ADVENTISTA TEOLÓGIAI FŐISKOLA – ÚJSZÖVETSÉGI TANSZÉK
Római levél teológiája (Vázlat az órai munka feldogozásához) Kormos Erik
2011.
2119, PÉCEL, RÁDAY
ÚT
12.
Tantárgy célja, általános tudnivalók Exegézis módszertanának gyakorlása, alkalmazása a Római levélre Bevetéstani, kultúrtörténeti, régészeti adalékok beépítése az exegézis módszertanába Legújabb Pál kutatások eredményeinek alkalmazása Felkészülés egyéni kutatásra: Az exegézis nem elmélet, hanem a Bibliakutatás, bibliamagyarázás „műhelymunkája”! Számadás az egyénileg alkalmazott exegézisről és az órai munkáról
Az előadások menete Több féle módszerrel dolgozunk, hogy gyakorolhassuk az exegézis módszertanát Kortörténeti tanulságok figyelembe vétele: Kortörténeti módszer Forma-szerkezet elemzés módszere Kulcsszavak jelentésének a vizsgálata és azok összefüggésbe helyezése Fordítások összehasonlítása Pál személyének a fontossága: Legújabb Pál kutatások eredményének a figyelembe vétele Nyelvi lehetőségek figyelembe vétele Ajánlott irodalom: 1. Pecsuk Ottó, Pál és a Rómaiak. A Római levél kortörténeti olvasata. Kálvin Kiadó, Budapest, 2009. 2. Takács Gyula, Római levél. Exegézis-jegyzet. Paulus Hungaricus Kairosz Kiadó. 3. Különböző Biblia fordítások használata: Károli, Prot. Újford., Szent István Társulat, Békés- Dalos, etc. (Minél több fordítást használhatunk annál jobb!)
2
1. TÉTEL: A RÓMAI LEVÉL BEVEZETÉSTANÁNAK KÉRDÉSEI: 1/B; RÓMA 1,16-17 EXEGÉZISE Újszövetség kialakulásával kapcsolatos legfontosabb évszámok Kr.e. 3.sz. LXX → II. Ptolemaiosz Philadelphosz egyiptomi király (uralkodott Kr. e. 286-285) könyvtárának kiegészítése céljából lefordíttatta Kr.e. 5-3 Jézus születése → Lásd: http://www.felfedezesek.hu/index.php?content=felfedezesek&cid=1&id=219 26-27 Jézus keresztsége → Lásd: fenti cikket 30-33 Jézus halála → Lásd: Cikk 30-33 Az első keresztény Pünkösd → előkészíti a pogányok evangélizációját 33-34 pogányok felé nyitott az evangélium (István megkövezése) → Ap.Csel. 7. fejezet. Ekkor még Pál fiatal ember lehetett, nem érte el a 30 évet 34-35 Pál elhívása és szolgálatba állása → Neheztelnek rá, apostoli tekintélyét kell bizonygatnia. Emlékeznek rá,hogy részt vett István megkövezésénél. 35-36 Pál első jeruzsálemi útja Lásd: Ap.Csel. 8,1 kk 46-47 Pál ap. Első missziói útja 47-ben visz adományt Jeruzsálemben amit Korinthuszban gyűjtenek (1Kor. 16,1) 48 jeruzsálemi zsinat. Ap.Csel. 15,1-29. → Itt vizsgálják meg Pál tanítását. Ez az elhívásához képest 20 évvel később van. → Gal. 2,1-10. Lásd: Bibliai Lexikon, Apostoli dekrétum címszó. In: MRVSZ 2000 Cd Rom. 54- II. adomány elvitele Macedóniából. Lásd: Róma 15, 26. 64-ben a hagyomány szerint, vagy 67- 68 Pál ap. Lefejezése → II. fogsága után történik. Ap.Csel. 28. és annak kortörténete, Félix-Fesztus helytartósága Lásd: Félix és Fesztusz címszavakat In: Keresztyén Bibliai Lexikon 66- 67 Péter mártírhalála – Néró uralkodása alatt → Lásd Római levél bevezetéstana: 49-54, a zsidókat száműzik Rómából, 54 Néró 1. éve. Haláláig uralkodott; 68. június 9. Lásd még: http://hu.wikipedia.org/wiki/Nero_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r 66- 72 Eliézer ben Jadin vezette zsidó felkelés Róma ellen → Zelóta lázadás; 68- 69-ig Jeruzsálem a zsidók állama lett. 69-70 Jeruzsálem visszavívása és a templom lerombolása → 70-72. elesik Jerikó, kumráni közösség eleste, Heródium és Masszada eleste → zsidók kultikus öngyilkossága. Ez a történelemben még egyszer megismétlődik a Bar- Kohba felkelés végén; Kr.u.132-135. Lásd: Dr. H. Jagersma, Izrael története 2., Budapest, 1991, 125-130. o. 70 Jeruzsálem eleste, a templom lerombolása – a szemtanúk korszakának vége → Akik látták Jézust mind meghalnak feltételezhetően. EGY személy szerepe értékelődik fel: János apostol „beleöregszik” az apostolságba. Lásd: Leonardo Da Vinchi, Utolsó vacsora; János még szinte gyermekként van ábrázolva. Kb. 16 éves lehetett ekkor. 3
95-96 Kis-Ázsia; Domitianus császár kultusza – kultikus keresztény üldözés → János apostol ezt is megérte, ha az utolsó vacsorán 16 éves lehetett, akkor itt kb. 80 éves. 97-99 János apostol halála Efézusban → Nem sokkal éli túl a páthmoszi rabságot, de túléli. Lásd: Herbert Haag lexikona, János apostol címszó. In: MRVSZ 2000 Cd Rom.
Császárok, uralkodók és Róma. A Római levelet érintő politikai helyzet kialakulása. Római uralkodók a kereszténység idején a Római levél kialakulásáig Augusztus Kr.e. 31 – Kr.u.14 Rómában teljhatalma volt Alkalmanként meggyűlt a baja a zsidósággal. Ilyenkor kiűzte őket városból PAX POMANA-nak nevezik uralkodását – Béke korszaka Augusztus uralkodása teremtette meg a politikai feltételét a kereszténység elterjedésének: Lojális volt az új vallások és kultuszokkal szemben
Tiberiusz Kr.u. 14-37 Augusztus halálakor 55 éves volt. Augusztus politikai útját követte sokáig. Ellenérzést táplált a színház, a gladiátorjátékok irányába A zsidókat ő is száműzte 19-ben egy incidens miatt. – Igazság szó félreértése: Ki a „cádok”? Mit jelent a dikaioszüné? – Levélben megtaláljuk!
Gaiusz Kr.u. 37-41 Mellékneve Caligula volt „csizmácska” A zsidóság számára rendkívül viharos időszakot teremtett meg Alexandriától kezdve Rómáig Többször űzte ki a zsidókat Rómából Felerősítette a „Panem et Circensis” szellemét Isteni uralkodónak tartotta magát, Jamniában oltárt is állíttatott magának. Ezt a zsidók ledöntötték, nőtt a feszültség 41. január 24-én a pretoriánusok meggyilkolták
Claudiusz Kr.u. 41-54 „Bolond, gyenge, ugyanakkor vérszomjas zsarnok…” – 50 évesen került a trónra. Egyesek szerint a negatív tulajdonságait megjátszotta csak Összesen legalább hat lázadás volt ellene, uralkodása alatt Claudiusz is társaihoz hasonlóan időről-időre kiűzte a zsidókat Rómából Halála előtti utolsó rendelkezésben 5 évig nem léphettek be a zsidók Rómába – A 4
Római levél megírása EGYIK KÖZVETLEN HÁTTERE EZ VOLT
Néró Kr.u. 54-68 Pál életét leginkább meghatározó uralkodó a Római levél megírása idején Eltörli Claudius rendeletét – 5 év után vissza mennek a zsidók Rómába – Konfliktus helyzet: Ki a „cádok”? 64. július 18-án Róma kigyulladt – keresztényeket tették felelőssé – Egyesek szerint ebben az évben halt meg Pál, lefejezték. Péter itt halt mártírhalált. 68. Néró halála: Másik elmélet alapján ekkor halt meg Pál – Félix - Fesztus helytartóváltás: (Csel. 24,27)
A Római levél köze a politikai viszonyokhoz Augusztus teremtette meg a két jellemző feltételt: 4. a) Pax Romana 5. b) zsidók kiűzése a zavargások miatt Az utánuk következő uralkodók igyekeztek ezt a két dolgot újra és újra felújítani, érvényre juttatni Az uralkodók hatalma és tekintélye fokozatosan hanyatlott, a zsidók magatartása nem változott A keresztényüldözések Néróval kezdődtek A Római levél megelőzte azt, és a zsidó-pogány szembenállás kezelését fejtette ki Pál. Nem tudjuk, hogy tanultak-e belőle, vagy sem! Suetonius, aki Kr. u. 120 körül írja meg a római császárokról készült életrajzait, az egyébként toleránsnak ismert Claudiusról ezt a megjegyzést teszi: Iudaeos impulsore Chresto assidue tumultuantes Roma expulit (a Chrestus bujtogatására állandóan zavargó zsidókat eltávolíttatta Rómából). A feljegyzést az eseménytől mintegy 70 év választja el, így nem csoda, ha az ábrázolás torzít --- MINDEZ BIZONYÍTJA, HOGY A ZSIDÓKAT ÖSSZEKEVERTÉK A KERESZTÉNYEKKEL
Pál apostol életének állomásai és a Római levél összefüggései. Pál apostol életének legfontosabb állomásai Születésének ideje nem ismert. István megkövezésénél még fiatal ember volt, nem számított Izrael tanítói közé: ApCsel 7,58 - tehát még nincsen 30 éves sem. Eszerint születése a Kr. u. 1. vagy 2. évtizedre tehető, közel az évtizedek fordulójához. Tarzuszban nevelkedett → Törökország → filozófiai iskolák, hellenista műveltség Családja régi zsidó család, BEJAMIN törzse → Róma 11,1 Római polgárjoggal rendelkezett → diaszpóra zsidóság ApCsel 22,28 szerint nem vette a polgárjogot NEVE: Paulusz = kicsike → egyházüldöző → Saulus a „Dávid üldöző” 5
Pontosan meghatározható időpontjai nem kis feladatot jelentenek. A relatív időrendet fel tudjuk állítani, de a világtörténelmi dátumokkal való összekötésük elég pontatlan. A felsorolt történelmi személyekkel való találkozás ugyanis csak pár éves bizonytalansággal határozható meg, mint pl. Aretás király, (2Kor. 11,32) vagy Félix (ApCsel. 23,24) és Fesztusz (ApCsel. 24,27) esetében. Legbiztosabban korinthusi tartózkodását tudjuk meghatározni. Gallia helytartó előtt vádolták Pált, annak hivatali ideje kezdetén. Gallio nevét pedig - mint korinthusi helytartóét - említi egy olyan felirat, melynek keletkezési ideje Kr. u. 52. január és augusztus közé esik. (Csel. 18,11 kk) Miután a helytartók általában áprilisban indultak Rómából szolgálatukra és néhány hét alatt érkeztek meg a keleti tartományokba, valószínű, hogy Gallio 51 májusában találkozik Pállal, aki ekkor már mintegy másfél éve élt Korinthusban. Megerősíti ezt az adatot az is, hogy Akviláék is Pállal majdnem egy időben érkeztek Rómából, Claudius parancsa Kr. u. 49-ben nyáron hangzott el. Így mind Akviláék, mind Pál 49 őszén, telén érkezett Korinthusba. (ApCsel. 18,2) Innen visszafelé következtetve: az apostoli zsinat 48-ban volt, az első missziói út 46-47-ben. Első adományvivő látogatása Jeruzsálemben 47-ben, 7 év múlva - a zsidó szombatév miatt - 54-ben indul a második adománnyal Macedónia területéről a fogság felé. Problémásabb a Gal. levél adatait beilleszteni, ahol először 3 éves arábiai tartózkodás, majd 14 éves időszak következik. Ha a megkezdett éveket egésznek számítjuk - ami általános szokás volt -, akkor nem szükséges 17 évvel számolnunk, hanem jó néhánnyal kevesebbel: Ha Jézus Krisztus halálát-feltámadását 33-ra tesszük, Pál megtérése 33 vagy 34, első jeruzsálemi útja 35-36, majd ezt 14 (vagy a megkezdettek miatt csak 12 kerek) év múlva követi az apostoli zsinat 48-ban. A második missziói út tehát 49-51-ben zajlott, a harmadik 51-52-től 54 pünkösdjéig. Rómába érkezése valószínű időpontja Kr. u. 59-60. Ettől kezdve az említettek miatt ismét bizonytalanok az időpontok. A hagyomány szerint 64-ben végezték ki.
