Örökségvédelmi hatástanulmány

Örökségvédelmi hatástanulmány

(Készült: a 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 12. melléklet szerinti tartalommal) 1. Vizsgálat a) történeti leírás

Nyék és Ládháza 1932-ben egyesült, ekkortól hívják a települést Nyékládházának. A múltban mindkét település életében nagy jelentősége volt a kiváló földrajzi fekvésnek, a főbb utakhoz és a vásáros helyekhez való közelség, kedvező természeti környezet, amely jó lehetőséget teremtett a szántóföldi művelésre, szőlő- és gyümölcstermesztésre, illetve állattartásra, halászatra, vadászatra. Nyék a XI-XII. században már biztosan létezett. Egyes részei birtokosuk után, vagy helyzetük, jellegük alapján megkülönböztető neveket kaptak: Kelemenesnyék, Ládháza, Felnyék, Egyházasnyék, Mezőnyék, Kisnyék; ezek közül egyedül Ládháza lett külön település.

I. Katonai felmérés

III. Katonai felmérés

II. Katonai felmérés

Ládháza első okleveles említése 1416-ból származik, feltehetően a XV. században vált külön Ládháza Nyéktől. Ládháza egytelkes nemesek faluja volt, tipikus kuriális falu, nem rendelkeztek jobbágyokkal, de földjük szabad nemesi földnek számított és 1595-ig adómentességet élveztek. Nyék döntően jobbágyfalu volt, közbirtokosság alakult ki, felosztották egymás között a földet és a jobbágyokat. Nyéken egyre nagyobb számban szereztek részbirtokot olyan középbirtokos és arisztokrata családok, akik nem helyben laktak. A szórt birtokszerkezet miatt nem alakult ki majorsági birtok.

Miskolc és a felvidéki városok közelsége, kenyérgabona-igénye, illetve a virágzó szőlőtermesztés és borkereskedelem jövevény jobbágyok befogadását tette szükségessé.

Az 1600-as évek elején az agrárkonjunktúra megszűnt, a gabonaárak pangása nem kedvezett az árutermelésnek. A népességhiány miatt nem volt elegendő munkáskéz, Ládháza pusztává változott, egy része a XVII. században Miskolc városé lett. Nyék üres falu lett, ahová zselléreket telepítettek.

A XVIII. században Ládházán indult meg először a fejlődés, mert a terület az egyre nagyobb gazdasági jelentőségű Miskolchoz kötődött. 1756-ban Ládháza a diósgyőri kamarauradalom tulajdona lett, a falu külterületén malmot építettek, a hagyományos művelési ágak mellett megjelent a dohánykultúra, majd a burgonya. Nyék újjáépítéséhez csak 1770-es évek végén kezdtek, a régi paraszti családoknak nyoma sem volt, új katolikus népesség próbált gyökeret verni. Az 1785-ös népszámláláskor Ládházán 89 házban 480 fő élt 103 családban, Nyéken 55 házban 295 fő 65 családban.

Nyékládháza Város Településrendezési Terve

A két falu társadalma különbözött, Nyéken heted-annyi nemes élt, mint Ládházán. Ládháza azonban elérte eltartó képessége határát már a XIX. század elején, míg Nyékre folyamatosan költöztek be, így visszanyerhette vezető szerepét. A két község egyesülését 1932-ben belügyminisztériumi rendelet írta elő. A városi rangot 2003. július 1-én kapta meg Nyékládháza. b) természet, táj, tájhasználati, településhálózati és településszerkezeti összefüggések, tájtörténet

A topográfiai (1981. évi állapot) és légi felvétel (2015. évi állapot) összevetése mutatja az utóbbi évtizedekben bekövetkezett tájhasználati vállalkozásokat. Nőtt a bányászati tevékenység során keletkező vízfelület nagysága a belterülettől keletre, és a meglévő bányatelkeken történő kitermeléssel, új bányatelek fektetéssel (Nyékládháza VII. kavics; 2015. október) további vízfelület növekedés prognosztizálható. Nőtt a beépített területek mértéke, a lakóterületek a 35. sz. út nyomvonalától délre is megjelentek, továbbá a domboldalon is megjelentek a sűrűbb beépítések; de a tavak környezetében is számos üdülő létesült. Az egykori szőlők és zártkerti területek jellemzően elhanyagoltak. A belterülettől délre lévő mezőgazdasági területek mozaikossága még megtalálható.

c) településkép és utcaképek

A településkép kertvárosias jellegű, laza beépítéssel.

