Örkény Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Örkény, 2010 Megbízó: Képviseli: Készítette: Képviseli:
Örkény Város Önkormányzata Kovács István, polgármester Studio Metropolitana Nonprofit Kft. Gauder Péter ügyvezető
Témavezető:
Szép Károly
Munkatársak:
Homonnai Ferenc Takács Bálint Fink Erika
Az SZMM által kijelölt antiszegregációs szakértő: Kis Tibor
Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló ........................................................................................................................................... 3 1.
Örkény szerepe a településhálózatban................................................................................................... 6 1.1. Kapcsolódás az Országos Településfejlesztési Koncepcióhoz........................................................ 7 1.2. Örkény szerepének meghatározása a tágabb és szűkebb térségben ............................................ 10 1.2.1. Örkény városi-térségi funkcióellátottsága, vonzáskörzete........................................................................... 13 1.2.1.1. A város regionális szerepe, funkciói ............................................................................................................ 14 1.2.1.2. A város megyei szerepe, funkciói ................................................................................................................. 15 1.2.1.3. A város mikro- és kistérségi szerepe, funkciói............................................................................................ 15
2.
Városi szintű rövid helyzetelemzés ...................................................................................................... 18 2.1. Városszerkezet........................................................................................................................................ 18 2.2. Gazdaság ................................................................................................................................................. 19 2.2.1. Vállalkozások helyzete ...................................................................................................................................... 19 2.2.2. Mezőgazdaság .................................................................................................................................................... 22 2.2.3. Ipar....................................................................................................................................................................... 23 2.2.4. Kereskedelem, szolgáltatások .......................................................................................................................... 24 2.2.5. Idegenforgalom .................................................................................................................................................. 27
2.3. Társadalom .............................................................................................................................................. 30 2.3.1. Demográfia, társadalmi összetétel, közbiztonság ......................................................................................... 30 2.3.2. Foglalkoztatottság, munkanélküliség, iskolázottság..................................................................................... 34
2.4. Települési környezet ............................................................................................................................. 40 2.4.1. Természeti környezet ........................................................................................................................................ 40 2.4.2. Épített környezet ................................................................................................................................................ 42 2.4.3. Lakásállomány ................................................................................................................................................... 45 2.4.4. Települési környezeti infrastruktúra ............................................................................................................... 49 2.4.5. Közlekedési infrastruktúra ............................................................................................................................... 50
2.5. Közszolgáltatások .................................................................................................................................. 52 2.5.1. Oktatás-nevelés .................................................................................................................................................. 52 2.5.2. Egészségügy ....................................................................................................................................................... 62 2.5.3. Szociális ellátás ................................................................................................................................................... 63 2.5.4. Közművek ........................................................................................................................................................... 65 2.5.5. Közösségi közlekedés ........................................................................................................................................ 68 2.5.6. Környezetvédelem ............................................................................................................................................. 69 2.5.7. Közigazgatás....................................................................................................................................................... 70 2.5.8. Sport és szabadidő, közművelődés, kultúra................................................................................................... 72
2.6. Korábbi időszak fejlesztései ................................................................................................................ 76 2.7. A helyzetelemzés rövid összegzése, SWOT-elemzés ...................................................................... 84 3.
A városrészek területi szintű elemzése ................................................................................................ 88 3.1. Belső városrész ....................................................................................................................................... 89 3.2. Külső városrész ...................................................................................................................................... 96 3.3. Külterületi városrész ............................................................................................................................. 99 3.4. Az egyes városrészek SWOT-elemzése ........................................................................................... 103 3.5. A roma népességet magas arányban koncentráló városi szegregátumok, telepek, telepszerű képződmények helyzetének elemzése ................................................................................................... 107
4.
Stratégia.................................................................................................................................................... 116
1
4.1. A város jövőképe.................................................................................................................................. 116 4.2. Fejlesztési célok a városra és a városrészekre................................................................................. 118 4.3. Beavatkozások – az akcióterületek kijelölése ................................................................................ 124 4.4. Fenntarthatósági szempontok ........................................................................................................... 131 4.4.1. A fejlesztések hatása a környezeti állapotra ................................................................................................. 131 4.4.2. Az anti-szegregációs program ....................................................................................................................... 132
4.5. A stratégia külső és belső összefüggései ......................................................................................... 152 4.6. A stratégia megvalósulásának kockázatai ....................................................................................... 154 5.
A megvalósítás eszközei ....................................................................................................................... 158 5.1. A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek ................. 158 5.2. Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások ............................... 162 5.3. Településközi koordináció mechanizmusai ................................................................................... 172 5.4. Ingatlangazdálkodási koncepció ...................................................................................................... 173 5.5. Partnerség .............................................................................................................................................. 178 5.6. Az IVS eredményeinek nyomon követése („monitoring”) és az IVS rendszeres felülvizsgálata, aktualizálása.................................................................................................................... 182
2
Vezetői összefoglaló
Örkény 2004-ben vált várossá. Ez lehetőséget adott a városnak arra, hogy jelen integrált városfejlesztési stratégiát elkészíthesse, és pályázzon az Európai Unió által támogatott, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával megvalósuló projektekre. Ezen projektek sajátossága, hogy a támogatási intenzitásuk elérheti a 85%-ot, és jellemzően vissza nem térítendő támogatások. A városnak elemi érdeke, hogy az ország Európai Unióba történő 2004. évi csatlakozásával kihasználja a városfejlesztési
forrásszerzési
lehetőségeket.
Ehhez,
valamint
a
jövőbeli
–
Magyarországon új területfejlesztési forrásallokációval és projektfinanszírozással történő – visszatérítendő támogatási lehetőségekhez (pl. JESSICA – Joint European Support for Sustainable Investment in City Areas) járul hozzá jelen stratégia. Az Európai Unióban több mint egy évtizedes vita, nagyfokú tervezési fázis után vált elfogadottá az integrált városfejlesztési stratégia (IVS). Az IVS hátterében a Lipcsei Charta állt, melyet a fenntartható európai városokról 2007 tavaszán fogalmaztak meg. Magyarországon 2007 őszén jelent meg az első kiadású Városrehabililtációs Kézikönyv, 2009 januárjában a felülvizsgált, javított kiadású Városfejlesztési Kézikönyv, mely alapján jelen IVS is készült. Az IVS (angolul: integrated urban development strategy [IUS]) középtávú, stratégiai szemléletű, de megvalósítás orientált tervezési dokumentum, amely meghatározza a városok középtávú városfejlesztési tevékenységeit. Az integrált városfejlesztési stratégia tematikus szempontokat integráló, területi alapú tervezési szemlélettel készül. Területi alapon hangolja össze a különböző szakpolitikai megközelítéseket (pl. gazdaságfejlesztés, környezeti fejlesztés, közlekedésfejlesztés, társadalmi célok megvalósítása, stb.), összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői,
lakosság)
céljait,
elvárásait
az
önkormányzat
városfejlesztésben
meghatározó és döntéshozó szerepe mellett. Az integrált megközelítés további eleme, hogy a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, megvalósítási és fenntartási módját is összefüggéseiben kezeli. Az IVS középtávra, tehát 7-8 évre szóló dokumentum. Célszerűen, igazodva a Strukturális Alapok tervezési – programozási ciklusához, az IVS tartalmazza a város és részeinek – jelen esetben – 2017-ig elérendő céljait, tervezett projekteket, illetve az 3
ezek elérése érdekében mozgósítani tervezett forrásokat. Az IVS lényeges eleme, hogy a helyzetértékelésre alapozó fejlesztési célok és irányok meghatározásán túl megvalósítási elemeket is magában foglal, ennek keretében a lehetőségek figyelembevételével a lehető legpontosabb becslését adja a városfejlesztés céljaira igénybe vehető forrásoknak és azok lehetséges eredetének. Ezért is szükséges az integrált városfejlesztési stratégia rendszeres éves áttekintése és – kb. 2-4 évenkénti felülvizsgálata, az abban foglaltak aktualizálása, az esetlegesen megváltozott külső feltételekhez való igazítása és a megvalósított akcióterületi fejlesztésekre építve újabb fejlesztési területek kijelölése. Az IVS a város számára eredményes eszköz fejlesztéseinek összehangolása, optimalizálása céljából. A fenntartható városrehabilitációs tervezés nem a városi méret függvénye. Az első, 2007-2008-as ROP forrásokhoz kapcsolódó időszak során bebizonyosodott, hogy az integrált városfejlesztési stratégia elkészítése fontos, más dokumentumokban
nem
fellehető
információt
szolgáltat
a
városfejlesztési
tevékenységek külső, közcélú források felett rendelkező finanszírozói számára. Örkény városának önkormányzata megértette, hogy egyrészt alapjaiban új szellemiségű városfejlesztési gondolkodásra van szükség, másrészt a 2009-től kezdődő akciótervi időszaktól az IVS elkészítése továbbra is elvárás a nagyobb volumenű
központi
forrásokra
pályázó
városokkal
szemben.
Ez
az
új
városrehabilitációs szemlélet megköveteli, hogy a várost, és annak társadalmigazdasági, környezeti, valamint műszaki-fizikai problémáit együttesen kell kezelni. Jelen IVS elkészítésére ösztönzően hatott, hogy az Európai Bizottság 2009-ben a mintaprojektjei közé választotta az „Örkény város településközpontjának fejlesztése” c. „kisléptékű” városrehabilitációs projektet, mely 2008-ban uniós forrásból támogatásban részesült. A fentiek alapján tehát Örkény város integrált városfejlesztési stratégiája a város középtávú fejlesztéseit megalapozó stratégiai dokumentum, melynek legitim alkalmazásához
szükséges,
hogy
a
dokumentumot
az
önkormányzat
képviselőtestülete megtárgyalja, és határozatban jóváhagyja. Örkény város integrált városfejlesztési stratégiája – mint már fentebb is említésre került – a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztésért és 4
Építésügyért Felelős Szakállamtitkársága által 2009-ben kiadott „Városfejlesztési Kézikönyv” módszertani útmutató alapján – Örkény méretéhez, funkcióihoz megfelelően differenciáltan – készült. A Kézikönyvben rögzített, IVS-re vonatkozó tartalmat a város méretének és szerkezetének függvényében egyszerűsíteni kellett. Az egyszerűsítést több fejezetre kellett alkalmazni (a térségi szerepkörre vonatkozó elemzésre, a környezeti fenntarthatóság érdekében végrehajtandó programok [fenntartható környezeti fejlődés] megfogalmazására, a partnerség fejezetre, stb).
5
1. Örkény szerepe a településhálózatban
A város társadalmi-gazdasági pozícióját a budapesti agglomeráció vonzása, illetve a Balkán irányába vezető, transzeurópai közlekedési folyosó határozza meg. A városban elsősorban munkahely, valamint a közép- és felsőfokú képzés tekintetében, érvényesül Kecskemét vonzó hatása is. A szomszédos településekkel a kommunális szilárdhulladék lerakók regionális rendszerének kialakítása területén folyik a legszorosabb
térségi
együttműködés,
de
más
területen
is
formálódnak
együttműködési lehetőségek. A várost ölelő térség növekedési és kistérségi centruma Dabas, amely a kistérség központi funkciókkal rendelkező városa, de Örkény, mint mikrotérségi alközpont dinamikus fejlődési trendet mutatott az elmúlt évtizedben, ezt példázza a várossá nyilvánítása is. Örkény város településhálózatban betöltött szerepének elemzése kapcsán szükséges figyelembe venni mintegy kiindulópontként a kormány által 1971-ben jóváhagyott Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepciót (elfogadva a 1007/1971. [III. 16.] Korm. határozattal, a továbbiakban: OTK [1971]), mely megállapította a települések hierarchikus rendjét, egyértelműen körvonalazta azok szerepét, funkcióját, és részletesen kidolgozta az egyes települési formák fejlesztésének útját. A koncepció céljai között szerepelt a városok és falvak közötti életkörülménybeli különbségek csökkentése, a lakossági ellátás szervezésének elősegítése, az azonos szerepkörbe sorolt települések ellátottsági szintjének közelítése, az északkeletdélnyugat irányú ipari tengely monopolhelyzetének csökkentése, az ipartelepítés pl. az Alföldön, stb. Következményeként a településhálózat egyensúlya megbomlott, a települések kétharmada egyéb, „szervező-irányító funkciót nem látnak el” kategóriába került, igen nagymértékben erősödtek a koncentrációs folyamatok, valamint hatására a megyék elkészítették megyei településhálózat-fejlesztési koncepciójukat, ami alapján besorolták a településeket fejlesztési kategóriákba, ezáltal a megyéknek igen nagymértékben
megerősödött
a
terület-
és
településfejlesztési
funkciója,
forrásallokáló ereje.
6
Az OTK [1971] szerint Örkény nagyközség „alsófokú központ” megnevezéssel és feladatokkal rendelkezett, vagyis ellátott bizonyos szervező-irányító funkciókat. Fontos tehát figyelembe venni a koncepció – elsődlegesen a településhálózati szerepkörökkel kapcsolatos fenti – megállapítását az integrált városfejlesztési stratégia megalkotása során is, hiszen jelen stratégia célrendszere – mint később látjuk majd – maximálisan illeszkedik az OTK [1971] Örkényre vonatkozó szervezőirányító funkcióihoz. Az OTK [1971] tehát a települési hierarchia 9 elemét különböztette meg: 1 országos központ (Budapest); 5 kiemelt felsőfokú központ; 7 felsőfokú központ, 11 részleges felsőfokú központ; 64 középfokú központ; 39 részleges középfokú központ; 120-150 kiemelt alsó fokú központ, 8-900 alsó fokú központ; és mintegy 2000 központi szerepkör nélküli település (ez utóbbi a közbeszédben egyszerűen „szerepkör nélküli település"-re rövidült, amely rövidítésnek messzemenő hatása volt e települések sorsára) (1. táblázat). 1. táblázat. Az OTK [1971] szintrendszere
Forrás: Településhálózat IV., KSH, 1980
1.1. Kapcsolódás az Országos Településfejlesztési Koncepcióhoz Az Országgyűlés által a 97/2005. (XII. 25.) sz. határozattal elfogadott Országos Területfejlesztési Koncepció (a továbbiakban: OTK [1995])) meghatározta az ország hosszú távú területfejlesztési céljait, és a területfejlesztési programok kidolgozásához 7
szükséges irányelveket, információt biztosít az ágazati és a kapcsolódó területi tervezés és területfejlesztés szereplői számára. Meghatározza továbbá az ország regionális jövőképét, a jövőkép eléréséhez vezető átfogó, hosszú távú célkitűzéseken kívül középtávú regionális célokat, regionális prioritásokat fogalmaz meg a szakpolitikák számára, lefekteti az eszköz- és intézményrendszeri feltételeket és tartalmazza a tervezési-statisztikai NUTS 2 szintű régiók saját koncepcionális céljait. Az ország egészének versenyképessé válását fejlesztési pólusok segítik elő, melyek egy harmonikus, policentrikus együttműködő városhálózati rendszer szerves elemei. A fejlesztési pólusokat és a velük szoros kooperáló alcentrumokat (a Középdunántúli régió központjának kivételével megegyeznek a régióközpontokkal) régiónként az 1. sz. ábra szemlélteti. 1. ábra. A policentrikus városhálózat és azok tengelyei az OTK [1995] szerint
Forrás: VÁTI Nonprofit Kft. www.vati.hu/static/otk/img/polus.gif Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban Örkény a Budapest-Szeged tengely mentén helyezkedik el, a fejlesztési alközpontok közül, a Közép-magyarországi régióban, Budapesttől mintegy 53 km-re, a Budapest-Szeged között nagyjából félúton elhelyezkedő Kecskeméttől 36 km-re Pest megye déli (periférikus) részén, a DunaTisza homokhátságon terül el. A város mindössze 3 km-re fekszik az M5-ös autópályától, melyről az 52-es autópálya-lehajtón keresztül könnyen megközelíthető. A fejlesztési alközpont közül elsősorban Budapestnek és Szegednek várható a kisugárzó hatása, érvényesülési feltételeinek megteremtése. 8
A Budapest-központúság, a főváros túlzott dominanciája évtizedek óta az egyik legnagyobb és egyre fokozódó térszerkezeti aránytalanság. Ennek megfelelően a Budapest-centrumú térstruktúra oldásának célkitűzése az OTK [1995] készítésekor teljes
mértékben
aktuális
volt.
1998-2002
közötti
a
Budapest-központúság
mérsékelten bár, de tovább erősödött; ugyanakkor a főváros mellett annak szűkebb és tágabb agglomerációja is dinamikus növekedésnek indult, ami a főváros pozitív gazdasági kisugárzó hatásának érvényesülésére vezethető vissza. Az ország hét tervezési-statisztikai régiója közül Örkény a Közép-magyarországi régióhoz (2. ábra) tartozik, melynek célja a régió nemzetközi versenyképességének növelése a fenntartható fejlődés elvének érvényesítése mellett. Az átfogó cél elérése érdekében két specifikus cél, a régió versenyképességét meghatározó tényezők fejlesztése, valamint a régió belső kohéziójának és harmonikus térszerkezetének fejlesztése került kijelölésre, vagyis a Budapest-központúság oldása. Jelenleg nemcsak a régió, hanem Pest megye célkitűzései közül is kiemelhető, hogy Budapest centrumhoz képest kell, hogy legyenek ellensúlyok, ellenpontok. E célnak Örkény várossá válásának folyamata pontosan megfelel. A Közép-magyarországi régió 187 db települése között Örkény az 51 db (2009. évi adat) város közül kerül ki (lásd a 2. ábrát), mint mikrotérségi központ, kisváros. 2. ábra. Örkény elhelyezkedése a Közép-magyarországi régió települései között
Örkény Forrás: saját szerkesztés 9
1.2. Örkény szerepének meghatározása a tágabb és szűkebb térségben Örkény Pest megyén belül a dabasi kistérségben helyezkedik el. A város a dabasi kitérség déli részének, az örkényi mikrotérségének központja. A település helyzetét a kistérségen belül a 3/a. ábra térképvázlata szemlélteti. Örkény tágabb környezete, a dabasi kistérség a Magyar Alföldön terül el. Örkénytől északkeletre találjuk Magyarország földrajzi (geometriai) középpontját Pusztavacs község határában. A község az 1960-as évek végén vált országos hírűvé, mert a térképészek ekkor határozták meg az ország középpontját; a község centrumától kb. 1 km-re északkeletre helyezkedik el az ország geometriai centruma (lásd a 3/b. ábra térképvázlatán).
3/a. ábra. Örkény elhelyezkedése a dabasi kitérségben (közigazgatási határokkal)
Forrás: saját szerkesztés
10
3/b. ábra. Örkény elhelyezkedése a dabasi kitérségben (közlekedési kapcsolatokkal)
Forrás: Cartographia Kft. alapján saját szerkesztés A dabasi kistérség területének nagyobbik része a Duna–Tisza közi homokhátságon, kisebbik része a Pesti-síkságon terül el. Budapest távolsága 30-60 kilométer, Kecskemét 50-30 kilométerre fekszik. A kistérség területe 499 négyzetkilométer, lakossága több mint 43 000 fő. A kistérséghez tíz település tartozik: Dabas, Örkény, Hernád, Inárcs, Kakucs, Pusztavacs, Táborfalva, Tatárszentgyörgy, Újhartyán, Újlengyel. Örkény várossá fejlődése Örkény kedvező földrajzi helyzetét többek között régészeti múltja is alátámasztja, amely szerint ezen a területen már a honfoglalást követő években laktak emberek. Ennek magyarázata földrajzi eredetű: nem messze volt a Duna egyik mellékága, a Sárvíz, amely áradások idején a laposabban fekvő területeket elöntötte, így azok lápos, mocsaras területekké váltak a belvizes területekkel együtt. Örkény és környéke homokdombvonulatával kiemelkedik ebből, és ezáltal vált ideálissá a letelepedéshez. A fenti szerencsés földrajzi tényező is közrejátszik tehát abban, hogy a település mellett alakult ki a „Szegedi nagyút”. A középkorban a Budáról és Pestről Szeged
11
felé utazók, valamint kereskedők, mint pihenő- és megszállóhelyet vették igénybe Örkényt. A középkori forrásokban csak birtokként , a török defterekben pedig pusztaként jelölt Örkény a XVIII. század első harmadától a Grassalkovich -uradalom falvainak sorában osztozott. I. Antal idején csak majorság, fogadó és kápolna épült a pusztai postaállomás környékén, s eleinte a szilaj állattartás dominált. A jobbágytelepítés (l784) II. Antal nevéhez fűződött. A viszonylag erős migráció közben, megtelepült katolikus, részben szlovák lakosság egy része mint majorsági alkalmazott, már korábban is kapcsolatban volt Örkénnyel. Mintegy kétharmaduk volt jobbágy, harmaduk zsellér, s a szomszéd községhez hasonlóan a jobbágy falu és a majorság a cigány családoknak is munkát adott s tisztes megélhetést biztosított. Örkény népessége is lassú egyenletességgel fejlődött, 1880 körül sem érte el az 1300 főt, ekkor azonban viharos ütemre váltott. A lényegi változások Örkény életében Pálóczi-Horváth István nevéhez kötődnek. 1888 után szabad kezet kapott a hatalmas kiterjedésű, kiaknázatlan lehetőségeket rejtő uradalom felett. Pálóczi-Horváth 1893-ban új kastélyt építtetett, a XVIII. századi emeletes úrilakot 20 kat. hold ingatlannal együtt pedig (1928) a Vitézi Széknek adományozta gazdaképző iskola céljára. A fejlődés további tényezője a puszta másik, vasút menti részeinek kiparcellázása volt. Részint a régi úrbéres falu és a vasútállomás között, részint a falutól távoli pusztákon (Pálóczi-Horváth és Várady-telep) hosszú lejáratú hitelre, olcsón megvásárolt homokföldeken főként kis- és középméretű parasztgazdaságok alakultak ki, melyek a szőlő- és gyümölcstelepítéssel váltak gazdaságossá. A népesség harmada tehát a XVIII. században megtelepült úrbéres családokból származó parasztgazda és gazdasági munkás volt, túlnyomó része pedig a 19. sz. végén beköltözött gazdálkodókból és iparos, kereskedő családokból (részben reformátusokból) állt. Ez a differenciált paraszti társadalom tehát viszonylag széles középosztállyal (köztük értelmiségi foglalkozásúakkal) gazdagodott, az 1940-es évekre lassacskán polgári színezetet öltött, melynek érdektagoltsága a különféle egyesületek erősödésében
és
rétegszervezetek is
kifejezésre
gyarapodásában
jutott.
A
lakosság
,
a
társadalmi
integráció
egy
részének
külterületi
koncentrálódása végül Táborfalva leválásához (1949) vezetett, mely 1970-ben viszont 12
visszakerült, mert Hernáddal és Pusztavaccsal együtt az Örkényi Nagyközségi Közös Tanács
részévé
nyilvánították.
Örkény
lett
a
székhelye
a
táborfalvai
és
tatárszentgyörgyi téeszek csatolásával kialakult hatalmas, s helyben jelentős ipari tevékenységet is folytató agrárkomplexumoknak, továbbá a járás déli községeiben kialakult takarékszövetkezeteknek is. Örkény infrastruktúrája a 60-as évektől indult fejlődésnek. Itt épült ki a régió első községi vízműve, szak-, majd (néhány éve innovatív
törekvéseivel
is
figyelmet
keltő
szakközépiskolává
szervezett)
szakmunkásképzője, itt történtek meg az első (ambivalens hatásai mellett is fontos) lépések az Ilona-major cigánytelepének felszámolására, az egyre súlyosabb helyzetbe került cigánylakosság faluba telepítésére és helyzetének javítására. Létrejött a faluban számos ipari munkahely, az utóbbi években pedig az egészségügyi-, oktatás- és művelődésügyi, kereskedelmi ellátás, az autópályához csatlakozó út kiépítésével a közlekedés terén történtek fontos változások. Örkény 1970-ben nyerte el nagyközségi címét, ami az 1990. évi önkormányzati választások után is megmaradt, erre a város lakói ma is büszkék. Örkény nagyközség az elmúlt évtizedekben elért fejlődés eredményeképpen az ország EU-s csatlakozását pontosan két hónappal követve 2004. július 1-jén vált várossá.
1.2.1. Örkény városi-térségi funkcióellátottsága, vonzáskörzete A városoknak a területi munkamegosztásban játszott szerepe, illetve az ezt kialakító funkciói alapján meg lehet különböztetni funkcionális várostípusokat. Eszerint Örkényre elsősorban az alábbi funkcionális szerepkörök vonatkoznak: • igazgatási (központi) szerepkör • kereskedelmi szerepkör • közlekedési szerepkör • lakófunkció valamint ezek kombinációi. Örkény e funkciók alapján döntően közlekedési, központi (valamint kereskedelmi) szerepkörrel bír, hiszen az M5-ös autópálya mentén fekszik, és szinte összekötő kapocs Bács-Kiskun megyével. Vonzását 13
meghatározza az autópálya közelsége mellett, hogy keresztülhalad rajta az 5. sz. főközlekedési út és az Albertirsa–Kunszentmiklós közötti négyszámjelű út. A városon áthalad a 142-es számú (Budapest–[Nyugati pályaudvar]–Lajosmizse– Kecskemét) vasútvonal. Az útvonalak találkozása miatt mindig is fontos kereskedelmi központ volt, ebből adódóan a város a térség vonzásközpontja, a dabasi kistérség második számú centruma. Örkényből alakult meg 1949-ben Táborfalva (Örkény-Telep és Örkény-Tábor összevonásával); 1984-ben pedig Örkény Várady-telep átcsatolásra került a városhoz képest északi irányban fekvő Hernád községhez. Intézményhálózata – a középfokú szakképesítést nyújtó oktatási intézményen túl – elsősorban alapfokú ellátást biztosít, vonzáskörzete azonban több környező községre kiterjed. A város nemzetközi szerepe kapcsán érdemes megemlíteni Örkény testvérvárosi kapcsolatait, mely a társadalmi-gazdasági élet különböző területein teremt lehetőséget az kooperációra. A városnak jelenleg egy német (Wörth an der Donau), két erdélyi (Nyárádszereda, Kányád), egy vajdasági (Kishegyes), valamint egy felvidéki (Udvard) testvérvárosa van.
1.2.1.1. A város regionális szerepe, funkciói Örkénynek regionális hatókörű intézményi funkciója nincs. Regionális jelentőségű szerepe közlekedési szempontból van. •
Az Örkényről 5 percen belül elérhető M5-ös autópálya regionális és országos jelentőségű útvonal, mely Budapestről délkelet felé haladva Kecskemétet, Szegedet (valamint a röszkei magyar-szerb határátkelőt) kapcsolja össze a fővárossal. Ez volt Magyarországon a harmadik autópálya, amely elérte az országhatárt. Az autópályát az 1980-as években kezdték építeni, a szerb határt 2006. márciusában érte el. Első szakaszát, amely autópályaként a Budapest-Ócsa, és ún. félautópályaként az Ócsa-Örkény szakaszt tartalmazta 1985. november 22én avatták fel. (A forgalmat egy bekötőúton, Örkény belterületén át vezették vissza a régi 5-ös főútra.). Az M5-ösön fut az M0-ás gyorsforgalmi út csomópontja és Újhartyán között az E60-as, Szerbia határáig pedig az E75-ös európai út is. Az 14
M5-ös autópályán 1997. január 1-jén vezették be a díjszedést, a díjakat az örkényi csomópontban is szedték a felépített nyílt pályai fizetőkapunál. Az autópálya napjainkban is az egységes országos díjfizetési rendszer része. •
Ugyancsak közlekedési szempontból emelhető ki Örkény, mint vasúti csomópont, amely regionális jelentőségű. Örkényen halad keresztül a Budapest–LajosmizseKecskemét vasútvonal (a MÁV Zrt. 142-es számú vonala), mely a fővárossal és a Dél-alföldi régióval közvetlen összeköttetést jelent.
1.2.1.2. A város megyei szerepe, funkciói •
Örkénynek közlekedési szempontból van megyei szerepköre, hiszen az 5-ös számú főutat keresztezi a 4607. számú Örkény–Albertirsa út, mely a 4-es számú főúttal, illetve az 5205. számú Örkény–Tass úttal, amely az 51-es számú úttal köti össze a települést. Ezen útvonalakon könnyen elérhető Albertirsa, Cegléd, stb.
•
Örkény a Pálóczi-Horváth István Szakképző Iskola révén a térség egyik középfokú oktatási intézményének tekinthető, melynek hatóköre túlterjed a kistérség határain. Az iskolát 1926-ban alapították, ahol mezőgazdasági, több mint 10 éve pedig vendéglátó-ipari képzés is folyik, csaknem félszáz tanulóval.
•
Örkényen hetente két alkalommal működik a helyi piac, amelyre Pest megye déli részéről és Bács-Kiskun megye északi részéről érkeznek az őstermelők, a kereskedők és vásárlók egyaránt. A piacnak összesen a város környezetében fekvő 14 településre van hatása.
1.2.1.3. A város mikro- és kistérségi szerepe, funkciói •
Az Örkényi Takarékszövetkezet 1958. április 13-án tartotta alakuló ülését, ahol 100
örkényi
lakos
elhatározta,
hogy
pénzügyi
szolgáltatást
nyújtó
takarékszövetkezetet hoz létre. Örkény után a többi településen is szükségét látták a szövetkezés ilyen formájának, és elkezdték szervezni a lakosságot. Elsőként Táborfalva lakossága csatlakozott az örkényi szerveződéshez, majd a dabasi kistérség többi, Örkényt környező települése: Tatárszentgyörgy, Hernád és Pusztavacs is. 1989-ben újabb egységgel bővült a szövetkezet, amikor már a gyáli kistérségben, Felsőpakonyon is működött fiók. 1997-ben nagy lépésre szánta el magát a takarékszövetkezet vezetősége. Elhatározta, hogy működési körzetét 15
megye és régióhatáron kívülre is kiterjeszti. Így került sor a Bács-Kiskun megyei felsőlajosi és lajosmizsei kirendeltség megnyitására. 1998-ban a lajosmizsei után a második városi fiókja is megkezdte működését Kecskeméten a Petőfi városrészben. A városi fiókok nyitása magával hozta a tevékenységi kör bővítésének szükségességét is. Az Örkényi Takarékszövetkezetnek tehát a stabil kistérségi szerepkörén túl, vannak megyei, valamint regionális szerepköri aspektusai is (a kirendeltségeket a 2. táblázat foglalja össze). 2. táblázat. Az Örkényi Takarékszövetkezet Kirendeltségei Örkény Központ 1. Táborfalvai Kirendeltség 2. Tatárszentgyörgyi Kirendeltség 3. Hernádi Kirendeltség 4. Inárcsi Kirendeltség 5. Ócsai Kirendeltség 6. Újhartyáni Kirendeltség 7. Újlengyeli Kirendeltség 8. Kakucsi Kirendeltség 9. Pusztavacsi Kirendeltség 10. Felsőpakonyi Kirendeltség 11. Felsőlajosi Kirendeltség 12. Lajosmizsei Kirendeltség 13. Kecskeméti Kirendeltség Forrás: Örkényi Takarékszövetkezet, 2009 •
Örkény mikrotérségi szerepe, funkciói között említhetjük 1990-ben alapított Rendelőintézetet, ahol az alapellátáson kívül a város működtet nőgyógyászati szakrendelést, laboratóriumot és fizikoterápiás rendelést is. Az orvosok részére az épületben lakások kerültek kialakításra, ezért itt mindig fellelhető elérhető orvos. Örkény–Hernád–Táborfalva–Tatárszentgyörgy
és
Pusztavacs
községek
megállapodása alapján a dabasi kistérség délkeleti mikrotérségében több mint 13 000 fő részére orvosi ügyeletet biztosítanak a hétvégeken és az éjszakai időszakban. 1997-ben szintén mikrotérségi feladatként a város felvállalta a Mentőállomás kialakítását. Az épület önkormányzati tulajdonban van, és működtetését is a város biztosítja. 2 mentőkocsi áll rendelkezésre a 10 fős személyzet részére. A Mentőállomás 5 település 13 000 lakosát látja el. A Rendőrőrsöt a város a rendszerváltozáskor alapította 4 fővel. Mára több mint 15 16
fős őrs tevékenykedik 13 000 ember biztonságát szolgálva. Az őrs épülete az önkormányzat tulajdona, az épület üzemeltetését a város gazdálkodásából fedezik. A Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat először 4 fővel 4 településen biztosított ellátást, ma már 5 településen 23 munkatárs látja el a térségi feladatot. Az alapfokú művészeti oktatási intézmény (Cziffra György Zeneiskola) vonzásába is több (6 település) környező község tartozik. Az örkényi sportegyesületeknek több száz tagja van, a város méltán büszke az Örkény SE felnőtt labdarúgócsapatára, akik jelenleg a Megyei I. osztályban szerepelnek. A labdarúgó-mérkőzéseknek nemcsak helyi, hanem több környező település sportszeretőire is van vonzó hatása. A Szabadidő Központban szervezik a térség kulturális életét, így többek között pl. a Karéj Művészeti Fesztivált, vagy pl. a Szabad Művészeti Szalon és kiállításai. A rendszerváltás óra számos egyesület és civil szerveződés alakult a városban. A PI-ZO Buszközlekedési Kft. nemcsak Örkényen működik, hanem Tatárszentgyörgyöt is bekapcsolja a közlekedés vérkeringésébe, a vasútállomás elérhetőségét biztosítja. Örkény, Albertirsa és Inárcs közös Hegyközséget működtet a szőlőtermelésben a bor előállítására és értékesítésére. A Roma Információs és Szolgáltató Központ a térségben 2200 roma származású személynek 6 településen nyújt foglalkoztatási és oktatási szolgáltatást. Az Örkény-Hernád szennyvíztisztító a két település közös tulajdona, mely biztosítja a szennyvíz elvezetését és tisztítását.
17
2. Városi szintű rövid helyzetelemzés
A város alábbiakban részletezett helyzetelemzése kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztésért és Építésügyért Felelős Szakállamtitkársága által 2009-ben kiadott „Városfejlesztési Kézikönyv” IVSre vonatkozó fejezete által előírt tartalmi elemek teljes körét a jelenlegi időszakban Örkény Önkormányzata nem volt képes teljes mélységében kidolgozni, releváns és jó minőségű adatokra épülő elemzéssel alátámasztani. Több adat az önkormányzat által nem volt hozzáférhető, azonban egy adott tématerület elemzésénél a város más releváns adatok elemzésbe illesztésével törekedett arra, hogy a helyzetelemzés teljes körű legyen.
2.1. Városszerkezet A város közigazgatási területe 3644 hektár, amelyből a belterület 426 ha, míg a külterület 3218 ha. A külterületen a terület nagyságát illetően jelentős tényező az erdő, amely 859 ha. A városon halad át a Budapestet Kecskeméttel és Szegeddel összekötő 5. sz. főút, amely két részre osztja Örkényt, ennek belterületi szakasza a Fő utca. A város északi részén halad át a Budapest–Lajosmizse–Kecskemét vasútvonal, amely az 5. sz. úttal párhuzamosan, attól kb. 1,5 km-re szeli át a települést. A főút és a vasút közötti területen helyezkedik el a település belterületének legnagyobb része, az 5. sz. főút déli oldalán lakó- és zöld-, valamint gazdasági területek, a vasút északi oldalán pedig csak kisebb lakó- és ipari hasznosítású területek helyezkednek el. Az 5. sz. főutat keresztezi a Tatárszentgyörgyöt és Örkényt összekötő 5205. sz. út, melynek belterületi szakasza a Tatárszentgyörgyi út, valamint az Örkény és Pusztavacs közötti 4607. sz. út, melynek belterületi szakasza a Hunyadi János és a Bartók Béla utak. Korábban ez az átmenő forgalom Tatárszentgyörgyről Pusztavacs irányába a Kossuth Lajos utcán haladt át, de amikor az M5 autópálya épült a település közigazgatási területének északi részén, a nagyobb szabályozási szélességű Bartók Béla utat építették ki erre a célra, mely biztosítja az autópályával való kapcsolatot is. A településszerkezeti terv ábrázolja az 5. sz. főút tervezett elkerülő nyomvonalát is, melyre 1999 decemberében a Településrendezési Terv részeként készült egy 18
tanulmányterv, „Előtanulmányterv az 5. sz. főút elkerülő nyomvonalának Örkény településrendezési tervével való összehangolására” címmel. A javasolt elkerülő szakasz a települést déli oldalról kerüli el. A tanulmánytervben több változat szerepel, ezek közül a javasolt a legrövidebb útszakasz, amely a település belterületétől délre épülne meg. Az M5-ös autópálya használata a matrica bevezetésével sokszorosára nőtt, a város főútjának a forgalma párhuzamosan csökkent, ezért az elkerülő út egyelőre csak terv szinten marad. Örkény régi településmagja nőtt település, mely az 5. sz. főút melletti területeken, a központ közelében korábban alakult ki szabálytalan tömbökkel és utcákkal. A településközponttól távolabbi területeken viszont nagyrészt szabályos, tervezett tömbök és utcák helyezkednek el, melyek arra utalnak, hogy a település nagyobb része a későbbiekben már tervezett módon alakult ki.
2.2. Gazdaság Örkény múltjában a XIX. század óta nagy jelentőséggel bír a helyi kézművesipar, művelői ipartestületet is alakítottak. Pálóczi-Horváth István a XX. század elején virágzó gazdaságot alakított ki. Volt a településnek kisvasútja, szeszfőzdéje, mészhomok téglagyára és malma. Az 1950-60-as évektől a rendszerváltásig a szomszédos lőtér és szovjet, valamint magyar katonai objektumok miatt ipartelepítésre nem került sor. A rendszerváltás után a gazdaság két irányból indult fejlődésnek. A termelőszövetkezet mezőgazdasági ágazatai magánkézben tovább működnek. A melléküzemágakban létesült ipari tevékenység tovább folyik (lakatosipari tevékenység, festő- és vegyi anyagok gyártása, élelmiszer-csomagolás). Szerves fejlődésként az 1990-es években beindult a teherfuvarozás, kertészeti árusítás, kerékpár- összeszerelő üzem, valamint szőnyegszövő üzem is létesült. Ezek egy része magyar tőkéből jött létre és jelenleg is így üzemel, másrészt német és svájci érdekeltségűek. 2.2.1. Vállalkozások helyzete A következő oldalon lévő 4. ábrán látható, hogy míg a regisztrált vállalkozások számát tekintve tekintélyes bővülésről lehet beszámolni az 1998 és 2004 között eltelt időszakban (301-ről 374 db-ra nőtt a számuk), addig a működő vállalkozások száma csak kisebb mértékben bővült 2002-ig (261-ről 290-re nőtt; 1996-2004 között 10 19
százalékponttal bővült), utána kismértékben csökkent a számuk. 2007-ben a regisztrált vállalkozások majdnem 75 százaléka volt működő (4. ábra). Míg az egyéni vállalkozások számának alakulása szinte tökéletesen azt a trendet mutatja, mint a regisztrált vállalkozásoké, addig a társas vállalkozások száma (az 1995 és 1998 közötti időszakra a KSH nem közöl adatokat) 1999-2007 között folyamatosan növekvő tendenciát mutatott (5. ábra). 4. ábra. A regisztrált és működő vállalkozások száma Örkényen (db, 1996-2004)
Forrás: KSH T-STAR adatbázis alapján 5. ábra. A regisztrált vállalkozásokon belül az egyéni és társas vállalkozások számának alakulása Örkényen (db, 1995-2007) Regisztrált vállalkozások száma (db)
Regisztrált egyéni vállalkozások száma (db)
Regisztrált társas vállalkozások száma (db)
350
300
250
200
150
100
50 1995.
1996.
1997.
1998.
1999.
2000.
2001.
2002.
2003.
2004.
2005.
2006.
2007.
Forrás: KSH T-STAR adatbázis alapján 20
A foglalkoztatottsági létszám alapján mikrovállalkozásnak minősül a 10 főnél kevesebbet
(1-9),
kisvállalkozásnak
az
50
főnél
kevesebbet
(10-49),
középvállalkozásnak a 250 főnél kevesebbet (50-249) foglalkoztató, profitorientált gazdálkodó szervezet. Örkényen a 2007. év végén a regisztrált cégek túlnyomó többsége, háromnegyede mikrovállalkozás, melyek 1-9 alkalmazottal dolgoznak. Az összes regisztrált vállalkozás ötöde olyan cég volt, amely egy alkalmazottat sem foglalkoztatott (0 és ismeretlen fős). A kisvállalkozások száma mindössze 12 db volt, jóllehet a 2007. évet megelőző évekhez képest növekvő tendenciát mutatott. A közepes vállalatok (50-249 fős) száma 2007-ben 4 db volt. Örkényen 2007-ben a regisztrált korlátolt felelősségű, és betéti társaságok száma nagyjából megegyezett (előbbi 57 [ebből 43 db működő], utóbbi 64 [ebből 46 db működő]), ezek együttesen az összes regisztrált vállalkozás 35%-át tették ki, a nonprofit szervezetek száma 15 db volt. A
legnagyobb
iparűzési
adót
befizető
cégek
közül
az
első
két
helyen
középvállalkozás szerepel, a lista többi helyén többnyire kisvállalkozások osztoznak Örkényen.
