A MAGYAR KORONA ORSZÁGAINAK
FÖLDTANI VISZONYAINAK RÖVID VÁZLATA. MAGYARÁZÓ SZÖVEG MAGYARORSZÁG ÁTNÉZETES GEOLOGJAI
TÉRKÉPÉHEZ.
KIADJA
A MAGYARHONI
GEOLOGIAI
K1JRZE
TÁRSULAT.
l"JBERSICHT DER
GEOLOGISCHEN DER LANDER
VERHÁLTNISSE
DER UNGARISCHEN
TEXT ZUR GEOLOGISCHEN
ÜBERSICHTSKARTE
HERAUSGEGEREX
UNGARISCHEN
VO~
VON UNGARN.
DER
GEOLOGISCHEN
BUDAPEST.
KRONE.
GESELLSCHAFT.
A MAGYAR KORONA ORSZÁGAINAK
FÖLDTANI VISZONYAINAK RÖVID VÁZLATA. MAGYARÁZÓ
SZÖVEG
MAGYARORSZÁG
ÁTNÉZETES
GEOLOGIAI
TÉRKÉPÉHEZ.
KIADJA
A MAGYARHONI
GEOLOGIAI
KURZE
TÁRS ULAT.
ÜBERSICHT DER
GEOLOGISCHEN VERHÁLTNISSE DER
TEXT
LANDER
ZUR
DER
GEOLOGISCHEN
UNGARISCHEN
ÜBERSICHTSKARTE
VON
KRONE.
UNGARN.
HERAUSGEGEBEN VON DER
UNGARISCHEN
GEOLOGISCHEN
BUDAPEST.
GESELLSCHAFT.
KURZE ÜBERSICHT DER GEOLOGISCHEN VERHÁLTNISSE DER LÁNDER DER UNGARISCHEN KRONE.i<
MAGYARORSZÁG FÖLDTANI VISZONYAINAK RÖVID VÁZLATA.* Magyarország hegységeinek földtani szerkezete, mellőzve bizonyos helyi sajátosságokat, nagyjából félreismerhetlenül hasonlit az Alpesekéhez. A hegységek zöme néhol gránit- és kristályos palakőzetekből, néhol pedig mesozóos kőzetekből áll, melyekhez a harmadkori képződmények simulnak . • Paleeozóos kőzetek aránylag kevésbbé vannak Magyarországon képviselve. Annál erősebben vannak kifejlődve a mesozóos üledékek. Ezek vagy gránit- és kristályos palák ból álló hegységeinket szegélyezik, vagy pedig önállóan nagyobb lánczolatoknak képezik zömét. Némely vidéken a harmadkori képződmények is alkotnak önálló dombsorozatokat.
188\. tani
• E magyarázó
szöveg
évi
országos
budapesti
(VI·ik)
csoportjának
tájékoztat6nak, miniszteri
mely
vegül
legjobban
részletes
ajánlkozott.
eredt
kiállítás
intézet s velős
Megjegyzendő
foglalt
igazgat6jának,
intézet
kiadását
bányászati,
catalogusában
és a földtani
tollából
és kibővített
revideált
általános
a m. k. földtani
osztály tanácsos
MANN KÁROLY urak
ujonnan
volt még
hasonczímű
csak,
és
az
föld-
geologiai
fogva hogy
Dr.
die
nachstehenden jener
der
Landes-Ausstellung
Feder
geologen
Dr.
doch
die wichtigsten
a .
L.
es
SCHAFARZIK F. urak.
A magyh. földtani társulai válas~tmánya.
selbe .dcrs
Sectionsrathes
alle
geeignet. Die
den neuerdings welche
der
Ic
ung.
KARL HOFMANN erustammte. Punkte Text
zur
Es ist nu,' noch Formationen
Revision
ROTH und ebenso
dieser wie
von
der
des
wurde
der
Ic trotz
berührt,
des
Chef-
ihrer
Kürze
schien
Ungarns
dass
Gelegenheit
bei dieser
aneinandergereiht
besorgt in's
von
J.
Oeutsche
Der Ausschuss d. ung.
und
Herrn
ung.
Uebersichtskarte
nach oben
Übertragung
Anstalt ,
Skizze
Ungarns
und erwer-
en tha It en war
verstorbenen
diese
Geologie
zu bemerken,
Ausgabe
au ch die
revidirten
Spezial-Kataloge
geologischen Da
geologíschen unten
im
188S zu Budapest
JOHANN BÖCKH und
als erliiuternder
geologischen
bilden Einleitung,
im Jahre
des Oirectors
sző-
e szövegben
Zeilen
geologischen
k. ung.
geologiai
ROTH
Die
Text
HOF-
magyarázó
képződrnények alulról fölfelé vannak elősorol va. Ezen kiadás revizióját végeztek HALAVÁTS Gv., TELEGDI
* terten
allgemeinen
BÖCKH JÁNOS, m. k.
főgeologusának,
rövidségénél
képezi
kohászati
Die geologische Beschaffenheit der Gebirge Ungarns ist, von gewissen localen Eigenthümlichkeiten abgesehen, im grossen Ganzen jen er der Alpen áhnlich. Die Hauptmassen der Gebirge bestehen mitunter aus Graniten und krystallinischen Schiefergesteinen, oder aber aus mesozoischen Gesteinen, an die sich hierauf die tertiaren Abiagerungen anschmiegen. Paleeozoische Gesteine sind in Ungarn verháltnissmássig spárlich vertreten, um so besser entwickelt treffen wir dagegen die mesozoischen Ablagerungen an. Diese letzteren umranden entweder unsere aus Graniten und krystallinischen Schiefern bestehenden Gebirge, oder ab er bilden sie auch selbststándig die Masserr grösserer Gebirgszüge. In einigen Gegenden endlich werden gewisse seI bststánd ige H ügelreihen bIos von tertiaren Ablagerungen zusammengesetzt.
die-
besondie
wurden.
HUAVÁTS,
L.
v.
v. F. SCHAFARiúi, geol. Gesellschaft:
1*
Magyarország földtani visz.anyainak rövid váz.lala,
4
Kurze Übersicht der gealag. Verhdltnisse der Lander der ung, Krone.
A diluviális képződmények
szolgáltatják
azután az álta-
lános leplet, mely alól a magaslatok kiemelkednek, A mosiani lerakódások részint a folyók mentén levő ártereken helyez-
Die diluuialen Sedimente liefern schliesslich jene allzeb meine Decke, aus welcher die Gebirge emporragen. Die
kednek el, részint pedig mint futóhomok
recenlen Ablagerungen
ket is borítanak. Helyenként források csapadékai
távolabbi
területe-
.
gebieten
mésztufák, mint a mésztartalmu
entlang
finden sich theils auf den Inundationsder das Land durchströmenden Flüsse
the ils aber überdecken
is találhatók.
sie als Flugsande
auch weitere
Ge~
biete. Stellenweise werd en auch Kalktuffe, als Absiitze kalkhaltigor Quellen, angetroffen. ' 1. KRISTÁL YOS PALAKŐZETEK.
pa/akö{eiek
A kristályos központi
Kárpátok
Tarcza-Hernád
legnagyobb
azon részében
völgyétől nyugatra
kifejlődésben
fordulnak
a
elő, mely a
a selmecz-körmöczi
tra-
ezen trachyttömzstől
alárendeltebb
a kristá-
fel a kis Kárpátokban,
az Inovecz hegységben,
Tribécs és Strazsó-hegységekhen,
Hodrusbányán
a,
és végre
Valamennyi
között legfontosabb
a felsőmagyarországi
érczhegység, melyben Úrvölgytől kezdve egész Kassáig számos vas-, réz-, czinober-, piskolcz-, arany-, kobált- és
nik el-bányát
mivelnek.
Nagyobb palakőzetek
elterjedésben a krassó-szörényi
találhatók
továbbá a kristályos
és az erdélyi határszéli hegy-
ségekben. Az utóbbiakban, H unyad-
valamint a Pojána-Ruszka
és Krassó-Ssoreny:
nagyfontosságu
megyékben
vaspát és barna-vastelepek
hegységben,
ipari tekintetben (Vajda-Hunyad,
Ruszkicza) s Erdély északkeleti részén (Balánbánya) tartalmazó vaskovand fekhelyek foglaltatnak.
rezet
angetroffen, dem
welcher
zwischen
dem
Schemnitz-Kremnitzer
TarczaTrachyt-
,. Westlich, von diesem Trachytstocke spielen die krystallinischen Schiefer blos eine mehr untergeordnete Rolle indem ,sie blos als vereinzelte Tafeln in den kleinen Karpa~ then,
a Nagy-Fátrában.
SCHIEFERGESTEINE.
Die krystallinischen Schiefergesteine werd en in ihrer bedeutendsten Entwicklung in jenem Theile der CentralHernád- Thale und stocke gelegen ist.
lyos palák szereplése, a mennyiben csak elszigetelt foltokban lépnek
KRYSTALLINISCHEN
Karpathen
chyttömzsig terjed. Nyugatra
1. DIE
rm Inovecz-Gebirge,
Hodrusbánya . Unter
im Tribecs
und Strazsó,
bei
und endlich in der gross en Fátra auftreten. allen Vorkommen
ist das oberungarische
Erz-
g:bl~ge das wichtigste, das von Úrvölgy (Herrengrund) bl,S hinauf nach Kassa (Kaschau) zahlreiche Eisen-, Kupfer-. Zinnober-, Antimon-, Gold-, Cobalt-, und Nikelerze ernhalt. , In grösserer Verbreitung werden die krystallinischen ~chlefer ferner im Comitate Krassó-Szörény und in den stebenbürgischen Karpathen angetroffen. ,In diesen letzteren, ebenso wie im Pojana- RuszkaGebirge kommen im Gebiete der beiden Comitate Hunyad und K~assó-S:örény technisch sehr werthvoJJe Spath- und Braunel~enstell1- Lager vor (Vajda-Hunyad, Ruszkicza); im n,ordöstlIchen Theile Siebenbürgens (Balánbánya) dagegen .sind Lager von kupferhiiltigen Schwefelkiesen bekannt.
\
\ Magyarors~ág földtani viszonyaina):
6
A Duna je bb partján kristályos palakőzetek Vasmegyében
Kurze Übersichi der geolog. Verhdltnisse der Lander der ung. Krone.
rövid uáslaia.
Sopron-
és
An der rechten Seite der Donau Schiefer in grösserer
a Lajta-, Rozália- és a rohonczi hegységben.
Verbreitung
treten
7
krystallinische
in den Comitaten
Sopron
ugy mint a Gyepű-Fűzestől keletre emelkedő kis szigethegységben lépnek fel tetemes elterjedésben. A rohonczi hegység
(Oedenburg)
und Vas (Eisenburg), im Leytha-,
dem Gebirge
von Rohoncz
nyugati részében antimenit- s vaskovand-fekhelyek
Gyepű- Füzes östlich sich erhebende kleine Inselgebirge aus solchen Gesteinen besteht. Im westlichen Theile des Ge-
találhatók.
birges von Rohoncz A horvát-szlavonországi tek
a Fruskagorában,
hegységben
a Psunj
és Papuk
Garics és a SzJeme hegységekben
fordulnak
BÖCKH
JÁNOS,
a
1n.
hegységben,
auf, ebenso wie auch das von
befinden sich Antimonit und Schwefel-
kiesIager eingeschlossen. In den kroatisch-slavonischen
kristályos palakőzea
krystallinischen Papuk,
elő.
Schiefer
Gebirgen
in der Fruscagora,
spielen Rolle.
der k. ung. geo-
hegységben
a
logischen
összefoglalni,
a
schen Schiefer im Krassó-Szörényer
melyek közül a legalsó főleg gnájszok és amphibolitokból, középső gránátos, staurolitos vagy kyanitos csillámpalák-
a
pen zusammengefasst, uriter denen die unterste vorwiegend aus Gneissen und Amphiboliten, die mittlere aus Granat-,
kezdeményezése kristályos
folytán
palákat
a krassó-szörényi
három csoportba
lehet
csillámos gnájszokból, a felső pedig főleg phyllit, sericites pala- és gnájszokból áll.
és
Anstalt,
die
im Psunj und
im Garics und Sleme eine bedeutendere
Zu Folge der Initiative des Directors
kir. földtani intézet igazgatójának
Rosalia- und
Kyanit-führenden
chloritpala,
die obere
kristályos
dik leginkább.
Elterjedésének
területe
a grállit uralko-
főleg 11 Hernád
Morava völgyei közé esik. E széles területen sonlóan
az előbb
tárgyalt
velök szoros kapcsolatban melyek
a nyugati
kri.stályos
a gránitok,
palakőzetekhez,
is, izolált szigeteket
Kárpátok
tektonikáját
kevésbbé Íves vonalak mentén sorakoznak
és
sőt
(March) und der Hernád. In diesem ausgedehnten Gebiete bilden die Granite, áhnlich wie die vorhin besprochenen
ci
többé-
Nyitra megyében,
Von Westen
megyék határán, a liptói havasok
Trencsén-
és a Magas-
zwischen
krystallinischen Schiefergesteine, seI ben in engem Zusammenhange tektonischen
és Túrócz
Eruptivgesteine.
gebiet fállt insbesondere
egymáshoz. Nyu-
hola és a Kis-Fátra
besteht.
Unter den alteren krystallinischen Massengesteinen herrscht namentlich der Grand vor. Sein Hauptverbreitungs-
gatról kelet felé ezek a következők: A K is- Kárpátok Pozsony megyében, az Inovecz és a Kis- Mag-ura hegységek v D. D aVeterna
und Gneissen
Chloritschiefern,
ha-
képeznek,
követve
in drei Grup-
und Glimrnergneissen,
aus Phylliten,
Archaeische
tömegkö{etek közül
Comitate
Glimmerschiefern
Schiefern
Őskori eruptiv kőzetek.
werd en die krystallini-
BÖCKH,
aber besonders
sericitischen
A régibb
JOHANN
mehr-weniger nen Karpathen
die Thalor
ja sogar mitunter mit denisolirte Inseln, die sich, den
Linien der wesilichen geschwungenen
der Morava
Karpathen
Linien
folgend,
in
aneinanderreihen.
gegen Osten sind dies die folgenden : die kleiim Comitate
Pozsony,
die Gebirge
Inovecz
( Kurre Übersichi der geolog. Yerhdlinisse der Lander der ung. Krone.
Magyarors"{ág földtani uiszonyuinak: rövid vá"{lata.
II
Tátra Liptó és Szepes megyékben, továbbá jobban délre a Zobor-hegy Nyitra megyében és a Tribécs Nyitra és Bars-
und Kis-Magura im Comitate Nyitra (Neutra), die. Veterna hola und die Kis-Fátra an der Grenze der Comitate Trencsén und Túrócz, die Liptói havasok (Liptauer Alpen) und
megyék határán, a Zsgyár hegység Nyitra és Túrócz megyék határán, a lubochnavölgyi gránittömzs Liptó és Túrócz ha-
die Magas-Tátra
tárán, az Alacsony-Tátra
etwas südlicher
magyarországi rőczei
Liptó és Zólyom határán, a felső-
érczhegységből
hegység
Szepesváraljától
pedig
a Fabova' hol a és a
gránittömzseit látjuk kiemelkedni. Végre ÉK-re a branyiszkói hegység gránitját ta-
láljuk és mint legutolsó előfordulást is a gránitnak néhány kibuvását.
még Kassa városa körül
9
in den Comitaten der Berg Zobor
Liptó und Szepes, ferner im Comitate
Nyitra, und
der Tribecs an der Grenze der Comitate Nyitra und Bars, das Zsgyár-Gebirge an der Grenze der Comitate Nyitra und Túrócz, der Granitstock des Lubochna- Thales an der Grenze
der Comitate
(Niedere-Tátra)
Liptó und Túrócz, die Alacsony-Tátra
an der Grenze
der Comitate
Liptó
und
Zólyom (Sohl), im eber-ungarischen Erzgebirge dagegen sehen wir dieGranitstöcke der Fabova hola und des Gebir.ges von Rőcze sich erheben. Endlich finden wir NO-lich von Szepesváralja den Granit des Branyiszkó-Gebirges und als letztes Vorkommen dieser Gruppe können noch in der Nahe der Stadt werden. Előfordulnak
továbbá e kőzetek kisebb-nagyobb
kifej-
Kassa
.gerer Entwicklung
ben. A krassó-szörényi hegységben a gránit több északkeleti irányu vonulatot képez. - A Duna jobb partján a gránit a
Szörényer
Vértes-hegységtől
N O-lichem
mint a pécsi hegységtől hegység
eső Velenczei
hegység, vala-
zömét alkotja, továbbá
Horvát-Szlavonországban
Garics, ugy mint a Pozsegától északra kedő Papuk és Psunj sziget-hegységekben
östlichen
Granit
keletre eső Fazekas-Boda-Morágyi 8,
és nyugatra emelfordul elő.
Granitaufbrüche
Es treten ferner diese Gesteine in grösserer
lődésben Erdély nyugati, déli és keleti határszéli hegységei-
délkeletre
einige
auch in den westlichen,
Randgebirgen Gebirge Streichen.
SO-lich
-
auf.
der Gránit
mehrere
Rechtsseitig
vom Vértes
Züge von kornmt
im Velencze-Gebirge,
den wir Granit im Garics-Gebirge,
und
Im Krassó-
der Donau
ferner O-lich von Pécs (Fünfkirchen) Fazekas-Boda-Mórágy vor. In Kroatien W -lich von Pozsega
od er gerin-
südlichen
Siebenbürgens
bildet
erwáhnt
sowie
im Gebirge bei und Slavonien fin-
ebenso wie N-lich und
in den Inselgebirgen
des Papuk
und
Psunj. Kétségtelen,
régi sreruiet minálunk
mostanig csak Er-
délyben, Csikmegyében Ditró mellett ismerünk, hol hatalmas tömzs alakjában töri át a kristályos palákat. Az uralkodó rendes syenit mellett ugyanott alárendeltebben
még két ritka
Echteri,
benbürgen,
alten Srenit kennén im Comitate
wir bis jetzt bIos aus Sie-
Csik von Ditró,
wo derselbe
in
Form eines machtigen Stockes die krystallinischen Schiefer . durchbricht. N eben dem vorherrschenden gewöhnlichen
Magyarors'{ág földtani
10
s
különös
szépségü
vis'{onyainak
kőzetfaj
a
Kurzc Übersichl der geolog. Verhdltnisse der Lander der ung. Krone.
rövid vá'{lata.
miascit és ditrod fordul
Syenit
können
daselbst
Gesteinsarten:
elő.
auch
Miascit
der
noch
zwei seltene,
Ditroit
und der
1I
schö ne
angetroffen
werden.
Diorit a Kis-Kárpátok bányán pedig nyékének
kristályos
dioritja
gránitjában palákkal
ellenben
nikel- és kobalttelepeket
arról
lép fel;
Hodrus-
Diorit wurde im Granit der kJeinen Karpathén
fordul elő. Dobsina kör-
achtet;
ismeretes,
zwischen krystallinischen Schiefern auf. Der Diorit der Gezend von Dobsina (Dobschau) aber ist darum bekannt,
hogy gazdag
zár magába.
(Hodritsch)
bei Hodrusbánya
weil reiche Spatheisenstein-, Horvátországban hegységben
dioritot
találunk,
a Zágráb
de egyúttal
melletti
Szle me
meg kell hogy említsük,
hogy ez utóbbi előfordulást, ép úgy mint a Frusca go ra, a Psunj, a Papuk, a Moslavina és a Kalnik hegységek némely hasonló kőzetét újabban amphibolitoknak,
tehát a kris-
Nagyobb
diorittömegek
fordulnak
nitokkal. A krassó-szörényi tén ismeretes
az aradrnegyei
H egyes hegy-
elő, még pedig szoros kapcsolatban hegységben
Toplecztől
néhány diorit előfordulás
grá-
Ny-ra szin-
grániton vagy kris-
tályos palákori attörve. Gabbró részint normális pentinné
elváltozva
állapotban,
a krassó-szörényi
részint
hegységben
már szera Duna
mellett (Szvinicza és Plavisevicza között) fordul elő. Szerpcntin a központi AJpeseknek Magyarországba
érő
dagegen tritt derselbe
N ickel- und Kobaltlager
eingeschlossen sind. In Kroatien finden wir Diorit
in ihm
In dem bei Agram sich
erhebenden Sleme-Gebirge, doch müssen wir an dieser Stelle erwáhnen, das sowohl dieses Vorkornmen, als auch ahnliche Gesteine der Frusca gora, des Psunj, des Papuk, der Moslavina und des Kalnik-Gebirges in letzterer Zeit als. Amphibolite,
tályos palák tagjainak tekintik.
ségben
beob-
daher als Glieder der krystallinischen
betrachtet werd en. Grössere Dioritmassen des Arader
Comitates
Schiefer
finden sich im Hegyes-Gebirge
vor, und zwar in engem
mit Graniten. Im Krassó-Szörényer
Gebirge
Verbande
sind W -lich von Top-
lecz ebenfalls einige Dioritvorkommen bekannt geworden, wo dieselben theils Granite, the ils krystallinische Schiefer durchsetzen. Gabbro finden wir theils in normalern Zustande, bereits
zu Serpentin
umgewandelt
the ils
im Krassó-Szörényer
Gebiraeo , an der Donau zwischen Svinicza und Plavisevicza. Serpeniin kornmt in den östlichen Auslaufém der Central-
nyulványaiban Vas megyében Borostyánkő, Szalon ak és Gyepü- Füzes vidékén, a felső magyarországi érczhegységben
Alpen
Dobsina, Jekelfalva környékén, továbbá Szagradia vidékén, a Krassó völgyében, és Plaszevicza mellett fordul elő.
ist dieses Gestein von Dobsina, Jekelfalva, in Südungarn aus der Gegend von Sagradia im Krassó- Thale und endlich
Az utóbbi
von Plavisevicza
területen
a szerpentin ben gazdag chromvasércz-
im Comitate
Gyepü-Füzes
VOI';
Vas bei Borostyánkő, im oberungarischen
bekannt.
An letzterem
Szalonak
Erzgebirge
Punkte
und
dagegen
findet rnan
Magyarors,ág
12
telepek
földtani sisxonyauiak
is találhatók.
elterjedésü hegység
A Fruskagora
ezen kőzet. Erdélyben
kristályos
rövid vá,lata.
Kurze Űbersichi der geolog. Yerhűltnisse der Lander der ung. Krone,
hegységben lJ lJ -
is nao-yobb lJ
nevezetesen
a déli határ-
palái közt (Retyezát,
in demselben
reiche
Frusca
ist der
gora
Chromeisenerz-Einlagerungen. Serpentin
Vulkán- és Páring
Gestein.
In Siebenbürgen
hegységben, a szász-sebesi hegységben és Resinár vidékén) fordul elő egyes apróbb betelepülések alakjában.
radische
Einlagerungen
fern der südlichen
ebenfalls
In der
ein verbreitetes
endlich finden sich kleinere
zwischen den krystallinischen
Karpathen
und Páring, im Gebirge
13:
vor (am Retyezát,
spoSchie-
im Vulkán
von Szászsebes und in der Gegend
bei Resinár). II. PALAEOZÓOS
. A paleeozói képződmények kisebb terjedelműek. A legidősb
szintáj,
II. PALAEOZOISCHE
KÉPZŐDMÉNYEK.
Magyarországon
Das Auftreten
aránylag
FORMATIONEN.
von paleeozoischen
Formationén
ist
III
Ungarn ein beschránktes,
mely kövületek
Das alteste Niveau,
alapján nálunk ki-
das bei uns auf Grund
von Ver-
mutatva lett devonkoru, mely HOFMANN KÁROLy-tói Vasmegyében Egyházas-Füzes és Gyepű-Fűzes táján fedeztetett
steinerungen constatirt werden konnte, ist das Devon, das von KARL HOFMANN im Comitate Vas, in der Nahe von
fel, s mely előjövetel kövületei TOULA szerint a kö{épdevonra 'utalnak.
Egyházas-Füzes
und
Gyepű-Fűzes
und dessen aufgefundene
entdeckt
worden
ist,
Arten nach TOULA auf Mitteidevon
hindeuten. Hazánk még egyéb pont}am is lépnek fel kőzetek, melyek kisebb-nagyobb valószinűséggel a devonhoz számit-
Es treten zwar auch an anderen Punkten unseres Vaterlandes Gesteine auf, die mit mehr-weniger Wahrschein-
hatók, de ezekre vonatkozólag a minden kétséget palreontologiai leleteknek még hiányában vagyunk.
lichkeit dem Devon zuzurechnen
kizáró
gelagerten
ércztartalmu quarzfekvetek
deren
fedőjében
zwischen
fordulnak elő. Jellemző, hogy ezen kétségtelen
kőszénkoru
rétegek
Hasonló zöld palák ugyanolyan települési között Dobsina kőrnyék én is ismeretesek.
.\
viszonyok
Rima-Banya sogenannten
Liegendem
und Jolsva, die über Thonschiefern « grünen
sich reiche
befinden. Als charakteristisch
ta-
lálhatók.
uns bis
heute noch die jeden Zweifel ausschliessenden paleeontologischen Belegstücke. Als deuenisen werden z. B. in den Central-Karpathen
Devoll-nak vétetnek például a központi Kárpátokban Rima-Bánva és Jolsva közt, az agyagpalák felett települő ugynevezett «zöld palák », melyeknek fekvéjében barna vas-
lerakodások
sind, doch fehlen
Schiefer
»
angesprochen,
eisenerzbaltige muss hervorgehoben
dass diese Ablagerungen in ihrern Hangenden carbonischen Schichten überlagert werden. Aehnliche rungsverhaltnissen schau) bekannt.
grüne
Schiefer
in
Quarzlager werden.
von sicheren
sind unter gleichen
Lage-
auch aus der Gegend von Dobsina (Dob-
Magyarország
14
földtani
vis~anyainak rövid vá~lala.
A kó's~énsystéma hegységeink szintén fel, de különösen a nyugati Kárpátokban
többjeiben lép nagyobb elter-
Das System der Steinkohlen-Formaiion tritt ebenfalls in mehreren unserer Gebirge auf, gelangt aber namentlich
jedésű. Kőzetei itt részben feketeszürke agyagpalák, melyek például a Bükkhegységben Felső-Tárkánytól északra a Nagy- Táskás
lejtőin,
palának
fejtetnek,
részben
végre
utóbbiakban
valamint
részben
Kis-Győr
dolomitba
quarzconglomerátok például
a zempléni
mellett átmenő
alapon
Gesteine schiefer,
mészkövek,
és homok kövek,
Karpathen
zu grösserer
Verbreitung.
Die
derselben sind zum Theil schwarzlichgraue Thondie z. B. im Bükk-Gebirge N-lich von Felső-
Tárkány an den Gehangen des Nagy- Táskás, eben so wie bei Kis-Győr als Dachschiefer abgebaut werden, theils sind
mely-
növénye-
ket is találtak. Szerves zárványokat egyéb mutattak ki, s igy az ide sorozott kőzeteket biztosabb
in den westlichen
is fedő-
hegycsoportban
15
Kurze Übersichi der geolog, Verhiiltnisse der Lander der ung. Krone.
