Örökségvédelmi hatásvizsgálat

Örökségvédelmi hatásvizsgálat Vizsgálat

Településtörténet (rövid változat) Berentét és környékét a honfoglaláskor és azt megelőzően magyarok és szlávok lakták. A X. században már vegyes, szláv-magyar népek éltek a területen. Berente területe ebben az időszakban a Bors-nemzettség birtokához tartozott. Az 1241-es tatárjárás előtt és alatt a település a Sajó jobb partján terült el. A tatárjárás elől a mai felvég, a régi falu helyére a két domb közötti erdőbe menekült. A község a XII. században Beranta néven volt ismeretes és 27 házból állt. Ebben az időszakban a Zách nemzettség birtoka volt. 1376-ig a dédesi várhoz tartozott. A nemesi családok birtokzálogosításai következtében többször cserélt tulajdonost. 1585-ben a törökök elpusztították. Az elnéptelenedett, pusztává lett falu idővel újra benépesült, azonban a törökök folyamatos sanyargatásaik következtében sok birtokos kénytelen volt birtokait elzálogosítani az 1600-as évek elején. 1597-ben önállósodott az egyháza, a protestantizmus gyorsan elterjedt, a település református községnek számított. A XVII. századbeli birtokosai igyekeztek visszaváltani az elzálogosított birtokrészeiket. A Rákóczi család is szerez birtokot a községben. Fényes Elek 1851-ben a következőket írta a községről: „Berente magyar falu egy szűk völgyben, 2108 hold területű. Első osztályú szőlő, ill. bortermelő, még kereskedésre is jut. 405 lakos, felszabadult telkes gazda: 18, zsellér: 50 és 4 földbirtokos.” Az I. világháború idején a berentei lakosok közül sokan jártak a sajószentpéteri és herbolyai bányákba dolgozni. A berentei bányát 1919-ben nyitották meg, a Sándor-táró 1924-ben nyílt meg, majd megalakult a berentei Kőszénbánya Rt, amely később a Borsodi Kőszénbánya Rt tagja lett. A XIX. században épült a Sajón egy vízi-malom, majd később egy kétemeletes magasságú gőzmalom. 1930-ban a lakók száma 105-re, míg a házaké 222-re emelkedett. A község fejlődésében meghatározó szerepe volt Kandó Kálmánnak, aki 1921-ben ipari előrelépést kezdeményezett, amely kapcsán létrehoztak egy barnaszénlepárlót. 1925-26-ban épült meg a kiserőmű, ennek a Sajó-völgyi medencében üzemelő szénbányák energiaellátása volt a feladata; ez szolgáltatott a későbbiek során a környező települések számára is villamos energiát. Kezdetben a beépített generátorok teljesítménye mindössze 5MW volt, amit 1931-ben egy újabb 5 MW-os gépegységgel bővítettek. 1961-ben megindult a könnyűbeton-gyár építése, majd 1963-ban volt a próbaüzem, korábban kizárólag itt gyártottak gázszilikátot. Kazincbarcika városhoz 1954-ben csatlakozott az akkor 1600 kh nagyságú község, majd 1999. május 1-től (35/1999. (II. 10.) KE határozat) ismét különálló település Berente. Berente címere Berente címerét 1999-ben Tóth Péter, a történelemtudományok kandidátusa tervezte, később a tervek alapján Kovács Zsolt grafikusművész készített el. A címeravatás 1999. december 22-én volt. Megmaradt egy 1706-ból származó pecsétnyomó, melyet felhasználtak a címer tervezésekor. Mivel a XX. századi falu meghatározója lett a bányászat, a korábban alkalmazott két csillag helyett a felső csillag Szent Borbála (bányászok védőszentje) rózsája lett. Megmaradt a szőlőfürtöt tartó férfikar, illetve a Sajót jelképező hullámpálya, valamint a berentei Szepessy család címertartó állata, az arany egyszarvú is. A címer a régmúltat szimbolizálja, de a jövő nemzedékének is készült.

