Rovatvezető: Tölgyesi László

m

Rovatvezető: Tölgyesi László

A jövő szárazelemei?

TÖLGYESI LÁSZLÓ BHG

Az elektronika egyre szélesebb körű felhasználása l á t v á n y o s a n növekvő igényeket jelent, a különböző fajtájú és méretű telepek iránt. Ez az igény legfeltű­ n ő b b e n a zsebrádióknál, kalkulátoroknál, hallóké­ zülékeknél, elektronikus óráknál jelentkezik, de szées körben használnak elemeket berendezésekben is, mint például a keskenysávú adók, mikroprocesszoIrok, detektorok, különféle jeláramkörök stb.

„ s z á r a z " v á l t o z a t á t , amelynél maga a cinkanód al­ kotja a külső e d é n y t . A modern fejlesztések összeté­ telben és felépítésben is t o v á b b i tökéletesítéshez ve­ zettek, például jól k é z b e n t a r t h a t ó p a r a m é t e r e k k e l rendelkező elekrolitikus m a n g á n d i o x i d o t használnak a kevésbé tiszta, s z a b á l y o z h a t a t l a n jellemzőjű ter­ mészetes anyag helyett, ezzel n a g y m é r t é k b e n megja­ v í t v a az elem tulajdonságait.

Szemlénkben k é t újabb fajta, a Sanyo és a Gould cég által kifejlesztett, még kevésbé elterjedt elemet mutatunk be a Communications International 1979/10. s z á m á b a n megjelent következő cikkek alap­ j á n : T . Nabeshima: L i t h i u m — power source for the future? és Dick Pytches: Zink-air cells ha ve long lives. •

Az egyre k ö n n y e b b hordozható eszközök igénye állandó n y o m á s t jelentett a felhasználók részéről, ami az elektronikus alkatrészek és á r a m k ö r ö k miniatürizá­ lásával e g y ü t t a mind kisebb telepek növekvő nép­ szerűségéhez vezetett. E z t az igényt kisebb Leclanche-elemek g y á r t á s á v a l eleinte bizonyos mértékig k i t u d t á k elégíteni, de a lényeges előrelépést a minia­ t ü r i z á l t higanyelemek felhasználása jelentette. Áz elemek minia türiz á lá s á na k azonban alapvető problémái vannak. A töltés m a g a t a r t á s á n a k és kielé­ gítő é l e t t a r t a m biztosításának — például az elektro­ mos szivárgás és a vegyi reakciókkal szemben — normál nehézségei ezeknél a termékeknél a kisebb méretek m i a t t fokozottabb m é r t é k b e n jelentkeznek. S mivel ezek csak kis mennyiségű a k t í v anyagot tar­ talmaznak, egy kis abszolút veszteség, ami a nagyobb egységeknél még e l t ű r h e t ő lenne, a sokkal kisebbek­ nél jelentősen lecsökkenti a k a p a c i t á s t . Ezekkel és m á s problémákkal a modern m i n i a t ű r elemekben is találkoztak.

s

1

A hagyományos elemek Sokhelyütt használnak telepeket, és velük szemben különböző követelményeket t á m a s z t a n a k . Az egyik felhasználásban kis terhelés mellett stabil, lapos k i ­ sütési karakterisztika kell, máshol a hosszú élettar­ tam alatt szakaszosan, nagy kisütési ciklusokra van szükség. Ehhez jönnek még a feszültség, k a p a c i t á s , hőmérsékleti, formai és súly k í v á n a l m a k . Az elektronkémiai, rendszereknek, t o v á b b á olyan hajlékonyok­ nak kell lenniük, hogy a különböző követelményekét — elektromosakat és mechanikaiakat e g y a r á n t — viszonylag kis mechanikai konstrukciós v á l t o z t a t á ­ sokkal k i t u d j á k elégíteni. Ezeken kívül környezeti szempontból — biztonságos, nem mérgező, nem szenj nyező — is megfelelőnek kell lenniök amellett, hogy kereskedelmileg is elfogadhatóak. r

Ezeknek az igényeknek a kielégítésére sokféle t í ­ pusú és méretű telepet használnak, némelyik közü­ lük igen régi családfával rendelkezik. P éld áu l a most 113 éves Leclanche-elem még mindig a forgalomban levő legelterjedtebb elemi cella. Az összes elektrokémiai elem lényegében k é t elektródából és az elektrolitból áll. Az egyik elektróda a k a t ó d , egy oxidáló reagens ami vegyileg redukálódik, a másik elektróda az anód, elektrokémiailag oxidál­ h a t ó vagy oxidálható anyaggal van érintkezésben. A Leclanche-elem katódja eredetileg ásványi szén^mangándioxid keverék, k e m é n y í t ő p a s z t á b a i t a t o t t ammóniumklorid az elektrolitja, és cink az andója. Eleinte ezek m i n d h á r m a n egy semleges külső edény­ ben helyezkedtek el, de később kifejlesztették az elem Híradástechnika

XXXI.

