Örkényi Takarékszövetkezet. Általános Szerződési Feltételei. Lakossági Kölcsönökhöz

Örkényi Takarékszövetkezet Általános Szerződési Feltételei Lakossági Kölcsönökhöz

Hatályos 2015. február 1-jétől

Örkényi Takarékszövetkezet

I. Bevezető rendelkezések 1. A lakossági kölcsönök általános szerződési feltételeinek hatálya 1.1. Jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) hatálya kiterjed az Örkényi Takarékszövetkezet (székhelye: 2377 Örkény, Kossuth L. u. 34/A, cégjegyzékszáma: 13-02050428, KSH-száma: 10045167-6419-122-13, tevékenységi engedély száma és dátuma: az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet 1997. november 20-án kelt 842/1997/F. számú határozata alapján) által a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 3. § (1) bekezdésének b) pontja alapján hitel és pénzkölcsön nyújtása tevékenység keretében természetes személyek részére biztosított valamennyi lakossági kölcsönnek minősülő szolgáltatásra. 1.2. Az ÁSZF rendelkezései valamennyi lakossági kölcsön tekintetében szerződési feltételnek minősülnek, amelyeket az Adós az adott lakossági kölcsön igénybevételére vonatkozó egyedi kölcsönszerződés aláírásakor fogad el. Jelen ÁSZF rendelkezései akkor is irányadóak, ha az Adós és az Örkényi Takarékszövetkezet (a továbbiakban: TKSZ) között létrejött, de a jelen ÁSZF hatálya alá nem tartozó szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés egyébként így rendelkezik. 1.3. Amennyiben a jelen ÁSZF rendelkezései és az egyedi kölcsönszerződés azonos tárgyú előírásai között bármilyen eltérés van, az egyedi kölcsönszerződés rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni és figyelembe venni. 1.4. Amennyiben az adott lakossági kölcsönnel kapcsolatos valamely kérdést az adott egyedi kölcsönszerződés, illetve a jelen ÁSZF rendelkezései nem szabályoznak, akkor a TKSZ mindenkor hatályos Általános Üzletszabályzata, valamint a hatályos magyar jogszabályok, különösen a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény vonatkozó rendelkezései az irányadóak. 1.5. Az ÁSZF nyilvános, azt a TKSZ az ügyfelek részére nyitva álló kirendeltségeiben, valamint a honlapján közzéteszi, és azt kérésre ingyenesen az ügyfelek rendelkezésére bocsátja. 1.6. A TKSZ kötelező érvénnyel alávetette magát a lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásáról szóló Magatartási kódex rendelkezéseinek. A Magatartási Kódex a TKSZ honlapján magyar nyelven elérhető és megismerhető. 2. Általános fogalom-meghatározások Adós: az a természetes személy ügyfél, akivel a TKSZ hitelszerződést vagy kölcsönszerződést köt, melynek alapján a TKSZ a szerződésben meghatározott pénzösszeget az ügyfél rendelkezésére bocsátja, aki ezen kölcsön összegét és járulékait a szerződés szerint visszafizetni köteles. Adóstárs: az a természetes személy, aki a kölcsön és járulékai visszafizetéséért az adóssal egyetemleges felelősséget vállal, azaz egyetemlegesen kötelezi magát a kölcsöntartozás visszafizetésére. Általános tájékoztató: a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény mellékletében meghatározott tartalmú, a TKSZ által az adott terméknek az Adós számára ajánlott, személyre szabott, a szerződés induló feltételeit tartalmazó tájékoztató Annuitásos törlesztés: A hitelfelvevő által fizetendő havi törlesztő összeg megegyezik az annuitásos módszerrel számított tőke és kamat havi részletének, valamint az éves kezelési költség egy hónapra eső részének összegével. Az annuitásos időszakban a havi törlesztő összeg – kivéve az utolsó ügyleti év utolsó törlesztő összegét – ügyleti éven belül állandó, a törlesztő összegben a tőke és a kamat aránya változó (a törlesztőrészleten belül a kamattartalom folyamatosan csökken, a tőketartalom folyamatosan növekszik).

2


Banki Munkanap: az a nap, amelyen a TKSZ az ügyfelek részére nyitva áll és banki szolgáltatásokat nyújt. Biztosíték: az Ügyfél vagy valamely harmadik személy (Biztosítékot Nyújtó Harmadik Személy) által a TKSZ javára alapított, a hitelszerződés szerint felsorolt biztosíték(ok), amely(ek) az Ügyfél jelen szerződésben foglalt kötelezettségei teljesítésének fedezetéül szolgál(nak). Devizaalapú hitel: az a hitel, melynek kölcsönösszege a kölcsönszerződésben meghatározott külföldi pénznemben kerül nyilvántartásra és elszámolásra, de folyósítására és visszafizetésére forintban kerül sor. Deviza-kockázat: devizában (pl. CHF, EUR) felvett hiteleknél a deviza és a forint átváltási aránya (az árfolyam) a napi piaci mozgások hatására változhat, ezért egy esetleges kedvezőtlen árfolyamváltozás (árfolyamemelkedés) az Adósnak többletköltséget okozhat. Amennyiben viszont a forinttal szemben esik az árfolyam, akkor csökken a finanszírozás forintban számított értéke, így az Adósnak kisebb összegű törlesztőrészletet kell megfizetnie. Dologi adós: az a személy, aki a kölcsön és járulékai visszafizetésének biztosítására a tulajdonát képező ingatlant felajánlja fedezetként (tipikus esetben az ingatlanra jelzálogjog kerül bejegyzésre a TKSZ javára, vagyis ilyenkor a dologi adós megegyezik a zálogkötelezettel). Elállási jog: az Adósnak, mint természetes személynek az a joga, hogy a hitelszerződéstől a szerződéskötés napjától számított tizennégy napon belül indokolás nélkül elállhat, ha a hitel folyósítására még nem került sor. Előtörlesztés: nagyobb összegű, a hitel tőkerészét részben vagy egészében csökkentő, az Adós által teljesített önkéntes befizetés. Az előtörlesztés hatására az adott futamidő megtartása mellett csökken a havi törlesztőrészletek összege, vagy a teljes összeg visszafizetésével meg is szüntethető a hitelszerződés. Esedékesség: az a szerződésben meghatározott nap, amikor az Adósnak a szerződés alapján fennálló bármely fizetési kötelezettségét teljesítenie kell (a törlesztő összeg a hitelszerződésben meghatározott kezdő nappal azonos naptári napon válik esedékessé). Értékbecslés: az ügyfelek által biztosítékul felajánlott ingatlanra vonatkozó szakvélemény, amely megállapítja az adott ingatlan forgalmi értékét. Fedezet: mindazon biztosítékokra (pl. ingatlanra, kezességre, stb.) vonatkozó gyűjtőfogalom, amelyekből a TKSZ az ügyfelek nem szerződésszerű teljesítése esetén választása szerint kielégítést kereshet. Fedezetcsere: az a lehetőség és eszköz a felek számára, hogy a hitel biztosítékául szolgáló ingatlant/betétet/ingóságot kivonják a hitelügyletből, és azt egy másik, de ugyanazon feltételeknek megfelelő ingatlannal/betéttel/ingósággal, mint fedezettel helyettesítsék. Felhatalmazó Levél: az Ügyfél által jelen szerződés mellékletében meghatározott formában megtett és számlavezető pénzforgalmi szolgáltatója által visszaigazolt azon nyilatkozat, amellyel az Ügyfél feljogosítja a TKSZ-t, hogy követelését az adott fizetési számla tekintetében beszedési megbízás útján érvényesítse és amelyben felhatalmazza számlavezető pénzforgalmi szolgáltatóját, hogy az ilyen beszedési megbízásokat teljesítse. Felügyelet, Felügyeleti Hatóság: a TKSZ felett a szakmai felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bank (székhelye: 1054 Budapest, Szabadság tér 8–9.) Fogyasztó: az a természetes személy Adós, aki az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljárva vesz igénybe valamely pénzügyi szolgáltatást. Folyósítás napja: az a nap, amely értéknapon a kölcsön (rész)összegét a TKSZ az Adós rendelkezésére bocsátja, az Adós által megjelölt fizetési számlán jóváírja és ezzel egyidejűleg a kölcsön (rész)összegével a TKSZ az Adós hiteltartozásának nyilvántartására szolgáló számlát (a hitelszámlát) megterheli. Futamidő: az a szerződésben rögzített időtartam, amely alatt az Adósnak a kölcsönt vissza kell fizetnie, és amely időszakban az Adós a folyósított kölcsönösszeg után kamatot fizet. A futamidő kezdő napja az egyedi kölcsönszerződésben naptári nap szerint meghatározott azon időpont, amely naptól, mint induló naptól kezdődik a kölcsön törlesztő összegeinek és törlesztési ütemezésének – rendszerint annuitás módszerével történő – meghatározása. E nap egyben az első kamatperiódus és az első ügyleti év kezdő napja. A futamidő utolsó napja a lejárat napja.

3


Hirdetmény: a lakossági kölcsön kondícióiról szóló, az üzleti kamatokat, kezelési költségeket, valamint a hitelezés során alkalmazott eseti költségeket tartalmazó, az Örkényi Takarékszövetkezet üzlethelyiségeiben és honlapján kifüggesztett tájékoztató. Hitelszerződés: a TKSZ és az Adós között létrejött, írásba foglalt megállapodás, melynek alapján a TKSZ arra vállal kötelezettséget, hogy a szerződésben meghatározott feltételek fennállása esetén meghatározott hitelt (hitelkeretet) bocsát az Adósok rendelkezésére. A hitelszerződés elválaszthatatlan részét képezi a jelen ÁSZF és a szerződésben megjelölt hirdetmény is. Hitel (hitelkeret) lejárata: a hitel lejárata az a nap, amikor az Adós a TKSZ-szel szembeni teljes tartozását a hitelszerződésben meghatározott módon köteles a TKSZ-nek megfizetni. Hitelbírálat: összetett takarékszövetkezeti kockázatelemzési munkafolyamat, mellyel a konkrét hiteligénylés vonatkozásában megállapításra kerül a TKSZ által folyósítható hitel nagysága. A TKSZ saját belső szabályzata alapján vizsgálja többek között az igénylő vagyoni-jövedelmi viszonyait, fizetési fegyelmét, a kölcsön biztosítékául felajánlott ingatlan hitelbiztosítéki értékét. Jelzálogjog: a biztosítékul felajánlott ingatlanra a TKSZ javára bejegyzett jog, melynek célja annak biztosítása, hogy a TKSZ az általa nyújtott kölcsönt és ezek járulékait visszakapja. Az elzálogosított ingatlan a tulajdonos birtokában marad, azt a jelzálogjog fennállása alatt rendeltetésszerűen használhatja, de gondoskodnia kell értékének megőrzéséről. Kamat: az Adós által az igénybe vett kölcsön használatáért a kölcsönnyújtónak fizetendő, rendszerint időarányosan térítendő pénzösszeg, vagyis a kölcsönadott pénz használati díja. A kamat az egyedi kölcsönszerződésben meghatározott, éves százalékban kifejezett ügyleti kamatláb alkalmazásával kerül kiszámításra. Kamatváltoztatási mutató: a hitelezés refinanszírozási költségeihez és a hitel nyújtásához kapcsolódó, az üzleti kockázat körén kívül álló, a hitelintézet által nem befolyásolható, tőle független, valamint általa el nem hárítható körülményekben bekövetkező változást objektív módon kifejező, a kamatmódosítás számításának alapjául szolgáló és a nyilvánosság számára hozzáférhető viszonyszám, amely a szerződésben kerül meghatározásra és, amelynek a szerződésekben történő alkalmazhatóságát a Magyar Nemzeti Bank a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően honlapján közzétette. (www.mnb.hu) Kamatfelár: a referencia-kamatlábon felül - a hitelkamat részeként - fizetendő kamat, a hitelkamat és a referenciakamat különbségeként meghatározott kamatrész, amely éves százalékban kifejezett értéke az Ügyféllel való megállapodás alapján, egyedi (kockázati) döntéssel kerül a hitelintézet által meghatározásra. Kamatfelár-változtatási mutató: a kamatfelár módosításának alapjául szolgáló kamatváltoztatási mutató, amely a szerződésben kerül meghatározásra és amelynek a szerződésekben történő alkalmazhatóságát a Magyar Nemzeti Bank a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően honlapján közzétette. (www.mnb.hu) Kamatperiódus: a hitelszerződésben rögzített kezdő és végső határnappal meghatározott időtartam, amelynek utolsó napján az ügyleti kamat megfizetése esedékessé válik, illetve amelynek utolsó napját követő napon új Kamatperiódus kezdődik. Kamatperiódus fordulónapja: a kamatperiódusnak megfelelő időtartam elteltét követő és a kezdő nappal megegyező naptári nap. Referencia-kamatlábhoz kötött kamatozású szerződés esetén, a referencia-kamatláb mértékét a szerződésben meghatározott referenciakamat futamidejének megfelelő időközönként a kamatperiódus első napját megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referencia-kamatlábhoz igazítja a hitelező. A legalább 3 éves kamatperiódusokban rögzített ügyleti kamat esetén az új kamatperiódus első napját jelenti. Kamattámogatás: olyan támogatási forma, melyet az állam a lakáskölcsönök kamatainak megfizetéséhez nyújt, így az Adósoknak csak a támogatás összegével csökkentett kamatokat kell megfizetniük. Késedelmi kamat: a hitel késedelmes törlesztése esetén a TKSZ által az ügyleti kamaton túlmenően felszámított, a kölcsönszerződésben rögzített mértékű plusz kamat. Készfizető kezes: kezes az, aki kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben az adós nem teljesít, akkor maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. A TKSZ csak készfizető kezességvállalást fogad el: ebben az esetben a kezes az adóssal vagy az adóstárssal egy sorban felel, így nem követelheti, hogy a TKSZ a követelést először az adóstól vagy az adóstárstól hajtsa be.

