Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti területi munkarész Bozsok község településfejlesztési koncepciójához
Kőszeg, 2015.
TARTALOM 1. Bevezetés ……………………………..……………………………………………….3 - A vizsgálatnál figyelembe vett, a kulturális örökség régészeti vonatkozásait érintő speciális törvények és rendeletek - Fogalmi meghatározások 2. Vizsgálat………………………………………………………………………………6 a) Történeti leírás, régészeti örökség felmérése b) – e) pontok nem képezik részét a régészeti munkarésznek f) Védettségek g) Örökségi értékek elemzése A hatástanulmány készítése során felhasznált szakirodalom
h) Területhasználat és terület állapot a régészeti örökség összefüggésrendszerében
3. Változtatási szándékok………………………………………………………………14
4. Hatáselemzés…………………………………………………………………………15 d) Régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei
5. Összefoglalás…………………………………………………………………………15
6. Nyilatkozat…………………………………………………………………………...17
2
1. Bevezetés A hatástanulmányt a 314/2012.(XI. 8.) és a 395/2012. (XII. 20.) Korm. rendeleteknek megfelelően Bozsok község Önkormányzata (9727 Rákóczi u. 42.) megbízásából – a településfejlesztési koncepcióhoz – a MODULOR KFT (9700 Szombathely, Szt. Flórián krt. 2. adószám: 10252318-2-18) készítteti, amelyet a megbízó településtervezője, Gergye Péter képvisel. A tervező részéről a megkeresés 2014. november 17-én történt meg. A település szükséges átnézeti térképét és más térképállományokat, valamint a településfejlesztési
koncepció
készülő
szöveges
információit
digitális
formában
a
rendelkezésemre bocsátotta. A hatástanulmány szerkezetét és tartalmát a 2001. évi LXIV. törvény 66. § (1) és a 395/2012. (XII. 20.) Korm. r. 1/A. § (2), illetve utóbbi 1. sz. melléklete határozza meg. Felhívom a megrendelő figyelmet, hogy jelen munkát a „szerzői jogról” szóló 1999. évi LXXVI. tv. alapján szerzői jogi védelem illeti meg. A közölt adatok szerződéstől eltérő célra való felhasználása, régészeti lelőhelyre vonatkozó adatok nyilvánosságra hozása, vagy továbbadása csak a szerző engedélyével, a 17/2002. (VI. 21.) NKÖM rendelet 7. §, valamint a 47/2001. (III. 27.) Korm. rend. szabályai szerint történhet. A hatástanulmány a rendezési tervhez változtatás nélkül, külön alfejezetként csatolandó. A vizsgálatnál figyelembe vett, a kulturális örökség régészeti vonatkozásait érintő speciális törvények és rendeletek 1978. IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről, különösen a 216/A. § kulturális javak megrongálása 1996. évi LIII. törvény – a természet védelméről, amely a földvárak és halmok (temetkezési helyek) védelméről rendelkezik ld. 23. § 1997. évi LXXVIII. törvény – az épített környezet alakításáról és védelméről 1997. évi CXL. törvény – a kulturális örökségvédelem általános keretét adja 218/1999 (XII. 28.) Korm. rendelet, különösen a 144. § régészeti szabálysértés és a 146. § kulturális javakkal kapcsolatos kötelességek elmulasztása 2001. évi LXIV. törvény a Kulturális örökség védelméről (továbbiakban: Kötv.), amely a 2005. évi LXXXIX. törvénnyel módosított, hatályos 2006. január 1-től – II. része a régészeti örökség védelméről általában, III. része az illetékes Hivatal (jelenleg és ez esetben, jogszabállyal módosítva, a Vas megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala – továbbiakban: Hivatal) szakhatósági hatásköréről szól.
3
2001. évi LXIV. törvény és az azzal összefüggő törvények módosításáról szóló 2014. évi CVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv3.) megállapított rendelkezéseit a 2015. január 1-jét követően indult eljárásokban és megkötött szerződésekre kell alkalmazni. A Hivatal hatósági eljárásait a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) alapján végzi. 149/2001 (VIII. 31) Korm. rendelet – a Magyar Köztársaság Kormánya és az Európa Tanács tagállamai között 1992. január 16-án kelt, Valettában aláírt, a régészeti örökség védelméről szóló Európai Egyezmény kihirdetéséről 80/2012. (XII. 28.) BM rendelet a régészeti lelőhely és a műemléki érték védetté nyilvánításáról, nyilvántartásáról és a régészeti feltárás részletes szabályairól (Ez is módosításra kerül a fent jelzett Kötv. és kapcsolódó jogszabályai által, amelyek azonban még nem kerültek elfogadásra és nem jelentek meg a Magyar Közlönyben.) 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról, különösen 3. § (1) (2) (5) f) 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, különösen a 19. sz. melléklet 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről Fogalmi meghatározások A régészeti elemek vizsgálatát a kulturális örökség védelméről hozott 2001. évi LXIV. törvényben (a továbbiakban: Kötv.) meghatározott – és így a hatástanulmányban alkalmazott – alábbi fogalmi meghatározások alapján végeztük el: Fenntartható használat (Kötv. 7. § 1.) a védett kulturális örökség olyan módon történő használata – ideértve a kármegelőző és kárcsökkentő tevékenységeket is –, amely nem haladja meg a szakmailag indokolt mértéket és nem vezet az örökség elemeinek állapotromlásához, így biztosított fennmaradásuk a jelen és jövő nemzedékek számára. Gyűjtemény (Kötv. 7. § 2.) A gyűjtői tevékenység eredményeként létrejött, ritkaságából vagy jellegéből adódóan különös jelentőséggel bíró javak összessége, amelynek egységességében megnyilvánuló kulturális értéke meghaladja egyes darabjainak együttes értékét. Kulturális örökség elemei (Kötv. 7. § 5.) A régészeti örökség, műemléki értékek, valamint a kulturális javak. Régészeti emlék (Kötv. 7. § 16.) A régészeti örökség ingatlan eleme. Régészeti érdekű terület (Kötv. 7. § 17.) Valamennyi terület, természetes vagy mesterséges üreg és a vízmedrek azon része, amelyen, illetve amelyben régészeti lelőhely előkerülése várható vagy feltételezhető.
4
Régészeti lelet (Kötv. 7. § 19.) A régészeti örökség érzékelt, felfedezett, feltárt – jellegénél fogva – ingó eleme, függetlenül attól, hogy eredeti helyéről, összefüggéseiből, állapotából elmozdult, elmozdították-e, vagy sem. Nem minősülnek régészeti leletnek azon kulturális javak, amelyek 1711 előtt keletkeztek, és bizonyítottan műgyűjteményben maradtak fenn. Régészeti lelőhely (Kötv. 7. § 20.) Az a földrajzilag körülhatárolható terület, amelyen a régészeti örökség elemei történeti összefüggéseikben találhatók, és amelyet a Hivatal nyilvántartásba vett. Régészeti megfigyelés (Kötv. 7. § 21.) A földmunkával járó fejlesztések, beruházások régész által a helyszínen történő folyamatos figyelemmel kísérése és annak dokumentálása. Régészeti örökség (Kötv. 7. § 22.) Az emberi létnek a föld felszínén, a föld vagy a vizek felszíne alatt és a természetes vagy mesterséges üregekben 1711 előtt keletkezett érzékelhető nyoma, mely segít rekonstruálni az emberiség történetét és kapcsolatát környezetével. Régészeti védőövezet (Kötv. 7. § 22.) A védetté nyilvánított régészeti lelőhely környezete, amely biztosítja annak fenntarthatóságát, megközelíthetőségét, tájképi védelmét. Védett örökségi elem (Kötv. 7. § 26.) Az e törvény erejénél fogva védelem alatt álló, illetve miniszteri rendelettel vagy hatósági eljárás során védetté nyilvánított kulturális örökségi elem. A régészeti örökség védelme kiterjed (Kötv. 7/A. §): a) a régészeti örökség felkutatására, értékelésére, számbavételére, nyilvántartására; b) a kiemelten vagy fokozottan védendő területek meghatározására, védetté nyilvánítására; c) a régészeti örökség megőrzésére. Kötv. 8. § (1) A föld felszínén, a földben, a vizek medrében vagy máshol rejlő vagy onnan előkerülő régészeti lelet állami tulajdon. Általános védelem (Kötv. 11. §) A régészeti lelőhelyek e törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. Védetté nyilvánított régészeti lelőhely (Kötv. 12–16. §) Az ország és annak régiói kiemelkedő történeti és kulturális jelentőségű régészeti lelőhelyeit jogszabályban kell védetté nyilvánítani (12. §). A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken nem lehet olyan tevékenységet folytatni, amely a lelőhelynek akár részleges állapotromlását eredményezheti (13. § 1.).
5
A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeket kiemelten vagy fokozottan védett régészeti lelőhely kategóriába kell sorolni (13. § 3.). Kötv. 29. § (1) A műemléki értékek védetté nyilvánítása a Hivatalnál kezdeményezhető. (2) A védetté nyilvánítás előkészítését a Hivatal folytatja le, ennek során értesíti: a) a védelemre javasolt ingatlan tulajdonosát; b) a területen található közművek és egyéb létesítmények tulajdonosait; c) az ingatlan fekvése szerinti települési és megyei (fővárosi) önkormányzatot; d) az illetékes építésügyi hatóságot; e) más jogszabály alapján is védett vagy védendő érték esetében a hatáskörrel bíró illetékes hatóságot (pl. a természetvédelmi hatóságot); f) a védetté nyilvánítás kezdeményezőjét. (3) A védelem alá vonni tervezett műemléki jelentőségű területen és műemléki környezetben álló ingatlanok tulajdonosait a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításáról a Hivatal megkeresésére az érintett ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat a helyben szokásos módon (hirdetmény útján) értesíti.