Lehel vezér utca

Béke utca

Szabadság tér

Radnóti utca

2


Ifjúság utca

Zrínyi utca

Kölcsey utca

Nagy László utca

Kossuth utca I.

Kossuth utca II.

A város területén általában, de különösen a Kossuth Lajos utca felett szembetűnő a légkábelek kusza hálózata, amely pókháló-szerűen szövi be a közterületeket. d) településszerkezet és területhasználat

A város településszerkezetét a nyomvonalas létesítmények határozzák meg: 3. sz. fkl. út, 35. sz. fkl. út, Ónodi út, állomáshoz vezető út. A 80. sz. vasúti fővonal kettévágja a települést Nyék és Ládháza településrészekre. A területhasználat: − Lakóterület − kertvárosias (Lke) − Vegyes terület − településközpont (Vt) − Gazdasági terület − kereskedelmi (Gksz) − ipari (Gip) − Üdülőterület − üdülőházas (Üü) − hétvégi házas (Üh) − Különleges beépítésre szánt terület − temető (K/T) − sportterület (K/Sp) − megújuló energiaforrás hasznosítás céljára szolgáló terület (K/En) − mezőgazdasági üzemi (K/Mü) − bánya (K/B) − egyéb - szabadidőközpont (K/Szk) − egyéb - idegenforgalmi (K/Id) − egyéb - pince (K/p)

3


−

Közlekedési terület közúti (KÖu) kötöttpályás (KÖk) Zöldterület − közkert (Zk) Erdőterület − védelmi (Ev) − gazdasági (Eg) − közjóléti (Ek) Mezőgazdasági terület − kertes (Mk) − általános (Má) Vízgazdálkodási terület − folyóvíz medre és parti sávja (Vf) − állóvíz medre és parti sávja (Vá) Különleges beépítésre nem szánt terület − bánya (Kb/b) − kegyeleti park (Kb/t) − −

− −

−

−

−

e) településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok

Nyékládháza elsősorban lakófunkcióval rendelkező település, ahol a „kertes házas” beépítések terjedtek el. A hatályos szabályozási terv falusias, illetve kertvárosias típust különböztetett meg, elsősorban a telek nagysága, illetve a használat (lakó funkció mellett haszonállat-tartás lehetősége, zöldséges kiskert) alapján. A kialakult állapotokat és az elmúlt évek trendjeit figyelembe véve az új terv a lakóterületeket kertvárosias típusba sorolja, azonban a sajátos előírások a fekvéstől (frekventált, peremterület) függően specifikusak. A település karakterét az alábbi néhány fotó mutatja be:

Szent István u.

Rákóczi u.

Kossuth u.

Táncsics u.

Hejő u.

Árpád u. 4


A lakóterületeken átlagosan 600-800 m2-es telkek alakultak ki, a hatályos szabályozási terv a kialakítható legkisebb telekterületet 700-900 m2-ben állapította meg. Az üdülőterületek esetében a telekosztások jellemzően 300 m2 körül mozognak, a hatályos szabályozás 400-600 m2-ben állapította meg a kialakítható legkisebb telekterületet. A városban a beépítési mód jellemzően oldalhatáron álló; néhány esetben szabadonálló, és kis számban található ikres beépítés is. A lakó- és üdülőterületek többségénél van előkert (~1-6 m). A lakóépületek többsége fölszintes, földszint + emeletes, vagy tetőtér-beépítéses. Kisvárosias jellegű, sűrűbb és felfelé terjeszkedő épületek nem jelentek meg Nyékládházán. A lakóépületek telkeit jellemzően „díszkertként” használja a lakosság, a zöldségtermesztés és haszonállattartása kevésbé jellemző. A város sajátossága a jelentős méreteket öltő zártkert, ahol már csak részben folyik „kertes gazdálkodás”. A domboldalon számos „nadrágszíj” parcella (~5 m széles; ~350 m hosszú) lett kialakítva, melyek használata részben megváltozott az elmúlt években. Sok a gondozatlan telek, a „szerszám-tárolók” funkciója helyenként megváltozott (lakás funkció a helyi szabályozás ellenére). Az ún. Pingyom részben lakóterületekre jellemző telekosztások (~700-800 m2-es telkek) és beépítések valósultak meg, annak ellenére, hogy a szabályozás beépítésre nem szánt kertes mezőgazdasági területként határozta meg a területhasználatot. f) védettségek: régészeti és műemléki egyedi és területi, világörökségi