4


KHR (Központi Hitelinformációs Rendszer): az az informatikai rendszer, amely a Hpt.-ben és a Tpt.ben megfogalmazott szabályok alapján megvalósítja a referenciaadat-szolgáltatók között a hitelinformációk cseréjét. A KHR olyan zárt rendszerű adatbázis, melynek célja, hogy támogassa a pénzügyi intézmények üzleti tevékenységét, hitelezési és ügyfélminősítési munkáját, csökkentse a hitelnyújtás kockázatát. Kölcsönszerződés: a TKSZ és az Adós között létrejött, írásba foglalt megállapodás, melynek alapján a TKSZ meghatározott pénzösszeget nyújt az Adós részére, az Adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni. Kölcsön: az Ügyfél, mint Hitelfelvevő(k) és a TKSZ, mint Hitelező között érvényesen létrejött kölcsönszerződés alapján a Hitelező által a Hitelfelvevőnek kamat- és visszafizetési kötelezettség mellett nyújtandó pénzösszeg. Közjegyzői okirat: olyan, a közjegyzőkről szóló törvényben rögzített alakiságokkal bíró közokirat, mely közhitelesen tanúsítja az okiratba foglalt tényeket, illetve hogy azok a valóságnak megfelelnek. Az okirat lehet ún. egyoldalú kötelezettségvállaló (tartozáselismerő) nyilatkozat, amely az ügyfél közjegyző előtt tett kötelezettségvállalását rögzíti a kölcsönszerződés alapján. A kölcsönszerződés is kerülhet közjegyzői okiratba foglalásra, ezt nevezzük kétoldalú közjegyzői okiratnak, ebben az esetben az ügyfél és a TKSZ a közjegyző előtt írja alá a kölcsön nyújtás/visszafizetés feltételeiről szóló okiratot. Lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés: ingatlanra alapított jelzálogjog – ideértve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is – fedezete mellett megkötött olyan hitel- vagy kölcsönszerződés, a) amelyben a felek által okiratban rögzített hitelcél lakóingatlan vásárlása, építése, bővítése, korszerűsítése, felújítása, vagy b) amelynek igazolt célja az a) pontban meghatározott célokra nyújtott kölcsön kiváltása és ennek összege kizárólag a hitelnyújtók közötti árfolyamkülönbség miatt, valamint az eredeti hiteltartozás lezárásához és az új hitel folyósításához kapcsolódó igazolt díjakkal és költségekkel haladhatja meg az eredeti hiteltartozás kiváltásakor fennálló összeget; Referencia-kamat: bármilyen alkalmazandó kamat számításának alapjául szolgáló, a nyilvánosság számára hozzáférhető mindenkori kamatláb, amelynek mértékére a hitelezőnek nincs ráhatása (pl. jegybanki alapkamat, BUBOR, LIBOR, EURIBOR) Tartós Adathordozó: az az eszköz, amely az Ügyfél számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését. THM (Teljes Hiteldíj Mutató): Az a belső kamatláb, amely mellett az ügyfél által visszafizetendő tőke és hiteldíj egyenlő az ügyfél által a hitel folyósításáig bezárólag a pénzügyi intézménynek fizetett költségekkel csökkentett hitelösszeggel. A teljes hiteldíj a kölcsönért fizetendő ellenérték, amely tartalmazza a kamatokat, folyósítási jutalékokat és minden egyéb - a kölcsön felhasználásával kapcsolatosan teljesítendő – ellenszolgáltatást (Ptk. 685. § f) pont), vagyis az Adós megfelelő tájékoztatása érdekében az ügylet tényleges terheit mutatja százalékos formában. Törlesztőrészlet: a felvett hitel után fizetendő hiteldíjnak és a tőketörlesztésnek együttesen, meghatározott rendszerességgel és összegben az Adós által a futamidő alatt fizetendő összege. Ügyleti év: a futamidő kezdőnapjától – illetve további ügyleti év esetén a kezdő nappal megegyező naptári naptól – számított egész naptári év. Ügyleti kamat: a ténylegesen igénybe vett és még vissza nem fizetett kölcsönösszeg után, a folyósítás napjától a Hitelfelvevő által a pénzhasználat díjaként fizetendő összeg, melynek első kamatperiódusra érvényes éves százalékos mértékét (kamatláb) a kölcsönszerződés tartalmazza. Üzletszabályzat: az a dokumentum, amely meghatározza a TKSZ és az ügyfelek közötti jogviszonyok alapvető szabályait, és amelynek rendelkezéseit alkalmazni kell a TKSZ és valamennyi ügyfél közötti minden olyan jogviszonyban, melynek során a TKSZ valamilyen szolgáltatást nyújt az ügyfelek részére. Változó kamatozás: változó kamatozású hitelek esetén a TKSZ a hitel futamideje alatt, az adott egyedi szerződésben szabályozott módon, a pénzpiaci, devizapiaci és jogszabályi feltételek változását követve, illetve ahhoz igazodva megváltoztathatja az ügyleti kamatlábat.

5


Végrehajtási jog: az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető azon jog, mely az ingatlant terhelő lejárt, esedékes követelések kielégítését biztosítja, arra az esetre, ha a követelés teljesítését hatósági úton kell végrehajtani. Zálogjog: olyan jog, amelynek alapján a jogosult – amennyiben követelését az Adós a kötelezettség esedékességekor nem teljesíti – a követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgy értékesítésével kielégítést nyerhet. A zálogjogosult az a személy, akinek követelését a zálogjog biztosítja. II. Kölcsönigénylés, ügyféltájékoztatás, hitelbírálat 1. Kölcsönigénylés 1.1. A TKSZ különböző típusú hiteltermékeit azon ügyfelek vehetik igénybe, akiket a TKSZ a hitelbírálat során hitelképesnek minősít. 1.2. A hiteligénylő írásbeli hitelkérelmét a TKSZ által rendelkezésre bocsátott formanyomtatványon köteles benyújtani. A TKSZ akkor tekinti befogadottnak a hiteligénylő hitelkérelmét, ha az igényléshez szükséges teljes hiteldokumentáció benyújtásra került. Ennek keretében a TKSZ a benyújtott hitelkérelem elbírálásának feltételeként kikötheti, hogy az ügyfél számoljon be valamennyi, más banknál levő bankszámlájáról, üzleti érdekeltségéről, gazdálkodásáról, bocsássa rendelkezésre az évközi, illetőleg év végi mérlegét. A hitelkérelmek befogadásának feltételeiről, illetve a szükséges csatolandó dokumentumokról a TKSZ az Ügyfél-tájékoztatókban nyújt felvilágosítást az ügyfelek részére. 1.3. A hitelkérelem érdemi elbírálásának feltétele, hogy a hiteligénylő a TKSZ által kért adatokat, információkat pontosan és hitelesen megadja, a szükséges okiratokat mellékelten benyújtsa. 2. A hitelszerződést megelőző tájékoztatás 2.1. A különböző hitelszerződésekre vonatkozó ajánlatok összehasonlítása alapján történő, a hitelszerződés megkötése tekintetében megalapozott fogyasztói döntéshozatal érdekében, azt megelőzően, hogy a Fogyasztót bármilyen hitelszerződés (ide értve a fizetési számlához kapcsolódó hitelkeretet is) vagy ajánlat kötné, kellő időben papíron vagy más tartós adathordozón - a Fogyasztó által megadott információk alapján – a TKSZ a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott adatokról, a törvény rendelkezéseiben foglaltak szerint – megfelelő formanyomtatvány(ok) kitöltésével - tájékoztatja a Fogyasztót. A TKSZ az általa kötött hitelszerződések és jelzáloghitel-szerződések termékcsoportonként legjellemzőbb mintaszövegét a Fogyasztók előzetes tájékozódása érdekében az internetes honlapján teszi hozzáférhetővé, illetve a – jelzáloghitel-szerződések kivételével – a Fogyasztó kérésére a hitelszerződés tervezetének egy példányát díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen rendelkezésére kell bocsátani, ha a TKSZ a Fogyasztóval szerződést kíván kötni. Jelzáloghitel esetén a szerződés tervezetét a TKSZ a Fogyasztó kérése nélkül is legalább hét nappal a szerződéskötést megelőzően rendelkezésére bocsátja. A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvénynek a tájékoztatási kötelezettséggel, valamint – ha ahhoz a kezesnek, illetve a zálogkötelezettnek lényeges jogi érdeke fűződik – az előtörlesztéssel kapcsolatos rendelkezéseit a hitelszerződéshez kapcsolódó fogyasztói kezességi szerződés és fogyasztói zálogszerződés esetén is alkalmazni kell, külön jogszabály rendelkezései szerint. 2.2. A jelzáloghitelre a 2.1. pontban foglaltaktól eltérően az alábbi rendelkezések alkalmazandóak: 2.2.1. Jelzáloghitel igénylése esetén azt megelőzően, hogy a Fogyasztót bármilyen hitelszerződés vagy ajánlat kötné, a TKSZ kellő időben papíron vagy más tartós adathordozón - a Fogyasztó által megadott információk alapján – (annak érdekében, hogy a hiteligénylő össze tudja hasonlítani a különböző ajánlatokat) az alábbi tájékoztatást kötelező nyújtani a Fogyasztónak: a) általános tájékoztatás a TKSZ által kínált jelzáloghitelről a Fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény vonatkozó mellékletében meghatározott tartalommal,