-es dolornitische
pontokon is illetőleg már
,glomerate
állunk.
Kalke,
und theilweise
und Sandsteine,
Zempléner
Berggruppe
Nachdern
man organische
in welch
endlich
Ouarzccn-
letzteren
au ch Pflanzenreste Einschlüsse
u. A. in der
gefunden
wurden.
au ch noch an anderen
Punkten
nachgewiesen hat, befinden wir uns die hier angeführten Gesteine betreffend bereits auf einer sichereren Basis. A kőszénsystéma gazdag
fehér
vasércztelepeket
A krassó-szörényi mel a kőszénsystéma mivelésre
méltó
kristályos
foglalnak
rétegei
Die
magukba.
reiche
hegységben különös figyelmet érdefelső osztálya, a mennyiben helyenkint
széntelepeket
lett 4 szénteleppel,
carbonmész
Eibenthal
tartalmaz 1
Az alsó carbon
krystallinischen
Eisenerzlager ein. Im Krassó-Szörényer
obere Abtheilung -da sie stellenweise
(Szekul Resica mel-
szénteleppel).
weissen
-
-
kul bei Resicza
Carbonkalke
Gebirge
verdient
schliessen besonders
die
des Carbon-Systernes unsere Beachtung, abbauwürdige Kohlenflötze enthált (Szemit 4 Flötzen,
Eibenthal
mit
1
Flötz). Auch
{kulm) is ki lett e hegységben mutatva, a mennyiben crinoidás mészkő ben Korniaréva táján a Spirifer cfr. mosquensis találtatott (dr. SCHAFARZIK).
:gewiesen, indem in einem Crinoidenkalke bei Korniaréva Spirifer cfr. mosquensis gefunden wurde (Dr. SCHAFARZIK).
A Drashoz. számittatnak a Kis-Kárpátokban, a nyugati Kárpátokban. egyáltalában a Vág
wie in den westlichen
folyók területén
előforduló
A krassó-szörényi arkoza-hornokkőáltal
van
*
Nevezetesen:
és quarz-homokkövek.
quarzitok
hegységben a dyashoz tartozó vörös és pala-képződmény növénymaradványok iC
jellemezve.
topteris obtusiloba, Jorrnis, W. Ilaccida
valamint és Nyitra
Valószinü
Hymenophyllites Asterophyllites stb.
továbbá,
semialatus,
equisetiformis,
hogya
Alethopteris Walchia
conferta;
piniformis,
Bihar
OdonW. filici-
wurde
in diesem
Der
Gebirge
Dyas werden
das untere
Carbon
in den kleinen Karpathen,
(Culm) nach-
Karpathen,
im Allgemeinen
ebenso zwischen
den Flüssen Vág und Nyitra die daselbst vorkommenden Ouarzite und Quarzsandsteine zugerechnet. Im KrassóSzörényer Gebirge sind die zur Dyas gehörigen rothen Arkosen-Sandsteinreste iC ausgezeichnet.
*
und Schiefer-Gebilde durch Ferner ist es wahrscheinlich,
Namentlich: Hymenophyllites sernialatus, ·topteris obtusiloba, Asterophyllites equisetiformis, formis, W. flaccida u. A.
Pflanzendass die
Alethopteris conferta; OdonWalchia piniformis, W. filici-
16
Magrarorseág
földtani
vis7,onyainak
rövid vá7,lata.
megyében fellépő vöröspaláknak és homokköveknek egy része szintén ide tartozik. Végre felemlítendő, hogy Pécstől nyugatra, a KővágóSzőllős körül fellépő homokkövekben és palákban talált növények alapján a felső dyas jelenléte is ki lett mutatva (BÖCKH és H EER).
Palseozoos
Kurze Übersicht der gcofog. Verhdlinisse der Lander der ung. Krone.
Jn Bihar auftretenden rothen Schiefer und Sandsteine wenigstens theilweise ebenfalls hieher zu rechnen sind. Endlich sei erwáhnt, dass westlich von Pécs (Fünfk irchen), in den um Kővágó-Szőllős auftretenden Sandsteinen und Schiefern auf Grund der in ihnen aufgefundenen Pflanzen auchdas Vorhandensein der olieren Dyas nachgewiesen wurde (BÖCKH und HEER).
eruptiv kőzetek.
A karbonkornak két igen nevezetes kőzete, a diabas és a wehrlit (diallagperidotit) a Bükk-hegységben fordul elő. hol Szarvaskő táján az alsó karbon-palakat és hornmokköveket áttörik.
17
Paleeozoísche
eruptive Gesteiue.
Zwei sehr bemerkenswerthe Gesteine der Steinkohlenformation, namlich der Diabas und der Wehrlit (Diallagperidotit) kornmen im Bükk-Gebirge vor, wo diesel ben bei Szarvaskő die Schiefer- und Sandsteine der unteren Steinkohle durchbrechen.
Qllarz.porPhyr és porPhyrit csak igen alárendelten, főleg a krassó-szörényi hegységben ismeretesek. Ezen, többnyire vörös vagy violásszinü kőzetek igen sok helyen az alsó dyashoz számitott vörös homokkövekkel és conglome rátokkal (verrucano) állanak szoros összefüggésben. Ugys zintén m:g~ vannak ezen kőzetek a Kodru- Moma, a nyugat-erdélyi határhegység és a persanyi hegység néhány pontján is. Nyomai a quarzporphyrnak a pécsi hegységben is megvannak, a mennyiben görgetett darabjai a tarka homokkő ben bezárva találhatók.
Ill. MESOZÓOS
KÉPZÓDMÉNYEK.
Amesoz60s képződmények vagy körülveszik a hegységeknek kristályos pala- és tö~eg-kőzetekből álló zömét,
Quar{}orphyr und Porphyrit kom men blos sehr uritergeordnet vor, und sind diesel ben namentlich aus dern KrassóSzörényer Gebirge bekannt. Diese, zumeist rothen oder violetten Gesteine stehen an sehr vielen Orten mit zur unteren Dyas gerechneten rothen Sandsteinen und Conglorneraten (Verrucano) in engem Verbande. Ebenso sind diese Gesteine auch in der Kodru-Mórna im Arader Comitate, im westsiebenbürgischen Grenzgebirge und an einigen Punkten des Persányer Gebirges verhanden. Spuren von Ouarzporphyren finden sich au ch im Gebirge bei Pécs, da Rollstücke von diesen Gesteinen im Buntsandstein eingeschJossen angetroffen werden können.
Ill.
MESOZOISCHE
FORMATJONEN.
Die mesozoischen Formationen umgeben entweder die aus krystallinischen Schiefer- und M assengesteinen bestehen2
Magyororsiág földtani vis{onxainak rövid uáxuna.
18
Kurze Übersicht der geolog. Yerhalinisse der Ldnder der ung. Krone.
19
esetleg kisebb-nagyobb vonulatokban ezek felett is terülnek el, (mint pl. a krassó-szörényi hegységben), vagy pedig maguk
den Massive
der Gebirge,
eventuell
bilden sie auch grössere
oder kleinere
Züge über
denselben
(wie z. B. im Krassó-
alkotják a kisebb-nagyobb terjedelmü hegységek központi tömegét. Az első esetre példa a Kárpátoknak számos gránités palahegysége, mig ellenben a magyarországi Középhegy-
Szörényer Gebirge), oder aber formiren dieselben auch für sich allein die centralen H auptmassen von kleineren Gebirgen. Ein Beispiel für den ersteren FalI liefern zahlreiche
ség délnyugati
részének,
ugy mint
zömét, ha nem is kizárólag, üledékes
kőzetek
a pécsi
hegységnek
de mégis túlnyomólag
is
mesozóos
Granit-
und Schiefer-Gebirge
der Karpathen,
wahrend
SW-liche Theil des ungarischen Mittelgebirges, ebensowie auch das Gebirge bei Pécs (Mecsek). wenn auch nicht aus-
képezik.
schliesslich, so doch in vorwiegender Weise zoischen Sedimentgesteinen gebildet wird. A mesozóos hegységein
kezdve
következő
A
kőzetek
éjszaki
mesozóos
Velebit-
elterjedése
tetemes
és keleti
kőzeteket
és Horvátország
irányban
fordulnak
haladva,
a
találjuk.
elő.
trias-,
jura-
A triaskőzetek
rétegek
palák (felső
lerakódások
(alsó trias),
trias),
ahallstatti
valamint
csekélyebb
a jura-
meszek
és a raibli
és a fiatalabb
mértékben
vesznek
kréta-
részt e hegy-
ségek alkotásában. A Peirouagora,
Zrinyi és Uskokl hegységek mesozóos
képződményei
és krétakőzetekből
trias-
állanak.
Az uskoki
hegységben kivált hallstatti mészkő és dolomit, ezeken o o kivül krétabeli képződmények vannak inkább elterjedve. Alárendelten werfeni palák és guttensteini mészkövek is fordulnak
elő.
A Száva
országi hegység képezik,
melyeket
szegélyeznek.
és Dráva
közötti
zömét kivált kristályos keskeny
Az utóbbiak
övben különösen
meso-
Die Verbreitung der mesozoischen Gesteine ist eine bedeutende, und wenn wir mit den Gebirgen Kroatiens den
és
közül
az ugynevezett guttensteini mészkő és dolomit (középső tri as) és a krétakőzetek közül radiolites mészkövek uralkodnak. A werfeni
aus
Anfang machen, und von hier aus gegen Nord und Ost vorgehen, so sind es die folgenden mesozoischen Gesteine, die wir antreffen.
Capeüa-hegrsegekben
és
krétaképződmények
der
horvát-szlavon-
és paleeozoos
mesozóos
kőzetek
képződmények
a hegység nyugati részé-
Im Yelebii- und Capella-Gebirge und Kreide-Ablagerungen herrschen die Guttensteiner
kom men Trias-,
Jura-
vor. Unter den Trias-Gesteinen Kalke und Dolomit, und von
den Gesteinen der Kreide die Radiolitenkalke vor. Die Werfener Schiefer, die Hallstádter Kalke und die Raibler Schichten,
ebenso
die Jura-
gerungen nehmen am Aufbau geordneter Wei se theil.
und die jüngeren
Kreide-Abla-
dieser Gebirge
bios in unter-
Die mesozoischen Ablagerungen der Gebirge Petrova gora, Zriny und Uskok bestehen aus Trias und Kreidegesteinen. In dem Uskoken-Gebirge sind hauptsáchlich Hallstatter Kalk und Dolomit und ausserdern noch KreideAblagerungen verbreitet. Untergeordnet kom men auch Werfener
Schiefer
Save
und der Drave
nischen zoischen
und Guttenstein-Kalke
Gebirges Gesteinen
wird
besonders gebildet,
der
Kern
vor. des
Zwischen
der
kroatisch-slavo-
von krystallinischen
und paleco-
die von einern schmalen
Rande
Kurze Übersichider geolog. Yerhalinisse der Lander der-ung, Krone.
Magyarors'{ág földtani vis~onyainak rövid vá~lala.
20
21
ben akoszteli, ivaneczi és kálniki hegységben vannak tetemesebben kiképződve. A trias-, jura- és krétarétegek külőn-
mesozoischer Ablagerungen umgeben werd en. Diese letzteren sind namentlich im westlichen Landestheile , im Kosztel- ,
böző kifejlődésben lépnek fel. A zágrábi (Szleme-) hegységben a mesozóos képződések közül werfeni palák, hallstatti és hip-
Ivanecz- und Kalnik-Gebirge in grösserem Masse zur Entwicklung gelangt. Die Trias-, Jura- und Kreideschichten
purit-mészkő
sind in verseltiedener
fordulnak
hegységben
elő. Akoszteli és ivaneczi (Ivancsicza)
(Sleme) Gebirge
a werfeni palák csak keskeny szalagban, a hall-
statti mészkő és dolomit 21/2 kilométer nek el. A dolomitok gálma-fekveteket hegységben
hallstatti és régibb juramészkövek
Hallstatter
trias-
Schiefer,
elő.
Kalke
dern Pozseganer
und Dolomite
Gebirge
Kreideconglornerate, Gebirge ten vor.
30 kilométernyire
délnek eső és körülbelől
nyugatról keletnek terjedő siklósi hegység főleg az alsó- és o . felső-alpesi kagylómész dolomitjaiból és mészköveiből áll, melyekre
a jura-systéma
következik,
még pedig
a felső
"
Das Richtung
hauptsachlich
che eine reiche,
bitumenes, Rhynchonellasparsicosta tik, ez utóbbiakat
a középső
fehér jura
tartalmú mészkövei k őve-
pedig diceras jellemezte mészkövek fedik.
kommen Triaskalke
und jüngere Kreideschich-
und Kalken
über welchen
M uschelkalkes,
folgt und zwar vertréten aus oberen Dogger-
südlich
sirten Kalken MANN
überdeckt
gelegene
werden.
Der
Berg von Beremend
ebenfalls aus Diceraskalken
Megyefánál
kezdődő
5 kilométernyire
s innen
Nádasdig
Pécstől húzódó,
nyugatra, mintegy
Der
ungefáhr
Megyefa beginnende
1
5 Kilorneter
charakteri-
kleine,
von Villány
besteht
nach
des Malm,
auch das kleine, bei Tapolcza gelegene 1
Malm-
arten gemischte Fauna enihalten. Darüber folgen die Rhynchonella sparsicosta führenden Kalke des rnittleren weissen
a Tapolcza
A pécsi, mintegy
dann das
und untersten
Jura, die ihrerseits wi eder von durch Diceraten
is.
des unter-
durch Schichten, wel-
A Villánytól D-re emelkedő beremendi hegyecske HOFMANN szerint szintén malmkoru diceras-mészkőből áll, valamint melletti kis előjövetel
1/2 Klmtr.
2
in der Frusca go ra und dem Vrdnik-
aus den Dolomiten
und oberalpinen
po dák ban gazdag rétegekkel.
Ezeket
sich in einer
von Pécs südlich liegende und in WO-licher ca. 30 Kmtr. lange Siklóser Gebirge besteht
Jura-System
o
und H ippuriten-
aber sogar auch die allerjüngsten
doO"O"erés leO"als6 malm alakjait keverten tartalmazó cephalo00
die Hallstatter
Formatio-
breiten Zone ausdehnen. In den Dolomiten sind GalmeyLágerstatten enthalten. Im Kalnik-Gebirge sind Hallstatter Schichten und altere Jurakalk e entwickelt, im Papuk- und
mészkövek és fiatalabb krétaconglomerátok, a vrdniki hegységben pedig még a legfiatalabb krétarétegek is fordulnak
A Pécstől
Im Agramer
Kalke vor. Im Kostel- und Ivancsicza-Gebirge bilden die Werféner Schiefer blos ein schmales Band, wáhrend die
vannak kifej-
lődve, az orlyavai (Papuk-) és pozsegai hegységekben
verhanden.
kommen von den mesozoischen
nen die Werfener
széles övben terjedtartalmaznak. A kálniki
Ausbildung
HOF-
ebenso
wie
Vorkommen.
W -lich
von Pécs
bei
und von hier bis Nádasd hinziehende,
Magrarország
22
36 kilométer keletre
földtani
vis{onyainak
hosszú hegyvonulat,
tartó
csapást
jobbára
lemben
vett
pécsi
délnyugatról
észlel tet s nagyérdekű
hogy igen gazdag kőszéntelepeket nagyszerű bányászatnak képezik hegység
foglal magában, melyek tárgyát. A szorosabb érte-
legrégibb
mesozóos
homok kőképződmény quarzconglomerátjai kövei képezik, melyekre a voltaképeni werfeni a melyek
nak. Ezekre rétegcsoportja,
a hegység
és északra
alkotja.
Alárendeltebb
eső hegyek
felében
nagyobb
mérvben
Emészkövekre
melyek
nyugati
kőzete it a és homokpalák követ-
képviselve
van-
következik a guttensteini mészkő igen vastag mely a Mecsek-hegy és a Pécstől északnyu-
gatnak látható.
észak-
már az által,
tarka
keznek,
Kurze Übeisichi der geolog. Verhiiltnisse der Lander der ung. Krone.
rövid »áslaia.
sötét,
részének
a felső-alpesi bitumenes
növénymaradványaik
alapján
is
palák telepednek,
az Alpesek
SW -N seiner
O-liches reichen
wengeni
Streichen
als alteste und
mesozoische
Sandsteine
der
felső triashoz
is tartozik
A telepnélküli melyegymással széntelepekből tartalmú 2
tetemes
vastagságú.
homokkő-rétegeket a szénképződmény fedi, váltakozó márga-pala, homokkő-rétegek és áll. A széntelepek száma a hegység déli szén-
vonulatában
S mívelésre
és helyenként
még a
méltó.
70-nél
több,
melyek
E rétegcsoport
közül
vastagsága
latban körülbelül 853 méter. A teleptartalmú ben vékony agyagvasércztelepek is fordulnak
mintegy
a déli vonuképződményelő. A szén-
tartalmú lerakodások elterjedési területének hosszusága a déli vonulat ban 101/2-11 kilométer, szélessége lI/2-lJ/4 kilométer. A számosan előforduló kövületek bizonyitják, hogye
képződmény
az alsó-lias
mélyebb
részéhez
tartozik."
diesen
kom mt dann
und der von Pécs bilden.
der
Kalke,
welche
Untergeordnet
nen Muschelkalk.
alsbald
Ceromia tum stb.
Cardinia
Listeri ; Cardinia
infraliasica,
Perna
unioides;
infraliasica,
Mytilus
Grypheea
Morrisi ; Lima
arcuata,
Aegoceras
gigantea, arrgula-
die das Sub-
Schiefer
alpinén
aber
den
von
der
vertréten
bis
Kalken
Sandstein,
Kohlenfonnation
folgt
nun
der dem Rhát, Trias angehört
Machtigkeit Sandsteines
überlagert,
die
re praweraus mit-
Mergelschiefern, Sandsteinbestehen. Die Zahl der Kohlen-
kohlenführenden
25
worunter
8S 3 Meter.
das Vork ommen
den oberalpi-
H ierauf
noch der oberen
Máchtigk eit dieser Schichtengruppe Zuge auf ca.
Berge
sind dann dunkle,
gehören.
flötzleere
vielleicht
70,
der
des Mecsek
gelegenen
wir auch noch
Trias
wechsellagernden und KohJenfiötzen über
folgen, die in sind. Ueber
Schichtencornplex
und N-lich
diesen
denen
gelagert, die zufolge ihrer PfianzenWengener-Schichten entsprechen und
fiötze steigt im südlichen ges
über
Schiefer
und mit sein em Cornplexe eine stattJiche sentirt. Die Schichten des flötzleeren einander schichten
Quarzconglomerate
die Hauptrnasse
finden
Ueber
der sogenannte
theilweise
machtige
NW-lich
In der
von schwachen
Das \erbreitungsgebiet *
die
hierauf die eigentlichen Werfener der westlichen Hálfte des Gebirges
daher schon zur oberen
talán
ist in Folge
Buntsandsteinforrnation,
homokkő,
azonban
Derselbe
bernerkenswerth,
Gesteine
bituminöse reste den
részben
erkennen.
ein
strat eines grossartigen Bergbaues abgeben. Das im engeren Sinne genommene Gebirge von Pécs (Fünfkirchen) besitzt
rétegeinek felelnek meg s tehát már a felső triashoz tartoznak. Ezeket csakhamar követi az ugynevezett telepnélküli mely a rhsethez,
lasst vorwiegend
lange Bergzug
Kohlenfiötze
Guttensteiner
főtömegét
kagylómész
beiláufig 36 Kilometer
23
Zuge des Gebir-
abbauwürdig sind. Die beláuft sich im südlichen KohJenformation
ist noch
Blackbands
zu verzeichnen.
der kohlenführenden
Ablagerungen
ist im südlichen Zuge an 10 /2-1 I Kilometer lang und 1 2[3/4 Kilometer breit. Die zahlreich aufgefundenen 1
1
/
24
Magyarors~ág földtani vis\oltyainak
rövid vá~lata.
A szén tartalmú lerakodás azonban előfordul a hegység északi széle hosszában is, hol szintén a mívelés tárgyát képezi. A szénképződménynél fiatalabbak a meszes homokkövek és a vastartalmú bitumenes homokos mészkövek Vasas mellett. Az ezek felett kifejlődő, majd agyagosabb és homokosabb, majd márgás lerakodásokban ugy az alsó lias magasabb osztályai, mint a középső és felső lias vannak képviselve, különösen ama hegytömzs körületén, mely a szóbanforgó hegység keleti szárnyában észak felé kifejlődik. Ezen, részben ugynevezett foltos márgákból álló kőzetek ben továbbá az alsó és középső dogger is jelen van, a melyekre azután a felső dogger rétegei következnek márgás, gumós kifejlődésben és a klausrétegek ismert kövületeivel. A macrocephalum-rétegek, valamint az oxfordhoz (Peltoceras transversarium), az Aspidoceras acanihicum szintájába és a tithonba tartozó lerakodások szintén fellépnek.
A krétakorú képződmények közül a középneocornot találjuk augitporphyrtufa- és conglomerát-rétegek képében, valamint felemlítendő egyuttal az elivintartalmú augitporphyr és amphiboltartalmú dioritos kőzetek fellépése is, melyek különösen az emlitett hegytömzsben jelentkeznek. A Bakonxhegpég alkotásában tulnyomóan mesozóos kőzetek vesznek részt. Ezeknél minden valószinüség szerint még régibb képződmények csak Alsó-Örs és Lovas mellett fordulnak elő kisebb területen. Vajjon a vörös homokkövek
/
Kurze Übersieht der ge%g. Yerhiiunisse der Lander der ung. Krone.
2)
Petrefacte bewiesen, dass diese Formation dem tieferen Theile des unteren Lias angehört.f Die kohlenflötzführenden Ablagerungen kommen jedoch auch lángs des Nordrandes des Gebirges Yor, wo deren Flötze ebenfalls abgebaut werden. Jünger als die kohlenführenden Ablagerungen sind die kalkigen Sandsteine und die eisenschüssigen bitum inösen, sandigen Kalksteine bei Vasas. In den sich darüber entwickelnden, bald thonigeren und sandigeren, bald abel' mergeligen Ablagerungen sind sowohl die höheren Abtheilungen des unteren Lias, als auch der mittlere und obere Lias vertreten, namentlich am Rande jenes Gebirgsstockes, welcher sich im Norden des östlichen Flügels des in Rede stehenden Gebirges ausbildet. In diesen, theilweise aus den sogenannten Fleckenmergeln bestehenden Schichten ist weiterhin auch der untere und mittlere Dogger vertreten, worauf dann die Schichten des oberen Dogger fol. gen mit einer mergeligen, knolligen Ausbildung und den für die Klausschichten charakteristischen Petrefacten. Die Makrocephalum-Schichten, sowie die zurn Oxford (Peltoceras transversariurn), ZUl11 Horizonte des Aspidoceras acanthicum und zurn Tithon gehörigen Ablagerungen sind hier ebenfalls vertreten. Unter den Kreideablagerungen finden wir das mittlere N eocorn in Form von Augitporphyrtuffen und Conglomeraten; ebenso wáre noch gleichzeitig zu erwáhnen das Vorkornrnen von olivinführendem Augitporphyr und Amphibolhaltigen dioritischen Gesteinen. die nameritlich in dem vorerwáhnten Gebirgsstock auftreten. An der Zusammensetzung des Bakony nehrnen vorwie*
Cardinia
-Cerornya tum
u. A.
Listeri,
infraliasica,
Perna
Cardinia
unioides,
infraliasica,
My til us
Gryphrea
Morisi,
arcuata,
Lima
Aegoceras
gigantea, arigula-
Matyarors{át
és conglomerátok pécsi
ződményei
tartozik-e
itt is már a permhez,
nem rendelkezünk.
ugy mint a'
gend mesozoische
ma semmi:
diese mesozoischen
aziránt
A Bakony
mesozóos
j ura- és kréta-systémákhoz
a trias-, rétiai-lias,
27
Kurze Übersichi der teolot. Verhaltnisse der Lander der unt. Krone.
viszony-ainak: rövid vá{lata.
némely része nem
hegységben
biztos alappal
földtani
kép--
neren Gebiet
tar-
Ob namiich
toznak. Mindegyikük több osztályra oszlik, melyek helyenkint bőven tartalmaznak igen jellemző és jól fentartott kövületeket.
Gesteine
theil. Wahrscheinlich
Ablagerungen
bei Alsó-Örs
und Lovas
ein gewisser
Conglomerate
Theil
nicht ebenfalls,
altere
der
beobachtet rotherr
worden.
Sandsteine
so wie im Gebirge
nicht schon zum Perm gehört,
darüber
und
von Pécs,
haben wir heute
keine sicheren Beweise. Die mesozoischen des Bakony gehören den Systemen der Trias, Lias, des Jura und der Kreide
als
sind blos auf einem klei-
noch
Formationen des Rhát, des
an. Alle lassen mehrere
Uriter-
abtheilungen unterscheiden, die stellenweise zahlreiche, sehr charakteristische und gut erhaltene Petrefacte führen. NW-lichen
kőzetei vöröshomokkőből, ból és palás homokkóből,
zu finden; seine Gesteine sind rothe Sandsteine, Conglomerate, Schieferthon und schieferiger Sandstein, Mergel, zel-
konglomerátokból, palás agyagmárgából, sejtes és tömör dolo-
mitból állanak. A legalól települő vörös homokkövek és konglomerátok nem tartalmaznak kövületeket. Az ezekre kővetkező tarka homokkő-rétegek ellenben jellemző kövületet --j(zárnak magok ba. I
Buntsandsteui
A tarka homokkő (alsó tri as) kivált a Balaton északnyugati partja mentén foglal el nagyobb területeket és
helyenként
* phoria Dinarites
**
hirundo
vlllgaris,
augusta,
Mentzeli, scmiplecta, liliiformis.
;
Avicula
venetiana,
és
rectecostatus
Myacites
Zepharovichi,
fassaensis,
Dinarites
többek
közt
Natica
Gaillardot
angustreformis
Köveskalliensis,
hirsuta
altaplecta
fcllópnek
Ptychites
i ; Daonella ; Retzia
Cerarites
pretiosa,
Ptych.
Pet ersi,
és
Cer.
flexuosus,
St uri et sp.
trigonetla
et fragilis,
és
:
domatus,
indet;
Waidheimia
Mojsisovicsi,
Spirtgera
Sturi,
Encrinus
gracilis,
Spiriferina.
