ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ 2015. április

Készítette: Terra Studió Kft. 1134 Budapest, Szomolnok u. 14.

ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG MUNKARÉSZ

Készítették: Terra Studió Kft., TT1 Kft. dr. Kukely György – Terra Stúdió Kft. Rácz Andrea – Terra Stúdió Kft. Épített örökég: Nemesánszky Ildikó okl. építészmérnök, TT/1 01-1641 - TT1 Tanácsadó és Tervező Kft.

Tartalomjegyzék BEVEZETÉS ............................................................................................................................................... 5 1 1.1

VIZSGÁLAT ....................................................................................................................................... 7 Történeti leírás ........................................................................................................................ 8 1.1.1

Fok ................................................................................................................................... 8

1.1.2

Kiliti, Töreki ...................................................................................................................... 9

1.1.3

Újhely, Fokihegy, Balatonszéplak .................................................................................. 10

1.1.4

Szabadi-fürdő és Sóstó .................................................................................................. 10

1.2 Tájtörténet, természet, táj, tájhasználat - településhálózat és településszerkezeti összefüggések ........................................................................................................................................ 10 1.3

Településkép és utcaképek.................................................................................................... 12

1.4

Településszerkezet és területhasználat................................................................................. 12

1.5

Településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok ....... 13

1.6

Műemléki védettségek, területi és egyedi ............................................................................ 14 1.6.1

Siófok műemlékei (országos védettség) ........................................................................ 14

1.6.2

Helyi védettségek .......................................................................................................... 15

1.6.3

Régészeti örökség .......................................................................................................... 17

1.7

Az Épített örökségi értékek elemzése ................................................................................... 17

1.8

Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében ............ 20

2

VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK .......................................................................................................... 21

2.1

Településhálózati és tájhasználati változás ........................................................................... 22

2.2

Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás ......................................... 22

2.3

Infrastrukturális változás ....................................................................................................... 22

2.4

Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása .............................................................. 22

3

HATÁSELEMZÉS ............................................................................................................................. 23

3.1

Történeti településhálózati következmények ....................................................................... 24

3.2

Természeti, táji hatások ........................................................................................................ 24

3.3

A településkép feltárulásának változásai .............................................................................. 24

3.4 Régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei .................................................................................................................... 24 3.5

Történeti térbeli rendszerek alakulása .................................................................................. 24

3.6 Műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében ..................................... 25 3.7

Műemlékek megújulásának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei ............................... 25

3.8

Településkarakter változásának hatásai................................................................................ 26

3.9

Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései ................ 26

3.10

Folyamatok iránya, visszafordíthatósága .............................................................................. 26

3.11

Kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei ........................... 26

4

KÖZÉRTHETŐ, EGYÉRTELMŰ ELBÍRÁLÁSRA ALKALMAS ÖSSZEFOGLALÓ ...................................... 27

5

NYILATKOZAT................................................................................................................................. 29

6

MELLÉKLETEK................................................................................................................................. 31

É 1. Melléklet: SIÓFOK MŰEMLÉKEI É 2. MELLÉKLET: SIÓFOK HELYI VÉDETT ÉRTÉKEI A HELYI ÉPÍTÉSZETI ÉS TÖRTÉNETI ÉRTÉKEK VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ SIÓFOK VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2005.(IV.29.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE ALAPJÁN É 3. MELLÉKLET: SIÓFOK HELYI VÉDETT TERÜLETÉN ÁLLÓ MŰEMLÉKI ÉRTÉKEI É 4. MELLÉKLET: SIÓFOK NEM VÉDETT MŰEMLÉKI ÉRTÉKEI

BEVEZETÉS

Siófok Településfejlesztési Koncepciója 2015. első negyedévében elkészült. Ennek alátámasztó munkarésze jelen örökségvédelmi hatástanulmány. A hatástanulmány tartalma a 395/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. mellékletének felel meg. A szerződéskötés időpontjából következően nem vehette figyelembe a munka készítése közben hatályba lépett 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 12. mellékletében meghatározott tartalmi követelményeket, így a hatástanulmányhoz nem készül teljes körű értékleltár és értékvédelmi terv.

1 VIZSGÁLAT

1.1 TÖRTÉNETI LEÍRÁS Siófok környéke az őskorban is lakott volt, a rómaiak pedig már sűrűn benépesítették a vidéket. Ők elsőként a Balaton lecsapolásával hódítottak el területeket a tótól. A honfoglaló magyarok hamar megszállták a Balaton környékét. Szent István és az őt követő királyok időszakában a kereszténység terjedésének elősegítése érdekében a Dunántúlra számos rend és apátság települt, akiket aztán bőségesen elláttak birtokokkal. Ez az oka annak, hogy a Sió környéki falvak egészen a XX. századig valamelyik apát vagy káptalan birtokai voltak. A mai település beépített részei Fok és Kiliti falvak, valamint a Balaton partján a XIX. század végétől kiépült, régebben különálló üdülőtelepek mára teljes összeépüléséből áll, amelyhez még Töreki területileg elkülönülő beépült területei tartoznak.

1.1.1 Fok Fok a középkorban a tihanyi apátság birtoka volt. Az 1055-ből származó tihanyi alapítólevélben Fuknak nevezik a Siót (a „sió” eredeti jelentése lassú folyású patak), és megtudhatjuk, hogy híd és gázló is volt rajta. Fuk, mint falunév először 1137-ben szerepel írásban az adózó helységek között. A Sió vámja a Pannonhalmi Főapátságot illette. A tatárjárás során Fok elpusztult, majd újratelepült. 1552-ben a vidék török kézre került. A Sió torkolatában hadikikötőt és erődöt is építettek, az erődítmény valószínűleg a mai Granárium dombján volt. Fok a középkorban Somogy, az újkorban Veszprém megyéhez tartozott, a megyehatár a Sió volt. 1688-ban, miután felszabadult a török iga alól, Fok a veszprémi káptalan tulajdonába került, aki telepesekkel népesítette be. 1693-ban fatemplomot építtetett. 1736-ban épült fel a plébániatemplom. 1717. július 17-én III. Károly a régi, de a török idők alatt elveszett jog felújításaként engedélyt adott a veszprémi káptalannak, hogy az átutazók közlekedésének megkönnyítése végett a Fuk folyón két, több száz lépés hosszú hidat építsen és költségeinek megtérítésére ezeken a hidakon hídvámot szedhessen. A XIX. század nagy fellendülést hozott a település életében. 1810-től az Erdély-Adria gyorsposta-kocsi járat érintette Siófokot. A Siót szabályozták, majd 1823-ban a tókörnyéki mocsarak lecsapolására az Országgyűlés elrendelte a tó vízszintjének csökkentését két öllel (3,9 m). Ennek egyik hozadéka volt a Balaton parti sávjának kiszélesedése. 1846-ban megalakult a Balatoni Gőzhajózási Részvénytársaság. 1861-ben adták át a forgalomnak a Buda-Nagykanizsa közötti vasutat, 1863-ban elkészült a vasútállomás, egy év múlva pedig megépült az első, mólókkal védett hajókikötő. Ugyanebben az évben új Sió-zsilipet is nyitottak, amelynek fő feladata a vízszint-szabályozás volt. 1893-ban a fazsilipet vasszerkezetből készült zsilip váltotta fel. Mezővárosi rangot, azaz országos vásártartási engedélyt 1865-ben kapott a település. Ekkor 200 házat és 1500 lelket számláló község volt. A vasút megépülését követő első néhány évben az üdülni vágyók áthajóztak a közkedvelt Balatonfüredre. 1866-ban jelent meg az első hirdetés "Balatontavi Fürdő Siófok" címmel a ZalaSomogyi Közlönyben. A veszprémi káptalan 1885-ben kezdett telkeket parcelláztatni. 1891

