy szélesítsük, hogy az az említett további igényeket is kielégítse. E megoldásnak hátránya, hogy a jelenlegitől teljesen eltérő típusú együttműködést igényel az érintett hatóságoktól. Jelen konzultációs tervben azért foglalkoztunk részletesen e kérdéssel, mert úgy gondoljuk, hogy az előbb említett szabályozási törekvéseket a Regionális Vízgazdálkodási Tervben keretfeltételként figyelembe kell venni.

c.) Települési környezetvédelem Zajvédelem A további tervezés során a zajvédelmi követelményeket javasoljuk a mód. 12/1983. (V. 12.) MT rendelet 4. §. (1) bekezdésének figyelembevételével kidolgozni: „A zaj- és rezgésvédelmi követelményeket a területrendezési tervekben érvényre kell juttatni. A környezetbe zajt ill. rezgést kibocsátó és zajtól ill. rezgéstől védendő létesítményeket úgy kell tervezni, egymáshoz viszonyítva elhelyezni, hogy a zaj és rezgés ne haladja meg a megengedett zaj-, ill. rezgésterhelési határértékeket.” A fenti említett határértékeket a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM. rendelet 1-4. sz. mellékletei tartalmazzák.

-

-

Üzemi létesítményektõl származó zaj terhelési határértékei zajtól védendõ területeken

Zajtól védendõ terület

Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB) nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

Üdülõterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerû beépítésû)

45

35

50

40

3.

Lakóterület (nagyvárosias beépítésû), vegyes terület

55

45

4.

Gazdasági terület és különleges terület

60

50

1. 2.


75

Építõipari kivitelezési tevékenységtõl származó zaj terhelési határértékei zajtól védendõ területeken Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB) ha az építési munka idõtartama Zajtól védendõ terület

1. 2. 3. 4.

Üdülõterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerû beépítésû) Lakóterület (nagyvárosias beépítésû), vegyes terület Gazdasági terület és különleges terület

1 hónap vagy kevesebb

1 hónap felett 1 évig

1 évnél több

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

60

45

55

40

50

35

65

50

60

45

55

40

70

55

65

50

60

45

70

55

70

55

65

50

Építõipari kivitelezési tevékenységtõl származó zaj terhelési határértékei zajtól védendõ területeken Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB) ha az építési munka idõtartama Zajtól védendõ terület

1. 2. 3. 4.


1 hónap vagy kevesebb

1 hónap felett 1 évig

1 évnél több

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

60

45

55

40

50

35

65

50

60

45

55

40

70

55

65

50

60

45

70

55

70

55

65

50

A közlekedéstõl származó zaj terhelési határértékei zajtól védendõ területeken Határérték (LTH) az LAM,kö megítélési szintre (dB)

Zajtól védendõ terület

kiszolgáló út; átmenõ forgalom nélküli út mentén

autópálya; autóút; I. rendû fõút; II. rendû gyûjtõút; összekötõút; fõút; autóbuszbekötõút; egyéb pályaudvar; közút; vasúti vasúti fõvonal mellékvonal és és pályapályaudvara; repüudvara; lõtér, illetve helikoprepülõtér, illetve terállomás, -leszálhelikopterlóhely mentén állomás, leszállóhely mentén

nappal éjjel nappal éjjel 6-22 óra 22-6 óra 6-22 óra 22-6 óra

éjje l nappal éjjel nappal 226-22 óra 22-6 óra 6-22 óra 6 óra

üdülõ-, lakóépületek és közintézmények közötti forgalomtól elzárt területeken; pihenésre kijelölt közterületeken


1.

2.

3. 4.


76

45

35

50

40

55

45

60

50

50

40

55

45

60

50

65

55

55

45

60

50

65

55

65

55

60

50

65

55

65

55

65

55

A rezgésvédelemre vonatkozóan szintén ezen rendelet határértékei a mérvadóak. A hangosító berendezéseket zajvédelmi szempontból, illetve valamennyi szolgáltatói tevékenységgel összefüggő zajkibocsátó forrást a helyi önkormányzattal is engedélyeztetni kell. Hulladékgazdálkodás A hullladékfelügyeleti kérdéskörben elsődlegesnek tartjuk a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek feltételeiről szóló mód. 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, a 213/2001. (XI. 14.) Kormány rendelet, a 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet figyelembevételét a tervezetben, illetve az alábbi általános előírások szerepeltetését a tervezetben: -

-

Tilos a hulladékok illegális lerakása és égetése. Tilos a veszélyes hulladékot a kommunális hulladék közé juttatni. A veszélyes hulladékok – melyek körét a mód. 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet 1. sz. melléklete határozza meg – környezetszennyezést kizáró módon és szelektíven történő gyűjtéséről és ártalmatlanításáról a hulladék tulajdonosának (beleértve a lakosságot is) kell gondoskodni. A veszélyes hulladékok kezelésre való átadása esetén meg kell győződni az átvevő kezelésre vonatkozó jogosultságáról. Kommunális hulladék elhelyezése

Az érintett településeken célszerű lenne hulladékgyűjtő szigetek, udvarok létesítése, ahol az elkülönítetten (szelektíven) begyűjthető települési szilárd, valamint a háztartásokban, a termelőknél kis mennyiségben keletkező veszélyes hulladékok átvétele, gyűjtése történne. A veszélyes hulladék tulajdonosai, birtokosai kötelesek a háztartásukban keletkezett veszélyes hulladékokat elkülönítetten gyűjteni. Javasolt, hogy a hulladékgyűjtő udvarok kialakításáig átmeneti megoldásként a közszolgáltató évente egy alkalommal gyűjtési akcióval biztosítsa a veszélyes hulladékok átvételét, melynek helyét és idejét, a gyűjtést megelőzően ki kell hirdetni. Valamennyi országos rendeletben szabályozott tevékenységi kör megvalósítása előtt környezeti hatástanulmány készítendő a 20/2001. (II. 14.) Kormány rendelet alapján . A környezi hatástanulmányok alapján további részletes hatásvizsgálatok készítése rendelhető el, amennyiben a környezetállapot veszélyeztetettsége és a megelőzés vagy kárelhárítás lehetséges módozatai nem kellően tisztázottak.


77

d.)Földvédelem, ásványvagyon védelem TALAJVISZONYOK A talaj a földkéreg legkülső, laza, termékeny rétege. Jelentősége, hogy a növények termőhelyéül szolgál, vagyis azokat kellő időben és kellő mennyiségben képes ellátni tápanyagokkal és vízzel. A talaj az alatta elhelyezkedő kőzetek mállása során képződik. A folyamatot az éghajlat (hőmérséklet, csapadék), a domborzat (lejtőviszonyok), az élővilág (talajlakó élőlények, gyökerek) és az alapkőzet (ásványi összetétel, fizikai tulajdonság) határozza meg. A kőzetmálladék a humuszképződés révén válik talajjá. Ennek során a talajban élő milliónyi baktérium és mikroszkopikus gomba az elhalt növényi részeket bonyolult kémiai reakciók során lebontja, majd szerves vegyületekké alakítja. A sötét színű humusz kiemelkedő szerepet játszik a növények tápanyagellátásában (nitrogén, foszfor stb.) és a felületén megkötődő tápanyagok révén „tápanyagraktárként” is szolgál. A talajképződés alapvető sémáját mutatja be az alábbi ábra:

(Forrás: Nemerkényi A., 1993) A település általunk ismert közigazgatási területén az Országos Ásványvagyon megkutatott, ipari készlettel rendelkező ásványi nyersanyaglelőhelyeket nem tartanak nyilván. e.)Táj- és természetvédelem Az évezredes tájfejlődés során a magyar táj folyamatos egységesülésen és léptékváltáson megy keresztül. A léptékváltás és – talán épp ennek következtében – elsősorban az agrár társadalom átalakulása miatt a tájhasználat folyamatos változáson megy keresztül, ami a települések megtartó képességének gyengüléséhez vezethet. Minden jel arra mutat, hogy a táj tovább homogenizálódik, ugyanakkor összetettsége a jövőben fokozódik. A környezet általános kezelhetőségének léptéke mára megnövekedett, melyet a regionalizmus gondolatának erősödése igazol. Ugyanakkor a táj fenntarthatóságának kulcsa a komplex, sokoldalú használat lehet.


