SZEMBENÉZÉS ÉS IRÁNYVÁLTÁS
BUDAPEST FŐVÁROS XV. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI-TÁRSADALMI PROGRAMJA 2010–2014
1
I./
A GAZDASÁGI-TÁRSADALMI PROGRAM 2010-2014 FELÉPÍTÉSÉNEK ELVEI, CÉLJAI, ALAPVETŐ IRÁNYAI
A./
A legfontosabb feladat a SZEMBENÉZÉS a valós helyzettel – ami elsősorban harcot jelent a sokrétű adósság ellen 1./ Az adósság sokféle 2./ 2007-2010 között 4,2 milliárdos hitel és kötvény 3./ Elaprózott hitelcélok 4./ A fenntarthatóságot biztosító fejlesztési célok hiánya 5./ Örökölt károk, veszteségek, kötelezettségek 6./ Az értékvédelem gyengesége 7./ Elindult a kerületrészek lesüllyedése 8./ A XV. kerület imázsa a szociális ellátás 9./ Rendetlenség minden téren 10./ Az „álszent élősdiség” rendszere
B./
Az IRÁNYVÁLTÁS legfontosabb jegyei: 1./ Radikális szemléletváltás 2./ A gazdasági-társadalmi alapelvek 3./ A versenyképesség erősítése 4./ Jelentős településfejlesztési programok 5/ Koncentrált, takarékos, hatékony igazgatás és városüzemeltetés 6./ Együttműködés és külső források bevonása 7./ Komplex, rendszerelvű megközelítést 8./ Értékvédelem és értékteremtés 9./ Környezet- és családbarát jelleg erősítése 10./ A fenntarthatóság biztosítása 11./ Új „társadalmi szerződés” 12./ Milyen a jó terv?
II./
A XV. KERÜLET ADOTTSÁGAI – AZ ELMÚLT ÉVTIZEDEK TÜKRÉBEN (földrajzi hely, infrastruktúra, emberi tényezők-demográfiai adottságok, munkaviszonyok, gazdasági tényezők, közrend-közbiztonság)
A/
A XV. kerület földrajzi adottságai 1./ A XV. kerület három városrészének változásai az elmúlt évtizedekben 2./ A beépített terület változásai az elmúlt évtizedekben 3./ A közlekedési hálózat változásai az elmúlt évtizedekben a./ Közúthálózat b./ Közösségi közlekedés 4./ A közműhálózat változásai az elmúlt évtizedekben 5./ A környezeti állapot változásai a./ Levegőszennyezettség b./ Felszíni és felszín alatti vizek
2
c./ d./ e./
Zajterhelés Talajszennyezettség, zöldfelületek károsítása Hulladékkezelés
B./
A XV. kerület táji és építészeti értékei 1./ Táji értékek – a zöld jelleg 2./ Városépítészeti, építészeti értékek
C./
A XV. kerület demográfiai jellemzői, szociális adottságai 1./ A XV. kerület népessége a./ A XV. kerület népességének változása az elmúlt évtizedekben b./ a XV. kerület népessége a budapesti kerületek között c./ A népesség összetételének változása d./ Újpalota demográfiai jellemzői 2./ A XV. kerület szociális helyzete a./ Szociális problémák, amelyek az egyes kerületrészek lakosságát hangsúlyosabban érintik (a Szociális térkép 2009 alapján) b./ Lakossági díjhátralék, lakásfenntartási és lakbértámogatás
D./
A gazdasági aktivitás jellege, fejlődése
E./
A közrend, közbiztonság változásai 1./ A közterületek, külterületek rendjének változásai a./ A közterületek rendje b./ A külterületek rendje c./ A hajléktalankérdés a XV. kerületben 2./ A közbiztonság kedvezőtlen változása a./ A lecsúszás következményei b./ A kerületi rendőrség c./ A deviancia megjelenési formái d./ A civil társadalom
F./
Az adottságok összefoglalása - SWOT analízis
III./
HELYZETKÉP – A RENDSZERVÁLTOZÁSTÓL, ILLETVE AZ EZREDFORDULÓTÓL NAPJAINKIG
A./
Településfejlődés, igazgatás, intézmények, gazdaság fejlődésének helyzetképe 1./ Az egyes kerületrészek fejlődésének jellege, iránya a./ Rákospalota fejlődésének jellege, iránya b./ Pestújhely fejlődésének jellege, iránya c./ Újpalota fejlődésének jellege, iránya d./ A települési értékvédelem helyzete - feltáratlan és pusztuló értékeink e./ Az önazonosságtudat az 1950-es állapothoz képest visszafejlődött
3
2./
7./
A közigazgatás, intézményfenntartás fejlődése a./ A közigazgatás fejlődése b./ A kötelező és önként vállalt feladatok teljesítése c./ Intézményfenntartás fejlődése 3./ Az önkormányzat gazdálkodása számokban 4./ A költségvetés helyzete, lehetőségei A 2011. év költségvetési helyzete A további évek feladatai 5./ Önkormányzat és versenyképesség – helyi gazdasági infrastruktúra 6./ Vagyongazdálkodás a XV. kerületben – lakás és nem lakás célú ingatlanvagyon helyzetének alakulása a./ A lakásvagyon privatizálásának folyamata b./ A megmaradó lakásvagyon értékelése c./ A nem lakáscélú ingatlanok hasznosítása d./ Egyéb ingatlanok – pl. ÉPK, lakás-, bérlakásépítési programban felhasználható ingatlanok Az önkormányzat tulajdonában álló cégek - Palota Holding Zrt - Répszolg Kft - Csapi-15 Kft - Palota-15 Kft - RUP-15 Kft - Kommunikációs Társaság
B./
Közoktatás, köznevelés, közművelődés és sport helyzetképe 1./ Közoktatási-köznevelési intézmények fejlődésének alakulása 2./ Közművelődés intézményeinek fejlődése 3./ Sportcélú intézmények fejlődésének alakulása
C./
Egészségügy, családtámogatás, szociális helyzetkép 1./ Egészségügyi intézmények fejlődésének alakulása, a háziorvosi és a járóbeteg szakellátás fejlődése 2./ A családtámogatás rendszere, gyermek- és ifjúságvédelem 3./ A szociális támogatások rendszere 4./ A szociális intézmények fejlődésének alakulása
IV.
JÖVŐKÉP – A GAZDASÁGI-TÁRSADALMI PROGRAM 2010-2014 RÉSZPROGRAMJAI
A./
Fenntartható Településfejlesztési, Igazgatáskorszerűsítési, Kommunikációs, Gazdaságfejlesztési és Városüzemeltetési Program 1./ Településfejlesztési program – család- és környezetbarát jelleg, fenntartható fejlesztés
4
a./
2./
3./
Új kerületfejlesztési koncepció – XV. kerületi Társadalom- és Településfejlesztési, Igazgatásszervezési és Helyi Gazdaságfejlesztési Terv készül b./ Térinformatika fejlesztése. c./ Szabályozási tervek, helyi építési szabályzat(ok) készítése. d./ Az építészeti kultúra felemelése érdekében megújítjuk a XV. kerületi Tervtanácsot. e./ Építészeti és ötletpályázatok. f./ Településrendezési szerződések felülvizsgálata. g./ Új Közlekedésfejlesztési Koncepció készítése. h./ XV. kerületi Közterületfejlesztési program i./ A közösségi tervezés elterjesztése j./ A kerület mindhárom városrészében jelentős zöldfelület fejlesztést folytatunk a 2010-2014 közötti ciklusban. k./ Értékvédelmi Kataszter, majd Koncepció és program készül. l./ Konkrét fejlesztési programok. Igazgatáskorszerűsítés, Költségvetési és Kommunikációs Stratégia a./ A Polgármesteri Hivatal átvilágítása, átszervezése b./ Új, egységes Szervezési és Működési Szabályzat készül c./ Zöld költségvetések készülnek d./ A költségvetés lehetőségei e./ Az informatikai rendszer átvilágítása, fejlesztése f./ Az e-ügyintézés kiterjesztése g./ Városgazdálkodási Irodát hozunk létre h./ Új Kommunikációs Társaság létrehozása i./ Együttműködési irodák létrehozása j./ A civil és egyházi stratégia átalakítása Gazdaságfejlesztési program a./ Vagyongazdálkodás átvilágítása, új vagyongazdálkodási rendelet készítése b./ Az önkormányzati lakásvagyon átvilágítása, új lakásgazdálkodási rendelet c. A nem lakás célú bérlemények átvilágítása, új vagyongazdálkodási rendelet d./ Az önkormányzat tulajdonában álló cégek átvilágítása, átszervezése e./ Az adórendszer fejlesztése, adópolitika f./ Bérlakás, lakásépítési program g./ Közreműködés és részvétel fejlesztési övezetekben h./ Társasházi felújítási pályázat átalakítása i./ Padlásszigetelési pályázat j./ Munkahelyteremtésben való közreműködés k./ Szociális gazdaság fejlesztése l./ ESCO típusú cégek támogatása a panelfelújításban m./ A falu és város kapcsolata új alapokon
5
4./
5./
B./
Városüzemeltetési program a./ Hatékony lakosságszolgálatot hozunk létre – zöldszám, gyors reagálás b./ Parkőrszolgálatot hozunk létre és erősítjük a közbiztonság infrastruktúráját c./ A városüzemeltetés új utakon – a RÉPSZOLG Kft. megerősítése Az intézményekért felelős XV. kerületi Intézményi Gazdálkodási-Műszaki Központ (IGMK) létrehozása
Közoktatási, Köznevelési, Közművelődési és Sport Program 1./ Közoktatás és Köznevelési Program a./ A kötelező feladatok biztosítása, fejlesztése, az önként vállalt feladatok átvilágítása b./ Az oktatási-nevelési intézmények átvilágítása, átszervezése c./ Iskolafejlesztési program d./ Kamaszparkok létesítése e./ Óvodafejlesztési program f./ A történelmi egyházak bevonása az oktatás-nevelés programjába g./ Intézményi energetikai fejlesztés h./ A bölcsődei hálózat átvilágítása, fejlesztése 2./ Közművelődési, Közösségfejlesztési Program a./ Az önként vállalt feladatok átvilágítása, fejlesztése b./ A közművelődési intézmények átvilágítása, fejlesztése c./ Közép- és Hosszútávú Közművelődési Koncepció d./ Újpalotai Főtér és Közösségi Ház fejlesztése e./ A Rákospalotai Múzeum fejlesztése f./ Közművelődési offenzíva – közművelődési megállapodások g./ Közművelődési és ünnepi naptár h./ Az 1956-os emlékmű átalakítása i./ A közösségi élet új színterei j./ A történelmi egyházak bevonása a közművelődési programokba k./ A civil szervezetek bevonása a közművelődési programokba 3./ Sport Program – versenysport, diák és szabadidősport a./ Az önként vállalt feladatok átvilágítása, fejlesztése b./ Sportcélú intézmények, sportolási infrastruktúra átvilágítása c./ Sportegyesületek, sportprogramok rendszerének átvilágítása d./ Rendszerelvű sportcélú fejlesztések, programok indítása o Miénk a grund! o Műfüves pályák létesítése o Jégpálya létesítése és fenntartása o Tornacsarnok/tornaterem-építési és -felújítási program o Nyitott iskolák rendszere e./ A versenysporttal való kapcsolat új alapokra helyezése
6
C./
Egészségügyi, Családtámogatási és Szociális Program A kötelező feladatok biztosítása, fejlesztése, az önként vállalt feladatok átvilágítása 1./ Egészségügyi Program a./ Háziorvosi ellátás, járóbeteg szakrendelés fejlesztése b./ Szűrés, megelőzés, tanácsadás c./ Észak-pesti Egészségügyi és Szociális Mintaprojekt 2./ Családtámogatási, -védelmi Program a./ A családtámogatási és gyermekjóléti ágazat fejlesztése b./ Bölcsőde fenntartási, fejlesztési program c./ XV. kerületi Családintézet felállítása 3./ Szociális Program a./ Szociális szolgáltatásszervezési koncepció b./ A szociális támogatási rendszer c./ Az esélyegyenlőségi program d./ Szociális városközpont kialakítása Újpalotán e./ Közfoglalkoztatás rendszere
V./
A BUDAPEST FŐVÁROS XV. KERÜLET GAZDASÁGI-TÁRSADALMI PROGRAMJA 2010-2014 TÁRSADALMASÍTÁSÁNAK FOLYAMATA
A./ B./
Egyeztetés tágabb körben A Gazdasági-társadalmi Program 2010-2014 összefoglalása minden háztartás számára A Gazdasági-társadalmi Program 2010-2014 évenkénti aktualizálása A Gazdasági-társadalmi Program 2010-2014 időarányos eredményeiről évenként beszámolási kötelezettség
C./ D./
Budapest, 2011. április 2.
7
I./
A GAZDASÁGI-TÁRSADALMI PROGRAM 2010-2014 FELÉPÍTÉSÉNEK ELVEI, CÉLJAI, ALAPVETŐ IRÁNYAI
Az önkormányzatokról szóló 1990. LXV. törvény 91 §-a előírja, hogy az önkormányzatnak gazdasági programot kell készítenie. A (6) bekezdés további részleteket határoz meg a program kötelező elemeiről. Mivel a XV. kerületben 2010-ben a választópolgárok akaratából egy tizennyolc éve hatalmon lévő politikai irányt új irány váltott föl, indokoltnak tartjuk, hogy a törvény által előírt mélységnél mélyebbre ássunk, a gazdasági programot társadalmi elemekkel egészítsük ki, történeti, szociológiai, demográfiai hátteret is fölvázoljunk, s ezekkel összekötve határozzuk meg a jelen ciklus gazdasági programját. A./
A legfontosabb feladat a SZEMBENÉZÉS a valós helyzettel – ami elsősorban harcot jelent a sokrétű adósság ellen
1./
Az adósság sokféle A XV. kerületben – mint ahogyan az országos politikában – az egyik legfontosabb feladat a harc az adósság ellen. Az adósság konkrét pénzügyi helyzetet, elszalasztott lehetőségeket, rosszul kezelt, nagy értékű ingatlanokat, az élősdiség sajátos rendszerét, a konkrét településfejlesztési célok hiányát, a rosszul működő önkormányzati vállalatokat, a drágán működő intézményhálózatot egyaránt jelent.
2./
2007-2010 között 4,2 milliárd hitel és kötvény A XV. kerület eladósodása egyre számottevőbb – 2007 óta csaknem 4,2 milliárd Ft-os hitelt vett fel, illetve kötvényt bocsátott ki. Mindez önmagában nem volna káros a kerület gazdálkodására nézve, ha lenne mögötte valós, hatékony, az itt élők érdekeit szolgáló fejlesztéspolitika. Az újabb és újabb és egyre inkább növekvő hitel, illetve kötvény alapvetően a pazarló gazdálkodás következménye. A XV. kerületi Önkormányzat adósságállománya az alábbiakban részletezett hiteleket és kötvényeket tartalmazza:
a)
a Panel Plusz program I. ütemének (Nyírpalota utca 1-21. sz. alatti társasház és a Nádastópark 22. sz. alatti társasház) önkormányzati önrészéhez 2007-ben 72.484 eFt hitelfelvételre került sor, amely felhasználásra került. A hitel lejáratának időpontja 2021. augusztus 31., kamata 3 havi EURIBOR+1%.
b)
2007 októberében 1 milliárd Ft-nak megfelelő, CHF alapú kötvény kibocsátására került sor. A lejárati ideje 2022. október 5., a kamatláb 3 havi CHF LIBOR+0,5%.A kötvény teljes összegben történő igénybevétele megtörtént.
c)
2009-ben az Önkormányzati Infrastruktúra-fejlesztési Programhoz kötődően 1,4 milliárd Ft összegű hitelkeret-szerződés megkötésére került sor. A hitel igénybevétele 2009-ben megkezdődött, és jelenleg is folyamatban van. A hitel keretösszege 5 hitelcél (Általános beruházási célok, Közoktatási célú beruházások; Panel Plusz Hitelprogram; Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése; Új Magyarország Fejlesztési terv pályázati önrészei) keretösszegeiből tevődik össze. A kölcsön visszafizetési határideje 2024. június 5-e, A kamatláb 3 havi EURIBOR+ a céltól függően eltérő felár.
d)
A Képviselő-testület döntése alapján 2010 augusztusában 1,7 milliárd Ft-nak megfelelő EUR összegű kötvény kibocsátására került sor. A kötvény felhasználása folyamatban van. A lejárat ideje 2025. augusztus 9., kamata 3 havi EURIBOR+3,95%.
8
Az önkormányzat adósságszolgálatának alakulása 2011-2014 között (eFt) Kötelezettség jogcíme
2011
1 000 000 eFt összegnek megfelelő, CHF alapú, 2007. október 5-én kibocsátott kötvény tőketörlesztés kamatfizetés
2012
2013
2014
Összesen (2011-2014)
78 719 6 180
81 297 5 751
83 959 5 268
86 709 4 789
330 685 21 987
5 917 1 170
5 917 1 060
5 917 944
5 917 832
23 668 4 006
72 483 975 Ft összegű 2007ben felvett Panel Plusz hitel tőketörlesztés kamatfizetés 1 400 000 eFt összegű beruházási hitel tőketörlesztés kamatfizetés 1 700 000 eFt összegnek megfelelő, EUR alapú, 2010. augusztus 9-én kibocsátott kötvény tőketörlesztés kamatfizetés
0 42 573
85 722 47 789
114 296 44 074
114 296 40 112
314 314 174 549
106 236 77 131
106 236 71 988
106 236 66 439
106 236 61 093
424 945 276 652
Összesen
317 927
405 760
427 134
419 984
1 570 806
Az önkormányzat által 2007-2010 közöt felvett hitelek és kibocsátott kötvények teljes adósságszolgálatát a következő diagram szemlélteti: Az önkormányzat adósságszolgálatának alakulása 2007-2025 között
eFt
450 000 427 134 419 984
adósságszolgálat összesen
406 069
405 761
392 151
400 000
378 825
412 908 398 989
370 675 385 398
359 828
350 000 317 927
300 000 tőketörlesztés
250 000 237 968
200 000 189 607 171 663
150 000 100 000
95 589
82 657 95 904
kamatfizetés 33 993
50 000 0 évek
2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 401 847
1 570 806
1 610 118
1 494 726
505 535
2007-2010
2011-2014
2015-2018
2019-2022
2023-2025
A 2011-2022. között évi kb. 400 milliós adósságszolgálat – ha nem erre a célra kellene fordítanunk – évente két intézmény magas szintű felújítását jelentené. Az előző városvezetés egyik káros öröksége, hogy nem tudunk élni ezzel a lehetőséggel.
9
Az ábra az Állami Számvevőszék 2007-2009 közötti időszak vizsgálatáról szóló jelentésben szerepel (Megjegyzés: a saját adataink ettől a diagramtól eltérnek!) 3./
Elaprózott hitelcélok Ha számvitelileg nem is feltétlenül, de gyakorlatilag működési hiteleket vett fel az önkormányzat: csak így volt fenntartható a felduzzasztott hivatali apparátus, a méltányosságok rendszerére alapozott szociális ellátó rendszer, ezzel lehetett betömni többek között az önkormányzati vállalatok rossz gazdálkodásából eredő lukakat – a lakásgazdálkodás átpolitizált, a vagyongazdálkodás és a szociális szempont keveredése százmilliós nagyságrendű veszteséget okoz, a XV. kerület nem rendelkezik hatékony vagyongazdálkodási koncepcióval. A működési hiány alakulása 2007-2010
hiány mértéke millió Ft
2007 -380
2008 +5
2009 -215
2010 -338
Ez azt jelenti, hogy 2007-2010 között egyedül 2008-ban volt működési többlete az önkormányzatnak, a többi évben 215-380 milliós működési vesztesége volt, azaz a kerület működtetéséhez hiteleket, kötvényeket, valamint felhalmozási célú bevételeket használt föl az előző vezetés. 4./
A fenntarthatóságot biztosító fejlesztési célok hiánya A legfájdalmasabb örökség a kerület valós értékeire alapozott, az itt élők érdekeit figyelembe vevő, fenntarthatóságot biztosító településfejlesztési célok hiánya – a 1719 milliárdos költségvetésből jelentős fejlesztésre 2010-ig nem futotta, semmilyen jelentősebb közintézmény nem épült, régi ígéretek-adósságok nem teljesültek, a meglévők állapota romlott. A szomszédos kerületek fejlődése ugrásszerű a XV. kerülethez képest:
10
- a IV. kerületben 2010-ben adták át a megújult Szent István teret a Városháza főtemplom és piac között – a beruházás I. üteme kb. 1,5 mrd Ft volt; - a XIII. kerületben a lakosság lélekszáma folyamatosan nő, számos új intézmény létesült: az újlipótvárosi Radnóti Miklós Művelődési Központ, amelyet saját forrásból hoztak létre; - a XVI. kerületben a Fejlődő Kertváros Program keretében 2006-2010 között 150 utcát építettek, 1,7 milliárdért új városközpont épült, benne piaccal, Erzsébetligetben egy volt szovjet laktanya területén színház és uszoda működik. A szomszédos IV., XIII., XVI. kerület fejlesztéseivel szemben a XV. kerületnek még tervei sem voltak. Lemaradtunk a kerületek versenyében: a XV. kerületben sem a kertvárosok, sem a lakótelepek nem vonzóak – ennek okai szerteágazóak, egy mondattal viszont összefoglalható: koncepciótlan, a meglévő értékeket és az itt élők érdekeit semmibe vevő kerületvezetés 20 évig. 5./
Örökölt károk, veszteségek, kötelezettségek A jelen kerületvezetésre háruló, „örökölt” károk, veszteségek és kötelezettségek (becsült adatok): - Észak-pesti Kórház ingatlanegyüttesében keletkezett kár mintegy 5 milliárd Ft; - Ozmán utcai óvoda – Mozdonyvezető utcai óvoda ingatlan eladás és vétel kapcsán keletkezett kár mintegy 300 millió Ft (perérték); - Zsókavár utcai KMOP pályázatok hozzá nem értésből, vezetési hibákból eredő kára – közvetlenül mintegy 37 millió Ft visszafizetés, a kár ennél sokkal jelentősebb, az egy-másfél év késedelméből adódó kár mintegy 100 millió Ft; - Fő utcai óvoda pályázat rossz előkészítéséből eredő kár mintegy 10-15 millió Ft. - az Elephant Holding XV. ker. Régi Fóti út-Mógyoród útja menti Palota liget beruházással kapcsolatban indított per értéke – az önkormányzat hibájából – pervesztés esetén akár több százmillió Ft is lehet; - a lakáselidegenítés bevételeinek 50 %-át be kellett volna fizetni egy fővárosi rehabilitációs alapba, ez nem történt meg 1994 óta (!), az ebből eredő minimális kültség 150-170 millió Ft; - az önkormányzat előző vezetése negyed milliárd forintért megvásárolta a Fővárostól – az M3-as zajvédőfal kiegészítésének biztosítása érdekében – az Ady Endre utca 31-33. sz. alatti volt Petőfi Sándor Szakközépiskola épületét, anélkül, hogy valamilyen konkrét célt meghatározott volna vele kapcsolatban, az épület őrzése, temperálása havi több százezer forintot jelent. A fentiekben részletezett károk, veszteségek, kötelezettségek összértéke: 5,5-6,2 milliárd Ft, ami az előző időszakok kerületvezetése okozott, de a politikai váltás miatt a helytállás a mostani kerületvezetésre hárul és együtthatásuk esetén akár a XV. kerület teljes gazdasági ellehetetlenülését is eredményezheti – a már említett hitel- és kötvény törlesztési kötelezettségével együtt. Ezekért a károkért, veszteségekért, kötelezettségekért a kollektív felelőtlenség – testületi döntések – okolhatók.
6./
Az értékvédelem gyengesége A meglévő építészeti és táji értékek számbavétele az elmúlt húsz évben nem készült el, a védendő építészeti értékek pusztulnak (ld. Észak-pesti Kórház műemléki együttese,
11
MÁV-telep, Liva-malom stb.), a kertvárosi védelemre érdemes sajátos utcaképeknek még a felismeréséig sem jutottak el. 7./
Elindult a kerületrészek lesüllyedése A lakótelepi körzetekben és a kertvárosban egyaránt elindult a lesüllyedés, ennek következménye a lakások, ingatlanok elértéktelenedése, a deviancia megjelenése. Ezt a folyamatot erősíti a rossz lakás- és vagyonpolitika. Ez a negatív tendencia a lakótelepen erősebb, mint a kertvárosokban.
8./
A XV. kerület imázsa a szociális ellátás A XV. kerület imázsa a szociális ellátórendszer fejlettsége, a szociálisan rászorulókat emlegetik a legtöbbet, ezzel szemben pl. a hajléktalankérdés megoldatlan, ez az újpalotai lakótelep jelentős részén immár akut problémává vált, a Szentmihályi út melletti Kiserdő hajléktalantanya lett. Az önkormányzat tehetetlen volt az elmúlt években ebben az ügyben. Hasonlóképpen tehetetlen volt a prostituáltak kiszorításával kapcsolatosan is.
9./
Rendetlenség minden téren A rendetlenség az élet minden területén megjelenik: a közterületeken, az emberi viszonyokban, a közbiztonság romlásában egyaránt. A gazdaszemlélet hiánya megmutatkozik az önkormányzati tulajdonú lakás- és nem lakáscélú ingatlanok állapotában, a parkok és közterületek gondozatlanságában egyaránt. Ez kihat a társadalmi viszonyokra is, bátorítja azokat az elemeket, amelyek az igazgatás gyengeségét kihasználva megtorlás nélküli szabálytalanságokat képesek hosszú időre konzerválni.
