Örökségvédelmi hatástanulmány

Örökségvédelmi hatástanulmány

JÁNOSSOMORJA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

Megbízó Jánossomorja Város Önkormányzata Lőrincz György Polgármester 9241 Jánossomorja, Szabadság u. 39. Tel.: 06-96-565-240 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083 Solymár, Bimbó u. 20. Tel.: 1-439-0491, 20-9138-575, 70-938-3224

Településrendezés, építészet:

Ferik Tünde - okl. építészmérnök, vezető településrendező tervező TT/1 13-1259

Kéthelyi Márton – okl. tájépítészmérnök Gólya Szilvia – okl. tájépítészmérnök Régészet:

Belényesy Károly - régész, örökségvédelmi szakértő (15-016)

Fotók:

Kéthelyi Márton Pósfai Máté

2016. július VZM 1300/15

janossomorja_oroks_egyezt_160715

JÁNOSSOMORJA 2 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ......................................................................................................................................................... 4 ELŐZMÉNYEK, A MEGBÍZÁS ISMERTETÉSE ...................................................................................................................... 4 A TERVEZÉSI FOLYAMAT ............................................................................................................................................ 4 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TARTALMA ............................................................................................................ 5 Jánossomorja jövőképe...................................................................................................................................5 Jövőképet meghatározó célok ........................................................................................................................6 Átfogó és tematikus célok ..............................................................................................................................7 Horizontális célok............................................................................................................................................1 ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELME ......................................................................................................................... 2 1. ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK VIZSGÁLATA ............................................................................ 3 1.1. TÖRTÉNETI LEÍRÁS ÉS A VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEN MŰEMLÉKI ÉRTÉKEK FELMÉRÉSE, TELEPÜLÉSI ÉRTÉKLELTÁR (SZEMREVÉTELEZÉSSEL)............................................................................................................................................. 3 1.1.1. Történeti leírás ......................................................................................................................................3 1.1.2. Műemléki értékek felmérése a változással érintett területen, települési értékleltár (szemrevételezéssel) .......................................................................................................................................4 1.2. TERMÉSZET, TÁJ, TÁJHASZNÁLATI, TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÉS TELEPÜLÉSSZERKEZETI ÖSSZEFÜGGÉSEK, TÁJTÖRTÉNET ................. 6 1.2.1. Településhálózati és településszerkezeti összefüggések, tájtörténet a katonai felmérések tükrében .6 1.2.2. Természet, táj, tájhasználat ...............................................................................................................12 1.3. TELEPÜLÉSSZERKEZET ÉS TERÜLETHASZNÁLAT ....................................................................................................... 15 1.3.1. Településszerkezet ..............................................................................................................................15 1.3.2. Belterületi területhasználat vizsgálat .................................................................................................16 1.4. TELEPÜLÉSKARAKTER, TELEPÜLÉSKÉP: TELEKSZERKEZET, BEÉPÍTÉSI MÓD ÉS ÉPÜLETTÍPUSOK, UTCAKÉPEK ........................... 18 1.4.1. Településkarakter ...............................................................................................................................18 1.5. MŰEMLÉKI EGYEDI ÉS TERÜLETI, VILÁGÖRÖKSÉGI VÉDETTSÉGEK ........................................................................ 19 1.6. AZ ÖRÖKSÉGI ÉRTÉKEK ELEMZÉSE................................................................................................................ 20 1.7. TERÜLETHASZNÁLAT ÉS TERÜLETI ÁLLAPOT A KULTURÁLIS,AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG ÖSSZEFÜGGÉSRENDSZERÉBEN ............ 21 2. VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK ....................................................................................................................... 22 2.1. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÉS TÁJHASZNÁLATI VÁLTOZÁS ................................................................................................ 22 2.2. TELEPÜLÉSSZERKEZETI, TERÜLETHASZNÁLATI ÉS BEÉPÍTETTSÉGI VÁLTOZÁS ................................................................... 22 2.3. INFRASTRUKTURÁLIS VÁLTOZÁS.......................................................................................................................... 23 2.4. NÉPESSÉG, ÉLETMÓD, TÁRSADALOM, KULTÚRA VÁLTOZÁSA ..................................................................................... 25 2.5. VÉDETT ÉRTÉKEK ÉS AZ ÉRTÉKLELTÁRBAN SZEREPELTETETT LÉTESÍTMÉNYEK MEGJELENÉSÉT ÉRINTŐ BEAVATKOZÁSOK MEGNEVEZÉSE ÉS RÖVID ISMERTETÉSE ....................................................................................................................... 25 3. HATÁSELEMZÉS .......................................................................................................................................... 26 3.1. TÖRTÉNETI TELEPÜLÉSSZERKEZETET ÉRINTŐ KÖVETKEZMÉNYEK, TÖRTÉNETI TÉRBELI RENDSZEREK ALAKULÁSA .................... 26 3.2. TERMÉSZETI, TÁJI HATÁSOK............................................................................................................................... 28 3.3. A TELEPÜLÉSKÉP FELTÁRULÁSÁNAK VÁLTOZÁSAI .................................................................................................... 29 3.4. MŰEMLÉKI JELENTŐSÉGŰ TERÜLETEK, MŰEMLÉKI KÖRNYEZETEK, MŰEMLÉKEK ESZMEI, HASZNÁLATI ÉS ESZTÉTIKAI JELENTŐSÉGÉNEK ALAKULÁSA A TÁJBAN, TELEPÜLÉSSZERKEZETBEN, ÉPÍTETT KÖRNYEZETBEN, A TELEPÜLÉS ÉLETÉBEN.................. 29 3.5. MŰEMLÉKEK MEGÚJULÁSÁNAK ÉS FENNTARTHATÓSÁGÁNAK GAZDASÁGI ESÉLYEI......................................................... 29 3.6. TELEPÜLÉSKARAKTER VÁLTOZÁSÁNAK HATÁSAI ..................................................................................................... 29 3.7. KÖRNYEZETI TERHELÉSEK ÉS AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG MŰSZAKI ÁLLAPOTÁNAK ÖSSZEFÜGGÉSEI ............................................ 30 3.8. FOLYAMATOK IRÁNYA, VISSZAFORDÍTHATÓSÁGA, KÁRENYHÍTÉS LEHETŐSÉGE, KÖLTSÉGE, ILLETVE ELLENTÉTELEZÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI ........................................................................................................................................................ 31 3.9. A MŰEMLÉKI ÉRTÉKEK TEKINTETÉBEN SWOT-ANALÍZIS (KOCKÁZATELEMZÉS) .............................................................. 31 4. ÖSSZEFOGLALÓ .......................................................................................................................................... 32 5. NYILATKOZAT ............................................................................................................................................. 33 6. TELEPÜLÉSI ÉRTÉKLELTÁR ........................................................................................................................... 34 VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2016. www.vzm.hu

JÁNOSSOMORJA 3 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 7. ÉRTÉKVÉDELMI TERV .................................................................................................................................. 34 RÉGÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELME ........................................................................................................................ 37 8. RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉG, ÉRTÉKEK VIZSGÁLATA .............................................................................................. 38 8.1. AZ ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI MUNKARÉSZÉNEK TÁRGYA .......................................................... 38 8.2. JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET.................................................................................................................................. 38 8.3. TÖRTÉNETI LEÍRÁS ÉS A VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLET RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉGÉNEK FELMÉRÉSE ...................................... 41 8.4. VÉDETTSÉGEK: RÉGÉSZETI ÉRTÉKEK ..................................................................................................................... 43 8.5. TERÜLETHASZNÁLAT ÉS TERÜLETI ÁLLAPOT A KULTURÁLIS, A RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉG ÖSSZEFÜGGÉSRENDSZERÉBEN ................. 50 8.6. HATÁSELEMZÉS: RÉGÉSZETI EMLÉKEK FELTÁRHATÓSÁGÁNAK, MEGMARADÁSÁNAK, BEMUTATHATÓSÁGÁNAK VAGY PUSZTULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI ................................................................................................................................. 50 8.7. RÉGÉSZETI ÉRTÉKEKKEL KAPCSOLATOS ÖSSZEFOGLALÓ ............................................................................................ 52 8.8. NYILATKOZAT A TERVEZETT MEGOLDÁSOKRÓL ÉS KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSRE VALÓ JOGOSULTSÁGRÓL.................................................................................................................................................. 53 MELLÉKLETEK ................................................................................................................................................. 54 1. MELLÉKLET: ÖRÖKSÉGVÉDELMI NYILVÁNTARTÓ LAPOK – MŰEMLÉKEK .......................................................................... 54 2. MELLÉKLET: ÖRÖKSÉGVÉDELMI NYILVÁNTARTÓ LAPOK – HELYI VÉDELEMRE JAVASOLT ÉRTÉKEK .......................................... 74

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2016. www.vzm.hu


BEVEZETŐ ELŐZMÉNYEK, A MEGBÍZÁS ISMERTETÉSE A város önkormányzatának képviselő-testülete a településfejlesztési dokumentumok elkészítéséről döntött, melynek elkészítésével a Völgyzugoly Műhely Kft.-t bízta meg. Az elkészítendő dokumentumok: -

a hosszú távra – 10 évet meghaladó időszakra – szóló Településfejlesztési Koncepció,

-

a középtávra – legalább 4 és legfeljebb 10 évre – vonatkozó Integrált Településfejlesztési Stratégia, ami koncepcionális elemeken túl a célok eléréséhez szükséges stratégiát is megfogalmazza.

A TERVEZÉSI FOLYAMAT A többször módosított az épített környezet védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt (a továbbiakban: Étv.) – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvénnyel összhangban, mely a településfejlesztést az önkormányzatok hatáskörébe rendelte - a települési önkormányzatok feladatává jelölte ki a településfejlesztési és a településrendezési feladatkör ellátását. A megalapozó vizsgálat munkarész célja az eddigi tervek, kapcsolódó helyi rendeletek és a begyűjtött adatok számbavétele és értékelése, a terv és a valós igények összevetése, a település társadalmi, gazdasági, demográfiai helyzetének elemzése, a településszerkezet, tájhasználat, települési karakter alakulásának elemzése alapján a megoldásra váró feladatok feltárása, összegzése és rendszerezése. A településfejlesztési koncepció a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító - és a településrendezést is megalapozó -, a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati területfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza. A településfejlesztési koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti-művi adottságok mellett a társadalmi, gazdasági és környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek van döntő szerepe. Megalapozza és meghatározza a település fenntartható fejlődését: az életszínvonal növekedését, az életminőség javulását, a közösség gyarapodását, a település hagyományait, a rendelkezésre álló kulturális, térbeli, táji adottságait felhasználva és nem kihasználva. A településfejlesztési koncepció a döntési mechanizmus működtetéséhez szolgál útmutatóul, segítséget nyújt a település egyes érdekcsoportjainak, valamint a különböző szakágak közötti érdekek koordinálásához. A településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia illetve az ezekhez készülő helyzetelemző és helyzetértékelő munkarészek tartalmi elemeire vonatkozóan a a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Korm. rendelet) rendelkezik. A településfejlesztési koncepcióhoz és integrált településfejlesztési stratégiához közös megalapozó vizsgálat készült 2016 februárjában, melynek részletezettsége mindkét dokumentumnak megfelel. A helyzetelemzés munkarész készítésével párhuzamosan - 2016. január-február - sor került konfliktuskezelési, mediációs módszerek alkalmazására. A településfejlesztési koncepció kialakítását megelőzően civil szervezetek, vállalkozók, gazdasági vezetők, intézményvezetők meghívásával került sor három fórum megtartására. A fórumok iránymutatásul szolgálnak az Önkormányzati vezetők, képviselők számára a lakossági vélemények becsatornázásának új módjára, konszenzusos megoldások megtalálására a településfejlesztés során. Tervező és facilitátor együttes munkájának eredményeként létrejött a lakosság bevonása a fejlesztéstervezési folyamatba. A gyakorlatban tapasztalhatta Önkormányzati szakember, döntéshozó, tervező egyaránt, hogy kellő előkészítéssel, körültekintő szervezéssel, s megfelelő körülmények biztosításával, a facilitátorok közreműködésének eredményeként megindulhat a párbeszéd a résztvevők között, s több alkalommal folytatott közös gondolkodás során megállapíthatók a fejlesztési koncepció alapgondolatai. A koncepcióra épült a középtávú fejlesztési terv, az ITS. A koncepciót 2016. május 19-én közmeghallgatás keretében a lakosság véleményezte. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2016. www.vzm.hu

JÁNOSSOMORJA 5 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 85/A.§-a, valamint a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III.11.) Kormányrendelet 68.§-a előírja az Örökségvédelmi hatástanulmány elkészítését a településfejlesztési koncepcióhoz, — illetve, ha a koncepcióhoz nem készült, — a településrendezési eszközökhöz (a településszerkezeti tervhez és a helyi építési szabályzathoz). Az Örökségvédelmi hatástanulmányban (hatástanulmány) számba kell venni a régészeti örökség elemeit, a műemléki értékeket, valamint települési értékleltárt kell készíteni.. Ezekhez kapcsolódóan vizsgálni kell a táji-természeti, településhálózati és településtörténeti összefüggéseket, a településkép, utcaképek, településkarakter és a területhasználatok változását a kulturális örökség szempontjából, valamint a védettségek bemutatását követően elemezni kell az örökségi értékeket érő várható hatásokat. A település egyéb, országos oltalom alatt nem álló értékeit is számba vevő értékvédelmi tervet kell készíteni. Tekintettel arra, hogy Jánossomorja városra a településfejlesztési koncepció a településrendezési eszközök felülvizsgálatától függetlenül készül— a magasabb rendű jogszabályokban meghatározott tervhierarchia, s az elfogadás szabályainak figyelembe vételével —, az örökségvédelmi hatástanulmány a településfejlesztési koncepció által kitűzött célokkal, valamint azok várható hatásaival foglalkozik. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TARTALMA A településfejlesztési koncepció célkitűzéseinek az épített örökségre vonatkoztatott hatása elenyésző. Jánossomorja jövőképe

A jövőkép megalkotása során azt a kérdést szükséges feltenni, hogy a település közössége milyen hosszútávra érvényes víziókkal rendelkezik. A jövőkép végső megfogalmazásának konszenzuson kell alapulnia. „Jánossomorja, ahol mindig jó irányba fúj a szél” A jövőkép megalkotása során törekedtünk arra, hogy olyan irányokat jelöljünk ki, amik figyelembe veszik a településrészek identitását, de ezzel párhuzamosan a város egészére érvényesnek tekinthetőek. Jánossomorjának 2030-ra a településrészek identitását megőrző, s ezzel a sokszínűséget erősítő; erős gazdaságra épülő; fiatalokat megtartó; egységes közösséget építő kisvárossá kell válnia, ahol az innovatív fejlesztések és technológiák támogatást nyernek. Jánossomorjának legfőbb célja, hogy

‐ ‐ ‐

biztos gazdasági alapokon nyugvó fejlődés valósuljon meg; lehetőségek településévé váljon az elkövetkező generációk számára; a helyi közösség által, a közösség érdekében fejlődjön.



Jánossomorján biztos gazdasági alapokon nyugvó fejlődés valosuljon meg •Jánossomorja munkáltatói potenciája kedvező, ami jó alapot jelent a település fejlődése szempontjából. Mindez önmagában azonban kevés, hiszen az Önkormányzatnak arra is gondolnia kell, hogyan lehet a mostani állapotokat átmenteni a jövőre, s így milyen lehetőségek vannak a település gazdasági teljesítőképességének növelésére. Minél inkább biztosítva van hosszútávon a település gazdasági fejlődése, úgy képzelhető el az egyéb területeken (szociális, közösségi, közszolgáltatás, stb.) történő fejlesztések, amik viszont biztosítani tudják, hogy a település népességmegtartó ereje növekedjen.

Jánossomorja a lehetőségek településévé váljon az elkövetkező generációk számára •Jánossomorja büszke múltjára, illetve az eddig elért eredményeire, de tisztában van azzal is, hogy soha nem lehet teljesen elégedett. A település igazi sikere az lehet, ha az eddig elért eredményeket sikerül megőrizni, illetve azokat kamatoztatni tudja. Csak így képelhető el, hogy az elkövetkező generációk perspektívát lássanak Jánossomorjában és további életüket is a településen képzeljék el. Jánossomorjának szüksége van képzett, a helyi közösséget építő fiatalokra, akik a jövő sikeréért tudnak dolgozni. Ez a jövőkép, csak akkor valósulhat meg, ha az Önkormányzati fejlesztések egyik legfontosabb fókuszába a fiatalok kerülnek.

Jánossomorja a helyi közösség által, a közösség érdekében fejlődjön •Egy településen általában sok fejlesztési elképzelés van jelen egyszerre. Ezek közül, azok a fejlesztési elképzelések tudnak igazán működni, amik belülről jövő, közösségi igényként jelennek meg. A fejlesztések kidolgozása során, soha nem lehet elfeledkezni, hogy azok nem önmagukért szükségesek, hanem a közösség érdekét kell hogy szolgálják. A helyi közösség a fejlesztések célcsoportja, de egyben annak motorja is. Jövőképet meghatározó célok A fentiekben felvázolt jövőkép összehangolt cselekvés nélkül csak álom marad. Fontos tehát, hogy a jövőkép megvalósulását meghatározó fejlesztési irányok – cselekvési tervként – meghatározásra kerüljenek, hogy aztán azok megvalósításán a település döntéshozói, gazdasági szereplői és lakossága együtt munkálkodhasson. E fejezetben tehát megfogalmazásra kerülnek azok a településfejlesztési célok és feladatok, melyek megvalósulása révén elérhető a fentiekben felvázolt jövőkép.



Átfogó és tematikus célok

Település teljesítőképességének erősítése

Települési funkciók megerősítése

Települési környezet fejlesztése

A város jövőbeli tervei akkor biztosítottak, ha Jánossomorja gazdasági teljesítőképessége növekedni tud. Az önkormányzat célja, hogy partneri viszony alakuljon ki a helyi gazdaság szereplőivel és együttes erővel tudják a város gazdasági lehetőségeit bővíteni.

A helyi lakosság közérzetét közvetlenül befolyásolja, hogy a települési funkciók milyen állapotban vannak. Az Önkormányzat számára fontos cél, hogy a lakosság minél több és színvonalasabb szolgáltatást tudjon igénybe venni.

Az Önkormányzat számára fontos szempont a harmonikus, rendezett településkép kialakítása, ami egyaránt vonatkozik az épített és a természeti környezetre.

Humán funkciók fejlesztése

Korszerű infrastruktúra kialakítása

Gazdaságfejlesztés

Megújuló energiák hasznosítása Közösségi funkciók fejlesztése

Idegenforgalom-turizmus fejlesztése


Lakókörnyezet fejlesztése

Horizontális célok Jánossomorja négy olyan fejlesztési szempontot emel ki, amelyek érvényesülését a koncepció tervezési és megvalósítási szakaszaiban egyaránt vizsgálja. Ezek olyan szempontok, amik általánosságban elősegítik az koncepcióban megfogalmazott tartalmak hatékony működését.

Fenntarthatóság •A településfejlesztés során kiemelkedő feladat a fenntarthatóság alapelvének a figyelembe vétele. A fenntartható településfejlesztés feltételezi a társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesítését, illetve ezek összhangját. A fenntarthatósági stratégia kidolgozása során a jelen szükségleteit kell alapul venni, de annak figyelembe vételével, hogy a jövő generációjának lehetőségei ne szűküljenek be egyik dimenzió terén sem. A fenntartható fejlődés, mint általános stratégiai célként kell bevonulni a településfejlesztési dokumentumokba, s a cselekvési programokba. Az Önkormányzat azt gondolja, hogy a fejlesztések során a fenntarthatóságérvényesítése már rövid távon is pozitív változásokat indíthat el, hosszútávon pedig komoly gazdasági előnyökkel járhat.

Esélyegyenlőség •A fejlesztések során minden esetben szükséges vizsgálni, hogy az esélyegyenlőség elve teljesüljön. Alapelv, hogy a tervezett fejlesztések semmilyen társadalmi csoport számára ne járjon hátrányos következménnyel. Ennek érdekében szükséges előre feltérképezni, hogy a fejlesztések önmagukban, illetve azok összejátszása milyen következményekkel járhat esélyegyenlőségi szempontból. Cél az is, hogy a jelenleg hátrányos helyzetűnek számító személyek, csoportok körülményei javuljanak, élet lehetőségeik bővüljenek. Az esélyegyenlőség biztosítása nem állhat meg a tervezési szakaszban, fontos a nyomonkövetés rendszerének kialakítása, ami a fejlesztések megvalósítása során is folyamatosan monitoringózni tudja az esélyegyenlőség teljesülését.

Partnerségi kapcsolat kialakítása •A településfejlesztési dokumentumokban leírt tartalmak, fejlesztési elképzelések akkor tudnak igazán működni, ha léteznek azok a kommunikációs csatornák, amiken keresztül kapcsolat teremthető a fejlesztések szereplői között. A partneri kapcsolatok a következő következő szereplők esetében különősen fontos: Települérszek között, Önkormányzat és lakosság között, önkormányzat és helyi munkaadók között, illetve az Önkormányzat és civil szervezetek között.

Településrészek harmonikus fejlesztése •A város sajátos fejlődésének köszönhetően három település egyesítésével jött létre. Fontos, hogy Mosonszentjános, Mosonszentpéter és Pusztasomorja belterületi településrészei összenőttek. Cél, hogy olyan fejlesztési elképzelések valósuljanak meg, ami a településrészek identitását megőrizve, a város egységes fejlesztését szolgálja. A fentiek mellett fontos a külterületi településrészek körülményeinek a javítása.


ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELME



1. ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK VIZSGÁLATA 1.1. TÖRTÉNETI LEÍRÁS ÉS A VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEN MŰEMLÉKI ÉRTÉKEK FELMÉRÉSE, TELEPÜLÉSI ÉRTÉKLELTÁR (SZEMREVÉTELEZÉSSEL) 1.1.1. Történeti leírás Jánossomorja három egykor önálló községet foglal magába. Mosonszentpéter 1950-ben lett Mosonszentjános része, majd az így kibővült Mosonszentjános és Pusztasomorja (németül Wüstsommerein) 1970-ben egyesültek Jánossomorja néven. Mosonszentjános és Mosonszentpéter települések már az Árpád-kor óta ismertek, okleveles említésük a települést elpusztító tatárjárás után kezdődött. •

Puszta-Somorja története

Puszta-Somorja a honfoglalás idejében keletkezett, feltehetően besenyő eredetű község volt, amelyet később magyarok laktak, akik főleg halászattal foglalkoztak. A község határát akkor még a Hanság foglalta el, a nép egy kis kiemelkedő szigeten élt. Ősi neve Gesztenche – Geszternye – Geszternyica a Vizenálló Geszternye formában ezt a földrajzi körülményt idézi. 1279-ben Cseszneky Jakab birtokaként említik. A település a török világban egészen megsemmisült, majd új urai – az Esterházyak, Nádasdiak, Lippayak, Mednyánszkyak – a Pozsony megyei csallóközi Várossomorjáról (Nagysomorja) telepítettek ide lakosokat. Az áttelepítés (1686) után lett a helység neve PusztaSomorja, amely előbb csak a szóhasználatban, majd az írásmódban is hamarosan egybeolvadt. (Hasonló egyszerűsödést tapasztalhatunk a másik két település történelmi nevezékében is.) A 19. század közepétől a pusztasomorjaiak felesleges szénájukat Bécsbe szállították. Jövedelmük emellett részben állateladásból, részben további terményeik értékesítéséből, valamint az asszonyaik által készített – messze földön híres – gyékényszőtteseikből származott, amelyet Mosonban, Nezsiderben, Pozsonyban és Bécsben bocsátottak áruba. A sajátos arculattal bíró település 1970-ben Mosonszentjánossal egyesült, felvéve a Jánossomorja nevet. •

Mosonszentjános és Mosonszentpéter története

Az adott földrajzi településviszonyok eleve kijelölték a községek máig érvényes térségi szerepkörét. A későbbi szentpéteri határrészen már az ókori rómaiak nagy kiterjedésű villagazdaságokat létesítettek. Ezek terményeivel látták el a Bécsi-medencében állomásozó limes-védő segédcsapatokat. Ez a fő kereskedelmi irányultság 1920-ig, de gyakorlatilag 1944-ig, tehát mintegy 1600-1700 éven keresztül érvényben volt. Templomnevekből származó községneveik az Árpád-kor óta ismertek, okleveles említésük az eredeti – besenyőkkel kevert vegyes – lakosságot elpusztító tatárjárás után kezdődött. Helyükbe új lakosok, főleg bajor-osztrák telepesek érkeztek. A későbbi török háborúk után is a német nyelvterületekről, először a Majna és Mosel folyók vidékéről, majd Alsó-Ausztriából, a Heidebodenból érkeztek újabb telepesek. Az 1600-as évektől kezdődően ezek a „pusztai parasztok” határozták meg, és alakították ki azt a társadalmi-gazdasági környezetet, amely minden emberi mértéket és képzeletet meghaladó nehézségek ellenére virágzott, és maradandót alkotott. Emléküket, hagyatékukat a Német Kisebbségi Önkormányzat gondozza. Amíg a mosoni-óvári királyi várbirtok részeként elsősorban a várkatonaság ellátását szolgálta, a Habsburgok magánbirtokaként már egy hatalmas – Pozsony és Bécs felvevőpiacait is magába foglaló – gazdasági térség legfőbb ellátója volt. A legnagyobb határral rendelkező Szent-János – mint a Habsburg Birodalom közeli nagyvárosainak ellátásában oly’ fontos termelő-értékesítő hely – közigazgatásilag már az 1780-as évektől mezőváros, piacos hely (Markt) volt. Az ugyancsak Habsburg-párti földesurak kijárása révén 1811-ben I. Ferenc királytól országos vásártartási jogot kapott. A községeknek az előző századokban már komoly szerep jutott a birodalmi hadsereg lovainak ellátásában és az átvonuló marhakereskedelemben, a 19. század elejétől pedig egyenesen nélkülözhetetlenné vált a községek hansági részein vágott savanyú széna. Az itteni heidebauerek most már nemcsak a legeltetésből húztak hasznot, hanem szekereik gyakorlatilag naponta járták a „szénautat”. Az egykori császárváros – Bécs – Heumarkt-ja és az oda vezető Heugasse nevű hosszú utcája az elnevezésekben máig őrzi ezeknek a hosszú széna(heu)-fuvaroknak az emlékét. A szénakereskedelem révén is vagyonosodó lakosság 1842-ben vegyes iparos céhet alapított. A vasúthoz való hozzájutást elősegítendő, a Pozsony-szombathelyi vonal helyi szakaszához és az állomáshoz saját községi földterületeiket ajánlották fel. A vasútvonal tovább növelte a községek VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2016. www.vzm.hu

JÁNOSSOMORJA 4 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA környékbeli gazdasági vezető szerepét. A közlekedés és a szállítás 1891. november 8-án kezdődött meg először a vasútvonalon. A Sopronból érkezett Szórádyak 1895-ben hozták létre Szentjánoson a vármegye második legnagyobb szemestermény-tárolóját és -feldolgozóját, az itt készült őrleményeik az 1928-as országos kiállításon már aranyérmet is nyertek. A gyártelepnek beillő malom-komplexum mellé 1911-ben újabb gyár, a Franck és Fiai Rt. elnevezésű cikória-feldolgozó üzem csatlakozott. Ez az üzem – illetve terméke – a maláta (cikória) kávé hamarosan fogalommá lett Közép-Európában. A gyár működése egy új kultúrnövény – a cikóriarépa – megjelenését és környékbeli általános elterjedését eredményezte. A két vállalkozás területi-építési alapjain napjainkban is modern élelmiszeripari gyártóüzemek működnek. A polgárosodás jeleként értékelhető, hogy Szent-Jánoson 1892-ben már Takarékpénztár Részvénytársaságot alapítottak. 1903-tól mindhárom községben tejgyűjtő, -feldolgozó állomást létesítettek, az itt készült sajtok híre vetekedett az Óvári sajtéval. A Habsburg főhercegi uradalom egyik majorjában – a Hanság-Újmajor nevű településrészen – villanyerőmű és burgonyaszeszgyár is épült. A termelési kultúrát tovább szélesítették más ágazatok, többek között fél évszázadon keresztül kenderfeldolgozó üzem is működött ez utóbbi településrészen. 1926 tavaszától üzemelt a villanyvilágítás, valamint a térségben az elsők között telefonkapcsolat. A helyiek sok nehézség közepette is viruló gazdálkodása egyedi építészetet alakított ki. Különösen Szent-János és SzentPéter községek főutcáira volt jellemző a heidebauer németség által meghonosított házépítési forma. A szorosan egymás mellé épített, gyakran terménytároló padlással megemelt, díszes homlokzatú, kettő- és négyablakos heidebauer házak az egész utcasornak urbánus jelleget adnak. A két németajkú település – Mosonszentjános és Mosonszentpéter – iskoláiban a 19-20. század fordulóján szelíd, de céltudatos magyarosítás folyt, a két világháború közötti időszakban a németek szervezkedésének következményeként sok helyi fiatal vonult be részben önként, részben kényszerrel az SS-be. A tényleges, avagy csak papíron rögzített volksbundista tevékenységet a háború utáni kitelepítéssel szenvedte meg a helyi németség. Az 1946-1947-es ki- és betelepítések hatására az addig évszázadokon át homogén népességszerkezet nagymértékben megváltozott. A két német községből kitelepített több mint 4800 lakos helyére környékbeli, valamint észak-borsodi, mezőkövesdi és felvidéki és erdélyi családok érkeztek. A második világháború után statisztikák szerint Mosonszentjánosból 2861, Mosonszentpéterből 1978, Pusztasomorjából egy németet telepítettek ki. A magyarországi németek kitelepítésének legszörnyűbb momentuma volt ez, gyakorlatilag szinte teljes lakosságcserét jelentett. 1.1.2. Műemléki értékek felmérése a változással érintett területen, települési értékleltár (szemrevételezéssel) 

Országos védelem

Jánossomorján négy országos védelem alatt álló műemlék építmény található, ezek a településrészek templomai, valamint egy Krisztus szobor, ami a mosonszentjánosi plébánián lehet megtekinteni.

Pusztasomorjai katolikus templom

Mosonszentjánosi katolikus templom 1. fotóslap – Műemlék templomok


Mosonszentpéteri katolikus templom

JÁNOSSOMORJA 5 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 

Helyi védelem

Jánossomorjának jelenleg nincs helyi védelem oltalma alatt álló épített értéke. A települési bejárás alapján több olyan épület és műtárgy is található a településen, amely védelméről gondoskodni érdemes, mert a műemlékek mellett megőrzik a település karakterét. (Lásd: 1.6. Az örökségi értékek elemzése című fejezet) A helyi védelemre érdemes építmények mellett az egykori települések központi magjai érdemesek védelemre, amelyek megőrizték a korábbi telekstruktúrát, beépítési módot, léptéket stb.

2. fotóslap - Helyi védelemre javasolt épületek és műtárgyak


JÁNOSSOMORJA 6 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 1.2. TERMÉSZET, TÁJ, TÁJHASZNÁLATI, TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÉS TELEPÜLÉSSZERKEZETI ÖSSZEFÜGGÉSEK, TÁJTÖRTÉNET 1.2.1. Településhálózati és településszerkezeti összefüggések, tájtörténet a katonai felmérések tükrében A XVIII. században a hadászatban előtérbe került a terepadottságokhoz való alkalmazkodás, ezáltal a térkép a harcrend kialakításában nélkülözhetetlenné vált. Ennek fényében készítették el az első, az ország teljes területét lefedő katonai felmérést 1766 és 1785 között. Ezt követte a második felmérés 1806-tól 1869-ig, végül a harmadik, amelyet csak néhány évvel a második befejezését követően kezdtek kidolgozni 1872-84-ig. Ezek a térképek mintegy másfél évszázadot felölelnek, ezáltal a táj és a települések változása jól nyomon követhető rajtuk, így Jánossomorja szerkezetének alakulását is a katonai felmérések vizsgálata alapján vázoljuk fel. I. katonai felmérés A vizsgált területet ábrázoló szelvények 1784-ben készültek. Jánossomorja mai belterületének helyén az első katonai felmérés idején három település volt található. Legnyugatabbra Puszta Samaria, egy egyutcás falu feküdt, tőle északkeletre a nagyobb területű Mosonszentjános és a kisebb Mosonszentpéter falvak (a térképen St Johan és St Peter neveket olvashatjuk). Mindhárom település kőházakkal és fallal kerített templommal rendelkezett. Ezek a mai Szent István király templom, a Keresztelő Szt. János születése templom és a település keleti részén található Szent Péter apostol templom. A falvakat gyalogos és kocsiutak hálózták be, valamint kötötték össze őket a környező településekkel. Jól látszik, hogy Mosonszentjános akkori főutcája adta a nyomvonalát a mai Szabadság utcának. Monostorszentjános és Monostorszentpéter már az első katonai felmérés idején is összenőtt egymással.

1. ábra – A mai Jánossomorja települései az I. katonai felmérésen Forrás: http://mapire.eu/hu

A három falu közvetlen környezetében szántók és néhány erdőfolt terült el. A települést déli irányból hatalmas kiterjedésű mocsarak, kisebb tavak és vizenyős területek vették körül. Ma a mocsaras területek nagy része valamilyen kiemelt oltalom alatt álló természeti terület részét képezi, ugyanakkor ma már a térségben lecsapoló csatornák sűrű hálóját találjuk.



2. ábra – A mai Jánossomorja területe az I. katonai felmérésen Forrás: http://mapire.eu/hu/

II. katonai felmérés A vizsgált területet ábrázoló szelvények készítési idejéről nincsenek adatok, de a környék térképezéséről szóló információkat vizsgálva feltehetően az 1820-as években jöhettek létre, az első katonai felmérés elkészítése után cca. 40 évvel. Ebben az időszakban a településen jelentős változások nem figyelhetők meg, a települések mindössze néhány házsorral bővültek. Monostorszentpéter és Monostorszentjánost elválasztó területen egy új építményt, feltehetően egy, kőfalat építettek. A kőfal funkciója nem ismert, azonban már az I. katonai felmérésen is szerepel egy kőépület a területén. (A kőfal a későbbi Szórády-hengermalom területén állhatott, s itt halad keresztül a vasút.) A felmérésen jól látszik, hogy Szentjánoson ebben az időben kiterjedésében már jóval felülmúlta szomszédjait. Itt a házak a térkép alapján valószínűsíthetően kőfallal voltak összekötve, míg ugyanez Szentpéteren és Pusztasomorján nem jellemző.

3. ábra – A mai Jánossomorja települései a II. katonai felmérésen Forrás: http://mapire.eu/hu

A mocsaras területek kiterjedése változatlan, a település északi határában továbbra is többségében szántóterületek találhatóak. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2016. www.vzm.hu


4. ábra – A mai Jánossomorja területe a II. katonai felmérésen Forrás: http://mapire.eu/hu

III. katonai felmérés A vizsgált területet ábrázoló szelvények 1872-ben készültek, a második katonai felmérés után csaknem fél évszázaddal. A település bel- és külterületein egyaránt jelentős változások történtek. A térképen jól látható, hogy a három települést összekötő fasorokkal övezett útnak jelentős szerepe lett. Nem csak a forgalom lebonyolításának szempontjából volt fontos, de településszerkezetalakító hatása is volt. Ma a 86-os főút, valamint az arról leágazó, a településen áthaladó Óvári út, Szabadság utca, Dózsa György utca, Szent István utca, és a Tarcsai utca ezen út nyomvonalán halad, ami Moson és Kőszeg között biztosította a kapcsolatot. A lakott területeken főként Szentjános és Szentpéter összenövését, egybeolvadását figyelhetjük meg. A beépített területek kiterjedése szintén nőtt kis mértékben.

5. ábra – A mai Jánossomorja települései a III. katonai felmérésen Forrás: http://mapire.eu/hu


JÁNOSSOMORJA 9 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA A felmérésen látható az úthálózat nagymértékű fejlődése a külterületen, amely a szántóterületeket tagolta. Az utakat elszórtan kőkeresztek, kutak kísérték. Tovább fragmentálta a tájat a településektől délre elterülő mocsarak lecsapolására kiépített csatorna-hálózat. Az útépítési és vízrendezési munkák jelentős befolyással voltak a tájképre, valamint a tájkarakterre.

6. ábra – A mai Jánossomorja területe a III. katonai felmérésen Forrás: http://mapire.eu/hu

Negyedik katonai felmérés A negyedik katonai felmérésen a harmadikhoz képest jelentős eltérések nem tapasztalhatóak a területfelhasználásban. Ezen a térképen jelentek meg először a Mosonszentjános és Mosonszentpéter nevek. A belterülettől északra ebben az időszakban is a szántó területhasználat dominált. A déli oldalon a szántók közé gyepek ékelődtek. Mosonszentjános és Mosonszentpéter határán kiépítésre került a Pozsony-Szombathely vasútvonal, melynek egyik vasútállomása Mosonszentjános területén található. Az állomástól délre már megjelentek a Szórády-hengermalom épületei.

7. ábra – A mai Jánossomorja települései a IV. katonai felmérésen Forrás: http://mapire.eu/hu



8. ábra – A mai Jánossomorja területe a IV. katonai felmérésen Forrás: http://mapire.eu/hu

A negyedik felmérés óta eltelt időszak A negyedik katonai felmérés óta eltelt csaknem egy évszázad alatt Jánossomorja települési és táji képe jelentősen megváltozott. Kialakult a település mai szerkezete, megszilárdult a térség úthálózata és a város tájhasználata. A beépített területek nagysága is egyre kiterjedtebb lett. A településen a külterületi majorokhoz kapcsolódóan lakóterületek alakultak ki Hanságfalván, Hanságligeten és Újtanyán. A területhasználatok közül továbbra is a szántó maradt az uralkodó, a gyepek egy jelentős hányadát azonban a település délkeleti és délnyugati határában felváltották az erdők. Az erdőterületek aránya így nagymértékben megnövekedett. A topográfiaitérképen a kül- és belterületen elszórtan kevés szőlőterületet láthatunk. A belterületen ez inkább a magánkertekre jellemző. Található néhány nagy kiterjedésű, egybefüggő szántóterület, de jellemzőbb (kiváltképp a településtől délre fekvő csatornázott területeken), hogy megfelelő beosztásban a szántókat mezővédő erdősávok választják el. Ez biztosítja szántók megfelelő talajszerkezetének megőrzését, valamint pozitív hatással van a biodiverzitásra.



9. ábra – Jánossomorja város belterülete, Topográfiai térkép Forrás: tajertektar.hu

10. ábra – Jánossomorja város külterülete, Topográfiai térkép Forrás: tajertektar.hu


JÁNOSSOMORJA 12 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 1.2.2. Természet, táj, tájhasználat 

Tájszerkezet

11. ábra – Jánossomorja – Műhold felvétel Forrás: Google Earth

Jánossomorja az osztrák határ mellett, a Hanság és a Mosoni-síkság területén fekszik. A város sík területen terül el, ahol a lakóterületet egykor nagy kiterjedésű mocsarak vettékkörül. Ezen domborzati és vízrajzi adottságok határozzák meg a település tájszerkezetét. A településen a szántók dominálnak, melyek a legtöbb helyen mezővédő erdősávval vannak egymástól elválasztva. A település déli határához közeledve a szántók (és néhány gyepterület) közé erdőterületek ékelődnek. A vonalas létesítmények közül a közlekedési infrastruktúra elemeknek illetve a csatornahálózatnak van jelentős szerkezet-meghatározó szerepe. A területen a 86 sz. főút valamint az arról leágazó, településközi utak fragmentálják a tájat, és osztják három részre a település közigazgatási területét. A valaha mocsaras, most erdős területeken a lecsapoló csatornák hálózata befolyásolja a tájszerkezetet. A fentiek értelmében kimondhatjuk, hogy az erdő-, mező-, vízgazdálkodási területhasznnálatok, valamint kis mértékben az úthálózat felelős Jánossomorja mozaikos tájszerkezetének kialakulásáért. A város belterülete a közigazgatási terület északi felének közepén helyezkedik el. A településnek délnyugat-északkelet irányban van a legnagyobb kiterjedése. A belterületekhez viszonylag közel, attól északra bányató található. 

Tájhasználat

Jánossomorja a Hanságban, Mosonmagyaróvártól délre, a Fertő-tótól nyugatra, a magyar-osztrák országhatár mentén helyezkedik el. Adottságaiból adódóan területén a szántó, illetve az erdőterületek dominálnak.



Művelési ág megnevezése

Összes terület (ha) Erdő 4217,51 Fásított terület 0,22 Gyep (legelő+rét) 342,59 Gyümölcsös 0,8 Kert 2,53 Kivett 1300,08 Szántó 9015,35 Szőlő 17,34

Arány (%) 28,3 0,001 2,3 0,006 0,02 8,7 60,553 0,12

12. ábra – Művelési ágak megoszlása Jánossomorján Forrás: www.takarnet.hu

A művelési ágakat tekintve a tájhasználatok közül a mezőgazdasági területek vannak túlsúlyban, ezen belül is a szántók, melyek a település közigazgatási területének jóval több mint felét teszik ki (60,553%) A gyepek aránya kisebb, az összes területnek mindössze 2,3 %-a. A város területének közel harmadát (28,3%) erdő borítja, amely így a második legjelentősebb külterületi területhasználat. Aránya meghaladja az országos átlagot (22%). Jelentős arányú továbbá a kivett terület is (8,7%). A kertek, gyümölcsösök, szőlők elenyésző, mindössze 0,005-0,1% körüli arányban vannak jelen. A fásított területek aránya is elenyésző (0,001%). Jánossomorja tájképét és tájhasználatát a szántók uralják. Ez abból is adódik, hogy a térség vízrajzi, talajtani, valamint éghajlati adottságainak köszönhetően kimondottan alkalmas a mezőgazdasági termelésre. A jelenleg is szántóként hasznosított területek több, mint 90%-a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetébe tartozik. A mezővédő erdősávok gondoskodnak a széleróziós károk minimalizálásáról, a talaj termékenységének fenntartásáról, a megfelelő párologtatásról, melyek kellő sűrűséggel vannak kialakítva. Az erdősávok, illetve az erdősávrendszer szerkezete megfelelő, ugyanakkor a település belterületétől délnyugatra, délkeletre, illetve északnyugatra található területeken nagytáblás egybefüggő szántók kapnak inkább helyet. Bár széleróziónak kitett terület övezete csak olyan területeken található, ahol erdő területhasználat van, az előbb említett helyzet talajdegradációt idéz elő. A település délkeleti illetve délnyugati részén nagyobb összefüggő erdőterületek találhatóak. Jánossomorja erdőtervezett területe 4365,15 ha. 1. táblázat – Erdőterületek elsődleges rendeltetése

Forrás Erdészeti Hatóság

Védelmi (ha)

Gazdasági (ha)

Közjóléti (ha)

Összesen (ha)

Egyéb részletek (ha)

Mindösszesen (ha)

834,53

3173,46

22,15

4030,14

335,01

4365,15

Az erdők elsődleges rendeltetésük szerint túlnyomó többségben gazdasági, kisebb részt védelmi célú erdők. Elhanyagolható a közjóléti erdők aránya. Az erdőtagokat csatornák választják el egymástól nagy többségében. Az erdők nagy része állami tulajdonban van (4103,76 ha), ahol a Kisalföld Erdőgazdaság Zrt., a Lajta-Hanság Zrt., illetve az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság gazdálkodik. ezen kívül 14,31 ha közösségi és 247,10 ha magán tulajdonú erdőterületet tart nyilván az erdészeti hatóság. Erdőtervezett területen az Észak-Hanság és Szigetközi Erdőtervezési Körzet erdőterve szerint folyik az erdőgazdálkodás. A városközeli, illetve városszéli erdők jellemzően telepített nyarasok és akácosok. Gyepek elszórtan helyezkednek el a külterületen, ezek között részben rétek és legelők egyaránt találunk. Szőlőterület - a helyszínelés alapján - csak a belterületen található. A település területhsználatára nem jellemző a kerti művelés sem. Ugyanakkor a település nyugati, határhoz közel eső részén, egy jelentős méretű területen friss telepítésű gyümölcsös (bodza ültetvény) található. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2016. www.vzm.hu

JÁNOSSOMORJA 14 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA A belterülettől északra 6 szélerőműből álló szélfarm található, amely egy szántóterületen van elhelyezve, de a területhasználattal nem konkurál, azt nem zavarja. Magyarországon az uralkodó szélirány az északnyugati, mely az Alpok és Kárpátok vonulata között, a Dévényi-kapu felől érkezik az országra, s a településtől mindössze 40 km-re, északnyugatra található. 50 méter magasságban a területen az éves átlagos szélsebesség 5.5-6 m/s, így Jánossomorján más területekhez képest hatékonyan hasznosítható a szélenergia. A belterülettől délre a Megyei Területrendezési Tervben szélerőmű elhelyezéséhez további vizsgálatra ajánlott terület övezete van megjelölve.