78

A multifunkcionális táj fogalma a vidékfejlesztés gondolatának megszületésével került be szakmai gyakorlatba. A táji változások irányait számos új jelenség és elvárás is determinálja. A turizmus napjainkban integrálódni látszik a gazdaság minden szegmensébe, így ez mára elismert fejlesztési tényező. A környezetvédelem integrálása még inkább csak jelszavakban épült be a mindennapi életbe, de a közeljövőben a pályázati rendszer miatt felerősödhet jelentősége. A jövő tája -éppen a léptékváltás miatt – fokozott szerepet kap az értékmegőrzés terén. A kistérség szomszédos területektől való függőségét a folyóvölgyek határozzák meg. Elsősorban a viszonylag közeli Sajó transzportfolyosó szerepével kell számolni, mint meghatározó környezeti tényezővel. Természetesen a vízfolyások ökológiai folyosók is, amelyek biztosítják a folyóvölgyek élőhelyeinek és a különböző vízszinteknek a kapcsolatait. A biogeográfiai kapcsolatokban a Bükk-hegység, valamint az Ózd-Pétervására dombság a meghatározó. A természetvédelemi szemlélet tehát napjainkban gyökeresen átalakulóban van. Az eddig jellemző rezervátum szemlélet helyett, mely szinte csak a védelemre koncentrált (deffenzíva), most napjaink fő jellemzője a komplex, integrált rendszerré alakul át, mely keresi a kapcsolatokat és az együttműködéseket. A jövőben már nemcsak a tiltásra, sokkal inkább a preferálásra szeretne építeni. A fölhasználati zónarendszer is ennek szellemében vázolható fel, vagyis a természetvédelem az extenzív, sőt az intenzív rendszerekkel is kapcsolatba állítható. Fontos szerepe van az ökológiai folyosóknak a természetvédelem aktivizálásában. A természetvédelem szerepe fokozatosan előtérbe kerül a védett területeken kívül eső övezetekben is. A közeli Sajó-folyó nemzetközi jelentőségű ökológiai folyosó, 1. Országos védelem alatt álló területek A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény erejénél fogva továbbá védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár. Területükre az országosan védett természeti területekre vonatkozó természetvédelmi előírások érvényesek. SAJÓIVÁNKA közigazgatási területén jelenleg ilyen kataszterezett terület nem ismert.


79

11.) A kulturális örökség, és a településszerkezet és az építészeti örökség védelme. Sajóivánka község Borsod-Abaúj-Zemplén megye középnyugati részén, Kazincbarcika, Sajókaza, Nagybarca, valamint a Sajó- folyó közelében található. Megközelíthetősége kevésbé jó, csak bekötőútról érhető el. Sajóivánka a Tardonai – dombség területén fekszik, pontosabban annak északészaknyugati peremén. a község maga részben sík, részben dombos területen épült fel. Környezetében elsősorban pleisztocén kori agyag és nyirok található. Talaja a kistáj uralkodó talajtípusa, az agyagbemosódásos barna erdő talaj. Környékén közepes a talajerózió. Éghajlata szubkontinentális, mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz. Ez a klíma a Tardonai- dombság északi területén inkább az erdőgazdálkodásnak, semmint szántóföldi kultúrák létrehozásának kedvez. A település határában jelentős az erdők aránya. Az erdőgazdaság területén vegyeskorú keménylombos és fenyőerdők borítják. Természetes növényzete a Bükk-fennsíkéval megegyező. A település régi neve Iván volt. a Váradi Registrumban 1222-ből Jovan alakban található.. Elnevezése a XIII. századi oklevelekben Iwan, de ugyanez a XIV. században is. A XVI. századi összeírások Ivány, Iwan, Iwany alakban említik a község nevét. Ezidőben a Putnoki és Lorántffy családok a földesurai. A birtok egy része azonban királyi tulajdon lett, ezt a részt csatolták a putnoki várhoz, s ettől kezdve a putnoki várkapitányok igazgatták. A Lorántffy család a XVII. században is birtokosa volt, de rokonság révén hamarosan a Rákócziak lettek a birtoklók, mellettük rövid ideig az Orlay család is. A szatmári békekötés után, mint Rákóczi tulajdont, a kincstár lefoglalta és kincstári birtokként kezelte. Eger ostromakor a török kifosztotta, sokáig elhagyott hely volt, majd hódoltsági terület lett. A reformáció hamar elterjedt Sajóivánkán is. (A XVII. századtól kezdték Iván helyett Ivánkának nevezni.) Kezdetben Sajókaza leányegyháza, 1729-ben alkot önálló egyházat. Amilyen gyors volt a protestantizmus fellendülése, olyan gyorsan következett be hanyatlása is. Az egykor szinte teljes egészében református község lakossága a XX. század első felében már csak 54 %- ban vallotta a református hitet. Mellettük ebben az időben a római katolikusok (38,6%), evangélikusok (2,4%), görög katolikusok (2%) és izraeliták (3%) adták a település vallásilag sokszínű képét. A helységnek a két világháború között egyetlen iskolája, az egy tanerős református elemi iskola volt. Az iskolán kívüli népművelés igen nagy látogatottsággal bírt. Egyháza református volt, 1 templommal. Kulturális intézményként gazdakör és Levente- egyesület tevékenykedett. Egy szatócson és két önálló iparoson kívül a lakosság döntően őstermelésből élt. A község infrastrukturális szempontból a 90-es évek közepén még közepesen fejlettnek mondható. Ekkor 525 fő 190 lakóépületben élt, amelyek mindegyike vezetékes ivóvízzel ellátott, de egyetlen sem volt a közcsatorna hálózatba bekapcsolva. A gázvezetéket 1994-ben helyezték üzembe, mely ekkor 5,49 km hosszú és ekkor 80 háztartást és 4 kommunális fogyasztót látott el. A távközlés terén is ekkor


80

történtek a fejlesztések. az egyéni fővonal fejlesztések terén. A 4 üzleti fővonal mellett 1 nyilvános állomást építettek ki. Postahivatal nincs A település be van kapcsolva a Crossbar rendszerbe. A helyi kábeltelevízió kiépült. A szervezett hulladékgyűjtés megoldott. Az utak többsége burkolt, portalanított. A tervekben szerepel a szennyvíz csatornahálózat kiépítése, út és járdaépítések, illetve lakótelkek kialakítása, mivel a Kazincbarcikáról kiköltözni vágyók száma jelentős igényként jelentkezik.


TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ VÁZLAT

81


82

A TELEPÜLÉSRENDEZÉST MEGALAPOZÓ KONCEPCIÓ ÖSSZEFOGLALÁSA 1./ A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ IRÁNYELVEI Az önkormányzatról szóló 1990. évi LXV. törvény a településfejlesztést a települési önkormányzat feladataként határozza meg, s ez az önkormányzatoktól felelősségteljes – a műszaki - gazdasági - humán tevékenységre egyaránt kiterjedő – tervező, szervezőmunkát igényel. A település elfogadott településfejlesztési koncepciója a törvényi alapja a településrendezési terveknek, a jóváhagyandó településszerkezeti tervnek, szabályozási tervnek és a helyi építési szabályzatnak. I.)A településfejlesztési koncepció a település jövőképét, fenntartható fejlesztésének fő irányait, átfogó célkitűzéseit, prioritásait, a hosszútávú (10-15 évre szóló) stratégiai cselekvéssorozatokat, nagy vonalakban meghatározó komplex, a társadalmi, gazdasági és fizikai környezet szempontjából a fenntartható fejlődés jegyében integráló dokumentum, amely alapul szolgál a közép- és rövid távú fejlesztési tervezésnek, valamint a rendezési terveknek is. II.)A településfejlesztési programok azok a középtávú, célszerűen a választási ciklusokhoz igazodó, stratégiai és operatív tervek, melyek az adott időszakra határozzák meg az elérni kívánt célokat, a szükséges alprogramokat, tennivalókat, a stratégiai projekteket, azok megcélzott ütemezését, finanszírozási és szervezeti hátterét, tekintettek azok széleskörű hátterére és sokrétű összefüggés-rendszerére is. Meghatározzák továbbá az éves önkormányzati költségvetések településfejlesztési fejezeteit és hatást gyakorolnak az egyes településrészekre készülő településrendezési tervekre is. A fejlesztési koncepcióval szemben támasztott követelmények A fejlesztési koncepció: mutasson perspektívát a helyben élő és tevékenykedő közösségek számára, kapcsolódjon a már elkészült megyei és térségi fejlesztési javaslatokhoz (megyei fejlesztési program, a MIKROTÉRSÉG komplex fejlesztési programja, a vidék turisztikai, kézműves, intézményfejlesztési és turisztikai programjai, az érintett mikrokörzetek vidékfejlesztési programjai), adjon keretet a MIKROTÉRSÉGBEN jelentkező különféle fejlesztési törekvéseknek, segítse a források mobilizálását, rendezze rendszerbe, reális, az egyes projektek hatását megtöbbszöröző programokba a térségfejlesztés szereplőinek fejlesztési elképzeléseit, majd tevékenységét, segítsen a fejlesztési döntések meghozatalában úgy a megyei, mint a térségi szinten, adjon iránymutatást az önkormányzati társulásnak a koordinációval kapcsolatos feladatok ellátásához, legyen innovatív, ösztönözzön innovációk adaptálására vagy kifejlesztésére, valamint az innovációképesség erősítésére.


83

2.)A településfejlesztési koncepciónak be kell épülnie a kistérségi, a megyei , a regionális és országos fejlesztési programokba A település szempontjából meghatározó fejlesztési tervek: a.)Az országos területfejlesztési koncepció Az Országos Területfejlesztési Koncepciót az Országgyűlés 35/1998. (III.20.) számú határozatával hagyta jóvá. A koncepció az ország átfogó távlati fejlesztését megalapozó és befolyásoló tervdokumentum, ami meghatározza a hosszú távú fejlesztési célokat, továbbá a fejlesztési programok kidolgozásához irányelveket, információkat biztosít az ágazati- és a kapcsolódó területi tervezés, valamint a területfejlesztés szereplői számára. A koncepció célja: • hosszú távra meghatározni azokat a területfejlesztési alapelveket, irányelveket és célokat, amelyek a mindenkori kormányzat területfejlesztési tevékenysége során követhetők, illetve amelyekkel orientálni tudja a területfejlesztés szereplőit; • részletezni azokat a területi célkitűzéseket, amelyeket az ágazati fejlesztési politikában érvényesíteni kíván; • elősegíteni a törvény által bevezetett új intézményrendszer feladatainak ellátását, a megyei és regionális területfejlesztési koncepciók összhangjának megteremtését. A koncepció tartalma: - A területfejlesztés alapelvei - A hosszú távú regionális fejlődés lehetséges irányai - A területfejlesztés irányelvei, céljai, feladatai A KONCEPCIÓ az KAZINCBARCIKAI TÁJEGYSÉGET ÉRINTŐ MEGÁLLAPÍTÁSAI A területfejlesztési politikában figyelembe kell venni, hogy a régiói működőképes, egymást kiegészítő egységet alkotnak. A koncepció az ország nyugati és keleti része között meglévő fejlettségi különbségek növekedésének fékezésére, illetve megállítására irányul Északkelet-Magyarország bekapcsolása az országos és nemzetközi kommunikációs (közlekedési, hírközlési) rendszerek hálózatába. Az OTK e célok érdekében deklarálja, hogy a hátrányos helyzetű kistérségek a területfejlesztés kedvezményezett térségei, ezért felzárkóztatásukra többlettámogatást kell biztosítani. A területfejlesztés eszközeivel elő kell segíteni továbbá azt is, hogy az erózió sujtotta területek (pl. Borsod-Abaúj-Zemplén megye) állapota ne romoljon tovább, illetve az ilyen területek kiterjedése ne növekedjen. b.)Országos területrendezési terv Az Országos Területrendezési Terv célja az ország távlati térszerkezetének meghatározása, a területek használatának és a természeti erőforrások megőrzésének átfogó szabályozása, valamint a fejlesztések műszaki és ökológiai keretfeltételeinek biztosítása. A Terv a következő részanyagokat tartalmazza: • Térségi szerkezeti terv - Országos Területrendezési Szabályzat Az OTrT meghatározása szerint az ÓZD-PUTNOK térség a közepesen érzékeny tájérzékenységi kategóriába tartozik. A tervből nem szűrhető le olyan javaslat, amely döntő változtatást eredményezne a jelenlegi területhasználattal szemben. Inkább erősíteni látszik az eredeti ökológiai adottságoknak megfelelő differenciált


84

tájhasználatot. Kiterjeszti a védelmi területeket, a használatba tartott területeknek pedig extenzív hasznosításúnak javasolja. c.)A Nemzeti Fejlesztési Terv Az Európai Unió regionális politikájának alapelve, hogy a regionális egyenlőtlenségek az Unió területén csökkenjenek. Ennek érdekében a Strukturális Alapok elsődleges kedvezményezettjeiként megjelölt régiók vehetik igénybe az alapok támogatásait. A támogatás igénybevételének elsődleges feltétele, hogy a régiók a meghatározott tervezési időszakra vonatkozó stratégiai tervezési dokumentummal rendelkezzenek, amelyben meghatározásra kerülnek a strukturális támogatási célok, a megvalósításhoz szükséges legfontosabb programok és azok ütemezése, a végrehajtás intézményrendszere, valamint az állami támogatások nagyságrendje. A Nemzeti Fejlesztési Terv 3 specifikus fő célt határozott meg: 1. Gazdasági versenyképesség javítását 2. A humánerőforrás hasznosítását 3. A környezet minőségének javítását és a regionális fejlődés kiegyensúlyozottabbá tételét A célok megvalósítása érdekében 4 fejlesztési prioritás van: 1. Termelő szektor versenyképessége 2. Foglalkoztatás bővítése és a HR hasznosulás 3. Infrastruktúrafejlesztése, környezet fejlesztése 4. Regionális és helyi potenciál növelése A 4 fejlesztési prioritás 5 OPERATÍV PROGRAM keretében valósul meg! A Gazdaságfejlesztés Operatív Programja a gazdasági potenciálok fejlesztését és vonzó környezet kialakítását tűzte ki célul. A térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése szükséges, hogy megteremtődjenek azok a feltételek, melyek szükségesek a lakosság életminőségének javításához és a gazdasági szereplők számára vonzó települési környezet kialakításához A Regionális Operatív Program az elmaradott térségek, települések fejlesztését, a gazdasági fejlődést segítő oktatási infrastruktúra fejlesztését, a település rehabilitáció és környezetgazdálkodás megvalósítását célozza, amely célok megvalósulásához nélkülözhetetlen a régiók emberi erőforrás fejlesztése, a vállalkozások termelékenységének és a helyi közigazgatás hatékonyságának fejlesztése. Az Agrár és Vidékfejlesztési Program a mezőgazdasági termelés modernizációját, az infrastruktúra és a szolgáltatások fejlesztését, a környezet barát termelési technológiák honosítását és a termékfeldolgozás fejlesztését határozta meg célként. A vidék, a települések és térségek felzárkóztatása a helyi potenciálokra épülve, a kulturális örökség fejlesztésével és hasznosításával alternatív jövedelemszerzési lehetőségeket biztosít a lakosság számára. A Humán Erőforrás Fejlesztési Program a foglalkoztatás bővítéshez nélkülözhetetlen versenyképes tudást, a célzott képzést és a szociális és egészségügyi infrastruktúra minőségi és korszerű fejlesztését határozta meg. Nemzeti Fejlesztési Terv OPERATIV programjai (AVOP, ROP, KIOP, HEFOP, ROP napjainkban már működő programok, melyekre pályázni lehet.)