10./
Az „álszent élősdiség” rendszere Az elmúlt húsz évben a szocialista városvezetés az „álszent élősdiség” sajátos rendszerét alakította ki – ez megjelenik a vezetői javadalmazásokban, a feleslegesen felduzzasztott polgármesteri „udvartartásban”, a méltányosságok kiterjedt rendszerében, az aránytalan mértékben kiterjedt szociális juttatásokban, az ellenőrzés, számonkérés gyengeségében, a rosszul működő önkormányzati cégekben egyaránt. Az eredmény: elvándorlás, a XV. kerület presztízsének csökkenése, a gazdasági aktivitás bizonytalanná válása, amit az évek óta tartó általános recesszió felerősített. A múlttal való szembenézés sajnos még évekig eltart, mivel az „örökség” és a káros hagyaték felszámolása rendkívül szerteágazó, benne van a meglévő rendszerekben.
12
B./
Az IRÁNYVÁLTÁS legfontosabb jegyei:
1./
Radikális szemléletváltás Radikális szemléletváltásra van szükség az önkormányzati költségvetési politikában, az intézmények működtetésében, a fejlesztéspolitikában, az értékőrzésben és értékteremtésben egyaránt – ennek fő szempontjai a takarékos gazdálkodás, a célok és az eszközök összehangolása, az ellenőrzés, a pozitív visszacsatolások erősítése.
2./
A gazdasági-társadalmi alapelvek Alapelvként kell megfogalmazni, hogy hitelfelvétel és kötvénykibocsátás csak bizonyítottan gazdaságilag megtérülő, illetve alaposan előkészített közcélú fejlesztésekre, jelentős társadalmi célok megvalósítását szolgáló fejlesztésekre fordítható. A jövő nemzedéket nem lehet elzálogosítani. Fontos szempontként fogalmazzuk meg, hogy a rendelkezésre álló forrásokat koncentráltan kell felhasználni. A fejlesztési célokban széleskörű társadalmi konszenzusra kell törekedni.
3./
A versenyképesség erősítése Folyamatos feladatunk, hogy az önkormányzat eszközeivel a XV. kerület versenyképességének erősítsük, kiemelten a fejlesztés- és adópolitikával, intézményfejlesztéssel, infrastruktúrafejlesztéssel, imázserősítéssel.
4./
Jelentős településfejlesztési programok A kedvezőtlen gazdasági körülmények között is jelentős településfejlesztési programokat kívánunk megindítani és végrehajtani mindhárom városrészben: ilyen az újpalotai Fő tér és Közösségi Ház, a rákospalotai városközpont kialakítása, a pestújhelyi főút és tereinek megújítása, az Észak-Pesti Kórház revitalizálása, a vasúthoz kapcsolódó fejlesztések, sportcélú fejlesztések, komplex intézményfelújítások.
5./
Koncentrált, takarékos, hatékony igazgatás és városüzemeltetés A XV. kerület igazgatási és városüzemeltetési színvonala elmarad a XXI. század követelményeitől. Az intézmények, a hatóságok, az önkormányzati cégek szervezési, hatékonysági problémákkal küzdenek, pazarlóan, mégis forráshiánnyal működnek, a lakosság joggal kifogásolja a közterületek rendjét és biztonsági színvonalát. Ezen a téren is teljeskörű újjászervezésre van szükség.
6./
Együttműködés és külső források bevonása Fontos az együttműködés és külső források bevonása a fejlesztési programokba – nyitni kell gazdasági vállalkozások, civil szervezetek, egyéni vállalkozók, ingatlantulajdonosok felé. Így lehet egész utcákat, tereket, körzeteket megújítani.
13
7./
Komplex, rendszerelvű megközelítést Komplex, rendszerelvű társadalom-, település-, intézmény- és gazdaságfejlesztési programok beindítására törekszünk – ez a szemlélet biztosítja a fejlesztési programok társadalmasítását, hatékony végrehajtását és az üzemelés biztonságát egyaránt.
8./
Értékvédelem és értékteremtés Nagy hangsúlyt fektetünk az értékvédelemre és értékteremtésre. A kerület egyetlen városrészében sem lehet maradékelvben gondolkodni, a lakótelepeken és a kertvárosban egyaránt a meglévő építészeti és táji értékek védelmét, illetve magas szintű építészeti és természeti környezet megteremtését tartjuk szem előtt.
9./
Környezet- és családbarát jelleg erősítése Kiemelten fontosnak tartjuk a környezet- és családbarát jelleg erősítését a településfejlesztésben, intézmények fejlesztésében. Erre a XV. kerületnek minden adottsága megvan – a zöld környezet a kertvárosban és a lakótelepeken egyaránt (mégha helyenként lepusztult, gondozatlan formában is).
10./
A fenntarthatóság biztosítása A kerületfejlesztés legfontosabb vezérelve a fenntarthatóság biztosítása a takarékos és tartós szerkezetekkel és műszaki megoldásokkal, az alacsony rezsiköltségre törekvéssel, a fokozott energetikai követelmények betartásával, az élettartamtervezéssel, a táji környezet fokozott megóvásával és kiterjesztésével.
11./
Új „társadalmi szerződés” Új „társadalmi szerződést” kívánunk kötni a XV. kerületben élő családok, az itt működő vállalkozók, a munkahelyteremtő, közteherviselésre képes többség érdekében, a szociálisan rászorulók támogatási rendszere értékeinek megtartása mellett.
12./
Milyen a jó terv? Az eddigi „alibi” ciklusprogramok helyett olyan programot fogalmazunk meg, amely konkrét, megvalósítható, időben lehatárolt, ellenőrizhető, számon kérhető és végezetül, kapcsolatot teremt az itt élők között. Olyan programot kívánunk megvalósítani, amely a rákospalotaiságot, pestújhelyiséget, újpalotaiságot erősíti, fejleszti, amelyből az itt élők erőt meríthetnek. Az eredmény: család- és vállalkozásbarát, értékvédő és –teremtő, fenntartható fejlődésű, vonzó XV. kerület, ahol a kis-és középvállalkozások gazdasági aktivitása fokozódik, a társadalmi elégedettség megerősödése a családok és vállalkozások hosszú távú letelepedését biztosítja.
14
II./
A XV. KERÜLET ADOTTSÁGAI – AZ ELMÚLT ÉVTIZEDEK TÜKRÉBEN (földrajzi hely, infrastruktúra, emberi tényezők-demográfiai adottságok, munkaviszonyok, gazdasági tényezők, közrend-közbiztonság)
A/
A XV. kerület földrajzi adottságai Nyugaton a IV. kerülettől, Újpesttől elválasztó Budapest-Vác vasútvonal, délen a Zuglóval határos Rákospalotai Körvasútsor, keleten a XVI. kerülettől, Rákosszentmihálytól elválasztó Rákospalotai Határút, északon a városhatár egyben a XV. kerület határa. A kerület sík vidék, enyhe domborzati különbségekkel. Két keletnyugati irányú patak szeli át a kerületet: a Szilas-patak és északon a Csömöri-patak. Ezek mentén kisebb tavak helyezkednek, a nagyobbik a Csömöri-patak melletti Horgásztó (hajdani bányató), a Szilas-patak mentén pedig a Nevenincs-tó. Az M3-as autópálya bevezető szakasza, a megépült M0-ás észak-északkeleti vonala, a 2-es főút városi becsatlakozása a XV. kerületet közvetlenül bekapcsolják a főváros és az agglomeráció vérkeringésébe. Ez a kerület számára egyszerre vonzó és ugyanakkor az akadálytalan átmenő forgalom egyben környezetkárosító hatású. A kerület a főútvonalaknak köszönhetően a főváros északkeleti városkapuja. Ez vonzóvá tette a kerületet a kereskedelmi nagyberuházások számára. Megépült a Pólus Center (építésekor Közép-Kelet-Európa legnagyobb bevásárlóközpontja) a Metro, Praktiker, Gulliver nagyáruházak és számos autót forgalmazó cég (Opel, Skoda, Mazda, Fiat), majd 2003-ban átadták az Ázsia Center két fő épületét. Így az idetelepült áruházak, üzletek a "kereskedelem kerületévé" változtatták a főváros XV. kerületét. Ennek forgalomnövelő hatásaival csak most szembesülünk, egyéb károsító hatásai: a helyi kiskereskedelem, vendéglátás – a hajdani kisvárosi főutcák – hanyatlása, kiüresedése, illetve az újpalotai lakótelep elsősorban a Pólus Center városközponthelyettesítő hatása miatt nehezen alakíthat ki saját városrészközpontot.
1./
A XV. kerület három városrészének változásai az elmúlt évtizedekben A XV. kerület három egymástól elkülönült városrészből áll. A legrégibb településrész Rákospalota, melynek ősi magja a mai Kossuth utca környékén helyezkedett el, ezt őrzi a barokk kistemplom az itt épült Csobogós úti lakótelep közepén. A falusias beépítés nyomokban megtalálható még az ún. Ófalu térségében. Palota a XIX-XX. század fordulójától dél felé terjeszkedett a vasúttal párhuzamosan, RákospalotaÚjváros néven. Igazi városközpontja az 1923-as önálló városi rang kivívása ellenére nem alakult ki. Közvetlenül a II. világháború előtt körvonalazódott a római katolikus nagytemplom és a Régi Fóti út templomsor közötti területen a városközpont kiépítésének gondolata, ez azonban a háború, majd az 1950-es Nagy-Budapesthez csatolás miatt megrekedt. Ezen a területen ma – városszerkezeti szempontból kedvezőtlen módon – a Budai II. László stadion helyezkedik el. A városegyesítés kedvezőtlen pillanatban érte Rákospalotát, az identitása visszafejlődött, ennek jele, hogy méltó városközponti helyét hetven évvel a városegyesítés és húsz évvel a rendszerváltozás után még ma is csak keresi. Rákospalota északi részein ipariraktározási zóna alakult ki, korábbi mezőgazdasági jellege a rendszerváltozás után
15
szinte azonnal elsorvadt, ma már csak nyomokban látható, holott a talajadottságai kiválóak volnának. Rákospalotából szakadt ki a Rákospalotai körvasútsor menti parcellázásból 1909-ben Pestújhely, amely Rákospalota „szorításában” hamar kiteljesedett, intézményeket épített, fejlett közösségi életet alakított ki. A palotai szántóföldeken kezdődött meg az Erzsébet-hídtól kiinduló Kossuth Lajos utca-Rákóczi út-Csömöri út tengely meghosszabbításában fekvő 16000 lakásos újpalotai lakótelep – Budapest egyik legnagyobb alvóvárosa – építése. A lakótelepen kiépített fejlett úthálózat és a fejlett infrastruktúra kínálta kényelem a kerület másik két városrésze számára „irigyelt” területté tette Újpalotát. Ez azonban a másik két városrész felemelkedésével, a lakótelep árnyoldalainak felismerésével elmúlt. Az Újpalota szélén települt nagyszabású bevásárlóközpontok a két kertvárosi rész hagyományos kereskedelmi utcáit – a Pestújhelyi utat, a Rákos utat és a Fő utcát – elsorvasztották, az ottani kiskereskedők elvesztették vásárlóik túlnyomó részét. 2./
A beépített terület változásai az elmúlt évtizedekben A kerület településeinek legkorábbi magja Rákospalota Kossuth utca környéki és az ehhez csatlakozó Ófalu területe. Rákospalota ettől déli irányba fejlődött, RákospalotaÚjváros, MÁV-telep, Pótlékdűló, Benkő-telep és egyéb részekkel, a Kolozsvár utcaBánkút utca vonaláig. Későbbi beépítési zóna Rákospalota-Kertváros lakóterület, amelynek fő gerincútja a Károlyi Sándor utca. Jelentős városszerkezeti egység a Kossuth utca-Csobogós u.-i paneles lakóterület. Ettől északra és keletre ipari-raktározási zóna jött létre, melynek emblematikus épülete a Hulladékhasznosító Mű, és újabban az Origo Filmstúdió. Pestújhely a mai Árvavár utca-Szerencs utca-Drégelyvár utca-Körvasútsor által határolt területen fekszik. Rákospalota és Pestújhely között épült ki az ún. Széchenyitelep szocreál lakótelepi egysége, valamint a Mézeskalács téri paneles lakóterület. Újpalota 1969-ben a rákospalotai földeken, a Szentmihályi útig terjedő területen épült, kb. 16000 lakással és a hozzátartozó intézményekkel, zöldfelületekkel. A lakótelep és a Körvasútsor között egy jelentős méretű ipari terület jött létre. A Szentmihályi úttól északra egy nagykereskedelmi, pláza-zóna épült ki a Pólus Centerrel, Ázsia Centerrel, illetve az M3-as melletti nagykereskedelmi zónával (METRO áruház, Gulliver, Praktiker stb.) További növekedési területek szinte a Főváros határáig terjedően sokfélék: lakóterület fejlesztés a Régifóti út és az M3-as közötti területen, ettől északra munkahelyi és rekreációs terület (Horgásztó és környéke). Jelentős beépítési elképzelés érinti a volt Növényolajgyár területét, mely jelenleg ún. rozsdaövezet, felhagyott ipari épületegyüttessel.
16
A Szentmihályi úton belül, az újpalotai lakótelep mellett jelentős fejlesztési terület az Újpalota-Parkváros, mely lakó- és munkahelyi övezet egyaránt. A Szentmihályi úttól északra eső területen lévő bevásárló-központ zóna nagykiterjedésű „foghíjai” a Pólus és Ázsia Centerek között vegyes rendeltetésű fejlesztési terület a Szilas patakig. A XV. kerület peremkerület jellegéből adódóan és a nagykiterjedésű beépítetlen területeknek, valamint a sűrű autópálya kapcsolatoknak köszönhetően a külterjes növekedés célterülete volt eddig. 3./
A közlekedési hálózat változásai az elmúlt évtizedekben a./ Közúthálózat: - Az M3-as városi bevezető szakasz átvezetése a XV. kerületen az 1970-es években egyértelműen negatív hatásokkal járt, kettévágta a kerületet, környezetszennyező hatása jelentős, az út mellett számos középület és lakóépületek helyezkedik el, a zajvédő fal még mindig – a főútvonal megépülése után évtizedekkel – hiányos. - Az M0-ás körgyűrű északkeleti szektorának forgalomba helyezése részben forgalom csökkentő hatású volt (ez elsősorban a nehézgépjármű forgalomra vonatkozik). - Az M0-ásnak a Rákospalotai határúttal párhuzamos bevezető útja a kerületben épült, amely a gyűrű pozitív hatásait kerületi vonatkozásban rontja, jelentős átmenő forgalmat gerjeszt, a főváros belseje felé egyedül az amúgyis túlterhelt Szentmihályi út kínálkozik. - A Szentmihályi út szélesítése 2x2 forgalmi sávra kb. fél hosszúságban megtörtént – ez is jelentős átmenő forgalmat gerjeszt. - Megtörtént számos közösségi közlekedéssel érintett útvonal felújítása a fővárosi önkormányzat által. - Szilárd útpálya burkolatok épültek a lakóutcákban, már csak egy-két kisebb jelentőségű földút van a kerületben. - Szilárd burkolatú saját utak felújítása kis mértékben történt meg, az utak kátyúsak, rossz állapotúak. - A kerületben járdafelújítások kis mértékben készültek, új járdák szintén elvétve valósultak meg. b./ Közösségi közlekedés: - A BKV új paraméterkönyvének 2009. évi bevezetésén kívül jelentős változás nem volt. Az új paraméterkönyv bevezetésével történt változtatások fogadtatása és tapasztalatai vegyesek. Problematikus az 5-ös autóbusz vonala sokaknak és a végállomása, továbbá a 224-es busz, hajdani Palotabusz – melyet az önkormányzat finanszíroz. - Vitatott a gyermekszállítás rendszere a nyári táborok és egyéb alkalmakkor. - A kötött pályás közösségi közlekedésben régóta nem történt változás, a régebbi változtatásokat a 69-es villamos Újpalotára vezetésén kívül vonalfelszámolások jelentették. - A kerület kapcsolata a Budapest-Vác vasútvonallal nem elég intenzív, holott pl. a Rákospalota-Újpest vasútállomástól a Nyugati pu. 15 perc alatt elérhető.
17
4./
A közműhálózat változásai az elmúlt évtizedekben - A kerületet korábban jellemző, szinte csak „víz, villany” ellátásra korlátozódó közműhálózatot az 1980-as évek első felétől kezdődően, jelentős lakossági önerő bevonásával sikerült tovább fejleszteni. Mára teljes körűnek mondható a vezetékes földgáz-, és kb. egy kilométer híján a közcsatorna hálózat is. - Az újpalotai lakótelepen teljeskörű a távhőhálózat, amely azonban életkora miatt felújításra, cserére szorul. A távhő relatív magas rezsiköltséget jelent, ezért a lakótelepen élők kiszolgáltatottsága az árak emelkedésével fokozódik, alternatív megoldás – párhuzamos egyéb energiahálózat, pl. nagykapacitású gázvezeték – hiánya miatt nem áll rendelkezésre. Az egyéb energiaforrások alkalmazására a XV. kerületben még nem került sor (geotermikus, szoláris, szél energia stb.) - Csak kis mértékű előrelépés történt a csapadékvíz elvezetés (elhelyezés) területén, melyet a klímaváltozás negatív hatásai egyre égetőbb problémává tesznek, - Ingatlanfejlesztésnek még mindig akadálya a szennyvízelvezetés lokális megoldatlansága (Szilas-patak Menti Főgyűjtő) - A technikai fejlődéssel megjelent informatikai hálózatok (telefon, kábeltv) tekintetében, a szolgáltatóknak köszönhetően jól lefedett a kerület. A Közösségi Televízió adása viszont a kerület jelentős részében nem fogható a hálózat hiánya miatt.
5./
A környezeti állapot változásai A kerület környezeti állapotának mutatóit legutóbb, a 2009. évben, az akkori képviselő-testület által elfogadott Környezetvédelmi Program foglalta össze. Ennek alapján néhány alapvető megállapítás: a./ Levegőszennyezettség A XV. kerület a főváros egyik legszennyezettebb levegőjű területe. Változatlanul itt működik a főváros egyetlen Hulladékhasznosító Műve, köznapi nevén a szemétégetőmű. A néhány évvel ezelőtti korszerűsítés sajnos az égetőkapacitás jelentős bővülésével járt együtt. A XV. kerület egyik legsúlyosabb környezetkárosító tényezője az átmenő forgalom – elsősorban az M3-as, Szentmihályi út. Ezek károsító hatása ellen kevés intézkedés történt, az M3-as melletti zajvédő fal – mely csak 2010-ben épült tovább – változatlanul hiányos, a városi bevezető autópálya mellett intézményeink vannak. Az előző városvezetés ebben a ciklusban telepített óvodát az autópálya közelébe. b./ Felszíni és felszín alatti vizek A kerületen keresztül folyó Szilas és Csömöri patakok eredete nem a kerületben van, ezért ezek a vízfolyások már szennyezetten érkeznek kerületünkbe. A két patak további szennyeződése viszont már kerületi probléma. Különösen a Pólus Center parkolója felőli rendkívüli mennyiségű illegális szemét lerakása az élővizet is szennyezi, a szennyező gócok a kerület további részein is megjelennek a patakok mentén.
18
c./ Zajterhelés A kerületben a legsúlyosabb a közlekedésből adódó zajterhelés. Ez elleni védekezés egyelőre csekély eredményt ért el. Az M3-as melletti lakóépületek és intézmények közül többet változatlanul közvetlenül ér a megengedettnél lényegesen nagyobb mértékű zajhatás. Az önkormányzat előző vezetése az előző ciklus alatt helyezett át óvodát az M3-as mellé, a Kozák téri Közösségi Ház pedig máig közvetlenül az autópálya mellett működik. d./ Talajszennyezettség, zöldfelületek károsítása Az illegális szemétlerakás az egész kerületben rendkívüli nehézséget okoz, az évente elszállítandó hulladék mennyisége sok száz m3. Az ebből eredő talajszennyezés rendkívüli. A nagy városi autópályák – elsősorban az M3-as – melletti területen a közlekedésből eredő talajszennyezésre vonatkozóan mérés még eddig nem készült, holott az önkormányzat előző vezetése közvetlenül az autópálya mellé telepített egy óvodát. A kerületi zöldterületek aránya nem éri el a lehetséges és külső kerületnek megfelelően kívánt mértéket, a meglévőkre is nagyobb gondot kellene fordítani. A zöldfelületek elhanyagoltsága szinte általánosnak mondható. Az újpalotai lakótelepen hiányzó parkolók miatt az illegális parkolás a zöldfelületek tönkretételével jár. Ebben a korábbi városvezetés tevőlegesen részt is vett, hiszen a parkok rovására épített ki alkalmatlan helyeken, nem átfogó tervek szerint parkolókat. A lakótelepi parkok gondozhatatlanok, mivel pl. hiányzik a hajdan ivóvízellátó rendszerre alapozott locsolóhálózat. e./ Hulladékkezelés Az illegális hulladéklerakás jelenségét említettük: a kerületben a környezetet veszélyeztető, károsító mértékben megnőtt a hulladékok mennyisége. Gyakran találkozunk illegális lerakásokkal utak mentén, erdőkben, vízfolyások mentén. A szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakítása felemás eredménnyel járt. Egyrészről hozzájárul a lakosság szemléletformálásához, viszont szinte minden hulladékgyűjtő sziget egyben illegális lerakóhellyé vált. Ezek közül több városképi szempontból érzékeny helyen áll, az egész rendszer felülvizsgálata, átgondolása indokolt. B./
A XV. kerület táji és építészeti értékei
1./
Táji értékek – a zöld jelleg A XV. kerület legmeghatározóbb alapadottsága a zöld jellege. Ez adódik a külső kerület-jellegből, ezt erősíti a mezőgazdasági és a kertvárosi hagyomány. Ez utóbbiban számos sajátos városrész különíthető el: Rákospalota-Újváros a maga zártsorú beépítéséből adódó belső kertjeinek mikrovilágától a MÁV-telep különleges kerthasználatáig. Újpalota legnagyobb értéke szintén az immár negyven éves növényállománya, a gazdag fa és cserjeállomány. Ez a megállapítás még akkor is igaz, ha ezen zöldterületek és –felületek gondozatlanságára nézünk, e potenciális érték erőteljes
19
gazdaszemlélettel felszínre hozható, gyorsan fejleszthető. Ennek számos előremutató jele van: ilyenek a kertbarát mozgalmak terjedése, kiállítások, kertversenyek megjelenése, a szaporodó gondosság a kertek kialakításában és használatában kertvárosokban és lakótelepeken egyaránt. A külterületeken is számos olyan táji érték figyelhető meg, ami könnyen felerősíthető és a rekreáció, pihenés szolgálatába állítható: ilyenek a patakvölgyek – a Szilas-patak és a mellette lévő tájvédelmi értékek: a Turjános és a Nevenincs-tó, a Liva malom környéke. A zöld jelleg bel- és külterületi adottságaira felépíthető a jövő programja 2./
Városépítészeti, építészeti értékek A XV. kerületnek a főváros szerkezetében közlekedési szempontból különleges adottságai vannak. Ez összefügg Rákospalota eredeti telepítő tényezőjével, a vasúttal is. A kerület szélén (hajdan nem a szélén) húzódó vasútvonal három – és középtávon épülő negyedik megállójával a belváros különlegesen gyors elérését teszi lehetővé. A Rákospalotai körvasútsor ugyan elválasztja a kerületet a belső városrészektől, a rajta keresztülhaladó M3-as ugyan az átmenő forgalmával jelentős környezetszennyezéssel jár – a belvárossal való gyors és direkt kapcsolat a káros hatások kiküszöbölése esetén előnyre fordítható. Az egyes városrészek számos olyan építészeti és terület- és telekhasználati értékkel rendelkeznek, amelyek kellő hatékonyságú értékvédelem esetén a kerületet különlegesen vonzóvá tehetik. Ezek között olyan épületek, egész utcaképek, területek vannak, amelyek szigetszerűségük ellenére hatással bírhatnak tágabb körzetekre is. Ilyen értékes világ pl. Rákospalota Ófalu falusias beépítése, Rákospalota Újváros zártsorú és hézagosan zártsorú utcakép rendje sok szép részlettel, a rákospalotai MÁV telep különleges együttese a maga szociális kerthasználati és építészeti struktúrájával, a Kolozsvár utca-Őrjárat utca közötti Széchenyi telep szocreál együttese, vagy Pestújhely sajátos beépítési struktúrája és utcaképei. Az újpalotai lakótelep is egységében olyan szerkesztési elvekkel és építészeti értékekkel bír, amelyek megőrzésre, továbbfejlesztésre méltók. Ez utóbbi a gazdag növényállománnyal együtt fejlesztendő.
C./
A XV. kerület demográfiai jellemzői, szociális adottságai
1./
A XV. kerület népessége a./
A XV. kerület népességének változása az elmúlt évtizedekben
A XV. kerületi lakosság számának alakulása Rákospalota és Pestújhely egyesülésétől és budapesti kerületté válásától (1950-től 2010-ig):
20
1950 59.879
Ker.
