ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

URBANITÁS TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT 1111 Budapest, Sztoczek u. 19. IV./3. tel/fax 466 42 20, 466 20 18

ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY VÁC TSZT 6. számú és SZT 5. számú módosításához

A KÖZREMŰKÖDŐK NÉVSORA Felelős településtervező:

Szerkesztő informatikus:

Kertész Beáta Borbála TT1 01-1252/06 Dr. Torma István 2.2.2/19/2002.Sz-20/2002. (NKÖM) Kiss-Polák Andrea

Ügyvezető:

Berényi Mária

Régészet:

Budapest, 2008. december

ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY (kiegészítés a hatályos SZT-hez 2004-ben készült Örökségvédelmi hatástanulmányhoz) A 2004. folyamán jóváhagyott és hatályos Vác Településszerkezeti Terve 2. számú módosításához, illetve Vác Város Szabályozási Tervéhez és Építési Szabályzatához a 2001. évi LXIV. törvény 66.§ (2) bekezdése értelmében és a nemzeti kulturális örökség minisztere 4/2003. (II.20.) NKÖM rendeletének mellékletében részletezett tartalommal, az érintett minisztérium által elfogadott Örökségvédelmi hatástanulmány készült, melynek Régészeti szakterületi részét készítette az Archeosztráda Kft, Dr. Torma István régész, a kulturális örökségvédelmi munkarészt az Urbanitas Kft készítette. Jelen munkafolyamatban a TSZT 6. számú, illetve az SZT 5. számú módosításához az elsőkörös államigazgatási eljárás során megküldött KÖH állásfoglalás szerint (Üi: 460/4482/1/2008) Vác Város Településszerkezeti Terve 6. számú, illetve Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Terve 5. számú módosításához csak a módosításokkal érintett területekre vonatkozóan, kiegészítésként szükséges elkészíteni az Örökségvédelmi hatástanulmányt. A jelen készítendő kiegészítő hatástanulmányban a 4/2003. (II.20.) sz. NKÖM rendelet mellékletének 2-3. pontjában foglaltakat (változtatási szándékok + hatáselemzés) a tervezési terület adottságainak és a tervezési programnak megfelelő tartalommal, elkészíteni. Az elsőkörös véleményezési eljárásban megküldött válaszában a Hivatal tájékoztatást adott arra vonatkozóan, hogy Vác TSZT és SZT legutóbbi módosításának hatálybalépése óta újabb - tehát pontosan helyhez köthető és a tervlapokon feltüntethető – lelőhelyet nem vett nyilvántartásba. Jelen TSZT 6. számú és SZT 5. számú módosításai - két eddig be nem épített területre vonatkozó szabályozást kivéve - a meglévőségekre vonatkozik, akár a Szabályozási Terv módosítására, akár az az Építési Szabályzat módosítására vonatkozik. A két új területfelhasználású terület a tervmódosítási műleírások szerinti 39. számú, a Déli Kereskedelmi Központ környezete néven, (lásd a tervdokumentáció erre vonatkozó részeit), valamint az 51. számú terület, a Komplex csomópont környezete néven. Ezen területekre külön-külön kiemelve készül az alábbiakban az Örökségvédelmi hatástanulmány, a többi módosítás tekintetében (A TSZT 6. számú módosítások természetszerűen szinkronban vannak az SZT 5. számú módosításokkal (hiszen az SZT módosítást időben és jogilag megelőzi a TSZT módosítása, valamint a két tervnek egymással meg kell felelnie), így az SZT módosításoknál történt változások, illetve a régészeti és értékvédelmi érintettség a TSZT-ben is jelentkezik. Ezt külön megjelöljük jelen hatástanulmányban az adott módosítási helyen, illetve a TSZT T3/6m számú Táj- és természetvédelem, értékvédelem elnevezésű tervlapján is jelezzük az egyes módosítási helyeket a T-1/6m számú Területfelhasználási és Településszerkezeti tervlapon alkalmazott számrendszerrel) ƒ az SZT módosításaihoz tartozó örökségvédelmi szempontokat a műleírás táblázatában jelezzük (a vonatkozó rajzi munkarészeket lásd a tervdokumentáció jóváhagyásra kerülő munkarészei között) ƒ a rendelet változásait tételesen felsoroljuk, és arra az örökségvédelem érvényesítendő szempontjait figyelembe véve reflektálunk 1. ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY a Déli Kereskedelmi Központ környezetéhez, az SZT 5. módosítás 39. számú területéhez (a vonatkozó rajzi munkarészeket, a Szabályozási Tervet és Környezetalakítási javaslatot, illetve további információkat lásd a tervdokumentáció jóváhagyásra kerülő és alátámasztó munkarészeinél)

1

1.1. Vizsgálatok

A 39. számú módosítás mintegy 5 ha nagyságú 5779/6 hrsz.-ú területe, Déli Kereskedelmi Központ környezete néven, Vác déli városrészében, a Csatamező területén található. A terület északi részéhez a korábban zártkertként funkcionáló, jeleg gazdasági, távolabb településközponti területekkel vegyes lakóterület csatlakozik. A területtől nyugatra mintegy 200m-re halad a 2-es út, a keleti határa a távlatban szabadidős funkció számára rekultiválandó kavicsbányató területét érinti. A terület parlagterület, felhagyott szántó, magántulajdonú terület. A terület jellemzősen sík. Értékvédelmi vizsgálat Vác Város Településszerkezeti Terve és Szabályozási Terve részét képező, a város egész területére elkészült „Örökségvédelmi hatástanulmány” munkarész szerint a tervezési terület és környezete értékvédelem szempontjából nem érintett terület, régészeti érték, területi védettség, régészeti lelőhely a területen nem található, területi és egyedi természeti védettség nincs. Művi épített érték a tervezési területen belül nem található. 1.2. Változtatási szándékok Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás A jelen tervmódosítás feladata a vállalkozói igényeknek megfelelő, kisebb területű - 20003000m2-es - vállalkozási területek, gazdaság, kereskedelmi építési övezetű területek biztosítása a hatályos tervben a Csatamezői kertvárosias lakóterület és a Déli Kereskedelmi Központ teherforgalom számára kijelölt útja közötti tervezett véderdő területén. A jelen SZT módosítás a hatályos SZT úthálózatára épül, így a fejlesztési terület megközelítését a jelenleg épülő, a hatályos szabályozásnak megfelelő csomópontokhoz és útvonalakhoz csatlakozva lehet biztosítani. A tervezett gazdasági területen kialakítandó telephelyek közvetlen közúti megközelítését biztosító út egyúttal a Tesco és egyéb kereskedelmi létesítmények teherforgalmi útja. A telephelyek szándékosan erre az útra szerveződnek, a Csatamezői lakóterületet kizárva a telephelyi forgalom kedvezőtlen hatásaitól. A Tesco teherforgalmi útjára csatlakozóan a telephelyek „bokorcsoportokat” alkotnak, háttal a Csatamezői lakóterületnek, attól telken belül kötelezően megvalósítandó 10m-es beültetési kötelezettséggel, erdősávval elválasztva. Ezen felül az oldal és előkertek mentén fásítási kötelezettség biztosítja a telephelyek megfelelő zöldfelületi ellátottságát, elválasztását és a kialakuló terület kedvező városképi megjelenését, zöldbeágyazottságát. A tervezett gazdasági, kereskedelmi Gksz-17 jelű építési övezetű terület: • maximális beépítettsége 35%, • a kialakítandó minimális zöldfelület 35 %, a SZT-ben jelölt beültetési kötelezettségek miatt ennél többre is adódhat • a szintterületi mutató 1,1 • a maximális építménymagasság 9m. Infrastrukturális változás A területen teljes közmű kialakítása a terület felhasználásának feltétele, így az infrastruktúra változása mindenképpen pozitív irányú. Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása A kialakított gazdasági, kereskedelmi terület nagysága összesen tehát 4,93ha, 30-50 munkahely/ha mutatóval számolva kb. 150-250 munkahely létesítésére ad lehetőséget. A terület igénybevétele és szabályozása a déli területek kulturált fejlesztését indukálja. 1.3. Hatáselemzés Történeti településhálózati következmények Településhálózati értéket a tervezett területfelhasználás és közlekedési szerkezet nem érint. Természeti, táji hatások A terv a beépítési és környezeti változásokat, az emberi környezetet pozitívan szabályozza.