3. fotóslap - Jellemző külterületi területhasználatok


JÁNOSSOMORJA 15 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA A település külterületein lakóterületek is fellelhetőek. Jánossomorja korábban Habsburg főhercegi, illetve Eszterházy birtok volt. Ezek az uradalmak nagy területeken gazdálkodtak, ami szükségessé tette a külterületeken majorok létesítését. Hanságliget Jánossomorja legnagyobb külterületi lakóterülete, ami a település déli határában, a 86. sz. főút mellett található, ami az egykori LajtaHanság Állami Gazdasághoz kapcsolódóan alakult ki. A telepen a lakóházak az 1950-es-as éveket követően épültek fel. Ezen a településrészen nyolc utcában közel 70 lakóházak, valamint mezőgazdasági létesítmények - a korábbi állami gazdaság épületei - helyezkednek el. A 86-os út keleti oldalán a Hipp Kft. telephelye van. A várostól délre helyezkedik el Hanságfalva, ahol néhány lakó és mezőgazdasági épület figyelhető meg. A korábbi lakóépületek nagy részét lebontották, a megmaradt lakóépületek állapota nagyon leromlott az elmúlt időszakban. Újtanya az 1945-ös államosítás után alakult ki az állami gazdaság területén. Újtanya Jánossomorjától északra, Várbalog irányában a 8508-as számú út mentén található. Ez a településrész 3 utcából áll, ahol összesen 18 db lakóház, valamint több mezőgazdasági létesítmény helyezkedik el. A lakott területekhez közel három tó található. Pusztasomorja településrészen az egykori sporthorgászati tó, Mosonszentjánoson egy üdülőházakkal szegélyezett, elsősorban rekreációs funkciójú tó, a belterülettől északra pedig egy kavicsbánya-tó. A településtől délkeleti irányban 3 km-re hulladéklerakó található, ahová 72 település hulladékát deponálják. A hulladéklerakó megfelelő helykiválasztásának köszönhetően nem kerül konfliktusba a lakó funkciójú területekkel, de a területet szántók veszik körbe, melynek funkcióját kismértékben korlátozza. A települést északról, északkeletről és délről nagyobb kiterjedésű ipari gazdasági területek szegélyezik. Az iparszerű mezőgazdasági épületeken kívül ezeken a területeken találhatóak a településen működő, nagyobb hazai vagy külföldi cégek telephelyei, raktárai, gyárépületei. 1.3. TELEPÜLÉSSZERKEZET ÉS TERÜLETHASZNÁLAT1 1.3.1. Településszerkezet A településen öt jellegzetes településrész különíthető el. Az egykori Pusztasomorja, Mosonszentjános, Mosonszentpéter területei, Hanságliget, mint a település legnagyobb külterületi lakóterülete, továbbá egyéb külterületi lakóterületek (Hanságfalva, Újtanya). Pusztasomorja központjának legmeghatározóbb eleme a Szent István királyról elnevezett római katolikus templom. Ez a falu kezdetben egyutcás település volt, amely a mai Szent István utca mentén helyezkedett el. A városrész központja és legfontosabb intézményei e köré az út köré csoportosultak. Itt található Pusztasomorja iskolája, illetve különböző üzletek. A településrész központjában az épületek homlokzata az utcafrontra épült. A házak mögött található kerteket veteményesként hasznosították. A településmagtól elsősorban észak felé terjeszkedett a település, itt nagyobb kiterjedésű, szabályos utcahálózattal rendelkező lakóterület található. Mosonszentjános központjában található a jánossomorjai városháza. Ez a település is az egyutcás falvak jellemzőivel bírt az első katonai felmérés idejében, ennek köszönhetően a főutca körül alakult ki a központ. Mosonszentjános városrész központjának is meghatározó eleme a keresztelő Szent Jánosról elnevezett, 1769-ben épült római katolikus templom. Mosonszentjános városrész központjában az épületek homlokzata az utcafronton helyezkedik el. A házak egy-két kivétellel egy szintesek és kisebb hátsókerttel rendelkeznek. Ez a településrész a központtól északra az egykori szőlők helyére, valamint nyugatra Pusztasomorja felé terjeszkedett. Mosonszentpéter Jánossomorja város legkeletibb városrésze. Központja a mai 86-os számú főút mentén található. A településrész közintézményei - az óvoda és az iskola -, valamint kereskedelmi egységek helyezkednek itt el. Az Árpád-kori alapokra épült, neoromán stílusú Szent Péter templom a főúttól egy házsorral távolabb épült. Az előzőekhez hasonlóan, itt is az egyszintes, utcafrontra épült homlokzattal rendelkező házak a jellemzőek. Ez a településrész elsősorban keleti irányban terjeszkedett, az egykori szőlők területén.

1

A külterületi területhasználatokat lásd. A természet, táj, tájhasználat c. 1.2.-es fejezeteben


JÁNOSSOMORJA 16 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA A település külterületein egyéb lakóterületek is fellelhetőek. Jánossomorja korábban Habsburg főhercegi, illetve Eszterházy birtok volt. Ezek az uradalmak nagy területeken gazdálkodtak, ami szükségessé tette a külterületeken majorok létesítését. Így alakult ki a legtöbb külterületi lakóterület, mint: Újtanya, Hanságfalva, és Hanságliget. A külterületeken elsősorban szántóföldi művelésbe vont területek, valamint erdők váltják egymást. A települést szinte teljesen szántók veszik körül, az erdők jórészt a déli részen helyezkednek el. A külterületen lévő fontos létesítmény a településtől délkeletre, a 86-os út mellett található hulladéklerakó. 1.3.2. Belterületi területhasználat vizsgálat  Lakóterületek Jánossomorja beépített területeinek legnagyobb része lakóterület, ahol elsősorban kertes családi házak találhatóak, de van néhány társasház is. Ezek jórészt sorházak, melyek Mosonszentjános településrészen helyezkednek el. A három településközpontban az oldalhatáron álló szalagtelkek a jellemzőek, ugyanakkor az újonnan beépített területeken szintén az oldalhatáros beépítés a meghatározó. Hétvégi házas övezet a település északi részén található tó körül került kijelölésre. A város déli részein jelentős területek kerültek kiparcellázásra, azonban Jánossomorja egyéb belterületi részein is számottevő tartalék lakóterülettel rendelkezik.  Intézményterületek Jánossomorja intézményei szinte kivétel nélkül a településközpontokban helyezkednek el. A három településközpont közül - helyzetéből adódóan is - a mosonszentjánosi rendelkezik a legnagyobb szerepkörrel. Ebben a városmagban létesült a Városi Könyvtár, illetve ide települt a legtöbb szolgáltató. A település legnagyobb iskolája, valamint az ahhoz kapcsolódó tornacsarnok és uszoda itt találhatóak az Iparos utcában. A művelődési ház, a gyógyszertár, és az orvosi rendelők is Mosonszentjánoson helyezkednek el. Jánossomorja óvodája Pusztasomorján kapott helyet az Iskola utca és a Kossuth utca kereszteződésében. A három falu összenövéséből adódóan több olyan intézmény is felsorolható, amellyel mindhárom településrész rendelkezik, ilyenek a templom, a sportpálya, a temető és az óvoda is. Mosonszentpéteren működik a Klafszky Katalin Tagiskola.  Kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás A kereskedelmi és vendéglátóhelyek jó része az intézményekhez hasonlóan Mosonszentjánoson található. Természetesen mindhárom településmag rendelkezik valamilyen fajta kereskedelmi szolgáltatással, ezek zömében a főutak mellett létesültek. Néhány vendéglátóhely a centrumoktól távolabb fekvő lakóterületekben is fellelhető, azonban ez nem jellemző. A kereskedelmi egységek léptéke illeszkedik a lakókörnyezethez.  Különleges területek Jánossomorja nagy zöldfelülettel rendelkező különleges területfelhasználású területei a temető és a sportpálya területe. Pusztasomorja, Mosonszentjános is rendelkezik temetővel, önálló sportpálya csak Pusztasomorján és Mosonszentjánoson található.. Különleges területnek minősül még a hulladékkezelési terület, ami csak Mosonszentjánoson található, a település déli határában.  Ipari gazdasági területek Jánossomorja belterületeinek határában több területen is találhatók a gazdasági területek. Az északkeleti térségben kijelölt gazdasági területen található az ASDAG kavicsbánya is. A ipari területeken elsősorban építőipari, élelmiszeripari, és mezőgazdasági termelőlétesítmények helyezkednek el.



Városháza

Kultúrház

Óvoda

Óvoda

Általános iskola

Általános iskola

Könyvtár

Uszoda 4. fotóslap - Intézmények


JÁNOSSOMORJA 18 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 1.4. TELEPÜLÉSKARAKTER, TELEPÜLÉSKÉP: TELEKSZERKEZET, BEÉPÍTÉSI MÓD ÉS ÉPÜLETTÍPUSOK, UTCAKÉPEK 1.4.1. Településkarakter 

A településközpontok és környezetük

A településközpontokban találhatóak Jánossomorja legértékesebb épületei, ezt az is jelzi, hogy a Jánossomorjában található műemléki védelem alatt álló épületek mindegyike ezeken a településrészeken található. A kialakult beépítés és a meglévő épületállomány sok helyütt őrzi még a 19. században létrejött településképet. A településközpontok meghatározó épületei mindhárom esetben a római katolikus templom. A pusztasomorjai Szent István templomot 1713 és 1735 között építették az egykori középkori templom helyén. A mosonszentjánosi Keresztelő Szent János templomot 1769-ben Albert Kázmér bajor választófejedelem építette barokk stílusban. A mosonszentpéteri, Árpád kori alapokra épített Szent Péter templom 1906-ban nyerte el mai neoromán formáját. Kiemelendő még a Szent Vendel kápolna Pusztasomorján, a Kálvária, valamint az iskola Mosonszentpéteren, a Városháza és a régi iskola épülete Mosonszentjánoson. A településközpontokban az épületek zártsorúan vagy hézagosan zártsorúan állnak, jellemzően egyszintesek. Ez a beépítési mód a korábbi polgáriasodott településekre utal. Az épületek jelentős része a településközpontban zártsorú vagy hézagosan zártsorú. Az épületek mögött legtöbb esetben kertek találhatóak, melyeket az épületeken keresztül lehet megközelíteni. A településközpontok jellegében napjainkban is visszatükröződnek az egykori egyutcás település sajátosságai.

5. fotóslap - Utcaképek a településközpontokból



Egyéb lakóterületek

Jánossomorja településközpontjain kívül eső területei jellegükben nagyban különböznek a központi területektől. Érződik, hogy csak a későbbi korokban került sor a kiépítésükre. Jóval alacsonyabb ezeken a részeken a beépítés intenzitása, és a házak karaktere is eltér a központi épületektől. A házak nagy része egyszerű alaprajzú, egyszintes épület. Az új településrészeken a házak jellemzően oldalhatárosan helyezkednek el, kis előkerttel, vagy előkert nélkül. Mosonszentjános két pontján több szintes sorházak találhatóak, azonban ezek nem illeszkednek a település többi részébe. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2016. www.vzm.hu

JÁNOSSOMORJA 19 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 1.5. MŰEMLÉKI EGYEDI ÉS TERÜLETI, VILÁGÖRÖKSÉGI VÉDETTSÉGEK Jánossomorja több évszázados múltra visszatekintő településrészekből áll, ahol az építészeti értékek magas arányban maradtak fenn a központokban. A hagyományos építészet jellemzői közül számos lakóépület és közintézmény őrzi még a térségre jellemző, hagyományos építészeti vonásokat, illetve számos hagyományos utcakép maradt fenn. 

Országos védelem

Az országos nyilvántartás szerint Jánossomorján a következő országos védelem alá eső építészeti értékek (műemlék építmények) találhatók: 2. táblázat – Jánossomorjai műemlékei Ssz

Név

Cím

Hrsz

Azonosító

Leírás

1.

Római katolikus templom

Szent István 34.

2139

4473

A Szent István király nevét viselő római katolikus templomot a korábbi középkori templom helyén valamikor 1713 és 1735 között barokk stílusban építették át. A templom oldalfalán lévő emléktábla a második világháborúban elesett pusztasomorjai hősi halottaknak állít emléket. A templom előtt XIX. századi kőkereszt áll.

2.


Szabadság u. 30.

1227

4470

Habsburg Mária Krisztina és férje, Albert Kázmér szász választófejedelem építette barokk stílusban 1769-ben az alacsony homlokzatú, Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt hosszhajós templomot. A múlt századi főoltárkép Keresztelő Szent Jánost mutatja. A templom előtt Nepomuki Szent János barokk szobra található.

3.


Bartók Béla u.

381

4472

A templom Árpád-kori alapokon épült, ezt a torony alsó harmadának kváderkövei és a homlokzat előtti oszlopok bizonyítják. A XVI. századi - az idők során többször elpusztult templom jelenlegi neoromán stílusban átépített formáját 1906-ban nyerte el. Védőszentje és névadója Szent Péter apostol. A templombelső mennyezete 1938-ban készült.

4.

Krisztus szobor

Dr. Dicsőfi Endre utca 30.

1227

4471

Krisztus-szobor, a 19. sz. elején készült, a plébánián elhelyezve. Eredetileg fából készült, de jelen állapotában súlyosan sérült. A szobor teste hiányos, a faanyag sérült.

u.

A Forster Központ adatszolgáltatása alapján a műemlékek körül egy-egy műemléki környezet kerül megállapításra, ezek a következők: 3. táblázat – Jánossomorjai műemlékei körül kijelölt műemléki környezetek Ssz

Név

Hrsz

Azonosító

1.


2051/2, 2053, 2054, 2055/1, 2057, 2058/1, 2059/1, 2059/2, 2061/2, 2062, 2063, 2064, 2101, 2126, 2130, 2131, 2132, 2134, 2137, 2140/1, 2140/2, 2141, 2144, 2145/1, 2145/2, 2146, 2147, 2148

26631

2.


1231/2, 1232, 954/2, 1230/3, 1230/1, 1229, 1228, 1226/2, 1222, 1221, 1220, 1219, 1218, 1216, 1214/2, 1157, 1156, 1152/4, 1152/1, 1150, 1149, 1147, 1146, 1144/1, 1142, 1139, 1225

26622

3.


296, 297, 300/3, 380/2, 380/1, 379, 378/4, 378/3, 378/2, 345/6

26628

4.

Krisztus szobor

1218, 1219, 1220, 1221, 1226/1, 1226/2, 1245, 1261/1, 1265, 1266, 1267/1, 1227

26627


JÁNOSSOMORJA 20 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 1.6. AZ ÖRÖKSÉGI ÉRTÉKEK ELEMZÉSE Jánossomorja sajátos fejlődésének eredményeként, három település egyesítésével jött létre. Jellemzően az egykori települések magjai őrzik legjobban az építészeti emlékeket, azonban a központoktól távolabb is található egy-egy védendő érték. Jánossomorjának jelenleg nincs helyi védelem oltalma alatt álló épített értéke. A települési bejárás alapján több olyan épület és műtárgy is található a településen, amely védelméről gondoskodni érdemes, mert a műemlékek mellett megőrzik a település karakterét. 4. táblázat – Jánossomorjai helyi védelemre érdemes épületei és műtárgyai Ssz

Név

Hrsz

Cím

1.

Jánossomorjai Körzeti Általános Iskola alsó tagozat épülete

1156

Szabadság u. 21.

2.

Jánossomorjai Aranykapu Óvoda központi épülete

1115

Óvoda u. 13.

3.

Városháza

1140/1

Szabadság u. 39.

4.

Posta

729/1

Vasút u. 29.

5.

Könyvtár

1192

Szabadság u. 2.

6.

Mosonszentjánosi plébánia épülete

1227

Szabadság u.

7.

Malom

732/1

Óvári u. 3-5.

8.

Egykori gazdasági épület

1506/2

Nándor u. 5. előtt

9.

Vasútállomás

725/6

Vasút utca

10.

Lakóépület

1180/1

Szabadság u. 5.

11.

Pince borozó-étterem (egykori takarékpénztár központ)

1113/1

Óvoda u. 13.

12.

Lakóház (Heidebauer ház)

1239/1

Szabadság u. 50.

13.


1133/1

Szabadság u. 43.

14.

Heidebauer ház

1240/1

Szabadság u. 52

15.

Mosonszentjánosi temető kápolnája

1415/2

Várbalogi út

16.

Lakóház (Mayer-Amon-féle ház)

1466

Dózsa György u. 16.

17.

Lakóház (Stacker-féle ház)

1446

Dózsa Gy. u. 3. (1'?)

18.

Breier-féle lakóház

735

Malom u. 1.

19.

Bloch Manó családorvos család háza

879/2

Vasút u. 24.

20.

lakóház kapuja

1130

Szabadság u. 49.

21.

Kápolna (régi temetőkápolna)

1439

Dózsa Gy. U. 1.

22.

Mária szobor

1228

Szabadság u. 30.

23.

Nepomuki Szent János barokk szobra (?)

1222

Szabadság u.

24.

Hármashalom

1222

Szabadság u. 28.

25.

Gát című szoborcsoport

841

Óvári út

26.

Balassi Bálint csatajelenet scraffitto

875

Óvári u. 1.

27.

Alsó-Fehérkereszt

4508

Fehérkereszt utca

28.

Jánossomorjai Tagiskola

375

Rákóczi u. 51

29.


320/1

Bartók Béla utca

30.

Heidebauer parasztház és pajtája

224/2; 226/2

Liget u. 25.

31.

Heidebauer lakóház

371

Rákóczi utca 61.

Általános

Iskola

Klafszky

Katalin


JÁNOSSOMORJA 21 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 4. táblázat – Jánossomorjai helyi védelemre érdemes épületei és műtárgyai Ssz

Név

Hrsz

Cím

32.


467

Rákóczi u. 102.

33.

Wurzinger lakatos egykori lakóháza

636/1

Ady Endre u.

34.

Heidebauer gazdasági épület

657/5

Óvári út

35.

Mosonszentpéteri temető kápolnája

4302

Temető utca

36.

Gazdasági épület

4369

37.

Kálvária

219/1

Liget u. 35

38.

Világháborús emlékmű

379

Rákóczi u. 47.

39.

Kőkereszt

4361

Újtelep u.

40.

"Pullmann" kereszt

503

Ady Endre u. 17.

41.

Egykori pusztasomorjai, 3. számú általános iskola épülete

2119

Szent 18.

42.

Szent Vendel-kápolna

1960

Szent István utca 65

43.

Gazdasági traktus és pajta

2148

Szent István u.

44.

Kőkereszt

1757/2

Dózsa Gy. U. 61.

45.

Szent Háromság oszlop (Rozália szobor)

20 0 1/11

Tarcsai utca

46.

Kőkereszt

2139

Szent István utca (templom előtt)

47.

Mária kép

0788/4

Berecsnyi utca határ felé vezető szakasza

István

utca

Az örökségi értékek változó állapotban találhatók a településen. A táblázatban szereplő értékek felújítottak, vagy felújításra szorulnak, ám ezek sincsenek veszélyeztetve, az épületek felújítása során az értékes építészeti elemek megőrizhetők, szükség esetén helyreállíthatók. A fenti táblázatban szereplő értékek mellett további építmények őrzik elemekben a település korábbi karakterét, azonban vagy ezek állapota nem indokolja a helyi védelmet, mivel a fennmaradásuk nem biztosítható; vagy olyan jellegű átalakítások történtek, melyek az értékek megváltoztatásával jártak. A helyi védelemre érdemes építmények mellett az egykori települések központi magjai érdemesek területi védelemre, amelyek megőrizték a korábbi telekstruktúrát, beépítési módot, léptéket stb. 1.7.

TERÜLETHASZNÁLAT ÉS TERÜLETI ÁLLAPOT A KULTURÁLIS,AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG ÖSSZEFÜGGÉSRENDSZERÉBEN Az előző fejezetekben összefoglalt értékek többsége a településközpontban – vagy annak közvetlen környezetében – településközpont (vegyes) terület területfelhasználásba lett besorolva a településrendezési eszközökben. További értékek találhatók a falusias lakóterületbe sorolt területeken, jellemzően a korábbi utcák, fő utak mellett. Egyes hitéleti és kegyeleti építmények, melyek közterületen illetve a település temetőjében helyezkednek el. A településközpont területfelhasználás a vonatkozó épített értékek vonatkozásában megfelelő, hiszen az itt meghatározott rendeltetések tág köre lehetőséget biztosít az egyes épületeknek megfelelő funkció meghatározására, valamint a funkcióhoz szükséges épület-felújításnak és fejlesztéseknek is teret ad. Településközpont területen a lakó, intézményi, vendéglátó, kereskedelmi funkciók egyaránt elhelyezhetők, így az épületek állagromlásának megakadályozása, védelme és fejlesztése a használaton keresztül egyaránt biztosítható.



2. VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK A tervezési folyamat során megfogalmazott fejlesztési elképzelések, akkor tudnak a későbbiekben a gyakorlatban működni és valóban segíteni a város fejlődését, ha mindenek előtt tisztázva van, hogy a település közössége milyen jövőképpel rendelkezik, azokhoz milyen általános és konkrét célok köthetőek és csak ezután lehetséges azoknak a fejlesztési eszközöket beazonosítása, amelyek végeredményben elvezettnek a fejlesztések megvalósításához. A településfejlesztési koncepció a későbbi fejlesztésekhez teremti meg a kereteket, azonban nem vagy csak csekély számban tartalmaz konkrét, területi szinten jelentkező változtatásokat. A változtatási szándékokhoz elengedhetetlen a jövőképből levezetett értelmezése: 

 

fejlesztési pillérek

A város egyik pillérét a kedvező munkáltatói potenciája jelenti, ami jó alapot jelent a település fejlődése szempontjából. Jánossomorján a gazdasági teljesítőképesség fenntartása és növelése a cél, hiszen a gazdasági fejlődés következményeként képzelhető el az egyéb területeken (szociális, közösségi, közszolgáltatás, stb.) történő fejlesztések, amik viszont biztosítani tudják, hogy a település népességmegtartó ereje növekedjen. A város másik pillére, sikerének a kulcsa az lehet, ha az elkövetkezendő generációk számára perspektívát látnak Jánossomorjában és további életüket is a településen képzelik el. A város harmadik pillére a helyi közösség, hiszen csak a belülről jövő, közösségi igényként megjelenő fejlesztési elképzelések tudnak igazán működni. A helyi közösség a fejlesztések célcsoportja, de egyben annak motorja is.

2.1. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÉS TÁJHASZNÁLATI VÁLTOZÁS Jánossomorja város Magyarország északnyugati részén, a 86-os főút mentén, Mosonmagyaróvártól 15 km-re délnyugatra, az osztrák-magyar határtól 5 km-re található, A Fertő tó és a Szigetköz között. Győr-Moson-Sopron megyében, a Mosonmagyaróvári járásban helyezkedik el. Jánossomorja közlekedési lehetőségei igen jók hét közben és hétvégén egyaránt. Személyautóval Mosonmagyaróvár, a járásközpont alig több, mint negyed óra alatt megközelíthető. Buszjárat minimum óránként érinti a települést, és több megállóhelyen, köztük az óvodánál és az iskolánál is megáll. Vonattal elérhető a Hegyeshalom–Csorna–Szombathely-vasútvonalon. Jánossomorja a településhálózatban meg kívánja erősíteni a helyzetét, az ott betöltött szerepe lényegesen nem változik. A gazdaságfejlesztés, megújuló energiák hasznosítása, idegenforgalomturizmus fejlesztése ágazati célok következtében valósulhat meg a település teljesítőképességének erősítése átfogó cél. 2.2. TELEPÜLÉSSZERKEZETI, TERÜLETHASZNÁLATI ÉS BEÉPÍTETTSÉGI VÁLTOZÁS E fejezet a településfejlesztési koncepció következtében a településszerkezeti és területhasználati módosítások átsorolásokra, a település beépített területeinek szerkezetében bekövetkezett változásokat koncentrál. Jelen fejezetben csak prognosztizálni tudjuk a területi változásokat. Belterületi kiemelt feladatok: -

Három településközpont jelenléte, párhuzamos fejlesztések;

-

A településközpontok tradicionális szerkezetének, településképi megjelenésének megóvása érdekében megfelelő szabályozás szükséges, meghatározva a védelemre érdemes településszerkezeti elemeket is (beépítési mód, utcakép, telekszerkezet stb.) – értékközpontú fejlesztések megvalósítása;

-

Intézményterületek integrált fejlesztése;

-

Alulhasznosított területek hasznosítása;

-

A kialakult zárványtelkek kérdésének megfelelő szabályozása;

-

Településrészek közötti kapcsolat javítása;

-

Külterületi településrészek nagy távolsága;


JÁNOSSOMORJA 23 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA -

A település zöldfelületi rendszerének megfelelő szabályozása, az élhető lakókörnyezet megteremtése érdekében;

-

Gazdasági területek átgondolt fejlesztése.

Tájhasználati feladatok -

A természetvédelmi oltalom alatt álló területeken összeegyeztetése a természetvédelem érdekeivel;

-

Szélenergia termelés létesítményeinek biztosítása.

található

területhasználatok

Környezeti, természeti értékek -

Ökológiailag értékes (védelem alatt álló) természetközeli területek megóvása;

-

Környezetkímélő mezőgazdasági technológiák, vegyszerhasználat racionalizálása;

-

Helyi természetvédelemi célok átgondolása és azok érvényesítése.

Közlekedési és közmű területek -

A hatályos szabályozási tervben tervezett közterület szabályozások átgondolása;

-

Települési elkerülő út megvalósítása;

-

Utak minőségének javítása bel- és külterületen;

-

Rossz állapotú járdák felújítása;

-

Kerékpárutak nyomvonalának kijelölése és megvalósítása;

-

Szennyvíz tisztítás megoldása Hanságliget településrészen;

-

A közcsatorna hálózat teljes körű kiépítése a beépített területeken;

-

Külterületi lakóterületek infrastruktúra ellátásának javítása;

-

A felszíni vízrendezés megoldása;

-

A közvilágítás mennyiségi és minőségi fejlesztése;

-

Energiahatékony rendszerek megvalósítása.

2.3. INFRASTRUKTURÁLIS VÁLTOZÁS Jánossomorja esetében a műszaki infrastruktúra legfőbb elemei az alábbiak szerint alakulnak: 

Közlekedés

A településnek nincs közvetlen kapcsolata az országos gyorsforgalmi hálózattal. A településen halad keresztül a 86.sz. Rédics-Szombathely-Mosonmagyaróvár másodrendű főút, amely egyúttal E65 jelzéssel a nemzetközi főútvonal hálózat része, illetve a településről indul a 8507 j. Jánossomorjaországhatár összekötő út, a 8508 j. Jánossomorja-Várbalog összekötő út, a 85107 j. Hanságfalva bekötő út; továbbá a településen belüli kapcsolatot biztosítja a 85308 j. Jánossomorja állomáshoz vezető út. A településen halad keresztül Hegyeshalom – Szombathely vasútvonal. A település területén összesen három vasúti megállóhely található: Hanságliget, Hanság-Nagyerdő és Jánossomorja. A településen jelenleg balesetveszélyes és a lakókörnyezetet terhelő a településen áthaladó 86.sz. Rédics-Szombathely-Mosonmagyaróvár másodrendű főút forgalma, mely fontos tranzitútvonal Mosonmagyaróvár és a rédecsi határ között. A jövőben az alábbi közlekedési elemek fejlesztésére van szükség közlekedéshálózati szinten, aminek egy része az útviszonyokból, vagy a közösségi közlekedésből adódik: ‐

Kapcsolathiány o

kerékpárút Jánossomorján keresztül Mosonmagyaróvár és az osztrák határ között


JÁNOSSOMORJA 24 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ‐

‐

Elkerülő út hiánya, o

86. sz. főútvonal települést elkerülő szakasza – OTrT és a TRT tartalmazza

o

települést északról elkerülő tehermentesítő út a 86. sz. főút és a 8507 j. Jánossomorja-országhatár összekötő összekapcsolásával - 8508 j. JánossomorjaVárbalog összekötő út érintésével.

Egyéb fejlesztési igények, tervek: o

lakóutcák burkolása

o

parkolók kialakítása

A közlekedési fejlesztésekkel párhuzamosan meg kell oldani a parkolást a településen. Ezek egy részét a szentjánosi településközpontban, a Szabadság utca mellett, az intézményeknél kell kijelölni. 

Közmű

A közmű infrastruktúra legfőbb elemei: -

nagyközépnyomású gázvezeték;

-

20 kV-os távvezeték;

-

ivóvíz-gerincvezeték;

-

szennyvízfőgyűjtő-csatorna nyomott.

Közmű szolgáltatás szempontjából az alábbi konfliktusokat kell kezelni:



-

Kiegyensúlyozott energiaszolgáltatás biztosítása, hálózatfejlesztés.

-

Külterületi lakó ingatlanok közmű ellátásának biztosítása.

-

Beépített területek szemvízkezelésének megoldása.

-

Felszíni vízrendezés, különösen a klímaváltozás hatására várható még szélsőségesebb csapadékesemények zavarmentes elvezetésének biztosítására. Felszíni vízrendezés megoldása a közutak felújításával együtt.

-

A közvilágítás arculatépítő és közbiztonság javító hatása érdekében a közvilágítás mennyiségi és minőségi fejlesztést igényel.

-

Jánossomorja központjában a légvezetékek kiváltása.

Megújuló energia

A település a megújuló energiaforrások területén jelentős potenciállal rendelkezik. A potenciálok kihasználásának egyik záloga - energiatermelés szempontjából - a szabályozási környezet. A megújuló energiaforrások használata csak csekély mértékben lehet hatással a meglévő települési területfelhasználásokra. ‐

A jelenlegi jogszabályok és kvóták nem teszik lehetővé a szélenergia hasznosításának bővítését. (Jánossomorja közigazgatási határain belül jelenleg hat darab szélerőmű működik, összesen 10,8 MW összteljesítménnyel.) A szél átlagos nagysága a település környezetében 10 m magasságban 3-3,5 m/s, ami kiemelkedőnek számit az ország többi részéhez képest.

‐

Jánossomorja területén 1850-1900 a maximálisan hasznosítható éves napos órák száma, amelynek hasznosíthatóságát célszerű igénybe venni. A hasznosítás lehetősége napkollektorokkal termikus célú energiaellátásra, naperőművel, napelemmel villamosenergia termelésre biztosított, de a hasznosításhoz szükséges beruházás megtérülését gyorsan nem lehet várni. (Becslések szerint a beruházás megtérülése 10 év körüli lehet.) A napenergia hasznosítása helyi jelentőségű, intézményi szinten és házi hasznosítással növekszik.

‐

Biomassza-biogáz előállítására az ország területén szinte mindenhol, így Jánossomorja területén is van lehetőség.


JÁNOSSOMORJA 25 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ‐

A geotermikus energia (földhő) hasznosítására Jánossomorja területén is van lehetőség. A hőszivattyú használata telken belül realizálható, energiagazdálkodási szinten ma még nem érzékelhető hagyományos energiahordozó megtakarító hatása.

2.4. NÉPESSÉG, ÉLETMÓD, TÁRSADALOM, KULTÚRA VÁLTOZÁSA Ahogyan korábban bemutatásra került, a településfejlesztési koncepció egyik legfontosabb eleme, hogy a lehetőségek településévé váljon az elkövetkező generációk számára, illhetve hogy a helyi közösség által, a közösség érdekében fejlődjön. A településfejlesztési koncepció közvetlenül a települési funkciók megerősítését, a települési környezet fejlesztését szolgálják, melyek pozitív változásokat akarnak előidézni a népesség, közösség és kultúra területén. 2.5. VÉDETT ÉRTÉKEK ÉS AZ ÉRTÉKLELTÁRBAN SZEREPELTETETT LÉTESÍTMÉNYEK MEGJELENÉSÉT ÉRINTŐ BEAVATKOZÁSOK MEGNEVEZÉSE ÉS RÖVID ISMERTETÉSE A műemléki és helyi védelemre tervezett értékeket érintően a településfejlesztési koncepció hosszú távon kedvező változásokat hoz, azonban a településfejlesztési koncepció lépétke miatt az egyes építményekre és védendő területekre gyakorolt hatás nem vizsgálható.



3. HATÁSELEMZÉS Jánossomorja településfejlesztési koncepció készítése során a település önkormányzata meghatározta a település jövőbeli fejlődési irányait, a kitűzött, elérni kívánt célokat. A településfejlesztési koncepció műfajának, léptékéhez igazodik az örökségvédelmi hatástanulmányban foglalt hatások elemzése A településfejlesztési koncepció készítésével párhuzamosan kerül sor az integrált településfejlesztés stratégia készítésére, ahol területi szintű fejlesztési elemek is megjelennek. A készülő ITS-ben meghatározásra kerülnek minden településrész esetében a fejlesztési célok 2, illetve kijelölésre kerülnek akcióterületek az egykori településközpontok területén. A településfejlesztési koncepcióban meghatározott célok összességében nem fejtenek ki negatív hatást az épített értékekre, a történeti településszerkezetre, valamint a természeti és tájképi értékekre vonatkozóan. A koncepcióban megjelölt fejlesztési irányok nem járnak középtávon jelentős beavatkozással a településszerkezetben. 3.1. TÖRTÉNETI TELEPÜLÉSSZERKEZETET ÉRINTŐ KÖVETKEZMÉNYEK, TÖRTÉNETI TÉRBELI RENDSZEREK ALAKULÁSA 

Adottságok összefoglalása Településszerkezet A településen öt jellegzetes településrész különíthető el. Az egykori Pusztasomorja, Mosonszentjános, Mosonszentpéter területei, Hanságliget, mint a település legnagyobb külterületi lakóterülete, továbbá egyéb külterületi lakóterületek (Hanságfalva, Újtanya). Pusztasomorja központjának legmeghatározóbb eleme a Szent István királyról elnevezett római katolikus templom. Ez a falu kezdetben egyutcás település volt, amely a mai Szent István utca mentén helyezkedett el. A városrész központja és legfontosabb intézményei e köré az út köré csoportosultak. Itt található Pusztasomorja egykori iskolája, illetve különböző üzletek. A településrész központjában az épületek homlokzata az utcafrontra épült. A házak mögött található kerteket veteményesként hasznosították. A településmagtól elsősorban észak felé terjeszkedett a település, itt nagyobb kiterjedésű, szabályos utcahálózattal rendelkező lakóterület található. Mosonszentjános központjában található a jánossomorjai városháza. Ez a település is az egyutcás falvak jellemzőivel bírt az első katonai felmérés idejében, ennek köszönhetően a főutca körül alakult ki a központ. Mosonszentjános városrész központjának is meghatározó eleme a keresztelő Szent Jánosról elnevezett, 1769-ben épült római katolikus templom. Mosonszentjános városrész központjában az épületek homlokzata az utcafronton helyezkedik el. A házak egy-két kivétellel egy szintesek és kisebb hátsókerttel rendelkeznek. Ez a településrész a központtól északra az egykori szőlők helyére, valamint nyugatra Pusztasomorja felé terjeszkedett. Mosonszentpéter Jánossomorja város legkeletibb városrésze. Központja a mai 86-os számú főút mentén található. A településrész közintézményei - az óvoda és az iskola -, valamint kereskedelmi egységek helyezkednek itt el. Az Árpád-kori alapokra épült, neoromán stílusú Szent Péter templom a főúttól egy házsorral távolabb épült. Az előzőekhez hasonlóan, itt is az egyszintes, utcafrontra épült homlokzattal rendelkező házak a jellemzőek. Ez a településrész elsősorban keleti irányban terjeszkedett, az egykori szőlők területén. A település külterületein egyéb lakóterületek is fellelhetőek. Jánossomorja korábban Habsburg főhercegi, illetve Eszterházy birtok volt. Ezek az uradalmak nagy területeken gazdálkodtak, ami szükségessé tette a külterületeken majorok létesítését. Így alakult ki a legtöbb külterületi lakóterület, mint: Hanságfalva, és Hanságliget. A településtől északra, Várbalog irányában fekvő Újtanya településrészt az 50-es években az állami gazdaság létesítette. A külterületeken elsősorban szántóföldi művelésbe vont területek, valamint erdők váltják egymást. A települést szinte teljesen szántók veszik körül, az erdők jórészt a déli részen helyezkednek el. A külterületen lévő fontos létesítmény a településtől délkeletre, a 86-os út mellett található hulladéklerakó.

2

A fejlesztési célok és a településrészek közötti kapcsolatot a településfejlesztési koncepció 2.4. A fejlesztési célok az egyes településrészekre vonatkozóan című fejezet tartalmazza


JÁNOSSOMORJA 27 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Belterületi területhasználat Jánossomorja beépített területei jellemzően lakóterületek, ahol elsősorban kertes családi házak találhatóak, de van néhány társasház is. A három településközpontban az oldalhatáron álló szalagtelkek a jellemzőek, ugyanakkor az újonnan beépített területeken szintén az oldalhatáros beépítés a meghatározó. Jánossomorja intézményei szinte kivétel nélkül a településközpontokban helyezkednek el. A három településközpont közül - helyzetéből adódóan is - a mosonszentjánosi rendelkezik a legközpontibb szerepkörrel. A kereskedelmi és vendéglátóhelyek jó része az intézményekhez hasonlóan Mosonszentjánoson található. Természetesen mindhárom településmag rendelkezik valamilyen fajta vendéglátóhellyel. Ezek zömének a településrészek központjában, a főút mentén van ingatlana. Jánossomorja nagy zöldfelülettel rendelkező különleges területfelhasználású területei a temetők és a sportpályák területe. Különleges területnek minősül még a hulladékkezelési terület (hulladékudvar), ez Mosonszentjánoson található, a település déli határában. Jánossomorja belterületeinek határában az északi, keleti, déli és nyugati részeken is találhatóak gazdasági területek. Ezekben elsősorban építőipari, élelmiszeripari, és mezőgazdasági létesítmények helyezkednek el. 

Hatáselemzés

A történeti településszerkezetet a készülő településfejlesztési koncepció – műfajából adódóan – nem módosítja, a koncepció hosszú távú jövőképet, fejlesztési irányokat, célokat, horizontális célokat fogalmaz meg. Már a településfejlesztési koncepció jövőképe hangsúlyozza, hogy olyan irányok kerülnek kijelölésre, ami figyelembe veszi a településrészek identitását, de ezzel együtt a város egészére érvényesnek tekinthetők. „Jánossomorja, ahol mindig jó irányba fúj a szél” Jánossomorjának 2030-ra a településrészek identitását megőrző, s ezzel a sokszínűséget erősítő; erős gazdaságra épülő; fiatalokat megtartó; egységes közösséget építő kisvárossá kell válnia. A településfejlesztési koncepció az alábbi részcélokat fogalmazza meg a településképpel és a helyi védett elemekkel kapcsolatban: 2.2. Közösségi funkciók fejlesztése ‐

Kultúra és közösségfejlesztés

3.2. Lakókörnyezet fejlesztése ‐

Hagyományos településképi arculat megőrzése

‐

Közterek fejlesztése

‐

Rekreációs célú területek kijelölése, fejlesztése

Értékvédelmi szempontból fontosak a horizontális célok: fenntarthatóság, esélyegyenlőség, partnerségi kapcsolat kialakítása, településrészek harmonikus fejlesztése. A településrendezési eszközök készítésekor a kialakult településszerkezet tiszteletben tartása, az ehhez illeszkedő telekalakítási és építési szabályrendszer kialakítása kiemelkedő szempont kell legyen. A helyi értékek széleskörű vizsgálatát követően részletes értékvédelmi javaslatot kell készíteni, mely a helyi védelemre vonatkozó előírások mellett további javaslatokat tesz a helyi építészeti karakterek védelmének ösztönzésére.


JÁNOSSOMORJA 28 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 3.2. TERMÉSZETI, TÁJI HATÁSOK 

Adottságok összefoglalása Természeti adottságok Jánossomorja a Kisalföld nagytáj területén, a Hanság kistájon helyezkedik el. A kistáj GyőrMoson-Sopron megyében helyezkedik el. Területe 447 km 2 (a középtáj 17,3%-a, a nagytáj 8,2 %a). A felszín legmagasabb pontja Szállástető (120m), a legalacsonyabbak a 114 m körüli felszínrészletek. A kistáj a Duna és a Rába hordalékkúpjai által közrezárt és lefolyástalansága következtében eltőzegesedett. Talajainak 80%-a vízhatás alatti lápos réti, lecsapolt és telkesített síkláp, réti, és réti öntés talaj. A kistáj fő vízfolyása a Hansági-főcsatorna (30 km), amely Tárnokrétitől Ny-ra torkollik a D felől érkező Rábcába. Tájszerkezet A város sík területen terül el, ahol a lakóterületet egykor nagy kiterjedésű mocsarak vették körül. Ezen domborzati és vízrajzi adottságok határozzák meg a település tájszerkezetét. A település területén a szántók dominálnak, melyek a legtöbb helyen mezővédő erdősávval vannak egymástól elválasztva. A vonalas létesítmények közül a közlekedési és vízgazdálkodási tájhasználatoknak van jelentős szerkezet-meghatározó szerepe. Jánossomorján a 86 sz. főút, valamint az erről leágazó, településeket és az országhatárt összekötő utak fragmentálják a tájat. Tájhasználat Jánossomorja a Hanságban, Mosonmagyaróvártól délre, a Fertő tótól nyugatra, a magyar-osztrák országhatár mentén helyezkedik el. Adottságaiból adódóan a szántó-, illetve az erdőterületek dominálnak. A település szántóterületei a térség vízrajzi, talajtani, valamint éghajlati adottságainak köszönhetően kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetébe tartoznak. A mezővédő erdősávok gondoskodnak a széleróziós károk minimalizálásáról, a talaj termékenységének fenntartásáról, a megfelelő párologtatásról, kellően sűrűn vannak kialakítva. A település délkeleti illetve délnyugati részén nagyobb összefüggő erdőterületek találhatóak. Jánossomorja erdőtervezett területe 4365,15 ha. Gyepek elszórtan helyezkednek el a területen, réteket és legelőket egyaránt találunk. A belterülettől északra 6 szélerőműből álló szélfarm található, amik egy szántóterületen kerültek elhelyezésre. A lakott területekhez közel három tó található. Pusztasomorja településrészen egy sporthorgászati tó, Mosonszentjánoson egy üdülőházakkal szegélyezett, elsősorban rekreációs funkciójú tó, a belterülettől északra pedig egy kavicsbánya-tó. Táji és természeti értékek A Jánossomorját számos nemzetközi és országos jelentőségű védett természeti terület érinti. Az Országos Ökológiai Hálózat részeként ökológiai folyosó található a település délkeleti részén, puffer területek közé tartoznak a délnyugati területeken fekvő erdők, a magterületek pedig Jánossomorja északi határában helyezkednek el.