1960 61.558
1970 60.983
1980 113.768
1990 95.593
2001 86.453
2010 79.679
Jól látható, hogy 1970-1980 között ugrik meg a XV. kerület népessége – Újpalota építésének köszönhetően -, azaz tíz év alatt majdnem megduplázódott. Ezután folyamatos népesség fogyásról lehet beszélni, ez a mérték a rendszerváltástól kezdve csaknem 17 %-os, holott a kerületnek minden adottsága megvan arra, hogy az agglomerációba irányuló népességáramlást mérsékelje, illetve a visszaáramlást befogadja. A külső kerületek között a XV. kerület népességfogyása a legnagyobb mértékű, ezzel szemben a hasonló helyzetben lévő XVI., XVII., XVIII., XXII. kerület lakosságszáma növekedett, a XVII. kerület nagyobb mértékben, mint amilyen mértékben a XV. kerületé csökkent. Ez a tény az előző húsz év kerületfejlesztési, gazdasági-társadalmi politikájának az egyik legerősebb kritikája. A polgárok száma Budapesten kerületenként, 1990-ben és 2010-ben Belső kerületek Külső kerületek változás 1990. 2010. változás % Ker. 1990. 2010. % (±)
(±)
I.
35 956
26 036
-9 920
-27,6
III.
143 622
123 458
-20 164
-14,0
II.
101 147
86 402
-14 745
-14,6
IV.
106 875
98 626
-8 249
-7,7
V.
45 435
26 397
-19 038
-41,9
XV.
95 593
79 679
-15 914
-16,6
VI.
61 313
36 517
-24 796
-40,4
XVI.
68 688
71 321
+2 633
+3,8
VII.
80 665
-25 119
-31,1
XVII.
72 680
85 699
+13 019
+17,9
VIII.
92 234
55 546 69 69 451 451
-22 783
-24,7
XVIII.
95 316
98 698
+3 382
+3,5
IX.
75 446
55 116
-20 330
-26,9
XIX.
73 916
59 469
-14 447
-19,5
X.
90 047
-15 104
-16,8
XX.
89 123
86 249
-2 874
-3,2
XI.
162 452
74 943 130 130 739
-31 713
-19,5
XXI.
88 931
76 371
-12 560
-14,1
XII.
74 526
58 833
-15 693
-21,1
XXII.
50 827
53 148
+2 321
+4,6
XIII.
130 249
-23 097
-17,7
XXIII
…
…
…
…
XIV.
133 715
107 152 113 113 027 027
-20 688
-15,5
Össz
1 966 038
1 673 900
-292 138
-14,9
b./
a XV. kerület népessége a budapesti kerületek között Népesség (2009. január 1.)
Terület (km2)
Népsűrűsége (fő/km2)
Budapest I. kerülete
24 728
3,41
7 252
Budapest II. kerülete
88 729
36,34
2 442
Budapest III. kerülete
123 723
39,70
3 116
Budapest IV. kerülete
98 374
18,82
5 227
Budapest V. kerülete
27 283
2,59
10 534
Budapest VI. kerülete
42 120
2,38
17 697
Budapest VII. kerülete
62 530
2,09
29 919
Budapest VIII. kerülete
82 222
6,85
12 003
Budapest IX. kerülete
61 576
12,53
4 914
Budapest X. kerülete
79 270
32,49
2 440
Budapest XI. kerülete
139 049
33,47
4 154
Kerület
21
Budapest XII. kerülete
56 544
26,68
2 119
Budapest XIII. kerülete
113 531
13,44
8 447
Budapest XIV. kerülete
120 148
18,13
6 627
Budapest XV. kerülete
80 218
26,94
2 978
Budapest XVI. kerülete
68 484
33,51
2 044
Budapest XVII. kerülete
78 250
54,82
1 427
Budapest XVIII. kerülete
93 225
38,60
2 415
Budapest XIX. kerülete
61 610
9,38
6 568
Budapest XX. kerülete
63 371
12,18
5 203
Budapest XXI. kerülete
76 339
25,75
2 965
Budapest XXII. kerülete
50 499
34,25
1 474
Budapest XXIII. kerülete
20 387
40,77
500
1 712 210
525,13
3
Összesen
261
A XV. kerület 9. helyen áll a népesség, 10. helyen a terület, 14. helyen népsűrűség tekintetében, a fővárosban a középhez tartozik minden mutató szempontjából. c./
A népesség összetételének változása
A XV. kerület lakossága egyre idősebb, elsősorban a fiatalabbak és a gyermekes családok költöztek el az utóbbi időben. Ezen tendenciák ellen az önkormányzat előző vezetése – az idősügyi ellátórendszer fejlesztésén kívül – szinte semmit nem tett. A lakásépítés elenyésző mértékű a kerületben: 2007-ben pl. mindössze 135 db (!) lakás épült a kerületben, ez mindössze 3 ezrelékkel növelte a jelenlegi lakásállományt, a fővárosi átlag ennek több, mint háromszorosa volt ekkor, a XIII. kerületé pedig több, mint tízszerese. A házasságkötések számának változása a XV. kerületben 2006 2007 2008 2009 2010 327 270 257 200 180 A születések számának változása a XV. kerületben 2006 2007 2008 ? 751 755
2009 692
2010 619
Az éves halálozások száma évről évre folyamatosan emelkedik, jelenleg évi 16001700 főre tehető. Ebből világosan látszik, hogy a kedvezőtlen népesedési tendenciák megállítása érdekében hathatós intézkedésekre volna szükség – az önkormányzat korábbi vezetése ennek érdekében keveset tett az előző ciklusokban, az egyre kedvezőtlenebbé váló adatok is ezt támasztják alá. 1975-ben a népesség-összeíráskor kb. 120.000 lakost írtak össze. Az azóta eltelt időszak jelentős népességcsökkenése lépéskényszert jelentett az iskolarendszer tekintetében. 2000-ben – némelyiket hamarabb - vontak össze, illetve zártak be számos iskolát a gyermekek számának csökkenése miatt:
22
- Bocskai utcai Általános Iskola – néhány évig üresen állt, majd itt alakították ki a Hubay Zeneiskolát; - Radda Barnen Általános Iskola – 1994-ben átköltözött a Bocskai utcai iskola épületébe, 1996-ban adta el az önkormányzat a Tansport Alapítványnak, amely fenntartja a Kovács Pál Gimnáziumot; - Tóth István utcai Általános Iskola – Meixner Alapítványnak átadva, - Sződliget utcai Általános Iskola – a távol eső Bogáncs utcai iskolához csatolták - Neptun utcai Általános iskola – Száraznád iskolához csatolták - Kozák téri általános iskola – Paulay Alapítványnak átadva, az ő fenntartásukban működik itt az Angol-Magyar Képző és Továbbképző Központ Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi és Nemzetközi Vendéglátó Szakközépiskola. A mai oktatási-nevelési intézményrendszer 2000-ben, a Nevelési-Oktatási Központok (NOK-ok) létrehozásával alakult ki. Tíz éves fennállásuk óta eltelt időszak demográfiai változásai alapján is a rendszer számos vonatkozásban átvilágításra szorul. A tanulólétszám változása 2000-2010 (fő) 2000 7214
2001 7010
2002 6884
2003 6844
2004 6758
d./
Újpalota demográfiai jellemzői
2005 6524
2006 6411
2007 6309
2008 6291
2009 6166
2010 6195
Külön vizsgáljuk az újpalotai lakótelep demográfiai jellemzőit, az 1975-80-as évek csaknem 70.000 lakosa mára kb. felére, 38.000 főre csökkent. Ez a drámai változás számos olyan jelenséggel bír, ami az önkormányzatot rendkívüli erőfeszítésre kell késztesse. A negatív jelenségek sokasodása ellenére az önkormányzat előző vezetése nem tett semmit a súlyosbodó „eróziós folyamatok” ellen. Újpalota demográfiai jellemzői: - időskorúak száma rendkívül magas - az egyszemélyes háztartások aránya magas - az egyszülős családok aránya magas - magas azon családok aránya, ahol egy kereső sincsen A lakótelepi családok 26%-ában (2.999 család) nincsen egyetlen foglalkoztatott sem, ami egyértelmű oka a lakótelepen élők magas háztartási adósságának, a szegény családok növekvő számának. Ezen jellemzők miatt a lakótelep rehabilitációja rendkívül nehéz, ezen adottságokat hosszú távon lehetséges csupán megváltoztatni. 2./
A XV. kerület szociális helyzete A XV. kerület szociális helyzetét alapvetően a kedvezőtlen demográfiai változások határozzák meg. Az elöregedés, a gyermekes családok fogyása, az egykeresős, illetve a kereső nélküli háztartások magas aránya egyes körzetekben szociális válság közeli
23
helyzetet teremt. Ehhez hozzájárult az önkormányzat előző vezetésének helytelen – szavazatszerzésre és nem a szociális gondok megoldására irányuló – szociálpolitikája, amellyel a szegénységet és a kiszolgáltatottságot termelték újjá. Ez a politika sajnos a deviáns és a szinte csak segélyből élők jelentős népességét vonzották a kerületbe, tették az egyébként kedvező adottságú kerületet elsősorban szociális ellátóhellyé. A szociális kiadások mértéke és aránya teljes költségvetéshez viszonyítva rendkívül magas, a fővárosi kerületek fajlagos adataihoz képes 20-25 %-al magasabb. a./ Szociális problémák, amelyek az egyes kerületrészek hangsúlyosabban érintik (a Szociális térkép 2009 alapján):
-
-
-
-
-
-
lakosságát
Rákospalota Gyermekvédelemben, családsegítésben: sok az anyagi, lakhatási probléma; közös udvarokon sokszor van konfliktus; munkanélküliség, sok az alacsony komfortfokozatú lakás, jelentős az alacsony iskolai végzettség Idős és fogyatékos ellátás terén: télen, a fűtést kiváltandó sokan veszik igénybe a nappali ellátást, melynek keretében a fürdési és mosási lehetőséggel is élnek, a sok alacsony komfortfokozatú lakás miatt; Pestújhely Gyermekvédelemben, családsegítésben: sok a pénzzel ellátott, de egyéb tekintetben elhanyagolt gyerek; gyakoriak a kapcsolattartási problémák: gyermeknevelési, mentálhigiénés problémák. Idős- és fogyatékos ellátás terén: sokan veszik igénybe a nappali ellátást (ld. Rákospalota) Újpalota Gyermekvédelemben, családsegítésben: tipikus lakótelepi gondok a jellemzőek – generációs problémák, bandázás, munkanélküliség, rezsihátralék; munkanélküliség, életvezetési problémák. Idős- és fogyatékos ellátás terén: elmagányosodás, egészségi állapotból adódó gondozás. b./ Lakossági díjhátralék, lakásfenntartási és lakbértámogatás A lakossági díjhátralék mértéke évről évre, sőt ma már hónapról hónapra nő. A kerület lakosságának díjtartozása 2009-ben 1,1 milliárd volt, ez 2010-re kb. 10 %-al nőtt. A fizetési hajlandóságot nagy mértékben rontotta az, hogy az önkormányzat előző vezetése a lakásfenntartási és lakbértámogatások olyan kibővített rendszerét hozta létre, ami az öngondoskodás valóságos és lehetséges szintjét egyre alacsonyabbra helyezte. Budapesten pl. 2007-ben a lakásfenntartási támogatás évi átlagos összege a XV. kerületben volt a legmagasabb, 86.749 Ft, ami a fővárosi átlag – 45.030 Ft – csaknem duplája.
24
D./
A gazdasági aktivitás jellege, fejlődése A XV. kerület gazdasági aktivitásában a rendszerváltozás előtt túlsúlyban voltak jelen a kis- és középvállalkozások. Ez a helyzet a privatizáció és a multinacionális, elsősorban a kereskedelmi cégek térhódítása gyökeres változást hozott. Ennek jegyei: - A lakótelepi, elsősorban az élelmiszer kiskereskedelem privatizálása, illetve a multinacionális cégek tulajdonában lévő láncoknak történő bérbeadása magasabb minőséget hozott, az üzletek kisebb-nagyobb mértékben megújultak, „cserébe” viszont ezek az üzletek akadálytalanul szorítják ki a hazai árut, elsorvasztva a hazai élelmiszertermelést és –feldolgozást – ennek a problémának a veszteségei közvetlenül nem a fővárosban, illetve a XV. kerületben jelentkeznek, viszont a faluváros hajdani egészségesebb és közvetlenebb kapcsolatával szemben rendkívüli mértékű árfelhajtó szereppel bír ez a jelenség. - Kiépült a Szentmihályi út mentén több pláza: a Pólus Center, a maga idejében Közép-Európa legnagyobb bevásárló központja volt és az Ázsia Center két épülete, amelyek ál-városközpontot jelentenek az újpalotaiak – de az átmenő forgalom miatt távolabbi kerületekben és az agglomerációban élők – számára. Ezen egységek miatt Újpalota városközpontja nehezebben tud kialakulni, mivel a két nagy pláza a központképző energiákat elszívja. - Az M3-as mentén a METRO áruház környezetében egy újabb plázaláncolat alakult ki: a már említet METRO áruház, a GULLIVER áruház, a PRAKTIKER áruház, a FÉTIS szerszámáruház, autókereskedelmi központok és szervizek és további nagyáruházak készültek (VENEZIA lakberendezési áruház még nem nyitott ki). A kettős plázagyűrű kiépülése a kedvező kereskedelmi hatások mellett számos kedvezőtlen hatással is járt: a hagyományos kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató főutcák elsorvadtak, Rákospalotán a Rákos út és a Fő utca, Pestújhelyen a Pestújhelyi út hajdani erőteljes városközponti, identitásképző szerepe elpusztult, ezek az utcák kiüresedtek. Szomorú, hogy nívós vendéglátó hellyel a kerület alig rendelkezik. Az mindenképpen sajnálatos, hogy az önkormányzat előző vezetése az előzőekben vázolt kétarcú folyamatokat nem érzékelte, a helyi kis- és középvállalkozók érdekeit nem képviselte, érdekükben nem indított programokat. Nem kedvező az sem, hogy a XV. kerületben ma a jellemző aktivitás a nagykereskedelem, a logisztika és a raktározás, így a kerületben a termelő, feldolgozó aktivitás is elsorvadt. Ezeket a jelenségeket messzemenően alátámasztják a helyi adózással kapcsolatos adatok, összehasonlítások. Az elmúlt 5 év adataiból megállapítható, hogy az építményadó esetében a teljes bevétel átlagosan 95%-a, míg a telekadó esetében 98%a vállalkozóktól, vállalkozásoktól származik. A gépjárműadó esetében ugyan a 65%-a származik magánszemélyektől, de tekintettel arra, hogy az nem helyi adónem, szabályozása is központi, arra semmilyen ráhatással nem bírunk. A 2009- 2010-es évekre elkészült a adózói befizetéseknek nagysága szerinti csoportosítás is:
25
Építményadó 2009-2010 befizetes maganszemely befizetes vallalkozas 1–5 mFt befizetés 5-10 mFt befizetés 10- mFt befizetés
2009. év 53.348.824 Ft 1.058.727.891 Ft
4,8 % 95,2 %
1563 fő 497 fő
2010. év 59.359.626 Ft 1.147.236.314 Ft
4,9 % 95,1 %
1545 fő 502 fő
142.593.048 Ft 152.920.903 Ft 705.785.001 Ft
12,8 % 13,7 % 63,5 %
61 fő 21 fő 24 fő
146.941.914 Ft 150.213.941 Ft 792.343.904 Ft
12,1 % 12,4 % 65,6 %
64 fő 21 fő 27 fő
Telekadó 2009-2010 befizetes maganszemely befizetes vallalkozas
2009. év 4.760.113 Ft 325.501.181 Ft
1,4 % 98,5 %
45 fő 191 fő
2010. év 5.735.043 Ft 481.809.077 Ft
1,2 % 98,8 %
45 fő 195 fő
1–5 mFt befizetés 5-10 mFt befizetés 10- mFt befizetés
70767.288 Ft 41.303.912 Ft 182.684.746 Ft
21,4 % 12,5 % 55,3 %
33 fő 6 fő 8 fő
86.322.149 Ft 57.413.396 Ft 309.637.429 Ft
17,7 % 11,7 % 63,5 %
39 fő 8 fő 10 fő
A fenti táblázatokból a következőek állapíthatók meg: Az építményadó esetében a teljes befizetésállomány 90%-t 2010-ben 112 adózó fizette be, míg a telekadó esetében 57 adózó 92 %-ot. Ezek az ún. „nagy adózók” közül kerültek ki, akiknek a befizetésük meghaladja az 1 millió Ft-ot. Szabályozásunk keretei között kijelenthetjük, hogy ezek kivétel nélkül vállalkozók/vállalkozások. E./
A közrend, közbiztonság változásai
1./
A közterületek, külterületek rendjének változásai a./ -
Közterületek rendje
Park és parkolás konfliktusai A kerület mindhárom városrészében a parkolás gondot jelent: a lakótelepen születési rendellenesség az, hogy nem áll rendelkezésre elegendő parkoló – az akkori előírásoknak megfelelően fele annyi parkoló létesült, mint ahány lakás van. A lakótelepeink építése idején érvényes előírásoknak megfelelően kialakított parkolóhelyek számát a személygépkocsi állomány már régen meghaladta, és mára elfogytak az utólagosan parkolási célra átalakítható területek is, így parkoló jószerivel csak zöldfelület rovására létesíthető. A lakótelepen egymással harcban áll a park és a parkoló és sajnálatos módon a vesztes szinte minden esetben a közpark. A parkolási rendezetlenségek kihatással vannak az általános rendre és köztisztaságra is. A kertvárosok egyes részein a beépítési mód a motorizáció kiteljesedése előtti helyzetet konzerválta, a telkekre sok esetben nem lehet gépkocsival bejutni, emiatt a jogszabályban előírt telken belüli parkolás fizikailag nem biztosítható. A gépkocsihasználat rendezetlenségei kihatással vannak az utak menti sorfákra is – ezeket a gépkocsibehajtás érdekében gátlástalanul kivágják, itt is az autó győz a zöld felett, a fasorok eredeti egysége rendkívül nehezen állatható helyre.
26
-
Köztisztaság helyzete A köztisztaság helyzetét a környezetvédelemmel foglalkozó fejezetben vázoltuk. Általános jelenség a köztisztaság, közrend hanyatlása. A romló tendencia okai összetettek (életmód változás, az állampolgári fegyelmezetlenség erősödése, a hulladékgazdálkodás gyakorlatának defektjei stb.), ennek az elsődleges oka véleményünk szerint az ellenőrzés hatékonyságának hiánya. Hiába jelent meg minden évben az a kezdeményezés, hogy hatékony parkőrszolgálatra van szükség, az önkormányzat előző vezetésénél nem talált meghallgatásra. A parkőrszolgálat érdekében az elmúlt ciklusban helyi népszavazási kezdeményezés is indult. Paradox módon sajnos kiemelten szennyezett területnek számít az egyebek között éppen a köztisztaság javításának céljából létesített hulladékgyűjtő szigetek környezete. Vannak kirívó helyek, ahol szinte érthetetlen az, hogy az önkormányzat nem rendelkezik elegendő eszközzel és figyelemmel az illegális szemétlerakás felszámolása érdekében: ilyen helyszín pl. a Rekettye úti felüljáró alatti terület.
-
Közterületi pavilonok elburjánzása A kereskedelmi infrastruktúra elmaradt illetve ellentmondásokkal terhelt fejlesztésének következtében a közterületi pavilonok száma lényegesen meghaladja a szükséges mértéket. Kevés kivételtől eltekintve az igénytelen, esztétikailag kifogásolható kialakítás, egyre inkább műszaki állapot romlással párosul. A közterületi pavilonok rendkívüli mértékű elterjedése a közrendre is rossz hatással van. Ez a jelenség megtalálható a lakótelepeken és a kertvárosi főutcák mentén is. Mivel eleve gyorsan avuló építményfajtáról van szó, ezekről már a létesítés után hamarosan az ideiglenesség, az eldobhatóság sugárzik. Ezt a negatív hatást ráadásul a pavilonok rendkívül magas üzemeltetési költsége felerősíti. Azokon a helyeken, ahol a sok pavilon létesült, az épületekben lévő – legtöbbször önkormányzati tulajdonú – nem lakás célú, kiskereskedelemre, vendéglátásra, szolgáltatásra alkalmas – egységek üresen állnak.
-
A Novák-piac – köznevén „zsibi”, „kinai piac” - az Újpestre vezető aluljáró alatti területen a rendetlenség, a tűz- és egyéb veszélyesség mintapéldája – városszerkezeti helyzete elképesztő, kialakulása olyan mértékű összejátszás és szemhunyás eredménye, ami egy rendezett településen megengedhetetlen. b./
A külterületek rendje
A város határában folytatott –régen nagy hagyományú – mezőgazdasági művelés visszaszorulásával párhuzamosan egyre inkább romlik külterületeink köztisztasági helyzete.
27
A köztisztaság helyzete, rendje a külterületeken kritikus – illegális szemétlerakók, egyéb szennyezések láthatók mindenütt. Ezek ellen a mai eszközeivel az önkormányzat nem képes felvenni hatékonyan a küzdelmet: ehhez a jogi háttér és az ütőképes ellenőrző szervezet egyaránt hiányzik Kirívó köztisztasági probléma a Dunakeszi felé vezető út mentén a tömeges utcai prostitúció, holott a jogszabályok ezt a területet is 50 m széles sávban védetté nyilvánítják, vagyis a prostituáltakat joggal lehetne eltávolítani innen. Az önkormányzat előző vezetése semmit nem tett az ügy megoldása érdekében, a XV. kerület viszont erről a jelenségről vált hírhedtté a fővárosban. c./
Hajléktalankérdés a XV. kerületben
A hajléktalankérdés többszörösen megoldatlan a XV. kerületben: a Szentmihályi úti Páskom-liget az utóbbi években hajléktalantanya lett. Ez egyszerre jelent közegészségügyi, közbiztonsági problémát, köztulajdon elleni sértéssorozatot (fakivágás, erdőtüzek), súlyos környezetszennyezést. Az itt élő hajléktalanok valóságos kis telepet hoztak létre, kóbor ebek tömege él velük együtt. A jelenség félelmet kelt az itt élőkben, akik korábban sétákra, pihenésre használták a kiserdőt. A hajléktalankérdést felerősíti az, hogy a belső városrészekből fokozatosan kiszorultak a hajléktalanok. Jelentős számban telepítettek be a XV. kerülettel való egyeztetés nélkül hajléktalanokat a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő hajdani Szobabérlők Házába, a Kőrakás parkba, egy lakótelepi egység közepébe. Az itt kialakított átmeneti szállás kapacitása 150 fő. A nagyszámú hajléktalan megjelenése egy egész városrész lakástulajdonosai számára jelent nagy veszélyeket: az ingatlanok elértéktelenedését hozza magával. Ez az intézkedés kerületünkre nagy terhet ró, mivel az érintettek szociális ügyeiben kerületünk az illetékes, így támogatásukról is kerületünknek kell gondoskodnia. Az utcán élő hajléktalanok száma kerületünkben 108 fő, míg a nappali melegedő szolgáltatásait 2711 alkalommal vették igénybe a hajléktalanok egy hónap alatt, ami a 2008. évi forgalomnak a duplája. A növekedés okának egyértelműen a hajléktalanok ügyében hozott fővárosi intézkedéseket tartjuk. Kerületünk a hajléktalan ellátásban a Családsegítő Szolgálaton keresztül kapcsolódik be. A szolgálaton belül működik a Nappali melegedő és a Szociális Konyha. A Nappali melegedőben lehetőség van hajléktalanok számára tisztálkodásra, ruhacserére, szociális munkások segítségével iratpótlásra, ügyintézésre. A melegedő a téli időszakban hét végén és este is nyitva tart, a hajléktalanok számára étkezést is biztosítanak. A hajléktalan ellátáshoz kapcsolódóan működik a szolgálaton belül az utcai szociális munka elnevezésű szolgáltatás, melynek feladata az utcán élő hajléktalanok felkutatása, ellátása. A Szociális Konyha segíti a rászorult családok napi egyszeri meleg étellel történő ellátását. A hajléktalan családok ellátását önkormányzatunk a Családok átmeneti otthona szolgáltatásaival is támogatja. Az otthon működtetője a Szociális és Rehabilitációs Alapítvány.
28
2./
A közbiztonság kedvezőtlen változása a./ A lecsúszás következményei A lecsúszás, lepusztulás és a deviancia, bűnözés megjelenése, majd elterjedése együttjár – lakótelepen és kertvárosokban egyaránt. Mindkét városrészben gócpontok alakultak ki, ennek számos oka van: az egyik a helytelen lakáspolitika, a privatizáció káros hatásai most érvényesülnek, a másik fő oka az, hogy a hatóságok nem lépnek fel ezen jelenségek ellen kellő eréllyel és együttesen b./ A kerületi rendőrség A kerületi rendőrség állandó létszámhiánnyal küzd, fellépése nem eléggé hatásos. A lakótelepi és kertvárosi rendőrörsöket (KMB irodákat) néhány évvel ezelőtt nagy hírveréssel megnyitották, majd bezárták, holott ezeknek volt visszatartó erejük c./ A deviancia megjelenési formái A deviancia megjelenése eróziós jellegű folyamat – együtthat a drogterjesztés, az alkoholizmus, az akadálytalan prostitúció. Ezek együtthatása fokozott közbiztonsági, közrendvédelmi gondot okoz. A fiatalság – a családok szétesettsége miatt – nehéz helyzetben van, erőteljesen vannak jelen deviáns jelenségek, bandázás. d./ A civil társadalom A civil társadalom önvédelmi képessége elégtelen: egymással rivalizáló, a régi rendszer maradványain alakult polgárőr civil szervezetek némelyike valójában burkolt gazdasági vállalkozás, azaz őrző-védő kft-k álruhában, a gazdasági összefonódások tetten érhetők. Ezen azok a pozitív lokális jelenségek is csak kismértékben enyhítenek, mint a Szomszédok Egymásért – SZEM – mozgalom.
