S7 Alapismeretek. Version 1.0. Szerző. Goldschmidt Balázs. Telefon: +36 (1) Telefax: +36 (1)

S7 Alapismeretek

Version 1.0

Szerző Goldschmidt Balázs Telefon: Telefax: Email:

+36 (1) 464 3893 +36 (1) 279 3971 [email protected]

Dokumentumazonosítók Projekt név Dokumentumhivatkozás File név Version / Release Létrehozás dátuma

S7 Alapismeretek oktatási melléklet S7 Alapismeretek S7-Alapismeretek_Melleklet_V01.00 1.0 2011.11.14

Másolás

Csak a Daimler AG írásos beleegyezését követően

Szerző

Goldschmidt Balázs

2011.11.14

Szakmai felülvizsgáló

Herzog József / Daimler AG.

2011.11.14

n.a.

2011.11.14

Dokumentumfelelős

Kozó Gábor / evopro Kft. Az eredeti dokumentum a mindenkori dokumentum felelősnél van tárolva.

A dokumentum a következő kollégák együttműködésével készült: Vezetéknév, Keresztnév Üzem Részleg Telefon

e-mail

Goldschmidt, Balázs

+36 (1) 464 3893

[email protected]

+36 xxx xxxx xxxx

[email protected]

Evopro Systemtest Daimler Karbantartás AG

Herzog, József

[email protected]

Jelölésrendszer      

Fejezet –1. szint Fejezet –2-ik szint Fejezet –3-ik szint Fejezet –4-ik szint Dokumentum Ábra, táblázat

Projekt név: File név: Version / Release: Szerző:

  dőlt vastag  [1]

Felsorolás - fő pontok Felsorolás - alpontok Kihangsúlyozott részek Kiemelés Figyelmeztetés Hivatkozás irodalomjegyzékre

S7 Alapismeretek oktatási melléklet S7-Alapismeretek_Melleklet_V01.00 1.0 Goldschmidt Balázs Oldalszám: 2 Oldalak száma: 159

Jelen dokumentum másolása és továbbfelhasználása nem megengedett. Visszaélések kártérítést vonnak maguk után. Minden jog fenntartva!

Módosítások felelőse Szerző Goldschmidt Balázs

Telefon +36 (1) 464 3893

Email [email protected]

Módosítások listája Nr Fejezet

1

Összes

Nr. = futó számozás


S.

Változtatás oka Létrehozás

Változtatás tartalma Dokumentum létrehozása. Forrás MCG_26.13.02_S7Grundlagen_Übersicht Bruno KaipErlenbusch-tól. Kiegészítve Profinet-es részekkel

S. = oldalszám

V.

Dátum

01.00 15.11.10

változtató

Goldschmidt

V. = dokumentum verziója



Tartalomjegyzék Dokumentumazonosítók ........................................................................................................ 2 Jelölésrendszer ..................................................................................................................... 2 Módosítások felelőse ............................................................................................................. 3 Módosítások listája ................................................................................................................ 3 Tartalomjegyzék .................................................................................................................... 4 Előszó ..................................................................................................................................13 A dokumentum tartalma .......................................................................................................13 1.  S7 hardware és komponensek ....................................................................................14 1.1.  Az S7-300-as PLC elemei (a tanfolyamon) ............................................................14 1.1.1.  Az S7-300 tápellátása ................................................................................................... 14 1.1.2.  Az S7-319F-3 PN/DP CPU ............................................................................................ 15 1.1.2.1.  Az S7-319F-3 PN/DP CPU tulajdonságai ................................................................ 15 1.1.2.2.  A státusz-LED-ek jelentése...................................................................................... 15 1.1.2.3.  Az üzemmód kapcsoló ............................................................................................. 16 1.1.2.4.  X1, X2 és X3 Interface-ek ........................................................................................ 16 1.1.2.5.  Az S7-3XX(F)-CPU család felfutása/indítása .......................................................... 17 1.1.2.6.  Teljes memóriatörlés / Urlöschen ............................................................................ 17 1.1.3.  I/O kártyák, funkciós kártyák, kommunikációs kártyák ................................................. 18

1.2.  Decentrális perifériák a PROFINET-en ..................................................................19 1.2.1.  Az ET200S decentrális periféria .................................................................................... 19 1.2.2.  Az ET200M decentrális periféria ................................................................................... 20

1.3.  PROFINET hálózati komponensek ........................................................................21 1.3.1.  Scalance X208 switch ................................................................................................... 21 1.3.2.  PN/PN-Koppler .............................................................................................................. 22

2.  Siemens fejlesztői környezet: Step7 ............................................................................23 2.1.  A STEP7-báziscsomag .........................................................................................23 2.2.  S7-Graph ..............................................................................................................23 2.3.  Distributed Safety (elosztott biztonság) .................................................................23 2.4.  Az ALM (Automation Licence Manager) ................................................................24 3.  Formátumok és számrendszerek ................................................................................26 3.1.  Adatábrázolási lehetőségek ..................................................................................26 Projekt név: File név: Version / Release: Szerző:



3.1.1.  Bit .................................................................................................................................. 26 3.1.2.  Byte ............................................................................................................................... 26 3.1.3.  Szó ................................................................................................................................ 26 3.1.4.  Duplaszó........................................................................................................................ 27

3.2.  Bit, byte, szó, duplaszó címzése ...........................................................................28 3.2.1.  Bit címzése .................................................................................................................... 28 3.2.2.  Byte címzése ................................................................................................................. 28 3.2.3.  Szó címzése .................................................................................................................. 28 3.2.4.  Duplaszó címzése ......................................................................................................... 28 3.2.5.  Példák: bit-, byte-, és szócím ........................................................................................ 29 3.2.6.  Byte, szócím ás duplaszó értéke................................................................................... 29

3.3.  Számrendszerek ...................................................................................................29 3.3.1.  A decimális számrendszer ............................................................................................ 30 3.3.2.  Kettes számrendszer ..................................................................................................... 30 3.3.3.  Nyolcas számrendszer .................................................................................................. 30 3.3.4.  A tizenhatos (hexadecimális) számrendszer ................................................................. 31 3.3.5.  A BCD számok .............................................................................................................. 31 3.3.6.  Feladatok a formátumok és számrendszerek gyakorlásához ....................................... 32

3.4.  Függelék: Formátumok szintaxisa .........................................................................33 4.  A STEP7 báziscsomag................................................................................................35 4.1.  A projektszerkezet .................................................................................................35 4.1.1.  Az Állomás(ok) .............................................................................................................. 35 4.1.2.  Programozható modulok ............................................................................................... 36 4.1.3.  S7–program ................................................................................................................... 36 4.1.4.  S7-program könyvtár ..................................................................................................... 37 4.1.5.  Modul-mappa objektum ................................................................................................. 37 4.1.6.  Blokkok mappája ........................................................................................................... 38

4.2.  A SIMATIC Manager .............................................................................................39 4.2.1.  SIMATIC Manager részprogramok ............................................................................... 40 4.2.2.  Gyakorlás: SIMATIC Manager ...................................................................................... 40 4.2.3.  SIMATIC Manager főmenü............................................................................................ 41 4.2.4.  Gyakorlás: Új projekt létrehozása ................................................................................. 43 4.2.5.  A SIMATIC Manager további funkciói ........................................................................... 44 4.2.6.  A PG/PC interfész beállítása ......................................................................................... 45

5.  Hardware konfiguráció készítése ................................................................................46




5.1.  Sorrend egy állomás létrehozásakor .....................................................................46 5.2.  PROFIBUS projektálása a Hardware Konfig-ban...................................................47 5.3.  A DP-résztvevők tulajdonságai ..............................................................................48 5.4.  Konfiguráció: .........................................................................................................48 5.5.  Gyakorlati feladat: Hardware-konfiguráció .............................................................49 5.6.  Címzés áttekintése ................................................................................................50 5.7.  "Online"-ablak (hardware-ek diagnosztizálása)......................................................51 5.8.  A HW-Konfig online-ablak szimbólumai .................................................................52 5.7.1. A HW-Konfig online-ablak további szimbólumai ................................................................. 52

5.9.  CPU – paraméterezés ...........................................................................................53 5.10.  Fontosabb CPU-paraméterek ..............................................................................53 5.11.  Gyakorlófeladatok: CPU és CP tulajdonságok .....................................................56 6.  S7-blokkok ..................................................................................................................57 6.1.  OB-k. .....................................................................................................................57 6.2.  FB-k. .....................................................................................................................57 6.3.  FC-k. .....................................................................................................................58 6.4.  DB-k. .....................................................................................................................58 6.5.  SDB-k....................................................................................................................58 6.6.  SFB, SFC = belső rendszerblokkok (Call) .............................................................59 6.7.  STEP7 blokkszerkezete ........................................................................................60 7.  Programvégrehajtás ....................................................................................................61 7.1.  Ciklikus programvégrehajtás .................................................................................61 7.2.  Programozási nyelvek ...........................................................................................62 7.3.  Vezérlési utasítás ..................................................................................................62 7.3.1.  Operációs rész .............................................................................................................. 62 7.3.2.  Operandus rész ............................................................................................................. 63 7.3.3.  Programvégrehajtás utasítás az utasításhoz ................................................................ 64

7.4.  Gyakorlati feladat: logikai művelet eredménye, első lekérdezés ............................64 7.5.  Igazságtáblázat ....................................................................................................65 Projekt név: File név: Version / Release: Szerző:



7.5.1.  ÉS-logikai művelet (AND) .............................................................................................. 65 7.5.2.  VAGY-logikai művelet (OR) ........................................................................................... 66 7.5.3.  NEM-ÉS-logikai művelet (NAND) .................................................................................. 66 7.5.4. .  NEM-VAGY-logikai művelet (NOR) ............................................................................. 66 7.5.5.  Kizáró-VAGY-logikai művelet (EXOR / XOR) ............................................................... 66 7.5.6.  Logikai műveleti blokkok ellátása további bemenetekkel .............................................. 66 7.5.7.  Gépregiszter .................................................................................................................. 67 7.5.8.  Akkumulátorok ............................................................................................................... 67

7.6.  Státusz szó............................................................................................................68 8.  KOP, AWL, FUP szerkesztő ........................................................................................69 8.1.  Blokk szerkesztése................................................................................................69 8.2.  Gyakorlás: Blokk szerkesztése ..............................................................................70 8.3.  Gyakorlás: Blokk letöltése AS-be ..........................................................................71 8.4.  Gyakorlás: Státusz ................................................................................................71 8.5.  Gyakorlás: OB1 megváltoztatása ..........................................................................72 8.6.  Gyakorlás: FC1 létrehozása ..................................................................................73 8.7.  Gyakorlás: FC2 létrehozása ..................................................................................74 8.8.  Gyakorlás: PP17 nyomógombok és LED-ek parametrizálása ................................75 9.  Tároló- és munkamemória ..........................................................................................77 9.1.  A felhasználói program feldolgozása .....................................................................77 10.  Szimbólumszerkesztő ...............................................................................................78 10.1.  Szimbólumok programozása ...............................................................................78 10.2.  Megengedett címek és adattípusok a szimbólumtáblázatban ..............................79 11.  Szimbolikus programozás a Step7-ben. ....................................................................80 11.1.  Segítség a program létrehozásakor .....................................................................80 11.2.  Gyakorlatok a szimbólumokhoz. ..........................................................................81 12.  FUP-Parancsok .........................................................................................................82 12.1.  Bitkapcsolatok .....................................................................................................82 12.1.1.  VAGY-kapcsolat .......................................................................................................... 82 12.1.2.  ÉS-kapcsolat ............................................................................................................... 82




12.1.3.  Kizáró-VAGY-kapcsolat ............................................................................................... 83 12.1.4.  Bináris bemenet beillesztése....................................................................................... 83 12.1.5.  Bináris bemenet negálása ........................................................................................... 83 12.1.6.  Hozzárendelés ............................................................................................................ 84 12.1.7.  Konnektor .................................................................................................................... 84 12.1.8.  Kimenet visszaállítása ................................................................................................. 85 12.1.9.  Kimenet állítása ........................................................................................................... 85 12.1.10.  R-S tároló .................................................................................................................. 85 12.1.11.  S-R tároló .................................................................................................................. 86 12.1.12.  Él 1 -> 0 művelet (lefutóél figyelés) ........................................................................... 86 12.1.13.  Él 0 -> 1 művelet (felfutó él figyelés) ......................................................................... 87 12.1.14.  A logikai művelet eredményének tárolása a BIE- regiszterben ................................ 87 12.1.15.  Jel él 1 -> 0 művelet .................................................................................................. 87 12.1.16.  Jel él 0 -> 1 művelet .................................................................................................. 88 12.1.17.  Bit- kapcsolat gyakorlása: ......................................................................................... 88

12.2.  Időzítő műveletek ................................................................................................89 12.2.1.  Impulzusidőzítő parametrizálása, indítása .................................................................. 90 12.2.2.  Meghosszabbított impulzusú időzítő parametrizálása, indítása .................................. 90 12.2.3.  Késleltetett jelű időzítő parametrizálása, indítása ....................................................... 91 12.2.4.  S_SEVERZ: időzítő bekapcsolás-késleltetőként paraméterezése és indítása ........... 91 12.2.5.  S_AVERZ: időzítő kikapcsolás-késleltetőként paraméterezése és indítása ............... 91 12.2.6.  Időzítő műveletek - gyakorlat ...................................................................................... 92

12.3.  Számláló műveletek ............................................................................................92 12.3.1.  Számláló: Paraméterezés és előre-/ visszafelé számlálás ......................................... 93 12.3.2.  Számláló műveletek - gyakorlat: ................................................................................. 94

12.4.  Összehasonlító műveletek ..................................................................................94 12.4.1.  CMP ? I: Egész számok összehasonlítása (16 bit) ..................................................... 95 12.4.2.  CMP ? D: Egész számok összehasonlítása (32 bit) ................................................... 95 12.4.3.  CMP ? R: Lebegőpontos számok összehasonlítása .................................................. 96 12.4.4.  Összehasonlító műveletek - gyakorlás ....................................................................... 96

12.5.  Rögzített pontos (aritmetikai) funkciók .................................................................97 12.5.1.  ADD_I: Egész számok összeadása (16 bit) ................................................................ 97 12.5.2.  SUB_I: Egész számok kivonása (16 bit) ..................................................................... 98

12.6.  MUL_I: Egész számok szorzása (16 bit)..............................................................98 12.7.  DIV_I: Egész számok osztása (16 bit) .................................................................98 12.8.  MOD_DI: Osztási maradék számítása (32 bit) .....................................................99 Projekt név: File név: Version / Release: Szerző:



12.9.  Aritmetikai funkciók - gyakorlat ............................................................................99 12.10.  Ugrások ...........................................................................................................100 12.11.  Státuszbit műveletek .......................................................................................100 12.12.  Programvezérlési műveletek ...........................................................................101 12.13.  Hurkok és ugrások ..........................................................................................102 12.14.  Címzési lehetőségek a STEP 7-ben ................................................................103 13.  FB-k és FC-k paraméterekkel, adatblokkok .............................................................104 13.1.  FC és FB paraméterezése ................................................................................104 13.1.1.  Milyen adattípusok léteznek? .................................................................................... 104 13.1.2.  Változók deklarálása ................................................................................................. 105 13.1.3.  Egymásra hatás a változó deklarálása és az utasítási rész között ........................... 105

13.2. Paraméterek átadása. ............................................................................................106 13.3. Paramétertípusok ..................................................................................................107 13.4. FC és FB paraméterezése - gyakorlat....................................................................107 13.5. Adatblokkok és Instant-DB-k ..................................................................................109 13.6. 1- es típus: Globális adatblokkok: ..........................................................................109 13.7. 2- es típus: Instant - adatblokkok: ..........................................................................109 13.8. A DB-szerkesztő ablak mezőinek jelentése............................................................110 13.9. Hozzáférés a DB-k adataihoz ................................................................................111 13.10. További parancsok DB-khez ................................................................................111 13.10.1. DB-szám és hossz ........................................................................................................ 112

13.11. Adatblokkok szimbolikus címzése. .......................................................................112 13.12. Adatblokk létrehozása - gyakorlat ........................................................................112 13.13. LOOP funkció, ugráslista - gyakorlat ....................................................................113 14.  Változók monitorozása és vezérlése (VAT) .............................................................114 14.1.  Bevezetés a változótáblázatokkal történő teszteléshez .....................................114 14.2.  Változótáblázatok funkciói .................................................................................115 14.2.1.  Változók monitorozása .............................................................................................. 115 14.2.2.  Változók vezérlése .................................................................................................... 115 14.2.3.  Kimenetek írása STOP-ban (PA Freischalten) ......................................................... 115 Projekt név: File név: Version / Release: Szerző:



14.2.4.  Változók kényszerítése (Forcen) ............................................................................... 115

14.3.  Változótáblázatok kezelése ...............................................................................116 14.3.1.  Trigger ....................................................................................................................... 116 14.3.2.  Monitorozás ............................................................................................................... 116 14.3.3.  Vezérlés..................................................................................................................... 117 14.3.4.  Státuszértékek frissítése ........................................................................................... 117 14.3.5.  Vezérlési értékek aktiválása ...................................................................................... 117 14.3.6.  Vezérlési-/ kényszerítési érték kommentárként ........................................................ 117

14.4.  Változók megfigyelése és vezérlése - gyakorlat ................................................117 15. S7-Graph......................................................................................................................118 15.1. S7-GRAPH felület ..................................................................................................118 15.1.1. Az S7-GRAPH felület ...................................................................................................... 118 15.1.2. Egy lépés elemei ............................................................................................................. 120 15.1.3. Egy művelet alkotóelemei ............................................................................................... 121 15.1.4. Alternatív elágazás .......................................................................................................... 122 15.1.5. Szimultán elágazás ......................................................................................................... 123 15.1.6. Ugrás ............................................................................................................................... 124 15.1.7. Példa egy egyszerű, 2- lépéses lépésláncra .................................................................. 125 15.1.8. Graph-FB beállítások ...................................................................................................... 126 15.1.9. Lépéslánc-FB-k felhívása az OB1-ben ........................................................................... 128 15.1.10. Az S7-GRAPH határai ................................................................................................... 128

15.2. S7-GRAPH programozása .....................................................................................129 15.2.1. Lépéslánc létrehozása: ................................................................................................... 129 15.2.2. A lépéslánc elmentése és tesztelése .............................................................................. 131 15.2.3. Interlock ........................................................................................................................... 132 15.2.4. Supervision - Felügyelet .................................................................................................. 133 15.2.5. Az FB felhívása – kapcsolat a projekttel ......................................................................... 134 15.2.6. Láncvezérlés ................................................................................................................... 135 15.2.7. Lépéslánc szinkronizálása .............................................................................................. 136 15.2.8. Gyakorló feladatok .......................................................................................................... 136

16.  Diagnózis és hibakeresés .......................................................................................138 16.1.  Az Online-ablak .................................................................................................138 16.2.  Diagnosztizálás a HW Konfig-ban .....................................................................139 16.2.1.  Az Online-nézet diagnózisszimbólumai .................................................................... 140 16.2.2.  Jelmodulok diagnózisszimbólumai ............................................................................ 140




16.2.3.  CPU diagnózisszimbólum ......................................................................................... 141 16.2.4.  CP diagnózisszimbólum ............................................................................................ 141 16.2.5.  A DP- slave diagnózisszimbólumai ........................................................................... 142

16.3.  Modulinformáció ................................................................................................142 16.4.  Diagnózispuffer .................................................................................................143 16.4.1. Diagnózispuffer - lista ...................................................................................................... 143

16.5.  U-stack ..............................................................................................................145 16.6.  B-stack ..............................................................................................................146 16.7.  L-stack ..............................................................................................................147 16.8.  Szervezőblokkok a hibaelhárításhoz .................................................................147 16.9.  Diagnózis Feladat..............................................................................................148 17.  Archiválás ...............................................................................................................149 17.1.  Archiválások beállításai .....................................................................................149 17.2.  Felhasználói projektek archiválása ....................................................................150 17.2.1.  Archívum kiválasztása ............................................................................................... 151 17.2.2.  Archívum létrehozása ................................................................................................ 151

18.  Tippek és trükkök ....................................................................................................152 18.1.  Blokkok összehasonlítása ................................................................................152 18.2.  Referenciaadatok kijelzése ...............................................................................153 19.  Ellenőrző kérdések ..................................................................................................154 19.1.  Hardware ..........................................................................................................154 19.2.  Szoftver ............................................................................................................154 19.3.  Formátumok és számrendszerek ......................................................................154 19.4.  A SIMATIC Manager.........................................................................................154 19.5.  S7-hardver........................................................................................................155 19.6.  Blokkok általában .............................................................................................155 19.7.  Programfeldolgozás ..........................................................................................155 19.8.  KOP, FUP, AWL szerkesztő .............................................................................156 19.9.  Szimbólumszerkesztő .......................................................................................156 Projekt név: File név: Version / Release: Szerző:



19.10.  Ábrázolás az FUP-ban....................................................................................156 19.11.  FB és FC blokkok és adatblokkok ...................................................................157 19.12.  Változók táblázata ..........................................................................................157 19.13.  S7-GRAPH .....................................................................................................157 19.14.  Diagnózis és hibakeresés ...............................................................................158 Irodalomjegyzék .................................................................................................................159




Előszó Ez a dokumentum a „Step7 Alapoktatás“ mellékleteként készült. Célja a kurzuson történő alkalmazás, a kurzus melléklete, annak tartalmi összefoglalója. Az „Integra S7-Grundkurs” [1] témáit dolgozza fel. A feladatokat sorra végrehajtva eljutunk egy működő modellhez, a „Taktstrasse”-hoz. A kurzus és a tanfolyam lényege és célja: Hogyan „bánjunk“ a Step7-tel. Hibakeresés, egyszerű hardware konfigurálás és programozás FUP illetve GRAPH felületeken.

 APróbálja gyakorlatok célja megtanítani a Step7 kezelését. meg a feladatokat először egyedül, utána a csoport segítségével, és legutoljára az Önhöz kijelölt felelős személlyel együtt megoldani!

A dokumentum tartalma A dokumentum az „S7-Grundkurs” Integra tananyagra épül. Nagyrészt annak fordítása. A tankönyv az egyes témakörök tartalmát tekintve a teljesség igénye nélkül készült. Célja pusztán összefoglalni azt, amiről a tanfolyamon szó volt. A tanfolyam során egy Fischertechnik „Taktstrasse“ modellre készítünk programot először FUP-ban, majd GRAPH-ban. A tanfolyam felhasznál egy előre elkészített S7-300-as konfigurációt, mely egy 319F-es CPU-ból egy ET200S-es PROFINET-es decentrális perifériából, egy SCALANCE X208-ból és egy PP17 PROFINET-es HMI-ből áll. A HWKonfigurációs gyakorlatok ezeken a hardware-eken történnek. Jelen könyv sem taglal más eszközöket, ezeket sem teljes mélységében. Nem taglal mély ismereteket igénylő STEP7-es témákat, a PROFINET-et is csak érintőlegesen veszi elő. Cél csupán a Step7 ismertetése, hogy a tanfolyamon résztvevők ismerjék a felületet, a PLC kezelés módjait, diagnosztikát tudjanak végrehajtani, és a programozás alapjait megkapják és begyakorolják. A kurzus gyakorlati jellegű. Az elméletet rögtön gyakorlati feladatokkal rögzítjük. Sok sikert és örömöt kívánok a SIMATIC világhoz!




1. S7 hardware és komponensek A régebbi teljesítményosztályok a technika fejlődésével kicsit megváltoztak, átrendeződtek. Már legnagyobb mértékben a 319F-3 PN/DP CPU el tudja látni azokat a vezérlési feladatokat, amelyekhez korábban S7-400-as CPU-k alkalmazására volt szükség az INTEGRA rendszerben, ezért az oktatás a 300-as PLC-k programozásával és a 319F-es CPU-val foglalkozik. Az S7-300-as PLC család moduláris felépítésű. Egy CPU centrális és decentrális perifériákkal rendelkezhet. Centrálisan egy sorban maximum 11 modul helyezkedhet el, és bizonyos modulok pozíciója előre definiálva van. Így az első modul mindig a tápegységé (nem kötelező a tápegység használata, a helyet mégis fenn kell tartani számára). A második modul mindig a CPU. A harmadik helyen az Interface modul található (melynek szintén nem kötelező léteznie). Segítségével a központi buszrendszer több (maximum 4) sorosra bővíthető. A negyedik helytől találhatók az I/O modulok, funkciós kártyák, kommunikációs kártyák. Egy sorban tehát maximum 8db. Az S7-300 rack (profilsín) funkciója a modulok mechanikus rögzítése. A modulok közötti adatátvitel a modulok hátlapját összekötő elemeken illetve az erre szolgáló interface modulon keresztül történik.

