SAFE4CYCLE KÉRDŐÍV TANULÓK RÉSZÉRE - értékelés A Safe4Cycle programban résztvevő három általános iskolában a pályázati anyagnak megfelelően kérdőíves felmérést végeztünk a tanulók, a szülők és a pedagógusok körében egyaránt. A tanulóknak szóló kérdőív két alapvető célja a következő volt: egyfelől a gyerekek kerékpározási szokásait kívántuk felmérni, másfelől pedig közlekedési ismereteikről szerettünk volna képet kapni, azon belül is a kerékpáros közlekedési ismeretekre fókuszáltunk. A kérdőívet összesen 256 gyermek töltötte ki, körülbelül egyenlő arányban a három iskolából. A kutatás nem reprezentatív, azonban arra alkalmas, hogy egy általános képet kaphassunk a gyerekek kerékpározási szokásairól, illetve közlekedési ismereteikről.
A három iskola különböző településeken, eltérő környezetben működik: más-más méret, elhelyezkedés, lakosságszám, földrajzi helyzet, közlekedési helyzet, kerékpáros infrastruktúra jellemzi az intézményeknek otthont adó településeket. Tata (Vaszary János Általános Iskola) egy 23 000 lakosú kisváros, 60 kilométerre Budapesttől és körülbelül 10 kilométerre a megyeszékhely Tatabányától. A várost alapvetően kis szintkülönbségek jellemzik, ugyanakkor keletről a Gerecse nyúlik el a hegylábi település mellett. Az M1-es autópálya a város határában vezet, Tatát pedig keresztülszeli az 1-es számú főút. Az iskola a település központjában helyezkedik el, az egyik legforgalmasabb kereszteződés közvetlen közelében. Az intézményben tanító pedagógusok elmondása szerint a reggeli csúcsidőszakban mindennaposak a torlódások a kisváros főbb útjain. A kerékpáros infrastruktúra nem összefüggő, rövid, egymással összeköttetésben nem álló kerékpárutakat találunk Tatán, melyek elsősorban a kerékpáros turizmust szolgálják (Által-ér melletti kerékpárút). Mosonszentmiklós (Mosonszentmiklósi Széchenyi István Általános Iskola és AMI) a Kisalföldön található (ennek megfelelően teljesen sík), 140 kilométerre a fővárostól, és 20 kilométerre a megyeközponttól. Körülbelül 2500 lakosa van a településnek, igazán forgalmas utak nem mennek át a falun, ennek megfelelően belterületi kerékpáros infrastruktúrát nem találunk, ellenben a szomszédos Lébénnyel a lakott területen kívül kerékpárút köti össze. A vasútállomást is magába foglaló településrész (Gyártelep, illetve Mosonújhely) a település magjától mintegy 3 kilométerre fekszik, a két településrészt egy alsóbbrendű út köti össze. Téglás (II. Rákóczi Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Baptista Általános Iskola) egy 6400 fős városi rangú település Debrecentől 20, Budapesttől körülbelül 240 kilométerre. A település teljesen sík
területen fekszik. A 4-es számú főút a települést nyugatról elkerüli, így átmenő forgalommal gyakorlatilag nem kell számolni. A település két főútján kerékpárút vezet. Viszonylag nagy számú tanuló a környékbeli településekről jár be Téglásra.
Kerékpározási szokások Az első négy kérdés a tanulók kerékpározási szokásaira kérdez rá. Q1 Milyen gyakran szoktál biciklizni?
A gyerekek negyede kerékpározik minden nap, további 30,5 % hetente többször, egytizedük hetente egyszer, 7,4 százalékuk kéthetente, 21,9 % ennél ritkábban, és 4,7 százalékuk soha nem ül kerékpárra saját bevallása szerint.
Q2 Milyen gyakran jársz iskolába biciklivel?