RÉGIÓ Városépítészeti és Műemléki Tervező Kft - 3530 Miskolc, Papszer u. 20. -  46/505-435  [email protected]

1

A településszerkezet kialakulása Berente a szalagtelkes úti faluk csoportjába sorolható, ami a feudális idők jellegzetes településformája. A királyi Magyarország területén többnyire uralkodó típus volt, különösen a dombvidéken és a folyók völgyében. Az egyutcás, szalagtelkes alaprajzú falu telkeihez közvetlenül kapcsolódtak a mezőgazdasági területek, elsősorban a szántó, ami a beépített községi területtől az erdővonalig terjedt. 1954-ben, Kazincbarcikába való „beolvadás” után a 26. sz. főút mellől egész házsorokat, utcákat sajátítottak ki, a lakókat áttelepítették. A község újabb építésű felét eldózerolták a gyárépítések miatt. A község megmaradt részére építési tilalmat rendeltek el. Az építési tilalmat később feloldották, de az elöregedett népesség nem tudott élni a lehetőséggel. A községben a XIII. században még természetes hajlékok voltak, azaz földbe vájt épület, esetleg löszbe, mészkőbe vagy vulkáni tufába vágtak hajlékot. A községben később a rakott fal vagy vertfal válik elterjedté, melyet idővel a vályogfal követett. Az építőanyag miatt az árvízmentes térszíneket részesítették előnybe. A környező nagy kiterjedésű erdők következtében a házfal sárral tapasztott sövényfal, boronafal volt, a fedélhéj pedig szalma, később a szalma helyett a zsúptető terjedt el. Korábban az ún. Méta út a Dankó Pista úton (akkoriban Uzsoki köz) lévő sarki háztól indult, majd elkanyarodott a jelenlegi BorsodChemnél lévő garázsoknál és a mostani sorompónál ért ki a főútra. Akkoriban még hagyományos falusi út volt, zúzottkő anyagú, mindkét oldalán akácfákkal. A régi községháza és az orvosi rendelő a világháború előtt a József Attila úton volt, jelenleg gyerekek részére focipálya van a területen.

Az épített környezet védett elemei Műemléki védelem

A község egy országosan védett műemléki objektummal rendelkezik, ez a református fa harangtorony. A fatorony a műemléki védettséget nem élvező református templom fölötti lejtőn áll. 1780 körül épült, négyzetes alaprajzú, amely később átépült. Alsó része deszkaburkolatú, keskenyebb harangszintjének gerendaváza burkolatlan. Eredetileg zsindellyel fedett gúlasisakja és földszint fölötti szoknyája ma bádogfedésű.

Helyi értékvédelem

A község történetében jelentős szerepet játszottak a Négyessy Szepessy család tagjai, akik a XVII. századtól birtokolták a falut. A Szepessyek házasság révén (Pál nevű családtag Csuda Zsuzsannát vette feleségül, aki Berentén birtokrésszel bírt) jutottak a községbe. A településen két tárgyi emlék található, amely a Szepessyekhez kapcsolható: a református temetőben a harangláb közelében egy síremlék, és a település központjában lévő kastély.


2

A klasszicista stílusú kastélyt a XVII. században építették. Az építmény földszintes, 6 ablakos, nagy kertben helyezkedett el, amit – az akkori divatnak megfelelően – magas kőfal vett körül. A főbejáratnál őrszoba volt, benne állandóan egy őrrel, aki igazoltatta a belépni szándékozókat. A kertben aranyhalakkal betelepített halastó volt, a parkban sok-sok virág, és a sétányok mentén somcserje díszlett. Nem messze a kastélytól helyezkedett el a Szepessyek gazdasági udvara, amit szintén kőfal övezett. Az udvarban cselédlakások, istállók, dohánypajta és Berente legmélyebb, mintegy 22-25 méter mély, lóval hajtott kanalas kútja. A pajta 1935 nyarán villámcsapás következtében kigyulladt és leégett. Szintén a kastély tartozéka volt egy gyümölcsöskert. Ennek helyén vannak a Borsodi Hőerőmű V. készenléti lakóépületei. A Szepessy kastély államosítása után az erőmű vezetői részére alakítottak ki benne szolgálati lakásokat. A Petőfi utca lakóházai az 1920-30-as években a valamikori Szepessy-földeken épültek; még az 1955-ben elhunyt Szepessy Gyula adott el itt házhelyeket. Az elhunyt Szepessyeket a református parókia kertjében épített kriptaszerű sírboltban temették el. Néhány éve a tetemeket exhumálták, és a református temetőbe, a haranglábhoz közeli sírhelyen helyezték nyugalomra. Az itt állított síremléken az alábbi szöveg olvasható: „Négyessy Szepessy család sírboltja. 1853-1955.” A község 1944. december 12-én szabadult fel. A harcokban hat szovjet és román katona, valamint egy szovjet tiszt esett el, a hét sírnak három sírhalmot építettek, betonkerettel, kiemelkedő fejfarésszel. A fejfákon nincsenek feltüntetve a nevek, a hősök sírja a József Attila úton az egyik kertben a gyümölcsfák alatt van. (Forrás: Kazincbarcika város törzskönyve, 9. kötet, 1969.)