Hatáselemzés

A településfejlesztési koncepció – műfajából adódóan – nem módosítja a természeti, táji elemeket, a koncepció hosszú távú jövőképet, fejlesztési irányokat, célokat, horizontális célokat fogalmaz meg. A célrendszer 1. A település teljesítőképességének erősítése című átfogó cél van leginkább hatással a természeti és táji környezetre. Az átfogó cél az alábbi részcélokat tartalmazza: 1.1. Gazdaságfejlesztés ‐

Helyi vállalkozások fejlesztési lehetőségeinek támogatása

1.2. Megújuló energiák hasznosítása ‐

Helyben megtalálható megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségek áttekintése, program kidolgozása

1.3. Idegenforgalom-turizmus fejlesztése ‐

Helyi idegenforgalmi infrastruktúra fejlesztése VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2016. www.vzm.hu

JÁNOSSOMORJA 29 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Védelem alatt álló táji- és természeti területeken szükséges az építés korlátozása, a táj- és természetvédelem értékeinek érvényre juttatása érdekében. 3.3. A TELEPÜLÉSKÉP FELTÁRULÁSÁNAK VÁLTOZÁSAI A településfejlesztési koncepcióban elhatározott célok nincsenek hatással a településkép arculatára. A települést hosszú-távon is az alábbi feltárulások fogják jellemezni: ‐

gazdasági területek Mosonmagyaróvár irányából Mosonszentpéterre érkezve;

‐

lakóterületek feltárulása további főutak mellett;

‐

mezőgazdasági területek túlsúlya külterületen;

‐

a fentiek mellett meg kell említeni, hogy a településközpontokban található műemlék templomok vertikális elemei maradnak a településképnek, s a szélerőművek a külterületen jelentenek vertikális tájalkotó elemeket.3

3.4. MŰEMLÉKI JELENTŐSÉGŰ TERÜLETEK, MŰEMLÉKI KÖRNYEZETEK, MŰEMLÉKEK ESZMEI, HASZNÁLATI ÉS ESZTÉTIKAI JELENTŐSÉGÉNEK ALAKULÁSA A TÁJBAN, TELEPÜLÉSSZERKEZETBEN, ÉPÍTETT KÖRNYEZETBEN, A TELEPÜLÉS ÉLETÉBEN A műemléki jelentőségű területek bemutatását az 1.5. Műemléki egyedi és területi, világörökségi védettségek c. fejezet tartalmazza. A településfejlesztési koncepció célrendszere célok között kiemeli a hagyományos településképi arculat megőrzését, melyek fontos elemei a műemlék templomok. A műemlékkehez kapcsolódóan a közterek fejlesztése szintén a kiemelt célok között szerepel. 3.2. Lakókörnyezet fejlesztése ‐


‐

Közterek fejlesztése

3.5. MŰEMLÉKEK MEGÚJULÁSÁNAK ÉS FENNTARTHATÓSÁGÁNAK GAZDASÁGI ESÉLYEI A településen található műemlékek a katolikus egyház tulajdonában állnak, a templomokat hosszú távon is a felekezet kívánja hasznosítani a hitélet erősítése érdekében. A hitélet továbbra is a közösség egyik fontos eleme, így kapcsolódik a 2.2. Közösségi funkciók fejlesztése célhoz. 2.2. Közösségi funkciók fejlesztése ‐

Kultúra és közösségfejlesztés

3.6. TELEPÜLÉSKARAKTER VÁLTOZÁSÁNAK HATÁSAI 

Adottságok összefoglalása Településkarakter, jellemző épülettípusok A településközpontokban találhatóak Jánossomorja legértékesebb épületei, ezt az is jelzi, hogy a Jánossomorjában található műemléki védelem alatt álló épületek mindegyike ezeken a településrészeken található. A kialakult beépítés és a meglévő épületállomány sok helyütt őrzi még a 20. század elején létrejött településképet. A településközpontok meghatározó épülete mindhárom esetben a római katolikus templom. Jánossomorja településközpontjain kívüli területei jellegükben nagyban különböznek a központi területektől. Érződik, hogy csak a későbbi korokban került sor a kiépítésükre. (Érdekes, hogy a 20. század elején jelentősen megváltozott a településkép karaktere, a gyors fejlődésnek megfelelően az egykori települések központja polgárias karakterű településkép jellemezte, s a korábbi népi építészeti elemek visszaszorultak.

3

A szélerőművek elterjedését ma is lehetővé tennék a kistáj adottságai, azonban a nemzeti szabályozási elemek, illetve az energiahálózat ellehetetleníti a további szélenergiára alapozott energiatermelést a térségben vagy hazai viszonylatban.


JÁNOSSOMORJA 30 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 

Hatáselemzés

A településfejlesztési koncepció célrendszere célok között kiemeli a hagyományos településképi arculat megőrzését. 3.2. Lakókörnyezet fejlesztése ‐


A településrendezési eszközök felülvizsgálata során a helyi építési szabályzat biztosíthatja a településkarakter védelmét - az Általános építészeti előírások alcímben megfogalmazott előírásokon keresztül. A település teljes közigazgatási területén szabályozni szükséges a kialakítható tetőhajlásszöget, a tetőfedés anyagát, a homlokzatok kialakítását, színezését. Mindezek mellett fontosak azoknak az épületkaraktereknek a megfogalmazása és védelme a szabályozáson keresztül, ami biztosítja a Jánossomorjára jellemző épülettípusok fennmaradását. 3.7. KÖRNYEZETI TERHELÉSEK ÉS AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG MŰSZAKI ÁLLAPOTÁNAK ÖSSZEFÜGGÉSEI 

Adottságok összefoglalása Környezeti állapot A település kedvező természeti adottságainak köszönhetően a földek jelentős hányada szántóművelésre alkalmas, így szántó művelési ágban vannak. A nagy kiterjedésű, homogén táblákat mezővédő erdősávok tagolják. Ezek az ökológiai előnyeiken túl, a terméshozam növekedésben is szerepet játszhatnak. Helyenként hiányoznak az erdősávok, illetve fasorok, így az utakról szennyezőanyag mosódhat be a szántóföldek talajába. A település külterületi útjainak nagy része burkolatlan földút, az úthálózatnak egy része nem rendelkezik megfelelő csapadékvíz elvezetéssel, ami hosszútávon az út károsodásához vezet. Jánossomorja területén több ponton is találhatóak állattartó telepek, ahol a keletkező trágya felhasználására, elhelyezésére illetve kezelésére kiemelt figyelmet kell fordítani. Jánossomorja a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területen fekvő település. A jogszabályi előírások teljesülésének feltétele a szennyezőanyagok talajba és felszín alatti vizekbe való bejutásának megakadályozása, a keletkező szennyvizek és tisztított szennyvizek ártalommentes, nem szikkasztással történő elhelyezésének megoldása. Jánossomorja területén a levegőminőség szempontjából veszélyeztető tényezők a lakossági fűtés, a közlekedésből származó terhelés, a mezőgazdasági művelésből származó porterhelés, illetve az ipari tevékenységből származó emisszió. Zajterhelés Jánossomorja estében a közlekedésből illetve a gazdasági tevékenységből származhat elsősorban. Közúti terhelés leginkább abból adódik, hogy a településen keresztül halad a 86-os számú főút, melyen naponta átlagosan 7200 jármű halad keresztül a mosonszentpéteri településrészen. A kommunális hulladék elszállítását jelenleg a Kisalföldi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. végzi. A szelektív hulladékgyűjtést – az előzőekhez hasonlóan - Kisalföldi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. végzi, előre megjelölt időpontban, havonta legalább egy alkalommal.



Hatáselemzés

A településfejlesztési koncepcióban kijelölt célok rövid-, közép- és hosszútávon a környezeti terhelések csökkentését irányozzák elő. Jánossomorjának rövidtávon érdeke a 86. sz. főút forgalmának a csökkentése, illetve hosszútávon a 86. sz. főút kialakítása. A 86. sz. főút forgalmából fakadóan több, az út mellett található országos és helyi védelemre érdemes érték is károsodhat. A településfejlesztési koncepció kiemeli célok között, hogy a mososnszentpéteri településrészen áthaladó forgalom csillapítása szükséges. 3.1. Korszerű infrastruktúra kialakítása ‐

A mosonszentpéteri településrészen áthaladó forgalom csillapítása


JÁNOSSOMORJA 31 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 3.8. FOLYAMATOK IRÁNYA, VISSZAFORDÍTHATÓSÁGA, KÁRENYHÍTÉS LEHETŐSÉGE, KÖLTSÉGE, ILLETVE ELLENTÉTELEZÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A koncepció az értékek megőrzésére, értékteremtésre és a környezettudatosságra iránymutatást ad. A folyamatok első, apró lépése jelen dokumentum, a jelentős pozitív változásokat a település vezetése és a lakosság hozzáállása és gondolkodásmódja befolyásolhatja leginkább. A koncepcióban foglaltak alapján, az örökségvédelem területén releváns kárenyhítés nem várható. 3.9. A MŰEMLÉKI ÉRTÉKEK TEKINTETÉBEN SWOT-ANALÍZIS (KOCKÁZATELEMZÉS) ERŐSSÉGEK (S) ‐ ‐ ‐ ‐ ‐

GYENGESÉGEK (W)

Jánossomorja három település ‐ egyesítésével jött létre A műemléki értékek megjelenése a ‐ településen Műemlékek az ősi településmagnak ‐ szerves részét képzik A település hírnevét „öregbítik” (pl. Krisztus szobor) Műemlékek egyházi tulajdonban LEHETŐSÉGEK (O)

‐ ‐

‐

A műemléki értékek megőrzése, szükség esetén helyreállítása A turizmus fellendítésnek egyik lehetséges eszközei – programok szervezése, kapcsolódás a település kulturális programjaihoz Értékmegőrző gondolkodásra ösztönzik a település lakosait

Jánossomorja három település egyesítésével jött létre Fenntartási költségük sok esetben magas Néhány műemlék felújításra szorul

VESZÉLYEK (T) ‐

A műemléki értékek állagromlása, pusztulása



4. ÖSSZEFOGLALÓ Jánossomorja város Magyarország északnyugati részén, a 86-os főút mentén, Mosonmagyaróvártól 15 km-re délnyugatra, az osztrák-magyar határtól 5 km-re található, A Fertő tó és a Szigetköz között. Győr-Moson-Sopron megyében, a Mosonmagyaróvári járásban helyezkedik el. Jánossomorja lakosainak száma 2014-ben 6052 fő volt. Jánossomorja három egykor önálló községet foglal magába. Mosonszentpéter 1950-ben lett Mosonszentjános része, majd az így kibővült Mosonszentjános és Pusztasomorja (németül Wüstsommerein) 1970-ben egyesültek Jánossomorja néven. Jánossomorja több évszázados múltra visszatekintő település, ahol az építészeti értékek magas arányban maradtak fenn a központokban. A hagyományos építészet jellemzői közül a településközpontokban számos elsősorban lakóépület, valamint közintézmény őrzi még a térségre jellemző, hagyományos építészeti vonásokat. A helyi védett épületek, műtárgyak védelmét rövidtávon a helyi építési szabályzatban kell biztosítani, az épített örökség fennmaradását szolgáló szigorú előírásokkal – a helyi értékvédelmi rendeletben foglaltakkal összhangban. Összességében elmondható, hogy a település épített értékeinek védelmét a koncepció elhatározásai biztosítják.



5. NYILATKOZAT

Alulírott Ferik Tünde okl. építészmérnök, vezető településrendező tervező nyilatkozom, hogy a településfejlesztési koncepcióhoz elkészített örökségvédelmi hatástanulmány az örökségvédelmi jogszabályoknak, továbbá hatósági előírásoknak megfelel. A Völgyzugoly Műhely Kft. tervezői és a régész munkatárs az Örökségvédelmi hatástanulmány elkészítésére jogosult.

Budapest, 2016. július

Ferik Tünde okl. építészmérnök vezető településtervező TT/1 13-1259



6. TELEPÜLÉSI ÉRTÉKLELTÁR A települési értékleltár a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 12. melléklet 6. pontja alapján készült. E fejezet a műemléki védelem alatt álló értékeket számba vétele, melyeket az ún. örökségvédelmi nyilvántartó lapokon keresztül mutatunk be (lásd 1. melléklet). Az adatlapok az értékek azonosító adatait, az egyes létesítmények jelentős értékeit (például értékes homlokzatok), valamint a további – szemrevételezéssel megállapítható – értékeit tartalmazzák.

7. ÉRTÉKVÉDELMI TERV Az értékvédelmi terv a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 12. melléklet 7. pontja alapján készült. A helyi védelemre javasolt értékekről szintén örökségvédelmi nyilvántartó lapok készületek (lásd 2. melléklet). A Korm. rendeletben meghatározott pontok közül az a), b) és e) pontokat az örökségvédelmi nyilvántartó lapok tartalmazzák, fennmaradó részük - c), d), f) pontok - pedig e fejezetben kerül részletezésre. A település számos építészeti értékkel rendelkezik, amelyek jelenleg nem állnak védelem alatt. Az önkormányzat helyi építészeti örökség védelméről szóló, értékvédelmi rendelet elkészítéséről a településfejlesztési dokumentumok jóváhagyását követően dönt. A településrendezési eszközök felülvizsgálata során kezelésre kerülnek a helyi egyedi illetve területi védelemre javasolt védelmi elemek. A helyi értékvédelmi területre a korábbi településközpontok javasoltak. A terület pontos lehatárolásáról a településrendezési eszközök felülvizsgálata során kell határozni. A védelemre javasolt épületek listáját a következő táblázat tartalmazza: 5. táblázat – Jánossomorjai helyi védelemre érdemes épületei és műtárgyai Ssz

Név

Hrsz

Cím

1.

Jánossomorjai Körzeti Általános Iskola alsó tagozat épülete

1156

Szabadság u. 21.

2.

Jánossomorjai Aranykapu Óvoda központi épülete

1115

Óvoda u. 13.

3.

Városháza

1140/1

Szabadság u. 39.

4.

Posta

729/1

Vasút u. 29.

5.

Könyvtár

1192

Szabadság u. 2.

6.

Mosonszentjánosi plébánia épülete

1227

Szabadság u.

7.

Malom

732/1

Óvári u. 3-5.

8.


1506/2

Nándor u. 5. előtt

9.

Vasútállomás

725/6

Vasút utca

10.

Lakóépület

1180/1

Szabadság u. 5.

11.

Pince borozó-étterem (egykori takarékpénztár központ)

1113/1

Óvoda u. 13.

12.


1239/1

Szabadság u. 50.

13.


1133/1

Szabadság u. 43.

14.

Heidebauer ház

1240/1

Szabadság u. 52

15.

Mosonszentjánosi temető kápolnája

1415/2

Várbalogi út

16.

Lakóház (Mayer-Amon-féle ház)

1466

Dózsa György u. 16.

17.

Lakóház (Stacker-féle ház)

1446

Dózsa Gy. u. 3. (1'?)

18.

Breier-féle lakóház

735

Malom u. 1.

19.

Bloch Manó családorvos család háza

879/2

Vasút u. 24.


JÁNOSSOMORJA 35 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 5. táblázat – Jánossomorjai helyi védelemre érdemes épületei és műtárgyai Ssz

Név

Hrsz

Cím

20.

lakóház kapuja

1130

Szabadság u. 49.

21.

Kápolna (régi temetőkápolna)

1439

Dózsa Gy. U. 1.

22.

Mária szobor

1228

Szabadság u. 30.

23.

Nepomuki Szent János barokk szobra (?)

1222

Szabadság u.

24.

Hármashalom

1222

Szabadság u. 28.

25.

Gát című szoborcsoport

841

Óvári út

26.

Balassi Bálint csatajelenet scraffitto

875

Óvári u. 1.

27.

Alsó-Fehérkereszt

4508

Fehérkereszt utca

28.

Jánossomorjai Tagiskola

375

Rákóczi u. 51

29.


320/1

Bartók Béla utca

30.

Heidebauer parasztház és pajtája

224/2; 226/2

Liget u. 25.

31.


371

Rákóczi utca 61.

32.


467

Rákóczi u. 102.

33.

Wurzinger lakatos egykori lakóháza

636/1

Ady Endre u.

34.

Heidebauer gazdasági épület

657/5

Óvári út

35.

Mosonszentpéteri temető kápolnája

4302

Temető utca

36.

Gazdasági épület

4369

37.

Kálvária

219/1

Liget u. 35

38.

Világháborús emlékmű

379

Rákóczi u. 47.

39.

Kőkereszt

4361

Újtelep u.

40.

"Pullmann" kereszt

503

Ady Endre u. 17.

41.

Egykori pusztasomorjai, 3. számú általános iskola épülete

2119

42.

Szent Vendel-kápolna

1960

Szent István utca 65

43.

Gazdasági traktus és pajta

2148

Szent István u.

44.

Kőkereszt

1757/2

Dózsa Gy. U. 61.

45.

Szent Háromság oszlop (Rozália szobor)

20 0 1/11

Tarcsai utca

46.

Kőkereszt

2139

Szent István (templom előtt)

47.

Mária kép

0788/4

Berecsnyi utca határ felé vezető szakasza

Általános

Iskola

Klafszky

Katalin

Szent István utca 18.

utca

Prioritások meghatározása, ütemezés: Az országos védelemmel nem rendelkező építmények tekintetében a legfontosabb feladat a helyi építészeti értékek védelméről szóló önkormányzati rendelet megalkotása. Ebben meghatározható a védelemre érdemes építmények köre (melyre jelen hatástanulmány is javaslatot ad), továbbá a rendelet rendelkezhet azokról az elkülönített forrásokról, amelyek a védett épületek megőrzése, felújítása során a tulajdonosoknál felmerülő többletköltséget kompenzálják. A helyi rendelet megalkotását követően elkészíthető a védett épületek felújítására, hasznosítására vonatkozó ütemterv, mely konkrét intézkedések, források és felelősök meghatározásával segíti elő az építészeti értékek fennmaradását, megőrzését. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2016. www.vzm.hu




RÉGÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELME



8. RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉG, ÉRTÉKEK VIZSGÁLATA 8.1. AZ ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI MUNKARÉSZÉNEK TÁRGYA Az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti munkarészének tárgya, Jánossomorja város településrendezési tervének felülvizsgálatához szükséges örökségvédelmi hatástanulmány régészeti munkarészének elkészítése a települések teljes területén. A tanulmány a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ (1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1.) Nyilvántartási irodája által a település területén található régészeti lelőhelyekre vonatkozó adatszolgáltatására épül. Továbbá a település területén végzett régészeti feltárásokra vonatkozó szakirodalmi adatokra támaszkodik. Továbbá a régészeti-helytörténeti adatok feldolgozására (Aszt Ágnes: Jánossomorja története a középkorig a régészeti leletek tükrében; gazdag szakirodalmi hivatkozásokkal)4és a 2016. május 26.-án és 27.-én végzett helyszíni szemle eredményeire támaszkodik (a helyszíni szemlén részt vett: Beck Attila régész és Wolf Ernő régész technikus). 8.2. JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET A kulturális örökségvédelem általános elvei A régészeti lelőhelyek a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban Kötv.) 11. § alapján általános védelmet élveznek. A törvény szelleme és a védelem logikája szerint a régészeti lelőhelyek épségét meg kell őrizni. A Kötv. 3. § -a szerint a kulturális örökség védelme érdekében a köz- és magáncélú fejlesztéseket - így különösen a terület- és településfejlesztés, terület- és településrendezés, környezet-, természet- és tájvédelem és az ezzel kapcsolatos beruházások tervezését - e védelemmel összhangban kell végezni. A kulturális örökség a nemzet egészének közös szellemi értékeit hordozza, ezért megóvása mindenkinek kötelessége. Tilos a kulturális örökség védett elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése, meghamisítása, hamisítása. A kulturális örökség elemeit tudományos módszerekkel kell felkutatni, számba venni, értékelni, az utókor számára megőrizni és hozzáférhetővé tenni. (Kötv. 4. § (1)-(2)) A kulturális örökség védelme közérdek, megvalósítása közreműködési jogosultságot és együttműködési kötelezettséget jelent az állami és önkormányzati szervek, a nemzetiségi szervezetek, az egyházak, a társadalmi és gazdasági szervezetek, valamint az állampolgárok számára. (Kötv. 5. § (1)) A föld felszínén, a földben, a vizek medrében vagy máshol rejlő vagy onnan előkerülő régészeti lelet állami tulajdon. (Kötv. 8. §(1)) A régészeti lelőhelyeket - a fenntartható használat elvének figyelembevételével - csak olyan mértékben lehet igénybe venni, hogy azok állománya számottevően ne csökkenjen, illetve eredeti összefüggéseik jelentősen ne károsodjanak. (Kötv. 9. §) A régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti lelőhelyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni. A régészeti lelőhelyek védelmére irányuló intézkedéseknek elsősorban megelőző, szükség esetén mentő jellegűeknek kell lenniük. (Kötv10. § (1)-(2)) A régészeti lelőhelyek e törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. (Kötv. 11. §) Ezért egy-egy beruházási területen, a földmunkával járó fejlesztések esetében régészeti lelőhelyek védelme érdekében a fentiek alapján kell eljárni. Örökségvédelemmel, régészeti lelőhelyek védelmével kapcsolatos alapvető jogszabályok jegyzéke a) 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről (Kötv.); b) 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet az örökségvédelmi bírságról; c) 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről, különösen a kunhalmok és földvárak törvényi védelméről (23. § (2)); 4

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/nemetek/janossomorja/pages/008_Janossom orja_tortenete.htm VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2016. www.vzm.hu

JÁNOSSOMORJA 39 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA d) 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről; e) 324/2010 (XII. 27.) Korm. rend. a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről és eljárásaira vonatkozó általános szabályokról f)

393/2012. (XII. 20.) Korm. rend. A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról (R)

g) 394/2012. (XII. 20.) Korm. rend. A kulturális örökségvédelmi szervezetrendszer átalakításával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról h) 395/2012. (XII. 20.) Korm. rend. Az örökségvédelmi hatástanulmányról i)

80/2012. (XII. 28.) BM rend. A régészeti lelőhely és a műemléki érték védetté nyilvánításáról, nyilvántartásáról és a régészeti feltárás részletes szabályairól

j)

439/2013. (XI. 20.) Korm. rend. A régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről

A kulturális örökség védelemével kapcsolatos különleges jogszabályok jegyzéke a) ,,1954. évi Hágai Egyezmény'' [1957. évi 14. törvényerejű rendelet a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelme tárgyában, Hágában, 1954. évi május hó 14. napján kelt nemzetközi egyezmény, valamint az ahhoz csatolt jegyzőkönyv (a kulturális javak háború idején megszállott területről való kivitelének tilalma tárgyában) kihirdetéséről]; b) 149/2001 (VIII. 31) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és az Európa Tanács tagállamai között 1992. január 16-án kelt, Valettában aláírt, a régészeti örökség védelméről szóló Európai Egyezmény kihirdetéséről c) 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről, 357. § (1) Műemlék vagy védett kulturális javak megrongálása A régészeti területek típusai A régészeti lelőhelyek e törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. (Kötv. 11. §) A Kötv. a régészeti területeket három típusba sorolja be: a) Régészeti lelőhely (7. § 35. pont) b) Fokozattan védett, vagy kiemelten védett régészeti lelőhely (13. § (3)) c) Régészeti érdekű területek (7. § 29. pont) a) Régészeti lelőhely Régészeti lelőhely az a földrajzilag körülhatárolt terület, amelyen a régészeti örökség elemei eredeti történeti összefüggéseikben megtalálhatóak. A régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti helyükön, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni, ezért a védelmükre irányuló intézkedéseknek elsősorban megelőző, szükség esetén mentő jellegűeknek kell lenni (Kötv. 10. § (2)). A régészeti lelőhelyeket a földmunkával járó fejlesztésekkel el kell kerülni (Kötv. 19. § (1)). Ha a régészeti lelőhely elkerülése a fejlesztések, beruházások költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a fejlesztés, beruházás másutt nem valósítható meg, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni (a továbbiakban: megelőző feltárás). A megelőző feltárás részeként a régészeti lelőhelyen - a hatóság eltérő rendelkezésének hiányában próbafeltárást kell végezni. A régészeti érintettség mértékétől függően - külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén - a hatóság régészeti megfigyelést írhat elő.