Kerékpárral kevesebben járnak iskolába, mint amennyien általában kerékpárra ülnek a mindennapokban:
A gyerekek 20.7 százaléka jár iskolába minden nap kerékpárral, 9,4 százalék hetente többször,
1,2 százalék legalább hetente egyszer 2,7 százalék kéthetente, 18,4 százalék ennél is ritkábban, 47,7 százalék pedig egyáltalán nem.
A fenti két kérdésre adott válaszok azt mutatják, hogy ha csak azokat tekintjük, akik legalább hetente egyszer kerékpárra ülnek, akkor a vizsgált három iskolában a gyerekek kétharmada érintett lehet egy kerékpáros oktatásban. Ha csak azokat tekintjük az oktatás potenciális résztvevőinek, akik egyébként is hetente egyszer kerékpárral érkeznek az iskolába, akkor is a gyerekek majdnem harmada alkotja a Safe4Cycle program legkönnyebben elérhető célcsoportját. Q3 Szoktál-e biciklizni szüleiddel közösen?
A kérdőívet kitöltő gyerekek
5,5 %-a naponta, 11,3 %-a hetente többször, 12,1 %-a hetente 10,5 %-a kéthetente, majdnem fele ennél ritkábban, 14,5 %-a pedig soha nem kerékpározik szüleivel közösen.
Q4 Felveszel-e bukósisakot, amikor biciklizni indulsz?
A gyerekek több mint háromnegyede nem vesz fel kerékpáros fejvédőt, amikor biciklizni indul. Bár Magyarországon a KRESZ szerint egy esetben kötelező a bukósisak viselése (lakott területen kívül, 40 km/óra sebesség fölött), a Safe4Cycle programban résztvevő gyerekeknek kötelezővé tesszük a foglalkozásokon a sisak viselését.
A további kérdésekkel elsősorban a felmérésben részt vevő tanulók (kerékpáros) közlekedési ismereteinek feltérképezése volt a cél. Azokra az alapvető ismeretekre (kerékpár kötelező felszerelései, egyes közlekedési jelzőtáblák jelentése, az elsőbbség fogalma, stb.) kérdeztünk rá, melyek nélkül elvileg senkinek nem lenne szabad közlekednie az utakon. A gyerekek nagy része (87 %) saját bevallása szerint ismeri a kerékpárosokra vonatkozó közlekedési szabályokat (Q5).
Q6 Mi ennek a táblának a jelentése?
A gyerekek kicsit több mint fele (53,3 %) ismerte fel a „Kerékpárút vége” jelzőtáblát, míg 41,2 százalékuk úgy értelmezte a jelzést, hogy ott kerékpárral behajtani tilos.
Q7 Mit kell csinálni a STOP-táblánál?
A gyerekek 56,1 százaléka ismeri az „Állj! Elsőbbségadás kötelező” tábla jelentését 40 százalékuk nem említette az elsőbbségadási kötelezettséget – azonban ez abból is adódhat, hogy a harmadik válaszlehetőséget már nem olvasták el.
Q8 Mit jelent a közlekedésben az „elsőbbség” fogalma?
A gyerekek nagy része (84,9 %) képes helyesen kiválasztani három meghatározás közül elsőbbség fogalmának (leegyszerűsített) definícióját. Ugyanakkor egytizedük úgy véli, az elsőbbség fogalma azt jelenti, mindig el kell engedni a nagyobb járműveket. (Ez a vélekedés egyébként részben a 10. kérdésre adott válaszokban is megmutatkozik.)
