Ős-Dráva program aktualizált Vízgazdálkodási koncepció
Polgár Károly osztályvezető DÉL-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Pécs, 2015. július 02.
Programterület - Magyarország délnyugati részén - Dráva folyó mentén (Ormánság) - a kibővített projekt terület 685 km2
- 4 kistérség Barcsi, Sellyei, Siklósi, Szigetvári - 55 település 7 somogyi, 48 baranyai - Meghatározó települések: Sellye, Vajszló - Népesség: 19.000 fő
A tervezési terület főbb jellemzői Az Ős-Dráva projekt területén a 2015. évi igényfelmérés fejlesztési javaslatai 1. Baranyahidvég Község polgármestere: a) Elöntések a Fekete-víz magas vízállása miatt b) Öntözési igény önkormányzati területen c) Fekete-víz mentén 13 ha önkormányzati terület tó kialakítására alkalmas d) Fekete-víz oldalműtárgyak átalakítása, felújítása
ÉGHAJLAT Mérsékelten meleg, mérsékelten nedves éghajlatú terület.
TERMÉSZERFÖLDRAJZI VISZONYOK A tervezési terület a Dráva menti-síkság, a Dráva-sík és a Sósvertike Község polgármestere: a) Sellyei-Gürü csatorna fel van iszapolódva, a nagy csapadékokat lassan vezeti le Fekete-víz síkja kistájegységeket érinti. b) Belterületen magas a talajvíz
2. Marócsa Község polgármestere: a) Elöntések a Denci-árok magas vízállása miatt b) Fekete-víz oldalműtárgyak átalakítása, felújítása 3.
c) Öntözésre mezőgazdasági gazdálkodók és az önkormányzat részéről is lenne igény d) Mély fekvésű, vízjárta terület szántókat érint e) Külterületen a belterületről a vizek egy kb. 4 ha területen gyűlnek össze
Dráva-sík
-a felszín több mint fele ártéri síkság - a többi nagy része futóhomokkal fedett ármentes síkság - sekély, pangó vizű holtágak és a lefűződő mellékágak jellemzik a területet Tótújfalú Község polgármestere:
4. Potony Község polgármestere: a) Elöntések a Kocsina-csatorna magas vízállása miatt b) Öntözési igény lenne c) Település melletti horgásztó helyreállítása javasolt d) A vizek gyorsan lefolynak a területről, alacsony a talajvíz 5.
a) Tótújfalu község területén sem a belvíz, sem a magas talajvíz, sem a vízfolyások állapota nem okoz problémát. FÖLDTANI ADOTTSÁGOK b) Öntözési igényről nem tud a polgármester a területen c) Tározó kialakítására alkalmas hely nincs. -lösszel és futóhomokkal takart felszínek 6. Drávakeresztúr Község polgármestere: - mélyebb fekvésű ártéri részeken a)folyóvízi iszap A település közigazgatási területén vannak belvizes problémák
b) Vízjárta mély területek: 1. Drávakeresztúr Mrtvicska-tó, 2. Révfalui-tó, 3. Drávakeresztúr Drávába bekötött holtág 4. Révfalui tökleveles-tó c) Nagymező-árok tisztítása d) Korcsina tisztítása, rendezése Révfalunál
NÖVÉNYZET 7. Mecsekerdő Zrt.: -A terület a zárt tölgyesek övezetbe tartozik a) több erdő területen is problémát okoz a többletvizek megjelenése, a vizek elvezetése, és vízhiányos időszakokra visszatartása javasolt - A természetes növényzetének többségét b) A vízelvezető árkokmezőgazdasági rekonstrukciója, műtárgyak felújítása, építése c) Öntözési igény, Vajszló közelében levő csemetekert kultúrák helyettesítik d) Tározó kialakítása lehetséges a Körcsönye-csatorna mentén illetve Gilvánfánál 4/B és 5/B erdőrészleteken 8. Horgász Egyesületek Baranya Megyei Szövetségecsak a -A természeteshez közeli növénytakaró hellyel-közzel a) Kovácshidai tavak mellett lévő mocsaras területen kialakítható lenne egy újabb vízterület b) A Sellyei Gürü tó további bővítésével szintén egy jóléti tavat lehetne kialakítani a tóhoz tartozó mocsaras terület vízfolyások (egy része) mentén maradt meg bevonásával c) A Dráva mentett és mentetlen oldalán lévő holtágak feltöltődtek. ( Mailátpuszati holtág, a Zalátai Ó-Dráva, Hótedra -A Dráva és a lefűződött holtágak holtág, mentén növő galériaerdők Vájás holtág, Bresztik) d) A Régi Fekete- víz meder kiváló ívóhely, halbölcső lehetne a halaknak megfelelő vízállás esetén.
Fekete-víz síkja
Természeti, vízrajzi jellemzők - Kezdetben mocsaras, erdős, vízjárta terület, Drávatamási-Sellye-Vajszló irányú „Ős-Dráva” (10 000 évvel ezelőtt) - egykor szabályozatlan vizek (Fekete-víz, Okor, Almás)
- első lakók a vízjárta területekből kiemelkedő "ormokra" (földhátak) építkeztek.
- A talajvízszint süllyed, mélyülő Dráva, a területek elvesztették ősi, vizes jellegüket, + belvíz - a csatornák csupán 1/3-a fenntartott → belvízveszély - Ártéri gazdálkodás, majd meder-szabályozás, lecsapolás, védtöltések, erőművek
A tervezési terület vízgyűjtőjének jelentősebb vízfolyásai: Dráva-sík Korcsina-átvágás Korcsina-csatorna; Sellyei-Gürü csatorna Fekete-víz Régi Fekete-víz
Fekete-víz síkja Gyöngyös Ny-i ág Gyöngyös főág Almás-patak Körcsönye-csatorna Okor-csatorna Pécsi-víz Egerszegi-csatorna
A térség gazdasági-társadalmi viszonyai - a határ közelsége elzárta a gazdasági fejlődés elöl, ugyanakkor megőrizte természeti, néprajzi, építészeti értékeit - a kistérség gazdasága tradicionálisan a mezőgazdasághoz kötődött-kötődik, de korszerűtlen termelési eszközökkel és szerkezetben folyik a termelés - a kevés ipari vállalkozás többsége megszűnt - a különféle szolgáltatások megléte, elérhetősége igen korlátozott a kistérségben (infrastruktúra) - 15 etnikum (roma, horvát stb.)