Rhynchonella Entrochus
Trias)
des Balaton
Dolomite.
ist besonders
in grösserer
Die zu unterst
sehr charakteristische
Der Muschelkalk rninösen,
am
Ausdehnung
liegenden
rothen
besteht
theilweise
plattigen,
Petrefacte aus dunkel
theilweise
enthalten." gefarbten,
knolligen
bitu-
und horn-
steinführenden Kalken ; seltener ist der hieher gehörige Kalk roth und endlich fehlen auch Mergel und bituminöse Dolomit-Schichten nicht.--j(-j( * Posidonomya costata,
trino-
Rhyncho-
(untere
Sandsteine und Conglomerate enthalten keine Petrefacte, wáhrend die darüber folgenden Buntsandsteinschichten
nudus
balatonicus,
decurtata,
lige und dichte
Myo-
muchianus,
stb.
E rétegekben
dOSlIS, 8alatonites lithes
Clarae,
Turbo
nudus
részben táblás, mészkövekbő]
vörös az idetartozó mész, valamint nem hiányés bitumenes dolomitrétegek sem.--j(--j(
Posidonomya
eostata.
Gestade
stellenweise
A kagylómész sötétszinű bitumenes, részben gumós szerkezetű és szarukőtartalmu áll; ritkábban zanak márga-
sok
Der
Turbo
Avicula
venetiana,
et Zepharovichi,
Myacites Dinarites
fassaensis, Myophoria muchianus,
Dinarites.
u. A. **
In diesen
dOSlIS, 8alatonitcs lithes
Clarse,
rectecostatus
hirundo
vulgaris,
kommen
; Natica
Mentzeli,
Gaillardoti;
CfI_
semiplecta,
Kőveskálliensis, decurtata,
hirsuta
altaplecta
ll. A. VOI': Ceratites
Ptychites
an gli sta, angustseforrnis
cfr ..
liliformis.
Schichten balatonicus,
dornatus , Ptych.
Daonella
; Retzia
S!lII'i
trigonelIa
et fragilis, et pretiosa,
Petersi,
et sp. indet;
Encrinus
Sturi,
Rhynch?-
Waldheimia
et Mojsisovicsi,
Spirigera
Cer. trino-
flexuosus,
Spiriferina
Rhynchonella
gracilis,
Entrocnus
cfr. cfr.
Magyarors'{ág
földtani
viszonyainak
A felső triashoz különböző,
Kurze Übersicht der ge%g. Verhdltnisse der Lander der ung Krone.
rövid »áslata.
egymástól kőzet-
és őslény-
verschiedene,
von einander
tani tekintetben élesen eltérő rétegcsoportok soroltatnak. Ezek közül a legalsó kovatartalomban bővelkedő, kövület-
sowohl petrographisch,
nélküli mészkövekből áll, melyekre szintén kovás, szürke -vagy sárgás mészkövek és márgak következnek, zöldes, tufa-
unterste aus hornsteinreichen, fossilleeren Kalksteinen, über welchen dann ebenfalls verkieselte graue oder gelbe
féle anyaggal, és egy sajátságos faunát tartalmazva.v
A következő
szintájat vörös, gumós, szaru köves
'
mész-
kövek képezik az Arcesles subtndeniinus, AIPadites Szabái, Daonella Lommeli stb. jellemző alakjaival. Ezek felett csakhamar a füredi mészkő következik, rnelyben Daonella reiiculala, Halobut sp. és kis trachycerasok találtattak. A füredi mészkövön települő ugynevezett felső márgacsoport alsó osztályzata a Trachy ceras Attila) Tr. Bakontcum Tr. Hofmanni stb., felsője pedig Avicula aspero, Ostrea Moniis Caprills, Pcden ji/osus stb. alakokat tartalmazza (raibli szintáj, nevezetesen pedig tori-rétegek). A fődolomitban, me ly az imént mondott szintájat követi, kivált a Turbo soJitaI
Zur oberen Trias werden
29'
ri us, Megalodus
cornplanatus
Ü M. triqueter
fordulnak elő.
A rétiai koru képződmény kizárólag mészkőből, az ugynevezett dachstein-mészkőből áll. A lias-képződmények a Bakonyban csak csekélyebb rnérvben vannak kifejlődve, s azonkívül fellépésük igen szaggatott.
Az alsó-lias
szaru köves mészkövekből
különösen
* Ptychites
brachiopoda
Ccratites
FeJső-Orsensis,
angusto-urnbilicatus,
sárgás,
fehér vagy vörös,
olykor
áll, melyek crinoida, arietites, de maradványokat tartalmaznak. A kö-
Trachyceras
Longobardites
Reitzi,
Zsigmondyi
Joannites stb,
batyolcus,
Schichtencomplexe
als au ch faunistisch scharf getrennte gerechnet.
Unter
Kalksteine
und Mergel
grünlichen,
tuffartigen Material,
folgen,
diesen
besteht
in Verbindung
der
mit einem
und einer ganz eigenthüm-
lichen Fauna.iC Der nachsie Horizont wird von rothen, knolligen, hornsteinführenden
Kalksteinen
tinus, Arpadites
Szabói,
gebildet mit Arcestes subtridenDaonella
Lomelli
und
anderén
charakteristischen Arten. Darüber folgt nun alsbald der Kalk von Füred, in dem die DaoneJla reticulata, Halobia sp. und kleine Trachyceraten gefunden wurden. Die untere Abtheilung der über dem
Füreder
Kalk
gelagerten sogenannten oberen Mergelgruppe erithalt die Arten Trachyceras Attila, Tr. baconicum, Tr. Hofmanni u. A. ; die obere Abtheilung dagegen Avicula aspera, Ostrea montis Capri lis, Pecten filosus u. A. (Raibler N iveau, insbesondere Torer Schichten). soeben erwahnten
Im Hauptdolomit,
welcher
über den
Mergein folgt, kommen namentlich Turbo
solitarius, Megalodus complanatus und M. triqueter vor, worauf dann das rhátische System ausschliesslich durch Kalkstein, den sogenannten Dachsteinkalk vertreten ist. Die Liasformation ist im Bakony bios in geringerem Masse ausO'ebildet und ausserdem o
fach zerrissenes. noiden, Arietiten,
*
Ceratites
.
Der untere Lias besteht aus gelben, welssen
od er rothen, mitunter
Ptychites
ist ihr Auftreten ein viel-
hornsteinführenden
insbesondere
Felső-Örsensis,
angllsto-umbilicatus,
Kalken.
die Cri-
aber Brachiopoden
enthal-
Reitz i,
batyolcus.
Trachyceras
Longobardites
Zsigmondyi
Joanites u. A.
Kurze Übersichi der gealag. Yerhdünisse der Lander der ung. Krone.
Magyarország földtani vis~o/~yalnak rövid váila!« .
zépső
liasban
ugynevezett különösen cense,
vörös, adnethi
szarukőtartalmú
mészkövek
cephalopodák
Phylloceras
nak többek
szintén
szerepelnek,
közt a Veszprém
melyekben
'ten. Der mittlere haltigen
Bos-
sib.) A felső liashoz
tartoz-
Boscense,
Csernye
helység
ammonit-faunát is,
hatá-
tartalmazó
Az alsó doggerhez tartoznak az imént emlitett vörös mészkövek felső rétegei (H arpoceras Murchisonae , Parkin.
Lias wird aus rothen,
Kalken,
(Harpoceras
megyei
rábán fellépő s igen gazdag vörös mészkövek alsóbb rétegei
az
in denen
mutatkoznak
M imatense
.mészkövek
den sogenannten
vorwiegend
ebenfalls
adnether
auftreten
Mimatense
u. A.) Dem
Phylloceras
-endlich gehören
u. A. die unteren
'im Veszprémer
Comitate
Schichten
auftretenden,
erwáhnten
Complexes
der
gebildet,
(Harpoceras oberen
Lias
der bei Csernye eine
Ammonitenfauna führenden rothen Kalke. Zum unteren Dogger werderi die oberen -soeben
I
hornstein-
Kalken
Cephalopoden
3
sehr
reiche
Schichten
roth en Kalke
des
gestellt
,
sotua sassa, .Hammatoceras [allax és Phylloceras talncum stb.) a felső dogger vörös fehéres meszek ben jelentkezik Posidonomia alpinával és hrachiopodákkal. A felső jura kivált fehér és vörös szaru köves, kat és a Terebratula (Pygvpe) ből áll.
dXphiát tartalmazó
. A krétaképződmény a Bakonyban jedve, s egyes rétegcsoportjai gazdag
(Harpoceras Murchisonee, Parkinsonia ras fallax und Phylloceras tatricum -obere
Dogger
nomya
alpina und Brachiopoden Der
crinoidá-
mészkövek-
nagyon el van terfaunát tartalmaznak.
rothen,
durch
obere
Jura
scissa, Harnrnatoceu. A.), wahrend der
röthlich-weisse besteht
hornsteinführenden
Kalke
vertreten besonders
Crinoiden
mit Posido-
ist. aus weissen
und die Terebratula
(Pygope) dyphia enthaJtenden KaJksteinen. Die Formation der Kreide ist im Bakony tet und einzelne reiche Fauna.
und
ihrer Unterabtheilungen
sehr verbrei-
enthalten
eine sehr
A felső neocomképződmény szilárd fehéres vaO'y sárzás iák o o' requierua at (caprotinákat) magában foglaló, valamint szür-
Das obere N eocom besteht aus festen, weissen bis gelbJichen, Requienien (Caprotinen) führenden, wie auch
kés, nevezetesen terebratulákat mészkövekből áll.
aus grauen, steinén.
.
E lerakódásokat
azonban
és exogyrákat még megelőzi
tartalmazó egy foramini-
fera-ta,rtal~ú krétakorbeli agyag, mely az északi Bakonyban sokfele található (bakonybéli pipa-agyag). A középső kréta (gault) hydrauli tulajdonságú márgás mészkő- és márgarétegekből áll, melyek helyenkint naO'y mennyiségben tartalmaznak ammonitokat (Schlönbachia i~tlata stb.), turriliteket (Turrilites Puzosianus és Bereeri) hamik tese et es echinoideákat. Itt az ugynevezett pénzeskuti r
Ö
,
Terebrateln
und Exogyren
enthaltenden
Kalk-
Unter diesen AbJagerungen liegt aber noch ein foraminiferenreicher Kreidethon, welcher im nördlichen Bakony sehr verbreitet ist (Pfeifenthon von Bakonybél). Die Gesteine
der
mittleren
Kreide
(Gault),
náml ich
die mergeligen hydrauJische
Kalke und Mergel dersejben sind durch Eigenschaften ausgezeichnet. Stellenweise ent-
halten
diese Schichten
intlata
u.
Hamiten
zahlreiche
A.), Turriliten und Echinoideen.
(Turrilites
Ammeniten
(SchJönbachia
Puzosianus
Aus den sogenannten
et Bergeri), Schichten
Magyarors~ág- földtani
rétegekből
többek
vis{onyainak
közt az ismert
Kurze Q,bersicht der geolog. Yerhaltnisse der Lander der ung. Krone.
rövid vá~lata.
cenornanbeli
Dlscoidea
cylindiica is ismeretes. A felső kréta tetemes
vastagságu
rétegekből kifejlődve,
Dejanira Ugyan
áll,
hippuritmészkő-, széntelepeket
melyek
inoceramusmárgatartalmazó,
különösen
és melyekben
és
félig sósvizi
Ajka vidékén
Pyrg"U/ifera (Tanalia)
vannak
Pichlen
es
bicannaia stb. nagy mennyiségben fordulnak elő. e lerakódások az északi Bakonyban, igy például
Homok-Bödögénél
is észleltettek.
Az Ajka melletti
krétakorbeli
kintet nélkül vastagságukra, csak kettő méltó alefejtésre.
széntelepek
mintegy
2 ~,
száma, te-
de közülük
mégis
a Bakony tól a
a moóri hasadék választja el, a honnan az északkelet
felé egé-
szen a Dunáig terjed. Az egész vonulat délnyugati részét a Vértes, az északkeletit a Gerecsehegység képezi. A két. és Felső-Galla
közti völgyüle.t,
a melyen át az ugynevezett Mészáros országut vezet, választja el egymástól. E hegységek különböznek
földtani
a Bakony tói,
szerkezetükre hogya
nyek, melyek oly nagy mértékben földtani alkotásában, hiányzanak.
régibb vesznek
a Vértes-Gerecse
nézve
triasképződmérészt a Bakony
hegységben
Csak a felső tri as fődolomitja
annyiban
vergődik
teljesen e terü-
leten nagyobb szereplésre. A rétiai vagyis a dachstein-mészkő különös en a vonulat északkeleti részében található nagyobbelterjedésben, mindenütt kitünő anyagot szolgáltatván
a mészégetésre.
Cenomanart
Die obere Kreide besteht aus Hippuritenkalken, Inoceramusmergeln, und brakkischen Schichten mit machtigen Kohlenflötzen, die namentlich in der Gegend von Ajka entwickelt sind) in denen die Arten Pyrgulifera
(Tanalia) Pich-
Ieri und Dejanira bicarinata u. A. in grosser Menge vorkommen. Dieselben Ablagerungen wurden auch im nördlichen Bakony, so z. B. bei Homok-Bödöge
beobachtet.
Die Zahl der Kreide-Kohlenftötze bei Ajka betragt ohne Rücksicht auf ihre verschiedene Máchtigkeit 25, doch sind davon bIos zwei abbauwürdig. Die Bergkette
A Vértes- es Gerecsehegység- lánczolatát
hegységet aNémetegyháza
von Pénzeskut ist u. A. auch die bekannte Discoidea cylindrica bekannt. •
33
des Vértes und des Gerecse wird vom
Bakony durch die Spalte bei Moór getrennt, von wo an sich die beiden erwahnten erstrecken.
Der SW-liche
den Vértes,
wahrend
Untereinander einander
Gebirge
aber
durch
gegen NO bis an die Donau
Theil
dieses Zuges emfallt auf
der N O-liche werden
diese
die zwischen
den beiden
N émetegyháza
Galla befindliche Einthalung getrennt, die sog. Fleischhauerstrasse hinzieht. Diese bei den Gebirge
Gerecse
durch
bildet.
Gebirge
von
und Felsőwelche
sich
sind in Bezug auf ihre geologi-
sche Zusammensetwng insofern vom Bakony verschieden, als die alteren Triasbildungen, welche in der Geologie des Bakony
eine
spielen,
im Vértes-
Gerecse
ganzlich fehlen. BIos der Hauptdolomit
der oberen
Trias ozelaneto deutung.
so bedeutende auf diesem
Rolle
Gebiete
zu einer grösseren
Der rhátische oder Dachsteinkalk
nordöstlichen
Be-
wird namentlich
Theile dieses Zuges in grösserer
im
Verbreitung
angetroffen, wo derselbe überall ein ausgezeichnetes rial zurn Kalkbrennen liefert.
Mate-
Kurze Ubersieht der
Magyarország földtani Vls~onyainak rövid vá~lata.
34
A lias nagyobbrészt kőrétegekből
többé-kevésbé
délre elterülő vidéken, a Bányahegyen,
és a Piszkétől
a Gerecse-
Yerhaluusse der Lander der ung. Kronc.
3)
Der Lias besteht zum grössten Theil aus mehr-weniger dicken, rothen Kalksteinschichten, die in. der S-lich von
vastag, vörös mész-
áll, a melyeket a Tata, Tardos
{{CO log.
és Picz-
Tata, Tardos und Piszke liegenden Gegend, am Bányahegy, am Gerecse und am Pisnicze in grossartigen Steinbrüchen
nicze hegyeken, nagyszerű bányákban fejtenek, s ((piszkei vagy tatai márvány» név alatt kereskedésbe hoznak. E vörös
gewonnen
mészkövek egyik része az alsó (Tata mellett), másika pedig a
Marmor»
középső liashoz tartozik.
Kalksteine gehören theilweise dem unteren Lias (bei Tata), theilweise aber auch dem mittleren Lias an.
A Pisznice
és Emenkes
hegyeken
továbbá
IS
tatnak. Az előbbiek fölött vörös gumós mészkövek és márgák következnek, melyek a középső jurához, még pedig az alsó és középső
doggerhez
sorolandók,
a mennyiben
belőlük
fl
Harpoeeros Murchlsonae Sow, de másrészt a Stephanoceras Humphnesianum Sow. és aSteph. Bayleanum ÜPP. ismeretesek. A felső jurához
számittainak
a Berseghegyen
fellépő,
Aspidoceras acanthicum üPP. tartalmú vörös meszek, valamint vörös,
olykor
fehér,
szarukőtartalmú
mészkövek,
melyek
ségben
kifejlődve,
Ueber folgen
tályai, melyek a Bakonyban itt teljesen
hiányzanak.
míg a kréta többi
nagyobb területet
A Vértes-Gerecse
osz-
foglalnak el,
hegység. délnyu-
gati végén, Moórnál, a felső neocombeli Requietua (Caprotina) mészkő, annak északkeleti végén, Lábatlan környékén pedig az.alsó neocom, az úgynevezett márgái, valamint a középneocornba az úgynevezett
lábatlani homokkő
lített mészmárga
kitünő
hydrauli
((Berriasien II czementtartozó hornokkövek,
lépnek fel. Az imént emtulajdonságú,
a miért is
werden.
und Emenkes-Berge
Diese
rothen
wurde ferner auch
durch das Vorhandensein
des
den
hierauf
vorerwahnten
liasischen
im Hangenden
rothe,
Ablagerungen
knollige
Kalke
und
Mergel, die dem mittleren Jura und zwar dem unteren und mittIeren
Dogger angehören,
da in ihnen Harpoceras
Mur-
chisonse, Sow .. andererseits aber Stephanoceras H umphriesianum, Sow., und Steph. Bayleanum, üP.P. aufgefunden , worden
sind. Zum oberen Jura werden die am Berseghegy
auftretenden
csak alsó osztálya van e hegy_O
t. i. a neocorn,
oder Tataer
Harpoceras bifrons BRUG., die Schichten dieser Ablagerung sind ab er zu Steinmetzarbeiten nicht geeignet.
Aspidoceras
Kalke,
ebenso
hornsteinführende A krétaképződménynek
((Piszkeer
gebracht
der obere Lias nachgewiesen
rothen
tithon koruak.
in den Handel
Am Pisznicze-
a felső
ki van mutatva a Harpoceras (Hildoceras) bifroni BRUG. fajjal, de ennek rétegei kőfaragásra nem használ,
lias
und unter dem Namen
acanthicum,
wie
tithonische
Von der Kreideformation blos
deren
wáhrend
untere
SW· lichen Moór ein
Kalkstein,
mitunter
führenden auch weisse
Kalke gerechnet. finden wir in diesem Gebirge
Abtheilung,
namlich
die übrigen Kreideabtheilungen,
eine bedeutende ,Am bei
rothe,
ÜPP.
das
Neocom,
die im Bakony
Rolle gespielt haben, hier ganzlich fehlen. Ende des Vértes-Gerecse-Gebirges tritt oberneocomer Requienien-(Caprotinen-)
an dessen N ü-lichem
Ende, in der Gegend von
Lábatlan aber das untere Neocom, mergeIn als ((Berriasien» entwickelt hier zum Mittel-Neocom
gehörige
in Form von Cementauf; auch befinden sich Sandsteine,
namlich der J*
36
Magyarors~ág földtani vis{arwainak rövid uázlala.
hydrauli mész előállítására igen gazdag ammonitfauna
Kurze Übersich: der geolog, Yerhálinisse der Lander der ung. Krone.
használtatik. A homokkövekben található (Haploceras Grassia-
nus, d'ORB. Phrlloceras Theiis, d'ORB. Olcosiephanus Asterianus d'ORB. Holcodiscus [urcaio-sulcatus, SCHLÖN BACH, slb.}
sogenannte Kalkmergel
Lábatlaner Sandstein. besitzt ausgezeichnete
ten, weshalb derselbe Kalk verwendet wird.
sehr' reiche d'ORB., rianus, A buda-pilisi hegység főtömegét (fődolomit) fiatalabb
és rétiai
mészk
mesozóos
ő
kőzetek
felső triaskoru
képezik.
Ezeknél
még nincsenek
dolomit
régibb
vagy
biztosan
kimu-
tatva. A pilisi hegységgel szemben, a Duna balpartján. mellett kirnagasló Nagyszál magvát dachstein-mész nevezetesen a főgerincznek csak csekély előfordulása innen
keletre
emelkedő
szigetek portban
tovább továbbá
hatók,
a melyek
keleti részét, míg a dolomitnak észlelhető a déli oldalon. Az Csővárhegy
szerepelnek rétiai meszek tok, valamint mutatkoznak
a Vácz képezi,
csoportjában
szintén
s ezekkel kapcsolatban dolornimég egyes kisebb dachstein-rnész
északra, Romhány felé is. A csővári csoszaru köves meszek" és mészpalák is találleginkább
jurabeli
lerakodásoknak
tekin-
tendők.
előjövetelek
nyugati
középhegység
pátokkal,
északkeleti
lánczolatát,
vonulatát irányban
összekapcsolják
tovább
tekből álló Mátrán túl a Bükkhegységre aránylag nagyobb kiterjedésben találunk sokat,
még pedig
triasbeli,
melyek
tarkaszinű
követvén,
a
kár-
az andesi-
akadunk, mesozóos palákat
a dél-
hol ismét lerakodá-
és mészpalá-
zur Erzeugung von hydraulischem In den Sandsteinen findet man eine (H aploceras
Grassianus,
Phylloceras Thetis, d'ORB., Olcostephanus Asted'ORB., Holcodiscus furcato-sulcatus, SCHLÖN-
obertriadischen Kalkstein
des Buda-Pilis-Gebirges
Dolomiten
gebildet.
Aeltere
(Hauptdolomit) oder
als diese, sind in diesem nachgewiesen worden. Vis-a-vis des Pilis-Gebirges
si ch am Iinken Donsuufer Nagyszál von Dachsteinkalk
von
und rhátischern
jüngere
Gebirge
wird
mesozoische
Ge-
bis jetzt noch nicht
wird die Centralmasse
des
bei V ácz (Waitzen) erhebenden gebildet, namentlich die öst-
liche Parthie des Hauptkammes, wohingegen vom Dolomit bIos ein ganz geringes Vorkommen an der Südseite des Gebirges
zu finden ist. In der O-lich
von hier sich erheben-
den Csővárhegy-Gruppe spielen rhatische Kalke und mit diesen in Verbindung Dolomite ebenfalls eine hervorragende Rolle, ebenso tauchen noch weiter im N orden, gegen Romhány
zu einige kleinere
Berggruppe steiníührende
Eszigetszerű
Der vorhin erwahnte hydraulische Eigenschaf-
Ammonitenfauna
BACH u. A.) Die Hauptmasse
steine sicher
37
ehesten
Die Kette
dieser Theile
Ablagerungen inselförmigen des Mittelgebirges
in Verbindung bringen, wei ter gegen stossen wir jenseits des Andesitstockes Bükk-Gebirge, haltnissmassig
auf. In der
von Cső vár werden weiters auch noch hornKalke und Kalkschiefer ge[unden, die am
als jurassische
die SW-lichen
Dachsteinkalkinseln
gelten
können.
Vorkommen,
welche
mit den Karpathen NO zu verfolgend, der Mátra auf das
wo wir die mesozoischen Ablagerungen verwieder in bedeutenderer Ausdehnung antref-
Kurze
Magyarors'{ág földtani viszonyainak rövid vá'{lata.
ten, .und zwar
kat, valamint lias és jurabeli meszeket. A krétát egy csekélyebb kiterjedésü mész és palaconglomerát-előjövetellátszik képviselni.
A Bükkhegységgel
tük a Kárpátokat, irására térhetünk
hogy át.
végre olyannyira
most
sowie
ezeknek
le-
eddig
még nincsen
világosszinű
hegységében biztosan
szaru köves
közt, így többek
kimutatva,
mészkövek
közt a Zsebrak
duló mészkövek
a triasképződmény
Szomolyántól
rnind-
de ide száminatnak Pernek
a
és Zelezny-hegyen
scheint
Kalksteine
gás mészkőpalákat
sorolják
Szomolyán
a kékes-szürke
és Losoncz
A liashoz számítják a máriavölgyi helyenkint váltakozó, sőt fedőjukben
már-
und Zelezny System
lagernden,
mészkő-
ból áll. A mészkő
neocornmészkő-, (Havrana-Szkala
összetételében
gumós
korallok
is
vesznek részt (Wetterling mészkő). A dolomit, mely HAUER szerint valószinűleg a kréta középső és felső osztályait kép-
nun unmittel-
werden gegen
vorkornrnenden
Hieher
blaulich-graue
von Szomolyán von
und
Máriavölgy
stellenweise
Hangend
auf den
Kalksteine.
gewisse
Schiefer
Kalke gestelIt, die noch übergehen und mitunter pflegen.
hieher
von Szomolyán
werden
die das
Szomolyán
besser
wechsel-
entwickelten
weiter im Hangenden in auch selbststandig aufzu-
gehört
auch
der
auf
letztere
rothen,
als unbe-
stimmbare Brachiopodenreste enthaltenden Crinoidenkalken, theils aber aus weissen oder rothen hornsteinführenden, knollig
Das
vé-
mész) és dolomit-
Kreide-
hornsteinführen-
schmales Band aufgelagerte Quarzit-Sandstein. Die J uraformation besteht the ils aus
mész-
sötétbarna,
kiváló módon
und
und die mit denselben und
dunkeln Dolomit
partiell
A krétaképződmény kony rétegzésü
részben
Lias
(Marienthal)
A juraképződmény részint voros, meghatározhatatlan brachiopodákat tartalmazó crinoida-rnészből áll, részint szaru köves,
Pernek
Zsebrak
treten
vagy vörös
zwischen
Zum rhatischen
Zum
palákat és az azokkal kifejlődő sötétszinű
Das
wir
jene Jichten,
mergelige Kalkschiefer in der Gegend Losoncz gerechnet. _
vidékén.
mészköveket, melyek fedőjük felé dolomitba is átmennek s olykor önállóan is fellépnek. Ide t;rtozik az utóbbiakra keskeny övben települő quarzit-hornokkö is.
pedig fehér kövekből.
Kalke.
dass
so u. A. die SSW-lich
Bergen A rétiai képződményhez
,
Kalkschiefer
und Schieferconglomerat-
so sehr genahert,
doch werd en trotzdern
gerechnet,
DDNy-ra.
ein Kalk-
und
bar zu deren Beschreibung übergehen zu können glauben. . In den Kleinen Karpatheu sind bis jetzt Ablagerungen, die der Trias beizuzahlen wáren, noch nicht sicher nachgeden
előfor-
Trias
und jurassische
durch
Karpathen
wiesen,
és Szornolyán
liassische
der
39
Vorkommen von geringeren Dimensionen vertreten zu sein. Im Bükk-Gebirge haben wir uns schliessJich den eigentlichen
A Kis-Kárpátok
bunte Schiefer
auch
. System
megközelítet-
már egyenesen
Übersicht der ge%g. Yerhálirdsse der Lander der ung. Krone.
ausgebildeten
Kreide-Systern
Kalken. wird
aus Neocornkalken,
ferner
aus dunkelbraunen dünnplattigen Kalksteinen (HavranaSzkala-Kalk) und Dolomiten gebildet. An der Zusammensetzung Weise
des Kalksteines au ch Korallen
betheiligen (Wetterlingkalk).
sich
in hervorragender Der
Dolomit,
wel-
Magyarország
földtani
vis{onyainak
rövid vásltua.
viseli, nagyobb elterjedésre jut a Fehér hegységben, valamint a Kárpátokban még tovább keletre is. (Kárpáti dolomit, Chocs-dolornit.)