85

d.)Az Észak-magyarországi Regionális Területfejlesztési Koncepció Az elkészült dokumentum jelenleg nincs elfogadva, nem lépett hatályba. e.)Borsod-Abaúj-Zemplén megye Területfejlesztési Koncepciója A megyei koncepció 2002-2006 közötti időszakra határozta meg komplex prioritásait, melyek biztosítják a kistérségek és a modell értékű integrált fejlesztések kapcsolódását a regionális- és az országos területfejlesztési koncepcióhoz. A megyei fejlesztési terv fő fejezetei a felzárkóztatást, az agrárstruktúra és vidékfejlesztés feladatait, valamint a területfejlesztés operatív programjait határozták meg. A koncepció feladata, hogy •

információkat biztosítson, mérhető mutatókra alapozva bemutassa a megye fő jellegzetességeit, átfogó irányelvek és célok meghatározásával biztosítsa és ösztönözze az összehangolt megyei területfejlesztési politika, tevékenység kialakítását,

•

kijelölje a fejlesztési irányokat és prioritásokat, s röviden bemutassa az azokhoz rendelendő stratégiát,

•

elősegítse az Európai Unió regionális politikájához történő illeszkedést,

• támogassa a térségi és helyi közösségek területfejlesztési kezdeményezések összhangjának megteremtését a megyei, regionális és országos célkitűzésekkel. f.)Környezetvédelemi és természetvédelmi programok Környezetvédelmi szempontból nincs olyan program, amely ne érintené közvetett vagy közvetlen módon a térséget, hiszen a bekövetkező fejlesztések megszabják a létrejövő környezeti problémákat. Ilyen módon arra kellene törekedni, hogy legyenek olyan mechanizmusok, amelyek megakadályozzák a problémák létrejöttét. Természetesen vannak közvetlenül a környezet védelmével foglalkozó programok, melyek közvetlen módon feladatokat jelentenek a térség számára. Három ilyen programot kell kiemelni: •

Nemzeti Környezetvédelmi Program

•

Megyei Környezetvédelmi Program

Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program. A Nemzeti Környezetvédelmi Programból a környezet és természetvédelem általános céljai vezethetők le a térségre vonatkozóan. Mivel azonban az NKP első hatéves időszaka hamarosan letelik és új tervezési periódus következik - amelynek a tervei még nem készültek el, ezért különösebb feladatokat nem tudunk belőle levezetni. h.)A vízgazdálkodást érintő programok Az Európai Unió vízgazdálkodásra vonatkozó keret-irányelvében új utat jelöl ki a vízzel való gazdálkodáshoz Európában, azaz 2015-ig jó állapotba kell hozni a felszíni- és felszín alatti vizeket, és a jó állapotot fenntarthatóvá kell tenni mindenütt, ahol ez egyáltalán lehetséges.


86

A vízgazdálkodást érintő szabályozásokon belül, a természetes vízgyűjtő határokhoz igazodó, politikai és közigazgatási határoktól független vízgazdálkodási egységekben, főként az emberi egészséget és élővilágot helyezi előtérbe. Az EU vízgazdálkodási politikája és a keretirányelv szellemisége sok tekintetben egybevág a magyar vízgazdálkodás legjobb hagyományaival. (Ilyen pl. a természetes vízgyűjtőegységeken alapuló korábbi kerettervezés, vagy a társulati mozgalom.) Ugyanakkor az EU-hoz való csatlakozásunkkal jelentősen nőnek a követelmények pl. a szolgáltatott ivóvíz minőségével szemben. i.)A Kazincbarcikai kistérségi fejlesztési programfejlesztési program prioritásai: /Kivonat a Kazincbarcika és térsége komplex fejlesztési programból/ STRATÉGIAI PROGRAM A kistérség jövőképe Komplex gazdaságában fejlett, a Bükki és Aggteleki Nemzeti Park és a világörökség értékeit kiemelő, régió kialakítása A természeti értékekben gazdag Nemzeti Parkok közötti, iparosított Sajó-völgy gazdasági harmóniájának megteremtése ésszerű munkamegosztással, a város és falu egészséges együttműködésével. A környezetet rehabilitáló, a fenntartható fejlődést biztostó gazdasági szerkezetváltás megvalósítása. A térség gazdaságföldrajzi és logisztikai adottságain alapuló vegyipar versenyképességének megtartása, beszállítói körének kiszélesítése, a bányászati munkakultúrára alapozva a környezetvédelmi ipar meghonosítása. A jövőkép prioritásai:  a XXI. század emberéhez méltó élet és munkakörülmények megteremtése;  a térség környezettel harmonizáló, szerkezetváltásának felgyorsítása;  a táji természeti értékek méltó védelme és fenntartható hasznosítása. Ezeken belül:  regionális információs hálózat részévé válni;  a fejlesztések érdekében a gazdasági kooperáció, integrált együttműködés megteremtése;  erős kis- és középvállalkozói rétegre épülő fejlődés;  a táj mezőgazdasági hasznosításának újjászervezése, tájhasznosítás és ökológiai gazdálkodás lehetőségeinek kihasználása;  a civil társadalom aktiválása, kulturális értékek és kapcsolatok erősítése;  a város és környéke harmonikus fejlődésének megteremtése;  kulturális és természeti értékeket bemutató és hasznosító idegenforgalmi, turisztikai folyosó, a Bükki és Aggteleki Nemzeti Park között;  periféria és krízis helyzetek kezelése, oldása. A kistérség átfogó fejlesztési célja Az egész térség harmonikus gazdasági és társadalmi életének megújulása. Javítani a térség lakosainak életkörülményét. Munkalehetőségeket biztosító gazdasági fejlődés, szerkezetátalakítás. Felzárkózni az országos átlaghoz az Európai Unióhoz

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész              

87

valós együttműködések minden szinten; összehangolt koordinált fejlesztése; felkészülés a jövő információs társadalmára; innovációs magok hálózatának kialakítása, működtetése; versenyképes vegyipar; szerkezetváltás a bányászatban, környezetvédelmi ipar meghonosítása; logisztikai adottságok kihasználása, szolgáltatás fejlesztés; természeti értékek értékén kezelése; adottságokhoz, EU piachoz alkalmazkodó mezőgazdasági termelés új alapokra helyezése, fejlesztése; erdősítési program a rekultivációs feladatoknál, a gyenge mg. adottságú területeken; pozitív image, önértékelés, külső megítéltetés elérése; belső periféria jelleg oldása; a térségi identitás megőrzése mellett, aktív bekapcsolódás a megye, a régió és az ország gazdasági életébe; változásokra nyitott gazdaság és társadalom.