áprilisában a Siófok Balatonfürdő Rt. néven alakult meg az a tőkecsoport, amely megváltotta a káptalantól a fürdőjogot, s megvásárolta az építkezésekhez és parkosításhoz szükséges 60 holdnyi bozótos, vizes, mocsaras területet, s azt földdel töltötte fel. Megindult a nagyobb szállodák: a Sió és a Hullám, később a Központi Szálló építése. Az új fürdőtelepet 1893. július 18-án nyitották meg. 1900-ban kezdte meg működését a Balatoni Halászati Részvénytársaság. A második világháború végén a települést nagy károk érték. A két hónapig itt húzódó frontvonal a parti építményekben, a nyaralókban, a szálló- és lakóépületekben, a hajóparkban sok kárt tett. A háborút követő kisajátítások után a régi villákat felhasználva Siófok a szakszervezeti és vállalati üdültetés központja lett. 1950-ben a megyehatárt módosították. Siófokhoz csatolták Fokihegyet, ahol a már korábban a siófokiak szőlői és a temető volt, valamint az eddig Kilitihez tartozó Újhely és Széplak üdülőterületeket. A partszakasz egy részét is feltöltötték, és 1962-től kezdődően megépültek az Arany- és Ezüstpart szállodasorai. A hatvanas évek közepétől megélénkült a lakásépítés is, részben családiházas, de nagy tömegben lakótelepek formájában. 1968 nyarán Balatonkilitit és Siófokot egyesítették és a település városi rangot kapott. Megépült a 400 ágyas kórház, valamint a dél-balatoni feladatokat ellátó kulturális központ és könyvtár is. 1971-ben megközelítette a várost az M7 autópálya, amely a Balatont elérve félpályaként folytatódott a déli parton (a teljes autópálya elkészültéig még 27 évet kellett várni), amely a város további fejlődését eredményezte: folytatódott a családi házas lakó- és üdülőterületek növekedése. A rendszerváltást követően az Arany- és Ezüstpart szállodáit privatizálták, megjelentek a szállodaláncok, a hazai és külföldi befektetők. A kereskedelmi üzletek száma is megduplázódott, nagy bevásárlóközpontok létesültek, amelyek a távolabbi települések lakót is idevonzották.

1.1.2 Kiliti, Töreki1 Kiliti egy 1082-ben kelt latin oklevélben „Klety néven szerepel. 1093-ban I. László megerősítette a Tihanyi Apátság birtokait, ezen az okmányon már „Keletha” nevet olvashatunk, de ugyanitt számba veszik Törekit és Jodot is. Az 1536. évi adólajstromban a székesfehérvári káptalan Kiliti földesura. Ugyanebben az időben Kilitinek egy részén a veszprémi káptalan, míg Törekin részben a pannonhalmi apát, részben a székesfehérvári káptalan volt a földesúr. 1580-ban Kiliti 32 házzal adózott a töröknek és ugyanebben az időszakban Várpalota is adóztatta. A török uralom után Fokkal és Törekivel együtt a veszprémi káptalan tulajdonába került. A lajstromba bekerült „Fokszabadi, elpusztított állapotban”. 1699-ben 47 kiliti jobbágy nevét ismerjük, mind magyarok. 1757-ben Törekipusztára a káptalan svábokat telepített. Néhány évvel később mindkét faluba és Fokra is, településenként 3-3 cigány családot telepített le. 1

Kiliti és vele együtt Töreki történetét nagyon részletesen írja le a kilitiek.hu honlap. Szerkesztő: Dudás Ádám, Gyűjtőmunka: Dudás Károly „Albumunkat mi Kilitiek, a településünket szerető embereknek hoztuk létre. Azok számára, akik itt születtek, itt éltek valaha vagy itt élnek napjainkban vagy valamilyen formában életük kapcsolódik 'falunkhoz'.”

A reformátusok 1763-ban kaptak telket a káptalantól templomuk felépítésére. „Végre 1763. október 30-án kijelölték a templomhelyet az alsó falu végén. Ez a hely mocsaras, nád- és kákatermő hely volt, amit a reformátusok hangyaszorgalma tett használhatóvá, építvén rá egy sárból, fából készült templomot. Ezt használták 30 évig.” Az új templom 1798. május 18- ra készült el. A katolikusok a ma is fennálló, középkori eredetű templomot 1801-04 között átépítették. A temető 1776-ig a jelenlegi katolikus templom és plébánia körül volt; itt most is lépten-nyomon kerülnek elő emberi csontok. A jelenlegi temető telkét 1776-ban adta a káptalan.

1.1.3 Újhely, Fokihegy, Balatonszéplak 1890-ben a Déli Vaspálya Társulat Osztály mérnöksége, 1900-ban a Balatoni Halászati RT. építette az első épületeket Kiliti partközeli részén. 1895-ben az úrlovasok szövetkezete lóversenypályát létesített. Ugyancsak 1895-ben Rosznagel István a Déli Vaspálya osztálymérnöke a Vilma-telepen utat és nyaralókat épített, parcellázott. Vilmatelep és Balatonszéplak 1938-ban szakadt el Kilititől és lett önálló község Balaton-Újhely néven, amelyet 1950-ben Siófokhoz csatoltak.

1.1.4 Szabadi-fürdő és Sóstó Balatonszabadi-Fürdőtelep kiépítése a Zsófia szanatórium nagy gyermeknyaraltató telepének 1925ös felépülésével kezdődött. A balatonvilágosi határban 1934-ben „Az egykor híres Gamászai csárda (ma káptalani uradalmi cselédlakás) alatt, a Balaton keskeny partszegélyének kertes, szép villái között van a Székesfővárosi Altisztek Balatonszabadi üdülőtelepe is”. A két kiépült partszakasz között ekkor még beépítetlen részek, káptalani homokgödrök és telepített fenyves erdő volt, amelyet vélhetőleg csak az 1950-es években parcelláznak. A településrészt 1966-ban választották le Balatonszabaditól, és csatolták Siófokhoz.

1.2 TÁJTÖRTÉNET,

TERMÉSZET,

TÁJ,

TÁJHASZNÁLAT

-

TELEPÜLÉSHÁLÓZAT

ÉS

TELEPÜLÉSSZERKEZETI ÖSSZEFÜGGÉSEK A mai város a Mezőföld és a Külső-Somogyi dombvidék találkozásánál fekszik. Meghatározó természetföldrajzi tényező a Balaton és az ebből eredő Sió. Ezek vélhetőleg az őskortól egészen a legutóbbi időkig meghatározták a település településhálózatban elfoglalt helyét és kapcsolatrendszerét. „A Balaton hatalmas vize lápjaival, kitűnő védelmet nyújtó nádasaival, berkeivel, bozótjaival, szigeteivel és rétségeivel az aránylag könnyen megszerezhető táplálékot nyújtó halainak és vadjainak óriási bőségével minden koron át a legnagyobb erővel vonzotta magához az embert.”2 Az első nagy környezetalakítók, mint annyi más helyen, a rómaiak voltak. Galérius római császár 292 körül a Balaton homokpadjain át összekötötte a Siót a Balatonnal, hogy a víz szintjét lecsökkentve jusson területhez, miközben a környező erdőket is kiírtatta. A középkori előzmények településszerkezetét nem ismerjük, de ekkoriban a tájhasználatot a természeti tényezők determinálhatták: • 2

a Balaton és a Sió,

Cey-Bert Róbert

• • •

ezek korábbi mocsaras – vizes – lápos környezete, az ezekből a mélyebben fekvő részekből kiemelkedő, szárazabb parti sávon az ősi nyomvonalú parti út (a mai 7. sz. út, Fő utca), a lakott részeknek, termőföldeknek helyet kínáló dombok.