2. Vizsgálat a) Történeti leírás, régészeti örökség felmérése A mai település az Alpok nyúlványait lezáró Alpokalján, a Kőszegi-hegység déli lábánál, Kőszegtől délnyugatra – Kőszegszerdahelyen át – 10 km-re, Szombathelytől északnyugatra – Lukácsházán és Kőszegdoroszlón, de Bucsun át (17 km) is megközelíthető – fekvő határmenti település. Közigazgatási területéhez tartozik a 884 m magas Írottkő, mely a Dunántúl legmagasabb pontja. A település meghatározó vízfolyása a Bozsoki- vagy Aranypatak. A község az Írottkő Natúrpark Egyesület tagja, s határának É-i része a Tájvédelmi Körzethez tartozik. A Frank Birodalom keleti határa itt húzódott (VÉKONY 1985, 1987), amelynek egyik emléke a szomszédos Velem községben az 1970-1980-as években megkutatott (épületkutatás), majd a kápolna előtt feltárt 9. századi, Szent Vid titulusú kápolna, körülötte a temető néhány megmaradt sírjával (FEKETE 1996, 2008). Bozsok település neve a legkorábbi okiratokban: Bosuk. Eredete a szláv Bozuk személynévből vezethető le (Kiss 1980, 124). A település első írásbeli említése 1277-ből Villa Bosuk néven maradt fenn, egy helyben keltezett oklevélben. („Datum apud villam Bosuk 1277”) Akkor Szent-Vid várához tartozott a Németújváriak fennhatósága alatt. 1374. dec. 31-én a Vasvári Káptalan előtt osztozkodik Rohonc és Kemend várán és tartozékain Németújvári Miklós fia Henrik és ennek unokatestvére László. Ekkor Bozsokot is megosztják: a malom alatt álló diófától D-re eső
6
részt és a falu K-i oldalát Henrik, a diófától É-ra eső részt és a település Ny-i oldalát László kapja. 1405-ben tulajdonjogát a Garaiak kapták meg. 1445-ben III. Frigyes német király foglalta el, majd 1478 után I. Mátyás magyar király is a híveit jutalmazta meg eladományozásával. A kincstartó Tárnok Péter tulajdonlása után 1487-től Bornemissza János jegyző birtoka lett. Az ő halála után a leányági örökös Sibrik család kapta királyi adományként, de a Szalónak birtokába jutott Batthyányak is igényt tartottak rá. Ezt a vitát I. Ferdinánd 1540-ben tett döntése zárta le, amelynek értelmében Bozsokot és Szerdahelyt kivette az uradalomból. 1520-ban kap II. Lajostól pallosjogot Sibrik László és fiai. A falut az 1532. évi kőszegi ostrom idején valószínűleg egy török támadás elpusztította. A település – Vas vármegye nyugati peremére jellemzően, ami ekkor is egy ütköző zóna volt – elnéptelenedett. Az uradalmak tulajdonosai a munkaerőhiányt horvátok betelepítésével pótolták, így Bozsok nemzetiségi összetétele is megváltozott. Nagyrészt (grádistyei) horvát lakossága volt, valamint kisebb részt magyar, illetve német nemzetiségű. 1552-ben Sibrik Gergely két részre osztotta birtokait. Mindkét ági örökösei építkeztek a faluban. Ettől kezdve a Sibrik család három és fél évszázadon keresztül alapvetően határozta meg Bozsok történetét. Megépítik – többek között – a Felső- és az Alsó kastélyt. (Az előbbi a falu É-i, a másik a D-i részén. Utóbbi később – 1616-ban ideiglenesen, majd később végleg – a Batthyányiak birtokába kerül.) A település évszázadokon át alapvetően egyutcás, szalagtelkes, amelynek É–D-i fő vonalát a Bozsoki-patak határozta meg. A patak két teraszán voltak – s vannak ma is – a telkek. Ezt igazolják pl. a középkori eredetű templom, illetve egy éremkincs topográfiai helyzete is. 1. Sibrik-kastély (1–2, 4. hrsz.; örökségvédelmi nyilvántartási száma: 43232) és környezete Felső-kastélynak is nevezik Középkor, újkor
Az idősebbik ág őse, Osvát építtette az egészen a 20. század elejéig a család kezében maradt négyzetes alaprajzú, négy saroktornyos, árkádos udvarú, hajdan vizesárokkal védett Felső- vagy Sibrik-kastélyt. Erről a helyi hagyomány, de későbbi tulajdonosa, Végh Gyula is azt állította, hogy a vízvezetékre felügyelő római kori őrhely volt, más történet szerint Mátyás király saját használatú vadászkastélya is volt később. Mindezeket sem hiteles régészeti, sem történeti adatok nem erősítik meg. Az 1554-ben említett háromosztatú nemesi lakóház létezését nem igazolta eddig sem régészeti, sem műemléki kutatás (a feltételezés Sedlmayer Jánostól származik és a Ny-i szárnyra vonatkozik). Biztos azonban, hogy 1614-ben építették a mai kastély elődjét, vagy a ma is álló kastély egy részét. Ez az évszám látható ugyanis a kapu feletti kettőscímeres (Sibrik és gersei Pető) feliratban: “Custodi Domine, introitum et exitum tuum” (Védd meg Uram, aki itt belépett és innen távozott!). Az erődfalakat és a tornyokat Sedlmayer János XVI. századinak gondolja. 1702-ben és 1815-ben is átalakították, utóbbi alkalommal nyerte el mai alakját. A Sibrik család 1906-ban adta el Végh Gyula művészeti írónak és feleségének Wimpfenn Mária grófnőnek, akik mind a kastélyt, mind a körülötte lévő angolkertet felújították. 1945
7
után az épület egy részében a Határőrség irodáit helyezték el. 1959-ben végezték el a kastély műemléki felújítását, amikor Sedlmayer János tervei alapján Vas Megye Tanácsa üdülőházává alakították át. Ma kastélyszállóként működik. 1983-ban Bakay Kornél régész kutatta meg, de csak a D-i romos, törmelékben álló tornyot. Erről megállapította: szervesen nem csatlakozik a kastély K-i falához/szárnyhoz, így annál későbbi. Vizsgálatai szerint a D-i szárny a kastély legfiatalabb része, szerinte XVIII. századi. A feltárás régészeti dokumentációja sajnos egyetlen közgyűjteményben sincs meg. 2. Római katolikus, Szent Anna templom (69. hrsz.; örökségvédelmi nyilvántartási száma: 43234) és feltételezhető középkori temetője 1972. évi felújítása nem szakszerűen történt, de már ekkor középkori vakolatmaradványok kerültek elő, amelyeket megsemmisítettek. Jóval később (1991-ben, a Batthyány kastély kutatásával párhuzamosan ápr.–szept.-ben bizonyosan) talán ezért is került sor a P. Hajmási Erika régész-műemléki mérnök (Savaria Múzeum) által ellenőrzött újabb külső felújításra, majd 1994-ben az általa kontrollált belső megújításra. Mindkét tevékenység során középkori építészeti elemek kerültek elő. Dokumentációja azonban hiányos, csak a kutatása közben készített jegyzeteit, valamint a felmérési rajzait őrzi a területileg illetéke múzeum adattára. A templomot körülvevő temetőre nincsenek adataink, de a XVIII. századig – Mária Terézia tiltó rendeletéig – itt kellett lennie. Ezt követően a temetőket a település lakott részén kívülre kellett helyezni. 3. Rákóczi u. 24. (71. hrsz.; örökségvédelmi nyilvántartási száma: 59824) erődítés Középkor
Kőből épült, jelenleg romos. Nyilvántartásba csak 2008-ban került. Eddig semmilyen kutatás nem érintette. 4. Puszta (62/1. hrsz.; örökségvédelmi nyilvántartási száma: 30967) fokozottan védett régészeti lelőhely (A határozat száma: 22/2004. (XI. 17.) NKÖM rendelet) Árpád-kor
A temető és a templom közötti területen helyezkedik el a nyilvántartásban földvárként szereplő terület. Első (1959. júl. 1.) ismert terepbejárása Buócz Terézia nevéhez köthető, aki akkor újkori (kuruc kori) sáncnak gondolta. A Ny-i és K-i sánc is – magasságuk, ami 2-2,5 m folyamatosan csökken – a házak alá fut be. A Ny-i földsánc hossza: 86/76 m, a K-i 86, a D-i 68 és az É-i 64 m. Alaprajzilag tehát egy enyhén torzult téglalapot formáz. A sánc belsejében egy, és előtte, kívül egy-egy földhalom van. 1973. okt. 15–19. között ugyanő ásatást végzett itt. Az 1. sz. árkot a Ny-i sánc D-i végén nyitotta, s ebben a faszerkezet cölöplyuk sora került elő római- és középkori kerámiával. A 2. sz. kutatóárkot a sánc közepén álló dombba húzta, amelynek feltöltéséből csak néhány csonttöredék származott, ugyanakkor a feltárási dokumentáció (fotó) szerint egy kb. 45 cm-es kőfalat is átvágott. A leletanyag és a kőfal, valamint az objektum mérete – véleményem szerint – arra utal, hogy inkább egy XIV–XVI. századi megerődített udvarházra gondolhatunk, ami talán a forrásokban emlegetett legkorábbi – a közelben található, ún. Felső-kastély előtti – helyi, birtokosi (Németújvári, vagy Sibrik) hatalom központja lehetett.
