RÉSZLETES TÉNYFELTÁRÁS ZÁRÓ-DOKUMENTÁCIÓ

Pannon-Connection Bt. „Víz és Környezet” Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-411-009, mobil: 30-9949-826 E-mail: [email protected]

PÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 9099 Pér, Szent Imre u. 1.

PÉRI ILLEGÁLIS HULLADÉKLERAKÓN (9099 Pér, Szent László u. 094/4, 649, 095/33, 3327, 095/8, 650 hrsz-ú ingatlanok)

BEKÖVETKEZETT TALAJ- ÉS TALAJVÍZSZENNYEZÉS

RÉSZLETES TÉNYFELTÁRÁS ZÁRÓ-DOKUMENTÁCIÓ

Készült a Megbízó adatszolgáltatása és helyszíni mérések alapján, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet előírásai szerint

Munkaszám: RTF-602-2012

Győr, 2012. június

Péri illegális hulladéklerakón bekövetkezett talaj- és talajvízszennyezés Részletes tényfeltárási záró-dokumentáció

TARTALOMJEGYZÉK

1. Előzmények 1.1. Hatósági kötelezés 1.2. Megbízás 1.3. A dokumentáció tartalma

2.

A szennyező forrás és a szennyezett, károsodott terület 2.1. A szennyező forrás 2.2. A szennyezéssel érintett ingatlanok

3.

A szennyeződésért felelős megnevezése

4.

A tényfeltárást végző megnevezése 4.1. Feltáró fúrások 4.2. Mintavételek és vizsgálatok

5.

A szennyező forrás és a szennyezett terület helyén folytatott tevékenységek 5.1. Területhasználat 5.2. Vízhasználat 5.3. Természeti, környezeti és művi elemek

6.

A szennyeződésről, károsodásról a feltárás megkezdésekor rendelkezésre álló adatok 6.1. Monitoring rendszer 6.2. Megfigyelési, mérési adatok

7.

A szennyezett terület földtani és vízföldtani viszonyai, szennyeződés érzékenységi besorolása 7.1. Földtani, vízföldtani viszonyok 7.2. Talajtani viszonyok 7.3. A terület szennyeződés-érzékenységi besorolása

2 /61


8.

A tényfeltárás során készült létesítmények és az elvégzett munkák

9.

Mérések, mintavételezések, helyszíni és laboratóriumi vizsgálatok 9.1. A tényfeltárás során figyelembe vett korábbi mérési és vizsgálati eredmények 9.2. A tényfeltárás során végzett mérések, mintavételezések, laboratóriumi vizsgálatok

10. A tényfeltárási eredmények értékelése 10.1. Laboratóriumi vizsgálati eredmények 10.2. Kockázatos anyagok 10.3. Földtani közegben feltárt kockázatos anyagok 10.3.1. Arzén 10.3.2. Kadmium 10.3.3. Nikkel 10.3.4. Szelén 10.3.5. Cink 10.4. Felszín alatti vízben feltárt kockázatos anyagok 10.4.1. Ammónium 10.4.2. Bór 10.4.3. Diklórfenolok 10.4.4. Klorid 10.4.5. Kobalt 10.4.6. Molibdén 10.4.7. Nátrium 10.4.8. Nitrát 10.4.9. Szulfát 10.4.10. Toluol 10.4.11. Összes alifás szénhidrogén (TPH) 10.4.12. Xilol 10.5. A kockázatos anyagok felszín alatti elhelyezkedése, mozgása, mennyisége

3 /61


11. Mennyiségi kockázat elemzés 11.1. A kockázatelemzés módszertana 11.2. Helyspecifikus, részletes humán–egészségügyi kockázatelemzés, a felhasznált útmutatók, forrásmunkák, szoftverek 11.3. Eredmények kiértékelése 11.4. Az eredmények érzékenységének vizsgálata

12. Javaslat „D” kármentesítési célállapot határértékre

13. A tényfeltárás keretében üzemeltetett kármentesítési monitoring

14. Műszaki beavatkozás

15. Monitoring terv a tényfeltárást követő időszakra

16. Összefoglaló értékelés

17. Javaslatok a további intézkedésekre

18. Nyilatkozat

TÉRKÉPEK

1. sz. térkép

Átnézetes helyszínrajz

2. sz. térkép

Részletes helyszínrajz

3. sz. térkép

3 db földhivatali térképmásolat (1/3, 2/3, 3/3)

4. sz. térkép

Talajvíz potenciál 2012. április 16-án

5. sz. térkép

Talaj szennyezettségi „databoxos” térkép – arzén, cink, kadmium, nikkel, szelén

6. sz. térkép

Felszín alatti víz szennyezettségi „databoxos” térkép – ammónium, klorid, nitrát, szulfát

4 /61


7. sz. térkép

Felszín alatti víz szennyezettségi „databoxos” térkép – bór, kobalt, molibdén, nátrium, szelén

8. sz. térkép

Felszín alatti víz szennyezettségi „databoxos” térkép –arzén, cink, kadmium, ón

9. sz. térkép

Felszín alatti víz szennyezettségi „databoxos” térkép – klórfenolok, toluol, xilolok, TPH

10. sz. térkép

Javasolt monitoring rendszer helyszínrajza

MELLÉKLETEK

1. sz. melléklet

Észak-dunántúli

Környezetvédelmi,

Természetvédelmi

és

Vízügyi Felügyelőség H-10460-15/2010. számú határozata 2. sz. melléklet

Éd. KTVF 2481-13/2012. számú végzése, teljesítési határidő meghosszabbítása

3. sz. melléklet

6 db TAKARNET nem hiteles tulajdoni lap – szemle másolat (Pér 094/4, 649, 095/33, 3327, 095/8, 650 hrsz-ú ingatlanok)

4. sz. melléklet

5 db fúrási mintaszelvény (Pér 1, Pér 2, Pér 2A, Pér 3, Pér 4)

5. sz. melléklet

Spectrum Labor Kft. 271-274 sz. Vizsgálati jegyzőkönyv

6. sz. melléklet


7. sz. melléklet


8. sz. melléklet

Szakértői engedélyek (hulladékgazdálkodás, víz és földtani közeg védelem, vízgazdálkodás), ill. környezetmérnöki tervezési engedélyek másolatai

5 /61


1. Előzmények

1.1. Hatósági kötelezés Az Éd. Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a H-1046015/2010. számú határozatával kötelezte Pér Község Önkormányzatát (9099 Pér, Szent Imre út. 1.) a péri illegális hulladéklerakón bekövetkezett talaj- és talajvíz szennyezéssel kapcsolatban részletes tényfeltárásra és tényfeltárási záró-dokumentáció benyújtására. A hivatkozott számú határozat a dokumentáció 1. sz. melléklete. A hatósági kötelezés alapját a KVAS Mérnöki Szolgáltató Bt. által a péri illegális hulladéklerakóra 2010. márciusban készített felülvizsgálati terv, ill. a tényállás tisztázása érdekében 2010. november 30-án végzett talaj- és talajvíz mintavétellel egybekötött hatósági ellenőrzés eredményei képezték.

Az elvégzett vizsgálatok során a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009.

(IV.14.)

KvVM-EüM-FVM

együttes

rendeletben

rögzített

„B”

szennyezettségi határérték feletti szennyezőanyag koncentrációk talajban; nikkel, cink, kadmium, szelén, arzén tartalom tekintetében voltak kimutathatók. „B” szennyzettségi határérték feletti szennyezőanyag koncentrációk talajvízben; szulfát, ammónium, ortofoszfát, nitrát, bór, TPH, toluol, xilolok, diklórfenolok, molibdén, ón, szelén, kobalt tartalom tekintetében voltak kimutathatók.

A tényfeltárási eljárás megindítását többek között indokolta az is, hogy a fúrási pontok – a lerakással érintett terület nagyságát figyelembe véve – nem adtak átfogó képet a terület szennyezettségére vonatkozóan. A szennyezéssel érintett terület; 9099 Pér, Szent László u. 094/4, 649, 095/33, 3327, 095/8, 650 hrsz-ú ingatlanok.

Pér község Önkormányzatának határidő meghosszabbítás iránti kérelmét az Éd. Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség befogadta, és a részletes tényfeltárásra és tényfeltárási záró-dokumentáció benyújtására előírt határidőt

2012.

július

28-ig

meghosszabbította. 6 /61

A

teljesítési

határidő


meghosszabbítására vonatkozó 2481-13/2012. számú végzés a dokumentáció 2. sz. melléklete.

1.2. Megbízás Pér Község Önkormányzata a péri illegális hulladéklerakón bekövetkezett talaj- és talajvíz szennyezéssel kapcsolatos részletes tényfeltárás elvégzésével és a tényfeltárási záró-dokumentáció összeállításával a Pannon – Connection Bt.-t (9023 Győr, Álmos u. 2.) bízta meg.

Ezen megbízás keretében készült jelen, RTF-602-2012. munkaszámú „Péri illegális hulladéklerakón (9099 Pér, Szent László u. 094/4, 649, 095/33, 3327, 095/8, 650 hrszú ingatlanok) bekövetkezett talaj- és talajvízszennyezés, Részletes tényfeltárás, Záródokumentáció”. Pér község Önkormányzata a KVAS Mérnöki Szolgáltató Bt. által 2010. márciusában készített „Részleges környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció, Pér 094/4 és 649 hrsz-ú engedély nélküli hulladéklerakó” című iratanyagot a Pannon – Connection Bt. rendelkezésére bocsátotta.

1.3. A dokumentáció tartalma Az elkészített záró-dokumentáció a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Kormány rendelet előírásai szerint készült.

2. A szennyező forrás és a szennyezett, károsodott terület

2.1. A szennyező forrás A KVAS Mérnöki Szolgáltató Bt. által a 2010-es évben készített Részleges környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció adatai szerint a Pér 094/4 és a Pér 649 hrsz-ú ingatlanokon az 1990-es évek elején kezdődött a hulladéklerakás a korábban anyagbánya (homok, homokos-kavics, agyag) műveléssel kialakult bányagödrökben. A hulladéklerakó bezárásáról az Önkormányzat 2006-ban az 51/2006. számú

7 /61


önkormányzati rendelettel döntött. A Pér 094/4 hrsz-ú ingatlanon illegálisan azonban 2008-ig továbbra is történt hulladék elhelyezés. A hulladéklerakás a Pér 094/4 hrsz-ú ingatlan „a” földrészletét nem érintette, mivel ezen a területen korábban is lőtér működött. A szennyező forrást Pér 094/4 és a Pér 649 hrsz-ú földrészleteken 2006-ig, ill. 2008-ig lerakott hulladékok jelentik. A Pér 094/4 és a Pér 649 hrsz-ú földrészletek Pér Község Önkormányzatának tulajdonát képezik.

2.2. A szennyezéssel érintett ingatlanok Az Éd. Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség H-1046015/2010. számú határozata szerint a szennyezéssel érintett terület; a 9099 Pér, Szent László u. 094/4, 649, 095/33, 3327, 095/8, 650 hrsz-ú ingatlanok.

Az ingatlanok jellemző adatait a következő táblázatban foglaltuk össze: Hrsz.

Terület ha m2

Művelési ág

Tulajdonos

4191 a. kivett lakóház, udvar; 094/4*

4881 b. legelő;

Pér Önkormányzat, 9099 Pér, Szent Imre út. 1.

7284 c. kivett mocsár; 1.0932 d. erdő.

649

6914 Kivett temető, ravatalozó


095/33

2449 Kivett közút


3327

4587 Kivett közút


095/8

3032 Kivett saját használatú út


5023 Kivett temető

Református Egyházközség Pér, 9099 Pér

650

* A 094/4 hrsz-ú ingatlan összterülete 2 ha 7288 m2.

A TAKARNET Földhivatali Információs Rendszerből kivett „Nem hiteles tulajdoni lap - szemle másolat”-ok a dokumentáció 3. számú mellékletét képezik.

8 /61


A TAKARNET Földhivatali Információs Rendszerből kivett Térképmásolatok a dokumentációhoz csatolt 3. sz. térkép (1/3, 2/3, 3/3) szemlélteti.

