Rövid, általános tudnivalók

Forrás: http://www.doksi.hu

A VÉR Az emberi vért évszázadokon át titokzatos anyagnak tartották. Jelképes erővel ruházták fel (gondoljunk például a honfoglaló magyarok vérszerződésére), ugyanakkor igazságszolgáltató hatalmat is tulajdonítottak neki. (Ha a meggyilkolt ember mellé áll a gyilkosa, akkor a halott vére elered – Arany János). A misztikus szemlélet természetesen nem lehetett alkalmas arra, hogy a kutatásokat előbbre vigye. Ezért csak a múlt században kezdődött meg a vér felfedezése. Ma már az orvostudomány külön ága, a hematológia foglalkozik a vér élet- és kórtanával, megbetegedéseivel és a gyógyítással. Rövid, általános tudnivalók Folyékony plazma (90 %-a víz – 140.000 m²) + alakos elemek + ásványi anyagok, festékanyag, enzim, hormon Alakos elemek (vörösvértest, fehérvérsejt) Oxigénszállítás, összeköttetés a szervek között, védekezés a kórokozókkal szemben, nyomásfenntartás, véralvadás Érdekesség: -

a terhesség alatt 25 %-kal megnő a tartalék vér mennyisége, mindez azért, hogy a szervezet felkészüljön a szülés alatt bekövetkező vérveszteségre) – vértartalék nagy részre a lépben.

-

A szülés utáni 4. napban: élettani sárgaság: a vértestek a szülés után feleslegessé válnak; amíg nem bontja le a lép, addig megmarad

-

A sovány embereknek sokkal több vérük van, mint az elhízottaknak (kilogrammonként 20 ml-rel kevesebb)

-

Régen a kerengő vérmennyiséget úgy vizsgálták, hogy festékanyagot fecskendeztek a vérbe, és ezt vizsgálták (miképp hígul stb.). Ez a festék az ún. Ewans-kék.

-

100 nap alatt a teljes vérmennyiség lecserélődik

1


-

vörösvt. élettartalma 100 nap (lépbe jut és lebomlik; 2 kg. Vérképző vörös csontvelő); egy ember vörösvértesteiből alkotott lánc 6x érné körbe a földet, összfelülete egy sportpálya fele

-

fehérvs. ét.: 7-14 nap /A lép

Vérképző szerv, vérsejt-termelést is befolyásolja, vérraktár (patak, gát példa)/

Vérkép Hemolízis: a vörösvértest burka: féligáteresztő hártya. Ha ez felszakad, a hemoglobin kiszabadul a burokból. (Hgb szintet mérik így – sósavazással) Jellegzetes a vérkép, ha az illető vérrákos.

A vérátömlesztés története

Az ember ősi törekvése, hogy valamiképp más emberek erejét, hatalmát átvegyék, s ezt például az ellenség vérének megivásával próbálták elérni. Ovidius Átváltozások című könyvében leírja, miképp képzeli a vérátömlesztés kivitelét, és hogy milyen hatást várt attól. Ez évszázadokig csak a költők képzeletében élt. Az első kísérletek az 1600-as évekre tehetők. Először állat-állat vércserével próbálkoztak. A következő lépés az állati vér emberbe fecskendezése, de ez katasztrófákhoz vezetett. Ekkor ugyanis még nem ismerték az emberi és állati vér közötti különbséget, a kísérlet szövődményekkel és minden esetben halállal végződött. Ezután a kutatókat meghurcolták, megkínozták, ezzel pedig évtizedekre elvették a kísérletezők kedvét a próbálkozástól. Az 1800-as években ismerték fel, hogy embernek csak emberi vér adható. Ezt elfogadták a kor tudósai; száz és száz kísérlet indult. Ezek azonban vegyes eredményűek voltak: némelyek jobban lettek, a többiek pedig meghaltak. Ezt titokzatos erőnek tulajdonították, s a “vér titka” ismét megállította a fejlődést. 2