Nyékládháza igazgatási területén nyilvántartott régészeti lelőhelyek (Forrás: Forster): név védelem Hrsz. Pap-dűlő 1. szakmai 058/3, 058/2, 059, 058/8, 058/9, 058/4, 058/10, 058/7, 0109 II. sz. kavicsbánya szakmai 066/267 III. sz. kavicsbánya szakmai 099, 085/4 Ónodi u. 17. szakmai 978, 1743, 992, 994, 997 Vasútállomás szakmai 911, 910, 909/2, 909/1, 908, 912, 901, 913, 900, 892/4, 747, 748, 745, 739, 735, 737, 738, 740, 732, 733, 736, 734, 892/3 Szepessy-kert kiemelten 331, 330, 329, 328, 326, 325, 324, 323, 322, 321, 320, 319, 318, 317/2, védett 316/4, 316/3, 316/1, 313 István-tó szakmai 4096, 1762/2, 4288, 4226, 4219, 4247, 4323, 4322, 4320, 4321, 4319, 4248, 4309, 4308, 4317, 4315, 4314, 4313, 4311, 4310, 4316, 4306, 4302, 4301, 4312, 4262, 4265, 4266, 4269, 4270, 4252, 4251, 4275, 4268, 4267, 4279, 4278, 4277, 4274, 4271, 4272, 4273, 4264, 4276, 4225, 4227, 4228, 4249, 4258, 4257, 066/267, 4250, 4255, 4256, 4259, 4253, 4254, 4260, 4261, 4263, 4229, 4230, 4231, 4232, 4224, 4223, 4222, 4221, 4220, 4307, 4289, 4296, 4304, 4305, 4303, 4300, 4280, 4284, 4285, 4297, 4286, 4294, 4295, 4298, 4299, 4292, 4293, 4281, 4290, 4291, 4287, 4283, 4282, 4352/133, 4352/105, 4352/106, 4352/109, 4352/110, 4352/132, 4352/111, 4352/107, 4352/108, 4352/131, 4352/130, 14370, 14372, 14438, 14379, 14368, 14369, 14374, 14373, 14371, 14376, 14377, 14401, 14375, 14378, 14400, 14405, 14406, 14404, 14403, 14402 Rákóczi u. 48. szakmai 1384, 1225, 1221, 1219, 1220, 1217, 1218, 1388, 1387, 1386 Törekvés Tsz ka- szakmai 4352/37, 4352/49, 4352/66, 4352/98, 4352/67, 4352/70, 4352/92, vicsbánya 4352/93, 4352/94, 4352/95, 4352/48, 4352/97, 4352/96, 051/3, 054/1, 050/2, 050/3, 055, 076, 057/6, 057/5, 066/267, 057/11, 057/8, 057/13, 057/14, 057/15, 056/1, 057/12 Papok telke szakmai 0131, 0130, 0129/5, 015/1, 013/5, 013/4, 013/3, 013/6, 012/2, 011/8 Nyék szakmai 113, 115/2, 109, 110, 108, 107, 111, 104, 128/5, 112, 117/8, 106, 105, 2307/4, 2308/1, 2308/2, 2307/3, 2307/1, 2307/2, 2284/1, 2278, 2284/2, 2050, 2284/3, 2303, 2304, 2048, 131/3, 132/3, 134/3, 133/3, 135/2, 117/7, 102/3, 115/1, 103, 102/5, 114, 101/5, 101/4, 101/2, 102/4, 101/3, 102/2, 117/4, 117/1, 117/3, 118, 2310/1, 2311, 2312 Pap-telke szakmai 0234/6, 05/8, 0234/7, 0234/9 Béta szakmai 0237 Gombos-rét 1. szakmai 053/130, 053/17, 053/16, 053/15, 053/22, 053/18, 053/21, 053/20, 5


Gombos- rét 2.