- tőkehiány, magas munkanélküliség (~ 35%), partnerség hiánya, aprófalvas (zsák) településszerkezet (50%) - A háztartások kb. 2/3-ában az 1 főre jutó jövedelem nem éri el az 50 000 Ft-ot - hátrányos helyzetű, elmaradott térség, elvándorlás
Előzmények 2004 Ős-Dráva Program alapötlete 2004-ben vetődött fel. A térségfejlesztés alapja a terület vízrendszerének rendbetétele lehet. 2005 Az Ormánság komplex rehabilitációja és térségfejlesztése – Ős-Dráva Program Megvalósíthatósági tanulmány, Előzetes környezeti hatástanulmány (AQUAPROFIT Zrt.) 2007 Ős-Dráva Program Vízügyi Műszaki terv, Tájgazdálkodási programterv, Területfejlesztési programterv (Ormánság fejlesztő Társulás Egyesület) 2012 1242/2012. (VII. 17.) Korm. határozat az Ős-Dráva Programról - KEOP 852 millió Ft a tervezésre – nem lett igénybe véve - DDOP 600 millió a Cun-Szaporcai vízpótlásra – folyamatban van - DDOP 1 md Ft az ŐD ökoturisztikai látogatóközpontra - megvalósult - ŐD Programiroda - működik - Kompátkelő nem valósult meg - Zöldpont rendszer stb. - ?
Előzmények 2013 Az Ős-Dráva Program főművi fejlesztése (Ormánság vízpótlása) „KEOP 7.9.0. stratégiai tervezés és projekt előkészítés a 2014-2020 tervezési időszakra” pályázat (Baranya Megyei Önkormányzat) 2013. március 4. 1094/2013. (III. 4.) Korm. határozat az Ős-Dráva Programról Tiffán Zsolt Ős-Dráva Programért Felelős Kormány- majd Miniszteri Biztos 2013. április 25. Kihelyezett kormányülés Kémesen - „Kiemelten fontos program a Kormány számára” 2013-2014. KEOP 7.9.0. /12-2013-0008 azonosítószámú „Vízvisszatartás és tájhasználat-váltás tervezése az Ős-Dráva programban című pályázat (Baranya Megyei Önkormányzat) 2015 Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programon belül (KEHOP) pályázati lehetőség, a koncepció aktualizálása
Az eredeti koncepció aktualizálásának szükségessége - Eltelt több mint 10 év - A vízigények meghatározása elméleti úton történt, és a maximális lehetőségek kiaknázása volt a cél, vízbőség mindenütt - Nagy kapacitású drávai vízkivétel Potonynál (Q=12 m3/s) , szivattyús táplálású magastározók, nagy volumenű vízi infrastruktúra kiépítése - Előtérbe kerül a tájhasználat-váltásra alapozott fejlesztés, vízkészletekkel való takarékosság - Víz Keretirányelv, VGT - Fenntartható fejlődés, energiatakarékos rendszerek - KEHOP követelmények
A program vízgazdálkodáshoz kapcsolódó célkitűzései - A területre hulló csapadék, illetve a területen áthaladó felszíni vizek mind teljesebb körű hasznosítása. A vizek lehetséges mértékű visszatartása tározókban, medrekben, mélyterületeken.
- A terület természetes és természet-közeli állapotú vizes élőhelyein a természeti értékek fennmaradásához, a természeti rendszerek megóvásához, fenntartásához szükséges vízmennyiség (ökológiai vízigény) biztosítása. - A területen keletkező káros víztöbbletek, belvizek biztonságos elvezetéséhez szükséges állami kezelésű befogadók megfelelő kiépítése, a belvízátemelés biztosítása. - A terület vízrendszereinek „felkészítése” az éghajlatváltozás káros hatásainak mérséklésére. - A medrek tegyék lehetővé az aszálykár-elhárítást. Szivattyú állások, kettős működtetésű csatornák építése. - A terület vízfolyásai, csatornái – a szabad vízkészletük erejéig – legyenek alkalmasak helyi vízszolgáltatásra (öntözés stb.).
Az aktualizált koncepció műszaki alapjai - A területi vízigények kielégítését elsősorban a felszíni vizek visszatartásával, illetve víztározók építésével és medertározással kell megoldani. - Az eredményes vízvisszatartás érdekében a medrekben duzzasztóműveket, és egyéb műtárgyakat kell építeni, amelyek segítségével a mély fekvésű területek, a vizes élőhelyek, az erdőterületek vízpótlása eseti jelleggel, szabályozott módon megvalósítható a szabad felszíni vízkészletekből, és kapcsolódási lehetőséget biztosítanak a ráépülő vízhasználatoknak. - Kiemelt cél az ökológiai hálózatba tartozó holtágak és mellékágak vízellátása és revitalizációja (jóléti célokat is szolgálva).
- Az eredményes és víztakarékos vízgazdálkodás megteremtése érdekében az egyes vízrendszerek között új vízkormányzási művek és összekötő csatornák építendők. - Az aszálykárok enyhítésére, aszálykár-elhárítás eredményes lefolytatása érdekében szivattyús vízkivételi helyek alakítandók ki a Dráva mentén.
A vízkormányzás átalakításának szükségessége Ormányság egyre gyorsabb ütemű kiszáradása, szélsőséges vízjárás Okok: - Dráva medrének süllyedése - iparszerű nagyüzemi szántóföldi növénytermesztés és az ahhoz kapcsolódó melioráció - nem megfelelő vízgazdálkodási gyakorlat (felszíni vizek minél gyorsabb levezetése) - talajvíz süllyedése - éghajlatváltozás (egyre szélsőségesebb időjárási körülmények)
A vízkormányzás átalakítását megalapozó hidrológiai adottságok Csapadékviszonyok
Sellye havi csapadék [mm]
Csapadék jelentős szerepe a felszíni vízkészletek alakulásában Csapadék évi átlaga: - Barcsi kistérség: 740 mm - Sellyei kistérség: 742 mm - Siklósi kistérség: 678 mm Csapadékeloszlás: - Maximumok: jellemzően kora nyár és késő ősz - Minimumok: jellemzően késő tél – kora tavasz Állomás
I.
II.
III.
IV.
V.
VI.
VII.
VIII.
IX.
X.
100 80 60 40 20 0
XI.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
Havi átlag csapadék mennyiségek alakulása Sellye településen (mm)
XII.