Végül egy kórboncnok jött rá a rejtély nyitjára, ennek nyomán ő és tanítványai fedezték fel a vércsoportokat. A legutolsót, az AB-t 1902-ben. A csoportosítás után a kategóriák: 0, A, B és AB. Viszont csak az első világháború előtt pár évvel vált elfogadottá, hogy a vérátömlesztésnél csak azonos csoport adható. (Természetesen még ezután is vannak megszorító tények: például az Rh-faktor, de erről később). Ma már elfogadott tény, hogy a vércsoport ugyanolyan jellemzője az embernek, mint az ujjlenyomat, magyarul nincs két egyforma vércsoportú ember. Mivel a vér konzerválásával rengeteg gond volt (pl. eltömte a tűket, megalvadt időközben stb.), arra törekedtek, hogy a transzfúzió azonnal történjen. Magyarán ha valakinek szüksége volt vérre, s már halaszthatatlanná vált a m egoldás, akkor nekiálltak véradókat keresni. Ezzel azonban több további gond is felmerült: egyrészt a lassúság, másrészt pedig az adható vér mennyisége is, hiszen egy embertől egyszerre 300-400 ml vér vehető le kockázat nélkül. Egy nehezebb szüléshez pedig akár 1-1,5 l vérre is szükség lehet. A második világháborús

áldozatok

számát

jelentősen

megnövelte az

a tény,

hogy például

Magyarországon nem voltak adottak a körülmények a véradáshoz, emellett a transzfúzióért tetemes összegeket kellett fizetni. Mára ezek a p roblémák elhárultak, rájöttek, hogyan lehet tartósítani a vért. E tudás eredményeként ma már több mint 300.000 átömlesztés végeznek évente. Egyébként vérátömlesztést ma már nemcsak a v érveszteség pótlása miatt végeznek. Számos betegség leküzdésében segít a v ér cseréje, továbbá sugárártalmakat is gyógyítanak vele és súlyos fertőzéseknél is alkalmazzák. Rh-faktor Az 1930-as évekre világossá vált, hogy hiába adnak azonos vércsoportot vérátömlesztésnél, sokszor még így is szövődmények lépnek fel. Ezek a katasztrófák addig folytatódtak, amíg két tudós fel nem fedezte az Rh-faktort. A kísérletnek, aminek révén ismertté vált a faktor, az volt a lényege, hogy egy Rhesus fajhoz tartozó majomtól vért vettek, amit nyulakba fecskendeztek be. A nyulak vérsavójában pár hét múlva olyan ellenanyag képződött, ami a majom vörösvértesteit agglutinálta. Ugyanezt embernél Rh-pozitívnak nevezzük, ha nem csapja ki a vörösvértesteket, akkor Rh-negatívnak. 3


Vérmérgezés Akkor történik, ha a vérbe idegen anyagok jutnak, például egy kitisztítatlan sebben. A bejutott kórokozó a tetanuszbacilus, ami normális körülmények között a bélcsatorna lakója. A széklettel jut a külvilágba, s ott akár évtizedekig élhetnek. A szabad levegő oxigéndús környezetében képtelenek szaporodni. Ha valakibe egy vágás után tetanuszbacilusok kerülnek (például szögbe lép vagy egy utcai baleset révén – stb.), azok a véráramlatba jutva aktivizálódnak. Elszaporodnak és egy igen veszélyes toxint, azaz mérget termelnek. Ekkorra azonban a seb már begyógyul, s ideig-óráig semmi sem jelzi, hogy kórokozó él a szervezetben. A betegséget védőoltással lehet megelőzni, illetve kezelni. Ha lovakba tetanusz-mérget fecskendezünk, a vérükben ellenanyag termelődik, amivel az embert beoltva kezelni lehet a betegséget.