A mesozóos kőzetek főterülete a Kis-Kárpátok északnyugati részére esik. Mellékesen legyen megjegyezve, hogy HANTKEN M. Blatnicza táján (Turóczmegyében) észlelt nagyobb mennyiségű meszeket és dolomitokat gyroporellákkal, melyeket a szintén gyroporella-tartalmú Wetterling-mészszel hasonlított össze, de ISSo-ban oda nyilatkozik, miként a blatniczai előjövetelt inkább triasbeli, mintsem krétabelinek hajlandó tekinteni.
A halárs{éLi) tulaidonkcpeni és{ak-nyugati Kárpátok a Kis- Kárpátok északkeleti részéhez csatlakoznak, de földtani alkotásukra nézve lényegesen különböznek a Kis-Kárpátoktól. Ugyanez áll az északi és északkeleti határszéli Kárpátokra nézve is. Ezen hegységben ugyanis kiváló szerepet játszik a krétaképződmény, melyhez az úgynevezett kárpáti homokkő tetemes része tartozik.
A határszéli Kárpátokra tekintvén, lehetetlen, hogy mindjárt fel ne keltse figyelmünket ama sajátságos két v.onu lat, mely az igen különböző korú (kréta, eoceen, oligoceen), úgynevezett kárpáti homokkő területén, - hosszú keskeny szalagként feltűnik, nevezetesen a déJibbje. E vonulatok mint szirtvonulatok ismeretesek. Az északi krétakorú szirtvonulat osztrák területre esvén,
Kurze
Übersichi der geolog, Yerhdlinisse der Lander der ung. Krone.
4[
-cher nach HAUER wahrscheinlich die mittlere und obere Abtheilung der Kreide vertritt, gelangt im Fehér-Gebirge zu grösserer Verbreitung, ebenso wie auch noch weiter O-lich in den Karpathen (Karpathen- Dolomit, Chocs-' Dolomit). Das Hauptverbreitungsgebiet der mesozoischen Gesteine fállt auf den NW-lichen Theil der kleinen Karpathen. Nebenbei sei bemerkt, dass M. von HANTKEN in der Gegend von Blatnicza (Com itat Thurócz) in grösserer Verbreitung Kalke und Dolomite mit Gyroporellen beobachtet hat, die er mit den ebenfalls Gyroporellen führenden Wetterling-Kalken in Verbindung brachte, im Jahre 1880 .aber anderte er seine Ansicht dahin, dass die Blatniczaer Kalke eher triadischen Ursprungs, als der Kreide angehörig sein dürften. Die an der Landesgrenze befindlichen, eigentlichen NW-lichen Karpathen schliessen sich dem NO-lichen Ende der kleinen Karpathén enge an, trotzdem ist ihre geologische Beschaffenheit eine wesentlich andere. Eben dasselbe kann au ch von den N-lichen und NO-lichen Grenz-Karpathen gesagt werden. In diesem Gebirge spielt namlich die Kreideformation eine vorherrschende Rolle, indern der sogenannte Karpathen-Sandstein grösstentheils hieher gehört. Wenn wir die Grenz-Karpathen ins Auge fassen, ist es unmöglich, dass uns nicht sofort jene zwei eigenthümlichen .Züge auffallen, welche wie lange schmale Bander das verschiedenalterige (Kreide, Eocen, Oligocsen), sogenannte Karpathensandstein- Terrain durchziehen, besonders der südlichere der beiden. Diese beiden Züge sind als die Klippenzüge bekannt. Nachdern der nördliche dieser Klippenzüge auf öster-
Kun«
Magyarors{ág földtani vis{onyainak rövid vá{laia. bennünket közelebbről csak a déli vonulat érdekel, mely egyszersmind a hosszabb is s a mely a Kis-Kárpátoknál kezdődvén, a központi Kárpárjainkat Hanusfalváig, mintegy 40 mértföld hosszúságban Az e vonuÍat bukkanó sziklákban
ívalakban
mentén
megkerüli.
kisebb
nagyobb
szirtként
a Jias és jura legkülönbözőbb
lettek kimutatva s azok a geologiában
ki-
szintájai
oly ismeretes
nevek,
mint csorsztyni mész, rogozniki rétegek innen származnak. A legrégibb e vonulatban feJJépő tagok a Kárpátok felső triaskorú tarka márgáihoz soroltatnak ; előfordulnak továbbá a kösseni rétegek, valamint több szintájával a Jias is. Mindezek egyébiránt
a szirtvonulat
csak nyugatibb
részére
szoritkoznak. A jura a szirtvonulatnak mintegy 14 mértfcld hosszú s alig 1/4 mértfóld széles pennini részében, Rogoznik (Galiczia) és Szeben (Sárosmegye) közt, a hol nem kevesebb, ki, gazdag tagozással
lép fel,
kezdve az alsó doggertől
mint kb.
egészen a felső tithonig.
Vannak
végre szirtek,
a vonulat
2000
szirt bukkan nevezetesen
Iyek csakis krétakorú
Aszirtvonulat
lerakódásokból
területén,
keleti vérre felé , met>
ritkábban
szirt-
alakban, fellép a krétasystéma is sebben megkülönböztethetünk : alsó neocombeli márgakat homokkőpadokkal. melyek
az északi vonulat alsó tescheni
párhuzamba,
paláival
állíthatók
neocom aptycha- és, bár csekélyelterjedéssel,
caprotina (requienia) - meszeket , cenománhoz sorozott orlovei és
továbbá a gaultot, a praznói rétegeket (két
trencsénmegyei községtől így nevezve) a turonbeli upohlávi (trencsénmegyei község) conglomerátot és végre részben a senonhoz
sorolt puchói
(trencsénmegyei
reichischen
Boden fállt, wendet sich unser Interesse
namerit-
lich dem südlicheren zu, der zugleich der langere der am Ende der klein en Karpathen beginnend, Central-Karpathen
bis Hanusfalva
auf' einer
von ca. 40 Meilen im Halbbogen urnfángt. In den auf dieser Linie auftauchenden kleineren
Klippen wurden
Lias und des Jura nachgewiesen so bekannten Schichten
II
Namen, wie
ist und unsere
Erstreckung
grösseren
die verschiedensten
4J
oder
Niveaux des
und jene in der .Geologie
«Csorsztyner
stammen von hier her. Die
Kalk,
Rogozniker
altesten
in diesem
Zuge auftretenden Glieder gehören zu den bunten Mergein der oberen Trias. Es kornmen ferner auch die Kössener Schichten
, ebenso
wie au ch der Lias m it mehreren Niveaux
vor. AJJe diese Vorkommen
beschranken
Hálfte
auf die westlichere
sich übrigens bios
des Klippenzuges.
Das Jura-
System tritt auf dem an 14 Meilen langen und kaum 1/4 Meilen breiten penninischen Theile dieses Klippenzuges zwíschen Rogoznik (Galizien) und Szeben (Com. Sáros) in nicht weniger als ca. 2000 Klippen, reich gegliedert auf. Schliesslich gibt es Klippen, nameritlich gegen das östliche Ende des Zuges, die ausschliesslich bIos aus Kreideablage-
állanak.
habár csak
Üoersichi der geolog. Verha/tnisse der Lander der ung. Krone.
község) rétegeket.
rungen bestehen. Im Gebiete
dieses
Klippenzuges
komrnen,
obzwar
seltener als Klippen, auch die Vertreter des Kreide-Systemes vor, und zwar können wir daselbst unterscheiden: untere Neocom-Mergel die mit den Tescrlener
mit Sandsteinzwischenlagerungen, Schiefern
zuges parallelisirt werden können, und, obzwar ganz untergeordnet
des nördlichen
Klippen-
ferner neocome Aptychenvorkommend, Caprotinen-
(Requienien-)Kalke, ebenso auch den Gault, die zum Cenoman gerechneten Schichten von Orlove und Praznó (2 Ortschaften
im Com.
Trencsén),
die zum Turon
gehörigen
1 44
Magyarors'{ág földtani
vis{onyainak
II"~('
onglomerate
von Upohlávi
und endlich
(Ortschaft
die theilweise
von Puchó
(Ort
Kárpátokban
a mesozóos
kőzetek
többé-
mcsozoischen
im Com. Trencsén)
zurn Senon gestellten
im Com.
Schichten
Trencsén).
In den Central-Karpatben A kö{ponti
4"
Übcrsich: der ge%g. Yerhdluusse der Lander der ung. Krone.
rövid vá{lata.
umgeben
Ablagerungen
die Gesteine
in mehr-weniger
der
zusamrnen-
kevésbé összefüggő övben veszik körül azoknak gránitból és kristályos kőzetekből álló zömét. A triastól kezdve vala-
hangenden Zonen die aus Granit oder krystallinischen Schiefern bestehénden Massive. In diesem Theile der Kar-
mennyi
pathen
mesozoos
systéma
fordul elő e hegységekben.
sind von
der
vertreten. In den gegen A nyugat nösen
felé fellépő
az Alacsony
kristályos
Tátrában,
hegytömzsökben,
az alsó
trias csak
iebb nyomokban mutatkozik, sőt többnyire zani is látszik. De jobban keletre, a zólyorni, pesmegyei hegységekben látjuk a trias kőze teit, Itt ki lettek
bennük
szokásos alpesi mész is.
külö-
alárendel-
egészen hiánygömöri és sze-
mind észak, mind kelet és délfelé helyenként hatalmas k ifejlődéssel, mutatva
kifejlődésükben,
az alsó trias valamint
werfeni
továbbá
palái,
a kagyló-
Trias
an alle
W befindlichen
kedő
részében
meszek. és dolomitok
a werfeni
mélyebb
palák
fölé helyez-
része jobbár..
az alsó
alpesi kagylómészhez tartozik, itt különben a kagylómésznek magasabb szintája is képviselve látszik lenni (Besztercze-
Werfener
Schiefer
der
Ausbildung,
au ch das höhere
fener Schiefer kalkes
nyer,
s a zempléni
steini
mész.
csoportban
A kagylómész
az alsó trias nagy kifejlődést végre
Jegnyugatibb
hegységre esik, hol a beczkói (alsó kagylómészből) áll.
várhegy
jelen
van a gutten-
pontja
az Inovecz
virgloria-mészkőből
zeigt si ch die ja es scheint
unteren
ebenso
Trias
in ihrer
wie au ch ferner sich
gewohnten
der Muschel-
im W -lichen
Abschnitte
dieses Gebirges über den Werfener Schiefern befindlichen Kalk- und Dolomit-Complexes gehört vornehmlich dem unteren alpinén Muschelkalk an, ja es scheint hier sogar
lon a Rima
keletre,
Gebirgs-
und Szepeser (Zipser) Gebirgen sowohl in nördlicher, als auch östlicher und südlicher Richtung, stellenweise sogar in bedeutender Máchtigkeit entwickelt. H ier sind in ihnen die
bányától ÉNy-ra a Tintovo hegyen). E hegység északi részében a werfeni rétegek és a kagylómész meszei és dolomitjai helyenkint jellemző kövületeket tartalmaznak. A déli oldavölgyétől
Systeme
dieselbe oft ganzlich zu fehlen. Mehr nach O dagegen finden wir die Gesteine der Trias in den Zólyom-, Gömör-
alpinen
nyugati
krystallinischen
stöcken,namentlich in der Alacsony-Tátra untere Trias bIos in unbedeutenden Spuren,
kalk nachgewiesen worden. Der tietere Theil der E hegység
mesozoischen
Niveau
des Muschelkalkes
Berg NW-lich
von Beszterczebánya)
den nördlichen
Theilen
steJlenweise
vertreten
dieses Gebirges
und die Kalke
(am Tintovo-
enthalten
und Dolomite
charakteristische
zu sein.
In
die Wer-
des M uschel-
Petrefacte.
In der
südlichen Gegend gewinnt die untere Trias östlich vom Rima- Thale eine machtige Ausbildung und end lich finden wir in der Zemplén er Berggruppe
noch
den
Muschelkalk
Magyarország földtani
viszonrainat;
I
rövid vá~lata.
A felső triashoz sorozott kőzetek a nyugati Kárpátok majdnem minden tagjával jelennek ugyan meg, de felette gyéren lehetett bennök kövületekre akadni. A Garam területén (Besztercze és Szt.-András táján) az ügynevezett lunczi homokkő és reingrabeni pala lett kirnutatva kövületek alapján.
III {I'
Obasieht der ge%g. Yeriuillnisse der Lander der ung. Kronc.
47
Will' 'len. Der westlichste Punkt, wo Muschelkalk auftritt, Irilll nuf das Inovecz-Gebirge, woselbst der Burgberg von Ik' '~.kó aus Virgloria- Kalk besteht (unterer M uschelkalk). In den westlichen Karpathén treten die zur oberen Trins gezahlten Gesteine zwar beinahe mit allen ihren Absrufungen auf, doch gelingt es ausserst selten Fossilien in ihncn zu finden. Im Garam-Gebiete (Gegend von Beszterczebánva und Szí.-Andras) wurden der sogenannte Lunzer Sandstein und Rcingrabener Schiefer auf Grund von Fossilien ausgeschieden,
Az előbbeni ismeretes továbbá a lubochnai hegységból " "vága Revuca völgy vidékéről, valamint az Alacsony-Tátra völgyi oldaláról is. A nyugati Kárpátokban különben a felső trias rendesen meszekkel és dolomitokkal kezdődik, melyek azonban kövületekben igen szegények. Ezek is legnagyobb elterjedésben Zólyom, Görnör és Szepes megyékben találhatók; felettük a Kárpátok tarka keuper márgái következnek, melyek viszont a kösseni rétegektől fedetnek. A tarka keupermárgák a nyugati kárpátok számos pontján szerepelnek. Többnyire vörös, vagy tarka palák és márgák, melyek azonban keskeny dolomit-padokat sem nélkülöznek, mi által a legszorosabb kapcsolatba lépnek az alattuk elterülő felső triasdolomitokhoz. Szerves zárványok belőlük ismeretlenek.
A rétiai lerakodások de úgy látszik, majdnem alakjában.
számos ponton vannak képviselve, kizárólag csak a k össeni rétegek
Der erstere ist ferner auch aus d em Revnea- Thale im Lu bochna-Gebirge, wie auch weiters von der Vág- Thalseite der Alacsony-Tátra bekannt. In den westlichen Karpathen bcginnt die obere Trias gewöhnlich mit Kalken und 0010miten, die aber.an Fossilien sehr ann sind. Auch diese sind in grösster Verbreitung in den Comitaten Zólyom, Gömör und Szepes zu finden. Ueber denselben folgen dann die bunten Keupermergel, die wieder ihrerseits durch die Kössener Schichten überdeckt sind. Die bunten Keupermergel kommen an zahlreichen Punkten der westlichen Karpathen vor: Es sind dies zumeist rothe oder bunte Schiefer und Mergel, die aber jedoch auch dünnere Dolomitbánke zwischengelagert enthalten, wcdurch dieselben mit den unter ihnen liegenden obertriadischen Dolomiten im engsten Contacte stehen. Organische Reste sind aus densel ben nicht bekannt. Rhátische Ablagerungen sind an zahlreichen Punkten vorhanden, doch hat es den Anschein, als ob diesel ben beinahe ausschliesslich in Gestalt der Kössener Schichten vorkarnen.
A kis Kárpátok
északkeleti részében, az Inoveczben
és a
Im NO-lichen
Theile
der kleinen
Karpathen
sind
Magyarors~ág
nyitrai hegységben kapcsolatban
földtani
rövid váelaia.
Kurze
vannak kimutatva, hol Ugrócz táján
valódi
Nagyobb
vis~onyaina.k
lithodendron-meszek
kiterjedésben
a Sztrazsó, Kis-Magura lithodendron-meszekkel
találjuk
velük
is szerepelnek.
a kösseni
Jetztere
im Inovecz und dem Gebirge
nachgewiesen
rétegeket
és Zsjár hegységekben, hol szintén fordulnak elő. A tovább észak és
észak-kelet felé fekvő hegycsoportokban
Übersichi der ge%g. Verhdltnisse der Lander der ung. Krone.
szintén ismeretesek ..
worden,
keletnek,
a homonnai
hegycsoportban
ismét ki vannak m u-
tatva. A kösseni
rétegek
egyik legszebb,
igen kövületdús
és.
von Ugrócz sich
zu ihnen echte LithodendronkaJke geseJJen. In grösserer Verbreitung finden wir die Kösse~,er Schichten in dem Gebirge Sztrazsó, Kis-Magura und ZSJar, wo sie ebenfaJls vorkommen.
kösseni rétegek
mind a nyugati oldalon, mind az éjszakin jelentkeznek, a keleti oldalon ellenben hiányzani látszanak, de még jobban
von Nyitra ebenfaJls
wo in der Gegend
in Gemeinschaft
Ebenso
In dem Zólyorn-,
mit Lithodendronkalken
finden wir
Nvlich und NO-lich gelegenen A zólyomi, gömöri és szepesi törnzsben
49
Görnör-
sie au ch in den weiter
Gebirgsgruppen. und Szepeser Gebirgsstock
gen sich die Kössener Schichten
zei-
sowohl auf der West-, .wie
auch auf der Nordseite; an der Ostseite dagegen scheinen sie zu fehlen, weiter östlich aber sind sie dann im Gebirge von Homonna wieder nachgewiesen worden. Als eines der schönsten und an Petrefacten
sehr reiches
változatos fellépésének tekinthető a STÜRZENBAUMJÓZSEFtől Dernő mellett kimutatott lelőhely, hol különösen cepha-
Vorkommen der Kössener Sc~chten kann der von J OSEF STÜRZENBAUM bei Dernő entdeckte Fundort betrachtet
lopodák
werden, an dem vorwiegend Cephalopoden vorhanden sind, und wo auch echter Dachsteinkalk vertreten zu sein
is jelentkeznek
is képviselve
és továbbá a valódi dachsteinmész
lenni látszik. Megemlítjük,
hogy ezen fauna
cephalopodáit Morsrsovrcs E. legujabb, a hallstatti rne szekről Írott nagy rnunkájába (Bécs 1893) belefoglalta és tüzetesen leírta. A lias a nyugati jedésü s tekintettel
kárpátok ban meglehetős
a kifejlődésre,
tartozó
lerakodásokban
adnethi
és hierlatzi
képviselve
úgy a gresteni
nagy elter-
vannak
rétegek,
meszek. A legmélyebb
tagot
az ide mint az homok-
scheint. Wir erwáhnen, dass die Cephalopoden
dieser Fauna
von E. MOJSISOVlcs in seinem jüngsten, über die Hallstatter Kalke geschriebenen grossen Werke (Wien, 1893) mitbeschrieben worden sind. Der Lias besitzt in den West- Karpathen Jiche Verbreitung Ablagerungen b
Adnether-
eine ziem-
und sind daselbst in den hieher gehörigen
sowohl die Grestener
und Hierlatzkalke
Schichten.
vertreten.
als auch die
Das tiefste
.
Glie
d
kövek képezik, melyek homokos meszekbe mennek át, a. melyekben crinoidákon és belemniteseken kivül gryphaeákat
wird
is észleltek.
niten auch Gryphzeen beobachtet wurden. Hier haben wir es daher mit dem Grestener Typus zu thun. Ueber diesen.
Itt tehát
a gresteni
typussal
volna dolgunk,
Ezen rétegek, vagy pedig közvetlenül a kösseni rétegek felett az a Kárpátokban olyannyira elterjedt ugynevezett foltos márgák
következnek.
Ritkábban
jelentkeznek
azután.
von Sandsteinen
Kalke übergehen,
gebildet,
in denen
die allmáhlig
ausser Crinoiden
in sandige und Belem-
oder aber auch unmittelbar űber den Kössener Schichten folgen dann die in den Karpathen so sehr verbreiteten, -1
Magyarors{ág földtani vis~onyainak rövid
Kurze Übersichider geoZog.Verhiiltnisse der Lander der ung. Krone.
uáilaia.
helyenként vörös adnethi meszek, vagy brachiopodatartalmú h ierlatz-meszek is. talált kövületek
A foltos márgában benne
többféle
arra utalnak,
hogy
liasbeli szintáj képviselve van, mert mig egy-
részt p. o. Próna vidékén ezekben az Arietites
Nodotianus
sogenannten
bunten Mergel. Seltener zeigen sich ferner die
roth en Adnether
az Alacsony-Tátra
von einander
comrnune,
(Leisceras)
Lythense
és Stephanoceras
melyek a felső lias jelenlétére
mutatnak.
A jura a szóban forgó területen csak igen alárendel ten van kifejlődve s csak a legritkább esetekben szolgáltatott kövületeket. Homokos crinoidatartalmú crinoidákkal
meszek és mészpalák,
meszek , vörös gumós szarukődús
és belemnitekkel,
táblás kifejlődésű juráját.
fehér vagy vörös
s azok fölött világos szürke,
meszek aptychákkal,
A krétasystéma
nagy
elterjedését
alkotják területünk különösen
tos márgák
neocombeli
fellépésének
köszöni; ezek felett pedig magasabb mészkövek és márgák települnele
képviselvén.
meszek,
része és a neocom
a fol-
aptychapalák osztályt
spheerosiderit-márgák
worden
is ki vannak fejlődve, melyek cenoman-
Fossilien
N odotianus
und Ar. raricostatus
gefunden
sind, die zwar auf den unteren Lias, doch auf zwei recht
entfernte
Niveaux
hindeuten,
wurden
andererseits von der N ordseite der Alacsony-Tátra solche Formen angeführt, wie Harpoceras (Leisceras) Lythense und Stephanoceras commune, die für das Vorhandensein des oberen Lias sprechen. Die Juraformation ist in dem in Rede biete bIos sehr sparlich
vertreten
stehenden
und lieferte
Ge-
bIos in den
allerwenigsten Fallen Versteinerungen. Der Jura wird auf diesem Gebiete durch sandige Kalke und Kalkschiefer, weisse und rothe Crinoidenkalke,
führende
Kalke mit Crinoiden
rothe, knollige, hornsteinund Belemniten,
und über
denselben durch lichtgraue plattige Aptychenkalke gebildet. Das System der Kreide verdankt seine grosse Verbreitung nameritlich dem Auftreten der zum Neocorn gehörigen Theile der Fleckenmergel, chenschiefern.
A kis Fátra északibb részében a neocommárgák és a magasabb niveauju krétameszek és dolomitok közt még a
gefundenen
deuten darauf hin, dass in ihnen mehrere N iveaux des Lias vertreten sind, denn wáhrend einerseits z. B. bei Próna die Arten Arietites
.mint a H arpoceras
Kalke, oder aber auch die brachiopoden-
reichen H ierlatzkalke. Die in den Fleckenmergeln
és Ar. raricostatus találtatott, melyek ugyan az alsó liasra utalnak, de ennek két egymástól távol eső szintájára ; addig északi oldaláról oly alakok is idéztetnek,
51
so wie auch den neocornen Apty-
Ueber diesen folgen dann eine höhere Etage
bildend Kalke und Mergel. Im nördlichen Theile der Kis-Fátra
sind zwischen den
neocomen MergeIn und den Kreidekalken und Dolorniten hőherer Etagen noch die Spferosideritmergel ausgebildet,
Alacsony- Tátra és a vele északnyugat felé szomszédos vidéken a Revuca területén s a Vág felé tek vő részekben a foltos
die als zum Cenoman gehörig betrachtet werden. Es muss noch erwáhnt werden, dass auf dem von der AlacsonyTátra und dem ihr NW-lich benachbarten Gebiete, in der
márgák
Revuca-
belieknek
tekintetnek.
Megemlítést
felett még egy sajátságos,
érdemel még,
vékonyrétegzésű
hogy az
mész-
und Vág-Gegend
über
den Fleckenmergeln
noch 4*
Magyarors{ág
földtani
vis{onyainak
rövid várlala.
Kurze
márga-csoport következik, mely gyéren előforduló zárványai alapján a gault legfelső rétegei veJ vagy a cenoman legmélyebbjeivel és ennélfogva az előbb mondott sphserosiderit márgákkal is volt kapcsolatba hozható. Végre még a sipkovi (falu Nyitramegye baáni járásában) márga említendő, mely a krétakoru chocsdolomitban betelepüléseket képez.
A krassá-seorenvi hegységben különösen két fővonal mentén lépnek fel a mesozoos lerakodások. Egy keleti ben, mely Karánsebes tájáról délnyugati irányban Orsova, Szvinyicza és Berzászka vidékére huzódik le, ott a Dunán átkelvén, s egy nyugatiban, mely Resiczánál kezdődik s déldélnyugati irányban a Duna felé vonul, a melyet Moldova és Alsó-Lyubkova közt elér. Nevezetesen a keleti vonulat az, mely többszörösen akként osztódik meg. hogya mesozoos lerakodások mintegy összekapcsolólag a két fővonal közt szerepelnek, mint p. o. a krétavonulat Ó-Sopot és Alsó-Lyubkova közt. Trias-képződrnények, még pedig a kagylómész lerakodásai, e hegységben Szászkabányánál vannak BÖCKH J. Jeletei nyomán (Spirigera trigonelIa, Ceratites n. sp. stb.) kimutatva. A K-i vonulatban kifejlődött quarzitos conglomerátos homokkövek (pregeda-homokkő) stratigrafiai helyzetüknél fogva rét iai koruaknak tekintetnek, és úgy látszik, hogya Ny-i és K-i vonulatban fellépő liaskoru rétegek is legfekvőbb részükkel szintén már a rétiai korba leérnek. A Jias, mely - mint az imént említve volt, úgy a keleti, mint a nyugati
'.<
Übersictü der geolog. Verhiiltnisse der Lander der ung. Krone.