Σ
Megjegyzés
Adatgazda OMSZ
Barcs
42
37
39
62
73
89
77
66
68
57
72
60
740
1971-2000
Drávaszabolcs
35
43
42
50
71
72
52
54
73
54
54
47
646
2000-2014
DDVIZIG DDVIZIG
Drávasztára
31
49
50
55
87
70
53
56
87
58
60
51
705
2000-2014
Harkány
42
36
41
53
65
80
71
64
55
53
65
54
678
1971-2000
OMSZ
DDVIZIG OMSZ
Királyegyháza
37
47
44
53
81
75
66
53
85
53
52
57
701
2000-2014
Sellye
46
39
44
58
73
96
66
71
65
58
70
58
742
1971-2000
A vízkormányzás átalakítását megalapozó hidrológiai adottságok Felszíni vizek – vízgyűjtő terület A program területe a Dráva vízgyűjtőjén Főbb vízfolyások: - Fekete-víz - Korcsina-csatorna - Körcsönye - Sellyei-Gürü-csatorna - Pécsi-víz - Egerszegi-csatorna - több kisebb vízfolyás és csatorna
É-D-i, Ény-DK-i lejtéssel a folyó a terület egészének befogadója
A vízkormányzás átalakítását megalapozó hidrológiai adottságok Felszíni vizek – A Dráva Főbb vízrajzi jellemzők:
Dráva Drávaszabolcs havi átlagos vízállások 1970-2014 250 200 150 vízállás cm
100 50 0 I.
II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII.
A vízkormányzás átalakítását megalapozó hidrológiai adottságok Felszíni vizek – A Dráva medersüllyedése
Dráva-Drávaszabolcs Éves vízhozam jellemzők 1970-2014 között KQ m3/s
3000 KÖQ m3/s
Vízhozam (m3/s)
2500 2000
y = -2,3065x + 5929,3
NQ m3/s
1500 1000
KV cm
700 600 500 400 300 200 100 0 -100 -2001970
y = -0,3613x + 1130,6
Trendvona
y = -0,9908x + 2117,7 y = -0,8217x + 1637,1
1980
1990
2000
2010
Idő (év)
Trendvonal
y = 0,4311x - 336,74
500 y = 0,8254x - 1421,5 0 197019741978198219861990199419982002200620102014 Idő (év)
KÖV cm NV cm
Vízállás (cm)
Sokéves átlagot tekintve míg a Dráva középvízhozama állandó - kb. 500 m3/s…
Dráva-Drávaszabolcs Éves vízállás jellemzők 1970-2014 között
… közepes vízállása folyamatosan csökken 40 év alatt kb. 70-90 cm-t.
A vízkormányzás átalakítását megalapozó hidrológiai adottságok Felszíni vizek – A Dráva medersüllyedésének okai
- A felsőbb Dráva-szakaszokon 22 vízierőmű található - Az erőművek megváltoztatják a Dráva vízjárását, ritkábbak a magasabb vízállások - Az erőművek a hordalék jelentős részét visszatartják
A Dráva medre bizonyítottan mélyül
A vízkormányzás átalakítását megalapozó hidrológiai adottságok Talaj - talajvíz Főbb talajtípusok - öntéstalaj - réti talaj - barna erdőtalaj jó víztartó- ill. vízáteresztő képesség
Talajvíz A Dráva és a Szaporca K-8 talajvízkút vízszintjei
- áramlási iránya jellemzően Dráva felé mutat - szintje szoros kapcsolatban van a Dráva vízszintjével
A vízkormányzás átalakítását megalapozó hidrológiai adottságok
Talaj - talajvíz A talajvíz szintjének csökkenése a Dráva-mentén
Árvízvédelmi szakaszok A tervezési terület a drávasztárai árvízvédelmi szakaszt teljes egészében és a drávaszabolcsi árvízvédelmi szakasznak kis részét érinti
05.03 drávasztárai árvízvédelmi szakasz 42,386 km 05.02 drávaszabolcsi árvízvédelmi szakasz 44,98 km Fekete-víz és a Pécsi-víz vízfolyások visszatöltésezve
Dráva menti belvízvédelmi szakasz •A két ölözetből a tervezési területet csak a Korcsina öblözetet érinti •Az öblözet fő befogadója a Korcsina csatorna, összesen 79,23 km csatorna az öblözetben •Kedvező Dráva vízállás esetén az árvízvédelmi töltésbe épült zsilipen keresztül gravitációsan jutnak a belvizek a befogadóba •Tartósan magas Drávavízállás esetén a Korcsinacsatornán érkező vizeket szivattyúval lehet átemelni a Dráva hullámterére •árvízvédelmi töltés keresztezésében a főművi szivattyúállásnál biztosított átemelő kapacitás 1,0 m³/s
Kisvízfolyások vízrendszerei
Korcsina-csatorna vízrendszere 1. 2. 3. 4. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
NÉV Korcsina-csatorna Darányi-csatorna Istvándi-árok Zádori-határárok Galozsai-csatorna László-árok Lugi-csatorna Nádiberki-csatorna Bisztrica-csatorna Nagymező-árok Tekeresi-árok
Kisvízfolyások vízrendszerei DDVIZIG vagyonkezelésében levő vízfolyás szakaszok
Kezelő DDVIZIG DDVIZIG DDVIZIG Részben DDVIZIG DDVIZIG NÉV DDVIZIG 1. Korcsina-csatorna DDVIZIG 2. Darányi-csatorna Részben DDVIZIG 3. Istvándi-árok DDVIZIG 4. Zádori-határárok DDVIZIG 5. Kastélyosdombó-csatorna DDVIZIG
6. Galozsai-csatorna 7. László-árok Sellyei-és Kápolnai-Gürü-csatornák vízrendszere 8. Lugi-csatorna NÉV 9.Kezelő Mlákai-árok 1. Sellyei-Gürü-csatorna 10.DDVIZIG Nádiberki-csatorna 2. Kápolnai-Gürü-csatorna 11.DDVIZIG Bisztrica-csatorna 12. 3. Csallov-árok AlsóNagymező-árok szakasza DDVIZIG 13.DDVIZIG Tekeresi-árok 4. Drávaiványi-mellékárok 5.
Drávaiványi-árok
Alsó szakasza DDVIZIG
6. 8. 9.