(A
cégekre
kivetett
iparűzési
adó
mértékére
vonatkozóan
az
önkormányzat nem szolgáltatott adatokat.). Örkényen a 10 legnagyobb adót befizető cég (zárójelben a foglalkoztatottak száma): 1. Richlik-Transz Kft. – (85 fő); 2. Parallel Kft. – (50 fő); 3. HUNGARPET Kft. – (35 fő); 4. AKA Zrt. – (orsz. cég, n.a.); 5. UPC Kábelszolgáltató – (orsz. cég, n.a.); 6. Jáger Bt. – (30 fő); 7. Mäder-Hungaria Kft. – (60 fő); 8. Tájfun System Kft. – (40 fő); 9. SILVER VEND Kft. – (30 fő); 10. Oljadepo Kft. – (10 fő). A
város
gazdasági
életében
meghatározó,
hogy
míg
a
mezőgazdasági
nemzetgazdasági ág 1999 és 2007 között jelentős mértékben, – több mint a felére – szorult vissza, addig az építőipar nagymértékben bővült (háromszorosára nőtt) (6. ábra). 21
6. ábra. A működő vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági áganként Örkényen (1999-2007)1 2007. év A+B
2006. év
C+D+E 2005. év
F
2004. év
G H
2003. év
I
2002. év
K
2001. év
M N
2000. év
O
1999. év 0%
20%
40%
60%
80%
100%
Forrás: KSH T-STAR adatbázis alapján A városban a legerőteljesebb nemzetgazdasági ág a kereskedelem, javítás (G kategória), mely a teljes nemzetgazdaság majdnem harmadát birtokolja (2007-ben 31,25%). A kereskedelmi nemzetgazdasági ág után jelentős a feldolgozóipar, gáz-, és vízellátás, valamint a vendéglátás dominanciája a városban. 2007-ben a vállalkozások 16%-a
különböző
ingatlanügyletekkel,
gazdasági
szolgáltatásokkal,
10%-a
szállítással, raktározással, postai szolgáltatással, távközléssel, és mindössze 2,4%-a közösségi, személyi szolgáltatási tevékenységekkel foglalkozott. Összefoglalva a vállalkozások számának 2007. évi ágazati struktúrájából az derül ki, hogy a tercier (szolgáltató) szektornak van a legdominánsabb szerepe Örkény gazdaságában (6. ábra).
2.2.2. Mezőgazdaság Örkényen a talajadottságok nagyon gyengék. Az itt élő emberek viszont mindig foglalkoztak mezőgazdasági tevékenységgel. A múlt században a gabonatermelés és a szőlő volt a meghatározó, amiből könnyű homoki borok készültek. A+B: Mezőgazdaság, vad-, hal-, erdőgazdálkodás. C+D+E: Bányászat, feldolgozóipar, villamos energia, gáz-, gőzvízellátás. F: Építőipar. G: Kereskedelem, javítás. H: Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás. I: Szállítás, raktározás, posta, távközlés. K: ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás. M: Oktatás. N: Egészségügy, szociális ellátás. O: Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás.
1
22
A termelőszövetkezetek az 1960-as évek elején alakultak, majd a koncentrációjuk az 1970-es évek végére következett be. Három falu határában az örkényi székhelyű Béke Termelőszövetkezet (tsz) működött. A rossz adottságok ellenére eredményes mezőgazdaság folyt, értékes gyümölcs- (alma), szántóföldi (rozs, lucerna) és szamócatermesztéssel. Az állattenyésztés a szarvasmarha-neveléssel emelkedett ki, de jelentős volt a háztáji termelésben a sertéstenyésztés is. Örkény területi megoszlása: Szőlő 14 ha; Gyümölcs 158 ha; Szántó 1788 ha; Rét-legelő 281 ha; Erdő 859 ha; Horgásztó 5 ha. A termelési szerkezet a tsz-éhez viszonyítva lényegesén nem változott, de ma már magántulajdonban van a mezőgazdasági termelés. A szőlőtermelés az Örkény– Albertirsa–Inárcs Hegyközség keretei között folyik, minőségi vörösbort készítenek. A gyümölcstermesztésben jellemző az alma és a csonthéjas gyümölcsök (barack, szilva), amely frissen kerül értékesítésre Budapest piacán. Szántóban továbbra is a takarmány céljára szolgáló gabona és kukorica a meghatározó. Az állattenyésztés elsősorban kisebb méretekben folyik a szarvasmarha, sertés és baromfi ágazatban. Takarmánykeverő üzem is működött a településen 2000 vagon/év kapacitással, ma az épület raktározás céljára szolgál. Örkényen az M5-ös mentén mintegy 100-150 ha földterület vár az ipari betelepítésre. A műszaki infrastruktúra elkészült, így a befektetők részére érdekessé válik a helyszín.
2.2.3. Ipar Örkény iparára elsősorban az építőanyag gyártás a jellemző, ebben is a zsákos és vödrös termékek. A közepes üzemeken kívül sok olyan vállalkozás van, amely 1-5 főt foglalkoztat. A város legnagyobb létszámot foglalkoztató üzeme a német-magyar tulajdonban lévő. A jelentősebb ipari jellegű vállalatok Örkényen: HUNGARPET Szőnyegszövő és Értékesítő Kft., Örkény, Nefelejcs u. 18. Az Írországból, Új-Zélandról és Marokkóból érkező gyapjút feldolgozzák, majd azt gyapjú szőnyeggé szövik. A cégnél 80 főt alkalmaznak. Minden héten indul az export szállítmány, amely eljut Németországba, az USA-ba és Svédországba is.
23
Parallel Lakatosipari Kft., Örkény, Fő utca 20. A volt Béke Tsz. melléküzemágaként működött, ma egy magyar tulajdonban lévő jól prosperáló lakatosipari társaság. 55 főt alkalmaznak, fő profiljuk az Elzett-zárok készítése és exportja a francia és arab piacra. Svéd mintára nyílászárókat, korlátokat és egyéb vasipari termékeket gyártanak. Az ország minden részében találkozhatunk termékükkel, a pénzintézetek és biztosító társaságok állandó üzleti partnerei. Sakret-Hungária Bt. Örkény, Majakovszkij u. 15. A cég német (bajor) tulajdonban van, 2009 óta a Hasit Hungária Kft. telephelyén kezdte
meg
működését.
Ugyanazzal
a
technológiával
szintén
száraz
vakolatgyártással foglalkozik Richlik-Trans Szállitó és Szolgáltató Kft., Örkény, Fő utca 48. Egy testvérpár vállalkozásaként indult a 90-es évek legelején szinte a semmiből. Kezdetben teherfuvarozással foglalkoztak, ezt bővítették gépjármű alkatrész importtal,
gépjárműbontással
és
alkatrész
értékesítéssel.
Ma
53
személyt
alkalmaznak. Új vállalkozási águk a kertészeti áruk értékesítése, amelyet nem csak Örkényen, de a Budapesten lévő telephelyükön is végeznek.
2.2.4. Kereskedelem, szolgáltatások Örkényen a kereskedelem fejlődését a népesség növekedésén túl nagymértékben elősegítette az 5. sz. főút átmenő forgalma. A rendszerváltás időszakában alapvetően az ÁFÉSZ üzletei biztosították az ellátást, az azt követő időszakban az egyéni vállalkozások megjelenése dinamikus fejlődést eredményezett. Örkényen a kiskereskedelmi üzletek száma az ezredfordulóig tehát dinamikusan növekvő tendenciát mutatott (1997-ben 47, 2001-ben 81 db), azután stagnált, majd kismértékben növekedett, 2004-ben érte el a csúcsot, ugyanakkor 2004 óta egyre kevesebb vállalkozás működik a kereskedelemben. Az egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma hasonló tendenciát mutatott a vizsgált 10 éves időszakban. 2007-ben a 75 db kiskereskedelmi üzletből 39 db volt egyéni vállalkozás által üzemeltetett, ami több mint 50%-os részesedést jelent (7. ábra).
24
7. ábra. A kiskereskedelmi, valamint ebből az egyéni vállalkozás által üzemeltett üzletek számának alakulása (db, 1997-2007)
Forrás: KSH T-STAR adatbázis alapján Amint fentebb már kifejtésre került, a kiskereskedelmi üzletek kategóriában egyértelműen látszik az előbb dinamikusan bővülő, majd stagnáló és csökkenő tendencia települési szinten. Ezzel szemben az élelmiszer jellegű üzletek száma alig változott, hiszen a 1998-ban 13 db, 2007-ben 15 darab volt a városban (8. ábra).
8. ábra. A kiskereskedelmi üzletek, valamint abból a ruházati és élelmiszerüzletek számának változása, (db, 1998-2007)
Forrás: KSH T-STAR adatbázis alapján 25
A településen a ruházati jellegű üzletek száma 6 darabról 11 darabra nőtt 1998 és 2007 között, ami nagymértékű bővülésnek számít, hiszen majdnem megduplázódott a számuk a vizsgált időszakban (8. ábra). A 3. táblázat mutatja, hogy Örkényen milyen típusú kiskereskedelmi üzletek üzemeltek a 2007. év végén. A táblázatból kitűnik, hogy az összes, örkényi 74 kiskereskedelmi üzletből a legtöbb, az egyéb, iparcikk-szaküzlet; az élelmiszerüzlet és áruház; valamint a ruházati szaküzlet kategóriában foglal helyet. E kategóriák az összes üzlet több mint a felét teszik ki. 3. táblázat. Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül, db, 2007) Gépjárműüzemanyag-töltő állomások száma Használtcikk-szaküzletek és zálogkereskedések száma Gépjárműalkatrész-szaküzletek száma Élelmiszerüzletek és áruházak száma Iparcikküzletek és áruházak száma Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma Hús-, húsáruszaküzletek száma Kenyér-, pékáru és édességszaküzletek száma Palackozott italok szaküzleteinek száma Dohányáru-szaküzletek száma Egyéb élelmiszer szaküzletek száma Textilszaküzletek száma Ruházati szaküzletek száma Bútor,- háztartásicikk- és világítástechnikai szaküzletek száma Villamos háztartásicikk-szaküzletek száma Festék-, vasáru-, barkács- és építési anyag szaküzletek száma Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma Egyéb, iparcikk-szaküzletek száma
Összesen
2 1 1 15 2 1 2 1 6 1 1 3 11 2 1 4 2 18
74
Forrás: KSH T-STAR adatbázis alapján Az elmúlt 10-12 évben a vendéglátóhelyek számának alakulása Örkényen egy dinamikus 90-es évek végi növekedési periódus után, 2001-től egy lassabb növekedés váltotta fel, majd 2005-től stagnálásba fordult (lásd a 9. ábrát a következő oldalon).
26
9. ábra. A vendéglátóhelyek számának változása (db, 1997-2007)
Forrás: KSH T-STAR adatbázis alapján 2.2.5. Idegenforgalom
Örkényen a látogató egyszerre érezheti magát egy dinamikusan fejődő kisvárosban és egy jókedvű alföldi faluban. A látogatók kikapcsolódását szolgálják a kisváros nagy területű parkjai, közterei. Látványosság a város művelődési házának otthont adó kúria és a városi falumúzeum, amely Örkény falusi múltjának állít emléket. Érdemes ellátogatni a Kirakodó-horgásztóhoz akkor is, ha az embernél éppen nincs horgászfelszerelés. A technikai sportok kedvelői az M5-ös autópálya melletti Euro-Ringen tehetik próbára magukat, akár egy autó volánja mögött teszik próbára vezetési tudásukat, akár csak nézelődnek. Az Euro-Ring versenypálya Budapesttől 52 kilométerre, Örkény határában található. Az M5-ös autópálya-lehajtó közvetlenül a létesítmény bejáratához
vezet.
Az
Euro-Ring
versenypálya
egyébként
2004-ben
épült,
megépítésének célja egy modern vonalvezetésű versenypálya létrehozása volt, mely mind a profi-versenyzők, mind a szélesebb felhasználói kör igényeit is kielégíti. Az eltelt öt év sikeres versenyei, rendezvényei, pályát rendszeresen használó visszatérő vendégek (autósok, motorosok, go-kartosok) bizonyították a pálya létjogosultságát a magyarországi sebességkedvelők körében. A versenypálya teljes hossza 2750 m – ebből a célegyenes 330 m. A célegyeneseben elérhető legnagyobb sebesség 27
megközelítőleg 140 km/h. A pálya szélessége a célegyenesben 12 méter, a többi szakaszon, - átlagosan – 10 méterre csökken. A 9 cm-es aszfaltvastagságú versenypálya kiváló minőségű burkolata minden igényt kielégít; mind a nagyközönség számára szervezett nyílt napokra, mind pedig a professzionális feltételeket igénylő forma-autós versenyekre is alkalmas. A pálya folyamatos továbbfejlesztése egyre újabb és újabb lehetőségeket biztosít vendégeink számára. Az áthelyezett főbejárat, az újjáépült büfé, a 310 négyzetméternyi új konferenciaterem, az új VIP-részleg mind azt a célt szolgálják, hogy jelenlegi és jövőbeni partnerek még komfortosabban érezzék magukat. A 2008-as versenyévadra már 24 db felújított box várja
a
versenyzőket
és
csapatukat.
Az
új
toronyépület
ad
helyet
a
versenybíróságnak, az újonnan épített járható teraszról pedig az egész pálya beláthatóvá válik. Összefoglalva tehát jelentős hírnevet szerzett a város az Euro-Ring versenypálya megépítésével, ami a jövőben jelentős idegenforgalmat is generálhat. A természetjárók számára is vonzó cél lehet Örkény város határa, hiszen kijelölt túraútvonalakon járhatják be a környék tölgyeseit és borókásait. Örkényen érdemes figyelni a falunapi rendezvényekre és a testvérvárosi összejövetelek napjain rendezett utcabálokra. Érdemes felkeresni Örkényt, ahol az év legutolsó (és a helyiek szerint bizonyosan a legjobb) falusai búcsúját és kirakodóvásárát élvezheti a látogató. A település falusi múltjának állít emléket Örkény helytörténeti emlékháza, falumúzeuma. A XIX. század végén Örkényen tevékenykedő Pálóczi-Horváth István tevékenysége mellett a múzeum a 1950-es évekig jellemző paraszti/tanyasi életviszonyokat és munkakultúrát is bemutatja. A ház körül a kor jellemző gazdasági épületeit, míg magában a házban az Alföldre jellemző bútorokat, használati tárgyakat tekintheti meg a látogató. Örkényi Palóczi -Horváth Kastély és kertje: A Pálóczi-Horváth család tagjai Örkény földesurai voltak a XX. század első felében. István, a vállalkozó kedvű családfő a református templom, a téglagyár, kisvasút, mintagazdaság és iskola mellett a faluhoz közel felépíttette a család otthonául szolgáló kúriát, melyet a népnyelv „kastélynak" keresztelt el. A második világháború után a kastélyba pártiroda és a Béke TSz irodái találtak otthonra, majd a művelődési ház költözött bele. Az évtizedek során elhasználódott épületet 2006-ban az önkormányzat felújíttatta, környékét parkosították. Az épület mögötti érdemes 28
körbesétálni a hatalmas tölgyekből és tiszafákból álló erdőt, mely egykor a kastélypark volt. A parkban van világítás, esti sétáláshoz ideális.
A KSH adatok vizsgálata során kiderült, hogy Örkényen nincs kereskedelmi szállásférőhely,
ebből
adódóan
nem
vizsgálhatók
az
összes
szálláshely
szállásférőhelyeinek száma, a vendégek száma összesen a szálláshelyeken, valamint a vendégéjszaka száma összesen mutatók. A szálláshelyekkel kapcsolatos fejlesztés a jövőben mindenképpen indokolt, a városban. Ugyanakkor önkormányzati adatok szerint Örkény külterületi városrészén, az Ilonamajorban található magánszálláshely 2009-ben. Ez gyakorlatilag falusi szállásadást jelent: egy vendéglátó részéről 3 szoba, 15 férőhellyel áll a vendégek rendelkezésére. A vendégek száma évente átlagosan 130 fő (530 vendégéjszaka), akik mind belföldi turisták.
29
2.3. Társadalom
A társadalmi helyzetelemzés több adatforrásra támaszkodott. A demográfiai helyzet statisztikai adatait városi szinten a KSH éves települési statisztikái (T-STAR) tartalmazzák, ez alapján végeztük a trendelemzést. A városrészek demográfiai helyzetének elemzése népességnagyság szempontjából kétféle adatbázisból történt: kiinduló adatot a KSH 2001-es adatai szolgáltattak, míg az újabb időpontokra az önkormányzati
népesség-nyilvántartóból
történő
adatleválogatás
nyújtott
információt. A munkanélküliség alakulásának városi szinten történő elemzéséhez az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) biztosított éves adatokat. A
városrészek
helyzetelemzéséhez
és
összehasonlításához
a
KSH
2001-es
népszámlálási adatok, valamint a városi szegregációs index meghatározásakor az önkormányzati adatszolgáltatás nyújtottak segítséget, melyek alapján pontosan meghatározhatók voltak az egyes városrészek társadalmi státusza és egymáshoz viszonyított helyzete. A népszámlálási adatok segítséget nyújtottak a szegregátumok meghatározásához is, különösen az alacsony iskolai végzettséget megjelenítő, legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya mutatók tekintetében. A két mutató együttes teljesülését jeleníti meg az ún. szegregációs mutató, minél magasabb ezen mutató értéke, annál magasabb fokú a szegregáltsága az adott területnek. A 2009-es kézikönyvben leírt tematika alapján elvégzett szegregációs index számítását a 4.4. fejezet Fenntarthatósági szempontok, 4.4.2. Az anti-szegregációs program alfejezete részletezi. 2.3.1. Demográfia, társadalmi összetétel, közbiztonság Örkény lakónépessége a II. világháború előtt dinamikusan emelkedett. 1960-ra a századfordulóhoz képest majdnem duplájára emelkedett (4. táblázat). 1984-ben Örkény Várady-telepet Hernádhoz csatolták, így lakosságszáma hirtelen lecsökkent, nagyrész ennek tulajdonítható a rendszerváltáskor mért adat. Országos trend volt 1980-tól a népesség csökkenése, ugyanakkor Örkény lakosságszáma ezzel szemben (összhangban
Pest
megye
növekvő
lakosságszámával)
folyamatosan
nőtt.
Valamelyest a természetes szaporodás is növelte a létszámot, de a vándorlási 30
különbözet volt igazán a meghatározó, mert pl. 2006-ban 289 fő bevándorlóra 337 elvándorló esett, 2007-ben ugyanez az adat 260, valamint 294 fő. A bevándorlás növekedő trendje egészen 2003-ig tartott, azóta (2005 kivételével) több az elvándorló. 4. táblázat. A lakónépesség számának alakulása Örkényen a századfordulótól a rendszerváltásig (fő) 1900 1920 1949 1960 1970 1980 1989 Örkény 2685 3590 4228 4960 4790 4850 4593 Forrás: KSH Örkény lakónépessége 1990 és 2007 között 7,5 százalékponttal (Pest megyéé, köszönhetően az agglomerációs folyamatoknak 25%-kal) nőtt, ez azt jelenti, hogy a rendszerváltás óta kb. 350 fővel nőtt, 2005. év végén a lakónépesség meghaladta az 5000 főt, azóta – tekintettel a vándorlási különbözetre – némileg csökkent (11. ábra). A születések és a halálozások aránya nagyjából megegyező, évente átlagosan 50–70 fő között születnek, illetve halnak meg (12. ábra).
11. ábra. A lakónépesség számának alakulása Örkényen 1990-2007 között (fő)
Forrás: KSH T-STAR adatbázis alapján
31
12. ábra. Az élveszületések és halálozások számának alakulása 1990-2007 között (fő)
Forrás: KSH T-STAR adatbázis alapján A középkorúak rétege az átlagosnál szélesebb (1990: 59,9%; 2007: 63,1%), amely a munkavállalás szempontjából kedvező, míg az időskorúak aránya (1990: 17,4%; 2007: 18,9) 1990-hez képest csak igen kismértékben nőtt (13. ábra).
13. ábra. A lakónépesség megoszlása korcsoportonként (1990, 2007)
Forrás: KSH T-STAR adatbázis alapján
Örkény lakónépessége társadalmi szempontból sokszínű, a város népességének 20%a roma származású, a romák többsége munkanélküli, csak a szezonális és alkalmi munkák maradnak számukra. A helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat (CKÖ) a 32
legkülönbözőbb programokat dolgozott ki a romák és a hátrányos helyzetűek felzárkóztatására. A város sokrétű etnikai és vallási összetétellel rendelkezik, tehát társadalmi sokszínűség jellemző Örkényre, erre kiváló példa, ha a felekezeti megoszlást vizsgáljuk, a 13/a ábrán látható, hogy a dabasi kistérségben Örkényen él a legtöbb különböző felekezethez tartozó. A római katolikusok aránya eléri majdnem a 60%-ot, míg az evangélikusok aránya elenyésző, addig a reformátusok aránya majdnem eléri a 10%-ot. Örkényen lakosságának kb. ötöde nem tartozik egyházhoz. Örkény rövid közbiztonsági helyzete 2003 és 2007 között Örkény területén az ismertté vált bűncselekmények száma 192214 között mozgott. A városban 2003-ban 214, 2004-ben 192, 2005-ben 200, 2006-ban 192, majd 2007-ben 213 bűncselekmény történt. A fentiekből megállapítható, hogy az ismertté vált bűncselekmények száma 2003-2006 között csökkent, míg a 2007. évi növekedéssel a 2003. évi állapotra állt vissza. Egy adott terület bűnügyi fertőzöttségét a 5000 főre jutó bűncselekmények száma fejezi ki legjobban. Ez az érték Örkényen 213, mely kedvezőbb, mint az országos (300) és a megyei (250) átlag. Azonban szükséges, hogy a város javítsa a közbiztonságát, ezért készítette el az önkormányzat a Közbiztonsági és bűnmegelőzési koncepcióját (2008-2013), valamint a Középtávú ifjúsági bűnmegelőzési koncepcióját (2009-2014). 13/a. ábra.
Forrás: Ország Közepe Többcélú Kistérségi Társulás
33
2.3.2. Foglalkoztatottság, munkanélküliség, iskolázottság A nyilvántartott álláskeresők száma Örkényen a rendszerváltozás után, a magyar gazdaság mélypontján, 1993-ban volt a legtöbb: 284 fő. Azóta a piacgazdasági átmenet időszakában jelentősen csökkent, és 1997-ben volt a legkevesebb (79 fő) az elmúlt szűk 2 évtizedben. 2007. év végén ez az érték 142 fő, ami az előző évekhez képest növekedést mutat (14. ábra). Ha a nyilvántartott álláskeresők között a nemek arányát vizsgáljuk, akkor arra a következtetésre jutunk, hogy 1996. év kivételével minden évben a férfiak voltak többen a nőkkel szemben. A nyilvántartott álláskeresők aránya 1993 és 2007 között felére csökkent, a 2007. év végi érték (4,93%) átlagosnak mondható, megfelel a Pest megyei (4,8%) aránynak, azonban jóval alatta van a kistérségi (6,3%) munkanélküliségi aránynak (15. ábra). Ez az adat Örkény egyrészt viszonylagos gazdasági stabilitásának, másrészt a szolgáltatások
színvonalának
emelkedésének,
valamint
az
általános
iskolai
végzettségnél magasabban képzett (főleg szakmunkásképző, érettségi) munkaerő megjelenésének köszönhető. A fentiek ellenére viszonylag magas munkanélküliség sújtja a várost, a Népszámláláskor mért városi szintű arány meghaladja a 10%-ot, ami a mai napig sem csökkent. Ez az érték az országos átlag kétszerese; a városrészek elemzésénél még inkább szembetűnő a munkanélküliségi ráta szórása, a városon belül az egyes városrészek között igen nagy a területi egyenlőtlenség e tekintetben. A romák által sűrűbben lakott városrészekben a munkanélküliség meghaladhatja a 20%-ot is. (Forrás: NFÜ, Fedezzük fel a Közép-magyarországi Régiót, Szarvas György Örkényi Huszka Hermina Általános Iskola – ROP, HEFOP pályázatok nyertese 11.oldal) Azonban ezt az adatot módosíthatja a romák közcélú foglalkoztatása, hisz jelentős részüket az Önkormányzat közcélok érdekében foglalkoztatja.
34
14. ábra. A nyilvántartott álláskeresők száma (fő, 1993-2007)
Forrás: KSH T-STAR adatbázis alapján 15. ábra. A nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú lakosság %-ban (19932007)
Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatbázisa alapján A Közép-magyarországi régióval, valamint Magyarországgal összehasonlítva Örkény lakónépességének iskolai végzettsége területi alapon összehasonlítva nagyon kedvezőtlenek. A felsőfokú oklevéllel rendelkezők 25 évnél idősebb népességen belüli aránya 5,6%, amely városi szinten jóval átlag alattinak tekinthető, ugyanakkor Magyarország értékének is kevesebb, mint a fele, a Közép-magyarországi régió 35
értékének pedig majdnem negyede. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya (47%) több mint másfélszer nagyobb, mint az országban és a Közép-magyarországi régióban (16. ábra). Örkény jelenlegi legnagyobb problémája az alacsony iskolai végzettség, az általános iskolában – több pályázati forrás segítségével – a legkülönbözőbb oktatási programokat dolgozták ki az alacsony státuszú lakosság iskolázottsági szintjének emelése érdekében (pl. 30 és 55 év közötti roma felnőttek elvégzik a „Lépj egyet előre” felzárkóztató program keretében az általános iskolát). Ez az alacsony képzettségi szint, azonban még ma is az egyik legégetőbb probléma Örkényen. A romák körében még ennél is alacsonyabb az iskolázottsági szint. (Forrás: önkormányzati kijelentés alapján) A romáknak az egyetlen kiút, hogy az alapfokú végzettséget megszerzik, és e birtokában szakmát tanulhatnak és munkához juthatnak. Az aktív korú foglalkoztatottak aránya Örkényen (48,3%) csaknem 5 százalékponttal elmarad az országos (53%), valamint 10 százalékponttal a regionális átlagtól (17. ábra). Ez a budapesti agglomeráción kívül eső térség (Dél-Pest megye: dabasi, nagykátai,
ceglédi
kistérség)
kedvezőtlen
foglalkoztatási
és
munkaerőpiaci
helyzetére hívja fel a figyelmet Budapest, és annak agglomerációjával szemben. 16. ábra. A legfeljebb általános iskolai, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a megfelelő korú népességen belül, 2001 (%)
Forrás: KSH, 2001. évi Népszámlálás alapján
36
17. ábra. Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül, 2001 (%)
Forrás: KSH, 2001. évi Népszámlálás alapján Örkény lakosságának szociális helyzetét – többek között – a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (40,9%), valamint a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (39,5%). Ezek az érték a Közép-magyarországi
régióhoz
képest
magas,
meghaladja
annak
átlagát,
ugyanakkor az országos átlaggal megegyező. Ez a mutató jelzi a foglalkoztatás, illetve a rendszeres munkajövedelem hiányához (inaktivitás, eltartottság) kapcsolódó családok megélhetési nehézségeit (18. ábra). Örkény esetében a szegregációs mutató (legfeljebb
általános
iskolai
végzettséggel
rendelkezők
és
rendszeres
munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül) aránya 28,4%, amely bizonyos fokú szegregációra utal a városban (erről lesz szó bővebben a városrészi szintű fejezetben). 18. ábra. Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, 2001 (%)
Forrás: KSH, 2001. évi Népszámlálás alapján 37
A
társadalmi
részt
elemző
fejezetben
érdemes
kitérni
a
társadalmi
önszerveződésekre is. Az alábbi táblázat összefoglalja Örkény civil szervezeteit. 5. táblázat. Civil szerveződések Örkényen Csak Tiszta Forrásból Alapítvány Kőrösi u. 1. Vezető: Török György Tel. 311-109 Iskolánkért Alapítvány Bartók B. u. 53. Vezető: Murányi Hajnalka Tel. 310-043 Nagycsaládosok Örkényi Egyesülete Vágóhíd u. 16. Vezető: Eszik Lajosné Oktatási Dolgozók Független Érdekvédelmi Szervezete Fő u. 5-7. Vezető: Vida Péter Tel. 310-015 Örkény Szépítő Egyesület Fő u. 20. Vezető: Kulcsár István Tel. 310-021 Örkény Sportegyesület Mező I. u. 3. Vezető: Dubán László Tel. 310-873 Horgász Egyesület Árpád u. 67. Vezető: Horváth István Tel. 310-046 Lövész Klub Dabas Vörösmarty u. 83. Vezető: Pajor János Tel. 360-176 Polgárőr Egyesület Árpád u. 67. 38
Vezető: Horváth István Tel. 310-046 Örkényi Szent István Alapítvány Szentgyörgyi u. 1. Vezető: Sponga János Nagycsaládosok Egyesülete Bartók B. u. 42. Vezető: Hornyák Sándorné Tel.310-366 Napsugár Nyugdíjas Klub Petőfi S. u. 34. Vezető: Stateller Ferencné Tel. 310-744 HM Nyugdíjas Klub Münnich F. u. 2. Vezető: Gungli Emil Tel. 311-562 Tűzoltó Egyesület Kossuth L. u. 2. Vezető: Omelka István Örkényi Polgári Kör és Választópolgári Érdekvédelmi Egyesület Piac tér 15. Vezető: Hriazik János Örkényiek Együtt – egymásért Alapítvány Kossuth L. u. 2. Vezető: Horváth István Pálóczi-Horváth István Alapítvány Fő u. 5-7. Vezető: Nyíri Lajos Tel. 310-015 Forrás: Örkény Önkormányzata, 2009
39
2.4. Települési környezet
A lakókörnyezet helyzetelemzése során a lakásállomány nagyságára, minőségére, illetve a környezet minőségére vonatkozó adatokat vizsgáltuk. A lakásállomány bemutatására
és
a
lakásépítés/lakásmegszűnés
volumenére
vonatkozóan
a
rendelkezésre álló éves városi szintű adatok lehetővé tették a tendenciák bemutatását. A lakásállomány minőségére vonatkozóan egyrészt az éves KSH statisztikákból a közüzemi víz- és csatornaszolgáltatásba bekapcsolt lakások száma (amely lehetővé tette a trend bemutatását a jelzett időszakra), másrészt a KSH 2001es adata szolgáltatott pontos információt az alacsony komfortfokozatú lakások arányára vonatkozóan.
2.4.1. Természeti környezet
A város és környéke természeti adottságai kedvezőek (a város és környezetének természeti potenciálja kedvező adottságokat teremt a szelíd ökoturizmus számára, s egyben kedvező életkörülményeket jelent az itt élőknek), de a szántóföldi növénytermesztésre kevésbé alkalmas, karaktere erősen rurális. A mezőgazdasági területek nagy részének termőképessége gyenge. Örkény határában az ősborókás és árvalányhajas homokdombok védett területek, itt található ritka állatfaj a homoki vipera, e területek azonban a lőtérhez tartoznak, így nem látogathatók. A településnek két központja van: a Kossuth Lajos utca a Református templomtól a Szakorvosi Rendelőintézetig. Itt található a Városháza, a Rendőrőrs, a piac, a posta, a Roma Közösségi Ház, a gyógyszertár, a Kossuth Lajos emlékpark és bevásárlóhelyek (pl. az ABC Áruház). A másik az 5-ös út átvezető szakasza a temetőtől a PálócziHorváth kastélyig, amely ma a Szabadidő Központ épülete. Több park alakult itt ki, emlékművekkel, a Pálóczi-Horváth István Szakképző Iskola, a katolikus templom, játszótér, sportpályák, valamint kereskedelmi és vendéglátóhelyek. Az Örkénybe beérkező vendég városias településre érkezik. Városias a megjelenése, rendezettek a közterületei, közparkjai. Az elhelyezett emlékművek megvilágítottak. Ugyancsak a
40
szép épületeink – így a Pálóczi-Horváth kastély, a katolikus templom, a református templom – díszvilágítással rendelkeznek. A jelentős zöldterületek Örkényen (a 6. táblázatban lásd a főbb adatokat): • Piactéri park, • I. világháborús emlékhely parkja, • Sportpálya melletti játszótér, • „Kirakodói” park és játszótér, • Kossuth Lajos emlékpark, • Szakorvosi Rendelő előtti park, • Pálóczi-Horváth kastélypark, • Városi Könyvtár és Cziffra György Művészeti Iskola parkja, • Református templom kertje, • Városháza előtti park.
6. táblázat. Örkény zöldterületeinek összefoglalása, 2009 Parkok, erdő megnevezése
Helyrajzi szám
Terület (m2)
890/1
33 931
Pálóczi Szakképző Iskola előtti park
610
5 255
Ady E. u. park - játszótér
608
3 222
Könyvtár előtti park
558
1 622
638/1
31 846
683
4 676
755/11
49 018
Piactéri park
Szabadidő Központ park - parkerdő Tatárszentgyörgyi úti park - játszótér Horgásztó melletti parkerdő Zöldterület kategória
db
Terület (m2)
Közpark
6
80 552
Erdő
1
49 018
Összesen:
7
129 570
Forrás: Örkény Önkormányzata, 2009 41
2.4.2. Épített környezet A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal műemléki nyilvántartása szerint a város területén jelenleg kettő épület áll országos műemléki védettség alatt. Mindegyik a Fő utcán található. Örkény országosan védett műemlékei: • Római katolikus templom (1. fénykép), 1844-47. között épült klasszicista stílusban, Zborovszky Antal tervei alapján, Zborovszky Antal tervei alapján, aki a Grassalkovich-uradalom építésze volt. Az épület a Fő utca 52. sz. alatt található. A három részre tagolt főhomlokzat középső mezője az enyhén homlokzat elé lépő, kétemeletes toronyban folytatódik. A hajó belül lizénákkal keretezett oltárépítmény háromrészes főpárkányát korinthoszi oszlopok tartják. A párkányra ülő tört ívű mezőben sugaras istenszem látható, amelyet vázák fognak közre.
1. fénykép. Szent Lipót római katolikus templom, Forrás: www.orkeny.hu
• Pálóczi-Horváth-kastély. 1893-ban épült, barokk eredetű eklektikus kastély. A földszintes,
L
alakú
épület
manzárdtetős,
közép-
és
pilaszterek
hangsúlyozzák. Az épület a Fő utca 20. sz. alatt található (2. fénykép).
42
2. fénykép. Pálóczi-Horváth kastély, Forrás: www.orkeny.hu Az épület eklektikus stílusban épült több mint száz esztendeje. PálócziHorváth István és neje Katona Ilona építtette, melyben a II. világháború kitöréséig élte mindennapjait a Pálóczi család. Ezt követően a történelmi változások következtében volt katonai kórház, gépállomás, iskola, szolgálati lakás és rendőrség is. 1963-tól működött - akkor még - községi Művelődési Házként. A Későbbi képviselő testület 1992-ben - összevonva Örkény nagyközség sport, művelődési és kulturális intézményeit,- megalapította a Szabadidő Központot. Tehát a mai intézmény a Sporttelep, a Falumúzeum, a Könyvtár és a Művelődési ház tevékenységét hangolja össze, irányítja. Városi Szabadidő Központként Örkény várossá nyilvánítása óta, 2004 évtől a város szabadidős-kulturális és sportéletének szervezését. A kastély teljes felújítására 2006 évben került sor. Így vált itt az 50-es út mentén egy szép környezetben lévő impozáns épületté. A Szabadidő Központban található egy 300 fős Színházterem, több kisebb szakköri helyiség, irodák és vendégszoba is. Szabadtéri színpadunk ideális fás ligetes környezetben kiváló helyszíne a szabadtéri programok sokaságának. Díszudvarunk padjai kellemes hely a pihenésre. Egyre többen állnak meg gyönyörködni a kastélyban és kedvelt helyszínévé vált az esküvői fotózásoknak is. Intézményünk évente 500-600 rendezvénynek ad otthont, a 23 fős megbeszélésektől 3000-4000 fős városnapig egyaránt. A programok sorában megtalálhatók a kiemelt városi szintű nagy rendezvények, állandó foglalkozások, képzések, rekreációs tevékenységek, sportrendezvények. A Szabadidő Központ a székhelye az Alföldi Képzőművészeti Szabad Szalonnak, a Mi Újság Örkényen? c. városi újság szerkesztőségének, a Karéj Kistérségi Kulturális közösségnek.
43
7. táblázat. Örkény helyi védett műemlékei Helyi védelem alatt álló építmények
• kőkereszt az 5. sz. főút 51+850 szelvényében; • „Kálvária”: három fakereszt a Piac tér u. 890/1. hrsz.-ú közpark területén; • kőkereszt a Fő u. 16. sz. házzal szemben a Sport utca mellett • kőkereszt 2*2 m-es léckerítéssel körbevéve a Tatárszentgyörgyi út jobb oldalán • „Orbánka”: Árpád u. 020/59. hrsz.-ú telek sarkán falazott fülke, benne lemezre • festett Szent Orbán-kép; • I. világháborús emlékmű a 610. hrsz. közpark területén, a mg.-i szakiskola előtt • II. világháborús emlékmű a Piac tér 890/1. hrsz.-ú területén • kopjafa az Ady Endre u. 558. hrsz.-ú közparkban • kopjafa az Ady E. u. 558. hrsz.-ú közparkban • Aradi Vértanúk emlékmű, Piactér • 1956-os emlékmű, Piactér u. Forrás: Örkény Önkormányzata, 2009
Helyi védelemre kijelölt épületek:
• Református templom, Ady E. utca • Polgármesteri Hivatal épülete (Városháza), Kossuth L. utca • Pálóczi-Horváth István Szakképző Iskola oktatási Grassalkovich-kastély, Ady E. utca, Hunyadi út • Fischer-kúria épülete, Majakovszkij u. 15. Forrás: Örkény Önkormányzata, 2009
épülete:
Műemléki környezet: 1. A műemlékek (Római katolikus templom és a Szabadidő Központ) ingatlanát közvetlenül határoló, műemléki környezet határán belül lévő ingatlanok; 2. Természetvédelmi hatóság által védetté nyilvánított terület: Szabadidő Központ melletti parkerdő – Fő u.; 3. Örkényi Képviselő-testület által védetté nyilvánított területek: •
Fő u. temető melletti parkerdő, 0302/7 hrsz.;
•
Horgásztó és környezete, Táncsics M. u. 755/7, 755/8 hrsz.; 44
•
Piactéri park, 890/1 hrsz.;
•
Szakképző Iskola parkjában, a Hunyadi u. felőli kerítés mentén lévő öt db szilfa, ún. Erzsébet királyné emlékfái, 612 hrsz.;
•
Hunyadi u. – Arany J. u. sarkán álló tölgyfa, 1093/1 hrsz.
4. NATURA 2000 hálózatba tartozó területek: •
0356, 0357/3, 0358, 0359/2, 0359/3, 0359/4a, 0359/4b, 0360/a, 0360/b, 0360/c, 0360/d, 0361, 0362, 0363/105, 0363/106, 0363/107, 0363/108, 0363/109, 0363/110, 0363,/111, 0363/112, 0363/113a, 0363/113b, 0363/114, 0363/115, 0373/6, 0373/35, 0373/61, 0373/71, 0373/72, 0373/83, 0373/84, 0376/2a, 0376/2b, 0376/2c, 0376/3a, 0376/3b, 0376/3c, 0376/3d, 0376/3f, 0376/4a, 0376/4b, 0376/4c, 0376/5a, 0376/5b, 0376/5c, 0376/5d, 0377, 0378, 0379, 0381, 0381, 0382, 0383, 0384, 0385, 0386, 0387, 0388, 0389, 0390/1, 0390/2a, 0390/2b, 0390/3, 0391, 0392, 0393, 0394/3, 0394/4, 0395, 0396, 0397/1, 0397/2, 0397/3, 0397/5, 0397/6, 0397/7, 0397/8a, 0397/8b, 0398, 0399, 0400, 0401, 0402, 0403/2, 0407, 0408 hrsz.
2.4.3. Lakásállomány Örkényen a 2007. év végén mért adatok alapján 1728 lakás található, amelyből 1990től összesen 136 lakás épült. 1990-hez képest 8%-kal bővült a lakásállomány (19. ábra.). A lakások zöme magántulajdonban van, a város arculata családi házas jellegű, rendezett utcák, kertvárosi jellegű telkek találhatóak a városban. Az önkormányzat a 2003-ban 8 lakást épített önkormányzati bérlakásként, melyek 2004-ben kerültek átadásra. 1998 és 2007 között mindössze 2 db lakás szűnt meg Örkényen. A népszámlálás adataira támaszkodva elmondható, hogy az örkényi lakások 71,4%-ának megfelelő a komfortfokozata, azonban a maradék 28,6% alacsony komfortfokozatú lakás, ami az átlagosnál nagyobb arányú. Az épített lakások esetében kritikusnak ítélhető a 2001. és a 2007. év, mert ezekben az években 1, illetve egy lakás sem épült. A lakásépítés az ezredfordulón idején érte el a csúcsát, hiszen 2000-ben 13 lakás épült Örkényen. Ezt követően változó mértékben ugyan, de csökkenés figyelhető meg (20. ábra).
45
19. ábra. Örkény lakásállománya (db, 1990-2007)
Forrás: KSH T-STAR adatbázis alapján 20. ábra. Épített lakások száma (üdülők nélkül) (db, 1990-2007)
Forrás: KSH T-STAR adatbázis alapján
Az örkényi önkormányzati bérlakások főbb jellemzőit a 8. táblázat foglalja össze.
46
8. táblázat. Önkormányzati bérlakások Örkényen a 2008. év végén Hasznos alapterület Komfort (m2) Összkomfortos nélküli
Lakások száma (db) 1 szobás
4
219,84
4
0
23
1178,4
5
18
2 szobás
1
53
1
0
2+1/2 szobás
4
358,9
4
0
32
1810,14
14
18
1+1/2 szobás
Összesen
Forrás: Örkény Önkormányzata, 2009 Bérlakások elhelyezkedése:
Május 1. u. Béke u. Fő u. Arany J. u. Jókai u. Sallai u. Gagarin u. Lenin u. Kossuth L. u. Viola u. Bartók B. u. Forrás: Örkény Önkormányzata, 2009 Komfort nélküli bérlakások elhelyezkedése: 1. Lenin u. 13. 2. Gagarin u,. 6. 3. Gagarin u. 10. 4. Gagarin u. 12. 5. Gagarin u. 14. 6. Sallai u. 53. 7. Jókai u. 10/c 8. Bocskai u. 2/a 9. Arany J.u. 96/c 10. Fő u. 67/c. 11. Fő u. 67/d 12. Béke u. 4. 13. Béke u. 7. Forrás: Örkény Önkormányzata, 2009
4 db 2 db 1 db 2 db 1 db 1 db 5 db 2 db 5 db 8 db 1 db
14. Május 1. u. 10. 15. Május 1. u. 7. 16. Május 1.u. 8. 17. Gagarin u. 7. 18. Lenin u. 17. 19. Lenin u. 15. 20. Jókai u. 16/d. 21. Arany J.u.96/b 22. Fő u. 67/b. 23. Béke u. 8. 24. Május 1. u.4. 25. Május 1. u. 6.