JÁNOSSOMORJA 40 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA A megelőző feltárásra vonatkozóan a feltárásra jogosult intézmény (jelen esetben: Herman Ottó Múzeum, 3529 Miskolc, Görgey Artúr utca 28.) és a beruházó írásbeli szerződést köt. A szerződés tartalmazza a feltárás módját, időtartamát, a feltárásra jogosult intézmény által végzendő régészeti feladatellátás költségét, valamint a jogszabályban meghatározott egyéb szakmai feltételeket. A (10) bekezdés szerinti szerződést a feltárásra jogosult intézménynek és a beruházónak a jogszabályban meghatározott adattartalomnak a beruházó által történő rendelkezésre bocsátásától számított 15 napon belül kell megkötni (Kötv.22.§ (10) és (11)) Nagyberuházás (7.§ (20)) esetén a Kötv. 23§/B-F paragrafusai szerint kell eljárni! Azt a természetes vagy jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, aki (amely) az e törvényben engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül vagy attól eltérő módon végzi, illetve a védetté nyilvánított, vagy e törvény erejénél fogva védelem alatt álló kulturális örökség elemeit jogellenesen megsemmisíti, vagy megrongálja, illetve a védett kulturális örökségi elemet kötelezettségének elmulasztásával veszélyezteti, örökségvédelmi bírsággal (a továbbiakban: bírság) kell sújtani. Az örökségvédelmi bírság kiszabása nem mentesít egyéb, építésügyi eljárásban kiszabható bírság alól. „Bírsággal sújtható az, aki a jogszabály által előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget.” (Kötv. 82. § (1) (2)) A 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet alapján (2. § (1)-(2)) az örökségvédelmi bírság kiszabásánál a nyilvántartott régészeti lelőhelyek a I. kategóriába tartoznak, vagyis a bírság a kötelezettségszegés vagy a károkozás mértéke szerint 10 ezer forinttól 250 millió forintig terjedhet. Ezzel párhuzamosan a szabálysértési jog és a büntetőjog is védelembe részesíti a régészeti lelőhelyeket. A régészeti lelőhelyek védelme a tulajdonos rendelkezési jogát is korlátozza. A Btk. 357. § büntetni rendeli a régészeti jelentőségű földterületeken elkövetett rongálást: (1) Aki a tulajdonában álló, a kulturális javak körébe tartozó és védett tárgyat megrongálja, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (c) bekezdés szerinti tárgyat megsemmisíti, vagy annak helyrehozhatatlan károsodását idézi elő, öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. b) Fokozattan védett, vagy kiemelten védett régészeti lelőhely A régészeti lelőhelyek a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. erejénél fogva védelem alatt állnak, illetve miniszteri rendelettel, vagy hatósági eljárás során lettek kiemelten védetté nyilvánítva. Kiemelten védett az a régészeti lelőhely, mely kivételes tudományos jelentőséggel, nemzetközi vagy országos szempontból kiemelkedő fontossággal bír. Fokozottan védett az a régészeti lelőhely, melynek tudományos jelentősége megállapítható, és nagyobb tájegységre nézve kiemelkedő fontossággal bír. A Kövt. 13. § (1) bekezdése értelmében a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen nem lehet olyan tevékenységet folytatni, amely annak akár részleges állapotromlását eredményezheti. A (2) bekezdése értelmében védetté nyilvánított régészeti lelőhelyhez védőövezetet lehet kijelölni. c) Régészeti érdekű terület Régészeti érdekű területnek számít valamennyi olyan terület, természetes vagy mesterséges üreg és a vízmedrek azon része, amelyen, illetve amelyben régészeti lelőhely előkerülése várható vagy feltételezhető. (Kötv.7. § 29.) pont) „A régészeti örökség elemei a régészeti érdekű területekről vagy a régészeti lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. (Kötv. 19. § (2)) A fentiek alapján, ezért fokozott figyelemmel és óvatossággal kell eljárni minden földmunkával járó beruházás, területfejlesztés esetén. A beruházás megtervezése előtt, a beruházás megvalósíthatóságának érdekében a tervezett beruházás helyszínét ezért célszerű kulturális örökségvédelmi szempontból megvizsgálni. „A régészeti örökség elemei a régészeti érdekű területekről vagy a régészeti lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el.” Ennek alapján fokozott figyelemmel és óvatossággal kell eljárni és minden tervezett földmunka előtt célszerű a Hatósággal, a Járási építésügyi és örökségvédelmi hivatallal (hatóság) egyeztetni. Amennyiben régészeti érdekű területen földmunkák során addig ismeretlen régészeti lelőhely kerül elő, abban az esetekben a végzett tevékenységet abba kell hagyni, és a helyszín vagy lelet őrzése VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2016. www.vzm.hu

JÁNOSSOMORJA 41 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA mellett haladéktalanul értesíteni kell a területileg illetékes önkormányzat jegyzőjét, aki a területileg illetékes múzeum és a hatóság szakmai bevonásáról köteles gondoskodni. A bejelentési kötelezettség a felfedezőt, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli, elmulasztása örökségvédelmi bírság kiszabását vonja maga után (Kötv. 82. § (2)). A múzeum 24 órán belül írásban köteles nyilatkozni a munka folytathatóságáról, amennyiben „a múzeum nyilatkozata alapján a régészeti emlék vagy a lelet veszélyeztetése nélkül a tevékenység még részlegesen sem folytatható, a tevékenység jellege szerint illetékes hatóság köteles annak folytatását azonnali hatállyal megtiltani és legfeljebb 30 napra felfüggeszteni, és intézkedéséről a hatóságot értesíteni”. Mentő feltárás esetén a szükséges beavatkozás költségeit a feltárásra jogosult intézmény (múzeum) köteles állni. A Kötv. 26. § alapján a lelet, illetve a lelőhely bejelentőjét jutalom illeti meg, amely nemesfémek esetében nem lehet kisebb a beszolgáltatott lelet nemesfémtartalmának piaci értékénél. A nyilvántartásban nem szereplő régészeti lelőhelyben vagy az onnan származó leletekben okozott kár, illetve ezek megsemmisítése ugyancsak büntetendő cselekmény, a Btk. 357 § (1) és (2). pontja alapján. 8.3. TÖRTÉNETI LEÍRÁS ÉS A VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLET RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉGÉNEK FELMÉRÉSE Jánossomorja, Győr-Moson-Sopron megyében, a Mosonmagyaróvári járásban található. A város osztrák-magyar határ közvetlen közelében, Mosonmagyaróvártól 13 km-re, délnyugatra, a 86-os főút mentén helyezkedik el. A mai település történeti előzményeinek tekinthető a részben Árpád-kori eredetű települések: Pusztasomorja, Mosonszentpéter, Mosonszentjános, a Hanság északi peremén, a mocsárból kiemelkedő magaslaton jöttek létre Mosonmagyaróvár déli, illetve Bécs és Pozsony délkeleti előterében és gazdasági vonzáskörzetében. A 20. század végén a három, településből létrehozott Jánossomorja közigazgatási területéről ismert régészeti leletek alapján a terület már az őskor korai időszakában is lakott volt. A mocsaras, ártéri erdőkkel tarkított történeti táj adatságai nagyban meghatározzák a vizsgált terület településtörténetének jellegzetességeit. A Jánossomorjától, délkeletre az 1980-as években előkerült kőbalták (azonosító: 57454) és a délnyugati ún. Szállástetőről (azonosító: 31149) ismert kőeszköz és telepnyomok jelzik a terület településtörténeti legkorábbi, a korai neolitikumra tehető, szakaszát és a szigetszerű kiemelkedéseken megjelenő kisebb őskori közösségeket. A régészeti leletek tanulsága szerint a terület a középső rézkor folyamán is lakott volt (azonosító: 31149), majd a késő rézkor folyamán a megtelepedésre utaló telepnyomok, áthelyeződnek a mai város északnyugati szélére, a kavicsbánya közelébe (azonosító: 31150), ahonnan egy, a korszakra datálható sír is előkerült. Alapvető változást sejtet, hogy a korábbi sporadikus adatok után bronzkorra datálható lelőhelyek száma jelentősen megnő, és ezzel együtt, valószínűleg a területen élő lakosság száma is növekszik, mind a mellet a települési stratégia nem változik, hiszen a bronzkori és a későbbi népességek is igyekeznek kihasználni a helyi földrajzi viszonyokat, és a korábbiakhoz hasonlóan a tájból kiemelkedő kisebb dombokon és dombhátakon hozzák létre telepeiket. A legtöbb, erre az időszakra datálható régészeti lelőhely Jánossomorjától délkeleti irányban, a Csorna-Hegyeshalom vasútvonal mentén fekszik (azonosító: 31147; 57430; 57435; 57454; 57457; 57458;), de ezektől keletre, a várostól délre is több adat utal az itt letelepedő bronzkori közösségekre (azonosító: 57400; 57409; 57412; 57426; 57427; 57428). Az őskor későbbi szakaszában, a vaskor idején a kelták foglalták el, és vették birtokba a mai Jánossomorja területét. A kelta telepnyomok a bronzkoriakhoz hasonlóan délkeleten (azonosító: 57434; 57435; 57457; 57458) és délen (57426; 57427; 57428; 57430) összpontosulnak. A vaskori, feltehetően boius törzshöz kötődő népesség, a többször említett táji adottságok miatt, gyakran a bronzkori lelőhelyekre települ (azonosító: 57426; 57427; 57428; 57430; 57434; 57435; 57457; 57458). A korábbi korszakhoz képest azonban, a Jánossomorjától északra, északnyugatra és keletre fekvő területeken kissé megritkulnak a régészeti adatok. (azonosító: 57328; 57344, 57368; 57369). A telepektől elkülönülten két vaskori temető található a térségben. Az egyik a település északnyugati oldalán a kavicsbányánál (azonosító: 31150), a másik az osztrák-magyar határ közelében (azonosító: 32306). A vaskort követően, a római foglalás után Jánossomorja térségének betelepültsége nagymértékben megnő és részben jellege is megváltozik. A római időszak nagyszámú települése és jellegzetes temetői mellett a területen számos villagazdaság létesül, amely a Bécsi-medence, illetve Vindobona (Bécs), Carnuntum (Petronell-Carnuntum), és Ad Flexum (Mosonmagyaróvár) előterében egyértelműen utal a térség, jelentős mezőgazdasági ellátó szerepére. A korszak jellegzetes leletanyaga a déli és délkeleti oldalon továbbra is megtalálható, de az északi és északnyugati VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2016. www.vzm.hu

JÁNOSSOMORJA 42 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA területek igénybevétele már jóval nagyobb és a korábbi tendenciáktól eltérően, a római jelenlét keleti irányba is megerősödik. A különálló épületek (villagazdaságok) jelennek meg Jánossomorjától északra (azonosító:57370; 57386), északnyugatra (azonosító: 57336), északkeletre (azonosító: 31142; 31143) és keletre (azonosító: 57363; 57365; 57367) is. Az utóbbi terület, a helytörténet és a helyi régészti kutatások megteremtője és a Moson megyei Történelmi és Régészeti Egyletet létrehozója: Sőtér Ágoston (1837-1905), majd Pusztai Rezső által kutatott Mosonszentpéter – Kecske-dűlőben (Gais-bühl) fekvő villagazdaság (azonosító: 57367), ahol több épületrészlet és önálló épület között az egykori fürdőt is sikerült azonosítani és feltárni. A szintén sűrűn lakott délkeleti és déli részen egy különálló épület, feltehetően egy villagazdaság nyoma, ismert a Szőke-tó dűlőben is (azonosító: 31147). A gazdasági és birtokközpontokat reprezentáló épületekhez hasonlóan, részben, nyilván kapcsolódva az egykori gazdasági és településközpontokhoz, a római kori temetők is legyezőszerűen helyezkedtek el, Jánossomorjától északra. Északnyugaton, a mai Várbalog irányában és északkeleten további temetőkről rendelkezünk adatokkal (azonosító: 57397, 31142). A korai hamvasztásos temetkezések után, kőládás temetkezéseket ismerünk a már említett Kecskedűlő temetőjéből, de a környékbeli településeken állomásozó katonai csapatokhoz szorosan kötődő lakosság reprezentatív temetkezéseire utal Valerius Caianisnak, 1937-ben a Mosonszolnoki határban talált, majd az 1960-as évek legelején, szerencsés körülmények között, a Hansági Múzeumba került márvány sírköve. A népvándorlás kor kezdetén, a korábbi római adminisztráció megszűnésével a népesség is jelentősen visszaesett, a telepeket feladják. A térségben megjelenő hódítókat egy hun kori germán, torzított koponyás sír jelzi, a mai településtől délkeletre. A VI. század első évtizedében önállósodó egyre több területet meghódító germán langobardok, Jánossomorja térségét is ellenőrzésük alatt tartották. A mai város északnyugati szélén, a Mosonszentjános-kavicsbánya területén feltárt avar temetőben (azonosító: 31150) került elő három sírjuk. A rabolt sírok közül kettőben jellegzetes, cölöpszerkezetes sírkamrába helyezték el a halottat. A reprezentatív tárgyak alapján az itt eltemetett langobardok feltétlenül a korszak előkelő rétegéhez tartoztak. A leletanyag mellett meg kell említenünk azt, a harmadik sírban nyugvó, zablával felszerelt szarvas is, amelyet az egyetlen németországi párhuzamát tekintve igazi különlegességnek számít a korszak régészeti örökégében. A langobardok távozása után, a velük korábban szövetséges, keletről érkező avarok veszik birtokba a területet. Ennek a korai időszaknak ugyan nincs közvetlen bizonyítéka, de a Mosonszentjánoskavicsbánya és a Sechjoch-dűlő, szintén kavicsbányászat kapcsán előkerült, a 19. század végétől folyamatosan kutatott, bolygatott temetői (azonosító: 31150, 57359), illetve a PusztasomorjaTímárdomb sírjai (azonosító: 32306) jól reprezentálják a térség népességének és hatalmi övezetének 5. század közepétől a 9. századig tartó változását Ez utóbbi lelőhely, ahol két 11. századi sírt is sikerült feltárni (egyikőjük I. István pénzével keltezhető temetkezés) egyben jelzi a térség kora Árpád-kori, illetve honfoglás kori történetének kezdetét. A Várbalog felé vezető út melletti (azonosító: 38930; 31150), illetve a településtől délre (azonosító: 57400), vagy a Kecske-dűlőben (azonosító: 57369) előkerült szórványos Árpád-kori telepadatok valójában csak árnyalják azt a képet, amelyet a mai Jánossomorja előzményeinek tekinthető, településekre: Mososonszentjánosra, Mosonszentpéterre és Pusztasomorjára vonatkozó források birtokában rajzolhatunk meg pontosabban. Mosonszentjánost Zenthywan (Szentiván) alakban 1285-ben említik először (A Szentjános, Szentiván elnevezés kettőssége a középkor folyamán, tulajdonképpen mindvégig fennmarad). Lakosai feltehetően német eredetűek, a jelenlegi plébániatemplom középkori alapokon épült újjá. A közeli Mosonszentpéter viszonylag későn: 1440ben jelenik meg az oklevelekben. A település templomát 1500 körül említik először, de korábbi gyökerekre utalnak a jelenlegi plébánia torony és a kórus alatti falrészei. A bejárat és a templom kerítésének egy része római kori kváderkövekből épült, amelynek anyagát feltehetően a környékbeli villagazdaságokból szállították ide. 1994-ben a templom északi oldalán szennyvízcsatorna ásásakor a középkori templom körüli temető, melléklet nélküli, többségében bolygatott csontvázai kerültek elő (azonosító: 57399). A hagyomány szerint magyar, illetve besenyő eredetű Pusztasomorja (ez utóbbi egyelőre feltételezés) eredeti Gesztence (Guestencze) elnevezésével először 1279-ben találkozhatunk. Jelenleg barokk temploma, feltehetően az eredeti középkori templom alapjaira épült a 18. század első harmadában (azonosító: 89423)



Pusztasomorja, Szentjános és Szentpéter települések az Első Katonai Felmérés (1763-1787) térképlapján. Az ábrázoláson jól kivehetőek az egykori településszerkezet részletei: A kiszélesedő főutca és a plébániatemplomok. Forrás: http://mapire.eu/hu/

A középkori településtörténet egy érdekes fejezete a Pusztasomorjától nyugatra, a Rohrer-földek IV. lelőhelyen található középkori templom és település (azonosító: 58433), amelynek azonosítása egyelőre bizonytalan, de nem lehetetlen, hogy mindez összefüggésbe hozható Pusztasomorja középkorban is adatolható kettős névadásával (Gesztence-Somorja). A települések történetét, ahogy a római korban úgy a középkorban is Mosonmagyaróvár, tágabb értelemben, Győr, Bécs és Pozsony közelsége határozta meg. A gazdasági konjunktúra és virágzás után, a török háborúk időszakában a települések lakossága csökkent és a térség, a hadjáratoknak való kitettség következtében a késő török korra feltehetően teljesen elnéptelenedett. A török kiűzése után, a Majna és Mosel folyók vidékéről költöznek ide, német anyanyelvű telepesek, emellett a terület új urai, az Eszterházy, a Lippay, a Nádasdy, Mednyánszky családok közül kerültek ki. A települések folyamatosan fejlődtek, Mosonszentjános1780-tól mezőváros lett, majd 1811-ben I. Ferenctől országos vásártartási jogot kapott. Az egyre nagyobb volumenű szénakereskedelemnek és a Bécsi-medence kereskedelmébe való aktív bekapcsolódásának köszönhetően a város tovább gyarapodott, amely természetesen pozitív hatással volt a szomszédos Pusztasomorjára és Szentmiklósra is. A 19-20. századi konjunktúrának, tulajdonképpen a II. világháború és a kitelepítések vetettek véget, amely során Szentjános és Szentpéter, korábban heterogén német ajkú lakossága tulajdonképpen eltűnt a településekről. A korábban önálló településrészek egyesülése 1970-ben lezárult, így a korábbi Mosonszentpéter, Mosonszentjános és Pusztasomorja Jánossomorja néven egyesült. A rendszerváltás után a gazdaság újra fellendült, Jánossomorja 2004ben városi rangot kapott. Jánossomorja területén belül 94 nyilvántartott régészeti lelőhely található. Lelőhely azonosító 31142

Helyszín, elnevezés Újudvar

31143

Hatholdasok

31147

Szőke-tó

31148

Hanságliget

Jellege

Kora

- temető - épület

római kor római kor

-

római kor késő római kor őskor - késő bronzkor római kor római kor római kor őskor - késő bronzkor

épület sír telepnyom épület terra sigillata telepnyom telepnyom


HRSZ (Forster központ nyilvántartott adatai) 0114/2, 0114/3, 0114/4, 0114/5, 0117/30, 0117/29, 0115 0114/7, 0114/6 0231/1, 0231/4, 0434/4, 0434/12, 0436, 0205/2, 0434/11, 0231/22, 0231/2, 0437, 0230 0393

JÁNOSSOMORJA 44 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Lelőhely azonosító 31149

Helyszín, elnevezés Szállástető

31150

Kavicsbánya

31151

Szőke-tó II.

- telepnyom

őskor - késő bronzkor

32306

Tímár-domb

- temető - temető

őskor - késő vaskor- kelta őskor - középső bronzkor gátai kultúra dunántúli mészbetétes kultúra ismeretlen kor kora Árpád kor római kor

Jellege -

telep kőeszköz telepnyom sír temető sír telep temető egyéb temető település

őskor - korai neolitikum őskor - korai neolitikum őskor - középső rézkor római kor őskor – vaskor késő rézkor - badeni kultúra késő rézkor - badeni kultúra népvándorlás kor - langobard népvándorlás kor - langobard népvándorlás kor - késő avar Árpád kor - középkor

32307

Rohrer-földek

-

33107

Hanság-Nagyerdő

- telepnyom

őskor - késő bronzkor

38930

Kavicsbánya II.

- telepnyom - telepnyom

ismeretlen kor középkor

46989 46994

Szállástető II. Felső-Újszegés


őskor őskor

39900

Felső-Somorjai földek Felső-Somorjai földek II. Felső-Somorjai földek III. Felső-Somorjai földek IV.