évfolyam 1980. 5. szám

A higanyelemet eredetileg a második világháború idején t a l á l t á k k i , azóta mindenféle m é r e t b e n fejlesz­ t e t t é k t o v á b b , k ö z t ü k m i n i a t ű r v á l t o z a t b a n is k é ­ szítik m á r . A higanyelem felépítése a k ö v e t k e z ő : az anód Cink-amalgám, a k a t ó d higany(II)oxid, az elektrolit pedig cinkoxiddal telített 40%-os kálium-hidroxid­ oldat vagyis Zn(Hg):KOH(ZnO):HgO. Feszültsége 1,35 V , a m i t kicsit növelni lehet, ha • a. k a t ó d h o z egy kis m a n g á n o x i d o t adnak, de így is , csak legfeljebb 1,4 V-ig lehet felmenni. A magasabb feszültségre való igényt körülbelül . 15 évvel később sikerült kielégíteni az ezüstoxid; elemmel. Ez — az áramfelvétel tői függően — 1,65—1,50 V feszültséget szolgáltat, de a t ö l t é s k a p a ­ citása mintegy 10%-kal kisebb, m i n t az azonos m é ­ r e t ű higanyelemé. Felépítése is hasonlít az utóbbihoz, azzal a különbséggel, hogy higany(II)oxid helyett

193

ezüstoxid alkotja a k a t ó d o t . A rendszer felépítése így: Zn(Hg):KOH:Ag 0.

hogy a speciálisan hűkezelt M n 0 elektrolitban.

2

nem oldódik az

2

Az anód p o r í t o t t cink-^amalgám, az elektrolit kocson y á s í t o t t kálium-hidroxid (vagy néha n á t r i u m - h i d r o ­ x i d ) , a k a t ó d b a i t t is keverhető mangándioxid, ez emeli a feszültséget. A

lítiumelem

A legnagyobb elektródapotenciállal rendelkező elem a lítium, a periódusos rendszer harmadik eleme (3,045 V ) . Sűrűsége 535 k g / m , az ismert legkönnyebb fémes elem. Magas elektródapotenciálja azt jelenti, hogy nagyon r e a k t í v redukáló elem. E z é r t egy ideje t u d j á k róla, hogy a n ó d k é n t használva számos előnyös tulajdonsággal rendelkezhet, a legjelentősebb ezek közül a nagy energiasűrűség. A lítiumanód persze ö n m a g á b a n kevés ahhoz, hogy elektromosságot generáljon, sőt a gyakorlati felhasz­ nálás szempontjából legfontosabb p a r a m é t e r e k e t , mint a feszültség, tárolási i d ő t a r t a m , energiasűrűség (a súly vagy térfogategységenként t á r o l t elektromos energia), működési h ő m é r s é k l e t - t a r t o m á n y , jelentős m é r t é k b e n a k a t ó d a n y a g á n a k megválasztása h a t á ­ rozza meg. A különböző g y á r t ó k különböző k a t ó d a n y a g o k a t v á l a s z t o t t a k melyek mindegyike rendelkezik elő­ nyökkel is, h á t r á n y o k k a l is, de a kereskedelemben k a p h a t ó lítiumrendszerek bármelyikének energia­ sűrűsége felülmúlja a jelenleg k a p h a t ó akármelyik m á s rendszerét (1. ábra). 3