Általános cél A fenntartható fejlődés biztosítása, több lábon álló gazdaság Stratégiai célok 1. Innovatív, koordináltan működő fejlesztés feltételeinek megteremtése, együttműködések, konzorciumok, város és környéke kölcsönössége, nyitott felkészült vezető réteg:  fejlesztő szervezetek koordinált együttműködése;  információs hálózatok összekapcsolása;  közép, felsőfokú és irányítói kör tudásszintjének növelése;  oktató, fejlesztő, intézmények mennyiségi és minőségi növelése;  kutatás-fejlesztés alkalmazása, marketing tevékenység. 2. Versenyképes, új ágazatokat bekapcsoló, munkahelyteremtésre fókuszáló, gazdasági fejlődés, szerkezetátalakítás, környezettudatos gazdálkodás, környezetvédelmi ipar meghonosítása:  a vegyipar világszínvonalon tartása;  ipari rehabilitáció;  környezetvédelmi ipar megteremtése;  befektetőt, tőkét vonzó vállalkozó környezet, ipari parkok, vállalkozói területek;  kis- és középvállalkozások erősítése;  hatékony vállalkozásokat támogató rendszer;  szervezett piaci kapcsolatok, marketing munka. 3. Fenntartható agrárstruktúra megteremtése települések harmonizált együttműködésén alapuló vidékfejlesztés:  agrárstruktúra átalakítás;  horizontális és vertikális, ágazati és területi integrációk kiépítése;  helyi értékek felkarolása. 4. Piacképes tudásszint elérése, emberi erőforrás fejlesztése, aktív, alkotó polgárosodás megteremtése, kiegyensúlyozott társadalom általános állapotának javítása:


88

         5.

képzettségi szint; munkanélküliek képzése; kulturáltság, informáltság növelése; lakás és életkörülmények javítása; civil társadalom aktivizálása; egészséges, jövőt építő ifjúság; szociális és egészség gondozási hálózat; deviáns jelenségek megfékezése; közbiztonság javítása. Infrastruktúra fejlesztése, természeti és épített környezet rehabilitációja környezettel harmonizáló, vonzó gazdasági környezet megteremtése:  foglalkoztatási szempontokat is érvényesítő műszaki infrastruktúra fejlesztés;  és környezet rehabilitációs feladatok;  speciális foglalkoztatási programok. A kistérségi program megvalósításának feltételei A Kazincbarcika kistérségnek Fejlesztési-Felzárkóztatási programjának megvalósulása az elfogadáson és támogatáson túl, a közigazgatás és területfejlesztés minden szintjén intézkedéseket igényel. a.) Központi intézkedések a kormányzati gazdaságpolitika szempontjából. b.) Regionális és megyei támogatás. c.) Helyi önkormányzatok, szervezetek, intézmények, civil szervezetek és vállalkozók, részvétele, támogatása. Konkrét feltételek, azaz tennivalók  A Kistérségi Komplex Gazdaságfejlesztési program kidolgozása, elfogadása.  Egymásra szervesen épülő (3 éves) programcsomagok összeállítása.  A kistérségi program részét képező, 2005. évi pályázati rendszerekben indítható projektek összegyűjtése, összegzése, (fejlesztési paraméterek, forrásösszetétel, munkahelyteremtő hatás). 3.)KÜLSŐ KÖRNYEZET A globalizáció és az európai integráció A külső környezeti hatások közül két fontos társadalmi-gazdasági tényezőt kell kiemelni, a globalizációt és az európai integrációt. A globalizáció a Földön, mint élettérben azon természeti - környezeti - társadalmi gazdasági hatások összessége, amelyek ma már rövid-, közép-, és hosszú távon illetve nagy távlatban (összegezve: az Idősík) meghatározzák a Földnél kisebb méretű életterek fejlődését, illetve fejlesztését. A technológiák fejlődésével ugyanis a Föld, mint élettér fejlődése több ponton determinálttá vált az emberiség által: így például a légköri viszonyokra jelentősen hat az emberiség hatalmi organizációinak önszabályozása a környezetvédelemben, vagy a gazdaság fejlődése ma már lehetővé teszi a globális kommunikációt (stb.). A globalizációs folyamatok tehát ma már nem hagyhatók figyelmen kívül egyetlen területfejlesztési tervezés külső hatáselemzésében sem. Ezen folyamatokon belül kiemelt figyelmet kell szentelni a környezet és természet viszonyrendszerére ható folyamatoknak ahhoz, hogy egy fejlesztési terv sikeres és előremutató legyen, továbbá nem utolsósorban megőrizze


89

a természeti adottságokat a következő generációk számára a fejlesztés folyamata és hatása során .Az Európai integrációhoz való csatlakozás folyamata környezeti nemzetgazdasági és társadalmi hatásai miatt nem hagyható figyelmen kívül. A csatlakozási folyamat az élet valamennyi színterére hat egyidejűleg, ennek megfelelően új inerciarendszerben (át)értékeli bármely hozzá csatlakozó terület tradicionális értékeit, támogatja, illetve akadályozza tradicionális fejlődési fejlesztési irányait. TELEPÜLÉSI JELLEMZŐK Körjegyzőség székhelye:

3636 Vadna, Kassai út 25.

A település közigazgatási státusza:

község

Elérhetőség:

Vasúton: igen Közúton: igen Vízi közlekedés: nem Légi közlekedés (kisrepülő): nem

A település lakónépessége:

602 fő

Korösszetétel:

14 éven aluliak: 87 fő 15-60 év közötti: 264 fő 60 éven felüliek: 251 fő

Etnikai jellemzők:

15 család tartozik a kisebbséghez

Gazdasági jellemzők:

Nincs jelentős gazdasági élet

Foglalkoztatási viszonyok:

Aktív kereső: 204 fő Munkanélküli: 50 fő

Termelői infrastrukturális ellátás helyzete:

Ivóvíz: igen Szennyvíz: nincs Gáz: igen Telefon ellátásba kapcsolt lakások: 120 db

Humán infrastrukturális ellátás helyzete:

Óvodai férőhelyek száma: 25 db Általános iskolai férőhelyek száma: Középiskolai férőhelyek száma: Kórházi ágyak: Gyógyszertárak száma:

Orvosi rendelők:

1 db

Kereskedelmi és vendéglátóhelyek száma:

5 db

Mely településszövetségnek tagja:

Őrhegy Egyesület, Bányászlakta Települések Szövetsége, TÖOSZ

A FORRÁSTÉRKÉP LEGFONTOSABB ELEMEI


90

Természeti erőforrások Humán erőforrás Vannak születések, Növekszik a továbbtanulók száma: Helyi védelemre érdemes épületek, népi lakóházak Gazdasági erőforrások Kazincbarcika Ózd, Putnok városok munkahelyei közel vannak, van elmozdulás a depressziós helyzetből 1.)

-

-

-

-

SWOT ANALIZIS

ERŐS PONTOK

- GYENGE PONTOK

Mikrotérségi szinten szép természeti környezet jelenléte, Tardonai dombok, Sajó-folyó közelsége A környezeti elemek tisztasága, Az uralkodó szélirány szempontjából a település fekvése kedvező , ezért a Kazincbarcikáról kiköltözni vágyók keresik a települést .(Jelentős mértékben csökkent a háttér szennyezés, Kazincbarcika irányából egyébként is, mivel több környezetvédelmi beruház valósult meg a BORSODCHEM, valamint a Hőerőmű technológiáját illetően.)

- időnként érezhető helyi és háttérszennyezés kedvezőtlen széljárások alkalmával - Talajerózió, esetenként a csapadék víz és a rétegvizek problémát okoznak. A domboldali rész a rétegvizek miatt nem építhető be. A település kedvezőtlen szerkezete a két belterületi tag a jövőben sem kapcsolható össze, mivel az ÉRV vezeték, a középnyomású gáz vezeték, illetve a 120 kV-os távvezeték a beépítést korlátozza.

