RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZTERÜLETEKRE TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA

RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZTERÜLETEKRE TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA ALÁTÁMASZTÓ ÉS JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK 314/2012.Korm.r. 38.§ Véleményezési szakasz

F8

L21

F11

L3,L31

L3,L31 2014. SZEPTEMBER HÓ

Z.É. MŰHELY VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI KFT. 1116 BUDAPEST, ZSURLÓ KÖZ 5. TEL: 06‐20/ 312‐62‐46 E‐MAIL: [email protected]

TERVEZŐK NÉVSORA SZAKÁG

NÉV

Generáltervezés

Z.É.Műhely Kft. Czene Éva

ügyvezető

Településtervezés

Horváth Adrienne

vezető településtervező TT/1 13‐1095 városépítési és városgazdálkodási szakmérnök

Czene Éva

Szakértő

Papp Zoltán Tamás

vezető településtervező TT/1 12‐0160 városépítési és városgazdálkodási szakmérnök vezető településtervező TT/1É 01‐1676 okleveles építészmérnök városépítési és városgazdálkodási szakmérnök közlekedésmérnök MMK 01-5295 és K1d-1

Közlekedés

Heckenast Judit

Zöldterületek, táj-, természet és környezetvédelem, környezeti vizsgálat és értékelés Közműtervezés

Auer Jolán

Auer Jolán vezető tájrendezési és zöldfelületi tervező TK1 01-5003

Hanczár Zsoltné

okl. gépészmérnök és város-rendező mérnök Mk: 01-2418

Bíró Attila

okl. építőmérnök Mk: 01-2456

Szántai Linda

településmérnök

Műszaki grafika, szerkesztés

Z. É. MŰHELY KFT Székhely: 3123 Cered Vörösmarty u. 4. Iroda: 1116 Budapest, Zsurló köz 5. E-mail: [email protected] 06-20/312-62-46 Tervszám: 18/2013 - 314/2012 Korm.r. 38.§ 2014. szeptember hó

2

TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK

4

II. VONATKOZÓ TERÜLETRENDEZÉSI TERVNEK VALÓ MEGFELELÉS 1.AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSŐ TERVRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY (OTrT) 2.BALATON TÖRVÉNY TERÜLETRENDEZÉSI TERVE – 2000.CXII. TV. – BTrT

5 5 7

III. VIZSGÁLATOK ÉS JAVASLATOK, MÓDOSÍTÁSOK SZABÁLYOZÁSI JAVASLATOK Tervezett új építési - hész - előírások Tervezett új szabályozási elemek Tervezett szabályozási tervmódosítás jelölése

13 45

IV. KÖZLEKEDÉSI MUNKARÉSZEK

47

V. TÁJRENDEZÉS Biológiai aktivitásérték BAÉ számítás

48

VI. VÁRHATÓ KÖRNYEZETI HATÁSOK, KÖRNYEZETI FELTÉTELEK

50

VII. KÖZMŰELLÁTÁS

51

VIII. A 2000. ÉVI CXII. TÖRVÉNY - BALATONTÖRVÉNY - PONTOSÍTÁSA (számítás, szöveges értékelés és tervlapok)

57

ÖRÖKSÉGVÉDELEMI HATÁSTANULMÁNY

60

TERVIRATOK

61

   

Révfülöp Nagyközség Önkormányzat 109/2014. (VIII.26.) Kt. határozat-kivonata a Településfejlesztési Koncepciójának jóváhagyásáról 62 Jegyzőkönyv - Állami Főépítész szakmai állásfoglalása – a Nemzeti Sportközpont területének szabályozási módosításához (jelen tervmódosítás L3 és L31 F10 SZ. feladat) 63 Nemzeti Sportközpont Révfülöp Önkormányzatának írt levele – a Nemzeti Sportközpont területének szabályozási módosításához (jelen tervmódosítás F10 SZ. feladat) 65 az Önkormányzat döntésének előkészítése és (109/2014. (VIII.26.) Kt. határozat b) pontja Határozatkivonata arról, hogy a 2/2005. (I.11.) Kormányrendelet szerinti Környezeti vizsgálatot jelen tervmódosítás kapcsán nem kívánja elkészíttetni 67-69

JÓVÁHAGYANDÓ SZÖVEGES MUNKARÉSZEK TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVMÓDOSÍTÁS – HATÁROZAT-TERVEZET

71

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATMÓDOSÍTÁS – RENDELET-TERVEZET

73

JÓVÁHAGYANDÓ RAJZI MUNKARÉSZEK Rajzszám

Rajz megnevezése

Méretarány

TSZT/M I- III Révfülöp Nagyközség Településszerkezeti tervmódosítás részterületekre M=1:5 000 Rajzszám Rajz megnevezése SZT 1– 6/M Révfülöp Nagyközség Szabályozási tervmódosítás részterületekre szelvények

Méretarány M=1:2 000 3

I.BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK Révfülöp Nagyközség Önkormányzata a Z.É.Műhely Kft.-t bízta meg egyrészt Révfülöp Településfejlesztési Koncepciójának elkészítésével, másrészt Révfülöp Nagyközség Településrendezési Eszközeinek Részterületekre történő módosításával. A Településfejlesztési Koncepció a 314/2012. (XI.8.) Korm. r. alapján került elkészítésre, az Önkormányzat 2013. januárban lakossági, üdülőlakossági, vállalkozói kérdőíves felmérése eredményeinek figyelembe vételével, jóváhagyása a közelmúltban megtörtént. Jelen tervdokumentáció fenti tervezési feladatok közül a Településrendezési terv részterületekre történő tervmódosítása munkarésze. A részterületekre történő tervmódosítás keretében a módosítások, Révfülöp területének néhány kisebb területrészét érintően történnek meg, tehát jelen terv nem tartalmaz a település teljes területére vonatkozó felülvizsgálatot. A részterületekre történő jelen tervmódosítás, a jelenleg hatályos terv jóváhagyása óta eltelt időszakban keletkezett lakossági kérelmek során felmerült módosítási igényeket veszi alapul, illetve a korábbi terv apróbb hibajavításait, valamint az önkormányzat által fontosnak ítélt fejlesztési elképzeléseket tartalmaz. A Településrendezési terv részterületekre történő tervmódosítása a 314/2012. (XI.8.) Korm. r. 45.§ (1) és (2) a) pontja értelmében az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának figyelembevételével készül. Településrendezési terv részterületekre történő módosítását megalapozó – fent és alul részletezett okokból benyújtott - módosítási kérelmek jelentős részben beépíthetők jelen tervbe. A módosítási kérések közül egyes kérések jellege azonban a település egészére, vagy nagyobb településrészére kihatnak, illetve ezek az Önkormányzat Képviselő-testületének koncepcionális döntését is igénylik, ezek módosítása viszont csak, majd Révfülöp településrendezési tervének, eszközeinek a település teljes területére vonatkozó felülvizsgálatakor történhet meg. A Koncepcionális döntéseket igénylő feladatok közül azok, amelyeket az Önkormányzat támogatni kíván a közelmúltban elkészült és jóváhagyott Településfejlesztési Koncepcióba - 109/2014. (VIII.26.) Kt. határozat - beépítésre kerültek. Néhány lakossági kérés azonban a Balatontörvény előírásai miatt jelen részterületmódosítási tervbe nem építhetők be. Ezen, a jelen tervmódosításból kimaradó lakossági kérések részben a Balatontörvény következő felülvizsgálatakor vehetők majd figyelembe, és az azt követően Révfülöpre készülő rendezési tervbe építhetők majd be, amennyiben azokat az Önkormányzat, mint koncepcionális cél támogatni kívánja. Az alábbiakban - az önkormányzati adatszolgáltatása szerint – a hatályos terv és jelen tervmódosítás kapcsán megkezdett Kérdőíves megkeresés közötti időben beérkezett, a hatályos rendezési terv kapcsán felmerülő a lakossági részéről érkezett módosítási kérelmek és önkormányzat részéről felmerült feladatok kerülnek összesítésre táblázatos formában. A beérkezett lakossági kérelmek és megoldási lehetőségeik az alábbi legfőbb típusba sorolhatók:  A jelenlegi tulajdonviszonyokhoz kapcsolódó pontosítások, amelyek során a hatályos terv néhány szabályozási eleme okafogyottá vált, illetve a jelen állapothoz történő alakítása/módosítása jelen terv keretei között megtörténhet, mert a módosítás nincs hatással csupán az érintett néhány telekre. Ezek pl. néhány telket érintő kiszabályozott útszakasz törlésére, áthelyezésére, ill. néhány esetben egy-egy telek övezetének átsorolását jelentik. Ezen kismértékű módosítások is csak abban az esetben történhetnek meg, ha a Balatontörvény (továbbiakban Btv.) általános, illetve a Btv. övezeteire vonatkozó részletes előírásaival nem ellentétesek. 4

 Néhány esetben a módosítási kérés a rendezési terv olyan elemére vonatkozik, illetve a kérelem által érintett terület vagy annak hatóköre olyan jellegű, amely jelen részterületmódosítási terv kereteibe nem fér bele, mert szükségessé válik hozzá a település teljes egészére szólóan, a teljes közlekedési hálózatának, illetve csapadékvízelvezető hálózatának felülvizsgálata. E módosításokra tehát a település rendezési tervének későbbi teljes felülvizsgálata során kerülhet majd sor.  Néhány esetben a módosítás jellege olyan mértékű, amely csak a Btv. következő felülvizsgálatakor veendők figyelembe, és csak annak módosítását (amennyiben lehetségessé válik, és amennyiben a véleményező hatóságok által sem kifogásolt) követően építhetők be a következő rendezési tervbe.

II. VONATKOZÓ TERÜLETRENDEZÉSI TERVNEK VALÓ MEGFELELÉS A településrendezési eszközöknek meg kell felelnie a vonatkozó területrendezési terveknek, jelen esetben az Országos Területrendezési Tervnek (továbbiakban: OTrT), illetve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének (továbbiakban: BTrT). A következőkben ismertetjük az OTrT és a BTrT országos és területi terveknek a jelen módosítással érintett területekre vonatkozó elhatározásait, továbbá értékeljük a településrendezési terv e területi tervekkel való összhangját. Mindemellett megjegyzendő, hogy közelmúltban elkészül és 109/2014. (VIII.26.) Kt. határozattal jóváhagyott Révfülöp Településfejlesztési Koncepciója II. Helyzetfeltárás, Helyzetelemzés, Helyzetértékelés 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 1. melléklet 1.,2.,3. fejezeteit tartalmazó kötetének 1.3 fejezetében részletesen megtörtént a hatályos TSZT vizsgálata az OTrT és Balatontörvény előírásainak való megfelelés kapcsán (a Koncepció vizsgálat kivonatát lásd a melléklet CD-n).

1.AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSŐ TERVRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY (OTrT)

AZ OTRT övezetei közül az alábbiak érintik Révfülöp Nagyközség területét:     

Térségi szerkezeti terv – 2.számú melléklet Országos ökológiai hálózat övezete - 3/1. számú melléklet Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete - 3/3. számú melléklet Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete - 3/4. számú melléklet Országos vízminőség-védelmi terület övezete - 3/6. számú melléklet

5

6

AZ OTRT övezetei közül az alábbiak nem érintik Révfülöp Nagyközség területét:    

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete - 3/2. számú melléklet Világörökségi és világörökségi várományos terület övezete - 3/5. számú melléklet Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló szükségtározók területének övezete - 3/7. számú melléklet Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete - 3/8. számú melléklet

2.BALATON TÖRVÉNY TERÜLETRENDEZÉSI TERVE – 2000.CXII. TV. - BTrT Az országgyűlés 2000-ben alkotta meg a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvényt. A törvényi előírásoknak eleget téve, a törvény megalkotása óta eltelt időszak tapasztalatait figyelembe véve 2008-ban módosította BTrT-t (2008. évi LVII. tv.). A Révfülöp Településfejlesztési Koncepciója II. Helyzetfeltásás, Helyzetelemzés, Helyzetértékelés kötete (314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 1. melléklet 1.,2.,3. fejezeteit tartalmazó kötete) 1.3 fejezetében a Balatontörvény és a hatályos TSZT megfelelésének vizsgálata és pontosítása megtörtént (kivonatát lásd a melléklet CD-n). Alábbiakban Révfülöp Nagyközség területére vonatkozóan kerül a BTrT bemutatásra:

A BTRT övezetei közül az alábbiak érintik Révfülöp Nagyközség területét: BTRT - TÉRSÉGI SZERKEZETI TERV

A BTrT Térségi szerkezeti terve besorolása szerint a közigazgatási terület több mint fele a balatoni vízgazdálkodási térség, a part és az északi közigazgatási határ között településrész déli része települési térség, középső sávja túlnyomó részt mezőgazdasági térség, északi része erdőgazdálkodási térség. A település nyugati részén található egyedileg meghatározott térség. Jelen részterületekre történő módosítás során – az L3 és L31 számú részterületek - a település belterülete a Káli út keleti oldala mentén, a belterület északnyugati határán kismértékben (1,3 ha) megnövekszik, amely a települési térség területét növeli. A pontosításra vonatkozó számítást és tervlapokat lásd a VIII. A 2000. évi CXII. törvény, ún. Balatontörvény pontosítása című fejezetben.

7

A BTRT ÖVEZETEI KÖZÜL AZ ALÁBBIAK ÉRINTIK RÉVFÜLÖP NAGYKÖZSÉG TERÜLETÉT:  4/1. számú melléklet Magterület övezete (Ö-1), Ökológiai folyosó övezete (Ö-2), Puffer terület övezete (Ö-3)

Révfülöp területét az ökológiai hálózat magterülete, egyrészt a közigazgatási területének északi részén, valamint a Balaton-part mentén érinti. Ökológiai folyosó, ill. pufferterület a település területélt nem érinti. Jelen részterületekre történő módosítás az ökológiai hálózat elemeit nem érinti.



4/2. számú melléklet Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (T-1)

Jelen részterületekre történő módosítás során – az L3 és L31 számú részterületek - a település belterülete a Káli út keleti oldala mentén, a belterület északnyugati határán kismértékben (1,3 ha) megnövekszik, amely a Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetébe tartozó települési térség területét növeli, ezáltal a Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezet területét csökkenti. A pontosításra vonatkozó számítást és tervlapokat lásd a VIII. A 2000. évi CXII. törvény, ún. Balatontörvény pontosítása című fejezetben.

8



4/3. számú melléklet Történeti települési terület övezete (T-2)

Jelen részterületekre történő módosítás során – az L3 és L31 számú részterületek - a település belterülete a Káli út keleti oldala mentén, a belterület északnyugati határán kismértékben (1,3 ha) megnövekszik, amely a Történeti települési terület övezetébe tartozó települési térség területét növeli, ezáltal a Történeti települési terület övezet területét csökkenti. A pontosításra vonatkozó számítást és tervlapokat lásd a VIII. A 2000. évi CXII. törvény, ún. Balatontörvény pontosítása című fejezetben. 

4/8. számú melléklet Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete (SZ-1)



4/10. számú melléklet Vízeróziónak kitett terület övezete (P-2)

9



4/11. számú melléklet Felszíni vízminőség védelmi terület (F-1), tómeder övezete (D-1)



4/13. számú melléklet Települési terület övezete (U-1), Gazdasági terület övezete (U-2), Általános mezőgazdasági terület övezete (M-1), Kertgazdasági terület övezete (M-2), Erdőterület övezete (E-1), Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete (E-2)

A közigazgatási terület part és az északi közigazgatási határ között településrész déli része települési terület, középső sávja túlnyomó részt kertgazdasági mezőgazdasági terület, északi része erdőterület. Jelen részterületekre történő módosítás során – az L3 és L31 számú részterületek - a település belterülete a Káli út keleti oldala mentén, a belterület északnyugati határán kismértékben (1,3 ha) megnövekszik, amely a Települési terület övezetének területét növeli, ezáltal a Kertgazdasági terület övezet területét csökkenti. A pontosításra vonatkozó számítást és tervlapokat lásd a VIII. A 2000. évi CXII. törvény, ún. Balatontörvény pontosítása című fejezetben. 

4/15. sz. mell. Turisztikai fejlesztési ter. övezete (Ü-1), szőlőtermőhelyi kataszteri ter. övezete (C-1)

A közigazgatási terület, középső sávja túlnyomó részt kertgazdasági mezőgazdasági terület, szőlőtermőhelyi kataszteri terület, nyugati részét turisztikai fejlesztési terület. Jelen részterületekre történő módosítás során – az L3 és L31 számú részterületek - a település belterülete a Káli út keleti oldala mentén, a belterület északnyugati határán kismértékben (1,3 ha) megnövekszik, amely a Települési terület övezetének területét növeli, ezáltal a Szőlőtermőhelyi kataszteri terület övezet területét csökkenti. A pontosításra vonatkozó számítást és tervlapokat lásd a VIII.. A 2000. évi CXII. törvény, ún. Balatontörvény pontosítása című fejezetben. 10

A BTRT ÖVEZETEI KÖZÜL AZ ALÁBBIAK NEM ÉRINTIK RÉVFÜLÖP NAGYKÖZSÉG TERÜLETÉT: 

4/4. számú melléklet Világörökség és világörökség-várományos terület övezete (T-3)



4/5. számú melléklet Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület övezete (L-1)



4/6. számú melléklet Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete (A-1)



4/7. számú melléklet Térségi jelentőségű komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete (R-1), Ökológiai rehabilitációt igénylő terület (R-2)

11



4/9. számú melléklet Földtani veszélyforrás terület övezete (P-1)



4/12. számú melléklet Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete (H-1)



4/14. számú melléklet Kiváló termőhelyi adottságú szántó-, (M-3) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete (E-1)



4/16. számú melléklet Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete (K-1)

12

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK III. VIZSGÁLATOK ÉS JAVASLATOK, MÓDOSÍTÁSOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A Településfejlesztési Koncepció a 314/2012. (XI.8.) Korm. r. alapján került elkészítésre, az Önkormányzat 2013. januárban lakossági, üdülőlakossági, vállalkozói kérdőíves felmérése eredményeinek figyelembe vételével. A Településfejlesztési Koncepciót a Képviselő-testület a közelmúltban 109/2014. (VIII.26.) Kt. határozattal hagyta jóvá. A Koncepcionális döntéseket igénylő feladatok közül azok, amelyeket az Önkormányzat támogatni kíván az elkészült és jóváhagyott Településfejlesztési Koncepcióba kerültek beépítésre.

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV Révfülöp Nagyközség Önkormányzatának hatályos településrendezési eszközei:  Révfülöp Nagyközség Településszerkezeti terv 79/2003.(X.1.) sz. határozat, módosítva 19/2004.(III.22.) sz. határozat,  Révfülöp Nagyközség Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Terve: 5/2008.(III.31) sz. határozat. A részterületmódosítások egy része szükségessé teszik fenti településrendezési eszközök módosítását. Lásd az Alátámasztó munkarészek részterületeket bemutató táblázatos vizsgálatban, illetve a jóváhagyandó munkarészek HÉSz módosító rendelete és TSZT módosító határozat.

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI VIZSGÁLATOK ÉS JAVASLATOK Az alábbiakban a tervezési területek külön-külön tervezési feladatokként kerülnek bemutatásra táblázatos formában. Megjegyezzük, hogy az egyes tervezési feladatok az Önkormányzati adatszolgáltatásként átadott feladatok szerinti sorszámozásukat, a terv programjának előterjesztésétől kezdve, a tervezés, majd a tervegyeztetés folyamán is mindvégig megtartják. Így abban az esetben is, ha néhány feladat a későbbiekben, valamilyen okból kikerül a konkrét tervezési programból, a tervezés és egyeztetés szempontjából az egyes feladatok külön-külön is mindvégig jól követhetők lesznek. Az alábbi táblázatban összefoglalt feladatokat az adatszolgáltatás szerint különböző jelöléssel különböztetjük meg, az egyes táblázatok címében látható adatszolgáltatás megjelölésével, amely feladatok sorszámozásában is külön jellel megjelenik. (A lakossági kérések a sorszámozásnál „L” jelöléssel, az önkormányzati HÉSz módosító javaslatainak feladatai sorszámozással „1-21.” jelöléssel. Az önkormányzati által - Feljegyzés 2013.06.13. - fejlesztési feladatként meghatározott feladatok „F” jelölésű sorszámmal.

13

sorszám

L3. L31.

„L” Lakossági kérelem részterület módosítási feladatai

TSZT SZT HÉSZ mód. FELADAT: 1410/43 hrsz és a 1423 hrsz MK-2 kertes mezőgazd.-i területek átsorolása kertvárosias lakóterületbe. Állami Főépítész szakmai állásfoglalás: tervezők egyeztettek a településrendezési eszközök és a Btv. pontosításának vizsgálatáról. Az állami Főépítész jelen részterületmódosítás során, az Mk-2 területek Lke építési övezetbe való átsorolását a Btv. által meghatározott számérték U-1 települési terület övezetének+/- 5% pontosítása keretében tartja pontosíthatónak. Az Mk-2 kertgazdasági terület övezetének, C-1 szőlőtermőhelyi kataszteri terület övezetének és T-1 térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetének pontosítása mellett. (Lásd Tervirat- Jegyzőkönyv 1.pontja) VIZSGÁLATOK ÉS JAVASLATOK:

1410/43 hrsz és 1423 hrsz Mk-2 kertes mezőgazdasági területek átsorolása

Tervezési terület lehatárolása, fekvése, településszerkezeti kapcsolatai: A tervezési terület a belterület északnyugati részének határán, a Káli-medence felől érkező, a 71sz. országos főútra rákötő 7314j. országos mellékútnak, a Káli útnak (az érintett szakasz a távlatra tervezetten helyi gyűjtőút) a keleti oldalán fekvő kertes mezőgazdasági terület.

Hatályos Területrendezési (Balatontörvény) és Településrendezési tervi (TSZT,SZT) besorolás:

BTV: A Térségi szerkezeti terv a területet „mezőgazdasági térség” területfelhasználási kategóriába, kertgazdasági terület övezetébe (M-2) sorolja. A módosítással érintett Btv.övezetek pontosításának számítását és tervlapokat lásd a VIII. A 2000. évi CXII. törvény, ún. Balatontörvény pontosítása című fejezetben. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ: Révfülöp közelmúltban, 109/2014. (VIII.26.) Kt. határozattal jóváhagyott Településfejlesztési Koncepciója fejlesztési területei közé sorolta jelen terület lakóterületi fejlesztését. TSZT és SZT: A területeket a hatályos rendezési terv Mk-2 kertes mezőgazdasági terület övezetekbe sorolja. Az Mk-2 övezetben 3% beépítés lehetséges. 3000m2 minimális telekterület megléte esetén lakóépület elhelyezhető, átlag 4,0 m építménymagasság mellett. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉS ÉRDEKÉBEN TÖRTÉNŐ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI MÓDOSÍTÁS: TSZT mód: a területek MK-2 kertes mezőgazdasági területfelhasználásból kertvárosias lakóterületbe kerül átsorolásra. A Btv. 18.§ (1) bek. értelmében jelen területek lakóterületi besorolásával, azaz Révfülöp beépítésre szánt területeinek növelése okán, a területnövekmény legkevesebb 10%-ának megfelelő közhasználatú zöldterületet kell biztosítani. Ezen előírás szerinti közhasználatú zöldterületek, jelen területek átsorolásával jelen területeken lesznek kiszabályozva. Emiatt a területen a kertvárosias lakóterület „Lke” besorolás mellett zöldterület „Z” is kijelölésre kerül. SZT és HÉSz mód.: mindkét terület a jelen tervmódosítás által létrehozott HÉSz új Lke-1-b építési övezetébe kerül (min.telekterület 1000m2, beépíthetőség max.20% szabadonálló, ép.magasság max. 4,5, min. zöldfelületi fedettség 70%, szintterületi mutató 0,3. A lakóterületi besorolás mellett zöldterület – közpark Z-1 övezet is szabályozásra kerül, a területek északi, illetve keleti határán. ALÁTÁMASZTÓ SZAKÁGI MUNKARÉSZEK: Területfelhasználási vizsgálat és javaslat: A 1410/43 hrsz és a 1423 hrsz területek beépítés nélküli telkek. A 1423 hrsz Káli úttal párhuzamos területrészén kert művelési ágú területrésze bekerített, kertként hasznosított telekrész, amelyen facsoport található. A 1410/43 hrsz szántó besorolású, és akként hasznosított terület. A terület lakóterületi átsorolását az alábbiak lehetővé teszik, indokolják:  a Btv. 4/13 sz. melléklete szerinti, U-1 települési terület övezetének 5%-os pontosítási lehetősége lehetővé teszi, jelen kb. 1,3 ha területnagyságú terület átsorolását települési terület övezetébe. Ez lehetővé teszi a terület kertvárosias lakóterületbe való átsorolását. Mindemellett a Btv. 4/15 sz. melléklete szerinti C-1 szőlőtermőhelyi kataszteri terület része – a területeken egyébként nem folyik és nem folyt szőlőművelés – a C-1 övezet 5%-os pontosításával a területekről a szőlőkataszteri területkijelölés levehető. A területek a Btv. 4/2 sz. melléklete szerinti T-1 térségi jelentőségű tájképvédelmi terület része, a T-1 övezet 5%-os pontosításával a területekről a tájképvédelmi területkijelölés leemelhető. Ezen övezetek térképi pontosításait és számításait lásd a IX. Balatontörvény pontosítása c. fejezetben. 14

 A terület adottságai indokolják az átsorolás lehetőségét, mert a terület a település a 71. sz. országos

főutat a 7314 sz. országos mellékúttal összekötő fő gyűjtő útja, a Káli út északi szakasza mentén, a belterület határán található.  A Káli út nyugati oldala teljes mértékben lakóépületekkel beépített, ezért a Káli út ezen szakasza közművekkel is ellátott, valamint megfelelő burkolattal rendelkezik.  A Btv. települési terület övezetére vonatkozó előírásai kifejezett szándéka, hogy ne legyen utcahatáros beépítésű terület.  A Btv. 18.§ (1) bek. előírja, hogy beépítésre szánt terület növelésekor, a területnövekmény 10%-ának megfelelő közhasználatú zöldterületet kell biztosítani. Ezen zöldterületek jelen területen biztosíthatók.  Fenti adottságokat figyelembe véve Révfülöp Településfejlesztési Koncepciója fejlesztési területei közé sorolta jelen terület lakóterületi besorolását. A Btv. által előírt – a területnövekmény 10%-ának megfelelő - közterületi zöld – Z övezete jelen területeken különkülön kerül biztosításra. Egyrészt közlekedési és településképi szempontok figyelembevételével az L31 területre vonatkozóan a kb. 800 m2 területnagyságú új zöldterület a Káli út – Petőfi S. u. – József Attila u. találkozásánál. Másrészt az L3 területnél, a terület északi részén a kb. 500 m2 zöldterület a lakóterület leválasztását biztosítja a kertes mezőgazdasági területektől. A beépítésszabályozás a lakóépületeket a Káli út telekhatárától 12 m előkerttel és 10 m hátsókerttel szabályozza ki, szabadonálló beépítéssel, a Káli út szemközti oldalán lévő lakóterületnek megfelelő Lke-1-á építési övezettel. Környezetalakítási, beépítési és közlekedési javaslat: Lásd az alábbi Környezetalakítási, beépítési javaslat tervlapot. Régészeti lelőhely vizsgálata: a terület nem érint régészeti lelőhelyet.

Közlekedési vizsgálat és javaslat:

a módosítás a kialakult, illetve a tervezett közúti közlekedésre nincs befolyással. A területet csak a hatályos terv szerinti szabályozási vonalak érintik. A Káli útnak ez a szakasza már lakott területen belüli szakasz, az út túloldalán lévő beépítéshez is telkenkénti kapubehajtók nyílnak róla, így ennek ezen az oldalon sem lehet akadálya. A tömegközlekedési ellátást a helyközi autóbusz-járatok biztosítják, a Petőfi utcai sarkon van egy megálló. A parkolást telken belül kell és lehet megoldani.

Tájrendezési, környezetvédelmi, zöldfelületi javaslat kiegészítése:

A tervezett módosítás tájhasználat szempontjából nem igazodik a Balaton-törvény elhatározásaihoz, a javaslat az előbbiekben részletezett övezetek pontosítását igényli. Az új lakófejlesztési területen a Balaton tv.-ben előírt zöldterületek kialakítását tartalmazzák a településrendezési eszközök módosítási javaslatai. Valószínűsíthető, hogy az L3 lakóterület-fejlesztéshez javasolt zöldterületet elhelyezkedésénél fogva az adott fejlesztési területen élők fogják használni. A terület a Balaton partjáról nézve a domborzat miatt nem látható, így tájképvédelmi szempontból nem fekszik érzékeny területen. Azonban javasolt a tervezett épületeket a Káli úthoz közelebb eső részekre építeni, — mint ahogy a környezetalakítási, beépítési javaslaton látható, — ez tájképvédelmi szempontból előnyösebb kialakítást jelent. A javaslat újonnan beépítésre szánt terület kijelölését eredményezi, ezért a biológiai aktivitás érték szintentartását biztosítani kell. E követelménynek való megfelelés igazolását a V. Tájrendezés fejezet tartalmazza. Zöldfelületi előírások szempontjából előnyös a minimum 70%-os zöldfelületi előírás. A módosítás nem igényli a környezetvédelmi javaslatok kiegészítését.