A komfort nélküli 25 lakásból 14 a szegregátumok területén, 6 lakás pedig veszélyeztetett területen fekszik. 47
A KSH 2001. évi Népszámlálás adatai szerint Örkényen az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 7,8%; a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 26,6 %; az alacsony komfort fokozatú lakások aránya 28,6%. Mint az a fenti táblázatból kiderül, a 32 önkormányzati bérlakás közül több mint a fele (18 db) másfél szobás és komfort nélküli. Az önkormányzati másfél szobás bérlakások majdnem 80%-a komfort nélküli. Ezen lakások felújítása, komfortosítása és fejlesztése időszerű lenne.
48
2.4.4. Települési környezeti infrastruktúra A város közműellátottsága folyamatosan javul. 1990-ben a közüzemi ivóvízhálózat hossza 26,3 km hosszú volt, a 2007. év végén 27 km. A közüzemi ivóvízvezeték hálózatba bekapcsolt lakások száma is folyamatosan emelkedett az évek során. Ennek a növekedésnek az üteme a lakásszám gyarapodásánál is nagyobb mértékű volt, így ezen lakások aránya mára elérte a 95,14 %-ot (az 1990. évi 82,2 %-hoz képest) (21. ábra). A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat 2000-ben épült ki a városban, azóta nem növekedett, a hossza 38 km. Míg a csatornahálózatba bekapcsolt lakások száma 2000ben 1613 db volt, addig 2007-re ez az érték 1644 db-ra növekedett. A csatornázottsági arány megegyezik a közüzemi ivóvízvezetékkel ellátott lakások arányával, ami 95,14 %. 2007. év folyamán a közcsatornahálózatba újonnan bekapcsolt lakások száma elérte a 254 db-ot (22. ábra), azonban ezen a téren szükséges további fejlesztés, hogy az arány elérje a 100%-ot. 21. ábra. Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db, 19962007)
Forrás: KSH T-STAR adatbázis alapján
49
22. ábra. Közüzemi ívóvízvezeték-, valamint közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma (db, 2000-2007)
Forrás: KSH T-STAR adatbázis alapján
2.4.5. Közlekedési infrastruktúra
A nagykapacitású tranzitútvonalak mellett a kistérség belső közúti kapcsolatai fejletlenek. A településeket összekötő utak minősége rossz és a szomszédos kistérségekkel való tranzverzális kapcsolatok a legutóbbi időkig rendkívül hiányosak voltak.
A
Tatárszentgyörgy-Örkény
és
az
Örkény-Hernád
összekötő
utak
felújításával az örkényi mikrorégióban sokat javult a helyzet. Egyre sürgetőbbé válik viszont a jelenleg „zsákfalu" helyzetben lévő Pusztavacs környéki utak megépítése.
Örkény az elmúlt 15 évben nagy lépést tett a belső úthálózat kiépítése tekintetében. 1989–90–91-ben az utcák jelentős része burkolattal lett ellátva, amely jó útalapot és közlekedési lehetőséget biztosított. Az infrastruktúra kiépítettsége 1999-re valósult meg, ezután került sor az útjavításokra, aszfaltozásra Az úthálózat kiépítettsége 2002-2003--ban 96%-os volt. A csapadékvíz a Kossuth L. u. egy részéről burkolt árkon és zárt csatornán keresztül a XX. sz. belvízelvezető csatornába kerül elvezetésre, más részeken nyílt árokrendszerrel van megoldva. Az árokrendszer legnagyobb része felújításra szorult, melyre pályázatot nyert város. 50
Örkényen az 5-ös számú Budapest–Kecskemét–Szeged elsőrendű főút halad keresztül. Ezen az útvonalon lehet eljutni a fenti nagyvárosokba és a déli szerbromán országhatárhoz. Az 5-ös számú főutat keresztezi a 4607. sz. Örkény–Albertirsa út, mely a 4-es számú főúttal, illetve az 5205. sz. Örkény–Tass út, amely az 51-es számú úttal köti össze a települést. Az önkormányzati utakat a 9. táblázat foglalja össze. 9. táblázat. Önkormányzati közutak Örkényen a 2008. év végén Kiépített út hossz db (km)
Kiépítetlen út
terület (1000 m2) db
hossz (km)
terület (1000 m2)
6
1,961
10,976
1
1,782
21,254
52
17,186
75,738
43
28,059
240045
6
4,575
25,98
112
93,579
566,307
Bel- és külterület összesen
64
23,722
112,694
156
123,42
827,606
Burkolat anyaga: aszfaltbeton és öntött aszfalt
-
19,577
94,743 -
-
-
Burkolat anyaga: utótömörödő
-
4,145
17,951 -
-
-
Burkolat anyaga: földút
-
Belterületi gyűjtőút Belterületi kiszolgáló- és lakóút Külterületi út
-
-
156
123,42
827,606
Forrás: Örkény Önkormányzata, 2009
51
2.5. Közszolgáltatások
A
közszolgáltatás
ellátottságnak
és
helyzetére a
vonatkozóan
szolgáltatásban
városi
részesültek
szinten
számának
az
intézményi
alakulását
kell
meghatározni az elmúlt évekre vonatkozóan. E fejezet az oktatás-nevelést, az egészségügyet, a szociális ellátást, a közművek, a közösségi közlekedést, a környezetvédelmet, a közigazgatás, a sport és szabadidőt, a közművelődést és kultúrát emeli ki a közszolgáltatások közül.
2.5.1. Oktatás-nevelés A városban jelenleg egy Napköziotthonos Óvoda (Manócska Óvoda) működik. Az óvoda legrégibb épületrészében már 1898-ban ún. nyári óvoda működött. 1979-ben 5 csoportosra, majd a felvételi igények növekedésével 1981-ben 7 csoportosra bővült. 1999-ben került a 7 gyermekcsoport egy területre, a régi épület felújítása és egy 4 csoportos új szárny építésével. Jelenleg 175 gyermek befogadására alkalmas. Az óvoda rendelkezik egy tornateremmel, felszereltsége átlagos, az óvoda fejlesztése, felújítása folyamatos. A 2007. évben a 164 fős gyermektömeget 14 óvosapedagógus nevelte, ebből adódóan az egy pedagógusra jutó gyermekszám 12,5 fő (lásd 10. táblázat). 10. táblázat. Óvodai ellátás Örkényen 2001-2007 Óvodai feladatellátási helyek száma (db) Óvodai férőhelyek száma (fő) Óvodába beírt gyermekek száma (fő) Óvodapedagógusok száma (fő) Óvodai gyermekcsoportok száma (db)
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 1 1 1 1 1 1 1 175 175 175 175 175 175 175 180 166 166 163 168 162 164 16 15 14 14 14 14 14 7 7 7 7 7 7 7
Forrás: KSH T-STAR adatbázis alapján 2009 őszén az óvoda statisztikai létszáma hét csoportban összesen 156 gyermek. A 2009/10-es tanévben összesen 21 fő dolgozót alkalmazott az óvoda, ebből 14 fő óvodapedagógus, 7 fő dajka. A városban jelenleg egy általános iskola működik. A Huszka Hermina Általános Iskola csaknem 500 (2007-ben 455 fő) gyermek oktatását végzi. Az iskolában két 52
tagozat működik, a normál oktatás mellett az fogyatékkal elők képzése is történik. Az iskola kistérségi feladatot lát el, mivel az enyhe fokban értelmi fogyatékkal élők oktatására a környező településekről is járnak be tanulók. Az iskolában 1979-ben 12 tanterem, 2 napközis és 2 technikatanterem volt, azóta folyamatosan bővült, aminek eredményeképpen 1980-ban már 16 nagy tanterem, 8 kis tanterem volt. 1984-ben konyhával, tornateremmel, gyakorlati műhellyel bővült az iskola. 1986-ban készült a kombinált sportpálya. 1990-ben 4 tanteremmel bővült az intézmény. 2000-ben tetőráépítéssel elkészült a III. szint, 11 tanteremmel. 2000-ben vette fel az iskola a Huszka Hermina Általános Iskola nevet. A 2007. évben a 455 fős tanulólétszámot 41 főállású általános iskolai tanár oktatta, eszerint az egy tanárra jutó gyermekszám 11 fő. (lásd 11. táblázat). A gyógypedagógiai oktatásban részesülők tanulók száma kb. tizede az általános iskolai tanulók számának. 11. táblázat. Az örkényi Huszka Hermina Általános Iskola adatai, 2001-2007. Általános iskolai osztálytermek száma (db) Az általános iskolai osztályok száma (db) Általános iskolai tanulók száma (fő) Gyógypedagógiai oktatásban részesülők száma (fő) A napközis tanulók száma (fő) Általános iskolai főállású pedagógusok száma (fő)
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 32 32 32 33 33 33 33 30 31 32 32 30 28 26 554 554 529 508 489 463 455 94 85 82 76 69 55 51 85 84 95 92 90 103 95 53 43 43 46 45 45 41
Forrás: KSH T-STAR adatbázis alapján Az általános iskolában a demográfiai trendeknek megfelelően folyamatosan csökken a gyermeklétszám, ezzel párhuzamosan pedig az osztályok száma is, ami az iskola finanszírozhatóságánál gondot okozhat, ezért erre a folyamatra a jövőben figyelmet kell fordítania a városnak. Huszka Hermina Általános Iskola helyzete 2009 őszén: Az általános iskola egy 8 évfolyamos általános iskola, (24 osztállyal 423 tanuló, 5 napközis
csoport
(109
tanuló)
és
3
tanulószobai
csoporttal
(72
tanuló)
évfolyamonként 2-3 párhuzamos osztállyal. 5 osztályban (44 tanuló) enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók oktatása is folyik. Feladatok között szerepel a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált oktatása, a diáksport és a diákétkeztetés megszervezése.
53
Az iskolának– mint fentebb említésre kerül – összesen 423 tanulója (190 elsős, 189 alsós, 44 SNI) és 44 pedagógus alkalmazottja van. A pedagógiai munkát segíti még: szabadidő-szervező, gyermekvédelmi-felelős, könyvtáros, informatikus/ pedagógus asszisztens. Minden nevelő rendelkezik pedagógiai végzettséggel (két fő államvizsga előtt), szakos ellátottsága az iskolának 96%. Szociokulturális környezet A tanulók jelentős része rossz szociális környezetből kerül ki. Magas a munkanélküli szülők aránya, nem megfelelőek a lakáskörülmények és a kereseti viszonyok. A családok kétharmada részesül gyermekvédelmi kedvezményben, támogatásban. A tanulók kb. 8%-a él kifejezetten jó szociális körülmény között és hasonló a diplomás szülők aránya is. Sok család fordul rendkívüli segélyért az önkormányzat Szociális Bizottságához. Az iskola talulóinak családszerkezete: A tanulók kb. ötöde él csonkacsaládban (válás, elhalálozás miatt, nagyszülő által nevelt). Tartós nevelésben lévő tanuló 35 fő. Magas a három vagy többgyermekes családok aránya (35-40%) A jelenleg beiskolázási körzetben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete romlott az előző évekhez képest. A beiskolázási körzetben élő tanulók negyede csonka családban él, a szülők harmada munkanélküli, egyre többen élnek családi pótlékból, segélyekből. Az intézmény feladata rendeltetéséből adódóan alapműveltség kialakításának segítése, a felnövekvő nemzedék
felé
azoknak
a
műveltségtartalomnak,
erkölcsi
eszményeknek,
magatartási mintának (a családokkal együttműködve) a közvetítése, amelyeket a társadalom a folyamatosság és fejlődés (fejlesztés) kettős trendjében érvényesek, fontosak, vagyis szükségszerűnek ítél meg. A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, korszerű tudással rendelkező, egész életük folyamán új dolgokat megtanulni képes, egészséges emberek nevelése. Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók: A 2009/2010-es tanévben a 423 tanulóból 283 (67%) hátrányos helyzetű, ebből 230 (54,3 %) halmozottan hátrányos helyzetű. (Forrás: Tájékoztató a 2008/2009-es tanév indításáról, beszámoló testületi ülésre, Bartucz Istvánné, 2008.)
54
•
az iskola 230 HHH tanulót részesít integrációs felkészítésben, ehhez kidolgoztak IPR programot; (Forrás: Tájékoztató a 2008/2009-es tanév indításáról, beszámoló testületi ülésre, Bartucz Istvánné, 2008.)
•
A tanulónk száma 423 fő, ebből a cigány tanulók száma 245 (58%). A szülők nagy része munkanélküli, másik része minimálbérért dolgozik, sokan pedig három, vagy több gyermeket nevelnek. Az elmúlt években a beilleszkedési,
magatartási
nehézségekkel
küzdő
tanulók
száma
megnövekedett, s mára a gyermekpopuláció közel 45%-át teszi ki; (Forrás: Tájékoztató a 2008/2009-es tanév indításáról, beszámoló testületi ülésre, Bartucz Istvánné, 2008.)
•
az iskolában folyamatosan emelkedik a hátrányos, halmozottan hátrányos illetve veszélyeztetett tanulók száma;
•
a diákok tanulmányi munkája nagy szórást mutat; ugyanakkor vannak közöttük jó tanuló, jó magatartású gyerekek, ám közel a harmad részük teljesítménye gyenge, gyengén teljesítik a tantárgyi követelményeket. Iskolai mulasztásuk, hiányzásuk magas, sajnos nagymértékben fordul elő igazolatlan hiányzás;
•
a szülői ház részéről értékelhető kommunikáció nem működik az iskola felé;
•
az iskola fontosnak tartja a gyermek érdekében történő kooperatív tevékenységet, amelyben a szülők, pedagógusok, egyéb szakemberek és a gyermekek partnerként működnek együtt;
•
a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának sikerorientált oktatása, továbbtanulási esélyeik növelése érdekében az intézmény az integrált nevelési módszerek alkalmazását tűzte ki célul;
55
•
az iskola számára nyilvánvalóvá vált, hogy a hagyományos pedagógiai módszerek alkalmazása már nem felel meg az elvárásoknak, nem tölti be funkcióját, illetve csak korlátozottan alkalmas a problémás gyermekek oktatására, felzárkóztatására. Nem nyújt megfelelő teret és lehetőséget az egyenlő
esélyek
megteremtéséhez,
a
hátrányok
csökkentéséhez.
Egyértelművé vált, hogy új, a megváltozott igényekhez igazodó pedagógiai módszerek kidolgozására, alkalmazására van szükség;
•
a halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban roma fiatalok társadalmi beilleszkedésének
támogatása
az
iskolai
pedagógiai
program
továbbfejlesztésével valósítható meg. A speciális felzárkóztató, fejlesztő nívó-csoportokban kidolgozott programok alkalmazása eredményesebbé teszi az életre való való felkészülést, felkészítést. Az iskola a szociális hátrányok leküzdését segítő tevékenységei, programjai: • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás; • lelki megerősítést szolgáló módszerek alkalmazása; • felzárkóztató órák; • napközi és tanulószobai foglalkozások; • diákétkeztetés; • felzárkóztató foglalkozások; • a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai; • a szülők a családok nevelési gondjainak segítése; • családlátogatások; • iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős nevelő tevékenysége; • szükség esetén a rászoruló gyermekeket önkormányzati segélyezésre javasolása; • tankönyvellátás ( ingyenes és könyvtári kölcsönző szolgáltatás); • kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szolgálattal és a városi önkormányzat képviselőtestületének Szociális Bizottságával; A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program:
56
• értő olvasás fejlesztése, mert e nélkül nincs tanulás; • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulásmegszervezése, differenciált tanítás; • A „tanulópárok” szervezése a napközi otthonosok között; • felzárkóztató foglalkozások, szintre hozások; Fejlesztési elképzelések a 2009/2010 –es tanévben:
1. Tanagyag-fejlesztések HEFOP pályázat alapján, részvétel a TÁMOP két pályázatán is: mindkettő a tehetséggondozást, felzárkóztatást célozza; 2. Az informatikai oktatás feltételeinek megteremtése megtörtént/történik. A laborok kialakításával lehetővé vált a különböző szintű informatika oktatás bevezetése már alsó tagozatban is. Mindkét szaktanterem nyelvi laborként is üzemelhet, ezért kihasználtsága nagyon nagy arányú. A termek alkalmasak multimédiás oktatásra is; 3. A tanév fő feladata: különböző multimédiás oktató-programok alkalmazása különböző tantárgyak oktatásában. A terem megfelel a kötelező taneszközjegyzékben foglalt követelményeknek; 4. A követelményeknek megfelelő könyvtár kialakítása kapcsolható az informatikai fejlesztéshez. Cél: olyan könyvtár kialakítása melynek adatbázisából bármely szaktanteremben elérhetők/lehívhatók a kívánt adatok.
Középiskola A Pálóczi-Horváth István Szakképző Iskola és Kollégium elődjét Pest-Pilis-SoltKiskun vármegyében, Pálóczi-Horváth István és felesége, Katona Ilona alapította 1926-ban. Az iskola alapjait azzal rakták le, hogy 4 kat. hold 225 négyszögöl belső telket, a rajta levő épületekkel, és 15 kat. hold vitézi telket ingyen adományoztak a Vitézi Rend részére abból a célból, hogy Örkényen a vitézek és várományosaik, valamint a kisgazdák fiai részére gazdaképző iskola létesüljön. Mayer János földművelésügyi miniszter az iskola létesítéséhez anyagi- és erkölcsi támogatást nyújtott. Rendkívüli segéllyel biztosította az épületek átalakításához szükséges anyagi fedezetet, műszaki hivatala pedig az itt folyó munkákat irányította. Az iskola 57
működését a 66.625/1926. IX. 1. sz. alatt július 3-án kiadott rendeletével hagyta jóvá. Az adományozók között szerepelt Fülöp Józsiás Szász Coburg és Gothai királyi herceg, a gróf Koháry, és Nándor Szász Coburg és Gothai hercegi hitbizományok haszonélvezője is, aki mint szomszédos nagybirtokos a pusztavacsi birtokaiból 200 kat. hold földet adományozott ingyen az iskola részére. Örkény község 1 kat. hold területet adományozott ingyen az iskola részére, a belső telek megnagyobbítására. Ezzel az iskola belső területe 5 kat. hold 225 négyszögölre nőtt. A gazdaképző iskola célja az volt, hogy a Vitézi Rend telkes vitézeit és vitézi várományosait, valamint a keresztény vallású kisgazda fiatalokat, hazafias szellemben nevelje és tanult gazdákká képezze, továbbá hogy gazdasági és kulturális előadásokat, tanfolyamokat tartson a gazdatársadalom részére, és a hozzáforduló gazdákat tanáccsal lássa el. Az egyéves képzés tananyagát úgy építették fel, hogy az iskolában végzett fiatalok visszatérve otthonukba képesek legyenek birtokaik önálló, eredményes, példamutató vezetésére, és ezáltal vezető szerep betöltésére a gazdatársadalomban. 1949–54 között az iskolat hivatalos elnevezése Mezőgazdasági Gépészképző Iskola volt. Ebben az oktatási formában 800 hallgató szerzett mezőgazdasági gépész és gépszerelő szakképesítést. 1962–65 között a felnőttoktatás keretében (traktoros és növényvédő tanfolyam, mezőgazdasági gépszerelő szakma) 607 dolgozó kapott képesítést. 1965-ben történt meg a hagyományos értelemben vett ifjúsági képzés indítása növénytermesztő gépész szakmában. 1977-ben indult meg az oktatás a szakmunkások szakközépiskolája levelező tagozatán. Az 1980–99 közötti időszakban 313 fő tett eredményes érettségi vizsgát. Az 1980. évtől az ifjúsági szakmunkás képzés keretében megindult a tanítás a mezőgazdasági gépszerelő szakmában. A rendszerváltozás idején minőségi változást jelentett az ifjúsági szakközépiskolai képzés beindítása mezőgazdasági gépszerelő szakmában. 1993 és 1999 között 115 fő érettségizett az iskolában. 1990-ben adták át az új 120 férőhelyes korszerűen felszerelt kollégium épületét. 1994-ben kétéves intenzív nappali tagozattal bővült a szakmunkások
szakközépiskolája.
1998-ban
Világbanki
képzés
indult
a
mezőgazdasági és a vendéglátó-idegenforgalom szakmacsoportokban. 2002-től a vendéglátó-technikusi képzés kezdődött meg. Az iskolának az elmúlt években igen jelentősen megnövekedett a tanulólétszáma, és ez főként vonatkozik a más településekről bejáró tanulókra. Az iskolának 58
nagymértékű vonzóereje van a térségben, hiszen a tanulók jóval több, mint a fele naponta bejár (lásd 23. ábra), valamint a tanulók ötöde kollégiumot vesz igénybe. Az iskolában a dabasi kistérségből, valamint Pest megyéből, illetve Bács-Kiskun megyéből 2007-ben csaknem 270 tanuló végezte tanulmányait (lásd 12. táblázat és 23. ábra). A 2007. évben a 267 fős tanulólétszámot 17 főállású tanár oktatta, eszerint az egy tanárra jutó tanulószám 15,7 fő. 12. táblázat. Az örkényi Pálóczi-Horváth István Szakképző Iskola adatai (2001-2007) Szakközépiskolai feladatellátási helyek száma (db) Középiskolai osztálytermek száma (db) Középiskolai osztályok száma (db) Szakközépiskolai tanulók száma (fő) Kilencedik évfolyamos középiskolai tanulók száma (fő) Érettségi vizsgát tett személyek száma (fő) Kollégiumban lakó középiskolai tanulók száma (fő) Naponta bejáró középiskolai tanulók száma (fő) Középiskolai felnőttoktatásban tanulók száma (fő)
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 1 1 1 1 1 1 1 10 10 8 8 8 8 8 8 9 8 8 9 9 10 216 241 212 229 253 245 267 73 11 63 134 120
72 40 57 202 102
41 37 40 179 95
67 119 36 193 98
56 30 50 194 73
63 51 59 142 69
62 34 48 163 50
Eredményes érettségi vizsgát tett tanulók száma a felnőttoktatásban (fő) Középiskolai főállású pedagógusok száma (fő)
23 19
16 21
28 21
24 16
25 18
17 13
25 17
Szakiskolai és speciális szakiskolai osztálytermek száma (db)
5
5
7
7
7
7
7
Szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók száma a nappali oktatásban (fő)
131
148
186
202
201
201
164
Kollégiumba lakó szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók száma (fő)
38
52
49
54
41
43
32
Főállású pedagógusok száma a szakiskolákban és a speciális szakiskolában (fő)
7
9
10
15
16
20
16
Forrás: KSH T-STAR adatbázis alapján 23. ábra. Az örkényi Pálóczi-Horváth István Szakképző Iskolában tanulók számának növekedése; valamint a naponta bejáró tanulók számának változása (fő, 2001-2007) Az önkormányzat 2009-es adatszolgáltatása alapján az örkényi Pálóczi Horváth István Szakképző Iskola és Kollégium intézményének statisztikai látszáma a 2009/2010-es tanévben 516 fő.
59
Forrás: KSH T-STAR adatbázis alapján
Forrás: KSH T-STAR adatbázis alapján
Egyéb oktatás A városban művészeti iskola is működik Cziffra György Művészeti Iskola néven. Az intézmény 1994-ben indult, mint Zeneiskola az örkényi Szabadidő Központban, hernádi kihelyezett tagozattal. 1995-ben önálló épületbe költözött és ekkor vette fel az intézmény a Cziffra György nevet. A következő két évben indult oktatás a fent említett kihelyezett tagozatokon. 2000. szeptember 1-jétől lett Művészeti Iskola.
60
Azóta Hernádon és Inárcson is önálló épületben folyik az oktatás. A többi kihelyezett tagozaton az általános iskola ad helyet a tanszakok részére. Tagozatok: fafúvó (furulya, fuvola, klarinét, szaxofon), zongora, szintetizátor, gitár, hegedű, rézfúvó (trombita, pozan, tenorkürt), ütő, előképző, társastánc, modern- és kortárs tánc, mazsorettcsoport, kézműves szak. Az iskola a 2008. évi tanévben zeneovit szervezett a Manócska Óvodában, középsős és nagycsoportos óvodások számára. Ennek köszönhetően 2009-ben nagyobb létszámú hangszeres előképző osztályt tudtak indítani. A zeneovi 2009-ben is elindult 45 fős létszámmal. 2009 őszén a hangszeres tanulók száma: 245 fő, a táncszakosoké 135. A 2008/09-es tanévben Örkényen elindult a népzene oktatás. Az iskola rendkívüli figyelmet fordít arra, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek számára is lehetővé tegye a művészeti oktatást. A 2008/09-es tanévben 150 fő hátrányos helyzetű tanuló kapott művészeti oktatást az iskolában. A 2009/10-es tanévben, ez az arány 45%-os a teljes tanulói létszámhoz viszonyítva. A legtöbb hátrányos helyzetű gyermek Örkényen tanul, de jelentős a hasonló helyzetű gyermek Tatárszentgyörgyön is. Az örkényi iskola a 2009/10-es tanévet a tanárok és tanulók nagy örömére egy kívül-belül felújított épületben, megszépült környezetben kezdhette el. Az oktatás továbbra is Örkény központtal a következő kihelyezett telephelyeken folyik: Hernád, Inárcs, Felsőlajos (Bács-Kiskun megye), Tatárszentgyörgy. 13. táblázat. A tanulók megoszlása telephelyek és tanszakok szerint Örkény
zene 102
tánc 104
Hernád
67
-
Inárcs
52
-
Felsőlajos
24
-
-
36
245
135
Tatárszentgyörgy Összesen
Forrás: A Cziffra György Művészeti Iskola beszámolója, 2009
61
2.5.2. Egészségügy
Örkényen orvosi ügyelet, gyógyszertár és mentőállomás működik, amely teljes egészében ellátja és kiszolgálja a dabasi kistérség déli mikrotérségét, köztük Hernád, Pusztavacs, Táborfalva, Tatárszentgyörgy településeket. Örkény Város Önkormányzata a fenntartója az egészségügyi alapellátást biztosító orvosi körzeteknek. A 24. ábrán látható, hogy hány esetben vették igénybe a mikrotérség lakói a háziorvosi ellátást. Az esetszám 2004-ben volt a legtöbb, akkor több mint 26 000 esetben jelentek meg az örkényi háziorvosi ellátáson. A háziorvosi szolgálatot a következő 2 felnőtt körzet látja el: I. Dr. Tar Zoltán, II. Dr. Rózsa István A városban gyermekorvos tevékenykedik: Dr. Kovács Mária Ibolya, valamint kettő fogorvos is: Dr. Kiss Imre Attila és Dr. Sárkány Béla. Védőnői szolgálat is működik Örkényen, terhes-, illetve csecsemő tanácsadással. A 2 védőnői körzet a következőképpen alakul: I. körzet: Horváth Ferencné II. körzet: Verner Judit A városban található laboratórium, fizikótherápia és nőgyógyászat nemcsak Örkény lakosságának, hanem a kistérség népességének ellátását is biztosítja. 24. ábra. A háziorvosi ellátásban a rendelésen megjelentek száma (eset, 1998-2007)
Forrás: KSH T-STAR adatbázis alapján 62
Az örkényi közponzi orvosi ügyeletet a Dr. Gon Bt. üzemelteti, 2008-ban az betegstatisztikai adatok a következők voltak: 1885 fő ambuláns beteg ellátása, 719 hívás, összes betegforgalom 2604, 93 főt utaltak kórházba, OMSZ közreműködés: 52 fő, 20-as hunytak el.
2.5.3. Szociális ellátás Az örkényi Esély Szociális Szolgálat 2007. január 1-jétől a nemcsak Örkényen, hanem Örkény, Hernád, Táborfalva, Tatárszentgyörgy és Pusztavacs községekben is működik, így mikrotérségi feladatokat is ellát. Az intézmény az alábbi feladatokat látja el különösen: 1. Családsegítés: A Családsegítő Szolgálat esetszáma: 168; a megkeresések leggyakoribb okai, tevékenységek: -
családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos ügyintézés (családi pótlék, GYES, GYED,
GYET, anyasági támogatás, özvegyi nyugdíj, árvasási
ellátás, stb.); -
különböző kérelmek írása (főleg anyagi problémák miatt);
-
telefonos ügyintézés;
-
környezettanulmányozás;
-
adomány osztása;
-
munkahelykereséshez segítségnyújtás;
-
családi problémák megoldásához segítségnyújtás, segítő beszélgetés;
2. Gyermekjóléti szolgálat: A Gyermekjóléti Szolgálat esetszáma: 209; a megkeresések leggyakoribb okai, tevékenységek: -
védelembe vett gyermekek és családjuk ellenőrzése, támogatása;
-
gyermekvédelmi
jelzőrendszer
működtetése,
esetmegbeszélések,
esetkonferenciák szervezése; -
iskolai mulasztások; 63
-
környezettanulmányozás;
-
kapcsolattartás az oktatási-nevelési intézményekkel;
-
segítő beszélgetés gyermeknevelési, magatartási és egyéb problémákkal kapcsolatosan;
-
ügyintézés;
-
iskolakereséshez segítség;
-
alapellátáson belül történő családgondozás.
25. ábra. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek száma, illetve a támogatásra felhasznált összeg Örkényen (fő, tízezer Ft, 2003-2007)
Forrás: KSH T-STAR adatbázis alapján A fenti ábrán látható, hogy a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek számával nagyjából lépést tart az arra felhasznált összeg. A 2007. évben az önkormányzat összesen 930 000 Ft-ot költött erre a célra, ami több mint tízszerese a 2003. (95 000 Ft) és 2004. évi összegnek. 3. Szociális étkeztetés: -
étkezők száma 2008-ban: 105 fő (lásd 14. táblázat);
-
2009 februártól jelentős mértékben növekedett az étkezők száma, köszönhetően annak, hogy a választható éttermek listája bővült (konyha, Öregfenyő Vendéglő, illetve Mago-Di Étterem).
-
az étkezési díjak jövedelemtől függően kerülnek megállapításra, az ebéd térítési díjának beszedése a gondozónők által, illetve személyesen történik. 64
14. táblázat. A szociális étkeztetésben részesülők számának alakulása (fő, 1994-2008)) 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Szociális étkeztetésben részesülők száma (fő)
39
40
41
39
26
26
23
19
14
10
10
8
3
191
105
Forrás: KSH T-STAR adatbázis és önkormányzati adatok alapján 4. Házi segítségnyújtás; -
a házi segítségnyújtásban jelenleg 5 fő dolgozik, akik 2009 májusában szerezték meg képesítéseiket általános gondozó, és ápoló szakon;
-
a gondozottak száma összesen 58 fő;
-
házi segítségnyújtás keretében a betegségük vagy koruk miatt segítségre szorulók mindennapi gondjain igyekszik segíteni a szolgálat. Az intézmény a munka során a személyi, és környezeti higiéné biztosítását, valamint ügyek intézését végzi: pl. gyógyszer beszerzése, csekk feladás, bevásárlás;
-
a gondozók szerepe a pszichés támogatásban is jelentős, mivel nagy számban élnek magányosan klienseink. A házi segítségnyújtásért térítési díjat nem fizet a kliens.
5. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. -
a telepített készülékek száma: 111; 2009 januárjától érhető el ez a szolgáltatás;
-
a munkarend 24 órás ügyeletből áll, a riasztást követően rövid időn belül szakszerű segítséget tudnak nyújtani a rászorulóknak;
-
a riasztások száma: átlagosan hetente 2-3 alkalom, leggyakrabban eleséses sérüléshez vonul ki az ügyelet, azonban több esetben is előfordult már, hogy a szakszerű intézkedéssel életeket is mentettek; a szolgáltatás ingyenes.
2.5.4. Közművek Örkény infrastrukturális ellátottsága teljes. A vezetékes vízellátás kiépítése 1968-ban kezdődött, 1974-ben részlegesen (95%), 1992-ben teljes egészében (100%) kiépült. A földgáz 1992 óta elérhető minden családnak. 1995-ben megoldódott az addig fehér foltnak számító telefonellátás is. 1994-ben átadásra került a szennyvíztisztító telep, 65
1999-ben pedig a szennyvízcsatorna-hálózat, így minden családi háznak lehetősége van a szennyvízrendszerre való rákötésre. Örkény a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Részvénytársaság ellátási területéhez (DÉMÁSZ Zrt.) tartozik. Az áramellátást összesen 3,888 km szigetelt és 33,21 km csupasz kábelen, 26 oszlopos és egy DHR 1 típusú közép-, kisfeszültségű transzformátor állomás biztosítja. A gázszolgáltatást a Tiszántúli Gázszolgáltató Részvénytársaság (TIGÁZ Zrt.) végzi. A gázvezeték kiépítése 1987-ben kezdődött, több lépcsőben valósult meg. 1992-ben minden utcában befejeződött a vezeték kiépítése, utána már csak az újonnan kialakított lakóterületeken történt építés. A gázellátás az országos távvezetéki rendszerre telepített pusztavacsi gázátadó állomásról történik, a vezetékrendszer közép-, illetve kisnyomású. Az ivóvíz-szolgáltatást a Dabas és Környéke Vízügyi Kft. (DAKÖV Kft.) végzi, amely 5 önkormányzat tulajdona. A vezetékes ivóvíz kiépítése 1968-ban fúrt kút létesítésével kezdődött, 1973-ban átadták a vízművet. A vizet az örkényi vízmű telepről 4 db mélyfúrású kút biztosítja, 1992-ben az utolsó utcában is kiépült a vízvezeték. A szennyvízelvezetés az egész településen megoldott. 1994-ben került átadásra a “BIOCLEAR” típusú, biológiai tisztítású szennyvíztisztító rendszer és 1999-ben mintegy 27,7 km csatorna. A beruházás állami céltámogatás igénybevételével, Hernád községgel közösen valósult meg. 2004-ben a szennyvíztelep bővítésre került egy újabb 750 m3-es tisztítóművel. A beruházás 280 millió Ft-ból valósult meg. Örkényen 1995-ig a távközlési ellátást kézi kapcsolású központ biztosította. A városban akkor kb. 100 telefon üzemelt. Az örkényi önkormányzat a település telefonellátottságának biztosítása érdekében a térség településeivel szövetkezve, 1993-ban létrehozta a Dét-Com Rt.-t. A Dét-Com Rt. és egy másik térségi szövetkezés, a Tápiótel Rt. külföldi beruházók bevonásával még 1993-ban megalapították a Monor Telefon Társaság Rt-t (MTT). A külföldi beruházói csoportot 3 amerikai távközlési és egy szintén amerikai befektetési cég alkotta. Ők 75% tulajdonosi részarányt képviseltek. Többszöri kivásárlás és tulajdonosi szerkezetváltás után jelenleg a külföldi tulajdon több mint 99% részarányt képvisel.
66
2008. július 1-jétől egy közös cégbe egyesült a Monor Telefon Társaság Kft., a 29-es távközlési körzet telekommunikációs szolgáltatója, és a UPC Magyarország Kft., a legnagyobb hazai kábelkommunikációs vállalat. A UPC Magyarország Kft. ezáltal a Monor Telefon Társaság Kft. (korábban Rt.) teljes körű jogutódjává vált, és így folytatja tovább tevékenységét. Közös külföldi tulajdonosa (a Liberty Global, Inc.) révén a két hazai távközlési vállalat már egy évtizede azonos cégcsoportba tartozik, ennek megfelelően az MTT emblémájában már korábban is szerepelt az a felirat, hogy a Monor Telefon Társaság Kft. a „UPC csoport tagja”. Az elmúlt években a két cég fokozatos integráción ment keresztül, annak érdekében, hogy a UPC jobban támaszkodhasson a Monortel hagyományos távközlési szakértelmére és az MTT még jobban kamatoztathassa ügyfelei számára a nemzetközi háttérrel rendelkező UPCcsoportba tartozás előnyeit. 1994-ben az MTT sikeresen megpályázta a Dél-Pest megyei koncessziós területet, és még abban az évben elindította az örkényi távközlési beruházást. A beruházás során a telefonhálózattal párhuzamosan megépült a kábeltévé-hálózat is. A hálózatot 1995 tavaszán adták át üzemeltetésre. Örkény telefonszolgáltatását Ericsson RSS kihelyezett fokozat biztosítja, melyet a monori központban lévő Ericsson Host vezérel. A távközlési rendszer teljesen digitális és lehetővé teszi az ISDN és a bérelt vonali szolgáltatások biztosítását is. A kapcsolatot az RSS és a Host között optikai kábelhálózat biztosítja. A kábeltévé-hálózat a telefonhálózattal párhuzamosan került kiépítésre és üzembe helyezésre. A rendszer az 1990-es években legmodernebbnek számító technológiával készült el. A különböző adók jeleit a monori fejállomás biztosítja optikai hálózaton. Az örkényi hálózatot a RSS műszaki épületében található központi berendezések látják el csillagpontos rendszerben. Az örkényi lakosok jelenleg 6 programcsomagból választhatnak. A 6 programcsomagból 3 tartalmazza a HBO-t is. A városban 2004-ig kizárólag a Dial-up és bérelt vonali Internet-szolgáltatás elérésére volt lehetőség. A Dial-up Internet-szolgáltatást a telefonhálózat segítségével, a 7 elérhető szolgáltató közül kiválasztott szolgáltató behívószámának tárcsázásával lehetett elérni. A helyi telefonszolgáltató, az MTT egy személyben Internetszolgáltató is. Az MTT kínálatából az örkényi lakosok 10 csomag közül választhatják ki az igényeiknek megfelelőt. Az MTT által 2004 óta ADSL-szolgáltatás működik a
67
városban, amely a szélessávú on-line Internet-szolgáltatás széles körű elérhetőségét biztosítja. Örkény a KMOP-2007-5.2.1/A Kisléptékű megyei fejlesztések c. pályázati kiíráson elnyert támogatásból 2009-ben térfigyelő kamerarendszert épített ki a városban. A rendszer kiépítése nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a közbiztonság javuljon és egyben a kamerák felszerelése bűnmegelőzést szolgáló tevékenységnek számít. A projekt négy helyszínén (609 hrsz - Ady E. u.; 1105 hrsz - Ady E. u.; 1094/1 hrsz Kossuth u.) került kiépítésre a térfigyelő kamerarendszer. A rendszer megfigyeli a Nagykőrösi u. - Ady E. u. játszóteret, a Szabadidő Központot, a Művészeti Iskola előtti parkot, a Könyvtár előtti parkot, az óvoda kapuját, a Városháza bejáratát, a piac területét, stb. Jóllehet a város közbiztonsága javuló tendenciát mutat, az 5. sz. főúton lezajló forgalom miatt azonban gyakori probléma a magánszemélyek megkárosítása. Ezen esetek kiszűrésére, az esetek megfigyelését segítő kamerarendszer telepítésére a Rendőrőrs szakmai vezetése felkészült, és ezzel lakosság biztonságát kívánja javítani.
2.5.5. Közösségi közlekedés Örkényen az autóbusz-közlekedés fontos szerepet játszik, köszönhetően az 5. számú főközlekedési útvonalnak. A település kereskedelmi, intézményi vonzereje miatt a város különböző munkahelyeire és a szakközépiskolába csaknem 600-an járnak be dolgozni és tanulni. (Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás) A forgalmat nagyobbrészt a VOLÁNBUSZ Közlekedési Zrt. bonyolítja. A buszok a városban egy helyen állnak meg, ez a mai igényeknek megfelelően kialakított buszváró. A távolsági vonalon a fő közlekedési pontok (Budapest–Lajosmizse– Kecskemét) között napi 45 járat közlekedik, ebből 22 halad át és áll meg a településen. A VOLÁNBUSZ Zrt. Monori Forgalmi Üzeme helyközi járatokat üzemeltet Örkény érintésével Lajosmizse–Dabas, illetve Örkény–Ócsa, Örkény– Pusztavacs közötti vonalon. A PI-ZO Buszközlekedési Szolgáltató Kft. is üzemeltet járatokat a városban. Ez többségében a helyi tömegközlekedést bonyolítja az oktatási, egészségügyi
és
más
intézmények
megközelítését
segítendő.
Helyközi
közlekedésben Örkény-Tatárszentgyörgy és Örkény–Dabas közötti vonalon szállít 68
utasokat. Örkényen összesen 8 db buszmegálló van jelenleg. Ezek az következők: Fő u. – 2 db; Kossuth L. u. – 2 db, Baross u. 2 db, vasútállomás 1 db, piactér 1 db. A gyalogátkelőhelyek száma 5 db: Fő u. – 2 db; Hunyadi u. – 2 db; Bartók B. u. 1 db. Örkényen a Fő u. – Hunyadi u.- Tatárszentgyörgyi u. lámpás kereszteződés segíti a közösségi és egyéni közlekedést is. Az Örkényen áthaladó vasút Budapest–Kecskemét között fekvő középállomáshoz tartozik. A vonatforgalom jelenleg egy vágányon bonyolódik. Naponta 29 az állomáson megálló személyvonat. A fuvaroztatók kiszolgálását hétfő, szerda és pénteki napokon 1-1 tehervonatpár biztosítja, melyeknek Örkény az indítóállomása, a szerelvény átlagosan 2–6 vagonnal közlekedik. Utasforgalomban 100–150 fő veszi igénybe a személyvonatokat. Meghatározó a Budapest felé irányuló utasforgalom és diákutazás, kevesebb a Kecskemét felé irányuló. Az állomáson 6 fő dolgozik. Munkáltató szempontjából a szegedi igazgatóság kecskeméti csoportjához tartoznak.