6


b) személyre szóló tájékoztatást a törvény vonatkozó mellékletében meghatározott formanyomtatvány kitöltésével. 2.2.2. A TKSZ a b) pontban meghatározott tájékoztatást a Fogyasztó által meghatározott hitelcélhoz igazodva (konkrét hitelösszegre és futamidőre) a hitelbírálat elvégzését megelőzően átadja. 2.2.3. A jelzáloghitelt igénylő Fogyasztót a TKSZ tájékoztatja a jelen pontban meghatározott tájékoztatókkal kapcsolatos kérdésekben illetékes szervezetről (kirendeltség illetékes ügyintézője) a név és telefonszám megadásával. 2.3. Mind jelzáloghitelszerződés, mind egyéb hitelszerződések esetén alkalmazandó szabályok: 2.3.1. Tájékoztatása során a TKSZ a Fogyasztónak egyértelmű és tömör felvilágosítást ad annak érdekében, hogy a Fogyasztó felmérje, hogy a hitel megfelel-e igényeinek és pénzügyi teljesítőképességének. A felvilágosítás a törvény előírásai szerint kiterjed a hitel fő jellemzőire, a hitel a Fogyasztó pénzügyi helyzetére gyakorolt hatására és a fizetés elmulasztásának következményeire, ideértve a késedelmi kamatra, a hitel felmondására és a biztosítékok érvényesítésére vonatkozó tájékoztatást. 2.3.2. A Fogyasztó a hitelszerződést megelőző tájékoztatást tartalmazó formanyomtatvány másolatán aláírásával igazolja annak átvételét és azt, hogy a jogszabályok szerint szükséges felvilágosítást megkapta. 2.4. A TKSZ a kölcsönszerződés megkötését megelőzően elvégzi továbbá az Adósnak, illetve az Adóstársnak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény szerinti ügyfél-átvilágítását, illetve írásban nyilatkoztatja őket arról, hogy a Kölcsönszerződés megkötése során a saját nevükben, illetve érdekükben járnak-e el. Amennyiben az Adós (az Adóstárs) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pontja szerinti tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el, úgy külön írásbeli nyilatkozatban tájékoztatja a TKSZ-t a tényleges tulajdonosnak az ezen törvényben meghatározott adatairól. A Kölcsönszerződés fennállása alatt az Adós (Adóstárs) köteles a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül a TKSZ-t értesíteni az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásról. 3. Hitelbírálat 3.1. A TKSZ a hitelkérelem elfogadásáról vagy elutasításáról hozandó döntése előtt felméri az Adós pénzügyi helyzetét, amelyért a Hirdetményében megjelölt hitelbírálati díjat számítja fel. A hitelbírálat keretében a TKSZ jogosult az ügyfél hitelképességét, törlesztési képességét, a felajánlott biztosítékok fedezeti értékét és érvényesíthetőségét, valamint az egyéb feltételeket megvizsgálni. Az Adós köteles a TKSZ rendelkezésére bocsátani az értékelést lehetővé tevő valamennyi adatot és iratot a TKSZ által előírt formában, tartalommal és határidőben. Ennek hiányában a hitelkérelem elutasításra kerülhet. A TKSZ az ügyfél hitelképességére vonatkozó vizsgálat szempontjait maga határozza meg, a kapcsolódó jogszabályi rendelkezések figyelembevételével. A TKSZ a hitelbírálat során a KHR-ből (a Központi Hitelinformációs Rendszerből) származó adatokat is jogosult felhasználni. Az ügyfél által rendelkezésre bocsátott igazolások, egyéb okiratok, adatok és információk valódiságát a TKSZ jogosult a teljes futamidő alatt minden lehetséges eszközzel és módon, az irányadó jogszabályok és a rendeltetésszerű joggyakorlás keretei között ellenőrizni, szükség esetén azok ismételt rendelkezésre bocsátását kérheti. 3.2. A TKSZ a hitelbírálat alapján az igényeltnél kisebb összegben is meghatározhatja a nyújtható kölcsön összegét, illetve egyéb eltérő feltételeket is megállapíthat. Amennyiben a TKSZ a hitelbírálat alapján nem látja biztosítottnak a kölcsön és járulékai visszafizetését, akkor a kérelmet elutasíthatja. 3.3. Az ügyfél tudomásul veszi, hogy a hitelképességéről, a hitelkérelem elfogadásáról vagy elutasításáról való döntés mindenkor a TKSZ kizárólagos joga, amelyet saját mérlegelése alapján, az általa kialakított szempontok szerint gyakorol, a hatályos jogszabályi rendelkezések keretei között. A hitelkérelem befogadása és a hitelbírálati díj megfizetése nem jelent a TKSZ részéről hitelígéretet.

7


III. Kölcsönszerződés 1. A kölcsönszerződés hatálya 1.1. A kölcsönszerződés írásban jön létre és azon a napon lép hatályba, amely napon a kölcsönszerződést a TKSZ cégszerűen, illetve a többi fél (pl. Adós, Adóstárs, Kezes, Zálogkötelezett), valamint szükség esetén a tanúk aláírták, illetve amely napon valamennyi szerződésbe foglalt érvényességi feltétel teljesül. A kölcsönszerződés a hitelkérelemben megjelölt időtartamra, a kölcsön visszafizetésének futamidejére jön létre, azzal, hogy az első törlesztőrészlet a kölcsönszerződés létrejöttét követő hónapban esedékes, és ily módon a kölcsönösszeg visszafizetésének futamideje (a hónapok száma) eggyel több, mint a törlesztőrészletek száma. 1.2 A TKSZ kérésére az Adós köteles – értékhatártól függően – a kölcsönszerződés megkötését követően a kölcsönszerződés alapján közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot (tartozáselismerő nyilatkozatot) tenni, vagy bizonyos értékhatár felett köteles a kölcsönszerződést a TKSZ részvételével közjegyzői okiratba foglaltatni. Ezek folyósítási feltételek. Amennyiben maga a kölcsönszerződés került közjegyzői okiratba foglalásra, akkor a kölcsönszerződés minden jövőbeni módosítását is közjegyzői okirati formába kell foglalni. 1.3. A TKSZ a kölcsönszerződés aláírását követően is megtagadhatja a kölcsönösszeg folyósítását, ha időközben akár a saját, akár az Adós körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely miatt a kölcsönszerződés teljesítése tőle többé el nem várható, illetve azonnali hatályú felmondásnak lenne helye. A TKSZ-t ez a jog abban az esetben is megilleti, ha az adott kölcsönszerződés megkötésére, a szerződés tartalmának megállapítására saját belső szabályzat, ügyrend vagy egyéb utasítás bármilyen formában történő megsértésével került sor. 1.4. Az Adós a jelen szerződéstől a szerződéskötés napjától számított tizennégy napon belül indokolás nélkül elállhat, ha a hitel folyósítására még nem került sor. Az Adós a szerződéskötés napjától számított tizennégy napon belül díjmentesen felmondhatja a jelen szerződést, ha a hitelt már folyósították. Az Adós az elállásról (felmondásról) szóló nyilatkozatának elküldését követően haladéktalanul, de legkésőbb harminc napon belül köteles a felvett hitelösszeget és a hitel lehívásának időpontjától a visszafizetés időpontjáig felszámítható, a szerződés szerint megállapított hitelkamatot a TKSZ-nek visszafizetni. Az Adós elállása esetén a TKSZ ezen az összegen kívül kizárólag arra az összegre jogosult, amelyet az államnak vagy önkormányzatnak a hitellel kapcsolatosan megfizetett, ha annak visszatérítésére nincs mód. 1.5. A TKSZ biztosítja, hogy az Adós a szerződés aláírása előtt megismerhesse a jelen Általános Szerződési Feltételeket, az Üzletszabályzatot, az Ügyfél-tájékoztatókat, valamint a TKSZ Hirdetményeit. 1.6. Az Adós jogosult írásban kezdeményezni a szolgáltatásra vonatkozó kondíciók, vagy a kölcsönszerződésben meghatározott egyéb rendelkezések módosítását. A TKSZ szabad belátása szerint dönthet a kezdeményezés pozitív vagy negatív elbírálásáról, illetve a módosítást újabb hitelképességi vizsgálatok elvégzéséhez, ezek eredményéhez kötheti. 2. A kölcsön folyósítása 2.1. A TKSZ a kölcsön összegét (beleértve a költségvetési támogatásokat is) az egyedi kölcsönszerződés – illetőleg a megfelelő biztosítékra vonatkozó szerződések – előírt alakiságoknak megfelelő formában történt aláírását követően abban az esetben folyósítja, amennyiben a kölcsönszerződés hatályba lépett, és a kölcsönszerződésben előírt folyósítási feltételek a TKSZ által előírt formában és tartalommal maradéktalanul teljesültek. A kölcsön folyósítása az utolsó folyósítási feltétel teljesülésének a TKSZ részére történő igazolását követő öt banki munkanapon belül történik.

8


2.2. A folyósítás az egyedi kölcsönszerződésben meghatározott időpontban vagy időszak alatt, egy összegben vagy részletekben történik. Amennyiben a folyósítás napja vagy a folyósításra rendelkezésre álló időtartam utolsó napja munkaszüneti- vagy bankszünnap, a folyósítási kötelezettség végső határideje az azt megelőző munkanap. 2.3. A kölcsönszerződésben meghatározottak szerint a TKSZ készpénz-kifizetéssel az Adós személyes jelenlétében vagy személyes meghatalmazottja részére a TKSZ kirendeltségén, vagy az Adós, illetve az általa megjelölt személy TKSZ-nél vezetett lakossági bankszámlájára történő jóváírással, illetőleg – amennyiben a hitelcél a kölcsön összegének harmadik személy részére történő kifizetése révén valósul meg – a kölcsön összegének az Adós által megjelölt bankszámlára történő jóváírásával folyósít. 3. A THM számítása és közzététele 3.1. A TKSZ a két tizedesjegy pontossággal meghatározott teljes hiteldíj-mutatót (THM), és a THM számításának módját Hirdetményben, illetve az Általános Üzletszabályzatában teszi közzé. A TKSZ a THM-mutatót és a havonta fizetendő törlesztőrészlet összegét az ügyfél részére átadásra kerülő Általános tájékoztatóban is feltünteti, még a hitelkérelem elbírálásának szakaszában. 3.2. A Takarékszövetkezet tájékoztatja az Adóst, hogy a THM meghatározása az aktuális feltételek, illetve a hatályos jogszabályok figyelembevételével történt és a feltételek változása esetén a THM mértéke módosulhat, továbbá tájékoztatja az Adóst, hogy a THM értéke nem tükrözi a hitel kamatkockázatát. 4. Ügyleti és késedelmi kamat 4.1. Az Adós a futamidő alatt a fennálló tőketartozás után kamatot köteles fizetni. A kamatot az egyedi kölcsönszerződésben meghatározott ügyleti kamatláb alkalmazásával kell kiszámítani. A mindenkor érvényes kamatlábakat a TKSZ Hirdetményben teszi közzé üzlethelyiségeiben. 4.2. A kamatláb a felek megállapodása szerint lehet fix vagy változó. 4.2.1. Fix (változatlan) kamatláb esetén a kamatláb mértéke az adott kölcsön teljes futamidejére előre rögzítésre kerül, és a futamidő alatt nem változik. 4.2.2. A változó kamatláb a három hónapos Budapesti bankközi kamatlábból (BUBOR), mint a Magyar Nemzeti Bank által a honlapján közzétett referencia-kamatlábból és kamatfelárból tevődik össze, azzal, hogy a teljes hiteldíj mutató mértéke nem haladhatja meg az érintett naptári félévet megelőző hónap első napján érvényes jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét. A kamat a három hónapos BUBOR-hoz, mint referenciakamathoz kötött, és három hónapos kamatperiódusokra rögzítésre kerül. A kamatperiódusok kezdő és befejező időpontja a kölcsönszerződésben kerül meghatározásra, azzal, hogy az első és az utolsó kamatperiódus tartamában eltérhet a többi kamatperiódustól. Az ügyleti kamat mértékének a három hónapos BUBOR változásával járó megváltozása nem minősül szerződésmódosításnak. A referencia-kamatláb változásáról a Fogyasztó a TKSZ honlapján és az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében való kifüggesztéssel tájékoztatható, a hitelszerződésben rögzített megállapodás alapján. A referencia-kamatláb módosulása a havi törlesztőrészlet összegét befolyásolja (a referenciakamatláb változásától függően növeli vagy csökkenti annak összegét), a futamidő változatlanul hagyása mellett, azaz a fizetendő törlesztőrészlet a kamatfelár változásának hiányában is módosulhat, amely nem minősül egyoldalú szerződésmódosításnak.