Közműfejlesztési vizsgálat és javaslat: A telkek előtt a Káli úton üzemel a szolgáltató DRV dn 300-as regionális és a dn 200-as közhálózati vezetéke. A telkek a dn 200-as vezetékről bekötővezetékekkel elláthatók, a regionális dn 300-as vezetékről lecsatlakozás nem építhető ki. A Káli úton a 1410/55 hrsz útig van kiépítve szennyvízcsatorna, addig a telkek erre a csatornára ráköthetők. 1410/55 telektől északra fekvő telkek ellátására a Káli utcai csatornát tovább kell építeni a közterületen, az megépítés után a telkek ráköthetők az új csatornára. A telkekről a csapadékvizek a közterületről nem vezethetők ki, a telken belüli burkolatokról lefolyó vizeket el telken belül kell elszikkasztani, illetve javasoljuk a locsolási célú víztározást. A villamosenergia ellátás a Káli úton kiépített kisfeszültségű légkábelekről biztosítható, míg a gázellátás a Káli úti dn 110 KPE vezetékről kiépítendő bekötővezetékkel történhet. A vezetékes elektronikus hírközlés a Káli úti légkábellel oldható meg.

15

L4.

A kertes mezőgazdasági területre (1548 hrsz és 1627/2, 1627/3, 1628, 1632 és 1633 hrsz ) vonatkozó HÉSZ 15§ (12) bek. 90 m2ben maximalizálja a gazdasági épület alapterületét, korlátozás módosítása 150m2-re.

HÉSZ mód.

FELADAT: HÉSZ 15§ (12) bek. 90 m2-ben maximalizálja a gazdasági épület alapterületét,1548 hrsz-re vonatkozóan a tulajdonos, valamint az 1627/2, 1627/3, 1628, 1632 és 1633 hrsz tulajdonosai kérik a korlátozás módosítását 150m2-re, hivatkozva a meglévő telkeikre. VIZSGÁLATOK ÉS JAVASLATOK:

Hatályos Településrendezési tervi (HÉSz) előírás:

HÉSz: A kertes mezőgazdasági területekre vonatkozóan a HÉSz 15.§ (12) bek. 90 m2-ben maximalizálja a gazdasági épület alapterületét. A kialakítható legkisebb telekterületet 3000 m2-ben, a beépíthető legkisebb telekterületet 2000m2-ben határozza meg. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉS ÉRDEKÉBEN TÖRTÉNŐ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI MÓDOSÍTÁS: HÉSz mód.: a minimális kialakítható telekterületet (3000m2) figyelembe véve és a maximális 3% beépíthetőség alapján állapítja meg a HÉSz a 90m2 alapterületi maximumot, gazdasági épület esetén. Figyelembe véve, hogy az érintett 1548 hrsz telek területe (6552m2) kétszeresen meghaladja a legkisebb kialakítható, és háromszorosan a legkisebb beépíthető (2000m2) telekterületet, az érintett 1548 hrsz telekre Mk-1* új övezet kerül megállapításra. Valamint a 1627/2, 1627/3, 1628, 1632 és 1633 hrsz telkek összevonásra kerülnek, az újonnan kialakuló telek mérete szintén többször meghaladja az övezet által előírt minimálisan 16

kialakítható, ill. beépíthető telekterületet, ezért e területekre is az Mk-1* kerül megállapításra. Ezen új Mk-1* övezet megtartja az Mk-1 övezetre előírtakat, kivéve a gazdasági épület legkisebb alapterületét, amelyet ez az övezet legfeljebb 150 m2 alapterületként határoz meg. ALÁTÁMASZTÓ SZAKÁGI MUNKARÉSZEK: Területfelhasználási vizsgálat és javaslat: A HÉSz Kertes mezőgazdasági területek (Mk) előírásai differenciálja nemcsak az egyes kertes mezőgazdasági övezeteket, hanem az azon elhelyezkedő épületek, funkciók, illetve beépített alapterület szerint is, illetve a telkekre vonatkozó épületek funkció szerinti darabszámát is rögzíti. Előírja, hogy melyik kertes övezetben, mely funkció számára lehet épületet elhelyezni, illetve azt is, hogy az adott funkciót mekkora alapterülettel alakítható ki. A vonatkozó 15.§ (12) bek. gazdasági épületre kimondott 90 m2-es korlátozása a minimálisan kialakítható 3000 m2 területű teleknagyságot veszi figyelembe. A kéréssel érintett telek elhelyezkedéséből és teleknagyságából adódóan, kérés e telekre vonatkozóan elfogadható. E telek Mk-1* új övezetbe kerül, amelyben a gazdasági épületre szabályozott alapterület legfeljebb 150 m2, ezen kívül a telekre jelenleg hatályos beépítési paraméterek nem kerülnek módosításra.

Tájrendezési, környezetvédelmi, zöldfelületi javaslat kiegészítése: Kertes mezőgazdasági területen általános jelleggel az elhelyezhető épületek nagyságának növelése a jelenlegi tájhasználat jellegének megváltozását eredményezheti, ezért a kéréssel érintett telekre javasolt egy önálló, új övezet (Mk-1*) kijelölése, amely lehetővé teszi a legfeljebb 150m2 alapterületű épület elhelyezését. A módosítás kizárólag a kéréssel érintett telkeket érinti, amely nem igényli a tájrendezési, környezetvédelmi és zöldfelületi alátámasztó munkarészek kiegészítését.

L8.

132 hrsz (Üü-1) és 136/6 hrsz (Lke-1-a) eltérő övezetű ingatlanok övezeti besorolásának egységesítése

SZT HÉSZ mód.

FELADAT: 132 hrsz (Üü-1) és 136/6 hrsz (Lke-1-á) eltérő övezetű ingatlanok övezeti besorolásának

egységesítése, egy tulajdonosi kör érdekeltség okán. Tervezői észrevétel: az átsorolás helyett, a módosítás az Üü-1 üdülőövezet telekosztását engedi, min.3000m2 teleknagyság esetén. Lásd. 4 sz feladat indoklása. VIZSGÁLATOK ÉS JAVASLATOK:

Tervezési terület lehatárolása, fekvése, településszerkezeti kapcsolatai: A módosítással érintett terület a 71. sz. országos főút északi oldala mentén található lakóterületi környezetében, a Bánki Donát utca által feltárt tömb északi részén található. A tömbben található telkek közül csupán 2 telek tartozik üdülőházas övezetbe, a 132 hrsz és a 131 hrsz. A 136/6 hrsz (Lke-1-á) kertvárosias lakóterület övezetében található.

Hatályos Területrendezési (Balatontörvény) és Településrendezési tervi (TSZT,SZT) besorolás: BTV: A Térségi szerkezeti terv a területet „települési térség” területfelhasználási kategóriába, települési terület övezetébe (U-1) sorolja.

TSZT és SZT: a településrendezési eszközök szerint a 132 hrsz és a 131 hrsz üdülőházas üdülőterület (Üü-1) övezetbe, a 136/6 hrsz, valamint a tömb többi lakótelke (Lke-1-á) kertvárosias lakóterület övezetébe sorolt.

FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉS ÉRDEKÉBEN TÖRTÉNŐ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI MÓDOSÍTÁS: TSZT mód és SZT mód: nem történik HÉSz mód.: a Szabályozás során a HÉSz 10.§ (4) Üü-1 a) pontja úgy kerül módosításra, hogy az övezetben a

legkisebb alakítható telek mérete 3000 m2. ALÁTÁMASZTÓ SZAKÁGI MUNKARÉSZEK:

Területfelhasználási vizsgálat és javaslat:

A Bánki Donát utca által feltárt tömb északi részén található 132 és 136/6 hrsz. A tömbben található telkek közül csupán két telek tartozik üdülőházas övezetbe, a 132 hrsz és a 131 hrsz. A 136/6 hrsz (Lke-1-á) kertvárosias lakóterület övezetében található. A 132 hrsz 6000 m2 feletti telekmérete figyelembe vételével a telekosztást tudja jelen tervmódosítás keretei között a módosítás megoldani. Az ekkora méretű telek lakóterületi átsorolása a település többi hasonló helyzetű üdülőövezeti telkének vizsgálatával együtt oldható meg, amely a terv felülvizsgálata során lehetséges. Lásd 4 számú feladat. 17

Régészeti lelőhely vizsgálata: a terület nem érint régészeti lelőhelyet. Közlekedési vizsgálat és javaslat: a módosítás a kialakult, illetve a tervezett közúti közlekedésre nincs befolyással. A terület megközelítését a kialakult utcahálózat biztosítja. Az utcák ugyan elég keskenyek, kb. 8m szélesek, de a szomszédos Lke telkek forgalmát le tudják vezetni, a módosítás következtében pedig számottevő forgalom-növekedés nem várható. A tömegközlekedési ellátást a helyközi autóbusz-járatok biztosítják. A parkolást telken belül kell és lehet megoldani. Tájrendezési, környezetvédelmi, zöldfelületi javaslat kiegészítése: A módosítás nem igényli a tájrendezési, környezetvédelmi és zöldfelületi alátámasztó munkarészek kiegészítését. A biológiai aktivitás szinten tartása szempontjából e módosítás irreleváns, mert a telekterület módosításával a telkeken zöldfelületként kialakítandó felületekre vonatkozó előírások nem változnak. Közműfejlesztési vizsgálat és javaslat: A telek előtt a Hajnal úton üzemel a szolgáltató DRV dn 100-as közhálózati vezetéke. A telek a dn 100-as vezetékről bekötővezetékkel ellátható. A Bánki Donát utcában van kiépítve szennyvízcsatorna, arra a telek ráköthető. A telkekről a csapadékvizek a közterületről nem vezethetők ki, a telken belüli burkolatokról lefolyó vizeket el telken belül kell elszikkasztani, illetve javasoljuk a locsolási célú víztározást. A villamosenergia ellátás a Hajnal utcában kiépített kisfeszültségű légkábelekről biztosítható, míg a gázellátás a Vörösmarty utcai dn 40-es KPE vezetékről kiépítendő bekötővezetékkel történhet. A vezetékes elektronikus hírközlés a Hajnal utcai légkábellel oldható meg.

L11.

448 m2 területű 285/4 hrsz Lke-1-á építési övezet előírásai miatt 42 m2 telekterület hiányában nem építhető be, a telek nem bővíthető

SZT HÉSZ mód.

FELADAT: 448 m2 területű 285/4 hrsz telek, a vonatkozó Lke-1-á építési övezet előírásai miatt 42 m2 telekterület hiányában nem építhető be, a telek nem bővíthető. Kéri a vonatkozó HÉSz előírás módosítását. VIZSGÁLATOK ÉS JAVASLATOK:

Tervezési terület lehatárolása, fekvése, településszerkezeti kapcsolatai:

A 285/1-/5 hrsz telkekből álló tervezési terület a 71. sz. országos főúttól északi található lakóterületnek, a Levendula utca zsákutcája által feltárt lakóterületi tömbbelsője.

Hatályos Területrendezési (Balatontörvény) és Településrendezési tervi (TSZT,SZT) besorolás: BTV: A Térségi szerkezeti terv a területet „települési térség” területfelhasználási kategóriába, települési terület

övezetébe (U-1) sorolja. TSZT és SZT: a településrendezési eszközök szerint 285/1-/5 hrsz telkek területe kertvárosias lakó Lke-1-á építési övezetbe sorolt. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉS ÉRDEKÉBEN TÖRTÉNŐ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI MÓDOSÍTÁS: TSZT mód: nem szükséges a kertvárosias lakóövezet módosításához. SZT mód.: a Szabályozási tervlapon, az Lke-1-á övezet a 285/1-/5 hrsz telkeken Lke-1-á* építési övezetre módosul. HÉSZ mód.: a HÉSz Kervárosias lakóterületek előírását tartalmazó 7.§-ba új Lke-1-á* építési övezet kerül. Az új Lke-1-á* építési övezet előírásai megegyeznek az Lke-1-á övezet előírásaival, az eltérés annyi lesz, hogy a hatályos előírás szerint min. telekméretet, amely ezen övezetben 600 m2 lesz. ALÁTÁMASZTÓ SZAKÁGI MUNKARÉSZEK:


Az 5 db telekből álló Lke-1-á besorolású tömb egyik, 285/4 hrsz telke néhány m2-nyivel kisebb az övezetben előírt beépíthető telekterületnél. Annak érdekében, hogy ez a telek is beépíthetővé váljon a területre vonatkozó építési övezet erre az 5 db telekre kismértékben módosításra kerül. A módosított övezet Lke-1-á* lesz, amellyel a HÉSz kiegészül. Régészeti lelőhely vizsgálata: a terület nem érint régészeti lelőhelyet. Közlekedési vizsgálat és javaslat: a módosítás a kialakult, illetve a tervezett közúti közlekedésre nincs befolyással. A terület megközelítését a kialakult utcahálózat biztosítja. Az utcák ugyan elég keskenyek, kb. 6m szélesek, de a szomszédos Lke telkek forgalmát le tudják vezetni, a módosítás következtében pedig számottevő forgalom-növekedés nem várható. A tömegközlekedési ellátást a helyközi autóbusz-járatok biztosítják. A parkolást telken belül kell és lehet megoldani.

18


A módosítás nem igényli a tájrendezési, környezetvédelmi és zöldfelületi javaslatok kiegészítését.

Közműfejlesztési vizsgálat és javaslat:

A telkek előtt a József Attila utcáról lecsatlakozó 285/7 hrsz.-ú utca nyomvonalán üzemel a szolgáltató DRV dn 100-as közhálózati vezetéke, a telek a dn 100-as vezetékről bekötővezetékkel ellátható. A Buzavirág utcában van kiépítve szennyvízcsatorna, arra a telek szolgalmi jogos csatornával ráköthető, vagy nyomott szennyvízcsatornával lehet a József Attila utcai csatornára csatlakozni. A telkekről a csapadékvizek a közterületről nem vezethetők ki, a telken belüli burkolatokról lefolyó vizeket el telken belül kell elszikkasztani, illetve javasoljuk a locsolási célú víztározást. A villamosenergia ellátás a József Attila utcában kiépített kisfeszültségű légkábelekről biztosítható, a gázellátás szintén a József Attila utcai vezetékről kiépítendő bekötővezetékkel történhet. A vezetékes elektronikus hírközlés a József Attila légkábellel oldható meg. TSZT SZT HÉSZ mód. FELADAT: 971 és 972/1, 2,3 hrsz ingatlanok Üü-1 besorolásának, a 970 hrsz szerinti Lke-2-nt építési övezetbe történő átsorolása, azért, mert így új telekosztással és magánúti feltárással a 970 hrsz telek is beépíthetővé válik. Tervezői észrevétel: az átsorolás lehetséges, annak figyelembevételével, hogy a kialakítható telkek megközelítése a továbbiakban magánúttal lesz megoldható. Megjegyezzük, hogy a hatályos HÉSz 5.§ (6) bek.ben a magán-és közutakra előírt min. 4 m szélességgel. VIZSGÁLATOK ÉS JAVASLATOK:

L12.

971 és 972/1, 2,3 hrsz -1 üdülő területi (Üü-1) ingatlanok kertvárosias lakóterületbe(Lke) történő átsorolása

Tervezési terület lehatárolása, fekvése, településszerkezeti kapcsolatai: A tervezési terület 971 és 972/1, 2,3 hrsz ingatlanok üdülőterületi besorolású ingatlana szigetszerűen helyezkedik el lakóterületi környezetében, a 71. sz. országos főút északi oldala mentén. Az üdülőterület északi, 970 hrsz telekszomszédja lakóterületi besorolású.


TSZT és SZT: a településrendezési eszközök szerint a 971 és 972/1, 2,3 hrsz terület üdülőházas üdülőterület

(Üü-1), a 970 hrsz kertvárosias lakó (Lke-2-nt) területfelhasználásba sorolt. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉS ÉRDEKÉBEN TÖRTÉNŐ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI MÓDOSÍTÁS: TSZT mód: a terület üdülőterület (Üü) területfelhasználásból kertvárosias lakóterületbe (Lke) kerül átsorolásra. SZT mód.: a Szabályozási tervlapon, mind az Üü-1 besorolású, mind az Lke-2-nt besorolású ingatlan a HÉSz új Lke-1-b építési övezetébe kerül. HÉSz mód.: a módosítással érintett terület a HÉSz új Lke-1-b építési övezetébe kerül átsorolásra.

ALÁTÁMASZTÓ SZAKÁGI MUNKARÉSZEK:


A 970, 971 és 972/1, 2,3 hrsz terület középső részén a 972/2 telke szabadonálló épület található (972/1 önálló hrsz-szel), a többi telek beépítés nélküli. A terület környezete beépült lakótelkeket tartalmaz. Figyelembe véve a lakóterületi környezetet, a tulajdonosi kérésben szereplő üdülőövezet lakóövezetbe történő átsorolása megtörténhet. A tervezett új övezet: Lke-1-b. A tervezett új kertvárosias lakó Lke-1-b övezet előírásai megegyeznek az Üü-1 övezet beépítési előírásaival, kivéve a min. telekméretet, amely ezen övezetben 1000 m2 lesz, valamint az építménymagasságot, amely ezen övezetben 4,5 m lesz. Az elhelyezhető funkciók a lakóövezetben elhelyezhető funkciók lesznek, az elhelyezhető lakásszám telkenként legfeljebb 2 lakás. Miután a beépítési lehetőség 20% és a zöldfelületi fedettség minimuma 70% mind a meglévő Üü-1 övezetben, mind az újonnan kialakításra kerülő Lke-1-b övezetben. Annak érdekében, hogy a 970 hrsz telek is építési telekké válhasson javasolt az egy övezetként való szerepeltetése a 971, 972/1-3 hrsz telkekkel, ennek értelmében a 970 jelenlegi lakóterület, az átsorolással érintett új lakóövezetbe, azaz Lke-1-b övezetbe kerül. Régészeti lelőhely vizsgálata: a terület nem érint régészeti lelőhelyet.

19

Közlekedési vizsgálat és javaslat: a módosítás a kialakult, illetve a tervezett közúti közlekedésre nincs

befolyással. A telkek megközelítése min. 4m széles magánúttal oldható meg, a HÉSZ vonatkozó előírásának (és a magánutakra vonatkozó törvényi előírásoknak) a betartásával. A tömegközlekedési ellátást a helyközi autóbusz-járatok biztosítják. A parkolást telken belül kell és lehet megoldani. Tájrendezési, környezetvédelmi, zöldfelületi javaslat kiegészítése: A módosítás nem igényli a tájrendezési, környezetvédelmi és zöldfelületi alátámasztó munkarészek kiegészítését. A biológiai aktivitás szinten tartása szempontjából e módosítás irreleváns, mert a jelenlegi és tervezett területfelhasználás biológiai aktivitás érték mutatója megegyezik, az átsorolással a telkeken zöldfelületként kialakítandó felületekre vonatkozó előírások nem változnak.

Közműfejlesztési vizsgálat és javaslat: A telkeken meglévő építmény jelenleg is teljes közművesítettséggel ellátott. A Füredi úton dn 200-as vízvezeték, dn 400-as szennyvízcsatorna, d 63-as gázvezeték és kisfeszültségű villamos vezeték üzemel, ezekről a további építmények is elláthatók lesznek.

L15.

284/1,2 hrsz üdülő övezetű területek(Üü) lakóövezetbe történő átsorolása (Lke)

TSZT SZT HÉSZ mód.

FELADAT: 284/1,2 hrsz üdülő övezetű területek lakóövezetbe történő átsorolása.

VIZSGÁLATOK ÉS JAVASLATOK: Tervezési terület lehatárolása, fekvése, településszerkezeti kapcsolatai: A tervezési terület üdülőterületi besorolású ingatlana szigetszerűen helyezkedik el, a 71. sz. országos főúttól északra, a József Attila kiemelt lakóút nyugati oldalán fekvő kertvárosias lakóterület tömbjében.

Hatályos Területrendezési (Balatontörvény) és Településrendezési tervi (TSZT,SZT) besorolás: BTV: A Térségi szerkezeti terv a területet „települési térség” területfelhasználási kategóriába, települési terület övezetébe (U-1) sorolja. TSZT és SZT: a településrendezési eszközök szerint a terület üdülőházas üdülőterület (Üü-1) területfelhasználásba sorolt. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉS ÉRDEKÉBEN TÖRTÉNŐ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI MÓDOSÍTÁS: TSZT mód: a terület üdülőterület (Üü) területfelhasználásból kertvárosias lakóterületbe (Lke) kerül átsorolásra. SZT mód.: a Szabályozási tervlapon a Üü-1 besorolás a HÉSz új Lke-1-b építési övezetébe kerül. HÉSz mód.: a módosítással érintett terület a HÉSz új Lke-1-b építési övezetébe kerül átsorolásra. ALÁTÁMASZTÓ SZAKÁGI MUNKARÉSZEK:


A terület tömbje szabadonállóan beépült lakó telkeket tartalmaz. Figyelembe véve a lakóterületi környezetet, a tulajdonosi kérésben szereplő üdülőövezet lakóövezet be történő átsorolása megtörténhet. A tervezett új övezet: Lke-1-b. A tervezett új kertvárosias lakó Lke-1-b övezet előírásai megegyeznek az Üü-1 övezet beépítési előírásaival, kivéve a min. telekméretet, amely ezen övezetben 1000 m2 lesz, valamint az építménymagasságot, amely ezen övezetben 4,5 m lesz. Az elhelyezhető funkciók a lakóövezetben elhelyezhető funkciók lesznek, az elhelyezhető lakásszám telkenként legfeljebb 2 lakás. Miután a beépítési lehetőség 20% és a zöldfelületi fedettség minimuma 70% mind a meglévő Üü-1 övezetben, mind az újonnan kialakításra kerülő Lke-1-b övezetben. Régészeti lelőhely vizsgálata: a terület nem érint régészeti lelőhelyet.

Közlekedési vizsgálat és javaslat: a módosítás a kialakult, illetve a tervezett közúti közlekedésre nincs befolyással. A terület megközelítését a kialakult utcahálózat biztosítja. A módosítás következtében számottevő forgalom-növekedés nem várható. A tömegközlekedési ellátást a helyközi autóbusz-járatok biztosítják. A parkolást telken belül kell és lehet megoldani. Tájrendezési, környezetvédelmi, zöldfelületi javaslat kiegészítése: A módosítás nem igényli a tájrendezési, környezetvédelmi és zöldfelületi alátámasztó munkarészek kiegészítését. A biológiai aktivitás szinten tartása szempontjából e módosítás irreleváns, mert a jelenlegi és tervezett területfelhasználás biológiai aktivitás érték mutatója megegyezik, az átsorolással a telkeken zöldfelületként kialakítandó felületekre vonatkozó előírások nem változnak. 20

Közműfejlesztési vizsgálat és javaslat: A telkeken meglévő építmény jelenleg is teljes közművesítettséggel ellátott. A József Attila utcában dn 100-as vízvezeték, dn 300-as szennyvízcsatorna, d 63-as gázvezeték és kisfeszültségű villamos vezeték üzemel, ezekről a további építmények is elláthatók lesznek.

L16.

303 hrsz ingatlant érintő 304 hrsz út szélesítésének módosítása, a 017/3 hrsz út megszüntetése, valamint a 303/16-22 hrsz-ekre tervezett zöldterület megszüntetése. A terület melletti 013/1 hrsz ingatlan belterületbe vonása.

SZT mód.

FELADAT: 303 hrsz ingatlant érintő 304 hrsz út szélesítésének módosítása, a 017/3 hrsz út megszüntetése, valamint a 303/16-22 hrsz-ekre tervezett zöldterület megszüntetése. A terület melletti 013/1 hrsz ingatlan belterületbe vonása. VIZSGÁLATOK ÉS JAVASLATOK:

Tervezési terület lehatárolása, fekvése, településszerkezeti kapcsolatai: BTV: A Térségi szerkezeti terv a területet „települési térség” területfelhasználási kategóriába, települési terület övezetébe (U-1) sorolja.

TSZT és SZT: a településrendezési eszközök szerint a terület kertvárosias lakóterület (Lke-1-á), valamint zöldterület - közpark (Z) területfelhasználásba sorolt.

FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉS ÉRDEKÉBEN TÖRTÉNŐ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI MÓDOSÍTÁS: TSZT mód: nem történik SZT mód.: a területet nyugatról határoló utak szabályozási szélessége csökkentésre kerül a hatályos SZT szerinti 16 m-ről 12 m-re.

HÉSz mód.: nem történik

ALÁTÁMASZTÓ SZAKÁGI MUNKARÉSZEK: Területfelhasználási-, javaslat:

Közlekedési-, Tájrendezési, környezetvédelmi, zöldfelületi vizsgálat és

 013/1 hrsz ingatlan belterületbe vonását a hatályos terv tervezett belterülethatára már tartalmazza.  A 304 hrsz út SZT szerinti, a 303 hrsz-eket érintő útszélesítése más területre nem történhet, a tervezett szabályozási szélesség viszont csökkenthető, módosításra kerül 12 m-re.  A 303/31 és /32 hrsz területen ne szerepeljen út (mert kettéosztja a 303 hrsz ingatlanokat). A hatályos szabályozás itt egy gyűjtőutat tervez, összekötve a 017/3 utat a Barka utcával és a 304es úttal, és kikötve a Rétsarok útra, ill. a 71sz. főútra, ennek része lenne a 303 hrsz telkeken áthaladó szakasz. Hálózatilag a gyűjtőút nagyon kedvező lenne, de a helye felülvizsgálható, a szabályozási szélessége kicsit csökkenthető (16-ról 12 mre). Ezt tartalmazza a módosítás, így csak egy telek, a /32hrsz válik úttá.  017/3 hrsz út nem törölhető az SZT-ről, mert 017/4-16 hrsz lakóingatlanok erről nyílnak, a szabályozási szélessége azonban 16-ról 12 m-re csökkenthető.  A 303 hrsz-ú területen tartalmazza a hatályos TSZT a fejlesztési terület kijelölése miatt a Balaton tv. előírásai szerinti szükséges közpark területét (fejlesztési terület 10%-a). Jelen módosítás a közpark területét változatlanul megtartja. Egyrészt, mert zöldfelületi, településszerkezeti szempontból nem kívánatos változás lenne a közpark terület megszüntetése, másrészt közpark területének csere nélküli megszüntetésére a Btv. 6/A§-a nem ad lehetőséget.

Régészeti lelőhely vizsgálata: A terület érinti a 9091 sz. régészeti lelőhelyet. Lásd a település egész közigazgatási területére elkészített Örökségvédelmi hatástanulmány – Régészeti szakági munkarészét.

Közműfejlesztési vizsgálat és javaslat: A változtatásnak közművonzatai nincsenek.

21

L21.

121 hrsz ingatlanon lévő épület teraszát érintő szabályozás módosítása és az üdülőterületi (Üü) besorolás kertvárosias lakóövezetbe (Lke) történő átsorolása

SZT HÉSZ mód.

FELADAT: 121 hrsz ingatlant érinti a 118 hrsz út szélesítése, amely a 121 hrsz ingatlanon lévő épület teraszát

érinti, kéri a szabályozás módosítását. Valamint kéri felülvizsgálni a 124/1 hrsz Üü-1 besorolását, mert a környezetében lévő 121, 124/2-4 hrsz ingatlanok Lke-1 övezeti besorolásban vannak. VIZSGÁLATOK ÉS JAVASLATOK: Tulajdonvizsgálat: A 118/3 hrsz út 120 hrsz út Önkormányzati tulajdonban lévő közterületek, a lakó-ill. üdülőterületi ingatlanok magántulajdonban vannak.


A tervezési terület szigetszerűen helyezkedik el, a 71. sz. országos főút északi határa mentén található kertvárosias lakótömb egyikében.


TSZT és SZT: a településrendezési eszközök szerint a terület üdülőházas üdülőterület (Üü) területfelhasználásba sorolt.

FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉS ÉRDEKÉBEN TÖRTÉNŐ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI MÓDOSÍTÁS: TSZT mód: a terület üdülőterület (Üü) területfelhasználásból kertvárosias lakóterületbe (Lke) kerül átsorolásra. SZT mód.: a Szabályozási tervlapon a Üü-1 besorolás a HÉSz új Lke-1-b építési övezetébe kerül. HÉSz mód.: a módosítással érintett terület a HÉSz új Lke-1-b építési övezetébe kerül átsorolásra.



A terület szabadonállóan beépült lakó és üdülő telkeket tartalmaz. Figyelembe véve a lakóterületi környezetet, valamint azt, hogy a kérésben a magán és közterület-alakítás közlekedési szempontból lehetséges, a tulajdonosi kérésben szereplő üdülőövezet lakóövezet be történő átsorolása megtörténhet. A tervezett új övezet: Lke-1-b. A tervezett új kertvárosias lakó Lke-1-b övezet előírásai megegyeznek az Üü-1 övezet beépítési előírásaival, kivéve a min. telekméretet, amely ezen övezetben 1000 m2 lesz, valamint az építménymagasságot, amely ezen övezetben 4,5 m lesz. Az elhelyezhető funkciók a lakóövezetben elhelyezhető funkciók lesznek, az elhelyezhető lakásszám telkenként legfeljebb 2 lakás. Miután a beépítési lehetőség 20% és a zöldfelületi fedettség minimuma 70% mind a meglévő Üü-1 övezetben, mind az újonnan kialakításra kerülő Lke-1-b övezetben. Régészeti lelőhely vizsgálata: a terület nem érint régészeti lelőhelyet.