A török kort követően lényegében kialakult a mai településhálózat. A Siófok környéki települések (ide értve az akkor még önálló Kilitit is) egytől-egyig földművelésből élő falvak voltak, a török hódoltságot követően java részük a veszprémi káptalan birtokában. 1727-ben ezt tudjuk Kilitiről: „Földjeikbe elvetnek őszi- és tavaszi vetésnél 235 2/4 pozsonyi mérő gabonát, van 47 2/4 kaszás rétjük, 19 vágó szőlejük. Földje jó fekvésű, homokos, közepes termésű. Rétjük szárazság idején kevés szénát ad. Erdejük semmi sincs, ezért tüzifáért is kell erdőt bérbe venniük. Van lisztőrlő malmuk, terményeiket fáradsággal szállítják Veszprémbe, Fehérvárra és Budára.” (Országos Levéltár: Urbaria et Conscriptio Inclitiy Comitátes A.c.. paracta 44-45.) Siófok már ekkor kivált a környező falvak sorából azzal, hogy postaút vezetett át rajta és a XIX. század közepétől vásártartási joga is volt. A vendéglátás is hosszú múltra tekint vissza, már a XIX. század elejéről ismert és mai is áll legalább 2 csárda (a műemlék Borharapó és a Csárdás étterem). Földje nem sok volt, a környező területek „bozótok”, azaz vizenyősek, művelésre alkalmatlanok voltak, ezért a siófokiak a csatorna túlpartjára jártak szőleiket művelni. A XIX. század végi iparosodás nem érintette a környéket, fellendülést az idelátogató tehetős polgárság, értelmiségiek és művészek, hoztak. Siófok településszerkezetét elsősorban tóparti fekvése határozza meg. A Balaton-part siófoki közigazgatási területre eső része teljes hosszában beépült, itt zömmel az üdülési tájhasználat létesítményei találhatók (üdülőházak, szállodák, kempingek, strandok, kikötő, parti sétány). A siófoki lakott területek központi magja a Sió-csatorna Balatonhoz közeli részén alakult ki, majd először délnyugati, majd észak-keleti irányban növekedett a parttal párhuzamosan. A tájszerkezet alakulását szintén jelentősen befolyásoló főközlekedési nyomvonalak is a Balaton partjával párhuzamosan, annak közelében futnak (M7 autópálya, 7. sz. főút, 30. sz. vasútvonal). A Balaton mellett jelentős szerkezetalakító tájelem a Csárdaréti-vízfolyás és a 65. sz. főút; ezek mentén alakult ki Kiliti. A beépített területek napjainkra összeértek. Kilititől keletre, a Kiliti szőlőhegyen kertes mezőgazdasági terület alakult ki, de a szőlőtermesztés mára háttérbe szorult és gyümölcstermesztés, kertgazdálkodás, üdülési tevékenység váltotta fel. Kiliti és Töreki dombjai között patakvölgyekkel tagolt enyhe lejtésű termőföldeket szántóként és nem kis arányban gyümölcsösként használják. Az első nagyobb gyümölcsültetvényt a veszprémi káptalan telepítette 1909-ben. A Pálfi-patak nyugati ágának duzzasztásával alakult ki a Békás-tó, e vízfelületeket természetszerű ligeterdők és üde rétek kísérik, melyek a Cinege-patak térségéig húzódnak. A fennmaradó területeket szántók uralják, melyet a Pálfi-patak térségében szegélyfásítások tarkítanak, a 65. sz. út mentén pedig a Kiliti repülőtér (Ságvárra átnyúló) gyepes kifutója töri meg. A település nyugati határában folyó Cinege-patakot több helyen felduzzasztották, környezetében természetvédelmi oltalomra érdemes vizes élőhely alakult ki. A patak menti festői környezet vonzereje miatt a korábbi szőlők, ma kertes mezőgazdasági területek (zártkertek) részben lakó funkciójú területté alakultak.

Törekit természeti értékekben gazdag erdő veszi körbe.

1.3 TELEPÜLÉSKÉP ÉS UTCAKÉPEK A tradicionálisan Siófoknak nevezhető részen és Fokihegy lakóterületein kevés a régi épület, különösen értékes régi épület. A város központja és a tőle délre, valamint nyugatra fekvő lakóterületek folyamatosan épültek ki az elmúlt 50 évben, ebből következően sűrű, városias, több korszakot felölelő, de a szó köznapi értelmében modern, egyszerű formavilágú, helyenként széteső beépítés alakult ki, ahol szigetszerűen találhatók védett, vagy védelemre érdemes objektumok. A történeti üdülőterület az elmúlt fél évszázad lelketlen bánásmódja ellenére őrzi a XIX század végén, a XX. század elején létrejött városias, polgári hangulatot. A Mártírok útján és a Petőfi sétány két oldalán felépült üzletsor méltatlan a hely örökségi értékéhez. A történelmi üdülőterületen és a városközpont néhány pontján az utcaképek meghatározó elemei az évszázados platánsorok. A Balaton partján később beépült üdülőterületek rendezett, növényzettel tagolt képet mutatnak. Az iparterület közterületei rendezettek, de a telephelyek nagyobbik része felújításra szorulna. A kereskedelmi, szolgáltató területek újak, a városszéli kereskedelmi központok összes jellemzőjével. Kiliti és Töreki falusias jellegű.

1.4 TELEPÜLÉSSZERKEZET ÉS TERÜLETHASZNÁLAT A település szerkezetét a korábbiakban leírtak szerint alapvetően és értelemszerűen a vízparti fekvés és a többközpontúság határozza meg. Az infrastruktúra is ehhez alkalmazkodik: a legmeghatározóbb és legrégebbi úthálózati elemek, a vasút és a 7-es út a part mentén futnak. A parttól egy kicsit távolabb, ezekkel párhuzamosan épült meg az autópálya. Ezekre merőleges a 65. számú út. Az autópálya és a vasút közé szorulnak be a város intenzíven beépített lakó-, intézmény- és gazdasági területei, a vasút és a vízpart közötti keskeny sávba pedig az üdülőterületek ékelődtek be. A lineáris szerkezetet keresztirányú tengellyel egészíti ki déli irányban a Szekszárd felé tartó 65. számú út, amelyre ráépült a korábban önálló Kiliti. A falu mostanra teljesen egybeépült a korábbi Siófokkal. A két településrész lakóterületeit a település lakosságát kiszolgáló, elsősorban kereskedelmi gazdasági terület kapcsolja össze. A keresztirányú tengely másik hangsúlyos végpontja a kikötő. A településszerkezetet tagolja a Balatonra merőleges irányban a város belterületét átszelő Sió, és a szintén a tóra merőlegesen, hosszan elnyúló Töreki tavak, a két kisebb tó (Sóstó és Békás tó), a patakok, valamint a Balaton déli partjára jellemző lapályból kiemelkedő dombok; Töreki és a Kilitiszőlőhegy.

1.5 TELEPÜLÉSKARAKTER:

TELEKSZERKEZET ÉS TELEKHASZNÁLAT, BEÉPÍTÉSI MÓD ÉS

ÉPÜLETTÍPUSOK A központban a hagyományos, eredetileg a főútra szerveződött, kicsit szabálytalan utca- és térszerkezet nyomai fedezhetők fel, amely jelentősen sérült, amikor a szerkezetbe belevágták a Fő utcát kiváltó Tanácsháza utcát, és a régi falu egy részének elbontásával épültek meg a többszintes, három, négy és 10 emeletes lakótelepi házak, az úszótelkeken elhelyezett közintézmények. Az elmúlt 20 évben épült létesítményekkel próbálták a töredezett térszerkezetet újra rendszerbe foglalni. A városközpont és az autópálya között a lakóterületek utca és telekstruktúrája tervezett, szabályos. A legrégebben beépült Bajcsy-Zsilinszky utca házai között találunk néhány figyelemre méltó régebbi lakóházat. A ma Fokihegynek nevezett, a központtól nyugatra, a 7. sz. főút és az autópálya között fekvő rész beépítése szintén heterogén: a lakótelepek, a többszintes, többlakásos társasházak, valamint a földszintes családi házas beépítés keveredik. A város többi részéhez képest mozgalmas terepfelszínű városrészben az utcák nyomvonala még a régi szőlőhegy hálózatára illeszkedik. A vasút és a Balaton közötti sávban, a kikötőhöz kapcsolódóan a történelmi üdülőterület a XIX. század második felétől tudatos „ingatlanfejlesztés” eredményeként jött létre. A megépülésének idejében a legmagasabb igényeknek is megfelelni kívánó területen parkokat, színházat, strandot alakítottak ki. A kisebb-nagyobb, több esetben pompázatos villákat az üdülni vágyó, leggyakrabban nagyvárosi értelmiség és művésztársadalom használta. A szintszám1-2 szint+tetőtér. Ma ezeket részben lakják. Az utcaképek meghatározó elemei az évszázados platánsorok. A villák közé az elmúlt 20 évben léptékükben és építészeti minőségükben sem illeszkedő szállás jellegű épületeket, a Petőfi sétányon, a Mártírok útján és a kikötőben a villák elé kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó rendeltetésű bódésort építettek. A központtól keletre és nyugatra folyamatosan parcelláztak és építették be a vízpartot. Újhely kertvárosias jellegű, sok az új lakóépület. Ezek zöme földszintes. A földszintes, néhol 2 szintes, többlakásos épületek közé helyenként éttermek, szórakozóhelyek, jelentősen nagyobb tömegű szállodák ékelődnek. A később beépült üdülőterületekre különböző korokban épült, általában egy-két üdülőegységet tartalmazó beépítés jellemző, ahol az épületek kisebb volumenének köszönhetően nem zavaró a heterogén építészeti minőség. Ezeken a részeken még mindig találunk vállalati üdülőket, vagy ezekből átalakult kisebb panziókat. Újhely vegyes területei és az üdülőterületek szabályos raszteres utcahálózatra szervezett telekosztásúak. Az Arany- és Ezüstparton, ahol a Balaton medrét feltöltötték, az 1962-től megépült szállodasor 4-10 emeletes épületeinek egy részét (főleg) az Aranyparton az elmúlt 10 évben felújították, amelyek nagy része szállodaként üzemel. A szállodasor folytatásaként néhány éve lakóparkok is épültek. A szállodasor mai telekszerkezete nagytelkes, a telkek között szűk közökön keresztül közelíthető meg a 30 m széles, sétánynak és szabadstrandnak is használt közterületsáv. Kiliti a XIX. században kiépült, a környező településekhez képest nagyméretű falu volt, több utcával, amely a szőlőhegy lábánál a 2 templom köré szerveződött. A rurális életformára jellemző, a domborzathoz alkalmazkodó hosszútelkes telekszerkezet a mai napig fellelhető. A falu keleti