Q9 Ismered a bicikli kötelező felszereléseit? Ennél a kérdésnél a gyerekeknek segítségképpen egy ábrát is elhelyeztünk, melyen összesen nyolc kötelező felszerelés van feltüntetve (megszámozva), ennek alapján kellett megnevezni a kérdéses felszereléseket. 1.
fék
2.
kormány
3.
első lámpa
4.
hátsó lámpa
5.
első prizma
6.
hátsó prizma
7.
küllőprizma
8.
csengő
A válaszok értékelése során elfogadtunk számos olyan meghatározást, amiből egyértelműen kiderült, hogy a válaszadó ismeri az adott felszerelést, illetve azt is, ha az egyes sorszámokhoz társított megnevezések felcserélődtek (például a hátsó lámpa és a hátsó prizma esetében valóban nem állapítható meg egyértelműen, melyik szám melyik felszerelést jelöli).
A válaszadók legnagyobb arányban az első lámpát (96,1 %), a hátsó lámpát (94,5 %), a féket (89,4 %) és a csengőt (88,6 %) tudták megnevezni. A küllőprizma (79,5 %), illetve a kormány (73,6 %) az előbbiekhez képest kisebb arányban került megnevezésre – azonban ehhez tudni kell azt is, hogy sokszor a (jogosítvánnyal rendelkező, aktívan kerékpározó) felnőttek sem említik a kormány a kötelező felszerelések között. Legkisebb arányban – körülbelül a válaszadók háromötöde – az első és a hátsó prizma kerültek megnevezésre.
Q10 Nézd meg jól a képet! Kinek van elsőbbsége? Miért?
A kerékpárosnak A gépjárműnek
A jobbról érkező járműnek van elsőbbsége 2 87
Azért, mert nagyobb jármű
Azért, mert nincsenek közlekedési jelzőtáblák
Azért, mert el fog kanyarodni
Más indoklás
Nincs indoklás
5 4
1 1
31 27
28 27
11
A könnyebb áttekinthetőség végett igyekeztünk a kapott válaszokat standarizálni, amennyire a lehetőségek ezt engedték. Összesen 224 tanuló válaszolt értékelhető módon a kérdésre, közülük
64 gyerek (30 %) gondolta úgy, hogy a kerékpárosnak van elsőbbsége 157 gyerek (70 %) gondolta úgy, hogy a gépjárműnek van elsőbbsége 87 gyerek (39 %) fogalmazta meg a helyes választ (a jobbról érkező gépjárműnek van elsőbbsége) valamilyen formában.
Mindez azt jelenti, hogy a kérdőívet kitöltő összes gyerek mindössze egyharmada ismerte fel a kép alapján a közlekedési szituációt, és ismerte megfelelően a vonatkozó szabályt (jobbkéz-szabály). Q11 Milyen eszközökkel teheted magadat jól láthatóvá, ha este vagy rossz látási viszonyok között biciklizel? A tanulóknak minden segítség nélkül kellett választ adniuk a kérdésre. A könnyebb áttekinthetőség végett igyekeztünk a kapott válaszokat standarizálni, amennyire a lehetőségek ezt engedték. Lámpák Prizmák Láthatósági mellény Fényvisszaverő ruházat, szalag Egyéb fényvisszaverő eszközök Egyéb
90,50% 46,30% 81% 12,40% 12,80% 9,10%
A válaszokból kiderül, hogy a gyerekek többsége a lámpákat (90,5%), illetve a láthatósági mellényt (81%) nevezte meg. A prizmákat emellett 46,3 százaléknyi tanuló említette, míg a fényvisszaverő
ruházatot, fényvisszaverő szalagot, illetve az egyéb fényvisszaverő eszközöket hasonló, de meglehetősen alacsony arányban nevezték meg. Q12 Karikázd be a kerékpározást tiltó táblákat! Mit teszel, ha ilyen táblát látsz?
A „Kerékpárral behajtani tilos”, illetve a „Kerékpárral, mezőgazdasági vontatóval és állati erővel vont járművel behajtani tilos” táblákat a válaszadók rendre 48,4, illetve 48,8 százaléka jelölte meg. A „Kerékpárút vége” táblát a gyerekek 75,2 százaléka jelölte meg. A sebességkorlátozást jelző táblát a tanulók 2,8 százaléka, az egyéb veszélyt jelző táblát 5,6 százalékuk karikázta be.