Közlekedési vizsgálat és javaslat:

A121 hrsz ingatlant a 120 hrsz meglévő közút érinti, az út ma az 526/1 hrsz telek határáig vezet. A 120 hrsz közútnak (valamint a 118/3 hrsz út 120 hrsz út menti szakaszának) a 121 hrsz telek melletti szakasza akkor szüntethető meg, ha ezt az útszakaszt kiveszik a törzsvagyonból és eladják a 121 hrsz telektulajdonosának. Közlekedési szempontból nem okoz na különösebb problémát. Tájrendezési, környezetvédelmi, zöldfelületi javaslat kiegészítése: A módosítás nem igényli a tájrendezési, környezetvédelmi és zöldfelületi alátámasztó munkarészek kiegészítését. A biológiai aktivitás szinten tartása szempontjából e módosítás irreleváns, mert a jelenlegi és tervezett területfelhasználás biológiai aktivitás érték mutatója megegyezik, az átsorolással a telkeken zöldfelületként kialakítandó felületekre vonatkozó előírások nem változnak.


hrsz szőlőterület és környezete telkei déli oldalán kijelölt L22. 1410/38 építési zóna módosítása

SZT mód.

FELADAT: 1410/38 hrsz szőlőterület és környezete telkein déli oldalán kijelölt építési zóna módosítása, valamint a 1410/33 hrsz építési zónájának módosítása a telkek északi részére, lakossági kérésre, a kedvezőbb kilátás érdekében. Tervezői észrevétel: a kérés szerint az építési hely módosításra került a telek északi részére.

22

VIZSGÁLATOK ÉS JAVASLATOK: Tervezési terület lehatárolása, fekvése, településszerkezeti kapcsolatai:

A tervezési terület a belterülettől – Petőfi S. utca és Szőlő utca találkozásától északra. A terület a Szőlő-hegyi kertes mezőgazdasági terület része.

Hatályos Területrendezési (Balatontörvény) és Településrendezési tervi (TSZT,SZT) besorolás: BTV: A Térségi szerkezeti terv a területet „mezőgazdasági térség” területfelhasználási kategóriába,

kertgazdasági terület övezetébe (M-2) sorolja. Településfejlesztési koncepció: a koncepcióhoz elkészített Érték/Probléma térkép tervlap, e területeket, a kedvező kilátással rendelkező területek értékei között tartja számon. TSZT és SZT: a településrendezési eszközök kertes mezőgazdasági (Mk-1) területfelhasználásba sorolják.

FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉS ÉRDEKÉBEN TÖRTÉNŐ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI MÓDOSÍTÁS:

TSZT mód: nem szükséges a fejlesztési elképzeléshez. SZT mód.: a Szabályozási tervlapon az e területek telkein jelölt építési hely néhány telket érintően módosításra

kerül, a déli részen történő kijelölés helyett a telkek északi részére történő kijelölése okán. HÉSz mód.: a Szabályozási tervlapon történő módosítás nem igényel HÉSz-ben történő módosítást. ALÁTÁMASZTÓ SZAKÁGI MUNKARÉSZEK:


A néhány telket érintő tulajdonosi kérés, amely szerint az építési hely a kedvezőbb panorámájú telekrészre kerül támogatható. Megjegyzendő, hogy e területek a koncepcióhoz elkészített Érték/Probléma térkép tervlapja, a kedvező kilátással rendelkező területek értékei között tartja számon. Régészeti lelőhely vizsgálata: a terület nem érint régészeti lelőhelyet. Közlekedési vizsgálat és javaslat: a módosítás a kialakult, illetve a tervezett közúti közlekedésre nincs befolyással. A terület megközelítését a kialakult úthálózat biztosítja. A tömegközlekedési ellátást a helyközi autóbusz-járatok biztosítják. A parkolást telken belül kell és lehet megoldani.


A módosított építési hely is a domboldali elhelyezkedésű, a módosítással épület tájképileg különösen zavaró módon dombtetőre, gerincre változatlanul nem lesz elhelyezhető, —e területtől magasabban tartalmaz építési helyet a szabályozási terv—, tájképi szempontból sem kifogásolható a kért módosítás. Azonban megjegyezendő, hogy a módosítással érintett telkek feletti 1410/34, 1410/36, 1410/39 és 1410/40 telken építési lehetőségeit ronthatja a kért módosítás. A módosítás nem igényli a környezetvédelmi és zöldfelületi javaslatok kiegészítését.


u. – Petőfi u.- Mandula u. által határolt Lke-2-nt övezetbe L26. Vincellér sorolt telkek megoszthatósága

HÉSZ mód.

FELADAT: Vincellér u. – Petőfi u.- Mandula u. által határolt Lke-2-nt övezetbe sorolt telkek megosztását (30-90m2) híján akadályozza az övezet min. 1000 m2 telekterület előírása, a megoszthatóság érdekében a min. teleknagyság értékének csökkentése az övezetben, vagy az érintett terület átsorolása Lke-1-K övezetbe. Tervezői észrevétel: javasoljuk új Lke-2-nt* építési övezetet kialakítani a HÉSz-ben, amely előírásai megegyeznek az Lke-2-nt övezet előírásaival. Kivéve a min. alakítható teleknagyságot, amely 1000 m2 helyett, ezen övezetben 900 m2-ben lenne megállapítva. A kérésben szereplő Lke-1-k övezet jelen esetben nem javasoljuk, mert az a központi területekre és kialakult telekméretekre vonatkozik. VIZSGÁLATOK ÉS JAVASLATOK:

Tervezési terület lehatárolása, fekvése, településszerkezeti kapcsolatai: A tervezési terület : Vincellér u. – Petőfi u.- Mandula u. által határolt kertvárosias lakóterület. Településszerkezeti szempontból a területet északról a gyűjtő úti besorolású Szőlő utca, délről a kiemelt lakóúti besorolású Petőfi S. utca határolja. A területtől nyugatra az Ifjúsági lakótelep intenzívebb beépítésű területe a határ.


TSZT és SZT: a településrendezési eszközök a területet kertvárosias lakó építési övezetbe sorolják. 23

FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉS ÉRDEKÉBEN TÖRTÉNŐ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI MÓDOSÍTÁS: TSZT mód: a lakóövezeti átsorolás nem teszi szükségessé a TSZT módosítását. SZT és HÉSz mód.: a Szabályozási tervlapon rögzített építési övezet kerül átírásra, módosításra. A Hész lakóterületekre vonatkozó 8.§ előírásai kiegészülnek az Lke-2-nt* új építési övezettel, amely előírásai mindenben megegyeznek a 8.§ (7) bek. szerinti Lke-2-nt jelenlegi előírásával, kivéve a legkisebb alakítható telekterületet, amely az új Lke-2-nt* övezetben 900 m2 lesz. ALÁTÁMASZTÓ SZAKÁGI MUNKARÉSZEK:


A tervezési terület településszerkezeti hálózati helyzete, valamint az intenzív lakóterület menti elhelyezkedése indokolja a jelen területen meglévő - majdnem az előírt telekméret dupla területnagyságát elérő - nagytelkek megosztása lehetőségének biztosítását. Régészeti lelőhely vizsgálata: a terület érinti a 9093 sz. régészeti lelőhelyet. Lásd a település egész közigazgatási területére elkészített Örökségvédelmi hatástanulmány – Régészeti szakági munkarészét. Közlekedési vizsgálat és javaslat: a módosítás a kialakult, illetve a tervezett közúthálózat változtatását nem igényli, az utcahálózat szükség szerint (a telekosztásokhoz igazodóan) magánutakkal bővíthető a HÉSZ vonatkozó előírásának (és a magánutakra vonatkozó törvényi előírásoknak) a betartásával. A terület megközelítését a kialakult utcahálózat, többek között a viszonylag fontosabb szerepű és jobban kiépített Szőlő u. és Petőfi u. biztosítja. A módosítás okozhat esetleg forgalom-növekedést, az emiatt esetleg szükségessé váló útszélesítés számára a területet az építményelhelyezés szabályozásával biztosítja a terv. A tömegközlekedési ellátást a helyközi autóbusz-járatok biztosítják. A parkolást telken belül kell és lehet megoldani.

Tájrendezési, környezetvédelmi, zöldfelületi javaslat kiegészítése: A módosítás nem igényli a tájrendezési, környezetvédelmi és zöldfelületi javaslatok kiegészítését.


u. 10. sz. alatti 907 hrsz zsákutca utolsó telke, az Lke-2-kt L30. Kővirág övezet módosítása

HÉSZ mód.

FELADAT: Kővirág u. 10. sz. alatti 907 hrsz zsákutca utolsó telkén, az Lke-2-kt besorolás módosítása annak

érdekében, hogy legalább 10 m szélességű lakóház épülhessen, a jelenlegi előírás által építhető helyett. VIZSGÁLATOK ÉS JAVASLATOK:

Tervezési terület lehatárolása, fekvése, településszerkezeti kapcsolatai: A tervezési terület a 71. sz. országos főúttól északra található lakóterületnek, a Kővirág utca zsákutcája által feltárt lakóterületi tömbje.


TSZT és SZT: a településrendezési eszközök kertvárosias lakóterületbe (Lke-2-kt) sorolja.


TSZT mód: nem szükséges a fejlesztési elképzeléshez. SZT mód.: nem szükséges a fejlesztési elképzeléshez. HÉSz mód.: A HÉSz Lke-2-kt övezete kiegészül az alábbi előírással, amely lehetővé teszi, hogy jelzett telken a

10 m szélességű lakóház elhelyezhetővé váljon. „ Amennyiben a beépíthető telek közterület, illetve magánút felöli telekszélessége a telekmélységnek minimum 1,5-szeres, a telek hátsókertje minimum 3 m lehet”. ALÁTÁMASZTÓ SZAKÁGI MUNKARÉSZEK:

Régészeti lelőhely vizsgálata: a terület nem érint régészeti lelőhelyet. Közlekedési vizsgálat és javaslat: a módosítás a kialakult, illetve a tervezett közúti közlekedésre nincs

befolyással. A terület megközelítését a kialakult utcahálózat biztosítja. A módosítás következtében forgalomnövekedés nem várható. A tömegközlekedési ellátást a helyközi autóbusz-járatok biztosítják. A parkolást telken belül kell és lehet megoldani.

Tájrendezési, környezetvédelmi, zöldfelületi javaslat kiegészítése: A módosítás nem igényli a tájrendezési, környezetvédelmi és zöldfelületi javaslatok kiegészítését.

Közműfejlesztési vizsgálat és javaslat: A változtatásnak közművonzatai nincsenek. 24

L33

A 2324 hrsz telek kialakítása a tényleges, több évtizedes területhasználat szerint

SZT mód.

FELADAT: a magántulajdon és önkormányzati tulajdon rendezése használat szerint. A 2324hrsz telek kialakítása a

tényleges, több évtizedes területhasználat szerint. A 2325/34 hrsz út északi szakasza, a 1580 hrsz útig, a 2324 hrsz telkének részét képezi használat szerint, annak kertje, beállt, fás növényállománnyal. A 2325/1 hrsz és a 2324 hrsz közötti telekhatárt a használat és a meglévő kerítés szerint kéri rendezni, a melléklet térképszelvény alapján. Tervezői észrevétel: A tulajdonos és az önkormányzat közötti megállapodás alapján a kérés megoldható. A szabályozási terven a közterületet érintően szabályozási vonal, a telekhatárrendezést illetően pedig irányadó telekhatár kerül feltüntetésre. VIZSGÁLATOK ÉS JAVASLATOK: Tulajdonvizsgálat: a magántulajdon és önkormányzati tulajdon rendezése használat szerint. 2325/34 hrsz jogilag közterület Révfülöp Nagyközség Önkormányzat tulajdona. A 2324 hrsz telek magántulajdon, amely egy telekként, azzal együtt lekerített és több évtizedes növényzettel kertként használja a 2325/34 hrsz közterület északi nyúlványát. A 2325/1 hrsz szintén önkormányzati tulajdon. 2324 hrsz magántulajdon telek keleti telekrésze nincs lekerítve, azt kertként sem használja, e telekrész a 2325/1 hrsz önkormányzati tulajdonú közterülettel használt használat szerint. Tehát a 2324 hrsz telek használatával a szomszédos telekre részben „átcsúszott”, egy több évtizede történt lekerítés szerint. A telket jelen tulajdonok ezzel az adottsággal vásárolták meg. Kérik a tulajdonjogi rendezés lehetőségét - a használat szerint – biztosítani a rendezési terv módosítás során.


A tervezési terület a belterület északi határát jelentő Szőlő utca középső szakasza déli oldalán található az Ifjúsági lakóteleptől északra.

Hatályos Területrendezési (Balatontörvény) és Településrendezési tervi (TSZT,SZT) besorolás: BTV: A terület Révfülöp belterületén, települési terület övezetben (U-1) fekszik. TSZT és SZT: településrendezési terv kertvárosias lakóterület (Lke-1-k) területfelhasználásba sorolja a területet.


TSZT mód: nem szükséges a fejlesztési elképzeléshez. SZT mód.: Szabályozási tervlapon a 2324 hrsz nyugat felé megnövelésre kerül a 2325/34 hrsz közterület északi

nyúlványa területrészére, déli oldalon szabályozási vonallal. A 2324 hrsz keleti területrésze irányadó telekhatár vonallal a 2325/1 hrsz telekhez kerül hozzácsatolásra. A 2324 hrsz keleti telekhatárára megszüntető jel kerül. HÉSz mód.: az irányadó telekhatár Szabályozási terven való feltüntetésének a telekrendezés során alkalmazandó szabálya beépül a Hész 5.§-ba, annak (4/a) bekezdéseként. ALÁTÁMASZTÓ SZAKÁGI MUNKARÉSZEK:

Területfelhasználási és Közlekedési vizsgálat és javaslat:

A 2324 hrsz telek beállt növényzettel, felújított volt vincellérházával településképi szempontból is értékes eleme a településnek. A telekhasználata nyugat felé rátolódott a csupán földhivatali nyilvántartásban szereplő közterületre, amely használat szerint a 2324 hrsz nyugati telekrészével egyben került körbekerítésre. A telekhasználat a 2324 hrsz keleti részén sem a keleti határon található, hanem az is eltolódott nyugat felé. Ennek értelmében a telekterületnek megfelelő a telekhasználat csupán nem a telekhatárokon került a keleti és nyugati határok szempontjából lekerítésre. A telek jogi rendezése megoldható, a tervmódosítás tartalmazza a szabályozási elemeket a tulajdonjogi rendezés megoldásához. A használattal igénybevett közterület területrészét nem szükséges közterületként hasznosítani a terület tömbjének feltárása, illetve közlekedési hálózata szempontjából. Ezért a magánterület részévé tehető, az Önkormányzat és a tulajdonos közötti tulajdonrendezés jogi eljárása keretében, mivel az önkormányzati törzsvagyon része a közterület. Mivel a 2324 hrsz magántulajdonban lévő telek keleti része nem használt, nem lekerített és szintén egy másik önkormányzati telek mellett található területcsere folytán is rendezhető a jogi eljárás. A telekhatár rendezés a 2324 hrsz telektől keletre lévő 2325/1 hrsz telekterületét megnöveli, amely következtében ezen önkormányzati tulajdonú telek, területnagyság szempontjából két telekre osztható, amelyet az Lke-1-k építési övezetben előírt min. 20 m telekszélesség korlátoz, mert jelen esetben a kialakításra kerülő telekszélessége, a telekgeometriájából adódóan, a Szőlő utca mentén nem éri el a 2x20m-t. Ennek okán a Szabályozási terv irányadó telekhatár vonalat jelöl, és a Helyi Építési Szabályzat módosítása keretében az Lke-1-k építési övezetben az előírást úgy módosítja, hogy kiegészíti azzal, hogy a minimális telekszélesség 20 m alól kivételt képez az az eset, amely során a Szabályozási tervlap a telekhatárt irányadóan tartalmazza, azaz abban az esetben, amennyiben telekosztásra kerül sor, az új telekhatár a Szabályozási tervlapon jelölt helyen alakítható ki. 25

Régészeti lelőhely vizsgálata: a terület nem érint régészeti lelőhelyet. Tájrendezési, környezetvédelmi, zöldfelületi javaslat kiegészítése: A módosítás nem igényli a tájrendezési, környezetvédelmi és zöldfelületi javaslatok kiegészítését.


utca menti hétvégiházas üdülőterület (Üh) övezetében az L37. Halász építménymagasság növelése

HÉSZ mód.

FELADAT: 1243 hrsz Halász utca 11. tulajdonos a beépítési % és építménymagasság növelése lehetőségét kéri vizsgálni, hivatkozva a központi elhelyezkedésre. Tervezői észrevétel: az építménymagasság 4,5 m-ről, 5,5 m-re történő módosítása a Halász utca központja közeli környezetében lévő területrészére vonatkozóan, a szigeti romtemplom műemléki környezetén kívüli szakaszán történik. A beépítési % nem kerül módosításra. VIZSGÁLATOK ÉS JAVASLATOK:

Tervezési terület lehatárolása, fekvése, településszerkezeti kapcsolatai: A tervezési terület Révfülöp parti településrésze központi részének szélén található. A vasúttól délre, a Hajókikötő közparki sportterülete között.

Hatályos Területrendezési (Balatontörvény) és Településrendezési tervi (TSZT,SZT) besorolás: BTV: A terület Révfülöp belterületén, települési terület övezetben (U-1) fekszik. TSZT és SZT és HÉSz: a településrendezési eszközök a Halász utca keleti részének környezetében

hétvégiházas üdülőterület (Üh)övezetet jelöl ki. Az Üh övezetben a HÉSz10.§ (3) bekezdés szerint 4,5 m építménymagassággal, 15% beépíthetőséggel, szabadonálló beépítéssel helyezhető el épület. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉS ÉRDEKÉBEN TÖRTÉNŐ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI MÓDOSÍTÁS: TSZT mód: nem szükséges a fejlesztési elképzeléshez. SZT és HÉSz mód.: a Halász utca parttal párhuzamos szakasza melletti Üh építési övezet, Üh* övezetre módosul, ahol az Üh* övezet megtartja az Üh övezet előírásait, kivéve az építménymagasságot, amely 5,5 m-re módosul, emiatt az építménymagassághoz tartozó szintterület is módosításra kerül, ami 0.3 lesz. Ennek értelmében a HÉSz10.§ (3) bekezdése d) pontja kiegészül azzal, hogy a megengedett legnagyobb építménymagasság az Üh* övezetben 5,5 m, szintterület:0.3. ALÁTÁMASZTÓ SZAKÁGI MUNKARÉSZEK:


A Halász utca menti terület, nyugati területrészének frekventáltabb elhelyezése alátámasztja a tulajdonosi kérést, arra vonatkozóan, hogy ezen a területrészen az építménymagasság megemelésre kerüljön. A Halász utca partra merőleges szakaszának északi és keleti oldala mentén az építménymagasság megemelése a szigeti romtemplom műemléki környezetének figyelembe vétele miatt nem javasolt, ennek értelmében, ezen területrész megtartja jelenlegi Üh építési övezetét, a 4,5 m megengedett legnagyobb építménymagasság előírásával. Örökségvédelem – Régészet:: a terület északnyugati részén régészeti lelőhely található. Lásd a település egész közigazgatási területére elkészített Örökségvédelmi hatástanulmány – Régészeti szakági munkarészét. Örökségvédelem - műemléki környezet vizsgálata: a terület északi részén, a 1197 hrsz telken található a műemléki védettségű Szigeti templomrom és az annak környezetében kijelölt műemléki környezet. A Halász utca merőleges szakaszának északi oldala, valamint keleti oldala menti üdülőterület övezete nem kerül módosításra, megtartja a hatályos előírását. Ezzel a műemlék látványának kiemelt védelmét továbbra is biztosítva. Ennek értelmében a műemléki templomrom és annak műemléki környezete előírások szempontjából nem változik, tehát a jelenlegi hatályos szabályozási állapotokat megtartja. Közlekedési vizsgálat és javaslat: a módosítás a kialakult, illetve a tervezett közúti közlekedésre nincs befolyással. A terület megközelítését a kialakult utcahálózat biztosítja. A módosítás következtében forgalomnövekedés nem, vagy legfeljebb elenyésző mértékben várható. A tömegközlekedési ellátást a helyközi autóbuszjáratok biztosítják. A parkolást telken belül kell és lehet megoldani.


A Balaton-part közelsége és a szomszédos területek beépítési jellemzői miatt a beépítésintenzitás-növelés tájképi szempontból nem javasolt. A templomrom műemléki környezetében semmiképpen sem javasoljuk az építménymagasság növelését. A módosítás nem igényli környezetvédelmi javaslatok kiegészítését.

Közműfejlesztési vizsgálat és javaslat: A változtatásnak közművonzatai nincsenek. 26

F F1

„F” Önkormányzati fejlesztési elképzelések a tervmódosításhoz, illetve Településfejlesztési koncepcióhoz megfogalmazott javaslatok – Feljegyzés 2013.06.13.

A település nyugati határában a Z-2 és Z-3 övezetben szabadidőközpont (pl. kalandpark, sportközpont stb.) létrehozása

-

FELADAT: A település nyugati határában Z-2 és Z-3 övezetben szabadidő központ (pl. kalandpark, sportközpont stb.) létrehozása. Tervezői észrevétel: fejlesztési elképzelést a hatályos HÉSz előírásai lehetővé teszik, tehát módosítás nem szükséges! e feladat kikerült a részfeladatok közül.

F3

Feladat: A település területén az Üü-1 üdülőházas övezet további megtartásának felülvizsgálata – mivel az övezeti szabályozás szerint a kialakult telkek tovább nem oszthatók fel. Tervezői észrevétel:Az Üü övezetben a telekosztás lehetőségének érdekében a HÉSz üdülőterületek övezetének minimális alakítható teleknagyságra vonatkozó előírása módosításra kerül. Lásd 4 feladat

F 4-6

Hajóállomás mellett tervezett vitorláskikötő és kiszolgáló létesítményei

SZT HÉSZ mód.

FELADAT: Hajóállomás melletti 1279/1 hrsz-től délre vitorláskikötő tervezett, amelyhez tartozó kiszolgáló

létesítmények a Halász utca központi részének környezetében kerülnek elhelyezésre. A vitorláskikötő kiszolgáló épületének elhelyezése céljával szükséges a Z-2 közpark övezetében az építménymagasság növelése, valamint a parkolás megoldása. Valamint a 1253 hrsz-en található öltözőépület és a 1254 hrsz telek övezeti rendezése. Tervezői észrevétel: a 1279/1 hrsz és 1258 hrsz és 1253 és 1254 hrsz területek a hatályos HÉSz alapján Z-2 övezetbe soroltak. A tervezett módosítások érdekében az érintett területek új övezetbe kerülnek átsorolásra. A 1253 és 1254 hrsz területek övezetében a meglévő öltözőépület bővítése érdekében, a beépíthetőségre vonatkozóan az állami főépítész engedélyét kell megkérni OTÉK-tól való eltérés okán. VIZSGÁLATOK ÉS JAVASLATOK: Tulajdonvizsgálat: az 1279/1 hrsz és 1258 hrsz, valamint a 1253 és 1254 hrsz terület az Önkormányzat tulajdona.


A tervezési terület a Balaton-partja, a Hajóállomás és a Halász utca között fekszik, Révfülöp parti településrészének központjában.

Hatályos Területrendezési (Balatontörvény) és Településrendezési tervi (TSZT,SZT) besorolás: BTV: A Térségi szerkezeti terv a területet „települési térség” területfelhasználási kategóriába, települési terület

övezetébe (U-1) sorolja. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ: Révfülöp Turizmusfejlesztési Koncepciója (elfogadva 2006.június 26.) a „Meghatározott fejlesztési irányok” között szerepel a „Vitorlás- és sportturizmus feltételeinek kialakítása (korszerű vitorláskikötő, horgászturizmus)”. Amely célkitűzést az újonnan jóváhagyásra került Településfejlesztési koncepció is megtartotta célkitűzésként. Tehát jelen fejlesztés szerepel Révfülöp hosszútávú koncepcionális céljai között. TSZT és SZT: a településrendezési eszközök közpark (Z) és településközpont vegyes (Vt) területfelhasználásba sorolják a területet, a part mentén és a Halász utcában gyalogút kijelöléssel. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉS ÉRDEKÉBEN TÖRTÉNŐ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI MÓDOSÍTÁS: TSZT mód: a meglévő öltözőépület a 1253 és 1254 hrsz telkek összevonásával oldható meg, amelyhez szükséges a 1253 hrsz jelenlegi közterületi besorolásának zöldterületi közpark (Z) területfelhasználási átsorolása. SZT és HÉSz mód.: a 1279/1 hrsz és 1258 hrsz területekre vonatkozóan új Z-2* övezet kerül létrehozásra, amelyben az építménymagasság 6 m-re módosul, a Z-2-ben rögzített 3 m helyett, a beépítési lehetőség a hatályos 2 % marad. A Szabályozási tervlapon az 1258 hrsz déli részén rögzített építési hely törlésre kerül. A 1253 és 1254 hrsz területeken a meglévő öltözőépület bővítése érdekében szükséges a beépíthetőség emelése a hatályos 2 %-ról 4%-ra, amely OTÉK-tól való eltérés kérésével és az állami főépítészi engedélyével történhet úgy, hogy e területre egy új közpark Z-5 övezet kerül létrehozásra, ahol a beépíthetőség 4% az állami főépítész hozzájáruló állásfoglalása alapján. Az öltözőépület bővítéshez szükséges az építménymagasság 4,5 m-ben 27

történő megállapítása. A HÉSz újonnan kialakításra kerülő Z-2* és Z-5 új övezetekben az elhelyezhető funkciók a Z-2 övezetben rögzített funkciók maradnak, mert a funkciók körének bővítésére nincs szükség. ALÁTÁMASZTÓ SZAKÁGI MUNKARÉSZEK:


A korábbi romos, elhanyagolt teherkikötő helyén 130-140 férőhelyes kishajó kikötő (sportturizmus célját szolgáló kikötő) létesítését, valamint a kikötőt kiszolgáló létesítmények (szociális helyiségek, tartózkodó terek, parkolóhelyek, stb.) elhelyezését tervezi, amelyre koncepció tervet is készítettet (Pupos Csaba építész, Bíró József vízgazdálkodási és környezetvédelmi szakmérnök). A kikötő déli részén kőszórásos védőmóló építése tervezett, amely északi végénél egy ideiglenes, mobil stég tervezett, mely összeköti a védőmólót az Európa sétánnyal, megnyitva így a mólót a gyalogosok számára is. Ez az összekötő stég lehet szezonális, vitorlásidényen kívül elbontható, illetve a hajók kivételére szolgáló területhez jutásnál felnyitható. A mólóhoz kapcsolódóan napozóstégek (arra épített kisebb öltözőpavilonokkal) kialakítása is tervezett, mely Révfülöp községben több évszázados múltra tekint vissza. Ezek elhelyezése a móló keleti oldalán történik, a Szigeti strand felé. A móló nyíl víz felőli szakasza a horgászok számra biztosít horgászati lehetőséget. A fejlesztés a kikötőhöz tartozó szociális helyiségeket egy új Klubház létesítéssel, a meglévő sövénnyel bekerített parkolók helyén, vagy a meglévő Galéria épületében, illetve Honismereti Múzeum helyiségének felhasználásával tervezi. Fenti célok megvalósíthatósága érdekében az 1279/1 hrsz és 1258 hrsz telkek területeinek összevonása javasolt. Környezetalakítási, beépítési és közlekedési javaslat, Látványterv: Lásd az alábbi Környezetalakítási, beépítési és Közlekedési javaslat, valamint Látványterv tervlapjai.

Régészeti lelőhely vizsgálata: a terület nem érint régészeti lelőhelyet. Közlekedési vizsgálat és javaslat: a módosítás miatt nincs szükség a kialakult, illetve a tervezett

közúthálózat változtatására. A kiszolgáló létesítmények (1278hrsz) megközelítését a kialakult utcahálózat, a Halász utca biztosítja. A módosítás következtében kismértékű forgalom-növekedés várható, de a széles Halász utca ezt a forgalmat biztosan elbírja. A terület gyalogos és kerékpáros kapcsolatai is kiválóak. A tömegközlekedési ellátást a helyközi autóbusz-járatok biztosítják. A parkolást telken belül, illetve közterületen kell és lehet megoldani.