2. TÉTEL: RÓMA ÉS A KERESZTÉNYSÉG HELYZETE A LEVÉL MEGÍRÁSAKOR 6
Oikosok, vagyis házi gyülekezetek: Egy-egy házi gyülekezet lehetett vagy pogány, vagy zsidó. Ritkán keveredtek. Gazdasági különbségek is adódtak egyegy közösség között Temetkezési szokások: Colombariumok és a katakombák. A katakombát a zsidók átvették a római vallásból. Üldözések idején ide vonultak vissza a keresztények. Több km. hosszú alagút rendszer volt a város alatt Zsidók: Claudius rendeletéből tudjuk, hogy a keresztényeket nem tekintették a zsidóság egy szektájának, vagy irányzatának akkor, amikor a Római levelet írta Pál. A judaizmus egyes irányzatai jellemzőek voltak a rómaiakra – A pogánykeresztények római polgárok lehettek… Keresztények: Jómódú polgárok lehettek, de szociálisan egymástól elkülönülve lehettek akár (felszabadított) rabszolgák is közöttük. Lásd: Filemon levél kommentár Pál közjogi helyzete: Zsidóknak zsidó (Benjamin törzse) rómaiaknak polgár: Pál egy (vagy két) római fogsága inkább házi őrizet lehetett. Innen írogatta leveleit. Lásd: ApCsel. 24,26 kk. és 28,30. Arénák és a gladiátor játékok: Néró idejében leégett Róma (64-ben) keresztények megtorlása, Péter mártírhalála. Nem volt elterjedt megtorlási mód, a római történetírók elítélték Néró tettét Császárok magatartása a keresztényekkel: Gyakran előfordult, hogy a zsidókat kiűzték, a városból, (Filippi) vagy éppen ellenkezőleg menedékjogot adtak nekik. (Róma) Ennek a magatartásnak oka: Hellenizálódás. A zsidók nagyon sok mindent átvettek a pogány vallásokból. A keresztények nagy része inkább a mártírhalált választotta.
Kortörténeti adatok összegzése Mindezek nélkül nem lehetne pontosan megfejteni: Jézus a II. Ádám? – Miért? Ábrahám nem a zsidók, hanem a keresztények atyja? – Miért? Zsidó történeti és ószövetségi tipológiák – Miért? Hasznos istentisztelet: Odaszánás – Miért? Nem elég az áldozat? Krisztus keresztjének a fontossága? - Más kevesebbet ír róla Hitben erőtlen zöldséget eszik? A PROTESTÁNS HIT LEGJELENTŐSEBB BIBLIAI KÖNYVE A RÓMAI LEVÉL!
A levél megírásának oka, teológiája ideje és célja. Pál levelei és teológiája, a Római levél helye ebben 13 levelét tartalmazza az ÚSZ, emellett tudunk elveszett leveleiről is; az 1Kor 5,9 említ egy olyan levelet, mely megelőzte a ma meglévő elsőt; a 2Kor 2,4 említ egy »könnyhullatással írt« levelet - ez utóbbi esetleg benne van a ma ismert 2. levél 7
szövegében. A Kol 4,16 említ egy Laodiceába írt levelet is. A leveleket már Korinthusban gyűjteménybe foglalták, először 7 levél volt együtt (nem tudjuk pontosan, hogy alakult ez a szám). A 2. szd.-ban Marcion 10 páli levélből álló gyűjteményt említ - erről tudjuk, hogy a Pásztori levelek hiányoztak belőle. (A Zsid levelet ugyan az egyház története során többször páli levélnek tekintették, de ez a levél minden bizonnyal nem Pál munkája.)
A páli teológia néhány súlypontja: Pál teológiája számára adott alap az ÓSZ. Gondolatai és fogalmai innen erednek jórészt. Istenről, Jézus Krisztus váltságművéről, az ember megigazulásáról az ÓSZ talaján állva fogalmaz. (Hellénista alapozású az Ef és Kol teológiája, zsidóhellénista fogalmakat és hagyományanyagot érvényesítik a Pásztori levelek.) Krisztológiájában a Krisztus-esemény néhány tényezőjére koncentrál: Jézus Krisztus megjelenésére, alázatára, szenvedésére, és mindenekfelett halálára és feltámadására. Jézus Krisztus alakjában nem az eseményekre és történésekre figyel - Jézus tettei és tanítása szinte említésre sem kerül nála -, hanem úgy tanít Jézusról, mint aki Isten akaratának, üdvtervének, irgalmának megjelenítője és megvalósítója. A Krisztus-esemény mind a teremtett világ, mind az ember megigazulása érdekében elvégzett mindent. Az ember megigazulása ezért részben már megtörtént, részben még hátravan, de kétség nem férhet Isten szándékának győzelméhez. Az erkölcsi imperativuszok alapja a Krisztusban elvégzett megváltás tényében van. Az ember helyzetének megrajzolásában kitörölhetetlen nyomot hagyott saját élete, farizeus buzgósága, és a teljes csőd átélése (vö. Róm 7). Ezért is harcol szenvedélyesen ellenfelei, a júdaista tévtanítók ellen: a Törvény cselekedetei nem üdvözítik az embert, a Törvény szerepe sokkal inkább csak az, hogy az embert a maga csődjével szembesítse. A Törvénynek csupán Krisztushoz vezérlő szerepet tulajdonít - ebben radikálisabb, mint Jézus tanítása a Hegyi Beszédben. Isten Szentlelkének hatalmáról és hatásáról sokat ír. A keresztyén ember már a Lélek hatása alatt, annak adományaival gazdagítva éli életét. Eszkhatológiájában az idők során változott; Krisztus visszajövetelét először nagyon közelre várta (1Thessz 4,15kk), majd egyre inkább számolt az Isten akarata történelmi kibontakozásával (Róm 9-11; 2Thessz 2).
A Római levél megírásának célja, oka Több elképzelés lehetséges III. Misszióút előkészítése 57 ? Tavasza Claudiusz rendelete miatt (Claudius 49 → Néró 54) VALÓSZÍNŰSÍTHETŐ OK. Néró uralomra jutását és Claudiusz halálát biztosan tudhatjuk. ((Lásd. Róma 25,28)) Sajátos teológiai tanításainak az összefoglalása. ((zsidók és pogányok egyaránt Isten népe)) - Ebben az esetben Róma kiváló volt a helyi problémák miatt 8
Saját apologetikus védelme a zsidók előtti összegzés. A pogányok között ért el eredményeket, de a zsidók kisebb mértékben támogatták. Rómában jelentős volt az ősi zsidó lakosság. Nem csak az anyagi, de a teológiai védelmet is meg akarta szerezni. Egyszerű pásztori levél a római helyzet kezelésére. Ebben az esetben is Róma kiváló tanpélda volt. Később ezért került a kánonba a levél. Lutherig sajnos jelentősen a háttérbe szorították Pál szerepét. A keleti teológiában ma is csak idézgetik, nem pedig a teológiai érveit használják fel. KIEGYENSÚLYOZOTT magyarázatot akkor tudunk készíteni,ha egyszerre minden szempontot figyelembe veszünk! A MAI KUTATÁSOK EBBE AZ IRÁNYBA VEZETNEK. Lásd: Pecsuk Ottó, Pál és a Rómaiak. Kálvin Kiadó, Budapest 2009. Peter Wick, Pál. A Kereszténység tanítója. Kálvin Kiadó
A levél megírásának időpontja 57 kora tavasz → Harmadik missziói út alatt írta. Adományokat gyűjtetett Jeruzsálem részére (15,25-27) Ekkor Pál Korinthusiban tartózkodhatott A I. Korinthusi levél megírása idején nem járt Korinthusban, őket is adakozásra szólítja fel (1 Kor. 16,1-4) ebből lehet arra következtetni, hogy közel azonos időpontban íródnak a levelek. I. Kor és a II. Kor. 55-56-ban íródhatott, így azonnal utána a Róm. levél
3. TÉTEL: RÓMA 1,16-17. HOGYAN FOGALMAZZA MEG PÁL LEVELÉNEK BEVEZETŐJÉBEN TEOLÓGIAI KONCEPCIÓJÁT? Jó exegézis alapja: 1. Jó kérdéseket tegyünk fel az igével kapcsolatosan! 2. Helyes hermeneutika alkalmazása! 3. Helyes exegézis módszertan alkalmazása Exegézis meghatározása Kifejtés, megmagyarázás, egyes mondatok, szavak, sőt néha egyes betűk értelmének feltüntetése. (Pallasz nagy lexikon meghatározása szerint. In: http://mek.niif.hu/00000/00060/html/034/pc003405.html 2009.09.22.)