29
F./
Az adottságok összefoglalása - SWOT analízis
a XV. kerület belső ERŐSSÉGEI - a kerület zöld jellege kertvárosokban és lakótelepen egyaránt erőteljes - a kertvárosi részek kiépültek, egységes városkép, értékes telekhasználat, kertek - értékes, fejlett intézményhálózat (oktatásnevelés, egészségügyi, szociális, sport, közművelődés) - száz éves MÁV telep különleges építészeti, szociális érték - az Észak-pesti Kórház műemléki együttese a kerület kiemelt értéke - négy ipari-raktározási terület van a kerületben - a nagykereskedelem jelenléte erőteljes - speciális nagyértékű üzemek (ilyen pl. az Origo Filmstúdió) - nagy értékű ingatlan az Észak-pesti Kórház, 50-50 %-os fővárosi és kerületi tulajdonban - a magas szintű közúti kapcsolatok fejlesztési potenciált jelentenek - a magas szintű elővárosi vasúti kapcsolatok szinte ötödik Metró vonalat jelenthetnének - külterületeken valós és lehetséges zöldterületek vannak, potenciális rekreációs területek alakíthatók ki - az M0-M3-as találkozásánál – anélkül, hogy a belső városrészeket zavarná – új vegyes (iroda, kutató-fejlesztő, részben lakó stb.) fejlesztési terület alakítható ki (új Sugárút a város határáig) A XV. kerület külső LEHETŐSÉGEI
a XV. kerület belső GYENGESÉGEI - a zöldfelületek gondozatlanok - a közrend, közbiztonság alacsony szinten áll - a közlekedés jelentős környezetszenynyezést okoz, - intézmények, lakóterületek védtelenek a környezetszennyezéssel szemben - a vasúti kapcsolat jelentőségéhez mérten kihasználatlan, a vasút környéke alulhasznosított, lepusztult - a fogyó, elöregedő népesség elbizonytalanítja az intézményhálózatot - a MÁV telep lepusztult, az M3-as kettévágta, környezetszennyezés - a szociális problémák halmozódnak - spekulációs jellegű törekvések túlépítést okozhatnak, amit a közlekedés nem tud levezetni - a túlépítés miatt a családbarát és zöld jelleg elvész, az itt élők ellenezni fognak minden fejlesztést - elsősorban a kötöttpályás tömegközlekedés nem tart lépést a fejlesztésekkel - a jelenlegi tendenciák alapján a deviancia (prostituáltak) és a szociálisan rászorultak (pl. hajléktalanok ) célpontja lehet a XV. kerület - az újpalotai lakótelep szociális veszélyeztetettségének eszkalálódása elriasztja a fejlesztéseket a XV. kerület külső VESZÉLYEI
30
III./
HELYZETKÉP – A RENDSZERVÁLTOZÁSTÓL, ILLETVE AZ EZREDFORDULÓTÓL NAPJAINKIG
A./
Településfejlődés, igazgatás, intézmények, gazdaság fejlődésének helyzetképe
1./
Az egyes kerületrészek fejlődésének jellege, iránya a./
Rákospalota fejlődésének jellege, iránya
-
A kertvárosi részek építészeti, telekhasználati hagyományai és a spekulációs jellegű törekvések összeütközése Ezzel a problémával legerőteljesebben a Rákospalota-Újváros térségében találkozunk, az építésigazgatás és a korábbi főépítészi tevékenység ellentmondásait kihasználva olyan spekulációs törekvések indultak meg, aminek az önkormányzat korábbi vezetése szemet hunyt. Így jelenhettek meg egy-két lakásos, földszintes épületek mellett 8-12 lakásos társasházak. Ennek az üzenete a meglévő, túlnyomórészt meglévő, építészetileg és telekhasználatában értékes telekállományra nézve az, hogy az átépítés megállíthatatlan, a meglévő struktúra értéktelen, az ingatlanspekuláció azt felülírja.
-
A városközponttal kapcsolatos határozatlanság Rákospalota a II. világháború előtt jutott arra a fejlettségi szintre, hogy a több irányba indult városfejlődését összefogva, kialakítson egy városközpontot a Széchenyi téri Nagytemplom és a Régifóti úti templomsor közötti területen. Ezt a világháború megakasztotta, az 1950-es városegyesítés ellehetetlenítette. Az ebből a helyzetből adódó identitáshiányos helyzet engedte meg azt, hogy ezen a városközponti kiépítésre alkalmas területen benzinkút, élelmiszer áruház és egy futballpálya létesüljön. Ez a terület a kulcsa Rákospalota városközponti kialakításának, azonban az idetelepült – nem idevaló – épületek és területhasználat szanálása rendkívül drága, ezért erről ebben a ciklusban legfeljebb tervezési, gazdasági számítási lépések várhatók. A városközpont egyes tömbjei viszont fejlesztési programba bevonhatók. Ilyen egység a Fő utcai Kossuth szobortól az Újpestre vezető felüljáróig terjedő terület a Bácska utca és a Fő utca között. Itt számos építészeti, beépítési kihívás halmozódott fel. A városközponttal kapcsolatos tervpályázat az önkormányzat előző vezetésének egyik legsúlyosabb fiaskója volt, a pályázat érdektelenség miatt el sem indult, értékelhetetlen volt. Mindebben az a anyagfokú határozatlanság, koncepciótlanság játszott szerepet, ami egyenes folytatása a potenciális városközpontban kialakult helyzetnek.
-
A vasút melletti terület lecsúszása A váci vasútvonal és a Pázmány Péter utca közötti terület elszlömösödött, az itt lévő épületállomány alulhasznosított, olyan telekhasználatok – raktározás és ipari tevékenység, hulladék- és építőanyagtelepek – jelentek meg, ami az egész terület átértékelését kívánja. Ezt húzza alá az, hogy a jövő évtől elkezdődik az a nagyszabású elővárosi vasúti fejlesztés, amihez a kerületnek is csatlakozni kell.
31
-
A MÁV telep értékének folyamatos csökkenése (M3-as, Ozmán u.) A rákospalotai MÁV-telep a kerület egyik különleges értéke a telepítésével, kerthasználatával, építészetével egyaránt. Ezt az egységesen védendő világot oldotta fel a privatizáció utáni szabad homlokzatátalakítási hullám, ami az épületek arculatát alapvetően megváltoztatta, a melléképületek átépültek, a tömbök belsejében garázsok épültek, megbontva az eredeti harmonikus telekhasználatot. Ezt a negatív folyamatot tetézte, hogy az M3-as belehasított a MÁV telep testébe, mellyel el is indult a környezet leértékelődése. Az M3-as mellett épült benzinkút, Suzuki Ász, stb. a kedvezőtlen hatást bemélyítették a MÁV telep testébe. Ennek a negatív folyamatnak a legszomorúbb fejezete az Ozmán utcai telek és az itt épült óvoda sorsa. Egy nyilvánvaló és káros telekspekulációhoz nyújtott segédkezet az önkormányzat korábbi vezetése, jelentős kárt okozva ezzel. Hasonló gondok elé nézünk a volt MÁV-telepi kertészet telkével kapcsolatban, amelyet szintén nagyobb lakásépítési akció számára szánnak az új tulajdonosok. b./
Pestújhely fejlődésének jellege, iránya
A rákospalotai újvárosihoz hasonló spekulációs jellegű beépítések Pestújhelyen is megjelentek. Ez utóbbi esetében a pestújhelyi beépítések eredeti értékeit nem ismerte fel a helyi építésigazgatás, a korábbi főépítész sem. -
A Pestújhelyi út és négy terének értékvesztése összefügg a kerület külső részein – a Szentmihályi út és az M3-as mellett létesült plázák megjelenésével. Ezek hatására üresedett ki a hajdani kereskedő, vendéglátó egységekkel teli hagyományos főutca. Az utat tagoló négy tér is lepusztult az utóbbi években. A legrosszabb állapotban a Sztárai Mihály tér van, amelyet a korábbi időszak szanálásra váró, illetve befejezetlen épületei is csúfítanak.
-
Az Észak-pesti Kórház negatív kisugárzása szinte Pestújhely egészére hat. A sok tönkrement épület képe a kerítésen át két évtizede nyomasztó az itt élők számára, akik ugyanakkor még mindig magukénak érzik a területet, egészségügyi és szociális hasznosításában, munkalehetőségek létrejöttében, az egész Pestújhelyre kiható fejlődésben bíznak. Az ingatlan sorsa jelképes, a korábbi kerületvezetés két évtizedes tehetetlenségének, értékvédő, értékteremtő képessége hiányának bizonyítéka. Az épületegyüttesben esett kár milliárdokban mérhető.
32
c./
Újpalota fejlődésének jellege, iránya
A LAKÓTELEPI LÉT VÁLTOZÁSA AZ ELMÚLT 30-40 ÉV ALATT (empirikus vizsgálatok, beszélgetések alapján) KEZDETBEN (30-40 évvel ezelőtt) kezdeti örömök és elégedettség túlnyomóan érvényesül, rossz helyzetből kiugróan jó helyzetbe kerültünk magas komfort, kényelem, olcsóság (összközműves, távfűtéses, liftes, szemétledobós stb. mind előny és érték)
FOLYAMAT
MAI HELYZET
a kezdeti lelkesedés után folyamatos csalódások – úgysem változik semmi, az ígéreteket nem tartják be
kiábrándultság, a negatívumok túlsúlyba kerültek a lakótelepen
a lakás még mindig kényelmes, a lakótelep viszont idegen maradt, ezért kezd „kényelmetlenné” válni
a lakások elavultak, energiafalók, a rezsiköltség elviselhetetlen, a gépészeti és egyéb rendszerek elavultak, a távfűtést nem írjuk bele az apróhirdetésbe megöregedtünk, bennrekedtünk a lakótelepen, riadtan kérdezzük: hol vannak a fiatalok? a fiatalok számára csak átmenet a lakótelepi lét atomizáltság, időskori magány, elidegenedés, az emberek félnek egymástól – rossz a közbiztonság, megjelentek a hajléktalanok, a deviáns elemek a telep árnyoldalai elfedik az értékeit, Újpalota „városszéle” maradt, peremvidék egyre több peremen élővel a külső-belső felújítás elmaradt, működési zavarok lépnek fel, veszélyek jelennek meg (pl. tűz), az újpalotaiak „irigykednek” Rákospalotára, Pestújhelyre a lakóépületek és a lakások felújítása szükségszerű, viszont a tulajdonosok jelentős részének meghaladja a teljesítőképességét
fiatal család voltunk, amit a lakótelepi lakás és a lakótelep nyújtott, az tökéletesen elég mindenkinek
a gyerekek kiröpültek, hozzásegítettük őket, hogy elmenjenek a lakótelepről
a lakótelep egy nagy közösség volt, sok mindent csináltunk együtt – sportpályát, jégpályát, parkot, kertet, közösségi házat stb.
az elidegenedés a nagy laksűrűség ellenére törvényszerű (zaj, együttélési gondok, szűkösség, különbözőségek)
a lakótelep szép volt, új, ígéretes – általános érzés: jó dolog újpalotainak lenni
a lakótelep telep maradt, a közösségi infrastruktúra fejlesztése elmaradt (közösségi ház nevetségesen kicsi)
a házak, a lakások szépek és jók, itt egyenlőség van, jobb helyzetben élünk, mint a kerület többi lakosa (a rákospalotaiak „irigykednek” Újpalotára – rendezett utak, magas komfort) a lakások önkormányzati bérlakások, vagy lakásszövetkezeti lakások voltak – kevés gondunk volt a lakásokra
meglátjuk a szürkeséget, egyhangúságot, a lakótelep presztizse csökken, kiderülnek a születési rendellenességek a lakásprivatizáció 1994-2000 között a tulajdonhoz jutás „élményét” nyújtotta az ebből fakadó kötelezettségek tudatosítása nélkül
Az újpalotai lakótelep már negyven évvel ezelőtti kiépülésekor számos születési rendellenességgel bírt: ilyen a kb. 5-6000-es parkolóhiány, az intézmények – elsősorban a közösségi intézmények – hiánya, az épületek rendkívül rossz energetikai tulajdonsága, karöltve a drága, bár kényelmes távfűtéssel. A lakótelep egyik legnagyobb értéke a hatalmas zöldfelülete, amely azonban az úszótelkes kialakításnak köszönhetően teljes egészében közpark, vagyis ez a szinte Városliget méretű park az önkormányzat kezelését, gondozását igényli, amire számos – elsősorban anyagi és infrastrukturális – okból nem képes. A lakótelepen az olcsó lakásprivatizáció élménye sajnos nem tartott sokáig: az épületek felújítása rendkívüli erőfeszítést, anyagi ráfordítást igényel a lakástulajdonosoktól, akik közül a szociális helyzet és az elöregedés miatt nem tudnak eleget tenni. A lakótelepen jelenleg is folyó, sőt felerősödő lakosságcsere kedvezőtlen
33
társadalmi összetételt eredményez. Kisebb teherviselőképességű, az együttélési szabályoknak megfelelni nem tudó, vagy nem akaró családok, egyének költöznek be. A lakótelep egyes épületeinek részleges felújítása történt meg az elmúlt években. Ez elsősorban homlokzatfelújítást és ablakcserét jelentett a Panel és Panel Plusz Program, illetve 2008-tól a ZBR program keretében. A hőszigetelés elégtelensége, szabványoknak meg nem felelése miatt az elért energiamegtakarítás sajnos maximum 25 %-os, vagy annál kevesebb (inkább 10-15 %-os). A lakástulajdonosok ennek ellenére már az elért eredményekkel is elégedettek, mivel alacsonyabb távfűtési számlákat fizetnek az épületek felújítása óta. A lakótelepeken sem intézmény felújítás, sem közterületrekonstrukció nem történt még az elmúlt évek programjai során. Az első nagyobb szabású szociális városrehabilitációs program a Zsókavár utcai KMOP pályázat, amelynek I.-II.-III. ütemében számos lakóépület, közösségi épületek és közterületek újulhatnak meg. Az előző városvezetés idején a program előkészítése rosszul haladt, az akcióterületet is csak sokadszorra sikerült kijelölni. 2010-ben két közbeszerzés hiúsult meg a rosszul előkészített tervek miatt. A teljes programot elölről kellett kezdeni 2010-11 fordulóján. d./
A települési értékvédelem helyzete - feltáratlan és pusztuló értékeink nyomában
A XV. kerület értékvédelme az elmúlt évtizedekben rendkívül alacsony szintű volt. A meglévő és nyilvánvaló értékek, a műemlékként nyilvántartott Liva-malom összedőlt, vagy a fővárosi védettségű MÁV-telep épületeinek homlokzatai a hanyag építésigazgatás miatt a felismerhetetlenségig átépültek. A 2007-ben műemlékké nyilvánított Észak-pesti Kórház épületegyüttesének karbantartása, a nagyobb károsodások megelőzése érdekében a kerület korábbi vezetése semmit nem tett. A szabályozási tervek mellékleteként nem készültek értékvédelmi vizsgálatok, ezek között kiemelt jelentőségű volt a Rákospalota-Újváros területére készült szabályozási terv, ahol a terv opponense is felhívta a figyelmet erre, mégsem történt semmilyen intézkedés. Ugyanez vonatkozik a táji értékekre, zöldfelületekre, fasorokra is. A kerület nem rendelkezik fakataszterrel, amelyben a védettség különböző fokozatait tervezési alaptérképként lehetne használni. 2010-ben rendeltek meg egy értékvédelmi tanulmányt, amelynek a készítése jelenleg folyik, ennek eredményeit a későbbiekben programokkal kívánjuk megerősíteni. e./
Az önazonosságtudat az 1950-es állapothoz képest visszafejlődött
Az 1950-es Nagy-Budapesthez csatolás is teljes kifejlődése előtti állapotban találta a településeket: így Rákospalotát és Pestújhelyt is. A helyzet azóta rosszabbodott, a civil társadalom 1950 után évtizedekig tetszhalott állapotban volt, a rendszerváltozás utáni újjáalakulásuk, új civil szervezetek létrejötte után az első lépések közé nem a települési értékvédelem, illetve az ezzel kapcsolatos önazonosságtudat erősítése volt.
34
2./
A közigazgatás, intézményfenntartás fejlődése a./
A közigazgatás fejlődése
A közigazgatás az elmúlt évtizedben egyre kedvezőtlenebb helyzetbe került. A kötelező feladatok sokasodtak, viszont az ezekhez szükséges állami normatívák és egyéb források ezzel nem tartottak lépést. Az önkormányzat a bevételeiből egyre nagyobb hányadot tett hozzá az intézmények fenntartása érdekében. b./
A kötelező és önként vállalt feladatok teljesítése
Az Önkormányzati Törvény szerint a települési önkormányzat az alábbiakról köteles gondoskodni: o az óvodai nevelésről, valamint az általános iskolai oktatásról és nevelésről, o a szociális alapellátásról, o az egészségügyi alapellátásról. A XV. kerületi önkormányzat ezeken túlmenően számos olyan feladatot vállalt önként, ami nem csupán az itt élők érdekeit szolgálja: o alapítványi támogatások, o civil szervezetek és egyházak támogatása, o középiskolai oktatás, o szakiskolai oktatás, o szakképzés, o felnőttoktatás, o Ifjúsági és Sportközpont támogatása, o gyermektáborok fenntartása, o diákolimpiai versenyrendszer működtetése, o Közösségi televízió, Városházi Napló, o szociális ellátás különböző nem kötelező formái, o egészségügyi szakellátás, o FENO súlyosan ill. halmozottan sérült gyermekek, fiatalok ellátása, o Panel Plusz program, o Palotabusz, o társasházasak felújítási támogatása, o Vöröskereszt, o Szabó Ervin Könyvtár, o stb. c./
Intézményfenntartás fejlődése A XV. kerületi önkormányzat kiterjedt intézményhálózatot tart fenn: oktatási-nevelési intézményeket, közművelődési intézményeket, egészségügyi és szociális intézményeket, sport és rekreációs célú intézményeket. A kötelező és önként vállalt feladatok körében számos olyan elem van – elsősorban szociális intézmények – amelyeket szinte csak a XV. kerület tart fenn. Az intézményhálózat fejlesztése, bővítése, felújítása elmaradt a kívánatos szinttől, sok a rossz állapotú intézmény a kerületben.
35
3./
Az önkormányzat gazdálkodása számokban 1. táblázat A költségvetés bevételi és kiadási főösszege 2000-2010-ben (ezer Ft) Megnevezés
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
Bevételek Előző év=100 2000=100 Kiadások Előző év=100 2000=100
9 194 054
11 169 158 121,48 121,48 10 148 487 118,35 118,35
13 218 157 118,35 143,77 12 537 602 123,54 146,21
13 253 206 100,27 144,15 12 045 431 96,07 140,47
13 840 709 104,43 150,54 12 509 741 103,85 145,89
14 715 023 106,32 160,05 13 863 216 110,82 161,67
15 482 038 105,21 168,39 14 490 496 104,52 168,99
17 036 044 110,04 185,29 15 000 123 103,52 174,93
18 176 901 106,70 197,70 16 875 225 112,50 196,80
17 009 002 93,57 185,00 16 126 321 95,56 188,06
17 812 191 104,72 193,74 15 516 844 96,22 180,95
100 8 575 011 100
A bevételek 2000-hez képest 2010-re 193 %-ra nőttek, a kiadások ezzel szemben csak 181 %-ra. A bevétel és a kiadás különbözete évenként 600 millió és 2300 millió Ft között váltakozik. A pozitív szaldó alapján értehetetlen, hogy miért nem történt jelentős fejlesztés a kerületben egy teljes évtized alatt, holott meg lett volna a forrás hozzá. 2. táblázat Az önkormányzat működési és felhalmozási kiadásai 2000-2010-ben (ezer Ft) Megnevezés Működési kiadás Arány (%) Előző év=100 Felhalmozási kiadás Arány (%) Előző év=100 Összes kiadás
2007 2008 2009 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2010 8 446 440 10 197 017 10 711 999 11 210 818 12 105 248 12 939 250 13 216 398 14 820 869 14 315 946 14 175 423 83,23 81,33 88,93 89,62 87,32 89,29 88,11 87,83 88,77 91,36 112,50 120,73 105,05 104,66 107,98 106,89 102,14 112,14 96,59 99,02 1 021 825 1 667 409 2 291 426 1 236 395 1 344 245 1 743 160 1 525 348 1 780 384 1 904 244 1 810 375 1 398 931 11,92 16,43 18,28 10,26 10,75 12,57 10,53 11,87 11,28 11,23 9,02 163,18 137,42 53,96 108,72 129,68 87,50 116,72 106,96 95,07 77,27 8 575 011 10 148 487 12 537 602 12 045 431 12 509 741 13 863 216 14 490 496 15 000 123 16 875 225 16 126 321 15 516 844
2000 7 507 704 87,55
A működési kiadás 2000-hez képest csaknem duplájára nőtt (189 %), ezzel szemben a felhalmozási kiadás (fejlesztések) változása nem egyenletesen növekvő, van olyan év, amikor több, mint duplájára nő, van., amikor az előző évihez képest megfeleződik a felhalmozás (2003ban 2002-höz képest mindössze 54 %). A működési és a felhalmozási kiadások aránya a 2000. évi 88-12 %-os arányról 91-9 %-ra alakult.
36
3. táblázat Az önkormányzati kiadások 2001-2010-ben (ezer Ft) Megnevezés I. Kiadások összesen II. Polgmest. Hivatal Részarány (%) III. Intézmények Részarány (%)
2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2000 2001 8 575 011 10 148 487 12 537 602 12 045 431 12 509 741 13 863 216 14 490 496 15 000 123 16 875 225 16 126 321 15 516 844 3 809 621 5 025 788 6 281 248 4 594 598 4 929 888 5 623 621 5 659 743 5 971 075 6 931 214 6 904 683 6 214 806 44,43 49,52 50,10 38,14 39,41 40,57 39,06 39,81 41,07 42,82 40,05 4 765 390 5 122 699 6 256 354 7 450 833 7 579 853 8 239 595 8 830 753 9 029 048 9 944 011 9 221 638 9 302 038 55,57 50,48 49,90 61,86 60,59 59,43 60,94 60,19 58,93 57,18 59,95
A kiadások mértéke 8575 millióról 2010-rew 15.517 millióra nőtt, ugyanakkor a Polgármesteri Hivatal és az intézmények aránya a kezdeti 44,43-55,57 %-ról 40-60 %-ra változott, vagyis az intézmények kiadásainak részaránya ebben a tíz évben jelentősen változott az intézmények javára (az intézményfenntartás egyre többe kerül). 4. táblázat Az önkormányzati juttatások 2000-2010-ben (ezer Ft) Megnevezés I. Juttatások összesen ebből: Polgármesteri Hivatal részarány (%) Intézmények részarány (%) II. Járulékok III. Kiadások összesen IV. Juttatás/kiadások (%) V. (Juttatás+járulék)/ kiadások (%)
2000 2 592 230
2001 2 978 735
2002 3 893 837
2003 4 761 476
2004 4 841 803
2005 5 364 655
2006 5 873 896
2007 6 103 208
2008 6 441 644
2009 6 043 125
2010 6 253 389
539 982 704 808 905 374 945 971 1 023 298 1 131 169 1 236 653 1 315 263 1 388 384 1 384 863 1 460 343 20,83 23,66 23,25 19,87 21,13 21,09 21,05 21,55 21,55 22,92 23,35 2 052 248 2 273 927 2 988 463 3 815 505 3 818 505 4 233 486 4 637 243 4 787 945 5 053 260 4 658 262 4 793 046 79,17 76,34 76,75 80,13 78,87 78,91 78,95 78,45 78,45 77,08 76,65 1 042 035 1 116 564 1 351 294 1 605 396 1 600 404 1 747 812 1 859 767 1 917 403 2 016 360 1 794 275 1 648 494 10 148 487 10 148 487 12 537 602 12 045 431 12 509 741 13 863 216 14 490 496 15 000 123 16 875 225 16 126 321 15 516 844 25,5 29,4 31,1 39,5 38,7 38,7 40,5 40,7 38,2 37,5 40,3 35,8
40,4
41,8
52,9
51,5
51,3
53,4
53,5
50,1
48,6
50,9
A juttatások részaránya a kiadásokhoz képest a 2010-es 25 %-oshoz képest 2010-re 40 %-ra nőtt.
37
5. táblázat A működési kiadások 2000-2010-ben (ezer Ft) Megnevezés I. Juttatások összesen II. Járulékok III. Juttatások, járulékok együtt IV. Juttatások aránya (%) V. Juttatások, járulékok aránya (%) VI. Egyéb működési kiadások VII. Egyéb működési kiadások aránya (%) VIII. Működési kiadások összesen
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2000
2001
2 592 230
2 978 735
3 893 837
4 761 476
4 841 803
5 364 655
5 873 896
6 103 208
6 441 644
6 043 125
6 253 389
1 042 035
1 116 564
1 351 294
1 605 396
1 600 404
1 747 812
1 859 767
1 917 403
2 016 360
1 794 275
1 648 494
3 634 265
4 095 299
5 245 131
6 366 872
6 442 207
7 112 467
7 733 663
8 020 611
8 458 004
7 837 400
7 901 883
34,5
35,3
38,2
44,4
43,3
44,3
45,4
46,2
43,5
42,8
44,1
48,4
48,5
51,4
59,4
57,6
58,8
59,8
60,7
57,1
55,5
55,7
3 873 439
4 351 141
4 951 886
4 345 127
4 740 111
4 992 781
5 205 587
5 195 787
6 362 865
6 278 546
6 273 540
51,6
51,5
48,6
40,6
42,4
41,2
40,2
39,3
42,9
44,5
44,3
7 507 704
8 446 440
10 197 017
10 711 999
11 182 318
12 105 248
12 939 250
13 216 398
14 820 869
14 115 946
14 175 423
A juttatások és járulékaik aránya az egyéb működési kiadásokhoz képest egyre nagyobb hányaddal képviselteti magát (48-52 %-ról 56-44 %ra változott).