Gürü-összekötő-csatorna Drávasztárai-mellékág Lajostanyai-mellékág
Részben DDVIZIG DDVIZIG DDVIZIG
Siópusztai-árok vízrendszere Hossza Kezelő NÉV Kezelő 0-38000 DDVIZIG 1. 0-3000 Siópusztai-árok Alsó szakasza DDVIZIG DDVIZIG 2. 0-6230 Lugi-csatorna DDVIZIG DDVIZIG 3. Korcsina-átmetszés DDVIZIG Részben DDVIZIG Nem állami 4. Drávatamási-mág DDVIZIG 5. 0-4680 DDVIZIG Tótújfalui-mág DDVIZIG 0-1770 DDVIZIG 6. Felsőszentmártoni-mág DDVIZIG DDVIZIG 7. 0-2670 Drávakeresztúri I-II-III-mág DDVIZIG Nem állami Részben DDVIZIG 0-4140 DDVIZIG 0-6800 DDVIZIG 0-10500 DDVIZIG vízrendszere Körcsönye-csatorna NÉV
Kezelő
1.
Körcsönye-csatorna Középső szakasza nem DDVIZIG
2.
Nagyhomoki-árok
DDVIZIG
Kisvízfolyások vízrendszerei DDVIZIG vagyonkezelésében levő vízfolyás szakaszok
Fekete-víz vízrendszere NÉV
Kezelő
1.
Fekete-víz
DDVIZIG
2.
Egyesült-Gyöngyös
3.
Endrőc felső-csatorna
DDVIZIG NÉV DDVIZIG 1. Vejti-Luzsoki-csatorna
4. 5.
Denci-árok
6.
Kárászi-árok
7.
Okorköz-csatorna
8.
Okor-Bükkösdi-víz
9.
Nádas-árok
10.
Régi Fekete-víz
11.
Drávapalkonyai-mág
Kengyelesi-árok
Vejti-Luzsoki-csatorna, Kisszentmárton-Mailáthpusztai vízrendszere NÉV
Kezelő
1.
Vejti-Luzsoki-csatorna
Felső szakasza DDVIZIG
2.
Vejti-árok Kezelő Vejti-mág Felső szakasza DDVIZIG
Részben DDVIZIG
3.
Részben 2. DDVIZIG Vejti-árok Alsó szakasza DDVIZIG 3. Vejti-mág Alsó szakasza DDVIZIG 4. Piskói-mág DDVIZIG 5. Kelemenligeti-csatorna
4.
DDVIZIG 6. Mailáthpusztai-mág Felső szakasza DDVIZIG 7. Kisinci-mellékág
8.
5. 6. 7.
NÉV
Kezelő
1.
Egerszegi-csatorna
DDVIZIG
2.
Csukmai-árok
DDVIZIG
3.
Sződönyi-árok
Alsó szakasza DDVIZIG
DDVIZIG Részben DDVIZIG
Mailáthpusztai-mág DDVIZIG Kisinci-mellékág Részben DDVIZIG
DDVIZIG
Adhini-mellékág DDVIZIG
DDVIZIG
DDVIZIG
DDVIZIG
Pécsi-víz vízrendszere
DDVIZIG 8. Adhini-mellékág DDVIZIG
Egerszegi-csatorna vízrendszere
Piskói-mág Részben DDVIZIG Kelemenligeti-csatorna DDVIZIG
DDVIZIG
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
DDVIZIG NÉV Pécsi-víz Bükkösdi-árapasztó Páprádi-csatorna Czinderi-árok Baksai-árok Tengeri-árok Hegyadó-patak és Hegyadó-átvágás Kónica-csatorna Kémes-Drávapiski-árok
Kezelő DDVIZIG DDVIZIG DDVIZIG DDVIZIG Részben DDVIZIG Részben DDVIZIG DDVIZIG DDVIZIG Alsó szakasza DDVIZIG
A tervezési területen található jelentősebb tavak, holtágak, morotvák Lakócsa melletti morotva Fenékmocsár Kanszki berek Felsőszentmártoni holtág (Mrtvica) 5. Sellyei tó 6. Drávakeresztúri morotva 7. Bresztik tó 8. Zalátai Ó-Dráva (Adravica) 9. Fekete-tó holtág 10. Versági holtág (Piskói holtág) 11. Kápolnapusztai morotva 12. Nagyszigeti-morotva 13. Kisszentmártoni holtágrendszer 14. Kisszentmártoni-tó 15. Mailáthpusztai tó (holtág) 16. Cún- Szaporcai holtág (Kisincitó, Kishobogyi-tó, Szilháti-tó, Lanka-tó) 17. Kovácshidai-tó 1. 2. 3. 4.
Mellékágak
NATURA 2000 és védett területek vízvisszatartás szempontjából
Jelmagyarázat: Vízvisszatartás szükséges (erdőterületek) Érzékeny területek (holtágak)
Mezőgazdasági vízhasználatok és vízigények Az Ős-Dráva projekt területén a 2015. évi igényfelmérés fejlesztési javaslatai 1. Baranyahidvég Község polgármestere: a) Elöntések a Fekete-víz magas vízállása miatt b) Öntözési igény önkormányzati területen c) Fekete-víz mentén 13 ha önkormányzati terület tó kialakítására alkalmas d) Fekete-víz oldalműtárgyak átalakítása, felújítása 2. Marócsa Község polgármestere: a) Elöntések a Denci-árok magas vízállása miatt b) Fekete-víz oldalműtárgyak átalakítása, felújítása 3. Sósvertike Község polgármestere: a) Sellyei-Gürü csatorna fel van iszapolódva, a nagy csapadékokat lassan vezeti le b) Belterületen magas a talajvíz c) Öntözésre mezőgazdasági gazdálkodók és az önkormányzat részéről is lenne igény d) Mély fekvésű, vízjárta terület szántókat érint e) Külterületen a belterületről a vizek egy kb. 4 ha területen gyűlnek össze 4. Potony Község polgármestere: a) Elöntések a Kocsina-csatorna magas vízállása miatt b) Öntözési igény lenne c) Település melletti horgásztó helyreállítása javasolt d) A vizek gyorsan lefolynak a területről, alacsony a talajvíz 5. Tótújfalú Község polgármestere: a) Tótújfalu község területén sem a belvíz, sem a magas talajvíz, sem a vízfolyások állapota nem okoz problémát. b) Öntözési igényről nem tud a polgármester a területen c) Tározó kialakítására alkalmas hely nincs. 6. Drávakeresztúr Község polgármestere: a) A település közigazgatási területén vannak belvizes problémák b) Vízjárta mély területek: 1. Drávakeresztúr Mrtvicska-tó, 2. Révfalui-tó, 3. Drávakeresztúr Drávába bekötött holtág 4. Révfalui tökleveles-tó c) Nagymező-árok tisztítása d) Korcsina tisztítása, rendezése Révfalunál 7. Mecsekerdő Zrt.:
Jelmagyarázat: a) több erdő területen is problémát okoz a többletvizek megjelenése, a vizek elvezetése, és vízhiányos időszakokra visszatartása javasolt Meglévő használtvíz bevezetés 3 felújítása, db építése b) A vízelvezető árkok rekonstrukciója, műtárgyak c) Öntözési igény, Vajszló közelében levő csemetekert Meglévő öntözés felszínd) alatti vízkészletből 1 db ha Tározó kialakítása lehetséges a Körcsönye-csatorna mentén illetve Gilvánfánál 4/B és 5/B 69 erdőrészleteken Meglévő öntözés felszíni vízkészletből 9 db 452 ha 8. Horgász Egyesületek Baranya Megyei Szövetsége a) Kovácshidai tavak mellett lévő mocsaras területen kialakítható lenne egy újabb vízterület Meglévő tározók 13egy db ha terület b) A Sellyei Gürü tó további bővítésével szintén jóléti tavat lehetne kialakítani a tóhoz116 tartozó mocsaras bevonásával Tervezett öntözések 76 db 2422 ha c) A Dráva mentett és mentetlen oldalán lévő holtágak feltöltődtek. ( Mailátpuszati holtág, a Zalátai Ó-Dráva, Hótedra holtág, Vájás holtág, Bresztik) Tervezett tározók 3 db 7 ha d) A Régi Fekete- víz meder kiváló ívóhely, halbölcső lehetne a halaknak megfelelő vízállás esetén.