1.1.  Az S7-300-as PLC elemei (a tanfolyamon) 1.1.1.  Az S7-300 tápellátása

1 Ábra.  S7-300 tápegység modulok A tápegység modulok feladata az S7-300 rack DC 24V-os tápellátása. 20, 10, 5 és 2 Amperes kivitelben kaphatók, kimeneti rövidzár védelemmel rendelkeznek. A tápegységek mind a CPU működéséhez szükséges feszültséget, mind a be- és kimeneti kártyák működtető feszültségét képesek előállítani.




1.1.2.  Az S7-319F-3 PN/DP CPU

2 Ábra.  S7-319F-3 PN/DP CPU

1.1.2.1.  Az S7-319F-3 PN/DP CPU tulajdonságai Az S7-319F 3PN/DP magas biztonságigényű rendszerek hibabiztos automatizáló berendezésének felépítését teszi lehetővé, különösen a gyártástechnológia területén. Csatlakoztathatók különféle decentralizált periféria eszközök, úgymint ET200S és ET200M hiba hibabiztos I/O modulokkal. A nagybiztonságú kommunikációt a PROFIBUS-DP, PROFINET-I/O és/vagy PROFIsafe hálózatok biztosítják. A CPU néhány fő jellemzője: • Munkamemória 1,4 MByte • Utasítás végrehajtási idő (tipikus) 0,04 μs • Memóriakártya (MMC) max. 8 MByte • Tükörtár bemenet/kimenet 8kB / 8kB • FB/FC/DB-k, Merkerbyte-ok száma 4096/4096/4096 • Kommunikációs lehetőségek 1 x MPI/DP, 1 x DP, 2 x PN Azt fontos figyelembe venni, hogy a CPU kapacitása folyamatosan változik (nő). Ezek az adatok tájékoztató jellegűek, mindig meg kell nézni, az alkalmazott CPU milyen paraméterekkel rendelkezik. 1.1.2.2.  A státusz-LED-ek jelentése LED neve színe jelentése BF1 piros hiba az X1-es buszon BF2 piros hiba az X2-es buszon (PROFIBUS) BF3 piros hiba az X3-es buszon (PROFINET) SF piros gyűjtött hiba (bárhonnan - hw/sw) MAINT n.sárga karbantartás szükséges (PROFINET) DC5V zöld A CPU tápfeszültség alatt van FRCE n.sárga A kimenetek a képmásból force-olva vannak RUN zöld A CPU program végrehajtási üzemben van, fut STOP n.sárga A CPU nem hajtja végre ciklikusan a felhasználói programot, nem fut 3 Táblázat: CPU Státusz LED-ek értelmezése




1.1.2.3.  Az üzemmód kapcsoló

4 Ábra.  A CPU üzemmód kapcsolója Az üzemmód kapcsolónak 3 állása van, mint ahogy az ábra mutatja. A kapcsolóval választhatunk STOP és RUN üzemmód között, az MRES állás a memóriatörléshez, az úgynevezett „Urlöschen“-hez használatos. Ekkor a CPU alaphelyzetbe kerül. STOP üzemmódban a PLC nem végzi a ciklikus program végrehajtást. RUN üzemmódban ciklikusan hatja végre a felhasználói programot. 1.1.2.4.  X1, X2 és X3 Interface-ek

5 Ábra.

 319F-3 PN/DP CPU integrált portjai

Az MPI/DP interfésszel (X1) programozó eszközöket, működtető- és ellenőrző eszközöket, egyéb CPU-kat csatlakoztathatunk, de konfigurálhatjuk DP master-ként vagy DP slave-ként is. A PROFIBUS DP interfésszel (X2) decentralizált eszközöket, programozó eszközöket, operátor paneleket csatlakoztathatunk a CPU-hoz, valamint további DP slave-eket. De használhatjuk a CPU-t, mint DP-slave-et is ezen a porton keresztül. A két PN interfész szolgálhat switch-ként, csatlakoztathatunk bármilyen PROFINET-es eszközt: decentralizált perifériákat, programozó eszközt, operátor panelt, egyéb PROFINETes CPU-t. Azt fontos megjegyezni, hogy a 2 PROFINET-es port mögött egy I/O-kontroller Projekt név: File név: Version / Release: Szerző:



található. Ez egy switch-en keresztül 2 port-ra van kivezetve. Ez arra ad lehetőséget, hogy PROFINET-es eszközöket sorba fűzzünk, megtakarítva ezzel huzalozási költségeket. A most legújabb CPU-k már a gyűrű hálózati topológiát is támogatják, így a soros kábelezés ellenére is elérhető valamennyi eszköz egy hálózat szakadás esetén is. 1.1.2.5.  Az S7-3XX(F)-CPU család felfutása/indítása A SIMATIC S7 CPU-knak három lehetséges indítási módja van: - hidegindulás - újraindulás (meleg indulás) - újra felfutás Az S7-300-as CPU-k csak az újraindulás módot támogatják. A tápfeszültség ráadásakor is ez az indulási forma zajlik le, amennyiben az üzemmód kapcsoló RUN állásban van. Az újraindulás végbemenetelének másik módja az üzemmód kapcsoló STOP állásból RUN állásba kapcsolása. Az újraindulás előidézhető továbbá programozó eszköz (PG) segítségével. Újraindulás alkalmával a PLC operációs rendszere egyszer lefuttatja az OB100 szervezőblokkot (amennyiben az OB100 szervezőblokk létezik a PLC-ben). A felfutáskor a következő zajlik le a CPU-ban:  A CPU törli a ki- és bemeneti képmás területét továbbá az összes merker-t, számlálót és időzítőt. A nem remanens db-k tartalmát alapállapotba állítja.  Remanens DB-területek, merker-ek, számlálók és időzítők az utolsó érvényes értéküket veszik fel.  Az OB100 lefutása után az OB1 az elejétől fog futni (és temp területen az „OB1_SCAN” nevű változó (első futás) TRUE értéket vesz fel) 1.1.2.6.  Teljes memóriatörlés / Urlöschen A teljes memória törlés alkalmával a CPU-ban a következők történnek:  A CPU kitörli a teljes felhasználói memóriát: munkamemóriát és remanencia tárat.  A CPU minden időzítőt, számlálót és merker-t töröl.  A CPU egy belső hardware tesztet futtat le.  A CPU visszaállítja a belső változóit, hardver-beállításait alapértelmezettre.  A CPU az MMC-ről bemásolja az ott található programot a munkamemóriába.  A CPU átveszi az MMC-n tárolt hardware beállításokat, hardware konfigurációt. Az MMC-ről a „lefutó részt“ a munkamemóriába másolja.  A CPU leépíti az összes kommunikációs kapcsolatot. A teljes memória törlés alkalmával a következő adatok/beállítások maradnak meg:  A diagnosepuffer tartalma (a PG segítségével bármikor kiolvasható).  Az MPI paraméterek/beállítások.  A rendszeridő.  Az üzemóra-számláló állapota és értéke. Az MPI paramétereket teljes memória törléskor a CPU az MMC-n található hardver konfigurációból (SDB) átveszi. Amennyiben nincs a CPU-ban MMC, úgy a legutóbb használt beállítások maradnak meg.




1.1.3.  I/O kártyák, funkciós kártyák, kommunikációs kártyák

6 Ábra.

 központi periféria modulok. Balra I/O-kártya, jobbra FM-kártya.

Az S7-300-as CPU mögé 8db I/O kártya csatlakoztatható. További 3 bővítő rack (sín) és interface modulok alkalmazásával ez 32-re növelhető. Nyilván ez sem elég sok egy ilyen tudású PLC illetve egy komolyabb automatizálási feladat ellátásához. A PLC további decentrális perifériák csatlakoztatására ad lehetőséget integrált PROFINET és PROFIBUS csatlakozóin keresztül. Ha még ez sem lenne elegendő, CP (kommunikációs) kártyák segítségével lehet növelni a csatlakoztatható ipari buszok számát. A központi (zentral) periféria elérése a leggyorsabb. De pl. PROFINET-en 250 mikroszekundumos buszciklus érhető el most. Ez a jövőben csak kisebb érték lehet – gyakorlatilag a decentralizált periféria nem tekinthető „hátránynak“.




1.2.  Decentrális perifériák a PROFINET-en 1.2.1.  Az ET200S decentrális periféria

7 Ábra.

 Az ET200S decentrális periféria

Az ET200S család egy decentrális periféria család, melyet mind PROFIBUS-os mind PROFINET-es interface modullal el lehet látni. (a képen egy PROFINET-es fej látható) Az ET200S család moduláris felépítésű. Kis moduljai akár 2m-es hosszig bővíthetők és maximum 63 modul csatlakoztatható egy ET200S interface modulhoz. A PROFINET hálózatra csatlakozó interface modul tartalmazhat egy switch-et, így a PROFINET hálózat soros illetve gyűrű topológiát is felvehet. Egy úgynevezett power modul gondoskodik az I/O modulok működtető feszültségéről. Egy interface modul mögött több power modul alkalmazása lehetséges, sőt ajánlott is nagyobb számú I/O modul esetén. Funkciók:  Testre szabottan konfigurálható moduláris felépítésű decentrális I/O IP20-as védelemmel.  I/O modulokat, funkciós modulokat és motorindító modulokat tartalmazhat.  PROFIsafe biztonsági technikával ellátott.  Az I/O modulok feszültség alatt, üzem közben cserélhetők.  Minden csatornának külön diagnosztikája van –> nagy megbízhatóságú.




1.2.2.  Az ET200M decentrális periféria

8 Ábra.

 Az ET200M decentrális periféria

Az ET200M decentrális periféria családot, mind PROFIBUS-os mind PROFINET-es interface modullal lehet kapni. A PROFINET hálózatra csatlakozó interface modul egy switch-et is tartalmaz, így a PROFINET hálózat soros illetve gyűrű topológiát is felvehet.   

IP20-as kivitelű moduláris periféria. Az S7-300-as jel- és funkciós moduljaival bővíthető. A nagyon sokszínű periféria választék miatt egyedi és komplex megoldásokra nagyon alkalmas.




1.3.  PROFINET hálózati komponensek 1.3.1.  Scalance X208 switch

9 Ábra.  Scalance X208 switch Kis helyi switch-ként alkalmazható 8 portos RJ45-ös csatlakozókkal ellátott Siemens eszköz. Támogatja a Siemens topológia modelleket. A SIMATIC PROFINET tartalmaz olyan információkat, melyet más switch-ek nem támogatnak: szomszéd felismerési funkció (Nachbarschaftserkennung). A PROFINET hálózati topológia felépítéséhez szükséges információk átvitelére képes. A diagnosztikáját a CPU-nak tovább tudja adni, a programozónak ehhez külön egyéb tennivalója nincs.




1.3.2.  PN/PN-Koppler

10 Ábra. PN/PN csatoló A PN/PN csatoló két PROFINET hálózatot köt össze akár nagy biztonságú, redundáns PROFIsafe átjárón keresztül. Mindkét hálózatban projektálnunk kell, és mint egy PROFINETIO, byte-okat tudunk küldeni egy másik PROFINET master-nek illetve fogadni a másik master-től. Az adatcsere és konfiguráció a többi PROFINET eszközhöz hasonló módon zajlik.




2. Siemens fejlesztői környezete 2.1. A STEP7-báziscsomag Funkciói:  Projektek létrehozása és kezelése.  Hardware és kommunikációk konfigurálása és parametrizálása.  Szimbólumok kezelése.  Programok elkészítése (például a PLC-k számára).  Kapcsolat a PLC-vel (letöltés, feltöltés, diagnosztika).

2.2.  S7-GRAPH Az S7-GRAPH programozási nyelv a STEP7 funkcióterjedelmét egy grafikai programozási lehetőséggel bővíti ki. Az S7-GRAPH segít a szakaszos működéseket átláthatóan és gyorsan leprogramozni, SIMATIC automatizáló rendszerek számára. Emellett a folyamat egyes lépéseit átlátható funkcióterjedelemmel jeleníti meg, a lefuttatást grafikusan ábrázolja, és képi, valamint szöveges formában való dokumentálásra ad lehetőséget. A végrehajtandó műveleteket lépésekben kell meghatározni. A lépések közötti átmenetek (tranziensek) szabályozzák a továbblépést (feltételek a továbbfutáshoz). Ezeket a feltételeket a KOP (létradiagram) vagy FUP (funkciódiagram) programnyelveken lehet definiálni.

2.3.  Distributed Safety (elosztott biztonság) 2.3.1.  Mik azok a hibabiztos automatizálási rendszerek? A hibabiztos automatizálási rendszerek (Failsafe rendszerek, F-rendszerek) a biztonságos állapotú folyamatok vezérlését szolgálják. Ezt azt jelenti, hogy az F-rendszerek olyan folyamatokat vezérelnek, melyeknél egy közvetlen kikapcsolás semmilyen veszélyt nem von maga után az emberre vagy a környezetre nézve. A hagyományos biztonságtechnikán túlmenően az F-rendszerek olyan biztonságtechnikát nyújtanak, melyek intelligens módon átfogják a rendszert a villamos meghajtásoktól a mérőrendszerekig. Az F-rendszerekben a részletes diagnózis információk jobb hibafelderítés, illetve hibalokalizálás a gyártás gyors újraindulását teszi lehetővé egy biztonságfüggő megszakítás után. 2.3.2.  Biztonsági be- és kimeneti jelek Az F-rendszerekben biztonsági be- és kimeneti jeleken keresztül kapcsolódunk a folyamathoz. Többek között lehetővé teszik az egy- és kétcsatornás perifériajelek közvetlen csatlakozását, például a vészkapcsoló gombok vagy a fénysorompók esetén. A biztonsági jelek belül redundáns módon kapcsolódnak. A biztonsági bemeneti jeleket az I/O kártya például kétszer olvassa be redundáns módon, egymással összehasonlítás után az egymással megegyező olvasási eredményt a CPU számára további feldolgozásra hibabiztosan továbbítja. A biztonsági aktorok külön felhasználói beavatkozás nélkül kétszeres ÉS kapcsolatban álló vezérlést kapnak. A be- és kimenetek kapcsolása is nagyon egyszerűen kezelhető. Ezzel egyes, eddig diszkréten felépített hardver kapcsolóelemek kiválthatók lettek, mely eredményeként a kapcsolószekrény leegyszerűsödött.




2.3.3.  Hibabiztos decentrális perifériarendszerek A hibabiztos decentrális perifériarendszerek alkalmazása a hagyományos felépítési struktúra leváltását teszi lehetővé PROFINET komponensek segítségével. Ez többek között a vészgomb, védőajtók és kétkezes kezelői felületek leváltását érinti. 2.3.4.  A biztonságtechnika integrálásának előnyei a standard automatizálási

rendszerekben Az integrált F-technikával rendelkező automatizálási rendszer rugalmasabb, mint az elektromechanikai megoldásokat alkalmazó rendszer. •Az integráció következménye a huzalozási szükséglet csökkenése, kevesebb tervezési munka, mivel a tervezést és a programozást standard engineering eszközökkel hajtjuk végre. •Csak egy CPU-ra van szükség, mivel a biztonságra irányuló és a standard programrészek egyidejűleg futhatnak le benne. •Egyszerű kommunikáció a biztonsági és standard programrészek között. (1 CPU-n belül) 2.3.5.  A biztonsági funkciók elve az S7 Distibuted Safety (megosztott

biztonság) és az S7 F/FH rendszerekben A működési biztonságot a biztonsági funkciók a szoftverben súlypontilag valósítják meg. A biztonsági funkciókat az S7 Distributed Safety rendszer, illetve az S7 F/FH rendszerek fogják végrehajtani annak érdekében, hogy egy veszélyes esemény előfordulásakor a berendezést biztonságos állapotba hozzák, vagy biztonságos állapotban tartsák. A biztonsági funkciókat főleg a következő komponensek tartalmazzák: •Biztonsági felhasználói programban az F-re képes CPU-ban (F-CPU). •Hibabiztos be- és kimenetekben (F-periféria). 2.3.6.  PROFINET és PROFIsafe A biztonságos kommunikáció az F-CPU-ban található biztonsági program és a hibabiztos beés kimenetek között a standard PROFINET-en keresztül a mindezek fölé helyezett PROFIsafe biztonsági profillal történik. A standard adatüzeneten felül a biztonsági funkció megvalósításához szükséges biztonsági adatokat, üzeneteket is továbbítja.

Előnyök: •Mivel a standard PROFINET-en mind a standard mind a biztonsági kommunikációk lezajlanak, nem szükséges semmilyen további hardware komponens. •Olyan biztonsági kommunikációkat old meg, melyekhez korábban hagyományos megoldások (pl. a vészgomb fix vezetékezése) vagy speciális buszok voltak szükségesek. •Hibabiztos szabványos PN-slave-eket lehet F-rendszerekben az S7 Distributed Safety segítségével integrálni (buszképes szenzorok, aktorok és védőberendezések)

2.4.  Az ALM (Automation Licence Manager)

 Ahasználata Step7 fejlesztői környezet használatához egy termék specifikus liszensz kulcs kötelező. A Step7 installálásakor az ALM is automatikusan, a csomag részeként telepítésre kerül. A liszenszek managelése ezen program segítségével lehetséges.




2.4.1.  Liszenszek A STEP7 liszenszjogilag védett programcsomagjai használatához liszenszekre van szükség. A liszensz adja meg a termékek használatához a jogosultságot. Ennek a jognak a képviselői az alábbiak: •CoL (Certificate of License - Liszensztanusítvány). •License Key (liszensz kód). •CoL (Certificate of License - Liszensztanusítvány) A mindenkori termék szállítási terjedelmébe belefoglalt „Certificate of Licence” (Liszensztanusítvány) a használati jogosultság igazolása. A mindenkori terméket csak a CoL tulajdonosa vagy arra felhatalmazott személyek használhatják. Liszensz típusok A Siemens AG szoftvertermékeihez a következő felhasználó központú liszensz típusok között teszünk különbséget. Liszensz típus Egyedi liszensz

Leírás A szoftver használata időben korlátlanul egy tetszőleges számítógépre engedélyezett. Lebegő liszensz Időben korlátlan, egy szoftver használati jogosultsága („remote” (távvezérlet) használat) egy hálózaton történő használatra vonatkozólag Próba liszensz •maximum 14 napig érvényes az első használattól számítva. •használata tesztekhez és érvényesítéshez vagy liszensz kulcs javításának idejére ajánlott. Upgrade •Egy upgrade liszensszel egy „régi-„ verzió liszenszét egy új verzió liszensz liszenszére lehet átállítani. (egyirányú folyamat) •egy upgrade pl. a mennyiségi szerkezet bővítésével válhat szükségessé, vagy újabb verziójú fejlesztői környezet megjelenésével. 11 Ábra.  Liszensz típusok




3.  Formátumok és számrendszerek 3.1.  Adatábrázolási lehetőségek 3.1.1.  Bit A bit egy bináris hely vagy egy bináris jel egysége. Ez csak a „0“ és „1“ értékeket veheti fel (DIN 44300). Amennyiben több bit van egymáshoz rendelve, akkor lehet például nagyobb számértékeket vagy adatokat ábrázolni.

3.1.2.  Byte 8 egymás után következő bit egysége képez egy byte-ot (kiejtve bájt). Az automatizáló készülékben például 8 bemenet vagy 8 kimenet jelállapotai egy „bemeneti byte“-ban - (EB), illetve „kimeneti byte”-ban (AB) lesznek összefoglalva. Egy byte minden egyes bináris helyen a „0“ és „1“ értékeket veheti fel. Az automatizáló készülékben gyakran az egész byte, tehát mind a 8 bit együtt lesz feldolgozva.

12 Ábra.  Byte ábrázolása

3.1.3.  Szó Ha 16 egymás után következő bináris jel egy egységbe van összefoglalva, akkor ez a 16 bináris hely (bit) egy szót képez. A szó ennek megfelelően 16 bitből vagy 2 byte-ból áll. Az automatizáló készülékben például a 16 bemenet vagy 16 kimenet jelállapotait egy „bemeneti szóban” (EW) illetve „kimeneti szóban”(AW) lehet összefoglalni.




13 Ábra.  szó ábrázolása

3.1.4.  Duplaszó Ha 32 egymás után következő bináris jel egy egységbe van összefoglalva, akkor ez a 32 bináris hely egy duplaszót képez. A duplaszó ennek megfelelően 32 bit-ből vagy 4 byte-ból áll. A PLC-kben például a 32 bemenet vagy 32 kimenet jelállapotait egy „bemeneti duplaszóban” (ED) illetve „kimeneti duplaszóban” (AD) lehet összefoglalni.

14 Ábra.  duplaszó ábrázolása




3.2.  Bit, byte, szó, duplaszó címzése 3.2.1.  Bit címzése A byte minden egyes bitjéhez egy-egy bitcím tartozik, hogy az egyes bitek elérhetőek legyenek. A byte jobb oldalán található bit a 0 bitcímet, a bal oldali a 7-es bitcímet kapja.

3.2.2.  Byte címzése Az egyes byte-ok byte-címeket kapnak. Továbbá a byte-cím operandusa azt is elárulja, milyen tárterületen helyezkedik el az adott byte. Például az „EB 2” a 2-es bemeneti byte-ot, vagy az „AB 4” a 4-es kimeneti byte-ot jelenti. Az egyes bitek a bit- és byte-címek kombinációjával érhetők el egyértelműen. A bitcímet a byte-címtől egy ponttal választjuk el. A ponttól jobbra áll a bitcím, balra a byte-cím. „E 3.5” ennek értelmében a 3-as byte-címmel és az 5-ös bitcímmel rendelkező bemenetet jelöli, még „A 5.2” az 5-ös byte-címmel, 2-es bitcímmel rendelkező kimenetet.

3.2.3.  Szó címzése A szavak megszámozása adja meg a szócímet. „EW 2” a 2-es bemeneti szót címzi meg, amely a 2-es és 3-as bemeneti byte-okat tartalmazza, még „AW 6” a 6-os kimeneti szót, amely a 6-os és 7-es kimeneti byte-ot foglalja magában.

3.2.4.  Duplaszó címzése A duplaszavak megszámozása adja meg a duplaszó-címet. „ED 2” a 2-es bemeneti duplaszót jelenti. Ez magában foglalja a 2-es, 3-as, 4-es és 5-ös bemeneti byte-ot, még „AD 6” a 6-os kimeneti duplaszót, a 6-os, 7-es, 8-as és 9-es kimeneti byte-okkal.

 Amindig szavak vagy duplaszavak alkalmazásakor figyelnünk kell arra, hogy a szócím a hozzá tartozó byte kisebb byte címe! (pl. MW10 a 10-es és 11-es merkerbyte-ot jelenti)

duplaszó "X" szó "X" byte "X"

byte "X+1"

szó "X+2" byte "X+2"

byte "X+3"

15 Ábra  A byte hozzárendelése a szóhoz, ill. a duplaszóhoz




3.2.5.  Példák: bit-, byte-, és szócím

16 Ábra.  bit, byte, szó, duplaszó címzése

3.2.6.  Byte- szó- és duplaszó értékei

17 Ábra.  bit, byte, szó, duplaszó értékei

 Aértékig: bitek értéke mindig jobb oldalon kezdődik, a 2 -nal és balra emelkedik az alábbi 0

27 –ig egy byte-ban 215 –ig egy szóban 231 –ig egy duplaszóban

 A szavak és a byte címe ezzel szemben balról jobbra nő. 3.3.  Számrendszerek Mi emberek főleg a tízes- vagy decimális rendszer számértékeiben gondolkodunk, vagy ezeket tudjuk felfogni. Az automatizáló berendezésben található processzor csak a „0“ és „1“ Projekt név: File név: Version / Release: Szerző:



jelállapotokat ismeri fel, és csak ezeket az értékeket tudja feldolgozni. Ez azt jelenti, hogy a számértékeket a 0 és 1 számjegyek általi feldolgozáshoz kell tudnunk ábrázolni, melyet a kettes számrendszer vagy a kettes számrendszer változói tesznek lehetővé.

 Az összes számrendszert alapvetően három jellemzővel lehet leírni: Számjegyek Tőszám (bázis) Helyértékek

pl. 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9 pl. 10 pl. 100, 10, 1

3.3.1.  A decimális számrendszer Számjegyek: 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9 Helyértékek: A „10-es” tőszám hatványai Tőszám: Helyérték:

… …

103 102 1000 100

101 10

100 1

PÉLDA: 205 2*102 + 0*101 + 5*100 200 + 0 +5

= 205DEC

3.3.2.  Kettes számrendszer Számjegyek: 0, 1 Helyértékek = A „2-es” tőszám hatványai Tőszám: Helyérték:

… …

23 8

22 4

21 2

20 1

PÉLDA: 1101 1*23 + 1*22 + 0*21 + 1*20 8 +4 +0 +1

= 13DEC

3.3.3.  Nyolcas számrendszer Helyértékek = A „8-as” tőszám hatványai Tőszám: Helyérték:

… …

83 512

82 64

81 8

80 1

PÉLDA: 737




7*82 + 3*81 + 7*80 448 + 24 + 7

= 479DEC

 A nyolcas számrendszert az S7-nél a bitcímben találjuk meg. Amikor bitcímmel dolgozunk, arra kell figyelni, hogy amikor elérjük a 7-es bit-címet, azután egy átvitel történik a byte- címhez, és a bitcím ismét „0”-val kezdődik (túlcsordulás). Ez például fontos az indirekt címzésnél, de a bitcímek átszámolásánál is.