2

A településkép feltárulásának változásai A településkép feltárulásának változásai a jelenlegi elhanyagolt parlagterülethez képest, illetve a tervezett területfelhasználás funkciójához igazodóan a terv szabályozási elemei révén pozitívak. A régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei A hatályos műemléki törvény és annak érvényesítése a szabályozási előírások révén a területen esetlegesen előkerülő értékek feltárhatóságát, fennmaradását, bemutathatóságát a törvény erejénél fogva biztosítja. Településkarakter változásának hatásai Új felhasználású és funkciójú területről lévén szó a város gazdasági-ipari térségében, a településkarakter változása nem értelmezhető. Környezeti terhelések A környezeti terhelések zavaró hatásának lehetőségét a szomszédos lakóterületre a tervezett közlekedési rendszer, valamint a szabályozási előírások kizárják. A folyamatok iránya, visszafordíthatósága, a kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei A területen nincsenek védendő értékek, így kulturális károk keletkezéséről a tervezési területen nem kell számolni. 1.4. Összefoglaló A tervezési területen nyilvántartott régészeti lelőhely, épített és természeti örökségi érték nem található. Amennyiben a terület felhasználásakor a földmunkák során váratlan régészeti lelet, vagy emlék kerül elő, arról haladéktalanul értesíteni kell a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságát. A tervezett fejlesztés pozitív módon változtatja a terület települési karakterét, amennyiben a használaton kívül levő parlag terület, csatlakozva a Déli Kereskedelmi Központ területéhez, magas infrastrukturális színvonalon alakul át. 2. ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY a Komplex csomópont környezetéhez, az SZT 5. módosítás 51. számú területéhez (a vonatkozó rajzi munkarészeket, a Szabályozási Tervet és Környezetalakítási javaslatot, illetve további információkat lásd a tervdokumentáció jóváhagyásra kerülő és alátámasztó munkarészeinél)

2.1. Vizsgálatok

Az 51. számú módosítás Komplex csomópont környezet néven, a tervben újonnan beépítésre kijelölt mintegy 9ha területe az M2 (2/A) és a Gombási út csatlakozásától, illetve tervezett csomópontjától délnyugatra, Vác északi részén - Deákvári városrész – és a belterület szomszédágában található. A terület a Gombási út mentén közvetlenül csatlakozik a meglevő, illetve az SZT szerint tervezett belterülethez. A Gombási út keleti oldalán az M2(2/A) útig kisvárosias lakóterületek, a nyugati oldalán gazdasági, kereskedelmi terület van az SZT-ben a Felső Gombás patak vonaláig. A terület túlnyomó része művelt, közepes minőségű szántó. A területen a Felső Gombás patak mentén értékes fás növényállomány, illetve megtartásra, védelemre érdemes vizes élőhely található. A Felső Gombás patakot kísérő fás-cserjés területen kívüli, a szántón fás növényzet nincs. A terület nagy rész magántulajdonban, kivéve a gázellátással kapcsolatos területeket A látszólag sík terület enyhe, 5%-os déli és keleti lejtésű felső gombás patak irányában. Értékvédelmi vizsgálat Vác Város Településszerkezeti Tervéhez és Szabályozási Tervéhez, a város egész területére 2004. évben elkészült „Örökségvédelmi hatástanulmány” munkarész és a jelenlegi hatástanulmányhoz végzett kiegészítő adatgyűjtés szerint a tervezési területet és környezetét értékvédelem szempontjából az alábbiak érintik:

3

A tervezési területen épített művi érték nem található. Az M2(A/2) számú út déli oldalán levő régészeti lelőhelyen és az út építésekor az út nyomvonalában kerültek elő leletek. A korábban elkészült fent említett régészeti hatástanulmány szerinti 2 nyilvántartott régészeti lelőhely az alábbi: • a 44. számú, Téglaházi-dűlő nevű, (MRT lelőhelyszám 31/44., KÖH lelőhely-nyilvántartási szám 12107, a 2004-ben készült hatástanulmány szerinti hrsz.-ok 3241/5, 58; 3242/51-52, 54, 57, a jelenlegi, új alaptérkép szerint a tervben érintett részen a 0242/51hrsz.) • a 91.számú (MRT lelőhelyszám 31/91., KÖH lelőhely-nyilvántartási szám 12154, a 2004-ben készült hatástanulmány szerinti hrsz. 30242/51, a jelenlegi, új alaptérkép szerint 0242/51) a tervezési területen a 0242/51 hrsz.-ú területet érintik 44. számú nagyobb, a 91. számú csak pontszerű (pontosabban ismeretlen) kiterjedéssel. A topográfiai terepbejárások során felfedezett 44. lelőhelyen a felszíni megfigyelések alapján kevésbé intenzív őskori (újkőkori? rézkori? és bronzkori?), valamint kora Árpád-kori – Árpádkori települést lehetett feltételezni. Az MRT alapján ezek az adatok kerültek be a KÖH lelőhely-nyilvántartásába. Ezt a Vácot elkerülő 2/A útvonal nyomvonalán 1995-ben Simon László által végzett feltárás igazolta, néhány kora bronzkori (?) és Árpád-kori gödör, továbbá új korszakként szarmata gödrök láttak napvilágot. A legjelentősebb eredmény egy késő avar kori temetőrészlet mintegy 100 sírjának előkerülése (Ásatási dokumentáció: MNM Adattára 165/1998.XXXVI. Simon László beszámolói: Az 1995. év régészeti kutatásai. Bp. 1997. 78. old. és Képek a múltból. Az elmúlt évek ásatásaiból Pest megyében. Szentendre, 2008. 96. old. - A további tévedések megelőzése érdekében szükséges megjegyezni, hogy a feltáró beszámolójában minden alap nélkül tévesen jelölte meg a feltárás színhelyéül, illetve szomszédjául a 33. lelőhelyet.). A hatályos jogszabályok értelmében a terület felhasználásához a KÖH csak próbafeltárás elrendelésével, majd ennek eredményétől függően teljes körű megelőző feltárás előírásával járul hozzá. A 91. számú lelőhely a régészeti topográfia szerint csak hozzávetőleges pontossággal lokalizálható. A Szurdok nevű határrész közelebbről ismeretlen pontján 1901-ben, vaqy előtte egy félbetörött kelta bronzkarperecet találtak. Az 1968-1972. között végzett talajlazítás során két azóta elkallódott, késő középkorinak tartható vastárgy került elő a talajlazító gép tisztításakor. Pontos lelőhelyük ezeknek sem ismert. Állítólag itt került elő egy sarkantyútöredék is. A régészeti lelőhelyek közé történt felvétel a szakmai szempontokon túl a terület régészeti érintettségének jelzését szolgálja. Nem tudjuk, hogy a lelőhelyen egyáltalán vannak-e még a földben régészeti objektumok, ezért véleményünk szerint bármilyen változtatás esetében első lépésként régészeti megfigyelés elrendelése szükséges. Ennek eredményétől függően kerülhet sor további örökségvédelmi intézkedésre. 2.2. Változtatási szándékok Tervezett településszerkezet és területfelhasználás

A jelen terv módosítás azt célozza, hogy a csomóponthoz kapcsolódóan, az eddigihez képest további megközelítőleg 9ha nagyságú terület alkalmassá tehető legyen a gazdaságikereskedelmi területfelhasználásra. A M2 (2/A) út gyorsforgalmi úti fejlesztésére készült korábbi tervek a második (jobb) pálya építésével, a területre autóspihenő és szolgáltató létesítmények elhelyezését tartalmazták, amit a hatályos Szabályozási Terv is tartalmaz. A jelen tervezési feladat a távlati, tervezett autópálya csomópont helyett olyan csomópont kialakítása a Gombási út és az M2 (2/A) között, mely az autópálya építés bizonytalan idejétől függetlenül lehetőséget biztosít Vác város északi területei fejlesztéséhez nélkülözhetetlen közlekedési kapcsolat mielőbbi kialakítására. A kapcsolatot a tervezett pihenő és a Gombási út közötti összekötő kétirányú utakkal lehet biztosítani. A terv olyan szabályozást javasol, amely az összekötő utakon kívül a