A 2015. évi igényfelmérés eredményei Az Ős-Dráva projekt területén a 2015. évi igényfelmérés fejlesztési javaslatai 1. Baranyahidvég Község polgármestere: a) Elöntések a Fekete-víz magas vízállása miatt b) Öntözési igény önkormányzati területen c) Fekete-víz mentén 13 ha önkormányzati terület tó kialakítására alkalmas d) Fekete-víz oldalműtárgyak átalakítása, felújítása 2. Marócsa Község polgármestere: a) Elöntések a Denci-árok magas vízállása miatt b) Fekete-víz oldalműtárgyak átalakítása, felújítása 3. Sósvertike Község polgármestere: a) Sellyei-Gürü csatorna fel van iszapolódva, a nagy csapadékokat lassan vezeti le b) Belterületen magas a talajvíz c) Öntözésre mezőgazdasági gazdálkodók és az önkormányzat részéről is lenne igény d) Mély fekvésű, vízjárta terület szántókat érint e) Külterületen a belterületről a vizek egy kb. 4 ha területen gyűlnek össze 4. Potony Község polgármestere: a) Elöntések a Kocsina-csatorna magas vízállása miatt b) Öntözési igény lenne c) Település melletti horgásztó helyreállítása javasolt d) A vizek gyorsan lefolynak a területről, alacsony a talajvíz 5. Tótújfalú Község polgármestere: a) Tótújfalu község területén sem a belvíz, sem a magas talajvíz, sem a vízfolyások állapota nem okoz problémát. b) Öntözési igényről nem tud a polgármester a területen c) Tározó kialakítására alkalmas hely nincs. 6. Drávakeresztúr Község polgármestere: a) A település közigazgatási területén vannak belvizes problémák b) Vízjárta mély területek: 1. Drávakeresztúr Mrtvicska-tó, 2. Révfalui-tó, 3. Drávakeresztúr Drávába bekötött holtág 4. Révfalui tökleveles-tó c) Nagymező-árok tisztítása d) Korcsina tisztítása, rendezése Révfalunál 7. Mecsekerdő Zrt.: a) több erdő területen is problémát okoz a többletvizek megjelenése, a vizek elvezetése, és vízhiányos időszakokra visszatartása javasolt b) A vízelvezető árkok rekonstrukciója, műtárgyak felújítása, építése c) Öntözési igény, Vajszló közelében levő csemetekert d) Tározó kialakítása lehetséges a Körcsönye-csatorna mentén illetve Gilvánfánál 4/B és 5/B erdőrészleteken 8. Horgász Egyesületek Baranya Megyei Szövetsége a) Kovácshidai tavak mellett lévő mocsaras területen kialakítható lenne egy újabb vízterület b) A Sellyei Gürü tó további bővítésével szintén egy jóléti tavat lehetne kialakítani a tóhoz tartozó mocsaras terület bevonásával c) A Dráva mentett és mentetlen oldalán lévő holtágak feltöltődtek. ( Mailátpuszati holtág, a Zalátai Ó-Dráva, Hótedra holtág, Vájás holtág, Bresztik) d) A Régi Fekete- víz meder kiváló ívóhely, halbölcső lehetne a halaknak megfelelő vízállás esetén.