U/S0CÍ2 Li/(CF)nLi/Mn02 Li/Ag2CrQ2 / 7 n / & n - — y Zn/HgO G2

0

400

800

-+

h

1200 B107-1

1. ábra. összehasonlító kisütési görbék, feszültség (V) — idő (óra). A terhelés a lítium cellán 22 kOhm, a higany és az ezüst cellán 11 kOhm A mangándioxidos rendszer viszonylag újkeletű (1975). Ennek az elemnek a féjlesztését számos olyan probléma lassította, mely főleg abból s z á r m a z o t t , hogy kezdetben még nem ismerték telj«sen a lítium és a m a n g á n o x i d közötti elektrokémiai reakciók pontos természetét. A Sanyo l a b o r a t ó r i u m a i b a n sikerült az ion- és röntgensugaras mikroanalízisekkel feltárni a reakció természetét. Az elem elektromos erejét a négy vegy­ é r t é k ű M n 0 lítiummal h á r o m vegyértékű M n 0 - v é való redukálása szolgáltatja, ezért nincs gázképződés sem a L i / M n 0 rendszerben. A z alacsony működési hőmérséklet (egészen —20 °C-ig) lehetősége érdeké­ ben vízmentes szerves elektrolitot á l k a l m a z n a k . Az elemnek' különlegesen hosszú é l e t t a r t a m o t biztosít, 3

2

2

194

A lítiumelemek

előnyei

\

'

A lítiumrendszerek leglényegesebb előnyei a többi­ vel összevetve a hosszú é l e t t a r t a m és a nagy energia­ sűrűség. Ez u t ó b b i előnyt gyakorlatilag kétféleképpen is kifejezhetjük, vagy ú g y , hogy azonos térfogatban (vagy súlyban) t ö b b elektromosságot t á r o l h a t u n k , a k á r azonos elektromosságot kevesebb helyen. N é ­ h á n y különböző fajta elem energiasűrűségét hason­ lítja össze az 1. táblázat. 1. táblázat. Különböző elemek energiasűrűgégének összehasonlítása Eendszer

Relatív energiasűrűség egységnyi súlyra

Lítium Ezüst Zn/AgsO Higany Zn/HgO Lúgos mangán Cink-szén

0,4 , 0,4 0,3 0,2

Relatív energiasűrűség egységnyi térfogatra

í,o

1,0 0,5 0,5 0,4 0,2

Katonai távközlési berendezésekben m á r nagy lítiumelémeket h a s z n á l n a k ( L i : S 0 ) , ahol a lítium megbízható, k a r b a n t a r t á s t nem igénylő, hordozható, nagyon kényelmes elektromos táplálást kínál. A Li/Mn0 -rendszerek természete azonban a miniatűr elemek t ö m e g g y á r t á s á t teszi lehetővé. A L i / M n 0 hajlékonysága következtében t ö b b ré­ tegű elektródás lapos elemet lehet készíteni, ezzel sokkal kisebb belső ellenállást elérni, mint az ugyan­ ilyen alakú h a g y o m á n y o s elemekkel. Általánosan vizsgálva megállapítható, hogy a lítiumelemeknek legnagyobb szerepe azokon a felhasználási területeken van, ahol a t á p l á l a n d ó létesítmény vagy berendezés távoli, elszigetelt, ahol h a t é k o n y energiafelhasználás szükséges, ahol súlykorlátozás van. Előnyösen hasz­ n á l h a t ó k speciális területeken, mint például az űrku­ t a t á s és a műholdas távközlés, ahol a lítiumtelepek n y ú j t o t t a összes előny ^kihasználható (2. és 3.. ábra). Azokon a területeken, ahol nincsenek különleges igények, még nem szívesen alkalmazzák a lítium­ elemeket.. Ennek t ö b b oka is v a n : első, a lítium­ cellák ára, ami egy ideig még elég magas, második, bizonyos félelem él a lítiumcellákkal szemben, amit rosszul zárt Li/S0 -elemekkel végzett kísérletek okoz2

2

2

2

•5 N

~>

270ÍI

£ 1

560C

1.0

k/a

QJ

o

0

40

20

Kisütési

60

idő ( ó r a )

,

80

[B107-2]

2. ábra. Egy tipikus lítium-elem folyamatos kisütési karakterisztikája szobahőmérsékleten Híradástechnika

XXXI.

évfolyam 1980. 5. szám

m i n t az azonos m é r e t ű higanyelemeké. Sajnos azt nehéz megjósolni, hogy ez mikorra fog megvalósulni.