4

későbbiekben lehetővé teszi „fél lóhere” típusú gyorsforgalmi út csomóponti kialakítást is. A 2/A úttól délnyugatra tervezett gazdasági terület megközelítését a Gombási úton kiépítendő csomóponttól 16 m széles közterületű, 2x1 sávos közút biztosítja. A közlekedési kapcsolat mielőbbi megvalósulását segítheti az útra kapcsolódóan tervezett gazdasági, kereskedelmi terület, mely a tervezett min. 2000m2-es, illetve 3000m2-es telekméretekkel munkahelyi területek kínálatát adja a városnak. A javasolt szabályozás és környezetalakítási javaslat a terület kitettségének, illetve városszéli helyzetének megfelelően a megszokottnál alacsonyabb beépítési százalékot (35%) és magasabb zöldfelületi arány kialakítását (min 35%) írja elő, de egyéb előírás, beültetési kötelezettség, illetve területi adottság miatt az ennél nagyobb értékre is adódik). A terület mezőgazdasági részével érintkező szélén min. 15 m széles beültetési kötelezettség, az oldal- és előkertek mentén fásítási kötelezettség biztosítja a telephelyek megfelelő zöldfelületi ellátottságát, elválasztását és a kialakuló terület kedvező városképi megjelenését, zöldbeágyazottságát. A terület külső, mezőgazdasági területtel érintkező részén a minimálisan kialakítható telekterület nagyobb (min 3000m2, max. 8500m2, kivéve a hatályos tervben szereplő 2,23ha-os területet), a beépítési százalék kisebb (30 %), a minimális zöldfelület 40%. A tervezett maximális építménymagasság 9m. A kialakítható gazdasági terület összesen 11, 04ha, melyből a korábbi tervben 2,23ha különleges területként szerepelt, így az új gazdasági terület nagysága 8,81 ha. Infrastrukturális változás A területen a teljes közműellátás korszerű megoldása a terület felhasználásának feltétele. Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása A tervben szereplő 11,04 gazdasági terület 30-50 fő munkahely/ha mutatóval számolva kb. 350-550 munkahelyet jelent. 2.3. Hatáselemzés Történeti településhálózati következmények A tervezett létesítmények részben a meglevő közlekedési igényeket szolgálják, javítják, részben új terület beépítése révén történeti településhálózati következménye nem jellemző. Természeti, táji hatások, a településkép feltárulásának változásai A korábban tervezett autóspihenő és a hozzákapcsolódó gazdasági terület táji megjelenése a 2/A út mentén jelentős új elemként értékelhető az útról és a táji környezetben. Az meghatározott telekalakítási és beépítési, valamint zöldfelületi előírások, fásítások a környezethez való illeszkedés érdekében születtek. A régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei A tervezési területen épített művi érték nem, de 2 nyilvántartott régészeti terület található. Nem valószínűsíthető, hogy további leletek előkerülnek, a terület felhasználásakor várhatóan mindkét területet érintően csak régészeti megfigyelésre lesz szükség. Településkarakter változásának hatásai A tervezett fejlesztés természetszerűen a terület eddigi külterületi karakterét változtatja, melyet azonban a zöldfelületi előírások betartása ellentételez. Környezeti terhelések A terület tervezett kialakítása természetszerűen a környezeti terhelés növelését jelentheti, de ez külterületi helyzeténél fogva érdektelen. A folyamatok iránya, visszafordíthatósága A terület beépülésekor alkalmazott régészeti megfigyelés biztosításával kulturális érték nincs veszélyeztetve a területen. Kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei Kulturális károk keletkezését a szabályzat előírásai megakadályozzák.

5

2.4. Összefoglaló A tervezési területen 2 nyilvántartott régészeti lelőhely található. A terület felhasználásakor az esetlegesen előkerülő régészeti leletek megőrzése érdekében a 91. számú nyilvántartású területen bármilyen változtatás esetében első lépésként régészeti megfigyelés elrendelése szükséges. Ennek eredményétől függően kerülhet sor további örökségvédelmi intézkedésre. A 44. számú lelőhely területén a hatályos jogszabályok értelmében a terület felhasználásához a KÖH csak próbafeltárás elrendelésével, majd ennek eredményétől függően teljes körű megelőző feltárás előírásával járul hozzá.

6

3. Az SZT 5. számú módosításai, melyeknek örökségvédelmi szempontból hatása lehet, a következők: (A jelen szöveges leírást a rendeletmódosítás jóváhagyandó melléklete, a „Tervi melléklet” munkarész egészíti ki. A „Tervi melléklet” az érintett hatályos, illetve a módosított Szabályozási Tervi kivonatokat tartalmazza. A tervkivonatok sorszámozása nem folyamatos, mert az önkormányzati egyeztetés során elvetett módosítási kérelmek, illetve az értékvédelmet nem érintő módosítások itt már nem szerepelnek, A módosított SZT- kivonatokon világoskék színű „karika” és a táblázatban szereplő azonosító szám jelzi az érintett területeket) A módosítási kérelem tárgya (a tervi melléklet számozása szerint)

A módosítás leírása

3.

A Kőhíd lakótelepen ezidáig közparkként és játszótérként funkcionáló terület megtartása ebbéli funkciójában.

A hatályos terv szerinti Vk-7** jelű építési övezet – mely a területen távlatban megszüntetendő garázsok pótlására szolgáló terület – kisebb területre történő visszaszorításával a Szabályozási Terven a Zfk övezet nagyobbá vált. A TSZT ennek megfelelően módosult. A 108. sorszámú nyilvántartott régészeti lelőhelyet a módosítás az eddigi ismeretek szerint nem érinti.

5.*

Kisvácon, a Kisváci köz és a Verőce utca közötti, 1969 hrsz-ú Árok utca közterületéből, új értékesíthető telek kialakítása, illetve a meglévők bővítése a Buki sor 18m-es szabályzásának megtartása mellett.

Az SZT módosítás a lehetőségét megadja annak, hogy a közműkiváltások gazdaságossága függvényében a közterület egy részének lakóterülethez csatolása az érintett területen megtörténjen. A tervezett kerékpárút nyomvonalát a szabályozás nem érinti. A módosítás a kedvezőbb városkép kialakulását segíti. A módosítás érinti a 12074 azonosítószámú lelőhelyet, de a változás, amely utca helyett lakótelkek kialakítását teszi lehetővé, a régészeti emlékek fennmaradása szempontjából sem előnyősnek, sem hátrányosnak nem ítélhető a KÖH vélemény alapján.

10.

A volt Középvárosi temető területén az Lke21 építési övezet átsorolása Lk-10 építési övezetre a gazdaságosabb beépítés érdekében. A kérés alátámasztására beépítési javaslatot mellékeltek.

Az Lk-10 építési övezeti átsorolások mellett legalább 1000 m2 nagyságú Zfk övezetű terület biztosítandó a volt temetőt felidézendő emlékpark kialakítása érdekében. Az SZT módosítás ennek megfelelően történt, mely a TSZT módosítását is igényelte. Értékvédelmi érdeket szolgál a közpark kialakítása, nyilvántartott régészeti területet nem érint, régészeti érdeket nem érint

11.

A Szabályzat módosítása a magánút szélességére vonatkozóan a Deákváron, a Szivárvány utcában levő 41. hrsz és azzal északon szomszédos 5109/3 hrsz-ú telek megosztása érdekében, valamint a telek Zamat utca felőli északi részének az Lke-1 építési övezetből a Szivárvány utcában alkalmazott Lke-14b építési övezetbe sorolása.

A magánút szélességére vonatkozóan a Szabályzat módosítása megtörtént (64.§ (5) bekezdés c.) pontjában. A későbbiekben kialakuló Zamat utcai telekrész övezeti átsorolása nem támogatható a város "hegyvidéki" területekre vonatkozó laza beépítési koncepciójára tekintettel. Az adott esetben kialakításra igényelt 4 db építési telek a Szabályozási Terv övezeti besorolásának módosítása nélkül is lehetséges, ezért az SZT nem módosul. Értékvédelmi érdeket szolgál a sűrűbb beépítés elvetése, régészeti érdeket nem érint

7

17.

A VOLÁN Deákvári fasori telephelyéhez, a 427 hrsz-ú telekhez tartozó, északi kerítésén kívüli telekrész Zkp övezeti besorolásának Gksz építési övezetbe sorolása.

Az országos műemléki védettség alatt álló Kálvária közelségére és tájképi megjelenésére, az ahhoz kapcsolandó zöldterületi funkcióra tekintettel nem támogatható a kérdéses területsáv Gksz építési övezetbe való átminősítése. Értékvédelmi érdeket szolgáló döntés, régészeti érdeket nem érint

18.

A volt CEMÜ-székház, most nyugdíjfolyósító és egyéb irodák területének olyan szabályozása, mely a mögötte levő terület Erzsébet utcai telekvégek - kedvező városképi átépülését biztosíthatja és eredményezheti, valamint a 2748/3 hrsz-ú terület parkolásra szolgáló övezeti meghatározása.

Az Erzsébet utcai telekvégeknek a régi 2-es út felőli megfelelő városképi kialakulását csak az eredményezheti, ha a meglévő irodaház mögött közhasználatú, vagy esetleg magánút létesül, biztosítva az Erzsébet utcai telekvégek kiszolgálását. Az irodaház javasolt övezeti besorolása az útszabályozás miatti beépítési % növekedés miatt Vk-4 építési övezetre módosult. A 2748/3 hrsz-ú területen a Belvárost szolgáló parkolóterület alakítandó ki, lehetővé téve egyúttal az Erzsébet utcai telekvégeken létesülő, illetve meglévő beépítés közúti megközelítését. Városképi javítás érdekét szolgáló módosítás, régészeti érdeket nem érint

19.

Vöröskereszt tér - a Pagony Kft által készített, az önkormányzat által korábban elfogadott térrendezés Szabályozási Terven történő megjelenítése.

A SZT módosítás a beépítési javaslatnak megfelelően megtörtént. Városképi javítás érdekét szoláló módosítás, régészeti érdeket nem érint

21.