Paptelke Pusztatemplom Hejő-csatorna - III. kavicsbánya köze Közép-országútra járó dűlő, Észak Hejő-melletti dűlő (Almáskert) Déta dél Miskolci rét I. Gombos-rét Észak Csurgó rét

szakmai szakmai szakmai

053/19, 053/23, 053/24, 1000, 1739, 979, 1740/4, 1740/3, 1740/5, 1001, 033/11, 053/25, 1740/1, 1740/2 053/9, 033/10, 053/130, 053/14, 053/15, 053/10, 053/12, 053/29, 053/30, 053/11, 053/8, 053/31, 053/28 015/1 102/4 062/2, 062/5, 099, 085/4

szakmai

099, 0109, 059, 058/2

szakmai

szakmai szakmai szakmai szakmai szakmai

0114/6, 0114/5, 0114/7, 0114/4

020/4 021, 022/4, 020/1, 022/5, 022/7, 022/6, 019/2, 022/3, 020/3 019/2, 033/16, 033/8, 033/7 033/12

A mellékelt ábra a regisztrált régészeti lelőhelyek elhelyezkedését mutatja a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ adatszolgáltatása alapján. A régészeti lelőhelyekre vonatkozóan magasabb szintű előírások az irányadók.

A város nyilvántartott műemléki-együttese a Forster Központ közhiteles adatszolgáltatása szerint: név védelem helyrajzi szám v. Szepessy kúria Műemlék 725/2, 725/4 v. Szepessy kúria ex-lege műem- Műemléki környezet 369/46, 397, 398, 494, 698, 699, 727, 725/3 léki környezete Szepessy kúria

A város igazgatási területét nem érinti világörökségi és világörökségi várományos terület. g) az örökségi értékek elemzése

Szepessy kúria: a kastély 1790-1801 között épült barokk stílusjegyekkel, tulajdonosa a település módosabb birtokosai közé tartozó Szepessy család. A kastély építése a korabeli jegyzőkönyvek szerint egy időben folyha-

6


tott a református templom építésével, Klir Vencel miskolci építőmester irányításával. A copf-stílusú ablakrácsokkal kivitelezett, manzárdtetős kastély földszinti helyiségei teknőboltozatosak. A kastélyt övező kertben a régészeti kutatások hun és avar sírokat tártak fel. Az egykori kastélykertet pihenőparkká alakították. A kastélykertben ma is látható egy hatalmas japán akácfa. Szepessy Aranka, a kastély egykori tulajdonosa a vármegyei főügyész felesége volt. Szepessy Aranka, férje halálát követően, a kastély államosítása után is benn lakhatott a kastélyban, egy helyiség a rendelkezésére állt egészen a haláláig. A kastélyhoz tartozó egykori szántó területén gazdálkodást folytattak. A kastély államosításakor az épület a helyi tanács tulajdonába került, ekkor több funkciót is kapott. A felső szinten napközi volt és iroda, melyek később kikerültek az épületből és a szint kettéosztásával két tanácsi szolgálati lakás került kialakításra. Később az alsó szintre idősek otthona költözött. Az egykori kastély alsószintjén találhattuk a konyhát, az ebédlőt és a kapcsolódó kiszolgáló helyiségeket. A felső szintre vezető falépcsőn keresztül lehetett eljutni, itt helyezkedett el a nappali, egy kártyaszoba és különböző lakóterek. A falakat egykor freskók díszítették. A freskók különböző vezéreket ábrázolhattak. A falfestések nyomai még ma is láthatóak a lépcsőház boltíves részén, az épületben a korabeli falképeket konzerválták. A fűtést a kályhafülkékbe helyezett szemes majolika cserépkályha biztosította egykor, melyeknek a 60-as évek folyamán nyoma veszett. A kastélyt a helyi önkormányzat pályázati úton felújítatta. Az épület jelenleg szociális és kulturális funkciókat tölt be. Az általános állagmegóvás mellett a felújítás során kicserélték a nyílászárókat, felújították a copfstílusú ablakrácsokat és két ablakon sikerült megtartani az eredeti homokkő keretet is. {forrás: kastelyutak.hu} h) területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében A Szepessy kúria jelenleg – a Vasút utcai önkormányzati hivatal felújításának időszakában – önkormányzati hivatalként funkcionál. Az épület adottságai (mérete, helyiség-elrendezése) kevésbé alkalmasak városházaként történő hasznosításra. Az épület fenntartásához fontos, hogy az épülethez méltó funkcióval legyen megtöltve.