3. A szennyeződésért felelős megnevezése A vizsgált területen bekövetkezett talaj- és talajvíz szennyezésért felelős Pér Község Önkormányzata, melynek adatait a következő táblázatban tüntettük fel. Önkormányzat teljes neve

Pér Község Önkormányzata

Önkormányzati törzsszám

727837

Adószám

15727835-2-08

Statisztikai szám

15727835-8411-321-08

Alapítás időpontja (utolsó alakuló ülés 1990. 09.30. dátuma) Bankszámlaszám

10402142-49575555-55571008

A hivatalos képviselők adatai Név

Herold Ádám

Beosztás

polgármester

Telefon

96/559-231

Fax

96/559-239

E-mail

[email protected]

Név

Dr. Slánicz Katalin

Beosztás

körjegyző

Telefon

96/559-232

Fax

96/559-239

E-mail

[email protected]

4. A tényfeltárást végző megnevezése Név:

Pannon – Connection „Víz és Környezet” Mérnökiroda Bt.

Cím:

9023 Győr, Álmos u. 2.

9 /61


Vezető:

Rovács

Gábor

vízgazdálkodási

és

környezetvédelmi

szakértő Cégjegyzékszám:

Cg. 08-06-005172

Adószám:

22476524-2-08

KSH szám:

22476524 7420 212 08

Telefax:

96/411-009

E-mail:

[email protected]

A tényfeltárási záró-dokumentáció Rovács Gábor (SZKV-hu és SZKV-vf

jelű

környezetvédelmi szakértői engedélyszáma: 344/2008., SZVV jelű vízgazdálkodási szakértői engedélyszáma: 492/2010. és környezetmérnöki tervezői engedélyszáma: 169/2011.) vezetésével készült.

A szakértői engedélyek másolati példányait a dokumentációhoz 8. számú mellékletként csatoltuk.

4.1. Feltáró fúrások A tényfeltárási munkálatok során létesített 4 + 1 db új feltáró fúrás lemélyítését az INVENCIÓ-E Bt., mint alvállalkozó végezte. -

címe: 9026 Győr, Kertész u. 22/a.

-

adószáma: 22469731-3-08

A feltáró fúrások jele; Pér 1, Pér 2, Pér 2A, Pér 3, Pér 4. A feltáró fúrások helyét a Részletes helyszínrajzon (2. sz. térképen) kék színnel tüntettük fel. A feltáró fúrások fúrási mintaszelvényeit 4. sz. mellékletként csatoltuk.

A lemélyített feltáró fúrások vízszintes és magassági bemérését az INVENCIÓ-E Bt., mint alvállalkozó végezte. -

címe: 9026 Győr, Kertész u. 22/a.

-

adószáma: 22469731-3-08

10 /61


4.2. Mintavételek és vizsgálatok Az újonnan lemélyített feltáró fúrásokból történő akkreditált vízmintavételt a SPECTRUM Labor Kft. -

címe: 9028 Győr, Fehérvári út 75.

-

akkreditációja: NAT-1-1409/2009

végezte.

Az újonnan lemélyített feltáró fúrásokból vett vízmintákból; -

az általános vízkémiai vizsgálatokat a Spectrum Labor Kft., címe: 9028 Győr, Fehérvári út 75. akkreditációja: NAT-1-1409/2009.

-

a fémvizsgálatokat a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Laboratórium Decentrum, címe: 9024 Győr, Jósika u. 16. akkreditációja: NAT-1-1341/2012.

-

a szerves mikroszennyezők és a növényvédőszer-maradékok vizsgálatát a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezetvédelmi

Igazgatóság,

Miskolci

Növényvédőszermaradék-analitikai

Laboratórium címe: 3526 Miskolc, Blaskovics L. u. 24. akkreditációja: NAT-1-1596/2009. végezte.

A vizsgálati eredményeket a SPECTRUM Labor Kft. (címe: 9028 Győr, Fehérvári út 75., akkreditációja: NAT-1-1409/2009) által kiállított jegyzőkönyvek a következők szerint tartalmazzák; -

5. sz. melléklet, 271-274 számú Vizsgálati jegyzőkönyv, Pér 1, Pér 2A, Pér 3, Pér 4 jelű feltáró fúrásokból vett vízminták,

-

6. sz. melléklet, 295-298 számú Vizsgálati jegyzőkönyv, Pér 1, Pér 2, Pér 3, Pér 4 jelű feltáró fúrásokból vett talajminták,

11 /61


-

7. sz. melléklet, 299-300 számú Vizsgálati jegyzőkönyv, a Pér 2A és a Pér 2 jelű feltáró fúrásokból vett talajminták Pér SC1 és Pér SC2 jelű szűrő (screening) vizsgálatai.

5. A szennyező forrás és a szennyezett terület helyén folytatott tevékenységek A szennyező forrást Pér 094/4 és a Pér 649 hrsz-ú földrészleteken 2006-ig, ill. 2008-ig lerakott hulladékok jelentik. A vizsgált terület elhelyezkedését a dokumentáció részét képező 1. sz. térkép (Átnézetes helyszínrajz) szemlélteti.

5.1. Területhasználat A hulladéklerakással érintett területek és közvetlen környezetük elhelyezkedését a dokumentáció részét képező 2. sz. térkép (Részletes helyszínrajz) szemlélteti.

A KVAS Mérnöki Szolgáltató Bt. által a 2010-es évben készített Részleges környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció adatai szerint a Pér 094/4 és a Pér 649 hrsz-ú ingatlanokon az 1990-es évek elején kezdődött a hulladéklerakás a korábban anyagbánya (homok, homokos-kavics, agyag) műveléssel kialakult bányagödrökben. Az agyagkitermelés megszűnésével a rendezetlen területet a helyi lakosság éveken keresztül hulladékkal töltötte fel. A hulladéklerakó bezárásáról az Önkormányzat 2006-ban az 51/2006. számú önkormányzati rendelettel döntött. A Pér 094/4 hrsz-ú ingatlanon illegálisan azonban még 2008-ban is történt hulladék-elhelyezés. A hulladéklerakás a Pér 094/4 hrsz-ú ingatlan „a” földrészletét nem érintette, mivel ezen a területen korábban lőtér működött.

A 2010-es évben készített Részleges környezetvédelmi felülvizsgálat során a területre részletes geodéziai felmérés készült, és meghatározásra került a felszínen látható hulladékkal borított terület határa.

12 /61


A 2010. márciusában készített geodéziai felmérés eredményét a 2. sz. térképen (Részletes helyszínrajz) tüntettük fel. A 3 egymástól jól elkülönülő hulladéktestet kék színű vonallal körülhatároltan H1, H2 és H3 jellel jelöltük.

H1 jelű hulladéktest A H1 jelű hulladéktest túlnyomórészt a 094/4 hrsz-ú földrészleten található, volt bányagödör feltöltése. Az ingatlan hulladéklerakással érintett földrészletei; b) legelő, c) kivett mocsár, d) erdő. A hulladéklerakás azonban a bányagödörrel szomszédos Pér 095/33, 3327 és 095/8 hrsz-ú ingatlanokra is kiterjedt, ezeken az ingatlanokon lerakott hulladékokra azonban nem a „feltöltés”, hanem a meglévő (eredeti) terepszinten kisebb – nagyobb kupacokban történt rendezetlen lerakás jellemző. A 095/33, 3327 hrsz-ú ingatlanok minősítése: művelési ágból kivett közút, a 095/8 hrsz-ú ingatlan minősítése: művelési ágból kivett saját használatú út.

A lerakott hulladékok mennyisége a 2010. évben készített Részletes környezetvédelmi felülvizsgálat adatai szerint Hulladék kiterjedés

Hulladék mennyiség

(m2)

(m3)

094/4

18 561

14 441

095/33

466

362

095/8

287

223

3327

138

107

Összesen

19 452*

15 133

Helyrajzi szám

* A hulladéktest D-i csücskében (2. sz. térkép) 740 m2 terület rendezésre került. A lerakott hulladékok utóválogatása után a hulladékok elegyengetésre és tömörítésre kerültek. Az elegyengetetett és tömörített hulladékra az eredetileg valószínűsíthető terepszintig termőföldet helyeztek, majd a területet füvesítették. A

részletes

tényfeltárási

dokumentáció

készítésekor

hulladéklerakó ezen részén gondozott zöldterület található.

13 /61

az

egykori

illegális


A lerakott hulladék zömében építési, bontási hulladék (pala, cserép, beton, tégla, kitermelt talaj stb.), kis részben települési hulladék pl. göngyöleg (festékes doboz, olajos hordó, palackok, vegyszeres kanna, stb.) ill. egyéb háztartási hulladék (gumiabroncs, műanyag fólia, fémhulladékok, stb.).

A helyszíni szemle alapján a területen található hulladékokat a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet szerint az alábbi csoportokba sorolhatjuk: - EWC 17 09 03* kódszámú veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb építési és bontási hulladék (ideértve a kevert hulladékot is) - EWC 17 09 04 kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól, - EWC 20 03 01 kódszámú egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is, - EWC 20 03 07 kódszámú lom hulladék, - EWC 20 03 99 kódszámú közelebbről nem meghatározott lakossági hulladék.

A H1 jelű hulladéktest közvetlen környezetében -

É-i irányban mezőgazdasági művelésű területek (szántóföld),

-

K-i irányban mezőgazdasági művelésű területek (kertes mezőgazdasági tevékenység),

-

D-i irányban a GYŐR-SZOL Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt. által üzemeltetett hulladékudvar,

-

NY-i irányban belterületi lakóingatlanok, lőtér és mezőgazdasági művelésű területek (szántóföld)

találhatók.

H2 jelű hulladéktest A H2 jelű hulladéktest 649 hrsz-ú ingatlanon található.

A lerakott hulladékok mennyisége a 2010. márciusban készített Részletes környezetvédelmi felülvizsgálat adatai szerint

14 /61


Helyrajzi szám

Hulladék kiterjedés


2

649

(m )

(m3)

1 580

2 054

A 2010. évi helyszíni felmérést követően a terület rendezésre került. A lerakott hulladékok utóválogatása után a hulladékok elegyengetésre és tömörítésre kerültek. Az elegyengetetett és tömörített hulladékra az eredetileg valószínűsíthető terepszintig termőföldet helyeztek, majd a területet füvesítették. A

részletes

tényfeltárási

dokumentáció

készítésekor

az

egykori

illegális

hulladéklerakó helyén szépen gondozott zöldterület (közterület) található.

Szóbeli visszaemlékezés alapján a területre lerakott hulladékokat a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet szerint az alábbi csoportokba sorolhatjuk: - EWC 17 09 04 kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól, - EWC 20 03 01 kódszámú egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is, - EWC 20 03 99 kódszámú közelebbről nem meghatározott lakossági hulladék.


É-i irányban a GYŐR-SZOL Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt. által üzemeltetett hulladékudvar, belterületi ingatlan,

-

K-i irányban belterületi ingatlanok (kiskertes mezőgazdasági tevékenység),

-

D-i irányban a köztemető,

-

NY-i irányban temető, ravatalozó, belvízcsatorna, szennyvízátemelő

található.

H3 jelű hulladéktest A H3 jelű hulladéktest döntően a Pér 649 hrsz-ú ingatlanon, kisebb részt a Pér 650 hrsz-ú ingatlanon található.

15 /61


Hulladék kiterjedés


(m2)

(m3)

649

491

595

650

119

152

Összesen

610

747

Helyrajzi szám

A hulladéklerakás mélyfekvésű, vizenyős bokros területen történt. A részletes tényfeltárási

dokumentáció

készítésekor

a

területen

a

vegetáció

erőteljes

növekedésnek indult. A spontán kialakult fás, bokros, nádas területén a lerakott hulladékok szemmel nem érzékelhetők. A vizsgált terület közelében belvíz-elvezető csatorna húzódik. A terület fogadja 650 hrsz-ú ingatlanról lefolyó csapadék vizek egy részét.

Szóbeli visszaemlékezés alapján a területre lerakott hulladékokat a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet szerint az alábbi csoportokba sorolhatjuk: - EWC 20 03 01 kódszámú egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is, - EWC 20 03 99 kódszámú közelebbről nem meghatározott lakossági hulladék.


É-i irányban temető, ravatalozó, belvízcsatorna

-

K-i

irányban

belterületi

lakóingatlanok

(kiskertes

mezőgazdasági

tevékenység), -

D-i irányban temető,

-

NY-i irányban temető

található.

5.2. Vízhasználat A hulladéklerakással érintett területen vízi létesítmények nem épültek. A lerakó területén vízfelhasználás nem történt, ennek megfelelően szennyvíz sem keletkezik.