Vérrák A fehérvérsejt-képzés fehérvérűséget, leukémiát okoz. A csontvelők sokkal több sejtet termelnek, mint amire szükség volna, s ezek a sejtek még éretlenek is. Paradox helyzet áll elő: sokkal magasabb a sejtszám, mint a megengedett, de alig van olyan sejt, ami működési funkciójának eleget tudna tenni. A csontvelők eközben szinte “szakosodnak” a fehérvérsejtekre, s “elhanyagolják” a további sejtek képzését. Ennek következtében vérszegénység alakulhat ki, vagy épp vérlemezkékből nincs elegendő. Két fő csoportja van a vérráknak: csontvelői eredetű vagy nyirokrendszeri eredetű. A fehérvérsejt-szám leukémia esetén 100.000 (vö. er.: 6-8000), de akár 500.000 is lehet. A vérrák kezdeti stádiumban sápadtsággal, fáradékonysággal, gyengeséggel jár, továbbá fő tünet a lép megnagyobbodása.

Vérzékenység

4


Haemophilia X–Y

X’

Vérplazmából hiányzik egy anyag, ami a véralvadást elősegíti. A véralvadásban elsődleges szerepe van a vérlemezkéknek, a trombocitáknak. Ha ezek megbetegednek vagy hiányzik belőlük egy anyag, a vér egyáltalán nem alvad meg vagy csak nagyon lassan (elvérzés). Trombózis Trombózisnak az érrendszeren belüli alvadást nevezzük. Három ok segíti elő: vér lelassulása, a vér összetételének megváltozása vagy az érfal állapotának megváltozása. Vérszegénység Latin neve: anémia A vér térfogategységében, tehát 1mm³-ben a szokásosnál kevesebb vörösvértest vagy vérfesték van. Tévhit: a v ér mennyisége lesz kevesebb. Az anémia ma már csak gyűjtőfogalom. Két csoportja van: vörösvértest-képződéssel, -működéssel összefüggő betegségek, illetve általános megbetegedés következménye. Fokozott veszélyeztetettség: koraszülöttek, többgyermekes anyák Anémia a leggyakrabban vashiány miatt jön létre, például menstruáció, szülés és szoptatás alkalmával jelentős mennyiségű vasat vesztenek a nők. Ma ezt a fajtát B12 vitaminnal, illetve májkészítményekkel gyógyítják.

Agy ∆ vérzés Agyvérzés úgy következik be, hogy az agyat behálózó erek egyike megreped. Ennek különösen nagy az esélye, ha az erek el vannak meszesedve (az érfalak megkeményednek, elvesztik rugalmasságukat). Mivel az agyvérzés gyors lefolyású, az esetek többségében már későn érkezik a segítség. Ájulás: ha az agy nem kap elegendő oxigént

Vérbaj 5


Szifilisz /Ady Endre ebben halt meg A nemi érintkezéssel kerül a n yálkahártyára (csókolással is terjedhet). A behatolási kapu helyén fájdalmatlan fekély alakul ki, a kórokozók innen indulnak ki. Vér és nyirokerek útján terjednek szét. Megtámadja a vérereket és az idegrendszert. Ha csókolással terjedt a betegség, akkor legfőképp az ajkakon képződik a fekély. A KERINGÉSI RENDSZER ÉS A VÉR

A szervezet szöveteit és minden szervét vérerek hálózata szövi át. Az erekben folyó vér biztosítja a sejteknek tápanyaggal és oxigénnel való ellátását, illetve a bomlástermékek és a szén-dioxid elszállítását. A vérkeringési rendszer középpontjában a szív áll, amely működésével az érrendszerben állandó mozgásban tartja a vért. Az erek a szívből indulnak ki és a szíve visszatérve zárt kört alkotnak. A vérnek e zárt pályában való áramlása a v érkeringés. A nyirokrendszer a vérerek mellett, azokhoz hasonlóan, nyirokerekkel hálózza be az egész szervezetet. Szerkezetének és funkciójának rokonsága folytán az érrendszerhez tartozik. A szív (Cor) A szív kúp alakú, izmos falú üreges szerv, amely a két tüdő között, a mellüreg elülső részében fekszik. Jobb és bal szívfél. Előbbi a kisvérkör, utóbbi a nagyvérkör motorja. Összehúzódás: szisztolé, elernyedés: diasztolé. A vér áramlásának irányát billentyűk szabályozzák. A szív a rekeszizmon nyugszik. A kúpformának megfelelően megkülönböztetünk rajta kissé lekerekített csúcsot és alapi részt (bázist). A szívet egy körbefutó barázda két részre, pitvarokra és kamrákra osztja. A kamrákat egymástól egy elülső és egy hátsó barázda különíti el. A körkörös és hosszanti barázdákban a szív saját erei (koszorúerek) futnak. A szív négy ürege: két vékonyabb falú pitvar, két vastagabb falú kamra A kamrák a keringés motorjai, amelyek a nagyvérköri (testkeringés) és a kisvérköri keringést (tüdőkeringés) biztosítják.