2.5.6. Környezetvédelem
Örkény 1998-ben elfogadott rendelettel gondoskodik a környezet védelméről. A rendelet betartását és aktualizálását kétévente vizsgálja az önkormányzat. A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésével és majdnem 100%-os bekötéssel a talaj- és a vizek szennyezettsége nem jellemző. A szennyvíztisztító 750 m3-rel történő bővítése 2004. évben megvalósult, a tisztított víz természetes megtisztulása a nyárfás öntözőtelepen biztosított. A levegő tisztaságának védelme a belterületen lévő erdőkkel és közparkokkal jól biztosított. Az 5-ös út átmenő forgalma nagy terhelést jelentett,
azonban
az
M5-ös
autópályán
bevezetett
matricás
úthasználat
következtében a tranzitforgalom Örkényt sújtó áradata nagymértékben csökkent. Az 5-ös út menti településeken még így is jelentős a belterületi környezeti terhelés, ezért hosszú távon mindenképpen cél az országút Örkényt elkerülő szakaszának megvalósítása. A zaj- és rezgésártalmak elleni védelem biztosítása is fontos összetevője a települési környezeti állapot javításának. A lakóterületet zavaró ipari eredetű zajhatás a településen jelenleg nincs. A kommunális hulladék rendszeres elszállítását 1982-ben vezette be a város. A város 2001-ben 9 településsel közösen céltámogatási pályázat segítségével regionális hulladékgyűjtő telepet alakított ki, amely 2004-től fogadja a szilárd hulladékot. 2003-ban a lakosság részére pályázat 69
segítségével minden háztartásra biztosított 1 db hulladékgyűjtő edényzetet. Az önkormányzat szükség szerint lomtalanítást szervez. Örkényen 2003-ban kezdődött a szelektív hulladékgyűjtés, melynek keretében a város 5 pontján került elhelyezésre hulladékgyűjtő edényzet.
Gyűjtőszigetek a
városban: 1. Piactéri ABC; 2. Tatárszentgyörgyi u. – Táncsics u. kereszteződés; 3. Piac területe; 4. Általános Iskola, Münnich Ferenc u. bejárat; 5. Jókai u. – Kossuth L. u. sarok. Hulladékszállítás, hulladékgazdálkodás Örkényen: A település teljes belterületén a kommunális hulladék gyűjtését és szállítását a Remondis–OKÖT Kft. (2370 Dabas, Szent István u.) végzi. A hulladék elhelyezése és kezelése Dabason a Regionális Hulladéklerakóban történik. Örkényen működő hulladéklerakó-telep nincs, a korábbi telep bezárt, rekultiválásra vár. Az önkormányzat és a város polgárai is részt vesznek az évente meghirdetett „Takarítási
mozgalomban”,
amellyel
hozzájárulnak
az
utak,
zöldfelületek
tisztításához.
2.5.7. Közigazgatás A város a közigazgatáson belül önkormányzati-igazgatási, rendészeti és egyházi feladatokat is ellát. A közigazgatási szerepkör területi hatálya a városra és a környező településekre (mikrotérségre) egyaránt kiterjed. Örkény Város Önkormányzata, az alábbi bizottságokkal működik: 1. Pénzügyi-és Jogi Bizottság 2. Településfejlesztési Bizottság 3. Szociális, Művelődési és Sportügyi Bizottság 4. Közbiztonsági-és Bűnmegelőzési Bizottság
70
Kistérségi szinten az Ország Közepe Többcélú Kistérségi Társulás végzi a munkáját. Az „Ország Közepe" Önkormányzati Társulás 1995 végén jött létre Dabas és a környező települések összefogásával. 2004-ben a társulás átalakulásából jött létre az Ország
Közepe
Többcélú
Kistérségi
Társulás.
A
társulásban
jelenleg
10
önkormányzat vesz részt: Dabas, Örkény, Hernád, Inárcs, Kakucs, Pusztavacs, Táborfalva, Tatárszentgyörgy, Újhartyán, Újlengyel. A kistérségi társulás közigazgatási területén több mint 42 000 fő él. A társulás elsődleges célja Dabas vonzáskörzetére fejlesztési stratégiák és programok kidolgozása,
ezek
képviselete
országos,
regionális,
megyei
szervezetekben,
kormányzati, megyei programokban. A társulás kezdeményező szerepet vállal a kistérség
gazdasági,
infrastrukturális
fejlesztésében,
a
tájegység
értékeinek
megőrzésében, a térségi identitástudat erősítésében. Tevékenységi körébe tartozik a turizmusfejlesztés,
a
természet
és
környezetvédelem
térségi
feladatainak
koordinálása, a kistérség európai uniós felzárkózásának elősegítése. A széleskörű feladatrendszer ellátása érdekében a társulás 1997-ben Térségfejlesztési Irodát hozott létre dabasi székhellyel. Azóta az iroda folyamatosan működik. Örkény
Város
Önkormányzata
mellett
az
Örkényi
Cigány
Kisebbségi
Önkormányzatot is megválasztották. Az önkormányzat képviseli a helyi (jelentősnek mondható) roma közösség érdekeit. Az önkormányzatnak nagy szerepe van a helyi romák
re-integrációjában,
az
ehhez
segítséget
nyújtó
pályázati
források
felkutatásában, több LEADER pályázaton indultak sikerrel, pl. roma stressz kezelő tréningeket,
roma
napokat
(nemzetiségi
hagyományápoló
rendezvényeket)
szerveztek a városban. Konzorciumi partnerként nagyobb beruházási projektekben is részt vesznek. Az önkormányzat tagja az Örkény-Hernád Szennyvíz Társulásnak, melynek célja a két település által közösen létrehozott szennyvíztisztító üzemeltetése. Örkény városa tagja az ÖKOT-Rethmann nevű, 9 település által létrehozott társulásnak is, melynek feladata a települések szilárd hulladékának kezelése, valamint a hulladéklerakó üzemeltetése. A DAKÖV Kft. Dabas (székhely), Örkény, Táborfalva, Alsónémedi és Bugyi települések által létrehozott társulás, melynek feladata a települések ivóvízellátásának biztosítása.
71
Örkényen működik rendészeti szervezet is (Rendőrőrs), melynek nagy a szerepe a helyi közbiztonság javításában. Egyházi intézmények Örkényen: 1. Római Katolikus Egyházközség; 2. Örkényi Református Missziós Egyházközség; 3. Pünkösdi egyház Örkény-Új Élet Gyülekezete.
2.5.8. Sport és szabadidő, közművelődés, kultúra Sport Az örkényi sportegyesületeknek több száz tagja van, a város méltán büszke az Örkény SE felnőtt labdarúgócsapatára, akik jelenleg a Megyei I. osztályban szerepelnek. A labdarúgó-mérkőzéseknek nemcsak helyi, hanem több környező település sportszeretőire is van vonzó hatása. Örkény rendelkezik továbbá férfi és női kézilabda csapattal. Az összes igazolt versenyző száma: 28. Az ifjúsági versenyzők száma: 35 fő. További sportegyesület Örkényen az Örkényi Szabad Íjászok, melynek 28 fő igazolt és 5 fő ifjúsági versenyzője van. Az Örkényi Horgász Egyesület 1992-ben alakult meg 100 fő helyi és körzeti lakos közreműködésével. A városban működik egy Lövészklub is, melynek saját lőtere van. Minden tagjának a Magyar Sportlövő Szövetség által kiadott rajtengedélye van, amellyel az ország területén bármely klub vagy egyesület által rendezett versenyén részt vehet, ebből adódóan a Klub tagjai rendszeresen részt is vesznek a szomszédos klubok által rendezett versenyeken. A városban Karate szakosztály is tevékenykedik. Örkény rendelkezik a város határában egy quad-parkkal, valamint itt található az Euro-Ring versenypálya is, melyeknek egyre több látogatója van tavasztól egészen az őszi időszakig. Örkény Város Önkormányzata rendelkezik középtávú sportfejlesztési koncepcióval, mely 5 évre mutat előre, aktualizálja a sportfeladatokat és részterületként tartalmazza a szükséges fejlesztéseket. A szabadidősport, lakossági sport területén szükséges feladatok, fejlesztések az alábbiak: 72
• kiemelt
feladat
a
lakossági
szabadidősport
feltételeinek
javítása,
a
szabadidősport létesítmények építése, felújítása, fejlesztése, megóvása, • fokozatosan fel kell újítani a leromlott állapotú grundokat, játszótereket, • támogatnia kell a helyi kezdeményezéseket, melyek az egészséges életmód elterjesztésén segítenek, • kerékpárút építésének támogatása, ugyanis nincs a városban kerékpárút. Az óvodai sport ellátáshoz szükséges feladatok, fejlesztések: • fejleszteni kell az óvoda tornaszobáját, megfelelő sporteszközökkel kell felszerelni, a hiányzókat pótolni kell, • az óvodai játszó-, és sportudvarok felszereléseit az EU előírásainak megfelelően óvni, fejleszteni, cserélni kell. Az iskolai fejlesztési feladatok többek között: • a sportosztályok indításának lehetősége kerüljön kidolgozásra, • a délutáni iskolai sportolás lehetőségeinek a bővítése kerüljön kidolgozásra, • az iskola zöldterületeinek, füves sportpályáinak fejlesztése, több funkcióssá tétele, • biztosítani kell az iskolai sportlétesítmények és sportpályák karbantartását, felújítását, EU szabványosítását, • az önkormányzatnak vállalnia kell a sportrendezvényekre utazó diákok, testnevelők, edzők utazási, szállás, és versenyzési költségeit. Az élsport, versenysport kapcsán a kiemelt feladatok, fejlesztések: • a versenysport gyakorlásához a feltételek további biztosítása, • kiemeltek kezelendő az utánpótlás-nevelés, • további szakosztályok beindításának segítése. A fogyatékkal élők sportolási lehetőségeinek fejlesztése kapcsán felmérést kell készíteni: • a városban élő fogyatékosok létszámáról, • a fogyatékkal élők sportolási szokásairól, igényeiről.
73
A sportlétesítmények fejlesztési irányai közül kiemelendő, hogy • a meglévő szabadtéri és fedett pályákat korszerűsíteni kell, biztosítva a lakossági igények ellátását is, valamint • az iskolai és versenysport utánpótlás igények kielégítésére meg kell építeni egy szabadtéri komplett atlétikai sportpályát (futó-, dobó-, ugrószámoknak megfelelően). Közművelődés, kultúra - Városi Szabadidő Központ Egy több mint százesztendős eklektikus stílusú kastélyban kapott otthont a Szabadidő Központ. Az alapító okirat szerint 1963 óta Művelődési Házként funkcionál.
A
hetvenes-nyolcvanas
esztendőkben
mint
Járási
Módszertani
Művelődési Ház működött, összefogva a volt járás településeit. Szabadidő Központként 1992 óta működik. Kiemelt feladatai: kulturális, szabadidős programok, kiscsoportos
foglalkozások,
kistérségi,
regionális
rendezvények
szervezése;
hagyományápolás, közösségi tér biztosítása az örkényi közélet szereplőinek. Helyiségeinek száma: 1 színházterem (300 fő befogadására alkalmas); 2 klubterem; 1 kiállító terem; 2 szakköri terem; 1 ifjúsági klubterem, társalgó; 3 kézműves foglalkoztató (komplett); 1 büfé, 150 m2 pince átépítés alatt; 2 vendégszoba (2, illetve 4 férőhelyes); 1 konyha; 3 házi nyomdai terem; mosdók, fürdőszobák, raktárak, irodák, stb.; 1 szabadtéri színpad (kb. 4-5 ezer fő befogadására alkalmas nézőtérrel.). A Központ színháztermi rendezvények tartására alkalmas: színházak, koncertek, bálok, civil szervezetek, pártok rendezvényei, falugyűlések, iskolai rendezvények, ünnepségek, bemutatók, vásárok, kistérségi, regionális rendezvények, kiállítások, stb. A Központ egyéb tevékenységei: szakkörök, klubok, egészségmegőrző programok. Kiemelt kulturális feladatai: városi nemzeti ünnepek, kistérségi – regionális rendezvények,
tradicionális-
hagyományőrző
programok,
testvérkapcsolati
események, stb. Az intézmény alapterülete: 1158 m2. A Szabadidő Központban kapott helyet a helyi Újság, illetve a Karéj Kistérségi folyóirat szerkesztősége, a Művészeti Iskola tánc tanszaka is. Az intézmény évente 600–700 rendezvényt szervez, 25–30 ezer fő látogatása mellett.
74
Szabadidő Központban 2009-től létezik alakformáló, testtartás javító kortalan torna minden
korosztálynak;
valamint
csoportos
jógafoglalkozás
is
a
vendégek
rendelkezésére áll. A Szabadidő Központban szervezik a térség kulturális életét, így többek között pl. a Karéj Művészeti Fesztivált, vagy pl. a Szabad Művészeti Szalont és kiállításait. A rendszerváltás óra számos egyesület és civil szerveződés alakult a városban. Örkény Városi Könyvtárát 1950-ben alapították, az épület a régebbi időkben postakocsi-állomás és fogadó volt. Emléktábla jelzi, hogy itt szállt meg Petőfi Sándor is. Ma korszerűnek mondható szabadpolcos létesítmény, melyben 30 000 db könyv, 700-800 db-ból álló hanggyűjtemény és számtalan folyóirat áll a látogatók rendelkezésére. Ebből gyermekkönyv 6000 db. A könyvtár alapterülete: 208 m2. Itt található a felnőtt könyvtár, olvasó, ifjúsági, gyermekfoglalkoztató, médiasarok, mosdók raktárak. Székhelyen kívüli könyvtári intézményi egységek: Gyermekkönyvtár Örkény Általános Iskola (110 m2), Kisebbségi Önkormányzat Humán Központja (40 m2), Idősek Napközi Otthona (12 m2) A beiratkozott könyvtári tagok száma: 1508 fő A könyvtár szolgáltatásai: külön gyermek-, felnőtt kézikönyvtár, ingyenes internetezési lehetőség, külön gyermekprogramok (kötelező olvasmányok hete, Diáknyár, kézműves sarok, stb.). Örkény kulturális adatai: A rendszeres művelődési foglalkozások száma 2006-ban 500, 2007-ben 532 db volt, a kulturális rendezvények száma is növekvő tendenciát mutat, 2006-ban 27, 2007-ben 40 db volt. A kulturális rendezvényeken részt vevők száma (fő) 2006-ban 5782, 2007ben 6492 fő volt. A települési könyvtár egységeinek száma (leltári állomány) (db) 2000-ben 18 728 db, 2007-ben 21 683 db, ami szintén növekedést jelent. A fenti adatok is alátámasztják, hogy Örkényen egyre inkább „vevők” a lakosok a közművelődésre, kultúrára. A örkényi Városi Könyvtár beiratkozott olvasóinak száma az ezredforduló óta majdnem tízszeresére növekedett (26. ábra).
75
26. ábra. Az örkényi Városi Könyvtár beiratkozott olvasóinak számának változása (fő, 2000-2007) 2000 1800
1750
1750
2006.
2007.
1600 1400
1241 1125
1200 972
1000 800 600 400 200
315
355
2001.
2002.
191
0 2000.
2003.
2004.
2005.
Forrás: KSH T-STAR adatbázis alapján
2.6. Korábbi időszak fejlesztései
A fejezet röviden, összefoglalja a város céljai szempontjából fontos fejlesztéseket, koncentrálva egyrészt a fejlesztések eredményeire, másrészt a végrehajtás során szerzett tapasztalatok összefoglalására. Jelen fejezetben csak a nagyobb projektek bemutatása történik meg. A 2002. évi fejlesztések között kiemelendő Örkény és Hernád községek közös szennyvíztisztító telepének bővítése, melynek megvalósítása 2002-2004 évek közé esett. A beruházás összköltsége 280 millió Ft volt, a támogatás 208 millió Ft-ját a Magyar Köztársaság Kormánya céltámogatásként biztosította. A szennyvíztisztító telep Örkény város és Hernád község önkormányzatának közös tulajdona, kapacitása napi 1250 m2, ami 456 250 m3/évet jelent. A beérkező szennyvíz mennyisége Örkény esetében 2008-ban: 150 912 m3/év, Hernád vonatkozásában 163 454 m3/év, így összesen a szennyvíztisztító évente 341 366 m3 szennyvizet tisztít meg, ami 100 000 m3–rel elmarad a maximális kapacitástól.
76
Az örkényi Polgármesteri Hivatal épületének tetőfelújítása szintén 2002-ben történt meg 4,2 millió Ft összköltséggel a Belügyminisztérium 2,94 millió Ft-os támogatásával. A céljellegű dedentralizált (CÉDE) pályázat keretében sportöltoző bővítésére került sor csaknem 2 millió Ft-os beruházással. Az alábbi, 15. táblázat Örkény további korábbi időszakának hazai és EU-s fejlesztéseit mutatja be. 15. táblázat. A korábbi időszak fejlesztései 2003-2009 között Örkényen A 2003. év jelentős fejlesztései Projekt címe / Kiíró
Támogatás
Önrész
Költségelven megállapított lakbérek alkalmazása mellett, bérbeadás céljából új lakások építése
47.368.877 Ft
15.789.625 Ft
63.158.502 Ft
Örkény belterületén burkolt csapadékvíz szikkasztó árkok létesítése (TFC)
13.816.000 Ft
5.132.000 Ft
18.948.000 Ft
2.800.000 Ft
2.060.000 Ft
4.860.000 Ft
Alapellátás központi ügyeleti rendszerének fejlesztése (ESzCsM) – Defibrillátor, hordozható EKG, gépkocsi beszerzése
Összköltség
A 2004. év jelentős fejlesztései Projekt címe / Kiíró
Támogatás
Együtt Európába – A Huszka Hermina Általános Iskola Infrastrukturális fejlesztése és az esélyegyenlőség megteremtése révén 230.000.000 Ft (ROP) – tornacsarnok építése, (EU + fűtéskorszerűsítés, akadálymentesítés, kormányzati) nyílászárócsere, informatikai terem kialakítás Sportpálya korszerűsítése, bővítése (GyISM)
5.500.000 Ft
Önrész
Összköltség
12.105.263 Ft 242.105.263 Ft
2.364.887 Ft
7.864.887 FT 77
Örkény, Hernád, Tatárszentgyörgy integrált településfejlesztése (PHARE) – Örkény: Pálóczi-Horváth kastély (Szabadidő Központ) felújítása, Római Katolikus templom rekonstrukciója, Piac téri park rendezése, utca aszfaltozása, I. Világháborús Emlékpark rekonstrukciója, Tatárszentgyörgyi út felújítása, Piac téri járda építés, temető kerítés építése, buszmegállók építése, Fő utca felújítása
2.512.137,7 Euró
279.126,5 Euró
2.791.264,2 Euró
A 2005. év jelentős fejlesztései Projekt címe / Kiíró
Támogatás
Önrész
Összköltség
Települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatának felújítása (KMRFT) – Münnich F., Baross, Mező I., Marx K., Lenin és Dimitrov utca
16.815.000 Ft
16.000.000 Ft
32.815.000 Ft
Óvoda épületének felújítása és akadálymentesítése (CÉDE)
12.852.000 Ft
7.055.486 Ft
19.907.486 Ft
A 2006. év jelentős fejlesztései Projekt címe / Kiíró Települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatának felújítása (KMRFT) – Fürst S., Dallos S., Baross, Vörösmarty utca, Ságvári köz
Támogatás
9.590.000 Ft
Önrész
9.590.000 Ft
Összköltség
19.180.000 Ft
A 2007. év jelentős fejlesztései Projekt címe / Kiíró Örkény és Hernád központjában járdaépítések (HÖF/CÉDE)
Támogatás 19.775.000 Ft
Önrész 8.475.000 Ft
Összköltség 28.250.000 Ft
78
Települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatának felújítása (KMRFT) – Bocskai és Rudas L. utca Távmunka-ház interregionális koncepciójának kidolgozása és mintaértékű megvalósítása (INTERREG) –Távmunka-ház épületének kialakítása, munkahelyek megteremtése
7.592.400 Ft
7.597.872 Ft
15.190.272
40.614.190 Ft
3.279.226 Ft
43.893.416 Ft
A 2008. év jelentős fejlesztései Projekt címe / Kiíró
Támogatás
Önrész
Összköltség
Játszótér felújítás uniós színvonalon (CÉDE)
4.249.627 Ft
1.821.269 Ft
6.070.896 Ft
Tájékoztató térképek és utcanév táblák kihelyezése 5 településen (TEKI)
2.948.480 Ft
737.120 Ft
3.685.600 Ft
Összefogás gyermekeink biztonságáért – A Huszka Hermina Általános Iskola kerítésének felújítása (TRFC)
3.000.000 Ft
988.000 Ft
3.988.000 Ft
Közösen a közösségért – A református templomkert és az Ady Endre utcai járda felújítása (TRFC)
2.922.914 Ft
792.970 Ft
3.715.884 Ft
Tegyük szebbé városunkat! – Közmunkaprogram Örkényen (TRFC)
8.859.965 Ft
2.215.000 Ft
11.074.965 Ft
A 2009. év jelentős fejlesztése Projekt címe / Kiíró
Támogatás
Örkény város településközpontjának fejlesztése (KMOP-2007-5.2.1/A, Támogató: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség; a projekt azonosító
87.289.210 Ft
Önrész
Összköltség
27.137.390 Ft 114.424.600 Ft
79
száma: KMOP-5.2.1/A-2008-0052) Forrás: Örkény Önkormányzata, 2009
A fenti KMOP projekt keretében Örkény Város Önkormányzata a támogatásban részesülő Örkényi Református Missziós Egyházközséggel, és az Örkényi Cigány Kisebbségi Önkormányzat konzorciumi partnerrel együtt pályázott, és nyert támogatást. A projekt célja a közösségi terek megújítása, a kulturális és turisztikai értékek erősítése, valamint a további magánberuházásokat ösztönző, vonzó környezet kialakítása. A pályázat keretében a projekt elszámolható költsége: 98.066.745 Ft, a támogatás mértéke: 89,01%. A projekt megvalósulásának helyszínei: Kossuth utca, Nagykőrösi utca, Ady Endre utca. A projekt keretében tervezett beruházásokat az alábbi táblázat foglalja össze: 1. Városháza felújítása (Városháza nagyterem közösségi célú felújítása) 2. Polgármesteri Hivatal udvarának és parkjának rendezése 3. Művészeti iskola és könyvtár felújítása 4. Ady Endre utca járdaépítése 5. Térfigyelő kamerarendszer kiépítése 6. Kossuth utca járdaépítése 7. Református templom felújítása 8. Rendőrség és Örkényi Cigány Kisebbségi Önkormányzat épületének felújítása 9. Városi Könyvtár előtti park rendezése 10. Kossuth utca zöldfelület fejlesztése
A fejlesztés tervezett befejezése: 2010. év, a fejlesztés eredményét a város lakosain kívül, a mikrotérség (több mint 15.000 fő), a dabasi kistérség (több mint 43.000 fő) és a testvérvárosok látogatói (mindegy 400 fő) egyaránt hasznosíthatják.
80
A korábbi fejlesztéseket összefoglalandó megállapítható, hogy Örkény város több integrált településfejlesztési és komplex iskola felújítási projektet végrehajtott már uniós forrásból, a projektek megvalósítása során jelentős tapasztalatot szerzett. Utóbbira a legjobb példa az „Együtt Európába – A Huszka Hermina Általános Iskola Infrastrukturális fejlesztése az esélyegyenlőség megteremtése révén” c. ROP-projekt. Örkény elsőként nyert vissza nem térítendő támogatást az Európai Unió társfinanszírozásában, az Európa Terv keretében. A Közép-magyarországi régió első ROP pályázatának szerződéskötésére 2005. január 7-én, került sor Örkényen. A projekt célja az európai szintű oktatási körülmények megteremtése egyrészt az épület műszaki állapotának korszerűsítésével, másrészt az oktatás minőségében lévő különbségek csökkentésével és az integrált oktatás minőségének javításával volt. A projekt részeként érdemes megemlíteni az integrált oktatás módszereinek fejlesztését, ennek részeként esélyegyenlőségi tematika bevezetését, mely az általános iskola tanulói számára esélyegyenlőséget biztosít, csökkentve a hátrányos helyzetű diákok megkülönböztetését, segítve felzárkóztatásukat. Az épületben informatikai hálózat kiépítésére került sor, melynek keretében a tantermekben végpontokat alakítottak ki, illetve szervergépet helyeztek üzembe, amellyel létrejött az IKT eszközök
befogadására
alkalmas
környezet.
Az
informatikai
kompetenciák
elsajátítása nagymértékben segíti a jövő generáció korszerű képzését. Megvalósult az iskola A és B épületének teljes fűtésrekonstrukciója, ami a nyílászárók cseréjét és gépészeti rekonstrukciót foglalta magában. Ez elősegítette az iskola költséghatékony és energiatakarékos működését. A minőségi munka végzéséhez új tornaterem és sportudvar került megépítésre, amely a XXI. század követelményeit is kielégíti. Megtörtént az iskola épületeinek teljes akadálymentesítése annak érdekében, hogy a fogyatékkal élő tanulók is igénybe tudják venni az intézmény szolgáltatásait.
Az uniós támogatásból finanszírozott projektre jó példa az „Örkény, Hernád, Tatárszentgyörgy integrált településfejlesztése” c. PHARE projekt, valamint a fentiekben már említett „Örkény város településközpontjának fejlesztése” c. „kisléptékű” ÚMFT-KMOP projekt. Itt fontos kiemelni, hogy a fenti örkényi KMOP településfejlesztési projektet – mint már a vezetői összefoglalóban is kiemelésre
81
került – az Európai Bizottság 2009-ben felvette a településfejlesztési mintaprojektjei közé, ami hatalmas megtiszteltetés a városnak.
A város sikeres uniós és hazai pályázati múltja adott részben indíttatást jelen stratégia megírására, és a fejlesztések továbbvitelére, bővítésére. A város és annak vezetősége tehát teljes mértékben elhivatott, és készen áll jelen stratégiában meghatározott akciók megvalósítására. Az infrastrukturális fejlesztéseken kívül szükséges kiemelni az Örkényi Cigány Kisebbségi Önkormányzat által nyert jelentős pályázati forrásokat is: OFA Pályázatok: 1. Szerződés szám: OFA/PMMK/M/4 Időtartam: 2003.01-2004.12.31 Összeg: 4.226.000 Ft 2. Szerződés szám: OFA/PMMK/K/2-3 Időtartam: 2003.10.01-2004.12.31 Összeg: 2.660.669 Ft (Képzések) 3. Szerződés szám: OFA/PMMK/K/4-2 Időtartam: 2004.06.01.-2004.08.31. Összeg: 1.590.000 Ft (Képzések) Forrás: Örkény Önkormányzata, 2009
Örkényi Roma Közösségi Ház Működtetése és Program Megvalósítása: Szerződés szám: HU 0101-01/1-0009. Időtartam: 2003.09.15-2004.06.15 Romák Felkészítése az Információs Társadalom Kihívásaira 82
Szerződés szám: KMR-ETÁRS-14/2002. Időpont: 2002 Összeg: 2.500.000 Ft A Romák Felkészítése az Informatikai társadalom kihívásaira: Számítástechnikai eszközök Szerződés szám: KMR-ETÁRS-15/2002 Összeg: 3.000.000 Ft Önszerveződő, Öntevékeny Közösségeket Támogató Alap- Kisebbség Napja 2002 Összeg: 219.000 Ft Kistérségi Roma Tájékoztató és Szolgáltató központ Szerződés szám: KMR-HÁT-04/2001 Dátum: 2002.04.12Forrás: Örkény Önkormányzata, 2009
83
2.7. A helyzetelemzés rövid összegzése, SWOT-elemzés Fontos, és szükséges hogy a városi szintű helyzetértékelés összegzésre kerüljön. A helyzetelemzés során a leglényegesebb megállapításokat emeljük itt ki. Örkényen a rendelkezésre álló adatok szerint a munkanélküliségi ráta több mint 10%, vagyis minden tizedik lehetséges munkavállaló munkanélküli. Ez alapján megállapítható, hogy a munkanélküliségi ráta országos átlag duplája. Az örkényi társadalom ötöde2 roma származású. A munkanélküliség az ő körükben még nagyobb, elérheti a 20%-ot is.3 A magas munkanélküliség egyik oka, hogy megszűnt a termelőszövetkezet, és nem települt a településre nagyobb vállalat, aki nagyobb létszámban foglalkoztatni tudna. A másik, hogy Örkényen igen alacsony a lakosság képzettségi színvonala. Ez nemcsak a közép-, és felsőfokú végzettségűekre vonatkozik, hanem az általános iskola 8 osztályát végzőkre is. Örkény több iskolafejlesztési (ROP és HEFOP, valamint a közelmúltban TÁMOP) pályázaton indult már, és nyert is több ízben támogatást. Örkény város Önkormányzata, és az Örkényi Cigány Kisebbségi Önkormányzat közösen vett részt több pályázaton (lásd előző fejezet), melynek céljai között mindig szerepelt, hogy a (halmozottan) hátrányos helyzetű gyermekek, illetve a roma származású lakosság munkaerőpiaci re-integrációját képzésfejlesztéssel előmozdítsa. A helyzetelemzésben alátámasztottuk az alacsony iskolai végzettséget adatokkal is: a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Örkényen 47%-os, a felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában mindössze 5,6%. A jelentős munkanélküliség konzerválásához hozzájárul a fentieken kívül az általános gazdasági világválság is, emiatt sok munkalehetőség beszűkült a térségben. A munkahelyek elvesztése nyomán leszakadás, segélyezésre szorulás következett be. Mindezen folyamatok ahhoz vezettek, hogy Örkény Külső városrészében szegregátumok alakultak ki. Itt a lakáskörülmények is aggasztóak, erről a lakások nagy részének alacsony komfortfokozata is tanúskodik.
Forrás: Örkény város közbiztonsági és bűnmegelőzési koncepciója 2009-2013. Forrás: Szarvas György: Örkényi Huszka Hermina Általános Iskola – ROP, HEFOP pályázatok nyertese. In: Fedezzük fel a Közép-magyarországi régiót. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Budapest, 11. o. (www.nfu.hu/download/3860/Fedezzuk_fel_kmo_regiot.pdf)
2 3
84
A rövid áttekintő összegzés után a helyzetelemzés alapján SWOT-elemzésre kerül sor. A SWOT egy angol mozaikszó, 4 szó kezdőbetűiből áll össze: •
Strengths - erősségek
•
Weaknesses - gyengeségek
•
Opportunities - lehetőségek
•
Threats - veszélyek
A SWOT-analízis magyar megfelelője a GYELV elemzés; az egyes tényezők magyarázata: Erősségek: belső tényezők: pozitív dolgok, amik jól működnek és lehet rá
•
befolyás, hogy még jobban működjenek; Gyengeségek: belső tényezők: olyan dolgok, amik nem jól működnek, de lehet
•
rá befolyás, hogy jobb legyen; Lehetőségek: külső tényezők: olyan adottságok, amelyeket nem tudunk
•
befolyásolni, de kedvezőek, és rájuk építve kihasználhatjuk az erősségeinket; Veszélyek: külső tényezők: olyan korlátok, negatív tényezők, amelyeket nem
•
tudunk befolyásolni, és csökkentik a siker esélyeit, kockázatot is jelentenek;
Örkény SWOT-analízisét a lenti összefoglaló táblázat szemlélteti. 16. táblázat. Örkény város SWOT-elemzése Erősségek – a
település
Gyengeségek
2004-ben
városi
rangot
szerzett, elkötelezett városvezetés;
– periférikus fekvés Pest megyén belül; – az
– nemzetközi közlekedési-szállítási útvonal
utóbbi
években
csökkenő
népességszám (kivéve: szegregátumok);
(M5) közelsége; a város kapcsolódása az
– iskolázottság kedvezőtlen;
M5-ös
– a minőségi munkaerő más településen
autópályára
kiváló
(3
km-re
található a felhajtó);
kerül
– jó közúti-vasúti elérhetőség Budapest és
foglalkoztatásra,
– magas munkanélküliség;
vasútvonal);
– a
Albertirsa–Kunszentmiklós
közötti
demográfiai
folyamatok (vándorlás) kedvezőtlenek;
Kecskemét irányából (5-ös főút, 142-es – az
a
jelentős
roma
népesség
integrálatlansága, 85
négyszámjelű
út
biztosítja
a
keresztirányú közlekedést;
– szociálisan hátrányos helyzetű csoportok megjelenése;
– kedvező természeti adottságok; jelentős, szabad zöldfelületek;
– a lakások komfortfokozata alacsony; – szegregátumok jelenléte;
– bővülő és egyre jelentősebb kulturális programok/fesztiválok/sportesemények (pl. a Szabadidő Központban);
– a turizmus feltételei nincsenek biztosítva; – a
kerékpárút-hálózat
infrastruktúrája
kiépítetlen;
– társadalmi sokszínűség; – kiépített
környezeti
infrastrukturális
rendszerek; – meglévő funkciók túllépnek a település szűk vonzáskörzetén: o szennyvíztisztító; o alapfokú
művészeti
oktatási
intézmény; o rendelőintézet
(orvosi
ügyelet,
háziorvos; fogorvos, nőgyógyászat stb.) ellátási területe; o mentőállomás,
Rendőrőrs,
Gyermekjóléti
és
Családsegítő
Szolgálat mikrotérségi szerepe; o Pálóczi-Horváth István Szakképző Iskola beiskolázási területe; o Örkényi
Takarékszövetkezet
térségi szerepe. Lehetőségek – a városi rangból adódó bővülő pályázati lehetőségek; – a lakosság és a helyi vállalkozások körében nagy a város fejlesztésének támogatottsága;
Veszélyek – a
terület-
és
településfejlesztési
támogatáspolitika, és a jogszabályi háttér állandó változása, kiszámíthatatlansága; – a
környező
városok,
ezek
közül
elsősorban Dabas kistérségi központ 10
– a város fejlődésének felgyorsulása;
km-es (12 perces) közelsége beárnyékolja
– a budapesti agglomeráció és az M5-ös
a várost;
autópálya közelsége miatt az országos
– a
terület
leértékelődése,
periferializálódás fokozódása; 86
a
döntéshozók számára fontos fejlesztési
– a társadalmi szegregáció fokozódása;
területként bírhat a terület;
– a
– a fekvési adottságai jobb kihasználása; autópálya és Örkény belterülete közötti (pl.
vállalkozások
logisztikai,
betelepítése
multinacionális,
stb.
cégek); – erősödő
élethelyzetének
megoldatlansága;
– az 5. sz. főút, valamint az M5-ös külterületre
romák
– a
fiatalok
esetében
devianciák
kialakulása; – a helyi kiskereskedelem elsorvadása; – a
közszolgáltatások
minőségének
romlása; mikrotérségi,
kistérségi,
szerepkör; – funkcióbővítés:
– a vízháztartási problémák fokozódása (Homokhátság);
közszolgáltatások
bővítése a városban; – a turizmus bővülő piacának kihasználása, pl. „falusi”/aktív turizmus fellendülése (Euro-Ring, quad-park);
– világgazdasági
válság,
országos
gazdasági recesszió; – a helyi igények és a forrás-támogatottság nem találkozik (közművek, utak, stb.); – a fejlesztések fenntarthatósága.
– a település meglévő közműhálózata a további igényeknek megfelelően bővíthető; – területi kiegyenlítésre való törekvés, az elmaradott térségek kiemelt támogatása; – megújuló energiahasználat és az energiahatékonyság fejlesztése.
87
3. A városrészek területi szintű elemzése A városrészek lehatárolása a KSH által készített módszertan alapján készült, és elsősorban az egyes városrészek területrendezési fogalmak szerinti beépítettsége és funkcionális szerepköre alapján dőlt el. A cél elsődlegesen az volt, hogy olyan homogénnek tekinthető városrészeket lehessen lehatárolni, amelyek funkcionálisan, történeti hátterük vonatkozásában és jövőbeli fejlődési lehetőségek alapján is összetartozó területrészekből épülnek fel. A városrészi lehatárolás információs hátterét a KSH 2001. évi Népszámlálás adatai, valamint az önkormányzat (további évekre: 2008, 2009] vonatkozó) adatszolgáltatása adta. Az elemzés első lépéseként bemutatjuk – tematikus térképpel illusztrálva – az egyes városrészek elhelyezkedését. A városrészek (a Külterület nélkül) hézag- és átfedésmentesen lefedik a város belterületét. Indokolttá vált a külterületen is azonosítani városrészt, mert az alátámasztó adatok alapján is érezhetően megindult területen a szegregációs folyamat. A különböző egyeztetéseknek megfelelően Örkényen 2+1, jól elkülönülő városrész került lehatárolásra, melyek közül az első kettő átfedés nélkül, teljes mértékben lefedi a város belterületét. Örkény városrészei tehát: 1. Belső városrész; 2. Külső városrész, 3. (+1): Külterület. A belső városrész döntően multifunkciós, mikrotérségi központi, kereskedelmi és közigazgatási funkciókkal rendelkezik. A város többi része gyakorlatilag a belső városrészt körülölető Külső városrész, valamint a külterületi városrész. Indokolt volt a harmadik városrészt is külön egységként kezelni, ezek a város körül elszórt, annak belterületétől kívülre eső, de a város közigazgatási területén belül lévő tanyasi jellegű külterületi részek. A városrészek lehatárolását az 27. ábra mutatja, a térképvázlaton fekete színnel a Belső városrész, 50%-os szürkeárnyalattal a Külső városrész (benne a piros vonallal elkülönített kettő szegregátum), valamint 25%-os szürkével a Külterület látható.
88
27. ábra. Örkény városrészeinek a térképvázlaton történő ábrázolása
Forrás: saját szerkesztés
3.1. Belső városrész A belső városrészi területet az alábbi utcák határolják: • Vasút u. – Bartók B. u. – Lenin u. – Münnich F. u. – Majakovszkij u. – Bartók B. u. – Hunyadi u. – Fő u. – temető – Táncsics M. u. – Sport u. –- Fő u. – Ady E. u. – Kossuth L. u. – Árpád u. – Dózsa György u. – Baross u. – Kossuth L. u. – vasút. 89
Az örkényi Belső városrész tömbjei: 1. Kossuth L. u. 84-104., vasút, Vörösmarty u. 83–65., Rákóczi u. 2. Vörösmarty u. 66–82., vasút, Bartók Béla utca 40–33., Rákóczi u. 3. Kossuth L. u. 60–82., Rákóczi u., Vörösmarty u. 43-63, Baross u. 4. Vörösmarty utca 42 – 64., Rákóczi u., Bartók B. u. 32 – 21., Baross u. 5. Árpád u. 2–18., Dózsa Gy. u. 19–1., Baross u. 31 – 1., Kossuth L. u. 47–31. 6. Kossuth L. u. 22 – 58., Baross u., Vörösmarty u. 39 – 1., Majakovszkij u. 7. Vörösmarty u. 2–40., Baross u., Bartók B. u. 20 – 1., Majakovszkij u. 8. 8. Bartók B. u. 58. (hrsz: 1337, 1338/18), Baross utca, Majakovszkij utca 9. Ady E. u. 2– 2/a, József A. u. 2/a – 20., Majakovszkij u., Bartók B. u., Kossuth L. u. 2/a 10. Ady E. u. 4/a, 4–22., Majakovszkij u. 4., József A. u. 1–17. 11. Kossuth L. u. 2–20., Majakovszkij u. 2., Ady E. u. 17–7. 12. Fő u. 5 –7 –9., Ady E. u., Kossuth L. u. Hunyadi u. 13. Fő u. 52–124., Táncsics 1/a – 29., Tatárszentgyörgyi út 1–11. 14. Tatárszentgyörgyi út 2–16., Táncsics M. u., Ilona-majori út, Fő u. 20–50. – Templom u. 28. ábra. A Belső városrész elhelyezkedése Örkényen
Forrás: saját szerkesztés A Belső városrész demográfiai és szociális jellemzői: 90
A 2001-es Népszámlálás szerint az örkényi lakónépesség (4950 fő) mindössze ötöde (20%, 926 fő) élt a Belső városrész területén. Az örkényi lakónépesség 2009 novemberére – az önkormányzati nyilvántartások alapján – 4834 főre csökkent. Ezzel összhangban a Belső városrész lakossága 698 főre csökkent, vagyis a terület lakossága a két időpont között 25%-kal esett vissza (29. ábra). 29. ábra. A lakónépesség változása Örkény városrészeiben 2001 és 2009 között (fő)
Forrás: KSH 2001. évi Népszámlálás, valamint önkormányzati adatbázis alapján
A lakosság kormegoszlását tanulmányozva azt tapasztalhatjuk, hogy a 15-59 évesek aránya a három városrészben csak kismértékben tér el az örkényi átlagtól (60,8%), de az arány Belső városrészben a legkisebb (Belső városrész: 60,2; Külső városrész: 60,7; Külterület: 63,8%). Ugyancsak itt a legkisebb a 0-14 évesek aránya (13,8%, ami az örkényi átlagtól hét százalékponttal marad el), hiszen a többgyermekes családi házas övezet döntően a Külső városrészben helyezkedik el, ott az arány 23%. A Belső városrészben viszonylag sok idős él, hiszen a 60-x évesek aránya itt a legnagyobb a városban: 26%, az ez érték 8%-kal múlja felül a városi átlagot (30. ábra).