Tájrendezési, környezetvédelmi, zöldfelületi javaslat: Jelen fejlesztési projekt megvalósításához készült Környezeti Hatástanulmány (Környezeti Hatástanulmány Révfülöp vitorlás kikötő létesítése - EDiCon Környezetvédelmi Mérnöki Iroda Kft.). A várható környezeti hatásokat ez alapján értékeljük, javaslatainkat ez alapján tesszük meg. A vitorláskikötő és létesítményeinek fejlesztésekor mindenképpen javasolt, hogy a most is közterületként használandó terület ne legyen elkerítve, funkciójában továbbra is a gyalogosok, a közösség számára is elérhető, átjárható és átlátható legyen. A kikötő létesítése a Balatonon funkcionálisan tájbaillő. A működés tervezése során figyelembe kell venni a kikötő létrehozásával megjelenő, és a gyalogos sétányt keresztező forgalom a kikötő és a kiszolgáló létesítmények közt, hogy funkcionális konfliktust ne keletkezzen. A Környezeti Hatástanulmány alapján új épületet nem terveznek elhelyezni a területen. Tájképi szempontból a kilátás több megváltozásáról is beszélhetünk. Egyrészt több hajó, vitorlás látványa fog feltárulni, melyek rendezettebb elhelyezkedése mindenképpen szebb látványt fog nyújtani, másrészt a kialakítandó új kőszórásos védőmólóról a Balatonra való rálátás szempontjából új nézőpontok alakulnak ki. A túlpartra, a környező részekre újabb kilátás nyílik. Környezetvédelmi szempontból a vitorlásokból érkező szennyvizek elvezetésére különös figyelmet kell fordítani. A Balaton-törvény 4/C. § szerint: „vitorláskikötő-hálózat bővítése a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek, első felülvizsgálatukat követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervek alapján történhet.” Természetvédelmi szempontból kiemelten fontos a meglévő nádasok védelme. Ökológiai konfliktust a tómeder változásai, a növény- és állatvilág megjelenési próbálkozásai jelenthetnek a jövőben. Ahhoz, hogy a vizsgált terület funkcionálisan és vizuálisan is a mai elvárásoknak megfelelően legyen kialakítva, javasolt kert- és tájépítész szakember által felülvizsgáltatni a meglévő zöldterületeket is, kertépítészeti tervben javaslatot adni. Közműfejlesztési vizsgálat és javaslat: A Halász utcában a teljes közművesítettség kiépült, ennek keretében a Halász utca nyomvonalán dn 100-as vízvezeték, dn 300-as szennyvízcsatorna, d 63-as gázvezeték és kisfeszültségű villamos vezeték üzemel, ezekről a létesítendő építmények is elláthatók lesznek. A parkolóknál szénhidrogén származék eltávolító (olaj és hordalék) berendezéseket kell a zárt csapadékcsatornákra beépíteni.

28

A létesítmény bemutatása – kivonat a Környezeti Hatástanulmány - Révfülöp vitorlás kikötő létesítése tervdokumentációból (EDiCon Környezetvédelmi Mérnöki Iroda Kft.) Vitorlás turizmus: Magas minőségi igényeket kiszolgáló, részben a már meglévő, részben a későbbiekben megépítendő vitorlás, jacht ill. csónakkikötőre támaszkodó turisztikai programkínálat rendkívüli vonzerőt jelent. Jelenleg ezen a területen óriási kiaknázatlan potenciál áll a fejlesztésre törekvők rendelkezésére. Cél: A szezon széthúzása, új fizetőképes kereslet lekötése és a viziturizmus leginkább környezetbarát formája, a vitorlázás fejlesztésének elősegítése a meglévő kikötők bővítésével és új kikötők létesítésével, a meglévő nádasokat nem veszélyeztető partszakaszokon. A Balaton vizének sérülékenysége a kevésbé tömegszerű turizmusformák preferálását indokolja. A vitorlázás ilyen, ugyanakkor kevésbé szezonális, mint a fürdőzés, és magasabb fizetőképességű keresletet köt le. A vitorlázás fejlesztésének feltétele a kikötők számának és kapacitásának, valamint a kapcsolódó turisztikai szolgáltatások fejlesztése.” Révfülöp önkormányzatának a kikötő-létesítésre vonatkozó elképzelése nem egyedi elszigetelt törekvés és nem is új keletű. A kikötő megvalósítását Révfülöp Nagyközség Önkormányzatának és a Bahart Hajózási zRt. támogatásával kívánják megvalósítani. A révfülöpi kishajó kikötő vonalas vízi létesítményeit és általuk lehatárolt kikötőmedencét a Balaton medrébe tervezték. - Telepítés helye: Révfülöp, Balaton meder 02/20. hrsz., amely a Magyar Állam tulajdona, kezelője a Középdunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, a kiszolgáló egységek az 1278. hrsz.-ú ingatlanon létesülnek, a kikötőmedence gyalogos megközelítéséhez szükséges mintegy hullámcsillapító úszóponton sort és a róla leágazó vendégmólókat az 1278. hrsz-ú ingatlanról indítva a tó medrébe lehet megépíteni a Vízpartrehabilitációs Tervben, kikötőépítésre alkalmasnak jelölt partszakaszhoz igazodva. - Hajóhely: 162 db kishajó - Benyúlás a parttól: ̴180 m - Hullámcsillapító úszóponton: 120 m hosszú 2 m széles hullámcsillapító ponton, úszó vendégmóló 8x3 db 12 m hosszú 2 m széles, a Rév mólójával párhuzamosan 4 db 12 m hosszú 2 m széles - hullámtörő ponton 3 db (3x12 m-es) - Kőszórásos védőmóló ̴180 m, koronamagassága: +2.50 m (relatív 0,00 m felett) - Kikötőmedence felülete: ̴ 2,5 ha - Kotrási szint a kikötőmedencében: ̴1,5-2 m. A tevékenység helye és területigénye, az igénybe veendő terület használatának jelenlegi és a rendezési tervben rögzített módja: a tevékenység helyéül Révfülöp partvonala előtt, a 1278. hrsz.-ú partszakasz előtti mederrész, a Révfülöp vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpartrehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról szóló 5/2005. (III. 10.) TNM rendelet, Révfülöp 3/2004. számú önk.rendeletével módosítása 5/2008. Kt. rendelet jóváhagyott szabályozási tervének 6. számú tervlapján szereplő jelölések alapján került kijelölésre. A szabályozási tervben rögzített területi besorolása a tervezési területnek: kikötő létesítésére alkalmas part. Ennek a tervezett vitorlás kikötő felé eső traktusában kerülnének kialakításra a kikötőhöz tartozó szárazulati kiszolgáló létesítmények. Valamint az épület mögött az ingatlan jelentős részét felhasználva épülne ki a kikötőhöz tartozó parkoló. A szükséges parkolók száma tapasztalati előirányzat alapján 65 db parkolóhely. A meglévő épület mögötti területen lenne kialakítva a parkoló, mely az épülettel egy hrsz.-ú ingatlanon van, itt kialakításra kerül 52 db parkoló, amely olajfogóval lesz ellátva. Az ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó 1279/1. hrsz-ú közterületből a jelenleg is meglévő, zúzalékkal burkolt parkolóban további 15 db férőhely számára nyílik lehetőség, térburkolattal, olajfogókkal kialakítva, a vízösszefolyók a települési vízelvezető hálózatba kerülnek bekötésre. Az 1279/1. hrsz.-on a vitorlások számára szervízpont kerül kialakításra, mobil autódarus kiemeléssel., a burkolatban olajfogós rendszerű vízelvezető összefolyók kerülnek beépítésre. 29

A vitorlások téli tárolása alapvetően a kikötőben hagyott vízforgatós rendszerrel történne. Ez a rendszer megakadályozná, a télire a vízben hagyott vitorlások körüli összefüggő jégtábla kialakulását. A tervezett létesítmény funkcionálisan tájba illő, mivel kikötő létesítése illik a Balaton vízfelületére. A funkcionális változás nem számottevő: a tájkarakter funkcionálisan nem változik, mivel a korábbi hajókikötőcsónakkikötő területének folytatásában jön létre az objektum.

Úszóponton és kőszórásos móló keletről

Kőszórásos móló DK-ről A kikötő léptéke (162 férőhelyes) hasonló a balatoni kikötőkéhez, melyek általában 150-250 férőhelyesek. Téri helyzetéből adódóan remekül illeszkedik az őt körülvevő jelenlegi környezetébe. A kikötő öbölszerű, befogadó téri formába települ. A környező balatoni kikötőkkel ellentétben nem egyenes partszakaszról nyúlik be a vízbe. A létesítmény a már meglévő parttagolódásba tulajdonképpen beékelődik, a vízparthoz illesztés íves vonalakkal megoldódik. A tájba illesztést segíti a kikötő mögötti domboldal, a rajta található zöld hátterébe szinte belevész a kikötő objektuma, a tájkarakterben -hasonlóan Szigligethez- itt is a hegy vonala dominál. A koncepcióterv alapján készült részletes helyszínrajzot az alábbi ábra mutatja:

A vízen az úszóponton szerkezet kis mértékben emelkedik a víz felszíne fölé. Meghatározó látványelem a hajótestek és az árbocok, a műszaki, szerkezeti elemek nem meghatározóak. Funkcionális és látványbeli szempontból a meglévő móló folytatása az új kőszórásos védőmóló. Összetett tájba illesztési kérdés a védőmóló kialakítása terén. A vízfelülethez illeszkedéshez a kékesszürke bazalt jobban megfelel. Növényalkalmazás terén vizsgálandó a rálátás/kilátás jellemző nézőpontja, valamint – ezzel 30

összefüggésben – a tájképi potenciál alakulása. A tervezett mólón panoráma sétány kerül kialakításra, e funkció megtartása érdekében a növénytelepítés a mólóra nem javasolt, mert gátolná a kilátást. Amennyiben nem telepítünk növényzetet, a vízfelület látványa is jobban megmarad. A fenti vizsgálatokból következően a vitorlás kikötő létesítése tájképi és tájhasználati szempontból javasolt. Jelen beruházás a településképet, település-szerkezetet nem változtatja meg, mivel a Balatonhoz vizuálisan hozzátartoznak a vitorlások és kikötők. A tájban jelentkező ellentmondások tájhasználati konfliktusként jelennek meg. Alapvető ellentmondást jelenthet az adott terület megváltozott használata, több, egymáshoz nem illő használat együttes jelenléte (funkcionális konfliktus), a hely adottságaitól eltérő használat (ökológiai konfliktus), illetve a kulturális hagyományoktól, értékrendtől eltérő megjelenésű használat (tájképi konfliktus). A konfliktusok egyrészt a jelenlegi használatból fakadhatnak, ekkor a beavatkozás (tájhasználat módosítás) oldhatja fel az ellentmondást. Másrészt a beavatkozás új konfliktusokat generál, amelyek feloldására vagy mérséklésére már előzetesen gondolni kell, a negatív hatásokat a minimálisra kell csökkenteni. A vitorláskikötő egy meglévő kikötő öblébe kerül, a mellette található parti sétány nem strand terület, így funkcionálisan kifejezetten megfelelő a létesítmény helyszín választása. Az épített környezetnek jelenleg nem ismert ritkasága a területen, így pótolhatósága nem kerül szóba. A kikötő megvalósításából és üzemeltetéséből származó pozitív hatások az alábbiak: Főszezonban: - Szolgáltatást nyújtó vállalkozások számának növekedése - Foglalkoztatás növekedése - Kiadó szálláshelyek foglaltsági mutatóinak javulása - Önkormányzati bevételek növekedése - A turisták számának emelkedése - Mivel a hajózási szezon kezdetétől lényegesen többen látogatnak Révfülöp partjára, illetve a településre, így a turisztikai szezon kezdete és vége „kitolható” a hajózási szezon korábbi kezdésére és későbbi befejezésére. Szezonon kívül: - A kikötő „téli” üzemeltetése is szakképzett személyzet feladata (→ foglalkoztatás) - A meglévő és tervezett kikötő, kapcsolódó kiszolgáló létesítmények, valamint a helyi építési szabályzat szerinti területi besorolások és legközelebbi védendők térképi megjelenítését az alábbi ábra szemlélteti: Tervezett parkoló

> 170 m > 65 m > 125 m

Átalakítandó közösségi épület

Meglévő hajókikötő

Tervezett vitorlás kikötő Tervezett kőszórásos védőmóló

31

F7

Szigeti Strandon működő kertmozi lefedése

HÉSZ mód.

FELADAT: Szigeti Strandon kertmozi lefedése Tervezői észrevétel: HÉSz területre vonatkozó Ks övezete kiegészítésre kerül a lefedés megvalósíthatósága érdekében. VIZSGÁLATOK ÉS JAVASLATOK: Tulajdonvizsgálat: Révfülöp Nagyközség Önkormányzat tulajdona. Tervezési terület lehatárolása, fekvése, településszerkezeti kapcsolatai:

A tervezési terület a Balaton-partja, a Halász utca között fekszik, Révfülöp parti településrészének központja keleti határán.


Balatoni Vízpart-rehabilitációs Szabályozási követelmények (283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet): a

jogszabály különleges strandterület területfelhasználásba sorolja (St). TSZT és SZT: a területeket a hatályos településrendezési eszközök különleges strandterület (Ks) területfelhasználásba sorolja. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉS ÉRDEKÉBEN TÖRTÉNŐ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI MÓDOSÍTÁS: HÉSz mód.: a hatályos HÉSz Különleges területek előírásira vonatkozó 11. § (7) bek. Ks strandterületre vonatkozó előírásai kiegészülnek az alábbi ponttal: „l) a strandterületen működő kertmozi az időjárástól való védelem érdekében mobil nyitható-csukható tetőrendszerrel lefedhető, a kertmozi működési szezonjának ideje alatt. A tetőszerkezet anyaga jellemzően fa- és fém lehet. A héjalás természetes színű vászonanyagból készülhet.


A lefedés miatt a pontszerűen lefolyó csapadékvizek elvezetésére zárt csapadékcsatornák építését javasoljuk, befogadójuk nyílt árok, vagy közvetlenül a Balaton lehet.

TSZT SZT HÉSZ mód. FELADAT: A Hotel Révfülöp (1179/2 hrsz) és a mellette fekvő önkormányzati terület (1178/8 hrsz) üdülőterületből (Üü-3 övezet) településközpont vegyes Vt-3 építési övezetbe történő átsorolása. Az övezetben tervezett funkciók: szálláshely, lakó, vendéglátás, szolgáltatás. Tervezett beépítési paraméterek: építménymagasság: 12,5 m, beépíthetőség:30%, szintterületi mutató: 1,0. Tervezői észrevétel: az átsorolás a BIA érték pótlás következtében a területen erdőterület is kerül kijelölésre. VIZSGÁLATOK ÉS JAVASLATOK: Tulajdonvizsgálat: 1179/2 hrsz magántulajdon, a 1178/8 hrsz terület Révfülöp Önkormányzatának tulajdona.

F8

Hotel Révfülöp felújítása céljával és mellette lévő önkormányzati telek fejlesztése céljával a 1179/2 és 1178/8 hrsz területek övezeti átsorolása


A tervezési terület a Balaton-partja, a Halász utca valamint a kemping területe között fekszik, Révfülöp parti településrészének központja közelében.


Balatoni Vízpart-rehabilitációs Szabályozási követelmények (283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet): a jogszabály lehetővé teszi jelen üdülőterületek (Üü) átsorolását településközpont vegyes (Vt) területbe, a módosításra kerülő beépítési paraméterekkel együtt. Településfejlesztési koncepció: a Hotel Révfülöp fejlesztés szerepel Révfülöp hosszútávú koncepcionális céljai között. Mindemellett a Koncepcióban megfogalmazott magasszintű turisztikai szolgáltatást kiszolgáló szálláshelyszolgáltatás fejlesztésének is egyik fő színtere, a jelenlegi Révfülöp Hotel területe, vmint a szomszédságában elhelyezkedő jelenlegi beépítés nélküli, önkormányzati tulajdonban lévő terület. TSZT, SZT:mind a Révfülöp Hotel, mind a mellette lévő beépítés nélküli telket a hatályos településrendezési eszközök üdülőterület (Üü-3) területfelhasználásba sorolja. 32

FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉS ÉRDEKÉBEN TÖRTÉNŐ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI MÓDOSÍTÁS: TSZT mód: mindkét terület üdülőterületből (Üü) átsorolásra kerül településközpont vegyes (Vt) területbe. SZT és HÉSz mód.: a hatályos Szabályozási tervlapon lévő szabályozási elemek jellemző részét a Balatoni Vízpart-rehabilitációs Tanulmányterv rögzíti, így ezek megtartásra kerülnek jelen módosítás során is. A beépítési paraméterek módosítása során a Balatoni Vízpart-rehabilitációs Szabályozási követelmények előírásai kerültek figyelembe vételre. A jelenlegi hatályos üdülőházas üdülőterületi (Üü-3) építési övezet szerinti beépítési paraméterek: 15% beépíthetőség, építménymagasság: 7,5 m, szintterületi mutató: 0,5. A módosítás során az övezeti előírás HÉSz új településközpont vegyes (Vt-3) építési övezeteként kerül módosításra, amely beépítési paraméterei: beépítési lehetősége 30%, az építménymagasság: 12,5 m, szintterületi mutató: 1,0. A minimális zöldfelület 50%. Az épülete szabadonállóan helyezhetők el. Az elő- és hátsókert min.10 m, az oldalkert 7 m, a minimális telekméret 5000 m2. A telket körülhatároló kerítés, a teleken belül telekhatártól függetlenül elhelyezhető, az elő-, oldal- és hátsókertben is. Az épületben elhelyezett, a közterület felé megnyíló vendéglátó, szolgáltató, kereskedelmi rendeltetési egységekhez az elő- és oldalkertben terasz kialakítható a közterülethatárig. A Balaton-parti telekhatáron 10 m széles beépítetlenül megőrzendő parti sáv a hatályos szabályozási terv szerint (amely a Vízpartrehabilitációs tanulmánytervben rögzítettek alapján kiszabályozott) nem kerül módosításra. ALÁTÁMASZTÓ SZAKÁGI MUNKARÉSZEK:


A 1179/2 hrsz magántulajdonú telken a Révfülöp Hotel szabadonálló, F+4 szintes, magastetős, 15 m építménymagasságú, szálloda épülete felújításra vár. A szálloda meglévő nagysága, kapacitása és szolgáltatásai nem teszik lehetővé annak gazdaságos működtetését (a vállalkozói kimutatás alapján). A szálloda megfelelő üzemeltetéséhez kiegészítő szolgáltatások építményeinek elhelyezésére lenne szükség. A területre hatályos Üü-3 építési övezetben meghatározott építménymagasság 7,5m megemelése célszerű 12,5 m-re annak érdekében, hogy a jelenleg 15 m építménymagasságú szállodaépület átépíthető, felújítható és bővíthető legyen. Az új szolgáltatások elhelyezése érdekében a Településszerkezeti tervi üdülőházas üdülőterületei (Üü) területfelhasználás módosítása is szükséges településközpont vegyes (Vt) területfelhazsnálási kategóriába. A telek szomszédságában és Révfülöp Nagyközség Önkormányzat tulajdonában lévő 1178/8 hrsz, jelenleg beépítés nélküli, hasznosítás nélküli, bekerítetlen, füves terület, a hatályos, a Révfülöp Hotel építési övezetével azonos (Üü-3) üdülő övezetű területe szintén átsorolásra kerül a Révfülöp Hotel új településközpont vegyes építési övezetébe (Vt-3), annak funkcióihoz, szolgáltatásaihoz illeszkedő funkciók elhelyezése érdekében. Tehát az Önkormányzat szolgáltatások, kereskedelem és szálláshely-szolgáltatás funkciói és épületei elhelyezését tervezi területén, összhangban a Hotel Révfülöp tervezett fejlesztésével. Környezetalakítási, beépítési és közlekedési javaslat, Látványterv: Környezetalakítási, beépítési és Közlekedési javaslat, valamint Látványterv, homlokzati tervlapjait lásd az alábbiakban.

Régészeti lelőhely vizsgálata: a terület nem érint régészeti lelőhelyet. Közlekedési vizsgálat és javaslat: a módosítás miatt nincs szükség a kialakult, illetve a tervezett közúthálózat változtatására. A terület megközelítését a kialakult utcahálózat biztosítja. A módosítás következtében kismértékű forgalom-növekedés várható, de a széles Halász utca ezt a forgalmat biztosan elbírja. A terület gyalogos és kerékpáros kapcsolatai is kiválóak. A tömegközlekedési ellátást a helyközi autóbusz-járatok biztosítják. A parkolást telken belül kell és lehet megoldani. Tájrendezési, környezetvédelmi, zöldfelületi javaslat kiegészítése: Tájhasználati-, tájképi- zöldfelületi és környezetvédelmi szempontból a tervezett beépítés intenzívebb. A 178/8-as hrsz-ú telken tervezett beépítést és elhelyezését a levegő áramlás szempontjából a Balaton felé történő átszellőzés biztosítása szükséges. Az egyes épületek földszinti részét úgy javasolt kialakítani, hogy ne akadályozza a levegő áramlását. A tervezett módosítás jelentős mértékű biológiai aktivitás értékcsökkenéssel jár. A vonatkozó jogszabályok szerinti biológiai aktivításérték szintentartásának elvárása megköveteli, hogy a terület egy része intenzív zöldfelületként — erdőterületként (Ev) kerüljön kialakításra, a telkeken magasabb legyen a zöldfelületek aránya és az többszintű növényzetből kerüljön telepítésre. A vonatkozó számítások szerint —lsd. V. Tájrendezés fejezetet— a terület 10%-án erdőtelepítéssel, a telek legalább 60%-ának háromszintű növényzettel való betelepítése esetén a fejlesztési területen a biológiai aktivitás érték szintentartható.

Közműfejlesztési vizsgálat és javaslat: A telek környezetében a teljes közművesítettség már kiépült. A Halász utcában dn 150-es vízvezeték, dn 300-as szennyvízcsatorna, d 40-es gázvezeték és közép és kisfeszültségű villamos vezeték üzemel, ezekről a további építmények is elláthatók lesznek, az új építmények ellátására várhatóan új transzformátor állomás építésére lesz szükség. 33

34

F9 F10

FELADAT: Stratégiailag fontos a jelenlegi Kemping megtartása.

Tervezői észrevétel: részterületre vonatkozó módosítást nem igényel. E célkitűzés beépítésre került a Településfejlesztési koncepció Önkormányzati döntéseket, célokat tartalmazó fejezetébe.

Révfülöpi Vitorláskikötő fejlesztése - Nemzeti Sportközpont (1171, 1174/4 és 02/1 hrsz) területe – Ökoturisztikai (kerékpáros) pihenőpont

TSZT SZT mód.

FELADAT: Révfülöpi Vitorláskikötő fejlesztése - Nemzeti Sportközpont (1171, 1174/4 és 02/1 hrsz) területe érdekében a védőerdő (Ev) övezet módosítása különleges sport, idegenforgalmi fejlesztési (Ksp) övezetre. Révfülöp Halász u. 53. sz. alatti (1171, 1174/4 és 02/1 hrsz) Révfülöpi Vitorláskikötő fejlesztése és beépítése érdekében szükséges a 1171 hrsz telek keleti részére (jogi szempontból a nemzeti Sportközpont által vitatottan) a hatályos rendezési terv szerint kijelölt védőerdő (Ev) övezetének, a telek nyugati részén jelölt különleges sport, idegenforgalmi fejlesztési (Ksp) övezeti besorolásra történő módosítása. Illetve a területre tervezett új funkciók HÉSz-ben való szerepeltetése, azaz kerékpáros pihenőhely és közösségi tér, műhellyel, vizesblokkal, meglévő kemping épületeinek felújítása és bővítése előírásokban történő biztosítása. (Lásd Terviratok- Nemzeti Sportközpont levele) Tervezői észrevétel: miután a Btv. 5.§ értelmében a településen meglévő v kijelölt erdőterület nagysága nem csökkenhet. Erdőövezetből való kivétel csak azonos területnagyságú új erdőterület kijelölése mellett lehetséges. Valamint erdőgazdálkodási térség által nem érintett a településrendezési eszközökben erdőterület települési területfelhasználási egységbe sorolt terület, csak mezőgazdasági, természetközeli vagy vízgazdálkodási területbe sorolható. Ugyanakkor a Btv. 58.§ -a állami tulajdonú ingatlanok esetén adott felhatalmazásra, a Balatoni Vízpartrehabilitációs Szabályozási követelmények figyelembevételére. Állami Főépítész szakmai állásfoglalás: a Nemzeti Sportközpont jogi szempontból sérelmezett, a hatályos Településrendezési terv által a területének keleti részén jelölt védőerdő (Ev) terület. Az Önkormányzat az Állami Főépítész szakmai állásfoglalását kérte ez erdőterület módosításának lehetősége érdekében. Révfülöp hatályos Településszerkezeti terve (TSZT) a Balaton-parton a Nemzeti Sportközpont 1171 hrsz területének keleti részén védőerdő területet (Ev) tartalmaz. A Sportközpont a hatályos TSZT erdőterületi kijelölését jogszerűtlennek tartja, ezért jogi eljárás megindítást tervezi és hivatkozással arra, hogy területén nem tudja a kívánt fejlesztési elképzelését megvalósítani, kéri a védő erdőterület módosítását a TSZT-n. Tervezők kikérték az állami főépítész állásfoglalását e területre vonatkozóan az erdőterület módosításával kapcsolatban. Az állami főépítész hivatkozással a Balatontörvény 58.§-ban foglaltak alapján a 8/2005. (III. 25.) TNM rendelet Révfülöp vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpartrehabilitációs tanulmánytervére, véleménye szerint, miután a Tanulmányterv nem erdőterületet tartalmaz a 1171 hrsz-re vonatkozóan, hanem különleges strandterületet, valamint 1171 hrsz területet a balatontörvény is települési terület övezetében tartalmazza, így a védő erdőterület kijelölés a települési szintű jogalkotásban, azaz a TSZTben szerepel, ennek értelmében Vízpart-rehabilitációs Tanulmányterv TNM rendeleti szabályozás a magasabb szintű, erre hivatkozva „az eredeti állapot visszaállítása” okán, a terület a védőerdőterület területfelhasználásból átsorolható a telek nyugati területrészének különleges - strandterület (Ksp) besorolásába. (Lásd TerviratokJegyzőkönyv). VIZSGÁLATOK ÉS JAVASLATOK: Tulajdonvizsgálat: Révfülöpi Vitorláskikötő (1171, 1174/4 és 02/1 hrsz) területe a Magyar Állam tulajdona, a Nemzeti Sportközpont vagyonkezelésében áll.

Tervezési terület lehatárolása, fekvése, településszerkezeti kapcsolatai: A tervezési terület a Balaton-partja és a Székesfehérvár–Balatonfüred–Tapolca-vasútvonal között fekszik. Északról a belterület és a közigazgatási terület északi részének határát jelentő 1169 hrsz védőerdő határolja. A 1171, 1174/4 és 02/1 hrsz területet gyalogút osztja két része, melynek északi része a révfülöpi vitorláskikötő, déli része a volt Semsey major különleges- turisztikai (Ktr) területe.


35

TELEPÜLÉSFEJLSZTÉSI KONCEPCIÓ: Révfülöp Turizmusfejlesztési Koncepciója (elfogadva 2006.június 26.) a „Meghatározott fejlesztési irányok” között szerepel a „Vitorlás- és sportturizmus feltételeinek kialakítása (korszerű vitorláskikötő, horgászturizmus)”, valamint az „Aktív- és ökoturizmus (természetjáró turizmus, kerékpáros turizmus)”. Amely célkitűzést az újonnan jóváhagyásra került Településfejlesztési koncepció is megtartotta célkitűzésként. Ehhez illeszkedik jelen fejlesztés. TSZT és SZT: 1171, 1174/4 és 02/1 hrsz a területeket a településrendezési eszközök különleges területfelhasználásba a terület északi részét védőerdő (Ev) területfelhasználásba sorolják. A 02/1 hrsz a kikötő mólójának területe, amely gyalogút.

FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉS ÉRDEKÉBEN TÖRTÉNŐ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI MÓDOSÍTÁS: TSZT mód: a tervezési terület 1174/4 része, valamint a 1171 hrsz nyugati része változatlanul megtartja hatályos

különleges területi besorolását, északi erdőként jelölt része, pedig a nyugati területrész hatályos különleges területi besorolásába kerül módosításra. SZT és HÉSz mód.: a 1174/4 hrsz terület és a 1171 hrsz déli része a hatályos Szabályozási terv szerinti övezetét megtartja, a 1171 hrsz északi telekrésze déli oldalának telekrészére hatályos különleges sport övezetébe kerül átsorolásra. A 1174/4 hrsz terület és a 1171 hrsz déli részére hatályos Szabályozási elemek jellemzően megtartásra, az északi módosítással érintett telekrészre kiterjesztésre kerülnek a vízpart rehabilitációs terv szerinti szabályozási elemek. A területre tervezett új funkciók azaz kerékpáros pihenőhely és közösségi tér, műhellyel, vizesblokkal, a HÉSz hatályos előírásai szerint elhelyezhetők, tehát a HÉSz előírások módosítása nem szükséges. A meglévő kemping épületeinek felújítása és bővítése a hatályos előírások szerint megtörténhet. A jelenleg hatályos különleges – sport-, idegenforgalmi fejlesztési terület - Ksp övezet, lehetővé teszi a vízisportoláshoz, sportoláshoz kapcsolódó létesítmények mellett vendéglátó és üdülési célú létesítmények elhelyezését. A 1171 hrsz terület nyugati határán gyalogútként kiszabályozott 4 m területsáv a módosítás során „telek közhasználat elől el nem zárható területe”-ként kerül jelölésre, a 1171 hrsz telekrészeként. A 1171 hrsz és a 1174/4 hrsz között a hatályos szabályozási terven meglévő útterület a szabályozási tervmódosítás során megtartásra kerül. A telket körülhatároló kerítés a teleken belül telekhatártól függetlenül elhelyezhető, az elő-, oldal- és hátsókertben is.