6


A két pitvar a két kamra egymással egyidőben (szinkron) működik. A pitvarok összehúzódásakor a kamrák elernyednek. A jobb pitvarba három fontos gyűjtőér nyílik. Ezek az erek hozzák vissza a szívbe az elhasznált vért. Az átfolyást háromhegyű billentyű szabályozza. Jobb kamra: átmetszetben félhold alakú; tüdőverőér. Bal pitvar: ~ kocka alakú; négy tüdővéna. Bal kamra: ~ kör alakú; nagyvérkör, innen indul ki az aorta. Szívbillentyűk Két fajta: vitorlás (vagy vénás); félhold alakú (artériás). A billentyűket a szívbelhártya kettőzete hozza létre. A szívfal szerkezete A szív fala három rétegből áll. Legkívül látható a szívburok. Középső és legvastagabb a szívizomzat. Ez különleges harántcsíkolt izom. Belülről: szívbelhártya. Szívciklus: szisztolé, diasztolé, szívpauza Összehúzódás percenként: átlag 60-80 Kamrák külön-külön: 60-70 ml vért löknek ki (verőtérfogat) Kamrák befogadóképessége: 200 ml 130 ml reziduális vérmennyiség Perctérfogat: 4-6 liter Vérerek Verőerek: artériák Hajszálerek: kapillárisok Gyűjtőerek: vénák, visszerek Anasztomózis: az egyes erek közti összeköttetések Vérkörök

7


Kisvérkör: a szív jobb kamrájából a tüdőverőérrel indul ki, behatol a tüdőbe, ott hajszálerekre oszlik, majd a pitvarba tér vissza. A kisvérkör a test gyűjtőeres (oxigénben szegény) vérét viszi a tüdőbe, ahol az a gázcsere eredményeként verőeres vérré alakul. Nagyvérkör: az erős izomzatú bal kamrából az aortával indul ki. Ennek ágai révén a vér a testben hajszálerekre oszlik, majd visszerekbe összeszedve a jobb pitvarba kerül vissza. A nagyvérkör az egész testet friss vérrel látja el, amely a szöveteken átfolyva vénás vérré alakul. A vér Szerepe:

1. tápanyaggal látja el a sejteket 2. O2-t szállít a sejteknek 3. elszállítja a bomlástermékeket 4. közreműködik a szervezet védekezésében

Vér: sejtekből és sejtközötti állományból áll (alakos elemek és vérplazma) A vér alakos elemei: vörösvérsejtek (eritrocita) fehérvérsejtek (leukocita) vérlemezkék (trombocita) Vörösvértest : száma a legnagyobb az alakos elemek között Férfi: 5.000.000, nő 4.500.000 Hemoglobin Keletkezése vöröscsontvelőben, élettartama 120 nap. Fehérvérsejtek: hemoglobin nincs; színtelenek ; számuk kb. 6 -8000. Erősen ingadozik. A vörösvértestekkel ellentétben van magja. A, granulocita B, limfocita C, monocita Vérlemezkék: egyéb sejtekből plazmatöredékek, jelentőségük a véralvadásban keresendő Felnőtt emberben: 5-7 liter, általában a testsúly 1/11-ed része.

8

Rövid, általános tudnivalók

Recommend Documents