Arra vonatkozóan, hogy a válaszadók mit tesznek a kerékpározást tiltó tábla láttán, igyekeztünk standardizálni a kapott válaszokat a könnyebb feldolgozhatóság végett. Nem megyek arra / Más útvonalat választok Leszállok a kerékpárról, és tolom Lassabban hajtok Egyéb válaszok
40,60% 45,70% 1,10% 17,70%
A fentiek közül az első és a második válasz helyes. Q13 Mit jelentenek az alábbi, veszélyt jelző táblák?
A gyerekek 42,9 százaléka válaszolt helyesen a kérdésre, azaz „vasúti átjáró”, vasúti átkelő” vagy „vigyázz, vonat!” választ írtak. További 37,4 % helyesen kapcsolta össze a jelzést vasúttal, vasúti sínnel, esetleg sorompóval, 14,7 % pedig vasútállomást írt válaszként.
A tanulók nagy része balkanyarra vagy balra kanyarodásra asszociált a jelzés láttán, azonban o mindössze 13,7 százalék adott helyes választ (veszélyes útkanyarulat balra), o 30 százalék adott (éles) balra kanyar választ o 22,3 százalék csupán annyit írt, „kanyar”, o a többiek pedig rossz választ írtak be, például „Balra kanyarodás”, „Balra kanyarodni tilos”, stb.
A tanulók 14,5 százaléka adott helyes választ (úthibák), további 32,5 százalékuk adott megfelelő választ (rossz út, kátyúk, göröngyös út, hepehupás út, stb.), 23,2 százalék írta a „bukkanó” választ, 16.7 százalék pedig „domb”, „dombos út” választ adott.
A gyerekek nagy többsége (95 százalék) tudta, hogy ez a jelzőtábla a körforgalomhoz köthető, de csak 7,4 százalékuk tudta pontosan a tábla jelentését. Q14 Hallottál-e arról, hogy az iskolában kerékpáros szakkör indul BringaAkadémia néven? A gyerekek kétharmada hallott arról, hogy iskolájában kerékpáros szakkör indult a 2016/2017-es tanévben.
Q15 Részt veszel-e, szeretnél-e részt venni a kerékpáros szakkör foglalkozásain? A gyerekek körülbelül egyharmada venne részt szívesen egy kerékpáros szakkör foglalkozásain.
Összegzés A felmérés megerősítette eddigi tapasztalatainkat a gyerekek (kerékpáros) közlekedési ismereteit illetően. Általában széles ismeretanyaggal bírnak, ami azonban rendszerezésre, pontosításra, kiegészítésre szorul. Külön figyelmet kell fordítani a legfontosabb közlekedési jelzőtáblák bemutatására, illetve a közlekedési jelzőtáblák csoportosításának ismertetésére annak érdekében, hogy a tanulók a számukra ismeretlen tábláknak is könnyebben kitalálják a jelentését. Ez azért is kiemelkedően fontos feladat, mert Magyarországon a 11-14 éves korosztályt tekintve – amennyiben a gyerekek egy baleset okozói – a legfőbb baleseti ok a közlekedési táblák figyelmen kívül hagyása. Amint a fenti eredmények mutatják, sok esetben inkább arról lehet szó, hogy a gyerekek nem is ismerik egyegy tábla pontos jelentését. Mindemellett az elsőbbségi szabályok éppúgy pontosításra szorulnak, ahogy a jelzőtáblák jelentése is. Külön foglalkozni kell az elsőbbség fogalmának megértetésével, illetve a vonatkozó szabályok (közlekedési jelzőtáblák, jobbkéz-szabály) megismertetésével és helyes alkalmazásának módjával is. A Safe4Cycle program a fentieken túlmenően a kerékpáros fejvédő viselésének elterjedésében játszhat szerepet egy-egy iskola életében.