Hermeneutika meghatározása Az írásmagyarázat szempontjainak elméletével a HERMENEUTIKA tudománya foglalkozik. Lásd: Keresztény Bibliai Lexikon. In: MRVSZ 2000 CD Rom, Archanum Kiadó, Budapest, 2000. 9
Elméleti szempont: „A filozófia a teológia szolgálólánya” Aquinói Tamás – Summa Theologica Minden felekezetnek van egy hermeneutikája → van filozófiai hozzáállása is a Bibliához → Általában annak a kornak filozófiáját alkalmazza amikor született a felekezet! A HERMENEUTIKA A RENDSZERES TEOLÓGIAI TÁRGYKÖRÉBE TARTOZIK (főként a filozófia miatt) Hermeneutika meghatározása A hermeneutika az értelmezést és megértést vizsgáló filozófiai tudományág, az erre vonatkozó elméletek összessége. A „hermeneutika” (görög) szó az „értelmezés tudományát” jelenti, maga a szó Hermésznek, az antik görög kor egyik istenének a nevéből származik, aki az istenek hírnöke, ugyanígy közvetíti a szövegek jelentését annak írott vagy beszélt alakja is. Legalábbis a görögök ennek az istennek a nevéből származtatták hermeneuein = „kijelent”, „megvilágít” szavukat. Lásd: Wikipedia Lexikon, in: http://hu.wikipedia.org/wiki/Filoz%C3%B3fiai_hermeneutika
Róma 1,16 A szöveg görögül: Ouv ga.r evpaiscu,nomai to. euvagge,lion( du,namij ga.r qeou/ evstin eivj swthri,an panti. tw/| pisteu,onti( VIoudai,w| te prw/ton kai. {EllhniÅ
Mert nem szégyenlem a Krisztus evangyéliomát; mert Istennek hatalma az minden hívônek idvességére, zsidónak elôször meg görögnek. (Károli) Mert nem szégyellem az örömhírt. Hiszen Istennek hatalma az minden hívőnek megmentésére, zsidóknak is, sőt annak először, meg helléneknek is. (Csia Lajos fordítása)
Kérdések kortörténeti szempontból Mi Isten evangéliuma Pál szerint? Miért a zsidóknak először, a görögöknek másodszor? Mi az Isten igazsága? Miért és hogyan idézi Pál ap. A Hab.2,4-et? Ki az igaz ember? Mi Isten evangéliuma Pál szerint? Pál életéhez érdemes tanulmányozni az ApCselt is. → Athéni élmény (Csel. 17,16 kk) 10
Pál bemutatkozása a levélben: Célja, hogy kifejtse, mi szerinte az evangélium (örömhír →) euvagge,lion → EREDETI JELENTÉSE? → Jézus kezdi használni a szót Mt.ev és Mk. ev, szerint. Pál idézi Jézus szóhasználatát (Mat 4,23; 9,35; 24,14; 26,13; Márk 1,14; 13,10; 14,9; 16,15) Ezen kívül egyszer használja Lukács az ApCsel. 20,24 → Isten kegyelmének evangéliumáról beszél Jn. Jel.k.-ban 14,6-ban: Nem konkretizálja, hogy mi az evangélium szó Ő használja a legtöbbször: 31 alkalommal. Ebből a Róm. Levélben: 7 alkalommal: 1,1; 1,16; 2,16; 11,28; 15,16; 15,19; 16,25. MINDIG TEOLÓGIAI JELLEGGEL HASZNÁLJA Ki akarja fejteni, hogy MI AZ ISTEN EVANGÉLIUMA: 2,16 → Én evangéliumom Jézus Kr. Által 11,28 → Összetett fogalom, szövegkörnyezet segít 15,16 → Szolgálat Krisztusban, szolgálat evangéliumban 15,19 → Pál „betöltője” az evangéliumnak 16,25 → Az én evangéliumom… Az evangélium Pál szerint nem általános fogalom, igyekszik meghatározni, konkretizálni Pál teológiai üzenetének az alapja: meghatározza; Mi az evangéium? Kié az evangélium? Hogyan kell magunkat az evangéliummal szemben viselni? Az athéni bölcsességből kiindulva Pál ap. Pontos meghatározást ad. LEVELÉNEK FŐ TÉMÁJA erre utal, de a sűrű előfordulás is
Miért a zsidóknak először, a görögöknek másodszor? Eredeti szöveg: VIoudai,w| te prw/ton kai. {EllhniÅ A zsidóknak éppen úgy szükséges, mint a görögöknek… Egyik lehetséges következtetés: A zsidóknak meg kell térni. Nincs különbség… a zsidó születés nem előjog. Ennek a felfogásnak alapja: 2 Kor. 3,6 kk. Másik lehetőség: Missziói koncepció. Megnyerni a zsidókat az „új” páli evangéliumra… Ennek alapja a császárokkal szembeni magatartás helyreállítása. Ennek is hangot ad a későbbiekben: Róm. 13,3-4 Harmadik lehetőség: A „cádok” fogalmának megújítása → szövetség → új szövetség (Pál vezeti be ezt a fogalmat is: 2 Kor. 3,6) NEM FONTOSSÁGI RANGSOROLÁS! Éppen ellenkezőleg: Pál egyenlíti ki levelében a feszültségekből adódó ellentéteket
Mi az Isten igazsága? Pál érvelése szerint: 1. Krisztus evangéliuma Pálé 2. Az evangélium hatalom amivel minden ember rendelkezhet (zsidó és görög) 3. Az evangéliumban benne van Isten igazsága 11
4. Hitből hitbe? Mit jelent? Nem hagyomány, hanem hit? 5. Az igaz ember hitből él…. A hit tesz igazzá A héber „cádok” fogalma. Több kifejezés volt arra, hogy valaki igaz ember Isten előtt. Pl.: Jób igaz (rv'y") → Igaz ember ekölcsileg, cselekedetei szerint, DE NINCS SZÖVETSÉGBEN Istennel. Nóé istenfélő, de qyDIc; → Ez egyben azt is jelenti, hogy szövetségese Istennek. CÁDÓK: A Tízparancsolat szövetség. Aki körül van metélkedve az a szövetség népe, tehát igaz ember… Pogányok?
Miért és hogyan idézi Pál ap. A Hab.2,4-et? Kimondottan HABAKUK könyvét idézi, mert ott az igaz ember qyDIc; szerint igaz. Ennek az embernek az ismertető jegye: HITBŐL-HITBE Pogányok? Hihetnek Istenben? Akkor ők is Cádok? Később Ábrahámot hozza példának 1Móz15,6 alapján a Róma 4,3-ban, aki hitt és ezért qyDIc lett Isten előtt → A PÉLDA SÁNTÍT, MERT Isten külön szövetséget között Ábrahámmal! (Később részletesen… Nem azért lett cádok mert hitt, hanem a szövetség miatt…)
A Róma 1,16-17 összefoglalása Pál teológiai koncepciója található benne Levele megírásának teológiai célját foglalja össze: Zsidók és pogányok lehetnek igazak Isten előtt a hitük alapján, ami az Új szövetség Az evangélium EGY BIZONYOS ÖRÖMHÍR, nem általában jó hír: Krisztus keresztje a lényege Krisztus keresztjét követni nem más mint hinni, tehát benne lenni a „szövetségben” ami CÁDOKKÁ tesz bennünket Pál új értelmezést ad a CÁDOK-nak: Hab.2,4 szerint a szövetség népe az igaz. Pál szerint mindenki aki hisz. Hitből hitbe: Nem a körülmetélkedés hagyománya, ami szövetségi viszonyt fejez ki, hanem a hit továbbadását…
4. TÉTEL: RÓMA 2,1-29. HOGYAN ALKALMAZZA PÁL APOSTOL AZ ÉRVELÉS KÜLÖNBÖZŐ TECHNIKÁIT? A KHIASZTIKUS SZERKESZTÉS TECHNIKÁJA
Kérdések a fejezethez Összemossa-e Pál a különbségeket hellének és zsidók között? Mit ért az alatt Pál, hogy minden ember bűnös? Mi a törvény szerepe Pál szerint? 12
Milyen törvényre gondol ekkor Pál? Milyen összefüggésben említi a körülmetélkedést Pál? Miért? 13.v. Mit jelenthet Pál szerint a törvény „betöltése” vagy „megcselekvése”? Mit jelent a törvény akkor, amikor a pogányokról beszél?
Pál érvelési technikája khiasztikus szerkezetben Négy nagy gondolategységben tárgyalja témáját A SZAKASZON BELÜL. (3 mikrokhiazmus) és egy nagyobb egységben (makrokiazmus)
A hellének bűnösök 1,18-2,8 A zsidók bűnösök 2,9-29 A körülmetélkedés szerepe – pogányok viszonya Az 1. és a 2. fejezet khiasztikus kapcsolata mindezt az evangéliummal hozza kapcsolatba
ENNEK A RÉSZEKRE TAGOLÁSA EGYMÁSRA ÉPÜL, BONYOLULT TÖBBSZÖRÖS KHIASZTIKUS NYELVEZETET HASZNÁL. Római levél MAKROszerkezete
13
Mikrokhiazmus 1. 2,9 „minden ember-lélek” 2,12 „törvény által ítéltetnek” 2,13 „törvény cselekvői” 2,14 „törvény dolgait teszik” Mikrokhiazmus 2. 2,17 a „Zsidónak neveztetel” 2,17 b „a törvényben nyugszol és dicsekszel” 2,20 „tanítója csecsemőknek” 2,21 „másokat tanító” Mikrokhiazmus 3. 2,25 a „körülmetélés ugyan használ” 2,25 b „ha azonban a törvény áthágója vagy” 2,26 „körülmetéletlenség a törvény igazságát megtartja” 2,27 a „körülmetéletlenség a törvény igazságait megtartja” 2,27 b „ítélni fog… törvényt áthágja 2,29 „szívnek körülmetélése” 14
A 2. rész az 1. fejezettel is hasonló szerkezeti viszonyban áll: Makrokhiazmus 1,18-23 görögök tévedése 1,24-32 görögök erkölcsi lesüllyedése 2,1-8 egyenlőség az ítélet előtt 2,9-16 egyenlőség az ítélet előtt 2,17-24 zsidók erkölcsi lesüllyedése 2,25-29 zsidók tévedése
A 2. részben található legfontosabb szavak magyarázata Mit ért az alatt Pál, hogy minden ember bűnös? A kulcs 2,13 vers: „megigazulni” → „betöltetni” a törvényt → Károli a „megigazulni” szót fordítja a „megcselekvői” helyett. → VAN KAPCSOLAT? Lásd: Vriezen a következő lapon RÖVIDÍTVE Ajánlott irodalom: Vriezen, Th. C., An Outline of Old Testament Theology, Charles T. Branford Company Newton Centre, Mass., 02159, Printed in 1966.
Jézus Szentírás használata megteremti a kereszténység igei alapjait Jézus SAJÁTOS MAGYARÁZATOKAT IS FŰZ a Tórához. Pl.: Mit jelent betölteni a törvényt? → Mt. 5,17 → 1 Kir 1,14-ben előforduló szó illusztrációja az LXX szerint → „kiegészíti” → ytiÞaLemiW → (alem') → plhrw,sw → plhro,w (Lehetett hozzátenni és elvenni a beszédekből, de nem betűt! Lásd: Mát. 5,17) Pál: Róma 8,14-ben használja ilyen értelemben a plhrw,sw - t: „Hogy a törvénynek igazsága beteljesüljön bennünk…” LEHET, HOGY PÁL ERRE GONDOL?
Róma 2,13 Görögül: 15
ouv ga.r oi` avkroatai. no,mou di,kaioi para. Îtw/|Ð qew/|( avllV oi` poihtai. no,mou dikaiwqh,sontaiÅ
Három kulcsszó: poihtai. → poihth,j → tesz cselekszik. Ebben az esetben az UFO Biblia jobb dikaiwqh,sontai → dikaio,w → megigazulni, igazzá válni…
-
Később Pál arról beszél, hogy a törvény cselekvése nem igazít meg. Miért állítja itt az ellenkezőjét? (Róma 4,1-5) Lásd: Vriezennél mondottakat! Miért használ másik szót, mint Jézus a Mt. 5,17-ben? Ha másik szót használ, miért fordítják „betölteni” kifejezéssel?
A no,moj (nomos) szó ósz.-i háttere és Pál nyelvhasználata A görög nyelv a LXX-től kezdve Jézus koráig kb. 300 év alatt szókincsében szűkült. IDÉZGETTÉK A LXX, DE SOK SZÓ ELVESZÍTETTE A TARTALMÁT Szó = hangalak + jelentés Jelentés = szemantikai mező A no,moj szó szemantikai jelentése lehet a görög nyelven belüli is (Lásd: Varga Zsigmond szócikkét: ((szokás, eljárás, jog, rendelkezés, törvény, hangnem, melódia)) vagy Kittel lexikonját) → Ósz.? hw"cm. i → (micvá)Isteni parancsolat, kijelentés. Jer.-nál és Péld. 7,1 erkölcsi parancsolat. qxo → (hók, többesszában hukím) törvény rendelet, rendszabás, életmódot befolyásoló rendelet, szokás rbD → (dábár) szó tett, cselekedet és történés. Törvényt is jelent
jp;v' → (sáfat) büntetés, ítélet, bírálat, vagy a hozzá tartozó törvény A no,moj teljes Tórát is jelentette De a tóra szóbeli magyarázatát is jelentette A „Cádok” fogalmához tartozott, hogy valaki a törvény „cselekvője” – e, vagy sem! MELYIK TÖRVÉNYRE GONDOL PÁL? Pál játszik a görög nyelvben rejlő lehetőségekkel Az 1-2 fejezetek szerkezetéből kiderül, hogy „összemossa” a helléneket (pogányokat) a zsidókkal A 2,12-15-ig körülírást alkalmaz: A törvény nem szövetségi viszony, hanem erkölcsi norma: 16
A 2, 12 valószínűleg így szól: „Akik „TÓRA” nélkül vétkeznek „MISPÁT” nélkül vesznek el: és akik a „TÓRA, mint szövetség” alatt vétkeznek a „MISPÁT” alapján lesznek megítélve.” A 2,14 valószínűleg így szól: „Amikor pedig a NÉPEK kiknek nincs TÓRÁJUK természettől a DÁBÁR, MINT ERKÖLCSI TÖRVÉNY dolgait cselekszik, akkor ők SZÖVETSÉGÜK nem lévén, önmaguknak MEGÍTÉLŐI.”
Mi Pál célja ezzel az érvelési technikával?