16 /61


A vizsgált terület közvetlen környezetében lévő lakóingatlanok, a hulladékudvar és a ravatalozó épület vízellátása a PANNON-VÍZ Zrt. által üzemeltetett közüzemi vízellátó rendszerről történik. A keletkező szennyvizeket a PANNON-VÍZ Zrt. által üzemeltetett közüzemi csatornahálózat vezeti el. A Pér 649 jelű földrészleten (temető) ásott kút létesült. A kút vizét kizárólag a temetőben öntözésre, ill. a vágott virágok vízutánpótlására használják, ill. használható.

5.3. Természeti, környezeti és művi elemek A Pér 094/4 hrsz-ú ingatlanon lőtér került kialakításra, valamint hulladékgyűjtő-udvar épült. A Pér 649 számú ingatlanon ásott kút, ravatalozó és szennyvízátemelő épült.

A hulladéklerakással érintett ingatlanokkal szomszédos ingatlanokon lakóépületek épültek.

Műemlék nyilvántartásban szereplő országos, ill. helyi védettség alatt álló építmény az érintett területen nincs.

A hulladéklerakással érintett ingatlanok nem szerepelnek a régészeti lelőhelyek listáján (www.koh.hu).

Környezeti és művi elemeket a lehatárolt szennyeződés nem veszélyeztet.

6. A szennyeződésről, károsodásról a feltárás megkezdésekor rendelkezésre álló adatok. A feltárás megkezdése előtt a hulladéklerakó telepről és a szennyeződésről rendelkezésre álló adatok a következők voltak; -

a KVAS Mérnöki Szolgáltató Bt. által 2010. márciusban készített Részletes környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció, Pér 094/4 és 649 hrsz-ú engedély nélküli hulladéklerakó,

17 /61


-

a

tényállás

tisztázása

érdekében

az

Éd.

Környezetvédelmi,

Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által 2010. november 30-án végzett talaj- és talajvíz mintavétellel egybekötött hatósági ellenőrzés eredményei.

6.1. Monitoring rendszer A területen kiépített felszín alatti monitoring rendszer nem található. A korábbi részleges környezetvédelmi felülvizsgálat és az azt követő hatósági ellenőrzés során mélyített mintavételi furatok ideiglenes jelleggel készültek, így azok a részletes tényfeltárás készítésekor már nem voltak fellelhetőek.

6.2. Megfigyelési, mérési adatok A 2010. február-március során végzett részleges környezetvédelmi felülvizsgálat és az azt követő, 2010. november 30-án történt hatósági ellenőrzés során vett talaj- és talajvízminták eredményeit a dokumentáció 9.1. fejezete mutatja be.

Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a tényfeltárást elrendelő határozatát a 2010. évi mérési jegyzőkönyvekre alapozva adta ki.

7.

A

szennyezett

terület

földtani

és

vízföldtani

viszonyai,

szennyeződés érzékenységi besorolása

7.1. Földtani, vízföldtani viszonyok A vizsgált terület a Komárom-Esztergomi síkság részét képező Igmánd-Kisbéri medencében található, a Duna pleisztocén hordalékkúpjainak maradványai közül a 2a. terasz-sziget képződményei fedik a felszínt. A felső-pleisztocén korú, folyóvízi, törmelékes teraszképződmények közül a tényfeltárás során jellemzően sárga, barna homokos kavics, homok, agyagos, iszapos homok rétegek azonosítására került sor 4,0 méternél nem nagyobb vastagságban. Ebben az üledékes összletben található a terep

18 /61


szinttől átlagosan 1,0-2,0 méter mélységben a Vezseny-ér felé áramló talajvíz. Extrém csapadékos időszakban a talajvíz nyugalmi szintje a terepszint felett is lehet. A felszínt borító üledékek feküje a több 100 méter vastagságú felső-pannon finomszemcsés, homokos, agyagos, üledékek. A feltárt fekü vízzáró agyag réteg. Ez és a homokos rétegekben tárolt nyomás alatti hidrosztatikus viszonyok kizárják a mélyebb víztartó rétegek felszín felöli elszennyeződését.

7.2. Talajtani viszonyok A Vezseny-ér jelenlegi allúviumát friss öntés talajok töltik ki. A vízfolyás ártéri szintjei után az alluviális-proluviális és alluviális-deluviális átmeneti szintjein, továbbá a fiatalabb terasz alluviális és alluviális-proluviális genetikájú, időnként talajvízhatást elszenvedett alacsonyabb zónáin réti csernozjom talajok fedik a felszínt.

7.3. A terület szennyeződésérzékenységi besorolása A vizsgált terület szennyeződés érzékenységi besorolása „2a” (20 mm-nél nagyobb utánpótlódású területek) érzékeny területnek minősül.

8. A tényfeltárás során készült létesítmények és az elvégzett munkák A részletes tényfeltárási munkák során 5 db ideiglenes mintavételi furat mélyült száraz fúrási eljárással, melyekből akkreditált talaj- és talajvíz mintavétel történt. A Spectrum Labor Kft. által akkreditáltan vett mintákat, saját laboratóriumukba szállították és alvállalkozók bevonásával végezték el az akkreditál analitikai vizsgálatokat.

A vizsgálati eredményeket a SPECTRUM Labor Kft. (címe: 9028 Győr, Fehérvári út 75., akkreditációja: NAT-1-1409/2009) által kiállított jegyzőkönyvek a következők szerint tartalmazzák; -

5. sz. melléklet, 271-274 számú Vizsgálati jegyzőkönyv, Pér 1, Pér 2A, Pér 3, Pér 4 jelű feltáró fúrásokból vett vízminták,

-

6. sz. melléklet, 295-298 számú Vizsgálati jegyzőkönyv, Pér 1, Pér 2, Pér 3, Pér 4 jelű feltáró fúrásokból vett talajminták,

19 /61


-

7. sz. melléklet, 299-300 számú Vizsgálati jegyzőkönyv, a Pér 2A és a Pér 2 jelű feltáró fúrásokból vett talajminták Pér SC1 és Pér SC2 jelű szűrő (screening) vizsgálatai.

A Pér2 jelű furatból 2,5-3,5 m közötti, a víztartó feküjéből vett kompozit talajminta (Pér SC2) és a Pér2A furatból 0,5-1,5 m közötti, a víztartó összletből származó kompozit talajminta (Pér SC1) valamint a Pér2A jelű furatból származó talajvíz minta széleskörű analitikai vizsgálata megfelel a 14/2005. (VI. 28.) KvVM rendelet a kármentesítési tényfeltárás szűrővizsgálatával kapcsolatos szabályokról szóló 1. sz. melléklet szerinti vizsgálatoknak.

A többi minta vizsgálati köre igazodik a korábban feltárt szennyező komponensek köréhez: -

a víztartó összlet toxikus fémvizsgálata (króm, kobalt, nikkel, réz, cink, arzén, molibdén, szelén, kadmium, ón, bárium, higany, ólom, bór) mind az öt furatból megtörtént,

-

a talajvíz vizsgálat ÁVK (általános vízkémia), toxikus fém (króm, kobalt, nikkel, réz, cink, arzén, molibdén, szelén, kadmium, ón, bárium, higany, ólom, bór), TPH, BTEX komponensekre történt meg.

A mintavételi furatokban nyugalmi vízszintmérés történt, a mérési adatok segítségével megszerkesztettük a talajvíz áramlási térképét (4. sz. térkép, Talajvíz potenciál 2012. április 16-án). A furatok geodéziai bemérését követően a béléscső kiemelésével párhuzamosan történő tömedékeléssel történt meg a mintavételi pontok felszámolása.

A tényfeltárás során lemélyített furatok helyét a 2. sz. térképen (Részletes helyszínrajzon) kék színnel jelöltük, a főbb műszaki adatokat a következő táblázatban foglaltuk össze.

20 /61


Furat

Hrsz.

Pér1

EOV koordináták

Terep

Talpmélység

Y (m)

X (m)

(mBf)

(m)

650

555 659,93

252 699,26

129,20

4,0

Pér2

095/33

555 739,87

252 952,95

127,42

4,0

Pér2A

095/33

555 733,89

252 940,90

127,53

2,5

Pér3

3327

555 852,86

253 133,05

127,21

4,0

Pér4

095/8

555 670,92

253 116,70

127,30

2,5

Az elkészített furatok fúrási mintaszelvényeit a dokumentációhoz 4. számú mellékletként csatoltuk.

9. Mérések, mintavételezések, helyszíni és laboratóriumi vizsgálatok

9.1. A tényfeltárás során figyelembe vett korábbi mérési és vizsgálati eredmények A tárgyi területen korábban végzett vizsgálatokat a KVAS Mérnöki Iroda által 2010 márciusában készített Részleges környezetvédelmi felülvizsgálat dokumentálja. A munka keretében 3 ideiglenes, sekély mélységű mintavételi furatot mélyítettek, melyek elhelyezkedését a 2. sz. térkép (Részletes helyszínrajz) mutatja. A térképen zöld színnel jelöltük a három mintavételi furatot (P-1, P-2, P-3). Mindhárom furat az illegálisan lerakott hulladékkal borított területen (hulladéktesten) mélyült, a felülvizsgálat során nem törekedtek a felszín alatti szennyezés lehatárolására.

Talajvizsgálatok mind a három ponton történtek, furatonként 3 mélységből (P-1: 1,0 m, 2,4 m, 4,0 m; P-2: 1,0 m, 1,2 m, 4,0 m; P-3: 0,5 m, 0,8 m, 3,0 m).

A P-1 és P-3 furatokból vett első minták gyakorlatilag az illegálisan lerakott hulladék maga, mivel a dokumentált rétegsorok „hulladék feltöltés”-sel kezdődnek. A feltárt földtani közeg általában rossz vízvezető képességű agyag, homokos agyag. A vékony vízvezető réteg szemcsés homok (P-2: 1,1-1,5 m között), homokos kavics (P-3: 0,61,1 m) anyagú.

21 /61


A P-2 furat 1,2 m mélységből származó mintája széleskörű analitikai vizsgálata megfelel a 14/2005. (VI. 28.) KvVM rendelet a kármentesítési tényfeltárás szűrővizsgálatával kapcsolatos szabályokról

szóló 1. sz. melléklet szerinti

vizsgálatoknak. A „B” szennyezettségi határértékeket nem meghaladó fém, pH, vezetőképességen kívül az összes többi vizsgált komponens nem haladta meg a kimutatási határértékeket.

A többi minta TPH koncentrációi nem érték el a kimutatási határértéket (<50 mg/kg), a fém komponensek közül „B” szennyezettségi határérték meghaladást nikkel, cink, arzén, szelén, kadmium esetében mutattak ki.

Komponens

Mértékegység

"B"

P1/1,0m

P1/2,4m

P1/4,0m

P3/3,0m

Nikkel

mg/kg

40

125

33

34

55

Cink

mg/kg

200

217

215

66

76

Arzén

mg/kg

15

10

10

<5

18

Szelén

mg/kg

1

<0,3

0,3

1,6

<0,3

Kadmium

mg/kg

1

4,9

0,6

<0,5

<0,5

A 14/2005. (VI. 28.) KvVM rendelet a kármentesítési tényfeltárás szűrővizsgálatával kapcsolatos szabályokról szóló 1. sz. melléklet szerinti vizsgálatok a P-2 furatból megvett vízmintából történt. Az ÁVK, fémek és TPH komponenseken túl a széles körű vizsgálatok során toluol (43 µg/l), xilolok (35 µg/l), diklór-fenolok (2 µg/l) szennyezettségek azonosítása történt meg. Ammónium (P-1: 9,0 mg/l, P-2: 9,0 mg/l, P-3: 1,0 mg/l) és szulfát (P-1: 731 mg/l, P2: 1510 mg/l, P-3: 3850 mg/l) koncentrációk mindegyik minta esetében meghaladták a „B” szennyezettségi határértékeket. Továbbá a P-1 furatból vett vízminta bór (900 µg/l) és TPH (690 µg/l) koncentrációi haladták meg a „B” szennyezettségi határértékeket. Végül a P-3 furatból vett minta nitrát (90 mg/l), molibdén (33,7 µg/l) és TPH (160 µg/l) koncentrációi haladták meg a „B” szennyezettségi határértékeket.

22 /61


Ezt követően az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2010. november 30-án, a tényállás tisztázása érdekében hatósági ellenőrzést tartott, mely során 3 db ideiglenes mintavételi furat mélyítése történt meg a talajvíz eléréséig. A mintavételei furatok helyét a 2. sz. térkép

(Részletes

helyszínrajz) mutatja. A térképen piros színnel jelöltük a három mintavételi furatot (PFK-1, PFK-2, PFK-3). A PFK-1 pontban 1,0 m, PFK-2 pontban 0,5 m, PFK-3 pontban 3,0 m mélységben történt talaj és talajvíz mintavétel, illetve a PFK-3 furatból méterenként történt talaj mintavétel.