Kulturális örökségek, a népi építészet emlékei. Szép látvány feltárulási pontok Még mindig erős falusi közösségek Hagyományok ápolása, Növekvő önbecsülés

- A vízgazdálkodási és a természetvédelmi érdekek ütközése

-

Fejlődő infrastruktúra Jó települési kapcsolatok Közlekedési szempontból, frekventált település a 26-os számú gyorsforgalmi út fogja érinteni a kistérséget

-

Jelentős kiköltözési igény mutatkozik

- Gyenge minőségű termő talajok - A település közigazgatási területén található OVIT állomás, transzformátor telep a pincesor felől nem nyújt kedvező látványt. - Gazdálkodási nehézségek - Tőke hiány - A 26-os út melletti lakóterületről kedvezőtlen a kiközlekedés, rendkívül nagy a baleset veszély, ezért szükséges lenne egy hátsó szerviz út létesítése. - A mező és erdőgazdálkodás


-

Kazincbarcikáról A település közintézményei, köépületei zömében kielégítőek

-

-

Ápolt környezet, rendezett falukép

-

-

Közeli munkahelyek

-

-

Kiváló, a térség jövőjéért tenni akaró települési menedzsment Jó színvonalú alapfokú intézmények a középfokú intézmények közelsége (Kazincbarcika, Sajókaza) Hasznosításra váró volt iskolaépület Jó együttműködés a környező településekkel.

-

Házhely kialakításra alkalmas területek, ( Kazincbarcika paneljeiből való kiköltözők számára is biztosítható telkek) Idegenforgalmi szempontból egy csomagban megjeleníthető térségi kínálat jelenléte, ökoturisztikai lehetőségek, pincesori bor turizmus, Sajó menti vízi turizmus lehetőségei

-

-

-

-

-

-

-

91

háttérbe szorult A fiatal korú, propagatív korú népesség körében csökkenő házasságkötési kedv, a család intézményrendszerének gyengülése Infrastrukturális hiányosságok (vízrendezés) A faluközi utak hiányosak, nincs kerékpárút Romló állagú népi lakóházak, helyi védelem hiánya A közutak állaga romlik, a mellékútvonalak gyakran kátyúsak és keskenyek Nincs bio gazdálkodás A közutak belterületi átkelési szakasza helyenként korrekcióra szorul A jelenlegi turisztikai vonzerő nem elegendő

- A hagyományőrző népi építészeti értékek felújítása nincs kellően támogatva

- Nincs övárok rendszer a falu fölött

2.) VESZÉLYEK

1.) Nem történik változás a gazdasági élet terén. Nem élénkülnek meg a vállalkozások. 2.) A kistérségi kapcsolatok nem erősödnek meg. 3.) A település népesség eróziója felerősödik. Nem az igényes, hanem a szociálisan hátrányos rétegek keresik lakóhelyül a községet. 4.) A népi építészeti értékek lepusztulnak. 5.) Az infrastruktúra nem fejlődik, a vízrendezési problémák nem oldódnak meg. 6.) A talajvíz elszennyeződik 7.) Nem fejlődik az egészségügyi és szociális alapellátás. 8.) Nem lesz megfelelő, fizetőképes kereslet a falusi turizmus iránt.


92

9.) Romlik a környezet minőség.

10.) A Sajó- védvonala nem jelent kellő árvédelmi biztonságot, a 26-os gyorsforgalmi út nem valósul meg, ezért a település elérhetősége nem javul. A kerékpárút építése elmarad, nem lesz biztonságos a közlekedés.

3.)LEHETŐSÉGEK 1.)

A település része az a Többcélú Kazincbarcikai Kistérségnek , melynek keretén belül számos alap ellátás színvonala jelentős mértékben javul.

2.)

A településben a Kazincbarcikáról kiköltözni vágyók számára házhelyek kialakítására kerül sor. A közintézmények megújulnak. Új faluház épül, az épület bővítés által a Polgármesteri Hivatal a földszintre kerül. Megoldódik az akadálymentesítés. A volt iskola épületében szabadidő és sport központ létesül. A sporttelep a volt iskola udvarára kerül át, játszótér, dísztó létesül. Megépül a 26-os számú gyorsforgalmi út. Kiépülül a jelenlegi közúttal párhuzamos lakóterület mögötti szerviz út (a MÁV is ad át területet erre a célra) Kis körforgalom segítségével a település két végpontján biztonságossá válik a közlekedés. A Kossuth Lajos utca mentén az úttal párhuzamosan önálló járda és kerékpár út épül. A falusi turizmus és az ökoturizmus bázisa alakul ki. A kerékpáros turizmus, a lovas turizmus, a vadász turizmus stb.

3.)

4.)

5.)

A falufelújítási programok által a települések archaikus jellege megmarad. Helyi védelem oltalma alatt a még fellelhető népi lakóházak megújulnak. A lakóházak külső homlokzata és tömegformálása megmarad, a belső korszerűsítések megtörténnek. A parkosított, virágkiültetésekkel szépített faluközpont vonzóvá válik.

6.)

A település közművesítése tovább folytatódik, megépül a szennyvíz hálózat

7)

A településben az információs társadalom fejlődésének lehetőségei megnyílnak.

8.)

A lakosság kor struktúrája megváltozik, a fiatalok betelepülnek, új házhelyek kerülnek kialakításra.

9.)

A szociális jellegű problémák megoldódnak, az etnikai kisebbség életszínvonala emelkedik.

10.) Az organikus és biogazdálkodás meghonosodik, feloldódik


93

11.) A Környezetileg Érzékeny (ESA) Természeti Területek mintaterületévé válik a település környezete. 12.) A helyi közösségi élet erősödik,a betelepülők is magukénak érzik a települést, a hely szelleme megmarad. 13.) Javul az idős ellátás, idősek klubja kialakítására is sor kerül. PROBLÉMA TÉRKÉP Leggyakoribb problémák:    

A regionális közművek szétszabdalják a települést A 26-os melletti lakóterület mellett nagy a zaj, balesetveszélyes a kiközlekedés Rétegvizes területek találhatók a domboldalon A Polgármesteri Hivatal jelenleg nincs akadálymentesítve

Problémák csoportosítva: Infrastruktúra:  Közlekedésállapota Környezet, falukép: 

Csapadékvíz elvezetési probléma

Önkormányzat:  Forráshiány  Feladatokhoz képest alacsony önkormányzati alkalmazotti létszám  Ügyintézési feladatok elaprózódása  Hiányzó közszolgáltatások Lakosság:  A beköltözők várhatóan jelentős népesség növekedést eredményeznek  A helyi oktatási és közművelődési intézményket a beköltözők nem biztos, hogy igénybeveszik Kazincbarcika közelsége miatt. Szolgáltatás:  Lakossági szolgáltatások hiánya  Személyi szolgáltatások hiánya Mezőgazdaság:  mezőgazdasági termékek értékesítési problémája  magas költségek  a haszon nem a termelőnél marad, hanem a kereskedők fölözik le  megromlott bizalom a társulásokkal, szövetkezetekkel szembe  együttműködés, partnerség hiánya  komplex tájgazdálkodási, -használati tervek hiánya

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész 

94

érdekharmonizáció, érdekérvényesítés hiánya

4.) A FEJLŐDÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI: I.ALTERNATÍVA A településen javulnak a helyi lakosság életkörülményei. A közellátási és az infrastrukturális ellátás mutatói kedvezőbbek lesznek. A helyi önkormányzat eredményeket ér el a helyi alapellátás és infrastruktúrafejlesztésben, valamint a hely szellemének megőrzésében. A Kazincbarcikáról kiköltözni vágyókat fogadja, de csak oly mértékig, hogy az ne okozzon problémát a helyi infrastruktúra és alapellátás fejlesztése terén. II.ALTERNATÍVA A település nem képes a szükséges fejlesztéseket megvalósítani ahhoz, hogy agglomerációs telkeket alakíthasson ki, ezért elöregszik a lakosság, a fiatalok elköltöznek. A szabályozatlan körülmények miatt tovább pusztulnak a védelemre érdemes népi építészeti értékek. A kisvállalkozások nem tudnak megerősödni. Nő a munkanélküliség. A turizmus nem fejlődik.