Lakóépületek Az épületeket éles gerincű, szelemenes tetőváz és az utcára merőleges hossztengely jellemezte. A belső tagozódás hármas beosztású volt. A ház hosszanti oldalának középtáján nyíló ajtó a pitvarba vezetett. A pitvarból kétoldalt elérhető helyiségek közül a ház keskeny főhomlokzata felé mindig a szoba, a másik vége felé nyíló, eredetileg kamra, később lakószoba volt. A házak szalagtelkekre épültek, kezdetben a keskeny homlokzattal az utca felé, csak később kezdtek építkezni úgy, hogy a tetőgerinc az utcával párhuzamos. A fejlődés során hamar megjelent a csűr, amely hátulról zárta le az udvart. A fejlődés későbbi fázisában a házak egybe épültek a gazdasági épületekkel, kamrával, istállóval. Ebben az időben jelentek meg a kőházak. A későbbiek folyamán az udvari fronton oszlopos, tornácos megoldásokat kezdtek alkalmazni. Az utcai homlokzat általában egyszerű, sima falsík. Néhány példa:


3

Akad néhány kivétel, amely nem illeszkedik a település hagyományos képébe, ezek közül néhány példa: A különleges tetőforma és a tetőfedés anyaga és színe, valamint az utcafronti nyílászáró sem alkalmazkodik a hagyományos településképhez, de kétség kívül felhívja magára a figyelmet a kisboltnak is helyet adó épület (3090 hrsz).

A két nem túl régi és jelenleg befejezetlen épület nagyobb tömegű és tetőtér beépítéssel került kialakításra (Toldi Miklós u.). A tetőgerinc merőleges ugyan az utcára, de az épületek magassága kiugrik az utcaképen. Nem szerencsés, hogy éppen ezen két házzal szemben került kialakításra egy ún. mediterrán típusú, alacsonyabb építménymagasságú, vízszintesen terebélyesedő ház. A községben számos romos, illetve avult állapotú épület található, ezek közül néhány példa:

Ezen építmények a település régi magjában találhatók, rendkívül lehangoló látványt nyújtanak. A terület rendezése mindenképpen beavatkozást sürget. A dülöngélő tetők, bomló házfalak, kidőlt kerítések nemcsak esztétikai szempontból károsak, de a lakosokra nézve is életveszélyesek. Az ilyen területekből gyakran válik illegális szemét-lerakóhely, amely környezetvédelmi szempontból is megoldandó probléma.

A romos ház (2861. hrsz) a Toldi u. sarkán található. Elég nagy telken fekszik, így elbontásával illetve a mellette lévő üres telek (2864. hrsz) rendezésével egy szebb utcaképet lehetne kialakítani.

A községben az ipari tevékenység kapcsán megjelentek az ipart kiszolgáló építmények, melyek településképi hatása nem mondható kedvezőnek, ezek néhány példája:


4

A fenti képek az elhagyott ipari építményeket, a jelenlegi kiszolgáló de kedvezőtlen képet festő épületeket és az iparterületet elhatároló betonkerítést mutatják. Ezen területek rehabilitációja és a terület rendezése sürgető feladat. Közösségi építmények 1911-ben épült a katolikus templom mellett a katolikus iskola, külön tanítói lakással. Ebben az épületben kapott helyett a községi önkormányzat (2003. október).

A községben egy római katolikus és egy református templom épült. A község katolikus temploma 1911-ben épült Wino István egyházmegyei mérnök-építész tervei alapján Dr. Somorra József bíboros 40 éves jubileumára. A templom terv szerint Sajókazincon épült volna fel, de az ottani lakosok hiúságból elcserélték a fatornyos templom építési terveit Berentével.

A református templom toronytalan homlokzatú, a nyolcszög három oldalával zárandó szentéllyel, sík mennyezetes hajóval. Az 1710 és 1720 között épült templom 1787-ben lett átalakítva. Tárgyi emlékei: − Kehely 1694-ből, − Keresztelő edény 1794-ből, − Úrasztalterítő 1700-ból. A községben egy temető van (2939, 2940/1-3 hrsz) a református templom felett, azzal szinte „öszszenőve” a dombtetőn. A temető mellett a közelmúltban került átadásra a ravatalozó korábban „háztól temettek”, mert nem jutott a községnek ravatalozó.