38
6. táblázat A működési célú központi forrásokx és az iparűzési adóbevétel 2000-2010-ben (ezer Ft) Megnevezés I. Működési célú központi források II. Iparűzési adó I./II. (%) I-II. (különbség)
2000 2 553 961 1 573 995 162,3 979 966
2001 2 535 762 2 615 995 96,9 -80 233
2002 3 212 126 3 099 422 103,6 112 704
2003 4 116 665 3 216 550 128,0 900 115
2004 4 462 269 3 128 740 142,6 1 333 529
2005 4 548 005 3 790 736 120,0 757 269
2006 4 324 009 4 580 028 94,4 -256 019
2007 4 402 826 4 801 006 91,7 -398 180
2008 4 581 765 5 012 423 91,4 -430 658
2009 4 188 857 5 175 126 80,9 -986 269
2010 3 959 768 5 193 987 76,2 -1 234 219
x
Átengedett szja-val együtt.
A működési célú központi források mértéke a 2010-es 2,5 milliárdról csaknem 4 milliárdra nőtt, ezzel szemben az iparűzési adóbevétel 1,6 milliárdról 5,2 milliárdra nőtt, vagyis az önkormányzat számára az iparűzési adóbevétel egyre nagyobb részarányt képvisel. 7. táblázat Az önkormányzat sajátos működési bevételei 2000-2010-ben (ezer Ft)x Megnevezés Telekadó Építményadó Iparűzési adó Gépjárműadó Bírságok, késedelmi pótlék Luxusadó Egyéb sajátos bevételek Összesen
2000 287 008 574 434 1 573 995 138 176
2001 278 864 600 708 2 615 995 133 218
2002 280 339 615 093 3 099 422 138 696
2003 299 091 673 870 3 216 550 262 050
2004 288 286 816 111 3 128 740 422 634
2005 139 811 892 874 3 790 736 446 568
2006 175 385 948 270 4 580 028 405 377
2007 262 497 994 482 4 801 006 488 405
2008 302 608 1 058 032 5 012 423 502 835
2009 323 273 1 108 684 5 175 126 507 523
2010 485 192 1 206 832 5 193 987 555 595
10 911
27 635
50 899
41 794
37 739
41 494
36 996
60 018 3 000
43 615 3 891
45 968
53 936
210 545 2 795 069
329 934 3 986 354
374 612 4 559 061
369 583
408 638
4 862 938
5 102 148
477 926 5 789 409
526 083 6 672 139
479 314 7 088 722
525 169 7 448 573
513 262 7 673 836
521 428 8 016 970
Az önkormányzat által beszedett – saját érdekeltségi körébe tartozó – elsősorban – adóbevételek jelentősen, a 2000. évi 2,8 milliárdról a 2010. évi 8 milliárdra nőttek.
39
8. táblázat A felhalmozási célú kiadások 2000-2010-ben (ezer Ft) Megnevezés I. Beruházások II. Felújítások III. Felhalmozási célú pénzeszközátadás IV. Pénzügyi befektetések kiadásai V. Felhalmozási célú támogatási kölcsönök VI. Fejlesztési hitel törlesztése VII. Fejlesztési kötvény törlesztése VIII. Korrekció: kisebbségek miatti duplázódás
Központosított és kötött támogatás Összesen
2000 550 481 280 718
2001 1 078 652 444 572
2002 1 597 304 526 003
2003 660 399 414 811
2004 687 550 492 802
2005 830 191 723 761
2006 1 005 170 354 198
2007 778 058 475 647
2008 766 323 878 653
2009 1 060 787 599 086
2010 597 766 475 356
71 651
71 931
54 838
52 777
56 146
65 815
64 403
401 171
104 358
105 041
153 115
11 900
0
0
0
0
0
0
7 345
99 549
63 181
110 724
123 393
101 577
100 901
97 690
65 870
41 710
7 526
9 073
2 557
0
0
0
2 959
5 917
0
0
0
0
24 961
57 220
66 292
125 067
1 904 244
1 907 380
1 398 931
108 408
127 247
-354
1 021 825
1 667 409
2 291 426
1 236 395
1 363 745
1 743 160
1 525 348
1 780 384
A felhalmozási célú kiadások mértéke évről évre váltakozik, ez mutatja azt, hogy a kerületben nem volt az elmúlt évtizednek folyamatos és hosszú távra előre tervezett fejlesztés.
40
9. táblázat A felhalmozási célú bevételek 2000-2010-ben (ezer Ft) Megnevezés Tárgyi eszközök, ingatlanok értékesítése Lakások, egyéb helyiségek értékesítése Pénzügyi befektetések hozamai Egyéb sajátos tőkebevétel Fejlesztési támogatás Központosított és kötött támogatás Pénzeszközátvétel Támogatási kölcsönök visszatérülése Felhalmozási hitelfelvétel Felhalmozási kötvénykibocsátás Felhalmozási célú pénzmaradvány Felhalmozási hitel Átvett SZJA Központosított és kötött támogatás Korrekció: kisebbségek miatti duplázódás Összesen
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
226 264
196 587
218 615
362 477
174 437
342 778
85 488
16 025
233 358
48 822
106 484
194 293
213 322
215 312
200 467
167 681
151 023
392 305
392 220
198 134
148 746
80 391
39 304 0
291 191 1 100
123 618 41 809 0
41 577 10 752 57 592
61 355 0 49 549
35 854 2 337 70 130
34 980 5 000 131 613
8 966 5 500 133 995
8 093 16 069
151 791
3 233 2 274 147 589
128 527
427 959
1 269 632 819
5 067 254 484
4 686 221 047
130 290 252 115
211 326
60 091
190 357
181 938
105 585
92 203
93 376
99 253
109 216
94 681
94 056
95 420
100 532 72 484
90 402
83 568 123 635
75 257 537 819
1 000 000 307 723
332 490
469 748 0 285 930
59 460 0 0
432 463 0 0
531 481 0 0
234 534 0 0
988 314
1 556 025
2 088 373
1 101 092
1 205 899
1 610 064
1 190 666
1 700 000
358 462
674 825
420 982
181 646
-354 2 147 921
1 538 867
1 160 787
2 811 344
A felhalmozási célú bevételek növekménye csak a jelentős mértékű hitelfelvételnek és kötvénykibocsátásnak volt köszönhető: ez összesen csaknem 4,2 milliárd Ft
41
10. táblázat A szociális juttatások alakulása 2001-2010 között (ezer Ft) Megnevezés Rendszeres pénzbeli juttatások Eseti pénzbeli és természetbeni juttatások Természetbeni ellátások Egyéb pénzbeli juttatások Összesen
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
320 239
321 875
323 029
493 299
543 371
378 585
401 893
420 238
413 702
231 572
274 209
243 261
312 818
274 895
264 420
290 238
235 103
227 857
8 333 560 144
11 559 607 643
8 834 575 124
9 096 815 213
16 910 835 176
19 671 662 676
15 687 707 818
20 312 675 653
18 093 659 652
2010
0
42
4./
A költségvetés helyzete A 2011. év költségvetési helyzete A 2011. évi költségvetés biztosítja a fedezetet a bevont külső források adósságszolgálatára. Az elfogadott költségvetés 1. melléklete szerint: – a korrigált működési bevételek összege: 14.482.333 eFt – a korrigált működési kiadások összege: 14.061.717 eFt – ebből adódóan különbségük, azaz a működési többlet 420.616 eFt. Ez a jelentős mértékű működési többlet az utóbbi évek negatív folyamatait megfordítja, hiszen az elmúlt években működési hiány volt. Ez a többlet fedezi a tőketörlesztés 190.873 eFt-os igényét (hiteltörlesztés: 5.917 eFt + kötvénytörlesztés: 184.956eFt), emellett egyes felhalmozási kiadásokra is jelent forrást (420.616 -190.873 = 229.743 eFt értékben). Az adósságszolgálat másik összetevője, a kamatfizetés önmagában is működési költségként számolandó el, azaz a működési kiadások már tartalmazzák.
5./
Önkormányzat és versenyképesség – helyi gazdasági infrastruktúra A globalizált világban a versenyképességet torzító hatások érvényesülnek, amelyet a lokalizáció eszközeivel lehet enyhíteni, elsősorban az önkormányzatok segítségével. Ilyen pl. a nagy bevásárlóközpontok hatása a helyi, lokális kiskereskedelem elsorvadására. Ezen a téren az elmúlt időszakban semmilyen beavatkozás nem történt, az önkormányzat előző vezetése nem támogatta a maga eszközeivel a kiskereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás megmentését.
6./
Vagyongazdálkodás a XV. kerületben – lakás és nem lakás célú ingatlanvagyon helyzetének alakulása a./
A lakásvagyon privatizálásának folyamata
A XV. kerületben 1995-2005 közötti tíz évbe folyt viszonylag jelentős mértékben lakásprivatizáció. Adatok hiányában ennek pontos trendjét nem ismerjük, valószínűleg 1996-97-ben folyt a legjelentősebb mértékben mind a lakótelepeken, mind a kertvárosokban az önkormányzati tulajdonú lakások eladása az akkori nagyon kedvező feltételek között. A lakótelepeken összkomfortos lakások, a kertvárosban már alacsonyabb komfortfokozatú lakások kerültek értékesítésre. A tulajdonhoz jutás élménye hamar szertefoszlott, amikor kiderült, hogy a lakások felújítása, a magas rezsiköltségek miatti nagymértékű energetikai felújítások (homlokzatszigetelés, ablakcsere, fűtéskorszerűsítés) rendkívüli erőfeszítést igényelnének a családoktól. b./
A megmaradó lakásvagyon értékelése
43
Lakások komfortfokozat szerinti megoszlása komfortfokozat db m2 összkomfortos komfortos félkomfortos komfort nélküli szükség lakás összesen
1 265 394 127 304 7 2 097
62 329 16 628 4 395 10 417 120 93 889
Viszonylag magas az alacsony komfortfokozatú - a komfortnélküli és szükséglakások aránya. Ez is a privatizáció egyik mellékhatása: az önkormányzatnak maradt a sok rosszabb minőségű lakás. c./
A nem lakáscélú ingatlanok hasznosítása
Önkormányzat tulajdonában lévő nem lakáscélú ingatlanok Helyiségek Életvédelmi helyiségek
db
m2
353
44 251
61
4 080
Az önkormányzat tulajdonában jelentős számú nem lakáscélú ingatlan található. Ezek között viszonylag magas a kiadatlan és a rossz állagú bérlemény. d./ Egyéb ingatlanok felhasználható ingatlanok
–
pl.
ÉPK,
lakás-,
bérlakásépítési
programban
Az önkormányzat legnagyobb értékű ingatlana az Őrjárat u. 1-5. sz. alatti ingatlan, amely több, mint 7 hektáron fekszik, meglévő, megtartható épületállománya mintegy 30.000 m2. A hanyag őrzés-védelem és a jókarbantartás hiánya miatt az ingatlan értéke rohamosan csökkent. Az önkormányzatnak számos olyan ingatlana van, amit lakás- illetve bérlakásépítési programba be lehetne vonni. Erre vonatkozó kezdeményezés az elmúlt 20 évben nem volt.
44
7./
Az önkormányzat tulajdonában álló cégek Palota Holding Zrt A Palota Holding (továbbiakban: Holding) az önkormányzat vagyonkezelő cége. Az éves költségvetésben tervezett vagyonkezelés előirányzata közel 1 milliárd forint. A Holding éves árbevétele csaknem teljes egészében az önkormányzattól származik. Az önkormányzat jelentős összegeket áldoz a vagyonkezelés feladataira, mivel a vagyonkezelés nagymértékben veszteséges. Év
Önkormányzattól kapott nettó bevételek (E Ft)
2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010.
Palota Holding Zrt saját bevételei (E Ft)
546 173 574 697 582 579 611 096 598 215 557 303 637 338 654 868 737 363 803 087 770 045
Összes nettó árbevétel (E Ft) 620 382 653 368 608 074 647 624 647 227 590 405 678 771 705 676 789 327 862 236 834 985
74 209 78 671 25 495 36 528 49 012 33 102 41 433 50 808 51 964 59 149 64 940
A Palota Holdingnak saját karbantartó, felújításban részt vevő szakember gárdája nincsen, a lakásfelújítások mértékét évente a következő táblázat mutatja (a lakásfelújítások végzéséről a közelmúltban történt vizsgálat, mely számos szabálytalanságot tárt fel):
Év
Lakáshoz kapcsolódó felújítás
Gázkorszerűsítés
Vízmérőhely Lakásfelújítás Nem lakás kialakítása összesen (Ft) felújítás
Összes felújítás nettó értékben (Ft)
db
összeg (Ft) db
2000.
79
48 660 133 28
11 686 917
9 375 460
69 722 510 29 121 892
98 844 402
2001.
59
72 188 775 23
13 994 939
8 755 900
94 939 614 35 641 933
130 581 547
2002.
40
68 161 047 23
10 538 619
9 945 215
88 644 881
3 542 335
92 187 216
2003.
39
60 693 245 33
13 022 430
1 098 337
74 814 012 12 283 164
87 097 176
2004.
40
65 189 165 18
10 326 330
1 124 462
76 639 957 27 914 533
104 554 490
2005.
48
36 763 626 24
10 095 508
550 836
47 409 970
6 630 488
54 040 458
2006.
87
72 473 376 37
15 497 438
890 542
88 861 356 21 899 075
110 760 431
2007.
74
53 271 105 36
20 381 943
790 760
74 443 808 12 555 867
86 999 675
2008.
86
84 943 492 23
10 890 693
121 540
95 955 725 18 937 580
114 893 305
3 677 230
1 077 850
103 585 102
1 530 200
105 115 302
0
348 592
89 103 409
2 287 690
91 391 099
2009. 147
98 830 022
2010. 172
88 754 817
6
összeg (Ft)
45
Répszolg Kft A Répszolg Kft a közterületek – utak, járdák, parkok, játszóterek - karbantartást végzi, a hulladékkezelés helyi szolgáltatásait látja, tipikus városüzemeltetési vállalat. Éves árbevételének alakulását a következő táblázat mutatja:
Répszolg Kft 2000-2010 A tétel megnevezése Belföldi értékesítés nettó árbevétele Aktivált saját teljesítmények értéke Egyéb bevételek (címzett és egyéb támogatások) Bevétel mindösszesen (01.+02.+03.)
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2 008
2009
2 010
138 114
175 065
236 448
219 016
454 807
393 839
453 770
400 354
511 155
545 616
500 822
0
0
0
1202
4 129
3 503
-633
0
0
400
-109
7 508
6 410
10 524
13 639
10 278
406
484
899
9 817
7 125
48 433
145 622
181 475
246 972
233 857
469 214
397 748
453 621
401 253
520 972
553 141
549 146
Csapi-15 Kft A Csapi-15 Kfta XV. kerület csarnokait és piacait üzemelteti: az újpalotai piacot, a Kolozsvár utcait, a Wesselényi utcait. Hozzá tartozott korábban a Sztárai Mihály téri is, ennek azonban a piaci profilja megszűnt, az önkormányzat tulajdonában álló épületek és terület a Palota Holding kezelésébe került. A Wesselényi utcai piac felújítása megtörtént, sajnálatos, hogy egy áruház betelepítésével éppen a piac jellege szűnt meg, illetve a jelentősége csökkent. A Kolozsvár utcai piac számos ígéret és lakossági kereskedői próbálkozás ellenére nem újult meg, az állapota kritikus. Az újpalotai piac zsúfolt, túlépített, rendetlen, ennek ellenére a környéke egyik kedvelt piaca. Év.
2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005.
Értékesítés nettó árbevétele: ezer Ft 98 156 100 882 117 202 125 623 131 706 140 412
Év.
2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011.
Értékesítés nettó árbevétele: ezer Ft 161 571 176 162 189 269 190 866 207 525 -
46
Palota-15 Kft A Palota-15 Kft a Szociális Foglalkoztató jogutódjaként alakult. Telephelyét a Bogáncs utca 10. sz. alatti Répszolg telephelyen alakították ki – nem gondolva arra, hogy a megfelezett telken a kétféle profil teljességgel összeférhetetlen. A Palota-15 Kft-ben az utóbbi hónapokban zajlott vizsgálatok számos szabálytalansgot tártak fel, ami miatt rendőrségi vizsgálat is indult. A cég gazdálkodását az önkormányzat tartotta életben, közel 100 millió Ft-ot kapott a 2010. évben munkaszervezésért és takarításért (ami korábban sokkal olcsóbb volt). Jelenleg a cég konszolidálása folyik. Új termelőszolgáltató profilokat kell találni, amelyekkel a cég megmenthető. RUP-15 Kft A RUP-15 Kft-t az önkormányzat a Zsókavár utcai KMOP pályázat bonyolítása érdekében hozta létre. A rossz tervezési és bonyolítói tevékenység miatt a Zsókavár utcai KMOP pályázat I. ütemének kivitelezésére kiírt közbeszerzési pályázatot kétszer is elbukta Közbeszerzési Döntőbizottság döntése nyomán. A cég első két ügyvezetőjét meneszteni kellett. A rossz működés miatt a Zsókavár utcai szociális városrehabilitáció – mely az önkormányzat legnagyobb fejlesztési projektje – végveszélybe került, az önkormányzatnak jelentős közvetlen, közvetett és potenciális vesztesége, kára lett. Kommunikációs Társaság 2010-ben létrehoztunk egy új kommunikációs társaságot, amely az írott, internetes és televíziós tömegkommunikációs csatornák összefogását, a hatékonyabb, polgárbarátabb tájékoztatást, információáramlást, a kerület kulturális és történelmi értékeinek a lakossággal történő megismertetését, továbbá a demokratikus politikai kultúra megerősítését szolgálja.
47
A XV. kerületi önkormányzat által fenntartott intézmények nyitó létszáma évenként, a töredékállások figyelembevételével ssz Intézmény neve 1. Csokonai Művelődési Központ
2006 45,00
2007 47,00
2008 47,00
2009 47,00
2010 47,00
299,00
288,00
284,00
275,00
275,00
23,00
23,00
22,00
22,00
0,00*
159,25
159,25
157,25
160,25
160,25
58,00
58,00
55,00
45,00
45,00
2.
Egészségügyi Intézmény
3. 4.
Szociális Foglalkoztató (ma Palota-15 Kft) Egyesített Szociális Intézmény
5.
Ifjúsági és Sportközpont
6.
Egyesített Bölcsődék
165,00
165,00
170,00
171,00
188,00
7.
Károly Róbert Nevelési-Oktatási Központ Czabán Nevelési-Oktatási Központ Dózsa György Gimnázium
128,00
129,50
126,00
126,50
126,50
85,75
81,75
79,25
79,25
80,00
84,50
86,50
81,50
83,50
83,50
105,50
105,50
104,50
106,50
107,50
109,50
108,00
109,00
111,00
115,00
90,25
90,25
87,25
87,25
87,25
67,25
67,75
69,00
67,75
69,25
75,50
77,50
78,00
78,00
78,50
189,50
183,00
174,00
174,00
174,00
150,00
149,00
146.50
145,50
147,50
139,50
138,50
137,00
143,00
120,00
257,50
260,50
248,00
249,00
228,50
0,00
0,00
0,00
0,00**
23,00
2232,00
2218,00
2175,25
2171,50
2155,75
8. 9.
10. Kossuth Lajos 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.
Nevelési-Oktatási Központ Szent Korona Nevelési-Oktatási Központ Kolozsvár utcai N evelési-Oktatási Központ Pestújhelyi úti Nevelési-Oktatási Központ Hubay Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Hartyán közi Nevelési-Oktatás Központ László Gyula Nevelési-Oktatási Központ Kontyfa utcai Nevelési-Oktatási Központ Száraznád Nevelési-Oktatási Központ Nevelési Tanácsadó
Összesen: * **
A Szociális Foglalkoztató 2009-ben megszűnt, helyére lépett a Palota-15 Nonprofit Kft A XV. kerület Nevelési Tanácsadó 2010-től működik
A XV. kerületi Önkormányzat a kerület egyik legnagyobb foglalkoztatója, a kismértékben csökkenő mértékű (2232-ről 2155,75-re) közalkalmazotti létszám tevékenysége meghatározó jelentőségű a kerület életében.
48
B./
Közoktatás, köznevelés, közművelődés és sport helyzetképe
1./
Közoktatási-köznevelési intézmények fejlődésének alakulása A közoktatási-köznevelési intézmények utolsó jelentős mértékű átszervezése 2000-ben történt, az akkor kialakított Nevelési-Oktatási Központok éppen tíz éves múltra tekintenek vissza. Az ekkor kialakított intézményhálózat 20 óvodából, 10 általános iskolából és 4 középiskolából áll. A Nevelési-Oktatási Központok több intézményt vontak egységes irányítás alá, önálló gazdálkodási joggal. A mai intézményhálózat összevont intézményi elemei: - Károly Róbert Nevelési-Oktatási Központ - Czabán Nevelési-Oktatási Központ - Kossuth Lajos Nevelési-Oktatási Központ - Szent Korona Nevelési-Oktatási Központ - Kolozsvár utcai Nevelési-Oktatási Központ - Pestújhelyi Nevelési-Oktatási Központ - Hartyán közi Nevelési-Oktatási Központ - László Gyula Nevelési-Oktatási Központ - Kontyfa Nevelési-Oktatási Központ - Száraznád Nevelési-Oktatási Központ Önálló intézményei: - Dózsa György Gimnázium - Hubay Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézmény - Nevelési Tanácsadó A teljes oktatási-nevelési intézményrendszer elmúlt tíz évének tapasztalatai, a rendelkezésre álló adatok, szülői visszajelzések alapján jól körülírhatók a kerületi közoktatás-köznevelési intézményrendszer alapvető problémái: - az évtized során a fenntartó az intézményrendszer kapacitását nem módosította a demográfiai folyamatoknak megfelelően; - a fenntartó nem vette figyelembe a kerületben zajló szociokulturális folyamatokat – ez különösen a jelenlegi beiskolázási körzethatárok torzulásában és az ebből fakadó oktatásszervezési problémákban érhető tetten; - a közös igazgatású intézmények (Nevelési-Oktatási Központok) létrehozásához kapcsolódó cél – az óvodai neveléstől kezdődően egészen az általános, ill. a középiskola befejezéséig egy intézményben, egységes pedagógia elvek és módszerek alapján történő, következetesen egymásra épülő nevelés-oktatás – csak kevés intézményben valósult meg; - az óvodák több intézményben az összevonások vesztesei lettek, szakmai és gazdasági értelemben egyaránt; - a következetes fenntartói irányítás hiányában az intézményrendszer „szétszakadt”, az óvodák-iskolák között jelentős és indokolatlan finanszírozási, műszaki különbségek alakultak ki;
49
- az intézmények gazdálkodása nem egységes, a költségvetési tervezés sok esetben nehezen átlátható, az ágazat finanszírozása kerületi szinten nehezen tervezhető; - a költségvetési létszámkeret az indokoltnál nagyobbra duzzadt, különösen a technikai álláshelyek tekintetében; - összességében az intézmények jelen gazdálkodási gyakorlata nem felel meg a szigorú keretgazdálkodás követelményeinek. 2./
Közművelődés intézményeinek fejlődése
-
A XV. kerület közművelődési feladatait a Csokonai Művelődési Központ látja el. Öt telephellyel rendelkezik: a Rákospalotán működő Csokonai Művelődési Központ a Pestújhelyi Közösségi Ház, az Újpalotai Szabadidő Központ Közösségi Háza a Kozák téri Közösségi Ház a Rákospalotai Múzeum A közművelődési intézmények változatos programokkal szolgálják a XV. kerületben élőket. Az öt telephely sem tudja azonban feledtetni azt, hogy a kerületben a közművelődés terei szűkösek, közösségi terek kis számban állnak rendelkezésre. Ráadásul a meglévő intézmények adottságai is nagyban különböznek és a körülöttük lévő városrészek lakosságszámával nem arányosak. Különösen nehéz helyzetben van Újpalota, ahol a ma is még mintegy 40 ezer lakos számára a kerület legkisebb alapterületű közösségi intézménye nyújt lehetőséget közművelődésre. A térbeli ellátottság hiányosságait a Művelődési Központ áldozatos és ötletteli tevékenységgel igyekszik ellensúlyozni. Az itt dolgozók létszáma jelenleg 47 fő.
3./
Sportcélú intézmények fejlődésének alakulása A hatvanas évektől működik a Szántóföld utcai napközis tábor. Ehhez 1992-ben csatolták a Vegyépszer SE területét. 1993-ban alakult a labdarúgó iskola. 1996. május 7-én két egységből (napközis tábor és labdarúgó iskola) alapította a fenntartó a XV. kerületi Ifjúsági és Sportközpont (ISK) intézményét a Szántóföld úti székhellyel. 1999. január 1-el az intézményhez csatolták a Bernecebaráti üdülőt, a siófoki gyermektábort, a Tanuszodát, a Budai II. László Stadiont és a központi műhelyt. Ettől a naptól kezdődően önállóan gazdálkodó intézmény kezdte meg működését. A gazdasági szervezet megalakulásával az intézmény vezetése is a Budai II. László Stadionba költözött. A Tanuszoda 1981-től biztosít rendszeres úszás lehetőséget a kerületi iskolák diákjainak szervezett formában. 1988-ban vásárolta meg a XV. kerületi Tanács Bernecebarátiban a volt Szokoly Alajos kúriát. 1995-ig sátorban, 1996-tól faházakban 80 fő részére biztosítunk üdülési lehetőséget. 1999. június 21-én a teljes területet árvíz sújtotta. A helyreállítási munkálatok egy évig tartottak. 2000 nyarától a mai gondozott terület várja a táborozókat.