A Főtér-Fő utca tervei alapján a kompnál Az SZT-n az átvezetése megtörtént. Városképi javítás tervezett Duna-parti Rondella Szabályozási érdekét szolgáló módosítás, régészeti érdeket nem Tervben történő megjelenítése, telekalakítás érint és belterületi határmódosítás szükséges.

24.

A Burgundiában levő "Lovarda" körül tervezett közterület szabályozása korrigálandó, a Lovarda északi oldalán az utca 90 fokos sarokfordulója 45 fokos letöréssel finomítandó.

A kívánt szabályozás átvezetése megtörtént. Az Mk környezet kibővítése a Lovarda körül korábban leszabályozott utca túloldalára kiterjesztendő (a KÖH.hel egyeztetve, a telekalakításra vonatkozó új KÖH adatszolgáltatása alapján tovább egyeztetve és pontosítva, mindezt a rendelet módosított függeléke műemléki jegyzékében is korrigálva) Értékvédelmi érdeket szolgáló javaslat, régészeti érdeket nem érint

23. *

A Művelődési háztól délre levő tömbben, a Tavasz utca és Nyár utca tömbje egységesen Lk-15aK jelű építési övezetbe kerüljön a meglevő beépítéshez jobban alkalmazkodóan.

A módosítás megtörtént. Az egyik lakóövezetből egy másik, nagyon hasonló paraméterekkel rendelkező lakóövezetbe történő átsorolás régészeti szempontból indifferens a KÖH véleménye alapján.

25.

A Burgundia területén, a Fűz utcában levő, 3665 hrsz-ú telek Lk-4bK építési övezetbe sorolása Lk-4aK helyett.

A telek kért övezeti átsorolása a szomszédos kialakult állapotokra tekintettel, illetve az egységes utcakép kialakulása érdekében megtörtént. A hagyományos utcaképet nem rontó módosítás, régészeti érdeket nem érint. A lakóterületen belüli építési övezetmódosítás régészeti szempontból indifferens az érintett 12149 azonosítószámú lelőhely területén a KÖH véleménye alapján.

26.

Gördeszka pálya létesítése a Diadal téren, a Az Szabályozási Tervet a kívánt funkció benzinkúttól délre. elhelyezhetősége érdekében különleges területbe kell sorolni, Ksp-gö építési övezetbe, 10% beépítési és 6 m építménymagassági maximummal. Az SZT módosítás TSZT módosítást is igényelt. A megfogalmazott előírások és a műemléki környezet léte biztosítják a városképvédelmet, régészeti érdeket nem érint

8

34.

MK - A "Géza király tér műemléki környezete" lehatárolás pontosítása

A pontosítás megtörtént.

35.

MJT - A "történelmi városmag műemléki jelentőségű területe" határvonal pontosítása

A pontosítás megtörtént.

49.

A Duna-parti, 2919 hrsz-ú Halászkert terasza-kerthelyisége kapcsán vetődött fel a kerthelyiségek szabályozásának igénye.

Új előírás a rendeletben: a kerthelyiségek létesítésének terveit a Helyi Önkormányzati Tervtanácson kell bemutatni Városképi javítás érdekét szolgáló módosítás, régészeti érdeket nem érint

53.

A pavilonok kérdésének újragondolása.

Új, kiegészítő előírás a rendeletben: a pavilonok létesítésének terveit az Önkormányzati Tervtanácson kell bemutatni Városképi javítás érdekét szolgáló módosítás, régészeti érdeket nem érint

59.

A volt SENIOR területén a telektulajdonos kérése, hogy a tömb egész területe Vt-14 építési övezetbe kerüljön, azzal a módosítással, hogy a legnagyobb megengedett beépítési 50%-ról 80 %-ra, a megengedett legkisebb építménymagasság 7,5 m-ről 3,5 m-re változzon. Javaslata szerint a tervezett gyalogos átközlekedés a Galcsek utca és az állomási kiszolgáló út között megszüntetendő.

A kért 80%-os legnagyobb megengedett beépítési százalék 50 % helyett azzal a feltétellel támogatható, ha az 50 % feletti beépítési többlet azzal numerikusan megegyező nagyságú kötelező zöldtető kialakításával kompenzálódik. A vasúttal érintkező területsáv gépjárműparkolásra történő fenntartása feltétlen megtartandó előírás a gépjárműelhelyezési feladatok teljesíthetősége, valamint a terület vasúti zajtól történő leárnyékolására érdekében. A tömbben meghatározandó, különböző Vt építési övezetek esetén is biztosítandó a buszpályaudvar kialakítása. A vasút menti építési övezeti átsorolások a TSZT módosítását is igénylik. A kikötések a városképvédelmet szolgálják, régészeti érdeket nem érint

62.

Az ideiglenes műemlék jegyzék aktualizálása

A KÖH-től kért adatszolgáltatás szerint az aktualizálások megtörténtek

66.

A Március 15. teret határoló tömbök egységesebb szabályozása

A mai szabályozás szerint 3 övezetbe tartoznak a tömbök (Vt-K, Vk-1K, Vk-4K). Javasolt az egységesebb szabályozás, annak érdekében az érintett belvárosi tömbökben - a Március 15 tér környezetében - a Vt-7K övezeti átsorolás javasolt. A Vt-7K átsorolása TSZT módosítást is igényel A Vt építési övezeten belül a különböző övezetek egységesítésének a régészeti emlékek fennmaradására nincs érdemi hatással a KÖH vélemény alapján.

A volt FORTE-gyár területén tervezett védetté nyilvánítási eljárásnak megfelelően a műemlékjegyzék kiegészítése

KÖH egyeztetés keretében pontosítva lettek a tervezett műemlékek és a tervezett műemléki környezeti lehatárolásuk, valamint ábrázolásuk az SZT-n. A rendelet módosított függelékében a műemlékjegyzékben ennek megfelelően szerepelnek.

9

4. Az Építési Szabályzat, rendelet módosításai A R. 1.§ (4) bekezdés hatályát veszti. Magasabb szintű jogszabály hatálybalépése miatt kell törölni az előírást. A R. 2.§ (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A rendelet a) az M=1:4000 méretarányú, A0 szelvényezés esetén a Vác SZT/5.-a jelű tervlaptól a Vác SZT/5.-j jelű tervlapig b) az M=1:4000 méretarányú, illetve M=1:2000 méretarányú A3-as szelvényezés, valamint digitális dokumentálás esetén az SZT/5.-1 jelű tervlaptól az SZT/5.-49 jelű tervlapig c) az SZT jelmagyarázatát és szelvényezését tartalmazó Vác SZT/5.-I. jelű d) a beépítésre szánt területek építési övezeteit értelmező Vác SZT/5.-II. jelű e) a beépítésre nem szánt területek építési övezeteit értelmező Vác SZT/54.-III. jelű tervlapokkal együtt érvényes. Az előírások törlése adminisztratív jellegű, nem érinti az értékvédelmet. A R. 3.§ megnevezése helyébe az alábbi lép: Vác Város Helyi Építési Szabályzata Az előírások törlése adminisztratív jellegű, nem érinti az értékvédelmet. A R. 3.§. (2) bekezdés első mondata helyében a következői rendelkezés lép: (2) Vác Város Helyi Építési Szabályzatban (HÉSZ-ben, illetve Szabályzatban), továbbá a Szabályozási Tervlapon (SZT-n) meghatározza azok jellemzőit, különösen: Az előírások törlése adminisztratív jellegű, nem érinti az értékvédelmet. A R. 4.§ (1) bekezdés első mondata helyébe következő rendelkezés lép: (1) A Közterületrendezési Terv célja a Szabályzat keretein belül egy kijelölt területegységen meghatározni a közterület, illetőleg közterület jelleggel használt, vagy bármely más terület Az előírás az értékvédelem érdekeit szolgálja. A R. 4.§ (3) bekezdése hatályát veszti. Az előírás a túlszabályozottság miatt törlendő, értékvédelmet nem sért. A R. 5.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Az építési engedélyezést megelőzően Kötelező Elvi Építési Engedélyt kell beszerezni a) ha a Szabályzat az adott helyen ezt előírja, b) védett építészeti értékkel és védetté nyilvánított régészeti lelőhelyekkel kapcsolatos építési munka esetén, c) ha az építmény a terepszint alatt más telekre közterület alá, fölé nyúlik át, d) olyan új beépítésnél, illetve a meglevő beépítés olyan átalakításánál, amelynél a beépítés eltér az övezetben meghatározott jellemző beépítési módtól, e) egy telken több épület elhelyezése esetén, f) háromnál több szintes telepszerű beépítésű lapostetős épületek magastetőssé alakítása esetén meglevő beépítés átalakításakor, ha a Szabályzat városképi illeszkedésre vonatkozó rendelkezései az adott esetben egyidejűleg nem érvényesíthetők. g) kikötő létesítmény h) önálló parkoló i) piac elhelyezése, átépítése j) nyilvános WC k) kemping esetén. Az előírás a túlszabályozottság miatt módosítandó, értékvédelmet nem sért, miután a törölt elemek a Helyi Önkormányzati Tervtanácsi hatáskörébe kerülnek át. A R. 6.§ (2) bekezdése a következő rendelkezésekkel egészülnek ki: u) úszótelek létesítése, megszűnése, bővítése, illetve a beépítése, a beépítés bővítése esetén v) minden Lke építési övezetben, 4 lakásosnál nagyobb lakásszámú lakóépület elhelyezése esetén w) minden Lk építési övezetben, 6 lakásosnál nagyobb lakásszámú épület elhelyezése esetén. Az előírás a város megfelelőbb működésének elősegítését szolgálja, értékvédelmet nem sért.