A városban az alábbi helyi védett értékek találhatók:

Katolikus templom Szent István u. 60. (102/2 hrsz.)

Református templom Munkácsy Mihály utca 7. (1353 hrsz.)

Posta Kossuth u. 67. (403/3 hrsz.)

7


Városháza Vasút u. 16. (738 hrsz.)

Hősök emlékműve Petőfi-Kossuth utcák kereszteződése (269 hrsz.)

Emlékművek Szabadság tér (1351/1 hrsz.)

2. Változtatási szándékok a) településhálózati és tájhasználati változás

A meglévő településhálózatban változás nem tervezett. A tájhasználatot tekintve – a város geomorfológiai adottságai miatt – a bányatelkek térnyerése emelhető ki; a kavicsbányászattal fedett területek jelentős térmértéket öltenek, és 2015-ben újabb bányatelek került lefektetésre (Nyékládháza VII. kavics), melynek kitermelése várhatóan 2016-ban kezdődik, vagyis újabb vízfelület keletkezése prognosztizálható a 3. sz. főút és a 35. sz. főút közötti területen, az „Új-tavak”-tól nyugatra. A lakóterületek bővítése tervezett a meglévő lakóterületektől északi és déli irányban, a megkezdett utcák folytatásaként; továbbá a nyugati domboldalon megkezdett utcák lezárása a cél.

A meglévő gazdasági területek bővítésére is igény merült fel, a fejlesztések mezőgazdasági művelésben lévő földrészleteket érintenek. A területhasználat-váltások során a regisztrált régészeti lelőhelyek figyelembe lettek véve. b) településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás

A településszerkezetet meghatározó közlekedési nyomvonalakban változás tervezett, a 80. sz. vasúti fővonalra vonatkozó magasabb szintű tervek átvezetése értelmében a város déli részén nyomvonal-korrekció, az északi részen a vasúti terület bővítése (szélesítése) tervezett. A vasút és közút kereszteződések tekintetében kettő külön szintű csomópont kialakítása tervezett, melyek nemcsak a közlekedés-biztonságot szolgálják, de a javasolt nyomvonal a várost érintő közlekedési forgalom elterelését, a település mentesítését, így az épített értékeket veszélyeztető terhelések mérséklését is szolgálják. A város-fejlődés következtében a beépítettség mértékének növekedése prognosztizálható, elsősorban horizontálisan, a vertikális terjeszkedés kevésbé jellemző Nyékládházára. c) infrastrukturális változás

A közlekedési hálózatban – a korábban leírtak szerint – számos változás tervezett, úgy mint a 80. sz. vasúti fővonal korrekciója, külön szintű csomópontok kialakítása, az Ónodi út nyomvonalának korrekciója. A közműhálózatok esetében az új beépítésre szánt területek ellátása biztosítandó a meglévő közműhálózatok bővítésével, fejlesztésével, továbbá a légvezetékek kusza halmazának ütemezett földkábelekre történő cseréje tervezett. 8


d) népesség, életmód, társadalom, kultúra változása A város lakossága a vizsgált időszakon belül 2010ben érte el maximumát, akkor 5151 fő állandó lakos volt. A korcsoportos összetétel nemek szerinti változásait az alábbi ábrák összegzik. A bázisévhez képest csökkent a gyermekek, fiatalok száma, míg az idősek száma növekedett. A nemek arányát tekintve összességében női többlet van, a fiatalok körében még a férfiak vannak többségben, de a kor előrehaladtával megfordul az arány. 2013-ban a teljes népességet tekintve 1000 fő férfira 1106 nő jutott.

A házasságkötések száma csökkent, az utóbbi években a válások száma is csökkenő tendenciát mutat. A csecsemőhalálozás gyakorlatilag megszűnt a városban.