50
Balatoni (siófoki) iskolai gyermektáboroztatás céljára a MÁV tulajdonát képező területet vette meg az önkormányzat az 1990-es évek elején. Korábban bérelték a területet, melyet a 70 –es évektől alakítottak át a mai formájába. A Központi műhely a Dózsa György Gimnázium területi nyilvántartásában szerepel. Napjainkban a ISK telephelyein lévő javítási feladatokat látják el a kollégák. 2001-ben kompenzációs alapon került az önkormányzat kezelésébe, majd később tulajdonába az agárdi üdülő és a Vasgolyó utcai sporttelep. A működtetésüket az intézmény kapta feladatául. A Vasgolyó utcai Sporttelep átvétele után a kerületi labdarúgás létesítmény feltételei bővültek. A Sportiskola SE és a Femina utánpótlás csapatai tartják edzéseiket és bajnoki mérkőzéseiket a sporttelepen. A területen található négy tenisz pályát bérlő hasznosítja. 2004. április 1-el került az intézmény kezelésébe a hejcei erdei iskola. A kezdeti nagy igénybevétel az iskolák részéről folyamatosan csökkent, melynek elsősorban a nagy távolság volt az oka. 2008. január 1-el a fenntartó döntésének értelmében a Palota Holding kezelésébe adtuk át a korábban erdei iskolának használt területet. A kerületi önkormányzat tulajdonában lévő és az Ifjúsági és Sportközpont által működtetett – oktatást kiegészítő, szabadidő és sport célú – intézményegységek szolgálják a kerület lakosságának sokrétű igényét. Az intézmény jelenlegi létszáma 45 fő, éves költségvetése rendre 250 – 280 millió forint. C./
Egészségügy, családtámogatás, szociális helyzetkép
1./
Egészségügyi intézmények fejlődésének alakulása, a háziorvosi és a járóbeteg szakellátás fejlődése Kerületünkben a háziorvosi ellátás hosszú évek során alakult ki, önkormányzati kötelező feladatként, területi ellátási kötelezettséggel működnek a házi orvosi szolgálatok, valamint az erre épülő védőnői szolgálatok és a fogorvosi hálózat. Jelenleg a háziorvosi körzeteket az önkormányzat rendelete határozza meg. Kerületünkben 40 felnőtt háziorvos, 15 gyermek háziorvos látja el a lakosság egészségügyi alapellátását. A fogorvosi körzetek száma szintén az alapellátásban 17 fő a felnőttek vonatkozásában, gyermekeket pedig 6 fogorvos látja el. A háziorvosok és fogorvosok szinte 100 %-a privatizált orvosként vesz részt a betegellátásban. Gondot okoz a háziorvosok magas átlagéletkora, a háziorvosi praxisok elértéktelenedése, emiatt a cseréjük hosszadalmas volta. A védőnői feladatokat 21 körzetre bontva végzik el. A gyermekek iskolaorvosi ellátása megoldott kerületünkben, minden gyermekintézmény rendelkezik saját iskolaorvossal és a védőnők is minden gyermekintézményben – egyre több helyen főállásban – látják el a védőnői feladatokat. A szakorvosi ellátás, rendelés kerületünkben 1972-óta működik, fenntartását önkormányzatunk 1994-től vette át a Fővárosi Önkormányzattól és a volt Észak-pesti Kórház átvételekor a gondozó intézetek fenntartása is átkerült önkormányzatunkhoz. A szakrendelő fenntartása az önként vállalt feladatok közé tartozik.
51
Önkormányzatunk a háziorvosok részére a háziorvosi rendelőket használatra adta át, azok fenntartásáról gondoskodik, jelentős anyagi eszközökkel támogatja a háziorvosi ellátás működtetését pl. veszélyes hulladékok elszállításával, mosatás biztosításával, rendelők karbantartásával, felújításával, korszerűsítésével, akadálymentesítés biztosításával. A háziorvosi rendelők épületei egy része korszerűtlen, eredetileg nem egészségügyi intézménynek épült, felújításuk, korszerűsítésük sem gazdaságos. A szakrendelés, gondozó intézetek működtetésével kapcsolatban az épületek felújítását, gépek, műszerek beszerzését biztosítja minden évben a költségvetésben jóváhagyott keretösszeg meghatározásával. Észak-pesti Kórházból pusztán eladandó ingatlan lett az elmúlt ciklusok koncepciótlan városvezetése miatt. Számos lehetőséget szalasztott el az önkormányzat, amikor olyan intézményeket nem hozott be az hajdani Észak-pesti Kórház területére, mint a gyermekorvosi rendelő, orvosi ügyelet, drogambulancia, addiktológia, tüdőgondozó stb. 2./
Családtámogatás rendszere – helyzetkép Kerületünkben a családok támogatása érdekében többféle ellátást biztosítunk. A kerület lakosságának összetételét alapul véve a családok számára az egyik legfontosabb ellátás a lakásfenntartási és lakbér támogatás rendszere, mivel ez az ellátási forma havi rendszeres juttatást biztosít a családok számára, melyből a rezsiköltségek fizethetők. A gyermekes családok a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény által ingyenes gyermek étkeztetésre jogosultak, valamint tankönyv támogatásra is igényt tarthatnak. Azon családok számára, akik részére a rendszeres kedvezmény nem biztosít teljes ingyenességet /8. osztály után/, helyi rendelet alapján étkezési térítési díj kedvezményt biztosít. A rászoruló családok részére rendkívüli gyermekvédelmi támogatás formájában biztosít támogatást önkormányzatunk és a gyermektelen, idős családok részére átmeneti segély formájában nyújt lehetőséget az anyagi gondok megoldásához. A családok helyzetének javítása érdekében önkormányzatunk fenntartja az ápolási díj lehetőségét azon családok számára, akik 18 év feletti, tartós és állandó felügyeletre szoruló családtagot ápolnak. Támogatja a családokat a téli tüzelő megvásárlásában, és jelentős anyagi ráfordítással segíti a beteg kerületi lakosokat a közgyógyellátás és temetési segély biztosításával. A kerületi lakóhellyel rendelkező családok gyermekeinek Start-számláját egyszeri pénzösszeg kiegészítésével segíti és helyi támogatás formájában a lakásépítést és lakásvásárlást is támogatja. Ezt az érintettek elenyésző mértékben veszik igénybe. Gyermek- és ifjúságvédelem A családtámogatások rendszerében kiemelkedő szerepet töltenek be a gyermekvédelmi törvényben nevesített, a gyermekes családok segítését szolgáló támogatási formák és
52
szolgáltatások, mint a települési önkormányzatok gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai. Az önkormányzat feladatellátásnak célja, hogy a törvényben meghatározott gyermekjóléti és gyermekvédelmi alapellátásokkal és intézkedésekkel segítséget nyújtsanak a gyermekek jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez, illetve gondoskodjanak a gyermekek veszélyeztetésének megelőzéséről és megszüntetéséről, valamint a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról. Az ennek keretében nyújtott alapellátás legfőbb célja a gyermekek családban való nevelkedésének elősegítése. Az Önkormányzat alapellátásként biztosítja a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében a gyermekjóléti szolgáltatást a gyermekek napközbeni ellátását, amely ellátás megszervezhető a gyermek életkorának és szükségleteinek megfelelően , bölcsödében, hetes bölcsödében, a Kt. hatálya alá tartozó óvodában és iskolai napköziben, továbbá családi napköziben, valamint családi gyermekfelügyelet vagy házi gyermekfelügyelet keretében, a nyári napközis otthonban. Személyes gondoskodás keretében biztosítja a gyermekek átmeneti gondozását, helyettes szülőnél ill. gyermekek átmeneti otthonában, valamint családok átmeneti otthonában. Szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást. Az Önkormányzat a gyermekvédelmi intézmények működtetéséhez normatív támogatást kap a központi költségvetéstől, de annak mértéke nem elegendő a gyermekvédelmi rendszer működtetéséhez. Önkormányzatunk a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás igénylését rendelettel szabályozza, melynek célja a gyermeket gondozó család rendkívüli élethelyzetbe kerülése esetén a gyors segítség nyújtása. Gyermekjóléti központot működtetünk, melynek alapvető feladata a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermeket veszélyeztető körülmények megszüntetése. Ennek érdekében koordinálja a gyermekvédelmi jelzőrendszer működését és javaslatot tesz az Önkormányzatnak a gyermekvédelmi rendszer fejlesztésére vonatkozóan. A Fióka Gyermek- és Ifjúságjóléti Központ évente bővülő ügyfélkörrel dolgozik, szinten tartása és a lehetőség szerinti fejlesztése, figyelembe véve a gyermekek rosszabbodó helyzetéből adódó feladatokat hosszabb távon indokolt.
53
A kerületben a gyermekek napközbeni gondozása nagyrészt megoldott. A bölcsődei férőhelyek számát a megnövekedett igények miatt bővíteni szükséges. Az óvodai ill. az iskolai napközi ellátást az önkormányzat biztosítja. A kerületben több családi napközi is működik magánszemélyek által. Fejlesztési irányként javasolt a csellengő gyermekek számára nyújtható nappali felügyelet, foglalkoztatás – sport- és egyéb klubfoglalkozás, játszóház, játszótér keretében- és az étkezés biztosítása. A gyermekek átmeneti gondozását kerületünk más kerületek fenntartásában ill. alapítványi fenntartásban működtetett intézmények igénybevételével oldja meg, ellátási szerződés keretében. Az ellátás a szükségleteknek megfelelő, fenntartásuk a jövőre nézve is indokolt. A Gyvt. a gyermekvédelmi feladatok ellátásában egyre nagyobb teret enged az egyházi és az alapítványi szervezeteknek. A jövőben fejlesztési irány lehet a gyermekvédelmi rendszer hatékonyságának növelésében ezen szervezetek bevonása. 3./
A szociális támogatások rendszere A szociális támogatások egy része önkormányzatunk önként vállalt feladata, melyek fenntartását a jogszabályok megengedik, de teljes egészében az anyagi hátterét önkormányzatunknak kell biztosítania: helyi támogatás és a fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatatása, HPV vírus elleni védőoltás biztosítása. A szociális támogatásokat a kerület részére biztosított szociális normatíva felhasználásával kell kigazdálkodni, mely normatívát a kerület a kerületben lakóhellyel rendelkező lakosok száma alapján kapja meg. A szociális támogatások esetében az önkormányzat helyi rendeletben határozza meg, hogy a kötelező ellátásokon túl milyen támogatásokat biztosít a kerületi lakosok számára. Önkormányzatunk a szociális ellátások felülvizsgálatát megkezdte, a ciklus elején döntött egyes támogatási formák átalakításáról.
4./
Szociális intézmények fejlődésének alakulása - helyzetkép Kerületünkben a személyes gondoskodást nyújtó szociális feladatokat és hozzá kapcsolódva a gyermek-és ifjúságjóléti feladatokat az Egyesített Szociális Intézmény látja el. Az intézmény feladatai felölelik a szociális törvényben meghatározott kötelező, személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat és az alábbi szolgáltatásokat nyújtják: - szociális étkeztetés, - házi segítségnyújtás, - családsegítés, - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, - utcai szociális munka, - nappali ellátások, ebben idősek nappali és fogyatékosok nappali ellátása, - szakosított ellátásként időskorúak gondozóházi elhelyezése.
54
A családsegítés keretein belül működik a Munkanélküli Fiatalok Tanácsadó Irodája, a Háztartási Tanácsadó Szoltálat, Szociális konyha és nappali melegedő, a Tartós Munkanélkülieket Segítő Szolgálat. Az idősek nappali ellátása keretében 3 idősek klubja működik kerületünkben, valamint nappali ellátást biztosítunk az értelmi fogyatékosok részére és a súlyos és halmozottan sérült fiatalok számára is a Fejleszt Gondozó Központban. A Fejlesztő Gondozó Központ 36 férőhellyel rendelkező intézmény, az intézménybe nem csak kerületi gyermekek, fiatalok gondozása folyik, a kerületen kívüliek ellátása önkormányzatunk önként vállalt feladatai közé tartozik. Az Egyesített Szociális Intézményen belül hozták létre a gyermekvédelmi törvény alapján a gyermek- és ifjúságjóléti központot, mint tagintézményt. A gyermekvédelmi feladatokhoz kapcsolódóan a gyermekek átmeneti otthoni ellátása kötelező önkormányzati feladat. Kerületünk a IV. kerületi önkormányzattal kötött szerződés keretében biztosítja ezt az ellátást, továbbá szerződésben állunk a helyettes szülői feladat ellátása érdekében a XVIII. ker. Önkormányzattal is. A családok átmeneti otthoni elhelyezése – szintén kötelező feladat – a Szociális és Rehabilitációs Alapítvány keretein belül működik az önkormányzat épületében. A pszichiátriai és szenvedélybetegek részére közösségi ellátásra, nappali és átmeneti otthoni ellátásra feladat ellátási szerződéssel rendelkezünk a Humán Sztráda Nonprofit Kft-vel és Félúton Alapítvánnyal.
55
IV.
JÖVŐKÉP – A GAZDASÁGI-TÁRSADALMI PROGRAM 2010-2014 RÉSZPROGRAMJAI
A XV. ker. Gazdasági-társadalmi Programja a 2010-2014 évek közötti ciklusban a jelenlegi népességfogyás megállítását és családok letelepítését célozza. Ennek érdekében a közbiztonság erősítését, a zöld jelleg megőrzését és fejlesztését, a családbarát fejlesztéspolitikát, színvonalas intézményfenntartást és –fejlesztést kívánunk megvalósítani. Ez a fejlesztéspolitika hozzájárul a kerület népességmegtartó képességének fejlesztéséhez és a képességmegtartó népesség vonzásához és megtartásához egyaránt. A népességnövekedés biztosíthatja a fenntarthatóságot is a kerületi intézmények és közterületfenntartás, városüzemeltetés vonatkozásában. A polgárbarát megközelítés a jelenlegi szociális háló fenntartása mellett a családtámogatás, gyermekvállalás erősítését helyezi előtérbe. Gazdaságpolitikánk a kiegyensúlyozott és harmonikus fejlődés érdekében a belterjes fejlődést, a kis- és középvállalkozások megerősítését célozza meg. A./
Fenntartható Településfejlesztési, Igazgatáskorszerűsítési, Kommunikációs és Gazdaságfejlesztési Program
1./
Településfejlesztési program – család- és környezetbarát jelleg, fenntartható fejlesztés a./
Új kerületfejlesztési koncepció – XV. kerületi Társadalom- és Településfejlesztési, Igazgatásszervezési és Helyi Gazdaságfejlesztési Terv A jelenleg érvényes Közép- és Hosszútávú Kerületfejlesztési Koncepció számos elemzésében az előző kerületvezetés szándékait tükrözi, amelyben számos olyan elem van, ami egyrészt a már itt élők érdekeit sérti, a fejlesztési elképzelések nem harmonizálnak az adottságokkal. Ezért új XV. kerületi Társadalom- és Településfejlesztési, Igazgatásszervezési és Helyi Gazdaságfejlesztési Tervet kell készíteni. Ez már a címében is tükrözi a komplex megközelítés szándékát. Új eleme ennek a koncepciónak a társadalmi egyeztetés folyamata, amely 2011-ben egy Vitairattal kezdődik. Ezt bocsátanánk társadalmi egyeztetésre az eddigi formális lakossági fórumok helyett a valódi véleménynyilvánítás bizalmát megteremtve. Ebből készülne kellő visszacsatolások után a Közép- és Hosszútávú Kerületfejlesztési Koncepció 2012-ben, aminek a rövidített, közérthető változatát a kerület mindhárom városrészének minden háztartásába eljuttatnánk. b./ Térinformatika fejlesztése A térinformatika fejlesztése kiemelt feladat, olyan térképek, kataszterek, aktualizált földhivatali térképek, légifényképezés kell, amivel a döntéselőkészítés, döntéshozás megalapozottabbá válhat. c./ Szabályozási tervek, helyi építési szabályzat(ok) készítése - A kertvárosi övezetekben olyan településrendezési terveket készíttetünk, ahol a családbarát jelleget erősítjük.
56
- A lakótelepeinket szabályozási eszközökkel is újjá kívánjuk szervezni – pl. az úszótelkes kialakítás telkesítéssel történő felváltásával. d./
Az építészeti kultúra felemelése érdekében megújítjuk a XV. kerületi Tervtanácsot. A tervtanács elé hozandó tervek körét bővítjük, a tervtanács ajánlásainak érvényt szerzünk. e./ Építészeti és ötletpályázatok - Rákospalota városközpont, benne kiemelten új rákospalotai múzeum létesítése, - sport- és rendezvényközpont helykijelölési és ötletpályázat, - a Pestújhelyi út és négy terének tervpályázata, - zenepavilonok tervpályázata a három városrészben, - Újpalota Főtér és Közösségi Ház, - Újpalota Északi negyed városiasítási tervpályázat, - Újpalota Vásárcsarnok és környéke. f./ Településrendezési szerződések felülvizsgálata Megkezdjük a településrendezési szerződések felülvizsgálatát, újak kötéséhez egységes elveket dolgozunk ki (Újpalota-Parkváros, Növényolajgyár). Ezekben a fejlesztők idevonzását úgy kívánjuk megoldani, hogy az itt élőkre a megvalósítandó fejlesztések többletterhet ne rójanak sem közlekedési, sem környezetszennyezés, sem intézményi szempontból. g./ Új Közlekedésfejlesztési Koncepció készítése A jelenleg érvényes XV. kerületi Közlekedésfejlesztési Koncepció nem adott javaslatot a meglévő – átmenő közlekedésből adódó – gondokra, nem vette figyelembe a középtávon megvalósuló fejlesztések közlekedési hatásait, szinte nem vette figyelembe a meglévő potenciális tömegközlekedési adottságokat (pl. az elővárosi vasút fejlesztését), a forgalomcsillapításra nem adott megoldásokat sem a lakótelepeken, sem a kertvárosi területeken. Az idén elkészülő koncepciót széleskörű társadalmi vitára kívánjuk bocsátani. Az új Közlekedésfejlesztési Koncepció néhány eleme, prioritásai: - a rendkívüli mértékű átmenő forgalom megállítása lehetőség szerint a kerülethatáron, - a 4-es metró meghosszabbítása helyett gyorsvillamost javaslunk a Bosnyák tértől a Pólus Centerig – a gyorsvillamost kintről befelé kell építeni, - intermodális – eszközváltó – csomópontokat javaslunk a kötöttpályás tömegközlekedési eszközök végpontjaiban (pl. 69-es villamos meghosszabbítása a Szentmihályi út – Rákospalotai határút csomópontjáig), - az elővárosi vasúti fejlesztéshez hozzáalakítjuk a tömegközlekedést, itt is intermodális csomópontok kialakítását javasoljuk, - világos elvek a forgalomcsillapításra a kertvárosokban és a lakótelepeken egyaránt, - a Körvasútsor fejlesztését az itt élők érdekében kívánjuk alakítani, a partnerség érdekében tárgyalunk a Fővárossal (szempontok: gyorsvillamos a vasúti pályán,
57
kerékpáros főútvonal létesítése, 2 x 1 sávos út, az M3-assal kialakítandó csomópont lehetőleg a MÁV területén létesüljön). h./ XV. kerületi Közterületfejlesztési program - Kis terek revitalizációja, átépítése, kialakítása valamennyi városrészben (zenepavilon pályázat) - Parkolási rendszer fejlesztése a lakótelepeken és a kertvárosokban egyaránt. A parkolási rendszer fejlesztése a készülő Közlekedési Koncepció egyik jelentős fejezete lesz. Megoldást kell találni lakótelepeink égető parkolási gondjaira, a parkolóhelyek mennyiségi növelésén túl vagyonvédelmi szempontból is. Fel kell tárni további P+R parkolók létesítésének lehetőségeit is. - Járdaépítési program önerő bevonásával – pályázati jelleggel. Már 2011-től lakossági anyagi források pályázati formában történő bevonásával járdafelújítási programot hirdetünk. Szintén még ebben az évben elkészíttetjük járdáink állapotfelmérését (járdakataszter). - Elővárosi vasút állomásaihoz kapcsolódó fejlesztési akciók, mini eszközváltó (intermodális) csomópontok kialakításával. A váci vasútvonal elővárosi vasúttá történő fejlesztési programjához kapcsolódóan, a rendelkezésünkre álló eszközökkel kívánjuk segíteni intermodális (eszközváltó) közlekedési csomópontok létesítését, a Felsőkert út magasságában tervezett Káposztásmegyer, a már meglévő Rákospalota-Újpest és Istvántelek megállók környezetében, amelyet összekötünk az érintett területek komplex rehabilitációjával. i./ A közösségi tervezés elterjesztése Alkalmazzuk – pl. az előzőekben részletezett programokban is – a közösségi tervezés módszerét. Ez a fenntarthatóságot, a hatékonyabb és olcsóbb üzemeltetést és fenntartást is biztosíthatja, a lakosság körében egészséges gazdaszemlélet kialakításához vezethet. j./
-
-
-
A kerület mindhárom városrészében jelentős zöldfelület-fejlesztést folytatunk a 2010-2014 közötti ciklusban Ennek néhány eleme: kerületi zöldfelületi ill. fakataszter készítése, évi 1000 db fa ültetése (a jelenlegi néhány száz db helyett) – ’Életfa Program’, vagyis a faültetési programot összekapcsoljuk a az abban az évben itt született gyermekek nevével, a lakosság – tervezésbe és működtetésbe történő – bevonásával játszótér rekonstrukció, zöldhulladék-kezelés új utakon: a komposztálást az egész kerületben egységes rendszerré szervezzük; a külterületek, a közterületek, közparkok zöldhulladékfeldolgozását, a kertvárosi zöldhulladék komposztálásának támogatását megszervezzük, de ezt akár a lakótelepi körzetekben is meg lehet szervezni, javaslatot dolgozunk ki a szelektív hulladékgyűjtés hatékonyabb és tisztább megoldására,
58
- a források függvényében energiaerdő telepítése kül- és belterületi részeken – véderdő telepítések, hulladék zöldfelületek erdőtelepítése, - keressük a lehetőséget az ún. „városi kertek” mozgalomban való részvételhez. k./ Értékvédelmi Kataszter, majd Koncepció és program készül A XV. kerületben új értékvédelmi koncepció és program készül, melynek járulékos eleme lesz egy értékvédelmi pályázati rendszer kidolgozása is. Az értékvédelmi koncepcióban a XV. kerületi műemlékek, fővárosi védettséggel jelenleg és a jövőben bíró épületek, a kerületi védelem különböző fokozatai szerepelnek. Az értékvédelmi koncepció alapján értékvédelmi rendelet készül. l./ Konkrét fejlesztési programok: - Zsókavár utca és környéke szociális városrehabilitáció – végrehajtás I. ütem 2011, II. ütem 2012, III. ütem 2013. Ezt a programot 2010-11 fordulóján meg kellett menteni, új alapokra helyezve (közbeszerzési pályázatot csak kiviteli tervre szabad kiírni). Ez a fordulat jelentős többlet költségeket követelt. - MÁV telep szociális városrehabilitációs terv készítése – esetleg egy mintaépület és környezete rekonstrukciója, - piacfejlesztés – Kolozsvár utcai, újpalotai piac, - rekreációs területek és infrastruktúra fejlesztés (Szilas-patak mentén, a Horgásztó környékén, az újpalotai lakótelep szegélyén, a Kiserdőben). 2./
Igazgatáskorszerűsítés, Költségvetési és Kommunikációs Stratégia a./ A Polgármesteri Hivatal átvilágítása, átszervezése A Polgármesteri Hivatal átvilágítása, átszervezése 2010-ben elkezdődött, nagyobb lendületet vesz 2011-ben – az elvárt eredmény: korszerű, hatékonyan, takarékosan működő, ügyfélbarát Hivatal. Mindez a Hivatal épületének kismértékű átalakításával is együttjár. b./ Új, egységes Szervezési és Működési Szabályzat készül Új, egységes SZMSZ készül, amely az önkormányzat, a képviselő-testület működését hatékonyabbá, a közbizalomra érdemessebbé teheti. c./ Zöld költségvetések készülnek 2011 és 2014 között zöld költségvetések készülnek, melyekben a fejlesztések a jelenleginél jelentősebb mértékben jelentkeznek, a működési költségek mérséklődnek, a fenntarthatóság erőteljesebben jelenik meg. d./ A költségvetés lehetőségei, a további évek feladatai Elsődleges követelmény, hogy 2012-ben (illetve az azt követő években) is biztosítsuk a szükséges működési többletet az eredeti költségvetések összeállítása során. A 2011es költségvetés elkészítése során egyértelművé vált, hogy megfelelő, takarékos gazdálkodással az adósságszolgálat nélkül számolt működési bevételek meghaladják a kiadásokat, mégpedig 700-800 millió forinttal, s ez az összeg a 2011-ben meghozott
59
döntések eredményeként várhatóan tovább fog nőni. Korábbi hiteleink, kötvényeink éves teljes adósságszolgálata 2012-2014-ben meghaladja a 400 millió Ft-ot (lásd a lenti táblázatot). Amennyiben sikerült tartani a fenti működési többletet, ez fedezetet nyújthat további külső forrás bevonására. Új külső forrás bevonásának alapvető feltétele, hogy azt csak világos és ellenőrizhető, az I.B.2. pontban jelzett célokra lehessen fordítani. Tudni kell azt is, hogy a magyar önkormányzati rendszer eladósodottsága egyenetlen, de a kirívó esetek megakadályozására a kormányzat új szabályokat kíván életbe léptetni. A XV. kerület finanszírozási politikáját ezeknek a tényeknek a figyelembe vételével kívánjuk kialakítani. A további külső forrás bevonásának indokai: − irreális volna az adósságszolgálathoz szükségesnél lényegesen nagyobb működési többlettel és annak fejlesztési célú felhasználásával számolni; − saját felhalmozási forrásaink minimálisak; − az adóbevételek további érdemi növelése nem reális, ráadásul ennek jogszabályi lehetőségeit nem tudjuk befolyásolni; − pályázati pénzek bevonása szükséges, de nem elégséges a tervezett fejlődéshez. A pályázatok rendkívül fontosak, de csak néhány területen biztosítják a forrásokat – és még más-más mértékű önrészre is szükség van. A 2011. évi működési eredmény szinten tartása mellett a 2011-2014 közötti adósságszolgálat tőketörlesztés után fennmaradó összeg (millió Ft) Megnevezés 2011 2012 2013 Évenkénti működési eredmény (a 1 420,0 420,5 430,5 kamatkiadások változása után) Tőketörlesztés a korábban felvett 2 190,0 279,0 301,0 hitelekre, kibocsátott kötvényekre Működési eredményből fennmaradó 3= 230,0 141,5 120,5 összeg 1-2
2014 440,5 313,0 127,5
e./ Az informatikai rendszer átvilágítása, fejlesztése A közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény az ügyfél és a hatóság, valamint a hatóságok egymás közötti kapcsolattartásának formájaként lehetőséget biztosít az elektronikus ügyintézés számára, mely gyorsabbá és költségkímélőbbé teszi a közigazgatási eljárást az ügyfelek és az eljáró hatóságok számára. Az informatikai rendszert átvilágítjuk, fejlesztjük. f./ Az e-ügyintézés kiterjesztése Az elektronikus ügyintézésre jelen pillanatban csak a közigazgatás bizonyos területein van mód, a települési önkormányzatok polgármesteri hivatalainak eljárásaiban még nem vált gyakorlattá. Az e-ügyintézés kiterjesztésének a hatósági eljárásban vannak jogszabályi korlátai, melyeket a tervezésnél figyelembe kell venni. Az ún. egyablakos ügyintézéssel intézhető ügyekben lehetőség nyílik a teljes alkalmazására. Több eljárási mozzanatot ill. bizonyítási eljárást igénylő ügyek esetében is bizonyos eljárási cselekmények megtételénél az elektronikus úton történő ügyintézés bevezetése és lehetővé tétele gyorsabbá és költségkímélőbbé tenné az eljárást (pld. a postai út ideje ill. költsége). Az e-ügyintézés kiterjesztése érdekében a Képviselő-testület a
60
Polgármesteri Hivatal köztisztviselői részére a 2011. évi teljesítménykövetelmények alapját képező célok meghatározásánál célul tűzte ki az elektronikus kapcsolattartás növelését a Hivatal valamennyi szervezeti egységénél. g./ Egységes városgazdálkodási szemlélet megteremtése A városüzemeltetést és a lakás-és vagyongazdálkodást szoros együttműködését tervezzük, ügyfélbarát visszacsatolási megoldásokat terjesztünk el. h./ Új Kommunikációs Társaság létrehozása Új kommunikációs társaságot hoztunk létre, amely a jelenleginél átláthatóbban, korszerűbben és hatékonyabban működik (helyi újság, közösségi tv). A XV. kerületi honlapot korszerűsítjük, az információáramlást az önkormányzatiság kiterjesztéseképpen szervezzük meg. Újfajta telekommunikációs módszereket vezetünk be (pl. interaktív telefonos fórum), a közmeghallgatás rendszerét átalakítjuk. i./ Együttműködési irodák létrehozása Mindhárom városrészben polgári együttműködési irodákat hozunk létre, ahol jogiműszaki-pénzügyi tanácsadást nyújtunk, programokat szervezünk (kiállításokat, előadásokat, tájékoztatókat az adott városrész programjairól) j./ A civil és egyházi stratégia átalakítása A civil és egyházi stratégia átalakítása kiemelt feladat, az együttműködést új tartalommal és formával töltjük meg. Ennek érdekében átdolgozzuk a pályázati rendszert is. A civil szervezetek a kerületben több szakterületen, többek között a gyermek- és ifjúságvédelem területén is egyre nagyobb szerepet töltenek be az önkormányzat preventív munkájában. Aktivitásukat a továbbiakban is támogatni kell és erősíteni a szerepvállalási szándékukat. Az egyházi szervezeteknek mind a szakellátás és mind az alapellátás területén teret kívánunk engedni. 3./
Gazdaságfejlesztési program, befektetéstámogatási politika a./ Vagyongazdálkodás átvilágítása, új vagyongazdálkodási rendelet készítése Az új vagyongazdálkodás elvei: - az önkormányzati vagyon további csökkenése, elértéktelenedése elfogadhatatlan, - olyan jellegű vagyongyarapítás kell, ami intézmény- és településfejlesztési programokat szolgál és amelyek esetében értéknövekmény érhető el, - a vagyongazdálkodást és a szociális gondoskodást el kell választani. b./
Az önkormányzati lakásvagyon átvilágítása, új lakásgazdálkodási rendelet készítése Az önkormányzati lakásvagyonnal való gazdálkodást át kell világítani, új lakásgazdálkodási rendeletet kell kidolgozni (lakbérrendelet korszerűsítése) a lakásfelújítások rendjét, folyamatát, standardját át kell vizsgálni (ennek keretében a
61
szükséglakások körét fel kell számolni, a komfort nélküli lakások körében meg kell vizsgálni a komfortosítás lehetőségét, az összkomfortos és költségelvű bérlakások arányát kell jelentős mértékben növelni kell) c./
A nem lakás célú bérlemények átvilágítása, új vagyongazdálkodási rendelet megalkotása A nem lakás célú bérleményekkel való gazdálkodást át kell világítani: - az önkormányzati tulajdonú nem lakás célú helyiségeket bevonjuk a hagyományos kereskedelmi-vendéglátó utcák revitalizációs programjába , - a lakás és nem lakáscélú bérlemények értékcsökkenését a rendszeres karbantartással, felújításokkal, a bérlők kötelezettségeinek fokozott ellenőrzésével kívánjuk megakadályozni.