10

A R. 12.§ (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Önkormányzati tervtanács és szakmai vélemény a) A jogszabályban meghatározott esetekben a településrendezési terveket, illetve egyes építmények építészeti-műszaki (elvi, építési, fennmaradási) terveit engedélyezésük előtt a külön jogszabály alapján helyi önkormányzati rendeletben meghatározott Helyi Önkormányzati Építészeti Tervtanács véleményezi. c) Önkormányzati tervtanács működésének hiányában az a.) pontban érintett tervekről a főépítész szakmai véleményt ad. A R. 12.§ (3) bekezdése hatályát veszti. Magasabb szintű jogszabály hatálybalépése miatt módosul, illetve pontosodik az előírás, értékvédelmi érdeket nem érint. A R. 18.§ (2) bekezdés h.) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: h.) Hulladék-lerakóhely, hulladékátvevő, hulladék-feldolgozó és kezelő csak az SZT-ben erre a célra kijelölt helyen, illetve, amennyiben egyéb előírásoknak, környezeti feltételeknek megfelel, Gip építésű övezetben létesíthető. Az előírás alkalmazása rugalmasabbá és életszerűbbé teszi a rendeletet a város számára, az értékvédelmet nem érinti. A R. 19.§ (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: A védett és védelemre tervezett területeken a védettséggel, illetve az értékvédelemmel összefüggő rendelkezéseknek, illetve követelményeknek a területek használatakor és az építéssel összefüggő tevékenységek során érvényt kell szerezni. Az előírás pontosítása értékvédelmi érdeket nem sért.

(1)

A R. 20.§ (3) bekezdés e.) pontja hatályát veszti. Az előírás egyéb paragrafusban már szerepel. A R. 20.§ (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: (4) A védett építményen és védett területen lévő építményen közművezeték, klímaberendezés, parapetkonvektor, szabadon álló fémlemez kémény és hírközlési egység a homlokzat közterületről látható részén nem helyezhető el. Az előírás pontosítása értékvédelmi érdeket nem sért. A R. 21.§ (18) bekezdés első mondata és a.) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (18) A Belváros, Kisvác és Alsóváros területén a speciális beépítési és építészeti előírások a következők: a) A kötelező építési vonal általában a belvárosi, kisváci és alsóvárosi beépítésekre jellemző, utcavonalon történő (előkert nélküli) beépítési vonal, ettől eltérő, előkertes beépítés csak a kialakult állapothoz történő igazodás (illeszkedés) esetén engedélyezhető. Az előírás pontosítása értékvédelmi érdeket szolgál. A R. 21.§ (18) bekezdés o.) pontja a következő rendelkezéssel egészül ki: Terepszint alatti helyiség, pince nem létesíthető a mértékadó árvízszint alatt. Az előírás pontosítása a lakosság biztonságát szolgálja, értékvédelmi érdeket nem sért. A R. 21.§ a következő rendelkezéssel egészül ki: (22) Városképvédelmi, látványvédelmi érdekből az építési engedélyezési eljárást megelőzően a Helyi Önkormányzati Építészeti és azon épület véleményét be kell szerezni: a) védett természeti területen, illetve védett területen minden építési munka b) helyi védett területen az utcai tetőtéri ablakok létesítése esetén, kivéve, ha azok kialakítását az eredeti állapot visszaállítása indokolja c) az 1 m2-nél nagyobb reklámtábla elhelyezése d) pavilonok elhelyezése e) kerthelyiség kialakítása f) az erdőgazdasági, továbbá vízgazdálkodási övezetekben fekvő telek beépítése g) a 35 foknál kisebb, illetve 45 foknál nagyobb lejtésű, valamint dongás, kupolás magastetők h) az olyan telek beépítésénél, ahol a telekterület több mint 30 %-án a lejtés meghaladja a 25 %-ot i) az övezeti előírásokban meghatározott építési övezetekben porta, illetve fedett kerékpártároló előkertben, az építési helyen kívül történő létesítése

11

j)

közművezeték, klímaberendezés, parapetkonvektor, szabadon álló fémlemez kémény és hírközlési egység védett építményen és védett területen lévő építményen történő elhelyezése k) úszótelek bővítése, illetve azon épület bővítése l) az 1 m2-nél nagyobb, illetve egynél több reklám elhelyezése telken, épületen esetén. Az előírás értékvédelmi érdekeket szolgál. A R. 24.§ (1) bekezdés d.) pontja hatályát veszti. Az előírás a 72. §-ba kerül át ésszerűsítési okokból , értékvédelmi érdekeket nem sért. 20.§ A R. 24.§ (2) bekezdés g.) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: g) Új út, továbbá közcélra megnyitott magánút kialakítása esetén az út telkének kialakításánál az útterületre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni, azzal a megkötéssel, hogy a magánút minimális szélessége 8m lehet, zsákutcás kialakítása esetén a kommunális járművek, tűzoltóautó, stb. megfordulását a magánút megfelelő szabályozásával biztosítani kell Az előírás pontosítást jelent, értékvédelmi érdeket nem sért. 21.§ A R. 24.§ a (6) bekezdés g.) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: g) A Belváros, Kisvác és Alsóváros területén az Lk építési övezetekben a zártsorú és az oldalhatáronálló beépítés esetén a hátsókert nagysága 0m. Az előírás pontosítása értékvédelmi érdeket szolgál. A R. 29.§ hatályát veszti. A R. 30.§ hatályát veszti. Az előírás a 72. §-ba kerül át ésszerűsítési okokból, értékvédelmi érdekeket nem sért. A R. 34.§ (1)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: Pavilon jellegű építmény csak Közterületrendezési Terv alapján (KÖRT) helyezhető el. (2) A területen pavilon jellegű építmény a) csak meghatározott időre és csak külső árusítással létesíthető, illetve üzemeltethető, b) funkciója - a pavilonokban történő árusítás - csak a vonatkozó jogszabályok szerinti, valamint nyilvános WC és turisztikai információellátás lehet. (3) Max. 6 napra engedélyezett eseményekhez, időszakos vendéglátó egység céljára is elhelyezhető pavilon. (4) Bármely pavilon jellegű építmény használata során keletkező hulladékok (pl. kommunális, csomagolóanyag, étel-italmaradék, tisztító víz) gyűjtéséről, elszállításáról, elhelyezéséről a közegészségügyi-, a környezetvédelmi- és az építéshatóság előírásainak megfelelően a környezet károsítása, illetve veszélyeztetése nélkül kell gondoskodni. Az előírás pontosítása értékvédelmi érdeket szolgál.

(1)

A R. 39.§ a következő (7)-(8) bekezdéssel egészül ki: A kialakult úszótelkes építési övezetekben a meglevő úszótelkek, épületek bővítése megengedett, ha az legalább egy tömbre kiterjedő, a közúti megközelítést és a közműellátást biztosító utak megtartását igazoló VRHT alapján, az elhelyezendő funkció beilleszthetőségét igazolva, az övezeti előírások keretei között, a telekalakítás és az épületelhelyezés általános előírásai alapján, illetve azok szerint meghatározott építési helyen valósul meg. A VRHT alapján a kialakult szintterületi mutató 15%-kal növelhető. Az egyes építési övezetekben, övezetekben a megengedett legnagyobb építménymagasság a terep lejtésének függvényében – ahol a tereplejtés a tervezett épület hosszában a végleges tereprendezés vonalában értelmezett – növelhető az alábbiak szerint: a.) sík terepen az övezeti előírás szerinti érték b.) 10%-os tereplejtésig 10%-kal növelt érték c.) 10% és 30 % között 30%-kal növelt érték Az előírások hiánypótlást szolgálnak, illetve általános megfogalmazást adnak, értékvédelmi érdekeket szolgálnak.