91
30. ábra. A Belső városrész korösszetétele (%, 2001)
Forrás: KSH 2001. évi Népszámlálás adatai alapján
A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (15-59 évesek) a Külső városrészben és a Külterületen a legmagasabb (50,4, illetve
54,2%),
a
Belső
városrész
aktív
korú
lakosai
jelentős
mértékben
iskolázottabbak az adatok szerint (az örkényi 47%-os átlagnál jóval kevesebb: 30,9%). A utóbbi adat azt valószínűsíti, hogy a Belső városrészben kevésbé van jelen az alacsonyabb
státuszú
lakosság
Örkényen.
Ezzel
összhangban
a
felsőfokú
végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában mutató értéke (8,7%) e területen a legmagasabb a városban 3%-kal meghaladja a városi átlagot. A két külső terület értéke az átlag alatt van, és egyik sem éri el az 5%-ot. A lakásállomány tekintetében elmondható, hogy a Belső városrészben a központi funkciók miatt viszonylag kevés lakás található, az örkényi lakások ötöde (21%-a) van jelen a belső városrészben. Az alacsony komfort fokozatú lakások vonatkozásában is kirajzolódnak a városrészek közötti különbségek. A Belső városrész területe e szempontból a legkedvezőbb képet mutatja a városban, hiszen az alacsony életszínvonalat tükröző lakások aránya itt mindössze 19,4%, szemben a Külterületet jellemző 52,4%-os aránnyal. A Külső városrész értéke éppen megfelel a városi átlagértéknek (28,6%). A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül c. összetett mutató is jelentős különbségeket mutat: a Belső városrészben mindössze 92
17,5%; a Külső városrész értéke 1%-kal haladja meg a 26,6%-os átlagot, a Külterületi arány jóval több, mint kétszerese a Belső városrészi értéknek. A lakások méretét tekintve elmondható, hogy a Belső városrészben a legalacsonyabb az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül (5,9%), Örkény Külterületén ez az érték négyszer ennyi. A fenti adatok alapján megállapítható, hogy a Belső városrész a másik két területhez képest egyértelműen kedvezőbb statisztikai mutatókkal rendelkezik. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (48,1%) megfelel a települési átlagnak (48,2%). Ebből a szempontból a Külterület népessége van a legrosszabb helyzetben, jóllehet a mutató értéke mindössze 3,5%-kal haladta meg az átlagot. A
legfeljebb
általános
iskolai
végzettséggel
rendelkezők
és
rendszeres
munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül kombinált mutató vonatkozásban is a Belső városrész előnyös, és a Külterület hátrányos helyzete mutatkozik meg (előbbi 12,1%; utóbbi 35,5%). E tekintetben a külső városrészi érték épphogy az átlag felett van. A lakosság jövedelmi helyzetét jól jellemzi a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül mutató. Az adatok a Külterületi városrész kismértékű hátrányát mutatják: a jelzett korosztályba tartozó népességnek csak a 46,2%-a volt foglalkoztatott 2001-ben, ez az érték 2%-kal alacsonyabb a Belső városrész területére értelmezett aránynál, ami épp megegyezik a városi átlaggal (31. ábra). A munkanélküliségi ráta tekintetében a legkedvezőbb adatokkal rendelkezik a Belső városrész, ugyanis mindössze 6,3%, a Külső városrész 11,8 és a Külterület 16,5%-os arányához képest. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a teljes városra értelmezve 40,9% volt 2001-ben. Örkény városrészei között e mutató tekintetében jelentős különbségeket nem tapasztalhatunk, ugyanakkor e mutató értéke a Belső városrészben volt legkedvezőtlenebb: a háztartások 44,9%-ában nincs foglalkoztatott személy (31. ábra, 17. táblázat). 93
31. ábra. A foglalkoztatottak aránya és a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya
Forrás: KSH 2001. évi Népszámlálás adatai alapján
17. táblázat. Örkény városrészeinek főbb adatai Mutató megnevezése Lakónépesség száma
Örkény Belső Külső Külterület összesen városrész városrész 4 950
926
3 763
260
Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya
20,9
13,8
23,0
16,9
Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya
60,8
60,2
60,7
63,8
Lakónépességen belül 60- x évesek aránya
18,3
26,0
16,3
19,2
47,0
30,9
50,4
54,2
5,6
8,7
4,9
4,5
1 712 28,6
351 19,4
1 235 28,7
126 52,4
48,2
48,1
48,0
51,8
28,4
18,1
30,3
35,5
48,3 40,9 4 865
48,2 44,9 849
48,5 39,6 3 761
46,2 43,1 254
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma
Forrás: KSH 2001. évi Népszámlálás adatai alapján
94
A Belső városrész, mint Örkény belső magterülete a szolgáltatók által leginkább birtokba vett terület. Erre megfelelő bizonyíték, ha a városban a működő üzletek számának megoszlását vizsgáljuk. A 2009. évi adatok szerint a városban az összesen 83 db működő üzletből 45 db található a Belső városrészben, ami az üzletek több mint a felét jelenti (54%). Ha a működő üzletek jellegét vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy az itt fellelhető üzletek fele vendéglátó és élelmiszer jellegű (2525% arányban). Jelentős továbbá az iparcikk jellegű üzletek aránya, mely az összes belvárosi üzlet ötödét jelenti. A gépjárművek száma 2009-ben Örkényen megközelítette az 1500 db-ot (1482 db). Az elmúlt évtizedben a városban dinamikusan növekedett a gépjárművek száma, ezzel összhangban nőtt a Belső városrészben is ez a szám, azonban alig éri el a városi érték 10%-át (mindössze 154 db). A gépjárművek döntően – tekintettel a kertvárosias beépítésnek – a külső városrészre koncentrálódnak (Külső városrész: 1278 db, Külterület: 9 db). Ha megvizsgáljuk az ezer lakosra jutó gépjárművek számát, akkor már árnyaltabb a kép: az örkényi átlag e tekintetben 306 db, a Belső városrész esetében 220 gépjármű jut ezer lakosra (vagyis kb. minden ötödik lakosnak van gépjárműve), a Külterületi városrész rendelkezik a legkisebb (79 db, jelezvén ezzel jövedelmi helyzetét is), míg a Külső városrész a legnagyobb (402 db) értékkel. Utóbbi érték azt jelenti, hogy majdnem minden második lakosnak van valamilyen gépjárműve. A Belső városrészben történtek az elmúlt időszak jelentősebb fejlesztési, változásai is. A városrészek közül itt volt a legnagyobb a fejlődési tendencia. A korábbi településfejlesztési pályázatok során elnyert támogatások által több középület és mikrotérségi
funkciót
ellátó
intézmény
részben
vagy
egészben
megújult,
akadálymentessé vált. Ezek a fejlesztések mind hozzájárultak az egységes, megújuló városkép kialakulásához, valamint az itt élők életminőségének javításához is. A korábbi időszak jelentősebb fejlesztései a 2.6-os fejezetben találhatók.
95
3.2. Külső városrész E területen a Belső városrészen kívüli városrészt kell érteni a belterületi határon belül (32. ábra - sötét szín). Örkény Külső városrésze a város legnagyobb lélekszámú területe: a városrész lakossága a 2001. évi Népszámlálás szerint a lakónépesség több mint 3/4-ét (76%) tette ki. 32. ábra. A Külső városrész elhelyezkedése Örkényen
Forrás: saját szerkesztés
A 2009. évi önkormányzati adatbázis alapján a Külső városrész lakossága 3175 főre csökkent, ami 20%-os fogyást jelent a területen 2001-hez viszonyítva. A lakónépesség eddigi városrészi trendjeit figyelembe véve megállapítható, hogy – Örkény kettő, környezetétől markánsan elváló szegregátumát kivéve, mely a Külső városrészben található, - a városrészek lakosságszáma az elmúlt 8 évben csökkent. Városi szinten értelmezve a csökkenést: 2001-ben 4950 fő volt a lakónépesség, 4865 fő az állandó népesség. 2009 novemberében az – önkormányzati nyilvántartás szerint – a lakónépesség 4834 főre csökkent, míg az állandó népesség a – legutóbbi rendelkezésre álló – KSH T-STAR 2007. év végi adatai szerint 4902 fő volt. 96
A városrész kormegoszlását vizsgálva megállapítható, hogy – köszönhetően a fentebb említett kettő szegregátumnak – a fiatal korosztály viszonylag magas jelenléte (23%) a jellemző. Az aktív korúak vonatkozásában jelentős különbség nem tapasztalható, az aránya egyezik a város szinten mért mutatóval, ugyanakkor az idősebbek relatíve kevesen élnek a Külső városrészben, hiszen arányuk mindössze 16,3%, ami épp kettő százalékponttal marad el az átlagostól. A városrész korösszetétele összefoglalva: fiatalos (33. ábra). 33. ábra. A Külső városrész korösszetétele (%, 2001)
Forrás: KSH 2001. évi Népszámlálás adatai alapján
A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül mutatót vizsgálva, arra a következtetésre jutunk, hogy a Külső városrészben az alacsony iskolázottsági indikátor a külterületi városrészhez hasonló értéket mutat. Összehasonlítva a Belső városrésszel: 20%-kal magasabb itt ennek a mutatónak az aránya (50,4%), ami azt jelenti, hogy kevés a képzett társadalmi réteg e városrészben, vagy más szavakkal kifejezve minden második aktív korúnak (15-59 évesek) mindössze általános iskolai a legmagasabb iskolai végzettsége. A felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában mutató értéke (4,9%) az örkényi átlag alatt van, és szintén a külterületi lakosság adatával mutat hasonlóságot. Ez az érték azt jelenti, hogy a Külső városrészben minden huszadik lakosnak van csak felsőfokú iskolai végzettsége a megfelelő korú népességen belül.
97
Figyelembe véve, hogy e városrészben laknak a legtöbben, ezzel összhangban a legtöbb lakás is itt található: az összes örkényi lakás csaknem ¾-e a Külső városrészben
van.
Az
alacsony
komfortfokozatú
lakások
arányát
tekintve
elmondható, hogy a városrészi érték épp az örkényi átlagnak felel meg. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya mutatót vizsgálva megállapítható, hogy jóllehet a fiatalok ezen a területen élnek a legnagyobb arányban – azaz azt hihetnénk, hogy a „nem aktív” népesség is itt van nagyobb arányban jelen –, ugyanakkor az idősek viszonylag kicsi aránya (16,3%) kiegyenlíti a fenti arányt, így a 48%-os érték átlagosnak tekinthető. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktívkorúakon belül kombinált mutató esetében a külső városrészi terület szintén átlagosnak, illetve az átlagnál némileg kedvezőtlenebb helyzete mutatkozik meg: az alacsony iskolai végzettségű, jövedelemmel nem rendelkező lakosok itt 30,3%-át alkotják a lakosságnak – szemben a Belső városrész viszonylag kedvező 18,1%-ákal. A foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül mutató a városrészre vonatkozó 48,5%-a kedvezőnek ítélhető, hiszen több aktív korú foglalkoztatott él a városrészben, mint a másik kettő területen. Szintén kedvezőnek tekinthető a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a Külső városrészben, hiszen nem éri el a 40%-ot.
98
3.3. Külterületi városrész Örkény külterülete a város körül elszórt, annak belterületétől kívülre eső, de a város közigazgatási területén belül lévő tanyasi jellegű külterületi részek (Bikahegy, Ilonamajor, Pettyán, Kővágódűlő) (34. ábra). 34. ábra. A Külterület városrész elhelyezkedése Örkényen
Forrás: saját szerkesztés Örkény Külterületét az alábbi fényképek jól jellemzik (3-4. fénykép).
3. fénykép. Porta Bikahegyen- saját fotó 4. fénykép. Porta Bikahegyen – saját fotó Örkény külterületi városrésze a legkisebb lélekszámú terület a városban: a városrész népessége a 2001-es lakónépesség mindössze huszadát tette ki a népszámlálás idején.
99
2009 novemberére az önkormányzat adatai szerint a városrész lakónépessége jelentősen – több mint a felére – csökkent, ma mindössze 114-en laknak Örkény Külterületén. A lakosság kormegoszlása tekintetében a 2001-es adatok szerint a 15-59 évesek vonatkozásában jelentős különbség nem volt tapasztalható, azonban itt élt arányában a legtöbb aktív korú (63,8%). A városrész korösszetétele összességében a városi átlaghoz áll a legközelebb, eszerint az idősek (60-x évesek) aránya: 19,2%, a fiataloké (0-14 évesek) 16,9%. Ha a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők arányát vizsgáljuk az aktív korúakon (15-59 évesek) belül, akkor egyértelműen megállapítható, hogy a külterületi városrészen belül az alacsony iskolázottságú lakosság sokkal nagyobb arányban van jelen (54,2%), mint a másik két városrészben (Belső városrész: 30,9, Külső városrész 50,4%). A fenti adattal teljes mértékben összhangban a felsőfokú végzettségűek aránya e területen a legalacsonyabb (4,5%), ez azt jelenti, hogy a város képzettebb rétegének jelentős része nem ebben a városrészben él (18. táblázat). 18. táblázat. Örkény városrészeinek iskolázottsági mutatói Mutató megnevezése
Örkény Belső Külső Külterület összesen városrész városrész
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában
47,0
30,9
50,4
54,2
5,6
8,7
4,9
4,5
Forrás: KSH 2001. évi Népszámlálás adatai alapján A városrész lakónépességével arányosan itt található a legkevesebb lakás, Örkény lakásállományának 7%-a (126 db lakás). Az alacsony komfortfokozatú lakások tekintetében megmutatkozó városrészi különbségekről korábban tettünk már említést. A Külterület ismét a legrosszabb mutatókat hozza: az alacsony életszínvonalat tükröző lakások aránya csaknem kétszerese a városi átlagnak, 52,4%, Ez az érték több mint két és félszerese a legkedvezőbb helyzetben lévő Belső városrészi értéknek (35. ábra). A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 45,5% a városrészben, ami a magasan a legrosszabb
100
képet festi a területről. Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül szintén a legkedvezőtlenebb, itt a lakások kb. negyede egyszobás. 35. ábra. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya és a szegregációs mutató Örkény városrészeiben (%, 2001)
Forrás: KSH 2001. évi Népszámlálás adatai alapján
A városrészre jellemző kedvezőtlen képet tovább erősíti, ha megvizsgáljuk a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők arányát az aktív korúakon (15-59 évesek) belül. Ez az érték 51,8%, ami a városi átlag felett van. Ez az érték azért tekinthető különösen kedvezőtlennek, mert ebben a városrészben a legmagasabb az aktív korúak (15-59 évesek) aránya. A foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül mutató esetében a városrészre vonatkozó 46,2%-os arány adja meg a választ a fenti problémára: a városban itt a legkedvezőtlenebb a foglalkoztatási arány, mely adódik a városrész külterületi, elszigetelt voltából. A
legfeljebb
általános
iskolai
végzettséggel
rendelkezők
és
rendszeres
munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül kombinált, szegregációs mutató vonatkozásában Örkény külterületi városrésze szintén a legkedvezőtlenebb képet mutatja: az alacsony végzettségű jövedelemmel nem rendelkező lakosok itt több mint a harmadát (35,5%-át) alkotják a lakosságnak – szemben a Belső városrésszel, ahol ez az érték mindössze 19,4% (36. ábra). A munkanélküliségi ráta a városrészben 16,5%-os, a tartós (legalább 360 napig) 101
munkanélküliek aránya meghaladja a 10%-ot, ami a többi városrész, és az örkényi átlag jóval több, mint kétszerese. Örkényen belül ebben a városrészben él azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt, hiszen az itt élők hatoda tartozik ebbe a körbe. Az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya a városrészben 56,8%, ami szintén magasan a legkedvezőtlenebb arány a városban. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Örkény három városrészében alig mutat eltérést, a Külterület 43,1%-os értéke a Belső városrész értékéhez (44,9%) áll a legközelebb. A Külterület gazdasága igen fejletlen, összesen 1 db működő üzlet (festékbolt) van Ilona-majorban. Örkény
északon
elhelyezkedő
Bikahegy
külterületi
városrész
tekintetében
kiemelendő, hogy a szomszédos településsel (Hernád – Deák Ferenc utca) földút köti össze, közművesíteni innen lehetne a hernádi Deák Ferenc u. meghosszabbításával, ami kb. 200 méter közművet jelentene. Hernáddal az összefogás e tekintetben elengedetlen. Bikahegyen kb. 44-50 fő az állandó lakos, azonban jelentős a nem állandó lakosok száma is. E terület erősen szegregálódó, beavatkozást igénylő terület, telepfelszámolásra lenne szükség. A városrészben a szemétszállítás nem megoldott, jelenleg is folyik építkezés, tehát bővül a szegregátum, oktatási intézményekbe az iskolás korú gyermekek bejárása nem megoldott. A városrész az áramszolgáltatásba egyáltalán nincs bekötve (villamos áram a telkek mellett). Az áramot aggregátor sevítségével fedezik legtöbben, mely jelentős összegbe kerül (2-3000 Ft/nap). A vízszolgáltatás búvárszivattyúval csak kútról megoldott, mely egyéb veszélyeket is magában rejt (nitrátszennyezés). A fűtéshez szükséges fát a környező erdőkben gyűjtik össze. A tömegközlekedés nem megoldott, az óvodába a bejárás elengedhetetlen, a gyerekek elkallódnak.
102
3.4. Az egyes városrészek SWOT-elemzése A Belső városrész SWOT-analízise Erősségek • • • •
• • • • • •
könnyen megközelíthető; fejlődő, dinamikus városrész; a település legfejlettebb városrésze; a városi és mikrotérségi közszolgáltatások, közintézmények koncentrálódása; a legtöbb működő üzlet itt található; a lakások komfortfokozata itt a legkedvezőbb; kiemelkedő műemléki és természeti adottságok; iskolázottság itt a legkedvezőbb; kulturális intézmények és tevékenységek erősödése; találkozási pont a városon belül
Gyengeségek • • •
• • • •
•
Lehetőségek • • •
• • •
•
erősödő mikrotérségi, kistérségi, szerepkör; a városrész fejlődésének felgyorsulása; a lakosság és a helyi vállalkozások körében nagy a városrész fejlesztésének támogatottsága; belföldi turizmus fellendülése; a fiatal, jól képzett pályakezdő munkaerő vonzása; a városrehabilitációval bővülnek a funkciók: közszolgáltatások bővítése a városközpontban (a városrészi fejlesztések támogatottsága); a rendezett, tiszta városrész a környező városrészekre, valamint befektetők, munkahelyek megjelenésére is pozitív hatással van.
csökkenő népességszám; kedvezőtlen kormegoszlás (kevés fiatal és aktív korú, növekvő idős korosztály); az idősek nagyobb aránya miatt itt a legkedvezőtlenebb a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya; városközponti közlekedés: parkolás, forgalmi gondok, zajterhelés; nem egységes városkép, különböző építészeti stílusú épületek; néhol rendezetlen zöldfelületek; a kereskedelmi és egyéb szolgáltatások háttérinfrastruktúrája alacsony színvonalú; hiányos járdahálózat és elégtelen kerékpárút-hálózat. Veszélyek
•
• • •
• • •
•
mikrotérségi, kistérségi szerepkör gyengülése (pl. a közszolgáltatások minőségének romlása) a munkahelyek megszűnése miatt tovább csökken a foglalkoztatottság; az utak, és terek állapota folyamatosan romlik a forgalom miatt; nem épülnek meg forgalomcsökkentő, forgalom elterelő beruházások (az 5. sz. út elkerülőjének megépítése); A közterület-rendezések elmaradása; megvalósult fejlesztések rongálása, továbbfejlesztés elmaradása; a terület- és településfejlesztési támogatáspolitika, a jogszabályi háttér állandó változása, kiszámíthatatlansága; a pályázatokhoz szükséges önrész nem 103
• • • • •
megfelelő felhasználása; a magánerős fejlesztések korlátozott rendelkezésre állása; a tervezett közlekedési fejlesztések elmaradása; a vízháztartási problémák fokozódása (Homokhátság); a létrehozott természeti és épített értékek elsorvadása; növekvő környezeti terhelés.
A Külső városrész SWOT-analízise Erősségek • • • • •
a Belső városrész közelsége; a legnagyobb lélekszámú terület; a fiatalos korösszetétel (viszonylag sok fiatal, kevés idős korú); társadalmi sokszínűség; jelentős, szabad zöldfelületek; kiemelkedő műemléki és természeti adottságok.
Gyengeségek • • • • • • • • •
Lehetőségek • • • •
•
a lakosság körében nagy a városrész fejlesztésének támogatottsága; a rendezett, tiszta városrész a helyi lakosságra is pozitív hatással lehet; lakóterületek fejlesztése, telepfelszámolás; kertvárosi lakókörnyezet megteremtésének a jövőbeni lehetősége; szociális felzárkóztató programokkal a hátrányos helyzetű lakosság további leszakadása megelőzhető;
• • •
• • •
csökkenő népességszám (kivéve: szegregátumok); szociálisan hátrányos helyzetű csoportok megjelenése; iskolázottság kedvezőtlen; szegregátumok jelenléte, itt leromlott állagú lakóházak; közösségi terek hiánya; utak és felszíni vízelvezetés műszaki állapota; falusias környezet; hiányos járdahálózat és elégtelen kerékpárút-hálózat; illegális hulladék-elhelyezés. Veszélyek a társadalmi szegregáció fokozódása, társadalmi konfliktusok kiéleződése; a terület leértékelődése, a periferializálódás fokozódása; a romák élethelyzetének megoldatlansága; a fiatalok esetében devianciák kialakulása; a képzetlen munkaerő növekedése, emelkedő szociális juttatások; a tervezett közlekedési fejlesztések elmaradása; helyi igények és a forrás-támogatottság 104
• •
• •
a budapesti agglomerációs gyűrű tágulásával befektetők vonzása; zöldmezős beruházások (pl. iparterületek fejlesztése) az 5. sz. főközlekedési út mentén; a „falusi” turizmus fellendülése; területi kiegyenlítésre való törekvés, az elmaradott térségek támogatása;
• • • • • • • •
nem találkozik (közművek, utak, stb.); magántőke korlátozott rendelkezésre állása; a fejlesztések fenntarthatósága; az iparterületek fejlesztése negatív hatással lehet a városrész lakóira; a pályázási kedv alábbhagy; a helyi kiskereskedelem elsorvadása; a létrehozott természeti és épített értékek elsorvadása; környezeti veszélyeztetettségek fokozódása; a vízháztartási problémák fokozódása (Homokhátság).
A Külterület SWOT-analízise Erősségek • • • • •
arányában itt él a legtöbb aktív (15-59 évesek) korú; jelentős, szabad, fejleszthető zöldterületek; tanyasi, érintetlen terület; magánszálláshely az Ilona-majorban (3 szoba, 15 férőhely); Euro-Ring, quad-park.
Gyengeségek • •
• • •
• • • • • • • • •
csökkenő népességszám; a városközpont (köz)intézményei és szolgáltatásai nehezen megközelíthetőek; tömegközlekedés elégtelensége; minőségi kereskedelmi és vendéglátóegységek hiánya; a legalacsonyabb komfortfokozatú lakások itt találhatóak, leromlott állagú lakóházak; a legkedvezőtlenebb a foglalkoztatási arány, jelentős munkanélküliség; szociálisan hátrányos helyzetű csoportok megjelenése; a legalacsonyabb iskolázottságú lakosság a városban; szegregációs folyamatok; utak és felszíni vízelvezetés műszaki állapota; falusias környezet; hiányos járdahálózat és elégtelen kerékpárút-hálózat; különböző építészeti stílusú épületek; illegális hulladék-elhelyezés; 105
• • •
Lehetőségek • •
• •
• •
•
lakóterületek fejlesztése, telepfelszámolás; kertvárosi lakókörnyezet megteremtésének a jövőbeni lehetősége; a rendezett, tiszta városrész a helyi lakosságra is pozitív hatással lehet; szociális felzárkóztató programokkal a hátrányos helyzetű lakosság további leszakadása megelőzhető; a budapesti agglomerációs gyűrű tágulásával befektetők vonzása; zöldmezős beruházások (pl. iparterületek fejlesztése, a minőségi ipari termelés feltételeinek a megteremtése) az 5. sz. és az M5-ös autópálya mentén; a „falusi” turizmus fellendülése.
játszóterek hiánya; elégtelen sportolási lehetőségek; nincs városi kötődés a lakók részéről.
Veszélyek •
• • •
• • • • • •
a társadalmi szegregáció fokozódása, társadalmi konfliktusok kiéleződése, az itt élő lakosság nem együttműködő; a terület leértékelődése, a periferializálódás fokozódása; a képzetlen munkaerő növekedése, emelkedő szociális juttatások; a helyi igények és a forrástámogatottság nem találkozik (közművek, utak, stb.); a fejlesztések fenntarthatósága; az iparterületek fejlesztése negatív hatással lehet a városrész lakóira; a pályázási kedv alábbhagy; a magántőke korlátozott rendelkezésre állása; környezeti veszélyeztetettségek fokozódása; a vízháztartási problémák fokozódása (Homokhátság).
106
3.5. A roma népességet magas arányban koncentráló városi szegregátumok, telepek, telepszerű képződmények helyzetének elemzése
Az integrált városfejlesztési stratégia a három városrészre vonatkozó elemzése kimutatta, hogy melyek a város kedvezőtlen társadalmi státuszú területei, ahol a népesség társadalmi összetétele és a terület fizikai jellemzői is rosszabbak. E fejezet alapvetően erre az elemzésre támaszkodik és az a célja, hogy a városi viszonylatban kedvezőtlen státuszú külső városrészen belül azonosítsa azokat a kisebb területegységeket, ahol a szegregáció mértéke már előrehaladott állapotban van. A korábbi fejezetben már említett, külvárosi városrészben került meghatározásra kettő szegregátum, amelyek az alacsony státuszú, roma lakosság által magas arányban lakott területek. •
Szegregátum 1.
A szegregátum – mint fentebb már említésre került – a külső városrészen belül helyezkedik el a település észak-északkeleti perifériáján (36. ábra). 36. ábra. A „Szegregátum 1.” területének elhelyezkedése a Külső városrészen belül
Forrás: saját szerkesztés 107
A szegregátumot az alábbi fényképek jól jellemzik (5-8. fénykép).
5. fénykép- saját fotó
6. Fénykép – saját fotó
7. fénykép – saját fotó
8. Fénykép – saját fotó
A területet az alábbi utcák határolják: •
Május 1. u. - Gagarin u. - belterületi határ
Az itt élő lakónépesség száma 309 fő volt a 2001-es népszámláláskor. Ez az érték 2009-re közel 30%-kal növekedett 395 főre. A népesség kormegoszlását vizsgálva rendkívülien nagy a fiatalok/gyermekek magas aránya (36,6%), amely majdnem háromszorosa a belső városrészben élőknek. Ugyanakkor fontos kiemelni az idősek (60-x évesek) nagyon alacsony arányát: a 60 évesnél idősebb népesség aránya mindössze 3,6%, ami a városi átlag ötöde, a belső városrészre vetített arány hetedét sem éri el. Az aktív korúak az örkényi átlagnak megfelelő arányban élnek a szegregátumban (37. ábra).
108
37. ábra. A szegregátum korösszetétele (%, 2001)
Forrás: KSH 2001. évi Népszámlálás adatai alapján Ami a szegregátumban élők alacsony iskolázottságát illeti: körükben az általános iskolai végzettséggel sem rendelkezők a lakosok több mint 3/4-ét teszik ki (76,8%), a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya mindössze 1,5%, ami a belső városrész hatodának felel meg (38. ábra). 38. ábra. Örkény városrészeinek, köztük a szegregátum iskolázottsági mutatói (%, 2001)
Forrás: KSH 2001. évi Népszámlálás adatai alapján A szegregátumban 71 db lakás található, ezek 43,3%-a alacsony komfortfokozatú, melyek az igen alacsony életkörülményre hívják fel a figyelmet. A munkaképes korú lakosok 2/3-a nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel. Az alacsony társadalmi státuszt jelzi, hogy a 8 általános iskolai végzettséggel sem rendelkezők több mint 55%-ának nincs rendszeres jövedelme. A munkanélküliségi ráta mértéke majdnem 109
eléri a 25%-ot, ami azt jelenti, hogy minden negyedik itt élőnek van csak munkája. A szegregátumban mindössze 34,2% a foglalkoztatottak aránya az aktív (15-64 éves) népességen belül, ami 14%-kal marad el a települési átlagtól. Ezzel összhangban a gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépessége 698 fő (Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás, 2009) belül c. mutató értéke a – másik szegregátummal együtt – a legnagyobb a városban: 72,1%. Örkényen itt a legmagasabb az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya, az itt lakók 2/3-a tartozik ebbe a csoportba. Magas azon aktív korúak (15-59 éves) aránya is (15,1%), akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt. A lenti 39. ábra foglalja össze a fent leírtakat, látható, hogy a Szegregátum 1. területnél nyílik igen tágra a „foglalkoztatási olló”. 39. ábra. Örkény városrészeinek, köztük a szegregátumok foglalkoztatási mutatói (%, 2001)
Forrás: KSH 2001. évi Népszámlálás adatai alapján
110
Az örkényi „Szegregátum 1.” területén élő lakosok mostoha helyzetét jól jellemzik a segélyezési mutatók is, az állandó bevétel hiányát a területen élők segélyekkel igyekeznek pótolni. Míg a 2000. évben a rendszeres szociális segélyben részesítettek száma 1 fő volt, addig ez a szám 2009-re 33 főre növekedett. A lakásfenntartási támogatásban részesültek száma (pénzbeni és természetbeni) 2000-ben nulla fő volt, 2009-ben ez az érték 40 főre növekedett. Temetési segélyben a 2000-es évek elején még nem részesültek, 2009-ben 2 fő kapott ilyen támogatást a szegregátumban. A 2009-es adatok szerint 40 fő a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma, mely népességarányosan a másik szegregátum mellett a legnagyobb a városban. Bizonyos segélyezésnek minősülnek a lakásépítési és lakásvásárlási kedvezményhez igényelt ún. szocpol igazolások, Örkényen és a szegregátumban az alábbi adatok jellemzőek: 2004. évben összesen 26 db, ebből Béke u.: 2 db, Gagarin u.: 2 db, Május 1. u.: 3 db; 2008. évben összesen 34 db, ebből Béke u.: 1 db, Gagarin u.: 5 db, Május 1. u.: 1 db; 2009. július 1-ig összesen 20 db, ebből Gagarin u.:2 db, Május 1. u. 1 db.
A szegregátumban 2008-ban a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermekek több mint két és félszer annyian laktak a szegregátum lakosságán belül (87 fő), mint a belső városrész népességén belül. 2009-re tovább növekedett a számuk 93 főre. A települési infrastrukturális ellátottság hiányos a szegregátum területén, több helyütt hiányoznak a burkolt, pormentes utak és járdák. Megnevezés - hrsz Béke u. 1189/1
Hossz (km)
Terület (m2)
0,556
1501
Burkolat típusa Föld
Forrás: Örkény Önkormányzata, 2009 A szegregátumon belül önkormányzati és rendőrségi adatok alapján a közbiztonság sokkal rosszabb, mint a város egyéb területein. Az elemzésben bemutatott problémák kezelésére és a szegregáció csökkentése érdekében a város elkészítette a városrészre az Anti-szegregációs programját.
111
•
Szegregátum 2.
A „Szegregátum 2.” elnevezésű terület szintén a külső városrészen belül helyezkedik el a település kelet-északkeleti perifériáján (40. ábra). 40. ábra. A „Szegregátum 2.” területének elhelyezkedése a Külső városrészen belül
Forrás: saját szerkesztés
A szegregátumot az alábbi fényképek jól jellemzik (9-11. fénykép).
9. fénykép - saját fotó
10. Fénykép – saját fotó
112
11. fénykép - saját fotó A területet az alábbi utcák határolják: •
Dallos Sándor u. - Fürst Sándor u. - Sallai u. - belterületi határ
A szegregátumban élő lakónépesség száma mindössze 156 fő volt a 2001-es népszámláláskor. Ez az érték 2009-re közel háromszorosára (!) növekedett, jelenleg 452 fő él a szegregátum területén. A népesség kormegoszlását vizsgálva itt is rendkívülien magas a fiatalok/gyermekek aránya (38,5%), amely háromszorosa a belső városrészben élőknek, és csaknem duplája a városi átlagnak. Az idősek (60-x évesek) aránya itt a legalacsonyabb, mindössze 3,2%, ami a városi átlag hatoda, valamint a belső városrészre vetített arány hetedét sem éri el (41. ábra). Az aktív korúak az örkényi átlagnál 2,5%-kal kevesebben élnek a szegregátumban (28,3%). A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül mutató értéke 82,4%, ami a lakosok több mint 4/5-ét jelenti, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya nulla (0%), vagyis elmondható nincs főiskolai vagy egyetemi végzettségű ember a szegregátumban. A szegregátumban 97 db lakás található, ezek 10%-a alacsony komfortfokozatú, a másik szegregátum arányának ez a hatoda, tehát itt komfortosabbak a lakások, viszont
a
munkaképes
korú
lakosok
60%-a
nem
rendelkezik
rendszeres
jövedelemmel. Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta) belül 16,3%, ami azt jelenti, hogy minden hatodik itt élő aktív korú munkanélküli.
113
41. ábra. A népesség kormegoszlása Örkény egyes városrészeiben, köztük vizsgált szegregátumban (%, 2001)
Forrás: KSH 2001. évi Népszámlálás adatai alapján
Az alacsony társadalmi státuszt jelzi, hogy a 8 általános iskolai végzettséggel sem rendelkezők több mint felének nincs rendszeres jövedelme. A városrészben a foglalkoztatottak aránya magasabb, mint a másik szegregátumban (38,3%), azonban 10%-kal így is elmarad a városi átlagtól. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya tekintetében e városrész „húzza le” az örkényi átlagot, hiszen itt minden harmadik háztartás foglalkoztatott nélkülinek minősül. A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az szegregátum lakónépességén belül itt a legnagyobb a városban 72,4%.
A „Szegregátum 2.” társadalmi helyzetét a segélyezési mutatók még inkább elmélyítik, e városrész még kedvezőtlenebb adatokkal rendelkezik, mint a „Szegregátum 1.” városrész. Míg a 2000. évben a rendszeres szociális segélyben részesítettek száma 4 fő volt, addig ez a szám 2009-re majdnem tízszeresére (36 főre) emelkedett. 2000-ben nem volt a városnak lakásfenntartási támogatása, 2009-ben e támogatást 48 fő kapta meg. A 2009. évi adatok szerint a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 31 fő a városrészben. A lakásépítési és lakásvásárlási kedvezményhez igényelt szocpol igazolások, a szegregátumban a következőképpen alakultak az elmúlt években: 114
2004. évben összesen 26 db, ebből, Dallos S. u.: 1 db, Sallai u.: 4 db; 2008. évben összesen 34 db, ebből Dallos S. u. 4 db, Sallai u. 4 db; 2009. július 1-ig összesen 20 db, ebből Sallai u. 2 db.
A szegregátumban 2008-ban a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermekek száma 122 fő, 2009-ben 125 fő, ami majdnem háromszorosa a belső városrész értékének. A hátrányos helyzetű gyermeket száma 2008-ban és 2009-ben is 6 fő a szegregátum területén. A szegregátumon belül önkormányzati és rendőrségi adatok alapján a közbiztonság sokkal rosszabb, mint a város egyéb területein. A települési infrastrukturális ellátottság hiányos a szegregátum területén, több utcában hiányoznak a burkolt, pormentes utak és járdák. Megnevezés - hrsz
Hossz (km)
Terület (m2)
Burkolat típusa
Dallos s. u. 2226
0,446
2007
Öntött aszfalt
Dallos s. u. 2233
0,095
1372
Föld
Sallai u. 25.
0,666
6926
Útalap- föld keverék
Forrás: Örkény Önkormányzata, 2009 Az elemzésben bemutatott problémák kezelésére és a szegregáció csökkentése érdekében a város elkészítette a városrészre az Anti-szegregációs programját.
115
4. Stratégia
4.1. A város jövőképe Örkény hosszú távú jövőképe teljes összhangban fogalmazódik meg a dabasi kistérség, valamint a Közép–magyarországi régió jövőképével. Örkénynek továbbra is be kell tölteni, sőt erősíteni kell a mikro-, valamint bizonyos szempontból kistérségi szerepét az örkényi mikro- és a dabasi kistérségben. A jövőben megújuló lakókörnyezet megfelelő színvonalú lakhatási körülményeket biztosít majd a városlakók számára. Örkényre jellemző a társadalmi, etnikai sokszínűség, ez egy erősség, melyet kihasználva javítani szükséges a város munkaerőpiaci helyzetét, és növelni kell a foglalkoztatási szintet. Örkény 15-20 év múlva népességét tekintve az országos tendenciáknak megfelelő, illetve annál kedvezőbb trendekkel rendelkezik. Az utóbbi évekre jellemző népességcsökkenése lelassul, illetve megáll, stabilan megtartja az 5000 főt. A népesség
korösszetétele
kiegyenlítődik,
a
jövőben
javuló
népességmegtartó
képességnek és az ennek következtében bekövetkező növekvő természetes szaporodásnak köszönhetően. A város továbbra is betölti az örkényi mikrotérségi központi feladatkörét, nem csupán koncentrálja az ezzel járó funkciókat, de hatékonyan szervezi térsége települései közötti feladatmegosztást. Olyan térségi szinten szerveződő szolgáltatásokat hoz létre és szervez, amelyek a feladatellátást hatékonyabbá, gyorsabbá és költséghatékonyabbá teszi. A város hatékonyan avatkozik be a hátrányos helyzetű rétegek felzárkózatása érdekében: jelentős eredményeket mutat fel a nemcsak a város, hanem a mikrotérség a (halmozottan) hátrányos helyzetű, alacsony társadalmi státuszú, elsősorban roma lakosság integrációjában képzési, életminőségi és közösség fejlesztési állapotuk tekintetében. A városban kialakul a diverzifikált gazdasági struktúra: néhány meghatározó – az 5. sz. főút és az M5 mentén letelepülő – erős nagyvállalat mellett sűrű, beszállításra is alkalmas kis- és középvállalkozások hálózata jön létre. Eredményesen működnek a nagyvállalkozásokat
kiszolgáló
üzleti
és
gazdasági
szolgáltatások
is.
A
munkaerőpiacról tartósan kiszorult népesség számára a szociális gazdaság keretén belül jön létre hosszú távú foglalkoztatási lehetőség. 116
Örkény hosszú távú jövőképének számszerűsített céljai: •
az 5 000 fő körüli lakosság stabil megtartása;
•
a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők arányának 20% alá csökkentése; a felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 10% fölé emelése;
•
szegregációs mutató 10%-ra történő csökkentése
•
az alacsony komfort fokozatú lakások arányának 20% alá csökkentése;
•
a munkanélküliség 6%-ra történő csökkenése;
•
5 db nagyvállalat települ az 5. sz. főút és az M5 menti területre.
Örkény hosszú távú 15-20 éves átfogó célja: Örkény váljon a jelenlegi helyzeténél vonzóbb, jobb életminőséget biztosító, versenyképes, nemcsak mikro-, hanem kistérségi szerepkörét hatékonyan erősítő gazdasági, kulturális központtá, valamint turisztikai célponttá.
A hosszú távú átfogó cél összhangban van a kistérség, valamint a Középmagyarországi régió céljaival. Örkény jövőbeli vonzereje a lakónépesség megtartásában, migrációs célterületté válásában, illetve a meglévő vállalkozások növekvő prosperitásában, újabbak kialakulásában és letelepedésében nyilvánul meg. Ezek végül a népesedéssel foglalkozó
demográfia
korstruktúra, (regisztrált
alapmutatóinak
iskolázottsági és
működő
mutatók),
vállalkozások
(népességmegtartás,
valamint száma,
gazdasági
elvándorlás, alapmutatóiban
nemzetgazdasági
ágankénti
megoszlása) nyilvánul meg. A lakások komfortfokozatának javulása magával hozza az életfeltételek, egyben életminőség javulását is.
117
4.2. Fejlesztési célok a városra és a városrészekre
A város a kitűzött hosszú távú jövőkép elérését a következő főbb stratégiai (tematikus) célkitűzések megvalósításával biztosíthatja: 1. Örkénynek növelnie kell a mikrotérségben betöltött szerepét, szükséges, hogy a kistérségi szerepköre erősödjön; 2. a városnak növelnie kell gazdasági versenyképességét, hogy tartós fejlődési pályára állhasson; 3. Örkényen biztosítani kell a lakók számára a jobb életkörülményeket, valamint a demográfiai, és munkaerőpiaci és szociális feszültségeket vissza kell szorítani, a városban javítani kell a közbiztonság helyzetét; 4. vonzó, egységes településképet kell elérni a városban (ehhez szükséges a közlekedés fejlesztése, ezen belül az 5-ös számú főútnak a várost elkerülő útjának megépítése); 5. Örkénynek csökkenteni kell a szegregáció térbeli és társadalmi mértékét, konkrét, célzott beavatkozásokat kell tenni az integráció előmozdítása érdekében; 6. a városnak elő kell segítenie az alacsony státuszú, munkanélküli lakosság, főként a szegregátumban élők foglalkoztathatóságának, munkaerőpiaci helyzetének javítását, a városnak hozzá kell járulnia a foglalkoztatási szint javításához.
Örkény háromszintű célhierarchiáját a 42. ábra foglalja össze.
118
42. ábra. Örkény háromszintű célhierarchiája Örkény átfogó célja: Örkény váljon a jelenlegi helyzeténél vonzóbb, jobb életminőséget biztosító, versenyképes, nemcsak mikro-, hanem kistérségi szerepkörét hatékonyan erősítő gazdasági, kulturális központtá, valamint turisztikai célponttá.