3.3.4.  A tizenhatos (hexadecimális) számrendszer Számjegyek: 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, A, B, C, D, E, F Helyértékek = A „16“ vagy „F“ tőszám hatványai Tőszám: Helyérték:

... ...

163 162 4096 256

161 16

160 1

PÉLDA: 2AB 2*162 + A*161 + B*160 512 + 160 + 11

= 683DEC.

3.3.5.  A BCD számok A BCD számoknak (binárisan kódolt decimális) a következő a felépítésük: Egy decimális szám egyes számjegyeit négy bináris hellyel (bitek) kódoljuk. Négy bit szükséges ahhoz, hogy a legmagasabb értékű 9-es decimális számjegyet binárisan ábrázolni lehessen (1001).

18 Ábra.  BCD kód ábrázolása




 Aidőzítők SIMATIC automatizálási rendszerekben a dátum és idő, továbbá az integrált (S5TIME) és számlálók (Counter) BCD formátumban vannak ábrázolva. 3.3.6.  Feladatok a formátumok és számrendszerek gyakorlásához Adja össze a következő tizenhatos (hexadecimális) számrendszerű számokat, és az eredményt ábrázolja tizenhatos (hexadecimális) számként! ED + AF = FF + FF = Adja össze a következő kettes számrendszerű számokat, és az eredményt ábrázolja kettes számrendszerben! 11001 + 1100 = 11111 + 1111 = Alakítsa át a következő tizenhatos (hexadecimális) számrendszerű számokat tízes számrendszerű számokká! ED = AF = lakítsa át a következő tízes számrendszerű számokat kettes számrendszerűre! 34 = 123 =

Egy digitális kártyáról a 10-es bemeneti szót tölti be (EW10). Melyik bemenetet (bemeneti bitcímet) kell ahhoz bebillenteni, hogy a legkisebb értéket kapjuk meg? (0-n kívül) a legnagyobb helyértéket kapjuk meg? Melyik bemeneti byte-ok lesznek megcímezve? (EBx, EBy)? BCD ábrázolással melyik bemeneteket kell bebillenteni ahhoz, hogy az 1234 értéket ábrázolja? Projekt név: File név: Version / Release: Szerző:



3.4.  Függelék: Formátumok szintaxisa Rövid elnevezés B# W# DW# D# T# TOD# S5T# DT# P# 19 Táblázat.  Rövidítések

Hosszú elnevezés Byte# Word# Dword# Date# Time# TIME_OF_DAY# S5Time# DATE_AND_TIME# Pointer#

3.4.1.  Formátum, tartomány határai és adattípus Formátum

Tartomány határai

Adattípus

Bináris számjegy

TRUE vagy FALSE

BOOL

Egész szám (16 bit) előjel nélkül

W#(0) és W#(65535) között

WORD

Egész szám (32 bit) előjel nélkül

D# (0) és D#(4294967296) között

DWORD

Egész szám (16 bit) előjellel

-32768 és +32767 között

INT

Egész szám (32 bit) előjellel

L# -2147483648 és L#+2147483647

DINT

B#16#0 és B#16#FF között

BYTE

W#16#0 és W#16#FFFF között

WORD

hexadecimális számok

DW#16#0 és DW#16#FFFFFFFF között

DWORD 2#0 és BOOL, 2#11111111111111111111111111111111 BYTE között WORD DWORD

Kettes számrendszerű szám

Valós szám (REAL) IEEE-lebegő pontos szám

Számláló - állandók: BCD-számláló előzetes beállítása


Minimum, pozitív +1.175494e-38

Maximum, pozitív +3.402823e+38

REAL

Minimum, negatív -1.175494e -38

Maximum, negatív -3.402823e +38

REAL

C#0 és C#999 között (BCD-ként lementve)

WORD



Időállandók: Érték az S5TIME-hoz

S5T#0ms, S5T#10ms és S5T#2h46m30s között

S5TIME

CPU időállandók: T#+24d20h31m23s647ms

TIME

Érték a TIME- hoz

vagy T# -65535ms és T#+65535ms között

TIME

Érték a DATE-hez

D#1990-01-01 és D#2168-12-31 között

DATE

Érték az TIME_OF_DAY -hez

TOD#00:00:00.000 és TOD#23:59:59.999 TIME_OF_DAY között

Jelállandók: karakter

'a' (ASCII-jel)

CHAR

karakterlánc

2-től 254 karakterig terjedő karakterlánc ’a’, ’d’, ’ez itt egy karakterlanc”

STRING

(Duplaszó, tartományon belül)

POINTER

mutatóállandó P#: P# x.y 20 Táblázat.

 Formátumok




4.  A STEP7 báziscsomag Projekt Állomás CPU - programozható elemek S7-Program programblokkok források szimbólumok 21 Táblázat.  A STEP7 báziscsomag könyvtárszerkezetének felépítése Mik az objektumok és a könyvtárak? Mint ahogy azt a Windows Explorerből ismerjük, a STEP7 projekt ugyanúgy tagozódik (listaszerkezetet ábrázol mappákkal és fájlokkal) úgynevezett könyvtárakra és objektumokra.

 Például az „S7-Program“ könyvtár „blokkokat”, „forrásokat”, és „szimbólumokat“ tartalmaz. 4.1.  A projektszerkezet Szimbólum

Objektu mmappa Projekt

funkciói

•Egy projekt létrehozása •Projektek és könyvtárak archiválása •Egy projektdokumentáció kinyomtatása •A szövegek többnyelvű kezelése •A projekt vizsgálata alkalmazott opciós csomagokra •Projekt újraszervezés (Reorganisation) •A kezelőre vonatkozó szövegek lefordítása és módosítása •OS-objektumok beillesztése •Projektek több személy általi módosítása (Multiprojekt) •A PG/PC-interfész beállítása 22 Ábra.  A projekt funkciói A projekt reprezentálja egy automatizálási megoldás minden adatának és programjának összességét.

4.1.1.  Az Állomás(ok) Szimbólum

Objektum mappa

funkciói




Állomás

•Állomások beillesztése •Állomás letöltése PG-be, feltöltése az AS-ről •CPU jelentések és a felhasználó által definiált diagnózisjelentések kijelzése •“Rendszerhibák jelentése“ (Systemfehler Melden) projektálása •Hardware diagnózis és modul állapotok kijelzése •Üzemállapot kijelzése és változtatása • Óra és dátum kijelzése és beállítása •A háttértár, ill. munkamemóriák törlése és a CPU teljes törlése

23 Ábra.  PLC állomás Egy SIMATIC S7-300/400 állomás egy vagy több (S7-400 esetében) programozható modullal rendelkező S7-hardware felépítést reprezentál.

4.1.2.  Programozható modulok Szimbólum

Objektum mappa Programozható modul (CPU)

Funkciói

•CPU jelentések és a felhasználó által definiált diagnózisjelentések kijelzése •’Rendszerhibák jelentésének’ (Systemfehler Melden) projektálása •Hardware diagnózis és a modulok állapotkijelzése •Letöltés a memóriakártyán keresztül •Jelszóvédelem a PLC-hez való hozzáféréshez •Force ablak kijelzése •Üzemállapot kijelzése és változtatása • Óra és dátum kijelzése és beállítása •Az üzemi viselkedés beállítása •A háttértár, ill. munkamemória törlése és a CPU teljes törlése •Az online nézet diagnózis szimbólumai •A memóriaterületek felosztása •Feltöltött blokk tárolása •A PLC operációs rendszerének (firmware) frissítése 24 Ábra.  Programozható modulok funkciói Egy programozható modul tartalmazza a paraméterezési adatait (CPUxxx, FMxxx, CPxxx). Azon modulok rendszeradatai, melyeknek nincs remanens memóriájuk, az állomás CPU-ján keresztül lesznek letöltve és parametrizálva. Az ilyen modulokhoz ezért nincs „rendszeradatok” (SDB) objektum hozzárendelve, és nem lesznek megjelenítve a projektarchívumban.

4.1.3.  S7–program Szimbólum


Objektummappa S7-program

Funkciói •Egy S7-program beillesztése •Operandus elsőbbség beállítása (szimbolikus / abszolút) •Kódblokk programozási nyelvének meghatározása •Jelentési (Meldung) sorszámok kiosztása •Felhasználó által definiált diagnózisjelentések elhelyezése és



feldolgozása (az egész projektben) •Felhasználó által definiált diagnózisjelentések elhelyezése (az egész CPU-ban) •A kezelőre vonatkozó szövegek lefordítása és feldolgozása •A felhasználó által definiált szövegek többnyelvű kezelése •CPU jelentések (CPU-Melden) és a felhasználó által definiált diagnózisjelentések kijelzése 25 Ábra.  S7-program Az S7-program az S7-CPU-modulokhoz vagy a programozható CP-khez tartozó szoftver objektum.

4.1.4.  S7-program könyvtár Szimbólum

Objektumok a program szinten Forrásmappa

Funkciói

Modulmappa

•Ebben a mappában az S7 program-modulok vannak. Nem csak az OB-k, FC-k, FB-k, DB-k, UDT-k, hanem a VAT-ok is, továbbá azok az SFC-k és SFB-k is oda kerülnek, amelyeket a felhasználói program tartalmazza. •Felhasználó által definiált szövegek könyvtára

Szövegkönyvtár mappa Szimbólumtáblázat.

•Itt találhatók azok a forrás-file-ok, melyeket lefordítva S7 program-modulokat kapunk (OB, FB, FC, DB, UDT)

•Abszolút és szimbolikus címzés •A szimbólumtáblázat szerkezete és alkotóelemei •Globális szimbólumok beadási lehetőségei •Szimbólumok beadására vonatkozó általános utasítások •Szimbólumra vonatkozó jelentések hozzárendelése és módosítása (az egész projektben) •A kommunikációs attribútum módosítása •Szimbólumtáblázatok exportálása és importálása 26 Ábra.  S7-program könyvtár

4.1.5.  Modul-mappa objektum Szimbólum

Objektum mappa Blokkok

Funkciói

•Letöltés projektadminisztrációval •Letöltés projektadminisztráció nélkül •A lehetséges referenciaadatok áttekintése •Át vezetékezés •Blokkok összehasonlítása •A kezelőre vonatkozó szövegek lefordítása és módosítása •Ugrások a nyelvek leírásához, a súgókhoz, a rendszerattribútumokhoz 27 Ábra.  Programozható blokkok Projekt név: File név: Version / Release: Szerző:



Szimbólum

Objektumok a blokkmappában Blokk általában

OB (szervezőblokk)

Funkciói •Ezek a felhasználói programok •Egy blokk létrehozása •Modulok összehasonlítása Plusz funkciók: •Bevezetés az adatokhoz és a paramétertípusokhoz •Letöltés •Tesztelés programstátusszal •Tudnivaló egyedi lépésenkénti üzemmódban / megállító pontban történő teszteléshez •Át vezetékezés •Blokksúgók

28 Ábra.  Blokkmappa Egy offline nézet blokkmappája az alábbiakat tartalmazhatja: Kód-blokk (OB, FB, FC, SFB, SFC), adatblokkok (DB), felhasználó által definiált adattípusok (UDT) és változótáblázatok (VAT). A rendszeradatok objektum a rendszer adatblokkokat reprezentálja. Egy online-nézet blokkmappája azokat a végrehajtható programrészeket tartalmazza, melyek a PLC-be vannak letöltve.

4.1.6.  Blokkok mappája •Objektumkönyvtár •S7-program objektum •Forrásmappa objektum •Blokkmappa objektum

Szimbólum

Objektum mappa Könyvtár

Funkciói •A sztenderd könyvtárak áttekintése •Munkavégzés könyvtárakkal •Projektek és könyvtárak archiválása

29 Ábra.  Modulmappa Egy könyvtár tartalmazhat S7-programokat, és a blokkok tárolóhelyeként szolgál. Az objektum-hierarchiában a csúcson áll.




4.2.  A SIMATIC Manager

30 Ábra.

 A SIMATIC Manager kapcsolatai

A STEP7 indítása után jutunk be a SIMATIC Managerbe. Felhasználói szoftvereink projektjeit itt kell adminisztrálni. A STEP7-nél Önök azt takaríthatják meg, hogy jelezniük kellene, melyik részprogramot kell indítaniuk, ha egy meghatározott objektumot szeretnének feldolgozni. Önöknek csak azt kell tudniuk, hogy jutnak oda.




4.2.1.  SIMATIC Manager részprogramok

31 Ábra.  A SIMATIC Manager összetevői, alprogramjai A STEP7 projekt felépítéséből adódóan minden egyes blokkhoz, CPU-hoz, stb. egy úgynevezett ikont (objektumot) rendel. Ebből adódik az úgynevezett „objektum orientált munka”, ami azt jelenti, hogy Önnek nem kell megjegyeznie, melyik részprogramot kell indítania, csak azt, ha egy bizonyos objektumot szeretne módosítani. Csak annyit kell tudnia, hol van ez az objektum.

4.2.2.  Gyakorlás: SIMATIC Manager

 Hajtsa végre a következőket: 1. 2.

Kapcsolja be a számítógépet és indítsa el a Windows-t. Kattintson rá az SIMATIC Manager szimbólumára.

32 Ábra.

 A SIMATIC Manager szimbóluma

SIMATIC Manager


Dupla kattintás az asztalon található parancsikonra



33 Ábra.

 Nyitott projekt a SIMATIC Manager-ben

Ön most a SIMATIC Manager főmenüjében van. A következő

ikonra kattintva segítséget kaphatunk az egyes Step7 komponensekről.

4.2.3.  SIMATIC Manager főmenü

Datei – File menü  Projektadminisztrálás  Archívum  Írásmezők (fejl./…)  Nyomtatás Bearbeiten - feldolgozás  Fájlkezelés o o  Objektum tulajdonságai  Objektum megnyitása Mi van jelölve?  HW-Konfig  Editor, KOP, FUP, AWL  Ref. adatok (QVL, szerkezet, ..)  szimbólumok  ..... Einfügen – Beillesztés  Állomás  Alhálózat  Blokkok Zielsystem - célrendszer  AS-letöltés  Online/Offline összehasonlítás  EPROM Management Projekt név: File név: Version / Release: Szerző:



 



PROFIBUS/PROFINET címek AS-funkciók  teljes törlés (Urlöschen)  óra/dátum beállítása  CPU diagnózis AS vezérlése o Változók vezérlése o Megfigyelés o Vezérlés o Trigger (indítás - kezelés)

Ansicht – Nézet  Offline-ablak  Online-ablak  Részletek Extas – Extrák  Alapbeállítások  Át vezetékezés  Keresztreferencia lista Fenster – Ablakok  Ablakok elrendezése, mint a WINDOWS Explorernél Hilfe – súgó  Tárgy szedet  Témakörök




4.2.4.  Gyakorlás: Új projekt létrehozása

34 Ábra.  Új projekt létrehozása – útvonal és file neve

35 Ábra.  Új projekt a SIMATIC Manager-ben

 Aismerjük, Step7 elkészít egy könyvtárszerkezetet, ahogyan ezt a Windows Explorerből már mappákkal és fájlokkal. Asszisztens nélkül járjon el az alábbiak szerint: Hozzon létre egy új projektet, amelyben ezt a menüparancsot DATEI > NEU > PROJEKT (fájl, új, projekt) választja ki, vagy kattintson a NEU (ÚJ) gombra Írja be a projektablakba a projekt nevét "S7-Alap". Projekt név: File név: Version / Release: Szerző:



Illesszen be egy S7-állomást! A menüparanccsal: Einfügen: > Station > S7-Station

vagy a jobb egérgombbal az objektumra történő kattintással és az alábbi kiválasztásával: NEUES OBJEKT EINFÜGEN > S7-STATION (ÚJ OBJEKTUM BEILLESZTÉSE, S7 ÁLLOMÁS) Adja a programnak (a könyvtárnak) ezt a nevet: " S7-Alap". Kattintson rá kétszer az „blokk“ objektumra, mely a mi felhasználói programunk. Jelenleg csak az OB1-et tartalmazza. Ön most módosíthatja a blokkot, illetve további blokkokat hozhat létre.

4.2.5.  A SIMATIC Manager további funkciói

36 Ábra.  A SIMATIC Manager funkciói: teljes memóriatörlés, avagy „Urlöschen“. A SIMATIC Manager további funkciói Változókat megfigyelni / vezérelni Itt lehet a változók aktuális értékeit megfigyelni illetve megváltoztatni. Üzemállapot váltásItt lehet a RUN-ról (program végrehajtás) STOP-ra (program „nem“ végrehajtás) kapcsolni és fordítva. Modul állapota Például a CPU diagnosepuffer-hez vagy az AS STACK-hez. Óra beállítása Itt lehet az AS óráját beállítani.




4.2.6.  A PG/PC interfész beállítása

37 Ábra.  PG/PC Interfész beállítása a SIMATIC Manager-ben

 Az itt elvégzett beállításokkal határozza meg a kommunikációt a PG/PC és az automatizáló rendszer között.




5.  Hardware konfiguráció készítése

38 Ábra.  Hardware konfigurálása

5.1.  Sorrend egy állomás létrehozásakor Az állomás létrehozása A "Hardware konfigurálása" alkalmazás megnyitása A modulok rögzítő sínjeinek elrendezése A modulok elrendezése / beillesztése A modulok tulajdonságainak meghatározása A konfiguráció mentése és fordítása A konfiguráció letöltése egy Automatizálási rendszerbe




5.2.  PROFIBUS projektálása a Hardware Konfig-ban

39 Ábra.  PROFIBUS projektálása a Hardware Konfig-ban Szükség van egy PROFIBUS képes CPU-ra. ennél az „X2“ jelzésű interfészre kattintva találja meg a DP–master üzemmód beállításait. (A CPU típusától függően az „X1“ interfész is támogathat PROFIBUS kommunikációt, az MPI mellett. Ilyen CPU-knál természetesen egyidejűleg csak az egyik fajta kommunikáció támogatott.) Erre történő kétszeres kattintással jutunk el a konfigurációs menübe, melyben a buszcímet és az adatátviteli sebességet kell meghatározni. Ezután drag & drop módszerrel lehet a buszrésztvevőket a katalógusból a buszvezetékre illeszteni. A címet mind automatikusan, mind kézzel is ki lehet osztani. Kétszeres kattintással jutunk egy résztvevő paraméterező ablakához, ahol ki lehet osztani az eszközhöz tartozó E/A-címeket. Mentés és fordítás után az összeállított konfiguráció -többek között a buszparaméterekkel együtt- SDB állományokban tárolódik el a projektben. Ezeket létrehozásuk után még a PLCbe is továbbítani kell.




5.3.  A DP-résztvevők tulajdonságai

40 Ábra.

 A DP-résztvevők tulajdonságai

5.4.  Konfiguráció: A modulokat a felhasználó az elektronikus katalógusból választja ki, amely lista formájában tartalmazza a kiválasztható eszközöket. A projektált konfiguráció (SDB1) előállítása után ezt a továbbítani kell CPU-ba. A projektablak baloldali részében jelölje ki az állomást, a SIMATIC Manager ezután a jobboldali ablakban megjeleníti a hardware-objektumot, elindítja a HW-Konfig-ot. Kattintson rá kétszer a „hardware“ objektumra. Ezután a HW-Konfig el fog indulni (ha a katalógus nem látható, ANSICHT > KATALOG-ra (nézet, katalógus) vagy a gombra kell rákattintani). Kezdje a RACK (rögzítő sín) projektálásával (egérrel kijelölés, áthúzás és elengedés = drag & drop) Ezután a CPU-t kell beilleszteni a sínre (ugyanezzel a módszerrel)




Következő lépésként hozza létre a kívánt hálózatot (hálózatokat), a felugró ablak(ok) a CPU beillesztése után lehetőséget ad(nak) az integrált interfészek azonnali paraméterezésére Amennyiben a hálozati eszközök a CPU-nak nem integrált interfészére csatlakoztatott hálózatra kapcsolódnak, lehetősége van kommunikációs modulon keresztüli kommunikáció projektálására is (a rögzítő sín CPU mögötti részére akár PROFINET, PROFIBUS CP kártya behúzásával) Ezután az E/A-kártyák beillesztése és címzése, továbbá a hálózatra felfűzött decentrális perifériák projektálása és címzése következik. Az állomáshoz létrehozott konfigurációt mentse le és térjen vissza a SIMATIC Manager hez. A SIMATIC Manager-ben megjelenik az előbbiek során létrehozott állomás, plusz a CPU almappái is megjelennek ezután (melyek a felhasználói program forrásait, illetve építőelemeit tartalmazzák majd).

5.5.  Gyakorlati feladat: Hardware-konfiguráció

41 Ábra.  Gyakorlati feladat: Hardware-konfiguráció

Végezze el a következő műveleteket:  Indítsa el a HW-Konfig alkalmazást Projekt név: File név: Version / Release: Szerző:



Projektáljon Rack, PS (tápegység), CPU, CP, be- és kimeneti kártyákat! Címezze meg a bemeneteket és a kimeneteket egymás után, (Kezdjen a kimeneteknél az AB4-el!) Illesszen be egy PROFIBUS-DP hálózatot, (melyen a CPU 2-es címmel üzemel) Illesszen be DP-résztvevőket! Címezze meg egymás utáni sorrendben a bemeneteket és a kimeneteket! Mentse, majd fordítsa le a HW-Konfig-ot! A kész konfigurációt töltse le a CPU-ba!

 Helyes konfigurációnál a CPU és a PN- és DP-résztvevők üzemképesek, hibamentes állapotban működnek Változtassa meg az IM151-1 DP-címét 7-re Állítsa elő a módosított konfigurációt Tervezze meg a PP17 felső sorát kapcsolóként (HW-Konfig) Módosítsa a PP17 be-, illetve kimeneteit az EB40-ra és az AB40-re A konfigurációt töltse le az eszközbe

5.6.  Címzés áttekintése

42 Ábra.  Címek áttekintése

 Ebben a párbeszédablakban tudja áttekinteni egy állomás bemeneti-, és kimeneti címeit, továbbá lehetősége van az áttekintés kinyomtatására is. Jelölje meg a rack-mezőben (HW-Konfig) azt a modult, melynek a hozzárendelt címeit látni szeretné (pl. CPU vagy FM modul). Projekt név: File név: Version / Release: Szerző:



A nézet alatt nyissa meg a címek áttekintése menüpontot! Aktiválja a kívánt szűrőt a címek áttekintéséhez!

Alkalmazott rövidítések: E

A DP R S IF

Modulok bemeneti címe / komponensek bemenetei - perifériacím tartománnyal E* Modulok bemeneti- illetve diagnóziscíme bemeneti perifériacím tartomány nélkül (a tartomány hosszúsága ekkor = 0). A címeken át nem lehet adatokat (jelállapotokat vagy mérési értékeket) a felhasználói programban cserélni. Kimeneti cím A DP master-rendszer száma Rack Modulhely (Slot) Interfészmodul (Interface)

5.7.  "Online"-ablak (hardware-ek diagnosztizálása)

43 Ábra.  Diagnózis online HW-Konfig segítségével Az online ablak (hardware diagnosztizálása) megmutatja az online elérhető állomáskonfigurációt. Információk a modulok aktuális státuszáról, illetve üzemi állapotáról mindig a modul szimbólumában vannak megjelenítve (= rendszerdiagnózis). Az F5 billentyűvel lehet a nézetet frissíteni. Egy eszközre történő dupla kattintással lehetségessé válik további információk, illetve diagnózisadatok megjelenítése –az adott eszközre vonatkozóan. Projekt név: File név: Version / Release: Szerző:



5.8.  A HW-Konfig online-ablak szimbólumai

44 Ábra.  A HW-Konfig online-ablak szimbólumai

5.7.1. A HW-Konfig online-ablak további szimbólumai

45 Ábra.  A HW-Konfig további szimbólumai

További szimbólumok a Diagnózis fejezetben találhatók.




5.9.  CPU – paraméterezés

46 Ábra.  CPU paraméterek megtekintése, megváltoztatása A CPU-paraméterezéshez a “HW-Konfig” megnyitásával jutunk el. Itt válassza ki a hozzátartozó állomást, utána kattintson rá kétszer a HARDWARE objektumra.

A CPU paraméterei többek között: Felfutási viselkedés Maximális ciklusidő, ciklusterhelés kommunikációval Az ütemmerker byte Merkerek, időzítők, számlálók, adat adatblokkok remanenciája Jelszóvédelem Alarmok, időzített megszakítások, továbbá az OB 3x (35) ciklikusan futó szervező-blokkok felhívási intervallumainak (esetleg prioritásuknak) beállítása Diagnózis Az integrált MPI-interfész címe Önteszt ciklikusan és a hálózat bekapcsolása után.