• • • •
A zsidók vallási értelemben vették a törvényt: A TÓRA egyes kegyességi gyakorlatai jelentették a „megigazulást” → Ez volt a cádok. → NEM VOLT ÁLLANDÓ, MINDIG VÁLTOZOTT! Pál nem jogi megigazulásról beszél! A MISPÁT Isten jogi ítélkezését jelentette. A dikaiosz → eredeti jelentése szerint szintén jogi megigazulást jelent (Lásd: Varga Zsigmond 230.o.) → Ez a szó a GÖRÖG szemantikai mező alapján azt is jelenti: ERKÖLCSILEG IGAZNAK LENNI Pál apostol a nyelvi, és retorikai eszközökkel élve szűkíti a dikaiosz szemantikai mezejét úgy, hogy kihasználja a nomosz bő jelentésében rejlő lehetőségeket! Az ember bűnössége nem a törvénytől függ, nem cselekedet, hanem ÁLTALÁNOS ERKÖLCSI ÁLLAPOT
Milyen összefüggésben említi a körülmetélkedést Pál? Miért? Hermeneutikai elv: Tükörolvasás → A levélben található kijelentések mögött meg kell találni, hogy mi lehet a KÉRDÉS. Néha nem kérdés van mögötte, hanem pl. tévhit, vagy előítélet, vagy konkrétum amit nem ismerünk. ÓVATOSNAK KELL LENNI A TÜKÖROLVASÁSSAL, MERT MELLÉ IS LEHET FOGNI!
Milyen összefüggésben említi a körülmetélkedést Pál? Miért? Körülmetélkedést, mint szövetségi viszony kifejezést említi a 2, 25; 2,26; 2,27; A pogányokra „kiterjeszti” retorikai eszközökkel a 2,28; 29. Ennek a KHIASZTIKUS ellenpárja a MAKROstruktúrában található: 1,18-23 Istent megismerték Menthetetlenek, mert tévednek (Nem kizárt az athéni tapasztalat) Magukat bölcsnek tarják, de balgák 17
Isten dicsőségét felcserélték az emberek dicsőségére MINDEN BIZONNYAL EZT A ZSIDÓK MONDTÁK A GÖRÖGÖKRE
Hogyan működik Pál retorikája, mint az érvelés egyik eszköze?
• • • •
Felsorolja a zsidók érveit: Milyen rosszak is a görögök. Felsorolja a görögök érveit, milyen rosszak is a zsidók: „Isten neve miattuk káromoltatik” A kettő között kifejti a törvény betöltését: Amit Jézus is említ a Mt. 5,17-ben. Lásd: Vriezen teóriáját Kifejti az erkölcsi törvény egyetemes érvényességét: → A) Ha a törvény a szövetség eszköze, akkor a zsidók el fognak veszni, mert nem tartják be. → B) Ha a törvény az ember szívébe van írva, akkor más a törvény szerepe. Ezt később ki is kifejti: Gal. 3,24; Róm. 10,4 5. Következtetés: A zsidók és a pogányok kölcsönösen egymásra vannak utalva: A bűn teremti meg az erkölcsi azonosságot. Krisztusra van szükség. 6. Pál teológiájának ez a lényege: A zsidók érdemeket kerestek, Pál a bűnökre mutat rá!
5. TÉTEL: PÁL ÉS A TIPOLÓGIA HASZNÁLATA. TIPOLÓGIA FOGALMA ÉS HASZNÁLATA
Róma 4,1-25 A tipológia fogalmának meghatározása Tipológia →A g. tüposz (»lenyomat, minta«) szóból. Írásmagyarázati fajta, melyben két személy, tárgy, esemény, intézmény között úgy állítanak fel kapcsolatot, hogy a korábbiban a későbbinek előképét látják. A patrisztikai korban lett gyakori egzegetikai módszerré (Barnabás, Jusztin Mártír, Melito, Irenaeus), de már Pál apostolnál megtalálható,
-
pl. Róm 5,14 szerint Ádám a »tüposza az eljövendőnek«, Krisztusnak.
A tipológiai írásmagyarázat szerint Isten előre jelzi az ÓSZ-ben, hogy mit fog cselekedni az ÚSZ-ben, tehát a kettőt Isten üdvterve fogja át. Az ÓSZ-i előképnek megfelel az ÚSZ-i antitüpon (vö. 1Pt 3,21; Zsid 9,24). A tipológiát megkülönböztetik az ALLEGÓRIÁtóI. Azonban a tüposz szó olyan környezetben is előfordul, ahol allegorikus értelmezést találunk (1Kor 10,6.11). Ez is rávilágít arra, hogy nem lehet élesen elválasztani a kétféle írásmagyarázati módszert. Mindkettőnél lehet »történeti« elemet is felfedezni az értelmező magyarázás során. 18
Antitüposz fogalma Példa, példakép G. tüposz, antitüposz, tüpikosz, mimeomai. Pál apostol példakép gyanánt önmagát nevezi meg gyülekezetei számára (Fil 3,17; 2Thessz 3,9). Az 1Thessz 1,7-ben pedig dicséri a gyülekezetet, hogy Macedónia és Akhája gyülekezetei számára lettek példává. A tüposz mindhárom helyen olyasmit fejez ki, mint a mimétai, tehát nem valami ideálképről van szó, hanem az apostolt azért követik, mivel ő is Isten és Jézus Krisztus követőjévé lett.
Toposz ??? – NEM KEVERENDŐ ÖSSZE A TÜPOSSZAL A toposz egyfajta irodalmi vándortéma, vagy gyakran visszatérő motívum, mely újból és újból azonos (hasonló) értelemben jelenik meg a legkülönbözőbb korokban, legkülönbözőbb szerzők műveiben. Például évszakszimbolika: az ősz a pusztulás, az öregedés, a tél a halál, a tavasz a fiatalság vagy az újjászületés szimbóluma. Hivatalos definíció szerint a toposz „közismert, közkinccsé vált, különböző korokon átívelő költői kép, írói fordulat, cselekményelem. A hozzá kapcsolódó képzetek is mindig rokon jellegűek (eső=bánat, fürdés=múlttól való megtisztulás). A modern irodalomtudomány szóhasználatában a toposz az irodalmi művek sorában fellépő azonos vagy hasonló jelentésű szövegrész, visszatérő kifejezés, klisé, séma, alkotói felfogás, szemléletmód.” (Fábián László, Osztroluczky Sarolta: Magyar nyelv és irodalom - Érettségi tudástár)
Példák az antitüposzra 1Pt 3,21 szerint a keresztség Nóé bárkájának a képmása (antitüposz) ApCsel 7,44 és a Zsid 8,5 a 2Móz 25,40-re utal, ahol a szent sátor mintájáról (antitüposzáról) van említés téve. Amikor az ÚSZ képről (eikón) beszél, akkor a képben benne foglaltnak érzi a leképezett alakot, az ős-képet, a minta-képet is. Ezért áll a Zsid-ben az eredeti kép (eikón), a valóság ellentétben a »képmással« (hüpodeigma), ami a valóságnak, az eredeti képnek csupán az »árnyéka« (szkia): az ÓSZ-i papok a mennyei dolgok képmásának és árnyékának szolgálnak (hüpodeigma és szkia, 3Móz 8,5); a kijelentés sátora és az istentiszteleti eszközök a mennyeiek képmásai (3Móz 9,23). Ezért tiltja az ÚSZ is a bálványképek imádását, mert az azonos a bálványistenek tiszteletével (ApCsel 7,43 – idézet Ám 5,26-ból a LXX szerint: tüposz; Róm 1,23). Amikor 2Kor 4,4 és Kol 1,15 Krisztusról azt mondja, hogy ő a »láthatatlan Isten képe«, ezzel a kép és az eredeti azonosságát, azaz Krisztus Fiú-voltát akarja hangsúlyozni (vö. Fil 2,6; Jn 14,9; 12,45). Az eikón theou kifejezés utalás 1Móz 1,27-re, hiszen Pál máshol is hangsúlyozza: Krisztus a második Ádám (1Kor 15,45kk). 19
Róma 4,1-25 felépítése 1-8-ig: Ábrahám és a szövetségkötései jelennek meg, mint tüposz 9-12-ig: Érvek: Mi következik abból, ha Ábrahám a hit általi megigazulás tüposza 13-25 Következtetések: Ábrahám a zsidók ősatyja Nem a törvényből hanem a hitből → Ábrahám minden hívő tüposza Ábarahám hite NEKI számíttatott be igazságul → Krisztus minden hívő számára: 21-25 versek.
Pál érvelési technikájának eszközei a zsidó írásértelmezés módszereiben rejlenek Tipológia - analógia Gzera sává Peserek logikája Szabad idézési technika – szájhagyomány idézgetése
Gzera sává Meghatározás: ZSIDÓ RABBIK ÉRVELÉSI TECNIKÁJA VOLT JÉZUS KORÁBAN. Azonos végződésű héber szavak egymás utáni összecsengése, szójáték a tartalom kifejezésére. Akkor lehetett használni, ha legalább két azonos szó volt található két különböző igében. (Segítette a memorizálást és az érvelés nyomatékosítását.) Példák evangéliumokban Mt. És Mk. Szerint: Mát. 7,3-5 → Ajin szem és forrás, vagy kút. (Melyikre gondolt Jézus? Valószínűleg hangtani nyomatékkal különítette el egymástól. Mát. Görögül nem tudja érzékeltetni ezt a különbséget.)
Peserek logikája Peserek = kommentárok Qumránban többet is találtak Felépítése: Egy sor (héberül) az Ószövetség valamely könyvéből. → Több sor kommentár. NINCSENEK SZÁMOZÁSOK! Egy-egy közösség MAGYARÁZATÁNAK a sajátságait mutatja be. → Qumráni peser → Szamaritánus Pentateuchusz → Rabbik magyarázatai LÉNYEG: A rabbik idézték ezt is, azt is. Néha összekapcsolták a az Ószövetség szövegét szóban a peserekkel. (Pál azonosítja magát, hogy melyik peser hagyományhoz tartozik –Gamáliel + farizeus hagyomány)
Szabad idézési technika Szóban történő Szentírásidézés 20
- Szóban időnként egyenlő rangra emelték a Szentírás kanonikus és nem kanonikus könyveit. (Újszöv.-ben Júdás levele, Mózes halála) → Nem volt még kanonizált Szentírásuk a zsidóknak
-
A szóbeli idézésnek voltak íratlan szabályai, ezt nevezték farizeusi hagyománynak Jézus nem egyszer szándékosan másképp idézi az Ószövetséget, de tiszteletben tartja a farizeusi szóbeli hagyományt PÁL NÉHA TISZTELETBEN TARTJA A FARIZEUSI SZABÁLYOKAT, NÉHA VISZONT MEGVÁLTOZTATJA!
Legfontosabb exegetikai kérdések Róm. 4,1-25 Hogyan teszi tüposszá Pál Ábrahámot és mi a célja ezzel? Hogyan és mikor alkalmazza Pál a gzera sává tecnikáját? Hogyan és miért alkalmazza a peserek logikáját Hogyan és miért alkalmazza a szabad idézés szabályait? MI A CÉLJA? HONNAN HOVÁ JUT EL TEOLÓGIAI ÉRVELÉSÉT ILLETŐEN?
Hogyan teszi tüposszá Pál Ábrahámot és mi a célja ezzel? Ábrahám TEST szerint ősatyánk → KINEK? 1.v. Körülmetélkedés szövetsége → Ábrám/Ábrahám (Gen. 17,5kk) Ha Pál nem az ÁBRÁM nevet használja a zsidókra gondol. → MILYEN EGYÉB SZÖVETSÉGET KÖTÖTT MÉG ISTEN ÁBRAHÁMMAL? → Gen. 15,1kk. (Ekkor még ÁBRÁM volt) 2.v. Ha ugyanis Ábrahám cselekedetek szerint igazult meg… → Ezt nem az Ószövetség mondja! Jakab leveléből tudjuk, hogy szóbeli hagyomány lehetett. Lásd: Jakab 2,21 Ez valószínűsíti, hogy Pál ebben a versben a Római zsidókhoz szól. (A jeruzsálemi hagyományban ismerhették a JAKAB levelében található verziót) 3.v. Idézi a Gen. 15,6-ot. Az 1-2 vers tartalmával együtt kimondja, hogy Ábrahám (1.) szövetséges. II. szövetségre gondol… (Lehet, hogy az elsőre is?) → Képzelettársítás; szövetség szóra eszébe jut mind a kettő ??? (2.) Szövetségének alapja a hite volt és nem a cselekedet → EZZEL HELYRE ÁLLÍTJA AZ ÍRÁS TEKINTÉJÉT ÉS FELÜLÍRJA A FARIZEUSI SZÓBELI HAGYOMÁNYT 21
- A 7-8. versekben ismét a Szentírás szövegét idézi: (Zsolt 32,1-2.) → Aki bűnbocsánatot nyert, nem kell hogy zsidó legyen…
-
9-10. versekben: Az idézett szakaszok értelmében kérdez: „Ábrahámot mikor fogadta el Isten? Szövetség kötés előtt, vagy után? KÖVETKEZTETÉS KÉPPEN: Ábrahám nem csak a zsidók, hanem a keresztények TÜPOSZA IS! Mindez Pál apostoltól éles logikát és alapos Ószövetség ismeretet követelt meg!