- telepnyom

római kor

-

őskor - bronzkor római kor őskor - bronzkor római kor őskor - bronzkor római kor

57319 57323 57324

bizonytalan sír temető épület

Kora

telepnyom telepnyom telepnyom telepnyom telepnyom telepnyom


HRSZ (Forster központ nyilvántartott adatai) 0361, 0372/8, 0359/1

2420, 08/45, 08/46, 08/48, 2415/9, 2415/10, 2415/11, 2415/12, 2415/13, 2415/14, 2415/15, 2415/16, 2415/17, 2415/18, 2415/19, 2416/1, 2416/2, 2416/3, 2416/4, 2416/5, 2416/6, 2416/7, 2416/8, 2416/9, 2416/10, 2416/11, 2416/12, 2418/1, 2418/2, 2419, 2418/17, 2418/15, 2418/13, 2418/11, 2418/9, 2418/18, 2418/19, 2418/20, 2418/21, 2418/22, 2418/23, 2418/7, 2418/5, 2418/3, 08/47, 2418/16, 2418/14, 2418/12, 2418/10, 2418/8, 2418/6, 2418/4, 2415/8, 2415/7, 2415/6, 2415/5, 2415/4, 2415/3, 2415/2, 2415/1, 2417, 1422/21, 1422/4, 1373/9, 08/10 0230, 0231/9, 0231/10, 0231/1, 0231/2, 0231/4, 0231/5, 0231/6, 0231/7, 0231/8, 0234, 0225/10, 0225/11, 0226, 0227 0941/1, 0941/2, 0941/4, 0941/3, 0938, 0945, 0949/18

08/41, 011/10, 011/11, 011/12, 011/13, 011/9, 09, 01074, 08/40 0432/4, 0432/5, 0432/6, 0432/7, 0432/8, 0432/9 06, 08/50, 08/47, 08/45, 08/46, 08/52, 4126, 4122, 08/51 0372/7, 0372/8 0161/72, 0161/59, 0161/65, 0161/66, 0161/67, 0161/68, 0161/69, 0161/70, 0161/87, 0161/71 027/21, 027/22, 027/20, 027/23, 03/16, 026 022/4 024/13, 024/14 024/1, 024/2, 024/3, 024/4, 024/5, 024/6, 024/7, 024/8, 024/9, 021, 018/1

JÁNOSSOMORJA 45 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Lelőhely azonosító 57325 57326

Helyszín, elnevezés Felső-Somorjaiföldek V. Felső-Somorjaiföldek VI.

57327

Újtanya, Középsődűlő

57328

Újtanya, Középsődűlő II.

57335 57336

Zsellér-Újszegés Zsellér-Újszegés II. Kisházi-legelőföldek Kápolna-dűlő Kápolna-dűlő II. Kápolna-dűlő III.

57337

Jellege

Kora

- telepnyom

őskor - bronzkor

- telepnyom

őskor - bronzkor

-

őskor - késő vaskor- kelta őskor - bronzkor római kor őskor - késő vaskor- kelta őskor - bronzkor római kor római kor római kor

telepnyom telepnyom telepnyom telepnyom telepnyom telepnyom telepnyom épület

HRSZ (Forster központ nyilvántartott adatai) 018/1, 019, 021, 024/1, 020/3 019, 018/5, 018/3, 018/4, 020/3, 018/6, 020/6, 020/5, 020/4 055, 047/2, 050, 051, 053 055, 065 079, 0133, 0131/2 070/2, 069, 067, 066, 0145, 0137 079, 0131/2

- telepnyom

római kor

- telepnyom - telepnyom - telepnyom

római kor római kor római kor

KülsőSzentpéteri-dűlő KülsőSzentpéteri-dűlő II. KülsőSzentpéteri-dűlő III.

- telepnyom

római kor

0129 0139 0141/1, 0139, 0126, 0130, 0140, 0127 0141/1

- épület

római kor

0141/1

- telepnyom

római kor

- telepnyom

Árpád – kor, középkor

57344

KülsőSzentpéteri-dűlő IV. Háromholdasok

0141/1, 0117/34, 0116, 0117/23, 0117/31, 0117/22, 0117/32, 0117/33 0141/8


őskor - késő vaskor- kelta római kor

57345

Háromholdasok II.

- telepnyom

római kor

57346

Háromholdasok III.

- telepnyom

római kor

57347

Háromholdasok IV.

- telepnyom

római kor

57801 57338 57339 57340 57341 57342

57343


0107/3, 0107/4, 0107/7, 085/13, 085/14, 085/15, 085/16, 085/17, 085/18, 0107/2, 0107/5, 0107/6 0107/5, 0107/6, 0107/7, 0107/4, 0107/8 0114/3, 0114/4, 0114/5, 0114/6, 0114/7, 082/12, 081, 080/9, 080/10, 0114/1, 0114/2, 0157, 0110, 0161/4, 0161/5, 0161/6, 0161/7, 0161/8, 0161/9, 0161/10, 0161/11, 0161/12, 0161/13, 0161/14, 0161/15, 0161/16, 0161/17, 0161/57, 0161/58, 0161/19, 0161/20, 0161/21, 0161/82, 0161/83, 0161/84, 0161/25, 0161/47 0117/31, 0117/32, 0117/19, 0117/20, 0117/21, 0117/11, 0117/12, 0117/13, 0117/14, 0117/15, 0117/16, 0117/17, 0117/18, 0117/25, 0117/26, 0117/27, 0117/28, 0117/29, 0117/30

JÁNOSSOMORJA 46 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Lelőhely azonosító 57359

Helyszín, elnevezés Sechsjoch-dűlő, kavicsbánya

57360

Jellege

Kora

- temető

népvándorlás kor – avar, Karoling kor-

Felső-Újszegés II.


őskor - bronzkor római kor

57361

Felső-Újszegés III.

római kor

57362

Felső-Újszegés IV.

- temető általában - telepnyom - bizonytalan

57363 57364

Alsó-Újszegés Alsó-Újszegés II.

- épület - telepnyom

római kor - késő római római kor

57365

Alsó-Újszegés III.

- raktárlelet - épület

őskor - bronzkor római kor

57367

Kecske-dűlő

- épület - műhely - épület

római kor római kor római kor - késő római

57368

Kecske-dűlő II.

57369

Kecske-dűlő III.

-

- telepnyom

őskor - késő vaskor- kelta őskor - bronzkor római kor őskor - késő vaskor- kelta őskor - bronzkor római kor népvándorlás kor – avar, Karoling korÁrpád – kor

telepnyom telepnyom szórvány telepnyom telepnyom telepnyom telepnyom

római kor ismeretlen kor

57370

Franck-dűlő

- épület

római kor

57371 57372

Középső-dűlő Tízrendes



57373

Alsó-Somorjaidűlő

- telepnyom - út


57386

Öregföldi-dűlő

- épület

római kor


HRSZ (Forster központ nyilvántartott adatai) 0151/18, 0156, 0150, 0151/17, 0142/4, 0141/9, 0141/6, 0117/12 0161/10, 0161/11, 0161/12, 0161/13, 0161/14, 0161/15, 0161/16, 0161/17, 0161/57, 0161/58, 0161/19, 0161/20, 0161/21, 0161/82, 0161/83, 0161/84, 0161/25, 0161/47, 0161/48, 0161/49, 0161/50, 0161/51, 0161/52, 0161/53, 0161/54, 0161/55, 0161/87, 0161/88, 0161/71, 0161/72, 0161/73, 0161/74, 0161/75, 0161/76, 0161/77, 0161/78, 0161/79, 0161/80, 0161/81 0160, 0158/25, 0158/26, 0158/27, 0161/85 0158/23, 0158/24, 0158/34, 0158/35, 0158/38, 0158/47 0165/3, 0165/4, 0166 0168/1, 0168/2, 0168/3, 0168/4, 0168/5, 0168/6, 0168/8, 0168/9, 0168/10, 0167/2, 0168/7, 0168/11, 0169, 0165/11 0168/21, 0168/15, 0168/16, 0168/17, 0168/18, 0168/19, 0168/20, 0169 0174/2, 0174/3, 0174/4, 0174/6, 0174/7, 0174/8, 0174/14, 0174/15, 0174/16 0174/16, 0174/6, 0174/7, 0174/8, 0174/9, 0174/10 0176, 0449/8, 0449/9, 0449/10, 0174/9, 0174/10, 0174/11, 0174/12, 0174/13, 0449/11, 0449/12, 0449/13, 0449/14, 0449/15, 0449/16, 0449/17, 0449/18, 0449/19, 0449/20, 0449/21, 0449/22 0144/32, 0144/33, 0144/34, 0144/35 057/7, 057/8, 057/9 09, 08/15, 08/27, 01073/4, 01073/5 08/19, 08/20, 08/21, 01078/10, 01078/11, 01078/12, 01078/13, 01078/14, 09, 08/18 01078/3, 01078/4,

JÁNOSSOMORJA 47 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Lelőhely azonosító

Helyszín, elnevezés

Jellege

HRSZ (Forster központ nyilvántartott adatai) 01078/5, 01078/6, 01078/7 01055/8, 01055/9, 01055/2 01056/2, 01056/3, 01056/4, 01056/5 01051/7, 01051/8, 01051/9, 01051/10, 01070, 01073/2, 01073/3 01051/6, 01070, 01073/1

Kora

- terra sigillata

római kor

57387

Felső-Újföldek

- telepnyom

római kor

57388

Felső-Újföldek II.

- erődítés

ismeretlen kor

57389

Örökosztály

- temető

ismeretlen kor

57390

Örökosztály, Gyónátos kereszt Felső-Somorjai földek VII. Rohrer-földek II.

- telepnyom

római kor

- sír

ismeretlen kor

- kőeszköz

őskor

57397

Felső-Somorjai földek VIII.

- temető

római kor

57398

Felső-Somorjai földek IX.

- telepnyom

római kor

57399 57400

Mosonszentpéter, római katolikus templom Vágóhídi-dűlő

-

temető templom templom telepnyom telepnyom telepnyom telepnyom

középkor Árpád - kor késő középkor őskor - késő vaskor- kelta őskor - bronzkor római kor középkor

57407

Vágóhídi-dűlő II.



57408

Alsó Lókert



57409

Vali-dűlő

57412

Tóté-dűlő

57426

Hattyú-domb

57427

Farkashalom

-

őskor - késő vaskorőskor - bronzkor római kor őskor - késő vaskorőskor - bronzkor római kor őskor - késő vaskorőskor - bronzkor római kor őskor - késő vaskorőskor - bronzkor római kor

57428

Ligeti-dűlő

57391 57392

telepnyom telepnyom telepnyom telepnyom telepnyom telepnyom telepnyom telepnyom telepnyom telepnyom telepnyom telepnyom


kelta

013/25, 01039, 01038, 09, 01074, 01041 08/37, 08/38, 08/39, 08/40 020/6, 020/7, 020/8, 020/9, 020/10, 020/11, 013/21, 013/22, 013/23, 013/24, 013/25, 016, 01034, 020/23, 020/5 020/14, 020/15, 020/16, 020/17, 020/18, 020/19, 020/20, 020/21, 020/22, 01035, 01036, 01034, 09 379, 381, 345/6, 378/4, 378/3, 378/2, 380/2, 383/2, 380/1, 383/1 0479/11, 0479/12, 0481/1, 4511/1, 4511/3, 4511/6, 4508, 4509, 4510, 0480, 0456/4, 0456/5, 0456/6, 0456/8, 0456/9, 0479/1, 0479/2, 0479/3, 0479/4, 0479/5, 0479/6, 0479/7, 0479/8, 0479/9, 0479/10, 4512, 4513 0479/22, 0479/24, 0479/25, 0479/26, 0479/27, 0479/28, 0475, 0479/21, 0477, 0455/1, 0461/1, 0461/2, 0461/3 0521, 0520/9, 0520/10, 0520/11, 0520/12, 0520/13, 0515 0486/18, 0486/19, 0486/20, 0486/2

kelta

0811/6, 0811/7, 0807/7, 0807/8, 0810

kelta

0502/1, 0502/2, 0502/3, 0502/4, 0502/5, 0502/6, 0493 0520/15, 0520/16, 0520/17, 0520/18, 0511/4, 0511/5, 0511/6, 0511/7, 0511/8, 0511/9, 0511/10, 0511/11, 0511/12, 0521, 0520/2, 0520/19 0511/14, 0511/15, 0511/16, 0511/17, 0511/18, 0511/19, 0511/20, 0511/21,

kelta

őskor - késő vaskor- kelta őskor - bronzkor római kor


JÁNOSSOMORJA 48 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Lelőhely azonosító

Helyszín, elnevezés

Jellege

Kora

HRSZ (Forster központ nyilvántartott adatai) 0511/22, 0511/23, 0511/24, 0511/25, 0511/26, 0511/27 0438/4, 0461/12, 0461/13, 0461/11, 0461/14, 0440, 0441, 0442/9, 0443, 0439 0463/1

57429

Vörös-tó

- telepnyom

római kor - késő római

57430

Tobi-Ligeti-dűlő

57434

Gazdák Új Szegése Gazdák Új Szegése II. Szőke-tó III.

-

telepnyom telepnyom telepnyom telepnyom telepnyom telepnyom temető

őskor - késő vaskor- kelta őskor - bronzkor őskor - késő vaskor- kelta őskor - bronzkor őskor - késő vaskor- kelta őskor - bronzkor római kor

57446 57448

Törpe-szántó Gazdák Új Szegése III.


római kor őskor - késő vaskor- kelta őskor - bronzkor

57449 57450

Császárrét Császárrét II.


őskor - bronzkor őskor - bronzkor

57454

Cserhalom

57455 57457

Hanságliget, Tizenegyes Legelő-dűlők

-

telepnyom kőeszköz telepnyom épület telepnyom telepnyom telepnyom

őskor - bronzkor neolit őskor - késő vaskor- kelta római kor őskor - késő vaskor- kelta őskor - bronzkor római kor - kora római

57458

Legelő-dűlők II.


őskor - késő vaskor- kelta őskor - bronzkor római kor - kora római

0526

57432

Háromholdasok V.

57439

Újudvar II.


római kor középkor római kor

58433

Rohrer-földek IV.

67443

Szélerőműpark

-

templom telepnyom telep telep

középkor középkor őskor Árpád-kor

70511

KülsőSzentpéteri- dűlő összevonva Rétföldek Tímársziget

- telepnyom

római kor

0117/32, 0117/33, 0116, 0117/34 0114/6, 0114/7, 0117/26, 0114/5, 0117/25, 0115 0964/3, 0969, 0973/4, 0973/5, 0973/6 0188/27, 0160, 0118, 0117/16, 0117/14, 0117/15, 0117/17, 0117/18, 0158/27, 0117/33, 0157, 0117/19, 0117/20, 0117/21, 0117/34, 0115, 0161/85, 0117/23, 0117/22 0130, 0122, 0141/1


római kor őskor? A jelenség kormeghatározása kérdőjeles, lehet, hogy középkori (a közelben fekvő középkori rotunda miatt).

57435 57437

70513 71303


0463/1 0463/1, 0463/35, 0463/36 0220/5, 0220/6, 0222/1, 0182, 0203/13, 0220/8, 0221, 0222/2, 0222/3, 0222/4, 0222/5, 0222/6, 0220/7 0434/4, 0434/5, 0434/6 0463/19, 0463/20, 0463/21, 0463/22, 0463/23, 0463/24, 0463/25, 0463/26, 0463/27 0238 0243, 0247, 0250, 0249, 0244 0310, 0307/1, 0287, 0309/2, 0314/1, 0315/1 0400, 0399 0523/7, 0523/8, 0523/10, 0523/11, 0523/12, 0523/13, 0523/14, 0523/2, 0523/16, 0523/17

0954, 01044/2 0973/1, 0973/2, 0973/3, 0973/4, 0973/5, 0973/6, 0973/7

JÁNOSSOMORJA 49 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Lelőhely azonosító 71309 71311

Helyszín, elnevezés Rétföldek II. Rohrer-földek V.

71313

28513

Kossuth TSz és kavicsbánya között Pusztasomorjai templom Papszántók

57459

Gulyaállás

89423

Jellege - temető - épület

Kora

- telepnyom

ismeretlen kor ismeretlen kor (légifotó alapján) ismeretlen kor

- templom

középkor

-

őskor - késő vaskor- kelta római kor Árpád-kor őskor - bronzkor

telepnyom telepnyom telepnyom telepnyom

HRSZ (Forster központ nyilvántartott adatai) 01044/2 01044/9, 01044/11 01010/6, 01010/4, 01010/5, 01010/3, 01041, 01051/6, 01010/1 0101, 097, 0100, 0101, 0102, 099/1, 098 0167, 0170

8.4. VÉDETTSÉGEK: RÉGÉSZETI ÉRTÉKEK A Kötv 11. § szerint: A nyilvántartott régészeti lelőhelyek e törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. Jánossomorja területén kiemelten védett régészeti lelőhely nem található. A vizsgált területen belül összesen 94 régészeti lelőhelyről vannak ismereteink, amelyek a térség, neolitikumtól kezdődő, folyamatos lakottságára utalnak. Ahogy erről korában is szó volt régészeti lelőhelyek topográfiája alapján szembetűnő, a természeti környezet adottságaihoz való igazodás. A Hanság mocsarából kiemelkedő dombhátak, szigetszerű kiemelkedések tulajdonképpen a történeti tájban megjelenő különböző korú régészeti lelőhelyek sajátos indikátorai. Így nem meglepő, hogy egy-egy kedvező adottságú helyszínen több korszak régészeti örökségével egy időben találkozhatunk. A különböző kiterjedésű lelőhelyek – feltehetően a kedvező települési adottságokból kifolyólag – egy-egy kisebb térségben sajátos csoportokat alkotnak. Így az egyes önálló lelőhelyekre vonatkozó adatok mögött több esetben összefüggő, nagy kiterjedésű történeti települések, települési rendszerek sejthetőek. A terület régészeti örökségének elemzésekor, nagyszámú lelőhelyre vonatkozó adatra támaszkodhatunk. Ezek alapján elmondható, hogy a neolitikum és a rézkor gyérebb településhálózatra utaló adatai után, a bronzkortól intenzív növekedés tanúi lehetünk, egészen a római uralom végéig. Jelenlegi adataink alapján népvándorlás korból származó régészeti objektumok és jelenségek száma drasztikusan lecsökken, lassú emelkedés és fejlődés csak a már rögzült, Árpád-kori településhálózat kialakulásával indul meg újra, amely a középkor folyamán töretlenül halad, de a régészeti lelőhelyek sűrűsége alapján római kori területhasználatot, nem éri el. Ugyanakkor a középkor végén, a korai újkorban, a törökök megjelenésével ez a fejezet is lezárul, bár az újkori települések a korábbi helyszíneket felhasználva, tulajdonképpen középkori előzményeiken épülnek újra, megőrizve az eredeti településhálózat arculatát. A régészeti lelőhelyek és helytörténeti források alapján a középkori településeknek a városszerkezetben ma is megfigyelhető sajátosságain túl, tulajdonképpen három településtörténeti csomópont vázolható fel a vizsgált területen. A mai településtől délkeletre, Bősárkány irányába elterülő sík vidék kissé kiemelkedő magaslatain a bronzkortól kezdve folyamatos expanzió tanúi lehetünk egészen a római kor végéig. A régészeti lelőhelyek elhelyezkedése arra utal, hogy a táj adottságai a különböző történeti korszakokban keveset változtak, így jellemzően egymásra települve jelentkeznek a különböző korszakokra utaló leletek. Így a magaslatok, tulajdonképpen folyamatosan lakottak voltak. A következő csomópont a településtől északnyugatra, a várbalogi út mentén elterülő földeken található. Ezen a területen a rómaiak időszakától indul meg a lelőhelyek sűrűsödése. A telepnyomok és a külön álló épületek/villagazdaságok és a hozzájuk kapcsolódó temetők, illetve a gazdag leletanyag mutatják a terület fejlettségét és sűrű településhálózatát. A térség fejlettsége összefüggésben lehetett, a közelben állómásozó katonasággal. A távolsági kereskedelemre és más birodalmi területekkel való kapcsolatra mutatnak, a több lelőhelyen is felszínre került terra sigilláták és más reprezentatív leletanyag is. Itt az avar temető, a langodard sírok jelzik a rómaiak utáni „településkontinuitást”, illetve a Rohrer-földek temploma és települése vezet ár minket az Árpád-korba.