53
ein eiaenthümlicher Complex eines dünngeschichteten ~ . Kalkmergels foJgt, welcher auf Grund seiner spárlich vorkom menden Fossilien mit den obersten Gault- oder abel' mit den untersten Cenoman-Schichten, und demzufoJge auch mit den früher erwahnten Sphcerosideritmergeln in Verbindung gebracht werd en konnte. Endlich ist noch der Merzel von Sipkov (Dorf im Com. Nyitra) zu erwáhnen, ~ . weicher Einlagerungen in dem der Kreide angehöngen Chocsdolomit biJdet. Im Krasso-Seörenyer Gebtrge treten die mesozoischen Ablagerungen besonders in zwei Hauptzügen auf. In einem östlichen, weIcher au') der Gegend von Karánsebes sich bis in die Gegend von Svinyicza und Berszászka herabzieht und daselbst die Donau übersetzt und zweitens in einem westlichen , welcher bei Resicza seinen Anfang nimrnt und in SSW-licher Richtung zur Donau streicht und dieselbe zwischen Moldova und Alsó-Lyubkova erreicht. Besonders ist es der östliche Zug, welcher sich öfters derart zersplittert, dass einzelne Theile desselben wie Verbinduncselieder zwischen den beiden Hauptzügen auftreten, o ~ wie es z. B. auch der Kreidezug zwischen O-Sopot und Alsó-Lyubkova zeigt. Triadische Ablagerungen, und zwar die Schichten des M uschelkalkes, sind in diesem Gebirge von J. BÖCKH auf Grund von Fossilien (Spirigera trigonelIa, Ceratites, 11. sp. u. A.) nachgewiesen worden. Die im östlichen Zuge zur Entwicklung gelangten conglomeratischen Q uarzitsandsteine (Pregeda-Sandst.ein) werden zufolze ihrer stratigraphischen Position als rhátisch betrachtet und es scheint, dass sowohl die im W-lichen, als auch im O-lichen Zuge auftretenden Liasablagerungen mit ihren Liegendschichten ebenfalls bereits in das rhátische Syr
Magyarország földtani vis{onyainak
54
rövid
Kurze
uáslala.
sten\ hinabreiehen.
vonulatban ismeretes, széntartalma folytán a hegységet alkotó lerakodások egyik legfontosabb tagját képezi. Keleten a gresteni rétegek kifejlődésében mutatkozik, van benne az alsó és középső lias.
walint wurde,
Der Lias, welcher
sowohl im östliehen,
Zuge bekaunt ist, bildet
s képviselve
lerakodások
ellenben közép-liaskoruak.
jerlak-aninai,
blakband-et
is tartalmazó
bitumenes
Glieder
an Kohlenflötzen
der Ablagerungen
die-
Zum unterén
Lias gehören
sowohl
der untere,
die Kohlenvorkommen
als von
Domán und Stájerlak-Anina, ebenso wie aueh das von Faezamáre; die Kohlenflőtze von Berszászka dagegen liegen
A stápala (olaj-
bereits im mittleren Lias. Die
pala) a felső liast látszik - legalább részben - képviselni, Domán táján pedig foltos márgákban kövületek nyomán (H arpoeeras bifrons stb.) biztosan sikerült a felső liast kimutatni ..
als aueh im westlichen
Im Osten zeigt sieh der Lias in Grestener
Entwieklung und ist in demselben mittlere Lias vertréten.
széntartalmu
wie bereits zuvor er-
seines Gehaltes
hal ber eines der wiehtigsten ses Gebirges.
Az alsó liashoz tartoznak a dománi és stájerlak-aninai, valamint a Faezamáre melletti szénelőjövetelek ; a berzaszkai
55
Úbetsichi der geclog. Yerbdltnisse der Ldnder der ung. Krone.
sehiefer) von Stájerlak-Anina, "
bituminösen
Sehiefer
die aueh zwisehen
(Oel-
gel ager te
Blaekbands führen, seheinen wenigstens zum Theil den oberen Lias zu reprásentiren. Bei Domán ist es dagegen gelungen in den daselbst befindJiehen Fleekensehiefern auf Grund von Petrefaeten (Harpoeeras bifrons u. A.) den oberen Lias sieher naehzuweisen.
Az alsó dogger környékén
van kifejlődve,
tályát a palás agyagmárga rétegek
képviselik,
álló Gryphaea-
Stájerlak-Anina
legjobban
hol alsó s egyúttal képezte Neaera
melyekre
és Jabalcsa legalsó osz-
vagy Opalinus-
aztán a főleg mészmárgából
vagy Murehisonae-rétegek
A Stephanocer as H umphriesianum dogger erinoidás és braehiopodás,
telepednek jellemezte
rá. középső
néha bitumenes és gumós,
vagy pedig quarzszemes mészkő, sőt Orsován avaskapunál mészpala által van képviselve.
Der untere Dogger ist am besten in der Gegend von Stájerlak-Anina und Jabalcsa entwiekelt, wo dessen untere und zugleieh unterste Etage dureh die sogenannten Nerera oder Opalinus-Mergelsehiefer vertreten werden, über denen dann die hauptsachlich aus Kalkmergeln bestehenden phseen- od er Murchisonse-Schichten folgen.
Der dureh Stephanoeeras H umphriesianum charakterisirte mittlere Dogger wird dureh crinoiden- und brachiopodenführende, mitunter auehbituminöse oder aber quarzkörnerháltige Kalke, beim Eisernen treten.
A felső doggert talmazó mészkövek
vörös, eephalopodákatelég képezik, az úgynevezett
bőven tarklausrétegek
Gry-
Thore
sogar
dureh
und knollige, ja bei Orsova Kalksehiefer
ver-
Der obere Dogger wird dureh rot he, reiehlieh cephalopodenführende Kalksteine, in Form der sogenannten Klaussehiehten
reprasentirt,
die bei Svinyieza die bekannte
Magyarors{ág
)6
földtani
})is{onyainak
rorid })á{lata.
Kurze Übersichi der geolog. Yerballnisse der Lander der ung;. Krone.
alakjában, melyek Szvinyiczán az ismert faunát -1< szolgáltafták. Ezen rétegeket különben e hegysé~ még egyéb pontjair~1 is ismerjük. Alattuk úgy Szvinyiczán, mint tovább északra hegységben, többnyire vörös crinoida-mészkő települ, melyben brachiopodák, ritkábban cephalopodák is szerepelnek, s me ly még szorosan a klausrétegekhez csatlakozik. A cephalopodatartalmú klausrétegek felett a hegység déli részében, de csak elvétve posidonomya tartalmú márgás palák figyelhetők meg, melyek a callovienhez tartoznak. Szvinyiczánál közvetlenül a klausrétegeken települve vörös, gyakran szarukő-gumós mészkövek következnek, melyek aptychusokon kivül egyéb tithonkoru kövületeket szolgáltattak, többek közt a Terebratula (Pygope) dlphya-t is.
f
Az erdélyi nyugati határszéli hegységben az alsó trias (werfeni pala) nagyelterjedéssel bir; ugyanezen képződmény fellép a guttensteini mész társaságában az ország keleti hegységében is. A krassó-siorenyi hegység nyugati vonulatában bitumenes szaruköves mészkő és márga, valamint tiszta szarukőpadok is lépnek fel, mely lerakodásokat a bennök előfordult Harpoceras punctatum és Stephanoceras macrocephalum calloviennek felismertek. Ugyane vonulatban a többé-kevésbbé szaruköves mészkőből és vékonyréteges márgából álló malm-lerakodásokon belől az oxford-emelet Aspidoceras perarrnatum-mal és Perisphinctes plicatilis-szel, valamint az Aspidoceras acanthicum-szintáj is (Aspid. ruppelense, Perisph. polyplocus
* loceras Lytocera
Stephanoceros ferrifer,
rectelobaturn,
psilodiscus,
Adeloides,
stb.
Perisphinctes
Ymir,
Brongniarti,
procerus,
Oppelia
Phylloceras
fusca,
Fauna -1< lieferten. Diese Schichten sind übrigens au ch noch von anderen Punkten dieses Gebirges bekannt. Unter ihnen sind sowohl bei Svinyicza, als au ch weiter N-lich drinnen im Gebirge, zumeist rothe Crinoidenkalke gelagert, in denen man Brachiopoden, seltener auch Cephalopoden findet und die sich noch eng an die Klausschichten anschliessen. Ueber den cephalopodenführenden Klausschichten aber könneti wir im südlichen Theile des Gebirges, bios sparlich posidonomyenführende, mergelige Schiefer beobachten, die dem Callovien angehören. Bei Svinyicza folgen dann unmittelbar über den Klausschichten rothe, haufig Hornsteinknollen enthaltende Kalke, die ausser Aptychen- au ch noch andere Tithon-Arten geliefert haben, u. A. auch die Terabratula (Pygope) diphya. Im westsiebenbürgischen Grenzgebirge hat die untere Trias (Werfener Schiefer) eine grosse Verbreitung; und eben dieselben Ablagerungen treten in Verbindung mit Guttensteiner Kalk auch im östlichen Gebirge dieses Landestheiles au f. Im westlichen Zuge des Krassá-Siőrenrer Gebirges treten bituminöse, hornsteinführende Kalke und Mergel, ebenso .auch reine Hornsteinbánke auf, die auf Grund der in ihnen gefundenen Harpoceras punctatum und Stephanoceras macrocephalum als dem Callovien zugehörig betrachtet werden. In eben diesem Zuge konnte innerhalb der aus mehr-weniger hornsteinführenden und dünngeschichteten Mergein bestehenden Ablagerungen des Malm auch die Oxford-Stufe mit Aspidoceras perarmatum und Perisphinc-
Hap-
mediterraneum,
S7
* Ieeeras
Stephanoceros
ferrifer,
Lytoceras
rectelobatum,
psilodiscus,
Adeloides,
u. A.
Perisphinctes
Yrnir,
Brongniarti,
procerus,
Oppelia
Phylloceras
fusca,
Hap-
mediterraneum,
Magyarors~ág földtani
vistonytunak:
rövid váslata.
Kurze Übersicht der geolog. Verhálinisse der Lander der ung. Krone.
59'
I
stb.) ki volt mutatható,
de Diceras
Tithonkoru cephalopodák melletti Predett-fensíkon
arietinum
(Perisph. szürke
is találkozott-
colabrinus stb.) az An ina. gumós márgás mész-
kőben fordulnak elő, az Aninától K-re (Cseresnaja tájon) fellépő tiszta fehér tithon mészkövet pedig brachiopodák jellemzik.
tes plicatilis,
eberiso wie auch die Aspidoceras
Etage (Aspid. ruppelense, gewiesen gefunden.
a tithon vörös mészkövére világos, szarukőves
tatott benne (Bériasien). A következő lerakodások
kékes-szürke
vagy meszes pa-
lák, s ezek az úgynevezett rossfeldi rétegeknek (középne ocom) felelnek
meg, minthogy
Az erre következő ritkábban
ezek cephalopodáit
szintájban mutatkozó világos-szürke"
zöld, nem igen vastag márgák
cephalopodák
tartalmazzák.
a bennük
talált
alapján az északnyugati Kárpátok ugynevezett
wernsdorfi rétegeivel
hozatnak párhuzamba
s ezekkel együtt
a barrémienbe állittatnak. A nyugati vonulatban
a kréta hatalmas lerakodásokban
lép fel, alúl kiválóképen
mészkövek
rein weisse
sziklavonulatot
Bennük
igen gyéren
foraminiferákon
alkotvan.
ropparit
szerves zárványok
fordulnak elő s a fedöbb
részekben
kivül csak itt-ott figyelhetők
csak
jelentkező
meg brachio-
podák, requienia-féle átmetszetek és kőmagvak, s helyenkint szaporábban korallok is. ' Alsó részükkel e korallos kifejlődésű mészsziklák a felső jurába nyúlnak vissza. egy változatos, de túlnyomóan mészkőből
A.) nach-
durch
Brachiopoden
wird.
Im O folgen auf die rothen Kalke des Tithon hornsteinführende
Kalke und Kalkmergel,
lichte,
die dem unteren
Theile des Neocom angehören, da unter anderen auch ein H oplites Boissieri in ihnen gefunden wurde (Bériasien]. Die nun hierauf folgenden AbJagerungen graue Kalke Rossfelder
oder kalkige
Schichten
Schiefer,
sind bláulich-
die den sogenannten
(Mittel-Neocom)
entsprechen,
deren Cephalopoden führen. Ueber diesen sind dann lichtgraue,
seltener
da sie
grünliche,.
nicht sehr machtige Mergel abgelagert, die auf Grund der in ihnen gefundenen Fossilien mit den sogenannten Wernsdorfer Schichten
der NW-lichen
Karpathen
in Parallele
zugerechnet
Im westlichen Zuge tritt die Kreideformation
wurden .. als mach-
tige Ablagerung auf. Zu unterst liegen besonders Kalke, die auffallende Felsenzüge bilden. In ihnen wurden organische Reste bios sehr wenig gefunden ihrerfi Hangenderen
auftretenden
und mit Ausnahme Foraminiferen
der in
kann man
bIos nur hie und da Brachiopoden, Durchschnitte und Steinkerne von Requienien und stellenweise etwas liautiger auch Korallen
Emészkövekre
Tithonkalk
gestellt, und mit diesen dem Barrérne szerepelnek,
u.
Predett- Plateau vorkommende graue, knollige, mergelige Kalkstein, wáhrend der von Anina O-lich (bei Cseresnaja) charakterisirt
Keleten
polyplocus
werden ; auch wurde darin Diceras arietinum Tithonische Cephalopoden lieferte der auf dem
auftretende
mészkő és mészmárga települ, mely a neocom alsó részéhez tartozik, minthogy többek közt Hoplites Boissieri talál-
Perisph.
acanthicum
beobachten.
Mit ihren unteren Schichten reichen diese korallin ausgebildeten Kalkfelsen bis in den oberen Jura zurück. Auf diese Kalksteine
folgt dann ein sehr abwechslungs-
vo
Magyarors~ág földtani
és márgából
álló csoport
márgásabb
természetű,
visionyainak
Kuric Úbersichi der geolog, Yerluilinisse der Lander der ung. Krone.
rövid vá~/ata.
következik,
mely egészben
és urgo-aptien
véve
kifejlődésű.
reicher, doch vorwiegend
men Foraminiferen
Requieniák,
die Orbitulinen
meglehetős
ben gyakran láthatók, rétegekben
nagyok
az orbitulinák
is, némely réteg-
pedig inkább a márgás
mutatkoznak.
Lithothamniumok
szintén
koriak, ugy korallok is, helyenkint sphaerulitesek
Lytoceras
telepednek
Sacya,
igen gyaés ostrigák,
sem hiányzanak.
Az urgo-aptien-mészkőre álló rétegek
főleg homokkőből rá. Ezen rétegek,
Crioceras
ismeretes
(Ancyloceras)
és márgából a melyekben
Matheronianum,
krétakoru
lerakodásoknak
felel-
nek meg. Keleten,
a Pojána Ruszka felé közeledve, homokkövek
jelennek meg, melyek már az alsó krétakoru
kárpáti homok-
kővel párh uzamosíthatók. Az alsó lias kivált Brassó vidékén van szépen kifejlődve Holbák, kövületen
Keresztényfalva
foltok ban található határszéli
és Volkány vidékén,
kivül kőszéntelepek
A juraképződmény
a hol számos
is fordulnak elő.
besonders
sofort in die Augen springen.
mitunter sogar ziemlich grosse,
sind in gewis-
t. i. a
«
érczhegységben, Bihar
II
a nyugati
kristályos hegytömzse
nyugati oldalán, valamint az ezen hegytömzs délkeleti oldalát
sind mehr
Lithotharnnien zeigen sich in einzelnen Sch ich ten ebenfalls sehr háufig, sowie auch Korallen, ferner stellenweise
Ueber den Urgo-Apt-Kalken aus Sandsteinen
und Mergein
lagert.
Es sind dies jene
Sacya,
Crioceras
haben
bestehende
Schichten,
(Ancyloceras)
fehlen
mitunter
sich vorwiegend Schichten
abge-
in denen
Lytoceras
Matheronianum,
Sequoia
Reichenbachi u. A. vorkommen und die demzufolge dem Gault oder bereits theilweise dem Cenoman angehören und zugleich die allerjüngsten im Krassó-Szörényer Gebirge bekannten Kreide-Ablagerungen darstellen. Wenn wir uns N-lich finden
wir Sandsteine,
Kreide werden
angehörigen konnten.
der Pojana-Ruszka
die bereits
mit den
Karpathen-Sandsteinen
naherri,
so
der unteren verglichen
Der untere Lias ist besonders in der Gegend von Brassó (Kronstadt) bei Holbák, Keresztényfalva und Volkány schön entwickelt, wo ausser zahlreichen auch Kohlenftötze vorkommen.
egymástól elszakított kisebb-nagyobb
az erdélyi
hegységben,
(Patellinen)
Sphseruliten und Ostreen, und schliesslich selbst Kohlenspuren nicht.
Sequoia Reich~nbachi stb. fordulnak elő, gault-, vagy már részben cenomankoruak és a legfiatalabb, a krassó-szörényi hegységben
Requienien,
zahlreich vor, unter welchen
sen Schiohten ebenfalls zu sehen; die Orbitulinen auf die mergeligen Schichten beschrankt. egyes rétegekben
s olykor szénnyomok
und Mergel beste-
hender Complex, welcher im Ganzen mergeliger Natur ist und in der Ausbildung des Urgo-Apt auftritt. In diesem korn-
Itt foraminiferák bőségesen fordulnak elő, s köztük különösen az orbitulinák (pateliinák) tűnnek fel azonnal. olykor
aus Kalkstein
6r
Die Juraformation
ist im siebenbürgischen
Petrefacten Erzgebirge
in von einander gerissenen grösseren oder kleineren ebenso auch an der westlichen anzutreffen;
an der SO-Seite
Partien,
Seite des Bihar-Gebirges.
dieses letzteren krystallinischen
határoló
Ma{',yarors~ág földtani
uiszonyainak
szirtvonulatokban
és a keleti
a nagy-hagymási a nagy-hagymási
és persányi hegységben
és a Bucsecs-hegyen
rövid uáaloia.
lép fel, s kiváló faunát ~ .
tartalmaz. A felső jura többnyire fehér vagy világos-vörös mészkövekből áll s igen gazdag faunát i
foglalják
Nagy-Hagymás
csúcsán,
Fehér-
Gebirgen
als Klippenzug
kőzetei
Erdély legszélső
összefüggő
keleti
szegé-
Kárpáthegységet
tömegben
jelennek
bei Nagy-Hagymás
und
Persány.
Gebirge
6)
O in den Der
braune
beim Vörös-
oder
Gyilkostó und am Bucsecs bei Brassó auf, wo derselbe eine bemerkenswerthe Fauna i< beherbergt. Der obere Jura besteht enthalt
zumeist aus weissen oder lichtrothen Kalken ebenfalls eine reiche Fauna,i
des Nagy-Hagymás,
mező (im Csiker Gebirge). Die Gesteine des Kreide-Systemes bürgen
meg.
und schliesslichim
Jura tritt im Nagy-Hagymáser
Öcsém tetején,
el, hol a tulajdonképeni
.alkotva hatalmas,
Übersichi der geolog. Yerhdlinisse der Lander der ung. Krone.
Gebirgsstockes
hegylánczolatokban,
hegységekben. A barna jura a Vörös- vagy Gyilkostónál
Brassó vidékén
•
Kutze
den östlichsten
eigentliche
Rand
Gebirge
der
des
am Fehér-
nehmen
Landes
Karpathen
und am
in Sieben-
ein,
wo sie das
bildend,
Massen auftreten. Kreide (Neocom) besteht
grossen
111
zusamrnenhangenden
Az alsó krétaképződmény (neocom) mészmárgából és caprotinarnészkövekből áll (Caprotina Lonsdalei, Radiolites
geln und Caprotinen
neocomiensis). A felső
lites neocomiensis). Die Ablagerungen
hegységben
krétaképződrnény van kifejlődve
egy hatalmas utóbbi
homokkő-
helyenkint
kivált
a nyugati
határszéli
és áll hippuritrnészkövekből és márga-rétegcsoportból,
széntelepeket
is tartalmaz
Die untere
Grenzgebirge
mely
wo dieselben
aus Hippuritenkalken
(Nagy-Baród,
Sandstein-
onelIa gigantea
entspricht
sp.
letzterer
Bihar).
Ferrii,
Meriani,
Modiola
domya
Heraulti,
clavellata; phum,
Diceras
Peltoceras
tortisulcatum
stb.
Disaster
analis,
globata,
cuneata,
és
granulata;
canaliculatus
Rhynchonella
bullata
Pleuromya
concatenata
Pleurotomaría
Beletnnites
** theis,
ovális, Terebratula
tenuistriata
testa;
spincsa
és dorsoplicata; ; Myopsis
Goniomya
Stephanoceras
Jurassi;
proboscidea
Phola-
;
Trigonia
Deslongchampsi,
dimor-
stb.
arietinum
és Lucii;
annulare,
Perisph.
*
és RhynWaldheimia
nella
concatenata liculatus
Haploceras plicatilis,
Erato,
Oppelia
Haploceras
flexuosa
**
carach-
és Phylloceras
theis,
machtigen
bestehen,
welch'
énthált (N agy- Báród enthaltene
jener der Gosau-Schichten. die Actaeonella
Fauna
In grosser gigantea
und
sp. ovalis,
Disastcr globata,
Pleuromya
et testa;
maria granulata;
entwickelt,
und einem
Die in diesen Schichten
Terebratula
Modiola cuneata,
Radio-
sind besonders
des Landestheiles
sich darunter
Collyrites
Ferrii,
Kreide
auch Kohlenflötze
vollstándig
eine Omphalia Collyrites
Lonsdalei,
und Mergelschichten-Complex stellenweise
Zahl befindet
*
der oberen
im westlichen
im Com.
chonella
(Caprotina
és
Biharmegyében). Faunája teljesen megfelel a gosau-rétegekben előfordulónak. Nagy mennyiségben van benne az Actaeés egy Ornphalia
Kalken
aus Kalkrner-
anális, bullata
tcnuistriata
Goniomya
Stephanoceras
Rhynchonella
spinosa
et dorsoplicata;
és Rhyncho-
Waldheimia
Meriani,
; Myopsis J urassi ; Pholadomya
Heraulti,
proboscidea
; Trigonia
Deslongchampsi,
clavcllata;
dimorphum,
Pleuroto-
Beletnnites
cana-
u. A.
Diceras
arietinum
et
Peltoceras
annulare,
Perisph.
tortisulcatum
u. A.
Lucii ; Haploceras plicatilis,
Erato,
Oppelia
Haploceras
flexuosa
carach-
et Phylloceras
Magyarors{ág
[oldiani
vis{onyainak
A mesozóos éra eruptiv közeteí.
Die Eruptiv-Gesteine
MeLaphyr kisebb kitörések ben a Kis-Kárpátokban fel. Tetemesebb
kifejlődéssei
azonban
az alacsony
Tátra.
észak-keleti részében és annak ágazataiban fordul elő. Minthogy az alacsony Tátra melaphyrjai a dyashoz tartozó vörös homokkövek, között
valamint
fordulnak
legalább
a fölöttök
elő, valószinű,
részben
már a triasba
következő
Melaphyr
lép
palák
werfeni
hogy ezen eruptiv kőzetek
kleinen
Karpathen
der Alacsony-Tátra und
den
darüber
Im Comitate Viganvár
áttörve.
ner Schichten
A diabas nagyobb elterjedésben különösen az erdélymagyarországi határhegység déli részében, a Febér-Kőrös és a Maros völgyei közt fordul elő. Számos feltörés észlelhető
gebirges,
továbbá
Maros
a persányi határán,
hegységben
valamint
is.
Ezen eruptiv
észleletek
szerint közvetlenül
jura) lerakodásának
Brassó és N.-Küküllő
Krassó-Szörénymegye
járásában
kőzetek
az utóbbi
a strambergi
ideje előtt törtek
vor.
in kleineren In grösserer
továbbá
hegységben
rothen
folgenden
Werfener
Schiefern
südlichen
me-
helyen
mészkő
tett
(legfelső
a felszinre.
Baranya
können
durchbrechend,
zwischen angetroffen.
tapasztalhatjuk.
dem
Orte Werfe-
Diorit beobachten.
der Fehér-Kőrös Durchbrüche
sind nach den an letzterem
Die Diabase
werden
und der
kommen
fer-
Pojana-Ruszka, zu beobachten
oftmals durch
Aug-itporphyre verCornitate,
weiters im Tordaer und Toroczkóer Gelegenheit haben.
Baranyaer
Comitate
Endlich sind aus der
geworden.
Orte gemachten
VOl' der Ablagerung der zu Tage aufgebrochen.
treten, wie wir dies im Krassó-Szörényer
ben,
Krassó-Szörénymegyében
bei
Gesteine
ner im Persányer Gebirge, an der Grenze derComitate NagyKüküllő und Brassó, eben so wie auch im Teregovaer Stuhlbezirke des Krassó-Szörényer Comitates vor. Diese 'eruptiven Gesteine
a ,
wir
typischen
Zahlreiche
Trachrdolcnte
körül;
vorkom-
die untertriadischen
den Thalern
porphyre,
és Ujbánya
Sandsteinen
wird in grösserer Verbreitung besonders im Theile des ungarisch-siebenbürgischen Grenz-
Végre ismeretesek még az alsó kréta-korból augdporphyrok, trachrdolerdok és phonoldhszerű koeetek BaranyarnegyéSzászvár
aber wird
dyadischen
(S-lich von Abaliget),
Diabas
teregovai
sokszor augitporphyrok helyettesítik, Krassó-Szörényben, a Pojána-Ruszkában
a Torda-toroczkói
in den
Verbreitung
zwischen
Beobachtungen zufolge unmittelbar Stramberger Kalke (oberster Jura) A diabasokat mint ezt különösen
Durchbrüchen
dieses Gestein im NO-lichen Theile der Alacsony-Tátra und deren Ausláufern angetroffen. Nachdem die Melaphyre
Baranya megyében Viganvár mellett (Abaligettől D-re) tipusos dioritoi látunk az alsó trias felső werfeni rétegein
gyék
kornrnt
der mesosotschen Aera.
men, ist es wahrscheinlich, dass diese ernptiven wenigstens zum Theil schon zur Trias gehören.
tartoznak.
65
Übersichi der geolog. Yahalinisse der Lander der ung. Krone.
Kurze
rovid uáeiaia.
unteren
Kreidezeit
in der Gebirge
noch
Augd-
und phollolithartige Gesteine im zwischen Szászvár und Ujbánya hekannt
Im Krassó-Szörényer
Comitate
wurden
schliess-
66
Magyarors'{ág; földtani
viszony-ainak
pedig a nyugati szediment vonulat krétakoru Anina és Krassova táján pikritek törik áto
IV. HARMADKORI
Kurze
rövid váslaia.
IV_ TERTIA.RE
KÉPZÖDMÉNYEK.
A palreogén
A) Az eocaen-lerakcdások a magyar közép-hegységben tetemes kifejlődésben lépnek fel s bőségesen tartalmaznak kövületeket, kivált tömegesen nummulitokat. Az eocrenlerakódások e vidéken túlnyomólag tengeri mészkőből, márga- ésagyagból állanak. Felső, főleg mészkő és márgából álló részük, mely a felső eocsen vagy priabonai szintájnak felel meg tisztán tengeri lerakodás; a többi részük tulnyomólag tengeri, alárendelten féligsós- és édesvizi rétegekből áll s helyezkedése s faunája szerinta közép coerenhez (Parisien) tartozik. Az eoceen-sectió ezen a vidéken ipari tekintetben is nagyon fontos, minthogy az esztergom- budai hegységben legalul édesvizi lerakodásokkal kezdődik, melyek Doroghon, Tokodon, Sárisápon, Csolnokon, Nagy-Kovácsin és Szt.Ivánon, valamint a legujabb kutatások alapján Tata vidékén ís, vastag széntelepeket tartalmaznak. Buda környékén pedig a Szépvölgyben és a Kis-Svábhegyen nagyszerű kőbányákban a felső eoca-n-mészkővet fejtik.