47 megkeresésre, 8 válasz érkezett
Mecsekerdő Zrt. fejlesztési igényei
Korábban tervezett beavatkozások
Aktualizált projekt terület
A fejlesztés főbb műszaki beavatkozásai
A fejlesztési javaslat főbb elemei Nagyobb duzzasztók: Pécsi-víz 10+950 km szelvénye Fekete-víz 20+200 km szelvénye Töltés megerősítés: A Fekete-víz jobb parti töltésénél a torkolat közelében kb. 3,5 km hosszban a szivárgások megakadályozása érdekében résfalazás. Víztározók: Potonyi tározó Teklafalui tározó Tüskéspusztai tározók Régi Fekete-víz medertározó
39 ha 52 ha 113 ha 18 ha
Új mederszakaszok építése: Kotrandó mederszakaszok:
20 km hosszban 50 km hosszban
Vizes élőhelyek, holtágak vízpótlása:
11
Mellékág revitalizáció:
6
400 000 m3 550 000 m3 1 200 000 m3 350 000 m3
A fejlesztés részletes elemei Szivattyúállás 5
Beavatkozás jellege, rendeltetése
Korcsina-átvágás, Potonyi tározó feltöltése
Mennyiség [db]
Vízkivételi mű
0
Szivattyúállás Korcsina-átvágás, Potonyi tározó feltöltése
5 Dráva 140,6 (Korcsina-átvágás torkolat)
1,0
Dráva 119,5 (Korcsina torkolat)
1,0
Vízkivételi hely öntzésre Vízkivételi hely öntzésre
Dráva 95,7 (Mérnökházi öntözőzsilip) Dráva 89,8 (Ilmapusztai öntözőzsilip)
Zöldenergiával üzemelő szivattyútelep (Beépített szivattyú+naperő telep)
Körcsönye 7+800
Tározó Korcsina, Korcsina-átmetszés, Lugi-cs vízpótlása
Potonyi
Közes tározó (1 ha)Körcsönye-cs. Gürü vízrendszer vízpótlása
Köztes tározó Körcsönye-Sellyei-Gürü csatorna
Fenékmocsár
Kanszki berek Felsőszentmártoni holtág
Kanszki berek Felsőszentmártoni holtág
Sellyei tó
Sellyei tó
Drávakeresztúri tó Bresztik
Drávakeresztúri morotva Bresztik
Zalátai Ó-Dráva Fekete tó
Zalátai Ó-Dráva Fekete tó
Versági tó (Piskói-tó)
Versági tó (Piskói-tó)
Kovácshidai tó Csatorna építése (tápcsatorna)
Kovácshidai tó
Adhini mellékág revitalizációja Mailáthpusztai mellékág revitalizációja Drávasztárai mellékág revitalizációja Lajostanyai mellékág revitalizációja
33,79 21,95 12,82
Felsőszentmártoni holtág 17,59
Sellyei tó
33,72 4,07 25,66 5,56 8,62
Drávakeresztúri tó 73,27 [km] 16,01
13
Korcsina átvágás-Sópusztai árok összekötés
0,54
Kanszki berek-Felsőszentmártoni tó összekötés Lugi-csatorna - Siópusztai árok összekötés
Kanszki berek-Felsőszentmártoni tó összekötés Lugi-csatorna - Siópusztai árok összekötés
2,60 0,23
Egerszegi csatorna-Kovácshidai horgásztó összekötés
Egerszegi csatorna-Kovácshidai horgásztó összekötés
0,60
Kémesi-Drávapiski árok összekötése a Tüskéspusztai tározóval
Kémesi-Drávapiski árok összekötése a Tüskéspusztai tározóval
0,70
Kápolnai-Gürü-Vejti Lúzsoki csatorna összekötése Sellyei-Gürü csatorna-Bresztik tó összekötése
Kápolnai-Gürü-Vejti Lúzsoki csatorna összekötése Sellyei-Gürü csatorna-Bresztik tó összekötése
1,70 0,80
Zalátai Ó-Dráva-Fekete tó holtág összekötése
Zalátai Ó-Dráva-Fekete tó holtág összekötése
0,64
Körcsönye-Kápolnai-Gürü összekötő csatorna Körcsönye-Sellyei-Gürü gravitációs összekötő csatorna
Körcsönye-Kápolnai-Gürü összekötő csatorna Körcsönye-Sellyei-Gürü gravitációs összekötő csatorna
3,40 1,30
Körcsönye-Drávaiványi mellékárok gravitációs összekötő csatorna
Körcsönye-Drávaiványi mellékárok gravitációs összekötő csatorna
Korcsina-Körcsönye összekötő csatorna
Korcsina-Körcsönye összekötő csatorna
Bresztik
Zalátai Ó-Dráva
Fekete tó
0,20 2,20
Versági tó (Piskói-tó)
Korcsina-Bisztrica –csatorna összekötő csatorna 12
1,10
[km] 48,95
Siópusztai árok mederkotrás
Siópusztai árok mederkotrás
Ó-csatorna mederkotrás
Ó-csatorna mederkotrás
Korcsina átvágás mederkotrás Szödönyi árok kotrása
Korcsina átvágás mederkotrás Szödönyi árok kotrása
Hegyadó árok átmetszés mederkotrása
Hegyadó árok átmetszés mederkotrása
1,60
Egerszegi csatorna mederkotrása Drávaiványi mellékágak mederkotrása
Egerszegi csatorna mederkotrása Drávaiványi mellékágak mederkotrása
1,30 5,00
Drávaiványi árok mederkotrás
Drávaiványi árok mederkotrás
1,80
II. sz. Gürü összekötő mederkotrás Gürü összekötő mederkotrás
II. sz. Gürü összekötő mederkotrás Gürü összekötő mederkotrás
5,35 3,50
Körcsönye csatorna kotrása
Körcsönye csatorna kotrása
10,10
Nagymező árok mederkotrás Műtárgyak Tervezett vízkormányzó
Piskói mellékág revitalizációja
20 ezer
[ha] 404,68 167,63
Kanszki berek
Korcsina átvágás-Sópusztai árok összekötés
Korcsina-Bisztrica –csatorna összekötő csatorna Meder tisztítás, mélyítés, bővítés
Kisinci mellékág revitalizációja
1 200 ezer 350ezer
Lakócsa melletti morotva
Köztes tározó (1 ha) Körcsönye-cs. Gürü vízrendszer vízpótlása
6
550 ezer
Fenékmocsár
11
Fenékmocsár
Kemsei-árok, Kápolnai-Gürü cs.,Vejti-árok vízpótlása
Mellékág revitalizáció
400 ezer
Tüskéspusztai Régi Fekete-víz
Sellyei-Gürü cs.,Nagymező-árok,Drávaiványi-árok vízpótlása Medertározás
0,3
[m3]
Kemsei-árok,Kápolnai-Gürü cs.,Vejti-árok vízpótlása Medertározás
Korcsina, Korcsina-átmetszés, Lugi-cs vízpótlása
0,2 0,2
Lakócsai tó és Drávafoki tó
5 Teklafalui