A talaj és talajvíz minták vizsgálatát az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Mérőállomása végezte TPH, BTEX, diklór-fenol, összes króm, kobalt, nikkel, réz, cink, arzén, molibdén, szelén, kadmium, ón, bárium, higany, ólom, bór tartalomra, továbbá a talajvíz mintákat előzőeken felül pH, fajlagos elektromos vezetőképesség, ammónium, nitrát, foszfát, szulfát tartalomra.

A 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben földtani közegre és felszín alatti vízre meghatározott „B” szennyezettségi határérték meghaladásokat a következő táblázatok foglalják össze.

Talaj vizsgálati eredmények Komponens

Mértékegység

"B"

PFK-2/0,5m

PFK-3/1,0m

Kadmium

mg/kg

1

1.4

---

Szelén

mg/kg

1

---

1,4

Felszín alatti víz vizsgálati eredmények Komponens

Mértékegység

"B"

PFK-1

PFK-2

PFK-3

Ásott kút

Bór

mg/l

0.5

0,548

0,64

---

---

Kobalt

µg/l

20

---

---

44

---

Nitrát

mg/l

50

---

---

---

1144

Ón

µg/l

10

---

13

22,1

10

Szelén

µg/l

10

---

---

10,5

---

23 /61


Szulfát

mg/l

250

662

380

1480

290

A többi mintavételi ponton más vizsgált komponens nem haladta meg a 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben talajra és felszín alatti vízre meghatározott „B” szennyezettségi határértéket.

9.2. A tényfeltárás során végzett mérések, mintavételezések, laboratóriumi vizsgálatok A részletes tényfeltárás során négy helyszínen 5 ideiglenes mintavételi furat mélyült, melyekből akkreditált módon talaj- és felszín alatti vízmintavétel történt 2012. április 16-án, a korábban feltárt felszín alatti szennyezés lehatárolása érdekében.

A 14/2005. (VI. 28.) KvVM rendelet szerinti talajvizsgálatok a Pér2 és Pér2A furatokból történtek úgy, hogy a sekély mélységből (0,5-1,5 m) származó minta a Pér2A (Laboratóriumi jele SC1) furatból, míg a mélyebb szintről (2,5-3,5 m) származó minta a Pér2 (Laboratóriumi jele SC2) furatból lett megvéve. A széleskörű vízanalitikai vizsgálatok a Pér2 jelű furatból származó vízmintán lettek elvégezve. Ezek a furatok mélyültek a legközelebb a szennyező forráshoz.

A szennyezett terület felvízi oldalán, az esetleges háttér szennyezettség azonosítása céljából mélyült a Pér1 furat, melyből 1,0-2,0 m mélységből vett kompozit talajminta fém analitikai vizsgálata történt meg, illetve a vízmintának az ÁVK, fém, BTEX, TPH és összes klórfenolok koncentrációi lettek meghatározva.

Az alvízi oldalon, az esetlegesen kilépő szennyező csóva azonosítása érdekében két furat mélyült (Pér3, Pér4) melyekből 1,0-2,5 m (Pér3), illetve 1,0-2,0 m (Pér4) mélységekből vett kompozit talajminták fém analitikai vizsgálata történt meg, illetve a vízmintáknak az ÁVK, fém, BTEX, TPH és összes klórfenolok koncentrációi lettek meghatározva.

24 /61


A mintavételi furatok felszámolása előtt megtörtént a geodéziai bemérés és a nyugalmi vízszint mérés, így a talajvíz áramlási térképét is megszerkesztettük (4. sz. térkép, Talajvíz potenciál 2012. április 16-án).

10. A tényfeltárási eredmények értékelése

10.1. Laboratóriumi vizsgálati eredmények Az 5., 6. és 7. számú mellékletként csatolt laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyvek tartalmát, a mért komponensek koncentrációit a 10.1. pont táblázataiban foglaltuk össze.

14/2005. (VI. 28.) KvVM rendelet a kármentesítési tényfeltárás szűrővizsgálatával kapcsolatos szabályokról szóló 1. sz. melléklet szerinti földtani közeg vizsgálatok a Pér2A (0,5-1,5 m között, laboratóriumi jel SC1) és Pér2 (2,5-3,5 m között, laboratóriumi jel SC2) furatokból történtek. A kapott eredményeket a következő táblázat mutatja.

Komponens

Mértékegység

"B"

pH

SC1

SC2

8,09

8,06

Fajl.el.vez.kép.

µS/cm

2500

250

185

Nitrit

mg/kg

100

<0,5

<0,5

Nitrát

mg/kg

500

162

17,7

Ammónium

mg/kg

250

1,3

1,1

Klorid

mg/kg

110

56

Szulfát

mg/kg

<100

180

Ortofoszfát

mg/kg

0,8

<0,5

Fenol

mg/kg

1

<0,05

<0,05

Króm

mg/kg

75

7,7

7,73

Kobalt

mg/kg

30

0,75

1,034

Nikkel

mg/kg

40

1,61

1,66

Réz

mg/kg

75

1,84

2,26

25 /61


Cink

mg/kg

200

2,53

3,56

Arzén

mg/kg

15

0,109

0,114

Molibdén

mg/kg

7

0,148

0,4

Szelén

mg/kg

1

0,55

0,64

Kadmium

mg/kg

1

0,23

0,32

Ón

mg/kg

30

6,78

6,89

Bárium

mg/kg

250

85,1

144,8

Higany

mg/kg

0,5

0,006

0,0077

Ólom

mg/kg

100

4,71

10,7

Bór

mg/kg

1000

4,25

3,92

Fluorid

mg/kg

279,3

271,1

Ezüst

mg/kg

2

<0,5

<0,5

TPH

mg/kg

100

<10

<10

PCB

mg/kg

0,1

<0,01

<0,01

Illékony halogénezett CH*

mg/kg

0,1

0,01

0,03

Klórozott aromás CH

mg/kg

1

<0,001

<0,001

Klórfenol

mg/kg

0,1

<0,001

<0,001

Metanol

mg/kg

10

<0,1

<0,1

Izopropil-alkohol

mg/kg

10

<0,1

<0,1

Glikol

mg/kg

10

<0,1

<0,1

Piridin

mg/kg

0,1

<0,01

<0,01

Tetrahidro-furán

mg/kg

0,5

<0,1

<0,1

Tetrahidro-tiofén

mg/kg

0,5

<0,1

<0,1

Növényvédő-szer

mg/kg

0,5

<0,01

<0,01

serkentő

serkentő

Csíranövény-teszt

A szűrővizsgálattal földtani közeg szennyezettség nem lett feltárva.

A megvett talaj minták (Pér1 1,0-2,0 m, Pér2 1,0-2,5 m, Pér3 1,0-2,0 m, Pér4 1,0-2,0 m) fém tartalmának vizsgálati eredményei. Komponens

Mértékegység

"B"

Pér1

Pér2

Pér3

Pér4

Króm

mg/kg

75

6,57

6,63

2,58

3,91

26 /61


Kobalt

mg/kg

30

1,58

0,67

0,78

0,52

Nikkel

mg/kg

40

3,04

1,34

1,76

1,63

Réz

mg/kg

75

27,98

1,23

1,29

0,82

Cink

mg/kg

200

2,79

2,13

1,41

1,08

Arzén

mg/kg

15

0,179

0,169

0,136

0,17

Molibdén

mg/kg

7

0,42

0,185

<0,1

0,142

Szelén

mg/kg

1

0,076

0,137

0,46

0,294

Kadmium

mg/kg

1

<0,1

0,157

<0,1

0,206

Ón

mg/kg

30

<3

<3

<3

<3

Bárium

mg/kg

250

89,38

67,49

40,9

41,81

Higany

mg/kg

0,5

<0,002

0,003

<0,002

<0,002

Ólom

mg/kg

100

4,25

4,6

2,35

2,17

Bór

mg/kg

1000

5,47

4,6

4,35

3,91

A fenti vizsgálatok igazolják, hogy a korábbi mintavételezések során azonosított arzén, cink, kadmium, nikkel és szelén földtani közeg szennyezettség az illegális hulladék lerakás területén kívül nem jelentkezik, a szennyezés a lerakó területén belül helyezkedik el.

14/2005. (VI. 28.) KvVM rendelet a kármentesítési tényfeltárás szűrővizsgálatával kapcsolatos szabályokról szóló 1. sz. melléklet szerinti felszín alatti víz vizsgálatok a Pér2A furatból származó vízmintából történt. A kapott eredményeket a következő táblázat mutatja. Komponens

Mértékegység

"B"

Pér2A

PCB

µg/l

0,001 <0,001

Fenol

mg/l

0,02

<0,005

Kloroform

µg/l

5

0,07

Bromoform

µg/l

<0,05

Bróm-diklór-metán

µg/l

<0,05

Dibróm-klór-metán

µg/l

<0,05

1,1-diklór-etilén

µg/l

<0,05

Diklór-metán

µg/l

<0,05

27 /61


1,2-diklór-etilén

µg/l

0,05

1,1-diklór-etán

µg/l

<0,05

1,2-diklór-etán

µg/l

<0,05

2-klór-etanol

µg/l

<0,05

1,2-diklór-propán

µg/l

<0,05

2,3-diklór-propilén

µg/l

<0,05

Triklór-etilén

µg/l

<0,05

Széntetraklorid

µg/l

<0,05

1,1,2,2-tetraklór-etán

µg/l

0,06

1,3-diklór-propilén

µg/l

<0,05

µg/l

<0,05

1,1,2-triklór-etán

µg/l

<0,05

1,2-dibróm-etán

µg/l

<0,05

Tetraklór-etilén

µg/l

<0,05

Klórozott aromás CH

µg/l

<0,01

Metanol

mg/l

1

<0,2

Izopropil-alkohol

mg/l

1

<0,2

Glikol

mg/l

1

<0,2

Piridin

µg/l

0,75

<0,2

Tetrahidro-furán

µg/l

1

<0,2

Tetrahidro-tiofén

µg/l

1

<0,2

Növényvédő szerek

µg/l

transz-1,3-diklórpropilén

<0,005

A hulladéklerakó mellett vett vízminta széleskörű vizsgálata szennyezettséget nem mutatott.

A vett vízminták ÁVK, fém, BTEX, TPH és összes klórfenolok vizsgálati eredményeit a következő táblázat tartalmazza. Komponens

Mértékegység

"B"

pH Fajl.el.vez.kép.

µS/cm

2500

28 /61

Pér1

Pér2A

Pér3

Pér4

7,26

7,65

7,23

6,72

4280

1690

2020

1160


KOIp

mg/l

6,5

9,9

8,2

2,6

Nitrát

mg/l

50

1252

267

101

88

Klorid

mg/l

250

595

165

160

50

Szulfát

mg/l

250

340

245

315

115

Ortofoszfát

mg/l

0,5

0,1

<0,05

0,1

<0,05

Ammónium

mg/l

0,5

0,07

0,23

<0,05 0,12

Összes vas

mg/l

0,43

1,2

0,38

Összes mangán

mg/l

0,11

0,19

0,07 <0,05

Kalcium

mg/l

352

107

131

83

Magnézium

mg/l

482

182

161

139

Összes keménység

CaO mg/l

1600

570

555

435

Cink

mg/l

0,2

<0,01

<0,01 <0,01 <0,01

Bór

mg/l

0,5

<0,1

<0,1

0,21

0,15

Nikkel

µg/l

20

4,6

5,1

5,4

4,2

Kadmium

µg/l

5

<0,2

<0,2

<0,2

<0,2

Ón

µg/l

10

<5

<5

<5

<5

Arzén

µg/l

10

<1

<1

1,8

<1

Molibdén

µg/l

20

4

2,5

5,5

2,4

Ólom

µg/l

10

<1

<1

<1

1,5

Kobalt

µg/l

20

<2

<2

<2

<2

Króm

µg/l

50

12,6

8

7,5

6,2

Higany

µg/l

1

0,026

<0,02 <0,02 <0,02

Réz

µg/l

0,2

<0,02

<0,02 <0,02 <0,02

Szelén

µg/l

10

<2

4,4

<2

2,2

Bárium

µg/l

700

184

82

120

67

Fluorid

µg/l

1500

---

1,2

---

---

Ezüst

µg/l

10

---

<1

---

---

Nátrium

mg/l

200

296,4

81

105,7

47,8

Kálium

mg/l

31,02 242,9

16,8

TPH

µg/l

100

<50

<50

Benzol

µg/l

1

<0,05

0,06

Toluol

µg/l

20

0,06

<0,05 <0,05 <0,05

14,9

29 /61

<50

0,12

<50

<0,05 <0,05


Etil-benzol

µg/l

20

0,05

<0,05 <0,05 0,06

Xilol (orto+meta+para)

µg/l

20

<0,05

<0,05 <0,05 <0,05

Klórfenolok összesen

µg/l

0,1

<0,01

<0,01 <0,01 <0,01

A vizsgálatok szerint a szennyezett terület felvízi oldalán, a háttér szennyezettség feltárása érdekében mélyített Pér1 furatból vett vízminta mutatja a legnagyobb szennyezettséget nitrát, klorid, szulfát, fajlagos elektromos vezetőképesség és nátrium komponensek esetében.