8
5. Rákóczi út 107. (284. hrsz.; örökségvédelmi nyilvántartási száma: 43235) Középkor
1980. máj. 11-12. Radics Józsefné telkén éremkincs került elő. 509 db-ból áll, amelyekből 3 db lengyel garas (1534, 1598, 1600), 5 db magyar vegyesházi királyok (I. Mátyás, II. Ulászló és II. Lajos) által vert denár és 501 db Habsburg uralkodók (I. Ferdinánd legkorábbi verete: 1528; Miksa legkorábbi verete: 1565; Rudolf legkorábbi verete: 1578; II. Mátyás 1611–1614 közötti 9 db denára) által vert érmét tartalmaz. Az elrejtést – véleményem szerint – helyi esemény (erőszak vagy csak félelem) generálhatta pl. a Sibrik és Batthyány családok közötti jogvita kapcsán. 6. Batthyány kastély (270. hrsz.; örökségvédelmi nyilvántartási száma: 38656) kiemelten védett régészeti lelőhely (Védési határozat száma: MM 84717/1968) Alsó-kastélynak is nevezik Középkor
Az Alsó- vagy Batthyány-kastélyt először egy adásvételi okirat említi: 1616. okt. 4-én Sibrik György 8000 forintért a rohonci várban székelő Batthyányi Ferencnek adta el a hozzá tartozó Kiskovácsi szőlőheggyel és a Káposztáskerttel együtt. 1629-ben leégett. 1632-ben ugyan a Sibrik családnak még egyszer sikerül visszavásárolnia, de végül mégiscsak Batthyányi Kristóf és utódai kezére kerül. Az új tulajdonosok – a visszavásárlást megelőzendő, nagy beruházásba kezdtek – néhány év alatt kétemeletes, négy saroktornyos (kettő négyzetes alaprajzú és kettő olaszbástyás), vizes árokkal körülvett, jellegzetesen 17. századi főúri várkastéllyá építették át, ahol Batthyány Ádám és felesége (Strattmann Eleonóra) is szívesen tartózkodott. A kastélyban több előkelő vendég, köztük 1698-ban II. Rákóczi Ferenc is megfordult. 1708. februárjában gróf Esterházy Antal kuruc főgenerális, szept.-ben pedig Kisfaludy György brigadéros szállt meg benne. Az 1800-as években egyik Batthyányi lány hozományaként került gróf Althan Ferenc főudvarmester tulajdonába. 1841. aug. 10-én (Lőrinc napja) este 8 óra táján a DNy-i tornyot villámcsapás éri, s ennek következtében teljesen leégett. (Feljegyzés a kőszegszerdahelyi Historia Dumusban.) Azóta csak pusztul, falait a helybeliek építőanyagnak hordták el, sok helyütt az alapozást is kiszedték, így ma már – meglehetősen elhanyagolt környezetben – csak romjai (csupán a DNy-i sarokbástya Ny-i fala részlegesen, valamint az ÉNy-i torony falainak egy része, továbbá a kettőt összekötő Ny-i szárny falai) láthatók. Bejárata az elpusztult É-i szárnyon volt. Az 1670-ben kelt leltár szerint az épületben nagyterem, kincstár, lisztes ház és pince is van. A vár vizes árkától K felé a majorság és istállók, Ny-ra pedig a kert és halastó tartozik a várkastélyhoz. Sedlmayer János 1960. júniusában terveket készített a helyreállítására, amely sajnos nem valósult meg, ahogy B. Benkhardt Lilla 1986. dec. 15-én kelt feljegyzésének egy sora sem. Ebben gyakorlatilag az 1960-as évben megrajzolt képet találjuk, de még inkább a további leés elpusztulást konstatálhatjuk.
9
1990 tavaszán P. Hajmási Erika régész kutatta a területet, de dokumentációja sajnos nem teljes a Savaria Múzeum Régészeti Adattárában. 7. Szentkút (0230/4, 0213/3, 0216/1-2; örökségvédelmi nyilvántartási száma: 43238) nevű lelőhely nyilvántartási poligonjának kis része Velem község határában található. Őskor (?), római kor
A Sibrik kastélytól és az attól É-ra elterülő Hód és Végh-erdőtől É-ra valamelyik vízmű üzemi területén, amelyek a Szentkút-, Tücsök-, Csücsör- és Pücsör-, valamint Lőtériforrásokra települtek, vagy annak/azok közelében – sajnos a Savaria Múzeumban nincs meg a dokumentációja, csupán néhány leltározott színes diafelvétel – az 1989-ben Buócz Terézia vezetett ásatást és vizsgálta a vízvezetéket. Korábban a vízbázis kialakításakor (1971–1975 között) észrevették a római kori forrásfoglalás(oka)t, valószínűleg részben elrombolták/megrongálták azokat, de a tényt nem jelentették be a múzeumnak. Valószínűleg a jelenségek korával sem voltak tisztában. Az 1970-es években valamikor Cserményi Vajk régész is végzett ismeretlen jellegű és minőségű tevékenységet a területen. A téma részletes adatait lásd: Anderkó 2007, 10–15, 2–3. ábra. Az 1980-as években a területen a Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinát halastavakat akart létesíteni. Ez a beruházás szerencsére elmaradt. 1994-ben prof. Szabó Miklós (ELTE) vezetésével zajlott itt halomsír(ok) feltárása. Ennek dokumentációja azonban csak a Magyar Nemzeti Múzeum Központi Régészeti Adattárában (III/41/1995., Lsz. 16400) van meg. A Savaria Múzeumban hiányzik, holott jogszerűen itt is meg kellene lennie. 8. Vízvezeték (számos kül- és belterületi hrsz.-t érint; örökségvédelmi nyilvántartási száma: 68961) Római kor
Pannonia provincia I. század közepe táján alapított fővárosa, azaz Colonia Claudia Savaria történetében a Kőszegi-hegység e részének térsége a vízellátás okán játszott szerepet, hiszen a római kori forrásfoglalásokat a hegylábi völgyekben (pl. Bozsoki-patak, ún. Lőtéri forrás stb. lásd a 7. sz. alatt) megtalálták. Károlyi Mária (KÁROLYI 2004, 164) mindezeket – helytelenül – Velem határába tette. A vezeték az előbbi, a 7. sz. alatti lelőhelytől (0230/4, 0213/3, 0216/1-2; örökségvédelmi nyilvántartási száma: 43238), azaz a vízművektől a Bozsoki-patak völgyét követve – Bozsok belterületén a patak Ny-i teraszán (az 1920-as években a Fő utca építésekor, illetve pincék építése során megtalálták: Anderkó 2007, 15) – halad Bucsu – Dozmat – Torony és Sé érintésével (az Aranypatak völgyében) a szombathelyi Bagolyvár felé, ahová a kutatás Savaria vízfogadó létesítményét lokalizálja. 9. Horvát-völgyi dűlő (örökségvédelmi nyilvántartási száma: 43236) Hun kor
A községtől Bucsu felé haladva, az Aranypataktól távolabb, K-i irányban található a dűlő. (Korábban Irtás dűlőnek nevezték.) Innen, ma szórványleletként tartja nyilván a kutatás azt a híres aranycsatot, amely a műkereskedelem révén 1927-ben került a baltimori Walters Art Gallery-be (USA), ahol ma is őrzik.
10
Az aranycsatot (KISS – TÓTH – ZÁGORHIDI 1998, 76–77, 72. kép; KISS 1990) – Sibrik Kálmán kutatásai alapján (erről ismeretlen kéztől származó feljegyzés tudósít a SM RA-ban Lsz. 44.) – 1874 őszén Vlaskovics József találta szántás közben saját földjén, egy domb tetején. „A pataktól párszáz lépésre a községtől délre.” Az ilyen korú tárgy nem tekinthető azonban önmagában álló és véletlen előfordulásnak a környéken, hiszen a közelben a hun kori, de talán germán etnikumú jelenlétre a velemi Szent Vid hegyen feltárt néhány torzított koponyás férfi és női sír (MISKE 1904, 34, Abb. 14; TÓTH– KISS 2002) és azok szórvány leletei (MISKE 1908, Taf. LXX. 25), valamint egy a Gencsapáti– Kápolnadombon 1941-ben feltárt sír tárgyai (KISS – TÓTH – ZÁGORHIDI 1998, 76–77), továbbá egy a Lukácsháza határában a Gyöngyös-patakból származó torzított koponya utalnak (TÓTH–KISS 2002). 10. Bús-major (052/8. hrsz; örökségvédelmi nyilvántartási száma: 29855) Kelta település lehetett itt.
A Horváth-völgyi dűlőtől tovább haladva, D, azaz Bucsu felé, a község határán található gazdasági egység. A falutól messze volt – állítólag innen kapta a nevét, azaz hosszú „ú”-val írandó. Négyesi Lajos hadtörténész 1992-ben végzett itt terepbejárást. Az ennek során gyűjtött tárgyi emlékeket (edénytöredékek) e sorok írója határozta meg (ILON – RASZTOVICS 2000, 151. – A lelőhely tévesen Bucsu községhez tartozóként került publikálásra). 11. Kalapos-kő és Holler-barlang (örökségvédelmi nyilvántartási száma: 43237) A barlang a Természetvédelmi törvény alapján eleve védett. Őskor (kora vaskor), középkor
A területen a XX. század első évtizedében egy bronz szobrocska került itt elő, amelyet Miske Kálmán 1908-ban közzé is tett (ILON 2002, Abb. 5. és ILON 2002, 4. ábra). Többen (Fekete Mária, Tóth István és e sorok írója) feltételeztük, hogy a hely – a kövek furcsa alakja miatt – a velemi település szakrális területe lehetett. Az 1997-ben e sorok írójának vezetésével, régésztechnikusok gyakorlataként végzett hitelesítő ásatás eredményei a velemi településsel részben egyidős leletanyagot és tűzhelymaradványt eredményeztek, amelyek publikálásra is kerültek és hipotézisünket megerősítették. A területről 2005. november 4., 2006. június 28-29. és július 5., 27-én geodéziai felmérés készült, amelyet Isztin Gyula geodéta-régésztechnikus hallgató, Hummel Balázs és Tóth András régésztechnikus hallgatók végeztek el. Az 1997. évi feltárás során a Holler-barlangban is kialakításra került egy kisebb szonda, amely azonban csak közép- és késő középkori, újkori emlékanyagot eredményezett. Azaz a barlangnak csak a késői használatát igazolta. De nem zárható ki az őskori használat, amelynek nyomai a feltáratlan részeken esetleg meglehetnek. Máig tehát összesen 11 hely áll a törvény védelme alatt a falu bel- és külterületén.