12

A R. 40.§ (2) bekezdés 1sz. táblázata helyébe a következő lép: 1.sz. táblázat Az építési telek

SZ (Z)**

1000*

-

-

Ln-3

Z

1000*

-

-

45

2,0

50** (15)**

K,. Kialakult illetve +1,50 12,5

40** (75)**

70

2,5

30** (15)**

K,. illetve 12,5

K+1,50

80**

90

3,0

10

K,. illetve 12,5

13,0

(75**)

Legnagyob b (m)

Ln-2

35**

Legkisebb (m)

-

A megengedett legnagyobb szintterületi mutató(m2/m2) A legkisebb kialakítandó zöldfelület %

-

megengedett építménymagassá ga

A megengedett legnagyobb beépítettség. Terepszint alatt %

1300*

Ln-1

Az épület

A megengedett legnagyobb beépítettség. %

mélysége (m)

SZ (Z)**

Övezeti jel

szélessége (m)

A kialakítható új telek legkisebb

A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2)

A beépítés jellemző módja

Az építési övezet

Megjegyzés: 1300* - a tömbtelek, illetve az úszótelek megszüntetés esetén kialakítható telkekre vonatkozó előírás 35** (75**), (Z)** - a kialakult tömbtelekre, illetve az úszótelek megszüntetés esetén kialakítható telekre, vagy saroktelekre vonatkozó előírás, illetve beépítési mód Az előírások hiánypótlást szolgálnak, értékvédelmi érdeket nem sértenek. A R. 42.§ (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A kisvárosias lakóterületen nem helyezhető el: a) termelő kertészeti építmény b) gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület A R. 42.§ (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Az Lk jelű kisvárosias lakóterületek építési övezetei a Belváros, Belváros-Tabán, Kisvác, Kisvác-Krakó, Kisvác-Limbus, Kisvác-Kőhíd, Alsóváros, Alsóváros-Luxemburg, Alsóváros-Budgundia, valamint Deákvárnak a lakótelephez csatlakozó jellemzően zártsorú beépítésű és sűrűbb beépítésű területeit szabályozzák. A R. 42.§ 2. sz. táblázat Megjegyzés elnevezésű oszlopa hatályát veszti. A R. 42.§ 2. sz. táblázat Lk-9 sorába a következő rendelkezés lép:: Z 500 45 60 Lk-9

1,2

40

4,5

8,0

A R. 42.§ 2. sz. táblázat a következő rendelkezésekkel egészül ki: Lk-8*

Z

250

8

-

50*

55

1,1

45

4,5

8,0

Lk-16aK

Z

700

-

-

60

70

1,5

30

-

K

Lk-22

SZ

500

16

-

40

50

1,0

50

3,5

4,5

A R. 42.§ a következő rendelkezésekkel egészül ki: (6) Az Lk-8* jelű építési övezetekben, az osztatlan közös tulajdonú sorházas, zártsorú beépítésű területeken a kialakult állapotra tekintettel az előkertben az utcafronton garázs építése megengedett. Ezen építési övezetekben a lakásegységre jutó teleksáv 50%-ig beépíthető.

13

Az előírások egyrészt az OTÉK módosításokat követi, másrészt a rendelet egyszerűsítését, egyértelművé tételét és pontosítását jelentik, értékvédelmi érdeket nem érintenek. A R. 43.§ (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Az Lke jelűkertvárosias lakóterületek építési övezetei Deákvár-Óváros, Deákvár-Ljostelep, Deákvár-Altány, Deákvár-Bácska, Deákvár-Papvölgy, Deákvár-Törökhegy, Deákvár-Kertváros, KisvácKőhíd, Mária-udvar, Derecske-Csatamező, Derecske-Kisderecske, Mária-liget jellemzően szabadonálló, illetve oldalhatáronálló beépítésű és laza beépítettségű területeit szabályozzák Az előírás a rendelet egyszerűsítését jelenti, értékvédelmi érdeket nem érint. A R. 43.§ (2) bekezdés 3. sz. táblázat Megjegyzés elnevezésű oszlopa hatályát veszti. A R. 43.§ (2) bekezdés 3. sz. táblázat a következő rendelkezéssel egészül ki: Lke-1

SZ

1000 (600)

20 (13)

50 (35)

15

20

0,4

75

3,0

5,0

60

3,5

5,0

A R. 43.§ (2) bekezdés 3. sz. táblázat Lke-16 sora helyébe a következő rendelkezés lép: Lke-16

O

700

8

-

30

40

0,5

A 43.§ (2) bekezdés 3.sz. táblázatát követő Megjegyzések helyébe a következő rendelkezés lép: Magyarázat :K - (700) zárójelben - kialakult, beépíthető telekállapot Az előírások a rendelet egyszerűsítését, egyértelművé tételét és pontosítását jelentik, értékvédelmi érdeket nem érintenek. A R. 44.§ első fejezete helyébe a következő rendelkezés lép: Az Lk-f jelű falusias lakóterületek építési övezete a jellemzően szabadonálló beépítésű és lazább beépítettségű Alag területét szabályozzák az alábbi táblázat szerint: 4.sz. táblázat

A legkisebb kialakítandó zöldfelület %

Legkisebb (m)

Legnagyob b (m)

20

A megengedett legnagyobb szintterületi mutató(m2/m2)

1000

megengedett építménymaga ssága

A megengedett legnagyobb beépítettség. terepszint alatt %

A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2) szélessége (m)

A kialakítható új telek legkisebb

Az épület

A megengedett legnagyobb beépítettség. %

SZ

Az építési telek

mélysége (m)

Lf-1

A beépítés jellemző módja

Övezeti jel

Az építési övezet

40

20

30

0,35

70

3,5

5,0

Az előírások a rendelet egyszerűsítését, egyértelművé tételét jelentik, értékvédelmi érdeket nem érintenek A R. 46.§ (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A településközpont vegyes területek elsődlegesen a helyi szintű igazgatási, oktatási, egészségügyi, stb. építmények, intézmények elhelyezésére szolgál. A R. 46.§ (2) bekezdés 5. számú táblázat Megjegyzés elnevezésű oszlopa hatályát veszti. Az előírások a rendelet egyszerűsítését, egyértelművé tételét jelentik, értékvédelmi érdeket nem érintenek

14

A R. 46.§ (2) bekezdés 5. sz. táblázat Vt-14 sora helyébe és azt követően a következő rendelkezések lépnek: Vt-14a

Z

10000

80

80

80**

90

2,4

10

3,5

15,0

Vt-14b

Z

4000

40

40

80

100

2,4

10

3,5

15,0

Vt-14c

Z

800

20

40

80

100

2,4

10

2,4

15,0

100* - az építési telek szint alatti maximális beépítési mértéke 100% lehet, amennyiben a földszinti beépítés mértékét meghaladó szint alatti beépítés fölött tetőkertként kialakított (garázs)födém létesül 80** - amennyiben az 50%-os beépítettség feletti beépítés esetén azzal megegyező A R. 46.§ a következő rendelkezésekkel egészül ki: (5) A Vt-14b jelű építési övezet a földszinti szint kivételével kizárólag gépjárműtárolás céljára kijelölt terület (6) A Vt-14c jelű építési övezet terepszint alatti szintje kizárólag autóbusz-végállomás, valamint annak működését biztosító építmények elhelyezésére szolgál. Az előírások kiegészítése az SZT 59. számú területének módosítása miatt vált szükségessé, értékvédelmi érdeket a megfogalmazott kikötésekre tekintettel nem érintenek. A R. 47.§ (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A központi vegyes területek a helyi, települési szintű igazgatási, oktatási, egészségügyi, stb. építményeken felül a központi – regionális, megyei, országos - szerepkörű intézmények elhelyezésére is szolgál. A R. 47.§ (2) bekezdés 6. sz. táblázat Megjegyzés oszlopa hatályát veszti. Az előírások a rendelet egyszerűsítését, egyértelművé tételét jelentik, értékvédelmi érdeket nem érintenek. A R. 47.§ 2) bekezdés 6. sz. táblázat Vk-11 és Vk-12 sora hatályát veszti. A R. 47.§ (9) bekezdése hatályát veszti. Az előírások kiegészítése az SZT 59. sz. területének módosítása miatt vált szükségessé, értékvédelmi érdeket nem érintenek. R. 49.§ (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. R. 49.§ 7. sz. táblázat Megjegyzés oszlopa hatályát veszti: Az előírások a rendelet egyszerűsítését, egyértelművé tételét jelentik, értékvédelmi érdeket nem érintenek A R. 49.§ Gksz-3 sora helyébe a következő rendelkezés lép: Gksz-3

SZ

3000

30

40

50

70

1,5

30

3,0

12

Az előírások kiegészítése lakossági igény miatt vált szükségessé, értékvédelmi érdeket nem sért. A R.49.§ a következő Gksz-17-Gksz-19 sorokkal és azt követő Magyarázat rendelkezéssekkel egészül ki: Gksz-17

SZ

2000

45/35

35/45

35

50

1.1

35*

3,5

9,0

Gksz-18

SZ

3000

40/50

50/40

30

45

0,9

40*

3,5

9,0

Gksz-19

SZ

10000

60

60

20

30

0,6

45*

3,5

9,0

Magyarázat: 20ς - a burkolt felület maximuma * a legkisebb kialakítandó zöldfelület, illetve az SZT szerint megjelölt beültetési kötelezettség és többszintes telepítendő zöldsáv (5 m-es oldalkert esetén 4,5m, 6m elő- és oldalkert esetén 5,5m széles zöldsáv figyelembevételével. A többszintes telepítendő zöldsáv az előkertben 10m szélességben a bejárat számára megszakítható) A R.49.§ a következő (10)-(11)bekezdésekkel egészül ki: (10) A Gksz-17 jelű építési övezetekben a kialakítható legnagyobb telekméret 6000m2.