A „B” szennyezettségi határértékeket meghaladó komponenseket az 5-9. sz. térképek a következők szerint szemléltetik: 5. sz. térkép: Talaj szennyezettségi „databoxos” térkép – arzén, cink, kadmium, nikkel, szelén 6. sz. térkép: Felszín alatti víz szennyezettségi „databoxos” térkép – ammónium, klorid, nitrát, szulfát 7. sz. térkép: Felszín alatti víz szennyezettségi „databoxos” térkép – bór, kobalt, molibdén, nátrium, szelén 8. sz. térkép: Felszín alatti víz szennyezettségi „databoxos” térkép –arzén, cink, kadmium, ón 9. sz. térkép: Felszín alatti víz szennyezettségi „databoxos” térkép – klórfenolok, toluol, xilolok, TPH

A térképeken egyszerre ábrázoljuk az eddig keletkezett összes analitikai értéket, szennyező

komponensenként.

Az

Észak-dunántúli

Környezetvédelmi,

Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Mérőállomása által végzett analitikai vizsgálat összes értékét nem ismerjük, mert a H-10460-15/2010. számú határozat (1. sz. melléklet) indokolásában csak a „B” szennyezettségi határérték meghaladású koncentráció értékeket dokumentálták. Ennél fogva az egyéb komponensek esetében nem ismerve a konkrét értékeket, < jellel jeleztük, hogy a releváns érték bizonyosan „B” szennyezettségi határérték alatt van. A szennyezettségi határérték meghaladást a térképeken sárga színnel emeltük ki.

30 /61


A térképeken jól látható, hogy a háttér szennyezettségektől (klorid, nitrát, szulfát, nátrium) eltekintve majd minden egyéb azonosított szennyező komponens az illegális hulladéklerakó, mint forrás terület alatt található. Ettől csak a bór komponens kivétel, mely a Felügyelőség PFK-1 furatából vett vízmintából lett azonosítva, egyetlen elemként mely alvízi oldalon kijutott a hulladéklerakó alól. E miatt mélyült a jelen tényfeltárás keretében a Pér-3 furat, mely lehatároló pont lett.

10.2. Kockázatos anyagok A következőkben bemutatjuk az összes olyan szennyező komponenst, amelyek a földtani közegben, vagy a felszín alatti vízben, bármely mintavételi helyen „B” szennyezettségi határérték meghaladást mutatott az eddigi vizsgálatok során. Az összes komponens közül K1, minden körülmények között veszélyes anyagokat külön kiemeljük: Diklórfenolok, toluol, xilolok, TPH.

10.3.Földtani közegben feltárt kockázatos anyagok

10.3.1. Arzén Az arzén a talajban nehezen mozog és nem lúgozódik ki. Toxicitása függ az oxidációs fokától. Az As(V) forma, amely jó levegőzött talajokban fordul elő, kevésbé mérgező, mint az As(III) alakja. Esetenként a növényi gyökerekben halmozódik, a föld feletti részekben azonban az arzén-koncentráció nem haladja meg a szennyezetlen talajokon termett növények arzén tartalmát. Az arzén és vegyületei erősen toxikusak. Hatásuk főleg az enzimműködés gátlásában nyilvánul meg. A növényekben viszonylag kevés arzén halmozódik fel, mivel nagy koncentrációban fitotoxikus, ami a gyökérzet és a levélszélek elhalásával jár. Az arzénérzékenység az arzén-akkumulációval jellemezhető. A növények akkumulációs képessége nagyon eltérő: retek (1), fűfélék (0,33), saláta (0,26), burgonyagumó (0,07) Magyarországon a Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer keretében vizsgált talajminták 79%-a kevesebb, mint 7 mg/kg arzént tartalmaz, 11%-os arányban fordulnak elő a 7-10 mg/kg, 4%-kal a 10-12 mg/kg, 3%-kal a 12-15 mg/kg és ugyancsak 3% a 15 mg/kg „B” szennyezettségi határérték feletti minták részaránya.

31 /61


Az arzén átlagos mennyisége és a talajok fizikai félesége között nem ismerhető fel határozott tendencia: homok – 5,9 mg/kg; vályog – 7,2 mg/kg; agyag – 6,8 mg/kg.

10.3.2. Kadmium A kadmium a talajban a viszonylag mobilis nehézfémek közé tartozik. Mozgékonysága

a

talaj

kémhatásától

és

szervesanyag-tartalmától

függ.

A

kadmiummal szennyezett savanyú talajon a növények a többszörösét vehetik fel, a semleges, illetve lúgos talajhoz képest. A meszezés csökkenti a növények kadmiumfelvehetőségét. A kadmium legfőbb veszélyessége, hogy az esszenciális cinket képes helyettesíteni, annak jótékony hatása nélkül. Erősen toxikus hatású elem, ezért a cink helyébe beépülve súlyos károsodásokat (enzimaktiválás gátlása, RNS szintézis és működés károsítása) okoz. A növények kevésbé érzékenyek a kadmiumra, mint az állati és emberi szervezet, így normál kadmium-érték sokszorosát is képesek felvenni és akkumulálni fitotoxikus tünetek nélkül. A kadmium könnyen bekerülhet az állati és emberi táplálékláncba, mielőtt a növények károsodnának. Az emberi és állati szervezetben a kadmium felhalmozódik, így krónikus toxicitást fejt ki. Néhány növény átlagos kadmium tartalma: kukorica – 300 mg/kg; uborka – 55 mg/kg; zellergumó – 150 mg/kg; káposzta – 40-50 mg/kg; sárgarépa – 300 mg/kg. A talajok kadmium-tartalma elsősorban az alapkőzettől függ. A hazai talajok legnagyobb részét az alacsony kadmium-tartalom jellemzi. Nagyobb mennyiségek a Dunántúli-középhegységben, a Bükkben, illetve a Felső-Tisza vidékén fordulnak elő. Magyarországon a Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer keretében vizsgált talajmintákban a 0,1-0,7 mg/kg közötti értékek a leggyakoribbak (93%). A 0,7-1,0 mg/kg intervallumba tartozók aránya 4%, míg az 1,0 mg/kg kadmiumnál többet tartalmazó, határérték feletti minták részaránya 3%.

10.3.3. Nikkel Természetes módon vulkáni tevékenységgel, illetve a földkéreg eróziójával jut a környezetbe, ahonnan kis koncentrációban az élelmiszerbe, vízbe, levegőbe és a talajba kerül. Egyes talajok (pl. az ún. szerpentin talajok) az átlagosnál nagyobb koncentrációban tartalmazzák. Normál körülmények között a környezetünkben 32 /61


mérhető koncentrációja: 300 ng/l vizekben, 3-1000 mg/kg mezőgazdasági művelés alatt álló talajokban és 6-20 ng/m3 a légkörben. Relatíve alacsony hő- és elektromos vezetőképessége, oxidációval, korrózióval szemben mutatott ellenálló-képessége, valamint keménysége, könnyű ötvözhetősége és mágnesezhetősége kiváló nyersanyaggá teszi. Ennek köszönhetően több mint 300 ezer fogyasztói termék alapanyaga, felhasználja számos iparág, többek között a katonaság, az építészet, vagy akár az űrtechnológia is. Legfontosabb felhasználási területe a rozsdamentes acél, ill. a nikkel ötvözetek gyártása. Emellett vegyületeit felhasználják

galvanizáláshoz,

akkumulátorok,

elemek,

ipari

vízvezetékek,

gyújtógyertyák, alkatrészek és festékek gyártásához, valamint pénzérmék, ékszerek, kerámiák, üvegek és orvosi implantátumok készítéséhez. Számos kémiai reakció katalizátoraként ismert. Több nikkel vegyületet bizonyítottan emberi rákkeltő anyagként tart számon a WHO IARC. A nikkel szükséges az emberi szív működéséhez. A nikkel befolyásolja a vasfelvételt és -metabolizmust, valamint feltehetően szükséges a vörösvértestek és vérlemezkék képződéséhez is. Hiánytüneteit azonban embernél még nem észlelték. Toxikus, mérgező elem; az általa kiváltott egészségügyi problémák leggyakoribb formája az allergia. A népesség kb. 7-10%-a túlérzékeny a nikkelre, melynek következtében bőrgyulladás, ekcéma jelentkezhet. A tünetek főleg bőrrel történő közvetlen, hosszan tartó érintkezés esetén jelentkeznek, így például nikkelt tartalmazó ékszerek viselésekor. Lenyelve 0,49 mg/nap mennyiségnél figyelhető meg arra érzékenyeknél allergiás reakció. A nikkelre nem érzékeny személyek esetében igen nagy mennyiségben kellene ahhoz nikkelt fogyasztani, hogy akut egészségkárosodás következzen be. Ezt igazolja, hogy akut mérgezés tüneteit eddig csupán 250 µg/l nikkeltartalmú (tehát az átlagosan ivóvízben mérhető koncentráció 100 ezerszeresét tartalmazó) vizet véletlenül elfogyasztó munkásoknál írtak le; esetükben hasi fájdalom és egyéb kísérő tünetek (megemelkedett vörösvérsejt-szám, a normál értéknél magasabb fehérjetartalom a vizeletben) jelentkeztek. Rendszeres belégzéses expozíciónál (pl. ipari munkásoknál) súlyosabb egészségkárosodás is kialakulhat, mint például asztma, orrüregi és orrnyálkahártya gyulladások, krónikus hörghurut, csökkent tüdő-kapacitás. Számos vizsgálat talált összefüggést a miokardiális infarktus, az

33 /61


agyvérzés kialakulása, a májzsugor és a vérsavóban talált, megemelkedett nikkelkoncentráció között, ám az ok-okozati összefüggést napjainkig nem tisztázták. A gyermekek feltehetően nem érzékenyebbek rá, mint a felnőttek. Teratogén (fejlődési rendellenességet kiváltó) hatása és genotoxikus hatása csupán nagy (a normál kitettség sokszorosát kitevő) koncentrációban jelentkezett. Állatkísérletek alapján a normál táplálékban jellemző koncentráció 1000-szerese gyakorolt káros hatást az utódnemzedékre és váltott ki az átlagosnál nagyobb arányú újszülött halálozást, illetve alacsonyabb születési súlyt. Vizsgálatok szerint a nikkel bizonyos sói kromoszóma rendellenességet okoznak, mert gátolják a DNS szintézist.

10.3.4. Szelén A szelén környezetünkben, a talajban, a talajvízben és egyéb felszíni és felszín alatti vizeinkben, valamint az összes élő szervezetben előfordul. A biológiailag nem hozzáférhető elemi szelén csak ritkán fordul elő természetes körülmények között; vízben nem, vagy csak kissé oldható. Az elemi szelén szelén-dioxiddá oxidálódhat; az oxidok leginkább a talaj felszínén jelentkeznek. Levegőtől elzárt, anaerob körülmények között, a talajokban a szelén elemi formája van jelen. A szelén talajokban előforduló összes mennyisége: 0,03-30 mg/kg. A fő szelénvegyületek, amelyek a környezetünkben előfordulnak a talajban: Se(IV), Se(VI), dimetil-szelenid (dMeSe), dimetil-diszelenid (dMedSe) [(CH3)2Se2], dimetil szelenon [(CH3)2SeO2]. A szelén négyféle oxidációs állapotban fordulhat elő környezetünkben; -2-es oxidációs állapotú vegyületként (szelenid), valamint +4-es (szelénessav és sói, a szelenitek), illetve +6-os (szelénsav és sói, a szelenátok) oxidációs számú formaként. 2-

2-

A szelenátok (SeO4 ) és a szelenitek (SeO3 ) vízoldékony vegyületek, így a vizekben a szelén leginkább ilyen módosulataiban fordul elő (Gómez-Ariza et al., 1998). A szelén mozgékonyságát a talajban a talaj hőmérséklete, víztartalma, szerves anyag tartalma, az évszaki jellemzők, a pH, a redoxpotenciál, illetve a talajban lejátszódó mikrobiális tevékenységek befolyásolják.