A helyi városi életre nagy hatással van, hogy a magasabb szintű oktatásért (középfok, felsőfok) és kulturális szolgáltatásokért (mozi, színház, koncert, szórakozóhely) a diákok; a munkalehetőség miatt a munkaképes korúak; specifikus szakorvosi szolgáltatásokért az idősek; a kereskedelmi és szolgáltatási kínálat miatt a lakosság jelentős része „eljár” a településről. A városban vannak kulturális, sportolási célú egyesületek, melyek részben kielégítik a sportolási igényeket. Szélesebb spektrumú sportolási lehetőség (pl. vízilabda, jégkorcsolya, jégkorong, küzdősportok stb.) Miskolcon biztosított. A városban római katolikus és református templom biztosít teret a hitéletre. 3. Hatáselemzés a) történeti településszerkezetet érintő következmények

A település szerkezetét meghatározó nyomvonalas elemek egyfelől támogatják a városfejlődést, másfelől viszont a városon áthaladó gépjárműforgalom jelentős terhelést okoz úgy a környezetre (légszennyezés, zaj), mint az épített értékekre (rezgésterhelés). A forgalmi rend megváltoztatása, külön szintű csomópont kialakítása biztosíthatja a jó közlekedési kapcsolatok megtartása mellett csökkenjen a terhelés. A bányaterületek térnyerése jelentősen korlátozza a város területhasználatát, a lefektetett bányatelkek már elérték a termőföldvédelmi törvényben megszabott felső küszöböt. [2007. évi CXXIX. törvény 15/B.§ (4) termőföld végleges más célú hasznosítása cél-kitermelőhely létesítése céljából nem engedélyezhető, ha a külterületi földrészletek összterületének 25%-át meghaladja az ilyen célból már igénybevett és felhasználni engedélyezett, de még igénybe nem vett termőföldek együttes területe.] A város igazgatási területének jelentős részét fedi vízfelület, azonban a bányatelek-fedettség miatt ezek kivett területként vannak nyilvántartva, kezelésük és környezethasználatuk nem rendezett. b) természeti, táji hatások

A város nyugati felén tájképvédelmet élvez a domboldali zártkertes terület; ide a terv jellemzően kertes mezőgazdasági területhasználatot irányoz elő. A kavicsbányászat következtében kialakult vízfelületek környezetében üdülőterületek alakultak ki, ezek sportolási és szabadidő aktív eltöltését biztosító területhasználattal történő kiegészítése nem veszélyeztet épített értékeket. c) a településkép feltárulásának változásai

A kertvárosias jellegű beépítésekben releváns mértékű változás nem tervezett. A kertvárosias szabályozással szembeni elvárás, hogy minőségi zöldfelületek alakuljanak ki úgy magánterületen, mint a közterüle9


teken, ezzel biztosítva szebb környezetet az épített értékeknek. A „városközpontban” hosszabb távon intenzívebb beépítés és a lakófunkció kijjebb szorítása valósulhat meg, amely nem befolyásolja hátrányosan a meglévő épített értékeket. A kavicsbányászat nagyban befolyásolja a település keleti felének megjelenését, illetve területhasználatát. A jelenlegi szabályozások (magasabb szintű előírások) kevés mozgásteret adnak az önkormányzat kezébe a bányászati tevékenység megjelenésére vonatkozóan. A kavicsbányászat során keletkező vízfelületek környezetében jelentős számú, sűrűn beépített üdülőterület alakult ki vegyes műszaki-minőségi kivitelben.

üdülőterület a bányató körül

művelés alatt álló kavicsbánya (35. sz. út mentén)

A városi templomokat (Szűz Mária Szeplőtelen Szíve templom, Nyékládháza-Ládházi református templom, Nyékládháza-Mezőnyéki református templom) lakóingatlanok veszik körbe, a meghatározó szerepkörű „teresedés”, jelentősebb méretű közterületi kapcsolat hiányzik. A nyéki oldalon kialakult temető és az azt körülölelő zöldfelület a domborzati adottságok következtében látható a 3. sz. fkl. útról. Ref. templom

35. sz. fkl. út 3. sz. fkl. út

3. sz. fkl. út

temető

R.k. templom

Templom és környezete

Nyéki temető és környezete

d) régészeti emlékek, műemléki értékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei

A településen jelentős számú regisztrált régészeti lelőhely található, ezek egy része már beépített területet érint, de a bányatelek fektetések során is nyilvántartásba vettel lelet-előfordulásokat. A Nyék – Kavicsbánya III. területén (Debreceni tó mellett) csontokat és cserepeket találtak, a leletmentés során megállapították, hogy egy szakálháti település és egy császárkori germán temető nyomaira bukkantak

Kiemelt védelmet élvez a Szepessy-kert, ahol avar kori temető nyomait találták meg. A lelőhely a Szent Imre utcai református templom környezetében meglévő lakóterületeket érint. Az új terv a lelőhelyet nem veszélyezteti, új beépítésre szánt terület, illetve új nyomvonala létesítmény nem került kijelölésre. A szakmai jellegű régészeti védelmet élvező lelőhelyek több bányatelket érintenek, azok védelmére vonatkozó előírásokat magasabb szintű előírások rögzítik.