A versenyképesség javuljon, hogy város gazdasága tartós fejlődési pályára állhasson
Örkény stratégiai céljai
Örkény városrészi céljai
A város növelje mikrotérségben betöltött szerepét, annak érdekében, hogy kistérségi szerepköre erősödjön
A demográfiai, munkaerőpiaci és szociális feszültségek enyhüljenek
Legyen vonzóbb a városkép, legyen biztonságos a város
Belső városrész:
Külső városrész:
Külterületi városrész:
Legyen a mikrotérség valódi szolgáltató központja
A belső egyenlőtlenségek és a szegregátumok felszámolása
Integrálódjon és zárkózzon fel társadalmi-gazdasági jellemzőit figyelembe véve a város többi részéhez
119
Örkény stratégiai célkitűzéseinek számszerűsített céljai: •
az 5 000 fő körüli lakosság stabil megtartása;
•
a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők arányának 35% alá csökkentése; a felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 7% fölé emelése;
•
az alacsony komfort fokozatú lakások arányának 25% alá csökkentése;
•
a munkanélküliség 8%-ra történő csökkenése;
•
2 db nagyvállalat települ az 5. sz. főút és az M5 menti területre;
•
a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 55% fölé emelkedik.
A városrészek céljai: A Belső városrész fő célja, hogy legyen a mikrotérség valódi szolgáltató központja, ezt az alábbi részcélokkal érheti el: -
a népesség megtartása;
-
élhetőbb városi környezet megteremtése, egységes városkép kialakítása;
-
a rendezett városkép közvetett hatása révén életszínvonal-életminőség emelkedés;
-
műszaki-fizikai és humán infrastruktúra fejlesztése;
-
képzettségi színvonal növelése;
-
a bűnmegelőzés és a közbiztonság javítása;
-
a városrész fenntartható fejlődésének a segítése;
-
sokfunkciós, fenntartható térstruktúra;
-
a közlekedés javítása (az 5-ös számú főút a várost elkerülő útjának megépítése), a közterületek rendezése;
-
a városi funkciók kibővítése, városi karakter megerősítése;
-
helyi identitástudat megerősítése,
-
a mikrotérségi központi szerepkör növelése.
E célok alapján kiemelt fejlesztési prioritás a városrészben: 120
•
városközponti szolgáltató szerep megerősítése minőségi szolgáltatások nyújtása által.
A Belső városrész célkitűzéseinek számszerűsített céljai: •
a lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 15% fölé emelkedése;
•
a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők arányának 25% alá csökkentése; a felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 10% fölé emelése;
•
az alacsony komfort fokozatú lakások arányának 15% alá csökkentése;
•
a munkanélküliségi ráta 6%-os megtartása, illetve ennek további csökkentése 5% alá;
•
a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 55% fölé emelkedik.
A Külső városrész fő célja, hogy a városrészen belüli egyenlőtlenségek szűnjenek meg, valamint szükséges a szegregátumok felszámolását is véghezvinni, e fő célokhoz az alábbi részcélok járulnak hozzá: -
népesség megtartása;
-
életminőség javítása, egészséges életmód alapvető módjainak terjesztése;
-
a kialakult szegregátumok, romatelepek felszámolása;
-
élhetőbb városi környezet megteremtése;
-
helyi igényekhez alkalmazkodó kulturális létesítmények fejlesztése;
-
lakások komfortfokozatának emelése;
-
rendezett településkép közvetett hatása révén életszínvonal-életminőség emelkedés;
-
műszaki-fizikai és humán infrastruktúra fejlesztése;
-
képzettségi színvonal növelése;
-
a bűnmegelőzés és a közbiztonság javítása;
-
a városrész fenntartható fejlődésének a segítése;
-
a közlekedés javítása (az 5-ös számú főút a várost elkerülő útjának megépítése); a közterületek rendezése;
-
a városi funkciók kibővítése, városi karakter megerősítése; 121
-
helyi identitástudat erősítése,
-
iparterületek
fejlesztése,
fejlett,
környezetbarát
ipar
feltételeinek
megteremtése a főút mentén; E célok alapján kiemelt fejlesztési prioritás a városrészben: •
antiszegregáció,
a
lakások
komfortfokozatának
emelése,
lakosság
felzárkóztatása, a foglalkoztatottság növelése A Külső városrész célkitűzéseinek számszerűsített céljai: •
a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők arányának 35% alá csökkentése; a felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 7% fölé emelése;
•
szegregációs mutató 20%-ra történő csökkentése;
•
az alacsony komfort fokozatú lakások arányának 20% alá csökkentése;
•
a munkanélküliségi ráta 8%-ra történő csökkentése;
•
a foglalkoztatottak arányát a 15-64 éves népességen belül 55% fölé emelni.
A Külterületi városrész fő célja, hogy a városrészen élők integrálódjanak és zárkózzanak fel a városrész társadalmi-gazdasági jellemzőit figyelembe véve a város többi részéhez. E fő célokhoz az alábbi részcélok járulnak hozzá: -
életminőség javítása, egészséges életmód alapvető módjainak terjesztése;
-
a szegregációs hatások csökkentése, lakókörülmények javításával - lakások komfortfokozatának emelése;
-
élhetőbb környezet megteremtése;
-
rendezett külterületi településkép közvetett hatása révén életszínvonaléletminőség emelkedés;
-
műszaki-fizikai infrastruktúra fejlesztése;
-
képzettségi színvonal növelése;
-
a bűnmegelőzés és a közbiztonság javítása;
-
a városrész fenntartható fejlődésének a segítése;
-
a megfelelő (közösségi) közlekedés feltételeinek a biztosítása; 122
-
helyi identitástudat erősítése, a belterületi városrészhez való kötődés erősítése;
-
iparterületek
fejlesztése,
fejlett,
környezetbarát
ipar
feltételeinek
megteremtése a főút, valamint az autópálya mentén; E célok alapján kiemelt fejlesztési prioritás a városrészben: •
antiszegregáció,
a
lakások
komfortfokozatának
emelése,
a
lakosság
felzárkóztatása, a foglalkoztatottság növelése A Külterületi városrész célkitűzéseinek számszerűsített céljai: •
a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők arányának 35% alá csökkentése; a felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 6% fölé emelése;
•
szegregációs mutató 20%-ra történő csökkentése;
•
az alacsony komfort fokozatú lakások arányának 30% alá csökkentése;
•
a munkanélküliségi ráta 10%-ra történő csökkentése;
•
a foglalkoztatottak arányát a 15-64 éves népességen belül 50% fölé emelni.
123
4.3. Beavatkozások – az akcióterületek kijelölése
A város kijelölte azt az akcióterületet, melyet az IVS időtartama alatt fejleszteni kíván. Az akcióterületi fejlesztések ésszerűen megvalósíthatóak, indokoltak és teljes mértékben összhangban vannak az IVS célrendszerével. Fontos kihangsúlyozni, hogy jelen integrált városfejlesztési stratégiában az akcióterület kijelölése indikatív, melynek pontosítására lehetőség – a legtöbb esetben szükség – van az akcióterületi terv elkészítése során. Örkény méretéből és lakosságszámából adódóan kisvárosnak, mélyebb felosztásban törpevárosnak tekinthető. Szerkezetét vizsgálva, laza szövetű kertváros, amely megjelenését illetően közel egységes képet alkot. Mindebből következik, hogy a város határain belül nehéz határokat húzni, körzeteket kijelölni. Az IVS-ben három városrész lehatárolása vált lehetővé, melyek az alábbiak: 1. a központ környezetében elterülő Belső városrész; 2. a belterületi határokon belül, a Belső városrészen kívüli, azt övező Külső városrész; 3. a belterületi határokon kívül eső, de a közigazgatási határokon belüli Külterület. Ez az elkülönítés biztosít lehetőséget akcióterület(ek) lehatárolására is. Az 1. Belső városrész jelentős részt lakófunkciójú terület, amely azonban terepet ad a központi funkcióknak is, így alkalmas a „városközponti” funkciók fejlesztésére, bővítésére, ez a funkcióbővítő rehabilitáció lehetséges akcióterülete. Az akcióterületre indikatív felméréssel nagyságrendi költségbecslés készült. Megvizsgálásra került, hogy az akcióterületen milyen ráfordítással járnak az adott fejlesztési elemek. A fejlesztés nem megtérülő, magánbefektetők közcélú fejlesztése nem várható az akcióterületen. A források a következőképpen alakulnak: KMOP vissza nem térítendő forrás: 85%. Az önkormányzat saját forrása (önrésze) 15%. A gazdasági funkció esetében maximum 30%-os támogatási intenzitás érvényesíthető.
124
Az akcióterület lehatárolása: A Belső városrész Akcióterületet az alábbi utcák határolják: • Vasút u. – Bartók B. u. – Lenin u. – Münnich F. u. – Majakovszkij u. – Bartók B. u. – Hunyadi u. – Fő u. – temető – Táncsics M. u. – Sport u. – Fő u. – Ady E. u. – Kossuth L. u. – Árpád u. – Dózsa György u. – Baross u. – Kossuth L. u. – vasút. A Belső városrész Akcióterület tömbjei: 15. Kossuth L. u. 84-104., vasút, Vörösmarty u. 83–65., Rákóczi u. 16. Vörösmarty u. 66–82., vasút, Bartók Béla utca 40–33., Rákóczi u. 17. Kossuth L. u. 60–82., Rákóczi u., Vörösmarty u. 43-63, Baross u. 18. Vörösmarty utca 42 – 64., Rákóczi u., Bartók B. u. 32 – 21., Baross u. 19. Árpád u. 2–18., Dózsa Gy. u. 19–1., Baross u. 31 – 1., Kossuth L. u. 47–31. 20. Kossuth L. u. 22 – 58., Baross u., Vörösmarty u. 39 – 1., Majakovszkij u. 21. Vörösmarty u. 2–40., Baross u., Bartók B. u. 20 – 1., Majakovszkij u. 22. 8. Bartók B. u. 58. (hrsz: 1337, 1338/18), Baross utca, Majakovszkij utca 23. Ady E. u. 2– 2/a, József A. u. 2/a – 20., Majakovszkij u., Bartók B. u., Kossuth L. u. 2/a 24. Ady E. u. 4/a, 4–22., Majakovszkij u. 4., József A. u. 1–17. 25. Kossuth L. u. 2–20., Majakovszkij u. 2., Ady E. u. 17–7. 26. Fő u. 5 –7 –9., Ady E. u., Kossuth L. u. Hunyadi u. 27. Fő u. 52–124., Táncsics 1/a – 29., Tatárszentgyörgyi út 1–11. 28. Tatárszentgyörgyi út 2–16., Táncsics M. u., Ilona-majori út, Fő u. 20–50. – Templom u.
Az akcióterületi fejlesztés célja, az akcióterület kitörési pontjai: A Belső városrész Akcióterület kiemelt célja, hogy a mikrotérség valódi szolgáltató központja legyen, ezt az alábbi részcélokkal érheti el: -
a népesség megtartása;
-
élhetőbb városi környezet megteremtése, egységes városkép kialakítása;
125
-
a rendezett városkép közvetett hatása révén életszínvonal-életminőség emelkedés;
-
műszaki-fizikai és humán infrastruktúra fejlesztése;
-
képzettségi színvonal növelése;
-
a bűnmegelőzés és a közbiztonság javítása;
-
a városrész fenntartható fejlődésének a segítése;
-
sokfunkciós, fenntartható térstruktúra;
-
a közlekedés javítása (az 5-ös számú főút a várost elkerülő útjának megépítése), a közterületek rendezése;
-
a városi funkciók kibővítése, városi karakter megerősítése;
-
helyi identitástudat megerősítése,
-
a mikrotérségi központi szerepkör növelése.
E célok alapján kiemelt fejlesztési prioritás a városrészben: •
városközponti szolgáltató szerep megerősítése minőségi szolgáltatások nyújtása által.
Az említett célok szervesen illeszkednek a 4.2. fejezetben vázolt települési szintű, illetve városrészi (Belső városrész) szintű fejlesztési célokhoz. Az akcióterület tervezett fejlesztéseit az alábbi táblázat mutatja be.
126
A Belső városrész tervezett fejlesztései röviden összefoglalva Funkció
Prioritási sorrend
Tervezett fejlesztések (2010-2015)
Illeszkedés az IVS-hez
Tervezett költség (e Ft)
Finanszírozás
Tulajdonos/fenntartó/projektgazda
Városi piac építése I.
gazdasági versenyképesség javítása, mikrotérségi központi szerepkör növelése
85 % pályázati forrás, 6 821 820 15 % önerő
Örkény Város Önkormányzata
2
Városi piac építése II.
gazdasági versenyképesség javítása, mikrotérségi központi szerepkör növelése
30 % pályázati forrás, 63 678 530 70 % önerő
Örkény Város Önkormányzata
közösségi
3
Sportcsarnok építése, PálócziHorváth-István Szakképző Iskola
városi funkciók kibővítése, mikrotérségi központi szerepkör növelése
85 % pályázati forrás, 324 488 773 15 % önerő
közterület
4
Szabadidős tér kialakítása, Tatárszentgyörgyi út
helyi identitástudat megerősítése, közösségi terek fejlesztése
85 % pályázati forrás, 76 985 864 15 % önerő
Örkény Város Önkormányzata
85 % pályázati forrás, 44 970 109 15 % önerő
Határok Nélkül – Magyartól Magyarig – Kulturális és Turisztikai Egyesület
gazdasági
gazdasági
1
Pest Megyei Önkormányzat / Örkény Város Önkormányzata
közszféra
5
Civil Ház, Árpád utca 10.
helyi identitástudat megerősítése, közösségi terek fejlesztése
kiegészítő soft
6
Soft tevékenységek
helyi identitástudat megerősítése, képzettségi színvonal növelése
85 % pályázati forrás, 20 000 000 15 % önerő
Örkény Város Önkormányzata
közbiztonság
7
Térfigyelő kamerarendszer kiépítése
bűnmegelőzés és a közbiztonság javítása
85 % pályázati forrás, 24 527 326 15 % önerő
Örkény Város Önkormányzata
közösségi
8
Közösségi tér kialakítása
helyi identitástudat megerősítése, közösségi terek fejlesztése
85 % pályázati forrás, 10 397 196 15 % önerő
Örkény Város Önkormányzata
közösségi
9
Római Katolikus Templom külső felújítása
helyi identitástudat megerősítése, közösségi terek fejlesztése
85 % pályázati forrás, 25 279 436 15 % önerő
Római Katolikus Egyház
közterület
10
Kossuth utca gyalogjárda építés (bal oldal)
műszaki-fizikai infrastruktúra fejlesztése, közterületek rendezése
85 % pályázati forrás, 23 609 886 15 % önerő
Örkény Város Önkormányzata
Fő út gyalogjárda- és útépítés (Temető-Tatárszentgyörgyi út) Fő út gyalogjárda- és útépítés (Tatárszentgyörgyi út - Ady Endre utca)
műszaki-fizikai infrastruktúra fejlesztése, közlekedés javítása
85 % pályázati forrás, 45 699 924 15 % önerő
Örkény Város Önkormányzata
műszaki-fizikai infrastruktúra fejlesztése, közlekedés javítása
85 % pályázati forrás, 26 582 405 15 % önerő
Örkény Város Önkormányzata
közterület
11
közterület
12
127
önállóan nem támogatható
13
Városmarketing
nem fejlesztési jellegű tevékenységek
Tájékoztatás, nyilvánosság
14
Nyilvánosság biztosítása
partnerség
Összesen
85 % pályázati forrás, 12 500 000 15 % önerő
Örkény Város Önkormányzata
85 % pályázati forrás, 6 250 000 15 % önerő
Örkény Város Önkormányzata
711 791 269
Forrás: saját szerkesztés
128
A város mérete, településszerkezete alapján a fentiekben röviden bemutatott akcióterületen kívül újabb akcióterület kijelölése nem lehetséges, illetve egyenlőre kérdéses. A 2., a Külső városrész szinte kizárólag lakófunkciót betöltő kertvárosi területekből áll, amely a leszakadó, hátrányos helyzetű csoportok lakhelyéül is szolgál. Ezen területen mindenekelőtt a szegregátumokra építve esetlegesen, egy egységes akcióterület képezhető, amelyen szociális célú (város)rehabilitációs program valósítható meg, melynek célja általánosságban a városrész leromlott vagy leszakadó területeinek leromlását okozó folyamatok megállítása és megfordítása. Szűkebb értelemben a rehabilitáció célja az, hogy a helyi hátrányos helyzetű lakosság életminősége és esélyei javuljanak, vagyis a program gazdája az adott városrészben valósítson meg felzárkóztató programokat mind az épített környezet, mind a társadalmi helyzet tekintetében. A szociális célú rehabilitáció, mint pályázati lehetőség vizsgálatát az Anti-szegregációs program összefoglaló táblázata harmadik sora rögzíti. Örkény esetében főként a roma népesség által lakott szegregátumok jelentik mind társadalmi, mind fizikai értelemben a legleromlottabb városi területeket. A város a közeljövőben hoz döntést arról, hogy hosszabb távon megtartható-e vagy pedig fel kell számolnia a telepeket, ugyanis uniós támogatásból csak a hosszabb távon is megtartandó
telep
rehabilitációja
támogatható,
telepfelszámolás
nem.
A
teleprehabilitációnak a célja mindenképpen a szegregáció további elmélyülésének megakadályozása, lehetőség szerint oldása. Az esetlegesen kijelölhető szociális célú városrehabilitációs indikatív akcióterület fejlesztési elemei a következők lehetnek: - lakóépületek fejlesztése; - közösségi terek fejlesztése; - helyi szociális és közintézmények fejlesztése; - civil szerveződések segítése; - közösségi programok/képzések szervezése, ESZA programok. Az indikatív városfejlesztési akcióterület fenti tervezett akcióinak várható eredménye teljes mértékben kapcsolódik a stratégiai fejezetben megfogalmazott külső városrészi, illetve a szegregátumok által kitűzött célokhoz.
129
Jelenleg a fenti esetleges szociális célú akcióterületre jelenleg nem áll rendelkezésre KSH által biztosított adatállomány, ezen adatok az IVS felülvizsgálata során bekérendőek, és megvizsgálandó, hogy a kettő szegregátum által alkotott szociális célú akcióterület megfelel-e a szociális célú rehabilitáció támogatási konstrukció követelményeinek, elsősorban az akcióterületek kijelölését meghatározó jogosultsági feltételeknek. Amennyiben az önkormányzat úgy dönt, hogy a szegregátumokban nem telepfelszámolást, hanem teleprehabilitációt végez, illetve a kijelölendő terület alkalmas
a
komplex,
szociális
célú
rehabilitáció
megvalósítására,
úgy
az
önkormányzat biztosítja a saját forrást a vissza nem térítendő 250 millió Ft-os uniós támogatás mellé. A 3. városrészben, a Külterületeken régi/új problémák jelentkeznek. Mára már jelentős részben a városból kiköltöző, elszegényedett népesség gyűjtőhelye, amely napjainkban számos problémát felvet. (alapvető ellátás hiánya stb.) A kedvezőtlen folyamatok kezelési lehetőségei jelen IVS alkotással párhuzamosan zajlik. Egy esetben (Bikahegy) vizsgálja az önkormányzat a telepfelszámolás lehetőségét, szükségességét, illetve megoldási javaslatokat tesz az életkörülmények javítására (lásd az anti-szegregációs tervben). Tekintettel arra, hogy a város egyetlen akcióterületet jelölt ki, az egyes akcióterületek priorizálása nem lehetséges, azonban a Belső városrész tervezett fejlesztései röviden összefoglalva c. táblázat az akcióterületen belül a tevékenységeket fontosság alapján sorrendbe állította. Amennyiben az IVS felülvizsgálata során konkrétan nevesítésre kerül a szociális városrehabilitációs akcióterület, abban az esetben az elsőként megvalósítandó akcióterületi beavatkozás a Belső városrész fejlesztése. Rövid összefoglalás: A fejezetben azonosított akcióterület fejlesztéseinek becsült összesített forrásigénye: − a funkcióbővítő városrehabilitációs akcióterület esetében: 617 643 794 Ft; − a
szociális
célú
városrehabilitációs
indikatív
akcióterület
(teleprehabilitáció) esetében: 287 500 Ft. − a telepfelszámolás teljes indikatív költsége: 100 millió Ft. 130
A fejlesztések finanszírozására rendelkezésre álló lehetséges források eredete EU-s vissza nem térítendő támogatás: 600 és 250 millió Ft, a telepfelszámolás esetében 100 millió Ft uniós támogatás.
4.4. Fenntarthatósági szempontok
4.4.1. A fejlesztések hatása a környezeti állapotra
E fejezetben a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia, illetve a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia alapelveit és céljait figyelembe véve röviden bemutatásra kerülnek a városrészi, akcióterületi szinten a középtávon tervezett fejlesztések várható környezeti hatásai, továbbá azon törekvések kerülnek röviden említésre, melyek biztosítják, hogy a stratégia megvalósítása ne idézzen elő olyan folyamatokat, melyek a környezeti állapot jelentős romlását eredményezik. Az IVS-ben megfogalmazott fejlesztési célok, irányok nagyobb negatív környezeti hatásokkal nem járnak. A fejlesztések nyomán pl. a piactér áthelyezésével annak területén nagyobb forgalomnövekedésre lehet a jövőben számítani, ez a környék jelentősebb környezetterhelésével jár majd. A távolabbi célok között említhető az 5. sz. főút elkerülő útjának megépítése; ezzel teljes mértékben tehermentesülni tud a város forgalmi, és légszennyezés szempontból is. Jóllehet a megépült M5-ös autópálya csökkentette az átmenő forgalmat a főúton, ugyanakkor célként fogalmazódott meg, hogy a jelenlegi forgalmát is csökkentse a város, így egy nyugodt, csendes kisváros alakulhat ki. A külterületen pl. az M5-ös autópálya mentén beruházásra alkalmas területeket jelölt ki a város, de a rendezési terv gondoskodott arról, hogy a városrész lakott területekbe ne ékelődjön be ipari terület, így a felmerülő környezeti terhelés a lakosságot nem fogja érinteni. Az autópálya és a főút mellé betelepülő vállalkozások esetében preferálásra kerülnek azok a cégek, amelyek környezetbarát technológiát alkalmaznak.
131
4.4.2. Az anti-szegregációs program Az integrált városfejlesztési stratégia keretében kidolgozandó Anti-szegregációs terv igen lényeges részét képezi a városi esélyegyenlőségi program kidolgozásának. Az Anti-szegregációs terv elsősorban területi vonatkozásban, a szegregációs folyamatok szempontjából vizsgálja az esélyegyenlőségi problémákat Örkény városában. Az Anti-szegregációs terv célja, hogy Örkény felmérje azokat a területeket, ahol a szegregáció már megindult, illetve ahol előrehaladott állapotban van, és ezen szegregátumokra
kidolgozzon
a
szegregáció
visszaszorítására
irányuló
beavatkozásokat. Örkény Város Önkormányzata és az IVS-t készítő megbízott Nonprofit Kft. munkatársai felvették a kapcsolatot az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által kijelölt Anti-szegregációs szakértővel. 2009 során több szakértői megbeszélésre került sor, melyek során a szakértő hasznos szakmai tanácsokat nyújtott a terv kidolgozásához. A terv alapvetően két adatbázis adataira támaszkodik: egyrészt a 2001. évi Népszámlálás,
valamint
Örkény
önkormányzati
nyilvántartásokból
elérhető
adataira. Az anti-szegregációs program szerkezete Örkény Anti-szegregációs terve két fő fejezetből áll: a helyzetelemző részből és a beavatkozásokat tartalmazó program részből. Az Anti-szegregációs terv az IVS szerves részét képezi, éppen ezért az IVS szerkezetén belül foglal helyet. Az Antiszegregációs terv struktúrája az alábbi: 1. Helyzetelemzés fejezet (az IVS városrészi helyzetelemző részében foglal helyet); 2. Anti-szegregációs program fejezet.
Szegregátumok az ún. alacsony státuszú népesség aránya, vagyis legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezőknek és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezőknek az aktív korúakon belüli aránya alapján jelölhetők ki. 132
Szegregátumnak minősülnek azok a területek, ahol az alacsony státuszú népesség aránya meghaladja az 50%-ot. Általánosan elmondható, hogy a szegregátumok a kétezer fő feletti települések esetében a településrészek (háztömbök) szintjén jelölhetők ki.
Az országban kb. 200 ezer fő tartozik a roma etnikumhoz (önbevalláson alapuló KSH felmérés; roma az, aki annak vallja magát), mintegy 10%-uk a Közép-magyarországi régióban él. Ebből Budapesten él a régió roma lakosságának 52,2%-a, Pest megyében 47,8%-a. A romák munkanélküliségi aránya országosan 40%-kal magasabb a lakosság többi részénél, munkanélküliségi rátájuk Budapesten 26%. A roma lakosság iskolázottsága alacsony, közel felüknek még általános iskolai végzettsége sincs. A romák Örkényen az átlagosnál nagyobb arányban jelennek meg, gyakran összefüggő területeken, emberi lakhatásra közel alkalmatlan házakban. A romák születéskor várható átlagos élettartama átlagosan 10 évvel rövidebb, mint a nem roma lakosságé. Az örkényi roma népességről a Közép-Magyarországi Operatív Program is említést tesz, hiszen az átlagosnál magasabb a roma népesség aránya. Örkény jelentős népességét képezik romák, akik nagy arányban egyébként Pest megye perifériális fekvésű településein is.
A helyzetelemzés rövid összefoglalása: Az egyes városrészek szegregációs mutatóinak elemzésekor az átlagtól való eltérést, valamint a szegregátumot jelző 50%-os értéket vizsgáltuk. A városi 28,4%-os átlaghoz képest legkedvezőbb helyzetben a belső városmag van (18,1%) a „legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül” mutató elemzése alapján. Mintegy hagymahéj szerűen követi a külső városrészek (a belterületi határon belül) 30,3%-os értéke, amely valamivel átlag feletti értéket mutat. A külterület esetében ez az érték már jóval magasabb 35,5%-os, ami azt jelenti, hogy
133
minden harmadik ember, az aktív korúakon belül munkanélküli és legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik. A szegregátumok esetében a szegregációs mutató értéke 1. számú terület esetében 55,1%, a 2. számú terület esetében pedig 52,8%, ami igazolja, hogy a lehatárolt területek ténylegesen szegregált területek. A szegregációs mutató táblázata jelen 4.4.2. Az anti-szegregációs program fejezet végén található, ugyanúgy mint a városi szegregációs mutató és elemzése.
Az anti-szegregációs program: Örkény városában a 2001-es népszámlálási adatok alapján két szegregált területet különítettek el, ez látható az anti-szegregációs terv helyzetelemző részében is. Jelen területek napjainkra nemcsak, hogy fennmaradtak, de népességszámukat tekintve bővültek is. Mindkettő a külső városrészben található a város északi és északkeleti részén. Új megoldásra váró problémaként merült fel azonban egy új, a település külterületén kialakult szegregációval veszélyeztetett terület, Bikahegy. A város belterületén, a külső városrészben fekvő két szegregátum problémái azonosak, tehát megoldásukra is hasonló utak kínálkoznak, míg Bikahegy kezelése már sokkal komplexebb, eltérő megoldásokat igényel. Az
anti-szegregációs
program
feladata,
hogy
a
helyzetelemzésben
feltárt
szegregátumok jövőképét meghatározza és stratégiai jelleggel intézkedési tervet dolgozzon ki a beavatkozások fő irányaira. Ezzel párhuzamosan az önkormányzat kidolgozza milyen lépéseket tehet a szegregáció felszámolásának érdekében. Ezek fizikai és nem fizikai (soft) jellegű intézkedések sorát jelentik, amelyek együttesen képesek elérni a kívánt hatást. Fontos azonban megjegyezni, hogy a szegregáció kezelése nem jelentheti a probléma exportálását (más területre áthelyezését), hanem valós megoldások kellenek, amik integrálják a szegregátum népességét és lakókörnyezetét egyaránt, vagy legalább csökkentik az alacsony státuszú lakosság koncentráltságát. Az anti-szegregációs terv keretében több érintett terület is van. Jelen elemzés során szükséges egyfajta prioritási sorrend felállítása. Ennek oka, hogy a problémák
134
súlyosságát tekintve az önkormányzat tisztában legyen a megoldás során a feladatok sorrendjével, amelyet az intézkedési tervben kidolgozottak szerint fog végrehajtani. Örkény esetében elsődleges prioritást élvez a „Szegregátum 2.”-es terület, mely a vasúton túl található. Ezt az a tény indokolja, hogy a 2001-es népszámlálási adatok és az önkormányzat jelenlegi adatközlése szerint a szegregátum népességében nagy eltérések mutatkoznak. A népszámlálási adatok szerint 2001-ben 156 fő élt a területen, addig 2009-re ugyanazon területen - az önkormányzati adatok szerint - 452 főre „gyarapodott” a népesség. A helyzetelemzés folyamán a szakértővel történt egyeztetés, valamint a terület segélyezési adatainak számbavtétel után arra a következtetésre jutottunk, hogy a teljes terület viszgálatát tekintsük át. Ebben az esetben a teljes lakosságszám 957 fő, akikre 190 lakás jut. A helyzetelemző rész többi adata is indokolja az elsődleges kezelést: a korszerkezet igen fiatalos (fiatalok aránya 38,5%), a lakások száma kevés a népességhez képest (KSH adatok: 97 lakás, 452 főre), viszont magasabb komfortfokozatúak, mint a „Szegregátum 1.”-ben. A népesség iskolázottsági mutatói is kedvezőtlenek, 82,4% a csak általános iskolát végzettek aránya. A másik belterületi szegregátum, a külső városrészben a „Szegregátum 1.”, kezelése szintén sürgetően fontos. Másodlagos prioritását annak „köszönheti”, hogy bár népességszáma már 2001-ben meghaladta a 300 főt és azóta is növekedés tapasztalható (körülbelül 30 %-os), a terület lecsúszása kevésbé gyors ütemű. Az itt élő alacsony társadalmi státuszú lakosság mutatói is kedvezőbbek, mint a vasúton túli területeké, de még ez sem kielégítő. Itt is jellemző a fiatalos korszerkezet és az alacsony iskolázottság, emellett az alacsony komfortfokozatú lakások aránya is magasabb (43,3%). Besorolási státuszából kifolyólag a prioritási sorrend végére Bikahegy szegregációval veszélyeztetett területe kerül. Mivel az itt élők száma nem haladja meg az 50 főt nem minősíthető szegregátumnak. A további paraméterekre a népszámlálási adatokban nem lehet információt találni, ezért csak az önkormányzati adatközlésre lehet támaszkodni, ami a tisztázatlan tulajdonviszonyok és a gyorsan változó állapotok miatt nehézkes. A terület kezelésekor elsősorban a további bővülést kell megakadályozni és a későbbiekben lehet csak a felszámolással foglalkozni. A szegregáció oldását az alábbi eszközrendszer biztosítja:
135
1. Lakhatási integrációt biztosító eszközök, - Bérlakás program; 2. Mobilizációs programok; 3. Oktatási integráció; 4. Foglalkoztatási, munkaerőpiaci integráció; 5. Szociális és egészségügyi ellátórendszer, illetve annak fejlesztése; 6. Közösségfejlesztés. Ezen szegregátumok, telepszerű képződmények felszámolásában nyújt segítséget a kormány (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) romatelep felszámolási programja. A 2005-ös indulás óta a múlt év végéig 35 település vett benne részt, 3 milliárd forint támogatást nyerve 774 roma család integrálásához.
Lakhatási integráció A lakhatási integráció megvalósításának két válfaja van. Egyik megoldási irány a szegregátum lakásállományának felszámolása, a lakosság integrált környezetbe költöztetése bérlakások kiutalása és tulajdoni lakáshoz juttatás révén. Másik lehetőség a lakásállomány rehabilitációja az infrastruktúra fejlesztése, a lakások komfortfokozatának növelése és a lakókörnyezet minőségének javítása által. A Bikahegy esetében az előbbi megoldás javasolt, mivel a probléma megoldása igen szerteágazó, ezért ennek rehabilitációja túl költséges és ésszerűtlen is lenne. A szegregált terület a településhatáron helyezkedik el, túl messze a település belterületétől. Fekvéséből adódóan a szomszédos Hernádhoz jobban kötődik, a közművesítés is innen egyszerűbben megoldható lenne, de a hernádiak nem kívánnak részt venni a terület kezelésében. A vegyes hazsnálatú lakásállomány (magántulajdon és albérlet) tovább nehezíti a kezelést. A helyszíni terepbejárás során kiderült az is, hogy jelenleg is folyik itt építkezés, tovább növelve a szegregátum méreteit. A terepbejárás során elkészült állapotfelmérés részletesen bemutatja a telep kialakulását, fejlődését és a jelenlegi állapotokat is. Mivel ez a terület nem integrálható a város szövetébe a távolság miatt, mindenképpen szükség lenne a telep felszámolására. Az itt élő családokat pedig a város területén belül kell elhelyezni elszórtan, meglévő vagy újonnan vásárolt bérlakásokba, esetleg saját tulajdoni lakáshoz juttatással. Kerülni kell viszont, hogy az itt élőket valamelyik városi
136
szegregátum területére költöztessék, mivel az rontaná az amúgy sem kedvező állapotokat és növelné a belterületi szegregátumok méreteit. A két belterületi szegregátum kezelését illetően szociális városrehabilitáció végrehajtása javasolt. Itt a lakhatási integrációt a lakásállomány rehabilitációjával lehet megoldani. Bár az említett két terület a város perifériáján fekszik, mégis a várostesten belül vannak, ezért az integráció szempontjából a feltételek kedvezőbbek, mint a Bikahegy esetében. Ez esetben az elsődleges cél az alacsony státuszú népesség koncentrációjának oldása, de mindenekelőtt a szegregátum további növekedésének megakadályozása. Nem javasolt tehát e két terület közvetlen környezetében hátrányos helyzetű családoknak építési telkek kialakítása, ezzel is megakadályozva a további beépítést. Továbbá kerülendő a szegregátumon belül szociális bérlakások kialakítása is, mert az tovább növelné az alacsony státuszú népesség koncentrációját. Ennek oldására megoldás lehet a lakások családméretekhez igazított átalakítása, amit lehetőség szerint rendszeres jövedelemmel rendelkező, gyermekes családok számára kell kiutalni. A szegregátum rehabilitációjának másik kiemelten fontos eleme a szilárd burkolatú utak kiépítése. Az infrastruktúra és a komfortfokozat javításán túl a valódi integráláshoz szükséges a lakókörnyezet minőségének emelése például közösségi terek és játszóterek kialakítása. A lakhatási integrációt megfelelően szabályozott helyi rendeletekkel viszonylag jól lehet koordinálni. A jelenlegi rendelet (5/2006-os önkormányzati rendelet és módosításai) csupán az önkormányzati lakások és nem lakáscélú ingatlanok bérletéről
és
az
elidegenítés
szabályairól
szól.
A
rehabilitációs
lépések
megvalósításához érdemes megteremteni a szükséges felújítások támogatásának lehetőségét. Ebben része lehet az örkényi önkormányzatnak, a kisebbségi önkormányzatnak és érdemes számolni a pályázatok adta lehetőségekkel és a vállalkozói szektorral is. Továbbá rövid időn belül (1 év) fel kell mérni a szociális bérlakások iránti igényt, ez alapján ki kell dolgozni egy megvalósíthatósági tanulmányt és át kell gondolni az önkormányzat eddigi lakáspolitikáját. E téren az város önkormányzata a városfejlesztési társaságon keresztül 2010-re tervezi Lakás- és Ingatlangazdálkodási koncepció kialakítását. Ezek után az igények alapján és az anyagi
lehetőségek
függvényében
több
lépcsőben
kell
meghatározni
az
önkormányzati lakásépítések menetét. A bérlakások számának további növekedését okozhatják az önkormányzati kivásárlások. Ezáltal a családok anyagi helyzete
137
javulhat, ugyanakkor saját házukban maradhatnak bérlőként és mégsem fenyegeti őket az árverezés veszélye.
Mobilizációs program A mobilizációs program által valósul meg az alacsony státuszú népesség koncentrációjának oldása. A lakhatási integrációval szoros kapcsolatban van a mobilizáció és a későbbiekben is látható lesz, hogy a szegregáció kezelése nem különálló feladatokból, hanem sokoldalú kapcsolatokból tevődik össze.
Ez a
program minden esetben része a telepfelszámolásnak, de a népességmegtartó rehabilitációnak is fontos eleme. A program lényegét az jelenti, hogy honnan hová telepítik át a szegregátum népességét. A Bikahegy esetén a felszámolás során ki kell dolgozni egy tervet, hogy a jelenleg ott élő családok lakhatása miként oldható meg. Itt az a probléma merül fel, hogy a település 1700 lakásából mindössze 32 darab bérlakás van. Ezt a kört az önkormányzatnak lehetőség szerint bővítenie kéne, ennek egyik lépése volt az a 2003-as projekt, melyben támogatással bérbeadásra szánt új lakások épültek. A két belterületi szegregátum esetén is hasonló lehetőségek kínálkoznak: szociális bérlakás kiutalása vagy saját tulajdonú házhoz segítés. Mivel a legtöbb komfort nélküli lakás e két szegregátumban van, ezért fontos hogy az érintett családokat legalább komfortos lakásban, integrált környezetben helyezzék el. A program során előnyben kell részesíteni a rendszeres jövedelemmel rendelkező, gyermekes és beilleszkedni kívánó családokat. A későbbiekben ők egyfajta híd szerepet tölthetnek be magasabb és alacsonyabb státuszú lakosság között, segítve a békés egymás mellett élés megvalósulását.
Oktatási integráció Az oktatási integráció minden követelményének teljes mértékben megfelel az örkényi iskola. Az óvodai ellátás kihasználtsága nem teljes, a 175 férőhelyre 156 gyerek jutott. Ennek oka lehet a csökkenő gyereklétszám, és hogy a roma népesség körében, amíg nem kötelező inkább otthon nevelik a gyermeket. 138
Az önkormányzat egy óvodát, egy általános iskolát és egy alapfokú művészeti iskolát üzemeltet. Emellett a városban egy megyei fenntartású középiskola is működik. Az általános iskola és az óvoda csaknem teljes egészében örkényi gyerekekkel foglalkozik, míg a művészeti iskola és a középiskola a környező települések diákjai számára is biztosítja az oktatást. A művészeti iskola lehetőséget teremt a tehetséges roma kisebbségi tanulók kiemelkedésére is, melyre kiváló példa, hogy egy gyereket felvettek Budapestre táncművészeti középiskolába. Az általános iskola haladó szellemű vezetésének köszönhetően integrált oktatás folyik, a szegregáció itt nem jellemző. A 8 évfolyamos általános iskolában 24 osztályban folyik az oktató-nevelő munka, évfolyamonként 2-3 párhuzamos osztályban. Ebből 5 osztályban enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekek tanulnak (44 fő), akik a kistérség településeiről járnak be. Az iskola feladatának tekinti a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált oktatását, amire igen nagy szükség van, mivel az idei, 2009/2010-es tanév diákjainak 67%-a hátrányos helyzetű, 54,3%-a pedig halmozottan hátrányos helyzetű tanulónak minősül. Jellemző a helyi oktatásra, hogy a környékbeli 8 illetve 6 osztályos gimnáziumok elszívják a tehetségesebb diákokat („települések közötti brain drain”), ezáltal csökken a helyben maradó tanulók teljesítményszintje. Továbbá a cigány kisebbség jelenléte is sajátos problémákat vet fel. Ezek megoldásában a városban működő Cigány Kisebbségi Önkormányzat aktív szerepet vállal. Erre jó példa, hogy a 2005-ös Helyi Toleranciaerősítő Program keretében roma származású óvodai dajkát és iskolai pedellust alkalmaztak, annak érdekében, hogy megfelelő kommunikáció alakuljon ki a roma szülők és gyerekek valamint az oktatási intézmény között. Örkény város önkormányzatának 2008-2014-es Intézkedési tervében (A közoktatási feladatok ellátására, az intézmények működtetésére, fejlesztésére, az esélyegyenlőség biztosítására) hangsúlyos szerepet kapnak az esélyegyenlőségi intézkedések. Ez nem csupán a kisebbségi tanulókat érinti, hanem a fogyatékkal élő és hátrányos helyzetű tanulókat is. Az együttélés segítése érdekében a város célul tűzte ki az integrált képzést, oktatást, a tanórán túli programok megvalósítását, a közös szabadidős tevékenységek szervezését, a kisebbségi identitás biztosítását a tanórán túli programok szervezése során és a cigányság hagyományainak ápolását, továbbvitelét. Ezen
feladatok
megvalósítása
érdekében
az
önkormányzat,
a
kisebbségi
önkormányzat és az intézmény együttműködése szükséges. 139
Foglalkoztatási, munkaerőpiaci integráció A szegregátumok lakosságának foglalkoztatási helyzetének javítása és munkaerőpiaci
integrációjának
elsődleges
célja
az
munkaerőpiacra
való
be-
illetve
visszavezetés. A közhasznú programok és közmunkaprogramok hátránya, hogy csak átmeneti megoldást nyújtanak. Ellenben képzéssel, átképzéssel, munkahelyteremtéssel segíthető a munkaerőpiacról tartósan kiszorultak elhelyezkedése. Pozitív példával jár elöl az elmúlt években (2003) felnőttek számára szervezett képzés, melyen keresztül 100 roma ember végezte el az általános iskolát. Ennek további pozitív hozadéka volt, hogy ezen személyek gyermekeiben is rögzült a tanulás fontossága. A képzésekkel kapcsolatosan az jelent nagy problémát, hogy a különböző pályázatok nem épülnek egymásra és nincs lehetőség a megszerzett tudás kamatoztatására. Így a kitanult szakmával nem tudnak mit kezdeni és csak a képzés idejére oldódik meg a munkaerő lekötése. Fontos momentuma a programnak a munkára nevelés kell hogy legyen, mivel csak ez biztosítja, hogy a munkához jutottak meg is tartsák állásaikat és céljuk ne a szociális segélyből való megélhetés legyen. Ebben nagy szerepe van a középiskolai nevelésnek, mivel a legtöbb gyerek itt kallódik el. Megfelelően kidolgozott ösztöndíj-programmal serkenthetők a diákok jobb eredmény elérésére. Emellett az alkalmi és fekete munkákból élőket is be kell vonni a programba, mivel ők alkotják az alacsony státuszú lakosság azon rétegét, akik valóban munkából kívánnak megélni csak éppenséggel nincs rá lehetőségük. Az örkényi önkormányzat 2010-ben olyan oktatási pályázatokat kíván kidolgozni, amik lehetőség szerint 2011-ben végrehajthatóvá válnak. A két szegregátum munkaerőpiaci mutatói konstatálják a városi átlagtól erősen negatív irányban eltérő trendeket. A „Szegregátum 1.” területén élő aktív korú lakosság 2/3-a nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel, ezzel összefüggésben a lakosság foglalkoztatottsága 34 % körüli, ami a fiatalos korszerkezettel összevetve igencsak rossz arány. Ez a foglalkoztatottsági érték 14%-al marad el a települési átlagtól. A „Szegregátum 2.” területén is hasonlóak a körülmények: a munkaképes korú lakosság 60%-a nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel, a foglalkoztatottság kedvezőbb, mint az előző szegregátumban, de így is 10%-al marad el a települési átlagtól. Örkény város 2009. évre kidolgozott közfoglalkoztatási terve az 1993. évi III. törvény alapján tartalmazza a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyek képzettség szerinti várható összetételét, a részben vagy egészben közfoglalkoztatás keretében 140
ellátandó közfeladatok megjelölését és várható összetételét, e kettő ellátásához szükséges létszámot és a közfoglalkoztatás finanszírozására rendelkezésre álló forrásokat. A közfeladatok ellátásának két munkaköre a közterületi segédmunka és az intézményi takarító. A közfoglalkoztatási terv szerint az önkormányzat a 2009-es év első negyedévére 22, a másodikra 116, a harmadikra és a negyedikre 240 főt kívánt alkalmazni. Ennek teljes költsége 59,5 millió forint, ebből 95%-os finanszírozás mellet az önkormányzat 5,65 millió forintot biztosít.