5.10.  Fontosabb CPU-paraméterek MPI-cím Amennyiben az MPI hálózaton több résztvevő is projektálva van, úgy minden CPU-nak egyedi címet kell kapnia. Projekt név: File név: Version / Release: Szerző:



Ütemmerker (Taktmerker) Itt lehet beállítani, melyik merkerbyte-ot szeretnénk erre a célra használni. A merkerbyte nyolc, 0,5 és 10 Hz közötti, különböző jelzőfrekvenciát tartalmaz. Remanencia Ezen beállított tartományokban levő objektumok aktuális értékei (számlálók, időzítők, merker területek) a hálózat kiesése után, vagy egy újraindítás után is megőrződnek. Emellett az adatblokkok (DB-k) is paraméterezhetőek remanens/nem remanens tulajdonsággal (alapértelmezetten ezek remanensek.) Időponthoz kötött megszakítás Ezen keresztül lehet azokat a programaktivitásokat beállítani, melyeket percenként, óránként, naponta, hetente, havonta vagy évente kell indítani. Ciklikus megszakítás Egy ciklikus megszakítás egy periodikus jel, mely egy megszakítás-OB automatikus felhívásához vezet. A ciklikus megszakítási csoporthoz az S7-300-as családon belüli CPUkhoz tipikusan 4 OB3x osztályú objektum tartozik. Ezek az időponthoz kötött megszakításoktól annyiban térnek el, hogy a percnél kisebb lefutási időkkel paraméterezhetőek fel, illetve ezek a CPU felfutása utáni állapot elérésétől (RUN) számítva futnak majd le a beállított periódusonként. Diagnózis A rendszerdiagnózis megszakítást egy hiba kiértékelése/érzékelése válthatja ki az automatizálási rendszeren belül. Példák a hibára: Hiba a CPU-programban Modulok kiesése, meghibásodása Az aktorhoz és a villamos jelzőberendezéshez menő vezeték szakadása Amennyiben egy hiba lép fel, ez annak okával együtt a diagnozepuffer-ben rögzítésre kerül, egy időbélyeggel azonosítva. Indítás nem egyező kívánt (projektált) – és valós kiépítettség esetén Az előírt kiépítés a CPU-ba letöltött konfiguráció (SDB). A tényleges kiépítés az automatizáló rendszer tényleges kiépítése (tényleges/valós állapot). Akkor aktiválja a funkciót, amikor a névleges – és tényleges kiépítés közötti különbségek ellenére a felfutásnak be kell következnie. Hardware-teszt újraindításkor (S7-400) Akkor aktiválja az ellenőrző dobozt, ha a CPU–nak minden egyes hálózati feszültség bekapcsolási jelenség után a belső RAM-ját tesztelnie kell. Manuális ismételt indítás lehetővé tétele (S7-400) Akkor aktiválja ezt az ellenőrző dobozt, ha a CPU felfutási típusának az indítókapcsolótól kell függenie (ismételt felfutás vagy újraindítás). Ha az ellenőrző doboz nincs aktiválva, csak egy „újraindítás” lehetséges. A CPU felfutási fajták kapcsolójának ehhez a "CRST"-álláson (újraindítás) kell állnia. A hálózati fesz. bekapcsolása utáni újraindítás vagy ismételt felfutás (S7-400) Ön választhat az alábbiak közül:




Újraindítás (a nem remanens tartományok törlése, a program az 1. utasításánál az OB1 blokkban kezdődik) Ismételt felfutás (az összes érték megmarad, a program a megszakítás helyén fog folytatódni) Megfigyelési idő A modulok „kész“ állapotáról küldött üzeneteinek (ms) időtartamaival van összefüggésben. A hálózati feszültség bekapcsolása után az összes modul maximális készre jelentési időtartama. Amennyiben a modulok ezen idő alatt nem küldenek készre jelentést a CPU-hoz, akkor a CPU STOP üzemállapotba megy át. S7-400 esetén a maximális megszakítási idő adódik ki a hálózat kiesése után, melyben még egy ismételt felfutást kell elvégezni. Ciklus Ciklusfigyelési idő, ennek a ciklusidőnek a túllépésekor a CPU STOP-ba megy át, ha nem lett OB 80 programozva. Legkisebb ciklusidő (S7-400) A konstans ciklusidők megvalósításához. Amennyiben a ciklusidő rövidebb, mint a beadott legkisebb ciklusidő, a CPU addig vár, ameddig a legkisebb ciklusidőt eléri. A frissített S7-timerek száma Azon timerek száma, melyeket egy cikluson belül kell frissíteni. Ezzel a ciklusidőt le lehet csökkenteni. Ciklusterhelés kommunikációval A ciklusterhelés korlátozásával lehet a kommunikációt a CPU és a PG/OP/OS/CPU-k között lelassítani. Ciklusterhelés önteszttel. A "0" érték azt jelenti, hogy nem kell öntesztet végrehajtani. Ütemmerker byte (Taktmerkerbyte) A merkerbyte-ban nyolc, 0,5 Hz és 10 Hz közötti, különböző jelzőfrekvenciák állnak rendelkezésre. Az ütemmerker byte kiosztása

Remanens memóriatartományok Remanensek lehetnek az alábbiak: merker; számláló; timer, DB-k* (*kivéve az S7-400-nál). Az akkumulátor nélküli üzemeléskor a felhasználói programnak egy memóriamodulon (egy úgynevezett memóriakártyán) kell lennie. Egy akkumulátor alkalmazásakor az összes adatblokk (remanens merker, számláló, timer) megmarad, különben csak a beállított DB-k remanensek. Védelmi fokozatok A programot egy jelszó beadásával lehet védeni. 1. = nincs védelem 2. = csak olvasandó funkciók és státusz Projekt név: File név: Version / Release: Szerző:



3. = csak olvasandó funkciók, státusz nélkül A 2-es és a 3-as védelmi fokozatokat meg lehet szüntetni, ha egy megállapodás szerinti jelszót helyesen adunk be. A jelszó maximum 8 karakteres lehet. Prioritások megszakításkor Az S7-400-nál lehet a megszakítás OB-k prioritásait (fontosság) megváltoztatni. Minél nagyobb a szám, annál magasabb a prioritás. Időponthoz kötött megszakításokat, periodikus megszakításokat és az órát a következő oldalakon lehet beállítani.

5.11.  Gyakorlófeladatok: CPU és CP tulajdonságok

47 Ábra.  CPU tulajdonságai-gyakorlat Állítson be 200 ms-os ciklusfigyelési időt és 50 ms-os legkisebb ciklusidőt! Rendelje hozzá az OB85 felhívását csak bejövő és kimenő hibákhoz! Vigye be ütemmerkerként a 0 merkerbyte-ot! Hozza létre remanenciánál a mindenkori 16 merkert, timert és számlálót! Hozzon létre egy új alhálózatot (Ethernet)! Vigye be a következő IP-címet 192.168.0.XX (teszthely száma)! Vigye be az alhálózati maszkhoz a 255.255.255.0 –t! HW-Konfig lementése és fordítása! A konfigurációt töltse le az eszközbe! Változtassa meg PG/PC interfészét MPI-ról TCP/IP-re! Változtassa meg a nézetet S7-Managerben „online“-ra!




6.  S7-blokkok Milyen blokkok vannak?

6.1.  OB-k. OB = szervező modul Az OB-kat a CPU-ban kell felhívni. Minden egyes OB-nak egy meghatározott funkciója van. Ilyen az OB1 funkciója is, a „Ciklikus programfeldolgozás”. A belső órával történő megszakítások az OB10 és OB17 közötti tartományt foglalják el.

CPU és a hozzátartozó prioritással rendelkező OB-k Programfajta

Ciklus Belső órával történő megszakítások Dátum, óra Késleltetéses megszakítások Felfutási késleltetés rendszerfunkció Periodikus megszakítások Időkülönbségekben Felfutás Bekapcsolt hálózatnál 48 Ábra.  Fontos OB-k S7/300 és 400

OB-száma S7-300

S7-400

OB 1 OB 10

OB 1 OB 10-17

Prioritás 24= legmagasabb 1 2

20

20-23

3

35

30-38

12

100

100 NS 101 WS

nincs

6.2.  FB-k. FB = funkcióblokk Az S7-ben lévő FB-ket opcionálisan saját memóriával (DB) kell ellátni, melybe az FB változói kerülnek letárolásra. Ezt a DB-t „Instant DB-nek” hívják. Azt mondjuk, hogy a FB-knek emlékezetük van.

Az instant adatblokk az alábbiakat tartalmazza: •A blokk lokális adatok (STAT deklaráció); tehát az olyan adatok, melyek csak erre az FB-re érvényesek •Blokkparaméter (formális operandusok)

 Abenblokk lokális adatai csak egy FB-n belül érvényesek. Az adatokat az instant DBtalálhatók, amik a következő felhívásig változatlan formában megmaradnak.  Az átmeneti adatokat (temp változók) az FB-n belül kell definiálni és az átmeneti köztes memóriában kell őket alkalmazni. Az FB-k elhagyása után már többet nem lehet ezekhez az adatokhoz hozzáférni.




6.3.  FC-k. FC = függvény Ugyanolyanok, mint az FB-k, csak nincsen saját memóriájuk (nincs instant DB) Az FC-knek nincs emlékezetük. Ez azt jelenti, hogy minden futás után a blokk felhasználói paramétereit el kell menteni. A blokk elhagyása után többet ezekhez az adatokhoz már nem lehet hozzáférni.

6.4.  DB-k. DB = adatblokk Ezek a blokkok a felhasználói adatok lementésére és köztes tárolására szolgálnak. Ezekhez az adatokhoz mind szimbolikusan mind abszolút módon hozzá lehet férni a betöltési-és továbbítási parancsok segítségével.

Különbséget kell tenni az alábbiak között: •Globális adatok, melyek a programban mindenhol elérhetők. A globális adatokhoz tartoznak a be-/ kimenetek, időzítők, számlálók és merkerek, valamint a kód-és az adatblokkok. •Lokális adatok = instant DB, ez tartalmazza a paraméterek pillanatnyi értékeit és a blokk lokális adatokat a mindenkori FB-hez.

6.5.  SDB-k SDB = rendszer-adatblokk Ezek a blokkok a modulok paramétereinek tárolására szolgálnak és a PG-n nincsenek megjelenítve, mivel ezeket automatikusan hozza létre a Step7 a HW-Konfig fordításakor. Újraindításnál a CPU ezeket a moduljainak újra átadja (interpretálja az SDB-ket).

 Például SDB 0 a CPU paramétereit tartalmazza A rendszer adatblokkokat (SDB-k) különböző szoftverekkel, illetve a CPU saját maga is képes létrehozni. Az alábbiakban SDB-k egy listáját láthatják, és utalásokat azok „keletkezéséhez”. SDB Száma (online) 0 1 2 3,4 és 7 5 20 és 89 között 90 és 99 között 100 és 149 között 150 és 152 között 153 és 189 között 2xx 3xx Projekt név: File név: Version / Release: Szerző:

Létrehozza.. Hardware konfigurálása Hardware konfigurálása vagy CPU (teljes törlés után) CPU (standard-paraméterezés a teljes törlés után) Hardware konfigurálása CPU (MPI-paraméterek) Hardware konfigurálása (DP-konfiguráció) Hardware konfigurálása (H-és F-rendszerek) Hardware konfigurálása (paraméterek a központi és decentralizált konfigurációk számára) Hardware konfigurálása (paraméter-és interfészmodulok) Hardware konfigurálása (DP-konfiguráció) A globális adatkommunikáció konfigurálása S7 Alapismeretek oktatási melléklet S7-Alapismeretek_Melleklet_V01.00 1.0 Goldschmidt Balázs Oldalszám: 58 Oldalak száma: 159


Szimbólumokkal kapcsolatos jelentések megtervezése Kapcsolatok tervezése Hálózatok / összeköttetések tervezése Hardware konfigurálása (DP-konfiguráció, paraméterek a CP-khez és az FMekhez) 49 Ábra.  SDB-k és működésük

7xx 999 ≥1000

6.6.  SFB, SFC = belső rendszerblokkok (Call) Ezek a blokkok olyan kész funkciókat tartalmaznak, mint például a másolási funkció vagy a kommunikáció. Ezek a CPU-ba integráltak, azonban a memóriában nem foglalnak el helyet. Ezeket a függvényeket a felhasználói programban kell felhívni. A PG-ben az SFC-k felhívásakor, az offline programozásnál ezeknek az FB-knek rendelkezésre kell állniuk (paraméterátadás). Ezért az összes SFC a C:\Siemens\Step7\S7libs\stdlibs30\Builtin könyvtárban megtalálható. Ezeket igény szerint a mindenkori S7-programba be lehet másolni.

6.6.1.  Blokk felépítése • Szinkronizálási minta • Attribútum; FB felhasználó vagy standard FB Nem minden látható • Létrehozás nyelve • Blokk típusa • Blokk száma • Blokk hossza összesen bájt-ban • Jelszó és védelmi fokozat (előkészítés alatt) • Időbélyegző (elkészítés, ill. utolsó módosítás) • Helyi adatok száma vagy írásvédelem • Részben kimeneti állapot és változó, stb. A blokktörzs • Deklarációrész, változók definíciója • Programrész; MC7-utasítások Minden látható • Kódblokk, ill. adatok az adatblokkban. 50 Ábra.  Blokk felépítése A blokkfej

Egy olyan lehetőség is fennáll, hogy saját magunk forrásadatokat készítsünk. Ezeket egy rendes szövegszerkesztővel lehet létrehozni és később a SIMATIC Editor segítségével egy kódblokká alakítani.

Összefoglalás • Az "emlékezet" mögött az úgynevezett instant DB-t (helyi adatok) értjük, melyet az FB felhívásakor kell hozzárendelni az FB-hez. • FC-k és FB-k megfelelnek az IEC-1131-es szabványnak. • Az összes blokkban a teljes operációs készletet használni lehet. • Globális = a teljes programban érvényes. • Helyi = az aktuális blokkban érvényes.




6.7.  STEP7 blokkszerkezete

51 Ábra.  Step7 S7-300 és 400 blokkszerkezet




7.  Programvégrehajtás 7.1.  Ciklikus programvégrehajtás Bekapcsoláskor, illetve STOP-ból RUN-ba való átkapcsoláskor a CPU egy újraindítást hajt végre. Újraindításkor a nem remanens merkerek, idők, számlálók, megszakítás- és blokkstack-ek törlődnek. A ciklusfigyelési idő újraindul.

52 Ábra. Ciklikus program végrehajtás




7.2.  Programozási nyelvek

53 Ábra.  Programozási nyelvek

7.3.  Vezérlési utasítás A vezérlési utasítás a program legkisebb önálló egysége, mely a memória egy vagy több memóriacelláját foglalja el. Egy vezérlési utasítás operációs- és operandusrészekből áll (DIN 19239).

7.3.1.  Operációs rész Az operációs rész írja le az elvégzendő funkciót:

Mit kell tenni? Pl.

U – ÉS logikai művelet képzése,




O - VAGY logikai művelet képzése, = egy eredményt hozzárendelni.

7.3.2.  Operandus rész Az operandusrész a plusz szükséges adatokat tartalmazza:

Mivel kell ezt megtenni? Pl. E1.2-vel, A4.7-el, Z31-el.

Az operandusrész ezek szerint egy operandusjelből és a paraméterből áll. Pl.

E az 1.2 bemenethez A a 4.7 kimenethez Z a 31 számlálóhoz

A paraméter jelöli a bemenet, a kimenet, stb. számát, melyet az utasítással kell megszólítani. Ez pl. byte- vagy bitcímből áll, vagy a számlálók, időtag, stb. számából. Vezérlési utasítás Művelet U U = R

Operandus Jelölés Paraméter E 1.0 E 1.1 A 4.0 A 4.5

O O = S

E E A A

1.2 1.3 4.2 4.5

Megjegyzések ÉS ÉS Hozzárendelés Állítsa vissza VKE = 1-nél VAGY VAGY Hozzárendelés Állítsa vissza VKE = 1-nél

Bemenet Bemenet Kimenet Kimenet

1.0 1.1 4.0 4.5

Bemenet Bemenet Kimenet Kimenet

1.2 1.3 4.2 4.5

54 Ábra.  Vezérlési utasítás




7.3.3.  Programvégrehajtás utasítás az utasításhoz

55 Ábra.  Utasítás programvégrehajtás az utasításhoz

7.4.  Gyakorlati feladat: logikai művelet eredménye, első lekérdezés ÉS logikai művelet

56 Ábra.  Gyakorlat az ÉS-funkcióval rendelkező VKE-hez VAGY logikai művelet




57 Ábra.  VAGY funkcióval rendelkező VKE Jelállapot: Egy logikai művelet a jelállapotok lekérdezéséhez az utasítások követéséből (bemenetek, kimenetek, merkerek, timerek, számlálók, adatok) és kimenetek, merkerek, timerek, számlálók és adatok vezérlési utasításaiból áll. Lekérdezés eredménye: a program feldolgozása során egy lekérdezési eredményt kell képezni. Ha a lekérdezési feltétel teljesítve lett, akkor a lekérdezés eredménye ’’1”, amennyiben nem lett teljesítve, akkor a lekérdezés eredménye „0”. Első lekérdezés: az /ER-bit jelállapota (a státusz-szóban a 0. bit) vezérli egy összekapcsolási lánc lefutását. Logikai művelet eredménye: a logikai művelet eredményét össze kell kapcsolni a következő lekérdezések végrehajtásakor azok lekérdezési eredményeivel, és egy új VKE jön létre. Egy logikai művelet utolsó lekérdezési utasításának végrehajtása után a VKE-t nem kell többet megváltoztatni. Több, azonos VKE-vel rendelkező utasítás következhet.

7.5.  Igazságtáblázat 7.5.1.  ÉS-logikai művelet (AND)




7.5.2.  VAGY-logikai művelet (OR)

7.5.3.  NEM-ÉS-logikai művelet (NAND)

7.5.4..  NEM-VAGY-logikai művelet (NOR)

7.5.5.  Kizáró-VAGY-logikai művelet (EXOR / XOR)

7.5.6.  Logikai műveleti blokkok ellátása további bemenetekkel Az S7-nél (mint az összes IEC1131-3 – konform programozó rendszerben) a logikai műveleti dobozokat további bemenetek odahelyezésével lehet bővíteni. Érdemes tudni, hogy mit csinál a PLC, vagy a programozó eszköz, ill. hogyan működik valójában a STEP7.




Vegyünk egy ÉS dobozt és illesszünk be egy további bemenetet: Eredetileg a doboz így néz ki

Harmadik bemenettel így látjuk a szerkesztőben

De ténylegesen a következő lesz végrehajtva:

Azt látjuk, hogy a bemenetek beillesztésekor a megfelelő doboz két bemenettel addig kaszkádol (ami azt jelenti, hogy egymás után kapcsolva), ameddig a bemenetek szükséges számát eléri. Ha tehát öt bemenetet illesztünk be (ami azt jelent, hogy 7 bemenet a doboznál), akkor hat dobozt egyenként két bemenettel egymás után kell kapcsolni (kaszkádolva).

Ezt a kizáró VAGY esetén is így kell végrehajtani. Tanács: a kizárólagos VAGY-ot csak két bemenettel érdemes használni!

7.5.7.  Gépregiszter Gépregiszter Regiszter Akku 1 Akku 1 Akku 3 Akku 4 STW

Név 1-es akkumulátor 2-es akkumulátor 3-as akkumulátor 4-es akkumulátor Státusz szó

Parancs POP/PUSH TAK INC DEC L STW

Jelentés

A2 A1 , A1 A 2 A1 A2 A1 LL +1 A3 csak S7-400 A1 LL -1 A4 csak S7-400 Státusz szó A1-ben

Bit 0...31 0...31 0...31 0...31 0...15

High szó Low szó Akku 1 HH Akku 1 HL Akku 1 LH Akku 1 LL 32 bites akku felépítése 58 Ábra.  Gépregiszter

7.5.8.  Akkumulátorok A két 32 bites akkumulátor a byte-ok, szavak és duplaszavak feldolgozásához használt regiszterek. Értékeket vagy állandókat lehetséges betölteni memóriából az AKKU1-be. Ugyanígy lehet az AKKU1-ből egy művelet eredményét egy célterületre/változónak átadni.




Egy L ... ... parancsnál az A1 tartalmát az A2-be kell eltolni, utána az operandus értékét A1be kell tölteni. T ... ... tölti az A1 tartalmát a megadott operandusokba.

7.6.  Státusz szó A státusz-szóban található bitekkel a programutasításokat lehet összekötni, valamint az eredményeket és a hibákat kijelezni. Azokkal a parancsokkal, melyeket már ismerünk, lehet majd a biteket a státusz-szóban olvasni és megfelelően felhasználni az értékeit.




8.  KOP, AWL, FUP szerkesztő 8.1.  Blokk szerkesztése

59 Ábra.  Blokk szerkesztése




8.2.  Gyakorlás: Blokk szerkesztése

60 Ábra.  OB1 létrehozása és szerkesztése

Járjon el az alábbiak szerint: • Jelölje ki a SIMATIC Managerben az "S7-Alapismeretek" projektet! • Kattintson rá kétszer a végrehajtáshoz = (a blokkra, itt OB1) és az Editor meg fog nyílni! Amikor Ön a blokkot először nyitja meg, először a TULAJDONSÁGOK párbeszédmező jelenik meg. • Írja be a következő példaprogramot (figyeljen a szimulátorban található címekre, adott esetben ki kell őket cserélni)! • Írja be a megjegyzésmezőbe: „Ciklikus lefutás“, a hálózat címként pedig, hogy „ÉS kapcsolat 2 bemenettel"! • Mentse el a blokkot a merevlemezre! • Kattintson ehhez a mentés GOMBRA!




8.3.  Gyakorlás: Blokk letöltése AS-be Járjon el az alábbiak szerint: • Kapcsolja be a szimulátort és hozza létre az MPI- vagy az Ethernet- kapcsolatot! • Kattintson az egérrel az (ÁTVITEL) „LETÖLTÉS” GOMBRA! A SIMATIC Managerben is lehet az offline- ablakból drag & drop segítségével objektumokat áthúzni az online-ablakba. • Kapcsolja az AS-t „RUN“-ra, és próbálja meg ugyanezt még egyszer! • Mit állapít meg?

 Ha a RUN üzemállapotban blokkparamétereket változtatunk meg, a CPU átmehet STOP- állapotba. Biztonsági okokból általában STOP üzemállapotban kell a blokkokat a CPU-ba letölteni. A blokkokat a SIMATIC Managerben is le lehet az AS-be tölteni, ehhez járjon el ekvivalens módon.

8.4.  Gyakorlás: Státusz

61 Ábra.  Változók állítása, figyelése (státusz) Meg szeretnénk nézni a programozott OB1- et. Projekt név: File név: Version / Release: Szerző:



Járjon el az alábbiak szerint: • Ön még mindig a "Editor Offline" nézetben van. • Ha nem: • Kattintson ehhez a „Megnyitás” GOMBRA! • Akkor megjelenik a fent látható ablak, ott jelölje ki az OB1-et! • Kapcsoljon a NÉZET>KOP / FUP menüparanccsal az Ön által előnyben részesített ábrázolási módra! Ez csak akkor működik, ha Ön már nincs a (Monitorozás) státuszban. • Ott hajtsa végre a TESZT>MONITOROZÁS menüparancsot (vagy Hot Key CTRL+F7), vagy nyomja meg a

gombot!

8.5.  Gyakorlás: OB1 megváltoztatása Meg szeretné változtatni a programozott OB1- et. Járjon el az alábbiak szerint: Ön az Editor Online-nézetében van • Lépjen ki a Státuszból a TESZT>MONITOROZÁS menüparanccsal (vagy CTRL+F7- tel)! • Változtassa meg az OB1-et VAGY-funkcióra és a megjegyzést „2 bemenettel rendelkező VAGY“-ra! • Mentse el az új OB1-et! • Töltse le az OB1-et az AS-be! • Térjen vissza Státuszba a TESZT >MONITOROZÁS vagy CTRL+F7 menüparanccsal! Ön az AWL-ben sormegjegyzést is írhat, "//"- rel kezdve és utána azzal a szöveggel, amelyet megjegyzésként szeretne megadni. Pl. O E 0.0 O E 0.2 = A 4.1 // megváltoztatva 2010.02,25- én, Kovács, Tel. 86103 • Hajtsa végre Ön is ezt a változtatást, járjon el a fentiek szerint! • Írjon be még egy saját választású kommentárt az AWL-be, kapcsolja az AS-t „RUN“-ra, és töltse le a megváltoztatott programot! • Hajtson végre változtatásokat is a KOP és FUP ábrázolásmódokban! • Mi történik az online- nézetben, ha Ön a „mentést“ nyomta meg? A változtatás az AS- ben még nem fog végbemenni, a mentés csak a merevlemezre történik meg. Mi történik, ha Ön a „letöltést“ nyomta meg? A változtatás az AS- ben azonnal megtörténik. Figyelem!!! Sérülésveszély vagy rombolás!