Vizes élőhely, tó kialakítása Lakócsai tó és Drávafoki tó
5
Vizes élőhely, tó kialakítása 11
Sellyei-Gürü cs.,Nagymező-árok,Drávaiványi-árok vízpótlása
Zöldenergiával üzemelő szivattyútelep (Beépített szivattyú+naperő telep)
Tározó
Kapacitás/térfogat/hossz 3 3 [m /s]/[m ]/[km]/[ha] [m3/s]
Korcsina csatorna vízpótlás, vízleeresztés (kettős működésű)
Korcsina csatorna vízpótlás, vízleeresztés (kettős működésű) Vízkivételi hely öntzésre Vízkivételi hely öntözésre
Helye [kmsz]/[fkm]
nagy duzzasztó duzzasztó
Nagymező árok mederkotrás 148 61 2 13
vízkormányzó műtárgy
13
mederelzárás és központi műtárgy (zsilip) oldalműtárgy Tervezett vízhozamérő műszelvény Meglevő műtárgyak
3 30 2 85
árvízvédlemi zsilip
20
torkolati zsilip öntöző zsilip
1 2
csapoóajtós áteresz
22 40
zsilip Mellékág revitalizáció
4,90
Kovácshidai tó 4,30 2,30 0,70
Töltés megerősítés 8,10
Fekete-víz torkolati szakasz 3.5 km résfalazás
Fekete-víz 20+200 kmsz, Pécsi-víz 10+950 kmsz
Árvizi szükségtározó 54 ha nagyságú árvízi szükségtározó tér
6
[ha] 16,57
Kisinci mellékág revitalizációja
Kisinci mellékág Dráva 86,4 – 86,9
2,11
Adhini mellékág revitalizációja Piskói mellékág revitalizációja
Adhini mellékág Dráva 83,2 – 85,5 Piskói mellékág Dráva 102,55 – 104,15
3,20 3,11
Mailáthpusztai mellékág revitalizációja
Mailáthpusztai Dráva 92,65 – 93,65
3,00
Drávasztárai mellékág revitalizációja Lajostanyai mellékág revitalizációja
Drávasztárai mellékág Dráva 116,0-118,35 Lajostanyai mellékág Dráva 112,45-113,95
3,15 2,00
Töltés megerősítés
1
Fekete-víz torkolati szakasz 3.5 km résfalazás Árvizi szükségtározó
1
54 ha nagyságú árvizi szükségtározó tér
Fekete-víz torkolati szakasz 3.5 km résfalazás Fekete-víz 25+000 km szelvényében a jobb parton
680ezer
Csatorna építése (tápcsatorna) 13
A fejlesztés részletes elemei
Korcsina átvágás-Sópusztai árok összekötés Kanszki berek-Felsőszentmártoni tó összekötés Lugi-csatorna - Siópusztai árok összekötés Egerszegi csatorna-Kovácshidai horgásztó összekötés Kémesi-Drávapiski árok összekötése a Tüskéspusztai tározóval
Kápolnai-Gürü-Vejti Lúzsoki csatorna összekötése
Műtárgyak Tervezett vízkormányzó
Meder tisztítás, mélyítés, bővítés 12 Sellyei-Gürü csatorna-Bresztik tó összekötése
nagy duzzasztó
2
Siópusztai árok mederkotrás Zalátai Ó-Dráva-Fekete tó holtág összekötése
duzzasztó
13
Ó-csatorna Körcsönye-Kápolnai-Gürü összekötő csatornamederkotrás Korcsina átvágás mederkotrás Körcsönye-Sellyei-Gürü gravitációs összekötő csatorna
vízkormányzó műtárgy
13
mederelzárás és központi műtárgy (zsilip)
3
árok kotrása csatorna Körcsönye-Drávaiványi mellékárokSzödönyi gravitációs összekötő
oldalműtárgy
30
Tervezett vízhozammérő műszelvény Meglevő műtárgyak
2 85
árvízvédelmi zsilip
20
torkolati zsilip
1
öntöző zsilip
2
csapóajtós áteresz
22
zsilip
40
Hegyadó árok átmetszés mederkotrása Korcsina-Körcsönye összekötő csatorna Egerszegi csatorna mederkotrása Korcsina-Bisztrica –csatorna összekötő csatorna Drávaiványi mellékágak mederkotrása Meder tisztítás, mélyítés, bővítés 12árok mederkotrás Drávaiványi Siópusztai árok mederkotrás II. sz. Gürü összekötő mederkotrás Ó-csatorna mederkotrás Gürü összekötő mederkotrás Korcsina átvágás mederkotrás Körcsönye csatorna kotrása Szödönyi árok kotrása Nagymező árok mederkotrás Hegyadó árok átmetszés mederkotrása Egerszegi csatorna mederkotrása Drávaiványi mellékágak mederkotrása Drávaiványi árok mederkotrás II. sz. Gürü összekötő mederkotrás Gürü összekötő mederkotrás Körcsönye csatorna kotrása Nagymező árok mederkotrás
148 61
A vízkormányzási rendszer elemei A Korcsina-csatorna és a Siópusztai-árok vízrendszere Vízbevezetés a vízrendszerekbe: - gravítációs vízkivételek a tározókból - szivattyús vízkivétel a Drávából Vízrendszer elemei: - 2 db tározó: - Potonyi tározó (Korcsina-, Istvándi árok) - Teklafalui tározó (Tekeresi árok) - 2 db szivattyú állás: - Dráva 140+600 fkm; ~1m3/s - Dráva 119+500 fkm; ~1m3/s - 3 db vízkormányzó mű - 5,5 km új mederszakasz
Vízvisszatartás elemei: - 9 db duzzasztó - 7 db oldalműtárgy Vízrendezés főbb céljai: - Erdőterületek vízjárásának szabályozása - Vizes élőhelyek vízpótlása (Lakócsa melletti morotva, Fenékmocsár, Drávakeresztúri morotva, Kanszki berek és Mrtvica)
A vízkormányzási rendszer elemei A Sellyei-, Kápolnai-Gürü és a Körcsönye-csatorna vízrendszere Vízbevezetés a vízrendszerekbe: - gravítációs vízkivétel a Korcsina-csatornából és a Fekete-vízből
Vízátadás: - szivattyús vízkivétel a Körcsönye-csatornából Vízrendszer elemei: - 1 db nagyduzzasztó (Fekete-víz 20+200 fkm) - 1 db szivattyú állás - 1 db árvízi szükségtározó - 6 db vízkormányzó mű - 11 km új mederszakasz Vízvisszatartás elemei: - 1 db zsilipes mederelzárás (Zalátai Ó-Dráva) - 2 db duzzasztó - 10 db oldalműtárgy Vízrendezés főbb céljai: - Erdőterületek vízjárásának szabályozása - Vizes élőhelyek vízpótlása (Bresztik-tó, Zalátai-Ó-Dráva, Fekete-tó holtág, Sellyei-tó,)