5.)CÉLRENDSZER

ÁLTALÁNOS CÉL: SAJÓIVÁNKA és a Többcélú Kistérségi Társulás tervezett településein élő lakosság életminőségének jelentős javulása, a gazdaság korszerűsítésével a fejlesztésekhez szükséges és nélkülözhetetlen tudások bővítésével és a tárgyi dologi feltételek biztosítása SPECIÁLIS CÉL: SAJÓIVÁNKA község településfejlesztése biztosítsa a lakosság életfeltételeit az általános célkitűzésben megfogalmazottak teljesülése érdekében, valamint a fejlesztésekkel alkalmassá váljon a helyi lakosság megtartására, illetve a Kazincbarcikáról kitelepülni vágyók fogadására A KÖZÖSSÉGI-, KÖZIGAZGATÁSI -, ÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI CÉL: Falumegújítási koncepció kidolgozása, a közigazgatási szolgáltatások fejlesztése és bővítése, a meglévő infrastruktúra korszerűsítése és a hiányzó feltételek megteremtése, korszerű többcélú faluház létesítése. A közősségi-, közigazgatási- és gazdaságfejlesztési programok kiterjesztése és

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész a megvalósítás településeivel.

koordinálása

partnerségben

a

Többcélú

95 Kistérség

7.) A FENNTARTHATÓ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ELVEI 

A logisztikus megközelítés elve (globális szemlélet, helyi cselekvés)



A tartamosság elve



A megelőzés és az elővigyázatosság elve



Az alkalmazkodási formák megőrzésének elve



A helyi erőforrások hasznosításának elve (külső természeti erőforrások minimalizálása)



A környezet adekvát hasznosításának elve, a külső energiabevitel csökkentése



A sokféleség megőrzése A nem anyagi érték haszon elv A természeti erőforrások és megőrzésének egyidejűségi elve



Az eltartóképesség szerinti használat elve



A körfolyamatokban történő összekapcsoltság elve



A szubszidiaritás elve, a döntések szintjeinek helyes meghatározása



A koegzisztencia elve „élni és élni hagyni”

8.)Komplex gazdaságfejlesztési program A gazdaságfejlesztésre a térség fontos városának (KAZINCBARCIKA) ipari, kereskedelmi és szolgáltatói hálózatára épül. 9.) Konkrét helyi rendezési programok: P.1./ A szerkezeti tervben kell meghatározni a terület felhasználás főbb kategóriáit, valamint a hálózati elemekhez történő kapcsolódás, illetve illeszkedés feltételeit. A lakótelkek kialakításának prioritása van a Kazincbarcikáról kiköltözők fogadása érdekében. Az új telek alakítások mellett a falufelújítási program rendezési tervben megjeleníthető fejlesztéseinek a legoptimálisabb területeit kell kijelölni. Javítani kell a 26-os út mellett élők életminőségén a közúthálózat fejlesztés eszközeivel


96

Cél: a hosszútávra szóló településszerkezet, a rövidtávon jelentkező építési igények szabályozása önkormányzati rendelettel. Indoklás: a pályázati forrásokhoz való hozzájutás során az összhang megteremtése a fejlesztés és a rendezés összehangolása. ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------P.2./A szociálisan hátrányos helyzetű népesség, illetve a magasabb igény szintű letelepedni kívánók számára területet kell biztosítani. A tervezett lakóterület fejlesztésnél törekedni kell az eredeti szerves kapcsolatok visszaállítására. Cél: a községben letelepedni vágyók számára lakóhely biztosítása Indoklás: A lakóhely az egyik legfontosabb élet minőségi összetevő --------------------------------------------------------------------------------------------------------------P.3./ A lakóterület bővítés az alapellátás intézményeinek fejlesztését generálja. Cél: az ellátás színvonalának javítása Indoklás: az intézmény hálózat felújításra, korszerűsítésre szorul, különösen a t faluház , a Polgármesteri Hivatal , valamint a helyi szabadidő sport centrum , játszótér kialakítására van igény. A régi sport pálya terület házhely kialakítás céljára felosztásra kerül , a volt iskola mögötti területre kerül a sport centrum. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------P.4./ Az egészségügyi és a szociális ellátás fejlesztendő. Cél: az egészség megőrzés az egyik legfontosabb érték Indoklás: a munkanélküliség a lelki és a testi egészség megromlásához vezetett. Emberek százai élik le életüket cél nélkül, amin változtatni szükséges. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------P.5./ A 26-os számú gyorsforgalmi út, fontos fejlesztéseket generálhat. A kerékpár, a gyalogos út hálózat fejlesztendő. Cél: az elérhetőség javítása, környezet állapot javítása Indoklás: A település fontos közlekedési folyosók közelében található, mégis több vonatkozásban elzárt. Pl. a főbb turisztikai útvonalak elkerülik. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------P.6/ A falusi turizmusfejlesztése érdekében komplex falumegújítási programot kell kidolgozni .Erősíteni lehet a kapcsolatot a szomszédos településekkel Tardonaidombság és a Sajó-völgye településeivel. Cél: jelentős kereslet mutatkozik turisztikai palettán a falusi turizmus iránt. A vízi turizmus lehetőségei kiaknázatlanok. Indoklás: Az idegenforgalom a fontos kitörési pont lehet


97

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------P.7./ Ki kell dolgozni a helyi önkormányzati védelmet. Ennek keretén belül a HELYI ÉRTÉKVÉDELMI TERÜLETET ki kell jelölni. Az egyedi értékek védelmén túlmenően a településszerkezeti értékeket fel kell tárni. Egyes építészeti részletek, elemek kihangsúlyozásával feltárandók a helyi sajátosságok. Cél: a vonzó települési környezet kialakítása, történeti, műemléki és faluképi értékek védelme Indoklás: A település fejlesztés egyik kitörési pontja, az agglomerációs telkek alakítása , mivel a település vonzó környezete máris nagyhírű. A faluközpont rehabilitáció a vonzerő növelés hathatós eszköze ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------P.8./ Az utak állapotát tovább kell javítani. A Kossuth Lajos utca mentén önálló gyalogos és kerékpáros útvonalat kell kialakítani. A 26-os út melletti lakóterület mögött szerviz út építendő. Cél: a település megközelíthetőségének, s ezáltal mikrotérségi szerepkörének javítása. Indoklás: Téli időszakban jelentős a kátyúsodás ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------P.9/ Az ár és belvízrendezést tovább kell folytatni. Az övárok rendszert ki kell építeni a falu fölött. Cél: a környezetbiztonság javítása Indoklás: A környező hegy- és domboldalak növényzettel való borítottsága alacsony, ezért a lezúduló vizek időnként károkat okoznak. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------P.10./ A szennyvízcsatorna hálózatot ki kell építeni , szorgalmazni kell a rácsatlakozásokat az érzékeny környezeti adottságok miatt mielőbb hatékonyabban kell működtetni Cél: az életminőség javítása, környezet állapot javítása Indoklás: a globális méretű környezeti állapot romlás megállítása érdekében helyi, kistérségi és regionális szinten külön koncepció és program kidolgozása szükséges. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------P.11./ A szelektív hulladékgyűjtés, alternatív energiahasznosítással, pl. biomassza fűtőmű, valamint a falusi komposztáló telepek létrehozásával helyi ökocentrum valósítható meg.