A nyomvonalas létesítmények mentén is találhatóak régészeti elemek, a 80. sz. vasúti fővonal nyomvonalkorrekciója során egy nagyobb kiterjedésű, egykori avar kori lelőhely is érintett lehet; a beruházás jellege (nagyberuházás) miatt magasabb szintű előírások rögzítik a teendőket. Az ún. Almás-kert területén Árpád-kori telep nyomait találták meg 2009-ben, a terület-együttes intenzív mezőgazdasági hasznosítása tervezett.

10


e) történeti térbeli rendszerek alakulása

A várost kettévágó vasúti fővonal nyomvonalának korrigálását követően is fennmarad a Nyék és Ládháza településrész. A tervezett külön szintű csomópont és forgalmi-rend változás az átmenő forgalomtól való mentesítést, közvetetten az épített értékeket veszélyeztető terhelés csökkentését szolgálja. f) műemléki jelentőségű területek, műemléki környezetek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében

A város egyetlen regisztrált műemléki környezete a Szepessy-kúria körüli terület. A kúria környezetben található a művelődési ház és könyvtár, az általános iskola is. A kúria környezetében több telekalakítás és beépítések is történtek. A kúria környezetének zöldfelületi ellátottságának fejlesztése javasolt. vasúti fővonal

önkormányzati hivatal

általános iskola kúria

g) műemlékek megújulásának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei

A város egyetlen műemléke a közelmúltban lett felújítva, ideiglenesen (a Vasút utcai épület felújításának időszakáig) önkormányzati hivatalként történő hasznosítása a fenntarthatóságot nem veszélyezteti. Az épület hosszú távú fenntartása az épület értékeit figyelembe vevő funkcióval való megtöltés biztosíthatja. h) településkarakter változásának hatásai

Az új terv készítése a város karakterében releváns mértékű változást nem irányoz elő. A beavatkozások az élhetőséget (infrastrukturális fejlesztések, forgalmi-rend változás), illetve a közösség számára elfogadható igények (munkahelyteremtő beruházás alapjainak megteremtése gazdasági területhasználat-fejlesztéssel; idősek otthona bővítse; lakóterület-fejlesztés stb.) kielégítését szolgálják.

i) környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései −

Meteorológiai hatások − Hóteher, amely időszakos, függőleges felületen megoszló teher. A hóteher következtében jelentős károk képződhetnek a tetőszerkezeten. A felhalmozódott hótömeg eljegesedéshez is vezethet, amely aszimmetrikus terhet jelent, hiszen a szél felöli oldalon erősebb. − Szélteher: a légáramlás mechanikai hatással bír. Az állandó szélteher mellett lökésszerűen dinamikus hatások is érhetik a szerkezetet, ezek hatása a szélirányra merőleges. 11


− − −

−

−

−

Hőmérsékletváltozás: a külső és belső hőmérséklet különbségeitől, illetve az épület szellőzésétől és szigetelésétől függően az épület falazatában károk keletkezhetnek (penészedés). Savas eső, melynek forrásai a környező területek ipari tevékenységei, a háztartások fűtési szezonjában elégetett tüzelő, illetve közlekedési eszközök kibocsátása. Az ipari tevékenységek során keletkező légszennyezés - amely a savas esők kialakulásához vezet mértéke a szigorodó környezetvédelmi szabályok miatt csökkenő tendenciát mutat, de így is jelentős.