9


4.3. A kölcsön kamata meghatározásának alapja a fennálló tőketartozás. A kamat megállapítása havonta, az esedékesség napján fennálló tőketartozás alapulvételével történik. A TKSZ a kamatokat és az időtartamhoz kötött díjakat naptári napokra a következő képletek alapján számítja ki: tőke összege x kamatláb x napok száma 36 500 VAGY tőke összege x kamatláb x napok száma 36 000 4.4. Amennyiben az Adós határidőben nem tesz eleget fizetési kötelezettségének, a fizetési határidő utolsó napját követő naptól évi 6 % késedelmi kamat megfizetésére köteles. A késedelmi kamat számításának alapja az elmaradt törlesztőrészlet(ek) összege, időtartama, a késedelmes napok száma. A késedelmi kamat számítása kifejezetten a Ptk. előírásaitól eltérően történik. A TKSZ az előbbiek alapulvételével is legfeljebb olyan mértékű késedelmi kamatot számít fel az Adóssal szemben, amely nem haladja meg a hitelszerződésben kikötött ügyleti kamat másfélszeresének legfeljebb 3 %-kal növelt mértékét, és nem magasabb, mint az adott hitelszerződésre meghatározott teljes hiteldíj mutató maximális mértéke. 4.5. A TKSZ által nyújtott lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés esetében a szerződés felmondását követő kilencvenedik napot követően a TKSZ az Adós nem teljesítése miatt késedelmi kamatot, költséget, díjat vagy jutalékot nem számít fel a felmondás napját megelőző napon érvényes ügyleti kamatot és kezelési költséget meghaladó összegben. Ha a TKSZ által nyújtott lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés deviza alapú, és a szerződés a szerződés felmondása bekövetkezésekor a fennálló tartozás összegének forintban történő meghatározását írja elő, a TKSZ a szerződés felmondását követő kilencvenedik napot követően az Adós nem teljesítése miatt, a felmondás napján érvényes ügyleti kamatot és kezelési költséget meghaladó mértékű késedelmi kamatot, költséget, díjat vagy jutalékot nem számít fel. 5. Egyéb díjak és költségek Az Adós a kamaton felül az egyedi kölcsönszerződésben kikötött díjak és költségek, valamint a Hirdetményben meghatározott esetekben további díjak és költségek megfizetésére is köteles. Ezen esetleges további díjak és költségek teljes körű felsorolása az alábbi: 5.1. Kezelési díj: a banki adminisztrációért felszámított díj 2015. február 1-je után kötött kölcsönszerződések esetében a TKSZ ilyen díjat nem alkalmaz 5.2. Hitel-előkészítési díj: azon hitelek esetén kerül felszámításra, ahol az igényelt összeg meghaladja az 500.000,-HUF összeget – a nagyobb kockázatvállalás miatt szükséges plusz munkálatokra felszámított díj 5.3. Hitelbírálati díj: a TKSZ által elvégzett hitelbírálat díja a hitelbírálati díj 50 %-a a hiteligény benyújtását követően, a másik 50 %-a pedig a folyósításkor esedékes – amennyiben a TKSZ elutasítja a igénylő hitelkérelmét, akkor a hitelbírálati díj előre befizetett 50 %-os díjrészlete a TKSZ-nél marad, a felmerült munkadíj és költségek fedezésére 5.4. Hitelkeret-beállítási díj: a hitelszerződést követően a hitelkeret rendelkezésre bocsátásáért felszámított díj 5.5. Helyszínelési díj: a hitelcélként vagy fedezetként megjelölt ingatlan megtekintésének, ellenőrzésének, megvizsgálásának díja, mely magában foglalja a kiszállás költségét is 5.6. Éves zárlati díj: a hitelszámlával kapcsolatos éves zárlati teendők díja 5.7. Hitelzárlati díj: a hitelszámla véglezárásával kapcsolatos teendők díja 5.8. Adós felszólításának díja: a TKSZ felszólító levelének kiküldése esetén felszámított díj 5.9. Jogtanácsosi felszólítás díja: jogtanácsosi felszólítás kiküldése esetén felszámított díj 5.10. Kölcsön felmondásának díja: a kölcsön felmondásáról értesítő levél elkészítése és kiküldése esetén felszámított díj

10


5.11. Eseti hitel-controlling díj: a hátralékkezelés során az adós személyes felkeresése esetén, azzal kapcsolatban felszámított díj 5.11. Végrehajtási eljárás során felmerülő végrehajtási költségek: a TKSZ-nél a kölcsöntartozás bírósági végrehajtás útján történő érvényesítésével, behajtásával kapcsolatban igazoltan felmerült, a jogszabály értelmében az Adóst terhelő költségek 5.12. Behajtási költségek: az adott kölcsöntartozás behajtására vonatkozóan – nem bírósági végrehajtás keretében – a TKSZ által megbízott követeléskezelő harmadik személy követelésérvényesítési tevékenységének igazolt költsége 5.13. Értékbecslési díj: a fedezetként felajánlott ingatlan TKSZ általi értékeléséért, az értékbecslés, mint szakvélemény elkészítéséért kifizetendő díj, amelynek esedékességét és megfizetése módját a Hirdetmény tartalmazza 5.14. Közjegyzői költség: A hitelszerződés tartalmának, feltételeinek és a hiteltartozás elismerésének közjegyzői okiratba foglalásáért kifizetett költség. A kölcsönszerződés, valamint a kölcsönszerződés alapján tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat közjegyzői okiratba foglalásával, valamint a közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal történő ellátásával kapcsolatos valamennyi költség, ezen belül a közjegyzői eljárásnak a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet szerinti költsége az Adóst terheli. A TKSZ az Adós kérésére az Adós helyett kifizetheti a közjegyzőnek járó díjazást az okirat kiállításakor vagy az azt követő 8 napon belül, ám ezt az összeget az Adós később még a folyósítás előtt, vagy legkésőbb a folyósítással egyidejűleg köteles megtéríteni a TKSZ-nek. 5.15. Prolongációs díj: az Adós által kezdeményezett futamidő-hosszabbítás vagy fizetési halasztás elbírálására irányuló eljárás díja prolongáció: adott szerződés keretén belül, változatlan kondíciókkal a szerződés szerinti lejárat meghosszabbítása a törlesztőrészlet csökkentése vagy fizetési halasztás biztosítása érdekében 5.16. Biztosítási költség: a kölcsön biztosítékát képező kölcsönfedezeti életbiztosítás díja Amennyiben ezt a TKSZ megelőlegezi az Adós részére, akkor az Adós a biztosítás megelőlegezett díját és annak kamatát a kölcsön törlesztő részletébe beépítve fizeti meg. 5.17. Az Adós számára kiadott igazolások díja: az Adós kérésére kiállított igazolásokhoz kapcsolódóan felszámításra kerülő díj, ide nem értve a TKSZ által az Adós részére díj-, költség-, és egyéb fizetési-kötelezettség mentesen kiállítandó törlesztési táblázatot. Mindezen díjak és költségek fix díját, mértékét vagy kiszámításuk módját az egyedi kölcsönszerződés vagy a TKSZ mindenkor aktuális Hirdetménye tartalmazza. Kivételt képeznek a behajtási költségek, mert ezek mértéke vagy kiszámításuk módja nem határozható meg előre, az egyedi ügyben elvégzett behajtási cselekményektől függ, de ezeket a költségeket a TKSZ minden esetben számlával köteles igazolni, és ezeket a számlákat az Adós kérésére az Adós felé bemutatni köteles. A behajtási költségeket az Adós köteles megfizetni. Lakáscélú jelzáloghitel esetében a futamidő meghosszabbításáért a TKSZ nem számít fel semmilyen prolongációs díjat, jutalékot vagy költséget, amennyiben a futamidő meghosszabbítására öt éven belül nem került sor. IV. A kamat, a díjak és egyéb költségek módosítása 1. A lakossági (fogyasztói) hitel-, illetve kölcsönszerződésben hátrányosan kizárólag a hitelszerződésben megállapított hitelkamat, kamatfelár, költség és díj módosítható egyoldalúan, feltéve, hogy a fogyasztóknak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény ezt lehetővé teszi, és a felek ezt a szerződésben kifejezetten kikötötték. Egyéb feltétel, ideértve az egyoldalú módosításra vonatkozó kikötést is, egyoldalúan, a Fogyasztó számára hátrányosan nem módosítható. 2. Ha a hitelszerződés, illetve kölcsönszerződés egyoldalú módosításának alapjául szolgáló feltételek a hitelkamat, a kamatfelár, a költség vagy a díj csökkentését teszik lehetővé, a TKSZ ezt a szerződéses kötelezettsége részeként a Fogyasztó javára érvényesíti.

11


3. A hitelkamat módosítása fogyasztói hitel-, illetve kölcsönszerződések esetében (kivéve a fizetési számlához kapcsolódó hiteleket): 3.1. A 3 évnél rövidebb futamidejű fix kamatozású hitelek esetében kamatemelésre nem kerülhet sor. 3.2. A 3 évnél rövidebb futamidejű, referencia-kamatlábhoz kötött (változó kamatozású) és fix kamatfelárral nyújtható hitelek esetén a bekövetkező referencia-kamatláb változása nem jelent egyoldalú módosítást. Referencia-kamatlábhoz kötött kamatozású hitelszerződés esetén annak mértékét a hitelszerződésben meghatározott referenciakamat futamidejének megfelelő időközönként kell a fordulónapot megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referenciakamatlábhoz igazítani. 3.3. A 3 évnél hosszabb futamidejű szerződések esetében a referencia-kamatlábhoz kötött változó kamatozással és legalább 3 éves kamatperiódusban rögzített kamatfelárral nyújtott hitelek esetében a kamatfelár a kamatperiódus elteltével módosítható, az egyedi szerződésben meghatározott kamatfelárváltoztatási mutató szerint, de legfeljebb 5 alkalommal. 3.4. A 3 évnél hosszabb futamidejű, változó, de legalább 3 éves kamatperiódusokban rögzített hitelkamattal nyújtott hitelek esetében is a kamatperiódus lejártát követően, az egyedi szerződésben meghatározott kamatváltoztatási mutató szerint módosítható a kamat, szintén legfeljebb 5 alkalommal. 3.5. Ha a TKSZ a 6.3.3. és 6.3.4. pontok szerinti kamatmódosítás során a kamatváltoztatási, illetve a kamatfelár-változtatási mutató által lehetővé tett mértéknél kedvezőbb hitelkamatot, illetve kamatfelárat alkalmazott, a későbbi kamatperiódusokban a kamat, illetve a kamatfelár mértéke tekintetében adott kedvezményt - annak erejéig - a csökkentendő kamat, illetve kamatfelár mértékébe betudhatja 3.6. A TKSZ a 2015. február 1-jén vagy ezt követően létrejött hitel-, illetve kölcsönszerződéseinél a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett alábbi kamatfelár-változtatási mutatót alkalmazza: A TKSZ forinthiteleinek esetében a kamatfelár-változtatási mutató: H4F (3-18 éves futamidejű hitelek esetében a H4F3, 18-25 éves futamidejű hitelek esetében a H4F5) A mutató a 3 havi átlagos ÁKK referenciakamat és a BIRS különbségéből ragadja meg a likviditási prémiumot forinthitelek esetén. Emellett figyelembe lehet venni olyan bankrendszert érintő, bankoktól független működési költséget (új fiskális teher), amely 2014. december 31-t követően jelentkezik vagy emelkedik meg. A mutatónak 2 változata, van a 3 éves (H4F3) és az 5 éves (H4F5) kamatperiódusra, ahol a megegyező futamidejű hozamok értendők a képletben.