 Figyeljen oda arra, hogy a változtatások az online- nézetben legyenek elmentve, különben az „Az időbélyeg különböző”üzenet jelenik meg. 8.6.  Gyakorlás: FC1 létrehozása Az FC-k a Step5-beli PB-ket (memória nélküli blokkok) helyettesítik. Járjon el az alábbiak szerint: • Ön a szerkesztő online-nézetében van. • Hagyja el ezt a státuszt a gombbal vagy a TESZT > MONITOROZÁS menüparanccsal (vagy CTRL+F7-el)! • Használja az „Új“ gombot az új FC létrehozásához! • Írja be az „FC1" OBJEKTUMNEVET és kattintson az OK-ra! • Váltson az OB1 ablakra és másolja le a logikát (jelölje ki az egész hálózatot vagy csak a logikát, SZERKESZTÉS > MÁSOLÁS) és illessze be az FC1-be (SZERKESZTÉS > BEILLESZTÉS)! • Mentse le először az FC1-et és töltse le az AS-be! • Az OB1-ben írja át az utasítást CALL FC1-re! • Mentse el az új FC1-et és az OB1-et! • Töltse le az OB1-et és az FC 1-et az AS-be! • Térjen vissza a státuszba a TESZT > MONITOROZÁS vagy CTRL+F7 menüparanccsal! Az FC1-et a SIMATIC Managerben is létre tudja hozni a BLOKKOK-ra, utána jobb egérgombbal az >ÚJ OBJEKTUM BEILLESZTÉSE >FUNKCIÓ-ra kattintással. • Új blokk = kattintson a jobb egérgombbal az objektumra és válassza ki az ÚJ > OBJEKTUM BEILLESZTÉSE > FUNKCIÓ-t.

 Azok a blokkok, amelyek meghívásra kerülnek, a célrendszerben rendelkezésre kell, hogy álljanak.  Aegérgombbal hálózatok komplett másolásához az x hálózatot kell kijelölni és utána a jobb lehet másolni.




8.7.  Gyakorlás: FC2 létrehozása

62 Ábra.  FC2 létrehozása Ugyanúgy, mint az FC1-et, hozzon létre egy új FC2-t! Járjon el az alábbiak szerint: • Ön a szerkesztő offline-nézetében van • Hagyja el ezt a státuszt a gombbal vagy a TESZT > MONITOROZÁS menüparanccsal! • Használja az „Új“ gombot az új FC létrehozásához! • Írja be az „FC2" OBJEKTUMNEVET és kattintson az OK-ra! • Használja a FUP nézetben a programelemeket a jobb oldali ablakból a programozáshoz! • Programozza le az ábrázolt logikát. Mentse el az új FC2-t! • OB1-et változtassa meg CALL FC2-re, kommentezze ki a CALL FC1-et, és hívja meg grafikusan az FC2-t az NW2-ben! • Mentse el az új FC1-et és töltse le az OB1-et és az FC2-t az AS-be! • Térjen vissza a státuszba! A blokkokat a SIMATIC Manager-ben is létre tudja hozni, ha először a BLOKKOK-ra, utána a jobb egérgombbal az ÚJ > OBJEKTUM BEILLESZTÉSE >FUNKCIÓ-ra kattint.




8.8.  Gyakorlás: PP17 nyomógombok és LED-ek parametrizálása

63 Ábra.  PP17 LED-jeinek vezérlése. 1 LED működése 2 BIT együttes értékétől függ. A PP17 LED-jeit 2 BIT-en keresztül lehet vezérelni. A 3 színt, amivel világítani tud, binárisan 2BIT tudja leírni, ezért vezérlése 2 BYTE megegyező „számú“ BIT-jével történik. Ha például a PP17 ki- és bemeneti címtartománya a 256-os byte-nál kezdődik, akkor AB256 és AB257et együttesen vezérelni kell, hogy a felső sori LED-ek működését meg tudjuk valósítani. A256.0 és A257.0 együttesen határozzák meg a legkisebb (jobb felső) helyértékű BIT működését. Amennyiben mindkét BIT „0“ értéket vesz fel, úgy a kimenet sötét. Ha A256.0 értéke TRUE, A257.0 értéke FALSE, akkor zölden világít. Ha mindkét kimenet „1“-ben van, akkor sárgán világít, és ha A257.0 TRUE még A256.0 FALSE, pirosan fog világítani. Mindez csak bizonyos előfeltételekkel működik így. A PP17 ki- és bemeneteinél „Taste für Lampentest“ 0-ban kell legyen, „Funktion Taste n“ értéke mindenhol „Taster“ és „Modus LED n“ értéke mindenhol „Gelb“ értéken áll.




64 Ábra.  PP17 be- és kimeneteinek parametrizálása.

65 Ábra.  A nyomógombok egy-egy BIT-et „mozgatnak“ meg a PP17 kimenetein.




9.  Tároló- és munkamemória

66 Ábra.  Töltő és munkamemória Amikor ön a felhasználói programot a PG-vel a CPU-ba tölti, abban az esetben csak a kód és adatblokkok kerülnek a CPU töltő- és munkamemóriájába letöltésre. A szimbolikus operandus-hozzárendelés (szimbólumtábla) és a blokk-kommentárok a PG memóriatartományában maradnak.

9.1.  A felhasználói program feldolgozása A CPU-ban a gyorsabb programfeldolgozása miatt, a munkamemória fix mérete és a CPU szükségtelen terhelése végett a blokkok csak azon részei kerülnek a munkamemóriába letöltésre, amik a program futásához szükségesek. Azok a programrészek, amik a program lefutásához nem szükségesek (pl.: Blokkfejek) a Töltőmemóriában maradnak.




10.  Szimbólumszerkesztő

67 Ábra.  A szimbólumszerkesztő indítása. A szimbólum neve vagy az operandus azonos egy másik bejegyzéssel a szimbólumtáblázatban. x A szimbólum még nem teljes (hiányzik a szimbólum neve, illetve a címe). 68 Ábra Hibajelzések a szimbólumszerkesztőben =

10.1.  Szimbólumok programozása „Szimbólum” oszlop A szimbólum neve maximum 24 karakter hosszú lehet. A nagy és a kis betűk között különbséget tesz. Egy szimbólumot csak egyszer lehet használni. Az adatblokkokból (DBD, DBW, DBB, DBX) az operandusokhoz a szimbólumtáblázatban Ön nem adhat nevet. Ezen neveket az adatblokkokban lévő deklarációk határozzák meg. A szervező blokkokhoz (OB-k) és néhány rendszerfunkció blokkhoz (SFB-k) és a rendszerfunkciókhoz (SFC-k) előre definiált szimbólumtáblázat-bejegyzések léteznek, melyeket az Ön S7-programja szimbólumtáblázatának feldolgozásakor be lehet importálni. Az importfájlt a STEP7-könyvtárban találhatják meg, az ...\S7data\Symbol\Symbol.sdf alatt.

„Cím” oszlop Egy meghatározott operandushoz egy cím tartozik. Példa: E 12.1 bemenet A cím szintaxisát a bevitelkor kell leellenőrizni.

„Adattípus” oszlop Ön választhat a különféle adattípusok között, melyet a STEP 7 bocsát rendelkezésre. Projekt név: File név: Version / Release: Szerző:



A mezőt egy alapértelmezett adattípus előre lefoglalja, melyet Ön később még megváltoztathat. Amennyiben az Ön változtatása nem illik a címhez, vagy a szintaxis hibás, a mezőből történő kilépéskor egy hibajelzés jelenik meg.

„Kommentár” oszlop Az összes szimbólumhoz kommentárt tud hozzárendelni. Egy kommentár maximum 80 jel hosszú lehet.

10.2.  Megengedett címek és adattípusok a szimbólumtáblázatban Német E EB EW ED

Magyarázat Bemeneti bit Bemeneti byte Bemeneti szó Bemeneti duplaszó

A AB AW AD

Kimeneti bit Kimeneti byte Kimeneti szó Kimeneti duplaszó

M MB MW MD

Merkerbit Merkerbyte Merkerszó Merker duplaszó

PEB PAB PEW PAW PED

Periféria bemeneti byte Periféria kimeneti byte Periféria bementi szó Periféria kimeneti szó Periféria kimeneti duplaszó

PAD

Periféria kimeneti duplaszó

Adattípus: BOOL BYTE, CHAR WORD, INT, S5TIME, DATE DWORD, DINT, REAL, TOD, TIME BOOL BYTE, CHAR WORD, INT S5TIME, DATE DWORD, DINT, REAL, TOD, TIME BOOL BYTE, CHAR WORD, INT S5TIME, DATE DWORD, DINT, REAL, TOD, TIME BYTE, CHAR BYTE, CHAR WORD, INT S5TIME, DATE WORD, INT S5TIME, DATE DWORD, DINT, REAL, TOD, TIME DWORD, DINT, REAL, TOD, TIME TIMER COUNTER FB OB DB, FB, SFB, UDT FC SFB SFC

Idő Számláló Funkcióblokk Szervezeti blokk Adatblokk Funkció Rendszerfunció - blokk Rendszerfunkció Változók táblázata Felhasználó által definiált UDT adattípus 69 Ábra.  Címek és adattípusok a szimbólumtáblázatban T Z FB OB DB FC SFB SFC VAT UDT


Címtartomány: 0.0..65535.7 0..65535 0.65534 0..65532 0.0..65535.7 0.65535 0..65534 0..65532 0.0..65535.7 0..65535 0..65534 0..65532 0..65535 0..65535 0..65534 0..65534 0..65532 0..65532 0..65535 0..65535 0..65535 1..65535 1..65535 0..65535 0..65535 0..65535 0..65535 0..65535



11.  Szimbolikus programozás a Step7-ben. 5-ös hálózat: 001S_020 készjelzés („Üzemre kész” jelzés)

70 Ábra.  Szimbolikus programozás a STEP7-ben. Szimbóluminformáció 20FMA M78.2 Műveleti állomás, 20, („Üzemre kész” jelzés) „FGDB_001S_020”.ZM_ DB211.DBX13 („Üzemre kész” jelzés) FM 0.0 20FM M78.1 20-as állomás („Üzemre kész” jelzés) 71 Ábra.  Szimbolikus programozás a STEP7-ben.

 11.1.  Segítség a program létrehozásakor A KOP, FUP és AWL programozási nyelveken a címeket, paramétereket és a blokkneveket abszolút vagy szimbolikusan lehet megadni. A Nézet > Szimbolikus ábrázolás menüparanccsal lehet az abszolút és a szimbolikus címzés között átkapcsolni. A könnyebb programozás érdekében a szimbolikus címzéssel lehet a meglévő szimbólumokhoz a hozzátartozó abszolút címet a szimbólumkommentárral együtt megjeleníteni. Ezt Ön a Nézet > Szimbóluminformáció menüparanccsal éri el. A kijelzést nem lehet szerkeszteni, feldolgozni. A változtatásokat a szimbólumtáblázatban, illetve a változókat deklaráló táblázatban kell elvégeznie.




A Taktstrasse szimbólumai:

72 Ábra.  Az alkalmazott modell, a „Taktstrasse“ szimbólumai

11.2.  Gyakorlatok a szimbólumokhoz.     

Készítse el a fent látható szimbólumtáblázatot a saját projektjéhez! (Vigyázzon, a címkiosztás nem biztos, hogy megegyezik!) Készítsen szimbólumot a fúró és a maró gombjaihoz! Készítsen változókat szimbolikus névvel ellátva automatikus és kézi üzemmódhoz (PP17 kijelzéssel)! Készítsen egy új FC4-et! Lássa el szimbolikus névvel! Adjon szimbolikus nevet a taktmerketbyte bit-jeinek, mely szimbolikus név utal a villogás frekvenciájára!




12.  FUP-Parancsok 12.1.  Bitkapcsolatok Bitkapcsolatok

73 Ábra  Bitkapcsolatok

12.1.1.  VAGY-kapcsolat Példa

74 Ábra.  VAGY kapcsolat. Az A4.0-nak akkor van „1”- es jelállapota, ha a 0.0 bemenetnél VAGY a 0.1 bemenetnél a jelállapot "1".

12.1.2.  ÉS-kapcsolat Példa

75 Ábra.  ÉS kapcsolat. Az A4.0-nak akkor van „1”- es jelállapota, ha a 0.0 bemenetnél ÉS a 0.1 bemenetnél a jelállapot "1". Projekt név: File név: Version / Release: Szerző:



12.1.3.  Kizáró-VAGY-kapcsolat Példa

76 Ábra.  Kizáró VAGY (XOR)

 Az A 3.1-es bemenetnél a jelállapot akkor „1”, ha E0.0 vagy E0.2 bemenetek közül csak az egyik jelállapota „1”. 12.1.4.  Bináris bemenet beillesztése

Ábra. Bináris bemenet beillesztése Leírás: A Bináris bemenet beillesztése művelet egy „ÉS”, „VAGY”,vagy „XOR” blokkhoz, a jelölés után egy további bináris bemenetet illeszt be.

12.1.5.  Bináris bemenet negálása

Ábra. Bináris bemenet negálása. Leírás: A Bináris bemenet negálása művelet negálja a „VKE”-t. Az összekapcsolási eredmény tagadásakor bizonyos szabályokra figyelnie kell: • Ha a logikai művelet eredménye egy ÉS vagy egy VAGY blokk első bemenetén negálva lesz, nem történik semmilyen logikai művelet. • Amennyiben a logikai művelet eredménye egy VAGY-blokknak nem az első bemenetén lesz negálva, a teljes bináris kapcsolat a VAGY-kapcsolat bemenete előtt bele lesz foglalva. • Amennyiben az összeköttetés eredménye egy ÉS blokknak nem az első bemenetén lesz negálva, a teljes bináris összeköttetés benne lesz az ÉS-összeköttetés bemenete előtt. Példa:

77 Ábra.  Példa bináris bemenetek összekapcsolására Az A 4.0 kimenet „1”, ha: Projekt név: File név: Version / Release: Szerző:



• a jelállapot az E 1.0 ÉS E 1.1-en NEM „1” • ÉS a jelállapot az E 1.2 ÉS E 1.3-en NEM „1” • VAGY a jelállapot az E 1.4-en NEM „1”

12.1.6.  Hozzárendelés Szimbólum Szimbólum

Paraméter

Adattípus

BOOL

Memóriatartomán y E, A, M, D, *L

Leírás Az operandus adja meg, hogy melyik bit jelöli ki a VKE-t.

12.1.7.  Konnektor Leírás: A Konnektor művelet egy közékapcsolt hozzárendelő elem, mely a VKE–t tárolja. Pontosabban mondva, ez a hozzárendelő elem tárolja a hozzárendelő elem előtt az utolsó nyitott elágazás bit-kapcsolatát. Ön egy negált konnektort hoz létre, amikor negálja a konnektor bemenetet. Példa:

78 Ábra.  Konnektor használata. A konnektorok tárolják a következő logikai művelet eredményét. M0.0 tárolja a negált VKE- t.




12.1.8.  Kimenet visszaállítása Szimbólum

Paraméter

Adattípus BOOL TIMER COUNTER

Memóriatartomány E, A, M, T, Z, D, L

Leírás Az operandus adja meg, hogy melyik bitet kell visszaállítani.

Leírás: A Kimenet visszaállítása műveletet csak akkor lesz végrehajtva, ha a VKE=1. Ha a VKE=1, a megadott operandust értéke „0”-ra lesz állítva. Ha a VKE=0, a művelet nem befolyásolja a megadott operandusokat. Az operandus változtatás nélkül marad.

12.1.9.  Kimenet állítása Szimbólum

Paraméter

Adattípus BOOL TIMER COUNTER

Memóriatartomány E, A, M, T, Z, D, L

Leírás Az operandus adja meg, hogy melyik bitet kell állítani.

Leírás: A Kimenet állítása műveletet csak akkor kell lesz végrehajtva, ha a VKE=1. Ha a VKE=1, a megadott operandust értéke „1”-ra lesz állítva. Ha a VKE=0, a művelet nem befolyásolja a megadott operandusokat. Az operandus változtatás nélkül marad.

12.1.10.  R-S tároló Szimbólum

Paraméter

Adattípus BOOL

Memóriatartomány E, A, M, D, L

S R

BOOL BOOL

E, A, M, D, L, T, Z E, A, M, D, L, T, Z


S7 Alapismeretek oktatási melléklet S7-Alapismeretek_Melleklet_V01.00 1.0 Goldschmidt Balázs

Leírás Az operandus adja meg, hogy melyik bitet kell állítani vagy visszaállítani. Visszaállítás művelet engedélyezve Állítás művelet engedélyezve

Oldalszám: 85 Oldalak száma: 159 Jelen dokumentum másolása és továbbfelhasználása nem megengedett. Visszaélések kártérítést vonnak maguk után. Minden jog fenntartva!

Q

BOOL

E, A, M, D, L

Az jelállapota

Leírás: Az R-S tároló művelet csak akkor hajtja végre az olyan műveleteket, mint az állítás (S) vagy visszaállítás (R), ha a VKE = 1. Egy „0”-s VKE nem befolyásolja ezeket a műveleteket; a műveletben megadott operandus nem fog megváltozni. Az R-S tároló vissza lesz állítva, ha a jelállapot az R bemenetnél = 1 és az S bemenetnél = 0. Ha az R bemenet = 0 és az S bemenet = 1, az R-S tároló kimenete „1”-es értéket vesz fel. Ha a VKE mindkét bemeneten „1”, akkor az R-S tároló kimente „1”-es értéket vesz fel.

12.1.11.  S-R tároló Szimbólum

Paraméter

Adattípus BOOL


S R Q

BOOL BOOL BOOL

E, A, M, D, L, T, Z E, A, M, D, L, T, Z E, A, M, D, L

Leírás Az operandus adja meg, hogy melyik bitet kell állítani vagy visszaállítani. Visszaállítás művelet engedélyezve Állítás művelet engedélyezve Az jelállapota

Leírás: Az S-R tároló csak akkor hajtja végre az olyan műveleteket, mint az állítás (S) vagy visszaállítás (R), ha a VKE = 1. Egy „0”-s VKE nem befolyásolja ezeket a műveleteket; a műveletben megadott operandus nem fog megváltozni. Az S-R tároló állítva lesz, ha a jelállapot az S bemenetnél = 1 és az R bemenetnél = 0. Ha az R bemenet = 0 és az S bemenet = 1, az S-R tároló kimenete visszaáll „0” értékre. Ha a VKE mindkét bemeneten „1”, akkor az S-R tároló kimenete „0” értéket vesz fel.

12.1.12.  Él 1 -> 0 művelet (lefutóél figyelés) Szimbólum

Paraméter

Adattípus BOOL


Leírás Az operandus adja meg, hogy melyik élmerker tárolja az előző VKE- t.

Leírás: Az Él 1 . 0 művelet felismer egy 1-ről 0-ra történő változtatást a megadott operandusban (lefutó él) és ezt a művelet után a VKE =1-gyel jelzi ki. A pillanatnyi jelállapotot a VKE- ben az operandus jelállapotával, az élmerkerrel össze kell hasonlítani. Ha az operandus jelállapota "1" és a művelet előtt a VKE "0", akkor a VKE a művelet (impulzus) után „1”, más esetekben "0". A művelet előtt a VKE- t le kell menteni az operandusban. Projekt név: File név: Version / Release: Szerző:



12.1.13.  Él 0 -> 1 művelet (felfutó él figyelés) Szimbólum

Paraméter

Adattípus BOOL


Leírás Az operandus adja meg, hogy melyik élmerker tárolja az előző VKE- t.

Leírás: Az Él 0.1 művelet felismer egy 1-ről 0-ra történő változtatást a megadott operandusban (felfutó él) és ezt a művelet után a VKE =1-gyel jelzi ki. A pillanatnyi jelállapotot a VKE- ben az operandus jelállapotával, az élmerkerrel össze kell hasonlítani. Ha az operandus jelállapota "0" és a művelet előtt a VKE "1", akkor a VKE a művelet (impulzus) után „1”, más esetekben "0". A művelet előtt a VKE- t le kell menteni az operandusban.

12.1.14.  A logikai művelet eredményének tárolása a BIE- regiszterben Szimbólum

Státusz- szó BIE x

Ír:

A1 -

A0 -

OV -

OS -

OR -

STA -

VKE -

/ER -

Leírás: A SAVE- művelet tárolja a VKE-t a státuszszó BIE-bitjében. Az első művelet bitet /ER emellett nem kell visszaállítani. Ezen okból kifolyólag egy „ÉS” kapcsolatnál a következő hálózatban a BIE-bit állapota össze lesz vele kapcsolva. A SAVE alkalmazását és a BIE-bitek ezt követő műveletét ugyanabban a blokkban vagy az alatta elhelyezett blokkokban nem javasoljuk, mivel a BIE-bitet számos köztes művelettel meg lehet változtatni. Egy blokkból való kilépés előtt van csak értelme a SAVE művelet alkalmazásának, mivel ezzel az ENO-kimenetet (=BIE-bit) a VKE-bitek értékére lesz állítva, és erre a blokk egy hibakezelését lehet csatlakoztatni. A SAVE művelettel lehet egy hálózat VKE-jét egy alatta létrehozott blokkban összekapcsolni. Egy felhívandó blokkban a CALL művelettel kell az első műveletbitet visszaállítani.

12.1.15.  Jel él 1 -> 0 művelet Szimbólum




Paraméter M_BIT

Adattípus BOOL BOOL

Memóriatartomány E, A, M, D, L A, M, D

Q

BOOL

E, A, M, D, L

Leírás Műveleti jel egy negatív él változáshoz Az M_BIT adja meg, hogy melyik élmerkerben van lementve a NEG elősző jelállapota. Csak akkor használja az E - bemeneti memóriatartomány képmását az M_BIThez, ha ezt az operandust még semmilyen él modul nem foglalja el. Az egyszeri jelváltozás kimenete

Leírás: A jelbeolvasás 1. 0 művelete összehasonlítja az jelállapotát az előző művelet jelállapotával, mely az M_BIT operandusban van tárolva. Ha az „1”-ről a „0”-ra történt változás, akkor a Q kimenet = 1, minden más esetben „0”.

12.1.16.  Jel él 0 -> 1 művelet Szimbólum

Paraméter M_BIT

Adattípus BOOL BOOL

Memóriatartomány E, A, M, D, L A, M, D

Q

BOOL

E, A, M, D, L

Leírás Műveleti jel egy pozitív élváltozáshoz Az M_BIT adja meg, hogy melyik élmerkerben van lementve a POS elősző jelállapota. Csak akkor használja az E - bemeneti memóriatartomány képmását az M_BIT- hez, ha ezt az operandust még semmilyen élmodul nem foglalja el. Az egyszeri jelváltozás kimenete

Leírás: A 0.1 jel él művelet összehasonlítja az jelállapotát az előző művelet jelállapotával, mely az M_BIT operandusban van tárolva. Ha a „0”-ról az „1”-re történt változás, akkor a Q kimenet = 1, minden más esetben "0".

12.1.17.  Bit- kapcsolat gyakorlása: Járjon el az alábbiak szerint: • Törölje az összes eddigi blokkot! • Hajtson végre egy teljes törlést AS én (szoftverrel)! • Hozzon létre egy új FC10- et! • FC10 funkció: • Automatika és berendezés programozása kijelzővel! • Hozzon létre egy olyan programot, amelynél nincs EXOR üzemmódja az üzemmód kapcsolónak, és jelezze ezt ki a PP17- en! • Egy pozitív éllel kell a Fúró kimenetet állítani, egy visszaállítási bemenettel lehet ezt ismét leállítani! Projekt név: File név: Version / Release: Szerző:



• Egy negatív éllel kell a Maró kimenetet állítani, egy visszaállítási bemenettel lehet ezt ismét leállítani! • Hozza létre a blokkban a hálózatokat és a kommentárokat! • Töltse le a blokkokat és tesztelje a működést!

12.2.  Időzítő műveletek Időzítők

79 Ábra.  Időzítő műveletek Leírás: Az „Egy időzítő memóriatartományai és komponensei” alatt talál információkat a helyes időzítő beállításához és kiválasztásához. A következő időzítő műveletek állnak rendelkezésre. • S_IMPULS Az időzítőt impulzusként kell paraméterezni és indítani • S_VIMP Az időzítőt meghosszabbított impulzusként kell paraméterezni és indítani • S_EVERZ Az időzítőt bekapcsolás késleltetőként kell paraméterezni és indítani • S_SEVERZ Az időzítőt lementendő bekapcsolás késleltetőként kell paraméterezni és indítani • S_AVERZ Az időzítőt kikapcsolás késleltetőként kell paraméterezni és indítani • SI Az időzítőt impulzusként kell indítani • SI Az időzítőt meghosszabbított impulzusként kell indítani • SE Az időzítőt bekapcsolás késleltetőként kell indítani • SS Az időzítőt elmentendő bekapcsolás késleltetőként kell indítani • SA Az időzítőt kikapcsolás késleltetőként kell indítani A következő szintaxissal lehetséges egy előre definiált időzítő értéket paraméterezni: • S5T#aHbMcSdMS Egy max. 9 990 másodperces időzítő értéket, illetve 2H_46M_30S - t lehet beadni. Példák: • S5TIME#4S = 4 másodperc • s5t#2h15m = 2 óra és 15 perc • S5T#1H12M18S = 1 óra, 12 perc és 18 másodperc




80 Ábra.  Időalapok a Step7-ben.