bővületében, néhány organikusan nőtt hangulatos utca mentén a telekosztások is szabálytalanabbak. A nyugati irányú, sokkal jelentősebb bővület szabályos, tervezett. Töreki hagyományosan egyutcás település, keskeny, igen hosszú szalagtelkekkel, amelyeknek csak az úthoz közeli részén laktak, a fennmaradó részt művelték. Siófok az elmúlt 150 éven felosztott és beépített területein a telek és utcastruktúra javarészt szabályos, ahogy azt egyes területek felparcellázásakor megtervezték. A szőlőhegyekre a domborzathoz alkalmazkodó úthálózat és szabálytalan telekstruktúra, a többi mezőgazdasági területre pedig nagy táblák jellemzők.

1.6 MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGEK, TERÜLETI ÉS EGYEDI 1.6.1 Siófok műemlékei (országos védettség)3 Törzs szám

Azono sító

4564

8072

4565

8071

4598

8069

8677

11646

védés

cím

név

hrsz

véd. kategória

22509/1958 ÉM 120344/1958 MM 22509/1958 ÉM 120344/1958 MM 13336/1963. ÉM

Siófok, Balatonkiliti, Templom u. 1.

R.k. templom 10092

III.

Siófok, Szent László utca 183.

Római kőtábla

2662/73

III.

Fő u. 43.

6621

III.

8070

623/1975. OMF

10168

III

20491

70/2013. (XII.16.) BM

Siófok, Balatonkiliti, Asztalos u. 4. öv. nyilvántartás szerint Kossuth u. 4. Siófok, Fő utca 220.

Borharapó (pince és udvari épület) R.k. plébániaház

Evangélikus 6545/2 II. templom 11646 20828 70/2013. a 70/2013. (XII. 16.) BM Evangélikus 6545/1, (XII.16.) BM rendelettel kijelölt templom 6545/3, műemléki környezet műemléki 6547/2, környezete 6544 A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 40.§, mely ex lege határozta meg a műemléki környezetet, 2013. I. 1-től hatályát vesztette. A 2015. december 31. napján a III. bírságkategóriába sorolt műemlékek 2016. január 1-jétől nem műemléknek, hanem nyilvántartott műemléki értéknek minősülnek, a műemléki környezetük megszűnik. Ekkortól Siófoknak egyetlen műemléke lesz: a Makovecz Imre tervezte evangélikus templom (törzsszám: 11646). A tanulmány É 1. melléklete részletezi a műemlékek adatait.

3

Forrás: önkormányzat adatszolgáltatása a Forster Központnál vezetett nyilvántartás felhasználásával, adatszolgáltatás ideje 2015. január 5.

1.6.2 Helyi védettségek4 1. számú melléklet a helyi rendelethez: A HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ TERÜLETEK JEGYZÉKE Sorsz . 1. T/1

A területen belül egyedi védelem alatt álló értékek sorszáma 3.

A védett terület leírása 2. A Kinizsi Pál u. – Fő u. – Sió-csatorna – Balatonpart által határolt terület, valamint a Fő u. 178–186. számú ingatlanok.

É/1, É/6, É/7, É/8, É/9, É/10, É/11, K/1, K/2

2. számú melléklet a helyi rendelethez: A HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK JEGYZÉKE

Sor sz.

Cím

1.

2. Belváros, É/1 Millennium 5 park 1.

É/2

Belváros, Fő u. 254.

Hrsz.

3.

4. Vasútállomás 4454/1 felvételi 5 épülete 4497/1 Régi 3 vízműtelep

Belváros, É/3 6204 Bajcsy-Zs. u. 48. Belváros, Szabadság tér Belváros, É/5 Oulu park É/4

6286 6545/2

É/6

Belváros, Fő u.

6593

É/7

Belváros, Kálmán I. st. 5.

6602/4

4

Pótolandó részek

Megnevezés

Dr. Révész Géza szülőháza (Csülök vendéglő) Víztorony Evangélikus templom Római katolikus templom Kálmán Imre Múzeum

5. A teljes épület A teljes építményegyüttes

Az épület eredeti jellege A teljes épület A teljes épület

6. —

Lebontandó, Megőrzendő eltávolíértékes részletek tandó részek 7. 8. —

A hiányzó fémszerkezetek és — vakolatdísze k A Az egységes toldalékj homlokzatk ellegű épzés bővítmé nyek —

—

—

—

A teljes épület

—

—

A teljes épület

—

—

Minden külső részlet

Minden külső és belső részlet

Dr. Révész Géza emléktáblája Minden külső részlet Minden külső és belső részlet Minden külső és belső részlet Minden külső részlet

A helyi építészeti és történeti értékek védelméről szóló, Siófok város önkormányzata 22/2005.(IV.29.) sz. rendelete alapján Az alaprendelet hatályos: 2005. június 1-jétől. Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva és lezárva: 2013. május 6. 5 Az É/1 sorszámú sort a 36/2005.(IX.30.) sz. rendelet 2.§-a, 2005. október 1-jei hatállyal módosította.

É/8 6

Belváros, Kálmán I. st. 6.

6603 helyesen: 6595?

Belváros, É/9 6741 Karinthy F. u. 4. 7 É/ 10

Belváros, Köztársaság u. 3.

Belváros, Petőfi st. 1.

6752

É/ 12

Újhely, Vitorlás u. 17.

6779

É/ 13

6792/8, Újhely, 6794/5, Erkel F. u. 2/C– 6794/6, 6972, E 6973

7365/1

É/ 15

Fokihegy, Somogyi u. 18/B

9947/2

É/ 16

Kiliti, Asztalos u.

10388

É/ 17

Kiliti, 11696 Régi reptér u. 3

É/ 18

Kiliti, Honvéd u. 1/E

6

—

Eredeti utcai homlokzat, tetőforma, nagyés kisterem belső képe, architektúrája

Volt Thanhoffervilla

A teljes épület

—

—


A teljes épület és a korabeli bútorzata

A korábban eltávolított erkélyek és vakolatdíszek

—

Minden külső és belső részlet, valamint a korabeli bútorzat

Volt Siklós 6742/1 üdülő 0 utcai épülete

É/ 11

É/ Újhely, 148 Erkel F. u. 46.