Peserek logikája Pál használatában PESER → (Préd. 8,1) → rv,Peä → magyarázni, fejtegetni… Dán. 4,3; 5,15; 2,26 → arámul előfordul Az egész Róm. 4. részt lehet úgy is felfogni, mint az Ószövetség egyes részeinek páli peserét… Cél: Krisztus keresztje teológiai célját magyarázza a zsidóknak PESER logika szerint Ennek menete: 1. Jó kérdés – NEM TUDNI, HOGY FELTETTÉK-E EZT A KÉRDÉST A GYÜLEKEZETBEN. Lehet, hogy Pál a jeruzsálemi hagyománnyal akart POLÉMIÁT kezdeni a zsidók ellen? 2. Ószövetségi idézet 3. Hosszú kommentár, vagy magyarázat
Peserek a Róma 4-ben: -
-
a) 1-7-ig Kérdés: 1.v. kérdés – 2.v. PESER a kérdéshez – 3.v. kérdés: Mit mond az írás → RÁVEZETI A FONTOS TÉNYEZŐRE AZ OLVASÓT Ige idézése: Gen.15,6 → CSAK RÉSZBEN IDÉZI AZ IGÉT, NEM SZÓ SZERINT! (A tartalom összefoglalására törekszik) Hosszú PESER, vagyis magyarázat: 4-6-ig
b) 17-25-ig folyamatosan PESER logikát használ
-
A Gen 15 és 17 egyes részleteit idézgeti és magyarázza:
-
17.v.-ben: Gen. 17,4-5 → Magyarázat 18.v./b-ben: Gen. 17,17 → Magyarázat 22. v.-ben: Az általa korábban mondottakat idézi a 3. versből! 22
-
23.v.ben: Ismét idézi a 3. verset → nyomatékosan akar érvelni 24-25. versek: PESEREK az előbbiekhez kiegészítő magyarázatként
Gzera sává logikája Ennek az érvelésnek a lényege: Két azonos héber szó előfordul két igeversben, akkor összekapcsolható egybe a VÉGZŐDÉSEK azonossága miatt. Lehetőség arra, hogy más összefüggésben idézgessék a már ismert igeszakaszokat Ilyen módon más következtetésre lehetett jutni, mint amit a HAGYOMÁNY szentesített Ezt rabbik tették meg: Így különültek el irányzatokra az egyes magyarázati iskolák Ahogyan ezt Pál teszi a Róma 4-ben: „Hitt Ábrahám az Istennek és Isten ezt számította be neki igazságul” → Gen. 15,6 7.v. „Boldogok, akiknek megbocsáttattak törvényszegéseik, és akiknek elfedeztettek bűneik. 8.v. Boldog az az ember, akinek az Úr nem tulajdonít bűnt.” → Zsolt 32,1-2. Közös szavak: A Gen. 15,6 és a Zsolt 32,1-2 teljes szövegében található, Pál egyszerűsít, kihagyja a SZMÁRA szükségtelen részeket. Gen 15,6 És hitt az Úrnak és tulajdoníttaték az őnéki igazságul. Zsolt. 32,1-2 Dávid tanítása. Boldog az, a kinek hamissága megbocsáttatott, vétke elfedeztetett. Boldog ember az, a kinek az Úr bűnt nem tulajdonít, és lelkében csalárdság nincsen. Néha a HÉBER néha pedig az LXX szövegére utal. Nehéz eldönteni, hogy pontosan mikor melyik Pál korában a szóbeli hagyományozásban hol az LXX szövegét, hol pedig a HÉBER forrásszövegeket használták. → bizonyítja, hogy a zsidók erősen hellenizálódtak Mesterien használja ezt az érvelési technikát: Nem csak az azonos szavakat, de az ellentétpárokat is használja. Célja egy új írásmagyarázati hagyomány megteremtése! → Lásd: Vriezent: Jézus kezdte el, de két hagyomány alakult ki, pauliánus és antipauliánus Ábrahám megjelenik minta a hívők tüposza 23
A zsidók úgy értelmezték Ábrahámot, mint egy nép atyja (ezt jelenti a neve is ÁBRAHÁM). Ezzel a felfogással már Jézus sem értett egyet. Lásd: Luk. 3,8 Pál különböző érvelés technikákkal kibővíti a zsidó gondolkodást: Ábrahám CÁDOK, de melyik szövetség alapján? Lásd: Róma 4,9/b-11. AZ ELSŐ SZÖVETSÉGRE UTAL, ekkor még ÁBRÁM volt! A CÁDOK → megigazult állapot. Ha Ábrahám CÁDOK → nem a szövetség alapján az, hanem HIT alapján A CÁDOK fordításaként bevezeti a DIKAIOSZ szót Akkor lehetsz DIKAIOSZ, vagyis „CÁDOK” ha Krisztusban hiszel. NEM KELL HOZZÁ ZSIDÓNAK LENNI a szövetség alapján! Lásd: Róma 2,28-29.
5. TÉTEL: PÁL ÉS A TIPOLÓGIA HASZNÁLATA. TIPOLÓGIA FOGALMA ÉS HASZNÁLATA. B) RÓMA 7,1-13. A tipológia új megjelenése a Róm. lev.-ben 7,1-6-ig ELSŐSORBAN: MÁSÁL 7,1-ben Pál elárulja, hogy a zsidókhoz szól 7,2-ben h` ga.r (hé gár) kifejezést használja. Ebből nem derül ki, hogy példázatot akar-e mondani. (Nehezíti az értelmezést, félreértést eredményezhet) Másál olyan példa, amit illusztrációként lehet használni Híres Másálok a Bibliában: Nátán Dávidnak (2Sám.12,1kk) Jézus Lk. 7-ben, Simonnak Jézus mond egy másált… Ahogyan a másál, úgy a tipológia is lehet allegória: Magvető példázata; Jézus teszi allegóriává. EZT LESZÁMÍTVA RITKÁN LEHET INDOKOLT AZ ALLEGÓRIKUS BIBLIAMAGYARÁZAT
Bevezető megállapítások 7,1-6-ig, más felfogás szerint Antitüposz, analógiával elegyítve Nem az analógiát kell megmagyarázni, és nem is az antitüposzból kell erkölcsi következményeket levonni. Az antitüposzban megfogalmazott tanulságok egyben erkölcsi tanulságokat is jelentenek Nem szabad megengedni, hogy elterelje a figyelmet a 7-13 versekről. EZ A KÖVETKEZTETÉS
A MÁSÁL utáni rész magyarázata 5.v. „test szerint éltek…” o[te ga.r h=men evn th/| sarki,( (Összehasonlító módszer.) Pál szerint van: Szóma pszichikosz → Szóma pneumatikosz → 1 Kor. 15,44 (spei,retai sw/ma yuciko,n( evgei,retai sw/ma pneumatiko,nÅ :Estin sw/ma yuciko,n( kai. e;stin sw/ma pneumatiko,nÅ) → máig nem 24
teljesen világos ezeknek a kifejezéseknek a pontos jelentése szarksz… → „hústest” („ami az állati, vagy emberi csontvázat körülfogja” – Varga Zsigmond szótár) → pejoratív értelemben kell venni 5. v. „…a bűnök indulatai a törvény által dolgoztak a mi tagjainkban, hogy gyümölcsözzenek a halálnak” a`marti,a → céltévesztés, bűn… A bűn egy formáját fejezi ki szemben a kako,j jogi fogalmával. Lásd: Pilátus és Jézus párbeszédét (Luk. 23,22 és az előtte lévők) AZ EMBER AZ ÉDEN ÓTA CÉLT TÉVESZTETT. Később így fogalmaz: „bűn alá van rekesztve” → evgw. de. sarkiko,j eivmi( peprame,noj u`po. th.n a`marti,anÅ Róma 7:14 peprame,noj → pipra,skw → „eladni valamit” 6v. „Meghaltunk annak számára, ami fogva tartott bennünket….” → avpoqano,ntej evn w-| kateico,meqa( avpoqnh,|skw → fizikai halál… Ki halt meg fizikai halálállal? Mi tartott fogva bennünket? Pál szerint is cselekedni kell a törvényt, de ez a lélek vezetését jelenti. (2 Kor. 3,6) → Ezt fejti ki a római zsidók számára is. Lásd a 6v. „b” részét
Téves következtetések magyarázati buktatók a szakaszhoz Pál másált mond, amit tipológiának használ a 7,1-3. EBBEN A RÉSZBEN NEM FOGLAL ÁLLÁST A HÁZASSÁG ÉS ÚJRAHÁZASODÁS kérdésében. Lehet érvként használni, hogy Pál egyet ért ezzel, de súlyos BIBLICIZMUS ha ebből akarunk dogmatikai következtetést levonni „Meghalni a bűnnek” kifejezés téves értelmezése: Nem én haltam meg, hanem Krisztus. A SZAKASZ FIZIKAI HALÁLRÓL BESZÉL, AZ PEDIG NEM AZ ÉN HALÁLOMRA, HANEM KRISZTUS HALÁLÁRA UTAL. A bűn fogalmának értelmezése: Nem szabad jogi fogalomként kezelni. A HAMRATIA ÁLTALÁNOS ERKÖLCSI ÁLLAPOTOT JELÖL A törvény nem szűnik meg! PÁL A TÖRVÉNY SZEREPÉNEK MEGVÁLTOZÁSA MELLETT ÉRVEL, CSAK ÚGY MINT A GAL. LEVÉLBEN IS.