12.2.1.  Impulzusidőzítő parametrizálása, indítása

12.2.2.  Meghosszabbított impulzusú időzítő parametrizálása, indítása




12.2.3.  Késleltetett jelű időzítő parametrizálása, indítása

12.2.4.  S_SEVERZ: időzítő bekapcsolás-késleltetőként paraméterezése és indítása

12.2.5.  S_AVERZ: időzítő kikapcsolás-késleltetőként paraméterezése és indítása




12.2.6.  Időzítő műveletek - gyakorlat Járjon el az alábbiak szerint: • FC10 függvényre vonatkozóan: • Változtassa meg blokkját úgy, hogy a Fúró max. 5 másodpercig és a Maró 8 másodpercig maradjon üzemben! • Használjon egy remanens és egy nem remanens időzítőt! • Írja le a blokkban a hálózatokat és a kommentárokat! • Töltse le a blokkokat és tesztelje a működést!

12.3.  Számláló műveletek Számlálók

81 Ábra.  Számláló műveletek Memóriatartomány: A számlálóknak saját, foglalt memóriatartományuk van a CPU-ban. Ez a memóriatartomány egy 16 bites szót foglal el minden egyes számlálóhoz. A FUP-pal történő programozás 256 számlálót támogat. Számlált érték: A számlálószó 0 és 9 közötti bitjei a számlált értéket binárisan kódolva tartalmazzák. A számláló parametrizálásakor a felhasználó által meghatározott érték az akkumulátorból a számlálóba lesz továbbítva. A számlált érték tartománya 0 és 999 között helyezkedik el. A számlált értéket ezen tartományon belül a következő számlálóműveletekkel változtatható meg: • ZAEHLER (számláló) Paraméterezés és előre-/ visszafele számlálás • Z_VORW Paraméterezés és előre számlálás • RUECK Paraméterezés és visszafelé számlálás • SZ Számláló kiindulási értékétének állítása • ZV Előre számlálás • ZR Visszafelé számlálás Bit- Konfiguráció: Legyen egy számláló egy meghatározott értékre állítva, ehhez egy számnak 0 és 999 között BCD - formátumban számlált értékként kell betöltve lennie, pl. C# 127. A számláló 0 és 11 közötti bitjei a számlált értéket BCD- formátumban tartalmazzák, ami azt jelenti, hogy minden egyes 4 bites csoport a mindenkori bináris kódot tartalmazza egy decimális értékre vonatkozóan. Projekt név: File név: Version / Release: Szerző:



A következő kép egy számláló tartalmát ábrázolja, miután a 127- es számlált értékkel paraméterezés után letöltésre kerül.

82 Ábra.  Számlálószó felépítése

12.3.1.  Számláló: Paraméterezés és előre-/ visszafelé számlálás Paraméter németül Nr.

Adattípus

Memóriatartomány

Leírás

COUNTER

Z

ZV ZR S

BOOL BOOL BOOL

ZW

WORD

E, A, M, D, L E, A, M, D, L, T, Z E, A, M, D, L vagy konstansok E, A, M, D, L, T, Z

A számláló száma; a tartomány függ a CPU típusától ZV bemenet: Előre számlálás ZR bemenet: Visszafelé számlálás Bemenet a számláló előzetes beállításához

R DUAL

BOOL WORD

E, A, M, D, L E, A, M, D, L

DEZ

WORD

E, A, M, D, L

Q

BOOL

E, A, M, D, L

Számlált értéket beadása, C#<érték> formátumban, a 0 és 999 közötti tartományban Visszaállítás bemenet Pillanatnyi számlált érték, hexadecimálisan kódolva Pillanatnyi számlált érték, BCDformátumban kódolva A számláló státusza

Leírás: Egy 0-ról 1-re történő jelváltoztatással a Paraméterezés és előre-/ visszafelé számlálás művelet S bemenetén a számlálót a ZW számlált értékkel előre lefoglaljuk. A ZV bemenet felfutó éle mellett „1“-el meg lesz növelve a számláló értéke, ha a számlált érték kisebb, mint 999. A számláló értéke a ZR bemenet felfutó éle mellett „1“-el lesz csökkentve, ha a számlált érték nagyobb, mint „0”. Ha mindkét számlált bemenetnek felfutó éle van, mindkét műveletet fel kell dolgozni és a számlált érték változtatás nélkül marad. Ha a számláló állítva van, és a ZV/ZR bemeneteken a VKE=1, akkor a számláló a következő ciklusban ennek megfelelően fog számlálni, még akkor is, ha nem volt jelváltozás. A számláló leáll, ha az R bemenetnél egy 1- es található. Ez a művelet a számlálási értéket 0-ra állítja. A Q- kimeneten az „1”- es utáni jelállapot művelet „1”- et ad, ha a számlált érték nagyobb, mint „0”. A művelet 0-t ad, ha a számlált érték egyenlő 0-val.




12.3.2.  Számláló műveletek - gyakorlat: Járjon el az alábbiak szerint: • FC10 függvényre vonatkozóan: • Úgy változtassa meg a blokkját, hogy a változtatások számát két számlálón lehessen megkapni! • Az értékeket merkerszavakba mentse el! • A számláló visszaállítását a PP17-nél egy bemeneten keresztül kell elvégezni. • Használjon egy remanens és egy nem remanens számlálót illetve merkerszavakat! • Hozzon létre hálózatokat és adjon meg kommentárokat! • Töltse le a blokkokat és tesztelje a működést!

12.4.  Összehasonlító műveletek Összehasonlító műveletek

83 Ábra.  Összehasonlító műveletek Leírás: Az IN1 és IN2 bemenetek az alábbi összehasonlítási módok szerint kerülnek kiértékelésre: • == IN1 azonos IN2-vel • <> IN1 nem azonos IN2-vel • > IN1 nagyobb, mint IN2 • < IN1 kisebb, mint IN2 • >= IN1 nagyobb, vagy egyenlő IN2-vel • <>= IN1 kisebb, vagy egyenlő IN2-vel Ha az összehasonlítás az „igaz” kiértékelést tartalmazza, akkor a műveletkor a VKE „1”, különben „0”. Az összehasonlítási eredmények nem lesznek negálva, mivel ezeket a mindenkori fordított összehasonlítási művelettel lehet elérni.




A következő összehasonlítási műveletek állnak rendelkezésére: • · CMP ? I Egész számok összehasonlítása (16 bit) • · CMP ? D Egész számok összehasonlítása (32 bit) • · CMP ? R Lebegőpontos számok összehasonlítása

12.4.1.  CMP ? I: Egész számok összehasonlítása (16 bit) Szimbólumok

Paraméter IN1

Adattípus INT

IN2

INT

Doboz kimenete

BOOL

Memóriatartomány E, A. M, D, L vagy konstansok E, A. M, D, L vagy konstansok E, A. M, D, L

Leírás Első összehasonlított érték Második összehasonlított érték Az összehasonlítás eredménye

Leírás: Az egész számok összehasonlítása (16 Bit) művelet egy összehasonlítási műveletet végez el 16 bites fixpontos számok alapján. Hasonlítsa össze az IN1 és IN2 bemeneteket az Ön által kiválasztott összehasonlítási módok szerint.

12.4.2.  CMP ? D: Egész számok összehasonlítása (32 bit) Szimbólumok

Paraméter IN1

Adattípus DINT

IN2

DINT


Memóriatartomány E, A. M, D, L vagy konstansok E, A. M, D, L vagy konstansok

Leírás Első összehasonlított érték Második összehasonlított érték



Doboz kimenete

BOOL

Az összehasonlítás eredménye

E, A. M, D, L

Leírás: Az egész számok összehasonlítása (32 Bit) művelet egy összehasonlítási műveletet végez el 32 bites fixpontos számok alapján. Hasonlítsa össze az IN1 és IN2 bemeneteket az Ön által kiválasztott összehasonlítási módok szerint.

12.4.3.  CMP ? R: Lebegőpontos számok összehasonlítása Szimbólumok

Paraméter IN1

Adattípus REAL

IN2

REAL

Doboz kimenete

BOOL

Memóriatartomány E, A. M, D, L vagy konstansok E, A. M, D, L vagy konstansok E, A. M, D, L

Leírás Első összehasonlított érték Második összehasonlított érték Az összehasonlítás eredménye

Leírás: A Lebegőpontos számok összehasonlítása művelet összehasonlítási műveletet hajt végre valós számok alapján. Hasonlítsa össze az IN1 és IN2 bemeneteket az Ön által kiválasztott összehasonlítási módok szerint.

12.4.4.  Összehasonlító műveletek - gyakorlás Járjon el az alábbiak szerint: • FC10 függvényre vonatkozóan: • Úgy változtassa meg a blokkját, hogy a változtatások száma a fúráshoz és a maráshoz 10re legyen korlátozva. • Ha a maximális határt elérte, ezt a PP17–en kijelzi. • A műveletsor a számláló visszaállítása után ismét engedélyezve legyen. • Hozzon létre hálózatokat és adjon meg kommentárokat! • Töltse le a blokkokat és tesztelje a működést!




12.5.  Rögzített pontos (aritmetikai) funkciók Fixpontos funkciók

84 Ábra.  Rögzített pontos (aritmetikai) funkciók Leírás: A rögzített pontos funkciók segítségével végezhetőek el a következő műveletek, két egész számmal (16 bit, 32 bit). • ADD_I Egész számok összeadása (16 Bit) • SUB_I Egész számok kivonása (16 Bit) • MUL_I Egész számok szorzása (16 Bit) • DIV_I Egész számok kivonása (16 Bit) • ADD_DI Egész számok összeadása (32 Bit) • SUB_DI Egész számok kivonása (32 Bit) • MUL_DI Egész számok szorzása (32 Bit) • DIV_DI Egész számok osztása (32 Bit) • MOD_DI Osztási maradék számítása (32 Bit)

12.5.1.  ADD_I: Egész számok összeadása (16 bit) Szimbólum

Paraméter EN IN1 IN2 OUT ENO

Adattípus BOOL INT INT INT BOOL

Memóriatartomány E, A. M, D, L, T, Z E, A. M, D, L vagy konstansok E, A. M, D, L vagy konstansok E, A. M, D, L E, A. M, D, L

Leírás Engedélyezés bemenet Első összeadandó Második összeadandó Összeadás eredménye Engedélyezés kimenet

Leírás Egy 1- es jelállapot az EN engedélyezési bemeneten aktiválja az Egész számok összeadása műveletet (16 bit). Ez a művelet összeadja az IN1 és IN2 bemeneteket. Az eredmény az OUT - kimeneten jelenik meg. Ha az eredmény az egész számok tartományán kívül esik, akkor az OV- bit értéke „1”, az OS- bit értéke „1” és az ENO értéke "0". Projekt név: File név: Version / Release: Szerző:



12.5.2.  SUB_I: Egész számok kivonása (16 bit) Szimbólum



Memóriatartomány E, A, M, D, L, T, Z E, A, M, D, L vagy konstansok E, A, M, D, L vagy konstansok E, A, M, D, L E, A, M, D, L

Leírás Engedélyezés bemenet Kisebbítendő Kivonandó Kivonás eredménye Engedélyezés kimenet

Leírás: Egy 1- es jelállapot az EN engedélyezési bemeneten aktiválja az Egész számok kivonása műveletet (16 bit). Ez a művelet kivonja az IN2-es bemenetet az IN1-ből. Az eredmény az OUT-kimeneten jelenik meg. Ha az eredmény az egész számok tartományán kívül esik, akkor az OV- bit értéke „1” és az OS- bit értéke „1”és az ENO értéke "0".

12.6.  MUL_I: Egész számok szorzása (16 bit) Szimbólum



Memóriatartomány E, A. M, D, L, T, Z E, A. M, D, L vagy konstansok E, A. M, D, L vagy konstansok E, A. M, D, L E, A. M, D, L

Leírás Engedélyezés bemenet Szorzandó Szorzó Szorzás eredménye Engedélyezés kimenet

Leírás: Egy 1-es jelállapot az EN engedélyező bemeneten aktiválja az Egész számok szorzása műveletet (16 bit). Ez a művelet megszorozza az IN2-es bemenetet az IN1-el. Az eredmény az OUT-kimeneten jelenik meg. Ha az eredmény a megengedett egész számok tartományán kívül esik, akkor az OV- bit értéke „1” és az OS- bit értéke „1”és az ENO értéke „0”.

12.7.  DIV_I: Egész számok osztása (16 bit) Szimbólum







Leírás Engedélyezés bemenet Osztandó Osztó Osztás eredménye Engedélyezés kimenet

Leírás: Egy 1-es jelállapot az EN engedélyező bemeneten aktiválja az Egész számok osztása műveletet (16 bit). Ez a művelet elosztja az IN1-es bemenetet az IN2-el. Ennek az osztásnak a hányadosa (egész számos arány) az OUT-kimeneten jelenik meg. Az osztási maradékot nem lehet lekérdezni. Ha a hányados a megengedett egész számok tartományán kívül esik, akkor az OV- bit értéke „1” és az OS- bit értéke „1” és az ENO értéke „0”.

12.8.  MOD_DI: Osztási maradék számítása (32 bit) Szimbólum


Adattípus BOOL DINT DINT DINT BOOL


Leírás Engedélyezés bemenet Osztandó Osztó Osztási maradék Engedélyezés kimenet

Leírás: Egy 1-es jelállapot az EN engedélyező bemeneten aktiválja az Osztási maradékok számítása műveletet (32 bit). Ez a művelet elosztja az IN1-es bemenetet az IN2-vel. Az osztási maradék az OUT-kimeneten jelenik meg. Ha az eredmény a megengedett egész számok tartományán kívül esik (32 bit), akkor az OV- bit értéke „1” és az OS- bit értéke „1”, és az ENO értéke „0”.

12.9.  Aritmetikai funkciók - gyakorlat Járjon el az alábbiak szerint: • Az FC10 függvényre vonatkozóan: • Úgy változtassa meg a blokkját, hogy a feldolgozások különbsége a fúráshoz és a maráshoz 2-re van korlátozva. • Ha a maximális különbség el lett érve, ezt a PP17–en ki kell jelezni. • Hozzon létre hálózatokat és adjon meg kommentárokat! • Töltse le a blokkokat és tesztelje a működést!




12.10.  Ugrások Leírás: Az ugrási műveleteket az összes kódblokkon belül alkalmazhatja, pl. a szervezőblokkokban (OB-k), a funkció blokkokban (FB-k) és a függvényekben (FC-k). A következő ugrási műveletek állnak rendelkezésre: • JMP abszolút ugrások a blokkban • JMP feltételes ugrások a blokkban, ha a VKE „1” • JMPN feltételes ugrások a blokkban, ha a VKE „0” Ugrásjelek operandusként: Egy ugrási művelet operandusa egy ugrási jel. Ez adja meg a célt, melyhez a programnak ugrania kell. Az ugráscímkét egy „JMP” blokkon keresztül lehet megadni. Az ugrásjel 4 karakterből áll. Az első karakternek egy betűnek kell lennie, a többi karakterek betűk vagy számok lehetnek (pl. SEG3). Ugráscímkék célként: Az ugrás címkéjének egy hálózat elején kell állnia. A címkét egy LABEL (címke) FUP-blokk paramétereként kell megadni.

85 Ábra. Ugrások

12.11.  Státuszbit műveletek Státusz-szó: A státuszszó egy regiszter a CPU memóriájában. Ez biteket tartalmaz, melyek a bit- és szó műveletek kapcsán kerülnek kiértékelésre (felhasználásra). A státuszszó felépítése:

86 Ábra A státuszszó Leírás: A státuszbit műveletek bitkapcsolati műveletek, melyek a státuszszó bitjeivel dolgoznak. Ezek a műveletek az egyik következő feltételre reagálnak, melyeket egy vagy több bit jelez ki. Projekt név: File név: Version / Release: Szerző:



• A biteredmény-bit (BIE) 1-es jelállapotba kerül. • Egy aritmetikai művelet eredményének kapcsolata a 0- hoz: == 0, <> 0, > 0, < 0, >= 0, <= 0. • Egy aritmetikai művelet eredménye érvénytelen (UO). • Egy aritmetikai műveletben egy túlcsordulás (OV) lépett fel, vagy egy elmentendő túlcsordulás (OS).

12.12.  Programvezérlési műveletek

Ábra. Új ugrási parancsok az S7-nél. CALL xxx UC xxx CC xxx SPBN SPBNB SPBB SPBI SPBIN

Blokk felszólítása Blokk felszólítása Feltételes blokkfelszólítás Ugrás VKE 0 esetén Ugrás VKE 0 esetén Ugrás VKE 1 esetén Ugrás BIE 1 esetén Ugrás BIE 0 esetén

FC-k, FB-k, SFC-k, és SFB-k paraméterekkel FC-k, FB-k, paraméterek nélkül

VKE a BIE- ben megmentve VKE a BIE- ben megmentve

87 Ábra Ugrási parancsok az S7-nél Ugrások a státuszszó lekérdezése után: Projekt név: File név: Version / Release: Szerző:



• SPM ugrás, ha az eredmény <0 • SPMZ ugrás, ha az eredmény <=0 • SPN ugrás, ha az eredmény <>0 • SPO ugrás, ha OV =1 • SPP ugrás, ha az eredmény >0 • SPPZ ugrás, ha az eredmény >=0 • SPS ugrás, ha OS = 1 • SPU ugrás, ha az eredmény érvénytelen • SPZ ugrás, ha az eredmény = 0

12.13.  Hurkok és ugrások

88 Ábra A hurok (LOOP)




12.14.  Címzési lehetőségek a STEP 7-ben

89 Ábra Címzési lehetőségek a STEP 7-nél Közvetlen címzés A közvetlen címzésnél az operandus címe az utasításban van kódolva, ami azt jelenti, hogy az operandus adja meg az érték címét, melyet a műveletnek kell végrehajtania. Egy operandus abszolút címe tartalmazza az operandus jelét (pl. „M”) és a hozzáférést az adattartományhoz: B (byte), W (szó, illetve két byte) vagy D (duplaszó, illetve 4 byte). Szimbolikus címzés A STEP7 képes automatikusan lefordítani a szimbolikus neveket a szükséges abszolút címekre. Indirekt címzés Az indirekt címzéssel azokat az operandusokat címezzük meg, melyek először a program futási idejében lesznek meghatározva. Az indirekt címzéssel lehet például programrészeket többször átfuttatni (hurkok), ahol az alkalmazott operandusokhoz minden egyes átfuttatáskor a többi címet hozzá kell rendelni. Az indirekt címzésnél az alábbiak között teszünk különbséget: • Indirekt memóriás címzés Egy mutató található a megcímzett operandusokra a felhasználói memória egy memóriacellájában (pl. MD50). Az indirekt memóriás címzésénél abban a memóriában található változókat, melyekben a megcímzett operandusok állnak, hozzá lehet rendelni a szintén szimbolikus nevekhez. • Indirekt regiszteres címzés A megcímzett operandusokra vonatkozó mutatót a hozzáférés előtt az S7-CPU két címregisztere egyikébe, az AR1–be vagy az AR2-be be lehet tölteni.




13.  FB-k és FC-k paraméterekkel, adatblokkok 13.1.  FC és FB paraméterezése

90 Ábra  FC és FB paraméterezése

13.1.1.  Milyen adattípusok léteznek? Paraméter

Átmeneti változók

Statikus változók

Itt egy blokk be- és kimeneteire gondolunk. Ezeket minden blokkban lehet használni.

Átmeneti tároló. Itt az úgynevezett Lokális adatokra gondolunk. Ezeket minden blokkban lehet használni.

Nem jelennek meg az FB meghívásakor. Ezeket csak az FB-ben lehet használni.

A deklarációs részben vannak, mint in, out, in/out és abszolút operandusaik vannak.

Ezek a deklarációs részben találhatók a temp alatt. A lokális adatstack-ben és nem az I-DBben vannak tárolva.

Ezek a deklarációs részben találhatók a stat alatt és az I-DBben vannak tárolva.

Az L- Stack-ek mérete függ a CPU típusától. A mindenkori L-Stack mérete megtekinthető a blokkok OBJEKTUM TULAJDONSÁGAIBAN (2- es rész) vagy a > referenciaadatok > programáttekintés-ben.




13.1.2.  Változók deklarálása

91 Ábra.  Változók deklarálása Változók deklarálása a kódblokkokban Egy kódblokk megnyitása után megjelenik egy ablak a változók áttekintésével (fa szerkezetben) és a blokkok változóinak részletes nézetével a felső részben, valamint az utasításrésszel az alsó ablakrészben.

13.1.3.  Egymásra hatás a változó deklarálása és az utasítási rész között A kódblokkok változó deklarálása és utasítási része egymással szorosan össze vannak kötve, mivel az utasításrészben történő programozáskor a változó deklarálásából kell a neveket felhasználni. A változó deklarálásában a változtatások ezért a teljes utasításrészre kihatnak. Művelet a változó deklarálásában Helyes új megadás Helyes névváltoztatás típusváltoztatás nélkül A helyes név megváltoztatása egy érvénytelen névre Az érvénytelen név megváltoztatása egy helyesre Típusváltoztatás

Töröljön egy a kódban alkalmazott változót (szimbólumot).

Reakció az utasításrészben Amennyiben érvénytelen kód áll rendelkezésre, az előzőleg nem deklarált változó lesz érvényes. A szimbólum ábrázolása azonnal, mindenhol új névvel jelenik meg. A kód nem lesz megváltoztatva. Amennyiben egy érvénytelen kód áll rendelkezésre, ez lesz érvényes. Amennyiben egy érvénytelen kód áll rendelkezésre, ez lesz érvényes, és ha egy érvényes kód áll rendelkezésre, ez lesz a körülményeknek megfelelően érvénytelen. Az érvényes kód érvénytelen lesz.

92 Ábra.  Egymásra hatás a változó deklarálása és az utasítási rész között




13.2. Paraméterek átadása.

93 Ábra.  FB / FC paraméterek Változó

Átadási paraméter

Leírás

IN

igen

OUT

igen

IN_OUT

igen

TEMP

nem

STAT

nem

A blokk egy bemeneti változója. Ezeket FB- ben és FC- ben lehet használni. A blokk egy kimeneti változója. Ezeket FB- ben és FC- ben lehet használni. A blokk egy be- és kimeneti változója. Ezeket FB- ben és FC- ben lehet használni. Átmeneti érték, L- Stack-ben lesz elmentve. A blokk végrehajtása után az érték el fog veszni. Ezeket FB- ben, FC- ben és OB- ben lehet használni. Olyan statikus változó, mely egy I-DB-ben tárolódik. Csak FB- ben engedélyezett.

Általánosan: a paraméterek száma nincs korlátozva, mint az S5- nél, ezek majdnem korlátlanul használhaták (memóriafüggő). Egy paraméternév maximum 24 karakter hosszú lehet. Kimeneti paraméterként (OUT) ad egy szabványosított (IEC) változót, ezt úgy hívják, hogy „RET_VAL“. Az SFC-knél ez pl. a hibajelzéseket adja vissza a hívó blokknak.




13.3. Paramétertípusok

94 Ábra.  Paramétertípusok A legfontosabb paramétertípusok: Típus Leírás BOOL Bool- érték BYTE Byte WORD Szó CHAR 1 ASCII-jel STRING Karakterlánc TIMER Időzítő COUNTER Számláló POINTER Mutató INT Egész szám DINT Dupla egész szám REAL Valós szám (=törtszám) ARRAY[..] Mező

Példa Bináris, 1 vagy 0 16#0F 16#FAD1 „A“ „STEP 7“ T 22 Z 11 P#M10.0 5; 4097 65200; 88 3,14; 1,5; 5,0 Array[0..9]

Méret 1 bit 8 bit 16 bit 8 bit 8*Zeichen 16 bit 16 bit 6 Bytes 16 bit 32 bit 32 bit ....