Volt Balaton étterem

Az épület tömege, utcai homlokzata, a — nagy- és kisterem belső képe

A teljes (több építési korszakban — létesült) épület Meteorológiai A teljes — Állomás épület Vöröshomokk ő-kerítés Az építmény A hiányzó kapu- és formája kövek közműépítmé nyekkel Az eredeti építmények tömegei és Volt MTH homlokzatai, — üdülő a gazdasági épületszárny kivételével A régi épület Granárium tömege és — homlokzatai Kiliti A teljes református — épület templom Volt Sió és Hullám szálló (Kodolányi Főiskola)

Régi kiliti repülőtér hangárja

11716/ Régi kiliti 2 magtár

Az épület tömege és homlokzatai

—

Az épület tömege és

—

—

—

Minden (a több építési korszaknak megfelelő) külső részlet Az eredeti tömegforma

—

Az eredeti formák és anyagok

—


—

Tömegforma, nyílásrend, felületképzés

—

Minden külső és belső részlet

A toldalékj Nyílásformák, ellegű nyílásrend, későbbi felületképzés bővítmé nyek Tetőforma, — nyílásrend,

a listában a cím és a helyrajzi szám hibás, nem beazonosítható az épület. A muemlekem.hu szerint a Balaton éttermet a pláza építésekor lebontották., és visszaépítették(?). 7 Az É/9 sorszámú sort a 36/2005.(IX.30.) sz. rendelet 2.§-a, 2005. október 1-jei hatállyal módosította. 8 Az É/14 sorszámú sort a 26/2007.(IX.28.) sz. rendelet 2.§-a, 2007. október 1-jei hatállyal módosította.

homlokzatai

felületképzés

9

3. számú melléklet a helyi rendelethez: A HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ KERTEK JEGYZÉKE Sor sz. 1.

Kert neve

Hrsz.

Jellemző növények 5.

Terület

2. 3. 4. Belváros, Jókai 6699, 6702, 49.193 K/1 park és 6711, 6714/2, m2 kapcsolódó terei 6727, 6728

- feketefenyők - lombos fák

Műalkotások 6. - Andrássy Kurta Soli Deo Gloria János: - Bajnok Béla:

K/2

Belváros, Rózsakert

6756/1

18.735 m2

- rózsák

- Somogyi József: - Varga Tamás: - Vilt Tibor:

Székelyhidi Szekrényessy Kálmán Halászok Karinthy Frigyes Balatoni szellő

A tanulmány É 2. melléklete mutatja be a helyi védett értékeket.

1.6.3 Régészeti örökség Az régészeti örökséget önálló munkarészben ismertetjük.

1.7 AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGI ÉRTÉKEK ELEMZÉSE Siófoknak tehát 5 műemléke van (és egy műemléki környezet), amelyből 3 egyházi rendeltetésű építmény, 1 római kőtábla és egy étterem. Helyi területi védettségű a történelmi üdülőterület, és a vasúton túl a városközpont Fő utcáig terjedő része. Egyedileg védett 17 objektum (Makovecz Imre É/5 jelű evangélikus temploma országos védettséget kapott). A 17 objektumból 1 kerítés, 1 víztorony, 1 meteorológiai állomás, 1 vízműtelep, az általános értelmezés szerint nem épületek. Helyi védettségű 2 templom, 2 magtár, 1 repülőgéphangár és a vasútállomás felvételi épülete. A patinás fürdővárosban összesen egy szállodaegyüttes, egy XX. századi üdülő-együttes, két neves személyiség szülőháza mellett összesen három villaépületet védenek egyedileg helyben (ezekből legfeljebb egy magántulajdon). Helyi területi védettséggel rendelkezik az un. történelmi üdülőterület, kiegészülve a vasúton túl a Fő utcáig. Az értékek itt koncentráltan vannak jelen. A védett területen belül védett 2 kert is. A védett területen 7 egyedi védettségű épületet találunk. Siófok műemlékeivel, örökségnek tekinthető épületeivel átfogóan foglalkozó tudományos megalapozottságú munka ismereteink szerint nem készült. Gyakorlatias megközelítésű, de mégis forrásmunkának tekinthető Czeferner Balázs építészmérnök (BSC) 2014-ben a Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Karán írt szakdolgozata. Dolgozatának témája „Siófok fürdőtelepi villáinak állapotfelmérése és rehabilitációs lehetőségeik.”. A 9

Az É/19 sorszámú volt Kenyérgyárat a 22/2013. (IV. 29.) önkormányzati rendelettel törölték, azóta lebontották.

dolgozatban sorra veszi a történelmi üdülőtelep villaépületeit, „a rendelkezésre álló kevés és hiányos forrás ellenére” feldolgozza történetüket, elemzi állapotukat és a felújítás lehetőségeit. A dolgozat alapján Siófok fürdőtelepén (az un. történelmi üdülőterületen) az épített örökség részének kell tekintsünk 31 épületet, ebből egy sem műemlék, helyi egyedi védelmet 3 épület (ebből 2 villa) élvez.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

A siófoki fürdőtelep meglévő villaépületei Épület neve Utca házszám Bárdossy-villa Mártírok útja 5. Braun Dávid villája Batthyány L. utca 2. Braun főbérlőségi ház Mártírok útja 2. Ellinger Ede villája Mártírok útja 4. Dr. Soós Károly villája Batthyány L. utca 1/B. Deutsch nyaraló Batthyány L. utca 3. Dr. Velits villája lebontva Batthyány L. utca 4. Bubits ügyvéd villája Batthyány L. utca 4/B. Dr. Ney József villája Batthyány L. utca 7. Say Móric villája Batthyány tér 1. Batthyány L. utca 9. Batthyány L. utca 9. Dr. Báder panzió Batthyány L. utca 10. Szép Ilonka nyaraló Batthyány L. utca 12. Dorninger villa? Batthyány L. utca 16. Vágó Pál villája Batthyány L. utca 18. Siófoki egészségház Batthyány L. utca 17. Batthyány u. 19 Batthyány u. 19

HRSZ 6633/1. 6638. 6637/2. 6714/8. 6714/8. 6714/6. 6641. 6643. 6712. 6710. 6709. 6646. 6648. 6650. 6652 6697/1. 6696.

18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

29. 30. 31. 32.

Karinthy F. utca 2. Pedagógus ház Siklós panzió Dr. Thanhoffer villa Dr. Ángyán Béla villája Császár Jenő villája Napsugár panzió Andrényi-Gaál villa Mimóza Panzió Palace-Astoria Panzió Nemes Mór villa

Karinthy F. utca 2. Köztársaság utca 8. Köztársaság utca 3. Petőfi Sétány 4. Petőfi Sétány Petőfi Sétány 6. Petőfi Sétány 8/B. Petőfi Sétány 8/C. Mártírok útja 9. Mártírok útja 11-13. Köztársaság tér 4.

A siófoki fürdőtelep egyéb, műemléki értékkel bíró épületei Épület neve Utca házszám Hullám Szálloda Petőfi Sétány 1. Sió Szálloda Petőfi Sétány 1. Hajóállomás váróterme Mártírok útja 15. Dr. Ney gyógyterme Batthyány L. utca 7.

6695/2. 6688. 6742/10 6741. 6742/7. 6742/6. 6742/4. 6742/3. 6720/2. 6721-22 6731.

HRSZ 6752. 6752. 6724. 6712.

A tanulmányból kimaradtak a Karinthy Frigyes utcai villák, és tematikájánál fogva nem foglalkozik a XX. század első felében épült, kevésbé értékes, de jó tömegű, illeszkedő épülettel. A helyi rendelet nem védi megfelelően az értékes épületeket. A 3. § szerint: „a XX. század elején épült, meglévő építményeket az eredeti formájuknak és homlokzati színezésüknek megfelelően kell fenntartani, illetőleg ahhoz igazodva, azzal összhangban kell bővíteni, átalakítani, vagy – a tartószerkezeteik műszaki avultsága, állékonyságának nagymértékű elvesztése miatt esetleg szükséges lebontásuk esetén – újjáépíteni;”. Így a védelem tehát csak egy szűk korszak örökségére vonatkozik, és még ezen épületek esetében is lehetővé teszi a bontást. Jogi szempontból a rendelkezésértelmezése nehézkes akkor, ha az építés idejéről nem áll a hatóság rendelkezésére hitelesített információ. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 39. § (1) szerint „Műemléki jelentőségű területként kell védeni a település azon részét, amelynek jellegzetes szerkezete, beépítésének módja, összképe, a tájjal való kapcsolata, terei és utcaképei, építményeinek együttese összefüggő rendszert alkotva történelmi jelentőségű és ezért műemléki védelemre érdemes.” ENNEK ALAPJÁN A FÜRDŐTELEP, VAGY MÁSIK NEVÉN TÖRTÉNELMI ÜDÜLŐTERÜLET ORSZÁGOS VÉDELME INDOKOLT. Az örökségvédelmi hatástanulmány 3. melléklete részletezi a védett terület (Fürdőtelep és Fő utca) egyedileg védett és egyedileg nem védett műemléki értékű épületeit Siófok városában a védett területen kívül is vannak értékes épületek, amelyek olyan építészeti értéket képviselnek, ami helyi vagy országos védelmet érdemel. Több épület a hely identitásához szorosan hozzátartozik, még akkor is, ha esetleg építészettörténeti jelentősége csekély (pl. a régi posta épülete). Javasoljuk a kiliti Reviczky kúria újbóli nyilvántartásba vételét. Feltáratlan terület a kikötő, ahol védelemre érdemes lehet védett meteorológiai állomáson kívül az irodaház, a jégvermek, a Nemzeti Színház korábbi üdülője.