JÁNOSSOMORJA 50 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA A harmadik nagyobb csomópont, Jánossomorjától északkeletre terül el. Hasonlóan a korábbi lelőhely sűrűsödésekhez, a rómaiakhoz köthető lelőhelyek száma itt is kitűnik a többi korszak közül. Ez a terület más korszakokban nem vagy kevéssé volt használatban. A későbbi avar jelenlét bizonyítéka a Mosonszolnoki út mentén feltárt temető. 8.5. TERÜLETHASZNÁLAT ÉS TERÜLETI ÁLLAPOT A KULTURÁLIS, A RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉG ÖSSZEFÜGGÉSRENDSZERÉBEN A terület jelenlegi használata vegyes. Mivel a lelőhelyek elsősorban mezőgazdasági, művelés alatt álló területen vannak a bejárás során azok helyszíne egyértelműen azonosítható volt. A lábon álló gabona, egyéb fűfélék, lucerna, vagy erdő, illetve a bányatelkek azonban nem voltak alkalmasak a terület régészeti célú bejárására. A lelőhelyek jelentős részén ugyanakkor kukorica és napraforgó sarjadt, így azok bejárását el tudtuk végezni. Itt fontos megjegyezni, hogy a különböző fedettség ellenére a lelőhelyekre utaló történeti környezet jellegzetes térformái jól azonosíthatóak voltak, így a régészeti örökségre gyakorolt hatások a teljes település területén elemezhetőek. A bizonytalan korúnak és jellegűnek meghatározott lelőhelyekkel kapcsolatban új adatot nem tudtunk gyűjteni, így ezek meghatározása továbbra is ellentmondásos. Tekintettel a lelőhelyekhez kapcsolódó jellegzetes tájelemekre, az ezekhez szorosan nem kapcsolódó, bizonytalan adatok miatt, e lelőhelyeket érdemesebb régészeti érdekű területekként kezelni. A részben beépített, vagy belterületbe vonni tervezett területen lévő lelőhelyrészleteket az újabb beépítések és az ehhez kapcsolódó közműfejlesztések talajbolygató tevékenysége, míg a külterületi lelőhelyeket a kavicskitermelés, újabb bányanyitások veszélyeztethetik. A mezőgazdasági műveléshez kapcsolódóan ki kell emelni, hogy a művelés elősegíti a magaslatok erózióját, amelynek során újabb lelőhelyrészletek kerülnek, kerülhetnek elő. Ebből a szempontból a település közigazgatási határán belül ismert épített örökségi elemek (római villa épületek) és temetők a legveszélyeztetettebbek. A vizsgált régészeti lelőhelyek közül az alábbiak azonosító számú lelőhelyek esetén azonosítható romai kori épített örökségi elem: 57336, 57341, 57363, 57365, 57367, 57370, 57386, 57455, 31142, 31143, 31147, 32307. Az 57367-es Jánossomorja - Kecskedűlő lelőhelyen több római épület: köztük egy kisebb fürdőt és műhely régészeti kutatása is megtörtént. Jánossomorja külterületén egy ismeretlen helynevű és titulusú középkori templom ismert (azonosító: 58433 Rohrer-földek IV.) A középkori forrásokból ismert települések templomai tulajdonképpen eredeti alapjaikon lettek megújítva, ma is használatban vannak, ezek területén nincs a jelenlegi beépítettség esetleges változásaiból és a középkori templom körüli temetők ez által való érintettségéből fakadónál nagyobb kitettség. 8.6. HATÁSELEMZÉS: RÉGÉSZETI EMLÉKEK FELTÁRHATÓSÁGÁNAK, MEGMARADÁSÁNAK, BEMUTATHATÓSÁGÁNAK VAGY PUSZTULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Mivel a lelőhelyek nagy kiterjedésű, összefüggő rendszereket alkotnak a jelenleg ismert lelőhely kiterjedéseket sokszor csak tájékoztató jellegűnek lehet tekinteni, az ismert és közhiteles nyilvántartásban szereplő lelőhelyeken kívül újabb régészeti jelenségek, esetenként újabb régészeti lelőhelyek előkerülését nem lehet kizárni. Ezen kívül figyelembe kell venni, hogy az adatok elsősorban a lakott, vagy mezőgazdaságilag művelt területekről származnak. A Kötv. szerint, a régészeti lelőhelyeket a fenntartható használat elvének figyelembevételével, csak olyan mértékben szabad igénybe venni, hogy azok állománya számottevően ne csökkenjen, azokat lehetőség szerint eredeti állapotukban, eredeti helyükön, eredeti összefüggésrendszerüket megőrizve kell, az utókorra hagyományozni. A jogszabály szerint a kulturális örökségi emlékek védelmére irányuló tevékenységeknek elsősorban megelőző jellegűnek kell lennie. A földmunkával érintett területen a régészeti lelőhely, régészeti lelet állomány csökkenéssel nem járó, helyszíni megőrzésére csak abban az esetben lenne mód, a tervezett bontási és alapozási munkák nem érik el a régészeti jelenségek jelentkezési szintjét, és nem bolygatják meg azokat. Az újonnan előkerülő nem maradandó régészeti emlékek helyszíni bemutatására csak abban az esetben van mód, ha a feltárásukat követően későbbi kezelésükre és fenntartásukra megfelelő terv készül és a bemutatás a régészeti emlék megőrzését hosszú távon biztosítja. A Kötv. 19. § (1) szerint: a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal - beleértve az ásványi vagyon kitermelését is - (a továbbiakban: fejlesztések, beruházások) a régészeti lelőhelyeket kormányrendeletben meghatározott esetekben és módon el kell kerülni. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2016. www.vzm.hu

JÁNOSSOMORJA 51 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA (2) A régészeti örökség elemei eredeti helyzetükből csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. Amennyiben a feltáráson előkerülő régészeti leletek a helyszínen nem őrizhetők meg, azokat kormányrendeletben meghatározottak szerint kell elhelyezni. (3)A régészeti feltárások költségeit - a mentő feltárás, valamint a 23/F. § (6) bekezdésében foglalt esetek kivételével - a 10. § (1) bekezdésére figyelemmel annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált A pusztulás lehetőségei egyes lelőhelyek esetén A részben beépített, vagy belterületbe bevonni tervezett területen lévő lelőhelyrészleteket az újabb beépítések és az ehhez kapcsolódó közműfejlesztések, talajbolygató tevékenységek veszélyeztethetik. A változtatásokkal nem érintett területen általában nincs a régészeti lelőhelyeket a jelenleginél nagyobb mértékben veszélyeztető kitettség. A külterületi lelőhelyeket ugyanakkor a kavicskitermelés, esetleges újabb bányanyitások veszélyeztethetik. A mezőgazdasági műveléshez kapcsolódóan itt is ki kell emelni, hogy a művelés elősegíti a magaslatok erózióját, amelynek során, a domb éleken újabb lelőhelyrészletek kerülnek, kerülhetnek elő, és amely során azok folyamatosan pusztulnak. Ebből a szempontból a település közigazgatási határán belül ismert épített örökségi elemek (római villák, középkori templom) és temetők a legveszélyeztetettebbek. Fentiekre való tekintettel mezőgazdasági művelés vagy egyéb talajbolygatás során folyamatosan pusztuló régészeti lelőhelyek esetén az egyes lelőhelyrészletek folyamatos igénybevétele miatt a fenntartható használat elve nem minden esetben érvényesíthető. A tervezett fejlesztések és a földmunkával járó kivitelezés során fentieket figyelembe kell venni és a régészeti lelőhelyek védelme érdekében a 2001. évi LXIV. törvény rendelkezései alapján kell eljárni. A római kori épített örökség azonosított elemei esetén felmerül, hogy az adott érintő bármilyen földmunkák során „in situ” részletek kerülnek elő, amelyek a régészeti lelőhelynek különleges státust biztosíthatnak. A lelőhelyek fenntarthatósága érdekében a jelenlegi veszélyeztető folyamatok visszafordításának lehetőségét kell figyelembe venni, illetve a kiemelkedő tudományos jelentőségű régészeti lelőhelyek, hitelesítő kutatására lehetőségek kell biztosítani A vizsgált régészeti lelőhelyek közül az alábbiak azonosító számú lelőhelyek esetén azonosítható romai kori épített örökségi elem: 57336, 57341, 57363, 57365, 57367, 57370, 57386, 57455, 31142, 31143, 31147, 32307. Jánossomorja külterületén egy ismeretlen helynevű és titulusú középkori templom ismert (azonosító: 58433 Rohrer-földek IV.) A középkori forrásokból ismert települések templomai tulajdonképpen eredeti alapjaikon lettek megújítva, ma is használatban vannak, ezek területén nincs a jelenlegi beépítettség esetleges változásaiból és a középkori templom körüli temetők esetleges érintettségéből fakadónál nagyobb kitettség. Folyamatok iránya, visszafordíthatósága, A tervezési területen ugyan nincs kiemelten védett lelőhely, de a terület régészet öröksége sok szempontból kiemelkedő. Az intenzív művelésének kitett lelőhelyek esetén meg kell fontolni a hitelesítő kutatások után lehatárolható területek művelésből való kivonását és ott a területnek a bolygatástól mentes állapotának hosszú távú fenntarthatóságának biztosítását. Ezen lelőhelycsoportoknál a bolygatás mentes állapotának fenntartása elsődleges szempont, a veszélyeztetett lelőhelyek esetén a bolygatással járó beavatkozásokat el kell kerülni és fenn kell tartani a régészeti lelőhelyek védő övezetét. Kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei A védelemre szoruló régészeti lelőhelyek esetén, ahol a visszafordíthatatlan pusztulás megakadályozásához tartós művelési ág változtatás szükséges, el elkészíteni a kárenyhítéshez kapcsolódó komplex vizsgálatot, amelyben meg kell határozni a védelemre szolgáló lelőhelyrészletek pontos kiterjedését és rövidtávon el kell érni az érintett területek intenzív művelésének megszüntetését. Az egyes területek esetleges rendezése kapcsán elképzelhető, hogy a védelemre szoruló, veszélyeztetett régészeti lelőhelyek, lelőhely részletek hosszú távú fenntartása és védőövezet kialakítása érdekében azok kisajátítása is szükségessé válhat.


JÁNOSSOMORJA 52 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 8.7. RÉGÉSZETI ÉRTÉKEKKEL KAPCSOLATOS ÖSSZEFOGLALÓ A vizsgált belül régészeti 94 régészeti lelőhelyről vannak ismereteink. A lelőhelyek elhelyezkedésérre vonatkozó adatok mögött több esetben összefüggő, nagy kiterjedésű történeti települések, települési rendszerek sejthetőek, az ismert és közhiteles nyilvántartásban szereplő lelőhelyeken kívül újabb régészeti jelenségek, esetenként újabb régészeti lelőhelyek előkerülését nem lehet kizárni. Az ismert lelőhelyek esetén feltehetően jóval nagyobb kiterjedésű, összefüggő lelőhelyekkel kell számolni. A részben beépített, illetve beépíteni tervezett területen lévő lelőhelyrészleteket az újabb beépítések és az ehhez kapcsolódó közműfejlesztések, illetve talajbolygató tevékenység veszélyeztethetik. A változtatásokkal nem érintett területen általában nincs a régészeti lelőhelyeket a jelenleginél nagyobb mértékben veszélyeztető kitettség. A külterületi lelőhelyeket ugyanakkor a kavicskitermelés, újabb bányanyitások veszélyeztethetik. A mezőgazdasági műveléshez kapcsolódóan, ki kell emelni, hogy a művelés elősegíti a település területére jellemző táji elemek, kiemelkedések erózióját, amelynek során, újabb lelőhelyrészletek kerülnek, kerülhetnek elő. Ebből a szempontból a település közigazgatási határán belül ismert épített örökségi elemek (villagazdaságok és középkori templom) és temetők a legveszélyeztetettebbek. A vizsgált régészeti lelőhelyek közül az alábbiak azonosító számú lelőhelyek esetén azonosítható romai kori épített örökségi elem: 57336, 57341, 57363, 57365, 57367, 57370, 57386, 57455, 31142, 31143, 31147, 32307. Jánossomorja külterületén egy ismeretlen helynevű és titulusú középkori templom ismert (azonosító: 58433 Rohrer-földek IV.) A középkori forrásokból ismert települések templomai tulajdonképpen eredeti alapjaikon lettek megújítva, ma is használatban vannak, ezek területén nincs a jelenlegi beépítettség esetleges változásaiból és a középkori templom körüli temetők esetleges érintettségéből fakadónál nagyobb kitettség. A tervezési területen ugyan nincs kiemelten védett lelőhely, de a terület régészet öröksége sok szempontból kiemelkedő. A lelőhely listában jelzett templomos hely és a római épített örökség esetén felmerül, hogy az ezeket érintő bármilyen földmunkák során „in situ” részletek kerülnek elő, amelyek a régészeti lelőhelynek különleges státust biztosíthatnak. Az intenzív művelésének kitett épített örökségi elemek esetén meg kell fontolni az egyes területek bolygatástól mentes állapotának hosszú távú fenntartásának biztosítását. A tervezett fejlesztések és a földmunkával járó kivitelezés során fentieket figyelembe kell venni és a régészeti lelőhelyek védelme érdekében a 2001. évi LXIV. törvény rendelkezései alapján kell eljárni.


JÁNOSSOMORJA 53 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 8.8. NYILATKOZAT A TERVEZETT MEGOLDÁSOKRÓL ÉS KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSRE VALÓ JOGOSULTSÁGRÓL Alulírott, Belényesy Károly, régész, nyilatkozom, hogy a 395/2012 (XII. 20.) bekezdésének a) pontja szerinti előírásnak megfelelően szerepelek az területre vonatkozó szakértői névjegyzékben, valamint a nevezett bekezdésében foglalt előírásnak megfelelően rendelkezem régész végzettséggel.

Korm. rendelet 3. § (1) adott örökségvédelmi jogszabályi hely (2) szakirányú felsőfokú

Régész diploma száma: 660/99 (ELTE-BTK) Szakértői engedély száma: 15-016

A településrendezési eszközökben szereplő jogszabályoknak és hatósági előírásoknak.

megoldások

megfelelnek

az

örökségvédelmi

Budapest, 2016. május 31.

dr. Belényesy Károly Régész, örökségvédelmi szakértő



MELLÉKLETEK 1. MELLÉKLET: KÉPEK A RÉGÉSZETI LELŐHELYEK BEJÁRÁSÁRÓL

1. kép Jánossomorja - Újudvar lelőhely azonosító: 31142

2. kép Jánossomorja - Hatholdasok lelőhely azonosító: 31143

3. kép Jánossomorja - Szóke-tó lelőhely azonosító: 31147

4. kép Jánossomorja - Hanságliget lelőhely azonosító: 31148

5. kép Jánossomorja - Szállástető lelőhely azonosító: 31149

6. kép Jánossomorja - Kavicsbánya lelőhely azonosító: 31150



7. kép Jánossomorja - Szőke-tó II. lelőhely azonosító: 31151

8. kép Jánossomorja - Tímár-domb lelőhely azonosító: 32306

9. kép Jánossomorja - Rohrer-földek lelőhely azonosító: 32307

10. kép Jánossomorja - Hanság-Nagyerdő lelőhely azonosító: 33107

11. kép Jánossomorja - Kavicsbánya II. lelőhely azonosító: 38930

12. kép Jánossomorja - Szállástető II. lelőhely azonosító: 46989



13. kép Jánossomorja - Felső-Újszegés lelőhely azonosító: 46994

14. kép Jánossomorja - Felső-Somorjai földek azonosító: 39900

15. kép Jánossomorja - Felső-Somorjai II. földek azonosító: 57319

16. kép Jánossomorja - Felső-Somorjai II. földek azonosító: 57319 kerámia szórvány leletek

17. kép Jánossomorja - Felső-Somorjai III. földek azonosító: 57323

18. kép Jánossomorja - Felső-Somorjai IV. földek azonosító: 57324



19. kép Jánossomorja - Felső-Somorjai V. földek azonosító: 57325

20. kép Jánossomorja - Felső-Somorjai V. földek azonosító: 57325 kerámia szórvány leletek

21. kép Jánossomorja - Felső-Somorjai VI. földek azonosító: 57326

22. kép Jánossomorja - Újtanya, Középső-dűlő azonosító: 57327

23. kép Jánossomorja - Újtanya, Középső-dűlő II. azonosító: 57328

24. kép Jánossomorja - Zsellér-Újszegés azonosító: 57335



25. kép Jánossomorja - Zsellér-Újszegés II. azonosító: 57336

26. kép Jánossomorja - Kisházi-legelő-földek azonosító: 57337

27. kép Jánossomorja - Kápolna-dűlő azonosító: 57801

28. kép Jánossomorja - Kápolna-dűlő II. azonosító: 57338

29. kép Jánossomorja - Kápolna-dűlő II. azonosító: 57338 kerámia szórvány leletek

30. kép Jánossomorja - Kápolna-dűlő III. azonosító: 57339



31. kép Jánossomorja - Külső-Szentpéteri-dűlő azonosító: 57340

32. kép Jánossomorja - Külső-Szentpéteri-dűlő azonosító: 57340 kerámia szórvány leletek

33. kép Jánossomorja - Külső-Szentpéteri-dűlő II. azonosító: 57341

34. kép Jánossomorja - Külső-Szentpéteri-dűlő II. azonosító: 57341 kerámia szórvány leletek

35. kép Jánossomorja - Külső-Szentpéteri-dűlő III. azonosító: 57342

36. kép Jánossomorja - Külső-Szentpéteri-dűlő IV. azonosító: 57343



37. kép Jánossomorja - Külső-Szentpéteri-dűlő IV. azonosító: 57343 kerámia szórvány lelet

38. kép Jánossomorja - Háromholdasok azonosító: 57344

39. kép Jánossomorja - Háromholdasok II. azonosító: 57345

40. kép Jánossomorja - Háromholdasok III. azonosító: 57346

41. kép Jánossomorja - Háromholdasok IV. azonosító: 57347

42. kép Jánossomorja - Sechsjoch-dűlő, kavicsbánya azonosító: 57359



43. kép Jánossomorja - Felső-Újszegés II. azonosító: 57360

44. kép Jánossomorja - Felső-Újszegés III. azonosító: 57361

45. kép Jánossomorja - Felső-Újszegés IV. azonosító: 57362

46. kép Jánossomorja - Alsó-Újszegés azonosító: 57363

47. kép Jánossomorja - Alsó-Újszegés II. azonosító: 57364

48. kép Jánossomorja - Alsó-Újszegés III. azonosító: 57365



49. kép Jánossomorja - Kecske-dűlő azonosító: 57367

50. kép Jánossomorja - Kecske-dűlő II. azonosító: 57368

51. kép Jánossomorja - Kecske-dűlő III. azonosító: 57369

52. kép Jánossomorja - Franck-dűlő azonosító: 57370

53. kép Jánossomorja - Középső-dűlő azonosító: 57371

54. kép Jánossomorja - Középső-dűlő azonosító: 57371 kerámia szórvány lelet



55. kép Jánossomorja - Tízrendes azonosító: 57372

56. kép Jánossomorja - Tízrendes azonosító: 57372 kerámia szórvány lelet

57. kép Jánossomorja - Alsó-Somorjai-dűlő azonosító: 57373

58. kép Jánossomorja - Öregföldi-dűlő azonosító: 57386

59. kép Jánossomorja - Felső-Újföldek azonosító: 57387

60. kép Jánossomorja - Felső-Újföldek II. azonosító: 57388



61. kép Jánossomorja - Örökosztály azonosító: 57389

62. kép Jánossomorja - Örökosztály, Gyónásos kereszt azonosító: 57390

63. kép Jánossomorja - Felső-Somorjai-földek VII. azonosító: 57391

64. kép Jánossomorja - Rohrer-földek II. azonosító: 57392

65. kép Jánossomorja - Felső-Somorjai-földek VIII. azonosító: 57397

66. kép Jánossomorja - Felső-Somorjai-földek IX. azonosító: 57398



67. kép Jánossomorja - Mosonszentpéter, római katolikus templom azonosító: 57399

68. kép Jánossomorja - Vágóhídi-dűlő azonosító: 57400

69. kép Jánossomorja - Vágóhídi-dűlő II. azonosító: 57407

70. kép Jánossomorja - Alsó-Lókert azonosító: 57408

71. kép Jánossomorja - Alsó-Lókert azonosító: 57408 kerámia szórvány lelet

72. kép Jánossomorja - Váli-dűlő azonosító: 57409



73. kép Jánossomorja - Tóté-dűlő azonosító: 57412

74. kép Jánossomorja - Hattyú-domb azonosító: 57426

75. kép Jánossomorja - Hattyú-domb azonosító: 57426 kerámia szórvány lelet

76. kép Jánossomorja - Farkashalom azonosító: 57427

77. kép Jánossomorja - Farkashalom azonosító: 57427 kerámia szórvány lelet

78. kép Jánossomorja - Ligeti-dűlő azonosító: 57428



79. kép Jánossomorja - Vörös-tó azonosító: 57429

80. kép Jánossomorja - Tóbi-Ligeti-dűlő azonosító: 57430

81. kép Jánossomorja - Gazdák Új Szegése azonosító: 57434

82. kép Jánossomorja - Gazdák Új Szegése II. azonosító: 57435

83. kép Jánossomorja - Szőke-tó III. azonosító: 57437

84. kép Jánossomorja - Törpe-szántó azonosító: 57446



85. kép Jánossomorja - Törpe-szántó azonosító: 57446 kerámia szórvány lelet

86. kép Jánossomorja - Gazdák Új Szegése III. azonosító: 57448

87. kép Jánossomorja - Császárrét azonosító: 57449

88. kép Jánossomorja - Császárrét II. azonosító: 57450

89. kép Jánossomorja - Császárrét II. azonosító: 57450 kerámia szórvány lelet

90. kép Jánossomorja - Cserhalom azonosító: 57454



91. kép Jánossomorja - Hanságliget, Tizenegyes azonosító: 57455

92. kép Jánossomorja - Legelő-dűlők azonosító: 57457

93. kép Jánossomorja - Legelő-dűlők II. azonosító: 57458

94. kép Jánossomorja - Háromholdasok V. azonosító: 57432

95. kép Jánossomorja - Újudvar II. azonosító: 57439

96. kép Jánossomorja - Rohrer-földek IV. azonosító: 58433



97. kép Jánossomorja - Rohrer-földek IV. azonosító: 58433 kerámia+csont szórvány lelet

98. kép Jánossomorja - Szélerőműpark azonosító: 67443

99. kép Jánossomorja - Külső- Szentpéteri- dűlő összevonva azonosító: 70511

100. kép Jánossomorja - Külső- Szentpéteri- dűlő összevonva azonosító: 70511 kerámia szórvány lelet

101. kép Jánossomorja - Rétföldek azonosító: 70513

102. kép Jánossomorja - Tímársziget azonosító: 71303



103. kép Jánossomorja - Rétföldek II. azonosító: 71309

104. kép Jánossomorja - Rohrer-földek V. azonosító: 71311

105. kép Jánossomorja - Kossuth TSz és kavicsbánya között azonosító: 71313

106. kép Jánossomorja - Pusztasomorjai templom azonosító: 89423

107. kép Mosonszolnok - Papszántók azonosító: 28513

108. kép Újrónafő - Gulyaállás azonosító: 57459


JÁNOSSOMORJA 72 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2. MELLÉKLET: ÖRÖKSÉGVÉDELMI NYILVÁNTARTÓ LAPOK – MŰEMLÉKEK




JÁNOSSOMORJA 74 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 3. MELLÉKLET: ÖRÖKSÉGVÉDELMI NYILVÁNTARTÓ LAPOK – HELYI VÉDELEMRE JAVASOLT ÉRTÉKEK


Örökségvédelmi hatástanulmány

Recommend Documents