6. TÉTEL: A LELKI ÉS TESTI EMBER. A TÖRVÉNY SZEREPÉNEK MAGYARÁZATA. RÓMA 7,14-25 A 7,14-25 összefüggései a 7,1kk-val Pál számos alkalommal alkalmazza a körülírás technikáját. Ezt akkor teszi, ha EGY SZÓ SZEMANTIKAI MEZEJÉT KÍVÁNJA TISZTÁZNI (Ilyen pl. a Zsid. Lev. 11. fejezet.→ u`po,stasij → szubsztantia → Nem a szót magyarázza, hanem a mögöttes tartalmat) MELYIK KIFEJEZÉST AKARJA MEGMAGYARÁZNI PÁL? → Kulcsszavak vizsgálata A GZERA SÁVÁ logikája alapján előfordulási számok szerint kell gondolkodni. A leggyakrabban előforduló szavak a kulcsszavak. (Ismételgetés logikai eszköz: 25
Jobban bevésődik az olvasó eszébe)
A 7. fejezet kulcsszavai 23 alkalommal fordul elő: no,moj (néha egy-egy igeversen belül 2x, vagy 3x is előfordul → Mivel a szó szemantikai mezeje gazdag, feltételezhetjük, hogy több dolgot is jelent) 15 alkalommal fordul elő a a`marti,a (néha egy-egy igeversen belül 2x, vagy 3x is előfordul → feltételezhető, hogy összefüggésben van a no,moj-szal) 7 alkalommal a qa,natoj (néha egy-egy igeversen belül 2x →feltételezhető, hogy a 2x-i előfordulás miatt összefügg az előző kettővel) Mint rendkívül érdekes szó katerga,zomai→ Cselekedni, … (Csak az Újszövetség használja. Pt. 1x Jakab 2x. Pál 21x, ebből a Róm. Lev.-ben 11x és a 7. részben: 6 alkalommal: 7,8; 7,13; 7,15; 7,17; 7,18; 7,20) → ENNEK A SZÓNAK KIEMELT JELENTŐSÉGE VAN A FEJEZETBEN → az előzőekkel akarja körülírni ezt a szót FELTÉTELEZNI KELL: Olyan kifejezéseket akar illusztrálni Pál KÖRÜLÍRÁSOKKAL amik e szavak témakörébe tartoznak! EZEK A SZAVAK RITKÁN FORDULNAK ELŐ! katerga,zomai szó érdekességei Alapjelentése: teljesen megmunkál, kimunkál, véghez visz, elvégez, létrehoz, alkot, előállít, előidéz. Másodlagos jelentése: munkál, fölébe emelkedik, (overcome) legyőz. TÚL BŐ A SZEMNATIKAI MEZEJE, NEHÉZ ELDÖNTENI, HOGY PONTOSAN MELYIK SZINONÍM SZÓ ILLIK A LEGJOBBAN A FORDÍTÁSBA A Törvényt megcselekedni lehet: poie,w → (poiéó) alkot, épít, létrehoz, tesz, végrehajt rendelkezést… etc. → ELSŐ SORBAN VALAMINEK A VÉGREHAJTÁSÁT JELENTI Betölteni, JÉZUS EZT A SZÓT HASZNÁLTA: plhro,w →(pléroó) kitölt, teljessé tesz, kipótolja a hiányosságot, telve van, pótol, kielégít, véghezvisz, telít, és betölt
katerga,zomai (katergzomai) szó érdekességei Jézus: plhro,w → (pléroó) Kiegészíti a törvényt (Lásd Vriezen művét) Pál nagyon sokszor: poie,w → (poiéó) A jogi értelemben vett törvényszegésre használja. Lásd pl. Róma 1,28-32 vagy; Róma 7,15; 7,16; 7,19; 7,21; Római levél 7-ben: katerga,zomai (katergadzomai) Pál ap. El akarja kerülni azokat a szavakat, amelyeket a törvény végrehajtására, megcselekvésére használnak a köztudatban A Róm.7-ben ezzel az eszközzel mutat rá a törvény megváltozott szerepére. KRISZTUS HALÁLA MIATT VÁLTZOTT MEG. Lásd: Gal. 3,13 Ezzel érzékelteti az ember és törvény megváltozott viszonyát. (Ezért használja váltó szóként a poie,w–t is ) Ez a NOMOSZ szó teljes szemantikai mezejére igaz lehet: Bármilyen törvénysértés erkölcsi és nem jogi következményeket von maga után AZ ISTEN ELŐTTI ÍTÉLETBEN 26
7. RÉSZ: Ritka szavai, amik kulcskifejezések sa,rkikoj → (szarkikosz) testi vagyok én… (7,14) o` no,moj pneumatiko,j evstin → (hó nomosz pneumatikosz esztin) a törvény „lelki” Az 1Kor 15,44-ben található Estin sw/ma yuciko,n( kai. e;stin sw/ma pneumatiko,nÅ (Esztin szóma pszichikosz, kai esztin szóma pneumatikosz)
-
Itt egyikről sem szól! A sa,rkikoj harmadik féle ember!
-
A Római levélben CSAK KÉTSZER fordul elő 7,17 és 25,27-ben. A 15,27-ben is elég homályos a használata
-
FEL KELL TÉTELEZNI, HOGY A MÁR EMLÍTETT ÖSSZEFÜGGÉSEKBEN PÁL A sa,rkikoj KIFEJEZÉST AKARJA KÖRÜLÍRÁSSAL ILLUSZTRÁLNI
Pálra jellemző kifejezés. Péter egyszer használja, az evangéliumokban sem fordul elő
sa,rkikoj szó érdekességei Sarx → A hús, ami a csontokat körül fogja. ANTROPOLÓGIAI FOGALOM A zsidók az Ószövetségben az egyes szerveinknek jellembeli sajátságokat tételeztek fel: Szív → Belső ember (5 Móz. 4,39; Préd. 9,5) Vesék → Indulatok (Zsolt. 7,10 ; Jer. 11,20 ;Jel. 2,23; ) Zsigerek, vagy belek → jó vagy rossz emberi tulajdonságok …. Lásd: Wolf, Ószövetségi antropológiája. Harmat Kiadó A sarkikoj ember PÁL SZERINT VELEJÉBEN ROMLOTT, SEGÍTSÉGRE VAN SZÜKSÉGE!
Hogyan érvel Pál e mellett a Róma 7-ben? 7,1-6. A törvényadó halála azt jelenti, hogy az ember FELSZABADULT A TÖRVÉNY BETARTÁSÁNAK kényszere alól, ahogyan a házastárs halála esetén a másik fél felszabadul. 7,7. A törvény nem „céltévesztés”! Amit Isten mondott annak célja van, meg kell azt határozni. 7,8. Mivel a TÖRVÉNY parancs, ellentétesen reagálok rá: A ZSIGEREIMBEN ellenkezést vált ki belőlem. Ez a sarkikoj ember 7,9. „Erkölcsi törvény” nélkül éltem, jött a „TÓRA” ez kiváltotta belőlem a bűnt. 7,10. Következés képpen meghaltam, a TÓRA lett halálommá, aminek az életnek kellett volna lennie. → avpoqnh,|skw → Haldoklik, halálán van, halál szélére jut. (Valószínűleg a lelki halálra gondol Pál) 7,11. A parancs miatt ölt meg a törvény… 7,12. Első ellentmondás: A törvény (TÓRA) szent a parancsolat igaz, szent és jó… KÖVETKEZETETÉS: Hogyan viszonyuljunk mindehhez? 27
7,13. A kérdés megokolása: A parancsolat és a bűn problémája: A PARANCS MIATT FOKOZOTTAN BŰN A BŰN. Logikai érv: „Nem meg mondtam, hogy…. Elve alapján 7,14-25-ig: A MEGOLDÁST TÁRGYALJA
7,14-25. A MEGOLDÁS
o` no,moj pneumatiko,j evstin\ evgw. de. sarkiko,j eivmi( → Hiába lelki a törvény, ha én zsigereimben vagyok rossz!
Játszik a poie,w és a katerga,zomai szavakkal, az utóbbi értelmét magyarázza. Valahogy így: 15.v. „Amit a „BŰN MIATTI BELSŐ KÉNYSZERBŐL TESZEK katerga,zomai” azt nem is értem, mert nem azt „CSINÁLOM” amit akarok. Azt csinálom poie,w, amit gyűlölök…” MIÉRT VAN BENNEM BELSŐ KÉNYSZER? 7,16-20-ig végig játszik a poie,w és a katerga,zomai szavakkal. Végeredmény: Meg kell szabadulni a belső kényszertől, vagyis a BŰNTŐL. Probléma: A bűn, mint céltévesztés.. 23.v. Belső és külső ember: Belső ember 22.v.: kata. to.n e;sw a;nqrwpon\ → Itt: Mint ember! Nem határozza meg, hogy lelki, szellemi, vagy testi ember! Tagjaimban másik ember: ble,pw de. e[teron no,mon evn toi/j me,lesi,n → emberi tagokat jelent: Vissza utal az ószövetségi antropológiára: TAGJAIM = ZSIGEREIM Harcol egymással a kettő: avntistrateu,omai → hapax legomenon! Nem világos a jelentése, hogy pontosan milyen harcról is van szó! RÁBÍZZA PÁL AZ OLVASÓRA, HOGY MIRE GONDOL. Ezeknek a szavaknak volt a leggazdagabb a szemantikai mezeje…
Végső megoldás: 24-25 A 25. vers fordítási problémáihoz. Három lehetséges irány van. Ennek oka: dia. (ca,rij de. tw/| qew/| dia. VIhsou/ Cristou/ tou/ kuri,ou h`mw/nÅ) Protestáns Újfordítás: „Hála az Istennek, a mi Urunk Jézus Krisztus! Én magam tehát értelmemmel az Isten törvényének szolgálok ugyan, testemmel azonban a bűn törvényének. Legújabb Protestáns Fordítás: „Hála legyen Istennek a mi Urunk Jézus Krisztus által! Tehát én magam értelmemmel ugyan Isten törvényének szolgálok, testemmel azonban a bűn törvényének.” Szent István: „Hála az Istennek Urunk, Jézus Krisztus által! Értelmemmel tehát Istennek szolgálok, de testemmel a bűn törvényének.” 28
Károli: „Hálát adok Istennek a mi Urunk Jézus Krisztus által. Azért jóllehet én az elmémmel az Isten törvényének, de testemmel a bűn törvényének szolgálok.”
dia jelentései határozzák meg a mondat fordítását: 1. keresztül, át. HELYHATÁROZÓ jelentése is van: helyen személyen keresztül. Mód és időhatározó… ok és célhatározó is… (Krisztus ad hálát? Mi adunk Ő általa? Neki adunk hálát, mert Ő szabadít meg? Csia Lajos fordítása: „Az Istentől felkínált kegyelem a mi Urunkon Jézus Krisztuson keresztül. Következőleg én, mikor értelmem indít, Isten törvényének teljesítek rabszolgálatot, de amikor a húsom indít, a vétek törvényének.” The Bible League fordítása: „Isten az, aki megszabadít! Hálát adok Istennek, hogy valóban megszabadít, Urunk, Jézus Krisztus által. Tehát ami engem illet, értelmemmel ugyan Isten törvényét szolgálom, ugyanakkor a régi emberi természetem a bűn törvényének rabszolgája.” Ez esetben a ca,rij szó jelentésén van a hangsúly. LEGVALÓSZÍNŰBB FORDÍTÁS A PROTESTÁNS ÚJFORDÍTÁS → Tovább nehezíti a szövegvariáns: Euvcaristw/ --- (ca,rij helyett) --- (a Codex Sinaiticus alapján)
7. TÉTEL: „AZ IGAZ ISTENTISZTELET” KÉRDÉSE. RÓMA 12,1-21 MAGYARÁZATA Bevezetés a 12-14 részekhez A hagyományos magyarázat alapján EDDIG teológiai tanításokat közölt Pál, a 12. fejezettől ETIKAI tanítások Legújabb kutatások szerint nem lehet különválasztani a kettőt: Az egész levél gyakorlat (Claudius Edictum utáni állapot kezelésére) A 12. résztől kezdve MINDENKÉPP figyelembe kell vennünk az etikai tanításokat is→ ETIKA EBBEN AZ ESETBEN AZ ÁLTALÁNOS EMBERI ÉRTÉKEKRE VALÓ TANÍTÁST JELENTI Hogy a dogmatika és az etika ne keveredjen össze KORTÖRTÉNETBE ágyazva érdemes vizsgálódni egyes tanítások alkalmazhatóságát illetően. Így kerülhető el a biblicizmus szélsősége Kortörténeti módszer: - Mit miért írt Pál AZ Ő KORÁBAN? - Hogyan lehet ezt alkalmazni a MI KORUNKBAN?