Az É 4. melléklet az ismert és nem védett örökségi értékek adatait sorolja fel. Eddig teljesen értékelés nélkül maradtak az 1960-as években és azt követően az akkori kor felfogása szerint a lehető legigényesebben felépített szállodasorok, a városban elszórtan megépített modern létesítmények. Védelem hiányában, a hatályos jogszabályok alapján elpusztultak értékes helytörténeti és építészettörténeti vonatkozású objektumok, pl. a sokak által kedvelt Orion bár, a Hableány, stb. A XX. század második felének, de Siófokon különösen az 1960-as évek építészetének örökségvédelmi szempontú értékelése elengedhetetlen és sürgető feladat. A védendő elemeket tudományos kutatásokon alapuló elemzések eredménye képen lehet feltárni és megőrizni. A még nem védett értékek tekintetében tehát nagy a bizonytalanság. A szakszerű védelemhez szükséges elkészíttetni a minden műemléki értékre és identitásképző elemre kiterjedő értékleltárt, és a XX. század második fele építészeti örökségének a tudományos kutatás alapú felmérését is.

1.8 TERÜLETHASZNÁLAT ÉS TERÜLETI ÁLLAPOT A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ÖSSZEFÜGGÉSRENDSZERÉBEN A városban kialakult területhasználat általánosságban megfelel az örökségvédelem szempontjainak. Az épített értékek túlnyomó többsége a belvárosban, településközpont vegyes területen belül fekszik, de a távolabbi értékek környezete sem akadályozza használatukat. Részleteiben megvizsgálva, főleg a fürdőtelepen és a Kálmán Imre sétányon, az előkertekben a villaépületek elé épített üzletek takarják a város és az ország identitása szempontjából igen értékes épületállományt, így elmondható, hogy a város egyes részeit túlterhelő kereskedelmi és szolgáltató funkció korlátozza a műemléki értékek érvényesülését. A város arculatának formálása, turisztikai vonzerejének növelése céljából szükség van a helyi szempontból meghatározó, hangulatteremtő épületek, épületcsoportok és tájértékek megőrzésére, azok bemutatására.

2 VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK

2.1 TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÉS TÁJHASZNÁLATI VÁLTOZÁS Siófok város településfejlesztési koncepciójának átfogó és részcéljai nem igénylik a településhálózat változását, de a meglévő kapcsolatok fejlesztését, Siófok központi szerepének erősítését tűzik ki célul. Tájhasználati változásoknak -, amely az M7 autópálya déli oldalán az esetleges iparterületfejlesztéséből és a város attraktivitását célzó új, nagy kiterjedésű rekreációs terület kialakításából következhetne az Országos Területrendezési Tervben megjelenített 65. számú út elkerülő szakaszának (a továbbiakban Kiliti elkerülő út) térségében, a hatályos Balaton törvény vet gátat. Amennyiben ezek a fejlesztések mégis megvalósulnának, a település külterületének tájképi szempontból legértéktelenebb részén változtatnák meg a tájat.

2.2 TELEPÜLÉSSZERKEZETI, TERÜLETHASZNÁLATI ÉS BEÉPÍTETTSÉGI VÁLTOZÁS A település kialakult szerkezetének változásával a koncepció nem számol. A fenti két nagy területigényű változtatás (ipari park és rekreációs terület) megvalósíthatósága esetén ezek a meglévő ipar- és rekreációs terület bővítéseként foghatók fel, a kialakult térbeli rendszereket kevéssé befolyásolják. A koncepció nagy hangsúlyt fektet az adottságokhoz illeszkedő, fenntartható fejlesztésre, így a beépítettség legfeljebb kis mértékben nő.

2.3 INFRASTRUKTURÁLIS VÁLTOZÁS Az OTrT-ben megjelenített 65 jelű Kiliti elkerülő út és ennek autópálya csomópontja a legjelentősebb változás. A javasolt kerékpárút-fejlesztések, parkolóterületek, és ezzel összefüggésben a gépkocsiforgalom korlátozása egyes területeken a meglévő szerkezethez igazodik.

2.4 NÉPESSÉG, ÉLETMÓD, TÁRSADALOM, KULTÚRA VÁLTOZÁSA A koncepcióban megfogalmazott célok a népesség képzettségének növelését, a stabil, egész éves munkahelyek és ezáltal az anyagi létbiztonság megteremtését, a helyi közösségek erősítését, a helyi identitástudat, valamint ezzel együtt az épített örökség nagyobb megbecsülését szolgálják.

3 HATÁSELEMZÉS

3.1 TÖRTÉNETI TELEPÜLÉSHÁLÓZATI KÖVETKEZMÉNYEK A koncepció fejlesztésre javasolja a múltban meglévő, mára elsorvadt települési kapcsolatokat: • •

Szabadi – Siójut – Kiliti – Töreki – Balatonendréd, valamint Siófok - Kiliti - Sió menti települések

3.2 TERMÉSZETI, TÁJI HATÁSOK A koncepció óvja a természeti értékeket, a célok megvalósítását a természeti és táji értékek védelme mellett tervezi.

3.3 A TELEPÜLÉSKÉP FELTÁRULÁSÁNAK VÁLTOZÁSAI A koncepció a településkép értékes elemei, mint a Kiliti és a Töreki szőlőhegyek, a két településrész közötti patakok, völgyek, erdőségek beépítetlenül tarásával számol. A Balaton-parton a szállodasor értékeinek és felújítási lehetőségeinek tudományos igényű feltárását, a parti sáv zöldterületeinek fejlesztését javasoltja. A belvárosban a központ kiterjesztése lehetőséget adhat a korábban széttöredezett szerkezet helyreállítására, a Fő utca és a vásárcsarnok, valamint a kikötő településképi fejlesztésére. A történelmi üdülőterületen és a Kálmán Imre sétányon a turizmus jellegének megváltozása, az épített környezettel és a kereskedelem minőségével szembeni elvárások növekedése vezethet az igénytelen üzletek felszámolásához, és ezzel együtt a városkép rehabilitálásához.

3.4 RÉGÉSZETI EMLÉKEK FELTÁRHATÓSÁGÁNAK, MEGMARADÁSÁNAK, BEMUTATHATÓSÁGÁNAK VAGY PUSZTULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, pusztulásának lehetőségét a régészeti munkarész taglalja.

3.5 TÖRTÉNETI TÉRBELI RENDSZEREK ALAKULÁSA A történelmi térbeli rendszereket a Kiliti elkerülő út érinti azzal, hogy kiváltja, tehermentesíti Kilitin a 65.j. út jelenlegi átkelési szakaszát az átmenő forgalomtól, így Ságvár környéke Siófok beépített részeinek érintése nélkül érheti el az országos gyorsforgalmi úthálózatot.