11
A hatástanulmány készítése során felhasznált szakirodalom Anderkó Krisztián: Savaria vízvezetéke. – Savaria, a Vas megyei Múzeumok Értesítője 30 (2007) 9–46. Bajzik Zsolt (szerk.): „Utcanév sem jár énnekem….” Emlékezés verebi Végh Gyulára (1870–1951). Emlékkiállítás és konferencia, Bozsok, 2001. június 11. Szombathely, 2001. Balogh Lajos – Végh József (szerk.): Vas megye földrajzi nevei. Szombathely, 1982. 85–87. Boda László – Orbán Róbert (szerk.): A Kőszegi-hegység. Szombathely, B.K.L. kiadó, 1999. 61–80. Eszterhás István: Barlangok a Kőszegi-hegységben. – Vasi Szemle 54:3 (2000) 97–127. Fekete Mária: Adatok Velem-Szentvid középkori történetéhez (A lelőhely régészeti kutatásának 100. évében). Beiträge zur mittelalterlichen Geschichte von Velem-Szentvid (Im 100. Jahr der archäologischen Forschung des Fundortes) – In. In memoriam Barta Gábor. Tanulmányok Barta Gábor emlékére. (ed. Lengvári, I.) Pécs, 1996. 53–69. Fekete Mária: Szentvid vára. Adatok Kőszeghegyalja ős- és középkori várainak topográfiájához. Die Burg von Szentvid. – Savaria 31:2. (2008) 77–156. Harrach Erzsébet, C.: Vas megye Árpád-kori építészeti emlékei nyomában. – In. Vas megye múltjából. Levéltári évkönyv I. (szerk. Horváth F.) Szombathely, 1976. 228–261. Ilon Gábor: Kora vaskori rituális központ a bozsoki Kalapos-kőn? – Vasi Szemle LVI. (2002):5. 657–664. Ilon Gábor: Früheisenzeitliches rituelles Zentrum auf dem Kalapos-kő (Hutstein) in Bozsok bei Velem-Szent Vid? – Specimina Nova. A Janus Pannonius Tudomány-egyetem Történelmi Tanszékénekeinek Évkönyve XVI. (2002) 19–30. Ilon Gábor: A velemi Szent Vid környékének településtörténeti rekonstrukciója a régészeti leletek tükrében. The settlement historical reconstruction of St. Vids surroundings in Velem reflected by archaeological artifacts. – Savaria, A Vas megyei Múzeumok Értesítője 30. (2006) 107–143. Ilon, Gábor: Settlement pattern in the Velem–Szent Vid area. – In. Zatykó, Cs. – Juhász, I. – Sümegi, P. (Eds.) Environmental archaeology in Transdanubia. Varia Archaeologica Hungarica XX. Budapest, 2007. 281–307. Ilon Gábor – Rasztovics János: Őskori lelőhelyek Vas megyében (Előmunkálatok Vas megye régészeti topográfijához Őskor I.) – In. Pannicus Ser. B. No. 5. Szombathely, 2000. 145–188. Károlyi Mária: Napszülöttek. Savaria földjének ősi kultúrái a rómaiak előtt. Ancient cultures of Savaria before the romans. Szombathely, 2004. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest, 1980. 124. Kiss Gábor: A bozsoki aranycsat. 1990. Savaria Múzeum Kiállítási Lapok 2. Kiss Gábor – Tóth Endre – Zágorhidi Czigány Balázs: Savaria – Szombathely története. A város alapításától 1526-ig. Szombathely, 1998. 76–78. Marosi Sándor – Somogyi Sándor: A magyarországi kistájak katasztere I. Budapest, 1990. Miske Kálmán: Funde aus Velem-St. Veit. – MittAntropGesell. in Wien XXXIII. (1904) 33–35. Miske Kálmán: Die prähistorische Ansiedlung Velem St. Vid. Band I. Wien, 1908. (magyarul 1907) Miske Kálmán: Egy őskori bronzszobrocskáról. – Archaeológiai Értesítő 28. (1908) 266–268. Sedlmayer János: A bozsoki Sibrik-kastély helyreállítása. – Műemlékvédelem VI:4 (1960) 193–200.
12
Tóth Gábor – Kiss Gábor: Torzított koponyalelet Lukácsházáról. Artifically deformed skull from Lukácsháza. – In. A Berzsenyi Dániel Főiskola Tudományos Közleményei XIII. Természettudományok 8. Szombathely, 2002. 67–77. Veress Márton – Szabó Levente: Adatok a velemi Kalapos-kő morfológiájához. – Vasi Szemle 50:2 (1996) 211– 234. Vékony Gábor: Északnyugat-Dunántúl a IX. században és a „Uuangariorum marcha”. – Savaria 15. (1985) 215– 229. Vékony Gábor: A Karoling Birodalom „délkeleti” határvédelme kérdéséhez. – Komárom megyei Múzeumok Közleményei 2. (1987) 43–75.
b) – e) pontok nem képezik részét a régészeti munkarésznek
f) Védettségek Kiemelten védett a 6. sz. alatti Batthyány kastély (270. hrsz.; örökségvédelmi nyilvántartási száma: 38656) régészeti lelőhely. Fokozottan védett a 4. az alatti Puszta (62/1. hrsz.; örökségvédelmi nyilvántartási száma: 30967) régészeti lelőhely. A Kötv. általános elvei alapján pedig védett minden további (9 db), jelenleg nyilvántartott régészeti lelőhely.
g) Örökségi értékek elemzése Nem csak lokális – de legalább közép-európai – jelentőségű a Kalapos-kő, ami a késő bronzkorban valószínűsíthetően, de a kora vaskorban bizonyosan egy – talán a velemi Szt. Viddel összefüggésbe hozható – vallási-szakrális-rituális hely lehetett. Ugyancsak a helyi érdeklődésen túlmutató jelentőségű a római kori Savaria vízvezetékének vonala (és földben rejlő, de földmunka során jól felismerhető jelenségei = kőből, habarccsal épített, belül vakolt) és forrásfoglalásai (Szentkút). Ugyanis Aquincum (Buda) településén kívül csak itt ismerjük (feltárásoknak köszönhetően) a teljes vízvezetéket és annak szerkezeti változatait, változásait. A Horváth-völgyi dűlő hun kori – feltételezhető – temetője (az arany csat valószínűleg erre utal, esetleg egy temetkezéssel összefüggő áldozati helyre – utóbbihoz lásd KISS – TÓTH ZÁGORHIDI 1998, 76) igen fontos emléke az amúgy sem nagyszámú Vas megyei népvándorlás kori emlékanyagnak. Nem elhanyagolhatók középkori eredetű, ámde alig kutatott épületei (rk. templom, Sibrik- és Batthyány-kastély) és bizonyosan létező, de egyáltalán nem kutatott templom körüli, középkori temetője. Rejtélyes és mindenképpen figyelemre méltó a falu központi helyén álló (Rákóczi u. 24.), de egyáltalán nem kutatott rom kora és funkciója, valamint legalább ennyire érdekes az ún. Puszta nagyméretű, sánc-objektuma.
13
Összességében állítható, hogy a 11 jelenleg ismert lelőhely a település területe emberi lakottságának folyamatosságát a kora vaskortól a középkor végéig jól és színvonalas ingó valamint ingatlan örökség emlékekkel reprezentálja.
h) Területhasználat és terület állapot a régészeti örökség összefüggésrendszerében Napjaink településhasználata alapvetően nem veszélyezteti a nyilvántartásból ismert régészeti lelőhelyek fennmaradását. Inkább ingatlan/épített örökség elmeinek egy része (Alsó- és Felsőkastély, Rákóczi u. 24. rom épület) van – a fennálló elhanyagoltság vagy annak esetleges bekövetkezése miatt – veszélyben. Batthyányi kastély és környékének (1960-tól megoldatlan!) rendezése – természetesen állami vagy európai uniós pályázati források bevonásával – nem csak a település általános képe szempontjából lenne fontos, de a védett terület állagmegóvása miatt is. Miután a községben már megtörtént a víz-, szennyvíz és gázellátás gerincvezetékeinek kiépítése, az aktuális telkekre történő bekötések, ilyen típusú munkálatok csak a tartalék lakóterületeken és üdülési övezetekben várhatók. A mai település völgyében (Bozsoki- vagy Aranypatak) és teraszain nagyon fontos a nyilvántartott lelőhelyek és a közöttük található helyszínek építési földmunkáinak régészeti szakfelügyelete.
3. Változtatási szándékok (Szöveges, vagy térképi folyamatok megjelenítése) a) – d) pont együttes elemzése - Az esetleg kialakítandó tavak esetében, - A tervezett erdőtelepítések esetében, - A lakó-, és üdülőövezeti területek tervezése és kialakítása esetében régészeti szakfelügyelet előírása várható. Erre számítani kell, amelynek pénzügyi vonzata is van. Minden fenti ügyben a Járási Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági állásfoglalását kell kérni.