ahol t a kamatperiódust jelöli, mely maximum 6 lehet (5 darab kamatváltoztatás). Egészen pontosan a kamatperiódus fordulónapja előtti 120. nap hónapját megelőző 3 hónapban az ÁKK referenciakamat, illetve BIRS 3-havi számtani átlaga. ákk: Az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) által havi rendszerességgel közzétett, az elsődleges forgalmazók árjegyzési kötelezettsége alapján a 3 (3 éves kamatperiódus esetén) és 5 éves (5 éves kamatperiódus esetén) névleges futamidejű államkötvényre vonatkozóan kereskedési naponként számított és közzétett referenciahozamok értéke. BIRS: a kamatperiódus hosszához alkalmazkodó lejáratú BIRS 3 havi átlagolása az a pénzügyi mutató amely a Hitelező hitelkockázatától és piaci megítélésétől egyaránt független és kifejezi, hogy ezen az áron tudja a Hitelező változó kamatozású forrását fix kamatozásúra cserélni, biztosítva ezzel a fogyasztó számára a periódus alatt változatlan kamatot/kamatfelárat. A BIRS (Budapest Interest Rate Swap) jegyzések 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 12 és 15 év lejáratokra kerülnek publikálásra, és olyan jegyzések, melyek a bankközi piacon átlagos piaci feltételek mellett a bankok által egymás részére az adott futamidőre jegyzett HUF kamatswap (IRS) vételi és eladási kamatlábak számtani középértékének (midswap) átlaga, ahol az adott futamidőre vonatkozó éves fix kamat (ACT/365 bázison) kerül jegyzésre a 6 hónapos BUBOR (ACT/360) jegyzéssel szemben. A Magyar Forex Társaság a Magyar

12


Nemzeti Bankkal közösen működteti a Budapesti Kamatswap Fixing (BIRS), napi megállapítását szolgáló fixingeljárást. A BIRS ráták elérhetők az MNB honlapján. KT: A 2015. január 1-én vagy azt követően hatályos jogszabályban (ideértve az Európai Unió kötelező jogi aktusát is) előírt olyan fizetési kötelezettség, amelyet a pénzügyi intézmények a fizetési kötelezettség alanyaként (nem a fizetési kötelezettség alanyai helyett vagy javára) teljesítenek, feltéve, hogy e fizetési kötelezettség a pénzügyi intézményt a) e jogállására vagy a hitel-, kölcsön- vagy pénzügyilízing-nyújtásra való jogosultságára tekintettel, b) a hitel-, a kölcsön- vagy pénzügyilízing-szerződések megkötése vagy azok teljesítése következtében, c) a hitel-, kölcsön-, vagy pénzügyilízing-szerződés alapján kapott kamat, díj vagy más hozam alapulvételével, vagy d) a hitel-, kölcsön-, vagy pénzügyilízing-ügylethez közvetlenül kapcsolódó költség, ráfordítás alapulvételével, de nem jogsértő magatartása jogkövetkezményeként terheli. A mutató értékét a 2015. január 1-ét követően bevezetett (jogszabályban megállapított) fizetési kötelezettség kivezetése, vagy az ezen időpontot követő emelések későbbi csökkentése mérsékeli. A mutató számítása: A mutató értéke 2015. április 1-én 0. A mutató értéke évente egyszer, minden év április 1-én (ha az előző évre vonatkozó fizetési kötelezettség megállapítására előírt határidő március 20-át követő időpont, akkor a határidő leteltének napját követő második hónap első napján) változik az alábbi képlet szerint:

ahol: KTi: az i. évi fizetési kötelezettség miatti kamatváltoztatási mutató bázispontban kifejezve. Adott kamatperiódusban történt fizetési kötelezettség 2014. december 31-ét követő bevezetését/kivezetését vagy mértékének 2014. december 31-ét követő egy alkalommal történő megemelését/vagy csökkentését egyszer érvényesíthet a pénzügyi intézmény, nem pedig az összes hátralévő kamatperiódus alatt. NAi-1: a fizetési kötelezettség 2014. december 31-ét követő bevezetése vagy mértékének 2014. december 31-ét követő megemelése miatt a t–1. évre a pénzügyi intézmények által megfizetett összeg. ALLi-1: a fizetési kötelezettség alapját közvetlenül befolyásoló hitelállomány t–1. évi Felügyeleti Mérleg szerinti nettó átlagállományának a nagysága, ideértve azt az esetet is, amikor a fizetési kötelezettség alapját az adott hitelállományon elért kamat vagy díjbevétel képezi. A kamatfelár-változtatási mutató mindenkor hatályos mértékét a Magyar Nemzeti Bank honlapján (www.mnb.hu) teszi közzé. A kamatfelár változtatása a havi törlesztőrészlet összegét befolyásolja (kamatfelár-változtatási mutató változásától függően növeli vagy csökkenti annak összegét), a futamidő változatlanul hagyása mellett. Az alkalmazott konkrét kamatváltoztatási, kamatfelár-változtatási mutató, referencia-kamatláb a kamatperiódust/kamatfelár-periódust követően sem módosítható egyoldalúan. A mutatók leírását, közérthető magyarázattal ellátva a TKSZ külön tájékoztatóban a honlapján és a kirendeltségein is közzéteszi. 3.7. A TKSZ az új kamatperiódusban/kamatfelár-periódusban alkalmazott kamat vagy kamatfelár mértékét a kamatperiódus/kamatfelár-periódus lejártát megelőző 120. napi kamatváltoztatási, illetve kamatfelár-változtatási mutató figyelembevételével állapítja meg. 4. A költségek és díjak módosítása 4.1. A kamaton kívül megállapítható – a szerződésben tételesen meghatározott, és a szerződés megkötésével, módosításával, a Fogyasztóval való kapcsolattartás során közvetlenül a Fogyasztó érdekében, 3. személy szolgáltatásával összefüggésben felmerült – költség a Fogyasztó terhére csak annak növekedésével arányosan módosítható.

13


4.2. A kamaton és költségen kívül megállapítható, a hitelszerződésben tételesen rögzített módon, a szerződéskötéssel, módosítással és megszüntetéssel, valamint a TKSZ ügyviteli költségeivel összefüggésben kiköthető díj (kivéve a hitel folyósításához, a hitelkeret rendelkezésre tartásához, valamint az előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó banki költségek fejében megállapítható díjakat) legfeljebb a KSH által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékével emelhetőek. 4.3. A TKSZ a költséget annak felmerülésekor, a díjat pedig évente egy alkalommal, április 1. napjával hatályos időponttal módosíthatja. 6. A Fogyasztó tájékoztatása az egyoldalú módosításról 6.1. A kamatfeltételek módosítása esetén a TKSZ a kamatperiódus lejártát megelőző legalább 90 nappal köteles tájékoztatni a Fogyasztót, postai küldeményben, vagy más a Szerződésben meghatározott Tartós Adathordozón a) az új kamatperiódusban/kamatfelár-periódusban alkalmazott kamat vagy kamatfelár mértékéről, b) a módosítást követően fizetendő törlesztőrészletek várható összegéről, és ha ennek kapcsán a törlesztőrészletek száma vagy a törlesztés gyakorisága változik, ennek tényéről. 6.2. Az ügyleti kamaton kívüli díj vagy költség módosítása esetén – a 6.6.3. és 6.6.4. pontban felsorolt kivételekkel – a TKSZ a módosítás hatálybalépését megelőző legalább 30 nappal feladott postai küldeményben, vagy más, a Szerződésben meghatározott Tartós Adathordozón közli a Fogyasztóval a módosítás tényét, a díj vagy költség új mértékét és tájékoztatja a módosítást követően fizetendő törlesztőrészletek várható összegéről, és ha ennek kapcsán a törlesztőrészletek száma vagy a törlesztés gyakorisága változik, ennek tényéről. 6.3. Állami kamattámogatással nyújtott hitel esetén a hitelkamatot, díjat vagy költséget érintő módosítást a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább 15 nappal a TKSZ hirdetményben teszi közzé. 6.4. A referencia-kamatlábhoz kötött ügyleti kamat esetén a TKSZ a Fogyasztót rendszeresen a honlapján és az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében kifüggesztve tájékoztatja a referenciakamatláb változásáról, a hitelszerződésben rögzített megállapodás alapján. 6.5. A TKSZ a Fogyasztó számára nem kedvezőtlenül bármikor módosíthatja a Fogyasztóval kötött szerződés feltételeit. Az ellenérték Fogyasztó számára nem kedvezőtlen módosítása esetén a TKSZ legkésőbb a módosítás hatálybalépésekor hirdetmény útján ad tájékoztatást a módosítás tényéről, az ellenérték új mértékéről, és postai úton a módosítást követően fizetendő törlesztőrészletek várható összegéről, és ha ennek kapcsán a törlesztőrészletek száma vagy a törlesztés gyakorisága változik, ennek tényéről. 6.6. A hitel- illetve kölcsönszerződés kamatfeltételeinek, díj- vagy költségelemeinek módosításával kapcsolatos tájékoztatást a TKSZ a Fogyasztóval történő közléssel egyidejűleg ügyfelei számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon elektronikusan is elérhetővé teszi a honlapján (www.orkenyitksz.hu). 7. A hitel-, illetve kölcsönszerződés Fogyasztó általi felmondása egyoldalú szerződésmódosítás esetén 7.1. Ha a szerződésben meghatározott kamatperiódus/kamatfelár-periódus lejárta után a kamat, illetve a kamatfelár mértéke az újabb kamatperiódusban/kamatfelár-periódusban a Fogyasztóra hátrányosan változik, a Fogyasztó a hitel-, illetve kölcsönszerződés költség- és díjmentes felmondására jogosult. A felmondást a Fogyasztónak a kamatperiódus lejártát megelőző 60 nappal kell közölnie a TKSZ felé, és annak érvényességéhez az is szükséges, hogy a Fogyasztó a fennálló tartozását legkésőbb a kamatperiódus/kamatfelár-periódus utolsó napján a TKSZ részére teljesítse. 7.2. Ha a Fogyasztó írásban a szerződést nem mondja fel, vagy a szerződés az előbbiek szerint nem tekintendő felmondottnak, úgy a módosítást a Fogyasztó által elfogadottnak kell tekinteni. Ebben az esetben a TKSZ az értesítésben meghatározott hatálybalépési időponttól kezdődően a módosított mértékű ügyleti kamatot, díjat, költséget jogosult felszámítani. A módosított kamat, díj vagy költség – mely az emelés vagy csökkentés következtében kerül megállapításra – visszamenőlegesen nem alkalmazható, kizárólag a módosítás időpontja után esedékessé váló törlesztő részletekre terjed ki.