Az áldozat jelentősége a Róm levélben 29
qusi,a → áldozat, áldozati állat bemutatása, vagy áldozati ajándék, áldozati ünnep . Hbz (Előfordul: Zsid. 15x; Pálnál ezen kívül: 5x csak! Római lev.; 1 alkalommal: 12,1-ben) – ((Ezen kívül a prosfora, szóval fejezi ki az áldozatot)) Érdekességek: A Róm 12-t így is lehet fordítani: „Mutassátok be magatokat élő áldozatként…” (Varga Zsigmond) Mivel a sw/ma szó szerepel, erősen félre érthető, Varga Zsigmond szerint helytelen! → Úgy tűnik, mintha a testemet kellene szó szerint feláldozni → Etikai szempontból meg kell vizsgálni MINDHÁROM ELŐFORDULÁSI HELYET! → Itt nem kellene használni a qusi,a szót, a másik két helyen lenne indokolt. Pál játszik a szavakkal → A szó pejoratív értelmét is bevonja a jelentésbe prosfora, → áldozat bemutatása, isten elé a törvény szerint visz, előírás szerűen kötelező áldozatot. (Vértelen áldozatot, felajánlást jelentett --–Balázs Károly, Újszövetségi szómutató szótár ---) Előfordulásai: Zsid.-ban 5x; Pálnál 2 alkalommal; Római levélben 15,16-ban. Szakrális kifejezés kimondottan az áldozat bemutatásának a gyakorlatát jelenti. Erre a mutat az LXX-ben előforduló helyek száma is: 1 Kir. 7,34; Zsolt. 40,7; Sirák fia k. 9x; Dán. Arámi rész fordításában: 3,38; 4,37; Lukácsnál is előfordul az ApCsel.-ben: 21,26; 24,17. i`lasth,rion → engesztelés, kiengesztelés, engesztelő áldozat, és az engesztelés helyét is jelentette. Előfordulás helyei: Az Újszövetségben csak a Zsid. 9,5 és Róma 3,25-ben. Az LXX-ben és a Zsid. Levélben is a frigyláda tetejét jelenti → A frigyláda tetején a két kérub közötti helyet jelentette, ahová a főpap a vért hitette. (Balázs Károly, Újszövetségi szómutató szótár.) Zsidókhoz írt level 9:5 „Fölötte pedig a dicsôség kérubjai, beárnyékolva a fedelet, a mikrôl most nem szükséges külön szólani.”
qusi,a → (thuszia) áldozat előfordulási helyei Romans 12,1 Parakalw/ ou=n u`ma/j( avdelfoi,( dia. tw/n oivktirmw/n tou/ qeou/ parasth/sai ta. sw,mata u`mw/n qusi,an zw/san a`gi,an euva,reston tw/| qew/(| th.n logikh.n latrei,an u`mw/n\ Károli
-
Kérlek azért titeket atyámfiai az Istennek irgalmasságára, hogy szánjátok oda a ti testeiteket élô, szent és Istennek kedves áldozatul, mint a ti okos tiszteleteteket. Ennek az áldozatnak az alanyai mi vagyunk és a tárgyai is. Szakrális kifejezés. Lásd: Szómagyarázatot
30
i`lasth,rion → (hilasztérion) engesztelés, áldozat a Római levél 3:25-ben o]n proe,qeto o` qeo.j i`lasth,rion dia. Îth/jÐ pi,stewj evn tw/| auvtou/ ai[mati eivj e;ndeixin th/j dikaiosu,nhj auvtou/ dia. th.n pa,resin tw/n progegono,twn a`marthma,twn „Kit az Isten eleve rendelt engesztelô áldozatúl, hit által, az ô vérében, hogy megmutassa az ô igazságát az elôbb elkövetet bûnöknek elnézése miatt…” - i`lasth,rion szó a szövetségi áldozatra mutat: Krisztus Isten szövetségi áldozatul rendelte el - Ennek az áldozatnak az alanya és a tárgya is ISTEN!
prosfora, → (proszfora) áldozat előfordulási helyei. Róma 15:16 eivj to. ei=nai, me leitourgo.n VIhsou/ cristou/ eivj ta. e;qnh( i`erourgou/nta to. euvagge,lion tou/ qeou/( i[na ge,nhtai h` prosfora. tw/n evqnw/n euvpro,sdektoj( h`giasme,nh evn pneu,mati a`gi,wÅ| „Hogy legyek a Jézus Krisztus szolgája a pogányok között, munkálkodván az Isten evangyéliomában, hogy legyen a pogányoknak áldozata kedves és a Szent Lélek által megszentelt.” - A pogányok áldozatát megkülönbözteti Pál ap. Az Isten áldozatától. SZAKRÁLIS SZÓT használ rá. Ennek az alanya NEM ISTEN hanem a „népek”. A MEGSZENTELÉS ALANYA A SZENTLÉLEK
A háromféle áldozat lényege 3,25 Krisztus „hilasztérion” Isten arra rendelte, hogy SZÖVETSÉGI áldozat legyen. (A törvény, kegyelem, bűn, megigazulás és a szövetség összetartozó fogalmak) 12,1 mi „thűszia” kell, hogy legyünk. Varga Zsigmond szerint rossz a szó. Pál profán kifejezéssel akarja az odaszánást kifejezni, amikor a „testünkről” beszél. Talán az egész embert érti alatta??? 15,16 a szövetségben nem szereplő „népek” áldozata „proszforá” Nem szakrális áldozat, mégis szakrális szót használ Pál, mert a Szentlélek teszi áldozattá. → Ellentétpárját képezi a levélben a Róm.1-2 fejezetének zsidó-pogány törvénykegyelem témakörének
A Róma 12. részének helye a levélben, kortörténeti okok A keresztény csoportok oikoszokban élték meg a hitéletüket → Nem tudni, hány 31
fősek voltak A katakomba rendszer rámutat arra, hogy üldözések idején nem volt könnyű helyzetük A házi istentiszteletek sorsa mindig függött attól, hogy ki milyen házat bocsátott rendelkezésre Klikkesedés: Zsidók és pogányok egyaránt rossz magatartással bírtak Zsidók: Jeruzsálemi hagyománnyal szimpatizáltak, erről tanúskodnak a katakombák feliratai: több neves jeruzsálemi zsidó rabbi nevét találták meg. (Alexander és Rufusz szerepe → Márk. 15,21 → Róm. 16,13 → Jeruzsálemi hagyomány jelenlétére utal) Pogányok: Antiszemitizmus és kulturális elkülönülés. A zsidókkal való intolerancia. A CLAUDIUS EDICTUM MIATT AZ 50-ES ÉVEK ELEJÉN ŐK VOLTAK AZ ERŐSEBBEK ÉS VALÓSZÍNŰLEG ŐK VOLTAK TÖBBEN!
A Róma 12,1-20-ig magyarázata 3.v. Egyenlőséget teremt a pogányok és a zsidók között. Ne gondolja magát senki többnek: Párhuzam az 1-2 fejezet tartalmával 4-8v. Használja az „egyház-test” hasonlatot, és a lelki ajándékok szerepét. → Korinthusban a karizma volt a kérdés. Itt Pál rendszabályozza a glosszáliát. Itt az egység érdekében használja a TEST HASONLATOT. Tehát a lelki ajándék szerepe EGYIK ESETBEN A KÜLÖNBÖZŐSÉG HANGSÚLYOZÁSA másik esetben pedig az összetartozás eszköze. → Rámutat arra, hogy sem a lelki ajándékokat, sem pedig az egyház szerepét nem lehet EGY BIZONYOS ANALÓGIA szerint értelmezni. Ami szükségszerű volt Korinthusban, az nem működött Rómában stb. 9-20-ig: Apostoli tanácsokat, intéseket fogalmaz meg. Kortörténeti tanulságai:
-
Üldözőkkel szembeni magatartás: Jézusi; szeressétek őket Alázatosak legyetek… Valószínűleg az egész antiszemitizmus okozói maguk a zsidók voltak. A rómaiak megengedték, hogy a templomi adót katonai védelem alatt elküldjék Jeruzsálembe. Ez nem lehetett elegendő. A pogányokra is vonatkozott, hogy a zsidóság ellenében ne legyenek negatív érzések
-
„Ne álljatok bosszút…” Pál a zelóta és szikárius nemzeti lelkület ellen küzd. Joggal, 66-ban tört ki a II. zsidó háború. RÓMA VOLT AZ ERŐSEBB. Jézus célja sem a lázadás volt, hanem a békés egymás mellett élés. Mi az amit nem szabad tenni a Róma 12 szövegével - TIPIKUS HIBÁK, AMELYEKE EL SZOKTUNK KÖVETNI Túlzásokban esni a „testi odaszánást” illetően. Van aki vegetarianizmust magyaráz bele… Ez nem engedhető meg. Ez a testi odaszánás nem az ÉN MEGSZENTELŐDÉSEM érdekében van! A megszentelődésem titka az egész Róm. Levélben Krisztus engesztelő áldozata. EZ AZ ODASZÁNÁS A SZOLGÁLATOT JELENTI. Lelki ajándék listát készíteni és összemosni az 1. Kor. tartalmával: Mindkét levél a 32
lelki ajándékok FUNKCIÓJÁRA mutat rá, nem pedig a számára. A két gyülekezetben egyes lelki ajándékok funkciója teljesen más volt. Politikai viszonyok leképezése: Az oikoszok vagy mikro gyülekezeti csoportok SZÜKSÉGSZERŰEN jöttek létre. NEM SZABAD azt a képet követni; hogy ez a helyes egyház modell, CSAK ABBAN AZ ESETBEN, HA HASONLÓ POLITIKAI HELYZET JÖNNE LÉTRE!
8. TÉTEL: „A HITBEN ERŐTLEN ZÖLDSÉGET ESZIK…” RÓMA 14,1-23 MAGYARÁZATA Kortörténeti háttér Zsidók Az ószövetségi zsidóság életében nem volt ismert a vegetarianizmus (Éden kivételével-akkor nem voltak még zsidók!) A vallás-fenomenológia segítségével érthetjük meg, hogy mi volt a probléma: Szent, profán, tiszta, tisztátalan → Bármilyen állatot áldoztak idegen istennek azt alkalmatlannak tartották a fogyasztásra → A pogány terminológia alapján volt SZENT (a szent nem elkülönítettet jelent, hanem a tulajdonjogot fejezi ki) Lásd: Dán. 1,12kk. Továbbá: 1 Kor. 8 fejezet → Egyesek azt mondják, hogy disznót is áldoztak… Lehetséges volt a tisztátalan áldozat, de a zsidók tudták, hogy mi a tiszta… (Egyébként a keleti piacokon olyan húst árusítottak ami nem romlott meg! – MA IS ÍGY VAN) Pogányok A római gondolkodásban jelen volt az aszkétikus magatartás. Oka a görög filozófia; PLATÓN → Test + lélek megoszthatósága → A platonizmus tovább élt a görög nyelvben, és a görög gondolkodásban Pyhagorasz, Porphyrius, Theophrasztosz, Plutharchosz → Legendákat szőttek a test tisztaságáról és a lélek szabadságáról. Meghonosították a filozófiai alapon nyugvó HÚSTILALMAT. (A húsban van benne a lélek!) Misztériumvallások → titkos társaságok, akik titoktartási kötelezettséget vallottak → a háttérben egy KELETI ISTEN ÁLLT AKI MEGHALT ÉS FELTÁMADT Ennek része: Szent italok fogyasztása, szent ételek, szent találkozások voltak. A beavatottaknak tartózkodniuk kellett ételektől-italoktól és erkölcstelen dolgoktól
Kortörténeti háttér - MISZTÉRIUMVALLÁSOK ÉS A KERESZTÉNYSÉG Az őskereszténység görög és kopt nyelvű iratai, továbbá az apokrif evangéliumok számos misztikus vonást tartalmaznak, amelyek hasonlóságot mutatnak a misztériumvallások és a titkos tanítások útján terjedő 33
profán tanokkal. Például az Alexandriai Kelemen leveleiben említett „Márk titkos evangéluma”,[2] az Alexandriában elterjedt keresztény elemeket is tartalmazó gnosztikus tanokat tartalmazta, vagy a „Héberek evangéliuma”, amely a kanonikus evangéliumoktól eltérően, misztikus alapon tárgyalja Jézus életét. Tamás evangéliuma –Jézus Tamásnak elmondott és általa később lejegyzett titkos szavainak gyűjteménye – alapján a korai keresztény tanok a gnózis és az ezotéria hagyományain alapulnak, és mint ilyenek csakis a tanítványok számára ismerhetőek meg. A Paulinizmus erősödése fokozatosan kiszorította a misztériumvallásokat, ám Pál apostol eretnekséggel kapcsolatos tanításai, valamit erkölcsi és vallási fordulása azt sugallják, hogy a kereszténység eredete misztikus kinyilatkoztatás. E nézetekkel összefüggésben a kereszténység a görög misztériumvallások zsidó adaptációiból, és a Pál által hellenikus irányban továbbfejlesztett, a kor szellemiségéhez jobban illeszkedő tanokból alakult ki. A gnosztikus nézeteket mára teljesen elutasítja szinte minden keresztény irányzat. Valójában sokan úgy tartják, hogy az Újtestamentum szerzői pontosan a gnosztikus nézetek elutasítása céljából írták meg könyveiket. (Forrás: Wikipédia: http://hu.wikipedia.org/wiki/Misztériumvallás - 2010.09.01.)