14
4. Hatáselemzés d) Régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei A községbe látogató (pl. camping, falusi szálláshelyek) vagy azon áthaladó autós és kerékpáros (Írottkő Natúrpark kerékpárút; Vashegy kerékpárút) / gyalogos (Országos kéktúra és Vas-függöny útvonal) turisták, látogatók nagy része nyilván nyitott a kulturális örökség régészeti emlékeire is. A Kalapos-kőn sem ártana egy táblát elhelyezni az Óriások Útja Tanösvényen, amely a hely kulturális örökség emlék mivoltára is felhívja a figyelmet. Erre a tanösvény fenntartójával (Írottkő Natúrparkért Egyesület) együttműködve talán lenne reális lehetőség. A bucsui – sajnos mára elhanyagolt – bemutatóhely (Savaria római kori vízvezetéke) mellett érdemes lenne legalább a Szentkútnál és a faluban, a patak közelében, frekventált helyen (pl. bolt és cukrászda) „elmesélni” Savaria római kori vízvezetékét, annak jelentőségét. A Rákóczi u. 24. szám alatt található rom építmény és a Batthyány-kastély romjai komoly veszélyt jelentenek pl. a csellengő gyerekekre, esetleges további leomlásuk / elbontásuk (pl. építőanyag nyerése céljából) pedig azok fennmaradását alapvetően veszélyezteti.
5. Összefoglalás A település bel- és külterületén máig összesen 11 hely (terület) áll a Kötv. általános elvei alapján védelem alatt. Ezekből kiemelten védett a 6. sz. alatti Batthyány kastély (270. hrsz.; örökségvédelmi nyilvántartási száma: 38656) és fokozottan védett a 4. az alatti Puszta (62/1. hrsz.; örökségvédelmi nyilvántartási száma: 30967) régészeti lelőhely. Minden ismert és nyilvántartott lelőhely esetében már a jelenlegi humuszréteg bolygatása / eltávolítása is sérti a régészeti örökség földben rejlő emlékeit. Amennyiben ezek területén elkerülhetetlen az építési tevékenység, annak eljárásába – már a tervezés fázisában – a szakhatóságot be kell vonni. Ilyen esetben megelőző régészeti feltárásra kell számítani, amelynek költségeit a beruházónak kell viselnie. Ennek költsége ma – a belügyminiszter 2014. február 21-i közleménye szerint – bruttó 4.000 Ft/m². Ennek díja 2015-ben változni fog. A tervezett településfejlesztési koncepció csekély és kisléptékű földmunkákat vetít előre. A feltételezett esetekben a régészeti szakfelügyelet elégségesnek látszik. Ennek jelenlegi maximált óradíja – a belügyminiszter 2014. február 21-i közleménye szerint – 8.000 Ft + ÁFA. Ennek óradíja nyilvánvalóan változhat, ugyanakkor a mindenkor érintett beruházónak – az előzetes megkötött szerződés alapján – logikus módon csak a szakfelügyelet általa igazolt összegét kell kiegyenlítenie. Kívánatos lenne, hogy a nem kis léptékű és részben nemzetközi és határmenti szolgáltatásokat igénybe vevő turizmusra (pl. étterem, cukrászda) való tekintettel örökségvédelmi ismertető táblák, illetve szabadtéri mini-kiállítások (lásd az Ausztriában már megvalósult példákat) elhelyezése.
15
A jelenleg hatályos jogszabályok szerint a község területén a régészeti feladatellátásra a Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum (Szombathely, Kisfaludy S. u. 9.) jogosult. Régészeti ügyekben szakhatóságként jelenleg a Vas megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala (9700 Szombathely, Bejczy u. 1–3. tel: 94-520-355, fax: 94-313-020, E-mail:
[email protected]) az illetékes.
16
6. Nyilatkozat A hatástanulmány készítőjeként kijelentem, hogy a hatástanulmány régészeti munkarésze az örökségvédelmi jogszabályok és a hatósági eljárások figyelembe vételével készült. A hatástanulmány 1 (egy) db nyomtatott, aláírt példányát és 1 (egy) db digitális változatát CD-n a megrendelőnek, 1 (egy) nyomtatott példányát az illetékes Hivatalnak és 1 (egy) nyomtatott és digitális verzióját a Savaria Múzeum Régészeti Tárának adtam át. A hatástanulmány készítőjeként kijelentem, hogy régész diplomával rendelkezem, és 2001-től szakértőként tevékenykedek ezen a területen. A 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. § (2) és a 439/2013. (XI.20.) Korm. rendelet 4. § (1) a) pontja alapján van jogosultságom a régészeti szakterületi munkarész elkészítésére.
Kőszeg, 2015. február
Ilon Gábor régész (diploma: ELTE 1554/1986. sz.) szakértő (névjegyzéki eng. sorszáma: Sz-56/2001) 9730 Kőszeg, Várkör 18. Tel: 06-20/354-70-90
Mellékletek aláírása 1. sz. melléklet: Bozsok község hrsz-os térképe a régészeti lelőhelyekkel (színes) 2. sz. melléklet Régészeti lelőhelyek Bozsok közigazgatási területén (2014. július 15-i állapot)
17
H H
Irott-kő E
Irott-kő kilátó
H H
H H
H H
H H
E út
E H
H
H
H
H
H
t-ág Söté
út
0215
H
H
0230/5 E
H
H
E4 E5
E
Bo
zs
ok
i-p
ata k
Patyi-erdő
E5
H H
E
H H H
H
E
H H
H H
H
02 30 /2
H
Sötét völgy
üzemi terület
E5
02 13 /6
út
E5
E5
0228/2
0229
E5
0213/5
E E5
Sötétág
üzemi terület
/1 30 02
H H
E5
0231
üzemi terület
Söté t-ág -->
E5
E
0213/4 0230/4
E
üzemi terület
H
H
H
vízmű
kive
43238
sáv
tt
0213/3 üzemi terület
H
H
02 18
E5
kivett sáv
0216/3
H út H
út
E5
021 6/1 vízmű
021 6/2
0209
vízmű
0213/2
E5
vízmű
H
E H
E
E
E4
Kalapos kő
H H H
H
E5
ISMERT ÉS NYILVÁNTARTÁSBA VETT RÉGÉSZETILELŐHELY ÉS NYILVÁNTARTÁSI SZÁMA
E
kivett
5
5
Gy
Gy
5
5 Gy
H H
H
5 Gy
5 Gy
5
Gy
0195/53 E5
út
H H
3/1
01 2/5
1
H
H
H
H
H
H
H
H
H
H
H
H
H
út
H H
H
H
H
H
H
H
67 66
H
3/2
H
69
H
70
H
H
64
H H
H
H
H
9 35
H
73
3/3
0
H
36
H
H
H
H
H
H
H
H
113 H
86/1
114
H
H
90/3
H
90/2
H
90/1
116/2
H H
116/1
H
H
H
115
H
339
H
H H
112 H
140 /2
148 /1
H
H
H
H
H H
H
H
/5 H
188 HH
H
H
H
H
H
H
H
223
H
H
H
H
H
H
H
H
H
H
H
H H H
H
H
374 377 37
H
H
H
H
H
382
443 /6
398 443/8 443/1
H H H H
H
H
352/1
H H
H
H
133
335 365 338
134
H
334
137
H
331
138
H
141
330
H H
H H
H
14H7 H H
H
H H H
H
H
H H
183 H
H
9/2
H
18
H
H H
H
H
H
H
9
16 3
30
H
H
30
6
H H
298
H H
189 /1 H
H
H
H
19 1/2 H
H
280
H
H
17 3
5 30 30
2
H
H H H
H
H
294
293
20 5
284 H
281 288 282 22 2
/6
220
227
H
219
218
H H
217
277
/5 277
341 /3 H 342 129 H 343344 128 347 348 124 123 351
341/ 1
337 /1
H
H
317 322 H 159 158 314 323 155 326 154 327 146 275 145
H
H
H
H
9 39
/13
16 2
H
H
H
H
H
216
H H
H H
H
H H
214
215
H
H
H
0170
H H
H H
210
H
H H
H
211/ 2
232
0145/7
H
H
H
H
/2
H
H
H
H
H
H
H
H
H
H
H H
H
H
H
26 6
H
H
246
0169/2
26 7
H
H
H
H H
H
255/2
H
H H
0101/4
264
H
H
Sz 6
453/1
265/3
610/1
H
H
H
H
Sz 5
0162/12