—• u

> -8*3

:/JA

ő ^ 2

K)mA.20s

20mA.2s

^

se •

<*-^

3

a> o

1 40 Kisütési

80

120

160

k a p a c i t á s (mAóra)

3. ábra. Egy tipikus lítium-elem impulzusüzemű kisütési karakterisztikája szobahőmérsékleten tak, harmadik, a jellegzetes 3 V lítiumpotenciál, ami nem kompátibilis a meglevő technológiákkal, m i n t például a NiCd (1,2 V ) , a lúgos m a n g á n (1,5 V ) , az ezüst (1,5 V ) és higany (1,4 V ) cellákkal. Általánosan szólva a lítiumtechnológia a jövőé, de létezését m á r a tervezési szakaszban figyelembe kell venni. , Felhasználás A következő helyeken lehet lítiumelemeket hasz­ nálni: 1. LSI-memória vésztartalék M P U vezérelt eszkö­ zökben. 2. Miniatűr adók. 3. Távoli és felügyelet nélküli t á v m é r ő berendezé­ sek tápellátása (tengeri bóják, m ű h o l d a k stb.). 4. Orvosi berendezések (hallókészülékek stb.). 5. Betörés elleni biztosítórendszerek. 6. Elektronikus azonosítók. 7. LCD-karórák. 8. K a m e r á k . 9. Víz alatti berendezések. Á lítiumelemek felhasználási köre széles és nehéz megmondani, hogy milyen területeken fogják még elfogadni. A lítiumelemek ára jelenleg — bármilyen cellát véve is — nagyobb, m i n t , mondjuk egy higanyelemé. Még ha a t á r o l t w a t t ó r a energiát hasonlítjuk is össze, a lítiumelem gyakran akkor is sokkal d r á g á b b . A m i ­ n i a t ű r elemeknél súlyosbítja a helyzetet a tokozási költség, amely a v é g t e r m é k á r á n a k meghatározó tényezője. A gyártási mennyiség növelésével^azonban ez meg fog változni. A Li/MnO -rendsaerek hajlékonyságát és költség­ h a t é k o n y s á g á t véve tekintetbe, v á r h a t ó , hogy a m i ­ n i a t ű r Li/Mn0 -elemek ára végül éppoly olcsó lesz, a

2

Hagyományos

A levegőelemek Az eddigi elemekben m i n d e n ü t t fémoxidok voltak a r e d u k á l h a t ó összetevők, de sok m á s oxidáló reagenst is h a s z n á l n a k a gyakorlatban. H a viszont m a g á t az oxigént ( a m i t a levegőből n y e r h e t ü n k ) használjuk redukáló k o m p o n e n s k é n t , akkor m a g á n a k a telep­ nek nem kell oxidáló reagenst tárolnia. A levegő­ elemek ötlete m á r az 1800-as években felmerült, s ha­ b á r a korabeli vegyészek r á j ö t t e k , hogy a levegő oxi­ génje n é h é n y fémmel elektromos energiát szolgáltat­ va r e a g á l h a t , ennek m ű k ö d ő f o l y a m a t k é n t való meg­ valósítása még komoly nehézségekbe ütközik. A levegőelektródák előnye az összes t ö b b i fajta elektródával szemben a kis súlya és az, hogy nagy á r a m ú m ű k ö d é s t képes fenntartani. Természetesen vannak h á t r á n y a i is, amiket megfelelő tervezéssel kell kiküszöbölni. Nem lehet teljesen zártra tokozni, feltétlenül szabad levegőn kell lennie az elektródának. Emellett az elektrolit felé is nyitva kell lennie, még­ hozzá úgy, hogy az elektrolit is találkozzon a levegő­ vel, ez korlátozza az elektrolit v á l a s z t á s á n a k lehető­ ségeit. Az illékonyak elpárolognak (a vizesek viszont megfelelőnek bizonyultak), a lúgosak széndioxiddal szennyeződnek. ^ A fém—levegő rendszerben használandó fém meg­ választásánál a tervezőnek kompromisszumos meg­ oldást kell keresnie a k ö n n y ű oxidálás, elektrolittal szembeni stabilitás, egy adott energiafelszabadításhoz szükséges súly, költség és hozzáférhetőség között. Az alkalmazások legszélesebb körében a cinket talál­ t á k a' legmegfelelőbbnek' minden t u l a j d o n s á g á b a n . Csak az 1930-as évektől t u d t a k bizonyos célokra cink-levegő telepeket sikeresen alkalmazni. Ezek a te­ lepek katalitikusan a k t i v á l t porózus széntömböt hasz­ n á l t a k az elektrolit felületén eloszlott oxigén reakció­ j á n a k elősegítésére. A vastag szénkatód szerkezetben paraffin a k a d á l y o z t a meg, hogy az elektrolit elöntse a pórusokat és kiszökjön az elemből. Az anód fémes cink volt, az elektrolit pedig káliumhidroxid vizes oldata. A teflon (politetrafluóretilén) megjelenésével az 1950-es években t o v á b b i fejlődés k ö v e t k e z e t t be, mivel az új anyag víztaszító, ugyanakkor a gázokra nézve porózus. A fizikai tulajdonságoknak ez a kom­ binációja, valamint általános vegyi ellenállóképessége a l k a l m a s s á ' t e t t e , hogy az ű r k u t a t á s számára ultra­ vékony, nagy teljesítményű oxigén k a t ó d o k a t hozza­ nak létre belőle. L e h e t ő v é v á l t a nagy, viaszba m á r ­ t o t t széntömb elektródákról lemondani, amik eddig k o r l á t o z t á k a cink-levegő telepek tervezését, kons-