13.4. FC és FB paraméterezése - gyakorlat Járjon el az alábbiak szerint: • Programozzon egy új FC11-et egy toló egységhez! • Az FC11-nek a következő paraméterekkel kell rendelkeznie:




• Automatikus üzem: A START_VOR ill. START_RUE esetén a VE (toló egység) a megfelelő véghelyzetbe mozdul el. • Manuális üzem: a HT_VOR ill. HT_RUECK gombokkal lehet a VE-t (toló egységet) kezelni. • Továbbá egy átmeneti változót kell létrehozni, mely a mozgások számát tárolja (valósítsa ezt meg aritmetikai funkciókkal, számláló nélkül). • Egy figyelmeztetést ad ki, ha ez az érték >10. • Egy hibajelzést ad, ha mindkét végállás kapcsolót egyszerre működtetjük. • A hibákat és a figyelmeztetéseket a STOE_LOE-val kell nyugtázni. • Alkalmazza a blokkot mindkét toló egységre. • A felhívásokat FB11-ben végezze el, melyet a ciklikus programban hív fel. • Hozzon létre hálózatokat és adjon meg kommentárokat. • Töltse le a blokkokat és tesztelje a működést.




13.5. Adatblokkok és Instant-DB-k

95 Ábra.  Hozzáférés az adatblokkokhoz Ellentétben az átmeneti adatokkal, az adatblokkban található adatokat nem töröljük ki, ha a blokk vére hajtása befejeződött. Az adatblokkok maximális hossza függ a CPU típusától. Az S7-ben egyszerre két adatblokkot (1DB és 1DI) lehet megnyitni.

13.6. 1- es típus: Globális adatblokkok: Olyan adatblokkok, melyekhez a program összes blokkja (minden FB, FC vagy OB) hozzáférhet. Hozzon létre globális blokkokat: • amelyben az adatblokk szerkezetét Ön határozza meg. Tehát a változókat egyenként kell létrehozni és szerkeszteni. • amelyben az adatblokk UDT-ből épül fel. Használja fel a felhasználó által definiált adattípusokat, melyek meghatározzák a DB szerkezetét.

13.7. 2- es típus: Instant - adatblokkok: Az instant-adatblokkok (I-DB) egy meghatározott funkcióblokkhoz (FB) vannak hozzárendelve. Lokális adatokat tartalmaznak a hozzárendelt funkcióblokkhoz. Az I-DB-ket egy FB létrehozásával együtt hozzuk létre.




13.8. A DB-szerkesztő ablak mezőinek jelentése

96 Ábra.  A DB-szerkesztő ablak mezőinek jelentése

Cím: A cím formátuma BYTE.BIT. A címzési oszlopban a következő jelek állhatnak: + = a változó kezdőcímének megadása * = egy ARRAY adattípus eleme méretének (byte) megadása = = a teljes memóriaigény megadása eddig a celláig Név: Itt arról a szimbolikus névről van szó, melyet Önnek minden változóhoz meg kell, hogy adjon. Adattípus: Adja meg az adattípust és a kijelzés formátumát (BOOL, INT, DINT, WORD, ARRAY, stb.). Kezdőérték: Opcionális. A kezdőérték formátuma meg kell, hogy egyezzen a változó adattípusával. A kezdőértéket a DB változói első elmentéskor pillanatnyi értékként a veszik át. Kommentár: Opcionális. A kommentár a változók dokumentálásához szolgál. Bejegyzések másolása hajtható végre.


→Jelölje meg a címmezőt. Ezután a másolás a megszokott módon



13.9. Hozzáférés a DB-k adataihoz

97 Ábra.  Az DB és DI adatok hozzáférése

 Egyszerre két adatblokk lehet nyitva. Egy adatblokkot az AUF DBx művelettel, a másikat az AUF DIx művelettel lehet megnyitni. Egy instant adatblokk általában automatikusan nyílik meg. (CALL FB100, DB100)

13.10. További parancsok DB-khez Megnyitott DB mellett a következő parancsokat lehet alkalmazni. L DBNO A DB-regiszterek foglaltságának betöltése (DB-szám) L DBLG A pillanatnyi DB hosszának betöltése L DINO A DI-regiszter foglaltságának betöltése (DI-szám) L DILG A pillanatnyi DI hosszának betöltése Példa: AUF L L
DB20 // DBLG // MW10 //

Nyissa meg a DB20- as adatblokkot globális adatblokként. Töltse be a globális adatblokk hosszát (a DB20 hossza). Összehasonlítási érték, hogy az adatblokk elég hosszú-e.

Ugorjon a FEHL (hiba) ugrási címre, ha az adatblokk hossza kisebb, mint az MW10-ben megadott érték. 98 Ábra.  További parancsok DB-khez FEHL //




13.10.1. DB-szám és hossz L DBNO a globális DB számának betöltése L DBNO (a globális DB számának betöltése) betölti a megnyitott globális adatblokk számát az AKKU1–be, miután az AKKU1 tartalma az AKKU2-be töltődik. L DBLG a globális DB hosszának betöltése L DBLG (a globális DB hosszának betöltése) betölti a globális adatblokk hosszát az AKKU1be, miután az AKKU1 tartalma az AKKU2-be töltődik.

13.11. Adatblokkok szimbolikus címzése. A DB-khez és változóikhoz szimbolikus neveket is lehet használni.

99 Ábra.  Adatblokkok szimbolikus címzése Szimbolikus cím hozzárendelése: A Szimbólum szerkesztővel kell definiálni a hozzárendelést a (DB20) és a szimbolikus név (Motor_1) között. Hogy az egyes elemekhez egy DB-n belül a szimbolikus címzést használni lehessen, olyan szimbolikus neveket kell használni, melyeket korábban a „Név” oszlopban meg lettek adva.

13.12. Adatblokk létrehozása - gyakorlat Járjon el az alábbiak szerint: Programozzon két új DB-t- a tolóegységéhez (DB20, DB21).




• A DB-nek a következő címekkel kell rendelkeznie:

Változtassa meg az FC11-et az alábbiak szerint: • A Mozgások számát a DB-ben kell elmenteni. • A mozgások maximális számát a DB-ben kelljen előre megadni. • A felügyeleti időket másodpercekben kell a DB-ben előre megadni, használja itt az ütemmerker byte-ot és az aritmetikai funkciókat! • A pillanatnyi felügyeleti időket (valós időket) a DB-be kell beírni. • Programozza le a DB hozzáféréseket szimbolikusan is. • Egy PP17 gombbal kell ezeket a beírásokat a DB-ben törölni. • Hozzon létre hálózatokat és adjon meg kommentárokat. • Töltse le a blokkokat és tesztelje a működést. Változtassa meg ezt követően az adatblokkokban a beírásokat. Hogyan kell eljárnia és mire kell odafigyelnie?

13.13. LOOP funkció, ugráslista - gyakorlat Profiknak! • Úgy bővítse ki programját, hogy az utolsó 5 pillanatnyi futásidő az adatblokkban legyen elhelyezve! • Egy PP17 gombbal kell ezeket a bejegyzéseket ismét törölni. • Használja az ugrássor és a LOOP funkciót! • Hozzon létre hálózatokat és adjon meg kommentárokat! • Töltse le a blokkokat és tesztelje a működést.




14.  Változók monitorozása és vezérlése (VAT)

100 Ábra.  Változók vezérlése

14.1.  Bevezetés a változótáblázatokkal történő teszteléshez A felhasználói program teszteléséhez a megfelelő programrészeket a CPU-ba kell tölteni és ott kell végrehajtani. A változók aktuális értékeit a változótáblázatban (VAT) lehet online monitorozni illetve vezérelni. Ezeket a VAT-okat a projekten belül lehet az S7 program alatt, a „blokkok” könyvtárban létrehozni.

 Futó termelés melletti vezérlés funkciózavarok vagy programhibák esetén súlyos tárgyi és személyi sérüléseket okozhatnak! Ön először akarja egy felhasználói program változóit megfigyelni, illetve vezérelni:    

Indítsa el a SIMATIC Managert! Jelölje ki a megfelelő CPU-t! Jobb egérgomb CÉLRENDSZER > VÁLTOZÓ FIGYELEMBE VÉTELE/ VEZÉRLÉS Vagy egy megfelelő menüparanccsal




14.2.  Változótáblázatok funkciói 14.2.1.  Változók monitorozása Egy felhasználói program, illetve egy CPU egyes változóinak pillanatnyi értékeit lehet ezzel a PG/PC-n kijelezni.

14.2.2.  Változók vezérlése Ezzel a funkcióval a felhasználói program egyes változóihoz, illetve egy CPU-hoz lehet fix értékeket hozzárendelni. A KOP/FUP/AWL Editorban történő monitorozásnál is lehetséges egy változó azonnali vezérlése.

14.2.3.  Kimenetek írása STOP-ban (PA Freischalten) Ezzel a funkcióval a CPU periféria kimeneteit lehet STOP üzemállapotban írni. Változó menü -> PA engedélyezése vagy a SHIFT + F9 billentyűparanccsal

14.2.4.  Változók kényszerítése (Forcen) Ezzel a funkcióval a CPU-ban futó program egyes változóihoz lehet egy állandó fix értéket hozzárendelni úgy, hogy a CPU-ban futó program azt, értéket nem tudja megváltoztatni vagy felülírni. Ezzel a lehetőséggel a programban különböző szituációkat lehetséges beállítani illetve tesztelni. Az S7-300-as CPU családnál csak ki és bemeneti címekre érvényes ez a funkció. 




14.3.  Változótáblázatok kezelése 14.3.1.  Trigger

101 Ábra.  Trigger feltételek A Trigger pont rögzítésével határozható meg, hogy mikor kell azokhoz a változókhoz fix értékeket hozzárendelni, melyeket vezérelni akar, illetve hogy mikor kell azokat az értékeket frissíteni, melyeket figyelni szeretne. A Trigger feltétel meghatározásával lehet meghatározni, hogy a változókhoz az értékeket vezérléskor csak egyszer vagy állandóan hozzá akarjuk rendelni. A változók monitorozása esetén a Trigger pont beállítása hasonlóképpen történik, mint vezérléskor. Az adatok a beállított Trigger pontnak megfelelően fognak majd a Trigger pont elérésekor egyszer vagy állandóan frissülni.

14.3.2.  Monitorozás A kiválasztott változók értékének kijelzése a változótáblázatban a beállított Trigger pontnak megfelelően. Ha a „Trigger feltételfigyeléshez” alatt az „Állandót” választotta ki, akkor a figyelési funkciót állandóan végrehajtja és a megnyomott szimbólum benyomva marad. Ha a „Trigger feltételfigyeléshez” alatt az „Egyszerire” kattintott rá, akkor a figyelési funkciót csak egyszer hajtja végre és a megnyomott szimbólum ismét vissza fog állni. Ha az „Állandó” Trigger funkció van beállítva, a Trigger pont minden egyes elérésekor a változóknak csak a megváltozott státuszértékei jelennek meg a kijelzőn. A szimbólum újbóli megnyomása leállítja a kiválasztott változók figyelését. Ha az „Átmenet STOP-ba” Trigger funkció van beállítva, abban az esetben a változók értékét csak a CPU STOP állapotba váltásakor mutatja meg.




14.3.3.  Vezérlés Ha az adott változótáblázatban tetszés szerint különböző változókat jelölünk ki, a mindenkori definiált Trigger ponttól függetlenül adhat be értéket a kiválasztott változóknak a szimbólum megnyomásakor. Ha a „Trigger feltételfigyeléshez” alatt a „Állandót” választotta ki, akkor a vezérlési funkciót a megadott Trigger pontnak megfelelően a megadott értékeket rendelei az adott változókhoz és a Vezérlés szimbólum is benyomva marad. Még egyszer történő kijelöléssel leállítja a kiválasztott változók vezérlését. Ha a „Trigger feltételfigyeléshez” alatt az „Egyszeres” funkciót választotta, akkor a vezérlési funkciót egyszer hajtja végre akkor a megnyomott szimbólum ismét vissza fog állni. Ha az „Átmenet STOP-ba” Trigger funkció van beállítva, abban az esetben a változók értékét csak a CPU STOP állapotba váltásakor adja be.

14.3.4.  Státuszértékek frissítése Egyszer és azonnal megadja a kiválasztott változók értékeit. A "Frissítés” parancsra kattintva a változótáblázatban a változók aktuális értékei jelennek meg. Ezzel a funkcióval a státuszértékeket a definiált Trigger pont figyelembevétele nélkül azonnal megjelennek.

14.3.5.  Vezérlési értékek aktiválása A változótáblázatban „Vezérlés” parancsra kattintva a látható, illetve kiválasztott változókhoz rendeli hozzá a az értékeket.

14.3.6.  Vezérlési-/ kényszerítési érték kommentárként A változótáblázatban kijelölt változók vezérlési illetve a kényszerítési táblázatban a megadott értékeket lehet ezzel a funkcióval kikommentezi.

14.4.  Változók megfigyelése és vezérlése - gyakorlat Járjon el az alábbiak szerint:    

Figyelje meg egy VAT-ban a beírásokat az adatblokkban! Változtassa meg (vezérelje) az értékeket az adatblokkon belül! rősítse meg a fúró és maró kimeneteit! Mit állapít meg?

Mentse el az Ön VAT- ját!




15. S7-Graph 15.1. S7-GRAPH felület

102 Ábra.  S7-GRAPH felület

15.1.1. Az S7-GRAPH felület A felület három fő részből áll: A munkaterületen (2) kerül láthatjuk az általunk összeállított lépéseket. Az áttekintési ablak (5) áttekintést nyújt a blokkparaméterekről és változóiról, valamint a funkcióblokk környezetéről az S7-programban. A részletablakban (6) olyan specifikus információkat látunk, melyekre az egyes programozási fázisokban szükségünk van. Például a fordítási jelentések vagy adatok az operandusokhoz. A jobb oldali funkciósorról (1) tudjuk behúzni az adott műveleteket a lépéslánc felépítésekor (ugyanezt az „Einfügen” menüpontból is elérjük.

Leírás: (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7)

Funkciósorok Munkaterület Menüsor Címsor Áttekintési ablak Részletablak Státuszsor




Az S7-Graph grafikai elemei Egy lépéslánc egy egységének két jelentős alapeleme a „lépés” és egy „tranziens”. Ezeket az alapelemeket grafikusan össze lehet egymással kötni vízszintesen és függőlegesen. Egy működési lánc indítását mindig egy kiemelt lépés végzi, az indítólépés, melyet az IEC1131-3 szerint kezdőlépésnek is lehet nevezni. Ez a lépés nem tartalmaz indítási tranzienst, hanem vagy a lánc grafikai lefutásával (mint pl. ugrás a kezdőlépéshez), vagy kézi beavatkozással (mint pl. a működési lánc visszaállítása alapállásba), vagy automatikus indítással (előtte aktív lépés megtétele nélkül, pl. a működési lánc kikapcsolásával) lehet aktiválni. A működési lánc lezárásához két további elem áll rendelkezésre: • Ugrás vissza az xxx lépéshez • A lánc vége tartalmazza a működési lánc kikapcsolását, csak egyszer lehet a lefutó láncot használni, mivel a lánc csak egyszer fut le, és utána célzott beavatkozással lehet ismét elindítani.

Kezdőlépés: A feldolgozás indítása egy indítási tranziens lekérdezése nélkül. (a lánc RESET (INIT_SQ) felől, illetve visszaugrás vagy lánc első alkalommal történő indítása nélkül)

Sx. Köztes lépés: X = lépés száma (a szám max. 999) és a lépés neve (max. 24 összefüggő karakter lehet)

Tranziens: A tranziensben (átmenetben) azok a feltételek vannak leprogramozva, melyek az előző lépésről a következő lépésre az átmenetet az üzemmódtól függően megvalósítják.

Lánc vége: A lánc ennek elérésekor teljesen kikapcsol. Ismételt indítás csak egy lépés célzott aktiválásával lehetséges ebben a láncban (pl. kezdőlépés vagy lépéskijelöléssel). Felhasználási eset: egyszeri lefuttatás, pl. felfuttató vagy kikapcsoló program.

Ugrás egy lépéshez: (előre vagy visszafele) Felhasználási eset: ciklikus feldolgozás, gépi hurok.




15.1.2. Egy lépés elemei

103 Ábra.  Egy S7-Graph lépés elemei

Akciók: Itt valósul meg a vezérlési folyamat. Ez azt jelenti, hogy például egy kimenet lesz „nem elmentendően” a lépéshez hozzárendelve. Egy művelet parancsmezőből (balra) és operandusból (jobbra) áll. Szimbolikusan is lehet programozni.

Tranziens (átmenet): A továbblépési feltételeket itt definiáljuk. Ezen feltételek teljesülése definiálja az előző lépés végeztét, a következő lépés kezdetét. Mind FUP-ban, mind pedig KOP-ban programozható. A felhasználható műveteletket, azok szimbólumait a bal oldali menüsorban találjuk.

Interlock (reteszfeltételek): Reteszfeltételek definiálhatók az egyes lépésekhez. Az adott lépés csak az után kerül végrehajtásra, amikor ezek a reteszfeltételek teljesültek. Suervision (felügyelet): Az egyes lépésekhez felügyeleteket lehet rendelni. Ez lehet egy Time-out akár, de bármi más felügyelet, melynek be nem teljesülése a lépés megszakításához vezet.




15.1.3. Egy művelet alkotóelemei

104 Ábra.  Egy művelet alkotóelemei Alapműveletek

N

A,E,M,D

x.y

A lépés aktivitása idejéig lesz x.y „1”, egyébként „0”.

S

A,E,M,D

x.y

Ha a lépés aktív lesz, x.y-t „1”- re kell állítani.

R

A,E,M,D

x.y

Ha a lépés aktív lesz, x.y-t „0”- ra kell állítani.




15.1.4. Alternatív elágazás

105 Ábra.  Alternatív elágazás

 Egy alternatív elágazás több párhuzamos ágból áll (max. 125). Az alternatív ágak mindig egy tranzienssel kezdődnek. Csak az az ág fog lefutni, melynek a tranziense először kapcsol be. Az alternatív elágazás ezzel megfelel egy VAGY- láncnak, melyben mindig csak egy ág lehet aktív. Minden alternatív ág egy tranzienssel fejeződik be, és egy következő lépéssel, egy láncvéggel vagy egy ugrással lehet lezárni.




15.1.5. Szimultán elágazás

106 Ábra.  Szimultán elágazás

 Egy szimultán elágazás több párhuzamos ágból áll (max. 249), melyek mindig egy lépéssel kezdődnek. Az ágak egyszerre fognak lefutni. A szimultán elágazás megfelel ezzel egy ÉS-elágazásnak. A szimultán elágazás előtt a tranziens aktiválja az egyes szimultán ágak első lépéseit. Minden egyes szimultán ág egy lépéssel fejeződik be és az utána következő tranzienssel lesz lezárva. Ha egy tranziensben több szimultán ág fut össze, az a tranziens csak akkor kapcsol a következő lépésre, ha az összes aktív szimultán ág teljesen lefutott.




15.1.6. Ugrás

107 Ábra.  Ugrás

 Az ugrás átmenet egy tranziensről egy másik, tetszőleges lépésre a lefutó láncon belül vagy kívül. (A lefutó láncon kívüli lépésnek az FB-n belül kell lennie) Egy ugrás mindig egy tranziens mögött áll, és ezen a helyen (az ugrásnál) a lefutó lánc vagy elágazás véget ér. A láncvéggel ellentétben egy ugrás a lánc vagy láncrész isméltelt lefutását valósítja meg. Az ugrás (1) és az ugrás célja (2) grafikusan vannak ábrázolva, maga a kapcsolat nem látható.




15.1.7. Példa egy egyszerű, 2- lépéses lépésláncra

108 Ábra.  Példa egy egyszerű, 2- lépéses lépésláncra Az ábra egy 2- lépéses lépésláncot mutat be, ahol a második lépés elhagyása után ismét az első lépésbe lehet beugrani.

 Mindig csak az a lépés aktív, amelyik lépést megelőző tranziens feltételei teljesültek. Nem kell tehát a reteszetlésekkel foglalkoznunk, mert az összes többi lépés nem lesz végrehajtva. Az ábra mindkét lépésében egy-egy „nem elmentendő” utasítást láthatunk, a tranziensekben egy-egy feltételt. A lépésszimbólumban csak a lépés száma áll, és a lépés megnevezése, melyet a jobb egérgombra történő kattintással megváltoztathatunk. A tranziens megnevezését ugyanúgy tudjuk megváltoztatni.




15.1.8. Graph-FB beállítások

109 Ábra.  Graph-felület FB-beállítások fordítás/mentés Mivel az INTEGRA rendszer nem a teljes SIEMENS TIA-portált (Totally Integrated Automation) használja, a Meldungok (jelzések/jelentések) és folyamatdiagnózisok itt nem használhatók. Ezek ugyanis csak a TIA-portálon belül használhatók. Az FB-t úgy kell felparampéterezni, hogy azt külső megjelenítővel lehessen használni (a mi esetünkben InTouch)

110 Ábra.  Graph-felület FB-beállítások „meldungok” kikapcsolása




111 Ábra.  Graph-felület FB-beállítások folyamat-diagnosztika kikapcsolása




15.1.9. Lépéslánc-FB-k felhívása az OB1-ben

112 Ábra.  Lépéslánc-FB felhívása az OB1-ben

 Atalálható, lépéslánc elkészülése és lefordítása után a lépésvezérlés egy funkcióblokkban mely az előzetes beállítások szerinti paraméterekkel rendelkezik. A fenti ábra egy lépéslánc-FB-t mutat be standard paraméterkészlettel. Van minimális és maximális paraméterkészlet is, ezekkel majd később foglalkozunk. Ha például az INIT_SQ bemenetet „1“–gyel látjuk el, akkor aktiváljuk a kezdőlépést. A funkcióblok csak grafikus ábrázolásban nyitható meg. Mint a Step7-ben általában az FB-knél, itt is meg kell adni egy instant-adatblokkot, melyet az OB1-ben programozáskor le kell generálni.

15.1.10. Az S7-GRAPH határai

 Egy lépéslánc funkcióblokkban maximum az alábbiak fordulhatnak elő: • 8 lépéslánc összesen 250 lépéssel • 250 tranziens / 250 elágazás • 125 alternatív elágazás • 249 szimultán elágazás • lépésenként 1 elő- illetve utókapcsoló mező Projekt név: File név: Version / Release: Szerző:



 Egy lépésben maximum az alábbiak programozhatók fel: • 100 művelet • 32 kapcsolat átvitelenként • 32 kapcsolat interlock-onként (reteszelésenként) • 32 kapcsolat supervision-onként (felügyeletenként)

 Lépésenként egy transition (átvitel) lehet (alternatív elágazások esetén kettő), egy interlock (reteszelés) és egy supervision (felügyelet). 15.2. S7-GRAPH programozása

113 Ábra.  S7-GRAPH programozása

15.2.1. Lépéslánc létrehozása: A Simatic Managerben hozzon létre egy új funkcióblokkot (új objektum beillesztése)! Adja neki az „FB2” nevet és állítsa be a „Graph” programozási nyelvet!




114 Ábra.  Új FB létrehozása

115 Ábra.  Új Graph-FB létrehozása: létrehozás nyelve: GRAPH Erre az FB-re kattintva az „S7-Graph működésvezérlések“ program megnyílik. Ez az FB csak ezzel a felülettel készíthető el, módosítható. Az első lépés (Schritt 1) automatikusan rendelkezésre áll, melyhez további lépéseket lehet hozzáilleszteni. (rákattintás jobb egér gommbal, vagy a bal gombsorban található funkciót kell alkalmazni).

116 Ábra.  Lépések befűzése




Transition-ok (átvitelek) és Aktion-ok (akciók) megadásához a Tx-re illetve a Stepx-re jobb egérgombbal klikkelve illetve a menürendszer használatával érünk el.

15.2.2. A lépéslánc elmentése és tesztelése

117 Ábra.  A lépéslánc elmentése és tesztelése

 Az elmentéskor az alábbiakat kell figyelembe venni: • Ha a blokkot a lemezszimbólumra kattintva mentjük le (File->Speichern), fennáll annak a veszélye, hogy programozási hibák esetén nem történik meg a mentés. Ezért ajánlott forrást generálni, mint azt az ábra is mutatja, mert azt minden esetben legenerálja a szerkesztő program. A „Források” könyvtárba a lépésláncot még hibásan is elmenti. (nem szövegként) . • A „Konzisztencia vizsgálatnál“ a lépésláncban talált hibákat és hozzá tartozó figyelmeztetéseket a szerkesztő az alsó képernyő bal szélen megjeleníti.




15.2.3. Interlock

118 Ábra.  Interlock - reteszelés

 Ittszerint reteszelési feltételeket adhatunk meg, melyeket később az akcióban az alábbiak lehet aktiválni: •C • L0 • L1

a műveletet csak akkor lehet végrehajtani, ha a reteszelés teljesítve van. a művelet csak egy ciklusra lesz aktív, miután a reteszelés „1” lesz. a művelet csak egy ciklusra lesz aktív, miután a reteszelés „0” lesz.

Ha a reteszelés „0” lesz, az aktuális lépés „zavart” lesz, mégis az interlock-tól (reteszeléstől) független műveletek aktívak maradnak. Amennyiben a következő transition (átvitel) teljesül, a következő lépésre ugrik a programvégrehajtás.