14


V. A kölcsön törlesztése 1.1. Az Adós a kölcsönszerződés szerinti, esedékes fizetési kötelezettségeit a kölcsönszerződésben meghatározottak szerint köteles teljesíteni. A törlesztésre a TKSZ-nél vezetett fizetési számla szolgál, amelyet a felek megjelölnek az egyedi kölcsönszerződésben. 1.2. Az Adós köteles biztosítani, hogy a kölcsönszerződés alapján esedékessé váló összegek fedezete a fizetési számlán az esedékesség napján rendelkezésre álljon. Az egyedi kölcsönszerződés eltérő rendelkezése hiányában a TKSZ részére esedékessé váló fizetés úgy történik, hogy a kölcsönszerződés megkötésével az Adós visszavonhatatlanul felhatalmazza a TKSZ-t arra, hogy az esedékessé vált törlesztés összegével az esedékesség napján a fizetési számláját megterhelje. Készpénzben, postai készpénz-átutalási megbízáson a fizetést úgy kell teljesíteni, hogy az összeg legkésőbb az esedékesség napján a megjelölt fizetési számlán jóváírásra kerüljön. 1.3. Az Adós a törlesztőrészleteket az egyedi kölcsönszerződésben meghatározott esedékességi időpontban, a megfelelően azonosítható naptári napokon fizeti meg. Amennyiben az esedékesség napjának megfelelő naptári nap az adott hónapban munkaszüneti napra vagy bankszünnapra esik, úgy az esedékesség napjának az ezt követő első banki munkanapot kell tekinteni. 1.4. A törlesztőrészletek összege a hiteldíj változásától függően, illetve előtörlesztés esetén a futamidő alatt módosulhat. A törlesztőrészlet módosulása esetén a módosult összegről, illetve a módosulást eredményező feltételváltozásról és annak okáról a TKSZ az Adóst írásban tájékoztatja. 1.5. Az Adós minden esetben élhet a hitel részleges vagy teljes előtörlesztésével. Előtörlesztés esetén a TKSZ csökkenti a hitel teljes díját az előtörlesztett részlet vonatkozásában a hitelszerződés eredeti lejárata szerint fennmaradó időtartamára vonatkozó hitelkamattal és hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatással. A TKSZ előtörlesztési díjat nem számít fel. 1.6. Az Adóstárs az Adóssal egy sorban, vele egyetemleges fizetési kötelezettséget vállal a kölcsön és járulékai visszafizetéséért. 1.7. A Kezes (készfizető kezes) az Adóssal egy sorban egyetemleges kötelezettséget vállal a kölcsön és járulékai visszafizetésére. Amennyiben a Kezes az Adós helyett a TKSZ-nek teljesít, az általa teljesített összeg erejéig megtérítési igénye keletkezik az Adóssal szemben. Ilyenkor a Kezes teljesítése erejéig a követelés az azt biztosító és a kezességvállalást megelőzően keletkezett jogokkal, valamint a végrehajtási joggal együtt átszáll a Kezesre. 1.8. Az Adós elismeri, hogy az Adóstárs, a Kezes, a Zálogkötelezett (dologi adós) és a kölcsön egyéb biztosítékát nyújtó harmadik fél olyan személynek minősül, akinek a kölcsön visszafizetéséhez törvényes érdeke fűződik, ezért az általuk felajánlott teljesítést a TKSZ az Adós hozzájárulása nélkül is jogosult elfogadni. 1.9. Az Adós tudomásul veszi, hogy az általa fizetett törlesztőrészlet a Ptk. 293. §-ának megfelelően kerül elszámolásra, vagyis azt a TKSZ elsősorban a költségekre, azután a kamatokra és végül a tőketartozásra fordítja. 1.10. A TKSZ tájékoztatja az Adóst, hogy amennyiben az esedékesség hónapjában előreláthatólag nem tudja a fizetési kötelezettségét teljesíteni, akkor türelmi időt kérhet, amely alatt csak a kamatból, kezelési költségből és esetleges egyéb díjból álló hiteldíjat kell megfizetnie. A türelmi időt követően az Adós vagy emelt összegű törlesztőrészletet vállal, vagy a futamidő meghosszabbítására (prolongálásra) és az ennek alapulvételével kiszámított új törlesztőrészlet megállapítására van lehetőség. Az ügyfelek által igénybe vehető egyéb könnyítési lehetőségekről a TKSZ egyedileg, az adott ügyben személyesen, illetve külön Ügyfél-tájékoztatóban nyújt felvilágosítást.

15


1.11. Az Adós hozzájárul, hogy amennyiben a jelen szerződés alapján keletkező bármilyen fizetési kötelezettségének esedékességkor nem tesz eleget, a TKSZ az Adós által kiállított felhatalmazó levélen alapuló beszedési megbízás benyújtásával, a lejárt tartozás összegével és annak járulékaival az Adós TKSZ-nél vezetett, a felhatalmazó levélben megjelölt számláját jogosult megterhelni. 1.12. Lakáscélú jelzáloghitel esetén, amennyiben a szerződése alapján fennálló kötelezettsége teljesítésével az Adós legalább kilencven napos késedelemben van, az Adós a futamidő alatt egy alkalommal írásban kezdeményezheti a futamidő ingyenes meghosszabbítását legfeljebb öt évvel. Az ilyen kérelem teljesítését a TKSZ csak alapos indokkal tagadhatja meg. 1.13. Az utolsó havi törlesztőrészlet esedékességének napján az ezen a napon fennálló teljes tőketartozás után járó még meg nem fizetett kamat és egyéb, még meg nem fizetett költségek, díjak is teljes egészében esedékessé válnak. Az utolsó havi törlesztőrészlet és az esetlegesen meg nem fizetett, a futamidő során felmerülő díjak és költségek összegéről a TKSZ az Ügyfelet külön értesíti. VI. Kötelezettségvállalások 1.1. Az egyedi kölcsönszerződés, illetve bármely Biztosítéki Szerződés aláírásával az Ügyfél az alábbi kötelezettségeket vállalja: 1.1.1. Az Adós a TKSZ döntésének megfelelően köteles a kölcsön visszafizetésének biztosítására megfelelő Biztosítékot nyújtani. 1.1.2. A hitel- vagy kölcsönszerződést biztosító mellékkötelezettségek: A TKSZ és az Adós az egyedi hitel- vagy kölcsönszerződésben határozzák meg azokat a biztosítékokat, amelyek az Adós fizetési kötelezettségének biztosítására szolgálnak. Amennyiben az Adós a szerződéssel kapcsolatos bármely fizetési kötelezettségével késedelembe esik, a TKSZ jogosult követelését az Adós vagy az Adós érdekében harmadik személy által nyújtott bármely biztosítékból kielégíteni. A biztosíték(ok) felhasználásáról, illetőleg azok sorrendjéről a TKSZ saját belátása szerint dönt. A TKSZ a biztosíték(ok) érvényesítése után írásban tájékoztatja az Adóst a hitel- vagy kölcsönszerződés alapján fennálló fizetési kötelezettségekről vagy azok megszűnéséről. A TKSZ a szerződésben foglalt Adósi kötelezettségek biztosítékául a következő biztosítékok nyújtását határozhatja meg, egyidejűleg a biztosíték érvényesítésének elősegítése érdekében közokiratba foglalását is kérheti: I. Tárgyi jellegű biztosítékok: 1. ingatlan jelzálogjog – az egyedi kölcsönszerződésben vagy közokiratban foglaltak szerint 2. ingó jelzálogjog (gép, gépjármű) – közokiratba foglaltak szerint 3. ingó jelzálogjog (készpénz, értékpapírok, követelés) – külön okiratba foglaltak szerint II. Személyi jellegű biztosítékok: 1. bankgarancia, kezességvállalás (pénzügyi intézménytől) – külön okiratba foglaltak szerint 2. harmadik személy adóstársként történő kötelezettségvállalása 3. készfizető kezesség – esetlegesen külön szerződésbe foglaltak szerint 4. felhatalmazás azonnali beszedési megbízás benyújtására – külön okiratba foglaltak szerint 5. tartozáselismerő nyilatkozat – külön okiratba foglaltak szerint 6. kiköltözésre vonatkozó nyilatkozat – külön okiratba foglaltak szerint 7. befogadó nyilatkozat – külön okiratba foglaltak szerint III. Jövedelmi jellegű biztosítékok: 1. munkabérre, annak részére adott tartós átutalási megbízás 2. árbevétel-engedményezés – külön okiratba foglaltak szerint

16


3. Az Adós vállalja, hogy a munkabérét/nyugdíját a Takarékszövetkezetnél vezetett bankszámlájára utaltatja. IV. Egyéb, biztosíték jellegű szerződéses kikötés: 1. Teheralapítási tilalom Az Adós a TKSZ előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül nem köthet hitel- vagy kölcsönszerződést, valamint nem alapíthat terhet más javára a szerződés aláírásának időpontjában meglévő vagy jövőbeli eszközein vagy bevételein, illetve nem adhat más számára olyan jogot, amelynek alapján a harmadik személy a TKSZ-t megelőzően elégítheti ki követelését (különösen, de nem kizárólagosan: zálogjog bármelyik fajtája, kezesség, azonnali beszedési megbízásra vonatkozó felhatalmazás) mindaddig, amíg a hitel- vagy kölcsönszerződés és a biztosítéki szerződések alapján a TKSZ felé fennálló fizetési kötelezettségeinek maradéktalanul eleget nem tett. Az Adós tudomásul veszi, hogy a TKSZ nem köteles a hozzájárulás megadására. 1.1.3. Ha a kölcsön biztosítékául szolgáló valamely vagyontárgy állaga tartósan romlik, vagy egyéb okból fedezeti értéke tartósan csökken, a Biztosíték kötelezettje köteles a TKSZ által megjelölt határidő lejártáig a biztosítékul lekötött vagyontárgy állagát helyreállítani, ennek hiányában az Adós köteles további, a TKSZ által elfogadott Biztosítékkal a fedezetet kellő mértékben kiegészíteni. 1.1.4. A zálogkötelezett a zálogjoggal biztosított kölcsön céljának megvalósítását szolgáló, vagy az állagfenntartáshoz (helyreállításhoz) szükséges beruházásokat meghaladóan, az elzálogosított ingatlan állagát érintő bármilyen beruházást (ideértve különösen, de nem kizárólagosan: építés, átalakítás vagy bontás) a jelzálogul lekötött ingatlanon csak a TKSZ előzetes írásbeli hozzájárulásával végezhet. 1.1.5. A Kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettség elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén az Adós köteles a TKSZ felszólítására a jövedelmi és vagyoni helyzetével kapcsolatos, a TKSZ által kért dokumentumok, illetve nyilatkozatok egy eredeti példányát a felhívás közlésétől számított 15 napon belül a TKSZ részére megküldeni. 1.1.6. Az Ügyfél köteles a Biztosítékra vonatkozó minden olyan körülményről, fizikai vagy jogi tényről, amely annak piaci, illetve hitelbiztosítéki értékét vagy forgalomképességét hátrányosan befolyásolja, vagy egyéb okból az ingatlanból való kielégítést veszélyeztetheti, a TKSZ-t haladéktalanul értesíteni. 1.1.7. A zálogkötelezett a zálogjog fennállása alatt a TKSZ előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül a zálogtárgyat el nem idegenítheti, meg nem terhelheti, bérbe nem adhatja, birtokát vagy használatát másnak semmilyen jogcímen át nem engedheti, továbbá gazdasági társaság részére nem pénzbeli betétként sem a zálogtárgy tulajdonjogát, sem bármilyen jogcímen alapuló használati jogát rendelkezésre nem bocsáthatja. Az Adós kötelezettséget vállal, hogy amennyiben a zálogul lekötött vagyontárgyakat elidegeníti, megterheli, vagy azokat az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon használja, kezeli és ennek következtében a biztosíték fedezeti értéke csökken, a TKSZ felhívására 30 napon belül a biztosíték TKSZ által elfogadható mértékű kiegészítéséről gondoskodik. Az Adós tudomásul veszi, hogy jelen pontban foglalt kötelezettségek annak jogkövetkezményeivel együtt akkor is őt terhelik, ha a biztosítékul szolgáló vagyontárgyak harmadik személy tulajdonát képezik. 1.1.8. Az Adós a Biztosítékul szolgáló ingatlant (ide nem értve az építési telket) vagy ingóságot köteles biztosítani, azaz köteles a biztosítéki ingatlanra vagy ingóságra a TKSZ által elfogadott, a fedezet mértékéhez igazodó értékkel vagyonbiztosítási szerződést kötni, és a biztosítót teljesítési utasítást is magában foglaló nyilatkozattal (a továbbiakban: zálogértesítő) a vagyontárgy elzálogosításáról értesíteni. A zálogértesítőben a TKSZ-t teljesítési utasítás adására jogosult zálogjogosultként kell megjelölni a biztosítási összegre vonatkozó követelés tekintetében. Mindezt az Adós a biztosítási kötvény, illetve ajánlat bemutatásával köteles igazolni.