A 1171 hrsz terület part menti részén a vitorlás kikötő található, amelynek fogadóépületében vendéglátás és szálláshelyszolgáltatás is üzemel. A terület középső részén sportpálya (tenisz) található, a többi része jelenleg alulhasznosított. A 1174/4 hrsz egésze hasznosítás nélküli. A vitorláskikötő területének fejlesztési célja, a sportlétesítmények üzemeltetése, fejlesztése, a magyar verseny- és amatőr sportélet, valamint utánpótlás-nevelés igényeinek minél magasabb szintű kiszolgálása. E fejlesztéssel Révfülöp hatékonyabban tud bekapcsolódni a Balaton környéki kerékpáros turizmus és kerékpársport fejlődő trendjébe. A 1171 hrsz terület nyugati részén megvalósuló ökoturisztikai pihenő területén a gyalogút mentén kiszolgáló épület kerül elhelyezésre, kerékpáros pihenőpont céljával, amelyben bemutató tér, kerékpárszerviz műhelye, valamint közösségi vizesblokk valósul meg, továbbá e területrészen portaépület is épül. Környezetalakítási, beépítési és közlekedési javaslat, Látványterv Építési Engedélyezési terv Beépítési terv tervlapját lásd az alábbiakban(Nemzeti Sportközpont adatszolgáltatása)

Régészeti lelőhely vizsgálata: a terület nem érint régészeti lelőhelyet. Közlekedési vizsgálat és javaslat: a módosítás miatt nincs szükség a kialakult, illetve a tervezett

közúthálózat változtatására. A terület megközelítését a Halász utca megfelelően biztosítja. A terület gyalogos és kerékpáros kapcsolatai is kiválóak. A tömegközlekedési ellátást a helyközi autóbusz-járatok biztosítják. A parkolást telken belül kell és lehet megoldani.

Tájrendezési, környezetvédelmi, zöldfelületi javaslat kiegészítése: A telek keleti részén a hatályos településrendezési eszközökben erdőterületként szabályozott terület különleges strandterületbe (Ksp) kerül átsorolására. A terület beerdősült terület az itt lévő növényállomány megtartása indokolt, ezért a terület telken belül „megtartandó zöldfelület”-ként kerül szabályozásra a Szabályozási terven. Létesítmények elhelyezésekor a területen lévő fás növényzet lehetőség szerinti megtartásáról gondoskodni kell. A módosítás nem igényli a környezetvédelmi javaslatok kiegészítését. 36


A telek előtt a Füredi úton üzemel a szolgáltató DRV dn 200-as közhálózati vezetéke. A kikötő a dn 200-as vezetékről bekötővezetékekkel ellátható. A Halász utcában a telekig van kiépítve dn 300-as szennyvízcsatorna. A telekről a csapadékvizek a tetőfelületekről a Balatonba bevezethetők, a parkoló felületeknél olajfogó berendezést kell beépíteni a bevezetés előtt. A villamosenergia ellátás a Kacsajtos út, Halász utca kereszteződésénél lévő transzformátor állomásról induló kisfeszültségű légkábelekről biztosítható, míg a gázellátás vagy a Halász utcai dn 40 KPE, vagy a Kacsajtos utcai dn 63-as vezetékről kiépítendő bekötővezetékkel történhet.

SZT HÉSZ mód. FELADAT: A település keleti határában a 71-es főközlekedési út déli oldala melletti parkban helyi piac kialakításának lehetősége. Tervezői észrevétel: HÉSz Zöldfelület közpark övezetei új övezettel (Z-6) kerül kiegészítésre kerül a biopiac elhelyezés biztosítása érdekében. VIZSGÁLATOK ÉS JAVASLATOK: Tulajdonvizsgálat: a 1168/10 hrsz közpark terület Révfülöp Nagyközség Önkormányzat tulajdona.

F11

helyi biopiac kialakítása a 71-es főközlekedési út déli oldala melletti parkban


A tervezési terület a 71-es főközlekedési út déli oldala és a Székesfehérvár–Balatonfüred–Tapolca-vasútvonal között fekszik, a település keleti kapujában található gyalogos felüljárótól nyugatra.

Hatályos Területrendezési (Balatontörvény) és Településrendezési tervi (TSZT,SZT) besorolás: BTV: A terület Révfülöp belterületén, települési terület övezetben (U-1) fekszik. Településfejlesztési koncepció: a településen a helyi kereskedelem és szolgáltatás színvonalának fejlesztése,

színtereinek bővítése, sokszínűsítése céljával, a piacterület elhelyezése is szerepel Révfülöp hosszútávú koncepcionális céljai között. TSZT és SZT: a területet a hatályos településrendezési eszközök Zöldterület területfelhasználásba, közpark (Z-2) övezetbe sorolják. 37

FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉS ÉRDEKÉBEN TÖRTÉNŐ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI MÓDOSÍTÁS: TSZT mód: a piacfunkció elhelyezéséhez nem szükséges a meglévő közpark területfelhasználás módosítása. SZT és HÉSz mód.: A hatályos HÉSz 12.§ Zöldterületek (Z közparkok) új övezettel (Z-6) egészül ki. Mindemellett megjegyzendő, hogy őstermelői piaci tevékenység mobil, szerelhető standokat igényel, amelyek nem építmények, így nem építési engedélyköteles eszközök. ALÁTÁMASZTÓ SZAKÁGI MUNKARÉSZEK:


A 1168/10 hrsz önkormányzati tulajdonú közpark területen az Önkormányzat a településen hiányzó, piac funkciót kíván elhelyezni. A piac a kistermelők, őstermelők számára nyújt értékesítési lehetőséget. A terület jelenleg füves rendezett terület a keleti részén facsoporttal. A 71 sz. út mentén kiépített kerékpárút található. A területen a piaci tevékenység mobil, szerelhető standokkal valósulna meg, épület elhelyezés nélkül, a parkolás biztosítása telken belül nem, csak a közelben történhet. Régészeti lelőhely vizsgálata: a terület nem érint régészeti lelőhelyet. Közlekedési vizsgálat és javaslat: a módosítás miatt nincs szükség a kialakult, illetve a tervezett közúthálózat változtatására. A terület mellett haladó főútról viszont közvetlenül nem lehet a területre behajtani. Ideiglenes (a pavilonok elhelyezése idejére szóló) behajtás az árusok részére a főútról a Közútkezelő hozzájárulásával létesíthető, vagy a Halász utcából adható. Hasonlóan, problémát jelent a parkolás megoldása, ideiglenes parkolók szintén a Halász utcából nyílóan alakíthatóak ki, pl. a vasúti keresztezéstől délre lévő kiöblösödésben, vagy a keresztezéstől északkeletre lévő MÁV területen. A terület gyalogos és kerékpáros kapcsolatai kiválóak. A tömegközlekedési ellátást a helyközi autóbusz-járatok biztosítják.

Tájrendezési, környezetvédelmi, zöldfelületi javaslat kiegészítése: A módosítás nem igényli a tájrendezési, környezetvédelmi és zöldfelületi javaslatok kiegészítését. Közműfejlesztési vizsgálat és javaslat: Amennyiben szükséges a piac közművekkel való ellátása a terület az alábbiak szerint ellátható: a telek előtt a Füredi úton üzemel a szolgáltató DRV dn 200-as közhálózati vízvezetéke. A biopiac a dn 200-as vezetékről bekötővezetékekkel ellátható. A Halász utcában van kiépítve dn 300-as szennyvízcsatorna. A telekről a csapadékvizek a tetőfelületekről a Halász utcai nyílt árokba bevezethetők, a parkoló felületeknél olajfogó berendezést kell beépíteni a bevezetés előtt. A villamosenergia ellátás a Kacsajtos út, Halász utca kereszteződésénél lévő transzformátor állomásról induló kisfeszültségű légkábelekről biztosítható, míg a gázellátás vagy a Halász utcai dn 40 KPE vezetékről kiépítendő bekötővezetékkel történhet. sorszám

4

Helyi építési szabályzat módosításával kapcsolatos önkormányzati javaslatokra adott tervezői válaszok – 2013.10.08. Önkormányzati egyeztetése

általánosságban az Üü övezet vizsgálata a településrendezési eszközökben

HÉSZ

FELADAT: A településen meglévő Üü-1 övezet törlése, mivel a területfelhasználási egység zárványként beékelődik az építési övezetek közé, a jelenlegi szabályozás szerint a telkek nem oszthatóak fel. Tervezői észrevétel: Javasoljuk inkább az Üü-1 övezet telekosztását biztosító módosítást, mert átsorolásnál a TSZT módosítás miatt jelentős mértékű biológiai aktivitásérték (plusz zöldfelület növelés) pótlást kell előírni. A teljes településre kiterjedő felülvizsgálat során szükséges vizsgálni. Javasoljuk az Üü-1 üdülőterületi besorolást megtartani, és a telekosztást engedni, minimális alakítható telekterület 3000 m2 mértékben. A konkrét üdülő telkekre vonatkozó lakossági kérések közül, azok, amelyek beépítése megfelel a lakóövezeti környezetének beépítésének, az üdülőterületi besorolása lakóterületi besorolásra kerül módosításra jelen tervmódosításban, úgy hogy úl Lke-1-b lakóövezet kerül a HÉSz-be. Ezen övezet beépítési paramétereiben megtartja az üdülőövezeti beépítési paramétereket, kivéve az építménymagasság értékét, amely 4,5 m-re csökken (üdülőterületi 6,0m-ről), ill. a telekosztás tekintetében, mert az új övezetben a minimális alakítható telekméret 1000 m2 lesz. Funkciók tekintetében a kertvárosias lakóterület funkcióit veszi át az új övezet, minimális telkenként 2 lakás rendeltetési egységgel. Emiatt a biológiai aktivitásérték a telekre számolt zöldfelületi és beépítési % előírások megtartása értelmében nem módosul.

38

16

Az Üh övezetben megengedett 4,5 méter építmény magasság 5,5 méterre történő növelését

HÉSZ mód.

FELADAT: Javasoljuk az Üh övezetben megengedett 4,5 méter építmény magasság 5,5 méterre történő növelését.

Tervezői észrevétel: Az építménymagassága Halász utca és környezete egy részében lévő Üh övezetekben megemelhető, új Üh* övezet kerül kialakításra a HÉSz-ben.. Lásd L37 sorszámú feladatban!

18

HÉSZ mód. FELADAT: A hatályos HÉSZ 6.§.(11) bekezdésében foglalt kerítés építésével kapcsolatos szabályozás felülvizsgálata. Tervezői észrevétel: az előírás az anyaghasználat és az áttörtség mértéke tekintetében kerül megfogalmazásra.

A kerítés építésével kapcsolatos szabályozás felülvizsgálata

Hatályos Területrendezési (Balatontörvény) és Településrendezési tervi (TSZT,SZT) besorolás: HÉSz.: a hatályos HÉSz 6.§.(11) bekezdése az alábbiak szerint tartalmazza a kerítésépítést: (11) Belterületen, rétegvonallal párhuzamos utcában és a települési gyűjtő utak mentén, a kilátásvédelem miatt közterületet, közutat határoló kerítést legalább 0,5 méteres kőlábazattal, a telek hosszának minimum 40%-ban áttörten, maximálisan 1,5 m magasan kell kialakítani.

Fejlesztési elképzelés érdekében történő Településrendezési tervi módosítás: HÉSz mód.: a HÉSz 6.§.(11) bekezdése az alábbiak szerint kerül módosításra: (11) Belterületen, rétegvonallal párhuzamos utcában és a települési gyűjtő utak mentén, a kilátásvédelem miatt közterületet, közutat határoló kerítés t legalább legfeljebb 0,5 méteres kőlábazattal, a telek hosszának minimum 40%-ban áttörten, maximálisan 1,5 m magasan kell kialakítani alakítható ki.

19

HÉSZ mód. FELADAT: A HÉSZ 9.§.(5) bekezdésének felülvizsgálata („Az övezetben létesítendő új építmények és új épületek engedélyezési tervének, a területek kialakítására vonatkozóan, kertépítészeti tervet kell tartalmaznia.”) Tervezői észrevétel: Az előírás felülvizsgálatra kerül, a HÉSz-ben szereplő előírás nem írható így elő, mert már nem is felel meg a magasabb szintű jogszabályoknak, mert ilyen formában nem lehet már kötelezni, ilyen szövegezéssel és hivatkozással sem.

kertépítészeti terv kötelezés előírásának felülvizsgálata a HÉSz-ben

Fejlesztési elképzelés érdekében történő Településrendezési tervi módosítás:

HÉSz mód.: a HÉSz az alábbiak szerint kerül módosításra ALÁTÁMASZTÓ SZAKÁGI MUNKARÉSZEK:

Tájrendezési, környezetvédelmi, zöldfelületi javaslat kiegészítése: A településkarakter védelme, a klímavédelem, továbbá a biológiai sokféleség megőrzése és a zöldhálózat kialakítása szükségessé teszi, hogy zöldterületen, vegyes területen, üdülőházas üdülőterületen, különleges sportterületen, különleges turisztikai terület, különleges strand, különleges temető területen a zöldfelületek szakmai szempontoknak megfelelően kerüljenek kialakításra (szakszerű növényalkalmazás, funkció elhelyezés, téralakítás stb.). Ennek egyik biztosítéka, hogy a megnevezett, jellemzően közfunkciót is betöltő területhasználatok esetén a zöldfelületek kertépítészeti terv alapján kerüljenek kialakításra. Az országos szintű jogszabályok változása miatt módosul a HÉSZ 9.§. (5) bekezdésének szövege.

20

Temető övezetének építési előírásokkal történő kiegészítése

HÉSZ mód.

FELADAT:: Temető övezetének építési előírásokkal történő kiegészítése. Fejlesztési elképzelés érdekében történő Településrendezési tervi módosítás:

HÉSz mód.: a HÉSz Különleges területekre vonatkozó 11.§ előírásainak (8) bek. tartalmazza a temető Kte övezetre vonatkozó előírásokat, amely az alábbi előírásokkal kerül kiegészítésre: d)A temető területén új, hagyományos sírkert a telekhatártól legalább 30,0 m-re alakítható ki. Kripta elhelyezés illetve úrnás temetkezés a telekhatártól a telek belseje felé, legalább 10 m távolságra is történhet.

e)Urnafal legfeljebb 1,8 m-es, síremlék legfeljebb 3,0 m-es, kápolna, ravatalozó legfeljebb 10,0 m-es építménymagassággal, szabadonálló beépítési móddal, a telekhatártól mért legalább 10 m elő-, oldal- és hátsókert betartásával alakítható ki.

39

21

Kempingterület keleti telekhatárán található a hatályos szabályozási terven feltüntetett vízgazdálkodási terület (V) hiányzó méretezésének feltüntetése

SZT mód.

FELADAT: A 1178/5 hrsz Kempingterület keleti telekhatárán található – hatályos szabályozási terven - árok vízgazdálkodási területe (V) méretének feltüntetése. Tervezői észrevétel: A szabályozási szélesség méretezése feltüntetésre kerül.

Hatályos Településrendezési tervi (SZT) szabályozás: SZT: a vízgazdálkodási terület hatályos SZT-n jelölt szélességének mérete feltüntetésre kerül.

Fejlesztési elképzelés érdekében történő Településrendezési tervi módosítás: SZTmód.: a hiányzó méret feltüntetése.

KÖZLEKEDÉST ÉRINTŐ SZABÁLYOZÁSI MÓDOSÍTÁSOK sorszám

L5.

„L” Lakossági kérelem részterület módosítási feladatai

1756/2,3 hrsz-ek közötti útszabályozás egy felújított épületen megy keresztül, kéri az útszabályozás módosítását.

SZT mód.

FELADAT: 1756/2,3 hrsz-ek közötti útszabályozás egy felújított épületen megy keresztül, az útszabályozás módosítása szükséges a lakóépület megtartása érdekében. A tervezési terület a település északi belterülethatárát és egyben egyik gyűjtőútját jelentő Szőlő utca és a kertes mezőgazdasági területek egyik feltáró - Kökény utca – útja kereszteződésében található. Tervezői észrevétel: a 2. és 3.számú feladatok a Szőlő utca szabályozásának módosítását tartalmazzák, így annak során ez a módosítási igény is megoldásra kerül.

L6.

1741 hrsz déli határán kiszabályozott út szabályozási vonalának módosítása az épített kerítés vonalára.

SZT mód.

FELADAT: 1741 hrsz déli határán kiszabályozott út szabályozási vonalának módosítása az épített kerítés vonalára. (Jegyzőkönyv a műszaki irodával a déli kerítésvonatra történő útszabályozást elfogadhatónak tartja). Az ingatlan északi oldalán út kiszabályozása szükségességének vizsgálata.

KÖZLEKEDÉSI VIZSGÁLAT ÉS JAVASLAT:

A településrendezési eszközök a területet északról határoló Szőlő és Kacsajtos utakat gyűjtő-, a déli oldalról határoló Petőfi Sándor utcát kiemelt lakóút kategóriákba sorolja, az 1741 hrsz telek Lke-2-nt kertvárosias lakóterület. A déli oldali Petőfi Sándor utca legkisebb szabályozása a többi szakaszán 7-8m, ezen a szakaszon eddig 10.5m volt, ami a kerítésvonalra történő szabályozással ~8.6 méterre csökken, ami elfogadható. Az északi oldali út (fontos gyűjtőút) vonalvezetésének, szabályozásának felülvizsgálata is lehetséges, de nem jelen tervmódosításnak, hanem a rendezési terv teljes felülvizsgálata keretében történő közlekedési hálózat felülvizsgálata során.

40

L7.

491/1 hrsz nyélrészének az útként való megszüntetése.

SZT mód.

FELADAT: 491/1 hrsz nyélrészének az útként való megszüntetése. KÖZLEKEDÉSI VIZSGÁLAT ÉS JAVASLAT: A településrendezési eszközök szerint a 493 hrsz út összeköti a József Attila utcát a Káli úttal. A hatályos SZT-n útként szereplő 493 hrsz telek déli szakasza viszont jelenleg, a földhivatali nyilvántartás szerint, már a 491/1 hrsz telek része, valamint a 495/1 teleknek nincs földhivatali nyilvántartás szerinti megközelíthetősége. A meglévő állapot átvezetésével a Szabályozási tervlapra a korábbi 493 hrsz átmenő út helyett egy kb. 6 m szélességű zsákutca alakul ki (amely két telek, a 490/3 és 495/3 megközelítését biztosítja). Mivel a zsákutca csak két telek megközelítésére szolgál, közlekedési szempontból a zsákutcás megoldás elfogadható. Megjegyzendő, hogy a déli útszakasz kialakítását egy meglévő garázsépület nem is tenné lehetővé. A 495/1 telek útkapcsolatának hiánya pillanatnyilag csak jogi probléma, tekintve, hogy a 494 telekkel azonos tulajdonban van.

L13.

854/2 hrsz zsákutca meghosszabbítása, Bodonyi közt és Rendelő utcát összekötő utca törlése

SZT mód.

FELADAT: 854/2 hrsz zsákutca meghosszabbítása, Bodonyi közt és Rendelő utcát összekötő utca törlése. E feladat kapcsolódik az L17 sz feladat területéhez.

KÖZLEKEDÉSI VIZSGÁLAT ÉS JAVASLAT: A településrendezési eszközök szerint a Rendelő utca és a Bodonyi utca menti kertvárosias lakóterületi tömb útszabályozással, egy kereszt irányú úttal került összekötésre. A tervezett állapot viszont drasztikus beavatkozást jelentene a kialakulthoz képest, és ellentétes az érintettek kívánságával. A kiszabályozott közterületek közül a Bodonyi közt és a Rendelő utcát összekötő, a 864 hrsz és 861 hrsz telkeken átvezetett tervezett közterületi szakasz, a tulajdonosok kérésére, az SZT-ről törölhető. Ennek következtében viszont a 862/3 hrsz telek közterületi, ill. magánúti feltárás nélkül marad, ami az építési telek feltétele, vagyis a telket más módon, pl. a 854/2 hrsz utca meghosszabbításával szükséges feltárni (köz- vagy magánúti kapcsolattal). E közlekedési megközelítés a SZT tervlapon építményelhelyezési határvonallal kerül kijelölésre.

L17.

Kővirág utca és Bodonyi köz között tervezett összekötő útszakaszoknak, a 889 hrsz tervezett szakaszának és a 867 és 868 telekhatáron tervezett szakasznak a törlése

SZT mód.

FELADAT: Lakossági kérés alapján a Kővirág u. és a Bodonyi köz között tervezett összekötő utcának (a 889 hrsz

tervezett szakaszának) a törlése, a vízelvezető árok át nem vágásának érdekében. És a Kővirág u. és Bodonyi köz között, a 867 és 868 telekhatáron tervezett útszakasz törlése. E feladat kapcsolódik az L13 feladat területéhez.


A településrendezési eszközök szerint a Bodonyi köz és a Kővirág utca menti kertvárosias lakóterületi tömbök útszabályozásokkal kerültek összekötésre. A hatályos SZT szerint tervezett állapot viszont drasztikus beavatkozást jelentene a kialakulthoz képest, és ellentétes az érintettek kívánságával. A meglévő telekállapotot tekintve, a Bodonyi köz hatályos SZT-n irányadóan kiszabályozott szakaszát a 863/4hrsz északi telekhatáráig javasoljuk megtartani, a 889 hrsz közre eső, a 877 hrsz árkon átvezetett kiszabályozás a kérésnek megfelelően törölhető. A 867 és 868 telekhatáron tervezett útszakasz közlekedésileg nem nélkülözhetetlen, a kérésnek megfelelően törölhető.

L20. 526/1hrsz-t érintő útszabályozások felülvizsgálata

SZT mód.

FELADAT: 526/1hrsz-t érintő útszabályozások felülvizsgálata, annak érdekében, hogy a telek egy telekként funkcionálhasson.

KÖZLEKEDÉSI VIZSGÁLAT ÉS JAVASLAT: A tervezési terület a 71. sz. országos főút északi határa mentén található kertvárosias lakótömbben található, szélső telek, amely a Tavasz utcát és Káli utcát kötné össze, ha nem vezetne rajta keresztül útszabályozás. Az átvezető út közlekedési szempontból nélkülözhető (lásd L21 feladat), ezért az útszabályozás törlésre kerül. A kérésben a telek északi részére vonatkozó javasolt telekalakítás és megszüntető jel törlésre kerül. 41

L35

A 2352 hrsz út 2350, 2351 és 2357/5 hrsz ingatlanokat érintő szakaszának törlése

SZT mód.

FELADAT: a 2352 hrsz út 2350, 2351 és 2357/5 hrsz ingatlanokat érintő szakaszának törlése KÖZLEKEDÉSI VIZSGÁLAT ÉS JAVASLAT: A tervezési terület a belterület keleti területrészén a Kacsajtos út nyugati oldalán található kertvárosias lakóterületi (Lke-2-nt) besorolású terület. A Kacsajtos út a település egyik gyűjtőútja. A kérelmező szerint, telekösszevonás miatt indokolatlan az útszakasz. Mivel az útszakasz hálózatilag egyébként nem nélkülözhetetlen a 2350, 2351 hrsz telkekre eső szakasza törlésre került.

sorszám

1

Helyi építési szabályzat módosításával kapcsolatos önkormányzati javaslatokra adott tervezői válaszok – 2013.10.08. Önkormányzati egyeztetése

A jelenlegi szabályozás a magán tulajdonban lévő utakat is „általános közlekedési területként” kezeli

FELADAT: A jelenlegi szabályozás a magán tulajdonban lévő utakat is „általános közlekedési területként” kezeli. Tervezői észrevétel: Ez a feladat nem részterület módosítási feladat. Az utak szabályozási tervlapon szereplő aláfestése tájékoztató elem, ami majd a terv felülvizsgálata során pontosítható, módosítható (pl. hogy csak a közutakon legyen). A jogi kötelezettséggel bíró HÉSz a közlekedési területek előírásai között a magánutakra csak egy előírást, egy minimális telekszélességet tartalmaz. Ennek előírása fontos ahhoz, hogy a magánút útként ténylegesen használható legyen. Az előírt szélesség csak egy méterrel több, mint az OTÉK gyalogutak számára előírt minimális szélessége. Egyébként a közlekedési törvény szerint a közforgalom elől el nem zárt magánutakra a közutakkal azonos előírások vonatkoznak (függetlenül a HÉSz-től, amiben ezért ez nem is szerepel).

2

A Petőfi Sándor utca, Szőlő utca, 1746/2 hrsz-u út, Csörgő utca, Szepezdi utca, Kacsajtosi út teljes szakaszán az út szélesítések szabályozási módjának módosítása

SZT mód.

FELADAT: A Petőfi Sándor utca, Szőlő utca, 1746/2 hrsz-ú út, Csörgő utca, Szepezdi utca, Kacsajtosi út teljes szakszán az út szélesítésekkel kapcsolatos kötelező szabályozási vonal törlését javasoljuk, az utak szélesítése meglévő bástyák, szintkülönbségek miatt gyakorlatilag kivitelezhetetlen.

KÖZLEKEDÉSI VIZSGÁLAT ÉS JAVASLAT: A hatályos terv szerint a Petőfi S. u., Szőlő u., Csörgő u., Szepezdi u. fontos szerkezeti elemek a település úthálózatában. A Szőlő utca a tőle északra eső kertes területek megközelítése szempontjából is fontos. Ezek az utcák hivatottak valamennyire biztosítani a környező, időközben lakóövezetté minősített (egyébként katasztrofálisan rossz, kétirányú közlekedésre, szemétszállítás/tűzoltó, stb. számára csak korlátozottan alkalmas úthálózatú) területek számára az övezetnek megfelelőhöz közelítő feltáró utak kialakításának lehetőségét. A tervezett szabályozásuk ehhez képest minimális, de elfogadjuk, hogy ennek megvalósítása is nehézségekbe ütközik. A kívánatos útszélességek fokozatos, teljességében a távlatra megvalósuló kialakítása érdekében a hatályos terv szerinti szabályozási vonalakat az út menti építmények elhelyezését korlátozó határvonallá módosítjuk. Ezzel a megoldással megakadályozható a távlati útvonalak elépítése, a megvalósításig ugyanakkor nem lehetetlenül el a telkeken belüli építés.

3

Szőlő utca megnyitását, új út kialakítást a Kacsajtosi útra nem javasoljuk az ezzel kapcsolatos szabályozási vonal törlését

SZT mód.

FELADAT: A Szőlő utca megnyitását, új út kialakítást a Kacsajtosi útra nem javasoljuk az ezzel kapcsolatos szabályozási vonal törlését kérjük. Tervezői észrevétel: A Lásd a 2. sz. feladatnál adott választ, és az új útszakasz vonalvezetése felülvizsgálható majd a rendezési terv teljes felülvizsgálata során.

42

5

A nagyrészt közlekedési útként használt 721 hrsz-u árok megtartása szükséges-e

SZT mód.

FELADAT: A 721 hrsz-ú árkot nagyrészt közlekedési útként használják, kérdés, hogy az árok megtartása szükséges-e.

KÖZLEKEDÉSI VIZSGÁLAT ÉS JAVASLAT: miután a földhivatali térkép árokként tartja nyilván, akkor a mellette fekvő

telkeknek (722, 723) jelenleg nincs közúti vagy magánúti kapcsolata (a funkcionálástól függetlenül). E közlekedési megközelítés – az árok területe mentén - az SZT tervlapon építményelhelyezési határvonallal kerül kijelölésre, amely területen belül az árkot (vízelvezetést) e kijelölt területen belül kell a továbbiakban is vezetni.

8

A 387/3 hrsz-ú út 390, 391, 392 hrsz-ú ingatlanokra történő kiszabályozásának törlése

SZT mód.

FELADAT: A 387/3 hrsz-ú út 390, 391, 392 hrsz-ú ingatlanokra történő kiszabályozásának törlése. KÖZLEKEDÉSI VIZSGÁLAT ÉS JAVASLAT: A 390, 392hrsz-t érintő szabályozás törölhető, az út többi szakasza magánútként megtartható, kialakítható (szükség van rá annak érdekében, hogy a 386, 387/1-9hrsz telkek építési telkek maradjanak).

9


SZT mód.

FELADAT: A József Attila utcát érintő kötelező szabályozási vonal törlése a teljes szakaszon. KÖZLEKEDÉSI VIZSGÁLAT ÉS JAVASLAT:

A hatályos terv szerint a József A. u. fontos szerkezeti elem a település úthálózatában (a Káli utat és a Badacsonyi utat köti össze). A tervezett szabályozása ehhez képest minimális (10m körüli a legszélesebb szakaszon is), de elfogadjuk, hogy ennek megvalósítása is nehézségekbe ütközik. A kívánatos útszélesség fokozatos, teljességében a távlatra megvalósuló kialakítása érdekében a hatályos terv szerinti szabályozási vonalakat az út menti építmények elhelyezését korlátozó határvonallá módosítjuk. Ezzel a megoldással megakadályozható a távlati útvonal elépítése, a megvalósításig ugyanakkor nem lehetetlenül el a telkeken belüli építés.

10


SZT mód.

FELADAT: A Kossuth utcát érintő kötelező szabályozási vonal törlése a teljes szakaszon. KÖZLEKEDÉSI VIZSGÁLAT ÉS JAVASLAT: A Kossuth u. hatályos szabályozási szélessége 7-8 m, a meglévő telekszélesség helyenként csak 2.5m, ami egy bicikliút számára sem elegendő. A szabályozási vonal ezért nem törölhető, a szabályozási szélesség csökkenthető min. 5.5-6 méterre (faltól-falig burkolt vegyeshasználatú útkialakítással), ez sokkal kevesebb telket érint.

11

Az 550/3 hrsz-ú út szélesítésének túlzott mértéke indokolatlan

SZT mód.

FELADAT: Az 550/3 hrsz-u út szélesítésének túlzott mértéke indokolatlan KÖZLEKEDÉSI VIZSGÁLAT ÉS JAVASLAT:

Az 550/3hrsz út meglévő közút. A hatályos terv szerint kiegészül egy rövid szakasszal az 548, 549hrsz-en, ennek a tervezett szakasznak a szabályozási szélessége csökkenthető, 8 méterre.