3.6 MŰEMLÉKI

EGYÜTTESEK,

JELENTŐSÉGÉNEK

MŰEMLÉKEK

ALAKULÁSA

A

ESZMEI,

TÁJBAN,

HASZNÁLATI

ÉS

ESZTÉTIKAI

TELEPÜLÉSSZERKEZETBEN,

ÉPÍTETT

KÖRNYEZETBEN, A TELEPÜLÉS ÉLETÉBEN A település átfogó fejlesztését szolgáló célok (1. Versenyképes város, 2. Attraktív város, 3. Fenntartható és élhető város, 4. Integráló város) mindegyike szükségessé teszi a műemléki értékek felmérését és védelmét. A településfejlesztési koncepció 1. a történelmi üdülőterület, fürdőtelep védettségi szintjének emelését; 2. a műemléki értékek, ezek között az elszórtan elhelyezkedő villaépületek összegyűjtését az egész város területén; 3. a XX. század második felében keletkezett épített értékek feltérképezését és a regisztrált értékek védelmét javasolja. Az értékvédelemre vonatkozó javaslat része a koncepciónak. Mind a felméréshez, mind a védelemhez társadalmi összefogás szükséges

3.7 MŰEMLÉKEK MEGÚJULÁSÁNAK ÉS FENNTARTHATÓSÁGÁNAK GAZDASÁGI ESÉLYEI Szerencsére a védett és nem védett műemléki értékek megbecsülése egyre inkább általánossá válik. A koncepcióban megfogalmazott célok mentén meg lehet találni azokat a funkciókat, amelyek a műemléki értékek megőrzését gazdaságilag is fenntarthatóvá teszik. A legveszélyeztetettebb ismert műemléki értékek és javasolt fenntartható hasznosításuk: a koncepció mely eleméhez kapcsolódhat Kálmán Imre sétány 7. Kálmán Imre múzeum bővítése, minőségi turizmus villaépület földszinten vendéglátás Kálmán Imre sétány, volt Mozi tanévben táncterem kulturális rendezvények, nyáron fitneszterem, előadóterem rekreáció Fő u. 102. Nusika-lak egészségügyi szolgáltató központ egészségturizmus Karinthy Frigyes u. 2. – szálláshely, irodaház városközpont Köztársaság u. 1. sarok kiterjesztése (6695/2) villaépület Kiliti, Reviczky kúria Gazdakör, felnőtt oktatás (falusi lakosság képzettségi turizmus, biogazdálkodás), vagy szintjének növelése, falusi turistaház a természetjáróknak, és ökoturizmus kerékpárosoknak Kiliti, magtár játszóház, rendezvénytér kulturális rendezvények, rekreáció épület

javasolt funkció

3.8 TELEPÜLÉSKARAKTER VÁLTOZÁSÁNAK HATÁSAI A koncepcióban megfogalmazott célok elérésével a településkép úgy változik, hogy megfeleljen a város jövőképében megfogalmazottaknak.

3.9 KÖRNYEZETI

TERHELÉSEK

ÉS

AZ

ÉPÍTETT

ÖRÖKSÉG

MŰSZAKI

ÁLLAPOTÁNAK

ÖSSZEFÜGGÉSEI A környezeti terhelések (zaj. levegő, víz) nem veszélyeztetik az épített örökség műszaki állapotát.

3.10 FOLYAMATOK IRÁNYA, VISSZAFORDÍTHATÓSÁGA A buliturizmus visszaszorítására, az igényes területhasználat, és ezzel a műemléki értékek helyzetbe hozása következetes és céltudatos fejlesztésekkel érhető csak el.

3.11 KÁRENYHÍTÉS LEHETŐSÉGE, KÖLTSÉGE, ILLETVE ELLENTÉTELEZÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Kárenyhítés csak gondatlan, a vonatkozó jogszabályoknak meg nem felelő viselkedést követően válhat szükségessé. Az épített örökséget olyan módon kell védeni, hogy a pusztulás megelőzhető legyen.

4 KÖZÉRTHETŐ, EGYÉRTELMŰ ELBÍRÁLÁSRA ALKALMAS ÖSSZEFOGLALÓ

Épített örökség, műemléki értékek védelme Siófok Város örökségvédelmi hatástanulmánya 2004-ben készült. 2015-ben a város új Településfejlesztési Koncepciót dolgoztat ki, ehhez szükségessé válik új Örökségvédelmi Hatástanulmány elkészítése is. A településfejlesztési koncepció alapelvei között találjuk az integrált megközelítést és a fenntarthatóságot. A település átfogó fejlesztését szolgáló célok (1. Versenyképes város, 2. Attraktív város, 3. Fenntartható és élhető város, 4. Integráló város) mindegyike szükségessé teszi a műemléki értékek felmérését és védelmét. A településfejlesztési koncepció az átfogó célok mellé részcélokat rendel, valamint értelmezi a célrendszert az egyes településrészekre. Mind a célok megfogalmazásakor, mind ezek településrészekre vetítésekor az örökségvédelem prioritást élvez. A koncepció örökségvédelmet közvetlenül érintő javaslatai: 1. a történelmi üdülőterület, fürdőtelep védettségi szintjének emelése (országos védelem); 2. a műemléki értékek, ezek között az elszórtan elhelyezkedő villaépületek összegyűjtése az egész város területén; értékleltár elkészíttetése; 3. a XX. század második felében keletkezett épített értékek számba vétele és a regisztrált értékek védelme. Tudományos (építészettörténeti szempontú) értékelés elkészíttetése javasolt az értékleltár szerint legértékesebb épületek esetén a védendő elemek meghatározása céljából. A koncepció alapján fejlesztett városban a műemléki értékeket társadalmi összefogással felkutatják, regisztrálják és védik. A településfejlesztési javaslatok nagy hányada alkalmas arra, hogy a műemléki értékek megfelelő szerephez jussanak, így a védelemnek fenntartható gazdasági bázisa legyen.

5 NYILATKOZAT

Alulírott Nemesánszky Ildikó, mint Siófok Város 2015-ben készülő Településfejlesztési Koncepciójához készített örökségvédelmi hatástanulmány készítője nyilatkozom arról, hogy a tervezett megoldás megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, továbbá, hogy az örökségvédelmi hatástanulmány épített örökség munkarésze elkészítésére jogosultsággal rendelkezem. Budapest, 2015. április 20.

Nemesánszky Ildikó s.k. TT/1 01-1641

6 MELLÉKLETEK

É 1. MELLÉKLET SIÓFOK ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNYÁHOZ: SIÓFOK MŰEMLÉKEI TÖRZSSZÁM: 4598 AZONOSÍTÓ: 8069

TÖRZSSZÁM: 4564 AZONOSÍTÓ: 8072

A 2004. évben készült örökségvédelmi hatástanulmányban:


TÖRZSSZÁM: 4598 AZONOSÍTÓ: 8069

TÖRZSSZÁM: megszűnt AZONOSÍTÓ:-



TÖRZSSZÁM:11646 AZONOSÍTÓ: 20491 EVANGÉLIKUS TEMPLOM

TÖRZSSZÁM:11646 AZONOSÍTÓ: 20828 EVANGÉLIKUS TEMPLOM MŰEMLÉKI KÖRNYEZETE

VÉDETTÉ NYILVÁNÍTÁS ÉVE: 2013.

VÉDETTÉ NYILVÁNÍTÁS ÉVE: 2013.

Siófok, Fő utca 220.

Siófok, Fő utca 216-222

HRSZ: 6545/2

HRSZ: 6545/1, 6545/3, 6547/2, 6544

kép:

Leírás:

A 70/2013. (XII. 16.) BM rendelettel kijelölt műemléki környezet

É 2. MELLÉKLET SIÓFOK ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNYÁHOZ: SIÓFOK HELYI VÉDETT ÉRTÉKEI A HELYI ÉPÍTÉSZETI TÖRTÉNETI ÉRTÉKEK VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ SIÓFOK VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2005.(IV.29.)