34 /61


A jobb biológiai hozzáférhetőség miatt a vízoldékony szelén vegyületek veszélyesebbek lehetnek, mint az elemi szelén, amely sokkal kevésbé mozgékony és oldékony a talajban, azaz az emberi szervezet számára ez a szelénforma nem jelent veszélyforrást (Kádár, 1998). A savas, szerves anyagokban gazdag, redukáló tulajdonságú talajokban a nem mobilis és felvehetetlen szelenid, valamint az elemi szelén, míg a lúgos kémhatású, jól szellőzött, oxidatív tulajdonságú talajokban a szelenit (SeIV) és a szelenát (SeVI) van inkább jelen. A szervetlen módosulatok mellett ismertek a szelén szerves kötésben lévő formái is, amelyekben a szelén szelenitként van jelen. Ezek leginkább szeleno-aminosavak, vagy azok származékai, amelyek tulajdonképpen olyan aminosavak, amelyekben a kén helyett szelén szerepel. A szelén legfontosabb szerves formáinak tekintik a növényi eredetű

szelenometionint

(SeMet),

illetve

az

állati

fehérjékből

származó

szelenociszteint (SeCys). Jóllehet, a szelén alapvetően egy esszenciális nyomelem, túl nagy mennyiségben azonban toxikussá válik. Az ajánlott napi bevitel (kb. 70-100 µg/fő/nap) 3-4-szeresét meghaladó fogyasztás esetén először gyengébb, majd később rendkívül erőteljes mérgezési tünetek jelennek meg. 400 µg-nál nagyobb mennyiségű napi bevitel már szelenózishoz vezet (Arthur, 1991). Krónikus mérgezési tünetek közt a bőr-, szaruhártya- és körömelváltozás, hajhullás, gyomor- és bélműködés zavara, fogazat romlása, fáradtság és szédülés említhető meg; akut mérgezés esetén a szervezetbe került szelén mennyiségétől függően, 5-10 mg/testsúly kg-tól kezdődően néhány órán belül beáll a halál. Az elemi szelén kevésbé toxikus, ezzel szemben a szelenit és a szelenát meglehetősen toxikus szelénforma, amelyek hatásukat tekintve hasonlóak az arzénhez. A szelén szerves vegyületei, mint pl. a szelenometionin, a szelenocisztein vagy a dimetilszelenid jól felvehető vegyületek, így nagy koncentrációban szintén toxikusak.

10.3.5. Cink A növények számára nélkülözhetetlen mikrotápelem és csak a megengedettnél nagyobb koncentrációban toxikus hatású. A cink a földkéregben 0,012% átlagos elemtartalommal található. Rendkívül reakcióképes, ezért elemi állapotban nem fordul

35 /61


elő, csak vegyületeiben. Legfontosabb ércei a szfalerit, a cinkpát, és a kalamin. Általában az ólommal, az ezüsttel és a kadmiummal együtt bányásszak. A talajok cinktartalma általában 0,001-0,3% között változik. A primer szilikátokban és agyagásványokban egyaránt megtalálható. A kicserélhető Zn mennyisége általában kicsi és nem éri el az összes cink 1%-át. A talajban a Zn agyagásványok kristályaiban és különböző szorpciós komplexekben helyezkedik el. Jelentős a homokokban mindig fellelhető magnetit Zn-tartalma. komplexeiben

a

kötődés

erőssége

a

pH

emelkedésével

fokozódik,

ezért

mozgékonysága semleges és lúgos talajokban nagymértékben lecsökken. A cink az állati és emberi szervezetben is nélkülözhetetlen elem. Kétértékű kationként (Zn2+) számos enzim szerkezeti és funkcionális komponense, illetve aktivátora. A magyarországi talajok összes cink tartalma 5-150 mg/kg. A vizsgált talajminták 94%-a a 100 mg/kg alatti tartományba esik. A 100-150 mg/kg kategóriában a minták 4,7%-a, a 150-200 mg/kg csoportban 1% található.

10.4. Felszín alatti vízben feltárt kockázatos anyagok

10.4.1. Ammónium Az ammónium, illetve az ammónia általában a szerves anyagcsere termékek lebomlása révén keletkezik. A szerves nitrogénvegyületek ammóniává történő lebontása anaerob körülmények között is végbemehet. A vizek ammónia tartalma tehát a szerves anyagok biológiai illetve kémiai lebomlását jelzi, és így a szerves szennyezések egyik legfontosabb mutatója. Ismeretes, hogy az ammónium illetve az ammónia természetes redukciós folyamatok révén (nitrát redukció) is előfordul a vizekben. Mivel az ammónia a vízben képes protont leadni és felvenni, a szabad ammónia és ammónium koncentráció viszonya meghatározott körülmények között a víz kémhatásának függvénye. Az ammónium mennyiségének ismerete a szerves szennyezések megítélése szempontjából fontos. Az ammóniát mint mérgező anyagot is számon kell tartani, mert a szabad ammónia a sejtmembránon áthatol és így sejtméreg. Az ammónia mérgező hatása függ az oldott oxigén, a szabad széndioxid, a keménység, a lúgosság értékétől is. A természetesnek tekinthető pH 7 ÷ 9 tartományban az összes ammónia-ammónium 36 /61


ion 0,1 ÷ 40,0 %-a van jelen ammónia formájában. A pH és hőmérséklet növekedésével nő a szabad, vagyis a toxikus ammónia koncentrációja. A felszín alatti vizekben a magasabb ammóniatartalom jelenléte legtöbbször szerves anyag bomlására utal.

10.4.2. Bór Ez a három vegyértékű kémiai elem a félfémek közé tartozik, elemi állapotban a természetben nem fordul elő, de endogén (pl: turmalin) és exogén (bórax, boracit, borokalcit) ásványait nagy mennyiségben bányásszák az USA-ban és Törökországban. A természetben leggyakrabban borátok (BO33- és BO45-) formájában jelenik meg, amelyek könnyen oldódnak vízben. Az ipar számára legfontosabb bórvegyület a dinátrium-tetraborát-dekahidrát: Na2B4O7*10H2O, más néven bórax, amelyből nagy mennyiségben állítanak elő egyebek mellett fehérítőszert (nátrium-borát). Más ipari felhasználási területei: üveggyapot gyártás, acélötvöző szer, zöld lángfestés, fertőtlenítő

és

rovarölő

szer,

üveggyártás,

fakonzerválás,

sugárvédelem,

űrrepülőgépek gyártása, fékezett habzású mosószerek fehérítő anyaga.

10.4.3. Diklórfenolok A klórfenolokat lakkok, rovarölő szerek, fakonzerváló anyagok és impregnálószerek gyártásánál alkalmazzák. Ezenkívül közbenső termékként, vagy melléktermékként keletkezhetnek vegyipari gyártási eljárások során, például a lindán gyártásakor. A klórozott fenolok ipari hulladékokban, például papíripari szennyvizekben jelentős mennyiségben előforduló vegyületek. A klórfenolok mérgezőek és természetes folyamatok során nem bomlanak le, A klórfenolok egy, vagy több klórt tartalmaznak kovalens kötésben a fenolgyűrűhöz kapcsolódva. A legtöbb klórfenolnak több izomerje létezik, így a diklórfenolnak 4 (2,3-, 2,4-, 2,5-, 2,6-).

10.4.4. Klorid A klór standardnyomáson (101325 Pa) és szobahőmérsékleten (25 °C) sárgás-zöldes színű gáz. Erősen mérgező, a szerves anyagokat – így az emberi szöveteket is – erősen

37 /61


roncsolja, oxidálja. Apoláris anyag, egy elektron felvételével éri el a nemesgázszerkezetet. Vízben közepesen oldódik. A levegőnél nehezebb. Olvadás- és forráspontja alacsony. Elektronegativitása 3. Vegyületeiben lehet 1, 3, 5, és 7 vegyértékű. A klór sárgás-zöld színű, fojtós szagú, köhögésre ingerlő mérgező gáz. A levegőnél nagyobb a sűrűsége. A klór jó oxidálószer. A fémekkel fém-kloridokká egyesül. Ha vassal reagál, vas(III)klorid, ha nátriummal, nátrium-klorid keletkezik. 2Fe + 3Cl2 → 2FeCl3 2Na+Cl2 → 2NaCl

10.4.5. Kobalt A talajok átlagos kobalt tartalma tág határok között változik: homoktalaj – 0,8 mg/kg; folyami homok – 13,4 mg/kg; lösz – 7,4-12,1 mg/kg; láptalaj – 7,4-12,0 mg/kg; vályog – 8,2 mg/kg; agyag – 14,3 mg/kg. A kobalt a növények számára kis mennyiségben kedvező hatású, de nem esszenciálisan. Általában az oxidatív anyagcserében játszik szerepet. Az egyes növények kobalt-tartalma tág határok között változik: kukorica – 0,08 mg/kg; sárgarépa – 0,4 mg/kg; búza – 0,06 mg/kg. Az állatok és emberek számára a kobalt létfontosságú, a B12 vitamin esszenciális komponense. A kobalt-hiány általában vérszegénységet okoz. Magyarországon a Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer keretében vizsgált talajminták közel 90%-a 15 mg/kg-nál kevesebb kobaltot tartalmaz és mintegy 10% esik a 15-25 mg/kg-os kategóriába. 50 mg/kg feletti kobalt-koncentráció nem fordult elő a vizsgált mintákban. Az átlagos kobalt-koncentrációk a különböző talajtípusokban: homok – 3 mg/kg; vályog – 8 mg/kg; agyag – 12 mg/kg. A kobalttartalom az agyag-tartalommal erőteljesen növekszik.

10.4.6. Molibdén A molibdén egy kémiai elem, rendszáma 42, vegyjele Mo. A krómcsoport elemei közé tartozik.

38 /61


Az acéliparban a molibdén ötvöző elem: a molibdén tartalmú acélok nagy szilárdságúak,

szívósak,

savállóak

és

fényezhetők.

Molibdénacélokból

páncéllemezeket, fegyveralkatrészeket, mágnesacélokat és saválló készülékeket készítenek, izzólámpaszálak tartójaként, a volfrámgyártásban speciális kemencékhez, a nagyfrekvenciás technikában az adócsövek anódja molibdénlemezből készül. Molibdénacélt használnak nagynyomású edények, dombornyomású bélyegzők, mágnesek, gépkocsirugók, tengelyek, órarugók előállítására is. A molibdén néhány acélfajtában a nikkelt helyettesíti. Ilyenkor a Cr-Ni acél helyett Cr-Mo acélt nyerünk. Sok szerves kémiai folyamatban a MoO3-ot mint katalizátort alkalmazzák.

10.4.7. Nátrium A nátrium puha (késsel vágható), könnyű, ezüstfehér színű, nagyon reakcióképes fém. Ennek a reakcióképességnek köszönhetően a természetben elemi állapotban nem, csak vegyületeiben fordul elő. Az elemi nátrium a Bunsen égő lángjába tartva a lángot sárgára színezi. A vízbe dobott nátrium, a víz tetején gyorsan keringve, heves hidrogéngáz (H2) képződéssel járó reakció során (mely az exoterm reakció során fejlődő hőtől meggyullad) maró tulajdonságú nátrium-hidroxiddá alakul. A Föld tömegének mintegy 2,6%-át adja, és így a 6. leggyakrabban előforduló elem (az alkálifémek közül pedig az első). Legközönségesebb vegyülete a konyhasó, ami a tengerekben hozzávetőleg 3%-os koncentrációban található. Nagy mennyiségben található a sóbányákban.