12

A Táncsics utca 607 hrsz-ú ingatlant érintő szélesítése nem indokolt, a szabályozási vonal törlése

SZT mód.

FELADAT: A Táncsics utca 607 hrsz-u ingatlant érintő szélesítése nem indokolt, a szabályozási vonal törlését kérjük KÖZLEKEDÉSI VIZSGÁLAT ÉS JAVASLAT:

A Táncsics utca kialakult, 6-8m szabályozási szélességű utca. A kezdeti (déli) szakaszán van egy 3 méternél alig szélesebb rész, amit a hatályos terv 8 méterre szabályoz, igazodva az utca folytatásához. A hatályos szabályozás indokolt és jó, ennek ellenére elhagyható, tekintettel a kialakult állapotra, és a viszonylag rövid (~35m) hosszra. Ezen a szakaszon táblával jelölni kell az előnyt élvező irányt. 43

13

Az Óvoda utca északi felső szakszán az út szélesítése nem indokolt a szabályozási vonal törlése

SZT mód.

FELADAT: Óvoda utca északi felső szakszán az út szélesítése nem indokolt, kérjük a kötelező szabályozási vonal törlését.


Az Óvoda utca északi része kialakult, 4-5m szabályozási szélességű utca, ami a hatályos szabályozás szerint 8 méterre szélesedik. A szabályozás a kialakult állapotra tekintettel elhagyható, egyedül a 1131hrsz előtti részen, az itt lévő rövid szűkebb (~3m) szakaszon javasoljuk a szélesítést, min. 4.5 méterre. (Különösen a 14.sz. módosítási igény ismeretében.)

14

Az Óvoda 1198 hrsz-u és az önkormányzat 1131 hrsz-u ingatlana a összecsatolásra került, a két ingatlan közé ékelődött 1099 hrsz-ú út szabályozásának megszűntetése

SZT mód.

FELADAT: Az Óvoda 1198 hrsz-u ingatlana valamint az önkormányzat 1131 hrsz-u ingatlana a meglévő állapot szerint összecsatolásra került, kérjük a két ingatlan közé ékelődött 1099 hrsz-u út szabályozásának megszűntetését.


A1099hrsz út meglévő út, közlekedési szempontból nem nélkülözhetetlen (a környezet többi közterületszabályozása megtartása mellett), a szabályozása törölhető, a meglévő út kivehető a törzsvagyonból.

MAGASABB SZINTŰ JOGSZABÁLYOK MIATT TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSOK

M

HÉSZ mód. M1 - FELADAT: A HÉSz 5.§ (2) bek. és 6.§ (5) bek. szerinti „irányadó szabályozási vonal” fogalom nem felel meg a jogszabályoknak. Ennek okán, miután az Építéshatóság nem tudja kezelni, viszont a tulajdonosoknak jóhiszeműen szerzett joga, az eredeti célkitűzéssel – a telekalakítás nem feltétele az építési engedélyezésnek –jelen módosítás átfogalmazza a jogszabályoknak megfelelő módon úgy, hogy a Szabályozási tervi jele nem, csupán a Jelmagyarázatban változik meg a szabályozási elem elnevezése, és a Hész-ben kerül újrafogalmazásra az eredeti jogi szándék szerint. Tehát az érintett telkek ugyanabba a jogi státuszba kerülnek, mint a jogszabálynak nem megfelelő jelenlegi „irányadó szabályozási vonal”. Ennek oka, hogy az érintett szabályozási elemmel érintett telkek esetében az önkormányzat támogatta azt a tulajdonosi kérést, hogy az út kiszabályozási helyett az út helyének elépítésének megakadályozása kerüljön szabályozást, útterület számára telekrészt ne kelljen leadni, illetve kisajátíttatni.. A ténylege szabályozás Az irányadó szabályozási vonal elnevezése tartalma szerint az alábbiak szerint módosul: Ennek értelmében a szabályozási elve ugyanaz marad, mint a jogszerűtlenül megfogalmazott irányadó szabályozási vonal, ennek értelmében nem jelen változást szabályozási tervi szinten. Ennek okán a Szabályozási terv jelmagyarázatában a jelölés megtartásra kerül, csupán az elnevezés módosul az alábbiak szerint: „Építményelhelyezési határvonal”: a telkeknek az építményelhelyezési határvonal és a közterület közötti részén, illetve az építményelhelyezési határvonallal körbevett részén építmény nem helyezhető el. Azon telkek esetében, amelyeket építményelhelyezési határvonal érint, az övezetben előírt előkert az építményelhelyezési határvonaltól számítandó.

magasabb szintű jogszabály miatti módosítások a HÉSz-ben

44

SZABÁLYOZÁSI JAVASLATOK FENTI ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATBAN TERVEZETT ÚJ ÉPÍTÉSI - HÉSZ - ELŐÍRÁSOK AZ ALÁBBIAK:  új építési övezetek/övezetek:  Lke-1-á*: előírásai megegyeznek az Lke-1-á övezet előírásaival, kivéve a min. telekméretet, amely ezen övezetben 600 m2 lesz.  Lke-2-nt*: előírásai megegyeznek az Lke-2-nt övezet előírásaival, kivéve a min. telekméretet, amely ezen övezetben 900 m2 lesz.  Lke-1-b: előírásai megegyeznek az Üü-1 övezet beépítési előírásaival, kivéve a min. telekméretet, amely ezen övezetben 1000 m2 lesz, valamint az építménymagasságot, amely ezen övezetben 4,5 m lesz. Az elhelyezhető funkciók a lakóövezetben elhelyezhető funkciók lesznek, az elhelyezhető lakásszám telkenként legfeljebb 2 lakás. A beépítési lehetőség 20% és a zöldfelületi fedettség minimuma 70%.  Vt-3: beépítési lehetősége 30%, az építménymagasság: 12,5 m, szintterületi mutató: 1,0. Beépítési mód szabadonálló, a zöldfelületi fedettség az egyes telkek területén minimum 60%. A kialakítható legkisebb telekterület 5000m2, az elő- és hátsókert min.10 m, az oldalkert 7 m. A telket körülhatároló kerítés, a teleken belül telekhatártól függetlenül elhelyezhető, az elő-, oldal- és hátsókertben is. Az épületben elhelyezett, a közterület felé megnyíló vendéglátó, szolgáltató, kereskedelmi rendeltetési egységekhez az elő- és oldalkertben (elbontható) terasz kialakítható a közterülethatárig. A Balaton-parti telekhatáron 10 m széles beépítetlenül megőrzendő parti sáv a hatályos szabályozási terv szerint nem kerül módosításra.  Üh*: előírásai megegyeznek az Üh övezet előírásaival, kivéve az építménymagasság, amely az Üh* övezetben 5,5 m, és a szintterület, ami 0.3.  Z-2* övezet: létrehozásával, az építménymagasság 6 m-re módosul. A Z-2* övezetében elhelyezhető funkciók a Z-2 övezetben rögzített funkciók maradnak.  Z-5 övezet a beépíthetőség 4%-ra módosul OTÉK alóli eltérés kérelme alapján, amennyiben az állami főépítész állásfoglalásában ezt elfogadja. Az építménymagasság 4,5 m. A Z-5 övezetben az elhelyezhető funkciók a Z-2 övezetben rögzített funkciók maradnak.  Z-6 övezetben a beépítési paraméterek a Z-2 övezetben megengedettek maradnak, az elhelyezhető funkciók kiegészülnek az őstermelői piaci tevékenység számára elhelyezhető mobil, szerelhető létesítményekkel.  módosításra kerülő meglévő építési övezetek:  Üü-1 építési övezet módosítása:HÉSz 10.§ (4) a) pontja úgy kerül módosításra, hogy az övezetben a legkisebb alakítható telek mérete 3000 m2.  új építési előírások:  A Hész Lke-2-kt övezetre vonatkozó 8.§ (10) bek. kiegészül h) ponttal: „h) Amennyiben a beépíthető telek közterület, illetve magánút felöli telekszélessége a telekmélységnek minimum 1,5-szeres, a telek hátsókertje minimum 3 m lehet”.  HÉSZ kertes mezőgazdasági területekre (Mk) vonatkozó előírása egy telekre vonatkozóan kiegészül egy új Mk-1* övezettel, amelyben a hatályos előírás szerinti 90 m2-ben maximalizált gazdasági épület alapterülete 150m2-re kerül módosításra.  A Ks strandterületre vonatkozó előírásai kiegészül a kertmozi lefedését lehetővé tevő előírással: „l) a strandterületen működő kertmozi az időjárástól való védelem érdekében mobil nyitható-csukható tetőrendszerrel lefedhető, a kertmozi működési szezonjának ideje alatt. A tetőszerkezet anyaga jellemzően fa- és fém lehet. A héjalás természetes színű vászonanyagból készülhet. 45

 módosított előírások:  a HÉSz 5.§ (2) bek. „irányadó szabályozási vonal” előírása törlésre kerül és helyette „építményelhelyezési határvonal” lesz. HÉSz 5.§ (2) bek. helyébe az alábbi lép: „Építményelhelyezési határvonal”: a telkeknek az építményelhelyezési határvonal és a közterület közötti részén, illetve az építményelhelyezési határvonallal körbevett részén építmény nem helyezhető el. Azon telkek esetében, amelyeket építményelhelyezési határvonal érint, az övezetben előírt előkert az építményelhelyezési határvonaltól számítandó.  A HÉsz 6.§.(11) bekezdése kerítésre vonatkozó előírás módosul.  a HÉSz kiegészül 31/A.§ Fogalmakkal, a háromszintű növénytelepítés fogalmával.  meglévő előírások kiegészítése:  A telekalakításra vonatkozóan kiegészül HÉSz 5.§  A temetőterületre vonatkozó előírás kiegészül HÉsz 11.§  Hész mellékletei kiegészülnek Régészeti lelőhelyek listájával és a műemlék, műemléki környezet listájával (a hatályos Szabályozási tervlap már tartalmazza ezeket)  törlésre, módosításra kerülő előírások:  a 17.§. (2), (5), (7) (8) és (9) bekezdései,  a 23.§, magasabbszintű jogszabályok módosítása okán.

FENTI ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATBAN TERVEZETT ÚJ SZABÁLYOZÁSI ELEMEK AZ ALÁBBIAK:  új szabályozási elem:  Építményelhelyezési határvonal: a hatályos szabályozási terv „irányadó szabályozási vonal” átnevezésével. (magasabbszintű jogszabálynak való megfelelés okán)

FENTI ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATBAN TERVEZETT SZABÁLYOZÁSI TERVMÓDOSÍTÁS JELÖLÉSE:  módosításra kerülő szabályozási elemek színezéssel történő megkülönböztetése:  A hatályos terv rajzi elemeinek és a módosításra kerülő rajzi elemek követhetősége érdekében, a jelmagyarázat külön tartalmazza a hatályos elemek magyarázatát, valamint a módosítással érintett elemek jelmagyarázatát. A jelmagyarázat szerint s módosítással érintett szabályozási elemek lila színnel , illetve rózsaszínnel kerültek jelölésre. A törlésre kerülő hatályos elemek pedig lila színű megszüntető jellel (x) kerülnek megkülönböztetésre.

 módosításra kerülő szabályozási elemek a jóváhagyásra:  Fenti módosításra vonatkozó szabályozási elemek tehát csak - a megkülönböztetés elősegítése érdekében - a jelen egyeztetési szakaszban kerülnek eltérő színnel megkülönböztetésre, a hatályos szabályozási elemektől. A Jóváhagyásra kerülően a módosítással érintett szabályozási elemek egységesen a hatályos szabályozási elemek színeivel kerülnek majd ábrázolásra.

46

IV. KÖZLEKEDÉSI MUNKARÉSZEK 1. Közlekedés 1.1. Közúti hálózati kapcsolatok A részterületekre vonatkozó módosítás a településnek a hatályos tervek szerinti közlekedési szerkezetét, hálózati kapcsolatait nem változtatja meg. Révfülöpöt az országos főúthálózathoz továbbra is a településen K-Ny-i irányban áthaladó 71sz. főút kapcsolja, ami távlatban is a település meghatározó tengelye marad. A főutat szerkezeti vagy szabályozási jellegű beavatkozás sem a hatályos tervben, sem a jelen módosításban nem érinti, továbbra is érvényes viszont a hatályos tervnek a belterületi szakasz humanizálására vonatkozó javaslata. Továbbra is kívánatos a „külterületi jellegű, átmenő út” megjelenés megváltoztatása, az útnak a településképhez jobban illő keresztmetszeti kialakítása. Változatlanul fontos kistérségi kapcsolatokat biztosít a Révfülöpön áthaladó két országos mellékút. A 7314j. Révfülöp-Köveskál összekötő út a Káli-medence egyik jelentős közlekedési tengelye, a másik országos út, a 73125j. bekötőút, Révfülöpről Pálkövére vezet. A jelen módosítás a mellékutakat érintő új javaslatot nem tartalmaz. Változatlanul fenntartja viszont a hatályos tervnek a két mellékútra vonatkozó javaslatát, vagyis azt, hogy a 7314j. út nyomvonalának a déli része áthelyeződik a 73125j. út nyomvonalára, a Rétsarki dűlőre, azaz a Rétsarki dűlő a két országos út közös révfülöpi szakaszává válik. A javaslatot kicsit árnyalja, de érdemben nem befolyásolja, hogy a Balaton törvény egy olyan új mellékúti kapcsolatot tartalmaz, amely észak felől Kővágóörsöt a 7314j. úttal párhuzamosan elkerülve, közvetlenül kapcsolódik a 73125j. úthoz, mindezt Révfülöp közigazgatási területén kívül. 1.2. Fontosabb csomópontok A település fontosabb csomópontjai az országos utak csomópontjai. Ezekkel kapcsolatos új javaslatot a módosítás nem tartalmaz. A Káli út-Rétsarki dűlő csomópont javasolt forgalomtechnikai átalakításának megfelelő szabályozást változatlan formában tartalmazza a terv. Továbbra is szükségesnek tartjuk a 71sz. főút belterületi szakaszának humanizálását, ehhez kapcsolódóan a forgalomcsillapított Káli út és a főút csomópontjának átépítését is. 1.3. Településen belüli úthálózat A részterületekre vonatkozó módosítás a településen belüli úthálózat szerkezetét megváltoztató javaslatot nem tartalmaz. A hatályos tervnek az országos utak településen belüli szakaszára vonatkozó javaslatai változatlanul érvényesek. Továbbra is javasolt, hogy az országos utak megjelenésében, működésében az átmenő forgalmi tengely helyett a főutca jelleg érvényesüljön. A közlekedéssel kapcsolatos módosítási igények többsége a helyi úthálózatot érinti. Felmerültek a fontosabb szerepű, gyűjtő jellegű úthálózat szerkezetét érintő módosítási igények is, ezek azonban a részterületekre vonatkozó módosításba nem kerülhettek bele, csak egy felülvizsgálat során lesz lehetőség az ilyen jellegű javaslatok vizsgálatára, beépítésére. A közlekedést érintő módosítások jellemzően a szerkezeti jelentőséggel nem bíró helyi utcák szabályozásával kapcsolatosak. Bár továbbra is fennálló probléma, hogy a helyi utcák többsége keskeny, és sok a zsákutca, ahol lehetett az igényeknek megfelelően alakítottunk a hatályos terv szerinti útszabályozáson. A módosítások részletes leírása, indoklása a feladatlistában található.

47

1.4. Közösségi közlekedés 1 . 4 . 1 . K özúti közösségi közlekedés A módosítás nem tartalmaz a közúti tömegközlekedést érintő javaslatot. A közúti tömegközlekedést továbbra is a helyközi autóbuszjáratok biztosítják. A megállók nagyrészt öbölben vannak. A vasútállomás közelében kis autóbusz állomás található. 1.4.2. K ötöttpályás tömegközlekedés A módosítás nem tartalmaz a kötöttpályás tömegközlekedést érintő javaslatot A vasútvonallal, ill. a vasútállomással kapcsolatban terület-igénybevétellel járó fejlesztés továbbra sem várható, viszont a NIF Zrt. megbízásából elkészült a Balaton kötöttpályás körüljárásának megvalósíthatósági tanulmánya, ami tartalmazza ennek a vasútvonalnak is a villamosítását, sebességemelését, részleges kétvágányúsítását, továbbá a vasútállomás fejlesztését/csinosítását is. Újabb szintbeli keresztezés nem létesíthető, a meglévők (kettő) megtarthatóak. A vasút mellett továbbra is a szélső vágánytól számított 50-50 méteres védőtávolság van érvényben. 1.5. Kerékpáros és gyalogos közlekedés A módosítás nem tartalmaz a kerékpáros és gyalogos közlekedést érintő új javaslatot. A gyalogos közlekedés számára továbbra is a 71sz. főút gyalogosbarát, akadálymentesített forgalomtechnikai átalakítása jelentene minőségi előrelépést. 1.6. Parkolás A módosítás nem tartalmaz a parkolással kapcsolatos új javaslatot. Továbbra is elsősorban a rövid főidényben jelentkezik jelentősebb parkolási igény. A meglévő nagyobb közterületi parkolók mellett újabbak kialakítására továbbra is elsősorban a Császtai strand, a kikötő, és a Tervhivatali strand környezetében lehet igény. A közterületi parkolást az OTÉK-nak megfelelően kell megoldani. 1.7. Vízi közlekedés A módosítás nem tartalmaz a vízi közlekedéssel kapcsolatos új javaslatot. Kikötők továbbra is a vízpart rehabilitációs tervnek megfelelően alakíthatóak.

V. TÁJRENDEZÉS Az egyes módosításokra vonatkozó tájrendezési javaslatok az adott módosításoknál kerültek ismertetésre. A módosítások következtében a hatályos településrendezési eszközök Tájrendezési javaslatok fejezetének kiegészítése szükséges a biológiai aktivitás érték-változások értékelése tekintetében. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 2006. évi márciusi módosítása a takarékos területgazdálkodás ösztönzése érdekében előírja, hogy újonnan beépítésre szánt területek kijelölése csak oly módon történhet, hogy az adott település közigazgatási területén az ún. „biológiai aktivitás érték” nem csökkenhet. Az egyes területek biológiai aktivitás érték számítására vonatkozó előírásokat a 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet határozza meg. 48

A biológiai aktivitásérték változása a közigazgatási terület egészére, az Étv. 8. § (2) bekezdés b) pontja értelmében új beépítésre szánt terület kijelölése miatt nem csökkenhet, illetve az aktivitásérték csökkenését más területen való aktivitásérték-növeléssel szükséges pótolni. A biológiai aktivitás érték számítása során az önkormányzat kérésének megfelelően az egyes területfelhasználás-változásoknál külön-külön elemezzük a biológiai aktivitás érték (továbbiakban: BAÉ) változását. A jelenlegi és tervezett területhasználatok esetén az egyes területek biológiai aktivitásértéke a 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet mellékletei alapján kerültek kiszámításra. 1. Üdülőházas területből  kertvárosias lakóterületbe történő átsorolás L12, L15, L21 esetében A 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet szerint mindkét területfelhasználási kategória értékmutatója 2,7. Ez esetben nem igényelnek külön számítás levezetését ezek a területrészek. Tehát ezek a területfelhasználás változtatásoknál nincs biológiai aktivitásérték változás. A változtatások a rendeletnek megfelelnek. 2. Kertes mezőgazdasági területből  kertvárosias lakóterületbe történő átsorolás L3, L31 módosítások esetében Az önkormányzat kérésének megfelelően e területekre külön vizsgáljuk a területfelhasználásmódosítás során fellépő biológiai aktivitásérték változást. Szempont volt, hogy a változtatás úgy feleljen meg BAÉ szintentartás követelményének, hogy az esetlegesen fellépő biológiai aktivitás érték különbözet a területen belül kerüljön pótolásra. Ökológiai és tájvédelmi szempontból fontos, hogy pótlásként a telkeken háromszintű növényzet kerüljön kialakításra. Ezért ebben az esetben a rendelet 2. melléklete alapján, differenciált számítással került kiszámításra a BAÉ. A számítást lásd az alábbi táblázatban. A számítás alapján elmondható, hogy a tervezett zöldterületekkel (melyeket háromszintű növényállománnyal kell kialakítani), valamint a beépítésre szánt területre vonatkozó 70 %-os zöldfelületi előírással, melyeket szintén háromszintű növényállománnyal kell biztosítani, a biológiai aktivitás érték nem csökken. Tehát a változtatás a rendeletnek megfelel. HÉSZ-ben rögzítésre került, hogy a területen háromszintű növényzet telepítendő. BAÉ számítás az L3 és L31 területekre Jelenlegi terület

L3

L31

Tervezett

terület nagysága (ha)

jelenlegi használat

0,48

egyszintű növ.

5

egyszintű növ.

5

0,81

BAÉ érték összesen

értékmutató

jelenlegi BAÉ

2,4

terület nagysága (ha) 0,04 0,308

4,05

0,08 0,511

tervezett használat háromszintű növ. Z 70% háromszintű növ. Z 70%

értékmutató

tervezett BAÉ

7

0,28

7

2,156

7

0,56

7

3,577

6,45

Biológiai aktivitás érték egyenleg:

6,573

+0,123

Z 70 %: a telek 70%-ának háromszintű növényállománnyal fedett része

49

3. Üdülőterületből területből  településközponti vegyes területbe történő átsorolás F8 módosítás esetében Az önkormányzat kérésének megfelelően e területekre külön vizsgáljuk a területfelhasználásmódosítás során fellépő biológiai aktivitásérték változást. Szempont volt, hogy a változtatás úgy feleljen meg BAÉ szintentartás követelményének, hogy az esetlegesen fellépő biológiai aktivitás érték különbözet a területen belül kerüljön pótolásra. Ökológiai és tájvédelmi szempontból fontos, hogy pótlásként legalább háromszintű növényzet kerüljön kialakításra. Ezért ebben az esetben a rendelet 2. melléklete alapján, differenciált számítással került kiszámításra a BAÉ. A számítást lásd az alábbi táblázatban. A számítás alapján elmondható, hogy pusztán a telkeken háromszintű növényzet kialakítása nem elegendő a pótlásra, ezért a telkek egy részén még magasabb biológiai aktivitás értékű területek, erdőterületek kerültek kijelölésre. A számításaink alapján kiderült, hogy a 1178/8 és a 1179/2 hrsz-ú területek 10%-án erdő telepítéssel, továbbá a telkek 60%-án háromszintű növényzet telepítésével biztosítható a módosítással érintett területen a biológiai aktivitás érték szintentartása. HÉSZ-ben rögzítésre került, hogy a területen háromszintű növényzet telepítendő. BAÉ számítás az F8 területre Jelenlegi terület

terület nagysága (ha) 0,76

F8

0,72 0,33

jelenlegi használat kétszintű növ. egyszintű növ. burkolt felszín

BAÉ érték összesen

Tervezett értékmutató

jelenlegi BAÉ

terület

tervezett használat

értékmutató

tervezett BAÉ

6

4,56

0,182

E

9

1,638

5

3,6

0,982

Z 60 %

7

6,879

0

0 8,16

Biológiai aktivitás érték egyenleg:

8,517

+0,357

Z 60 %: a telek 60%-ának háromszintű növényállománnyal fedett része

A táblázatokból látható, hogy a tervezett módosítások révén a közigazgatási területen a biológiai aktivitásérték nem csökken, hanem +0,48 értékkel nő.

VI. VÁRHATÓ KÖRNYEZETI HATÁSOK, KÖRNYEZETI FELTÉTELEK A jelenleg hatályos Településszerkezeti terv környezetvédelmi fejezete a III. fejezetben az egyes területeknél közölt javaslatokon, hatásokon túlmenően nem igényel külön kiegészítést. A HÉSz környezeti szabályozásai nem igényelnek külön kiegészítést. Mindezeken felül az Önkormányzat döntött arról, hogy jelen tervhez nem kíván Környezeti értékelést elkészíttetni. Lásd Terviratok:  az Önkormányzat döntésének előkészítése és (109/2014. (VIII.26.) Kt. határozat b) pontja Határozat-kivonata arról, hogy a 2/2005. (I.11.) Kormányrendelet szerinti Környezeti vizsgálatot jelen tervmódosítás kapcsán nem kívánja elkészíttetni 50

VII. KÖZMŰELLÁTÁS Révfülöp, a Balaton kiemelt üdülőkörzetében a partközeli települések közé tartozik, mint közvetlen vízpart menti település. Révfülöp közműellátása –a szomszédos településekhez hasonlóanfolyamatosan fejlődött, mára a település teljes közműellátása kiépült. A teljes közműellátásra kiépült a vezetékes ivóvíz ellátás, a közcsatornás szennyvízelvezetés, a csapadékvíz elvezetés, a villamosenergia ellátás, a gázellátás és a vezetékes és vezeték nélküli távközlés. A település egyrészt a Balaton vízgyűjtőjén, másrészt nyílt karsztos, fokozottan érzékeny, sérülékeny környezetű vízbázis területén fekszik. Mindkét adottság kiemelten indokolja, hogy a település teljes közigazgatási területén a területfejlesztés csak a gondos, környezetet nem veszélyeztető közműellátás biztosításával engedélyezhető. Egyetlen beruházással sem szabad szennyezni a talajt, talajvizet, veszélyeztetve ezzel a karsztvíz bázist és közvetve a Balaton vízminőségét. A belterületen, illetve a beépítésre szánt területen már csak a teljes közműellátás biztosításával adható építési engedély. A teljes közműellátáshoz a már beépített, a beépítésre szánt területen a vízellátást (ivóvíz és tüzivíz ellátást), a közcsatornás szennyvízelvezetést, a felszíni vízrendezést, a villamosenergia ellátást és a földgázellátást, valamint a vezetékes hírközlést kell biztosítani. Közműhálózatok fejlesztési javaslata közművenként Vízellátás Révfülöp közműves vízellátása a jelenlegi meglévő létesítmények ellátására megoldott, a vezetékes ivóvíz hálózat minden utcában kiépült. A Balaton parti települések vízellátását regionális rendszerről biztosítják. A regionális rendszerről ellátott települések több rendszerről ellátottak, a rendszerek kezelője a siófoki központú Dunántúli Regionális Vízművek Zrt. (DRV), melynek több Üzemigazgatósága működik. Révfülöp, a Balaton északi partján helyezkedik el, a község vízellátó rendszere a DRV Keszthelyi Üzemeltetési Üzemmérnüksége kezelésében van ez a rendszer látja el Keszthelytől Zánkáig, az északBalaton-parti településeket. A rendszer fő vízbázisa a Nyírási vízbázis, kisebb részben a Balaton partjára telepített parti szűrésű kutak. A vízellátó rendszer Révfülöp-Balatonszepezd-Zánka kistérségi regionális rendszerhez csatlakozik, ez a rendszer látja el Kővágóörsöt és Köveskált is. A kistérségi rendszer vízbázisai korábban a Balaton partjára telepített parti szűrésű kutak és a felszíni vízkivételi művek voltak. Az utóbbi években megépült a Nyírádi regionális vízbázis felől (Balatonrendes irányából) a kistérségi rendszert ellátó, NÁ 300-as méretű regionális távvezeték, melyen keresztül a biztonságos vízellátására megfelelő mennyiségű vízmennyiség juttatható a rendszerbe. A regionális távvezeték átadása óta a helyi vízbázisokból ivóvizet nem termelnek ki, azokat tartalék vízbázisként veszik figyelembe. A Nyírád felől kiépített NÁ 300-as regionális vezetéken egy 1000 m3-es térszíni tározót építettek (túlfolyószintje 171,5 mBf.), a regionális rendszerben a település térségében ennek, valamint a Balatonszepezdi 2000 m3-es térszíni tározónak a vízszintje határozza meg a hálózati víznyomást. Az NÁ 300-as vezeték a település északi részén, kelet-nyugat irányban, a Szőlő utca, Petőfi Sándor utca nyomvonalán halad keresztül és halad tovább Balatonszepezd és Zánka irányába. A vezetékről a Káli utca nyomvonalán leágazik ez NÁ 200-as méretű vezeték, amelyik később a 71-es út nyomvonala mentén halad tovább Balatonszepezd felé.