d./ Az önkormányzat tulajdonában álló cégek átvilágítása, átszervezése Az önkormányzat tulajdonában álló cégeket át kell világítani, ennek eredményei alapján átszervezni, működését gazdaságossá tenni. - Palota Holding Zrt. átvilágítása, a vagyongazdálkodás fejlesztése, lakás és nem lakáscélú bérleményekkel való gazdálkodás társasházkezelés és lakásszövetkezeti fenntartás új alapokon – e téren piacvezetővé kell válni a kerületben - Répszolg Kft. átvilágítása, fejlesztése, a városüzemeltetés fejlesztése, közmunka szervezése a városüzemeltetésben, - Csapi 15 Kft átvilágítása, piacfejlesztés – valódi piac kell, - Palota-15 Kft átvilágítása, fejlesztés, közmunka szervezése, - RUP-15 Kft átvilágítása, veszteségek számbavétele, az új működés érdekében szervezeti megerősítés, feladatok vállalatba adása, - a Kommunikációs társaság korábbinál alacsonyabb fajlagos költségszintű, hatékonyabb és a lakosság felé közvetlenebb párbeszédet biztosító működése. Az önkormányzati cégek esetében az esetleges összevonások, szorosabb együttműködések lehetőségeit is meg kell vizsgálni. e./ Az adórendszer fejlesztése, adópolitika Az adórendszer hatékonyságát fokozni kell, a kinnlévőségek beszedését erősíteni. Az adórendszert fokozottabban a településfejlesztés szolgálatába kell állítani. f./ Bérlakás-, lakásépítési program Bérlakás- és lakásépítési programot indíthatunk be a ciklus folyamán, abban az esetben, ha erre állami programok ösztönzést és segítséget adnak – ennek érdekében átvizsgáljuk az ebbe a körbe bevonható meglévő telekállományt, további új lehetőségeket keresünk – pl. lakótelepen földszinti lakásprogram. g./ Közreműködés és részvétel fejlesztési övezetekben Az önkormányzati vagyont gyarapítani kívánjuk fejlesztési övezetekben – a nagy infrastruktúra-fejlesztési akciókhoz csatlakozva, lakáscélú ingatlanfejlesztésben, intézményi, kis- és középvállalkozói fejlesztésekben. A településfejlesztési akciókba, ahol lehetséges a vállalkozói szféra bevonását kezdeményezzük. Kiemelten kívánjuk
62
támogatni a nívós vendéglátó helyek létesülését a kerületben, a hajdani kereskedelmivendéglátó-szolgáltató Főutcák élettel való megtöltése érdekében elindítjuk a FőutcákFőterek programot (cégér, portálpályázat, összevont akciók stb.). h./ Társasházi felújítási pályázat átalakítása A társasházak továbbra is pályázhatnak az önkormányzatnál kamatmentes felújítási kölcsönre. Már 2011-től 50 millió Ft-ra emeljük az önkormányzat költségvetésében az erre a célra rendelkezésre álló keretet. Ez a keret 2010-ig változatlanul 30 millió Ft volt annak ellenére, hogy igény minden évben majdnem a duplájára érkezett. i./ Padlásszigetelési pályázat Az energetikai korszerűsítés elősegítése érdekében kertvárosi padlásszigetelési pályázati rendszert dolgozunk ki. Ennek révén jelentős rezsimegtakarítás érhető el családi házak esetén. j./ Munkahelyteremtésben való közreműködés A XV. kerületben is megnövekedett a munkanélküliség, éppen ezért a munkahelyteremtésből az önkormányzatnak is ki kell vennie a részét. Ezt többek között közmunkaprogramokkal érhetjük el. Jelentős lesz az önkormányzati fejlesztések munkahelyteremtő hatása, ez továbbgyűrűzik majd a működtetésben, üzemeltetésben, fenntartásban egyaránt. A szociális ellátórendszerünktől azt várjuk el, hogy a munka világába való visszatérésre ösztönözze a hozzá fordulókat. k./ Szociális gazdaság fejlesztése Fel kívánjuk lendíteni az ún. szociális gazdaságot – támogatni kívánjuk a kerületben létrejött szociális szövetkezeteket (munkahely biztosításával, munkalehetőségek kiszélesítésével). l./ ESCO típusú cégek támogatása a panelfelújításban A ciklus folyamán a paneles lakóépületek felújításában ún. ESCO cégek elterjedését és hatékony munkavégzését támogatjuk a magántulajdonú lakások teljeskörű, elsősorban rezsicsökkenést célzó felújítása érdekében. m./ A falu és város kapcsolata új alapokon A falu és város hajdani szervesebb kapcsolatát újjá kívánjuk építeni, elsősorban a következő területeken: a közétkeztetés rendszerében, piacfenntartásban, tanyasi áruk boltjának megnyitásában, fogyasztók-termelők közösségének szervezésében (Közösség Által Támogatott Mezőgazdálkodás). 4./
Városüzemeltetési program a./ Hatékony lakosságszolgálatot hozunk létre – zöldszám, gyors reagálás Városüzemeltetés területén erősítjük a lakossági kapcsolatot, a zöld számon, illetve az interneten történő lakossági hibabejelentésekre történő reagálásra szabályzatot hozunk létre.
63
b./ Parkőrszolgálatot hozunk létre és erősítjük a közbiztonság infrastruktúráját A közterületek, ezen belül a parkok, zöldfelületek folyamatos és hatékony ellenőrzése érdekében hatékony és megfelelő hatáskörrel bíró parkőrszolgálatot hozunk létre. Áttekintjük a kerület közbiztonsági infrastruktúráját, s ahol szükséges, megerősítjük (térfigyelő kamerarendszer, gépjárművek, kommunikáció). c./ A városüzemeltetés új utakon – a RÉPSZOLG Kft. megerősítése A XV. kerületben a városüzemeltetést a RÉPSZOLG Kft. végzi. A hatékony, gazdaságos és gyors munkavégzés érdekében a telephely felülvizsgálatát, egyes feladatokra további területeket biztosítunk (pl. komposztálás, növényi hulladék feldolgozására). A városüzemeltetés gépesítését elősegítjük. Az egyes munkafolyamatokra normák, műszaki szabályzatok készítését, egységárak képzését írjuk elő, ezeket folyamatosan felülvizsgáljuk. 5./
Az intézményekért felelős XV. kerületi Intézményi Gazdálkodási-Műszaki Központ (IGMK) létrehozása A XV. kerületi oktatási-nevelési, egészségügyi, szociális, sport célú intézmények fenntartását biztosító gazdálkodási és műszaki feladatokat ellátó központot hozunk létre a ciklus folyamán. A Központ működésétől hatékonyabb intézményi gazdálkodást, épületfenntartást és üzemeltetést várunk.
B./
Közoktatási, Köznevelési, Közművelődési és Sport Program
1./
Közoktatás és Köznevelési Program Alapvető feladatok és célok: a./
A kötelező feladatok biztosítása, fejlesztése, az önként vállalt feladatok átvilágítása A XV. kerületi önkormányzat a kötelező óvodai és általános iskolai ellátást magasabb színvonalon, az oktatási-nevelési programok fejlesztésével, a speciális igények kielégítésével biztosítani kívánja. Az önként vállalt feladatok – gimnáziumi egyéb középiskolai intézmények fenntartása – esetében nagy figyelmet fordítunk a kerületi gyermekek beiskolázására b./ Az oktatási-nevelési intézmények átvilágítása, átszervezése Az oktatási-nevelési intézményeket átvilágítjuk, új fenntartási, működtetési, fejlesztési koncepciót dolgozunk ki Ennek keretében: c./
Iskolafejlesztési program
64
Az általános és középiskolai rendszert átalakítjuk, iskolafejlesztési programot dolgozunk ki (az új közoktatási törvény tükrében). A fenntartó célja az, hogy továbbra is a kerületi önkormányzat fenntartásában működjenek a nevelési-oktatási intézmények, és lehetőség szerint a jövőben is minden óvoda és iskola működését biztosítani tudja. Ennek értelmében a gazdaságosabb, eredményesebb és hatékonyabb működés érdekében az oktatási-nevelési intézményrendszer átszervezését javasoljuk az alábbi szempontok alapján: - Az önálló gazdálkodás megszüntetésével egy központi gazdálkodási egység végezze a teljes intézményhálózat gazdálkodási feladatait és műszaki technikai működtetését (gyorsjavítások, tervszerű megelőző karbantartás, felújítás, fejlesztés). - A többcélú, közös igazgatású intézmények megszüntetésével, új, önállóan működő óvodákat, általános iskolákat és középiskolákat kívánunk létrehozni. A közoktatási törvényben, valamint a gyermekvédelmi törvényben foglaltak alapján a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak – a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében – az alapellátás keretében az oktatási és nevelési intézmények és a nevelési tanácsadó. Az intézmények a gyermekvédelmi tevékenységének koordinálására, valamint végrehajtására gyermekvédelmi felelősöket foglalkoztathat. A kerületünkben minden intézményben függetlenített gyermek és ifjúságvédelmi felelős látja el a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatokat. A kerületben nevelkedő gyermekek közül évről-évre növekszik a veszélyeztetett gyermekek száma, amely összefügg a kerület lakosságának romló anyagi helyzetével. Helyzetük kezelése összehangolt cselekvést igényel a gyermekvédelemmel foglakozó szakemberektől, mely kiemelten érinti az oktatási intézményeket is. Az oktatási és nevelési intézményekben a gyermekvédelmi felelősi rendszer fenntartása és továbbfejlesztése továbbra is indokolt, a számuk nem csökkenthető. d./ Kamaszparkok létesítése a lakótelepeken Kamaszparkok létesítését tervezzük – elsősorban lakótelepi környezetben –, ami ifjúsági közösségszervezési, -fejlesztési programot jelent, továbbá ifjúsági központok létesítését és szabadtéri szabadidős lehetőségek biztosítását is jelentheti e./ Óvodafejlesztési program Óvodafejlesztési programot dolgozunk ki, az egyes városrészek demográfiai adottságai alapján. Az óvodák eredeti funkcionális rendjét állítjuk vissza – ahol csak lehet és szükséges. f./ A történelmi egyházak bevonása az oktatás-nevelés programjába Megvizsgáljuk a lehetőségét annak, hogy a történelmi egyházakat bevonjuk a közoktatás és köznevelés programjába. Ezt elsősorban olyan esetben tartjuk kívánatosnak, ahol az egyházi intézmény működése nagyobb, nem csak kerületi vonzáskörzetet jelent.
65
g./ Intézményi energetikai fejlesztés Elvégezzük intézményeink energetikai átvilágítását. Az eredmények alapján sorrendbe állítjuk az épületeket az energiatakarékosságot célzó felújítás sürgőssége szempontjából. Az épület felújítások során tartalmi korszerűsítéseket is végzünk. E programtól jelentős rezsiköltség megtakarítást várunk. h./ A bölcsődei hálózat átvilágítása, fejlesztése A bölcsődei hálózatot átvilágítjuk, bölcsődefejlesztési programot dolgozunk ki a demográfiai helyzet és a valós szükségletek alapján. 2./
Közművelődési, Közösségfejlesztési Program a./ Az önként vállalt feladatok átvilágítása, fejlesztése A közművelődési intézmények fenntartása önként vállalt feladat, ezt a jövőben is minél magasabb színvonalon kívánjuk biztosítani, a ciklus kiemelt céljai közé tartozik a közművelődés fejlesztése b./ A közművelődési intézmények átvilágítása, fejlesztése A közművelődés a ciklus kiemelt területe lesz. A közművelődés intézményeinek működését, a tárgyi feltételeket, gazdálkodásukat átvilágítjuk, a hálózat korszerűsítésére, bővítésére teszünk javaslatokat. c./ Közép- és Hosszútávú Közművelődési Koncepció Közép- és Hosszútávú Közművelődési Koncepciót dolgozunk ki, ez a tartalmi és az intézményi fejlesztésekre egyaránt vonatkozik. d./ Újpalotai Főtér és Közösségi Ház fejlesztése Az újpalotai Főtérre és az Újpalotai Közösségi Házra tervpályázatot írunk ki, ennek alapján konkrét fejlesztési program kidolgozására kerül sor. e./ A Rákospalotai Múzeum fejlesztése A Rákospalotai Múzeummal kapcsolatban konferenciát szervezünk, ennek keretében megvizsgáljuk annak a lehetőségét, hogyan lehet a helyi múzeumot erőteljesebben bevonni a közművelődés programjaiba, a közgyűjtemény folyamatos gyarapítása mellett. Tervpályázatot írunk ki egy új múzeum létesítésére Rákospalotán. Újpalotán lakásmúzeumot rendezünk be a szociális városközpontban. f./ Közművelődés kiemelt támogatása – közművelődési megállapodások A közművelődés fejlesztése érdekében művészeti együttesekkel hosszabb távú kapcsolatot alakítunk ki, közművelődési szerződések megkötésével, támogatással, a közéletbe való bevonással. A már most körvonalazódó csoportok és programok: - a helyi parasztpolgári hagyományok ápolása érdekében a Szilas Néptáncegyüttessel kibővítjük az együttműködésünket, részt veszünk az utánpótlás nevelés finanszírozásában, programok kivitelezéséhez hozzájárulunk, támogatjuk a Táncol a kerület!-programot.
66
- az ifjúság közművelődésbe való bevonása érdekében támogatni kívánjuk a KoMa Színházat, amely ún. „városterápiás projekt”-et dolgozott ki kifejezetten a XV. kerület számára, - támogatni kívánjuk a komolyzenét a kerületben: MÁV Szimfónikusok komolyzenei hangversenyeivel, Hubay Ifjúsági Zenekar programjaival, - az önkormányzat erőforrásaihoz mérten támogatja a Rákospalotai Rövidfilmszemlét (forgatókönypályázatot írunk ki). E megállapodásokat évenként felülvizsgáljuk és a programok minőségi teljesülése esetén megújítjuk. További hasonló programok is indíthatók a ciklus során. g./ Közművelődési és ünnepi naptár Új közművelődési és ünnepi naptárat állítunk össze – ez szerves része a közművelődési offenzívnak (programunk fő célja az ünnepek visszafoglalása a szürkeségből, passzivitásból, közömbösségből). h./ Az 1956-os emlékmű átalakítása A rákospalotai 1956-os emlékművet eszmei tartalommal megtöltve kívánjuk átalakítani, méltóvá téve a rendkívüli történelmi eseményhez i./ A közösségi élet új színterei A közösségfejlesztés új szintereinek létrehozását és igénybevételét támogatjuk pl. a civil pályázatokban, az együttműködési irodák programokkal való megtöltésében. j./ A történelmi egyházak bevonása a közművelődési programokba Be kívánjuk vonni a történelmi egyházakat is a közművelődési, közéleti programokba. Ennek érdekében olyan programokat szeretnénk közösen kidolgozni, amelyekben az közerkölcsre nevelés, a házasságra való felkészítés, a közösségi életre nevelés, a kultúrában való részvétel (pl. filmklub, ünnepi programok) témáiban működnénk együtt. k./ A civil szervezetek bevonása a közművelődési programokba A civil szervezeteket is be kívánjuk vonni a közművelődés programjaiba, a civil pályázat témaköreit ennek megfelelően alakítjuk. 3./
Sport Program – versenysport, diák és szabadidősport a./ Az önként vállalt feladatok átvilágítása, fejlesztése A sportolási intézmények, programok fenntartása önként vállalt feladat, ezt a jövőben is minél magasabb színvonalon kívánjuk biztosítani, a ciklus kiemelt céljai közé tartozik a kerületi sport fejlesztése b./ Sportcélú intézmények, sportolási infrastruktúra átvilágítása Az önkormányzati tulajdonú üdülők, sportlétesítmények fenntartására, üzemeltetésére 1999-ben – Ifjúsági és Sportközpont elnevezéssel – önálló intézményt hozott létre az önkormányzat. Az intézmény működteti a Bernecebarátiban található gyermektábort, a
67
siófoki nyári gyermektábort, az agárdi üdülőt, a tanuszodát, a Budai II. László Stadiont, a Szántóföld utcai Sporttelep és Napközis Tábort, valamint a Vasgolyó utcai Sporttelepet. Az intézmény jelenlegi létszáma 45 fő. A ciklus során célszerű egy új, hatékonyabb gazdasági szervezet létrehozása az önkormányzati intézmények, létesítmények üzemeltetésére. Az önkormányzat üdülői, táborai és sportlétesítményei jól kihasználtak annak ellenére, hogy a létesítmények egy része lepusztult, szerény szolgáltatást nyújt. Az ingatlanok felújítása, integrálása a kerületi intézmények felújítási programjába, továbbá a vidéki ingatlanok fejlesztése, kihasználtságuk ésszerűsítése szintén napirenden lesz. Nagymértékben fejlesztjük a lakosság, különösen a fiatalok szabadidős sportolásának feltételeit. A versenysport terén az utánpótlás-nevelés és a minőségi versenysport létesítmény-feltételeit áttekintjük. Az iskolai tornatermek nagyobb része nem felel meg a mindennapos testnevelés, illetve a kor követelményeinek. A szűkös méretek (pl. Dózsa György Gimnázium és Táncművészeti Szakközépiskola, Czabán Általános Iskola és Óvoda, Szent Korona Általános Iskola és Óvoda, Pestújhelyi Általános iskola), a korszerűtlen világítás, gyenge minőségű sportpadló, a tető beázások, a rossz fűtési rendszer, a szellőztetés megoldatlansága jellemzi a kerület testnevelési létesítményeit, ezeken tornateremfelújítási és –építési programmal fogunk változtatni. b./ Sportegyesületek, sportprogramok rendszerének átvilágítása Kerületünkben mintegy 25 bejegyzett sportegyesület van, melyből éves szinten 22 – 24 szervezetnek van kapcsolata az önkormányzattal. 2010. évi statisztika alapján az egyesületek taglétszáma 1895 fő, melyből 903 fő utánpótlás korú. A kerületben működő sportegyesületek közül mindössze a Kinizsi TTK és a Testvériség SE rendelkezik önálló sportlétesítménnyel. A Kinizsi TTK a Kert köz 1. sz. alatt működtet egy méretében és szolgáltatásában is szerény szabadidős létesítményt. A Testvériség SE Bánkút utcai sporttelepén füves, salakos, műfüves labdarúgó pályák és télen sátorral fedett teniszpályák találhatók. A sporttelep korszerűtlen. A sportszervezetek nagy többsége önkormányzati tulajdonban lévő sportlétesítményeken szervezi tevékenységét. Kevés a leány/női sportolókat foglalkoztató egyesület. A leány/női sportolók száma: 859 fő. Önkormányzatunk sokoldalú támogatást nyújt az elsősorban utánpótlás-nevelő egyesületek működéséhez. Éves szinten mintegy 80 – 100 millió Ft értékben biztosít térítésmentes, vagy kedvezményes létesítmény használatot, illetve évente 40 – 45 millió Ft működési célú támogatást nyújt a sportszervezeteknek. A kifejezetten szabadidősport célú egyesületek száma (4) viszont elmarad a fővárosi kerületek átlagától. Lakóhelyi sportegyesület mintegy 20 éve nem működik a kerületben. Nincs olyan sportegyesület, amely a fogyatékosok testedzéseit, sportolását segítené. Nincs nyitott sportlétesítmény, az iskolai tornatermek és sportudvarok is zárva maradtak az elmúlt évtizedben a sportolni vágyó lakosság előtt. Kerületünkben egyetlen sportágban sincs rendszeres, szervezett amatőr bajnokság. Hét éve változatlan összegeket fordít az önkormányzat a kerületi diáksport szervezetek és a diákolimpia versenyrendszer támogatására, így kézzelfogható a visszaesés a tanulók mindennapos délutáni testedzési feltételeiben. Kerületünkben 9 diáksport
68
egyesület és 2 iskolai sportkör működik. 6102 tanulóból 4461 fő az iskolai sportszervezetek taglétszáma, melyből 1837 fő sportol rendszeresen iskolai keretek között. A diáksport szervezetekben 105 sportági sportcsoport működik, éves költségvetésük 14,5 millió Ft, melyből 6 millió forint az önkormányzati támogatás. Egész éven át szervezzük – 15 sportágban, öt korcsoportban, két nemben – a kerületi diákolimpia versenysorozatot, melyen 112 csapat (ebből 22 középiskolás) és 1255 fő (ebből 218 középiskolás) vett részt. A fentiek indokolják, hogy az önkormányzat sporttámogatási, szabadidő-eltöltést támogató tevékenységét és felelősségét az alapokig újragondoljuk és –tervezzük. Az alábbiak ehhez adnak programszerű támpontokat. c./ Rendszerelvű sportcélú fejlesztések, programok indítása A korábbi évekre, évtizedekre jellemző ad-hoc jellegű sport célú fejlesztések és a kerület lakosságát kevésbé szolgáló programok helyett indokolt a rendszerelvű sport célú fejlesztések és a megvalósult létesítmény fejlesztéseken új programok indítása. Miénk a grund! Kerületünk lakótelepein még a fizetős sportolási lehetőségek is korlátozottak, az ingyenes szabadidősport lehetőségei pedig teljesen hiányoznak. A szabadidősport egyik – talán legkézenfekvőbb – helyszíne a közterületen lévő bitumenes sportpálya (dühöngő, grundpálya). A kerületi közterületi sportpályák döntő többsége felújításra szorul. 2011. I. negyedévében 25 grund pálya állapotát vizsgálták a szakemberek, majd a képviselő – testület döntött a felújításokról, illetve azok forrásáról (25 millió Ft). A felújításokra ütemezetten kerül sor. A felújított grund pályákon – május hónaptól – szervezzük az utcák – terek grund foci bajnokságot. A gyermekvédelmi törvény alapján az önkormányzat által biztosítandó gyermekvédelmi napközbeni ellátásnak minősül a tíz év feletti csellengő gyermek számára nyújtott nappali felügyelet, foglalkoztatás –sport- és egyéb klubfoglalkozás, játszóház, játszótér keretében-, ha más napközbeni ellátást nem vesz igénybe. A program keretében a csellengő gyermekek foglalkoztatását, a szabadidejük hasznos eltöltésének elősegítését, valamint a bűnelkövető életmód kialakulásának elkerülését kiemelten kell kezelni. Műfüves pályák létesítése Már a ciklus első felében 5 darab műfüves pálya megépítését tervezzük a kerületünkben. Ebből 4 darab 20 x 40 m-es pálya oktatási intézmények udvarára, míg egy szabvány méretű nagypálya a Szántóföld utcai sporttelepen épülne meg. A műfüves pályák szolgálják az iskolai testnevelést, a diáksportot, az utánpótlás nevelést és a lakossági szabadidő sportot.