17


Az Adós visszavonhatatlanul hozzájárul, hogy a fentieket a TKSZ az érintett biztosítónál a biztosító közvetlen megkeresése útján bármikor ellenőrizhesse. A zálogtárgy értékcsökkenése vagy elpusztulása esetén járó biztosítási összeg, kártérítés vagy más érték, illetve az ezekre vonatkozó követelés a zálogtárgy helyébe lép vagy a zálogfedezet kiegészítésére szolgál. A biztosítási esemény bekövetkezésének esetére szóló kifizetések a TKSZ-nél vezetett 6550012311111111-00000000 számú számlára történnek mindaddig, amíg a TKSZ a biztosítóhoz intézett eltérő teljesítési utasítást nem ad. A biztosító által kifizetett összeg felett a TKSZ-t a követelésen alapított zálogjogra kötött zálogszerződésben megjelölt követelése biztosítására óvadéki jog illeti meg, a fennálló követelést meghaladó biztosítási összeg a zálogkötelezettet illeti. A TKSZ a zálogtárgy helyébe lépett biztosítási összeget, kártérítést vagy más értéket a zálogtárgy helyreállítása céljából a zálogkötelezett kérésére akkor engedi ki az óvadékból, ha ez a biztosított követelés kielégítését nem veszélyezteti, és a helyreállítást a zálogkötelezett számlával igazolja. Amennyiben a káresemény következtében a fedezeti ingatlan vagy ingóság megsemmisül vagy olyan mértékben károsodik, hogy az eredeti állapot a fedezeti érték csökkenése nélkül nem állítható helyre, a TKSZ jogosult az alapszerződést felmondani, és a biztosítási összeget - elszámolási kötelezettséggel a felmondással lejárttá tett követelés törlesztésére fordítani. A zálogkötelezett a biztosítéki szerződés tárgyát képező ingatlant, ingóságot vagy a helyébe lépő biztosítási összeget, kártérítést vagy más értéket csak a TKSZ írásos hozzájárulásával terhelheti meg és idegenítheti el, illetve adhatja óvadékba harmadik személy részére. 1.1.9. Az Adós a jelen szerződés fennállása alatt köteles a TKSZ-t alábbi tények és események vonatkozásában haladéktalanul értesíteni: a) az Adóssal szemben foganatosított bármely végrehajtási cselekményről, valamint b) a biztosítékul szolgáló zálogtárgyak értékében, érvényesíthetőségében bekövetkező változásról; c) valamint az Adós köteles minden olyan körülményt, lényeges eseményt, amely a jelen szerződés alapján teljesítendő kifizetések visszafizetését, vagy a nyújtott biztosítékok értékét befolyásolja, vagy a TKSZ megítélése szerint befolyásolhatja, haladéktalanul a TKSZ tudomására hozni. Az Adós köteles tűrni, hogy a Takarékszövetkezet a biztosítékok meglétét, rendeltetésszerű használatát ellenőrizze. VII. A kölcsönszerződés megszűnése 1.1. A kölcsönszerződés megszűnésének esetei 1.1.1. A szerződés megszűnik, ha a hitelügylettel kapcsolatban mindkét fél maradéktalanul teljesítette kötelezettségeit és a feleknek a szerződés alapján egymással szemben további kötelezettsége nem áll fenn. 1.1.2. A szerződés megszűnik, ha a felek azt közös megegyezéssel írásban megszüntetik. 1.1.3. A szerződés megszűnik, ha bármelyik fél rendes felmondással azt a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal 15 napos felmondási idő mellett felmondja. Az Adós a rendes felmondásával egyidejűleg a szerződés alapján még fennálló fizetési kötelezettségeit a TKSZ felé maradéktalanul teljesíteni köteles. 1.1.4. A TKSZ jogosult a szerződést azonnali hatállyal írásban felmondani, ha a jelen ÁSZF-ben, illetve az esetlegesen az egyedi kölcsönszerződésben szerződésszegésként meghatározott események bármelyike bekövetkezik. 1.2. A kölcsönszerződés azonnali hatályú felmondása A kölcsönszerződést a TKSZ a Polgári Törvénykönyvben rögzített, a kölcsönök szerződésszegésére vonatkozó alábbi esetekben jogosult azonnali hatállyal felmondani:  az Adós körülményeiben lényeges kedvezőtlen változás állt be, és az Adós felszólítás ellenére nem ad megfelelő biztosítékot;

18


 a kölcsönnek a szerződésben meghatározott célra való fordítása lehetetlen, vagy az Adós a kölcsönösszeget nem erre a célra használja fel;  az Adós a hitelezőt megtévesztette, és ez a szerződés megkötését vagy annak tartalmát befolyásolta;  az Adós a fizetőképességére vonatkozó, valamint a kölcsön fedezetével, biztosítékával vagy céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot akadályozza;  az Adós fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a kölcsön visszafizetésének lehetőségét;  a kölcsönre nyújtott biztosíték értéke vagy érvényesíthetősége jelentősen csökkent, és azt az Adós a hitelező felszólítására nem egészíti ki; vagy  az Adós a kölcsönszerződés alapján fennálló fizetési kötelezettsége teljesítésével késedelembe esik, és mulasztását felszólításra sem pótolja.

A TKSZ az alábbi súlyos szerződésszegések esetén is jogosult az azonnali hatályú felmondás jogának gyakorlására:  amennyiben az Adós a jelen szerződésből eredő fizetési kötelezettségeit – így különösen: törlesztőrészletek, kamat, esetleges késedelmi kamat - 30 napos késedelem után, a TKSZ írásbeli felhívása ellenére sem teljesíti,  amennyiben az Adós vagyonára avagy a jelzálogul lekötött ingatlanra az Adós bármely tartozása érvényesítésére akár bírósági, akár más hatósági végrehajtás indul, avagy a jelzálogul lekötött ingatlanra más zálogjogosult az őt a bírósági végrehajtás mellőzésével megillető jogát gyakorolja,  amennyiben az Adós a kölcsön fedezetét a TKSZ hozzájárulása nélkül elvonja, így különösen elidegeníti, megterheli, apportálja, vagy a fedezet létrehozására, fenntartására, biztosítására, kiegészítésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget,  ha az Adósnak a TKSZ-nél vezetett, a törlesztés alapjául megjelölt fizetési számlája megszüntetésre kerül,  amennyiben az Adósok e szerződési feltételekben foglalt bármely kötelezettségüknek pontosan és maradéktalanul nem tennének eleget, valótlan adatokat közöltek, más pénzintézeteknél fennálló tartozásukat a hiteligénylésen nem tüntették fel, vagy a TKSZ a hitel visszafizetését veszélyeztetve látja. Az azonnali hatályú felmondásról a TKSZ az Adóst, valamint a szerződés összes többi kötelezettjét írásban értesíti. Az azonnali hatályú felmondás ezen írásbeli értesítés kézhezvételének napján válik hatályossá az Adóssal és a többi kötelezettel szemben. Az azonnali hatályú felmondás jogkövetkezménye, hogy a TKSZ-nek a szerződés alapján fennálló valamennyi követelése az Adóssal szemben a felmondás hatályosulásával egyidejűleg esedékessé válik, és ezen időponttól kezdődően beállnak a késedelem jogkövetkezményei. 1.3. Mindazon esetekben, amikor a TKSZ-t megilleti az azonnali hatályú felmondás joga, a TKSZ jogosult a még nem folyósított kölcsönösszegek folyósítását megtagadni, az Adós egyidejű értesítése mellett. VIII. A jelzálogból való kielégítési jog gyakorlása 1.1. A TKSZ a zálogjogával abban az esetben él, ha az Adós a kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, illetve nem teljesíti a kölcsönszerződésben vállalt kötelezettségeit. 1.2. A felek rögzítik, hogy a TKSZ kielégítési jogának megnyílása azon a napon és akkor következik be:  ha a fizetésre megállapított végső teljesítési határidő eredménytelenül eltelt,

19


 ha a jelen szerződésben rögzített bármely okból a TKSZ a tartozást azonnali hatályú felmondással egy összegben esedékessé teszi. 1.3. A kielégítési jog gyakorlása a TKSZ, mint zálogjogosult választása szerint bírósági végrehajtás útján vagy bírósági végrehajtáson kívül történhet. Az Adós, mint zálogkötelezett - függetlenül attól, hogy a TKSZ a kielégítési jog gyakorlásának melyik módját választja – a lejárt követelés Ingatlanból való kielégítését tűrni köteles. 1.4. A kielégítési jog bírósági végrehajtáson kívüli gyakorlása a TKSZ választása szerint a) a zálogtárgy TKSZ általi értékesítése; b) a zálogtárgy tulajdonjogának a TKSZ által történő megszerzése; vagy c) az elzálogosított jog vagy követelés érvényesítése útján történik. A TKSZ a kielégítési jog érvényesítésének választott módjáról másikra térhet át. 1.5. A TKSZ bírósági végrehajtáson kívül csak nyilvánosan értékesítheti a zálogtárgyat, kivéve, ha a felek a kielégítési jog megnyílása után írásban eltérő értékesítési módban állapodnak meg, és nem szerezheti meg a kielégítés fejében a zálogtárgy tulajdonjogát. 1.6. Amennyiben a TKSZ a zálogtárgy bírósági végrehajtáson kívüli, TKSZ általi értékesítése mellett dönt, úgy a TKSZ a Ptk. 5:134. §-a alapján a zálogtárgy tulajdonosa helyett és nevében eljárva a kereskedelmi ésszerűség, a zálogkötelezett, illetve a személyes kötelezett érdekeit is figyelembe véve a zálogtárgy eladásra történő meghirdetését ingó, illetve ingatlan dolog mint zálogtárgy esetén a honlapján külön hirdetési felület kialakításával biztosítja, ingatlan esetén pedig ezzel egyidőben a vele szerződéses viszonyban álló ingatlanforgalmazó cégnek is megbízást ad az ingatlan értékesítésére. 1.7. A TKSZ, amennyiben kielégítési joga megnyíltával az Ingatlant maga vagy megbízottja útján kívánja értékesíteni, köteles erre vonatkozó szándékáról a zálogkötelezettet - az értékesítés időpontja előtt legalább 30 nappal - írásban értesíteni (a továbbiakban: előzetes értesítés). Az előzetes értesítést a személyes kötelezettnek és a személyes kötelezett teljesítéséért felelősséget vállalt személyeknek, a zálogtárgyat terhelő egyéb zálogjogok jogosultjainak, és azoknak is meg kell küldeni, akik a zálogtárgyat terhelő joguk fennállásáról, annak igazolása mellett, a TKSZ által adott értesítést megelőző tizedik napig írásban értesítették. 1.8. A TKSZ a kielégítési jog megnyílása után jogosult a zálogtárgyat értékesítés céljából birtokba venni és ennek érdekében felszólítani a zálogkötelezettet, hogy a zálogtárgyat a felszólításban meghatározott időn belül bocsássa a birtokába. A birtokba bocsátás teljesítésére ingó zálogtárgy esetén 15 napos, ingatlan zálogtárgy esetén 30 napos határidőt kell szabni. A lakóingatlan kiürített állapotban való birtokba bocsátásának teljesítésére legalább három hónapos határidőt kell szabni. A zálogkötelezett - a kielégítési jog megnyílása után a TKSZ felszólítására, a felszólításban meghatározott határidőn belül - köteles az értékesítés céljából a TKSZ számára kiadni a birtokában lévő zálogtárgyat, lehetővé tenni a zálogtárgy birtokbavételét, és tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a TKSZ-t az értékesítésben akadályozná. A birtokba bocsátás elmaradása nem akadálya a zálogtárgy értékesítésének. 1.9. A zálogkötelezett kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben a TKSZ jelzálogjogát bírósági végrehajtás útján érvényesíti, az Ingatlant kielégítés céljára kiürített állapotban a végrehajtó rendelkezésére bocsátja. 1.10. Ha a TKSZ tudomást szerez arról, hogy a jelzálogjogával terhelt ingatlant érintően végrehajtási eljárás indult vagy végrehajtási cselekmény került foganatosításra, a TKSZ jogosult a kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondani és a megállapodásból eredő teljes követelését lejárttá tenni.