Szociális és egészségügyi ellátórendszer A szociális ellátórendszer feladata, hogy a rászorulók ténylegesen hozzáférjenek a segélyezési rendszerhez. Az örkényi városi önkormányzat önálló szakmai egysége az Esély Szociális Szolgálat. Az alapító okiratban meghatározottak alapján az intézmény alaptevékenysége
a
gyermekjóléti
szolgáltatásra
(1997.
évi
XXXI.
tv.),
a
családsegítésre, étkeztetésre, házi segítségnyújtásra (1993. évi III. tv.) terjed ki. A szolgálat ellátó körzete, a 2007. évi megalakulás óta Örkény városa mellett további négy településre terjed ki (Hernád, Táborfalva, Tatárszentgyörgy, Pusztavacs). A városban a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatást 3 fő látja el. Ezeket a szakembereket főként különböző ügyek intézésével keresik meg (kérelmek írása, ellátásokkal
kapcsolatos
ügyintézés,
stb.),
de
foglalkoznak
környezet-
tanulmányozással és segítségnyújtással munkahelykereséshez, családi problémák megoldásához. A Gyermekjóléti Szolgálat esetszáma az elmúlt évben 209 volt. A szolgálat tevékenységi körébe tartozik a védelembe vett gyerekek és családjuk ellenőrzése,
támogatása,
gyermekvédelmi
jelzőrendszer
működtetése,
esetmegbeszélések és –konferenciák, az iskolai mulasztások nyomon követése, környezettanulmányozás,
kapcsolattartás
az
oktató-nevelő
intézményekkel,
iskolakereséshez segítség, segítő beszélgetés gyereknevelési, magatartási és egyéb problémákkal kapcsolatosan, ügyintézés, valamint alapellátáson belül történő családgondozás. A normál házi segítségnyújtásban 5 képesített általános ápoló és gondozó összesen 58 főt lát el térítésmentesen. A gondozottak körre kiterjed a beteg emberekre, valamint a koruk miatt segítségre szoruló idősekre. A szolgálat segít a személyi és környezeti higiéné biztosításában, valamint házon kívüli ügyek intézésében. 141
Mindemellett a gondozóknak nagy szerepe van a gondozottak lelki-szellemi támogatásában is. A szociális étkeztetés bevezetésére 2007 februárjában került sor a rászoruló lakosok megsegítésére, a jelenleg igénybe vevők száma 105 fő. A szolgáltatást főleg időskorú, krónikus beteg emberek veszik igénybe, akik már nem képesek önmaguk részére főzni. 2009 februárjától az étkezők száma nőtt azáltal, hogy bővült a választható éttermek listája. A szolgálat az étkezési díjakat jövedelem függvényében állapítja meg, a beszedést a gondozónőkön keresztül, illetve személyesen végzik. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ingyenes szolgáltatás, melynek keretében 111 telepített készülék 2009 januárjától végzi a segítségnyújtást. A munkát 1 főállású és 2 megbízásos gépkocsivezető, valamint 6 szakképesített gondozónő látja el. A nap 24 órájában ügyeletet tartanak, a riasztást követően azonnal a helyszínre sietnek és ellátják a rászorulót. Riasztás heti 2-3 alkalommal érkezik a szolgálathoz, leggyakrabban eleséses sérüléshez, de több alkalommal is életmentő volt a gyors és szakszerű intézkedés. A szegregátumok helyzetelemzése kapcsán mindkét területen egyértelműen igen fiatalos korösszetétel tárult fel, amit nem csak a fiatal korosztályok nagy létszáma, hanem az időskorúak csekély száma is okoz. A „Szegregátum 1.” területén a 60 év felettiek aránya csupán 3,6%, ami a városi átlag ötöde. A „Szegregátum 2.”-ben az idősek aránya még kevesebb, csupán 3,2%, ami a városi átlag hatoda. Továbbá tény, hogy a roma népesség születéskor várható életkora átlagosan 10 évvel rövidebb, mint a nem roma lakosságé. Ezen okok miatt fontos javítani a szegregátumban élők egészségügyi helyzetén, de ennek alapját a gyökeres szemléletváltás kell hogy képezze. Az egészségügyi alapellátást biztosító orvosi körzet fenntartója Örkény Város Önkormányzata. A háziorvosi ellátást 2 felnőtt körzetben végzik, valamint egy gyerekorvos és 2 fogszakorvos tevékenykedik. Mindezek mellett 2 védőnői körzet látja el a terhes- és csecsemő tanácsadást. A városban található még laboratórium, fizikotherápia és nőgyógyászat, amik a kistérségi lakosság ellátását biztosítják. Az Esély Szociális Szolgálat az egészségügy területén is részt vesz a munkában. A 2009. évi Majálison vércukor, vérnyomás és testtömeg index mérést végeztek. A szolgálat a Szabadidő Központtal tervezi egy olyan klub létrehozását, ahol az idősek 142
és az érdeklődők számára lehetőség nyílik hasznos tudnivalók elsajátítására, mint például a cukorbetegség diétája vagy az egészséges életmód.
Közösségfejlesztés A közösségfejlesztés az egész rehabilitációs folyamat lelke. A közösségépítésnek sok szegmense van, a valódi integráláshoz szükséges egy befogadó társadalom és egy alkalmazkodni kész és képes társadalmi csoport. A valóságban e kettő ritkán jár együtt, ezért is létezik a szegregáció jelensége. De szemléletformálással közelíthető a két fél egymáshoz. Ha a rehabilitáció során az önkormányzat a civilekkel együttműködve, bevonva őket már
a
tervezés
folyamatába,
viszi
véghez
a
fejlesztéseit,
akkor
sokkal
eredményesebben végezheti munkáját. A lakosság véleményének figyelembe vétele és bizonyos kérdésekben beleszólása a folyamatokba erősíti a helyi közösségek érdekérvényesítő szerepét. Egy közös cél megvalósítása összekovácsolja az embereket, ráadásul sokkal inkább magukénak éreznek egy-egy fejlesztést mintha az önkormányzat saját elképzelését teljesítené tűzön-vízen át, nem beszélve arról, hogy a helyiek más nézőpontból látják a dolgokat, jobban ismerik a helyi viszonyokat, mint az adatokat elemző szakértők. A lakossággal történt egyeztetést Örkény város Önkormányzata minden alkalommal elvégzi, s így tette az IVS, valamint az akcióterületi program tartalmának kidolgozásakor is. A közösségi terek nyitása a kisebbségi önkormányzatok és társadalmi szervezetek számára, valamint ifjúsági terek létrehozása olyan közösségformáló erő, ami minden társadalom hasznára válik. Ilyen közösségi terek sok különféle programnak adhatnak otthont gyermekprogramok számára éppúgy, mint hagyományápolás céljára. Ezek által a hátrányos helyzetű csoportok közművelődési lehetősége is megnő. Az örkényi kezdeményezések példaértékűek az önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat összefogásának tekintetében. 2002-ben jött létre a Roma Információs Központ, melynek célja a cigányság felzárkóztatásának és integrációjának segítése. Tevékenységükhöz több program is köthető: óvodás és általános iskolás gyerekek számára gyógypedagógiai, logopédiai és pszichológiai foglalkozások, roma kispályás 143
labdarúgó csapat és roma folklór zenekar megalakítása, kirándulások és nyári táborok, Kisebbség Napja rendezvény. A Humán Szolgáltató és Kulturális Központot a Magyar Vöröskereszttel közösen hozta létre a kisebbségi önkormányzat. A központ a szabadidő hasznos közösségi eltöltésére jött létre, de mosókonyhája olyan családokat szolgál, akiknél az otthoni mosás nem megoldott. 2003-ban ismét közösen pályázott
az
önkormányzat
a
kisebbséggel
az
Országos
Foglalkoztatási
Közalapítványnál tartósan munkanélküli romákból létrehozandó önálló vállalkozás indítására. A pályázat sikeres volt, az elnyert összegből megoldották az eszközbeszerzéseket és 14 fő állandó foglalkoztatását. Szintén 2003-ban indult az Integrált Roma Foglalkoztatási Központi Program, mely lehetőséget teremtett az általános iskola utolsó két osztályának elvégzésére, később pedig OKJ-s hegesztő tanfolyam elvégzésére. A program negatívuma az volt, hogy kezdetben jelentős volt a lemorzsolódás, de a végére sikerült a résztvevők 70%-ának képzési és munkalehetőséget biztosítani. Ezt követően targonca vezetői tanfolyamot szerveztek 36 fő részvételével, akiknek biztosított helyük volt az elsődleges munkaerő-piacon. 2003 nyarától, a bérlet lejártával a Humán Szolgáltató és Kulturális Központ szerepét a roma közösségi ház vette át, melyet a PHARE program által kibővített lehetőségekkel szerveztek újjá. A 2004 október elején indult „Diszkrimináció Ellenes Helyi Toleranciaerősítő Program” pályázatát az országban egyedüli CKÖ-ként sikerült elnyerni. 2005-ben rendezvénysorozat indult a „Kultúrával és sporttal az előítéletesség ellen” címmel, melynek célja, hogy megismertesse a roma etnikum hagyományait és a közös sporttal segítsék az előítéletesség csökkenését. A közösségfejlesztésbe beletartozhat a közterületi rehabilitációk folytatása is. Ezen belül is kiemelésre érdemes – mint már többször említettük – az a kisléptékű városrehabilitációs projekt, melyet az Európai Unió mintaértékű projektté nyilvánított.
144
Az Anti-szegregációs program összefoglaló táblázata Helyzetelemzés megállapítására (problémára) hivatkozás
Konkrét szöveges cél megfogalmazása
Stratégiai jellegű beavatkozás leírása
Szegregátumok a település külterületén, Bikahegyen
A külterületen található szegregátum(ok) felszámolásához szükséges vizsgálatok lefolytatása
Az önkormányzat megvizsgálja, hogy a ROMTP-09-A/B telep felszámolási programon a településen részt vehet-e
„Szegregátum 1-2” népességének gyors bővülése
A bővülés megállítása, a szegregátum alacsony státuszú népességkoncentrációjának oldása
Az önkormányzat kidolgozza (bér)lakáspolitikáját, felméri az érintett családok számát, szükséges anyagi forrásokat és erre alapozva elindítja mobilizációs programját
Szegregátumok a település bel- és külterületén
A településen található szegregátumok szociális rehabilitációs pályázaton való részvételéhez szükséges vizsgálatainak lefolytatása
Szociális Városrehabilitáció hagyományos építésű városi terek rehabilitációjának vizsgálata KMOP-20095.1.1/A pályázat esetében
Bikahegy szegregációval veszélyeztetett terület, külterület mely nem közművesíthető, rossz szociális viszonyok
A terület felszámolása, a népesség integrálása a város belterületébe
Részletes helyzetfeltárás, az önkormányzati lakáspolitika megszületése, források hozzárendelése, mobilizációs program
Beavatkozás felelőse és határideje
Eredményességet mérő indikátor rövid távon (3 év)
polgármester, 2010. január 10.
Felszámolt telep Bikahegyen
polgármester, 2010. október 1.
Kialakított új bérlakások száma, integrált környezetben helyezett lakosok száma
polgármester, 2010. január 15.
polgármester, 2010. október 1.
Eredményességet mérő indikátor hosszú távon (6 év) A korábbi szegregátum területének jelenlegi jellemzői javulnak A korábbi szegregátum területének jelenlegi jellemzői (van-e negatív értelmű társadalmi elkülönültség)
A terület infrastrukturális ellátottsága javul
A terület infrastrukturális ellátottsága javul, közelít a városi átlaghoz
Külterületről belterületre költöztetett lakosok száma
A jelenleg kialakuló telepszer képződmény teljes felszámolása, lebontása megakadályozva
Intézményi erőforrás Önkormányzat, Városfejlesztési Társaság SZMM romatelep felszámolási pályázati programja Önkormányzat, Városfejlesztési Társaság Önkormányzat bérlakás politikai programjának kidolgozása
Önkormányzat, KMOP-2009-5.1.1/A jelű pályázat
Önkormányzat, Városfejlesztési Társaság SZMM romatelep felszámolási pályázati programja
145
a későbbi újratelepülést
Szegregátumok alacsony komfortfokozatú és leromlott lakásállománya
A lakásállomány és a közterek rehabilitációja, a szegregáció csökkenése
Magasabb komfortfokozatú lakások, élhetőbb terek kialakulása
Közösségi terek hiánya
Közösségi terek kialakítása, amelyek a leszakadást, a szegregálódás kialakulását előzik meg
KMOP-2009-5.1.1/A jelű pályázat
Szilárd burkolatú utak hiánya a szegregátumokban
Vonalas infrastruktúra fejlesztése
Pormentes utak és járdák kiépítése az érintett utcákban
polgármester, 2012. december 31.
felújított, komfortosított, nagyobb lakások száma, életkörülmények javulása
a szegregátumok lakosságának csökkenése, zsúfoltság csökkenése, megélt közösségi terek
Önkormányzat, Városfejlesztési Társaság KMOP-2009-5.1.1/A jelű pályázat –
polgármester, 2012. december 31.
legalább egy új közösségi tér kerül kialakításra
szegregációs index a két vizsgált területen csökken
Önkormányzat, Városfejlesztési Társaság KMOP-2009-5.1.1/A jelű pályázat
Javuló elérhetőség
Városi átlaghoz közeli infrastrukturális ellátottság
Önkormányzat, Lakosság és civil szervezetek bevonásával (élőmunka), Városfejlesztési Társaság
polgármester 2012. december 31.
146
HH és HHH gyermekek magas aránya az iskolában
A HH és HHH gyermekek helyzetének javítás
Ösztöndíj- és mentorprogram kidolgozása
polgármester, CKÖ vezetője 2010. március 30.
ösztönzés a fejlődésre, kiemelkedésre
A tartós munkanélküliség csökkentése
Képzési, átképzési és foglalkoztatási programok kidolgozása; munkahelyteremtő beruházások
Alacsony átlagéletkor a szegregátumokban
Az átlagéletkor növelése
Rendszeres szűrővizsgálatok, megelőzési és egészséges életmód programok népszerűsítése
Esély Szociális Szolgálat
iskolában megtartott tájékoztató-, felvilágosító órák száma, nyilvános előadások
Esélyegyenlőségi szempontok alacsony státusza
Esélyegyenlőségi szempontok megjelenésének erősítése a települési stratégiai dokumentumokban, valamint ennek hatásaként a településen
Esélyegyenlőségi Program kialakítása
polgármester
Kidolgozott Esélyegyenlőségi Program
Alacsony foglalkoztatottság a szegregátum aktív korosztályában
polgármester, CKÖ vezetője
tanfolyamokon résztvevők száma, teremtett új munkahelyek száma
nagyobb arányú és magasabb iskolákban való továbbtanulás rendszeres szociális segélyezés csökkenésének mértéke; képzettségi és foglalkoztatási helyzet javulása Krónikus és szenvedély betegségek csökkenése (évek, évtizedek múltán átlagéletkor eléri a városi átlagot)
Esélyegyenlőségi szakember
önkormányzat, CKÖ
önkormányzat, CKÖ, TÁMOP, KMOP
TÁMOP
Önkormányzat
147
Szegregátumok és leromlott állagú házak városképet rontó hatása
Szegragátumok és a város területén található rossz állagú házak felújítása végrehajtható lesz a felújítási alapból
polgármester, Városfejlesztési Társaság
Homlokzat felújítási alap létrehozása
A településen legalább 20 homlokzat megújult az alap révén
A településen legalább 10 homlokzat megújult
Önkormányzat
A szegregációs mutató értéke a város lehatárolt területein
Mutató megnevezése
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (%) (SZEGREGÁCIÓS MUTATÓ)
Örkény összesen*
28,4
Belső városrész (Vasút – Bartók B. u. – Lenin u. – Münnich F.u. – Majakovszkij u. – Bartók B. u. – Hunyadi u. – Fő u. – Vágóhíd u. – Táncsics M. u. – Sport u.- Fő u. – Ady E. u. – Kossuth L. u. vasút)
Külső városrész (a belső városrészen kívüli terület a belterületi határon belül)
18,1
30,3
Szegregátum_1. (Május 1. u. Gagarin u. belterületi határ)
Külterület
35,5
Szegregátum_2. (Dallos Sándor u. Fürst Sándor u. Sallai u. belterületi határ)
55,1
52,8
Forrás: KSH, 2001. évi Népszámlálás alapján előállított adatok
148
Városrészek és szegregátumok segélyezési mutatói (Forrás: önkormányzati nyilvántartások)
Az IVS-ben azonosított városrészek és szegregátumok neve Örkény összesen*
Lakások száma (jelenlegi Lakónépesség száma népességnyilvántar(jelenlegi népességnyilvántartási tási adatok alapján a lakcímek száma) adatok alapján) 4 834 1 622
LFT-ben részesülők aránya a lakások számához visnonyítva 14,86
Rendszeres szociális segélyben részesülök aránya a lakások számához viszonyítva 8,82
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők arány a lakások számához viszonyítva HH, HHH 19,42
Rendelkezésre állási támogatásban részesülők szám 6,6
4,96
0,24
8,98
4,0
18,66 12,70
12,24 4,76
22,36 36,51
5,9 36,5
56,34
46,48
80,28
38,0
32,63
18,95
44,21
22,1
24,56
1,75
35,09
8,7
Belső városrész (Vasút – Bartók B. u. – Lenin u. – Münnich F.u. – Majakovszkij u. – Bartók B. u. – Hunyadi u. – Fő u. – Vágóhíd u. – Táncsics M. u. – Sport u.- Fő u. – Ady E. u. – Kossuth L. u. - vasút)
Külső városrész
(a belső városrészen kívüli terület a belterületi határon belül )
Külterület Szegregátum_1. (Május 1. u. - Gagarin u. - belterületi határ)
Vasúton túli területek: Szegregátum_2. (Dallos Sándor u. - Fürst Sándor u. - Sallai u. – Kossuth Lajos u. – Gárdonyi u. - belterületi határ)
Adatok alapján Feltételezett Szegregátum 3. (Zalka Máté, Viola, Nefelejcs utcák)
698
423
4 022
1 136
114
63
395
71
957
190
302
57
Forrás: Örkény Önkormányzata, 2009
149
Városrészek és szegregátumok segélyezési mutatói viszonya Örkény város segélyezési mutatóihoz képest (Forrás: önkormányzati nyilvántartások)
Az IVS-ben azonosított városrészek és szegregátumok neve Örkény összesen* Belső városrész (Vasút – Bartók B. u. – Lenin u. – Münnich F.u. – Majakovszkij u. – Bartók B. u. – Hunyadi u. – Fő u. – Vágóhíd u. – Táncsics M. u. – Sport u.- Fő u. – Ady E. u. – Kossuth L. u. - vasút)
Külső városrész
(a belső városrészen kívüli terület a belterületi határon belül )
Külterület Szegregátum_1. (Május 1. u. - Gagarin u. - belterületi határ)
Rendszeres szociális segélyben részesülök aránya a lakások számához viszonyítva 8,82
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva HH, HHH 19,42
Rendelkezésre állási támogatásban részesülők száma a lakások számához viszonyítva 6,60
0,33
0,03
0,46
0,61
1,26 0,85
1,39 0,54
1,15 1,88
0,89 5,53
3,79
5,27
4,13
5,76
2,20
2,15
2,28
3,35
1,65
0,20
1,81
1,33
LFT-ben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva 14,86
Vasúton túli területek: Szegregátum_2. (Dallos Sándor u. - Fürst Sándor u. - Sallai u. - belterületi határ)
Adatok alapján Feltételezett Szegregátum 3. (Zalka Máté, Viola, Nefelejcs utcák)
Forrás: Örkény Önkormányzatának adatszolgáltatása alapján, saját számítás 2009
150
A fenti táblázat alapján egyértelműen megállapítható, hogy a segélyezési mutatók alapján számolt indexek esetében a külterületek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény alapján veszélyeztetettnek, míg a rendelkezésre állási támogatás alapján szegregátumnak mondhatók. A táblázat adatai egyértelműen igazolják, hogy az 1. és a 2. szegregátum valóban szegregátumnak minősül, hisz a városi mutatóhoz való viszonyuk alkalmanként jócskán meghaladja a kétszeres értéket. A meglévő adatok alapján a „Szegregátum 1„ helyzete súlyosabb, itt jóval kisebb területen koncentrálódik a lakosság számához képest nagy számú ellátott, vagyis támogatásban részesülő. A feltételezett szegregátum, amely a Zalka Máté Viola, valamint Nefelejcs utcákat foglalja magában, egy mutató tekintetében minősül veszélyeztetett területnek: a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményekben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva.
151
4.5. A stratégia külső és belső összefüggései
Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel: Mivel Örkény város nem rendelkezik településfejlesztési koncepcióval, ezáltal nem vizsgálható a hosszú távra kitűzött, követendő jövőkép és ennek elemei. Ebből adódóan nem kerülhet sor a településfejlesztési koncepció jövőképének érdemi felülvizsgálatára az IVS készítéséhez kapcsolódóan sem. Jelen IVS azonban jó alapot jelent a város számára, hogy a hosszú távú településfejlesztési koncepcióját (és jövőképét) elkészíthesse/megfogalmazhassa. Örkény Város Önkormányzatának 110/2007. (X. 18.) Kt. határozata szól a város Településszerkezeti Tervéről, valamint a 9/2007. (X. 18.) Kt. rendelete Örkény Város Helyi Építési Szabályzatáról. Településszerkezeti Tervének és Településrendezési Szabályzatának megállapításáról szóló határozatot többször módosította a képviselőtestület. A legutóbbi (2007. november) módosításoknak az IVS-ben rögzített fejlesztési elképzelések megfelelnek. Összességében megállapítható, hogy az integrált városfejlesztési stratégia tartalma minden szempontból összhangban van a város rendezési és szabályozási tervével. Az IVS városi, és városrész szintű céljai úgy lettek kialakítva, hogy összhangban legyenek az önkormányzati ágazati stratégiákkal és koncepciókkal. Örkény város önkormányzatának középtávú sportfejlesztési koncepciója (2009-2014) összhangban van az IVS céljaival, támogatja a mind a városi, mind a városrészi célok megvalósulását. A koncepcióban megfogalmazott irányok közül kiemelendő az egész örkényi lakosság sportolási lehetőségeinek bővítése, a fogyatékkal elők sportja, valamint a sportlétesítmények fejlesztési irányai, helyek összhangban vannak az IVS céljaival. Örkény város önkormányzata a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv 37/A § (1) bekezdése alapján a közfoglalkoztatás hatékony megvalósítása érdekében – az állami foglalkoztatási szerv által szolgáltatott adatok alapján – 2009-ben is Közfoglalkoztatási Tervet készített. Az egyes évekre készítendő terv előkészítésekor az önkormányzat figyelembe fogja venni az IVS-ben középtávon
152
megfogalmazott foglalkoztatást érintő célokat, és ezeket fel fogja használni az éves tervek készítésekor. Örkény rendelkezik közbiztonsági és bűnmegelőzési koncepcióval (2008-2013), valamint középtávú ifjúsági bűnmegelőzési koncepcióval (2009-2014) is, melyek nagymértékben támogatják az IVS céljainak megvalósulását. Szükséges kiemelni, hogy az önkormányzat Bűnmegelőzési- és Közbiztonsági Bizottsága 2008-ban készítetett az iskolákban egy kérdőíves felmérést, melyből kiderült, hogy Örkény városa e témában kiemelten érintett, ugyanis pl. a drogfogyasztás tekintetében a megkérdezett gyerekek közül minden hatodik fogyasztott már valamilyen drogot, valamint minden második diák ismer olyan embert, aki már fogyasztott kábítószert. A tanulók több mint kétharmada fogyasztott már alkoholt, a középiskolások 30%-a rendszeresen dohányzik. A koncepció által kitűzött célok három részre oszthatók: célkitűzések a bűncselekményeket előidéző okok hatásának csökkentése érdekében, a sértetté válás veszélyének csökkentése érdekében, valamint a bűnalkalmak számának redukálása érdekében megfogalmazott célok. E célok jelentősen hozzájárulnak a város átfogó, tematikus és városrészi céljainak eléréséhez. Örkény 1998-ben elfogadott rendelettel gondoskodik a környezet védelméről. A rendelet betartását és aktualizálását kétévente vizsgálja az önkormányzat. Megállapítható, hogy az IVS céljai összhangban vannak a hatályos környezetvédelmi programmal.
Az egyes célok egymáshoz való kapcsolódása, illeszkedése: 1. Társadalmi célok: pl. lakosság megtartása, képzettségi színvonal növelése, stb.; 2. Gazdasági célok: pl. gazdasági potenciál fejlesztése, iparterületek fejlesztése, kis- és középvállalkozásoknak kedvező feltételek biztosítása, stb.; 3. Környezeti,
műszaki-fizikai
célok:
pl.
műszaki-fizikai
infrastruktúra
fejlesztése, lakások komfortfokozatának emelése, fejlett, környezetbarát ipar feltételeinek megteremtése, stb; A célok összhangban vannak egymással, továbbá hozzájárulnak a magasabb szintű területfejlesztési dokumentumokban elérendő célokhoz is, tehát illeszkednek az országos, a régiós, a megyei, illetve a kistérségi fejlesztési irányvonalakhoz: Örkény 153
céljai illeszkednek az Új Magyarország Fejlesztési Tervben meghatározott fejlesztési elképzelésekhez (átfogó cél: a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés elősegítése), a Közép-Magyarországi Operatív Programhoz (átfogó cél: a régió nemzetközi
versenyképességének
növelése
a
fenntartható
fejlődés
elvének
érvényesítése mellett), valamint Pest megye és a dabasi kistérség fejlesztési programjaihoz is. A célrendszer elemzésekor fontos hangsúlyozni, hogy az átfogó cél csak a stratégiai (tematikus) és a városrészi célok teljes mértékben történő teljesülésén keresztül érhető el. Ha a rendszerben bármelyik cél megvalósulásában lényeges elmaradás következik be, akkor az egyensúlyi állapot károsodik, súlyos esetben fel is borulhat. A háromszintű célhierarchiát bemutató ábra jól mutatja a kapcsolatot az átfogó és a stratégiai valamint a városrészi szintű célok között is. Az összefüggés egyik lényeges pontja az, hogy ha pl. az egyik fejlődésében elmaradó városrész nem éri el céljait, akkor a magasabb stratégiai cél nem tud teljesülni, ezáltal tehát az egyik városrész gyengítheti az egész várost, ezáltal veszélybe kerülnek a magasan szinten lévő célok is. A város tematikus céljai kiegészítik és fedik is egymást. Egyaránt tartalmaznak a helyi örkényi lakosság életfeltételeit javító és mikrotérségi szerepkör bővítésére irányuló célokat. Ezzel biztosítható, hogy a város mikrotérségi szerepkörének erősítésére tett erőfeszítések nem mennek a helyi lakosság életminőségét fejlesztő beavatkozások rovására. Több olyan városrészi cél is van, aminek hatóköre a teljes városra vonatkoztatható, tehát a város által kitűzött középtávú célok minden városrészre kedvező hatással vannak. A városrészek céljai pedig a város hosszú távú (15-20 éves), illetve az abból képzett középtávú (7-8 év) stratégiai céljaiból kerültek az adott
városrész
tulajdonságainak
megfelelően
megfogalmazásra.
Az
egyes
városrészekre kitűzött célok természetesen tekintettel vannak arra, hogy ne ütközzenek a szomszédos városrészek fejlesztési céljaival.
4.6. A stratégia megvalósulásának kockázatai
Az IVS-nek szükséges tartalmaznia a stratégia szintjén azonosított kockázatokat is, tehát azon történéseket, eseményeket, melyek esetleges bekövetkezte a stratégia 154
céljainak elérését veszélyezteti. Azon kockázatok, melyek az egyes konkrét beavatkozások, projektek megvalósítását veszélyeztetik, nem jelen stratégiában, hanem a fejlesztést részletesen bemutató akcióterületi tervben szerepelnek.
A kockázati tényezőket jellemzően az IVS tematikus, stratégiai célokhoz kapcsoltan kell bemutatni, melyek összefoglalóan (lásd a 42. ábrán a célstruktúrában az összefoglaló stratégiai célokat): Stratégiai cél: a város növelje mikrotérségben betöltött szerepét, annak érdekében, hogy kistérségi szerepköre erősödjön; kockázatok: • rivalizáció a kistérségi központtal, Dabas közelsége beárnyékolja a várost; • a terület- és településfejlesztési politika állandó változása, a hazai és az EU-s pályázati források, támogatások elmaradása; • az egyes közszolgáltatások állami támogatása csökken, ezáltal a közszolgáltatások minőségének romlása következik be.
A kockázatok kezelése: A
megfelelő
és
hatékony
településközi
mikro-
és
kistérségi
párbeszéd,
együttműködés és koordináció a megoldás kulcsa. Fontos a kistérség kettő városának szoros együttműködése, a feladatok megosztása. Az önkormányzatnak szükséges olyan tervet készíteni, mely a pályázati források nélkül is feltételezi a fejlesztések megvalósulását. Előtérbe kell helyezni a magánszférát, és a visszatérítendő támogatások lehetőségét is. A városfejlesztési társaság megfelelő működése által nagy segítséget nyújthat a városnak az egyéb források felkutatásában. Stratégiai cél: a versenyképesség javuljon, hogy város gazdasága tartós fejlődési pályára állhasson; kockázatok: • a
világgazdasági
munkahelyteremtés
válság
és
elmaradása,
az
országos
recesszió
elbocsátások,
hatására
munkanélküliség
emelkedése; • a meglévő gazdasági szereplők kivonulnak a városból; 155
• nem sikerül olyan versenyképes környezetet teremteni a városban, mely a potenciális vállalkozásoknak vonzótényező.
A kockázatok kezelése:
Örkényre is hatással van a globális válság, valamint a világgazdaságban lezajlódó változások, a kockázatok kezelésének lehet az időbeli kivárás, és a kialakuló, minőségileg új rendszerhez a lehető leggyorsabban való alkalmazkodás. A város jelenleg készíti a városmarketing tervét, mely segítségével a fenti kockázatok jelentősen csökkenthetők.
Stratégiai cél: a demográfiai, munkaerőpiaci és szociális feszültségek enyhüljenek; kockázatok: • a város nem tartja meg népességét; elöregedő társadalom; • munkanélküliség emelkedése; • a társadalmi szegregáció fokozódása, a romák élethelyzetének megoldatlansága, a fiatalok esetében devianciák kialakulása; • az iskolázottsági szint romlik; • a lakások komfortfokozata tovább romlik; • az anti-szegregációs program gyakorlati megvalósítása nem hoz eredményeket.
A kockázatok kezelése: A helyzetelemzésben bemutatott demográfiai folyamatokat, tendenciákat figyelembe véve a szociális kiadások növekedni fognak, így az egészségügyi és szociális ellátórendszert és az oktatást is érintő kérdéseket kezelni szükséges. A lakosságszám növekedése főleg a szegregátumokban okozhatja a szociális rendszer kiadásainak növekedését, ugyanakkor ugyanezt a hatást éri el a társadalom elöregedése a Belső városrészben. Az anti-szegregációs program, és a közoktatást érintő már jelenleg is futó (sikeres), és tervezett programok tapasztataiból kiindulva mintaprojektek valósíthatók
meg
a
városban,
melyek
hatása
csökkentheti
a
kockázatok 156
bekövetkezését. A jövőben tervezett teleprehabilitációs és telepfelszámolási program valószínűleg megoldásként hat majd, és minimálisra csökkenti a fenti kockázatokat.
Stratégiai cél: legyen vonzóbb a városkép, legyen biztonságos a város; • a meglévő épületek állagromlása megy végbe, az új épületek nem illeszkednek a városképbe; • a
tehermentesítő
út
megtervezésének,
megépítésének
időbeli
elhúzódása; • a közbiztonság romlása, hatásaként távol tarthatja a betelepülő vállalkozásokat; • a
betelepülő
vállalkozók
nem
környezetbarát
tevékenységeket
folytatnak; • a városfejlesztő társaság nem hatékony működése; A kockázatok kezelése: A gondos várostervezés, tapasztalt tervezők kiválasztása csökkenheti a fenti kockázatokat. Örkény rendelkezik közbiztonsági és bűnmegelőzési koncepcióval (2008-2013), valamint középtávú ifjúsági bűnmegelőzési koncepcióval (2009-2014) is, melyekben megfogalmazott célokat a megfelelő időtávon el kell érni a kockázatok kiküszöbölése érdekében. A városfejlesztő társaság megfelelő önkormányzati kontrolljának biztosítását, valamint a már meglévő társaságok legjobb gyakorlatainak alkalmazását kell elérni, hogy a minimálisra redukálhatók legyenek a kockázatok.
157
5. A megvalósítás eszközei
5.1. A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek
A fejezet azon önkormányzat által végzett tevékenységeket foglalja össze, amelyek segítik, támogatják az integrált városfejlesztési stratégiában, valamint más, stratégiai jellegű dokumentumokban megjelölt fejlesztési célok elérését. Oktatás, nevelés: A Városfejlesztési Stratégiában megfogalmazott intézkedések kiemelt célja az, hogy Örkény oktatási szférája megtartsa a meglévő oktatási kínálatát, a tartalmi megújulás révén korszerű pedagógiai elveken alapuló, minőségi oktatást biztosítson a településen. Örkény közoktatási rendszerének fő célkitűzései a következők: • minőség és eredményesség, hatékonyság, méltányosság és esélyegyenlőség, átláthatóság és elszámoltathatóság, egyéni választás és sokféleség, stabilitás, illetve kiszámíthatóság, alkalmazkodóképesség. • A települési oktatásfejlesztés koncepcionális fejlesztési elemei közül kiemelhető a társadalmi kohézió erősítése. • A társadalmi kohézión belül az egyes oktatási szintek közötti együttműködési formák erősítésének fontosságát hangsúlyozzák – vagyis, hogy együttműködő partnerség kiépítését az óvoda, az általános és középiskola valamint a szakképző intézmények képviselői között, annak érdekében hogy megalapozzák a gyermekek munkaerőpiaci alkalmazkodáshoz szükséges készségeit és képességeit. Az oktatás a jövőben is stratégiai fontosságú ágazat kell, hogy maradjon a település számára. Az oktatásnak különösen fontos szerep jut a kedvezőtlenebb társadalmi összetételű, alacsonyabb társadalmi státuszú településrészeken. Rekreációs zöldterületek kihasználtságának növelése: A modern településeken egyre növekednek az aktív és kulturált pihenéshez, szórakozáshoz, kikapcsolódáshoz, művelődéshez szoroson kötődő elvárások, melyek 158
nemcsak a lakosság igényeit elégítik ki, hanem kiemelkedő szerepet játszhatnak a sokoldalú, új (gazdasági, szolgáltatási, innovációs) fejlesztések megtelepedésében is. E feladat magában foglalja a városi parkok és zöldterületek karbantartását, a vendéglátás, művelődési intézmények eltérő lakossági-, és turista-igényekhez igazodó szegmenseinek összehangolt és ötletes fejlesztését, támogatását. Kiemelten érdemes támogatni a szabadidő értékes eltöltésével, a sporttal, az egészségtudatra neveléssel összefüggő piaci és civil kezdeményezéseket. A település törekszik az örökölt épített települési környezet megóvására (Grassalkovich-kastély, római katolikus templom, református templom). A társadalmi tőke és a lokálpatriotizmus erősítése a közösségi élet színterein: A település elsősorban olyan korlátozott képességekkel bír a működő tőke bevonása terén, így a stratégia legfontosabb célja a települési lakosság, azaz az emberi erőforrás fejlesztése területén fogalmazható meg, illetve a környezeti és gazdasági fejlesztésnek is a lakosság, a lakóterületek életminőségének fejlesztését kell szolgálnia. A kultúra és tudás ma már a modern gazdaság és társadalomfejlesztés motorja, a település és területfejlesztés egyik húzóereje. Örkény az oktatási intézményrendszer tradíciói, az itt élő polgárok által megtestesített humán tőke olyan előnyt jelent, amelyre méltán lehet építeni egy regionális funkciókat is betöltő, hosszú távú humánerőforrásfejlesztési stratégiát. Helyi identitás erősítése: A közösséghez és a lakóhelyhez kötődés, az identitástudat, lokálpatriotizmus, valamint a társadalmi szolidaritás megteremtése érdekében a társadalmi kapcsolatok tudatos építésének célrendszere abból a meggyőződésből fogalmazható meg, hogy e nélkül nem lehet növelni az itt élők életminőségét és együttműködési készségüket sem. A társadalmi tőke – amely a szolidáris és nyitott lakóhelyi közösségek megteremtésének fontos eszköze – erősítését az öntudatos, múltját ismerő és arra büszke polgárok közösségétől lehet csak elvárni. Ezért bővíteni kell a város történetének feldolgozására irányuló projekteket, a helyi médiában, az iskolákban szorgalmazni
kell
a
helyismeretet
ápoló
műsorokat,
vetélkedőket.
Külön
lehetőségként merülhet fel e téren a sajátos meghatározottságú városrészek (telepek), civil – városszépítő (építő, ápoló) szervezeteinek támogatása, illetve újabbak létrehozásának támogatása. A tudásalapú és akár a modern korral lépést tartó „digitális városprogram” elindításával e 159
feladatot is erősítheti a városról szóló információk, tudásanyagok internetes oldalakon való megjelenítése. Idősek, fiatalok és felnőttek részére szabadidős és közösségi programok szervezése: A település életminőségének javítása érdekében az idősödő korosztály igényeinek is megfelelő szolgáltatások kialakítása, fejlesztése, elmagányosodásuk megelőzése érdekében programok illetve önkéntes tevékenységeik kihasználásának további fenntartására, a szolgáltatás minőségének javítására van szükség. A fiatalok számára vonzó és elérhető szabadidős programok, közösségi terek létrehozása; az oktatási rendszer korszerűsítésével, míg a felnőtt korosztályok számára a kertvárosi jelleg a munka utáni kikapcsolódást, a pihenés lehetőségét kínálja, addig a fiatal generációk részére ingerszegény a környezet. Ezt leküzdve, és a fiatalabb generációk – mint a település egyik fontos lehetőségének – megtartására törekedve az Önkormányzat kifejezetten hangsúlyosan kezeli a fiatalok részére az aktív és értelmes szabadidős tevékenységek lehetőségének kínálatát. Ez kulturális programok illetve a sportolási helyszínek, események fejlesztésében nyilvánul meg leginkább. A fiatalok szabadidő-eltöltése mellett, az oktatási intézmények minőségének és a munkaerőpiac szükségleteinek megfelelő fejlesztésére van szükség. A kistérség és a város munkaerő-piaci igényei meghatározzák, hogy a középiskolai rendszert milyen irányban kell fejleszteni, bővíteni. A legfőbb prioritás a jövőben az élethosszig tartó tanulás és aktív művelődés feltételeinek megteremtése, a közoktatás és a szakképzés minőségi javulása és produktivitásának növelése mellett, az együttműködésen alapuló rugalmas és adaptív oktatási struktúrák kiépítése és összehangolása. A piacorientált szakképzés megvalósításához meg kell teremteni a szakmai, vállalkozói fórumok és az oktatási intézmények közötti párbeszéd feltételeit, regionális, kistérségi, települési szinten is. A szakképzés, valamint a gazdaság közötti kapcsolatot erősíteni szükséges. A már meglévő bázison kialakított szellemi potenciálon keresztül relatíve kisebb, projektekre ösztönző befektetésekkel kell támogatni mindazokat az innovatív pedagógiai kísérleteket (pl. korszerű alapkészség-fejlesztés, integrált nevelés, vállalkozói készségek oktatása, környezeti nevelés, európai dimenzió oktatása stb.) , amelyek
képesek
dinamikus
fejlődési
pályára
állítani
a
helyi
oktatási
160
intézményrendszert, s ennek olyan hírverést, háttértámogatást adni, amelyek vállalkozók, befektetők figyelmét is felkelthetik. A gazdasági fejlődés hatására a társadalmi polarizáltság csökken a településen. A jövedelmek közötti különbségek nem növekednek tovább, a hátrányos helyzetű csoportok felzárkózási esélyei, életminőségük és életük önálló irányításának lehetősége javul. A jelenleg komoly problémát jelentő, ill. kezelhetetlennek látszó szociális feszültségek (hátralékok magas szintje, települési szegénytelepek, a roma kisebbség egy részével kapcsolatos problémák, telepek felújítása) a kezelésükre indított szakmai programok segítségével enyhülnek. A gazdasági fejlődés okozta negatív
hatásokra
(szegények
bevándorlása,
szociális
problémák
térbeli
koncentrációja, stb.) a szociális szféra a kapcsolódó szakmai területekkel együtt megfelelő megoldásokat dolgoz ki, így ezek nem fokozzák a jelenlegi kihívásokat. A település civil szervezeteinek erősítése, közösségi értékek erősítése: Örkény hagyományait ápoló, jelentős tradíciókkal rendelkező település, a városi polgárok (idevalósiak és beköltözöttek egyaránt) büszkék városukra, itt képzelnék el gyermekeik jövőjét, amennyiben megfelelő perspektívák jelennének meg számukra. Ez a kötődés jelentős társadalmi- szervező-fejlesztő energiákat szabadíthat fel a település jövőképének megfogalmazásakor. Ehhez támogatni kell a nagyszámú civil és
szakmai
szervezetet,
tudatosan
összefogni
munkájukat,
véleményeiket
érvényesíteni az egyes programok megvalósításában. A településen a helyi társadalmi partnerség intézményrendszere, a lokális civil társadalom
megerősödik
és
ennek
megfelelően
a
helyi
identitástudat,
lokálpatriotizmus is fejlődik. A települést érintő szabályozási tevékenységek, valamint ezek eszközei: •
A
„tervalku”
(Településfejlesztési
Megállapodás/Szerződés),
amely
lehetővé teszi, hogy egyes nagy beruházások esetén, amely a település területén zajlik le, a beruházó és a települési önkormányzat között olyan szerződés kötessen, amely mindkét fél számára előnyös és rögzített fejlesztési feladatokkal bír; •
Az önkormányzat elővásárlási jogának gyakorlása területek kivásárlásakor.