255/6
5/2
H
H
H
604/1
Sz 5
089/1
L5
L5
089/6 089 /6 089/7 089/7
út
út
út
L5
út
0101/3
089/8
Sz 6
Sz 4 E5
L5
0145/5
Gy 4
9/3
Sz 6
orsz. közút
R4
Sz 6 R4
L6
0104/3
Hideg oldal
H
Ft 5
032
5 0/6 02 4 0/6 02 /63 0 02
08
0168/1
árok
095
089/8
út
Sz 6
út
H
67 020/ 66 020/
020/55
53 01
v ízállás
089 089/5 /5
H
R5
020/47
605/1
R6
R6
093
263
089/1
/7 0162 /10 0162 /9 0162 /3 0168 /2 0168
út
R6
606/1
Sz 6
262
4
0162/13 Sz 6
Sz 6 H
6/2
7/2
60
607/1
Ft 5
Ft 5
60
H
Ft 5
255/5
265/1
Ft 5
R6
0100
H
H H
H
H
H H
0145/6
255/4
H
út
0162/14
K6
255/3
H
035/3
Sz 6
Sz 4
Sz 5
K6
092
H
H
4
0172/1 Sz 4 Sz 3
0101/5
211 /4
L5
245
09
H
H
R
211 /3
árok
H
02 0/3
094/5
Sz 5
4/4
H
H
277
/12 277
277
/11 277
H
12 98 /2 R
H
út út
H
H
H
H
H
443/3
H
H Gy 5
421 /3
/18
1255 6
H
R
H
H
H Hút
H
10út út út 95 út /2
út
H
út H
út
Hút
Hút út
útH
H
H
H
H
H
H
út
H
H
H
H
H
Hút
H
H
H
H
H
H
út út
H
út
H
út
út út
H
H
H
12 98 /3
H
H
H
H
H
H HH H
út
út
út
út
H
H
H
H
H
H
H
H
H
H
H
6
R
6
R
R
/10
H
H
H
út
H
H
12 12 97 96
H
14 42
H
/9
H
14141 13 2 14 14
H
H
H
H
R6
H
H
/8
H
277
H
H
6
6
H
H
H
/7
H
277
H
277
H
0
H
268/2
H
H
H
H H
H
H
H út
H
H
6
H
H
H
H
R
H
út H út út út út út út út út út
H
H
H
H
H
út
H
H
3
H
H
H
H
H
H
H
H
H
H
H
H
H
H
H
H
H
H
H
H
H
H
4
H
H
H
9
H
H
H
H
H
H H
H
H
H HH HH H H H
R
H H
H H H
H
8
H
H HH HH H
H
H
H
H
H
4
H
H
H
H
H
02 0/3
H
H
H
H
H
H
H
H
HH
R
H
H H
02 0/3
H
H
H
H HH H
7
H H
H
H
H
H
3
H
H
Sz
5
Sz 5
Sz 5
231 236
Sz
02 0/3
H
H
0172/3 0101/6
2/4 017
3
Ft 5
6
Sz
út
109
0101/7
Sz
02 0/3 6 02 0/3 5 02 0/3 4
0182/1
Sz 2
E5
árok
4
H H
H
107/2
0101/2
2/2 017
R
1
Sz 5
út
4
/1 0172
61 01
K
Sz 6
Sz 5
3
0183/22
209
H
5
/21 0183
2
Sz
167
240
249
250
H H
R
H
H
H
t
Gula völgy
2
110
170 171 175 177
241 H H
H
R5
út
k
H
/20 0183
180 181 185
23 8/1
H
Sz 3
Sz 3
áro
H
H H
H
H
H
H
H
H
H H
H
H
H
H H
H H
H
H H
012/5 4
H
H
/18 0183
közú
H
2/5
3
/7
H
7 01
83 01
H
út
H
58 01
H H
H
H
/62
árok
H
H
H
H
83 01
H
H
H
H
H H H
H
H
H
H
H
H
H
H
t
H
H
közú
4
H
H
Sz
H
Sz
193 194 195 198
255/1
08 9/3
Ft 5
H H
R4
/10 72
/64
01
3
48
3
108 111 166/1
H
H
H
s-ér eredá
Sz
46
41
H
Sz 5
Sz
166/2
238 /2
247
254
035/29 R6
Sz 6
3
106
H
H
Sz 3
Sz 3
H
H
Sz
H
83 01
H
Sz
107/1
230
H H
Sz 3
R6
H
H
H
H
H
60
R5
H
32 31 381378
Sz 4
3
2
Sz
H
H
01 94
H H
H
H
H
26
H
Sz
100
Sz
H
H
/8
H
major
Sz
2
99
H
H
H
0172
út
25
385
012/61
/2
20
Sz
96/1
3
/17 0183 /18 0183 /20 0183
2
94/2
98
Sz
101
201
H
H
/9
95 01
19
389
/16 0183
2
Sz
203
212
38656 265/2
72 01
ánút
H
2
Sz
102
H
224 /2
258
265/4
453 /2
4
mag
/49
13 14 390
H
H
221 /1
23 6/1
H
H
248
610 /2
R6
959 010195/4
H
Sz
86/5
2
3
187
H
Sz 3
Sz 3
Sz 3
025/1
H
k áro
8
H
39
H
86/4
93 95
/1 0172
0183/67
3
Sz
103
H
243
244
H
Sz 3
K5
K5
K5
K5
H
Ft 5
v ízállás Sz 5
nút
H
H
R5
H H
188/ 6
H
252
út
035/2
035/1
3 02
magá
ár ok
R5
86/3
86/6
Sz
Két útköz
82 83
84
104
233
251
H
020/73 020/74 020/75 034
R5
105
192
H
H
Gy 5
Gy 5
Sz 2
Sz 2
Sz 2
Sz 2
Sz 2
Sz 2
Sz 2
Sz 2
Sz 2
Sz 2
Sz 2
Sz 2
Sz 2
Sz 2
Sz 2
R6
ud
H
020/72
R4
140/ 1 143
179
H
188/ 1
229 228
234 23 5
239
257
R5
020/71
R5
H H
97
H
156
H
H
200
H
H
R6
R6
K5
K5
6
K5
Gy
K5
K5
K5
K5
L6
020/ 76 020/ 78 020/ 80
86/2
94/1
168
197
H
H
H
226
237
H
270
3
80
199
268 /13
268 /12
85
H
96/2
169
/2
224 /1
H
268 /15
268 /14
H
130
H
H
Sz 3
Sz 3
Sz 3
Sz 3
Sz 3
268 /18 268 /17
268 /16
H
H
160
H
208 221
279
78/4
H
H
Sz 3
H
H
276
78/2
H
H
H
Sz 3
5
H
H
126
H H
H
206 207
273
268/19
75
H
153
43235
H
H
Sz 3
Sz 3
Gy
K5
5
R R5
R
K5 K4 4 Szo 5
5
Sz 3
R
Sz 3
Sz 3
Sz 3
Sz 3
Sz 3
K5
H
8/2
8/4
H
L5
/11 0183 /10 0183 /12 0183 /13 0183 /14 0183 /15 0183
1 78/
H
H
/1
H
27
27
7/3
190
19 1/1 H
K5
R5
R5
4 Szo K5 4 o Sz
27
1
H
út
5
K5
Gy
5
R5
R5 5 R
5
R
285
H
30
/5 0183
59
H
H
K5
R
út
H
R6
H
R5
K5
4
o4
K5
K5 K5
1/1
285 /2
58
H
62/1
92
144 H
H
161/ 2 164 165 H
57/2
51
H
H
0
H
29 3
H
H
H
H
K5
K5
29
árok
H
52
127
148 /2
H H
157
H
H
H
9
28
161/ 1
H
4
28
H
H
H
H
Sz
5
H
K5 K5 K5
út
R5
út
Sz
4
Szo
H H
3/1
H
5
2
1
/2 277
H
316 315
orsz.
H
H
139
t
57/1
H
H
121
132 135
közú
63
122
136
H
313 310
56
45
H
9/1
5
H
5
K
R
K5
40
318
H
44
78/3
H
Sz 4
Sz 3
43
H
K
5
29
30
0
H
H
0
H
H
H
5
29
1/2
H
30
H
5 Gy
K
2/2
29
H
142
4
34/2
61
H
H
5
K
40
H
H
K
4
2/1
H
40
020/70
R4
H
125
H
5/1
Szo
40
321
320 2
1
8
7
40
H
5
29
H
H
H
30 4
H
6
74
Gy
29
76
117
Sz 3
53
49
H
0183/66
35
68
62/2
H
/13 0172
R5
/12
34/1
36
42
119
H
5/3
5
R
H
H
H
30 30
29
6
0183/9
95 01
4
23
28
33
47
H
H
31 3/2
9/2
40
K
5
H
Ft 5
R4
332 H
H
5
K
H
324
9
31
29
5/4
K
5 4 Szo
K5
K5
H
H
336 /1
H
31
30
3
8
Sz
Sz 3
H
3
328
R4
Sz 3
H H
1/1
42
325
40
út
K
40
H
H
336 /2 33
329
H
0/5
H
5
4
út
4
R5
Szo
K5
Szo
L6
K5
K5
K5
K5
K5
K5
K5
0/2 02
020/62
H
H
42
H
K
4
Szo
Szo
4
R5
4
H
H
L6
K5
K5
K5
K7
K5
K7
K5
K7
K7
K7
K7
K7
K7
K7
K7
K7
R7
340
1/2
9/2
35 5
120
H
H
42
41
35 2
118
H
337 /2
H
H
4
4 Szo 4 Szo
Szo
o4
Szo
R5
4
H
R5
R5
Szo
o4
o4
o4
L6
L6
út
K7
K7
K7
K7
K7
K7
K7
K7
R6
Kovácsi R7
4/4
4/3
H
8
346
345
341 /2
7
4
5/5
H
v ízállás
R8
R7
7
6
3
út
5
L6
K7
K7
K7
K7
020/5
R8
42 2/4
42 5
352/
H
H
42
H
H
Szo
4
K5
Sz
4
H
Sz 3
v ízállás
350
349
H
41 41 6 5/2 5/1
0/4
5/1
40
út
5
közút
020/68
árok
9
/11
27 30
71
72
H
3
22
59824 43234 30967
366
H H
H
353
H
41
41 3
út
út
H
H
42
41
41 41
Szőlők alja
R4
R8
6
HH
40
út
Gy
020/69
Sz 3
k áro
Szo
H
42
9
út
H
Sz 3
020/61
E5
R6
6
42 31
H
H
3
E
5
H
R
42
9/1
H
H
H
á.H
Ft 5
R6
HH
7
42
41
Gy
H
K7
H
út
K4
Gy 4
020/4
Gy
H
K
HH
40
6
4
H
Sz
Sz
Sz
út
K7
K7
L5
Sz
H
R6
H
6
6
6
42
8
5
Szo
4
Szo
o4
R5
L6
L6
L6
L6
K7
K7
K7
L5
ud H
60 020/
H
5
6
1/4
sporttelep
R5
t
K
R
H H
5
4
6
6
361
358 357
354
0
95 01
Gy
17
24
H
H H
H
019/2
Gy 4
L6
L6
6
6
Szo Szo 5 Szo 5 R 6 5
36 9/2
H
362
43
Sz
16
21 H
/14 0172 Sz 4
5
11/1
11/2
15
18
H
H
363
432 431
6
6
6
H
o4
Szo
4 Szo 4 Szo
4
o4 R 5
o4
Sz 5
K5
Szo út
L6
L6
K7
K7
L6
K7
K7
L5
L5
K4
8/2 01
R
R
H
K5
Sz
5
4
Sz
Sz
Gy
R6
Szo
5
Szo
R
7
6
L6
K6
K7
L5
L5
8/1 01
367
/2
2/3 42
6
R 6R 5 R6 R6 4 Szo
R
R
Sz
L6
L6
L6
L6
K7
K7
K7
L5
L5
L5
L5
L5
út
433
4/1
42 42
/46
Sz 4
Sz
12
H
H
H
H
368
/1
364
42
2/2
H
H
37 0
36 9/1
5/4 019 /48
út
H
5
6
H
6
4
4
L6
L6
K7
kút
H
K
R
H
6
Szo
Szo
Szo
H R6 H
L6
H
K7
K7
R6
L5
L5
1895
H H
orsz. közút
34 21/10
H
6
R
R
6
H
H
o4
4
nút magá
L6
L6
K7
K7
L5
020/10
L5
H H
R
6
H H
Sz
H
R5
Szo
R6
7 R7 R
5
H R6
Gy
7
o4
L6
L6
L6
K7
L5
közút
433
42
386
H
379
376
37 2
2/1
6
6
árok
orsz.