5

Régészeti értékek védelme A B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala BO08D/ÉH/2265-2/2013. iktatószámú állásfoglalása nyilvántartott régészeti lelőhelyekről nem tesz említést. A régészeti hatástanulmány külön munkarészben [Herman Ottó Múzeum; Csengeri Piroska szakértő; 2014.] Népesség, kultúra változása A település kulturális életének értékelése során nem hagyható figyelmen kívül a településen élők megélhetési viszonyainak, jövőképeinek vizsgálata. A községben pozitívumként értékelhető, hogy a nem elhanyagolható mértékű munkanélküliség mellett a térségi községekhez képest több kulturálsi programot kínálnak a helybelieknek. A település a lehetőségekhet mérten próbálja helyi szinten színesíteni a kulturális életet, több helyi programot szerveznek. Pl. a református templomban karácsonyi hangverseny a helyi Rozmaring Dalkör részvételével, a Művelődési Házban festmény és rajzkiállítás; különböző ünnepi programok, koncertek, kórustalálkozó; szüreti felvonulás (József A. és Ady E. úton népzenei- és néptáncegyüttes részvételével) A fiatalok igényeit (pl. mozi, színház, disco, nagyobb sportlétesítmények stb.) továbbra is a térségi nagyobb városok tudják biztosítani (Kazincbarcika, Miskolc, Sajószentpéter).

Változtatási szándékok 1.

Változtatási szándékok Új utak, kerékpárút kijelölése

2.

Vízelvezető árkok kijelölése

3.

Területfelhasználás változás

4.

Övezeti előírások korigálása

5.

Erdőterületek rendeltetése

Változtatások hatásai  A település közlekedési kapcsolatainak javítása érdekében a 26. sz. elkerülő út, a Sajószentpéter várossal való összekötést biztosító út, továbbá a 26. sz. elkerülő út és a település kapcsolatát bíztosító út nyomvonalának kijelölése közösségi érdekeket szolgál, a kijelölt nyomvonalak beépített területeket nem érintenek.  A kerékpárút a 26. sz. út mentén került kijelölésre, a nyomvonal beépített területet nem érint.  A helyhez kötött beruházásnak minősülő fejlesztési cél külterületi földrészleteket érint, ahol védett értékről, nyilvántartott régészeti lelőhelyről nincs ismeret.  A vízelvezető árkok nyomvonalának biztosítása a beépített értékek, mezőgazdasági művelés alatt álló földterületek védelmét, a biztonságos csapadékvíz elvezetést szolgálja.  A helyhez kötött beruházásnak minősülő fejlesztési cél külterületi földrészleteket érint, ahol védett értékről, nyilvántartott régészeti lelőhelyről nincs ismeret.  A beépített területeken az igényekhez igazított területfelhaszánlási módba sorolás (pl. különleges idősek otthona területfelhasználás helyett településközpont vegyes terület; ipari gazdasági területfelhaszánlás helyett kereskedelmi-gazdasági terület; stb.) jelentősebb hatással nincs a meglévő értékekre, ugyanakkor a meglévő területhasználatot, illetve azok rendezését, fejlesztését biztosítják.  A beépítetlen területeken a tényleges állapotokhoz lettek igazítva a területhasználatok, ennek az épített értékekre, védett elemekre nincs hatása.  A hatályos sajátos övezeti előírások igényekhez igazított korrigálása a meglévő területhasználat fenntartását, rendezését, fejlesztését biztosítja.  A hatályos erdőterv alapján korrigálásra került az erdők elsődleges rendeltetése; ennek tényleges hatása nincs az épített értékekre, védett elemekre.


6

Hatáselemzés −

Történeti, településhálózati következmények Berente község 1954-1999 között Kazincbarcika városhoz tartozott. Ezen időszak a községben élők számára nem volt kedvező, csekély mértékű fejlődés ment végbe, amely végül az elszakadáshoz vezetett. Az iparterület elhelyezkedése miatt – berentei és kazincbarcikai igazgatási területet egyaránt érint – továbbra is szükséges a két település együttműködése. Problémát jelent, hogy Berente közlekedési, így településházlózati kapcsolatai alulfejlettek. Ezen próbál javítani az építés alatt álló, Berentét Sajószentpéterrel összekötő út, amely menekülő útként funkcionálhat egy esetleges havaria során.