anod búra • — szigetelés/tömités cink anód szeparátor -katód katód búra

ACTIVAIFT

4. ábra. Egy hagyományos és Activair elem keresztmetszete V,

Híradástechnika

XXXL

évfolyam 1980. 5. szám

195

A 2. táblázat háromfajta levegős gombelem arányos k a p a c i t á s á t adja milliamperórában azonos méretű fémoxid, elemekkel összevetve. A cink-levegő elemek folymatos kisütés esetén sokkal hosszabb hasznos é l e t t a r t a m o t adnak, mint az azonos méretű m á s gombelemek — a kisütő ellenállás mindegyikénél azo­ nosan 620 Ohm. Ez világosan látszik a 6. ábrából. Hasonló előnyök mutatkoznak szakaszos kisütésnél is. Ilyen körülmények között a levegőelem 27 napos üzemet ad, ez kb. 2,5-szer hosszabb, mint a többieké, ahogy ez a 7. ábrából is l á t h a t ó . A 6. ábrából figyelem­ reméltó még az is, hogy a levegőelemek kisütési fe­ szültséggörbéje sokkal laposabb az egész, hosszabb é l e t t a r t a m alatt. Ennek az az oka, hogy a levegő­ elektróda működési sebessége független az elem kisütöttségének mértékétől. Ha az oxigént fémoxid k a t ó d szolgáltatja, az oxigénellátás sebessége függ attól, hogy mennyi fémdioxid marad. Ez az- egyenletes feszültségszolgáltatás nyilvánvalóan nagy előny, mivel bármilyen berendezésben is üzemel, szükségte­ lenné teszi az utánállítást. Van még egy technológiai előny, amely a gyártás során állandóságot, a felhasználónak pedig jobb minőséget jelent. Más elemekkel összevetve a levegős rendszerek viszonylag nagy cinkanódot használnak, melyet a g y á r t á s b á n pontosan lehet mérni. A-többieknek — mivel a k é t elektródaanyagból, a cinkanód­ ból és fémoxid katódból kisebb mennyiségeket hasz­ nálnak — relatív h á t r á n y a , hogy a teljes kapacitás eléréséhez egymásnak megfelelő mennyiségek kelle­ nek, és ezeket a kisebb mennyiségek miatt kisebb mérni. A vékony k a t ó d alkalmazásának további követ­ kezménye a levegőelem igen nagy energiasűrűsége. Még a kisebbek is elérhetnek 0,95 w a t t ó r a köbcenti­ méterenkénti sűrűséget, a nagyobbak pedig elmehet­ nek egészen 1,5 W h / c m és 500 Wh/kg-ig is. Még egy

^ C i n k anód ,-— Szeparátor rendszer — Katalizátor réteg — Fémháló Víztaszító hártya " ^ D i f f ú z i ó s hártya Levegő e l o s z t ó réteg Levegő Levegőző nyilas Katód bura

| B 107.-5]