98

Cél: az energiatakarékosság Indoklás: kimerülőben vannak a jelenleg használatos fosszilis energiák --------------------------------------------------------------------------------------------------------------P.12/A település lakóházainak karbantartásáról, felújításáról gondoskodni kell. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------RÉSZLETES PROGRAM LEÍRÁSOK Falufelújítási program SAJÓIVÁNKA különösen a falumegújítási programok terén érhet el sikereket, melyet sajátos adottságaira építkezve valósíthat meg a jövőben. Rehabilitálandó területe a vizek járásához alkalmazkodó beépítés, a csaknem középkori alapokon nyugvó századfordulós felépítmény, a csaknem együttesként kezelhető ősi falu központ. Az ökológiai elvű fejlesztéseket az építészeti örökség védelmével is össze lehet kapcsolni. A falufejlesztés és felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzésének célja, hogy a települések fejlesztésével és felújításával a jövedelemtermelő tevékenységeket érintő intézkedések alapfeltételeit megteremtse, a vidéki térségek népességmegtartó képességét fokozza. Az AVOP programokban jelentős támogatás nyerhető el utcák és közterületek felújítására, az egységes falukép kialakítására, a turisztikai vonzerő javítására, a falvak történelmi és építészeti emlékeinek és értékeinek helyrehozatalára, védelmére, a falvakhoz tartozó táji elemek (fasorok, vízfolyások, vizes árkok stb) revitalizálására, védelmére ökológiai és ökoturisztikai céllal. A falumegújítási program ma már a település értékének tudatosítására is törekszik, az atomizálódó falusi közösségek újra összekovácsolására, az elszigeteltség feloldására. Ezért fontos újrateremteni a város főterén, főutcáján a találkozási lehetőségeket, a gyermekek játszóterein, a ligetekben, a fákkal, fűvel és virággal beültetett udvarokon stb. Az egyesületek változatos fajtáinak megteremtése is cél: a sportegyesülettől, a helyi színjátszó kör szervezéséig, vagy a madárvédelemig stb. Ismét fontosakká válnak tehát a közösségi terek. A FALUMEGÚJÍTÁS lényege a vidéki, főként az falvas térségek ÚJ FUNKCIÓJÁBAN keresendő. A falusi térségek fokozatos értékváltása lassanként kitapinthatóvá válik. Európa, sőt világszerte tapasztalható jelenséggé vált a dezurbanizáció, azaz a falu népesség fokozatos kiáramlása a vidéki térségekbe, akár lakóhelykeresés, netán a


99

rekreáció igényének fokozódása következtében.(Néhány helyen falvas természetközeli térségekben nyugdíjas lakóparkok is épülnek). Mindez már az értékváltás jeleire utal. A falvas települések sorvadása és a termőföld, mint legfőbb erőforrás értékvesztése leginkább az ipari forradalom elejéig vezethető vissza. (A föld, s így a falvak az ezt megelőző korszakban volt a legjelentősebb erőforrás.) Megerősödött az elvándorlás a városok irányába, s a helyi tudásra épülő hagyományos gazdálkodási formák sorvadása megkezdődött. Napjaink postindustriális társadalma új, illetve megújított értékeket keres, s ez az új érték a természet közelsége, a közös emlékezet, a helyi identitás, a gyökerek keresése. Különösen a fiatal és az idős korosztály számára fontos tényezők ezek, hogy napjaink fogyasztói társadalma a postmateriális értékek felé is találjon utat SAJÓIVÁNKA rendezési tervben tudja rögzíteni fejlesztési szándékainak jelentős részét, melynek segítségével el tudja majd indítani a humánerőforrás fejlesztési programjait, a munkahely teremtő beruházásokat, javítja környezeti állapotot, erősíti a térségi kapcsolatokat határon innen és túl, továbbá fejleszti az infrastruktúrát és mindezek által jelentős mértékben javítja az életminőséget .Kistérségi szinten telpülésekkel együttműködve jelentős eredményeket kíván elérni. az ökológiai programok helyi, megyei, országos, sőt nemzetközi szintű feladat rendszerében. A vidékfejlesztés fontosabb részterületei az alábbiak:            

Környezetileg Érzékeny Természeti Területek és az Ökológiai Hálózatok védelme ,illetve az ezen alapuló terület használat Extenzív gazdálkodás Erdősítési programok Az ökológiai gazdálkodás kialakítása Extenzív és integrált gyümölcstermesztés és feldolgozás, még fellelhető régi fajták génbankjának létrehozása Legelők, kaszálók fenntartása Vízfolyások, a patak néhány szakaszának revitalizációja Alternatív, megújuló energia programok Fenntartható turizmus (ökoturizmus, gyógyturizmus) Fenntartható vadgazdálkodás, élőhely védelem. Bemutató és oktató központ, pl. minta autonóm (ökoház)ház telepítése, Falukép rehabilitáció építészeti hagyományok véde

Összefoglalva Cél:valahogy eladni a települést. Imázs:a helyi attrakciók és vonzerőkre építve. Lehetséges tartalma:  kulturális örökség  tiszta környezet  falusi életforma  folklór/etnikum/  népi építészet


100

9.) Tervezett területfelhasználás A közigazgatási terület-felhasználási egységeinek tagozódása A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll. A beépítésre szánt területek a település központi és egyéb belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig a település külterületéhez tartoznak. A beépítésre szánt terület az alábbi terület-felhasználási egységekre (övezetekre) tagozódnak: falusias lakóterületek Falusias aprótelkes lakóövezet) Falusias szalagtelkes lakóövezet Falusias kertes lakóövezet

- Lf-1 - Lf-2 - Lf-3

településközpont vegyes terület - Vt1 Településközpont vegyes elhelyezésére szolgáló kis telkes alövezet gazdasági területek - Gmg

terület,

jellemzően

lakóépületek

Mezőgazdasági-ipari területek

Különleges területek - Kt - Ksp - Ksz

temető sportpálya szabadidő park

4.)A beépítésre nem szánt terület a következő terület-felhasználási egységekre tagozódik: a.) közlekedési és közműterület - Köu - Köv

közút vasút

b.) zöldterület - Z zöldterület c.) erdőterület - Ev - Eg - Ev

környezetvédelmi célú erdő gazdasági célú erdő természetvédelmi célú erdő

SAJÓIVÁNKA község településrendezési terve vizsgálati munkarész d.) mezőgazdasági rendeltetésű terület - Má-I - Má-Ix

szántó művelésű terület intenzív használattal szántó művelésű terület intenzív használattal – major-létesítési tilalommal - Má-E gyep, legelő területek – extenzív használattal - Má-Ex gyep, legelő területek majorlétesítési tilalommal - Mk kertgazdálkodásra szolgáló területek e.) egyéb rendeltetésű területek - V-1

folyó, patakok, tavak (Sajó-folyó)

- V-2

Vízbeszerzési területek

101


102

CÉLPIRAMIS ÉLETMINŐSÉG JAVÍTÁSA

FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG

FELDOLGOZÓI IPAR

Ipari növény termesztés biogazdálkodás

kereskedel miszolgáltatói terület kijelölése

TERÜLETFEJLESZTÉS

GAZDASÁG FEJLESZTÉS

KÖRNYEZET MEGÓVÁSA KÖRNYEZET GAZDÁLKODÁS

FORRÁS TŐKE ALLOKÁCIÓ INFORMÁCIÓ ÁTKÉPZÉS MARKETING

IDEGENFORGALOM

OKTATÁS EGÉSZSÉGÜGY

INFRASTRUKTÚRA

ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME

TERMÉSZET VÉDELEM

KÖRNYEZETI ELEMEK VÉDELME

Vízi turizmus Bor turizmus kerékpáros turizmus ökoturizmus kulturális turizmus

Faluház építés ker. vendéglátás fejlesztés Sport és szabadidő centrum fejlesztése

utak kerékpárutak tömegközlekedés fejlesztés út és járda építése 26-os út gyorsforgalmi úttá fejlesztése , a szerviz út hálózak kiépítése vízrendezés! program közvilágítás korszerűsítése, hírközlés ,teleház fejlesztés

falu megújítás műemlékvédelem helyi önkormányzati védelem

ökológiai folyosók kialakítása tájgondozás, helyi értékek védelme ESA területek mintaterülete ANP zónarendszer

termőföld védelme vízminőség védelem, levegő minőség védelem hulladékártalmatlaní tás zaj- és rezgés védelem

TERÜLET

BIZTOSÍTÁS

TERÜLET FENNTARTÁS

MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNYOK


103

SAJÓIVÁNKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE VIZSGÁLATI MUNKARÉSZ ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

Recommend Documents