A vízkormányzási rendszer elemei A Vejti-Lúzsoki csatorna, Kisszentmárton-Mailáthpusztai csatorna vízrendszere Vízbevezetés a vízrendszerekbe: - gravítációs vízbevezetés a Kápolnai-Gürü-csatornából - 2 db szivattyús vízkivétel a Drávából Vízrendszer elemei: - 2 db vízkormányzó mű - 2 km új mederszakasz Vízvisszatartás elemei: - 1 db zsilipes mederelzárás (Piskói tó) Vízrendezés főbb céljai: - Vizes élőhelyek vízpótlása (Piskói tó, Kisszentmártoni tó, Mailáthpusztai tó)
A vízkormányzási rendszer elemei A Fekete-víz, Pécsi-víz és Egerszegi-csatorna vízrendszerei Vízbevezetés a vízrendszerekbe: - gravítációs vízkivétel a Pécsi-vízből Vízrendszer elemei: - Tüskéspusztai tározók - Régi Fekete-víz medertározó - 1 db nagyduzzasztó - 2 db vízkormányzó mű - 2 km új mederszakasz Vízvisszatartás elemei: - 1 db zsilipes mederelzárás - 2 db duzzasztó - 10 db oldalműtárgy Vízrendezés főbb céljai: - Vizes élőhelyek vízpótlása (Kovácshidai horgásztó)
Tervezett műtárgyak
8 db duzzasztó Korcsina csatorna
Siópusztai
1 db duzzasztó
árok
1 db vízkormányzó műtárgy 7 db oldalműtárgy
Kisszentmárton-Mailátpusztai vízrendszer
2 db vízkormányzó műtárgy
Egerszegi-csatorna
2 db duzzasztó
2 db vízkormányzó műtárgy 3 db oldalműtárgy
Nagy duzzasztó: 1 db nagy duzzasztó Vízkormányzó műtárgy: 1 db vízkormányzó műtárgy 4 db oldalműtárgy Fekete-víz 7 db oldalműtárgy 1 db mederelzárás és Kis duzzasztó: központi műtárgy 1 db duzzasztó Oldalműtárgy: 1 db mederelzárás és 7 db oldalműtárgy Vejti-Luzsoki csatorna, központi műtárgy Zsilipes mederelzárás: 1 db duzzasztó
Siópusztai árok
Körcsönye csatorna
Sellyei-Kápolnai Gürü vízrendszer
Fekete-víz
1 db zsilipes mederelzárás 3 db oldalműtárgy
6 db vízkormányzó műtárgy 1 db duzzasztó 1 db nagy duzzasztó 4 db oldalműtárgy 1 db zsilipes mederelzárás
Vejti-Luzsoki csatorna, Kisszentmárton-Mailátpusztai vízrendszer
Pécsi-víz
1 db vízkormányzó műtárgy 5 db oldalműtárgy 1 db nagy duzzasztó 2 db oldalműtárgy Pécsi-víz
Körcsönye csatorna
1 db duzzasztó 7 db oldalműtárgy
1 db zsilipes mederelzárás Sellyei-Kápolnai Gürü vízrendszer 2 db vízkormányzó műtárgy
1 db nagy duzzasztó 2 db oldalműtárgy
1 db mederelzárás és központi műtárgy 3 db oldalműtárgy 6 db vízkormányzó műtárgy 1 db duzzasztó
Korcsina
8 db duzzasztó
csatorna
2 db vízkormányzó műtárgy 3 db oldalműtárgy
2 db duzzasztó Egerszegi-csatorna
2 db vízkormányzó műtárgy 4 db oldalműtárgy
2 db 13 db 13 db 30 db 3 db
Az aktualizált vízgazdálkodási fejlesztési javaslat Becsült költség FŐÖSSZESÍTŐ Készült: az Építőipari Költségbecslési Segédlet (ÉKS) átlagárai, és szakkivitelező cégek ártájékoztatása alapján számított fajlagos költségek figyelembevételével, 2015 évi árakon Vízrendszer Nettó költség Áfa 27% Bruttó költség 1. Korcsina-csatorna vízrendszer beruházási költsége 2 355 000 000 Ft 635 850 000 Ft 2 990 850 000 Ft 2. Siópusztai-árok vízrendszer beruházási költsége 1 169 000 000 Ft 315 630 000 Ft 1 484 630 000 Ft 3. Körcsönye-csatorna vízrendszer beruházási költsége 1 418 000 000 Ft 382 860 000 Ft 1 800 860 000 Ft 4. Sellyei-, Kápolnai-Gürü vízrendszer beruházási költsége 1 625 000 000 Ft 438 750 000 Ft 2 063 750 000 Ft 5. Fekete-víz vízrendszer beruházási költsége 1 354 000 000 Ft 365 580 000 Ft 1 719 580 000 Ft 6. Vejti-Luzsoki csatorna Kisszentmárton-Mailáthpusztai 558 000 000 Ft 150 660 000 Ft 708 660 000 Ft csatorna vízrendszer beruházási költsége 7. Pécsi-víz vízrendszer beruházási költsége 690 000 000 Ft 186 300 000 Ft 876 300 000 Ft 8. Egerszegi-csatorna vízrendszer beruházási költsége 1 470 000 000 Ft 396 900 000 Ft 1 866 900 000 Ft Összesen 10 639 000 000 Ft 2 872 530 000 Ft 13 511 530 000 Ft
Nettó költségek összesen: ÁFA 27 %
Bruttó költségek összesen:
10 639 000 000 Ft 2 872 530 000 Ft
13 511 530 000 Ft
A fejlesztés célja, várható eredményei A TÁJHASZNÁLATVÁLTÁS ELŐSEGÍTÉSE • A területre hulló, illetve oda gravitáló csapadékvizek visszatartása, „helyben történő” hasznosítása. (Víztakarékosság).
• A terület vízrendszereinek korszerűsítése, rugalmasságának növelése. • Beavatkozási lehetőség a vízellátottság térbeli és időbeli viszonyaiba. • Az éghajlatváltozás káros hatásainak mérséklésére. (Belvíz veszélyeztetettség csökkentése, aszályos időszakok mérséklése). • Vizes élőhelyek, ökológiai rendszerek fenntarthatósága, revitalizációja (404 ha). • Erdőterületek vízállapotainak javítása (4360 ha).
• Vízhasznosítási lehetőségek feltételeinek javítása (öntözés). GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS, TERÜLETFEJLESZTÉS
További teendők - Az aktualizált tanulmány megismertetése,egyeztetése az érintettekkel (területhasználók, önkormányzatok, szakig szervek stb.) - A tervezett megoldások pontosítása (műtárgyak pontos helye, méretei, tulajdonviszonyok részletes feltárása stb.) - KEHOP kiíráshoz igazítás (forrás, 2% terület igénybevétel stb.)
Köszönöm a figyelmet!