−

A településkép feltárulásának változásai A község fejlődésére jelentős hatással volt az ipari területhasználat elterjedése, illetve a Kazicbarcika városhoz való tartozás időszaka. A jellemzően falusias beépítések mellett megjelentek a nagy tömegű és jelentős területtel rendelkező ipari csarnokok, illetve az ezek kiszolgálását biztosító kisvárosias jellegű lakóépületek és garázssorok. Az alábbi fotók a község utcaképeit mutatják be:

Ahogy az a fotókból is kitűnik, a község jellemzően falusias beépítésű. Az oldalhatáron álló beépítési módú, utcavonalra merőleges tetőgerincű, földszintes családi házak terjedtek el. A település egy részén megjelentek a kisvárosias beépítések az ipari fejlesztések „melléktermékeként”. A községnek igazán jellegzetes karaktere nincs, az iparterület rányomta a bélyegét a település külső megítélésére.

−

Régészeti emlékek feltárhatósága A regisztrált régészeti lelőhelyek kezeléséről magasabb szintű előírások gondoskodik. A régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek esetében a földmunkával járó, 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó tevékenységek engedélyezése során a KÖH, illetve a Herman Ottó Múzeum biztosítja a régészeti felügyeletet.


7

−

Műemléki együttesek használati és esztétikai jelentősége A község egyetlen védett műemléke a református fa harangtorony a településrendezési terv által nem veszélyeztett, nincs olyan változtatási szándék, amely negatívan befolyásolná az építmény fennmaradását. A harangtorony egyházi tulajdonban van, így az érték fenntartása az egyház feladata és kötelessége. Esetenként meghírdetett pályázatok révén nyerhető támogatás az épített érték karbantartására, felújítására. A műemlék környezetében nem tervezett olyan jellegű beavatkozás, amely az építmény térbeli megjelenésére káros hatással lenne, azt eltakarná; továbbra is fontso szerepet tölt be a terület látképében.

−

Településkarakter változásainak hatása A község karaktere kettős, egyfelől az ipari létesítmények jelenléte, másfelől a hagyományos falusi beépítések jellemzik. A Kazincbarcika várostól való elszakadás óta – a jelentős mértékű iparűzési adóbevételeknek köszönhetően – Berente a központjában közösségi létesítmények felújítását, új létesítmények kialakítását vitte véghez, melyek már modernebb kialakításúak. A rendezési terv során olyan alapelvek kerülnek rögzítésre, melyek elsősorban a falusias beépítéseket preferálják, ugyanakkor biztosítják az ipari területhasználat fenntartását.

−

Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései A községben az ipari tevékenység jelentős mértékű terhelést okoz, amely nemcsak a természeti környezetre, de az épített értékekre is veszélyforrás. 

A közlekedésből eredő por és rezgés. A motorizáció folyamatos fejlődése következtében a potenciális rezgésforrások száma is állandóan emelkedik, ennek nem szükségszerű következménye, hogy az általuk kibocsátott rezgés nagysága is növekedjen; a környezetvédelmi szakemberek feladata ezen terhelések csökkentése. A rezgésvédelmi jogszabályi háttér biztosított (12/1983. (V.12.) MT számú rendelet; 8/2002. (III.22.) KvM-EüM rendelet). A közlekedés okozta hullámok az épített környezetben közel állandó. A kvázi állandó és magas frekvenciájú rezgések tönkreteszik az épület kapcsolatait. A téglafalak repedeznek, lehull a vakolat, idővel törések és veszélyes alakváltozások jelentkeznek. A rezgések veszélyessége függ a közlekedő tömegtől és sebességtől, a talaj rétegződésétől és minőségétől, az alapozási rendszertől és a szerkezet merevségétől. Mérésekkel bizonyították, hogy ugyanaz a típusú, tömegű és mozgási sebességű gépjármű által létrehozott gerjesztés, az altalaj rétegződése miatt a hasonló tömegű és merevségű épületekben eltérő válaszhoz vezet. Az épületkárokat 3 típusba szokás sorolni: Súlyosabb tartószerkezeti károk: teherbírás csökkenés, fáradt törés, nagyobb repedések. − Kisebb mértékű tartószerkezeti károk: hajszálrepedések a téglafalakban. − Jelentéktelen, nem tartószerkezeti károk: vakolatrepedés, burkolat fellazulás, válaszfalrepedés. −