Földmozgás A földmozgások gyakorisága és intenzitása kevésbé jelent veszélyt Nyékládházán, a legtöbb építmény szerkezetében ez nincs méretezve, a talajmozgásokból esetenként többletteher léphet fel. A tektonikus földrengéseket azok a mozgások okozzák, amelyeket belső egyensúlyzavarodások következtében a szilárd földkéreg végez. A rázkódások a laza tömegeket csúszó mozgásokra indíthatják, ezáltal omlások keletkezhetnek. A rétegzavarodások természetbeni felismerése a talajtakarók miatt többnyire szabadon nem követhető. Vízkár A Hejő potenciális veszélyforrásként jelenhet meg, vízszint-emelkedés következtében bővítheti a talajvizet. A talajvíz többnyire szénsavas mészben és magnéziumban gazdag (kemény), továbbá többnyire oldott állapotban barnasavat és mangánt is tartalmaz, melyek elszínezést okoznak, illetve kilúgozzák a humuszréteget. A magas talajvízállás ködképződést is okoz. A nyomás alatt lévő víz megtámadhatja a falakat (a víz alulról felfelé irányított eróziót fejt ki). A vízrendezés felülvizsgálatának elmaradása és a változó időjárás figyelmen kívül hagyása problémákat eredményezhet. Forgalomból eredő kibocsátások − A tehergépjárművek okozta rezgésterhelés kedvezőtlen hatással van az épületekre, építményekre, repedéseket, szerkezeti károkat eredményezhet hosszú távon a határértéket túllépő terhelés. − A porterhelés hosszú távon károsíthatja az épületek homlokzatait, a lerakódások településképi szempontból kedvezőtlenül hatnak.

j) folyamatok iránya, visszafordíthatósága

A város a hosszú távú koncepciójában az élhetőséget és minőségi lakóhelyet is célként határozta meg, a különböző rendezések, beavatkozások ezek figyelembe vételével kerültek meghatározásra. A város épített értékei jó állapotúnak mondhatóak, a közösségi célokat szolgáló létesítmények (iskola, óvoda, önkormányzati hivatal, művelődési ház stb.) karbantartása, felújítása, fejlesztése láthatóan fontos Nyékládházának. Az átmenő tehergépjármű forgalom visszaszorítása kedvezően befolyásolhatja az épített értékek fenntartását. k) kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei

A város területén lévő épített értékekben bekövetkezett káresemények között kiemelhető a 2004. júniusi jégverés, amely Nyékládházán és a környékbeli településeken (Mályi, Kistokja, Emőd, Miskolc) okozott tetemes összegű kárt úgy az önkormányzati, mint a magántulajdonokban. A kárenyhítés akkor vis major alapból, illetve biztosítási szerződések alapján történt. Az elmúlt években is történtek kisebb jégkár-események a térségben; a jég okozta károk ellentételezése érdekében átgondolandók az épületbiztosítások. A térségben az ár- és belvíz miatt is számos káresemény történt, a 2010. évi emlékezetes (Hejő-patak az Ónodi úton átfolyt, elöntötte a szántóföldet, veszélyeztette az üdülőterületet), a térségben jelentős károkat okozó helyzet elkerülés érdekében Nyékládháza, Mályi, Kistokaj és Hejőkeresztúr 2012-ben pályázati forrás igénybevételével a Hejő-patak mederrendezését valósította meg. l) a műemléki értékek tekintetében SWOT-analízis

A Szirmay-kúria − előnye: városközpontban található, felújított, jó műszaki állapotú − hátránya: az eredeti telekméret nagyon lecsökkent és beépült a környezet − lehetősége: telekhez tartozó zöldfelület fejlesztése, „díszpark” kialakítása, turista-forgalomba való aktívabb bevonás és népszerűsítés 12


−

veszélyezteti: a térségben számos, jobb állapotú és ismertebb kúria, kastély található; külső forrásbevonás elmaradása ellehetetleníti a fenntartást

4. Közérthető, egyértelmű elbírálásra alkalmas összefoglaló

A város területén egyetlen műemléki elem és a hozzá tartozó környezet élvez védettséget; a közelmúltban felújított Szepessy-kúria fenntartása, környezetének rendezése hosszú távú célja a városvezetésnek. A fejlesztési szándékok nem irányoznak elő olyan változtatásokat, melyek negatívan befolyásolnák az épület és környezetének fenntarthatóságát.

A város igazgatási területén jelentős számú regisztrált régészeti lelőhely található. Jelen terv nem irányoz elő olyan változtatási szándékot, amely veszélyeztetné a meglévő régészeti területeket. A magasabb szintű előírások biztosítják a régészeti értékek feltárását, védelmét (elsősorban a bányatelekkel fedett területeken).

13

Örökségvédelmi hatástanulmány

Recommend Documents