15

(11) A Gksz-18 jelű építési övezetekben a kialakítható legnagyobb telekméret 8500m2.

Az előírások kiegészítése az SZT 51. sz. területének módosítása miatt vált szükségessé, önálló hatástanulmány készült. A R.50.§(1) bekezdés helyében a következő rendelkezés lép: Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari létesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el., de ahol jelentős mértékű zavaró hatású ipari létesítmény elhelyezése csak a védendő területfelhasználási egységek területhatáraitól megfelelő hatástávolságon túl engedhető meg. A R.50.§(2) bekezdés 8. sz. táblázat Megjegyzés oszlopa hatályát veszti. Az előírások a rendelet egyszerűsítését, egyértelművé tételét jelentik, értékvédelmi érdeket nem érintenek

(1)

A R.50.§ a következő bekezdéssel bővül:

(13) A Gödöllői út mentén kijelölt Gip-9a jelű építési övezetben környezetét zavaró funkció csak azon területrészen helyezhető el, ahol a környezethasználatból származó terhelés a környező védendő területeken határérték alatt marad. Az építési övezetben a Gödöllői útra nézően csak irodai funkciójú épület helyezhető el. Az előírás kiegészítése városképi érdeket is szolgál.

A R.51.§(6) bekezdés 9. sz. táblázat Megjegyzés oszlopa hatályát veszti. Az előírások a rendelet egyszerűsítését jelentik, értékvédelmi érdeket nem érintenek A R.52.§(2) bekezdés a.) pontja a következő rendelkezéssel egészül ki: 6. Ksp-gö jelű sportolási célú, gördeszka-pálya elhelyezést lehetővé tevő különleges területek A R.53.§(1) bekezdése és a (2) bekezdés felvezető bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: (1) Ksp, Kspé, Kst és Ksp-gö jelű különleges terület a sportolást, a szabadidő eltöltését szolgáló létesítmények elhelyezésére szolgáló területek (sport-, szabadidős területek). (2) A Ksp jelű nagy zöldfelületű sportolási célú, a Kspé jelű, jelentős építményigényű sportolási célú, a Kst, a Ksp-st jelű vízi sportolási célú, valamint a Ksp-gö jelű sportolási célú, gördeszka-pálya elhelyezést lehetővé tevő különleges területek építési övezeteiben A R.53.§(3) bekezdés10. sz. táblázat Megjegyzés oszlopa hatályát veszti. A R.53.§(3) bekezdés10. sz. táblázat a következő rendelkezéssel egészül ki: Ksp-gö

SZ

2500

30

30

10

30

0,25

40

3,0

6,0

Az előírások kiegészítése az SZT 26 sz. területének módosítása, valamint a rendelet egyszerűsítése miatt vált szükségessé, értékvédelmi érdeket az SZT előírások alapján nem sért. A R.56.§(3) bekezdés 14. sz. táblázat Megjegyzés oszlopa hatályát veszti. Az előírások a rendelet egyszerűsítését, egyértelművé tételét jelentik, értékvédelmi érdeket nem érintenek A R.60.§(3) bekezdés 18. sz. táblázat Kám sorába a következő rendelkezés lép: Kám

SZ

10000

25

50

20

20

0,5

40

3,5

8,0

Az előírás az OTÉK előírásának megfelelően – min. 40%-os zöldfelületi fedettség előírása korrigálandó, értékvédelmi érdeket szolgál. A R.64.§(4) bekezdés d.) pont 1. helyébe a következő rendelkezés lép: 1. Budapesti főút – Köztársaság út, a Március 15. téren csillapított forgalmú kialakítással, Dózsa György út, Buki sor, Németh László utca, és annak összekötése az Építők útjával. Szabályozási szélesség a meglevő szakaszon 16-28m között, a kialakítandó szakaszon 22m, illetve a 2-es úttól keletre a Zöldfa utca Vám utca a Rádi útig, illetve az Avar utcához csatlakozóan, híddal a Gombás–patak felett. A R.64.§(4) bekezdés d.) pont 10.-12-pont. helyébe a következő rendelkezés lép: 10. Új gyűjtőút a vasútvonal mentén a déli vállalkozási és ipari területektől a Kodály Zoltán útig: a gödöllői úttól a „Forte”-terület szélén a Rádi útra történő csatlakozással, 22m és 16m szabályozási szélességgel, majd a Honvéd utcától a vasúttal párhuzamosan a Naszály útig, a vasútállomás előterében felszín alatt vezetve, majd onnan ismét a vasúttal párhuzamosan haladva a Vöröskereszt sort érintve a Kodály Zoltán útig 11. Az Avar utca meglevő 16m szabályozási szélességgel a Vám utcára híddal csatlakozva

16

12. Deákvár és Lajostelep határán a Kis körút – Kis utca északi meghosszabbítása a Berkes András útig A R.64.§(5) bekezdés c.) pont. helyébe a következő rendelkezés lép: c) Magánút minimális szélessége 8m lehet, zsákutcás kialakítása esetén a kommunális járművek, tűzoltóautó, stb. megfordulását a magánút annak megfelelő szabályozásával biztosítani kell. A R.64.§(9) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: (9) A Duna-parton létesítendő gyalogos sétány a kisváci szakaszon 3m, a meglevő Duna-parti regionális kerékpárút, mely az EUROVELO része, a Duna felőli oldalán létesítendő. A gyalogút és a kerékpárút között legalább 1,0m elválasztó sávot kell biztosítani. A R.64.§(13) – (15) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: (13) A KÖú jelű külterületi településszerkezeti jelentőségű feltáró utakat a SZT szerinti szabályozási szélességgel és módon kell kialakítani útépítés, útkorszerűsítés (pl. közművesítés) esetén. Az előírások az SZT szükséges közlekedésfejlesztéssel kapcsolatos aktualizálásának megfelelő változtatások, a rendelet pontosítása, értékvédelmi érdeket nem sértenek. A R.68.§(3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: A KÖcs jelű övezet számára kijelölt területen a terület átmeneti felhasználása egyéb közútként, erdőterületként, véderdőterületként megengedett. Az előírások kiegészítése az SZT 51. sz. területének módosítása miatt vált szükségessé, értékvédelmi érdeket szolgálnak.

(3)

A R.69 a következő rendelkezéssel egészül ki: (6) A Vácott áthaladó Szob-Budapest vasútvonal a Bratislava-Nové Zámky-Stúrovo-Szob-Budapest-CeglédSzolnok-Debrecen-Nyíregyháza E 52 jelű vasútvonal részeként nemzetközi szempontból fontos kategóriába sorolt. Az előírás a rendelet pontosítását, kiegészítését jelenti, értékvédelmi érdeket nem sért. A R.72.§ helyébe a következő rendelkezések lépnek: (1) A járművek elhelyezését a vonatkozó helyi jogszabály, valamint a jelen rendelet szabályozza. (2) A területen meglévő közhasznú, illetve telepszerű beépítés földszintjén levő gépkocsitároló, valamint közterületi parkolóhely csak annak egyidejű pótlásával szüntethető meg. (3) Gépjárműtároló az Ln-1, Ln-2 és Ln-3 jelű, jellemzően telepszerűen beépült lakóterületeken csak csoportosan, terepszint alatti elhelyezéssel, zöldtető kialakítással, KELEN alapján létesíthetők. (4) Gépkocsitároló más célú használata, funkcióváltása a többlakásos lakóépületek utcai homlokzatán, illetve a sorgarázsok övezetében csak közérdekből és csak akkor lehetséges, ha az érintett épületek utcai homlokzatán található garázsok 75%-án a funkcióváltás már korábban megtörtént. A megszűnő gépkocsitároló pótlásáról a funkcióváltás használatbavételéig a gépkocsitárolót megszüntető tulajdonosnak gondoskodni kell. (5) Új építésű lakások esetén 2 gépjárműtároló/lakás elhelyezhetőségét kell biztosítani az építési engedélyezés során. (6) A felszíni közparkolókra vonatkozó előírások az alábbiak: a.) A terület belterületi részén új felszíni közparkoló - az útterületek menti parkolóhelyek kivételével általában nem létesíthető. b.) Amennyiben Városrendezési Hatástanulmány (VRHT) alapján igazolható, hogy az adott környezetben a terepszint alatti parkolásnak műszaki, jogi, vagy egyéb (pl. környezetvédelmi, vízvédelmi) akadályai vannak, úgy felszíni közparkoló Közterületrendezési Terv alapján alakítható ki. A felszíni parkolót a Közterületrendezési Tervben meghatározott módon fásítani kell. c.) A felszíni parkoló csapadékvíz elvezetését úgy kell megoldani, hogy a parkolás során keletkezett szennyező anyagok jogszabályban előírt kezelése – hordalékfogó- és szénhidrogénszűrő alkalmazása az összefolyó csapadékvíz befogadóba juttatás előtti tisztítására - megtörténhessen. d.) A felszíni parkolókat a minimálisan legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel kell kialakítani. A felszíni parkolók területét – a főkertész és a hivatal környezetvédelmi feladatokat ellátó köztisztviselője által meghatározott módon – egyoldali parkolótípus esetén 3-3, kétoldali parkolótípus esetén 6-6 gépkocsi-állásonként 1-1, környezettűrő, a helyi hagyományokhoz igazodó fafaj alkalmazásával, fásítani kell.. e.) A parkolók burkolatait és kivilágítását csak a környezethez mindenben igazodó módon lehet kialakítani. Ennek érdekében az alkalmazandó anyagokat és megoldásokat a Közterületrendezési Tervben kell meghatározni. f.) Meglévő parkolók felújítása esetén az új parkolók kialakítására előírtak érvényesek. g.) Belterületen zártsorú beépítésű területen a telek végleges felhasználásáig, de legfeljebb 1 éves időtartamra ideiglenes jelleggel megengedett a telek parkoló célú igénybevétele. Ennek működéséhez