1500/4
Benzin
37 1
435
Szo
H
020/1
H H
árok árok
L6
H
6
R
H
6
o4
R
Sz
L6
L6
L6
L6
L6
L6
L6
L6
L6
K7
L6
L6
Sz 3
Szo 4
5
6
6
6
R
Sz
R6
R6
5
L6
L6
Sz
6
H
37 5
/7
/2
434
0/1
6
6
E5
E5
R
H
H
H
R
árok
Szo
6
R
Szo
H
5
R
R
H
H
H
H
384 383
443
95 01
5
H
9/2
H
380 443
441 442
438
H
R
6
6
6
4
4
R
R
E5
E5
H
R6 R6
Szo
R6
5
R
Szo
R
Szo
R
R
R
K7
4 Szo 4 Szo
H
4 Szo o 4 Sz 7 R
R6 6 R o4 Sz R6
H
R
R
R
R
R
4
R6
ud
o4
/5
440
10 9/1 9/3
H
388
/4
439
0195/47
/50
8/1
68961
H
392
391
437
H
út út
42
42
95 01
Sz
8/2
H
1/3
393
2
1/2
436
Hút
R 6 Szo 5
R
K7
Szo
H
R7
Sz
út
útH
útH
Szo
R
R6
443
Gy
5
6
6
H
6
E5
1772
orsz.
6
R
R
út
R
4 Szo 4 Szo
o4
Gy
6
R
6
6
6
4
4
L6
Sz 3
L6
1870 út
L6
orsz
H
5
7
Sz
R6
Szo
Szo
L6
. közú
/1 44 14
K
R
4 Szo 6 R 4 Szo
R7
1625 1624
6
útút H HH H útút út út H útútútút útH
út H út H
H H
H
R
7 R 7
R
7
R
7
R6
H H
6
K
6
R
Szo
R
4
Szo
6
7
5
R
5
5
7
R
R6
Gy
R
6
99 1500 1607 16 0102 1616 1579 1558
H
7
Gy
H H
H
3
L6
H
5
L6
út
6
6
6
H
2 166 /2 61 16
H
L5
Sz
L5
L6
6 6 R
R6
5
L5
L5
3
m.út
nút
m.út
K
K
Szo
H
Gy 5
H
45 45
387
HH
5
1/2
394
1/4
0
9
8
7
444
HH
6
6
E
5
Sz 3
L6
L6
H
1926
4 4 Szo Szo 4 Szo 4 Szo
/1 /2 35 35 14 14 /2 44 14 2 3 59 4 95 1159 159 15
6
R
R
13 48 /2
R
K
12 77 12 420/2 1212121278 1 1272737475 1 25 55 125255 5/17/2 11252555/1/16 125 5 /1 5 R út 25 5/1/134 1125 út RR 5 út 12 5 /1 2 út 19 12 55 /101 13 12 55/8/9 18 12 55 13 /3 55 /7 20 1255/6 13 /5 /2 20 E 1255 13 /4 /1 R 41 2 20 1255 41 1 13 41 E /3 0 40 /4 9 40 8 98 40 0 5/8 7 12
R
R
R
R6
R
m.út
H
Gy
glő Vendé
1913
út
1907
H
m.út
L6
L6
R6
Gy
L6
3
L5
Sz
L5
/1
R6
7
o4
R5
Sz
L5
L5
L5
út út m
L6
L6
1915/4 1927/1 15/3 /119
H
magá
/1 43 3018 1841 182218
L6
út
Ft 5
L5
L5
L5
út
R6
4
H R7
o4 Sz o 4 Sz o 4 Sz
Sz
H
5 012/3
Szo 4 Szo 4 Szo 4
7
R7
L5
L5
L5
L5
L5
L5
L6
L6
4
L5
K
4
4 Szo 4 Szo K7 4 Szo R6
7
Szo
R
L5
R7
/8 45 1667 012/ 66 44 163 65 012/ 012/4 16 664 1 út
6
H
R
L6
H
5
/7 1667
012/58
/1 1813/2 1813 /3 1813 /4 1832 1813 /5 1813/6 1813 /7 1813 /8 1813 /9 1813/10 ud 1813 13 /112 18 13 /1 18 13 /13 18 /14 /15 1813 1813 /16 181313 /17 /19 18 1813 /20 1813 /23 13 18
Szo 4
Gy
5
R
út
7 5
5
R
L6
Szo
R
Szo 5
Gy
L5
L6
R6
o5
R7
út
Szo 4 R6
R7
Sz
L5
011/13
R
Gy
11 1 9319 1 11 9 12 7 02 /2 6
4
4
Szo
012/62
57 012/
R
Szo
Szo
Szo
Szo 4
H
R7
E5
0 012/7
K7
Szo 4
1731 /1 1667 /2 1667 /6 1667
R7
037 11440408 1
K7
R6
H
H H
44
44 446 445 443
5
0 0195/5
454
H
1/1
H
396
45 44
H
út H útH út út H
H út HH H
út H
Sz
4
H
395
5
5
6
6
5
Gy
Szo
6
R
4
Szo 6
K7
E5
6
6
Szo
H
E5
Szo
6 6 Szo R
R
4
H
Szo
R6
6
6
R
R
6
Szo
E5
E5
R6
R6
E5
Szo 6
Szo 6
R
6
6
E5
R6
R6 K7 R6 K7 R6
R
R6
R6
5
E5
R
1739 1738
1667/5
E
Kovács völgyön alul E5
6
H
R6
E5
R6
út
012/56
6
6
H
6 RH
H
H
5
K
6
R
K6
R6
R6
H
6
6 RH
ud
R
H
E5
E5
E5
H
5
Gy
6
H
K
6
5
R
5
6
R
R
5
6
60 4/2 /5 60 96 /9 98 101084 3 /2 3 12 8 /6 1 4 40 11 3 /1 112 29 1 020/27 1 5/9 11 9 40 715 0 020/26 681447 70 109 /1 22 14 1 4 11 26 11 1 /7 171 768485 7 020/25 7 1 0 /3 11 114471184684891 935 11 50 020/24 1 4 24 96 18481149 1149/1 /11 8 020/23 1/4/2 11 99 00 150 14 177188 020/22 81 11111190 14 15 90 5136 6669 /1 11 1 94 020/21 115051 1151 8 14 147074 6 5 00 27 14 14 20 020/20 1119 19912 03 151 11 út út Szo 1 1 12 04 1 /2 2 15 út /2 77 020/19 20 15 14 98 0/3 12 1207 15 /4 020/18 1 1102/1 02 20 1 5 /3 0 32 020/17 13 12 52 20 07 22 54 1 út 3 1 /2 1 020/16 12 1 12 25 99 /1 89 1521531 14 34 38 13út 9 14 46 020/15 1520 út 1537 12085 1214 87 8 0 15 14 45 15 15 7 121 020/14 út 133 1528 361515391543 /3 14443 1525 2 01 132 153215 44 1221 1 15 115959 1583 132 26 49 54 020/13 48 R 15 1222 39 /1 15 1552 1515 13 1527 4144 1559 /2 1551 1223 /1 1334 1313 45 /1 020/12 1226 1227 13 1559 1348 1545 /3 53 /5 /6 020/11 15 /21227 59 1355 13 1383 1383 15/1 62 60 1227 13 1313 63 út 46 1557 16 136 /2 5 27 /4 89 136 22 23 136 /512 /4 9 136 136 16 16 /2 1372 35 1227 1383 156 1615 29 137 137 /1 30 16 14 1376 9 /6 23 1631 4 /1 /2 1378 157út7157516 16 16 137 65 1227 E 341634 út 1 5 3/2 83 /8 út 138 163316 út 165 /2 13 út 6 1706 1387 /1 út 55789 /1 1387 00 162 5 16 32 0705 17 16 /2 út 16 1764 /2 1717 16 /7 2223 0499 53/1 60 14 83 1716 1661 16 90 13 1421 1429 1764 1763 16 1368 1698 141718 020/40 16 7482 19 /1 útút 17 1696 1717 22 84 020/41 14 24 17 020/46 1783 14 65 68 87 2 17 5 1769 R 1786 17 020/4 17 142 1667/4 út 1935 3 177073 1788 1789 020/4 17 78 179091 4 17 17 020/4 út34 1925 19 4 5 1792 Szo 1924 020/4 020/48 765 96 /1 4 23 1793 Szo 94 19 11666774 55 1933 95 /2 17 1717 1 12/ 9 1922 0 1932 020/4 1796 1921 0 1931 1797 020/5 1920 1798 1 1919 020/5 2 1799 1930 1918 1800 3 020/5 3 1929 1917 012/3 1801 6 020/5 4 04 1916 1928 /2 