161
•
Városmarketing célú tevékenységek: jelen dokumentum elkészítésével párhuzamosan zajlik a városmarketing stratégia elkészítése, amely összhangban van az integrált városfejlesztési stratégiában megfogalmazott célokkal, valamint azok eszközrendszerével. A városmarketing stratégia (elfogadása várhatóan 2010. január) egyértelműen egy olyan professzionális szervezet felállítására tesz javaslatot, amely fejlesztés orientált és integráltan kezeli a település beruházás jellegű projektjeit;
•
A marketingkommunikáció, mint eszköz a magánbefektetők bevonására, a lehetséges,
kölcsönösen
eredményes
partneri
együttműködések
kialakítására, valamint a létesítmények kihasználtságának növelésére, a fejlesztési eredmények ismertebbé tételét, a város által tervezett programok minél nagyobb vonzerejének kialakítását szolgálja; •
Helyi adókedvezményekkel, építési illeték kedvezmények biztosításával bizonyos esetekben a magántőke mobilizálható, amelyet a Tervalkuban / településrendezési szerződésben rögzíthetnek a felek.
5.2. Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások
A városfejlesztési társaság létrehozásának és működtetésének általános indokoltsága és értelme: Az a szakpolitikai és helyi politikai akarat, amely a projektek megvalósítását professzionális szervezetre bízná, és mintegy megszervezné a hivatali apparátustól különálló szervezetben találkozik az Irányító Hatóság azon igényével, hogy társasági formában működő városfejlesztő társaság menedzselje az integrált városfejlesztési stratégia alapján kidolgozott, akcióterületi programok formájában megfogalmazott, és sikeres pályázat esetén államilag támogatott komplex városrehabilitációs projekteket, programokat.
Az önkormányzat eddigi pályázati tapasztalatai, valamint a KMOP-5.2.1./B jelű pályázaton történő indulás érdekében Városfejlesztési Társaságot kíván létrehozni. Ezen határozat az akcióterületet érintő döntéshozatali mechanizmus működtetésével 162
és az integrált városfejlesztési stratégiában megfogalmazott fejlesztési célokkal egyezik meg. Mivel a jelenlegi működési struktúra kevéssé alkalmas a támogatási források elkülönült és transzparens kezelésére, valamint a jelenlegihez hasonló akcióterületi
projektek
menedzselésére
egy
professzionális
szak
menedzsmentszervezet létrehozása javasolt. A projekt menedzsmentnek az egyes pályázatok, vagy beruházások végrehajtási folyamatát kell, hogy eredményesen irányítsa. Munkája során sokrétű, bonyolult és esetenként
egymásnak
ellentmondó
követelményeknek
megfelelve
kell
eredményesen végigvinni a fejlesztést, folyamatosan fenntartva annak pénzügyi egyensúlyát. Az önkormányzatok és hivatalaik szervezeti rendszere például alapvetően nem egy ilyen sajátos és összetett gazdasági és szakmai tevékenység eredményorientált és hatékony elvégzésére szerveződött, ezért erre az önkormányzati testületek és hivatalok általában kevésbé alkalmasak, mint közvetlenül az erre a célra létrehozott szervezetek. A
városfejlesztési
társaság
működtetésének
általános
értelme,
hogy
piaci
eszközökkel, piaci környezetben a cégjogi feltételeknek eleget tevő működéssel biztosítsa a gazdaságilag hatékony, az önkormányzat költségvetését hosszú távon direkt vagy indirekt eszközökkel tehermentesítő, a támogatásokat figyelembe véve, célját tekintve önfenntartó működéssel a város- és funkcióbővítő rehabilitációs projektek teljes körű menedzselését. Mindezt egyszerű és átlátható szervezeti rendben és formában, átlátható gazdálkodással, és olyan helyi politikai felügyelettel végzi, amely biztosítja a mindenkori transzparens kontrollt.
A különböző akcióterületek, fejlesztések összehangolásának szükségessége: A különböző funkciójú akcióterületeken eltérő konkrét funkcionális tartalommal megvalósuló különböző városfejlesztési akciók közös jellemzője, hogy minden egyes akcióterület fejlesztésének célja az épületekből és a közöttük levő, általuk meghatározott épített terek együtteséből álló városi szövet egy új, vagy megújult darabjának előállítása az adott akcióterületre vonatkozó városrendezési tervekben meghatározott komplex műszaki, városépítészeti és funkcionális jellemzőkkel.
163
A városfejlesztési akciók professzionális előkészítése és megvalósítása céljából gazdasági társasági formában létrehozott, rugalmas, eredményorientált szervezetek teszik lehetővé a bonyolult követelményrendszer kielégítését a legkedvezőbb hatásfokkal és eredménnyel. A városfejlesztési akciók végrehajtásának hatékony és professzionális projekt menedzsmentje még inkább előtérbe fog kerülni 2013-tól, amikor a vissza nem térítendő támogatások helyét jelentős részben a visszatérítendő támogatások veszik át (pl. az EU „JESSICA” programja keretében). Így a 2008. Január 28-án kiadott Városfejlesztési Kézikönyvben megfogalmazott célok és eszközök integrált alkalmazásával kell létrehozni a városfejlesztési társaságot és meg kell határozni annak tevékenységi körét.
A Városfejlesztési Társaság (a továbbiakban: Társaság) létrehozásának folyamata és a folyamat lebonyolításának feladatai: 1. A teljes folyamat első lépéseként Örkény város képviselőtestülete hatalmazza fel a polgármestert, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a Társaság létrehozásához. Ezzel párhuzamosan alakítsa meg a Város-, és Ingatlanfejlesztési Kabinetet (továbbiakban VIK), valamint kezdeményezze a Városfejlesztési Koordinációs Fórum létrehozását, a helyben érdekelt civil szervezetek bevonásával, amelyek szerepe a település városfejlesztési projektjeinek előkészítése, összehangolása a Társaság munkájával. Határidő: 2010. március 30. 2. A város képviselőtestülete készítse el a település ingatlan kataszterét, amelyen számba veszi azokat a vagyonelemeket és önkormányzati tulajdonú épületeket, területeket, amelyek jelenleg kihasználatlanul, vagy csak részben kihasználva működnek, vagy éppen nem működnek, illetve az akcióterület által érintett ingatlanvagyont. Határidő: 2010. április 30. 3. A Társaság megalakításához a képviselőtestület bízza meg a polgármestert, hogy tegyen javaslatot a Társaság személyi állományának feltöltésére, valamint jelölje meg annak feladatait. Határidő: 2010. május 30. 4. A létrejött Társaság munkáját a képviselőtestület kontrollálja, a Város-, és Ingatlanfejlesztési Kabinet (a továbbiakban: VIK) segíti, amely nem más, mint a 164
Hivatal városfejlesztési projektek megvalósításában érintett szervezeti egységeinek vezetőiből, a Társaság vezetőjéből, Esélyegyenlőségi szakértőből, vagy a megnevezett szereplők delegáltjaiból létrehozott állandó egyeztető fórum, melynek elnöke a város Jegyzője. Ezzel a havonta legalább egy alkalommal ülésező horizontális szervezettel lehetőség nyílik egy integrált tervezés meghonosítására, illetve a tervezési folyamat és az ehhez szükséges információcsere javítására, hatékonyabbá tételére. Határidő: 2010. február 25-től folyamatos; Felelős: Jegyző
A Városfejlesztési Társaság szerepe a város fejlesztésében általánosan, valamint a városfejlesztési szerepkör általában: A városfejlesztés keretében biztosítja a városrehabilitációs akciók tervszerű, szabályos,
ellenőrizhető,
a
közpénzek
transzparens
elköltésének
megfelelő
végrehajtását, illetve végre hajtatását azok koordinációjával és a projektek menedzselésével. Felügyeli és részt vesz a városfejlesztés tervezési és előkészítési folyamatában, tervezi, illetve tervezteti az egyes projektek elemeit. Összehangolja a piaci szereplők és az önkormányzati szereplők közös akcióit, megteremti a magántőke bevonásának formáját és tartalmi elemeit. Pénzügyileg menedzseli a rendelkezésre álló közpénzeket, megfelelve az uniós támogatások
elszámolási
és
kezelési
feltételeinek.
Biztosítja
a
folyamatos
finanszírozást, a projektek likviditását, kiegészítő forrásokat tár fel, és pályáz meg, előkészíti az önkormányzattal koordinált módon további hazai és nemzetközi források, támogatások és hitelek bevonását a projektek megvalósításába.
Akcióterület fejlesztésében konkrétan: Mivel
az
Akcióterületeken
magántulajdonú
ingatlan
önkormányzati állhat
tulajdonú,
rendelkezésre,
vagy
amelyek
pedig
olyan
hasznosításával,
fejlesztésével beindítható az Akcióterület fejlődése, a megvalósításhoz érdemes számba venni azokat a lehetőségeket, eszközöket, amelyekkel az Társaság megfelelően gazdálkodva, nem elegendő pályázati támogatás mellett is, hatékonnyá, eredményessé tudja tenni a fejlesztési típusú beruházásokat. A Társaság szerepe, 165
hogy feltérképezze a terület-specifikus lehetőségeket, felkeresse azokat a szereplőket, akik érdekeltek, vagy ellenérdekeltek a terület fejlesztésében, fejlődésében és egyeztetéseket folytasson velük, előjogait a település fejlődésének érdekében gyakorolja.
A Társaság működéséről, működtetéséről és átláthatóságáról: A
100%-os
önkormányzati
tulajdonú
gazdasági
társaság
tevékenysége,
a
városfejlesztési akció végrehajtása, az önkormányzat számára teljes mértékben átlátható. A városfejlesztő társaság szervezete elkülönül az önkormányzat politikai és igazgatási szervezetétől, így a feladatok és a városfejlesztő társaság kompetenciái az előbbiekéivel nem keveredhetnek össze. Az önkormányzat és a városfejlesztő társasága viszonylatában az előbbi megbízóként, a városfejlesztő társaság pedig megbízott végrehajtó szervezetként működik. Az utóbbi elkülönül az önkormányzat politikai
és
igazgatási
szervezetétől,
így
felelőssége
a
fejlesztés
operatív
előkészítésével és megvalósításával kapcsolatban egyértelmű és számon kérhető. A városfejlesztő társaság nem saját magát ellenőrzi. Az elkülönült városfejlesztő szervezet átláthatóságát az önkormányzat többségi tulajdonosi pozíciója és a városfejlesztő társaságával a városfejlesztési akció megvalósítására
megkötött
megbízási
szerződéstervezésre,
beszámolásra,
pénzügyekre, számvitelre és ellenőrzésre vonatkozó előírásai biztosítják. A tulajdonosi pozíció önmagában csak korlátozott lehetőséget adna a szükségeshez képest az ellenőrzésre és az irányításba történő esetleges operatív beavatkozásra. Ezért a megbízási szerződés szabályozza azt az eljárást, amelynek alkalmazásával az önkormányzat
folyamatosan
ellenőrizni
tudja
a
társaság
városfejlesztő
tevékenységét, és a stratégiai irányítás mellett szükség esetén az operatív beavatkozásra is megvan minden lehetősége. A folyamatos ellenőrzést a projekt menedzsment szervezet részéről az önkormányzat hivatala felé történő havi jelentések biztosítják, amelyek az önkormányzat által jóváhagyott aktualizált éves terv teljesítésének előrehaladását a műszaki-fizikai és pénzügyi paraméterek tükrében egyaránt bemutatják. A megbízási szerződésben szabályozott eljárás szerint a folyamatos ellenőrzés mellett, az átláthatóság másik biztosítéka az önkormányzati képviselők, a 166
Városfejlesztési Koordinációs Fórum és az általuk képviselt helyi közösség számára az, hogy a városfejlesztő társaságnak az akcióterületi terv minden egyes éves szakasza teljesítéséről beszámolót kell készíteni az önkormányzat számára, aminek elfogadása kérdésében az önkormányzat képviselőtestületének kell határozatot hoznia. Ezzel párhuzamosan és összehangolva, minden évben aktualizálni kell a városfejlesztési akciótervének a következő évre eső részét. A városfejlesztő társaságnak el kell készítenie az adott következő évre vonatkozó tervet, ami az önkormányzat
képviselőtestületének,
közgyűlésének
határozattal
történő
jóváhagyása után válik végrehajthatóvá. Az önkormányzat ugyanabban a döntéshozatali folyamatban, együttesen tárgyalja a tárgyévre vonatkozó beszámolót, és a következő évre szóló aktualizált tervet. Az önkormányzat ülései nyilvánosak, így az éves beszámoló és az aktualizált éves terv
önkormányzati
elfogadásának
rendszere
nem
csak
az
önkormányzat
szempontjából biztosítja a városfejlesztési folyamat átláthatóságát, hanem az általa képviselt helyi közösség számára is. A Társaság feladatai és lehetséges partnerei az egyes Akcióterületi Tervek kapcsán: • a
megvételre
kijelölt
ingatlanok
megvásárlása
(üzleti
tárgyalások
lebonyolítása, szerződések előkészítése és megkötése); • a terület előkészítési munkák irányítása (bontások, közműépítési munkák elvégeztetése, ingatlanrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása az építési telkek kialakítása érdekében); • a közterületek rendezési munkáinak irányítása (tervek elkészíttetése, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele); • amennyiben releváns, a településrendezési szerződés(ek) előkészítése az akcióterületen beruházó fejlesztőkkel; • az Önkormányzat beruházásában megvalósuló egyes létesítmények (pl. közintézmények, szociális lakás stb.) esetében a beruházói feladatok ellátása
167
(terveztetés, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele); • amennyiben megvalósul az új piac beruházásának levezénylése, a piac működtetése; • amennyiben releváns az önkormányzati lakások bérlőivel való tárgyalás, átköltöztetésük lebonyolítása; • a
magánvállalkozások
építési
tevékenységének
koordinálása
(javasolt
funkciók, beépítési formák megvalósulásának elősegítése); • az akció mindenkori pénzügyi egyensúlyának biztosítása (a szükséges pénzforrások megszerzése, pályázatok elkészítése, esetleges bankhitelek felvétele); • adminisztratív,
információs
feladatok
ellátása
(kapcsolattartás
az
Önkormányzattal, a Hivatal ügyosztályaival, lakossággal, vállalkozókkal, bankokkal). Javasolt résztvevők a közszférán kívüli „külső” partnerek részéről: • fejlesztési, illetve kereskedelmi pénzintézetek; • professzionális városfejlesztő szervezetek; • építési vállalkozások szakmai szervezetei; • kereskedelmi-és iparkamarák; • szociális lakásépítő társaságok.
Az önálló projektfejlesztési társaság létrehozásának indokai: • hatékonyabb, rugalmasabb, átláthatóbb, piaci szemléletű menedzsmentet biztosít; • amennyiben a hatékony gazdálkodásra törekvő vállalatirányítási szemlélet érvényesül a városfejlesztési akció végrehajtásának irányítása során is, abban az esetben az akcióterületen megvalósításra kerülő fejlesztés gazdaságos 168
szempontból végrehajtását, a közszféra finanszírozási eszközeinek hatékony felhasználását segíti elő; • középtávon olyan forrás és tervezési koordinációt valósít meg, mely révén az önkormányzat
városfejlesztési
és
város
rehabilitációs
tevékenységei
tervezhetők lesznek, és finanszírozásuk is kiszámíthatóbbá válik; • magántőke bevonására alkalmas szervezet.
A városfejlesztő társaság működését a következő kérdéskörökben az önkormányzat rendeletben szabályozza: • Önkormányzati tulajdonosi jogok gyakorlása; • A vagyongyarapítás nyereségének felhasználása; • A városfejlesztő társaság jogosítványa és kötelezettségei; • Az önkormányzat jogosítványa és kötelezettségei a városfejlesztő társasággal szemben; • A városfejlesztő társaság törzstőkéje, a városrehabilitációs pályázati önrész saját forrása.
A Társaság működési formájáról és költségeiről A jelenlegi első fázisban 100%-os önkormányzati tulajdonú társaságokat célszerű létrehozni a támogatásból megvalósuló projektekre épülő városfejlesztési akciók végrehajtására. Egy egyszemélyes kft-t egy városi önkormányzat gyorsan és önmagában véve kis költséggel létre tud hozni, és ez már egy nagy előrelépés ahhoz képest, hogy az önkormányzat a városfejlesztő társasághoz képest kevésbé alkalmas szervezeti eszközt használjon a városfejlesztési akciók végrehajtásához szükséges projekt menedzsment biztosítására. A 100%-os önkormányzati tulajdonú társaság így azonnal biztosítani tudja a városfejlesztő társaság, mint szervezeti eszköz használatának számos előnyét az önkormányzat számára.
169
A
városfejlesztő
társaság
működési
költségeit
a
városfejlesztési
akciók
megtervezésének és megvalósításának operatív irányításáért akciónként kapott díjazás fedezi. A díjazást a társaság tulajdonosa az önkormányzat, mint megbízó fizeti számára, az akcióterületenként megkötésre kerülő megbízási szerződések alapján, az adott városfejlesztési akció tartalmának és természetének megfelelő konkrét konstrukcióban.
A létrejövő Társaság szervezeti formájáról: Lehetséges opció önálló fejlesztési társaság alapítása, amely közvetlenül az önkormányzati testületnek alárendelten működik és számol be, amint arról a Társaság működéséről, működtetéséről és átláthatóságáról szóló fejezetben is írtunk. Jelen
megoldás
lehetőséget nyújt a városrehabilitációs tevékenység önálló
megjelenítésére, az akcióterületi programok elkülönült kezelésére, valamint a választott képviselők közvetlen reprezentációjára és kontrolljára. Lényeges előnye a költségelemek egyértelmű elkülönülése. Az akcióterületi tervek megvalósítására a helyi igényeknek, és a pályázat második ütemében részletesen kidolgozott programnak megfelelően helyi szervezetek, partnerségi egységek végzik a speciális helyi feladatokat. Az IVS megvalósítását, felülvizsgálatát, a stratégiai szempontok érvényesítést a VIK-en keresztül javasoljuk kialakítani, így szerezve érvényt az ott kialakított szakmai konszenzusnak. Ugyanígy a szakpolitikai (policy) irányítást a jegyző felügyeletével, irányításával a VIK végzi. A
Társaság
kezdeti
működési
struktúrája,
valamint
kapcsolódása
az
Önkormányzathoz a következő oldal ábráján látható.
170
Örkényi Városfejlesztési Társaság – működési séma, 2010 Örkény Város Képviselő Testülete, Felelős: polgármester
VIK Felelős: jegyző
Városfejlesztési Koordinációs Fórum Felelős: Helyi Civil Szervezetek
Örkényi Városfejlesztési Társaság; Tagja(i) az önkormányzat által megbízott professzionális menedzsment szervezet, vagy személy Feladatai: - a megvételre kijelölt ingatlanok megvásárlása - a terület előkészítési munkák irányítása - a közterületek rendezési munkáinak irányítása - a településrendezési szerződés(ek) előkészítése az akcióterületen beruházó fejlesztőkkel - az Önkormányzat beruházásában megvalósuló egyes létesítmények (pl. közintézmények, szociális lakás stb.) esetében a beruházói feladatok ellátása - az önkormányzati lakások bérlőivel való tárgyalás, átköltöztetésük lebonyolítása - a magánvállalkozások építési tevékenységének koordinálása - az akció mindenkori pénzügyi egyensúlyának biztosítása - adminisztratív, információs feladatok ellátása
Forrás: saját szerkesztés 171
5.3. Településközi koordináció mechanizmusai Örkény város fejlesztései nemcsak a város, hanem mikrotérségének 5-6 települését is érinti. A térség lakói Örkényen vesznek igénybe köz-, piaci és egyéb szolgáltatásokat, sokan itt dolgoznak, kötődnek a városhoz. A város céljait szükséges összehangolni nemcsak középtávon, hanem hosszú távon is a mikrotérség településeinek céljaival. A város vezetése különböző információs csatornákon keresztül tudatosítja a térség településeivel, hogy Örkény közép- és hosszú távú céljainak megvalósulásával milyen előnyökre tesznek szert a térség települései és azok lakói. Itt elsősorban a térség településeit is érintő a középfokú intézményhálózat fejlesztéséről, és további munkahelyek teremtésének esélyéről van elsődlegesen szó, valamint azokról a közszolgáltatásokról, amelyeket Örkény és térsége nap, mint nap igénybe vesz.
Az Ország Közepe Többcélú Kistérségi Társulás polgármestereinek tanácsa az a fórum, amelyen a szükséges egyeztetések közös fejlesztések (esetleges közös finanszírozás) kérdései felmerülnek és megtárgyalásra kerülnek.
Örkényen van hagyománya a szomszédos településekkel történő összefogásnak, a környező településekkel már több ízben végrehajtott számos közös fejlesztést, ezek közül
szükséges
kiemelni
a
települési
koordináció
szempontjából
a
legjelentősebbeket: • Örkény-Hernád közös tulajdonú szennyvíztisztító, mely biztosítja a szennyvíz elvezetését és tisztítását (Örkény és Hernád községek közös szennyvíztisztító telepének bővítése c. pályázat); • Örkény, Hernád, Tatárszentgyörgy integrált településfejlesztése (PHARE).
A közös fejlesztési érdekeket és szükségleteket azonosította város, amely a mikrotérségben az alacsony iskolázottsági szint javítása, és a hátrányos helyzetűek támogatása érdekében tervezett
minőségi munkaerőképzésben és az oktatás
fejlesztésében teljesedik ki. 172
Örkény az eddigiek során is összehangolta fejlesztéseit a szomszédos településekkel, így az IVS-ben megfogalmazott fejlesztések összhangban vannak a város szűkebb és tágabb térségében elfoglalt pozíciójával, illeszkednek a térségi, valamint a magasabb szintű koncepciók, stratégiák, tervek és programok elképzeléseihez.
A későbbiek során javasolt, hogy Örkény mindenkori, aktualizált IVS-e kerüljön egyeztetésre a mikrotérség, valamint a Többcélú Társulás településeivel annak érdekében, hogy a közös feladatok és esetleges együttműködési lehetőségek a jövőben
is
megerősítést
nyerjenek.
A
jövőbeli
településközi
egyeztetések
mindenképpen a város IVS céljainak megvalósítását kell, hogy alátámasszák, és segítséget jelentenek a város számára térségi feladatainak még magasabb színvonalú ellátásához.
5.4. Ingatlangazdálkodási koncepció Az ingatlanvagyon-gazdálkodás célja a város által kötelezően ellátandó, valamint a felvállalt
ingatlanok
elhelyezési
igényeinek
megfelelő
színvonalon
történő
biztosítása. Az ingatlangazdálkodási koncepció elsődleges célja, hogy megalapozza az önkormányzati
tulajdonban
levő
forgalomképes
ingatlanok
stratégiai
ingatlangazdálkodás keretében történő hasznosítását. A tulajdonviszonyokat szektoronkénti bontásban mutatja be a fejezet, elsőként a helyi önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokat jellemzi. Az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok vonatkozásában az a cél, hogy a rendelkezésére álló ingatlanállományt a város megerősítse, és az önkormányzat a tulajdonosi pozícióját hosszú távon fenntartsa, e tekintetben elsődleges fontosságú, hogy:
173
• a fenntartható ingatlanállomány kialakítása érdekében egyes vagyonelemek értékesítésre kerüljenek; • valamint a saját önkormányzati fejlesztési és támogatásból származó források bevonásával a hosszú távon önkormányzati tulajdonban maradó ingatlanok felújításra, korszerűsítésre, fejlesztése kerüljenek. Az egyes vagyonelemek értékesíthetősége érdekében a befektetők érdeklődését fel kell kelteni, a várost környezeti és gazdasági szempontból vonzóvá kell tenni (pl. az M5-ös
autópálya
menti,
egyes
területrészek
megfelelő
infrastrukturális
ellátottságának bővítésével). Ahhoz hogy az ingatlangazdálkodás fenntartható legyen, Örkény Önkormányzata ingatlangazdálkodási tervet készített és felmérte vagyonelemeit (lásd 7. sz. melléklet: Örkény város különböző tematikus térképi megjelenítései – Örkény város tulajdonviszonyainak bemutatása, 2009). Örkény város középtávú ingatlangazdálkodási tervének célja az önkormányzat tulajdonában
lévő
ingatlanokkal
való
gazdálkodás
rendje,
amely
mintegy
útmutatóként szolgál a potenciális befektetők részére. A helyi önkormányzat a település ingatlanállományt több csoportba sorolta, melyek az alábbiak: Beruházás céljára kijelölt területek •
az 5. sz. főút melletti területek – Ipari-gazdasági célú felhasználásra 0288/27 hrsz - 18 ha 3673 m2 0288/28 hrsz - 4 ha 2689 m2 0288/30 hrsz - 9 ha 9604 m2
0288/17 hrsz 0288/18 hrsz - 3 ha 8236 m2 0288/19 hrsz 0288/29 hrsz 15 ha 9996 m2 2600 hrsz - 19 ha 6684 m2 Forrás: Örkény Önkormányzata, 2009
174
A fenti helyrajzi számú területek Örkényről a főváros felé haladva a város határától kb. 800 m-re az 5. sz. főút jobb oldalán találhatók, valamint ugyanitt találhatóak az alábbi területek a főút bal oldalán: 0297/3 - 3 ha 7535 m2 0297/4 - 1 ha 9540 m2 Forrás: Örkény Önkormányzata, 2009 •
az M5-ös autópálya melletti területek – Ipari-gazdasági célú felhasználásra
Önkormányzat
Helyrajzi (hrsz)
Örkény
szám
Ingatlan helyzete
Ingatlan területe (ha)
2700 építési ter.
E75:M5
6,3430
Örkény
2701 építési ter.
E75:M5
19,3986
Örkény
2702 építési ter.
E75:M5
11,3980
Örkény
2703 építési ter.
E75:M5
19,2375
Örkény
2750 építési ter.
E75:M5
6,5056
Örkény
2800 építési ter.
E75:M5
7,0303
Örkény
2704 építési ter.
E75:M5
2,0028
Örkény
2801 építési ter.
E75:M5
0.0629
Örkény
2802 építési ter.
E75:M5
0,1835
Örkény
2701 építési ter.
E75:M5
0,2878
M5 mellett fekvő földrészletek összterülete
72,4500
Forrás: Örkény Önkormányzata, 2009 •
az M5-ös autópálya melletti terület – Sport, rekreációs célú felhasználásra (az ezt szabályozó rendelet 2008-tól hatályos): Hrsz.
Terület (ha)
2850
1,1492 175
2851 2852 2853 2854 2855 2856 2857 2858 Összesen:
3,3238 1,8464 1,1814 2,9763 1,1679 2,9356 2,7205 0,4692 17,7703
Forrás: Örkény Önkormányzata, 2009 •
Örkény, Jókai u. végén lévő terület – Elektronikai hulladékhasznosító céljára (az ezt szabályozó rendelet 2008-tól hatályos): Hrsz. Terület (ha) 2951
2,0623
2952
1,0645
2953
7,3608
2954 Összesen:
3,8794 14,3670
Forrás: Örkény Önkormányzata, 2009 A 2008 előtti Településrendezési Terv (TRT) szerint a beruházás célú, összes felsorolt terület ipari-gazdasági célra volt kijelölve, illetve az összes terület külterületi helyrajzi számú, szántó művelési ággal megjelölt volt. (Területeket kijelölő TRT. Hatálya 2001-től, módosítás hatálya 2004-től. A módosítás az eredeti kijelölést nem változtatta.). 2001 előtt Településrendezési Tervvel a város nem rendelkezett. Önkormányzati ingatlanok értéke, forgalomképessége (2008. december 31-i állapot): darab
Forgalomképtelen
437
könyv sz. br.
becsült értéke
értéke (e Ft)
(e Ft)
937.883
2.161.221
176
Korlátozottan forgalomképes
9
1.427.904
2.389.179
Forgalomképes
31
76.844
24.089
Összesen
481
2.442.631
4.574.489
Forrás: Örkény Önkormányzata, 2009 Örkényen megyei önkormányzati tulajdonában lévő ingatlan a Pálóczi-Horváth István Szakképző Iskola. Az akcióterületi fejlesztés érinti e tulajdont, ugyanis közösségi funkció fejlesztése nyomán az iskolához kapcsolódó sportcsarnok építését tervezi. Egyházi tulajdonban állnak a református és katolikus templomok épületei, valamint a
parókiák
ezen
épületek
fejlesztésekbe
történő
bevonása
csakis
a
Főkedvezményezett (konzorciumvezető) Örkényi Önkormányzat konzorciumi partnereiként lehetséges. A közösségi funkció keretében a Római Katolikus Egyház tulajdonában lévő katolikus templom külső felújítása történik meg az akcióterületi fejlesztés nyomán. A településen további négy állami kezelésben lévő útvonal található; Fő utca, Tatárszentgyörgyi út, Hunyadi utca valamint a Bartók Béla utca. A település területén található további utcák mind önkormányzati tulajdont képeznek. Az akcióterületi fejlesztés során – a közterületi funkción belül – több önkormányzati út- és járdaépítés is történik. A részletes tulajdonviszonyokat jelen IVS 7. sz. mellékletének releváns térképe mutatja. Amint az a tulajdonviszonyok bemutatásánál is jól látszik, a városközpontban, valamint az észak-keleti városperemen halmozódtak fel önkormányzati tulajdonú ingatlanok, amelyek jelentős része, közterület: park, erdő, közút. Más elemek, mint egészségügyi központ és területe, általános iskola és területe, külterületek (4 db), temető (2 db), kastély (Grassalkovich), szennyvíztelep, valamint nyárfás derítőtelep található még Önkormányzati tulajdonban.
177
5.5. Partnerség Örkény város az integrált városfejlesztési stratégia elkészítésének során végig fontosnak tartotta, hogy a stratégia eredményessége döntően azon múlik, hogy az önkormányzat mennyire élvezi a város lakosságának bizalmát, támogatását. A vállalkozói szféra, a magántőke bevonása egyben olyan pótlólagos forrásokat visz a fejlesztésekbe, amelyek az önkormányzati szempontokhoz társulva szélesebb gazdasági alapokra helyezhetik a fejlesztéseket. Ezen túlmenően az eltérő érdekek megjelenése, megfelelő keretek között komplexebbé is teszi a városban zajló fejlesztéseket. A sikeresség egyik fontos feltétele tehát a partnerségben kialakított hosszú távú működési keretek és irányok világos megfogalmazása és közvetítése, az érintettekkel való folyamatos párbeszéd.
Az önkormányzat célja a civil társadalommal folytatott kommunikáció és partnerség. Ennek egyik legfontosabb eszközei egyrészt az önkormányzat által működtetett állandó médiumok: a város honlapja (www.orkeny.hu), a Mi újság Örkényen? c. lap, másrészt
az
intézményes
kommunikációs
csatornák:
a
közmeghallgatások,
fogadóórák és egyéb (lakossági) fórumok, melyek teret adtak arra, hogy a lakosság közvetlenül is bekapcsolódhasson a város életét érintő eseményekbe (az alátámasztó jegyzőkönyveket lásd jelen IVS 6. sz. mellékletében).
Az önkormányzat a partnerség által megértetheti és elfogadtathatja a működési szabályokat, az építő és felelős magatartás ismérveit. Ehhez hozzátartozik a kommunikáció általános fejlesztésén túl a városban működő minden egyéb partnerség
kialakulásának
támogatása,
ösztönzése,
a
szinergiahatások
érvényesülésének fokozása. Szakpolitikai területek közötti partnerség (szakpolitikai egyeztetések):
178
A különböző szakmapolitikai területek koordinációja a stratégia készítése során mind önkormányzat különböző osztályai körében, mind a különböző szakmákat képviselő körökben megtörtént.
Az önkormányzat keretei közt (külső szakértőket bevonva) az IVS készítése kapcsán szakértői munkaszervezet jött létre, amely biztosította az egységes adatszolgáltatást és koordinációt, a gyors információáramlást. A létrejött egységes és valamennyi ágazatot
felölelő
fejlesztési
dokumentum
előkészítése
széleskörű
partneri
együttműködés eredménye, melynek koordinálását a Polgármesteri Hivatal tisztségviselői, illetve a hivatali munkatársak segítették az igényfelmérések, a lakossági tapasztalatok és igények és az adatszolgáltatás vonatkozásában. A munkaszervezet az egyes üléseken áttekintette az elkészült dokumentumokat, meghatározta az elvégzendő feladatokat.
- Kovács István polgármester; - Kollár Zsolt jegyző; - Szeibert Istvánné szociális munkatárs; - Bese Judit, a Szociális Szolgálat vezetője; - Szeibert Gáborné építésügyért felelős munkatárs; - Zsigmond Árpád, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetője; - Szép Károly (Studio Metropolitana Nonprofit Kft.); - Homonnai Ferenc (Studio Metropolitana Nonprofit Kft.); - Kis Tibor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által kijelölt antiszegregációs szakértő.
A legfontosabb egyeztetésekről készült jegyzőkönyvek a 6. sz. mellékletben találhatók.
Partnerség a város hosszú távú jövőképének kialakításakor: Örkény város célja, hogy állandó mikrotérségi együttműködése szorosabbá váljon a környező településekkel. Ezen együttműködés fő funkciója, hogy a találkozók 179
keretében
rendszeres
vezetői
és
szakértői
ülések,
találkozók
kerüljenek
megrendezésre, annak érdekében, hogy az együttműködő partnerek (és szakértők) közös programokat, stratégiákat alkothassanak, válaszolva ezzel a mikro- és kistérségi kihívásokra.
A fejlesztési elképzelések transzparenciájához hozzájárult a helyi sajtóban történő megjelenés is, ahol a lakosok folyamatos tájékoztatást kaptak a fejlesztési elképzelésekről, a fejlesztésekkel kapcsolatos nyílt napokról, melyeken (a korábbi évek során különféle tárgyban megrendezett tájékoztató fórumok részvételi arányaihoz képest) nagy számban számmal jelentek meg, és alkottak írásos vagy szóbeli véleményt.
A tervezési folyamat során megtörtént: 1) A szakmai szervezetek vezetőivel a városrészi programok egyeztetése; 2) A városrészre vonatkozó, az IVS-ben megjelenő javaslatok civil szervezetekkel és a városrész intézményeinek vezetőivel valamint a városrész meghatározó gazdasági vezetőivel (legfontosabb cégek, vállalkozók) véleményeztetése; Az informáltság javítása érdekében az IVS a városi önkormányzati honlapon (www.orkeny.hu) való közzététele meg fog történni.
A társadalmasításban résztvevő partneri csoportok Az IVS társadalmasítása során azonosításra kerültek a tervezésében jelentős szerepet játszó célcsoportok, melyek az alábbiak:
Célcsoport
Részvétel a partnerségben
A város lakossága
Tervezési
A participáció módja és Lakossági
fórum,
véleményezési szakaszban közmeghallgatás javaslatok
tétele,
és
véleményezés Civil szervezetek
Tervezési
és Fórum, közmeghallgatás 180
véleményezési szakaszban javaslatok
tétele,
és
véleményezés Gazdasági szereplők
Tervezési
és Szakmai
egyeztetés,
véleményezési szakaszban közmeghallgatás javaslatok
tétele,
és
véleményezés Környező települések
Véleményezési
(mikrotérség) vezető
szakaszban
Szakmai egyeztetés
beosztású köztisztviselői, polgármesterei Önkormányzati
Tervezési
képviselők
véleményezési szakaszban javaslatok
és Prezentáció
tétele,
és
véleményezés Forrás: Örkény Önkormányzata, 2009 A nyilvánosság biztosítása A lakossággal, civil szervezetekkel az IVS javaslatait megvitató, véleményeztető kapcsolatfelvétel lakossági fórumon történt. Az érdeklődő lakosság, a civil szervezetek, a vállalkozók megismerhették az IVS tervezett tartalmát, véleményt mondhattak, javaslatokat tehettek.
Az IVS-t munkaközi változatban bemutató lakossági, civil és vállalkozói fóruma 2009. szeptember 30-án, valamint október 31–én is volt, amelyen több mint 30 fő vett részt. Az önkormányzat az IVS-sel kapcsolatos közmeghallgatást is szervezett 2009. november 23-án a Szabadidő Központban, melyen összesen több mint 100 fő vett részt.
181
A fenti fórumokra a felhívás/meghívó a nyomtatott sajtóban is megjelent. Az egyeztetések hasznos felvetései, javaslatai, kritikái, tehát a társadalmasítás eredményei bekerültek az akcióterületi fejlesztésekbe.
Az IVS az önkormányzat releváns Bizottságával egyeztetésre került, így a Településfejlesztési Bizottság is megismerhette.
5.6. Az IVS eredményeinek nyomon követése („monitoring”) és az IVS rendszeres felülvizsgálata, aktualizálása Ahhoz, hogy az IVS megvalósulása figyelemmel kísérhető legyen, a célrendszerhez számszerűsített mutatók hozzárendelése volt szükséges. A stratégiai fejezetben – mint láttuk – mind az átfogó célhoz, mind pedig a stratégiai (tematikus) és városrészi célokhoz indikátorok, konkrét számszerűsített mutatók kerültek hozzárendelésre. A számszerűsített
mutatók
értékeinek
mérése
és
folyamatos
megfigyelése
(monitoringja) az IVS-sel, és az abban foglalt fejlesztésekkel operatív módon foglalkozó menedzsment tagok feladata.
Az IVS áttekintése évenként fog megtörténni, kapcsolódva az akcióterületi fejlesztés éves
értékeléséhez.
Az
áttekintés
során
megállapításra
kerül
a
fejlesztés
indikátorainak értékei, ezek alapján értékelésre kerül a célok irányába történő előrelépés mértéke. Az áttekintés során az alábbi lényeges forrásokból származó további információforrás kerül felhasználásra: • az IVS partnerségi fórum véleménye, visszajelzései; • az ágazati stratégiák vagy nagyobb léptékű területi tervek hatásai; • szabályozási és gazdálkodási környezet változása; • egyéb, nagyobb léptékű fejlesztések elkészülte, esetlegesen tervezett fejlesztések elmaradása.
182
A fenti éves áttekintés kizárólag kisebb korrekciók végrehajtására szolgál. A korrekciókat, beleértve a korrekciót kiváltó okokat, megfontolásokat rögzíteni kell és nyilvánossá kell tenni. Célszerű az önkormányzat által elkészített módosítás megtárgyalása az IVS partnerségi fórum keretében, majd ezt követően az önkormányzat képviselőtestülete által történő elfogadása.
Az IVS átfogó, teljes monitoringjára a következő EU-s tervezési és költségvetési időszak kezdetén, 2013-ban kerülhet sor. A monitoring tevékenység célja ebben a stádiumban az IVS sikerességének áttekintése és az új tervezési időszak feladatinak meghatározása.
A felülvizsgálatra kétévente, akciótervi periódusonként, azaz a jelenlegi EU-s programozási időszakban 2011-ben is sor kerül majd. Az IVS középtávon meghatározza a beavatkozásokat, ugyanakkor az akciótervi időszakhoz kötött áttekintés újabb lehetőséget nyit meg Örkény városa előtt. A kétéves periódus végével áttekinthetők az elvégzett feladatok a stratégia szintjén. A monitoring célja felhívni a döntéshozók és a megvalósításért felelős szervezet figyelmét a céloktól való esetleges eltérésre, és összegezni az elvégzett feladatokat.
183