FORMATIONEN.
Die tertiaren Ablagerungen lassen sich nach der Art und Weise ihrer Entstehung in sedimenrare und eruptive, .nach der Zeit ihrer Ablagerung aber in paleeogene und neogene Bildungen eintheilen.
üledékek.
A pa,lreogén lerakodások két sectióba foglalhatók össze, melyek általában mint eoceen és oligocren sectiók ismeretesek.
67
lich die Kreideablagerungen des westlichen Sedimentzuges bei Anina und Krassova durchbrechend Pikrite aufgefunden_
lerakodásait
A harmadkori képződmények keletkezési módjuk szerint üledékes és eruptiv-, képződési idejök szerint paleeogén és neogén koru képződményekre oszlanak.
I.
Übersichi der g;e%g;. Verhdltnisse der Lander der ung;. Krone,
I.
-,
Die palseogenen
Sedimente.
Die paleeogenen Ablagerungen körmen in zwei Sectionen zusammengefasst werden, die allgemein unter dern Namen Eocán und Oligocán bekannt sind. A) Die eocanen Sedimenie treten im ungarischen Mittelgebirge in bedeutender Ausbildung auf und erithalten reichlich Versteinerungen, namentlich massenhaft N ummuliten. Die Eocan-Ablagerungen werden in dieser Gegend vorwiegend aus marinen Kalken, MergeIn und Thonen zusammengesetzt. Ihre obere, vornehmlich aus Kalk und Mergel bestehende Abtheilung, welche dem oberen Eocán oder dem Niveau von Priabona entspricht, stelIt eine rein marine Ablagerung dar; die übrigen Theile dieser Ablagerungen bestehen aus überwiegend marinen, untergeordnet brackischen und Süsswasserschichten und gehören diesel ben sowohl ihrer stratigraphischen Position, als auch ihrer Fauna nach dem Mittel-Eocán (Parisien) an. Die eocáne Section besitzt in dieser Gegend au ch von industriellem Standpunkte aus betrachtet eine grosse Wichtigkeit, nachdem sie in der Gegend von Esztergom-Budapest zu unterst mit Süsswasserablagerungen beginnt, die bei Dorogh,
s*
\ 68
Magxarors~ág földtani
vis~onyainak
rövid vá~lata.
Kurze Übetsichi der geolog. Verhéiltnisse der Lander der ung. Krone.
Tokod,
Sárisáp.
ebenso
wie nach
Gegend Gegend
Csolnok , N agy- Kovácsi den neuesten
Kalksteine, fővonulatának
sectió nagy kiterjedésben
magyar részén az coesen-
vesz részt a hegység alkotásában
auch in der
von Tata machtige Kohlenftötze enthalten. In der von Budapest dagegen sind es die dei- eocánen die im Szépvölgy
grossen Steinbrüchen A Kárpátok
Szt-Iván,
und
Schürfungen
69
Auf der ungarischen zuges nehmen
und am Kis-Svábhegy
gewonnen
Seite des karpathinischen
Haupt-
der Eocán- Formation
die Gesteine
in
werden. an der
s az ottani ú. n. ifjabb kárpáti homokkő-területnek nagy része, az imitt-amott benne talált kóvületek (főleg nummulitok)
Zusammensetzung des Gebirges einen bedeutenderen Antheil und ist ein grosser Theil der dortigen sogenannten
szerint, minden esetre eocsen-koru,
jüngeren Karpathen-Sandsteinformation, auf Grund der hin und wi eder aufgefundenen Petrafacten (namentlich N umrnuliten) auf jeden FalI eocánen Alters, im engeren Sinne des
szűkebb értelemben véve.
Az észak-nyugati erdélyi határhegységben rétegek alatt, ezeknél nem kevésbé hatalmas
az oligocseneoceen-réteg-
sorozat terül el, mely legalább felső és középső részében sok helyen meglehetősen gazdag kövületekben. A felső coesen
Wortes.
ott tisztán tengeri agyagos vagy meszes márgák ból és mész-
Schichten
kövekből áll. Az alatta következő
cornplex, welehet wenigstens in seinem oberen und mittleren Theile an zahlreichen Punkten ziemlich reich an Fossi-
rétegsorozatban
a meszes
kőzetek alárendeltebbek, s itt inkább agyagos és részben conzlornerátszerű homokkövek játszszák a főszerepet. KözépD eoceen koru faunájuk főleg tengeri,
puhányok-,
mák- s foraminiferákból
álló.
hatalmas, főleg agyagos,
homokos és kavicsos padok válta-
kozó rétegsorozata környékén
A legalsó
echincder-
képezi, melyben -
közbetelepült
márgás
édesvizi csigák és charagyümöJcsökön
osztályzatot
igen
a felső részében Zsibó rétegekben
előforduló
kivül -
egyéb kővű-
letek eddig nem találtattak, s mely részben legalább valószinűlez D már alsó eoceenkorú. Kiemelendők még az ezen a vidéken a k özép-eoceen két színtájában előforduló, hatalmas és igen nagy kiterjedésű
gipsz-telepek.
befindet
Im NW-lichen sich unter
siebenbürgischen
den
daselbst
befindlichen
sehr máchtiger
ein ebenfalls
Grenzgebirge oligocanen
cocaner
Schichten-
1ien ist. Das obere Eocán besteht daselbst aus rein marinert thonigen und kalkigen MergeIn und Kalken. In der darunter liezenden Schichtenreihe werden die KaJksteine selteD ner, und hier spielen
mehr
die th on igen und theilweise
conglomeratartigen Sandsteine ist eine marine,
die HauptrolIe. Ihre mittelund besteht besonders aus
eocáne Fauna
Mollusken,
Echinodermen
Abtheilung
wird durch
abwechseld
thonigen,
und Foraminiferen.
Die unterste
einen sehr máchtigen, sandigen
zurneist
und schotterigen
aus
Banken
bestehenden Schichtencomplex gebiJdet, in weleber - mit Ausnahme der bei Zsibó in den in ihrer oberen Partie zwischengelagerten schnecken aufgefunden
Mergelschichten
und Charafrüchten wurden.
Dieser
enthaltenen -
sonstige
Süsswasser-
FossiJien nicht
SchichtencompJex
ist wenig-
Magyarorsxág
földtani
viszonraina«
rövid vá'{lata.
Kur;« Übersichi der ge%g. Verhiiltnisse der Lander der ung. Krone.
71
stens zum Theil wahrscheinlich eocan. Es sind ferner noch zu erwáhnen die in zwei Horizonten des Mittel-Eocán vorkom menden, machtigen und sehr ausgebreiteten Gypsban ke. Erdély déli határhegységének éjszaki tövében is, N agySzebentől délre, fordulnak elő Porcsesdnél kővületekben bővelkedő eocren-rétegek, de csak csekélyebb kiterjedésben , Horvátországban az ecceen-rétegek a pozsegai és Zrinyi hegységben, a Karstban Fiume körül, továbbá Veglia, Arbe és Pago szigeteken, valamint Dalmátországban is tetemes. vastagságban és terjedelem ben lépnek fel. B) Az oligocaen-sectió a magyar közép-hegységben,. különösen ennek keleti részében, a budai és esztergomi hegységben, tetemes kiterjedésben mutatkozik. E vidéken két főcsoportra oszlik, melyek a felső és alsó oligocren eme. letnek felelnek meg. A felső oligocren emelet ezen a vidéken részint tengeri.
részint féligsósvizi rétegekből áll. Az előbbiek nagy kiterjedésüek és tetemes vastagságuak Esztergom és Vácz vidékén, a hol túlnyomóan homokkőből és alárendeltebben vele váltakozó palás agyagrétegekből állanak s egyes rétegeiben puhánymaradványokat bőségesen tartalmaznak. A féligsósvizi rétegek, melyek az alsó osztályzatot képezik, locahs képződésüek s részint a hegység belső mélyedményeit töltötték ki, részint pedig annak éjszak-nyugati oldalán fordulnak elő, mig a hegység délkeleti szélén: Buda vidékén, már nem ismeretesek. Ezek váltakozó homokkő- és agyagrétegekből állanak s helyenkint mivelésre méltó széntelepeket is tartalmaznak (Mogyoróson, Csolnokon, Sárisápon, Szarkáson Eszter-
Auch im südlichen Grenzgebirge Siebenbürgens kornmen an dessen N ordfuss, bei Porcsesd, südlich von N agySzeben (Hermanstadt) petrefactenreiche Eocanschichten VOI' , doch besitzen diesel ben blos eine geringe Ausdehnung. In Kroatien treten eocane Schichten im Posezaner b und Zriny-Gebirge, im Karst bei Fiume, ferner auf den Inseln Veglia, Arbe und Pago, ebenso wie auch in Dalmatien in namhafter Máchtigkeit und Ausdehnung auf. B) Die Oligocdn-Seclwll tritt im ungarischen Mittelgebirge, namentlich in dessen O-liche~1 Theile im Gebirge bei Buda (Ofen) und Esztergom (Gran) in bedeutender Entwicklung auf. Dieselbe theilt sich daselbst in zwei Unterabtheilungen, die der ober- und unteroligocanen Stufe entsprechen. Die obere oligocane Stufe besteht in diesel' Gegend theils aus marinen, theils aus brackischen Schichten. Die Vorigen besitzen in der Gegend von Esztergom und Vácz (Waitzen) eine grosse Verbreitung und eine bedeutende . verticale Machtigkeit, und bestehen vorwiegend aus Sandstein und untergeordneter aus mit denselben wechsellagernden schieferigen Thonschichten; au ch sind einzelne ihrer Schichten an Fossilien sehr reich. Die brackischen Schichten, welche die untere Abtheilung bilden, sind blos locale Bildungen und füllen the ils die Binnenbecken des Gebirges aus, theils aber kommen sie an der NW-lichen Seite desselben vor, wahrend sie am Ostrand des Gebirges, bei Budapest schon unbe'kannt sind. Sie bestehen aus miteinander wechsellagernden Sand- und Thonschichten und enthalten
Magyarors{ág
gommegyében, megyében).
földtani
viszonyainak:
Zsemlyén Komárom-
Kurze Úbersichi der geolog. Yerháltnisse der Lander der ung. Kronc.
rövid váilaia.
,diesel ben
és Szápáron Veszprém
stellenweise
auch
abbauwürdige
73
Kohlenflótze
(bei Mogyorós, Csolnok, Sárisáp, Szarkás, im Comitate Esztergom, Zsemlye im Com. Komárom und Szápár im Com. Veszprém). Die
untere
Az alsó oligocsen emelet a magyar közép-hegységben nagy kiterjedésü. Rétegei megvannak ugyanis a Bakonyban (Szápáron, Csernyén stb.), a Vértesben (Puszta-
Schichten
Nánán),
(Puszta-Nána),
Esztergom
vidékén
(Doroghon,
Tokodon,
Eszter-
Mittelgebirge
Oligocan-Stufe
eine
grosse
an im Bakony in der
besitzt
Verbreitung.
(Szápár,
Gegend
im ungarischen Wir
treffen ihre
Csernye),
im Vértes
von Esztergom
(Dorogh,
gomban stb.) és Buda környékén, a hol a hegyvonulatokat körülszegélyezik, a Mátrában (Recskén) és a Bükkhegységben
Tokod, Esztergom) und in der Umgebung von Buda, wo sie das Gebirge rundherum umsáurnen, in der Mátra (Recsk),
(Diós-Győrött és Kis-Győrött). Ez az emelet itt mindenütt tisztán sósvizi rétegekből áll; faunajára nézve és petrografiai-
im Bükk-Gebirge
lag is lényegesen
különbözik
a felső oligoceen
(Diós-Győr,
hier überall aus rein marinen Schichten und unterscheiden sich diesel ben sowohl in Bezug auf ihre Fauna,
emelettől.
als au ch in petrographischer
lehetős
wiegend
tartalmaz apró foraminiferákat,
azon-
oberoligocánen .aus Sandstein.
derma-, különféle puhány- és halmaradványokat.
feren,
téglakészítésre
tályag). Az alsó oligocsen közelebbi
környékén,
Ide tartozik
használt agyag (kisczelli
alsó osztályzatát,
főleg márga
legalább
alkotja
(budai
Buda márga),
Beziehung wesentlich
Stufe. Ihre obere
Abtheilung
aus Thon (Klein-Czeller
kivül, habár átaljában aránylag ritkán, különféle nagyobb szerves zárványokat. mint levéllenyomatokat, korall-, echinoa Budán általánosan
Diese Stufe be-
steht
Felső osztályzata kivált agyagból. (kis-czelli agyag) és alárendelten homokkőből áll. Általánosan elterjedve és megmennyiségben
Kis-Győr).
lagerungen
Weit verbreitet
Tegel)
befinden
von der
besteht
vor-
und untergordnet sich in diesen Ab-
und auch in ziemlicher Menge kleine Forarnini-
doch finden sich ausserdem,
meinen verhaltnissmassig
selten,
wenn
auch im Allge-
auch noch grössere
nische Reste, wie Pflanzenabdrücke,
Korallen,
rnen,
Fischreste.
verschiedene
Mollusken
und
orga-
EchincderHierher
mely a fölötte következő kis-czelli agyaggal szorosan függ össze és ezéhez igen hasonló faunát tartalmaz. Kissé távo-
,gehört auch der in der Gegend
labb éjszak felé, Buda és Esztergom közt, tágas ővben,
Tegel). Die untere Abtheilung des Unter-Oligocán besteht wenigstens in der náheren Gegend von Buda hauptsachlich
éjszak-kelet
felé Vácznál a Duna
baloldalára
budai márga helyett egy petrografiailag
mely
is átcsap,
a
eltérő többé-kevésbé
zur
Ziegelfabrication
von Buda (Ofen) allgemein
verwendete
aus Mergel (Ofner Mergel), welcher
Thon
(Klein-Czeller
mit dem über ihm lie-
durva s részben igen kemény homokkőből álló lerakódás (hárshegyi homokkő) terül el, melyet Buda távolabbi kör- .
-eine áhnliche
nyékén, valamint Vácz mellett is a Nagyszálhegyen nagy kőbányákban fejtenek. Ez a homokkőképződmény szerves
schen Gfner
maradványok ban általában
tung bei Vácz (Waitzen) auch auf das linke Ufer der Donau
igen szegény;
a benne
(Buda
genden
Klein-Czeller Fauna
Tegel eng zusarnmenhangt énthalt.
Etwas
weiter
und auch
gegen. N, zwi-
Buda (Ofen) und Esztergom (Gran) tritt statt des Mergels als breite Zone, die in N O-licher Rich-
Magyarors~ág földtani
74 vidékén)
imitt-amott
oligoceenre
vis~onyainak
található'
rövid vá~/ata.
kövületek
Kurie Úbeisichi der geolog. Verluiltnisse der Lander der ung. Krone.
azonban
az alsó-
utalnak.
hinübersetzt,
ein theilweise
sehr harter
steinformation
ist an organischen
Resten
sehr arm; doch deuten die wenigen
A magyar neogén medenczét éjszakfelől ivalakulag körhosszu fővonulatában
csen és eocsen) lerakódások tetemes vastagságban
sectióknak
kiterjedésben
és igen,
die alttertiaren (Oligocan- und Eocánj-Ablagerungen
lépnek fel, itt azonban a kiképződésök
néven összefoglalt képződés nek
homokkő
nehéz különválasztása
és részletesebb
Éjszak- Magyarországon
keresztülvive
területén tagosítása
felette azonban:
még nincsen.
meiner Verbreitung rischen Mittelgebirge.
sectiót
Erdély
észak-nyugati
mes vastagságban s a fedüjében
határhegységében
és nagy kiterjedésben
következő
, hol tete-
a felszinre bukkan
neogén lerakodásokhoz
zik, melyek Erdély belsejét kitöltik. Főleg homokkő-,
csatlakoagyag-
lagerung
gehört
auf,
eine and ere, wie im ungabestehen
nam-
Karpathensandstein
wahrscheinlich
bekannte
Ab-
auch in dem auf Ungarn
entfallenden Theile des karpatbinischen Hauptgebirgszuges zum guten Theil dem Oligocan an. Die überaus schwierige und speziellere Sectionen
Durch
auf dem Gebiete
Fossilien gut charakterisirt
cane Section im NW-lichen wo dieselbe in bedeutender dehnung
Gliederung
ist bis jetzt in Oberungarn
zu Tage
der oligocanen
und
des karpathinischen noch
nicht durch-
finden wir die oligo-
Grenzgebirge Siebenbürgens, Machtigkeit und grosser Aus-
tritt und sich den in ihrem Hangenden
befindlichen neogenen Ablagerungen anschliesst, die das innere Becken Siebenbürgens ausfüJlen. N amentlich sind
pala, márga- és mészkő rétegek alkotják itt azon hatalmas rétegcsoportot, mely a felső-, közép- és alsó oligoczeenbe
es Sandsteine,
tartozik. A felső oligocsenhez számítandó
ten, welche
továbbá a rendkivül
Entwicklung
Diese Ablagerungen
wei terem Sinne cocaner
Trennung
megtaláljuk az oligoceen-
in unge-
lich aus sehr petrefactenarmen Sandsteinen, Thon- und Mergelschiefer. Diese unter dem Namen jüngerer oder in
Sandsteines geführt. által jól jellemezve
und sehr rnáchtiger
hier ist aber ihre Ausbildung
eocanen
Kövületek
auf das untere Oli-
In dem das ungarische neogene Becken bogenförmig umschliessenden langen Hauptzuge der Karpathén treten
roppant
a kárpáti
hie und da in der Ge-
Fossilien
(oligo-
bizonyára nagy része a Kárpátok fővonulatának Magyarországra eső területén is oligoccenkorú; az oligoccen és eoceen
im Allgemeinen
az óharmadkori
más, mint a magyar közép-hegységben. E lerakódások főleg kövületekben felette szegény homokkövekből, agyag- és márgapalákból állanak. Ezen fiatalabb vagy tágabb értelemben eoczen kárpátihomokkő
Umgebung
auch bei Vácz (Waitzen) am NagySteinbrüchen ausbeutet. Diese Sand-
gend von Buda zu findenden gocan hin. nyező Kárpátok
Sandstein (Linden-
berger Sandstein) auf, den man in der weiteren von Buda, ebenso szál hegy in grossen
7)'
Thonschiefer,
Mergel- und Kalksteinschich-
hier diese machtige Schichtenserie
zusammen-
Magyarors{ág földtani vis{onyainak
vastag széntelepeket dél . . e nyugati sarkában,
Kurze Übersichi der ge%g. Verhdltnisse der Lánder der ung. Krone.
rövid uázlaia,
tartalmazó zsilvölgyi H unyadmegyében.
Erd '1 ey
medencze
sctzen.
die dem
oberen,
angehört.
Zum oberen
machtige,
Kohlenfíötze
SW -lichsten
Ecke
mittleren
Oligocan
und
unteren
77
Olizocan o
ist ferner das ungewöhnlich
enthaltende
Zsilthaler
Siebenbürgens,
Becken
im Hunyader
in der
Comitate
zu reéhnen. Végre hiányoznak
Délmagyarország hegységeiben úgy az eoceen, mint az oligocren
z.
egyáltalában lerakódások.
pontusi-
az ezen rniocsen-
és levantei
emeletre.
a mi mediterrán-,
szokás
közül
és szarmata;
plioceennal a mi pontusi- és levantei ható, az ősemlősök alapján.
Südungarn
dass daselbst Ablagerungen
anbelangt,
felosztani : az örezebb
mig a fiatalabb
emelet
párhuzamosit-
so können
sowohl die eocanen, ganzlich fehlen.
2. Die neogenen
Nyugat-Európában
koru üledékeket 2 emeletre és plioceen-erneletre. Ezek
rnioceennal
constatiren, oligocánen
A neogén üledékek.
A neogén üledékek hazánkban és a szomszédos Ausztriában 4 emeletre osztatnak fel, jelesen a mediterrán-, szarrnata-,
Was endlich
wir blos
al" auch
die
Ablagerungen.
Die neogenen Ablagerungen werd en bei uns und im benachbarten Oesterreich in vier Stufen eingetheilt, und zwar in die
mediterrane,
sarmatische,
Stufe. In West-Europa 2
Stufen
getheilt:
pontische
werden
die Sedi mente
in die miocane
Von diesen ist die altere und dem Sarmatischen,
und levantinische dieser Zeit in
und die priocane Stufe.
Miocanstufe unserem Mediterran die Pliocánstufe daeezen unserer b b
pontischen
und levantinischen
auf Grund
der in diesen
Stufe gleichzustellen
Schichten
enthaltenen
und zwar Saugethier-
fauna. A)
A miocaen.
A mioczén kor elején a tőlünk medijelzett időben hazánk Kárpátok övezte
ierrán
eme/etnek
nagy
medenczéjét
közi-tengernek huzódott Európa zsiáig követhető.
tengerviz
volt része, derekán
borította,
s annak
mely a maitól jóval át be Ázsiába,
a Föld-
éjszakabbra
hol egészen
Per-
AJ
Das Miocdn. Zu Anfang der miocánen Zeit war das
von den Karpatheu terlandes
bedeckt, Meeres,
licher als das heutige hinübergezogen
A mediterrán tenger üledéke javarészben mokos rétegek váltakozásából áll. Találkozik egykorú
partok
mentében
valódi riffképződmény
agyagos hoazonban az is: az u. n.
grosse
Becken
in der von uns als mediterran
vom Meere landischen
umrandete
und bildete weJches durch
unseres
bezeichneten
VaZeit
einen Theil jenes Mittel-
sich um ein Bedeutendes die Mitte
hat, wo es bis nach
Europas Persien
nörd-
nach
Asien
verfolgt
wer-
den kann. Die Ablagerungen des mediterranen Meeres bestehen zum grossen Theil aus einer Wechsellagerung von thonigen. und sandigen
Schichten.
Doch
findet man an den einstigen
Magya/ws{ág
Jajtamész, különösen ségre,
földtani
meJy kitünő
építőkő
s a számos kőbánya
a lajtahegységbeJiek
E korban
ülepedtek
és az erdélyrészi
hatalmas
medenczékben
emelkedtek
nagy
krassó-szörény-,
között jelentő-
le a sáros- és máramarosmegyei sótömzsök;
egyes elzárt édesvizű
pedig az ásvány-szénképződés
tak meg s keletkeztek
Kur{c
rövid uáslata.
viszonyaitia):
a nógrád-,
zágrábmegyei
borsod-,
feltételei sopron-,
vol-
baranya-,
Übeisichi der geolog, Yethálinisse
Ufcrn auch echte Riffbildungen, namlich Lcythakalk, der einen sehr guten Baustein -dessen zahlreichen
Steinbrüchen
nen geschlossenen gungen
den sogenannten abgibt, und unter
sich diejenigen
Landestheilen
a paleeogén
korszakban
Süsswasserbecken
zur Kohlenbildung
waren
vorhanden
koru fossziliákat keket
tartalmazó
tufáikkaJ
szaporítják
a kort
forró övi alakok kal ; s ez oknál mediterrán
az üledé-
bol-Andesite, Andesite
kernak.
Lapugy,
Bujtur
(Hunyad
Zorlenéz
(Krassó-Szörény
Gazdag
typusa hasonló hozzá keve-
fogva nevezték lelőhelyei
m.), Nemesest, m.),
Szob
(Hont
el ezt
e faunának
ebenso
zu Tage,
und es entstanden
Nagy-
das mediterrane
genannt.
m.),
Hidas
gibt es bei Lapugy, Kostéj, Nagy-Zorlencz Hont),
Hidas
Grund
der Fauna
ranstufe. In
(Com,
Zusammenhang
megszakadt
der
Erhebung
sósvizű,
zártabb
der
Reiche
Bujtur (Com. Tolna),
schon Pyroxen-
diese
Eruptionen
auch
die Sedimente
Fundstellen
Rákos
zweiten
(Com.
des
der Alpen
der
Meeres
Nemesest, Szob (Com.
Pest)
ll.
A. Auf
in zwei Unterabtheilun-
: in die untere
Hálfre
Meeres Zeitalter
diesel' Fauna
(Com. Hunyad), Krassó-Szörény),
kann diese Stufe
werden
der
kevésbé
der
gefunden und Biotit-Amphi-
sch en Arten, der des gegenwartigen mediterranen áhnlich, und aus diesem Grunde hat man dieses
A mioceen kor második felében, az Alpesek emelkedése következtében az Oczeánnal való összefüggés nyugaton olyan,
Sopron,
eingeschwernmt wurden. Der Typus der Molluskenfauna der marinén Ablagerungen ist, mit Ausnahrne einiger Beimengungen von tropi-
gen geschieden
s keletkezett
wie auch stellenweise lieferten
die
Eruption
Tuffe, indem diesel ben zwischen
Kostéj,
(Tolna m.) Budafok (Pest m.) stb. A fauna alapján két alemeletet szokás megkülönböztetni: alsó- és felső-mediterrán emeletet.
Borsod,
Zeit begonnene
ferner
in einzel-
au ch die Bedin-
Trachyte hat im Mediterran seine Fortsetzung es gelangten in reicher Abwechslung Dacite,
fossilführende
A tengeri üledékek molluszka-faunájának a jelenkor Földközi-tenger molluszka-faunájához rődött
Die in der palaegeneu
megkezdődött
eruptiója a mediterrán korban folytatódik s gazdag változatosságban dacitok, biotit-arnphibol andesitek, valamint egyes helyeken már pyroxen-andezitek is törnek fel, s ezen
des Leytha-
gebildet;
Braunkohlenlager der Comitate Nógrád, Baranya, Krassó-Szörény und Agram. A trachytoknak
79
Gebirges zu einer gewissen Bedeutung emporgeschwungen haben. Zu dieser Zeit haben sich auch die machtigen Salzstöcke des Sároser und Marmaroser Comitates, sowie auch in den siebenbürgischen
barnaszén-telepek,
der Lander der ung. Krone.
und obere
miocánen
gegen
unterbrochen
Westen und
Mediter-
Zeit
wurde
in Folge es entstand
Kurzc Üoersichi der geolog. Yerháltnisse der Lander der ung. Krone. 80
Magyarars'{ág földtani
tenger,
a minő manapság
kornak,
képződményeit
81
viszonyoinak: rövid vá'{laia.
a Fekete-tenger.
ein derartiges geschlosseneres, weniger salziges Meer, wie es heute das Schwarze Meer ist. Diese Zeit und Stufe nennen wir die sarmatische (früher Cerithien-Schich-
E kort szarmata-
searmaia-emeletnek
(régebben
thi um-rétegek) nevezzük. Nyugaton a szarmata-tenger öbölig, keleten az Araltón túl terjedt.
ceria bécsí
ten). Gegen zurn Wiener
W erstreckte sich das sarmatische Meer bis Becken, und im O bis über den Aral-See
hinaus. E kor üledékei
is javarészben
agyagos,
homokos,
Hor-
Thone
vátországban fehér agyagmárga-rétegek; itt sem hiányzik a partok mentében mészkő, a cerithium-rnész, mely szintén jó
zu dieser
pyroxen-andeziteknek
nagyobb
azonban nyomult
eddig fel a
része.