Kortörténet kérdései és a tények Pál leveleiben nem találunk direkt utalást a misztériumvallásokra János apostol küzd a gnosztikusok ellen, de az más háttér volt Valószínűsíthető,hogy Pál Rómában két párt ellen küzd: A zsidók úgy gondolták magukról, hogy ők az ERŐSEK, ezért Pál rájuk mondhatja, hogy gyengék… → Nem akarja megengedni a zsidó misztikát a kereszténységen belül A pogányokra valószínűleg a zsidók mondták, hogy GYENGÉK, ezért Pál őket titulálja az erősek párjához… → Nem akarja, hogy a misztériumvallások alakítsák a kereszténységet, sem a szokásaikkal, sem pedig a filozófiájukkal. Lásd a Róma 14 konklúzióját: 20-21. v.-k.
A korkép. Kik lehettek az „ERŐSEK” pártjában valójában? Antinomista (törvény nélkül való) beállítottságú pogánykeresztények, akik között voltak páli tanítást követő zsidókeresztények is → ŐKET VESZÉLYEZTETTE LEGINKÁBB A misztériumvallások befolyása Aristobulus és Narcissus háza népe (Róma 16,11) Ide tartozhattak → ENYHE POLITIKAI befolyásuk volt Róma felé. A társadalom és a befolyásosok között álltak. → Gúny tárgyát képezték, bevándorolt letelepedett polgárok voltak. KERESTÉK A HELYÜKET A VILÁGBAN. A zsidók tartottak tőlük. Több római polgárjogú keresztény volt közöttük, mint a gyengék között → A ZSIDÓKNAK SZÜKSÉGÜK VOLT RÁJUK. Lásd: Pál hogyan érvel és hogyan használja a polgárjog adta lehetőségeket. (ApCsel. 22,25-26 és még ApCsel. 25,1112.) 34
Általában véve gazdagabbak voltak, mint a gyengék Nagyobb számban voltak közöttük latin nyelvűek is → latin nyelv: befolyásosabbak beszélték.
A korkép. Kik voltak az „GYENGÉK” pártjában? Törvényhű zsidókeresztények. Rituális törvények betartását szorgalmazták és MEGKÜLÖNBÖZTETTÉK MAGUKAT az „erősektől”. Általában polgárjog nélküliek lehettek. Pl. Akvila és Priszka Néhány „istenfélő” és „prozelita” lehetett közöttük. Ezek közül páran korábban más valláshoz tartoztak, így az aszketizmus erősen vonzotta őket. Rómaiak szerint babonások. (étkezési szabályok, egyes napok megkülönböztetése valószínűleg a római naptár szerint. Tartózkodtak a hústól és bortól –A Qumráni tekercsek is beszámolnak ilyen hagyományról; Aki bortól tartózkodott mustot ihatott.) Lásd: Vermes Géza: Qumrániak. Osiris Kiadó Szegényebbek voltak, mint az „erősek” Jogaik miatt mindig szoros kapcsolatot ápoltak a zsinagógákkal → A ZSINAGÓGA RENDSZER BIZTOSÍTOTTA A ZSIDÓK VALLÁSZABADSÁGÁT. A keresztényeket sokszor a misztériumok titokzatossága miatt üldözték. A zsidók saját „collegiumot” tartottak a zsinagógai gyűlések mintájára. Kizárólagosan görög és héber nyelvűek voltak. Pál az Ószövetséget a LXX szerint idézi: Következtethetünk arra, hogy erősen hellenizálódott zsidókról van szó. A jeruzsálemi kötődések ellenére inkább az alexandriai hagyományok lehettek a dominánsak, ha csak Alexander és Rufusz személyének szerepét túl nem értékeljük!
A Róma 14,1-23 üzenete 1 rész: 1-4-ig. A pártok jelenlétének felfedése Ami kiderül és ami nem… Az étkezési és a kulturális szokásokban a két csoport között különbség van Az „erőetlen” párt eszik zöldséget… Ha a kortörténet helyes adatokat szolgáltat, akkor ezek a ZSIDÓK és az 1 Kor. 8-ban olvasandók jelentik a problémát A 3. vers tartalma az aszkézisre utal. Arra lehet következtetni, hogy nem csak a zsidók étkezési szokásaival volt probléma. MINDKÉT PÁRT ESETÉN szóba jöhet egyszerre evxouqene,w → semmibe sem vesz → megvet, figyelmen kívül hagy → lenéz, vagy becsmérel → A SZÓ HASZNÁLATA kifejezi, hogy hatalmas feszültség lehetett a két párt között 4. v.: Kinek ki az ura? Ha valaki pogány valláshoz tartozik kinek szolgál keresztényként? A vers második fele: NEM VOLT ÜDVÖSSÉG KÉRDÉSE PÁL SZERINT EZ AZ ÉTKEZÉSHEZ VALÓ RAGASZKODÁS 35
SEMMIKÉPP SEM VALÓSZÍNŰ, HOGY A LEV. 11 BETARTÁSA LETT VOLNA A KÉRDÉS!
2. rész: A pártok közötti különbség feltárása 5. vers: A napok közötti különbség a judaizmus hatására utal → szakrális szombatok és a római naptár… (A Jel. 1,10 ÚR napja kifejezés nem alkalmazható a szombat-vasárnap probléma feltételezett megoldására → SZEMANTIKAI ANAKRONIZMUS jelenléte miatt.) 7-8. vers: Visszautal a 12. fejezetre: Senki sem él önmagának… A kereszténységben semmi nem történik öncéllal → Ahogyan volt a vallásokban étel és ital áldozat, úgy legyen minden áldozat: 6.v.: Az Úrért eszünk… 8-9.v.: Az életünk Krisztusé
A Róma 14,1-23 üzenete 2. rész: A pártok közötti különbség feltárása 10. vers: a két párt kibékítése: Te miért veted meg? evxouqene,w → Valószínűleg ez a zsidóság viselkedését jelölte. Megkülönböztette Pál a másik pártot… Te miért ítéled el? pari,sthmi → eléje állít, bemutat, melléje áll valakinek, ellenséges előállás, fellázadás, lázító magatartás Arra kell gondolnunk, hogy ez a másik párt magatartását fejezi ki. Mindenképp, ha Pál két külön kifejezéssel illeti a két viselkedés formát, akkor az egyiket a másikkal állítja szembe: A ZSIDÓK NEM VETT TUDOMÁST A POGÁNYOKRÓL A POGÁNYOK PEDIG LÁZÍTOTTAK A ZSIDÓSÁG ELLEN. Az sem kizárt, hogy közük volt az üldöztetésekhez és „öngólt” rúgtak: A zsidókat száműzték miattuk, de Néró ideje alatt inkább nekik kellett bujkálni! 2. rész: A pártok közötti különbség feltárása A 11-12. v.-ben: Pál az Észaiás 45,23b-t idézi. Az ige első felében Malakiás 1,11et. Mindkettőt a LXX alapján kapcsolja össze a GZERA SÁVÁ elve alapján, meglehetősen szabadon. A 12. vers: Felfogható úgy, mint a az Ézs 45,23b és a Mal. 1,11 PESERJE, vagy HALAKAH kommentárja. (HLK gyök életvitelt jelent: A haláká olyan magyarázat volt ami az igét az életvitelre alkalmazta. Valamilyen módon Mózesre kellett visszavezetni a „Azt mondta Mózes” kezdetű mondattal) Pál nem Mózesre vezeti vissza tanácsait, hanem a saját apostoli tekintélyével érvel, ami közvetlenül az Úrtól való elhívás. Lásd: A bevezető fejezeteket. 3. rész: Konklúzió 13.v. A cél: Ne ítélkezzünk egymás felett. Ennek a másik oldala, hogy en éljünk úgy, hogy MEGÜTKÖZÉST KELTSÜNK. – Ezzel a mondattal kezdi Pál apostol kifejteni álláspontját és CÉLJÁT ANNAK, HOGY MIÉRT IS VETETTE FEL A PROBLÉMÁT. 36
14. v. Mi nem tisztátalan Krisztusban? koino,j → közös, általános, profán, nyilvános. (Nem jó szó a TISZTÁTALAN! ) → Vallásfenomenológia alapján tudjuk értelmezni a fogalmak közötti átmenetet. A koino,j szó használta arra utal, hogy Krisztusban nincs érelme SZENTSÉGI KÖRÖKBEN GONDOLKODNI! (Bart Károly mondta: Isten = az egészen más) → Krisztus az emberek között van! Más helyen a tisztátalant az Újszövetség más szóval fejezi ki: avka,qartoj → Az a fosztóképző (vka,qartoj) a szótő → Kultikus értelemben használható s tisztátalanság kifejezésére. Pl. a Lev. 11-re is. Lásd: Mt. 10,1; 12,43; Mark 1,23; 1,26; 1,27; 3,11; 3,30; 5,2; 5,8; 5,13 Pálnál előfordul: 1 Kor. 7,14; 2Kor.6,17; Efézus 5,5. A 14. vers fordítása: „Tudom, éspedig az Úrban, Jézusban vált meggyőződésemmé, hogy önmagától semmi sem közönséges, csak ha valaki valamit közönségesnek tart, annak közönségessé lesz.” Csia Lajos fordítása Hogy mi a szent és a közönséges közti határvonal, azt mindig a KÖZMEGEGYEZÉS dönti el. Ezért helyes Csia fordítása. NINCS SZÓ A TISZTA ÉS A TISZTÁTALAN ÉTELEK FOGYASZTÁSÁNAK KÉRDÉSÉRŐL 15-19. versekben Pál kifejti, részletezi, hogy pontosan mire gondol: Úgy étkezz és úgy gyakorold a vallási szokásokat, hogy mást ne szomoríts meg miatta. Ne tedd tönkre Krisztus munkáját: NE ZÁRKÓZZ EL SENKITŐL VALLÁSI SZOKÁSOK MIATT. Isten országa: Krisztus jelenléte a SZENTLÉLEK által. Nem korlátokat jelent, hanem a korlátok FŐKÉNT KULTURÁLIS ÉRTELEMBEN VETT feloldását jelenti. 19.v.: Azokra a dolgokra törekedjünk, amik békességet és egymás építését jelentik: MINDENT HASZNÁLHATUNK A MISSZIÓ ÉRDEKÉBEN, de ne használjuk azért, hogy elszigetelődjünk másoktól! Pl: E.G. White: Az egészségügyi üzenetünk a misszió jobb keze! (S nem azért van, hogy a megszentelődésünket szolgálja!) 20.v.: Minden tiszta ugyan… Itt a kaqaro,j szót használja Pál az avka,qartoj ellentétjét. Ezzel a szóval a zsidóknak üzen, nem értették volna a pogányok! Erre is az 1 Kor. 8-ban olvashatók az irányadóak. NEM MONDOTT MINDENT TISZTÁNAK csak szakrális értelemben. A Lev. 11-gyel kapcsolatosan aligha találunk állásfoglalást az Újszövetségben! 21.v.: Az előző versben a zsidóknak üzent, itt a MISZTÉRIUMVALLÁS KÉPVISELŐINEK. Erre utal az ételtől italtól való tartózkodás feloldása. 22-23. vers: Rövid összefoglalás, végkövetkeztetés: Senki ne ítélkezzen a benne levő hit alapján → MINDEN AMI NEM HITBŐL VAN AZ BŰN!
37
A Róma 14 és az 1 Kor. 8. kapcsolata Egyesek párhuzamot tételeznek fel a két fejezet között. Valójában a probléma sokkal összetettebb A párhuzamot ennek ellenére a már beszélt írásmagyarázati szempontok szerint komolyan kell venni Ennek bevezetéstani okai is lehetnek: Az 1-2 Kor. Levél 1-2 évvel keletkezett korábban, mint a Római levél. (1-2Kor. 55-ben, Róma 57-ben) Több írásmagyarázó ugyanazt találja a Róm 14-ben, mint az 1Kor. 8-ban. → Eszerint a különbséget csak annyi okozná, hogy más a szituáció Rómában, mint Korinthusban
38