ÉS

ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE ALAPJÁN

A HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ TERÜLETEK (a rendelet 1. melléklete szerint) A védett terület (T/1): A Kinizsi Pál u. – Fő u. – Sió-csatorna – Balaton-part által határolt terület, valamint a Fő u. 178–186. számú ingatlanok. A területen belül egyedi védelem alatt álló értékek sorszáma: É/1, É/6, É/7, É/8, É/9, É/10, É/11, K/1, K/2 A 2004. évben készült örökségvédelmi hatástanulmányban:

A HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK (a rendelet 2. melléklete szerint) A 2004. évben készült örökségvédelmi hatástanulmányban:




Mai állapot: felújítva, a régi tartályban kávézót alakítottak ki. A 2004. évben készült örökségvédelmi hatástanulmányban:

A RENDELETBEN É/9 A 2004. évben készült örökségvédelmi hatástanulmányban:

Mai állapot: európai támogatással felújították, a Kodolányi Főiskola könyvtáraként használták, jelenlegi funkciója: települési önkormányzat vendégháza



Mai állapot: jelentősen átszínezve, lásd a 3. mellékletben A RENDELETBEN É/13 A 2004. évben készült örökségvédelmi hatástanulmányban:




Mai állapot: összeépítették egy szállodával, ennek kapcsán szépen felújították, de a közterület felől nem látható, nem látogatható A RENDELETBEN É/17 A 2004. évben készült örökségvédelmi hatástanulmányban:


mai állapot: állaga tovább romlott, a tető héjalása megrongálódott, , ami az örökségi érték pusztulásához vezethet

A RENDELETBEN É/7

A RENDELETBEN É/8

Belváros, Kálmán I. sétány 5. HRSZ: 6602/4 KÁLMÁN IMRE MÚZEUM védett: a teljes épület

Belváros, Kálmán I. st. 6. HRSZ 6603 VOLT BALATON ÉTTEREM védett: Az épület tömege, utcai homlokzata, a nagy- és kisterem belső képe

mai állapot:

1919-ben (a távolabbi épület)

Az áruház építésekor elbontották. Az új épület nem képvisel műemléki értéket. forrás: postcards hungaricana A RENDELETBEN É/12

Újhely, Vitorlás u. HRSZ: 6779 METEOROLÓGIAI ÁLLOMÁS védett: az eredeti tömegforma 2012-ben:

Korábban:

Építés éve: 1956 Tervezte: Molnár Péter Felújítás: 2006-ban, Ripszám János A megfigyelőtér kifelé dőlő üvegfala hőszigetelő üvegezést kapott, A külső tölgyfa burkolatot bükk lambériára cserélték. A tető fémlemezét is lecserélték és ezzel együtt kissé megemelték a könnyebb feljutás érdekében. képek és szöveg forrása: egykor.hu, sioport.hu

A HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ KERTEK (a rendelet 3. melléklete szerint) A 2004. évben készült örökségvédelmi hatástanulmányban:

mai állapot: gondozott park


É 3. MELLÉKLET SIÓFOK ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNYÁHOZ: SIÓFOK HELYI VÉDETT TERÜLETÉN ÁLLÓ MŰEMLÉKI ÉRTÉKEI

1. Bárdossy Villa, Mártírok útja 5., HRSZ: 2. Jókai villa (Braun Dávid villája), Batthyány 6633/1 (jelentősen átalakítva) Lajos u. 2., HRSZ: 6638

3. Braun főbérlőségi ház, Mártírok útja 2., 4. Ellinger Ede villája, Mártírok útja 4. HRSZ:6637/2 HRSZ: 6714/8

5. Dr Soós Károly villája, Batthyány L. utca 1/B, 6. Deutsch villa, Batthyány L. utca 3. HRSZ: 6714/8 HRSZ: 6714/6.

7. Dr. Velits villája, Batthyány L. utca 4. 8. Bubits ügyvéd villája, Batthyány L. utca 4/B. HRSZ: 6641. (jelentősen átépítve) HRSZ: 6643.

9. Dr. Ney József villája, Batthyány L. utca 7. 10. Say Móric villája, Batthyány tér 1. HRSZ: 6712. HRSZ: 6710.

11. Say Ferencné, Batthyány L. utca 9. 12. Dr. Báder panzió, Batthyány L. utca 10. HRSZ: 6709. HRSZ: 6646.

13. Szép Ilonka nyaraló, Batthyány L. utca 12. 14. Dorninger villa, Batthyány L. utca 16. HRSZ: 6648. HRSZ: 6650. (nem beazonosítható, hogy az eredeti-e?)

15. Vágó Pál villája, Batthyány L. utca 18. 16. Siófoki egészségház, Batthyány L. utca 17. HRSZ: 6652. HRSZ: 6697/1.

17. Batthyány L. utca 19. HRSZ: 6696.

18. Karinthy F. u. 2. HRSZ: 6695/2 Veszélyeztetett!

19. Pedagógus ház, Köztársaság utca 8. HRSZ: 20. Siklós panzió, Köztársaság utca 3. 6688. (nem beazonosítható, hogy az eredeti- HRSZ: 6742/10. e?) HELYI VÉDETT

21. Dr. Thanhoffer villa, Petőfi Sétány 4. 22. Dr. Ángyán Béla villája, Petőfi Sétány HRSZ: 6741 HRSZ: 6742/7. HELYI VÉDETT

23. Császár Jenő villája, Petőfi Sétány 6. 24. Napsugár panzió, Petőfi Sétány 8/B. HRSZ: 6742/6. HRSZ: 6742/4. (emeletráépítéssel)

25. Andrényi-Gaál villa, Petőfi Sétány 8/C. 26. Mimóza HRSZ: 6742/3. HRSZ: 6720/2.

Panzió,

Mártírok

útja

9.

27. Palace Panzió, Mártírok útja 13. HRSZ: 6722, Astoria Panzió, Mártírok útja 11. HRSZ: 6721

28. Nemes Mór Villa, Köztársaság tér 4. HRSZ: 6731.

29. 30. Hullám és Sió szállodák HRSZ: 6752 HELYI VÉDETT

31. Hajóállomás váróterme HRSZ: 6724

Eddig semmilyen módon nem dokumentált, a XX. század elején épült villák és középületek az üdülőtelepen Köztársaság u. 5. (1930-ban, szakdolgozat) HRSZ: 6742/11

Köztársaság u. Karinthy u. sarok HRSZ: 6742/9

forrás: Köztársaság u. Glatz Henrik u. sarok HRSZ: 6682

Köztársaság u. Karinthy u. sarok HRSZ: 6739

Egyedi értéket nem képviselő, illeszkedő épületek az Üdülőtelepen: Mártírok útja és Krúdy sétány között Mártírok útja és Krúdy sétány között () (Üdülőtelep) Vízi Rendészet HRSZ:6718 HRSZ:6719

Jókai park és Batthyány L. u. HRSZ: 6706

A FŐ UTCA ÉS KÖRNYÉKE HELYI VÉDETT TERÜLETÉNEK MŰEMLÉKI ÉRTÉKŰ ÉPÜLETEI Régi mozi, Kálmán Imre sétány 13. Kálmán Imre sétány 7. HRSZ: 6620 HRSZ: 6606

„Csárdás”étterem, Fő u. 105. (Kinizsi u. sarok) HRSZ: 6564

Makovecz Imre által áttervezett és Műemlék Borharapóval egy telken kiegészített 2 épület a műemlék evangélikus egybeépült épület, Fő u. 41, HRSZ: 6621 templommal szemben

álló,

Fő u. 93-95 HRSZ:6569

Helyi identitás szempontjából jelentős épületek a védett területen belül: Régi Posta Fő u. 186

Fő tér 4. HRSZ: 6595

HRSZ:6464/3 ablakok kicserélve

volt Balaton cukrászda, a 2. világháborúban megrongálódott, utána lebontott szecessziós községháza helyén

mai állapot:

mai állapot:

korábbi állapot: korábbi állapot:

forrás: postcards hungaricana forrás: postcards hungaricana

É 4. MELLÉKLET SIÓFOK ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNYÁHOZ: SIÓFOK NEM VÉDETT MŰEMLÉKI ÉRTÉKEI Nusika Lak, Fő u. 102. HRSZ:9540

Fő u. 107. (Kinizsi u. sarok) HRSZ: 4455

KILITI Reviczky kúria HRSZ: 10428/1

Hely identitásában szerepet játszó épületek (helyi védelem vizsgálandó) Kikötő irodaház HRSZ: 6812

Nemzeti Színház volt üdülője (kikötő) HRSZ: 6770

Vámház u. 7. HRSZ:9576

9576

Bajcsy Zsilinszky u. 41. és 43. Hrsz: 6387 és 6388

Ady u. 14. (Táncsics u. sarok) HRSZ: 4440

Zúgó u. 2. HRSZ: 9611

Mészöly Géza u. 1. Napsugár villa HRSZ: 4014

Lóczy Lajos u. 3. HRSZ: 3992

2 szintes nyaraló Aradi u. 5. HRSZ: 2675/1

267 5/ 1

Kiliti, Béke tér, Régi községháza HRSZ: 10180

2 szintes nyaraló Babits Mihály u.

Kiliti, Asztalos u. HRSZ:

ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

Recommend Documents