Macfra podolica, EICHW., Tapes gregana) Ennlia pado/ica, EICHW., Cardium obsoleium,
sa jellemzőbbek:
PARTSCH, EICHW., C. plicatum. EICHW. több trochusfőleg néha nagy tömegben
és cerithium-faj, lépnek
fel.
Mig a mediterránés szarmatakor tengeri faunai egymástól nagyon különbözők , addig emlős-faunajok teljesen egyezik
egymással
s a nyugat
mioceenéval.
Soemmenngi, ránkoru
MAY. rhinoceros-fog jablaniczai (Krassó-Szörény
Listriodon splendens,
MAY. Krivadián
sich
an den Ufern
Kalkablagerungen
unserer Sóskút
Hauptstadt in /:) zrossen
bei Budafok Steinbrüchen
,
kohle
aber ist aus diesel'
Zeit
(Promontor), gewonnen
bis jetzt
noch
bei Tétény, wird. Braunnicht bekannt
geworden. Von den Trachyten ist es die weitere grössere Halfte der Pyroxen-Andesite gewesen, die zu diesel' Zeit aufgebrochen ist.
A szarmata-tenger molluszka-faunája főbb typusaiban egyező a jelenkor Fekete-tengerével. A fajok száma csekély. /:)
mely utóbbiak
Zeit setzten
Zeit sind vorwiegend weisse Mergel. Auch
ab, es ist dies der sogenannte Cerithienkalk, der ebenfal1s einen ozuten Baustein liefert und der namentlich in der Náhe
minőségü építő kő, s főleg a székes főváros közelében Budafokon, Tétényen, Sóskuton vannak nagy kőbányák s fejlettebb kőipar. Ezen korból barnaszenet nem ismerünk. A trachytok közül e korban
Auch die Ablagerungen dieser und Sande, in Kroatien aber
Hrothenum
társaságában a meditermegye) barnaszénben ~ (Hunyad
m.) a medi-
,l
Die Hauptarten der Molluskenfauna des sarmatischen Meeres sind mit jenen des Schwarzen Meeres der Gegenwart
übereinstimmend.
Die
sind als die charakteristischeren lica
EICHW.,
Tapes
EICHW., Cardium
gregaria
obsoletum
Zahl der Arten zu nennen: PARTSCH,
ist gering Mactra Érvilia
EICHW., C. plicatum
mehrere Trochus- und Cerithiurnarten, von denen namentlich die letzteren massenhaft auftréten. Wáhrend der sarmatischen den
,
ist deren
die marineu Stufcn
Faunen
Sauaethierfauna /:)
podolica EICHW., mitunter
der mediterranen
si ch von einander untereinander
zugleich mit den Miocanen Westeuropas rium Soemmeringi MAY. wurde in
und
podo-
und
sehr unterscheidiesel be und
identisch. HyotheGesellschaft eines
Rhinoceros-Zahnes in der mediterranen Braunkohle zu Jablanicza (Com. Krassó-Szörény) gefunden; Listriodon spI en6
Magyarors7,ág
terrán,
Sóskuton
földtani
(Fejér
vis~onyainak
J
rövid vázlata.
m.) a szarmatakoru
üledékben
for-
dult elő.
élJ
dcn~ MAY. d~gegen karn in Krivadia (Com. Hunyad) in mediterrancn, In Sóskút (Com. Fehér) in sarmatischen Ablagerungen vor.
s helyén ke-
B) Pliocdn. Zu Ende des Mioci:ins wurde der Zusammenhang des sarmatischen Meeres mit den übrigen unter-
letkezett olyanféle elegyes vizű zárt tó, (aminő manapság a Kaszpi-tó), melynek lerakodásait mi a pontusi eme/etnek ne-
brochen und es entstand an seiner Stelle ein derartiz brackischer See (wie es heute der Kaspi-See einer ist),
vezünk. E tó kiterjedése
deren Ablagerungen
B)
Pliocaen. A miocsen végén a szarmata-tengernek
többi tengerekkel
való összefüggése
megszünt
a
nagyjában az volt a mi a szarmata
tengeré s Magyarország Kárpátok övezte egész medenczéjét víz borította, s belőle azok az agyagrétegek ülepedtek le, melyeket a székesfőváros
közelében
téglagyártásra
használ-
nak fel, továbbá azok az agyagmárgák, melyekből Beocsin vidékén a kitünő cement készül. A partok mentében homokos, kavicsos rétegek ülepedtek le, egyes zártabb öblökben pedig hatalmas lignittelepek képződtek. Gyakorlatilag fontos továbbá a Derna (Bihar m.) környékén
előforduló
aszfalt-
tal itatott homok is.
Die Ausdehnung
wir als die pontische
Stufe bezeichnen.
dieses See war im grossen Ganzen die-
sei be, wie die des einstigen sarmatischen Meeres und zu dieser Zeit war das ganze ungarische Tiefland von Wasser bedeckt.
Es setzten sich aus demselben
jene Thonschichten
ab, die in der Náhe der Hauptstadt zur Ziegelfabrikation verwendet werden, ferner jene ThonmergeJ, aus welchen bei Beocsin der bekannte gu te Cement erzeugt wird. lang . .der Ufer setzten sich Sand- und Schotterschichten 111
einzelnen
machtige
geschlossenen
Becken
Lignitflötze abgelagert.
endlich
Ein technisch
haben
ván még a bazalt-kúpokat
e korban
szünt meg, létre hoz-
tufáival egyetemben.
riák és dreyssensiák, nevezték
az ezen
miért
korú
nagy mennyiségben
nagy szerepet játszanak a congeis régebben
képződményt;
találhatók
congeria-rétegeknek e mellett
a tátongó
jellemzők továbbá a valenciennesia
ugyancsak
limnocardiumok;
s a melanopsisok.
Mind e
molluszkák nagy változatosságban lépnek föl úgy, hogy egyegy újabb lelőhely felfedezésével szám os új, eddig ismeretlen fajjal szaporodik
a különben
sem kis fauna.
Sand bei
Die vulkanische Thiitigkeit erreichte in dieser Zeit ihr Énde, indem sie zum Schluss noch die in verschiedenen Gegenden Ungarns befindlichen geliefert hat.
Molluszka-faunájában
sich
werthvolles
Material liefert auch der init Asphalt durchtriinkte Derna (Com. Bihar). A vulkáni tevékenység
Eritab ,
. In der Molluskenfauna nen und Dreyssensien eine Schichten früher auch als hat. Neben den erwahnten
Basaltlaven
Ablagerungen
Tuffe
diesel' Stufe spielen die Congegro~;se Rolle, weshalb man diese Congerienschichten bezeichnet Arten kom men auch in grosser
Menge die klaffenden Limmocardien diese
und deren
sind ferner
die
vor. Bezeichnend
für
Valenciennesien
und
Melanopsiden. Das Vorkommen aller dieser Mollusken ist sehr abwechslungsreich, so dass jeder neu entdeckte Fund6*
84
Magyarors'{ág földtani
vis'{onyainak
rövid »áslaia. Übersichi der geolog. Yerhdlinisse der Lander der ung. Krone.
Kurzc
Már a pontusi kor közepén térben sokat veszített az elegyes vizű tó, mely folyamat tovább tartott, mígnem e tó
ort die auch im Allgemeinen
megszünt s helyén, zárt medenczékben
Fauna stets mit bisher unbekannten,
vizű tavai keletkeztek.
E kor üledéke
a leuaniei kor édeslegszebben
Szlavoníá-
als nicht klein zu bezeichnende
Schon in der Mitte der pontischen
ban tanulmányozható, hol az agyagos és homokos hatalmas: lignittelepeket magokba záró rétegek gazdag ~olluszka-
stehende verloren,
f,a~~~t is tart~lmaznak, melynek általános jellege a viviparák orrast mennYIségben való fellépte, társulva amerikai szabásu
fiel,
neuen Arten vermehrt. Zeit
hat die in Rede
brackische See sehr bedeutend an ihrem Umfange bis end lich diesel be zu mehreren Binnenseen zer-
we1che
darstellten.
uniókkal.
8í
die
Süsswasserseen
Die Ablagerung
in Slavonien
siudirt
der
levantinischen Zeit
dieser Seen können am besten
werden,
wo deren
Thon-
und Sand-
schichten, die auch machtige Lignitftötze einschliessen, eine reiche Molluskenfauna führen, deren allgemeiner Charakter durch eine riesice Menge von Viviparen in Gesellschaft b Az Alföld altalajában fontos szerepet játszik e kor üledéke, amennyiben az artézi kutak a levantei üledékből nyerik bő vizüket.Az Alföld artézi kutjai, melyeknek első so~~an a vidék ~~zegészségügyi viszonyainak megjavitása a czéljok, az altalaj Ismeretéhez is fontos adatokat szolaáltattak ib o , am~n~lyl, ~n most már a szentesi, hód mező-vásárhelyi, sze~~dl arte.Zl ku.tak mélyebb rétegeiből napfényre került fossziIiák alapján kétséget nem szenved többé, hogy e kor üledéke is részt vesz az Alföld altalajának összetételében más 1 ' szova : az Alföld zárt medenczéjét is e korban édesvizü tó borította. r
<.
Unionen net wird.
(Ietztere
von amerikanischem
Im Untergrund
unseres
Alföld spielen
bezeich-
diese Ablage-
rungen eine wichtige RoJle, indern. die artesischen Brunnen aus den levantinischen Ablagerungen ihren Wasserreichthum
erhalten.
Alföld , denen
wir
Die
in erst er
artesischen Linie
die
Brunnen
des
Besserung
der
sanitaren Verhaltnisse zu verdanken haben, zur t>ceoloeischen Kenntniss des Untergrundes b
Jieferten auch wichtige Da-
ten , indem wir auf Grund der aus den tieferen N iveaux der Brunnen
Tase t>
von Szentes,
Hódmező-Vásárhely
und Szeged zu wissen,
zeförderten FossiJien nun mit Bestimrntheit b
dass die AbJagerungen
Míg azonban a kutakból kikerült molJuszka-fauna c,s~k a levantei. legfiatalabb, a Vivipara-Böckhi-szint jelenletere vall, addIg a nagy-becskereki és kecsméti furásokból
Habitus)
von~
dieser Stufe sich ebenfalls
am Auf-
baue des Untergrundes im Alföld betheiligt haben, od er rnit anderén Worten: das geschlossene Becken des Alföld war zu dieser Zeit durch einen Süsswassersee ausgefüllt. Wáhrend sischen
aber die aus den obengenannten
Brunnen
heraufgeholte
Molluskenfauna
ersten arteblos das
Vorhandensein des jüngsten der levantinischen Horizonte, des Vivipara Böckhi-Horizontes, bewiesen hat, wurde durch
Magyarors{ág földtani viszonyoinak.
86
kikérült fossziliák bizonyitják.
a középső
emelet
és diluvium
rétegek
fordulnak
beosztásuk
levantei
övedző dombságban
Az Alföldet
kőzött
a multban
emelet
volt,
die Bohrungen von N agy-Beeskerek und Kecskemét der mittlere levantinische Horizont constatirt.
IS
In dem das Alföld
a pontusi
vastag
a földtani
kétséges
jelenlétét
több helyütt
többé-kevésbé
elő, melyeknek
Kurz« Úbersichi der geolog, Verluiltnisse der Lander der ung. Krone.
rövid vá~lata.
mehreren
kavics-
szintekbe
s a bennök
dern
való
a plioceen
kavicsrétegek
stratigrafiai
korra
vallott.
helyzetet
Tekintve
talált
azonban
s azt, hogy
Diluviurn
zwischen
den pontischen
ein mehr-wenizer
Mastodon
e
arvernensis
CROIZ
HAYS. bios auf das Pliocen
az Alföld
wurde an
und
Schotter-Com-
Stellung früher zweigefundenen Reste von
ET JOB
und
M. Borsoni
im Allgemeinen
Wenn
kavicsokat
Brunnen des Alföld immer zahlreicher den Beweis erbringen, dass dieses geschlossene Becken einst von der levan-
ter in Betracht
kor képviselőinek.
..
tinischen
die strati~raphische
hindeuteten.
artézi kutjai mindink ább bizonyitják, hogyezárt medenczét a levantei tó borította: bátran teki nthetjük a szóbanforgó a levantei
wir aber
auch
Schichten
machtizetD
v
plex beobachtet, dessen geologische felhaft war, indem die im Schotter
Masiodon aruernensls CROIZ ET JOB. és M. Borseni HAYS. csak átaljában
Stellen
umgebenden H ügellande
87
ziehen,
sowie
See bedeckt
henden
Schotter
war:
getrost
Stellung
ferner,
dass
können
wir
als Vertreter
dieser
Schot-
die artesischen
die in Rede der
ste-
levantinischen
Zeit ansehen. Das Ende durch fluviatile
E kor végét képviselik továbbá a Dunántúl jelentkező s folyóviz lerakta kavicsok, melyekből Város-Hidvéanélo .
dieses Zeitalters wird jenseits Schotter bezeichnet, in denen
der Donau bei V áros-
(Somogy m.) és Ercsinél (Fejér m.) az Elephas meridionalls NESTI maradványok találtattak. A pontusi és levantei emelet molluszka-faunája határozottan különbözik egymástól, de ősernlős-faunája egyezik.
Hidvég (Com. Somogy) von Elephas meridionalis,
Baltavárott
thierfauna dagegen ist die gleiche. Bei Baltavár (Com. Vas) wurde eine grosse Menge von Landsáugern aus diesel' Zeit
(Vas m.) n,:gy mennyiségben
ősemlősmaradványok, faunával
rokon.
mely
fauna
találtattak
a pikermi
Die Molluskenfauna Stufen
az e korú
(Görögorsz.
Masiodon aruemensis CROIZ. ET JOB. a pon-
tusi rétegekből Doroszló (Vas m.), a levantei emeletből Murányon (Temes m.), Puszta-Szr.-Lőrinczen és Rákos-Kereszturon (Pest m.); Masiodon Borsont HAYS a pontusi aayaa, b b ból Erdnél (Fejér m.), a levantei kavicsból Puszta-Szt.vl.őrincz (Pest m.), Castor fiber LINNÉ foss. a pontusi lignitből Köpeczen (Háromszék m.) és a Szeged Tisza-Lajos-köruti artézi kút 252 m-ből került elő.
und bei Ercsi (Com. Fejér) N ESTI gefunden wurden.
)
sind von einander
gefunden, sind.
der pontischen
die denjenigen
Mastodon
streng
arvernensis
und levantinischen
verschieden,
von Pikermi
Reste
ihre Sáuge-
(Griechenland)
gleich
CROIZ ET JOB. sind aus den
pontischen Schichten von Doroszló (Com. Vas), aus der levantinischen Stufe von Murány (Com. Temes), von PusztaSzt.-Lőrincz Borsoni, Pest),
und Rákos-Keresztur
HAYS aus dern aus den
pontischen
levantinischen
Lőrincz (Com. Pest),
(Com.
Castor
Thone
Schottern
Pest),
Mastodon
von Érd (Com. von Puszta-Szt.-
fiber LINNÉ foss. aus dem pon-
88
Magyarors'{ág földtam
vis'{onyainak
Kurze Übersichi der geofog. Verhdltnisse der Lander der lIllg. Krone.
rövid vázla!«.
tischen Tiefe
Lignit von Köpecz von
Lajos-Boulevard
eruptiv
kőzetei
artesischen
hazánkban
bazalt-
Die tertiaren Eruptivgesteine
és
A bazalt-féle kőzetek bazalt, anamesit és dolerit módosulatai közül a bazalt az uralkodó, de azért még együttvéve sem érik el azt a széleskörű szerepet- mely fiatalabb hegységeink alkotásában a trachytoknak jutott.
unseres Vaterlandes
.zweierlei: Basalle und 7 rachvie. Zu den basaltartigen Gesteinen .der Anamesit
und der
Basalte vorherrschen.
Dolerit, Doch
Die Basalte treten varienberg
Nagyobb
kiterjedésű
a bazalt Nógrád-
és Gömörmegyék
határán, valamint a Bakony déli részében. A bazalthegyek közül emlitendők kivált a Medves és a Pogányvár plateaui, továbbá a Ragács Ajnácskő mellett, melynek tetején egy salak kal kibélelt kürtő a vulkáni csatorna helyét látszik képviselni, azonkivül az oszlopos elválásáról
hires somoskői
Gömör,
ter
nak kurta oszlopait azelőtt Losoncz városának használták.
kikövezésére
scheint;
zu Selmecz
(Schemnitz)
Schlot die Stelle des einstigen
kesek a Bakony bazalthegyei.
melyek a vidéknek
tájképi szépséget is kölcsönöznek. többé-kevésbé
sajátságos
Az ottani bazalt-területen
külön álló vulkáni hegyeket
találunk, melyek
Berggruppen.
Der Kal-
steJJt das nördlichste
Bakony.
Kraters
Unter den
zu bezeichnen
allgemein bekannt sind ferner wegen
förmigen Absonderung Steinbruch Láz bei
fogva igen érde-
alle drei bei Weitem
ebenso wie auch im südlichen
wurden. lhrer
Form
der Stadt Losoncz verwendet
und der Art und Weise
hal ber sind auch die
ihrer saulen-
der Várhegy bei Somoskő und der Terbeléd. dessen kurzgegliederte
Saulen früher zur Pfiasterung
módjuknál
die
Basaltbergen sind besonders hervorzuheben die Plateaux des Médves und Pogányvár, ferner die Kuppe Ragács bei Ajnácskő, auf deren Gipfel ein von Schlacken ausgefütter-
mely utóbbi-
Alakjuknál és előfordulási
jedoch
Basaltvorkommen Ungarns dar. Eine grössere Verbreitung besitzt der Basalt an der Grenze der Comitate Nógrád und
meJJetti Lázi kőbánya,
várhegy és aTerbeléd
der Basalt,
denen
zumeist als isolirte Berge auf und
kalvária-hegy
helye.
sind
nicht an die wichtige Rolle heran, die bei der Gestaltung unserer jüngeren Gebirge den Trachyten zugefallen ist. bilden seltener zusamrnenhangende
előfordulási
gehören
unter
reichen
A bazaltok nagyobbrészt mint elszigetelt hegyek lépnek fel s ritkábbari képeznek hegycsoportozatokat. A selmeczi legészakibb
am Tisza
Tertilire Eruptiv-Gesteine.
trachyt-félék.
a bazaltnak
Brunnens
in Szeged bek an nt geworden.
Harmadkori eruptiv-közetek.
A harmadkor
(Com. Háromszék) und aus einer
Mtr. des
252
89
Basalte
ihres Auftretens
des südlichen
Bakony sehr
interessant. indem sie der ganzen Gegend ein eigenthümliches, landschaftlich schönes Geprage verleihen. Wir fin-
Magyarors~ág földtani vis~onyainak rövid vázlata. részint tömeges
bazaltból,
azonban mind a kettőből bazalthegyekben
részint állanak.
könnyen
bazalttufából, Említésre
felismerhetjük
I
többnyire
méltó,
hogy e·
a romjait az egy-
kori, egy nagy ruptur rendszer szerint egymás mellé sorakozott, magánvulkánoknak. Közülök különösen érdekes a. tihanyi és sittkei tufavulkánrom, Somlyó, Szt.-György
a Hegyesd,
Kis- és Nagy-
den daselbst mehr-weniger isolirt stehende Vulkane, die theils aus massigem Basalt, theils aus Basalttuffen, grösstentheils aber aus beiden bestehen. Es ist noch zu erwáhnen, dass wir in diesen Basaltkuppen leicht die Ruinen eines ganzen Systemes
Kuppen Baranyamegyében gyében
Lukarecznél
körül,
Baan és Battina és végre Gattaja
Sümeg hegyen ismeretesek
von aneinander
zu erkennen vermögen. sant die Vulkanruinen
és a Badacson.
und Berge
gereihten
Einzelvulkanen
Besonders sind unter ihnen interesvon Tihany und Sittke, ferner die Hegyesd,
Kis-
und
Nagy-Somlyó,
Szt.-György und der Badacsony. Im Comitate Baranya sind Basalte zwischen Baan und
Temesme-
és Buttyin között
a
Batina,
im Comitate
zwischen
bazaltelőfordulások.
Ternes
!:iei Lukarecz
und endlich
Gattaja und Buttyin am Sümeg-Berge
In Siebenbürgen
bekannt.
treten die Basalte bIos sporadisch
Erdélyben a bazaltok többnyire szórványosan lépnek fel, csak az Olt partján (Kőhalomnál) képeznek e kőzetek lávái
und bilden ihre Laven und Tuffe nur am Olt-Ufer
és tufái összefüggő hegycsoportot.
halom) eine zusamrnenhángende
a Detonata
A két nagyhirű bazalthegy :
berühmten
goala és Detonata flocósa kitünő oszlopos elválá-
sának nagyszerűségénél geologusok figyelmét. A irachyt-család
fogva már régóta
eruptiv tömegek
a
flocósa
Basaltberge,
kiieeteinek elterjedési
területe
szerepelnek,
geket találunk a velenczei
mint azokat
sokkal
ben, a pécsi és a horvát-szlavonországi
valamint Aradmegyében a Fehér-Kőrös öblében krassó- szö rén ymegyei közé P hegység ben.
ihres Gesteines
Famdie ist ein viel grösseres, entweder
zusammenhángende,
birgen als eruptive
Fehérmegyé-
szigethegységekben
goala
isolirte ,
és végre a.
Die
beiden
und Detonata
schon seit lange die Aufmerk-
Trachyi-
der
als das der Basalte. indem sie massige Gebirgszüge
Durchbruchsmassen
Trachytmassen
bilden,.
bestehenden auftreten.
finden wir im Granitgebirge
Velencze (im Com. Fehér), im Gebirge ranya) und in den kroatisch-slavonischen wie auch in der Bucht der Fehér-Kőrös
(Com.
Arad) und
Cserhát,
Eperjes- Tokajer
hegylánczok.
und Vihorlat-Guttiner
von
bei Pécs (Com. BaGebirgen, eben so
Nagyobb trachyt-hegységek ellenben a visegrád-börzsönyi, a selmecz-körmöczi hegységek, a Mátra, a nógrádi és a vihorlat-gutini
Ge-
Derartig
im Krassó-Szörényer Mittelgebirge. Bedeutender dagegen sind die Visegrád-Börzsönyer, Selmecz- Körrnöczer Gebirge, die Mátra, der Cserhát,
az eperjes-tokaji
auf
(bei Kő-
der prismatischen
oder aber auch in aus anderen Gesteinen
áttörő
Ilyen elszigetelt trachyt-töme-
gránithegységben,
die Detonata
samkeit der Geologen auf sich gezogen. Das Verbreitungsgebiet der Gesteine
a mennyiben vagy összefüggő töképeznek, vagy pedig más kőzetekegyes helyeken,
Berggruppe.
haben infoIge der Grossartigkeit
Absonderung
nagyobb a bazaltokénál, meges hegylánczolatokat ből álló hegységekben
vonja magára
or
Gebirgsketten.
die die
Übctsich: der ge%g. Verhaltnisse der Lander der ung. Krone.
Kurie
'92
Magyarors'{ág
viszonyoinak: rövid vá'{lata.
földtani
Wenn
'SIV
Szem
előtt
tartva
szerepl
ését,
a mennyiben
folytán
keletkezett
lat-gunini hatalmas
az eruptiv
csakis
radiális
állitják
tektonikai
elénk
okok
egyik
a melyek
viszont
Alföldünk
időben
die
Gesteinen
auf durch
anderweitige
passive vor Augen
konnten,
machtigen
rnelyek
közül
A többi
trachyt-terület
kőzet-család
H argitta- hegység
a
tagjai
Érczhegységben, fordulnak
sokkal éjszaki
«trachyt»
részén,
táján,
az
nyugati
a Rodnai
nevet
még csak,
szükebb
benne
foglaltatnak.
nálnak
az orthoklastartalmu
havasokban
labb harmadkorba
sorokban
használtuk,
térben
trachytok
a mely-
andesitek
határozottan fölött.
az andesiteké
a
vett orthoklas
a plagioklastartalmu
a régibb,
indem
die
Korra
ellenben
a ~öldkö-lrachylok módosulata),
érczfekvetek
fordulnak
bányászatnak
képezik
(különbőző
minthogy tárgyát,
úgy
nagy
sok
országszerte
helyen
nemes
jelentékeny
mint Selmeczen,
Abrudbányán,
át-
Nagy-
Vöröspatakon,
Folge
der
Senkung
Hargitta
das
sind
bedeutend
Tra-
weitlaufigste .
kleiner,
Gegend
Siebenbürgens,
Erzgebirge,
sowie
im nördlichen
Zeilen
Familiennamen lichen
verwendet
haben,
Trachyte
so fallen
Trachytfam ducte
Andesite
Theilen Bergbaue
enthalten
il ie
tertiare
die
Landes
abgeben,
si,:d.
Glieder das wie
Substrat
anbelangt, die Andesite
d
er
(U ~~nderu.ng.spro-
der TrachytfamIlle), sind,
zu einern
z. B. in Selmecz,
I~tzte:en
. Gesteinen
den
enthalten
den
um em Viel-
Zeit.
Granstein- Trachyle
111
als au ch die
der Trachyte
unter
in den
die eigent-
Die
in die áltere, sind
ed le Metallgange des
Sinne,
raumlich
das Alter der Eruption
sehr wichtig
wir
im
als Gesteins-
in dem sowohl
Trachyte
die Orthoklas-Trachyte
dass
Trachyt»
im engeren
die Orthoklas-
verschiedener
zahlreicbe
II
zerstreut,
des Landes,
zu erwahnen, Namen
plagioklasführendeQ Was
Theile
den
Ortholdas-
die-
zahlreiche
westlichen
vorstehenden
~er
sind.
wir ebenfalls
in der
faches.
fontos-
in
namentlich
nézve
trachyt-fajoknak
ezekben
elő, melyek
Kapnikon.
tekintetben
peripherialen
bIos
o o Technisch
ipari
einer
Gesteinsfamilie
dacezen in die jüngere közül
Eperjes- Tokajer
dieser
überwiegen
a fiata-
die b.ei-
Glieder
domi-
esik.