Meteorológiai hatások Hóteher, amely időszakos, függőleges felületen megoszló teher. A hóteher következtében jelentős károk képződhetnek a tetőszerkezeten. A felhalmozódott hótömeg eljegesedéshez is vezethet, amely aszimmetrikus terhet jelent, hiszen a szél felöli oldalon erősebb. Szélteher: a légáramlás mechanikai hatással bír. Az állandó szélteher mellett lökésszerűen dinamikus hatások is érhetik a szerkezetet, ezek hatása a szélirányra merőleges. Hőmérsékletváltozás: a külső és belső hőmérséklet különbségeitől, illetve az épület szellőzésétől és szigetelésétől függően az épület falazatában károk keletkezhetnek (penészedés). Savas eső, melynek forrásai a környező területek ipari tevékenységei, a háztartások fűtési szezonjában elégetett tüzelő, illetve közlekedési eszközök kibocsátása. Az ipari tevékenységek során keletkező légszennyezés amely a savas esők kialakulásához vezet - mértéke a szigorodó környezetvédelmi szabályok miatt csökkenő tendenciát mutat, de így is jelentős.


8

A savas esőre az alábbi tényezők vannak hatással: Megnevezés Kén-dioxid Szén-oxi-szulfid Szén-diszulfid Kén-hidrogén Dimetil-szulfid Szilfátion

Kémiai képlet SO2 COS CS2 H2S (CH3)2S 2 SO4

3

Koncentráció (µg/m ) Városi terület Regionális háttér* 50-1000 10-50 0,6-0,8 0,6-0,8 0,6 0,6 0,05-0,2 0,05-0,2 0,01-0,1 0,01-0,1 1-10 1-10

* Közvetlenül nem szennyezett helyeken, jelentősebb szennyező-forrásoktól legalább 50 km-re fekvő területeken.

A savas ülepedés közvetett úton a talajon át fejti ki hatását, az alacsony PH-jú talajokban a toxikus nehézfémek mobilitása is nagy. A levegőszennyezés és a savas eső a szabadban lévő fém tárgyakat is kikezdi, a korrózió oka, hogy a fémek felületén a hidrogén-ion koncentráció megnő (vidéki levegőben az acéltárgyak korróziósebessége néhány mikrométer évente, szennyezett környezetben ennek többszöröse is lehet). A korrózió a hidat, tartályokat, távvezetékeket károsítja elsősorban. Az építészeti értékek esetén elsősorban a homokkőből és mészből épült műemlékek, illetve a szabadban elhelyezett szobrok forognak veszélyben. A homokkő és a mészkő kalcium-karbonát tartalma kénszennyeződések hatására viszonylag könnyen oldódó kalcium-szulfáttá (gipszé) alakul, melyet az esővíz kimos. 

Földmozgás A földmozgások gyakorisága és intenzitása kevésbé jelent veszélyt a településen, ezért a legtöbb építmény szerkezetében ez nincs méretezve, mindamellett a talajmozgásokból többletteher léphet fel. A tektonikus földrengéseket azok a mozgások okozzák, amelyeket belső egyensúlyzavarodások következtében a szilárd földkéreg végez. A rétegzavarodások természetbeni felismerése a talajtakarók miatt többnyire szabadon nem követhető. Gyakorlati tapasztalatok szerint földmozgás alkalmával a szabadon álló tárgyak, kémények, emlékművek elfordulhatnak (ez akkor következhet be, ha a legnagyobb súrlódás pontja nem esik bele pontosan a súlypont irányába).


9



−

Vízkárok A magas talajvízállás ködképződést is okoz. A nyomás alatt lévő víz megtámadhatja a falakat (a víz alulról felfelé irányított eróziót fejt ki). A vízrendezés felülvizsgálatának elmaradása és a változó időjárás figyelmen kívül hagyása esetén az árvíz rendkívüli problémát jelenthet. A központi belterületen is megjelenő belvíz a pincéket elmoshatja, a külterületi földek vizek alá kerülése esetén egyes régészeti leletek teljesen megsemmisülhetnek.

Az épített környezeti adottságok megőrzésének faldatai Az épített környezet hatékony védelme érdekében helyi rendelet megalkotása és betartatása javasolt. A rendeletnek ki kell terjednie a védendő értékekre, azok kezelésére, és ellentételezésként megfogalmazandó a támogatás jellege.

(A fejezethez felhasznált irodalom: Dr. Frisnyák Sándor: Kazincbaricka földrajza; Vármegyei szociográfiák, V. kötet, Borsod vármegye, 1939.; Barcikai Históriás, 1999., Szőke Lajos: Vázlatok és helytörténeti leírások Berentéről, 2004.; Foglalkoztatási Szolgálat adatszolgáltatása)


10

Örökségvédelmi hatásvizsgálat

Recommend Documents