20


1.11. A kölcsönszerződéssel alapított jelzálogjog ingatlannyilvántartásból való törlése kizárólag a TKSZ törlési engedélye alapján lehetséges, amelyet a zálogkötelezett külön írásbeli kérelmére ad ki a TKSZ, ha ennek feltételei fennállnak. A TKSZ a kérelem teljesítését megtagadhatja, ha az Adósnak vagy zálogkötelezettnek a TKSZ-szel szemben a kölcsönszerződésből eredő függő kötelezettsége áll fenn. A zálogjoggal biztosított követelés megszűnése ellenére is fennmarad a zálogjog a követelést kielégítő személyes kötelezettet, zálogkötelezettet vagy harmadik személyt megillető megtérítési követelés biztosítására. IX. Tájékoztatási kötelezettségek 1.1. Az Adós köteles a jelen szerződésben megadott lakcíme avagy egyéb levelezési címe megváltozásáról a TKSZ-t öt (5) munkanapon belül írásban tájékoztatni. A felek megállapodnak abban, hogy a TKSZ-nek az Adós által ezen megállapodásban, illetve változás esetén az általa küldött írásbeli értesítésben megadott lakcímre, illetve levelezési címre kell megküldenie írásbeli jognyilatkozatait, egyéb értesítéseit. 1.2. A jelen szerződés alapján az Adósokat terhelő kötelezettségek egyetemlegesek, ennek megfelelően a kölcsönnel kapcsolatban küldött írásbeli értesítések, jognyilatkozatok – beleértve a TKSZ részéről történő felmondást is – bármelyikük kezéhez történő teljesítés esetén valamennyiük kezéhez joghatályosan teljesítettnek tekintendő, az valamennyi Adósra kihat. 1.3. A TKSZ évente az ügyleti év végén írásban, hitelértesítő levélben és törlesztési táblázatban közli az Adóssal a fennálló kölcsöntartozás összegét, az Adós által teljesített törlesztés összegét (tőkére, kamatra és egyéb hiteldíjra bontva), valamint az új ügyleti évre meghatározott törlesztőrészletet és a még visszafizetendő tőkét, ügyleti kamatot és egyéb hiteldíjat összesítve. Amennyiben az Adós 8 napon belül nem emel kifogást az elszámolás ellen, úgy azt a felek kölcsönösen elfogadottnak tekintik. X. Az adatkezelésre vonatkozó rendelkezések 1.1. Az Adós tudomásul veszi, hogy a hitelkérelemben feltett kérdésekre adott válaszai a hitelkérelem elbírálása céljából szükségesek. Az Adós a hitelkérelem aláírásával hozzájárulását adja, hogy a TKSZ a személyazonosításához használt okiratairól (személyi igazolvány, lakcímkártya, útlevél, stb.) másolatot készítsen, és a kölcsönszerződésből fakadó követelése fennállásáig azt megőrizze. 1.2. Az Adós a hitelkérelem aláírásával kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy a hitelkérelemben és a csatolt dokumentumokban rögzített adatait a TKSZ a hitelkérelem elbírálása, a kölcsönszerződésből eredő jogosultságok érvényesítése és kötelezettségek teljesítése, kockázatelemzés és statisztika készítése céljából a személyes adatok védelméről, illetve az információs önrendelkezési jogról szóló jogszabályoknak megfelelően kezelje, és tudomásul veszi, hogy az adatszolgáltatás önkéntes, és adatainak kezelése a hozzájárulásán alapul. Az Adós személyes adatai addig kezelhetőek, ameddig ez a hitelkérelem elbírálásához, a TKSZ jogszabály által előírt, illetve a kölcsönszerződés szerinti kötelezettségeinek teljesítéséhez, illetve ameddig a TKSZ követeléseinek érvényesítéséhez szükséges. 1.3. Az Adósnak joga van a TKSZ-től kérni, hogy a rá vonatkozóan kezelt személyes adatokat megismerje, és azok helyesbítését, illetve – kötelező adatkezelés kivételével – azok törlését kérje. Ezen túl az Adóst megilleti az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti tiltakozás, illetve bírósági (a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál történő) jogérvényesítés joga. Adós és Adóstárs kifejezetten tudomásul veszi, hogy a TKSZ az Adós, illetve az Adóstárs részére a másik fél kölcsönszerződéshez kapcsolódó személyes adatairól is tájékoztatást adhat. 1.4. Adós kijelenti, hogy a szerződéskötés körében szükséges ügyfélátvilágítás (adósminősítés), a kölcsönszerződésből eredő jogosultságok érvényesítése és kötelezettségek teljesítése, illetve a TKSZ lejárt követelésének érvényesítése körében felhatalmazza a TKSZ-t a hitelintézetekről és pénzügyi

21


vállalkozásokról szóló törvénynek és a személyes adatok védelméről, illetve az információs önrendelkezési jogról szóló jogszabályoknak megfelelően, hogy a hitelkérelemben/kölcsönszerződésen feltüntetett személyes adatait az alábbiakban megjelölt adatbáziskezelőktől lekérdezze: - a BISZ Zrt. által üzemeltetett központi hitelinformációs rendszer; - Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala adatbázisai; - Számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer (TAKARNET); - Publikus adatbázisok (Magyar Országos Közjegyzői Kamara adatbázisa, Opten cégtár, Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatbázisai). 1.5. A felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a kölcsönszerződésben foglaltakat a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény alapján banktitokként kezelik. XI. A Központi Hitelinformációs Rendszerre vonatkozó rendelkezések 1.1. Az Adós tudomásul veszi, hogy a TKSZ a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény 11. §-a alapján tájékoztatás céljából közli a Központi Hitelinformációs Rendszerrel az Adós azonosító adatait (név, születési név, anyja neve, születési hely, idő, állampolgárság, lakcím, levelezési cím, személyi igazolvány / útlevél /egyéb személyazonosság igazolására alkalmas igazolvány száma), valamint a szerződésben vállalt kötelezettségének azonosító adatait (szerződés típusa és azonosítója, szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja, szerződés összege és devizaneme, fizetési késedelem kezdete, lejárt és meg nem fizetett tartozás összege, lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének módja és időpontja, a követelés másik referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés), amennyiben az Adós a szerződésben vállalt kötelezettségeinek oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és a meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbérösszeget és ezen minimálbérösszeget meghaladó késedelem folyamatosan, több, mint kilencven napon keresztül fennállt. Ugyanazon személy ezen szerződésszegését több jogviszony egyidejű fennállása esetén jogviszonyonként külön-külön kell figyelembe venni. A TKSZ ezenfelül közli a Központi Hitelinformációs Rendszerrel annak a természetes személynek a referenciaadatait is (azonosító adatai, valamint a következő szerződési adatok: igénylés elutasításának időpontja, indoka, okirati bizonyítékok, perre utaló megjegyzés), aki a hitel- vagy kölcsönszerződés kezdeményezése során valótlan adatot közöl, hamis vagy hamisított okiratot használ, ha mindez okirattal bizonyítható. 1.2. A Központi Hitelinformációs Rendszer az adatokat a tartozás megszűnését követően legfeljebb 5 évig tarthatja nyilván és kezelheti, ennek letelte után azokat véglegesen és vissza nem állítható módon törli. Amennyiben az Adós azért szerepel a KHR-listán, mert fizetési kötelezettségének oly módon nem tett eleget, hogy a lejárt és még nem fizetett tartozása összege meghaladta a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért és ezen összeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennállt, úgy a fizetési kötelezettség megszegésének adatai - ha a tartozás nem szűnt meg - az adatátadás időpontjától számított tizedik év végéig szerepelnek a KHR-ben. Ha az Adós a késedelmes tartozását teljesíti, adatai a késedelmes tartozás teljesítésétől számított egy év elteltével haladéktalanul és vissza nem állítható módon törlésre kerülnek. Ezen adatok más referenciaadat-szolgáltató általi átvételéhez nem szükséges az Adós hozzájárulása. 1.3. Adós tudomásul veszi továbbá, hogy a TKSZ köteles minden hónapot követő ötödik munkanapig átadni a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére a kölcsönszerződés szerint fennálló tőketartozás összegére és pénznemére, valamint a szerződéses összeg törlesztő részletének összegére és devizanemére vonatkozó adatokat.

22


1.4. Adós tudomásul veszi továbbá, hogy amennyiben a kölcsönszerződés hatálya alatt előtörlesztést teljesít, a TKSZ az előtörlesztés tényét, idejét, az előtörlesztett összeget és a fennálló tőketartozás összegét, pénznemét az előtörlesztést követő öt munkanapon belül át kell, hogy adja a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére. 1.5. Az Adós jogorvoslati lehetőségei a Központi Hitelinformációs Rendszerre (KHR) vonatkozóan: 1.5.1. Az Adós jogosult tájékoztatást kérni arról, hogy milyen adatai szerepelnek a KHR-ben, a róla nyilvántartott adatokba való betekintés jogát a TKSZ közvetítésével gyakorolhatja. A TKSZ a tájékoztatás iránti kérelmet a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak legkésőbb 2 (kettő) munkanapon belül továbbítja, amely 5 (öt) napon belül a kért adatokat zárt módon, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában a TKSZ-nek megküldi, amely azt a kézhezvételt követően legkésőbb 2 (kettő) munkanapon belül ugyancsak zárt módon, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában eljuttatja a kérelmezőnek. 1.5.2. A nyilvántartott Adós kifogást emelhet a TKSZ-nél vagy a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnál referenciaadatainak a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére történt átadása, azoknak a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás által történő kezelése ellen és kérheti a referenciaadat helyesbítését, illetve törlését. A kifogás annak kézhezvételét követő tizenöt napon belül kivizsgálásra kerül és ennek eredményéről a TKSZ a nyilvántartottat írásban kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában, legkésőbb két munkanapon belül tájékoztatja. Ha a TKSZ a kifogásnak helyt ad, köteles a helyesbített, vagy törlendő adatot - a nyilvántartott egyidejű értesítése mellett - a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére legkésőbb két munkanapon belül átadni, amely a változtatást legkésőbb két munkanapon belül köteles átvezetni. 1.5.3. A nyilvántartott Adós a kifogása tárgyában kapott tájékoztató kézhezvételét követő 30 (harminc) napon belül, vagy ha a TKSZ, illetőleg a KHR-t kezelő pénzügyi vállalakozás a tájékoztatási kötelezettségének a megállapított határidőn belül nem tesz eleget, akkor a tájékoztatási kötelezettségre megállapított határidő leteltét követő 30 (harminc) napon belül keresetet indíthat a nyilvántartott Adós lakóhelye szerinti illetékes helyi bíróságnál a TKSZ és a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás ellen referenciaadatainak átadása és kezelése miatt, illetve azok helyesbítése vagy törlése céljából, avagy a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása miatt. XII. Egyéb rendelkezések 1.1. Amennyiben az Adós a TKSZ-től olyan lakossági kölcsönt vesz igénybe, amelyhez költségvetési támogatás kapcsolódik, akkor az Adós köteles a vonatkozó, költségvetési támogatásról szóló jogszabályokban előírt kötelezettségeit teljesíteni. 1.2. Amennyiben a költségvetési támogatást az Adós kamattámogatás formájában vette igénybe, és a támogatás igénybevétele jogszerűtlennek bizonyul, úgy a TKSZ jogosult a jogszerűtlenség megállapításának napjától a lakossági kölcsönök aktuális Hirdetményében meghatározott megfelelő ügyleti kamatlábat érvényesíteni, továbbá az Adós az ennek megfelelő törlesztőrészletek megfizetésére köteles a TKSZ erről szóló értesítésében meghatározott időponttól. 1.3. Amennyiben az Adóst valamely hatályos jogszabály szerint adókedvezmény illet meg, úgy annak igénybevételéhez a TKSZ az Adós részére a hatályos jogszabályoknak megfelelő igazolást állít ki, legkésőbb a tárgyévet követő év január 31-ig, és megküldi az Adós kölcsönszerződésben vagy külön bejelentésben rögzített lakcímére. Amennyiben egy kölcsönszerződéshez kapcsolódóan több Adós jogosult kedvezményre, akkor az igazolás a kedvezményre jogosultakra összevontan kerül kiállításra, és egy eredeti példányban, az első helyen megjelölt Adós részére kerül megküldésre.

23


1.4. Az Adós az egyedi kölcsönszerződésből eredő jogainak átruházására, engedményezésére kizárólag a TKSZ előzetes írásbeli hozzájárulásával jogosult. Záró rendelkezés A TKSZ kifejezetten fenntartja magának a jogot, és az Adós elismeri a TKSZ azon jogát, hogy új kölcsöntípus bevezetésekor a jelen ÁSZF rendelkezéseit kiegészítse. A kölcsönszerződés aláírásával az Adós kijelenti, hogy a jelen Általános Szerződési Feltételeket megismerte és azokat teljes egészében magára nézve kötelezőnek fogadja el. A mindenkor hatályos ÁSZF folyamatosan hozzáférhető a www.orkenyitksz.hu internetes címen. Hatályba lépés napja: 2015. február 1.

24

Örkényi Takarékszövetkezet. Általános Szerződési Feltételei. Lakossági Kölcsönökhöz

Recommend Documents