A trachyt-kőzetek
és Felső-Bányán,
az előbbi
értelemben
Ez utóbbiak
kitörése
a trachytok
hogy
mint kőzetcsaládnevet
trachrtok. valamint
tartalmu
entstanden kennen
blos
verursachten
vorangegangenen
Rodnaer Alpen vorkommen. Wir hatten blos noch
ben úgy a tulajdonképeni
alakulási
Erdély
e
elő.
Megjegyezzük
ságuak
kivált
a mennyiben
die und
chytgebirge unter weJchen die o b' ist. Die übrigen Trachytgebiete
legterjedelmesebb.
kisebbszerű,
elszórtan, és
a
ismeretes,
dieselben
es. besond~rs
ihrerseits
unmittelbar
des Alföld
indem
von
die uns das Vorhanden-
radialen
die wieder
andeuten,
Trachyteruption
trachyt-terület
szám os
sind
Gebirgszüge,
je einer
Aufbrechens
Ursachen
Gebirgsketten:
In Siebenbürgen szintén
halten.
und Vihorlat-Guttiner sein
des
tektonische
empordringen
ses Theiles Erdélyben
Rolle
den zuletzt erwahnten
Spalte
származtak.
wir
ernptiven
Spalten
és a Vihor-
Alföldünknek
megelőzött
következtében
pas-
fel, különösen
rupturáját,
közvetlenül
süppedése
egyéb
: az eperjes-tokaji
és peripheriális
.a trachyteruptiót
feltörésének
tódulhatnak
hegylánczok
hegyvonuJatok
teknőjének
kőzetek
hasadékokon
.az utób b említett
93
da die
111
ihnen
in vielen
bedeutenden
Nagybánya
und
Magyarország
földtani
viszonyainak
rövid uázla;«.
f(ur~c
Nagyágon stb. Pestmegyében a Visegrád, Szob és Bogdán meIlettiandesit-hegyeken nagykiterjedésű kőbányák léteznek, melyekben
kövezésre
való koczkaköveket
készitenek.
sonló czélra szolgálnak a somosujfalusi gránát-andesit, sebesi dacit stb.
Fclsőbánya,
Kapnik, Abrudbánya, Vöröspatak,
Im Pest er Comitat
Haa kis-
95
Übersichi der geofog. Verhdltnissc der Ldnder der ung. Krone.
N agyág u. A.
dagegen liefern die grossen Steinbrüche
der Andesit-Berge von Visegrád, Szob und Bogdán ein gutes und billiges Pflasterungsmaterial. Ebenfalls demselben Zwecke dienen der Granat-Andesit von Somosujfalu, der Dacit von Kis-Sebes u. A.
V. NEGYEDKORI
KÉPZŐDMÉNYEK.
V. QUARTARE
A negyedkori képződmények vagy vizből ülepedtek vagy pedig subaérikus erőknek köszönik létüket.
Subaérikus
eredetü
a les; és futóhomok,
melyeknek
le,
wassern fel-
sőbb része ugyan jelenkori képződmény, alsóbb részük azonban kétségbe vonhatlanúl diluviális koru. A /ÖSi sárga szinü,
rétegzetlen,
többé-kevésbé
Die quartaren
homo-
BILDUNGEN.
Bildungen
abgesetzt,
oder
haben sich entweder
aber verdanken
aus Ge-
sie subaerischen
Factoren ihre Entstehung. Subaerisch ist der Löss und der Flugsand, deren oberste Partien
zwar recente
unteren
Mássen
Bildungen
entschieden
sind, die ab er mit ihren
noch dem
Diluvium
hören. Der Löss stellt einen gel ben, ungeschichteten,
angemehr-
kos és meszes laza agyag. Annyira lazán függnek össze finom pornemű alkotó részei, hogy ujjunkkal könnyen szétdörzsölhetjük s még ott is, hol külső hatások megbontják,
sandigen und kalkigen porösen Thon dar, dessen staubförrnige feine Theilchen ein derart lockeres Gefüge
pl. folyóviz alámossa s leomlik, magas függélyes falakban áll
nen. Er besitzt andererseits
meg. Tömege
szám os vékony
steilen
melyek
szénsavas
dünnen
gőből lehullott finom por eltemetett,
und die stets senkrecht
nem
bevonva
de a melyek
engedték,
hogy
e finom
a szél tovább
vigye.
szeszélyesebbnél
szeszélyesebb
alaku
in Graben, Wanden
an
abzu-
Seine Masse ist von zahl-
stehen
und sich nach unten
unter
spitzern Winkel verzweigen. Es sind dies die Spuren einsriger Graser, die von dem aus der Luft herabgefallenen Staub Ursache,
tartalmaz
und stehen zu bleiben.
senkrechten
kőn-
reichen feinen Röhrchen durchzogen, die innen mit einer Kruste von kohlensaurem Kalk ausgekleidet sind,
zugedeckt
Mindig
die Eigenschaft
in hohen
orechen
s
vannak
Flussufern
melyek mindig függélyesen állnak saljok hegyes szög alatt elágazódik. Az egykori füvek nyomai ezek, melyeket a levelekötötték
mészhártyával
van átszőve,
besitzen, dass wir ihn mit den Fingern leicht zerreiben
s
port
belül
csövecskékkel
weniger
wurden.
Aber eben diese Grasarten
dass der feine Staub gebunden
wurde
waren
die
und durch
den Wind nicht wi eder emporgewirbelt werden konnte. Im Löss sind stets Iangliche, wunderJich gebildete
Magyarors~ág földtani
vis~onyainak
1\lIr~c Übcrsichi der geolog. Yettuilinisse der Lander der ung. Krone.
rövid vá~lata.
márgaconcreciókat, az u. n. lös{bábokat, melyek. rendetlen ül elszórva vannak, néha pedig vizszin-
hosszukás tömegében
tes szalagként
sorakoznak.
De e hosszúkás
löszbábok
csak.
Mcrgclconcretionen,
die sogenannten
dic in der Lössmasse
entweder
aber
Bander
als horizontale
«
Lösskindl
unregelrnassig vorkornrnen.
97
zu finden,
verstreut
oder
Dieselben
sind
ritkán fekszenek, hanem rendszerint állnak. Azonkivül a lösz szárazföldi csigák: HelL"C arbusiorum LINNÉ, H. hispida
bl s sehr seI ten in liegender Stellung anzutreffen, sondern tehén in der Regel au frecht. Ausserdem énthalt der Löss
H. bidens CHERMN. Succinea oblonsa, DRAP. Bulimus trideus MÜlL., Papa delium DRAP., P. muscorum, LINNÉ, Clausilia [usca BET., C. puaulla ZIEGL., Clonella lubnca M ÜLL. megfehérített házait s a diluviális kor nao-y . ö emlősei t : Elephas primigenius ROSEN MÜLLER, Rhinoceros lichorrhinus Cuv., Cervus megaceros HART., C. aLces Cuv .. csontokat tartalmazza. A lösz legerősebben a Dunántúl és
schr zahlreich
LINNÉ,
Szlavoniában telecska.i
van
elterjedve,
míg
a Duna- Tiszaközön
és titeli .fensik ebből áll, Temes- Torontál
a
megyék-
vízből ülepedett, demelyből képződött részben az a futóhomok mely Dunántúl, de különösen az Alföldön borít el óriási terűlet~ket,
melyek
legimposansabb u. n. Delibláti
közt nem csak nálunk,
de egész
Európában
az Aldunánál, Temesmegye D-i részén lévő sivatag, hol a szél 30-50 m magas buczká-
kat hozott létre, melyek egyikéről széleig sivár homokot futó homokja.
láthatni
körültekintve,
csak.
Ez Európa
a szemhatár Ö
sowie
ferner
.
die
Reste
der
grossen
diluvialen
Sauger :
Elephas primigenius, BLUM., Rhinoceros tichorrhinus, Cuv., Cervus megaceros, HART., C. alces, Cuv. Der Löss ist am stárksten jenseits der Donau und in Slavonien vertreten,
,
und
Torontáler
Comitate
aber
bestehen
die die dortige
Sandwüste umgebenden H ügeln aus Löss. Unter dem Löss befindet sich in den westlicheren Landestheilen Sand, welcher urspri.inglich
aus Wass er abgesetzt,
dung von Flugsand Anlass gegeben sowohl jenseits der Donau, namentlich Strecken
leo-finomabb
Gehause von Landschnecken,
wahrend zwischen der Donau und Theiss die Telecska und das Titeler Plateau aus dernselben bestehen. Im Temeser
övedző hepehupás terülerészeken homok van, mely
ben pedig az ottarn homoksivatagot tet alkotja. A lösz alatt a nyugatibb
die gebleichten
wie: Helix arbustorum, LINNÉ, H. hispida, LI~NÉ, H. bidens, CHERM~., Succinea oblonga, DRAP., Bulimus tridens, M ÜLL., Pupa dolium, DRAP., P. museorum, LIN0JÉ, Clausilia fusca, BET., CI. pumila, ZIECL., CionelJa lubrica, MÜLL.,
Landes
nicht nur Ungarns, sogenannte Wüste
südlicherr
Theile
überzieht.
Unter
spiiterhin
hat, welch' letzterer aber im Alföld grosse allen
Flugsandgebieten
sondern auch ganz Europas von Deliblát an der unteren des Temeser
zur Bil-
Comitates
aber ist die Donau, im
eines der gross-
artigsten, wo es 30-50 Mtr. machtige Dünen gibt, von deren einer man umherblickend, soweit das Auge reicht nichts anderes, als wüsterr Sand sieht. Es ist dies zugleich Ellenben a keletibb mélyebb üledekét sárga,
részeken a felszinen a diluvium babérezes, márga concretiós szí-
der feinste Flugsand Europas. In den östlichen Landestheilen dagegen wird das tiefere Diluvium an der Oberflache durch einen gelben, bohnen7
Magyarország föld/ani vis{onyainak
1)8
vós agyag képviseli. felhuzódik bevágódó
Ez alkotja
ott az általános
Übersichi der geolog. Yertuilinisse der Ldnder der ung. Kronc.
Kurzc
rövid vá{lata.
takarót,
mely
So m magasságig is, s mely alól a mélyebben völ&yek fenekén ki-ki bukkan nak az idősb kép-
2
erzjűhrendcn, merg-elig;e Concreiionen gebildet,
welcher
selbst bis zu
2S0
Ablagerungen A vízből leülepedett
képződményekhez
mes:z,tuja, mely építői pari szempontból minőségű
építőkövet
mésztufa-kŐbányt.k
vannak
szolgáltat. Budánál,
sorakozik
még a
fontos, a m~~,nyi.~e.n Nagyobb diluviális Kalázon,
son, Tatán, Süttőn stb. A gánóczi mésztufában (Szepes vm.) dr. STAUB tr. közlése szerint megtalálták a Mastodon aroertiensis C. et J. fogát, szól, hogya gánóczi ben vette kezdetét, emberi
mely körülmény
világosan
a mellett
mésztufa-lerakodás már a fel~ö pliocae~2míg a H radek-forrás kraterjében talalt
házi eszközök
és fegyverek
arról tanuskodnak,
hogy e
források már a praehistorikus időben, ha éppen végképen el nem is apadtak. de működésük erélye mégis alig számbavehető
mértékre
wichtiges
csökkent.
Gestein
es
einer
adatokból egymással
viseli, melyben
azt az ártézi
az agyag viszi az uralkodó
felé a diluviális
miből azt gyaníthatjuk, korban is erősebben víz nem száll a felszin nyerik vizűket.
miként
üledék
szerepet.
vastagságában
nő,
hogy az Alföld talaja még a diluviális sülyedt. A diluviális üledékben lévő fölé
s belőle
csak
a furott
kutak
demselben
treten
oder Wassen-issen
altere
indem
bei
Buda
diluviale
(Ofen),
von Prof.
(Com,
Bau-
Kalktuff-Steinbrüche
Kaláz,
von Gánócz
Beobachtung
er ausgezeichnete Duna-Almás, Szepes)
STAUB der Zahn
Tata,
wurde
nach
von Masto-
don aruernensis, C. et J. aufgefunden. welcher Um stand deutlich dafür spricht, dass die Tuffablagerung von Gánócz bereits
im eberen Plioctin begann,
krater des und Waffen
wahrend
Quellen
des Alföld wird
das Diluvium
vermuthen
Ablagerung können,
der diluvialen ist. -
eingesunken
Diluviums
befindliche Oberfíache, sondern gehoben
an Machtigkeit
dass
derem
Pumpen
wie
vertreten, wobei aber den ThonRolle zufállt. Gegen die Mitte
Alföld auch noch wahrend Masse
-
bei den artesischen Brunnenbohrungen durch mit einarider wechsellagernde
des Alföld nimmt die diluviale wir
oder
verlor.
Then- und Sandschichten schichten die dominirende zu, woraus
Zeit aufhörte,
schon in preehistorischer
an Energie
es die Ergebnisse dargethan haben
durch
die im Quellen-
Hradek gefundenen menschlichen Werkzeuge dafür sprechen, dass die tuffbildende Thátigkeit
Im Untergrunde
kútak szol-
megtudjuk a diluviumot agyag és való váltakozásából álló rétegsor kép-
azonban
Az Alföld közepe
-
darstellt,
Bedeutendere
Süttő u. s. w. Im Kalktuff
wenigstens Az Alföld altalajában
Thalern
Unter
bildet und
zu Tage.
liefert.
gibt
dieser
gáltatta homok
Mtr. hinansteigt,
Decke
Den aus Wasser abgesetzten Bildungen ist noch der Kalkiuf] anzureihen, der in bautechnischer Hinsieht ein sehr steine
Duna-Almá-
enihaltenden, zdhen Thon
die allgemeine
in tiefer eingeschnittenen
ződmények.
kitünő
daselbst
99
der
Boden
des
Zeit in bedeuten-
Das in den Sch ich ten des
Wasser tritt muss aus den
nicht spoutan an die «gebohrten Brunnén.
werden. 7'
Kurzc Úbersichi der [e%~~t. Verhdlinisse der Lander der unt. Krone.
Magyarom,á[ földtani viszonyainak rövid vázlato.
100
VI. JELENKORI
A jelenkori az ingoványok egy része.
képződmények: és mocsarak,
a folyók
a futóhomok
ártéri
űledekeinek főterületét
és a mésztufáknak
folyóinak
az ország
képezik.
Ezek a folyók medrei nek mindkét oldalán változó távolságra mértföldre) terjednek. A legnagyobb ártér az ország déli részén van, a hol a Duna, TIsza, Temes, Száva és Dráva árterei egyesülnek. ( 1 -6
verbreiten
és mocsarak
Az ingoványok
képződményei,
vagyis
a
lápkéNödmények mindkét alakja, a fel- és siklapok ki vannak fejlődve Magyarországban. A fellápok k ivétel nélkül a Kárpátokban fordulnak elő, még pedig főleg homokterületeken. hatók.
Ezek kisebb terjedelműek és sík völgyekben találCsak Árva legfelsőbb részében, melynek vizei még
déli irányban
6-8
folynak,
Dmértföldnyi
Szórványosan
foglal
területet
fellépő
el terjedelmesebb, egy összefüggő
kisebb
terjedelmű
körülbelül felláp.
fellápok
mind-
tömöttségű.
REHMANN Av-nak a Csor-
der Kalktuffe.
der Flussabsdize befindet
sich dieselben
sich auf den
unserer grösseren und Drave, Save u. A.) und
zu beiden
Seiten
der
Flussbette
die Theiss,
die Temes,
die Save
und die
si ch vereinigen. Das
von
den
Inundationen
abgesetzte
Material
ist
Thon, Sand und Schotter, das sich entsprechend der Geschwindigkeit und der Menge der Gewasser absetzt. Die Bildungen die Torfrnoore wickelt,
der Moore
sind in Ungarn
namiich
und der in beiden
als Hochmoore
und
Moráste,
namiich
ihren Forrnen entals Flachlandsmoore.
Die Hochmoore kommen ohne Ausnalime in den Karpathen vor und zwar nördlich des 49° nördl. Br. und zwischen den 36, 37 und 38° östlicher Lange, daher in Gegenden, die in die Comitate Árva, Liptó, Szepes und Túrócz fallen. Dieselben besitzen nung und korn men in ebensöhligen
eddig Trencsén, Liptó, Szep es- és Biharmegyékben, valamint Csikmegyében (Borszék vidékén) ismeretesek. A fellápok tőzege könnyebb, barna szinű, kevesebb hamut tartalmaz és középszerű
GEGENWART.
auf eine wechselnde Entfernung (1 -6 Meilen). Das grösste Ueberschwernmungsgebiet befindet sich im Süden Ungarns, Drave
anyaga: Agyag, homok és kavics, mely és mennyiségéhez képest rakódik le.
und ein Theil
alten und neuen Inundationsgebieten kleineren Flüsse (Donau, Theiss,
wo die Donau, Az áradmányok a vizek sebességéhez
GEOLOGISCHEN
der Flugsand
Das Hauptgebiet
kisebb-na-
stb.) ó és új árterei
(Száva, Dráva
DER
Die Bildungen der geologischen Gegenwart sind die Sedi mente der Inundationsgebiete der Flüsse, der Moore
üledékei,
und Moraste,
A folyók gyobb
VI. BILDUNGEN
KÉPZÖDMÉNYEK.
101
nördlichsten
Gegend
noch gegen
Szunehmen,
eine geringere AusdehThalern VOl'. Bios in der
der Árva, wo die Gewasser
ihren Lauf
finden wir einen ausgedehnteren,
zusammenhangenden, ca. 6-8 O Meilen grossen moor. Auf Grund der Daten A. REHMANN'S glaubt dass die Hochmoore Ungarns Sporadisch auftretende Ausdehnung
sind ausser
postglacialen Hochmoore
den erwahnten
HochSTAUB,
Alters sind. von geringerer
noch aus dem Com i-
Magyarors'{ág
102
bai-tó
föl1ápjairól
hazánk
fellápjai
földtani
viszonyainak:
mondottak
után
postglacialís
1
rövid vd'{lata ..
azt hiszi STAUB, hogy-
koruak.
I/I"{C
Ubersieht der geolog. Verhiilinisse der Lénder der ung. Krone.
tale Bihar und Csík (aus der Gegend von Borszék) bekannt. Das Torf der Hochmoore ist leicht, braun, énthalt weniger Asche und besitzt eine mittlere
Siklápokat csak a lapályokon többnyire
szivós,
kékes-szürke
A síklapok nagyobb
éles quarzhomok.
vialis-diluviális]
és negyedkori
Az erdélyrészi
Rohrbach-völgyi
találták genius
a mammuth,
mely leletekből
Cervus
állatok
többnyire
vastagsága
nyugszik.
m.)
ela ph us, Bos primi-
csont- és fogmaradványait, korára,
ugyanis:
szigeteket
homok-
nem igen
nagy.
állanak.
A magyar
Alföldön
eszközölt számos kutató fúrás rendesen már 2-2' 5 méternyi mélységben mutatott ki szilárd talajt. Csak Hegyesnél a marczali mocsárban
találtatott
az altalaj
5
Thon, seltener
méternyi
mélységben.
pftegt
ein zumeist
ein fest zusammenstehender,
Schichten. Im Rohrbachthale
nagyrészt fö'{egieLepeket tartalmaznak, tőzevagy fekete szinű, tömöttebb, jobban fel-
bomlott
és több hamut tartalmazó,
mint
a fellápok
A lápképződmények mélyedésekben, melyek
vagy terjedelmes hajdan mértföldekre
és mocsárokat
vagy pedig szűkebb
képeztek,
rekbenfordulnakelő; létező teknőkben különböztethetünk
azonkivül mégahullámos is lépnek
fel szórványosan.
lápmedenczeket.
tőzege.
medenczealakú terjedő tavakat lapos völgymedhomokvidéken
Eszerint megláp völgyeket és láptektuikei.
bekannt. Als blaulich-grauer
scharfer
Ouarz-
des Comitates
Nagy-Küküllő
wurden im Flachmoore Knochen und Zahnreste von M am.muih, Rhinoceros, Cervus elaphus, Bos primigenius u. A. geworaus
in diesem
Alter, namlich (STAUB.)
auf ein
In den grösseren uriter
Inseln
und
und Thon bestehen. nicht sehr bedeutend,
zeoloeD isches o
Falle auf ein höheres dilu viales
gefolgert
Flachmoorbecken
H ügel aufragen,
werden sehen
.geführte Bohrungen bereits fester Boden nachgewiesen
kann
wir
die zumeist
Die Machtigkeit dieser indern durch zahlreiche
aus
mitSand
Torfmoore ist im Alföld aus-
in einer Tiefe von 2-2'5 Mtr. word en ist. BIos bei Hegyes
hat man im Moraste von Marczal -einer Tiefe von S Mtr. erreicht. A síklapok gük vagy barna
záher,
sand aufzutreten. Die Flachmoore sind zumeist oaeaenwartiae o o Bildungen (altalluvial-aJluvial) und ruhen auf diluvialen
és halmo-
és agyagból
Dichtigkeit.
Flachmoore sind uns bIos von den Ebenen .deren Untergrund
funden,
(STAUB),
síklápmedenczékben
melyek
(ó-allu-
(N.-Küküllő
geologiai
lehet következtetni
A nagyobb A síklápok
síklápban
a láp magasabb
a diluviumra
része jelenkori
képződményeken
orrszarvú,
és apró növényevő
kat találunk,
ismerünk. Azoknak altalaja agyag, ritkábban összeálló>
103
den Untergrund
erst in
Die Flachmoore enthalten zumeist Torflager, deren "Torf entweder braun oder schwárzlich, dichter, mehr zersetzt und mehr Asche enthaltend moore.
ist, als der Torf der Hoch-
Die Moorbildungen kommen entweder in ausgedehnten beckeuartigen Vertiefungen vor, die einstens meilenweite Teiche
und Moraste
gebildet
haben,
oder
aber
in engeren
fiachen Thalern. Ausserdem gibt es au ch sporadisch in hügeligen Sandgegenden einzelne Moormulden. Demgernass können wil unterscheiden:
Moor- Becken.
- Tháler
u. -Mulden.
1°4
Magyarorsz.ág
földtani
viszonyainak:
rövid vázlata. Kl/rz.tJ Űbcrsichl der geoZog. Yemáünisse
A lápmedenczék tetemes kiterjedésük miatt a legfontosabbak. Ide tartoznak a hansági síkláp M osony- és ~opronmegyékben, az eosedi Szatrnár-, a hosseúreti Zemplénes a Fűzes-Grannat vidékén Biharmegyében előforduló síklápok. A nagyobbszerű Jápterületekhez tartozik továbbá a Pestmegyében csaknem 17 mértföld hosszú keskeny lápterület, mely éjszaknak Puszta-Gubacsnál kezdődvén a Dunával párhuzamosan egész Szt-Iván ig, Kalocsán alul'fut. J~.. Ez kétségen. kivül a Duna egy régi medrét jelöli. Lápvolgyeket eddigelé csak a Duna jobb oldalán ismerünk úgymint a Marczal (Veszprém- és Zalamegye), a Sárvíz (Pölöske mellett, Zalamegye) a Keszthely patak, a SárvÍz. (Fehérmegye), a Kapos (Tolnamegye) folyók és patakok környékén. Lápteknőket eddigelé 40-et ismerünk a Duna mindkét oldalán. Láp mindeddig összesen 68 ismeretes, mel ek közel 18 ezer katastrális holdnál nagyobb területet focrlal~ak el, a többi mind csekélyebb kiterjedésű. o A lápokban előforduló tőzeg mindeddig igen kevés helyen és csak kis mértékben aknáztatott ki. Kétséget nem szenved azonban, hogy annak idején mint tüzelő anyag majd. nagyobb alkalmazást fog nyerni. A mészkő-hegységekben fakadó források vizeiból . kisebb-nagyobb vastagságú més{ü~fa-rétegek rakódnak le. Ezek k özül a tatai források Komárommegyében kiemelen-. dők, minthogy oly bővizüek, hogy szám os nagyobbszerü vízrnű hajtására szolgálnak. Hőmérsékük 16-18 o R. foknyi ..
der Lander der ung. Krone.
10')
Die Moorbecken sind ihrer bedeutenden Ausdehnung hal ber die wichtigsten. Es gehören hieher das Flachmoor der Hanság in den Comitaten Mosony und Sopron, der Moor von Ecsed (Com. Szatmár), die Flachmoore von Hosszuret (Com. Zemplén) und in der Gegend von FűzesGyarmat (Com. Bihar). Zu den bedeutenderen Mooren gehört jen es beinahe 17 Meilen lange, sch male Moorgebiet im Pester Cornitate, das mit seinem nördlichen Ende bei der Puszta Gubacs beginnt und von hier in südlicher Richtung parallel der Donau bis Szt-Iván, unterhalb Kalocsa herablauft. Es stellt dies zweifelsohne ein altes Bett der Donau dar. Moortháler sind uns bis jetzt bios vom rechten Ufer der Donau bekannt, sowie in der Umgebung der Marczal (in den Comitaten Veszprém und Zala), des Sárvíz (bei Pölöske, Com. Zala), des Keszthely-Baches, des Sárvíz-Baches (Com. Fehér) und der Kapos (Com. Tolna). Moormuldcn kennen wir bis heute an 40 zu beiden Seiten der Donau. Moore dagegen sind im Ganzen '68 bekannt, die zusarnrnen ein Gebiet grösser als 18 Tausend Catastral-Joch occupiren ; was ausser diesen noch vorkornmt, ist unbedeutend. Das in den Mooren vorkommende Torf wurde bis jetzt nur an sehr wenigen Orten und in ganz geringem Masse gestochen. Es erleidet aber keinen Zweifel, dass dasselbe seiner Zeit als Feuerungsmaterial eine grössere Verwendung finden wird. Aus den in Kalkgebirgen entspringenden Quellen setzen sich mehr-weniger machtige Kalktu!f-Schichten ab. Unter diesen sind besonders die Quellen von Tata im Com. Komárom zu erwahnen, da sie so reich an Wasser sind, dass
106
Magyarorszúg földtani viszony-ainak. rövid uáslaia.
A tatai nagy tó balpartján vastag mésztufa-rétegekben ősvilági állatok (mammuth stb.) maradványai találtattak, a mi kétségen kivül arra mutat, hogy a kérdéses források már a negyedkorban léteztek, s a mésztufa-képződés ez időtől kezdve egész mostanig szakadatlannI tart.
Magyarország némely vidékén - miként ezt már a negyedkori képződmények tárgyalásánál említettük - tetemes területet borít el a futóhomok, mint nevezetesen: Pest, Tata, ~sztergom vidékén, az Alföldön és a Nyirségben.
Kurze Übersicht der ge%g. Verhdltnisse der Lander der ung. Krone. 1°7
ie sofort zahlreiche grössere Mühlen in Bewegung setzen. lhre Temperatur betragt 16-18° R. An der linken Seite des Tataer Teiches wurden in den daselbst befindlichen Kalktuffschichten Reste von Ursaugern (Mammuth u. A.) gefunden, was jedenfalls darauf hindeutet, dass die in Rede