10.4.8. Nitrát A nitrát természetes módon fordul elő a nitrogén-körfolyamatokban, azonban a 20. század vége óta emberi forrásokból sokkal több nitrogén jut ki a környezetbe, mint az összes többi forrásból együttesen. A nitrogén-ciklus természetes egyensúlya így felborult. A nitrogén tartalmú vegyületek, (trágyák, hígtrágyák, műtrágyák, szennyvíz, szennyvíziszap) kijuttatása a művelés alatt álló területekre folyamatos diffúz (nagy területre kiterjedő) környezetterhelést jelent, a fosszilis energiahordozók elégetésén keresztül pedig, mint melléktermék is kikerülhetnek a környezetbe. A legfőbb diffúz forrása a nitrát szennyezésnek az agrárterületekről történő elfolyás, az utak, külvárosi 39 /61


területek vízelvezetése, valamint az eső nitrogén szállítása. Pontforrások a szennyvízülepítő tartályok és a megrongálódott, szivárgó szennyvízcsatornák. A nitrát nem tud erősen kötődni a talajhoz és nagyon vízoldékony, ezért az a nitrát mennyiség, amelyet nem vettek fel a növények, elszivároghat a talajvízbe, vagy a folyókba. Ez a folyamat a talaj szerkezetétől (vízvezető-képesség, porozitás) és kémiai jellemzőitől függően felerősödhet. A kén-dioxid mellett, a nitrogén-oxidok a fő okai a savas esők képződésének, a légkör nedvességtartalmával keveredve ugyanis kénsav, illetve salétromsav keletkezését eredményezik. A savas kiülepedés akadályozza a növények fotoszintézisét, továbbá a folyamat a talaj savasságának növelésével létfontosságú tápanyagok illetve egyes szennyező anyagok (fémek) kimosódásához is vezethet. A talaj savasodása savassá teszi a talajból a tavakba, folyókba jutó vizeket is, így azok nem lesznek képesek a vízi ökoszisztémák számára megfelelő életfeltételek biztosítására.

10.4.9. Szulfát A szulfátok a kénsav sóihoz és észtereihez tartoznak. A szekunder szulfátok (ha mindkét H-ion fémmel vagy szerves csoporttal helyettesített) többnyire kettős sók képzésére hajlamosak, vízben általában jól oldódnak, termikusan meglehetősen stabilak. Előfordulnak csaknem oldhatatlan formában is, azonban ezek mennyisége a felszín alatti vízminőséget jellemző koncentráció értékek alatt marad. Abban az esetben, ha csak az egyik H ion helyettesített fémmel, savanyú, vízben nagyon jól oldódó hidrogénszulfátok keletkeznek, de stabil vegyületei ezek közül csak az

alkálifémeknek

hidrogénszulfátok

vannak. nem

A

vízben

mérgezőek,

és

jól a

oldódó

alkáli

szervezetben

szulfátok

való

illetve

felhalmozódás

szempontjából kis kockázatot jelentenek, illetve esetenként kockázatmentesek. A szulfátvegyületekre jellemző, hogy betonra, vasbetonból készült műtárgyakra kedvezőtlen hatást fejtenek ki (szulfát korrózió).

10.4.10. Toluol A toluol [képlete: C7H8 (C6H5CH3)] vagy metilbenzol színtelen folyadék. Szaga a benzoléra emlékeztet. Apoláris vegyület, vízben alig oldódik, szerves oldószerekkel 40 /61


korlátlanul elegyedik. Neve is mutatja hogy a benzolhoz áll legközelebb, annak homológja, tulajdonságai is a benzoléhoz hasonlók. Tárolásakor figyelni kell az edény anyagára, mert bizonyos műanyagokat old. Erősen párolog. Metil-csoportjának köszönhetően sokkal reaktívabb, mint a benzol. Festékek, lakkok oldószereként alkalmazzák, és a TNT gyártásának egyik alapanyaga. Közvetlen belélegezve közepesen vagy erősen mérgező. Ipari felhasználására szigorú munkavédelmi előírások vonatkoznak. Az egyik leggyakrabban előforduló talajszennyező anyag.

10.4.11. Összes alifás szénhidrogén (TPH) A hazai jogszabályokban a TPH csoportba csak az alifás, C5-C40 vegyületeket sorolják. A TPH vegyületek kémiailag lehetnek telítettek és telítetlenek, valamint ezen belül egyenes, elágazó és gyűrűs láncúak. A TPH-n belül elkülönítjük a VALPH (Volatile Aliphatic Petroleum Hydrocarbon) vegyületeket, amelyek illékonyak és 5-10 szénatomot tartalmaznak fő komponensként (megtalálhatóak gazolinban, benzinben és kerozinban), illetve az EPH vegyületeket (Extractable Petroleum Hydrocarbon), amelyek kevésbé, vagy egyáltalán nem illékony vegyületek (gázolaj, kenőolajok fő alkotórészei). A szennyező anyag toxikus, amelyek - az ember mellett - káros hatással lehetnek, mind a mikroflórára, mind a talajlakó más élőlényekre, pl. a mikro- és mezofaunára is. A szénhidrogén szennyezés a talaj vízháztartását, mikrobiológiai adottságait, levegőháztartását jelentős mértékben, kedvezőtlenül befolyásolja.

10.4.12. Xilol A benzol háromféle dimetil-származékai, a benzol homológjai. A három izomer neve: o-xilol (orto-xilol), m-xilol (meta-xilol) és p-xilol (para-xilol). A xilol mindhárom izomerje megtalálható a kőszénkátrányban. Kémiai tulajdonságaik azonosak, csak néhány fizikai állandójukban van különbség. Molekulaképletük: C8H10 (C6H4C2H6). Színtelen, jellegzetes illatú folyadékok. Gyakorlatilag oldhatatlanok vízben, de korlátlanul elegyednek szerves oldószerekkel, például éterrel és szén-diszulfiddal. Nagyon gyúlékony vegyületek. A toluoléhoz hasonlóak az élettani hatásaik. A xilolokat legnagyobb mennyiségben oldószerként használják. Például zsírok,

41 /61


természetes– és műgyanták oldására használnak xilolokat. Emellett lakkok, festékek, ragasztók rovarirtó szerek készítésekor is alkalmaznak xilolokat.

10.5. A kockázatos anyagok felszín alatti elhelyezkedése, mozgása, mennyisége A háttér szennyező komponensek kivételével (klorid, nitrát, szulfát, nátrium) az összes többi, azonosításra került szennyező anyag a korábbi illegális hulladéklerakó alatt található, a földtani közegben és oldott állapotban a felszín alatti vízben. A földtani felépítésnek köszönhetően (a vízvezető réteg kis szivárgási tényezővel - 5,0 x10-5 cm/s -, az áramló víz kis gradienssel – 0,003 m/m -, alacsony áramlási sebességgel jellemezhető. A feltárások tanúsága szerint a bór komponens kivételével, minden más szennyező komponens az összesen 21 642 m2-nyi illegális hulladéklerakó területe alatt található. A legmélyebb szennyezett hely a P-1 furat 4,0 m-es szintje (szelén). A fúrások tanúsága szerint azonban nem tekinthető a teljes felszín alatti 4,0 m közeg szennyezettnek, mert a P-3 furat felszín közeli mintavételi szintjei (0,5 m, 0,8 m) szennyezéstől mentesek, csak a 3,0 m mély szinten történt arzén és nikkel szennyezettség azonosítás. A lerakó alatt található, a lerakott anyagoktól szennyezett talajvíz mennyisége az átlagosan 1,5 m vízoszlop magasságot és a 0,12 szabad hézagtérfogatot figyelembe véve 3 895 m3-re tehető.

11. Mennyiségi kockázat elemzés

11.1. A kockázatelemzés módszertana A kockázatbecslés a vegyi anyagok, illetve a szennyezőkké vált anyagok helyes kezelésének univerzális eszköze. A kockázatbecslés a veszélyes anyagokra vonatkozó azon tudományos ismeretek és adatok összegyűjtése, rendszerezése, elemzése és integrálása, amelyek alapján a vegyi anyagok meghatározott körülmények között az emberre és a környezetre gyakorolt lehetséges káros hatása megítélhető. Ha a kockázatbecslés eredménye, megbízhatósága megfelel az elvárásoknak, akkor a

42 /61


társadalmi-gazdasági

következmények

figyelembevételével

a

kockázatkezelés

szakmai-tudományos alapját képezi.

A kockázatot tehát az expozíció és a káros biológiai hatás együttesen határozza meg. A vegyi kockázat – a vegyi anyag környezetbe jutott mennyisége, a környezeti elemek közötti megoszlása alapján illetve a toxicitása és a hatástalan (elviselhető) koncentrációknak ismeretében – becsülhető, lényegében a szervezetet ért átlagos napi szennyező anyag terhelés és a tolerábilis szint arányaként számszerűsíthető. A kockázatot az expozíció és a káros biológiai hatás együttesen határozza meg.

A „kockázat” definíció szerint nem más, mint valamely nem kívánatos esemény (lehet:

egészség,

emberi

élet,

környezet,

vagy

érték

veszélyeztetése)

bekövetkezésének valószínűsége. Általánosságban értéke megadható a nemkívánatos esemény bekövetkezési valószínűségének és a következmény súlyosságának szorzataként, számszerűleg kifejezve 0 (károsodás biztosan nem következik be) és 1 (károsodás biztosan bekövetkezik) között változik. A kockázatfelmérésnek

meghatározó

szerepe

van

a

környezeti

problémák

kezelésében, valamint elősegíti a környezet általános védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény, az egészségről szóló 1997. évi CLIV. törvény, a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, a Nemzeti Környezetvédelmi Programról szóló 83/1997.(IX.26.) Országgyűlési Határozat, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet végrehajtását. A kockázatbecslés lépései: − veszélyazonosítás, − dózis – hatás összefüggés megállapítása, − expozícióbecslés, − kockázatjellemzés.

A vizsgálatnál a lehetséges legkedvezőtlenebb esetet vettük figyelembe. Adathiány, ill. egyszerűsítéseknél az adatokat – ésszerű mérlegelést követően – a biztonság javára történő tévedéssel vettük fel.

43 /61


Veszélyazonosítás Célja annak a vizsgálata, hogy az adott esetben az adott szennyezőanyag okoz-e károsodást. A veszélyesség azonosítása rendszerint a területen észlelt szennyezőanyag fizikai, kémiai, toxikológiai tulajdonságainak figyelembevételével történik.

Dózis – hatás összefüggés megállapítása A kockázatjellemzés talán legsajátosabb szakasza a dózis-válasz összefüggés elemzés, amely azzal foglalkozik, hogy az expozíció során a szervezetet ért vegyi anyag mennyisége milyen mértékű károsodást okoz az élő szervezetben. A dózis-hatás görbe valamilyen meghatározott hatás megjelenésének relatív gyakoriságát vizsgálja a dózis függvényében.

Expozícióbecslés Egy vegyi anyag kibocsátásának, vagy a környezetben szennyezőként jelen levő vegyi anyag

terjedési

útvonalainak,

mozgásának,

valamint

átalakulásának

vagy

lebomlásának meghatározása annak érdekében, hogy meg lehessen becsülni azokat a koncentrációkat/dózisokat, amelyeknek emberi populációk vagy környezeti elemek (víz, talaj és levegő) ki vannak, vagy ki lehetnek téve. Az expozíció annak leírására szolgál, hogy a kockázatfelmérésben feltüntetett receptorig az adott vegyület milyen mértékben jutott el. Az expozíció meghatározása az összes kiszűrt szennyezőanyag, a szennyezőanyag forrástól a célszervezetig megtett útjának (expozíciós út) vizsgálatával, valamint a receptor csoport (szennyezésnek kitett közösség) megállapításával történik. Az expozíció általánosan az átlagos napi dózissal (a szervezetbe került vegyi anyag testtömegre és időegységre vonatkoztatott mennyisége) fejezhető ki: ÁND =

C k ⋅ BM ⋅ EG TT , ahol: mg kg ⋅ nap

ÁND átlagos napi dózis Ck

anyag koncentrációja a szennyezett közegben közegben

mg kg

BM

lenyelt/bevitt mennyiség

kg nap

EG

expozíció gyakorisága

nap év

44 /61


TT

kg

Testtömeg

Ha a receptor karcinogén hatásoknak is ki van téve, akkor az átlagos napi dózis értéket a teljes élettartamra elnyújtva vesszük figyelembe: ÉÁND = ÁND