ő. ábra. Activair levegő katód frakcióját, teljesítményét. Gouldék á t v e t t é k ezt a technológiát az ű r k u t a t á s t ó l és kifejlesztették az Activair nevű cink-levegő gombelemet. Ebben az elemben egy mindössze 0,5 m m vastag levegő elektró­ da szolgál k a t ó d k é n t . Ez az elektróda szeparáló, vezető, szerkezeti, katalizátor és nedvességgátló réte­ gekből álló t ö b b r é t e g ű m e m b r á n (5. ábra). Mivel a k a t ó d katalitikusan működik, nyilvánvaló, hogy üzemelés közben nem fogy el. Az elem k a p a c i t á s á t nem a levegőből n y e r h e t ő oxigén mennyisége szabja meg, hanem a c i n k a n ó d korlátozza. Ez az elektróda 3 súlyszázalék higanyt t a r t a l m a z ó cink-amalgám, finomszcmcsézett formában, s a nagy felületének k ö ­ szönhetően az elektróda kapacitása 0,8 amperóra g r a m m o n k é n t . Az elem anódrésze tartalmazza a vizes lúgelektrolitot gél formában, a teljes télfogatban egyenletesen elosztva. Mivel a levegő elektróda ilyen vékony a fémoxid-elemek katódjához képest, melyeknek a szükséges Oxigént maguknak kell t á ­ rolniuk és előállítaniuk, a cink-levegő elem cinkanódjának kapacitása kétszerese az azonos méretű h a g y o m á n y o s n a k / ^ , ábra). A háromfajta elem reakcióegyenlete a k ö v e t k e z ő : Higany: t á r o l t HgO + Zn - ZnO + H g . Ezüst: tárolt A g 0 + Z n - Z n O + 2 Ag. Activair: diffundált 7 0 + Z n - Z n O .

3

2. táblázat. Különböző elemek kapacitásának összehasonlítása Típus/Méret

Higany

Ezüst

Activair

85 150

75 120

170 300

180

190

400

2

2

2

A gyakorlatban ezeknek az elemeknek az üzem­ ideje kétszerese a higany- vagy ezüstelemekének. Vizsgalati

No No No No

13 14 76 675

körülmények : 6 2 0 A folyamatos szobahőmérséklet

terhelés é s páratartalom

-Higany 1. \

Higany 2.

Ezüst!

Gould A675 ACTIVAR Hallókészülék • -elem 200

100 150 Kisütési idő (óra ) Az 1, 2. 3 szám különböző gyártókra utal

B107-6

6. ábra. Különböző elemek folyamatos kisütési karakterisztikái

196

Híradástechnika

XXXI.

évfolyam 1980. 5. szám

2.0 —*

&> -cu. 1.0

o

N.

V)

Qj

-U.

Gould ACTIVAR A 675

MIM' Ezüst 76 I 2.gyartó '

Higany 675 Igyártó

Vízsg . körülmények'.lOOOÍifolyamatosan napi 12orat Szobahőmérséklet é s páratartalom 10 Kisütési idő

20 B 107-7

7. ábra. H á r o m különböző elem szakaszos kisütési karakterisztikája adat, b á r ez a felhasználó számára kevésbé érdekes, hogy a felhasznált cink kapacitása 0,82 A h fémcink grammonként. Végül az új elem az ökológia területén is legyőzi a k o r á b b i a k a t . Az ezüstelemekben értékes fémet hasz­ nálnak, amit u t á n a eldobnak. A higanyelemek használat u t á n környezetszennyezési veszélyt jelen­ tenek. A levegőelemek nem tartalmaznak ezüstöt, és csak egyszázadrész annyi higanyt, m i n t az azonos k a p a c i t á s ú higany(II)oxid-elemek. Az anódok k ö z ö t t ebből a szempontból nincs k ü ­ lönbség, mivel az mindegyiknél cink — de a technikai előnyök és a környezetvédelmi szempontok közötti általános egyensúly a levegőéiemeknél van. Felhasználások A Gould Activair elemet 6 éves k u t a t á s és fejlesztés

u t á n 1977 őszén h o z t á k k i az amerikai piacra. Az elemek első sorozatát speciálisan hallókészülékekhez tervezték, és ez is maradt az elemek fő piaca, b á r most m á r kezdik egyéb elektronikus berendezésekbe is, például elektronikus órák, kalkulátorok, mikro­ processzorok stb. felhasználni. Elkészült és sikerrel vizsgázott a közelítőleg 50 A h k a p a c i t á s ú és 15 W h / c m energiasűrűségű Activair elem p r o t o t í p u s a is. Ezek a nagyobb telepek még fejlesztés alatt állnak, de a h o r d o z h a t ó elektronikus berendezések tervezői m á r egy nagyon reális t á p á r a m ­ forrásként tekinthetik a készülékek széles köre szá­ m á r a . A k á r hosszabb é l e t t a r t a m o t igényelnek a ter­ vezők az elemektől, a k á r a hagyományossal azonos é l e t t a r t a m ú , de még kisebb m é r e t ű elemekre van szükség, ú g y t ű n i k , a cink-levegő elemek jelentős előnyöket k í n á l n a k a t ö b b i elemfajtával szemben. 3