17

max. 1 db, 3 m-nél nem magasabb konténer jellegű létesítményt lehet elhelyezni. Az ideiglenes parkolók kialakításának feltételeit KELEN-ben kell meghatározni a Szabályzat keretei között. h.) A 20 gk-nál nagyobb, nem közcélú parkoló biztonságos őrzéséről térfigyelő rendszerrel a tulajdonos, használó köteles gondoskodni. (7) Az önálló parkoló építményekre (parkolóházak, sorgarázsok) vonatkozó előírások: a.) Önálló parkoló építmények (terepszint feletti parkolóházak, garázsházak) csak a Vk-7 jelű övezetekben helyezhetők el. b.) Az önálló parkoló építmény szintterületi mutatója az övezetben előírt mutató max. kétszerese lehet. c.) Közterület alatti mélygarázs, mélyparkoló létesítése VRHT alapján lehetséges. A gépjárműparkolással kapcsolatos előírások jelen paragrafusba gyűjtése a rendelet átláthatóságát, egyszerűsítését szolgálja, értékvédelmi érdekeket nem sért. A R.75.§ (1) bekezdése első mondata helyébe a következő rendelkezés lép: A mezőgazdasági terület a település beépítésre nem szánt területének a növénytermesztés, az állattartása és állattenyésztés, a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és -tárolás, együttesen mezőgazdasági termelés és az ahhoz szükséges építmények elhelyezésére szolgáló része. Az előírás az OTÉK módosítás miatt szükséges, értékvédelmi érdeket nem sért.

(1)

A R.78.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Vác Város Helyi Építési Szabályzata 2009. január 1. napján lép hatályba. A rendelkezés jogszabályalkotási szükségesség. A R. 1. számú függeléke első második és harmadik bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki: (az SZT-n lehatároltak szerint) A R. 1. számú függeléke szerinti M II. 11105 Vác nyilvántartású Lovarda és műemléki környezete leírása helyébe a következő rendelkezés lép: M II. 11105 Vác Lovarda Burgundia u. 12. hrsz: 3644/1 a területet érintő telekmegosztásokat követően (a Magyar Állam elővásárlási jogával terhelve) Az egykori váci huszárlaktanyához tartozó, historizáló épület, lovarda alátámasztás nélküli nyitott fedélszékkel, építészeti és ipartörténeti jelentőségű. Műemléki környezete a területet érintő telekmegosztásokat követően: 3645/2, 3645/3, 3645/4, 3645/5, 3645/6, 3645/7, 3645/8, 3645/9, 3645/10, 3645/11,3645/12 hrsz.-ú ingatlanok, mely bővítendő az alábbi területekkel: 3636,. 3637, 3638, 3639, 3643, 3646, 3647, 3648, 3649, 3650, 3651 hrsz.-ú ingatlanok Ideiglenes műemléki védelem • • •

Börtön kápolna Köztársaság utca 26. (2954 hrsz.) Ady Endre sétány 17. (3155 hrsz) Hübschl villa és a hozzá kapcsolódó: • Petróczy u.3. (3157 hrsz) • Petróczy u. 5. (3156/2 hrsz)

A R. 1. számú függeléke a következő rendelkezésekkel egészül ki: A műemléki védetté nyilvánítási eljárás folyamatban van az egykori FORTE gyár területén levő alábbi helyrajzi számokon álló épületekre: - a 4429/16 hrsz-ú ingatlanon álló irodaépület - a 4429/18 hrsz.-ú ingatlanon álló barit öntő - a 4429/25 hrsz.-ú ingatlanon álló víztorony - a 4429/25 hrsz.-ú ingatlanon álló kazánház, kémény és iroda Műemléki környezet: a 4429/16, 4429/18 és a 4429/25 hrsz.-ú ingatlanok fennmaradó része, valamint a 4429/21 hrsz-ú ingatlannak a 4429/18 és a 4429/25 hrsz-ú ingatlanok közösen étintett szakasza menti része, illetve a 4429/18 és a 4429/25 hrsz-ú ingatlanok keleti határa menti része Az előírások a műemlékvédelemmel kapcsolatos új védelmek rendeletbe történő beillesztését jelentik, értékvédelmi érdekeket szolgálnak.

18

A R. 3. számú függeléke 1. sz. melléklet az építészeti és természeti értékek helyi védelméről szóló rendelethez* főcím a következő rendelkezésekkel egészül ki: * - az alákenéssel történt megkülönböztetés a helyi vélem alatt álló épület, létesítmény intézményi felhasználását jelzi Az előírás a rendelet pontosítását jelenti, értékvédelmi érdeket szolgál. A R. 4. számú függeléke A NATURA 2000 HÁLÓZAT TERÜLETEI című fejezetben a következő rendelkezés hatályát veszti: 0433/3a, 0433/3b DINPI módosítás átvezetése a rendeletbe és az SZT-re. A R. 1. számú melléklete ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK (FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK fejezet a következő rendelkezéssel egészül ki: Kialakult: meglévő állapot, mely a hagyományok, az illeszkedés, a korábban érvényben volt, illetve jelenleg is érvényben levő településrendezési, építészeti és egyéb előírások alapján – telekmegosztás, telekalakítás, telekösszevonás, épület-, építmény-, objektumelhelyezés, beépítési mód, útkialakítás, növénytelepítés, közműelhelyezés, stb. – jött létre. Az előírás a rendelet pontosítását jelenti, értékvédelmi érdeket nem sért. A R. 3. számú melléklete b.) pontja a következő rendelkezéssel egészül ki: 3102/2 hrsz., múzeum létesítése céljából 3103 hrsz., múzeum létesítése céljából Az előírás a város fejlesztését szolgálja, értékvédelmi érdeket szolgál.

19

5. NYILATKOZAT SZAKÉRTŐI NYILATKOZAT Vác TSZT 6. számú, illetve SZT 5. számú módosítása ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY tervdokumentációjához

Alulírott, Torma István régész, nyilatkozom, hogy a 4/2001 (II. 20.) NKÖM rendelet 6. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti előírásnak megfelelően szerepelek az adott örökségvédelmi területre vonatkozó szakértői névjegyzékben, valamint a nevezett jogszabályi hely (2) bekezdésében foglalt előírásnak megfelelően rendelkezem régész szakirányú felsőfokú végzettséggel. Régész diploma száma: 452/1964. (ELTE-BTK) Szakértői engedély száma: 2.2.2/19/2002. Sz-20/2002. (NKÖM) Alulírott kijelentem, hogy a tárgyi tervdokumentáció megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, a hatástanulmány elkészítésére a fenti szakértői engedély értelmében jogosultsággal rendelkezem. Cégnév

Név:

Jogosultság

Aláírás

L. fent

Dr. Torma István Bp. Harrer Pál u. 10. 1033 [email protected] Budapest, 2008. 11. hó 6. NYILATKOZAT TERVEZŐI NYILATKOZAT

Vác TSZT 6. számú, illetve SZT 5. számú módosítása ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY tervdokumentációjához Alulírott kijelentem, hogy a tárgyi tervdokumentáció megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, a hatástanulmány elkészítésére jogosultsággal rendelkezem. A hatástanulmány elkészítésére az alábbi nyilvántartási számon bejegyzettként jogosult vagyok. Cégnév Urbanitás Kft 1111 Budapest, Stoczek u. 19. IV./3. 466 42 20, 466 20 18 [email protected]

Név: Kertész Beáta Borbála

Jogosultság

Aláírás

TT1-01-1252/06

Budapest, 2008. 11. hó

20