15.2.4. Supervision - Felügyelet

119 Ábra.  Supervision - Felügyelet

 ahogy azt az ábrán is látni lehet, itt lehet a lépésfelügyeleti időket aktiválni. •V1 •V0

a műveletet csak akkor lehet végrehajtani, ha a felügyeleti hiba jön. a műveletet csak akkor lehet végrehajtani, ha a felügyeleti hiba megy.




15.2.5. Az FB felhívása – kapcsolat a projekttel

120 Ábra.  Az FB lépéslánc külső kapcsolása

A blokkot fel kell hívni! Paraméter: Például „INIT_SQ“.= kezdőlépés Az SFC64 a lépéslánc idő-felügyeletét végzi. Győződjön meg róla, hogy a SIMATIC Manager-ben a blokkok között az SFC64 létezik-e! Amennyiben nem létezik, másolja be az SFC-k közül! Töltse le a programját, tehát az FB2, DB2 és OB1 programokat a PLC-be és nézze meg az FB-t státuszban (szemüveggel, Status-Baustein). Ha az FB az „INIT_SQ“ bemenetén „1-jelet“ ismer fel, akkor a lépésláncot az „1“-es lépésre állítja függetlenül attól, hogy akkor éppen melyik lépésben volt található.




15.2.6. Láncvezérlés

121 Ábra.  Láncvezérlés

Láncvezérlés: •Itt lehet az automatikus üzemmódról többek között kézi üzemmódra átkapcsolni, és utána a megfelelő lépést aktiválni. •A kézi üzemmódra történő átkapcsolás előtt a lépésláncot a fenti funkciógombbal először ki kell kapcsolni.




15.2.7. Lépéslánc szinkronizálása

122 Ábra.  Lépéslánc szinkronizálása Ha a modulbeállításokban a „Szinkronizálás [>=V4.x]“ pontot választjuk és a lánc kézi üzemben van, az editor az összes olyan lépést sárgával fogja mutatni, melyek transition-ja (átvitele) pillanatnyilag teljesül. Egy célkereszt lesz látható, mellyel azt a lépést kell kijelölni, amelyiknek aktívnak kell lennie. A szimultán elágazásoknál arra kell figyelni, hogy minden ágon egy lépést ki kell jelölni még akkor is, ha az adott ágban egyetlen lépés sem sárga. Miután a helyes lépést kijelöltük, rákattintással tudjuk aktiválni. Kapcsoljon át most például a „Lánc vezérlésével” ismét automatikus üzemmódba.

15.2.8. Gyakorló feladatok Járjon el az alábbiak szerint: •Hozzon létre a fúró- illetve maróállomáshoz (beleértve a szállítószalagot is) egy-egy lineáris láncot! Alkalmazza ehhez a következő számozást: FB400/DB400 és FB401/DB401! •Vegye át a leírtak szerint az FB-k beállításait! •Definiálja az INIT_SQ, SW_AUTO und SW_MAN paramétereket bemeneti paraméterekként! Projekt név: File név: Version / Release: Szerző:



•Programozza grafikai műveleteit lépésekkel/átvitelekkel és ismertesse őket! •Határozza meg a merkereket a szimbolikusan ismertetett műveleti változókhoz! •Hívja fel az OB1-ben a Graph-láncokat és tesztelje a működést! •Befolyásolja „lefuttatással” a láncvezérlését az S7-GRAPH-ban!

Kiegészítés: •Bővítse ki lépésláncát „odahordozóval” és „leszedővel”! Programozzon ehhez két további S7-Graph-láncot! •A KF motorvezérléshez alkalmazza közvetlenül a műveleti változókat! •A VE vezérléshez alkalmazza saját FC- jét!

Alternatívák •Programozza le a fúró- illetve a maróállomáshoz az „üresjárás” és a „nincs megmunkálás” funkciót! •Alkalmazza ezekhez a funkciókhoz az alternatív ágakat!




16.  Diagnózis és hibakeresés 16.1.  Az Online-ablak

123 Ábra  Online diagnosztika

 Amennyiben a CPU-ban esetlegesen hiba lépne fel, abban az esetben a SIMATIC Manager-ben Online üzemmódba kapcsolva a hiba könnyen diagnosztizálható.




16.2.  Diagnosztizálás a HW Konfig-ban

124 Ábra.  A HW-Konfig online diagnózisnézete A HW Konfig Online nézetében az egyes hardverelemek modulállapotai megjeleníthetők és diagnosztizálhatók.

 Ajelenik HW Konfig Online nézetében a Rack és a DP-állomások tényleges felépítése meg a hozzájuk tartozó modulokkal együtt.




16.2.1.  Az Online-nézet diagnózisszimbólumai

16.2.2.  Jelmodulok diagnózisszimbólumai




16.2.3.  CPU diagnózisszimbólum

16.2.4.  CP diagnózisszimbólum




16.2.5.  A DP- slave diagnózisszimbólumai

16.3.  Modulinformáció

125 Ábra.  Modulinformáció   

Indítsa el a SIMATIC-Manager-rel! Jelölje meg a megfelelő CPU-t! Jobb egérgomb CÉLRENDSZER > MODULINFORMÁCIÓ vagy egy megfelelő menüparanccsal




16.4.  Diagnózispuffer

126 Ábra.  Diagnózispuffer A diagnózispuffer egy körpuffer, mely az eseményeket a sorrend szerint sima szövegben adja vissza. Az első beírás tartalmazza a legújabb eseményt.

Ha a diagnózispuffert meg akarja tekinteni..    

Indítsa el a SIMATIC Managerrel! Jelölje meg a megfelelő CPU-t! Jobb egérgomb CÉLRENDSZER > MODULÁLLAPOT, és ott található a diagnózispuffer, Vagy egy megfelelő menüparanccsal.

16.4.1. Diagnózispuffer - lista Információs funkció Általános

Diagnózispuffer


Információ

Alkalmazás

A kiválasztott modulazonosító adatai, pl. típus, rendelésszám, kiadási állapot, státusz, csatlakozási hely a modulhordozón. A diagnózispufferben az események áttekintése, valamint részletes információ a kiválasztott eseményhez.

A csatlakoztatott modulból az online-információt a tervezett modul adataival össze lehet hasonlítani. Egy CPU STOP okának kiértékeléséhez és a kiválasztott modulon az azt megelőző események kiértékeléséhez. A rendszerben fellépő hibákat a diagnózispufferben még hosszú idő eltelte után is ki lehet értékelni, hogy a STOP okát meg lehessen vizsgálni. Egyes diagnózisesemények fellépésének



Diagnózis vészjelzés DP-slave diagnózis Memória

A kiválasztott modul diagnózisadatai.

Ciklusidő

A kiválasztott CPU leghosszabb, legrövidebb és utolsó ciklusának időtartama. Pillanatnyi rendszeridő, üzemórák és információk a rendszeridő szinkronizálásához (szinkronizálási intervallumok). Kiválasztott CPU modul operandustartományai és rendelkezésre álló blokkjai.

A kiválasztott DP-slave diagnózisadatai (EN 50170 szerint). Memória kiépítése, a munkamemória pillanatnyi leterhelése, a kiválasztott CPU tárolómemóriája és remanencia memória adatai.

Időrendszer

Teljesítményadat ok

Az összes olyan blokk kijelzése, melyek a kijelölt modul funkcióterjedelmében rendelkezésre állnak. Az OB-k, SFB-k és SFC-k listája, melyeket ebben a modulban lehet alkalmazni. Kommunikáció Baud- értékek, a kapcsolat áttekintése, a kommunikációs leterheltség, valamint az üzenetek maximális mérete a kijelölt modul Kbuszán. Stack-ek Stack-ek listája: Csak STOP vagy HALT üzemmódban lehet fellapozni. A kijelölt modul B-Stack-je megjelenik a kijelzőn. Ön ezen olvasni tudja az U-Stack-et, az LStack-et és a Klammer-Stack-et és a megszakítandó blokk hibahelyére tud ugrani. 127 Ábra.  Diagnózispuffer - lista


okát is vissza lehet követni vagy hozzá lehessen rendelni. Egy modulhiba okának kinyomozásához. Egy DP-slave hibájának okának kinyomozásához. Új vagy kibővített blokkoknak egy CPU-ra történő átvitele előtt annak megvizsgálásához, hogy ebben a CPU-ban elégséges tárolómemória áll rendelkezésre, valamint a memóriatartalom tömörítéséhez. A paraméterezett legkisebb ciklusidő, valamint a maximális és pillanatnyi ciklusidő ellenőrzéséhez. Egy modul rendszeridejének és dátumának kijelzéséhez és a rendszeridő szinkronizálásának ellenőrzéséhez. Egy felhasználói program létrehozása előtt és alatt és annak vizsgálatára, hogy a CPU rendelkezik-e az adott felhasználói program lefuttatásához, pl. a be-/ kimeneti képmás méretét illetően. Annak vizsgálatára, hogy az Ön felhasználói programja melyik standard blokkokat tartalmazhatja, illetve hívhatja fel, hogy azok a kijelölt CPU-ban futásképesek-e. Annak megállapítására, hogy a CPU mely kapcsolatai vannak használatban, illetve foglaltak. A STOP okának ábrázolásához és az adott blokk hibájának kijavításához.



16.5.  U-stack

128 Ábra.  U-stack A Megszakítás-stack (U-stack) kijelzi a megszakítás időpontjához vonatkozó listát. • Akkumulátorok: Az akkumulátorok tartalma (AKKU) megjelenik a kijelzőn. • Címlista: A címlista tartalma megjelenik a kijelzőn. • Státuszszó: A státuszszó tartalma megjelenik a kijelzőn. Megszakítási hely: Meg kell mutatnia a megszakított blokkot, valamint azt a modult, melynél a megszakítás után folytatni kellene. • Prioritási osztály: A megszakított prioritási osztály megadása. • Megnyitott adatblokkok: A megnyitott adatblokkok adatai számmal és mérettel. • "Blokkot megnyitni": Ezzel a kapcsolófelülettel tudja Ön a hibát okozó blokkot annak megszakítási helyén online megnyitni és változtatni.




16.6.  B-stack

129 Ábra.  B-stack A felhívási hierarchia grafikus ábrázolása. A felhívott blokkok sorrendjét és dobozolását jeleníti a megszakítási helyig. A B-stack az összes megszakítást is tartalmazza a riasztás OB-k és hiba OB-k, valamint a megnyitott DB-et is.

 Az utolsóként megjelenített blokk a STOP üzemállapotnak oka. Minden blokkhoz meg kell adni a szimbólumot (amennyiben ez rendelkezésre áll).




16.7.  L-stack

130 Ábra.  L-stack Ezzel a kapcsolófelülettel lehet megjeleníteni minden B-stack-ben felsorolt blokkhoz az átmeneti változók stack-jeit (L-stack). A hiba beálltának pillanatában minden blokk átmeneti változójának pillanatnyi értékének az L-Stack-be elmentésre kell kerülnie.

16.8.  Szervezőblokkok a hibaelhárításhoz Aszinkron hiba / redundancia hiba OB 80 időzítési hiba (pl. ciklusidő túllépve) OB 82 diagnózis vészjelzés (pl. rövidzárlat a bemeneti modulnál)

Szinkronhiba OB 121 programozó hiba (pl. DB nem lett betöltve) OB 122 hiba a perifériához való hozzáféréskor (pl. hozzáférés olyan jelblokkhoz, mely nem áll rendelkezésre)

OB 83 kihúzás- / csatlakoztatás riasztás (pl. egy bemeneti modul kihúzása) OB 85 programlefutási hiba (pl. DB nem lett betöltve) OB 86 Decentrális periféria kiesése OB 87 Kommunikációs hiba (pl. Hiba a globális adatokkal való kommunikáció esetén) 131  Ábra. Szervezőblokkok a hibaelhárításhoz Hibák fajtái: Azokat a hibákat, melyeket az S7-CPU-k felismernek, és melyekre a szervező blokkok segítségével lehet reagálni, két kategóriára lehet szétosztani:




• Szinkronhiba: Ezek a hibák a felhasználói program egy bizonyos részében lépnek fel. A hibát egy meghatározott művelet elvégzése váltja ki. Ha a megfelelő szinkron hiba OB nincs letöltve, a hiba fellépésekor a CPU STOP- állapotba vált át. • Aszinkron hiba: Ezeket a hibákat nem a felhasználói program váltja ki közvetlenül. Az ilyen jellegű hibák adódhatnak prioritásosztály hibából, az automatizálási rendszerben fellépő hibákból (pl. modulhibák) vagy redundancia hibákból adódóan. Ha a megfelelő szinkron hiba - OB nincs letöltve, a hiba fellépésekor a CPU STOP- állapotba vált át.

16.9.  Diagnózis Feladat CPU - diagnózis: Járjon el az alábbiak szerint: • Hívjon fel a programjában egy olyan DB-t, mely az AS-ben nem áll rendelkezésre! • Nyissa meg a CPU modulinformációját, és értelmezze a jelentéseket! • Ìrjon olyan hibaszervező blokkot, mely ezt a hibát javítja és az AS-t ismét RUN-ban tudja üzemeltetni!

Kiegészítés: • Írjon egy olyan FC30-at, ahol az FC3-at ismételten felhívja! • Milyen hiba lép fel és hol tudja a hibát megállapítani?

PN-diagnózis • Csatlakoztasson egy PN-résztvevőt! • Diagnosztizálja a hibát a modul információn és a HW-Konfig-on.




17.  Archiválás 17.1.  Archiválások beállításai

132 Ábra.  Archiválások beállításai Archiválás: Egyes projekteket, illetve könyvtárakat tömörített formában be lehet csomagolni egy archív file-ban. Ezt az archiv-ot akár merevlemezen akár szállítható adathordozókon (pl. CD, Pen Drive, stb.) tárolhatjuk. Csak archívé file formájában szállítsák a projekteket lemezeken! Ha a projekt túl nagy, válasszon ki egy archív programot, mellyel a többlemezes archívumokat lehet elkészíteni. Azokat a projekteket nem lehet feldolgozni, melyek egy archív file-ban lettek tömörítve. Ha ezekre az archív projektekre ismét szükség van, az adatokat ki kell tömöríteni, ami azt jelenti, hogy a projektet, illetve a könyvtárat, de archiválni kell.




17.2.  Felhasználói projektek archiválása

133 Ábra.  Beállítások archiválása Archiválja / dearchiválja projektjét/ könyvtárát a Fájl menüparanccsal > Archiválás, illetve Fájl > Dearchiválás. Dearchiválásnál a dearchivált projektek / könyvtárak automatikusan fel lesznek véve a projektlistába / könyvtárlistába.




17.2.1.  Archívum kiválasztása

134 Ábra.  Archívum kiválasztása

17.2.2.  Archívum létrehozása

135 Ábra.  Archívum létrehozása




18.  Tippek és trükkök 18.1.  Blokkok összehasonlítása

136 Ábra.  Blokkok összehasonlítása Bevezetés: Ha Ön olyan blokkokat szeretne összehasonlítani, melyek különböző helyeken találhatók, akkor a következő lehetőségek állnak rendelkezésére a blokk összehasonlítás végrehajtásához. A blokk összehasonlítás funkció a SIMATIC Managerben az Extrák menüparanccsal > Blokkok összehasonlítása. A „Menj …- ra/re” kapcsolási felületre történő kattintással a „Blokkok összehasonlítása – eredmények” párbeszédablakban, az „Összehasonlítás” lista a (KOP/FUP/AWL) programszerkesztőben az adott tartalommal lesz megjelenítve. A blokk összehasonlítás felhívása programszerkesztőben az Extrák > On/offline partnerek összehasonlítása menüpontban érhető el. Az összehasonlítás a kódblokkok (OB-k, FB-k, FC-k) és az adatblokkok (DB-k) között lehetséges.




18.2.  Referenciaadatok kijelzése

137 Ábra.  Referenciaadatok kijelzése

1.2.1. A lehetséges referenciaadatok áttekintése Ön referenciaadatokat állíthat elő és értékelhet ki annak érdekében, hogy a felhasználói program tesztelését és megváltoztatását megkönnyítse. A referenciaadatokat például az alábbiakban felsorolt célokra lehet felhasználni: • A teljes felhasználói program áttekintésére, • Változtatások és tesztek alapjaira, • A programdokumentáció kiegészítésére. Nézet Keresztutasít ás lista

Lefoglalási terv

Alkalmazás A memóriatartományban lévő E, A, M, P, T, Z, és DB-, FB-, FC-, SFB- és SFCfelhívások alkalmazásának áttekintése a felhasználói programon belül. A Nézet menü > Keresztutasítással az operandusokhoz lehet az összes keresztutasítást, beleértve az átfedő hozzáféréseket is a megjelölt operandusokon megjeleníteni. Annak áttekintése, hogy az E, A és M memóriatartományok operandusainak melyik bitje, illetve hogy a felhasználói programon belül milyen időzítők és számlálók kerültek már felhasználásra, egy fontos alap a hibakereséshez vagy változtatásokhoz a felhasználói programban. A blokkok felhívási hierarchiája a felhasználói programon belül, a felhasznált blokkok és azok függőségi viszonyainak áttekintése. Az összes, a szimbólumtáblázatban definiált szimbólum áttekintése, melyeket azonban a felhasználói program részeiben nem használunk fel, és melyek a referenciaadatokhoz rendelkezésre állók. Áttekintés az összes abszolút címről (abszolút operandusokról és blokkokról), melyeket a felhasználói program részeiben felhasználunk, és melyekhez azonban a szimbólumtáblázatban nincs szimbólum definiálva.

Programszer kezet Nem alkalmazott szimbólumok Operanduso k szimbólumok nélkül 138 Ábra.  Referenciaadatok áttekintése Projekt név: File név: Version / Release: Szerző:



19.  Ellenőrző kérdések 19.1.  Hardware 1.

Milyen alapelemeket tartalmaz egy automatizálási rendszer?

2.

Hogyan lehet teljes memóriatörlést csinálni a CPU-n?

3.

Mi történik a teljes memória törléskor?

19.2.  Szoftver 1.

Hogy hívják azt a 3 szoftvercsomagot, melyeket a STEP7-ben használunk?

2.

Mit jelent PROFIsafe?

3.

Milyen eszközzel kell a felhasználói szoftvert regisztrálni?

19.3.  Formátumok és számrendszerek 1.

Írja le: bit, byte, szó, duplaszó!

2.

Mire kell a szó címzésekor figyelni?

3.

Mi az értéke a biteknek és a byte-oknak (sorrend)?

4.

Nevezze meg az S7 különféle számrendszereit.

5.

Mik az alapvető ismérvei a számrendszereknek?

6.

Mi egy "BCD- szám", példával?

19.4.  A SIMATIC Manager 1.

Mik azok az objektumok és a könyvárak?

2.

Milyen nézetek vannak a SIMATIC Managerben?

3.

Mi a különbség a könyvtárak és a projektek között?

4.

Nevezzen meg legalább 3 részprogramot a SIMATIC-Managerből!

5.

Milyen menüpont alatt található a teljes memóriatörlés?

6.

Hogy állítjuk be SIMATIC Managerben az interfészt S7-hez?




19.5.  S7-hardver 1.

Hogy járunk el, ha egy új konfigurációt szeretnénk létrehozni egy AS-hez?

2.

Hogy lesz a PROFIBUS az S7-ben bekötve?

3.

Nevezze meg 3 tulajdonságát a CPU-nak.

4.

Mi történik a HW-Konfig-ban mentéskor?

5.

Mi történik a HW-Konfig-ban mentéskor és fordításkor?

6.

Mit jelez ki a címeket áttekintő ablak?

7.

Mire szolgál a jelszavas védelem?

8.

Mihez lehet még a HW-Konfig programot felhasználni?

19.6.  Blokkok általában 1.

Milyen blokkfajták léteznek?

2.

Nevezzen meg három különféle OB-t.

3.

Mi egy SDB és hogy állítjuk elő?

4.

Magyarázza meg a különbséget az FC és az FB között!

5.

Hogy hívják a blokkokat felhívó parancsot?

6.

Milyen nagy a maximális hívásmélység egy S7-300- as vezérlésnél?

19.7.  Programfeldolgozás 1.

Magyarázza el a ciklikus programfeldolgozást.

2.

Melyik blokk fog az SPS újraindításakor átfutni?

3.

Mi a PAE és PAA?

4.

Milyen komponensekből áll egy vezérlési utasítás?

5.

Magyarázza meg ezeket a kifejezéseket: VKE, első lekérdezés, státusz?

6.

Mire kell egy EXOR alkalmazásakor figyelni?

7.

Hány akkuja van egy S7-300-as CPU-nak?

8.

Mi az az AKKU 1?

9.

Mi történik az Akku1 előző beírásával?




19.8.  KOP, FUP, AWL szerkesztő 1.

Milyen ábrázolási fajtákat ismer a STEP7?

2.

Hogyan kell egy blokkot létrehozni?

3.

Hogyan lesz egy blokk az AS-be továbbítva?

4.

Hogy lehet egy blokk státuszát megfigyelni?

5.

Hogy lehet a fénygomb színeit a PP17-nél állítani?

6.

Hol lehet a gombot paraméterezve a PP17-hez állítani?

19.9.  Szimbólumszerkesztő 1.

Mire szolgál a szimbólumszerkesztő?

2.

Milyen oszlopokból áll a szimbólumszerkesztő?

3.

Milyen gyakran lehet egy operandust szimbolikusan megnevezni?

4.

Nevezzen meg három különféle operandust, melyeket szimbolikusan hozzá lehet rendelni!

5.

Hogy lehet szimbolikusan programozni a blokkban?

19.10.  Ábrázolás az FUP-ban 1.

Mi egy konnektor?

2.

Minek van elsőbbsége egy R/S tagnál?

3.

Írja le egy negatív él funkcióját!

4.

Hány különféle időzítés létezik és nevezzen meg 3-at közülük.

5.

Hogyan néz ki a timer-en az időzítés bemenet szintaxisa?

6.

Hány különféle számláló létezik?

7.

Mikor áll a Q - kimenet egy számlálónál "1"- en?

8.

Milyen formátumban kell a DEZ - kimeneten a számláló értékét megjeleníteni?

9.

Meddig tud egy számláló számolni?

10.

Milyen összehasonlító műveletek léteznek? Nevezzen meg közülük legalább 3-at4




11.

Milyen számformátumokat kell egymással összehasonlítani?

12.

Az IN1 és IN2 két paraméter közül melyiknek kell egy >= lekérdezéskor nagyobbnak lennie?

13.

Nevezzen meg három aritmetikai funkciót!

14.

Hogy működik egy ugrósor?

15.

Magyarázza meg a LOOP (hurok) parancsot!

16.

Mikor van szükség a STEP7- ben (példa) egy közvetett címzésre?

19.11.  FB és FC blokkok és adatblokkok 1.

Miben különbözik egymástól az FC és az FB?

2.

Milyen paraméterei (Deklarálás) vannak egy FC- nek és mire kell itt figyelni?

3.

Nevezzen meg három különféle adattípust!

4.

Hogy kell egy helyi paraméterhez hozzányúlni?

5.

Hogy kell a DB-ket alapvetően megkülönböztetni?

6.

Mikor kell a kezdőértékeket átvenni?

7.

Hogy lehet egy bitre egy DB-n belül hozzáférni? Nevezzen meg két lehetőséget.

19.12.  Változók táblázata 1.

Mire használunk egy változótáblázatot(VAT)?

2.

Mi a különbség a vezérlés (STEUERN) és a kényszerítés (FORCEN) között?

3.

Mit lehet a Trigger menüpont alatt beállítani?

19.13.  S7-GRAPH 1.

Nevezze meg a lépéslánc három előnyét!

2.

Milyen elemek találhatók egy lépésláncban?

3.

Melyik tranziens aktív?

4.

Mikor lesz egy blokk aktív?

5.

Mit jelent a felügyelet?

6.

Nevezze meg a műveleti változók három tulajdonságát!




7.

Mi egy alternatív útvonal?

8.

Mi egy szimultán útvonal?

9.

Hogyan kell egy várakozási időt az S7-GRAPH-ban programozni?

10.

Mit csinálunk a láncvezérléssel?

19.14.  Diagnózis és hibakeresés 1.

Mi a legegyszerűbb diagnózis a STEP7 alatt?

2.

Milyen eszközzel (tool) lehet a DP-résztvevőknél a hibákat kideríteni?

3.

Hol kell pl. a CPU hibákat beírni?

4.

Milyen információ áll az U-stack-ben?

5.

Milyen információ áll a B-stack-ben?




Irodalomjegyzék [1] Bruno Kaip-Erlenbusch – MCG_26.13.02_S7-Grundlagen_Übersicht V2.0




S7 Alapismeretek. Version 1.0. Szerző. Goldschmidt Balázs. Telefon: +36 (1) Telefax: +36 (1)

Recommend Documents