69
Jégpálya létesítése és fenntartása A téli időszakban csökkennek a szabadban űzhető sportolási lehetőségek. A 2010 decemberében átadott első kerületi műjégpálya rendkívül népszerű volt, több mint 16 ezer – jobbára gyermek és fiatal – látogatta. Az óvodák – iskolák szervezetten és térítésmentesen vették igénybe a jégpálya szolgáltatásait (oktató, korcsolyakölcsönzés). A lakosság hétköznap délután 16 órától és hétvégén – szintén térítésmentesen – látogatta a pályát. A lakosság és az iskolák kérését figyelembe véve indokolt, hogy a Száraznád utcai iskola udvarán létrehozott jégpálya mellett, a Rákospalotai kerületrészen is üzemeljen minden évben egy jégpálya. Tornaterem felújítási program A tornatermek a testnevelés, a diáksport, az utánpótlás nevelés, a versenysport és a szabadidősport elsődleges színterei. A létesítmények tervszerű felújítása ez elmúlt években jobbára elmaradt. A kerületi tornatermek kihasználtsága hétköznap 7 – 21 óráig, illetve hétvégeken maximális, így elhasználódásuk is számottevő. Célszerű a felújításukat ütemezetten elvégezni. Nyitott iskolák rendszere A lakossági sportolási lehetőségek bővítésének költségtakarékos módja az iskolai sportudvarok és tornatermek megnyitása. 2011-ben tervezzük 3 intézmény (Száraznád, Kontyfa, Czabán) nyári és 4 intézmény (Czabán, Kontyfa, Száraznád, Szent Korona) szorgalmi időszakban történő hétvégi nyitva tartását. Kedvező tapasztalatok esetén tovább bővítjük a nyitott iskolák rendszerét. Sport és rendezvénycsarnok építése Kerületünkben jelenleg nincs szabvány méretű (25 x 45 m-es küzdőterű) fedett sportlétesítmény. Indokolt, hogy a Dózsa György Gimnázium (közel 900 fő tanuló) udvarán felépüljön egy tornacsarnok. Ugyancsak hiányzik a kerületben egy 1000-1500 néző befogadására alkalmas fedett közösségi tér, egy többfunkciós sport- és rendezvénycsarnok. Ebben a ciklusban a tornaterem-építés és –felújítás kap kiemelt figyelmet, ennek függvényében döntünk a rendezvénycsarnokra vonatkozó tervekről is. d./ A versenysporttal való kapcsolat új alapokra helyezése A felnőtt verseny és élsport támogatása nem kötelező önkormányzati feladat, a XV. kerület a mindenkori anyagi lehetőségei figyelembe vételével támogatja az ilyen típusú sportszervezeteket, kiemelten az utánpótlás neveléssel foglalkozó eredményes sportegyesületeket. Középtávú megállapodásokban rögzítjük az önkormányzat és a kerület sportéletében meghatározó egyesületek kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködését, úgy hogy minden évben értékeljük az objektív mutatóknak történő megfelelést. További figyelembe vehető szempont olyan hosszú távú sportágfejlesztési stratégia, amely együtt jár az önkormányzati létesítmények fejlesztésével, támogatja helyi szinten új létesítmények építését.
70
A támogatások rendszerét három területen célszerű kialakítani. Az első a létesítmények térítésmentes vagy kedvezményes igénybevétele. A második a sportszakmai működés anyagi támogatása, a harmadik az események támogatása. A támogatások egyszerre, vagy külön-külön érvényesíthetők a szempontrendszernek való megfelelés függvényében. Feladat az egyesületek tevékenységének részletes áttekintése, a jelenlegi támogatási rendszer felülvizsgálata, objektív támogatási szempontrendszer kialakítása, középtávú megállapodások létrehozása. C./
Egészségügyi, Családtámogatási és Szociális Program A kötelező feladatok biztosítása, fejlesztése, az önként vállalt feladatok átvilágítása Az egészségügyben a kötelező feladataink közé a felnőtt és gyermek háziorvosi ellátás és a védőnői szolgálat tartozik. Kiemelten foglalkozunk ezzel a szakterülettel, ennek egyik jele az, hogy a Zsókavár utcai KMOP pályázat keretében megvalósuló orvosi rendelőt új elvek szerint átterveztettük és az épületet a többi háziorvosi rendelő átalakítására mintának szánjuk. Az önként vállalt feladatunk a kerületi szakellátás fenntartása, színvonalának, szolgáltatásai hatékonyságának növelése. Kiemelt önként vállalt feladatunk a hajdani pestújhelyi dr. Vass József Munkáskórházban az Észak-pesti Egészségügyi és Szociális Mintaprojekt egyes elemeinek megvalósítása ebben a ciklusban – a társtulajdonos egyetértése esetén.
1./
Egészségügyi Program a./ Háziorvosi ellátás, járóbeteg szakrendelés fejlesztése Az önkormányzat az egészségügyi ellátó rendszeren belül továbbra is gondoskodni kíván a járóbeteg szakellátás fenntartásáról. Támogatja és segíti az alapellátást végző háziorvosok munkáját, tevékenységét, ezért a háziorvosi hálózat fejlesztése érdekében: - gondoskodik a Zsókavár utcai orvosi rendelő felújításának befejezéséről, a háziorvosok visszaköltöztetéséről, az intézmény magas szintű, példamutató működtetéséről; - biztosítja a kerületi háziorvosi rendelők fenntartását, gondoskodik a rendelők épületének felújításáról, korszerűsítéséről, akadálymentesítéséről; - megvizsgálja a Deák utcai, a Sződliget utcai, a Kossuth utcai és a Hősök utcai háziorvosi rendelők és a gondozó intézetek /addiktológia, tüdőgondozó/ áthelyezésének, felújításának, az érintett ingatlanok értékesítésének lehetőségét; - a Bezsilla utcai háziorvosi rendelő áthelyezésének lehetőségét az Őrjárat utcai egészségügyi intézményi területére napirenden tartja és megkezdi a szociális és egészségügyi mintaprojekt kialakítását – anyagi lehetőségei függvényében; - kiemelten támogatja, segíti a háziorvosok eszközállományának korszerűsítését pályázatok kiírásával az Egészségügyi Közalapítvány bevonásával. - A járóbeteg szakellátás fejlesztése érdekében: folytatni kívánja a Rákos úti szakrendelő épületének belső korszerűsítését, felújítását, évente a költségvetés
71
lehetőségeit figyelembe véve biztosít lehetőséget diagnosztikai berendezések, gépek beszerzésére, cseréjére; - a gyermekek egészségügyi ellátása érdekében biztosítja a kerületi védőnői rendszer fenntartását, továbbfejlesztését, az iskolai védőnői rendszer fejlesztését, létszámának növelését tűzve ki; - megvalósítja a gyógyító intézmények /szakrendelő és háziorvosi rendelők/ közötti informatikai rendszer kiépítését a Semmelweis terv adta lehetőségek felhasználásával és annak figyelembe vételével; - a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására a Palota-15 Kft-n keresztül fordít kiemelt figyelmet, segíti a gazdasági társaság ez irányú tevékenységét, fejlesztését. b./ Szűrés, megelőzés, tanácsadás Önkormányzatunk fontosnak tartja, hogy a kerületi lakosságot minél szélesebb körben bevonja a különböző szűrővizsgálatokba. Ennek érdekében évente két alkalommal szervez egészségnapot, ahol lehetőséget biztosít a legfontosabb szűrővizsgálatokon való részvételre. Évente a költségvetésben meghatározott keretösszeget biztosít a szakorvosi rendelő műszerezettségének javítására, a fejlesztéseknél figyelembe veszi a kerület egészségügyi helyzetét, a leggyakrabban előforduló betegség típusokat és ehhez igazítja a fejlesztéseket. Támogatja a kerületi háziorvosok és szakorvosok felvilágosító, tanácsadó munkáját, lehetőséget biztosít a legfontosabb figyelem felhívások kerületi médiákban történő megjelenítésére. Önkormányzatunk fontosnak tartja, hogy segítse és bevonja a kerületi civil szervezeteket a szociális és egészségügyi feladatok ellátásába, ezért ez irányú törekvéseiket támogatja és partneri együttműködésre törekszik velük, a civil szervezetek támogatásáról a ciklus elején önkormányzati rendeletet is alkotott. Bevonásukkal keresi annak lehetőségét, hogy a kerületi munkanélküliek a civil szervezeteknél önkéntes munkát végezhessenek évente legalább 30 órában annak érdekében, hogy szociális támogatásra jogosultságot szerezzenek. Önkormányzatunk az Esélyegyenlőségi koncepció felülvizsgálata után – anyagi lehetőségei figyelembe vételével – kidolgozott terv alapján folytatja a teljes körű akadálymentesítéseket a kerületi közintézményekben. Az egészségügy vonatkozásában az Egészségügyi Intézmény évente készíti el az öt évre összeállított egészségügyi koncepciójának végrehajtásáról szóló beszámolót és minden évben az öt éves tervezés 1-1 évvel hosszabbodik. c./ Észak-pesti Egészségügyi és Szociális Mintaprojekt A pestújhelyi volt Észak-pesti Kórház ingatlanának a kerület és a környező települések lakosságát szolgáló közhasznú és közcélú hasznosítása érdekében lépéseket teszünk. Elkészítettjük az egész ingatlan hasznosítását tartalmazó Észak-pesti Egészségügyi és Szociális Mintaprojekt című tanulmányt. A közeljövő feladatául azt tűzzük ki, hogy a kerületünkben méltatlan körülmények között működő egészségügyi és szociális szolgáltatásoknak az ÉPK területén adjunk helyet. Ezzel párhuzamosan – amint
72
nagyobb pályázati források is rendelkezésre állnak – minden fórumon szorgalmazzuk a Mintaprojekt megvalósításának megkezdését. 2./
Családtámogatási, -védelmi Program a./ A családtámogatási és gyermekjóléti ágazat fejlesztése A családtámogatási és gyermekjóléti ágazat fejlesztése, fenntartása szigorúbb követelmények alapján finanszírozható a jövőben. Az önkormányzat szigorúan érvényesíteni kívánja a rászorultság elvét és az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került családok esetében az öngondoskodás, tenni akarás és önrész vállalás elveit, biztosítva ezzel, hogy a szociális és gyermekjóléti támogatások a rászorulók részére tényleges segítséget jelentsenek. Az önkormányzat célként tűzi ki, hogy : - a rendszeres szociális ellátások között továbbra is biztosítja az ápolási díjat méltányossági alapon a nagykorú, állandó felügyeletre, ápolásra szoruló családtagot ápolók részére, - fenntartja a lakásfenntartási támogatás rendszerét, a normatív lakásfenntartási támogatás mellett kiegészítő jelleggel lakásfenntartási támogatást biztosít; - folyamatosan lehetőséget biztosít az adósságkezelési szolgáltatásra; - támogatást biztosít az egészségi állapot megőrzéséhez közgyógyellátás formájában, ehhez a jogosultsági kört a ciklus elején kibővítette; - a rendszeres szociális ellátások mellett kidolgozta az eseti segélyek rendszerét. Szigorítja azonban a rászorultság és a jogosultság elveit annak érdekében, hogy a rászoruló családokat nagyobb mértékben támogathassa; - gondoskodik a kerületi szociális, gyermekjóléti intézmények fenntartásáról és anyagi lehetőségei függvényében az ingatlanok felújítására törekszik; - étkezési támogatást nyújt a rászoruló családok, idősek részére, ingyenességet biztosít a nyugdíjminimum alatt élőknek, biztosítja számukra a hétvégi és diétás étkezés lehetőségét; - a rászoruló családok gyermekeinek az állami normatív támogatás által nyújtott lehetőségen túl étkezési térítési díjkedvezményt nyújt és ezt a nyári napközis és önkormányzati táborokban is garantálja; - gondoskodik az időskorú, önmaga ellátására nem képes kerületi lakosok otthoni, házi gondozásáról, pályázati lehetőség bevonásával biztosítja a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást és az Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthonában a szociális foglalkoztatást, melyekhez jelentős összegű önkormányzati forrást is rendel, - gondoskodik a fogyatékkal élők segítéséről, működteti és fenntartja az Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthonát /ÉNO/ és a Fejlesztő Gondozó Központot /FENO/. A FENO fenntartását, mint önként vállalt feladatot abban az esetben képes a XV. kerületi Önkormányzat fenntartani, ha ahhoz a más önkormányzatokhoz (más kerületekhez, településekhez) tartozó önkormányzatok anyagi támogatást nyújtanak – ellátási vagy feladatátvállalási szerződés keretében; - ellátási szerződés formájában gondoskodik a pszichiátriai és szenvedély betegek nappali, átmeneti otthoni és közösségi ellátásáról. A gyermekek és hajléktalan családok átmeneti otthonokban történő elhelyezését ellátási szerződések
73
fenntartásával biztosítja a Szociális és Rehabilitációs Alapítvány és az újpesti önkormányzat útján; - intézmények fenntartásával /MUFTI, TAMUSZ/ és speciális programok szervezésével biztosítja és segíti a kerületi munkanélküliek helyzetének javítását pályázati pénzek bevonásával; - a hajléktalanok fővárosi szintű ellátásához nappali melegedő és szociális konyha üzemeltetésével járul hozzá; - az időskorú lakosság lakásterheinek enyhítése érdekében kidolgozza a kerületi lakáscsere programot – kisebb, olcsóbb fenntartású lakáshoz jutás érdekében. b./ Bölcsődefenntartási, -fejlesztési program Kerületünkben a gyermekek napközbeni ellátása érdekében működik az Egyesített Bölcsődék intézménye, mely a kerületben lévő 7 bölcsőde összevonásával jött létre. A 7 tagintézményben jelenleg 620 férőhelyen fogadja a 0-3 éves korú gyermekeket és egy bölcsődéjében speciális /beteg/ gyermekek ellátására is lehetőséget biztosít. A jelenlegi bölcsődei férőhelyek a kerületi igényeket nem elégítik ki, ezért önkormányzatunk feladatául jelölte meg további bölcsődei férőhelyek biztosítását. Tervei szerint a Fő utcai bölcsőde felújítását tűzte ki célul és az Árendás utcai intézményben biztosít lehetőséget a családok támogatása érdekében, új férőhelyek kialakításával. Tovább folytatja a bölcsődék épületeinek felújítását, korszerűsítését műszaki állapotfelmérést követő sorrendiség kialakítása mellett a ciklus végéig.
74
c./ XV. kerületi Családintézet felállítása A meglévő családokkal foglalkozó kerületi intézmények összevonásával létrehozunk egy új Családintézetet, amelyik hangsúlyosan foglalkozna a házasságra történő felkészítéssel, a családi életre neveléssel, így a hangsúly nem a megromlott kapcsolatok, széthullott családokra helyeződik, hanem a megelőzésre, felkészítésre, megerősítésre. Szándékunk szerint 2010-2014 legyen a családok, a házasság, a gyermekvállalás ciklusa a XV. kerületben – ezzel kívánunk egy jelzést adni az itt élőknek, vagy az ide költözni vágyó családoknak, hogy a XV. kerület alapvetően családbarát, a gyermekvállalást, a kiegyensúlyozott családi életet nagy értéknek tartja. Az önkormányzatunk által működtetett gyermekvédelmi rendszer az irányadó jogszabályok által meghatározott módon a kerületünkben kiépült, melynek legfőbb célja a gyermekek családban való nevelkedésének elősegítése. Célja továbá, hogy a gyermekjóléti és gyermekvédelmi alapellátásokkal és intézkedésekkel segítséget nyújtsanak a gyermekek jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez, illetve gondoskodjanak a gyermekek veszélyeztetésének megelőzéséről és megszüntetéséről, valamint a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról. A már működő gyermekvédelmi rendszer szinten tartása, illetve az anyagi lehetőségnek megfelelő folyamatos fejlesztése a jövőben is szükségszerű és indokolt. 3./
Szociális Program a./ Szociális szolgáltatásszervezési koncepció Szociális ágazat vonatkozásában a települési önkormányzatok szociális szolgáltatástervezési koncepció készítésére kötelezettek, mely koncepciót két évente kell felül vizsgálni. A kerületi koncepció két évvel ezelőtt került felülvizsgálatra, így az újabb felülvizsgálat 2011. első negyedévében készül el. b./ A szociális támogatási rendszer A szociális támogatási rendszer alapja a Szociális törvény és más jogszabályok adta keretek, valamint a lakosság szociális helyzetének elemzése alapján kidolgozott önkormányzati rendeletek. A szociális törvényben kötelezően előírt ellátásokat az önkormányzat biztosítja és az elmúlt éves során önként vállalt feladatok anyagi lehetőségeihez mérten továbbra is ellátja. Az önkormányzat teherbíró képességét alapul véve helyi rendeletekben szabályozza a fenntartható ellátások körét és mértékét. A ciklus elején a legalapvetőbb ellátási formák vonatkozásában már megtörtént a helyi rendeletek átdolgozása, módosítása, így a pénzbeni és természetbeni és lakbér- és lakásfenntartási támogatások esetében. c./ Az esélyegyenlőségi program Kerületünkben elkészült az Esélyegyenlőségi program is, melynek felülvizsgálata 2011. évben aktuális, a tervek szerint a júniusi testületi ülés napirendjei között szerepel. A programot szakértővel is felül kell vizsgáltatni és a szakértővel együtt kell elvégezni a módosításokat. A kerületi esélyegyenlőségi programhoz kapcsolódik a kerületi közoktatási esélyegyenlőségi program is.
75
Készült kerületünkben Idősügyi program is, melynek aktualizálására is szükség lenne az idei évben a szociális és egészségügyi programok összeállítását követően. d./ Szociális városközpont kialakítása Újpalotán A Zsókavár utcai szociális városrehabilitáció során egy újszerű, ún. szociális városközpontot alakítunk ki, többek között az alábbi intézményekkel: - szociális boltok: ruha, bútor, egyéb; - szociális mosoda kialakítása; - szociális étterem (hajdani Pajtás étterem utódjaként); - együttműködési iroda, párbeszéd-információs iroda, nyomdai szolgáltatás stb. e./ A közfoglalkoztatás rendszere Önkormányzatunk a ciklus alatt jelentős önkormányzati források bevonásával lehetőséget biztosít közfoglalkoztatásra, melynek végrehajtásába, lebonyolításába bevonja az önkormányzati intézményeket és az önkormányzati gazdasági társaságokat. A munka nélküliek foglalkoztatása jelentős változáson ment át. A jelenlegi rendszerben a munka nélküliek kötelesek önmaguk részére munkát keresni és az önkormányzati támogatás feltétele, hogy minden évben legalább 30 nap munkaviszonyt igazolni. Ennek elősegítése érdekében önkormányzatunk biztosítja a közmunka lehetőségét. A közmunkában foglalkoztatottak béréhez jelentős támogatást pályázat útján biztosít a kormányzat. Önkormányzatunk 2011. évben több pályázatot nyert el: lehetőség van 360 fő 4 órás foglalkoztatására – ebből 170 fő az önkormányzati intézményekben, 190 fő pedig a RÉPSZOLG Kft-nél vehet részt munkában. 8 fő esetében lesz lehetőség hosszabb idejű, 8 órás foglalkoztatásra. A közmunkában foglalkoztatottak mindannyian közterületi, intézményen belül ill. annak környezetében végeznek munkát, mellyel hozzájárulnak kerületünk tisztaságának biztosításához és az intézmények rendjének fenntartásához. A Palota-15 Kft is jelentős számban foglalkoztat közmunkásokat, ez a szám a ciklus során jelentős szinten tartandó. A közfoglalkoztatás szintjének biztosítása érdekében minden pályázati lehetőséget kihasználunk. V./
A BUDAPEST FŐVÁROS XV. KERÜLET GAZDASÁGI-TÁRSADALMI PROGRAMJA 2010-2014 TÁRSADALMASÍTÁSÁNAK FOLYAMATA A XV. kerületi Gazdasági-társadalmi Program 2010-2014 közpolitikai dokumentum, melyet a lakosság széles köréhez el kell juttatni, a benne foglalt elhatározásokat folyamatosan aktualizálni kell, a visszacsatolási lehetőségeket meg kell teremteni.
A./
Egyeztetés tágabb körben A Gazdasági-Társadalmi Program 2010-2014 jelen változata vitaanyag, amelyet széleskörű egyeztetésre bocsátunk, lefolytatjuk a civil szervezetekkel, a képviselőtestületbe bejutott pártszervezetekkel, a kerületben működő legnagyobb adófizetőkkel a szükséges egyeztetéseket, majd a befogadott észrevételeikkel kiegészített Programot terjesztjük jóváhagyásra a 2011. áprilisi testületi ülésre.
76
B./
A Gazdasági-társadalmi Program 2010-2014 összefoglalása minden háztartás számára A Gazdasági-társadalmi program 2010-2014 kivonatát füzet alakban elkészíttetjük és eljuttatjuk minden XV. kerületi háztartás számára, ez nagy mértékben szolgálja az itt élők bevonását, a programunk, kerületfejlesztési céljaink végrehajtásának ellenőrzését, átláthatóságát.
C./
A Gazdasági-társadalmi Program 2010-2014 évenkénti aktualizálása Az elkövetkező években az országos, a fővárosi és a helyi gazdasági és társadalmi, illetve a közigazgatást, intézményfenntartást egyaránt alapvetően érintő folyamatok, döntések várhatók, ami miatt a XV. kerületre vonatkozó Gazdasági-társadalmi Program 2010-2014-et évente aktualizálni kell.
D./
A Gazdasági-társadalmi Program 2010-2014 időarányos eredményeiről évenként beszámolási kötelezettség A C./ pontban vázolt okok miatt nem csupán a Gazdasági-társadalmi Program évenkénti aktualizálására, hanem a program végrehajtásáról szóló beszámolóra is szükség van. Az időarányos eredmények végrehajtásáról az éves költségvetési zárszámadás tárgyalásával egyidejűleg kell beszámolni.
Budapest, 2011. április 2.
77