020/5 18 020/5 05 1927 /1 18 6 1915 180 7 4 180810 1 811 189 3 1 189892 020/58 1905 1 /2 1904 63 1913 6 1890 1903 012/2/64 020/59 1889 189897 1902 01 2/65 1912 1 898 188887 01 2/66 1911 1901 18 86 1 91 18 49 01 2/67 18 85 1900 10 18 50 01 68 19 18 84 1899 18 51 út 18 83 012/ 69 1909 18 18 5253 1848 012/ 1818 1908 1882 5 1847 1881 011/ 1854 1829 1846 1880 1855 1845 6 1879 1828 56 011/ 1/7 1844/2 18 57 1878 1827 01 18 58 1877 184342 1826 1876 18 41/2 18 1859 011/8 1825 18 1875 1860 6162 1824 1874 1840 1818 011/9 1823 1839 1873 0 72 1838 1863 1821 011/1 1872 012/2/73 1864 1837 01 2/74 1820 1865 1 1836 1871 01 2/75 1866 011/1 1835 1819 01 2/76 1867 /1 1834 1818 01 2/77 1868 /2 01 2/78 1833 1817 1868 01 79 1/1 2 1816 1831 012/ 01 14 1815 18 /22 1813
/5 77 13 77 /4/3 13137777/80 13138 út /1 1377 R
4 Szo 4 Szo 4 Szo
E
H
6
R
5
R
6
R
H
6
5
R
6
R
R
6
R
E
6
H
R
E
E
E
E
E5
R
R
R
2 10
Szo
E5
E
H
5
R
H
út
H H
út
45 10
H
E5
E
6
6
6
6
6
E
Gy
E
R
R
R
R
Szo
E5
H
5
H
út
H
5
5
R6
E5
H
H H
HH H H
H
4
Sz
H
43232
0222
1/1
/2 100114 10 15 101016 /1 8 19 01 17101 10 10 10 20 10
E
E
E
E
E5
45
HH
H
H
HH
/51
0195/51
95 01
H
árok
5
95 01
H
H
H
E5
E 012/52 E E E E út E út út út út E 10 51 /1út 1051/13 1051/14 5 10 1 51 1051/12 R 7 10 051 /11 1 Sz út oút 04 103 1 51 /1 1 10 051 051 140 /9 0 1 51 /7 /8 0 2 út 1 105 47 2/2 10 /6 1 út 83 út út 1 05 0 1127 10 084 /2 10 051 1/2 /5 1127 út 1 10 8 /1 út /4 10 08484/14/12 10 51/4 /3 út út 84 /1 51 út 10 /1154 3 10 1127 /5út 84 10 84 /3 /16 1 /3 út 11115 1 10 62 8 10108084 84/5 11 1 95 4 /7 /6 87 17 /1 1/9 11 71 /8 11 63
E5
Sz
0195/4
0195/14
Sz H
2 út
012/53
/47
01 83 /6 5
H
012/48 E
L5
5
5
Gy
5
Gy
H H H
E5
Sz 4
H
E
E5
1 2/7 01
5
Gy
0195/52
95 01
út
011/1
kiv ett sáv
Gy
3 01 95 /4
5
Gy
5
Gy
5
Gy
5
Gy
5
E
E
Végh-erdő
E
E
E
Gy
5
Gy
5
Gy
5
Gy
Gy
5 Gy
0219/2
5
Gy
5
H
H
E5
út
43237
Gaji-erdő
Gy
5
Gy
0219/1
012/50
E
E5
01 01 95 95 /3 01 3 /3 95 2 01 /3 9 1 01 5/3 9 0 01 5/2 95 9 /2 01 8 9 01 5/2 95 7 /2 6 01 95 /2 5 01 95 /2 01 4 95 0 /2 01 195 3 9 0 /2 01 195 5/2 2 1 9 /2 01 5/1 0 95 9 /1 8 01 95 /1 7
H
2
H
Hód erdő
H
H
01 95 /4
E5
út H
Gy
01 95 /3 5 0 01 195 9 /3 01 5/3 6 95 7 01 /38 95 /3 01 95 9 /4 0 01 95 /4 1
H H
út
0195/16
E
H
5
4 01 95 /3
E
43237
Gy
5
Gy
5
Gy
5
sáv
E5
H
L5
Sz 6
H
096/1
H
024/1
0162/5
H
H
090/2
H
H
H
089/4
út
L6
09 6/2
0162/11
H
út H
035/33
028/2
Kecske-domb
H
090/1
Sz 7
Füteleki rétek
Gy 4
0145/2
major
E5
H
út
L5
0141
R6
H
Sz 6
035/30
R4
0104/2
028/1
Sz 4
0114/11
R5
Parragrét
Sz 3
0145/4
út
H
H
H
Sz 5
0105
R5
út
035/31
Sz 7
Sz 6
R4
R5
088
Sz 5
út
0162/4
közút
Ft 5
2 5/7035/8 035/303 035/9 0 035/1 1 035/1 2 035/1 3 5/14 035/1 03 5 035/1035/16 út
Sz 3
R6
H Sz 3
R4 H R4
0145/3 Sz 6
H
7 035/1
L6
H H
Sz 3
Sz 3
E
Sz 6
8 035/15/19 03
Sz 3
0124
0114/10
R4
R4 Sz 3
út
R4
árok
Sz 3
Sz 3
0128/1
Sz 4
H
0 035/2
0162/3
Sz 5 E5
L6
0135
E
E k áro
073
Sz 3
H H
víztározó
025/2
E5
Sz 6
E5
H
H
Sz 5
074/2
út
1 035/2
033
Sz 7 Sz 6
01
Sz 7
0114/2
0125
Bozsoki
-patak
R6
árok árok
Sz 6
Sz 6
035/26
Sz 5
út
035/23
Ft 5
027/1 Sz 6
Horvát-völgyi dűlő 0128/1
074/1
035/22
0114/1
0114/9
Purga völgy
árok
H H
084
út
H H
Sz 6 R5
035/28 H
út
052/13
árok
035/27
Sz 7
E5
R7
035/25
081
Sz 6
Sz 4
052/14
035/6 035/24
052/15
0114/3
anyagbány a
7 012
árok
Sz
7
E5
E5
0114/4
E5
H
049/1
E5
027/2
R6
út
H
R6 Sz 6
0114/5
R6
04 8
E5
Sz 7
3
046
út
H
027/ R6
H
0114/13
R6
0128/2
árok
0114/6
Fenyős-erdő
Sz 6
Sz 6
Sz 7
HH
0114/12
Sz 6
E5 H
049/4
Mogyorós
049/3 E5
Sz 7
H
H
052/3 Ft 5
043/1
Ft 5
E5 Sz 5
H
árok
Sz 3
H
E
út
043/2
Sz 5
út HH
H H
k pata
ny-p Ara H
Sz 6
E út
E
út
2/2 04
k ata
Fenyős-erdő
052/12
E5
út
E
064
H
H
E5
árok
050
út
052/7 H H
út
H
Sz 6
18
052/17 052/16
Sz 3
Sz 3
052/19
Sz 7
17 051/ 8 051/ 9 051/ 10 051/ 11 051/12 051/ 13 051/ 14 051/ 16 051/ 4 051/ 7 051/
út
E
E
Sz 6
Sz 6
E
Sz 3
E6
Sz 3
052/20
Sz 3
Sz 6
Sz 3
Sz 5
H
H H
Búsmajor
H
Sz 5
H
R5
H
Készült a régészeti örökségvédelmi hatástanulmányhoz.
H H
052/6
Sz 3
052/18
1
051/
H
Ft 5
Gy 6
L6
H H
/1 052
út
042/1
H H
Sz 5
Sz 4
Készült az állami alapadatok felhasználásával!
E Sz 4
052/8
E5
E H H
L5
E H H
E5
AKCIÓTERV
MÉRNÖKI IRODA KFT 9730 KŐSZEG, BECHTOLD ISTVÁN U. 7. TEL:70/41-30-431
[email protected]
052 /2
29855
út
H
RAJZ MEGNEV:
FELELŐS TERVEZŐ:
ISMERT ÉS NYILVÁNTARTÁSBA VETT RÉGÉSZETI LELŐHELYEK MÉRETARÁNY: GERGYE PÉTER
TT/1 18 - 0204/2011
RÉGÉSZ: ILON GÁBOR ELTE 1554/1986. Sz-56/2001
M = 1: 20 000
MSZ:
009/2014
DÁTUM:
2015. FEBR.
RSZ:
H
út
BOZSOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
MEGBÍZÓ:
E5
L5
út
0104/1
R5
085
Somlik rétek R4
0162/15 62 /16 L5
Sz 6
út
Somlik szántók
H
02 6
út
Sz 3
01 62 /17