51

A hálózat legnagyobb része egy nyomászónáról van ellátva, csak a Szőlő utcában üzemel egy kisebb zóna, melynek rendszerében a Kővágóőrsi 2x100 m3-es tározó vízszintje biztosítja a víznyomást. A település minden utcájában megépült a vízellátó vezeték, a vezetékek átmérője a már említett Káli utca-71-es út nyomvonalon kiépített NÁ 200-as vezetéken kívül zömmel NÁ 100-as és NÁ 80-as. A rendszer nagy részben körvezetékes rendszerré van kiépítve, de a hálózaton találhatók -főleg a sok kis zsákutcában-ágvezetékek is. Az ágvezetékekben -különösen a kis vízfogyasztású időszakaszokbankönnyebben alakulhatnak ki pangó vizes állapotok, valamint csőtöréseknél, illetve más rekonstrukciós munkáknál a szereléshez nagyobb szakaszokat kell a vízellátásból kizárni. A vízellátó hálózati rendszer anyaga zömmel azbesztcement, amely ma már nem nevezhető a legkorszerűbb csőanyagnak. Csak az újabban épített vezetékek anyaga a korszerű KMPVC műanyag cső. A regionális rendszeren a vízbázisok megfelelő tartalék kapacitással rendelkeznek, így a településen fellépő többlet vízigényeket szolgáltatni tudják. A regionális rendszerről ellátott településeket a körzetben egy NÁ 300-as regionális vezeték köti össze, amelynek vízszállító kapacitása a település biztonságos ellátását teszi lehetővé nagyobb távlatban is. A tervezett új létesítmények ellátására a meglévő vízvezeték hálózatot kell továbbépíteni, a vízvezetékek építéséhez vízjogi létesítési engedélyezési terveket, majd kiviteli terveket kell készíttetni. A továbbépítendő hálózat méretezését úgy kell elvégezni, hogy az új vezetékek ne csak a kommunális vízigényeket elégítsék ki, hanem a -rendszerint nagyobb- tüzivíz igényeket is. A hálózatra a szükséges sűrűségben föld feletti tüzivíz csapokat kell felszerelni. Szennyvízelvezetés és tisztítás Révfülöp lakásállományában mára a szennyvízcsatorna hálózat kiépítettsége elérte 90,33%-ot. A csatornahálózat gravitációs rendszerrel épült ki, rajta a szükséges helyeken átemelő berendezések (3 db.) és nyomóvezetékek üzemelnek. A szennyvíz csatornahálózat a szennyvizeket a Révfülöpi regionális szennyvíztisztító telepre szállítja. A regionális szerepet az jelenti, hogy itt tisztítják meg Balatonszepezd és Zánka település szennyvizeit is. A Révfülöpi regionális szennyvíztisztító telep mechanikai és mélylevegőztetéses, eleveniszapos biológiai fokozattal rendelkezik. A telep kapacitása a nyári csúcsidőszakokban 2650 m3/nap, míg télen átlagosan 1200 m3/nap. A tisztított szennyvizek befogadója a Balaton, így a telepre a magyarországi legszigorúbb tisztítási paramétereknek (I. vízminőségi kategória) kell megfelelnie. A szennyvízcsatorna hálózat zömmel Ø 30-as méretű beton csatornákból épült, de üzemelnek 25-ös és 20-as csatorna szakaszok is, a Badacsonyi út-Füredi út nyomvonalú főgyűjtő 40-es méretű. A településrendezési terv által javasolt területfejlesztést követően Révfülöp közigazgatási területéről elvezetendő többlet szennyvízmennyiséget a regionális szennyvíztisztító telep fogadni tudja. A szennyvíz közcsatorna hálózati csatlakozás lehetősége esetén a szennyvizeket a szennyvízcsatornával kell elszállítani, a szennyvizek helyben történő gyűjtését, előforduló elszikkasztását meg kell szüntetni. A csatornára való kötelező rákötést a szabályozási előírások szerint el kell rendelni. Csapadékvíz elvezetés Révfülöp a Balaton vízgyűjtő területén, közvetlenül annak partján fekszik. A területére eső csapadékvizeket időszakos vízfolyások, árkok szállítják közvetlenül a Balatonba.

52

A település burkolt felületeinek víztelenítése a falu központjában és a 71-es út alatt zárt csapadékcsatornákkal történik. A csatorna befogadója a Balaton. Ott, ahol nem épült ki a zárt csapadékcsatorna, a csapadékvíz elvezetés nyílt árkokkal történik, ezek medre zömmel füvesített, csak ritkán burkolt. Sok utcában a keskeny szabályozási szélességéből eredően a csapadékvíz elvezetés egyáltalán nincs megoldva. Hosszú távon a település beépített, illetve beépítésre szánt területein a csapadékvizek elvezetésére zárt csapadékcsatorna hálózat kiépítését javasoljuk, mert ezzel könnyebben karbantartható, esztétikusabb és nem utolsó sorban kisebb helyigényű csapadékvíz elvezetést lehet megvalósítani. A település egészére javasoljuk egy, a település területét és az azon kívüli vízgyűjtő területét is egységesen vizsgáló és kezelő csapadékvíz elvezetési tanulmányterv készíttetését. A tanulmányterv alapján lehet a későbbiekben a konkrét területi egységeken a vízjogi létesítési engedélyezési terveket elkészíttetni, ebben az esetben az elkészülő csapadékvíz elvezető rendszer elemei a további fejlesztések lehetőségét is megadják. Az olyan területeken, ahol megvan annak veszélye, hogy a Balatonba szennyezett csapadékvizek kerüljenek, ott hordalék illetve olajfogók telepítését javasoljuk. A belterületi határok mentén a külterületi domboldalakról lefutó vizek ellen, az övárok rendszer csak részlegesen épült ki, így a belterületi területek védelme érdekében az övárok rendszer teljes körű kiépítését javasoljuk. Az övárkok belterületi csapadékvíz elvezető rendszerhez való kapcsolódási pontjainál hordalékfogó műtárgyak elhelyezése szükséges, annak elkerülése érdekében, hogy a külterületről lemosott hordalékok a belterületi csapadékvíz elvezető rendszert feliszapolja. Energiaközművek fejlesztési javaslata A település energiaellátására a vezetékes energiahordozók közül a villamosenergia és a földgáz áll rendelkezésre. A nem vezetékes energiahordozók használata bár a vezetékes földgáz megjelenésével, terjedésével párhuzamosan szorul ki a település energiaellátásából, még ma is és várhatóan a jövőben is jelentős szerepet tölt be a település energiaellátásában. A villamosenergia továbbra is a világítás és technológiai energiaigény kielégítését szolgálja. A földgáz komplex hasznosításával -beruházási és üzemeltetési költségeiben még elfogadhatóan- a földgáz termikus energiaigények (fűtés, használati melegvíz termelés és főzés) teljes körű kielégítésére alkalmas, felváltva a környezetet erősebben szennyező nem vezetékes energiahordozók szerepét. Automatikus üzemvitelű, kezelést nem igénylő hőellátási mód is csak vezetékes energiahordozóval valósítható meg. A földgázzal történő komfortot nyújtó, kezelést nem igénylő hőellátás lehetősége az idősebbek, a fizikailag gyengébbek, a gyerekek helyben maradását, a település népesség megtartását segíti, illetve növeli vonzóképességét. A termikus hőellátás épületenkénti, lakásonkénti, vagy -és ez a jellemzőbb Révfülöpön is, a szomszédos településekhez hasonlóan- lakóhelyiségenkénti (parapet konvektoros) ellátási móddal került kivitelezésre. A belterületen, illetve a beépítésre szánt területen nem vezetékes energiahordozók közül a szén, fa, olaj használata termikus célra egyaránt jellemző a vezetékes gázzal el nem látott, illetve a gázhálózatra nem csatlakozó telkeken. A PB használata, szintén a gázzal el nem látott ingatlanokra jellemző, elsődlegesen főzési célra. Az energiaellátás fejlesztési feladatai között kell említeni a megújuló energiahordozók alkalmazásának szükséges elterjesztését. A szokványosan alkalmazott energiahordozók előállításával és hasznosításával jelentkező környezetterhelést csökkenteni csak a megújuló energiahordozók alkalmazásával lehet. 53

A megújuló energiahordozók közül elsődlegesen a napenergia hasznosítás lehetőségét nem szabad figyelmen kívül hagyni. A megújuló energiahordozó hasznosítása mivel időjárásfüggő, a vezetékes energiaellátás beruházását nem csökkenti, csak a hagyományos éves energiahordozó felhasználást befolyásolja, csökkenti. Minden el nem fogyasztott és ezért elő nem állított, meg nem termelt vezetékes energiahordozó javítja a környezeti állapotot. A megújuló energiahordozó hasznosítását szolgáló berendezés jelenleg magas beruházási költségigénye a várható támogatási rendszer bevezetésével válik megfizethetővé, s egyben gazdaságossá. Megújuló energiahordozóként hasznosítható napenergiával kapcsolatosan elsődlegesen a napenergia passzív hasznosítása javasolható pl. új épületek elhelyezésénél a megfelelő tájolással, a napenergiát megfogó, illetve árnyékoló növényzet telepítési lehetőségével, a veranda alkalmazásával, stb. Az aktív napenergia hasznosítására is figyelemmel kell lenni a továbbtervezés során. Az aktív napenergia hasznosítására napkollektorok, fotóelemek telepítése szükséges. Ezek gondos elhelyezéséhez szükséges az építész esztétikai igényessége is, ennek nem szabad arculatrontóvá válni. Villamosenergia ellátás Révfülöp és térsége villamosenergia ellátásának üzemeltetője a Győri központú EON Észak Dunántúli Áramhálózati Zrt. Pécsi Központja. Révfülöp település villamosenergia ellátása 22 kV-os középfeszültségű hálózatról történik. A 22 kV-os hálózat táppontja a legközelebb eső Tapolcai 132/22 kV-os alállomások, ahonnan induló 22 kV-os vezetékek fűzik fel a településen elhelyezett transzformátorokat. A transzformátorok jellemzően oszlopállomások, csak néhány épített állomás üzemel. A transzformátorokról táplált kisfeszültségű hálózatról elégítik ki a településen közvetlen a fogyasztói igényeket. A település ellátásának 22 kV-os gerincvezetéke áthalad a tervezési területen a Szőlő utcával közel párhuzamosan, amelyről a településen üzemelő transzformátorokat tápláló leágazások kiépültek. Erről a vezetékről ágazik le egy szabadvezeték, amely a központi részek épített házas transzformátor állomásait látja el. Ez a vezeték a központi részeken már földkábelekkel van kiépítve. A vizsgálatok szerint a közép-, és kisfeszültségű hálózatok is –a településközpontját kivéve- oszlopokra szerelve üzemelnek a településen. A 22 kV-os hálózat nyomvonala több helyen halad keresztül magántelkeken akadályozva a telekhasználatot. Közvilágításra, a villamoselosztó hálózat tartóoszlopaira szerelt, irányfény szolgálatra alkalmas, lámpák szolgálnak. A vizsgálatok alapján a település villamosenergia fogyasztási tényadatait elemezve megállapítható, hogy az egy lakásra jutó átlagos havi villamosenergia fogyasztás 122 kWh, amely azt jelzi, hogy a villamosenergia fogyasztással járó korszerű lakásfelszereltség még nem éri el a kényelmes, komfortos felszereltség elvárható szintjét. Ezért az új igénylők igény kielégítésén kívül számolni kell a jelenlegi fogyasztók villamosenergia igényének növekedésével. A meglevő közép- és kisfeszültségű hálózat oszlopokra szerelten került kivitelezésre, a település egységes hálózati rendszerének megőrzése érdekében az üzemeltető törekedne a szabadvezetékes, illetve légkábeles elosztási rendszer további fenntartására. A település arculatformálása érdekében, az urbanizálódási és esztétikai igényeknek megfelelően azonban a hálózatok földalatti elhelyezése javasolt. Első lépésként az új fejlesztési területeken kell a kisfeszültségű hálózatot földkábelbe fektetve kivitelezni. A már ellátott körzetekben fokozatosan, az aktuálissá váló hálózati rekonstrukció, a hálózatépítéssel járó karbantartás során kell a hálózatokat föld alá áthelyezni. A létesítendő új transzformátor állomásként már épített házas állomás telepítendő, és az oszlop transzformátorok rekonstrukciójakor épített állomásokra kell átépíteni. A közvilágítást is -a kisfeszültségű hálózat tartóoszlopaira szerelt- lámpák helyett önálló közvilágítási lámpatestekkel kell megoldani. 54

Ezek természetesen többletköltséget jelentenek, de az esztétikus megjelenés a település vonzóképességét növeli. Tehát az igényesebb fektetési mód megvalósítása az új beépítésű területekre vonatkozik elsődlegesen, de fokozatosan a már beépített területen is érvényesíteni kell, így majd nagytávlatra elérhető lesz, hogy település belterületén eltűnhessen a "dróthálózat" és tér nyíljon a kedvezőbb utcafásításra, utcabútorozásra. A magántelkeket átszelő 22 kV-os vezeték nyomvonalát fokozatosan ki kell váltani. A kiváltás számára helyet az utcák szabályozási szélességén belül, közterületen kell kijelölni. A kiváltást már földalatti elhelyezéssel kell kivitelezni. A település közvilágítása többnyire a kisfeszültségű hálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejjel éppen csak a közlekedés biztonságát szolgálja. A település közvilágításának fejlesztése is szükséges. A közlekedés biztonság szolgálatán kívül, a vagyon és a személyi biztonság fokozott védelmét is ki kell elégíteni a közvilágításnak. A fejlesztési területeken a közvilágítást energiatakarékos izzókkal, önálló lámpatestekkel kell megoldani. A lámpatestek energiaellátását közvilágítási földkábellel kell biztosítani. A már beépített területeken a közvilágítás korszerűsítését az utak rekonstrukciójához kapcsolódóan célszerű megvalósítani. Földgázellátás A település földgázellátásának üzemeltetője az EON Közép Dunántúli Földgázelosztó Zrt. Révfülöp gázellátásának bázisa alapbázis szempontjából a Raposkai MOL gázátadó állomás, innen indulnak a településeket felfűző nagy-középnyomású vezetékek. Révfülöp betáplálása Badacsonytördemic irányából történik, ebből az irányból táplálják be a települési hálózat gázfogadóját. Ez a csatlakozási hely tekinthető a település gázellátásának táppontjául. A település gázellátásának a gerinchálózata dn 160-as mérettel épült a Káli utca nyomvonalán a 71-es útig. A vezeték nyomvonal dn 90-es mérettel halad tovább a Balatonnal párhuzamosan. Erről a keletnyugat irányú gerincvezetékről ágazik le a településen belüli elosztóhálózat dn 63, dn 32 es mérettel. A településen belüli elosztás középnyomású (4 bar) hálózattal épült, az egyes ingatlanok bekötése is középnyomásról történik. A középnyomású bekötés táplálja a telkenként elhelyezett nyomáscsökkentőket, amelyről induló kisnyomású hálózattal lehet közvetlen a fogyasztói igényeket kielégíteni. A település már beépített területén (üdülőházas beépítésű területen is!) a gázelosztó hálózat szinte valamennyi utcában megtalálható. Az elosztóhálózat olyan paraméterekkel épült, hogy az egyes utcákban valamennyi még el nem látott ingatlan ráköthető és a meglevő beépítés távlati igényeinek kiszolgálására is alkalmas. A meglevő elosztás középnyomású hálózattal épült, az új elosztóhálózatot is középnyomású hálózattal kell kivitelezni, így az egyes ingatlanok bekötése is középnyomásról történik. A középnyomású bekötés táplálja a telkenként elhelyezett nyomáscsökkentőket, amelyről induló kisnyomású hálózattal lehet közvetlen a fogyasztói igényeket kielégíteni. Az egyedi nyomáscsökkentőket lehetőleg az előkertben növényzettel takartan kell elhelyezni. Ha a nyomáscsökkentőt az épületre szeretnék elhelyezni, akkor azt csak alárendeltebb falra helyezhetik. Utcai homlokfalra, illetve település képet zavaró falra helyezni nem szabad. A látványjavítás érdekében a telken belüli kisnyomású vezetéket is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni. Az épület külső homlokfalára gázvezeték nem szerelhető. 55

Hírközlés fejlesztési javaslat Vezetékes hírközlési létesítmények Révfülöp vezetékes távközlési ellátását jelenleg a MATÁV Nyrt. biztosítja. A Zalaegerszeg szekunder központhoz tartozó 51-es körzetszámú Tapolca primer központ Révfülöp jelenlegi vezetékes távközlési hálózatának bázisa. A település 87-es távhívó számon csatlakozik az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. A település közigazgatási területén több távközlési gerinchálózati nyomvonal halad keresztül. Egy nyomvonal érkezik Ábrahámhegy felöl, a közút északi oldalán, Balatonszepezd felöl két kábel szintén a főút északi oldalán. Két légkábel indul Révfülöpről Kővágóörs irányába, a közút keleti oldalán. Ezekre a nyomvonalakra a továbbtervezés során figyelemmel kell lenni. A település jelenlegi vezetékes távközlési ellátottsága már teljes körű, azaz valamennyi vezetékes távközlési igény kielégített. A településen belüli vezetékes távközlési hálózat a településen jellemzően oszlopokra szerelten épült. Meg kell jegyezni, hogy a távközlési hálózat számára többnyire önálló, saját oszlopsort helyeztek el. Így az utcákban jellemzően két oszlopsor található. Ezeknek az utcáknak az arculatát teljesen tönkretették, az utcafásítás lehetőségét nehezítik az oszlopsorok. A vezetékes távközlés bár műszaki megjelenésében közmű jellegű, szolgáltatása alanyi jogon történik. Ezért az igénylők ellátása is egyéni elbírálással, egyéni szerződéskötés alapján történik. A szükséges hálózatfejlesztést a szolgáltató saját beruházásként valósítja meg. Az új fejlesztési területen célszerű az út-szabályozási szélességén belül, lehetőleg a járda alatt elhelyezni a távközlési kábelt, vagy alépítményt, amelyről megfelelő bekötéssel az igénylő ellátható. A település arculatának alakítása megkívánja, hogy új fejlesztési területen vezetékes hálózat már kizárólag csak földalatti elhelyezéssel létesüljön. Nagyobb távlatban fokozatosan, az útépítéshez kapcsolódóan, illetve a szükségessé váló hálózati rekonstrukció idején a meglevő hálózat föld alá történő áthelyezését is meg kell valósítani. A távközlési hálózat földalatti elhelyezésével biztosítja az utcafásítás lehetőségét, amely a látványjavításon túl a mikroklímát is javítja. A korszerű adatátvitel is egyelőre a vezetékes távközlési hálózaton keresztül oldható meg nagyobb biztonsággal. A kedvező rádió-TV műsorvétel érdekében az épületenként elhelyezendő antenna helyett célszerűbb a kábeltévé hálózat kiépítése. Ezt a hálózatot a vezetékes távközlési hálózattal párhuzamosan kell a járdába -a föld alá- elhelyezni. A hálózatfejlesztésnél olyan multifunkcionális kábeleket kell elhelyezni, hogy a még jelenleg nem ismert hírközlési igényeknek is megfeleljen, ne kelljen újabb kábelt elhelyezni. Vezeték nélküli hírközlési létesítmények A távközlési ellátottságot lényegesen növeli a mobiltelefonok használata. A településen valamennyi mobilszolgáltató (T-MOBIL, TELENOR, VODAFON) a megfelelő vételi lehetőséget biztosítani tudja. A kedvező műsorvétel érdekében egyéni antennák elhelyezését korlátozni célszerű. Az újabb fejlesztési területeken központi antenna rendszerhez csatlakozóan, kábelhálózat közvetítésével kell a műsorszórást megoldani, elkerülve az épületenként megjelenő antennák látványát. A már beépített területen is célszerű a hálózat kiépítése, föld alatti elhelyezéssel és a településkép javítása érdekében fokozatosan felszámolhatók az egyedi antennák.

56

VIII. A 2000. ÉVI CXII. TÖRVÉNY ‐ BALATONTÖRVÉNY ‐ PONTOSÍTÁSA Jelen tervanyag Révfülöp Nagyközség részterületeire vonatkozóan módosítja a hatályos településrendezési eszközöket (TSZ, SZT és HÉSz). Révfülöp Településfejlesztési Koncepciója II. Helyzetfeltárás, Helyzetelemzés, Helyzetértékelés 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 1. melléklet 1.,2.,3. fejezeteit tartalmazó kötetének 1.3 fejezetében a Balatontörvény és a hatályos TSZT megfelelésének vizsgálata és pontosítása megtörtént (kivonatát lásd a melléklet CD-n). Ennek értelmében jelen tervanyagban csak arra a részterületre vonatkozóan kerülhet pontosításra, amely esetén szükséges az eltérés megfelelésének bemutatása. A pontosítás jelen részterületek közül L3 és L31 részterületet érinti, amellyel kapcsolatban az Állami Főépítésszel egyeztetés történt. (Lásd Terviratok Jegyzőkönyv 1. pontja). Az alábbiakban jelen tervdokumentáció részterületei közül L3 és L31 részterület kerülnek bemutatásra, amelyek esetében szükséges a Balatontörvény övezeteinek módosítása. Jelen tervdokumentáció III. fejezetében bemutatott tervezési részterületek szöveges leírásában ismertetésre kerültek a területek Balatontörvényi övezeti besorolásai, azok illeszkedései, ill. eltérés esetén a pontosítási és módosítási szükségesség. Az alábbi táblázat az L3 és L31 részterületre tartalmazza %-os kimutatással a pontosítás mértékét.

L3. L31.

1410/43 hrsz és 1423 hrsz Mk-2 kertes mezőgazdasági területek átsorolása

TSZT SZT HÉSZ mód.

FELADAT: 1410/43 hrsz és a 1423 hrsz MK-2 kertes mezőgazdasági területek átsorolása kertvárosias lakóterületbe Állami Főépítész szakmai állásfoglalás: tervezők egyeztettek a településrendezési eszközök és a Btv. pontosításának vizsgálatáról. Az állami Főépítész jelen részterületmódosítás során, az Mk-2 területek Lke építési övezetbe való átsorolását a Btv. által meghatározott számérték U-1 települési terület övezetének+/- 5% pontosítása keretében tartja pontosíthatónak. Az Mk-2 kertgazdasági terület övezetének, C-1 szőlőtermőhelyi kataszteri terület övezetének és T-1 térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetének pontosítása mellett. (Lásd Tervirat- Jegyzőkönyv 1.pontja)

Hatályos Területrendezési (Balatontörvény) és Településrendezési tervi (TSZT,SZT) besorolás: BTV: A Térségi szerkezeti terv a területet „mezőgazdasági térség” területfelhasználási kategóriába, kertgazdasági terület övezetébe (M-2) sorolja.

BTV PONTOSÍTÁSSAL ÉRINTETT ÖVEZETEI:

 a Btv. 4/13 sz. melléklete szerinti, U-1 települési terület övezetének 5%-os pontosítási lehetősége

lehetővé teszi, jelen kb. 1,3 ha területnagyságú terület átsorolását települési terület övezetébe. Ez lehetővé teszi a terület kertvárosias lakóterületbe való átsorolását.  Mindemellett a Btv. 4/15 sz. melléklete szerinti C-1 szőlőtermőhelyi kataszteri terület része – a területeken egyébként nem folyik és nem folyt szőlőművelés – a C-1 övezet 5%-os pontosításával a területekről a szőlőkataszteri területkijelölés levehető.  A területek a Btv. 4/2 sz. melléklete szerinti T-1 térségi jelentőségű tájképvédelmi terület része, a T-1 övezet 5%-os pontosításával a területekről a tájképvédelmi területkijelölés leemelhető.

57

L3 és L31 terület Btv. 4.13. sz. melléklet 4.15 sz. melléklet 4.2 sz. melléklet U-1 települési terület M-2 kertgazdasági terület övezete C-1 szőlőtermőhelyi kataszteri terület övezete T-1 térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete T-2 történeti települési terület övezete T-2 történeti települési terület övezetébe tartozó települési térség

Révfülöp közig. területén az övezet területe [ha]

övezet átsorolható 5%-nak területe [ha]

átsorolásra kerülő terület [ha]

átsorolásra kerülő terület és az övezet területének aránya %

246,14

12,3

+1,3

+ 0,10 %

94,14

4,7

‐1,3

‐0,27 %

104,31

5,21

‐1,3

‐ 0,25 %

104,22

5,21

‐1,3

‐ 0,25 %

164,87

8,24

‐1,3

‐0,15%

247,18

12,36

+1,3

+0,10 %

Tehát a Btv. e területek övezeteit érintően pontosítható. Fentiek szerint a Btv. övezetei területi adatainak +/- 5%-ának értékeit az 1,3 ha területnagyságú átsorolás nem haladja meg, ennek értelmében az érintett terület települési térség övezetébe átsorolható. A pontosítással érintett tervlapok kivonatait lásd az alábbiakban.

L3 és L31 terület Btv. 4.13. sz. melléklet 4.15 sz. melléklet 4.2 sz. melléklet U-1 települési terület M-2 kertgazdasági terület övezete C-1 szőlőtermőhelyi kataszteri terület övezete T-1 térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete T-2 történeti települési terület övezete T-2 történeti települési terület övezetébe tartozó települési térség

Révfülöp közig. területén az övezet területe [ha]

Révfülöp TSZT és a Btv. övezetei közötti eltérés

L3 és L31 eltérés összesítése átsorolás során az átsorolást létrejövő eltérés figyelembe véve

246,14

‐2,01%

+ 0,10 %

‐1,91%

94,14

+16,4%

‐0,27 %

+16,13%

104,31

+7,4%

‐ 0,25 %

+7,15%

104,22

+7,48%

‐ 0,25 %

+7,23%

164,87

+3,4%

‐0,15%

+3,25%

247,18

‐2,44%

+0,10 %

‐2,34%

Tehát a Btv. e területek övezeteit érintően pontosítható. A Btv. övezetei és Révfülöp Településszerkezeti tervének területfelhasználása közötti eltérés azokban az övezetekben nagyobb, mint 5%, amelyek összefüggnek a Btv. szerinti erdőterület (E-1) övezete és a TSZT által kijelölt erdőterület területfelhasználás jelölésével. Ennek oka, hogy a TSZT az üzemtervezett 58

erdőket sorolta csak erdőterületfelhasználásba, a Btv. pedig ennél nagyobb területet. Ennek értelmében azok az övezetek, amelyek a Btv. szerinti erdőterület kijelölést követték, a TSZT pontosítás során - a kisebb erdőterület jelölés okán - nagyobb területegységre kerültek kijelölésre a TSZT-n, mint azt a Btv. övezeti lapjai jelölték. Ennek következtében a M-2 kertgazdasági terület övezete; a T-1 térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete; a C-1 szőlőtermőhelyi kataszteri terület övezete; a T-2 történeti települési terület övezete; a T-2 történeti települési terület övezetébe tartozó települési térség övezeteinek nagyobb a területe a TSZT-re pontosítva, mint azt a Btv. meghatározza. Így jelen módosítással érintett terület települési térségbe történő bevonásával az eltérés a Btv. övezeti által meghatározott értékekhez jobban közelít. Tehát jelen módosítás keretében az L3 és L31 terület a Btv. eltérés lehetőségét kihasználva, átsorolható települési, azaz a TSZT-n kertvárosias lakóterület felhasználásba. Jelen részterület módosítással, átsorolással kapcsolatban az Állami Főépítésszel történt előzetes egyeztetés során a Btv. és TSZT által kijelölt erdőterület eltérését figyelembe véve, azt a megállapítást tette, hogy az átsorolással az eltérés mértéke (még ha a Btv. TSZT közötti eltérés jelen állapotban meghaladja a +/- 5%-ot) csökken a területátsorolással. Mindemellett miután az U-1 települési térség területe pedig a pontosítható +/- 5%-on belül, azért ez a módosítás megfeleltethető a Btv.-nek. Fenti számításhoz tartozó Btv. pontosítást bemutató érintett tervlapokat lásd az alábbiakban.

59

ÖRÖKSÉGVÉDELEMI HATÁSTANULMÁNY Révfülöp Nagyközség Önkormányzata jelen tervmódosítás államigazgatási egyeztetését a Településfejlesztési Koncepciója készítésével párhuzamosan indította el (tehát jelen tervmódosítás feladatai ismeretében), a 314/2012. (XI.8.) Korm. r. államigazgatási egyeztetése alapján. A Településfejlesztési Koncepció jóváhagyása a közelmúltban - 109/2014. (VIII.26.) Kt. határozatmegtörtént. A településfejlesztési Koncepcióhoz elkészült a település egészére az Örökségvédelmi hatástanulmány, (Műemléki területi munkarész, Régészeti területi munkarész), amely már figyelembe vette jelen tervmódosítás fejlesztési szándékait, így tartalmazza azokat. Ennek értelmében jelen tervhez a Koncepcióhoz elkészült az Örökségvédelmi hatástanulmány (Műemléki területi munkarész, Régészeti területi munkarész) munkarészei szolgálnak. (Lásd melléklet CD-n)

60

TERVIRATOK



Révfülöp Nagyközség Önkormányzat 109/2014. Településfejlesztési Koncepciójának jóváhagyásáról

(VIII.26.)

Kt.

határozat-kivonata

a



Jegyzőkönyv - Állami Főépítész szakmai állásfoglalása – a Nemzeti Sportközpont területének szabályozási módosításához (jelen tervmódosítás L3 és L31 F10 SZ. feladat)



Nemzeti Sportközpont Révfülöp Önkormányzatának írt levele – a Nemzeti Sportközpont területének szabályozási módosításához (jelen tervmódosítás F10 SZ. feladat)



az Önkormányzat döntésének előkészítése és (109/2014. (VIII.26.) Kt. határozat b) pontja Határozat-kivonata arról, hogy a 2/2005. (I.11.) Kormányrendelet szerinti Környezeti vizsgálatot jelen tervmódosítás kapcsán nem kívánja elkészíttetni

61



Révfülöp Nagyközség Önkormányzat 109/2014. Településfejlesztési Koncepciójának jóváhagyásáról

(VIII.26.)

Kt.

határozat-kivonata

a

62



Jegyzőkönyv - Állami Főépítész szakmai állásfoglalása – a Nemzeti Sportközpont területének szabályozási módosításához (jelen tervmódosítás L3 és L31 F10 SZ. feladat)

63

64



Nemzeti Sportközpont Révfülöp Önkormányzatának írt levele – a Nemzeti Sportközpont területének szabályozási módosításához (jelen tervmódosítás F10 SZ. feladat)

65

66



az Önkormányzat döntésének (109/2014. (VIII.26.) Kt. határozat) előkészítése arról, hogy a 2/2005. (I.11.) Kormányrendelet szerinti Környezeti vizsgálatot jelen tervmódosítás kapcsán nem kívánja elkészíttetni RÉVFÜLÖP NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZTERÜLETEKRE TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA 2013-2014.

Révfülöp Nagyközség Településrendezési Eszközeinek Részterületekre történő módosítása c. terv államigazgatási egyeztetési eljárását a 314/2012.(XI.8.) Korm. rend. 37.§ szerinti ún. „előzetes tájékoztatási szakasz” szerint 2013 novemberében elindította. 1. 2.

3.

Az előzetes véleményezési eljárásban az államigazgatási hatóságok a településrendezési eszközök részterületekre történő tervmódosításával egyetértettek. Az előzetes véleményezési eljárás szerinti tájékoztató levélben Önkormányzat kérte az államigazgatási szervek nyilatkozatát arról, hogy 2/2005. (I.11.) Kormányrendelet szerinti Környezeti értékelés elkészítését szükségesnek tartja-e, valamely részfeladatokkal kapcsolatban. Nyilatkozatot csak a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség adott, amelyben részletes szakmai indoklás mellett elfogadja az Önkormányzat döntését a Környezeti vizsgálat lefolytatásának elhagyásáról, a F1, F46, F10 részterületekre szükségesnek tartja a Környezeti vizsgálat lefolytatását, Környezeti értékelés elkészítését, amelynek tematikáját külön nem tartja szükségesnek véleményeztetni részterületekre. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága L16, F1, F3, F4-6, F8, F10. F11 részterületekre tartja szükségesnek a Környezeti vizsgálat készítését. (Megjegyezzük, hogy az Állami Főépítészi Iroda nem adott előzetes tájékoztatásra észrevételt.) A 2. pont szerint az államigazgatási egyeztetésben részt vevő szervek véleményt adhatnak arról, hogy a tervmódosításhoz Környezeti vizsgálat készítését szükségesnek tartják-e, mindemellett azonban a jogszabály (2/2005. (I.11.) Kormányrendelet 3. §- a1) alapján az Önkormányzat döntésétől teszik függővé, annak elkészíttetését. Tehát önkormányzati döntés kell arról, hogy a Környezeti vizsgálat lefolytatását Önkormányzatunk szükségesnek tartja-e.

Fentiekre is tekintettel a tervezők javasolják Révfülöp Nagyközség Településrendezési eszközeinek részleges módosítása tervéhez szülessen döntés arról, hogy az Képviselő-testület nem tartja szükségesnek a Környezeti vizsgálat elkészíttetését, az alábbi részterületekre, az alábbiak miatt:

F1részterületre E feladat kikerült a részfeladatok közül. (Miután e fejlesztési elképzelést a hatályos HÉSz előírásai lehetővé teszik, tehát módosítás nem szükséges.) F3 részterületre Az Üü övezetben a telekosztás lehetőségének vizsgálata. A módosítás során az Üü-1 övezet 3000 m2 telekosztást enged meg. Ez jellemzően ezen telkek 2 telekre osztását teszik lehetővé, miután a beépítési paraméterek változatlanok maradnak, így ez nem jelent intenzitásbeli módosulást, növekedést. F4-6 részterületre E részterületre Környezeti Hatástanulmány készült - Révfülöp vitorlás kikötő létesítése - EDiCon Környezetvédelmi Mérnöki Iroda Kft.), amely részletesen feltárja a várható környezeti hatásokat. F8 részterületre E részterület déli területrész jelenleg beépült, a módosítás során az északi telek, amely az Önkormányzat tulajdonában áll kerül beépítésre. A hatályos helyi építési szabályzat alapján már

1

3. § A terv, illetve program kidolgozásának megkezdésekor a terv, illetve program kidolgozásáért felelős szerv (a továbbiakban: kidolgozó) állapítja meg, hogy a terv, illetve program beletartozik-e az 1. § (2) bekezdés szerint környezeti vizsgálatra vagy az 1. § (3) bekezdés szerint a környezeti vizsgálat szükségességének eseti eldöntésére kötelezett körbe.

67

rendelkezik építési jogokkal, a terület déli része jelenleg a Révfülöp Hotel telke, amely beépítéssel rendelkezik. F10 részterületre Révfülöpi Vitorláskikötő fejlesztése - (Magyar Állam tulajdonában álló - Nemzeti Sportközpontok kezelésében lévő 1171, 1174/4 és 02/1 hrsz területek) - érdekében a jogi szempontból a Nemzeti Sportközpont által vitatottan a hatályos rendezési terv szerint kijelölt védőerdő (Ev) övezetének visszasorolása a terület déli részére hatályos meglévő különleges sport, idegenforgalmi fejlesztési (Ksp) övezetre (HÉSz 11§ (10) bekezdés). Az állami főépítész állásfoglalását hivatkozással a Balatontörvény 58.§-ban foglaltak alapján a 8/2005. (III. 25.) TNM rendelet Révfülöp vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervére, véleménye szerint, miután a Tanulmányterv nem erdőterületet tartalmaz a 1171 hrsz-re vonatkozóan, hanem különleges strandterületet, valamint 1171 hrsz területet a balatontörvény is települési terület övezetében tartalmazza, így a védő erdőterület kijelölés a települési szintű jogalkotásban, azaz a TSZT-ben szerepel, ennek értelmében Vízpart-rehabilitációs Tanulmányterv TNM rendeleti szabályozás a magasabb szintű, erre hivatkozva „az eredeti állapot visszaállítása” okán, a terület a védőerdőterület területfelhasználásból átsorolható a telek nyugati területrészének különleges - strandterület (Ksp) besorolásába. (Lásd Terviratok- Jegyzőkönyv). Az átsorolásra javasolt terület nem üzemtervezett erdőterület. A módosítás (átsorolás) során a korábban erdőterületként szabályozott terület „telek zöldfelületként megtartandó része” jellel kerül szabályozásra. Ebből következően környezetvédelmi, zöldfelületi szempontból érdemi változás nem történik a területen. F11 részterületre Helyi őstermelői piac kialakítása a 71-es főközlekedési út déli oldala melletti parkban, szezonálisan üzemeltetés, mobil standelhelyezés mellett. HÉSz Zöldfelület közpark (Z-2) övezete funkciói kiegészítésre kerül a őstermelői piac működését biztosító mobil berendezések elhelyezhetősége érdekében. Megjegyzendő, hogy a tervezett őstermelői piacon építményelhelyezésre nem kerül sor, mobil stand elhelyezés pedig nem számít építési engedélyköteles tevékenységnek. A területfelhasználás változás, építési paraméterek változása nem történik a területen. L16 részterületre Jelen részterület módosítás során, csupán a területet határoló utcák szabályozási szélessége kerül 16m –ről 12m-re csökkentésre. A 303 hrsz-en SZT szerint tervezett Z-1 közpark nem kerül módosításra. Mindezeken felül több részterület fejlesztési szándéka közérdek, hiszen közösségi térként, turisztikai attrakcióként, a szezonnyújtás célját szemelőtt tartva, társadalmi rendezvények helyszínéül is szolgálni fog majd. Megvalósításának helyszíne, nem csak társadalmi-gazdasági szempontból, hanem sokrétű rendezvény színtere, okán is jelen területek fejlesztése indokolt.

Határozati javaslat: Révfülöp Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Kormányrendelet alapján, az alábbi döntést hozza: Révfülöp Nagyközség Településrendezési eszközeinek közérdekből történő részterületekre történő módosítása tervének megvalósulása esetén jelentős környezeti hatás nem várható, ezért az önkormányzati Képviselőtestület nem tartja szükségesnek Környezeti vizsgálat elkészíttetését.

68



Önkormányzat Képviselő-testülete 109/2014. (VIII.26.) Kt. Határozatának kivonata (Fenti döntés-előkészítés alapján, az Önkormányzat döntése arról, hogy Környezeti vizsgálatot jelen tervmódosítás kapcsán nem kíván elkészíttetni:

69

70

RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZTERÜLETEKRE TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK ÁLL.IG. EGYEZTETÉS TERVDOK. ‐ VÉLEMÉNYEZÉSI SZAKASZ ‐ 314/2012. KORM.R. 38.§

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA TERVEZET

2014. SZEPTEMBER HÓ

Z.É. MŰHELY VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI KFT. 1116 BUDAPEST, ZSURLÓ KÖZ 5. TEL: 06‐20/ 312‐6246 E‐MAIL: [email protected] 71

JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK ‐ TERVEZET HATÁROZAT-TERVEZET!!! RÉVFÜLÖP NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSÁHOZ Révfülöp Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete …/2014 (…) sz. határozata Révfülöp Nagyközség Településszerkezeti terve és leírásáról szóló 79/2003.( X.1) sz. határozat módosításáról A Településszerkezeti Terv tervlapja az alábbiak szerint módosul: a) A részterületek területfelhasználási módjai az alábbiak szerint módosításra kerülnek: TRE mód. TSZT TSZT tervezési hrsz jelenlegi tervezett tervezett fejlesztés részterület övezet övezet

L15

1410/43 hrsz és a 1423 hrsz 971 és 972/1, 2,3 hrsz 284/1,

L21

124/1 hrsz

Üü-1



Lke-1

F4-6

1254 hrsz

közterület



Z

Üü-1



Vt-3

E



K

L3 és L31 L12

F8 F10

1179/2 hrsz 1178/8 hrsz 1171 hrsz

MK-2



Lke-1 Z

Káli út északi szakasza keletei oldala mentén

Üü-1



Lke-1

a 71. sz. országos főút északi oldala mentén

Üü-1



Lke-1

a József Attila nyugati oldalán fekvő Hullám utca északi szakaszának nyugati oldalán Halász utca keleti szakasza mentén Révfülöp Hotel és környéke keleti közigazgatási határ menti vitorláskikötő

északi része Mk: kertes mezőgazdasági, Lke kertvárosias lakóterület, Üü üdülőterület, K különleges terület, Vt településközpont vegyes

b) A részterületek területfelhasználási módjainak tervezett módosításai révén a közigazgatási területen a biológiai aktivitásérték egyenlege +0,48. Fentieknek megfelelően Révfülöp Nagyközség közigazgatási területére jóváhagyott Településszerkezeti tervlapon a részterületekre vonatkozó módosítások átvezetésre kerülnek. Révfülöp Nagyközség 79/2003.( X.1) sz. határozat mellékletét képező TSZT tervlap helyébe a jelen határozat 1.sz mellékletét képező TSZT / M jelű Településszerkezeti tervmódosítás c. tervlap lép. E határozat 2014. ……..…..-én, a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. Felelős: Kondor Géza polgármester …………………………………………… Kondor Géza polgármester 1.sz. melléklet Rajzszám

TSZT/M I- III

………………..…………………………. Dr. Szabó Tímea jegyző

Rajz megnevezése

Méretarány

Révfülöp– Településszerkezeti tervmódosítás részterületekre

M=1:5 000 72

RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZTERÜLETEKRE TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK ÁLL.IG. EGYEZTETÉS TERVDOK. ‐ VÉLEMÉNYEZÉSI SZAKASZ ‐ 314/2012. KORM.R. 38.§

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA TERVEZET

A rendelet-tervezet szövegében bemutatjuk a törléssel és kiegészítéssel érintett szövegrészeket az átláthatóság érdekében. A jóváhagyásra kerülő rendeletből ezek a kiegészítéseket és törlést mutató szövegrészek kikerülnek!!! a módosításra kerülő szövegrészek az alábbiak szerint kerültek jelölésre: törlés esetén …….. áthúzással és kiegészítés esetén szürkehátérrel

2014. SZEPTEMBER HÓ

Z.É. MŰHELY VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI KFT. 1116 BUDAPEST, ZSURLÓ KÖZ 5. TEL: 06‐20/ 312‐6246 E‐MAIL: [email protected]

73

Révfülöp Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének …/2014. (……) Kt. számú rendelete Révfülöp Nagyközség Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló 5/2008. (III. 31.) önkormányzati rendelet módosításáról (RENDELET-TERVEZET) Révfülöp Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § A Révfülöp Nagyközség Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló 5/2008. (III. 31.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: HÉSz) 5. §. (2) bek. törlésre kerül: (2) Irányadó szabályozási vonallal érintett telkek esetén a telekalakítás nem feltétele az építési engedélynek. Telekalakításra, csak az érintett telek tulajdonosok és az Önkormányzat közös megegyezése alapján kerülhet sor. 2. § A HÉSz 5. § kiegészül az alábbi bekezdéssel. (4/a) A szabályozási terven irányadó telekhatárral érintett telken, telekalakítás során az új telekhatár a Szabályozási tervlapon jelölt irányadó telekhatár vonalán kialakítható, abban az esetben is, ha az érintett építési övezetnek a telekhatárok megengedett legkisebb méretére vonatkozó előírása nem teljesül. 3. § A HÉSz 6. § (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(5) Irányadó szabályozási vonal az út kialakításakor végrehajtandó szabályozási vonal. Mindaddig, míg az utat nem alakítják ki építési engedély abban az esetben adható, ha az építési tevékenység az irányadó szabályozási vonallal érintett területet nem építi el. (5) Építményelhelyezési határvonal: a telkeknek az építményelhelyezési határvonal és a közterület közötti részén, illetve az építményelhelyezési határvonallal körbevett részén építmény nem helyezhető el. Azon telkek esetében, amelyeket építményelhelyezési határvonal érint, az övezetben előírt előkert az építményelhelyezési határvonaltól számítandó.” 4. § A HÉSz 6. § (11) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (11) Belterületen, rétegvonallal párhuzamos utcában és a települési gyűjtő utak mentén, a kilátásvédelem miatt közterületet, közutat határoló kerítés t legalább legfeljebb 0,5 méteres kőlábazattal, a telek hosszának minimum 40%-ban áttörten, maximálisan 1,5 m magasan kell kialakítani alakítható ki. 5. § (1) A HÉSz 8. § (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: Az Lke-1-á és Lke-1-á*övezet egyedi és részletes előírásai: a) Minden, a megengedett telekméret, és a telekszélesség 70%-át elérő építési telek,- beépíthető. b) A már beépített 700 m2-nél kisebb telken új épület építésére illetve a meglévő épület bővítésére építési engedély csak a meglévő beépítettségnek megfelelően, illetve az övezetben a megengedett beépítettség mértékéig adható.

74

c) A kialakítható legkisebb telekterület az Lke-1-á övezetben 700 m2, az Lke-1-á* övezetben 600m2. A telek határok legkisebb megengedett mérete legalább 20 m, az Lke-1-á* övezetben 12 m. d) Az új épületek szabadonállóan helyezhetőek el. e) A területen oldalhatáronállóan, ikresen formában is építhető épület, ha a kötelező tűztelepítési távolságok biztosíthatók a szomszédos beépítések mellett f) A telkek maximális beépítettsége 25 %, g) A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,50 m. h) Az építési telkek legalább 65%-a zöldfelületként alakítandó ki. i) A szintterületi mutató megengedett mértéke: 0,40, illetve kialakult esetben ennél magasabb is engedélyezhető, a meglévő állapot mértéke szerint. 6. § (1) A HÉSz 8. § (9) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (9)Az Lke-2-nt és Lke-2-nt* nagy telkes, kertvárosias lakóterületi övezet egyedi és részletes előírásai: a) Minden, a megengedett telekméret 60%-át elérő építési telek,- beépíthető. b) A kialakítható legkisebb telekterület Lke-2-nt övezetben 1000 m2, az Lke-2-nt* övezetben 900 m2. A telekhatárok legkisebb megengedett mérete legalább 20 m, az Lke-2-nt* övezetben 14 m. c) Az épületek jellemzően szabadon állóan helyezhetők el. A területen oldalhatáron állóan, ikresen formában is építhető épület, ha a kötelező tűz telepítési távolságok, biztosíthatók a szomszédos beépítések mellett. d) A telkek maximális beépítettsége 20 % lehet. e) A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,50 méter. f) Az építési telkek legalább 70%-a zöldfelületként alakítandó ki. g) A szintterületi mutató megengedett mértéke:0.35, illetve kialakult esetben ennél magasabb is engedélyezhető, a meglévő állapot mértéke szerint.” 7. § A HÉSz 8. § (10) kiegészül az alábbi ponttal: „h) Amennyiben a beépíthető telek közterület, illetve magánút felöli telekszélessége a telekmélységnek minimum 1,5-szeres, a telek hátsókertje minimum 3 m”. 8. § A HÉSz 8. § kiegészül az alábbi bekezdéssel: „(11) Lke-1-b kertvárosias lakóterületi övezet egyedi és részletes előírásai: a)Az övezetben a kialakítható legkisebb telekterület 1000m2. b) Az épületek szabadon állóan helyezhetőek el. c) A beépítettség mértéke maximum 20 % lehet. d) A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m. e) A területen a zöldfelülettel való fedettség az egyes telkek területén minimum 70% kell legyen. f) A biológiai aktivitásérték szintentartása érdekében, a telkek (1410/43, 1423 hrsz) zöldfelülete háromszintű növényállománnyal telepítendő. g)A szintterületi mutató megengedett mértéke:0.3.” 9. § A HÉSz 9. § (5) bekezdése helyébe az alábbi bekezdés kerül: (5) Az övezetben létesítendő új építmények és új épületek engedélyezési tervének, a területek kialakítására vonatkozóan, kertépítészeti tervet kell tartalmaznia. Az engedélyezési terv kertészeti terv munkarészét a „Magyar építész Kamara Táj- és kertépítészeti alkotások és szolgáltatások díjszámítási szabályzat” 3.sz. melléklete szerinti tartalommal kell elkészíteni.

75

Kertészeti tervet kizárólag tervezési jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítészmérnök készíthet. A használatbavételi engedély feltétele a növénytelepítés. (5) A településkarakter védelme, a klímavédelem, továbbá a biológiai sokféleség megőrzése és a zöldhálózat kialakítása érdekében zöldterületen, vegyes területen, üdülőházas üdülőterületen, különleges sportterületen, különleges turisztikai terület, különleges strand, különleges temető területen a zöldfelületek kertépítészeti terv alapján alakítandók ki. A kertépítészeti tervben megítélhetőnek kell lennie: a) a meglévő növényzet jellegének és állapotának, különösen a tervezett létesítmények által érintett 10 cm, vagy annál nagyobb törzsátmérőjű faállománynak; b) a telekre előírt legkisebb zöldfelületi arányra, a zöldfelületek kialakítására (például többszintű növényállomány telepítésének kötelezettsége), a zöldfelületek ökológiai szerepére vonatkozó előírások betartásának, különösen a burkolt és zöldfelülettel fedett felületek telken belüli nagysága, a tervezett növényzet telken belüli elhelyezkedése és a növényállomány jellege (lombos fa, örökzöld, térhatároló cserje, cserje, talajtakaró, évelő, gyep stb.) tekintetében. 10. § A HÉSz 9. § (6) bekezdése kiegészül az alábbi ponttal: „c) Vt-3 – Révfülöp Hotel és környéke” 11. § A HÉSz 9. § kiegészül az alábbi bekezdéssel: „(12) Vt-3: övezet egyedi és részletes előírásai: a) Az övezetben a kialakítható legkisebb telekterület 5000m2. b) Az épületek szabadon állóan helyezhetőek el. c) A beépítettség mértéke maximum 30 % lehet. d) A megengedett legnagyobb építménymagasság 12,5 m. e) A területen a zöldfelülettel való fedettség az egyes telkek területén minimum 60 % kell legyen. f) A biológiai aktivitásérték szintentartása érdekében a zöldfelület háromszintű növényállománnyal telepítendő. g) A szintterületi mutató megengedett mértéke:1. h) Az elő- és hátsókert min.10 m, az oldalkert 7 m. i) A telket körülhatároló kerítés, a teleken belül telekhatártól függetlenül elhelyezhető, az elő-, oldal- és hátsókertben is. j) Az épületben elhelyezett, a közterület felé megnyíló vendéglátó, szolgáltató, kereskedelmi rendeltetési egységekhez az elő- és oldalkertben (elbontható) terasz kialakítható a közterülethatárig. 12. § A HÉSz 10. § (3) bek. helyébe az alábbi rendelkezés lép: (3)A Üh és Üh* üdülőházas üdülőterületen övezet egyedi és részletes előírásai a következők: a) Az övezetben kialakítható minimális telekterület 500 m2. b) Az épületek szabadon állóan helyezhetőek el. c) A beépítettség mértéke maximum 15 % lehet. d) A megengedett legnagyobb építménymagasság az Üh övezetben 4,50 m, az Üh* övezetben 5,50 m. e) A területen a növényzettel való fedettség az egyes telkek területén minimum 75% kell legyen. f) A szintterületi mutató megengedett mértéke az Üh övezetben 0.2, az Üh* övezetben 0.3. 13. § A HÉSz 10. § (4) bek. helyébe az alábbi rendelkezés lép: „ Az Üü-1 domboldalon lévő általános üdülőházas övezet előírásai a következők: a) Az övezetben minden kialakult telek beépíthető, a kialakult telkek a rendezési terv intézkedésein túl, nem oszthatók fel. legkisebb alakítható telek mérete 3000 m2. b) Az épületek szabadon állóan helyezhetőek el. 76

c) A beépítettség mértéke maximum 20 % lehet. d) A megengedett legnagyobb építménymagasság 6,0 m. e) A területen a zöldfelülettel való fedettség az egyes telkek területén minimum 70% kell legyen, úgy hogy az egész területre vonatkozóan legalább 1db/200m2 10/15 törzsméretű fa ültetése kötelező. f) A szintterületi mutató megengedett mértéke:0.3. 14. § A HÉSz 11 § (7) bek. az alábbi ponttal egészül ki: „l) a strandterületen működő kertmozi az időjárástól való védelem érdekében mobil nyithatócsukható tetőrendszerrel lefedhető, a kertmozi működési szezonjának ideje alatt. A tetőszerkezet anyaga jellemzően fa- és fém lehet. A héjalás természetes színű vászonanyagból készülhet. 15. § A HÉSz 11. § (8) bek. helyébe az alábbi pontokkal egészül ki: „d)A temető területén új, hagyományos sírkert a telekhatártól legalább 30,0 m-re alakítható ki. Kripta elhelyezés illetve urnás temetkezés a telekhatártól a telek belseje felé, legalább 10 m távolságra is történhet. e)Urnafal legfeljebb 1,8 m-es, síremlék legfeljebb 3,0 m-es, kápolna, ravatalozó legfeljebb 10,0 mes építménymagassággal, szabadonálló beépítési móddal, a telekhatártól mért legalább 10 m elő-, oldal- és hátsókert betartásával alakítható ki.” 16. § A HÉSz 12. § (2)bek. szerinti táblázat az alábbi sorokkal egészül ki: (2) A zöldterületek övezeteinek részletes előírásai: Övezeti jel

Max. szintterül et sűrűség

Beépíthető min. teleknagyság (m2)

Beépíthető min. telekszélesség (m)

Beépí tés módj a

Max. beépítési %

Z-2* 0.04 3500 SZ 2% Z-5 0.06 1000 SZ 4%** Z-6 0.02 10 000 SZ 2% K: kialakult telek, tovább nem osztható SZ: szabadon álló ** OTÉK 111.§ szerinti eltéréssel - az Állami Főépítész hozzájárulása esetén

Átlag építmény magassá g (m)

Zöldfelületi borítottság (%)

6,0 4,5 3,0

80 80 90

17. § A HÉSz 12. § (3)bek. helyébe az alábbi rendelkezés lép: (3) Az építési hely határvonalai a Z-2 és Z-2*, valamint a Z-5 és Z-6 övezetekben: a) építési határvonal az előkertben: a telek szélétől 5 m-re, b) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől 5 m-re húzódik. 18. § A HÉSz 12. § (6) bek. az az alábbi rendelkezés lép: (6) A Z-2 és Z-2* és Z-3 és Z-5 övezetekben a (5) bekezdésben felsoroltakon túlmenően: a) vendéglátó épületek, b) kulturális-, szórakoztató- és sport létesítmények, c) terület fenntartásához szükséges épületek helyezhetők el.

19. § A HÉSz 12. § bek. kiegészül az alábbi bekezdéssel: 77

(10) Z-6 övezetben a) a pihenést és testedzést szolgáló építmények (sétaút, kerékpárút, pihenőhely, padok, tornaés sportpálya, gyermekjátszótér stb.) b) köztéri szobrok, egyéb műalkotások, c) valamint őstermelői piaci tevékenység számára mobil, szerelhető standok elhelyezhetők. 20. § A HÉSZ 15.§. (12) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (12) A kertes mezőgazdasági területen egy telken egy gazdasági épület helyezhető el. A gazdasági épületek alapterülete legfeljebb 90m2 lehet, kivéve az Mk-1* övezetét, ahol gazdasági épületek alapterülete legfeljebb 150m2 lehet. Az Mk-2 övezetben egy telken egy gazdasági épület és egy lakóépület helyezhető el. 21. § A HÉSZ 17.§. (3), (6), (7) (8) és (9) bekezdései törlésre kerülnek 22. § A HÉSz 23. § helyébe az alábbi rendelkezés lép: Környezeti zaj elleni védelem 23.§

(1) Az közigazgatási területen az egyes területfelhasználású területek az alábbi zajvédelmi kategóriákba tartoznak: a) 1. zajvédelmi kategóriába: az üdülőházas üdülőterület (Üü jelű), a hétvégiházas üdülőterület (Üh jelű), b) 2. zajvédelmi kategóriába: a kertvárosias lakóterületek (Lke jelű), a falusias lakóterületek (Lf jelű), a zöldterületek, (Z jelű), a temető területek (Kt jelű), különleges turisztikai terület (Ktr jelű) c) zajvédelmi kategóriába: a településközpont területek (Vt jelű), d) zajvédelmi kategóriába: a különleges sport területek (Ksp jelű) övezetekbe sorolt területek. 23. § A HÉSz az alábbi 31/A §-al egészül ki: 31/A §. Fogalmak: (1)Háromszintű növénytelepítés: telek a zöldfelülete területének minden 150 m2–re számítva legalább 1 db nagy közepes lombkoronát növesztő fa, és legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje, és a többi felületen gyep vagy talajtakaró kerül ültetésre. 24. § A HÉSz melléklete kiegészül az alábbi mellékletekkel: 2. Melléklet E rendelet mellékletét képező Szabályozási tervek Rajzszám SZT 1– 6/M szelvények

Rajz megnevezése

Méretarány

Révfülöp Nagyközség Szabályozási terv

M=1:2 000

78

25. § A HÉSz kiegészül az alábbi függelékekkel: 1.számú Függelék: műemlék, műemléki környezet Országos védelem – műemlék és műemléki környezet (Lechner Lajos Tudásközpont 2014. januári adatszolgáltatása alapján) cím

név

Templomrom Halász Templomrom műemlék "műemléki utca környezete"

védelem

helyrajzi szám

Műemlék 1197 Műemléki környezet 1168/12, 1198, 1199, 1197

EOV koordináta Y X 542155 165986

2.számú Függelék: Régészeti lelőhelyek jegyzéke név Ecséri templom környezete 49. sz. vasúti őrház Rétsarokmajor - Agyagbánya Vasútállomás Közös út

Országos védelem – régészeti lelőhelyek (Lechner Lajos Tudásközpont 2014. januári adatszolgáltatása alapján) helyrajzi szám

EOV Y EOV X koordináta koordináta

019, 1779/1, 1780, 1791/1, 1791/2, 1781, 1786, 1791/3, 1792, 1793, 1794, 1782, 1790, 1783, 1785, 1787/1, 9290/34, 9290/35, 9290/36, 9289, 9290/3, 9290/33, 9290/32, 9290/31, 9290/30, 9290/29, 9290/28, 9292/1, 9290/37, 9290/14, 9290/19, 9290/13, 9290/12, 9290/11, 9290/10, 9290/9, 9290/8, 9290/7, 9290/6, 9290/5, 9290/20, 9290/21, 9290/22, 9290/23, 9290/24, 9290/25, 9290/26, 9290/27, 9290/1

540182

166256

09/2, 010/1, 010/2, 011/1, 09/1, 012

540007

165657

540372

165686

542152

165989

542092

166341

222, 303/14, 303/10, 303/11, 303/12, 303/13, 303/16, 303/17, 303/15, 303/18, 303/19, 303/20, 226, 227, 233, 255, 256, 228, 238, 237, 229, 013/1 1168/12, 1201, 1198, 1199, 1197, 1196, 1200, 1189, 1187, 1188 771, 773, 774, 779, 780, 768/1, 764, 772, 778, 776, 777, 1771, 1769, 1770/2, 1772, 1760, 1762, 1770/1, 1773

Záró rendelkezés 25. § (1) A rendelet a jóváhagyást követő … napon lép hatályba. (2)E rendelet hatályba lépésével a HÉSz 2.mellékletét képező Szabályozási tervlap szelvényei helyébe - a jelen rendelet mellékletét képező SZT1-6/M jelű Szabályozási terv módosítása című szelvények lépnek. (3) Ezen szabályrendelet csak a szabályozási tervel együtt érvényes, azzal együtt értelmezhető és használható. (4) E rendelet előírásait a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni. (5) E rendelet belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Révfülöp, 2014. …………. …………………………………………… Kondor Géza polgármester

………………..…………………………. Dr. Szabó Tímea jegyző

79

RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZTERÜLETEKRE TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA

Recommend Documents