EH ÉT

ÉÁND

átlagos napi dózis a teljes élettartamra számítva

ÁND

átlagos napi dózis

mg kg ⋅ nap

EH

expozíció időtartama

év

ÉT

teljes élettartam

év

Kockázatjellemzés A káros hatások előfordulására és súlyosságára vonatkozó értékelés, amelyek egy anyag tényleges vagy prognosztizált expozíciója következtében valószínűleg előfordulnak egy emberi populációban vagy környezeti elemben és magában foglalhatja a „kockázat értékelését”, vagyis a valószínűség számszerű megállapítását. A kockázatelemzés e fázisában az expozíció és a hatásviselők összevetése történik meg, azaz kiszámításra kerülnek a kockázatot jellemző mérőszámok. Toxikológiai hatásmechanizmusuk alapján a kockázatot jelentő vegyület lehet: − karcinogén (küszöbértékkel nem rendelkező /nem létezik kockázatmentes tartomány/, jellemző a dózis-hatás görbe linearitása, sztochasztikus) − nem karcinogén (küszöbértékkel rendelkező /a dózis-hatás görbe valamilyen pozitív dózis értéknél eléri azt a szintet, ahol az adott vegyület egyetlen egyednél sem váltja ki hatását/, determinisztikus)

A küszöbdózissal jellemezhető anyagok lenyelése által bekövetkező károsodást a kockázati hányadossal fejezzük ki:

45 /61


Kockázati hányados =

ÁND RfD

ÁND RfD

átlagos napi dózis Toxicitás szempontjából megengedhető dózis (Referencia dózis)

Belélegezve: Kockázati hányados =

BC RfC

BC RfC

Belélegzett koncentráció Referencia koncentráció

A hányados képzése után kapott eredményt 1-hez viszonyítjuk. Amennyiben a kockázati hányados értéke kisebb, mint 1 (a becsült expozíció mértéke alacsonyabb, mint az elfogadhatóság határa) a kockázat elfogadható mértékű, ellenkező esetben (kockázati hányados > 1) az egészségkárosító hatás valószínűsége fennáll, kockázatkezelés szükséges. Karcinogén vegyületek esetén a kockázat nem küszöbölhető ki, ezért ez esetben az a cél, hogy az adott szennyezőanyag koncentrációját olyan alacsony szinten tartsuk, amennyire lehetséges. A küszöbdózissal nem jellemezhető anyagok esetén a daganatképző kockázatot jellemző értéket a dózis-hatás görbe meredeksége alapján határozhatjuk meg. Minél meredekebb a görbe, annál kisebb dózis, illetve alacsonyabb koncentráció szükséges adott daganatkockázati szint eléréséhez. A daganatkockázat mértéke karcinogén vegyület lenyelése esetén: Daganatkoc kázat = 1 − e

(

− Orális meredekség i tényező ⋅ ÁND

)

A daganatkockázat mértéke karcinogén vegyület belélegzése esetén: Daganatkockázat = 1 − e

(

− Egységnyi kockázati ⋅koncentráció

)

A daganatképző kockázat a rák incidencia háttérértéken felüli, elméleti többlet kockázatot jelent.

46 /61


Társadalmilag elfogadható kockázatnak tekinthető a 10 −6 számított kockázati érték, ami azt jelenti, hogy adott expozíciós út káros következményeként egymillió ember közül egy esetben valószínűsíthető rákos megbetegedés.

11.2. Helyspecifikus, részletes humán-egészségügyi kockázatelemzés, a felhasznált útmutatók, forrásmunkák, szoftverek A kockázatelemzés során talajvízre határozzuk meg azt a legnagyobb koncentrációt, amely mellett még a területen foglalkoztatott munkavállalók, illetve a környéken élők egészségügyi kockázata hosszú távú munkavégzés esetén is minimális, elfogadható mértékű. Ez a koncentrációérték az un. (D) kármentesítési célállapot. A kockázatfelmérés

készítése

és

a

(D)

kármentesítési

célállapot

határérték

meghatározása során a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendeletben leírtak szellemiségében jártunk el. A környezeti veszélyeztetettség felmérésére, valamint kármentesítési (D) célállapot határérték meghatározására az ASTM (American Society for Testing and Materials) szabvány szerinti mennyiségi kockázatelemzést végezzük el és értelmezzük a számított kockázati mutatókat és értékeket. A hivatkozott szabványra épül az RBCA (Risk-Based Corrective Action) kockázatelemző szoftver, amelynek 2.6-os verzióját használtuk munkánk során. Az általunk mért helyszíni és laboratóriumi anyagokon felül a kockázatfelméréshez az alábbi irodalmakat, forrásanyagokat használtuk fel: − 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet a felszín alatti vizek védelméről; − 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín

alatti

víz

szennyezéssel

szembeni

védelméhez

szükséges

határértékekről és a szennyezések méréséről; − Integrated Risk Information System – A US EPA (USA Környezetvédelmi Hivatala) toxikológiai adatbázisa; − ITER adatbázis Toxicologcial Excellence for Risk Assessment; − Groundwater Services Inc.: RBCA TOOL KIT Chemical Releases Softvare Guidance Manual, 1998;

47 /61


− KVM – OKI: Kármentesítési útmutató 7., A mennyiségi kockázatelemzés módszertana, Budapest, 2004. A szennyezőanyagok jellemző fizikai–kémiai jellemzői Moláris tömeg

Diffúziós koefficiens

g/mol

cm /s levegővízben ben

Vegyület (csoport)

log (Koc) / log (Kd)

Henry állandó

log(1/kg)

m /mol

mg/l

Oldhatóság o (20-25 C)

2

3

Nitrát

62,0049

-

-

-2,00E+00

0,00E+00

-

Ammónium

17,03052

2,59E-01

6,93E-05

4,90E-01

1,36E-02

531000

Szulfát

96,06

-

-

-

0,00E+00

0

Nikkel

58,69

0,00E+00

0,00E+00

f(pH)

0,00E+00

0

Cink

65,39

0,00E+00

0,00E+00

f(pH)

0,00E+00

0

Arzén

74,9216

0,00E+00

0,00E+00

f(pH)

0,00E+00

0

Szelén

78,96

-

-

f(pH)

0,00E+00

0

Kadmium

112,41

0,00E+00

0,00E+00

f(pH)

0,00E+00

0

Bór

10,81

-

-

-

0,00E+00

-

Molibdén

95,94

0,00E+00

0,00E+00

1,30E+00

0,00E+00

0

Kobalt

58,9332

0,00E+00

0,00E+00

1,65E+00

0,00E+00

0

Ón

118,71

0,00E+00

0,00E+00

2,10E+00

0,00E+00

0

Toluol

92,14052

8,70E-02

8,60E-06

2,15E+00

2,76E-01

530

Xilolok

106,1674

7,40E-02

8,50E-06

2,38E+00

2,93E-01

198

Diklórfenolok

163,0024

6,63E-02

8,21E-06

2,14E+00

9,40E-06

6942,71331

>C05-C06

81

1,00E-01

1,00E-05

2,90E+00

3,25E+01

36

>C06-C08

100

1,00E-01

1,00E-05

3,60E+00

4,81E+01

5,4

>C08-C10

130

1,00E-01

1,00E-05

4,50E+00

7,85E+01

0,43

>C10-C12

160

1,00E-01

1,00E-05

5,40E+00

1,22E+02

0,034

>C12-C16

200

1,00E-01

1,00E-05

6,70E+00

5,21E+02

0,00076

>C16-C21

270

1,00E-01

1,00E-05

8,80E+00

4,90E+03

2,5E-06

>C21-C34

400

1,00E-01

1,00E-05

8,80E+00

7,26E+03

2,5E-06

TPH-Alifás

A feltárt szennyezőanyagok különböző élettani tulajdonságokkal rendelkeznek. A humánreceptorokra vetített referenciadózist (RfC) a következő táblázatban foglaltuk össze.

48 /61


Szennyeződés toxikológiai tulajdonságai

szájon át

bőrön át

belélegzéssel

adszorpciós faktor (–) bőrön át

1,6 -

1,6 -

0,1

0,01 0,01

Referencia dózis (mg/kg/nap)

Vegyület (csoport) Nitrát Ammónium Szulfát Nikkel Cink Arzén Szelén Kadmium Bór Molibdén Kobalt Ón Toluol Xilolok Diklórfenolok

TPH-Alifás

>C05-C06 >C06-C08 >C08-C10 >C10-C12 >C12-C16 >C16-C21 >C21-C34

-

-

0,1

0,01

0,02 0,3 0,0003 0,005 0,001 0,2 0,005 0,0003 0,6 0,08 0,2 0,003

0,02 0,3 0,0003 0,005 0,001 0,2 0,005 0,0003 0,6 0,08 0,2 0,003

0,00009 0,02 0,000006 4,1 0,61 -

0,01 0,01 0,03 0,01 0,001 0,01 0,01 0,01 0,01 0 0 0,1

0,06 0,06 0,1 0,1 0,1 2 1,6

0,06 0,06 0,1 0,1 0,1 2 1,6

18 18 0,2 0,2 0,2 -

0 0 0 0,1 0,1 0,1 0,1

karcinogenitás nem nem nem nem nem igen nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem

Az expozició becsléséhez felhasznált környezetanalitikai adatok A kockázatelemzéshez a mért legmagasabb talaj és talajvíz koncentrációértékeket adtuk meg, melyet az alábbi táblázatban foglalunk össze. Mivel a TPH szennyeződésnél nem ismert a valós szénatom-szám szerinti eloszlást, ezért a mért legmagasabb koncentrációt (690 µg/dm3) elosztottuk az alifás vegyület csoportok számával (7) és a továbbiakban azzal számoltunk.

Kockázatelemzés során használt szennyező komponens koncentrációk Talajvíz

Talaj

(mg/l)

(mg/kg)

Nitrát

1,3E+3

0,0E+0

Ammónium

9,0E+0

0,0E+0

Szulfát

3,8E+3

0,0E+0

Vegyület (csoport)

49 /61


Nikkel

5,4E-3

1,3E+2

Cink

0,0E+0

2,2E+2

Arzén

1,8E-3

1,8E+1

Szelén

1,1E-2

1,6E+0

Kadmium

0,0E+0

4,9E+0

Bór

9,0E-1

0,0E+0

Molibdén

3,4E-2

0,0E+0

Kobalt

4,4E-2

0,0E+0

Ón

2,2E-2

0,0E+0

Toluol

4,3E-2

0,0E+0

Xilolok

3,5E-2

0,0E+0

Diklórfenolok

2,0E-3

0,0E+0

>C05-C06

1,0E-1

0,0E+0

>C06-C08

1,0E-1

0,0E+0

>C08-C10

1,0E-1

0,0E+0

>C10-C12

1,0E-1

0,0E+0

>C12-C16

1,0E-1

0,0E+0

>C16-C21

1,0E-1

0,0E+0

>C21-C34

1,0E-1

0,0E+0

TPHAlifás

A környezeti elemek közül a földtani közeg és a felszín alatti víz expozició becsléséhez szükséges földtani felépítést (a biztonság javára történő becsléssel) leegyszerűsítve vesszük figyelembe. A meteorológiai adatokat átlagos értékkel vesszük számításba. Ennek megfelelően a környezeti jellemzőket az alábbi táblázatban foglaljuk össze. A terület környezeti paraméterei Környezeti / meteorológiai elem talajvíz

paraméter talajvízszint természetes mélysége terepszinttől pH hidraulikus vezetőképesség maximális, természetes hidraulikus gradiens szabad hézagtényező a víztartóban 50 /61

mértékegység

érték

m

1,50

cm/s

7,50 5,0 x10-5

m/m

0,003

–

0,12


a szennyeződési csóva szélessége a forrásnál a szennyeződési csóva vastagsága a forrásnál átlagos csapadék mennyisége

m

75

m

1,0

mm/év

555

Az expozíciós szcenáriók összeállítása, hatásviselők felvétele Az expozíciós utak és a humán hatásviselők vizsgálata során meghatározandók azok a környezeti elemek, terjedési útvonalak, amelyek útján a területen lévő szennyezők humán

hatásviselőkkel

kerülhetnek

kapcsolatba.

A

lehetséges

expozíciós

forgatókönyvek felállításakor vizsgálnunk kell a jelenlegi és reális jövőbeli expozíciós szcenáriókat is. A múltbeli expozíciók vizsgálata nem célunk. Általános esetben egy felszín alatti szennyezésnél a következő szennyezőanyag– terjedési utak és expozíciók lehetnek: − a szennyeződés kipárolgása a talaj pórusok között zárt, illetve szabad térben; − a szennyezés kiporzása; − talajvízbe bemosódott szennyeződés ivóvízként való kivétele, felhasználása; − a talajvíz által (öntözés, illetve itatás, vagy természetes folyamat útján) növényeken (takarmány, vagy zöldségfélék, gyümölcsök), illetve állatokon (szarvasmarha, sertés stb.) keresztül történő transzport; − a talajvíz révén felszíni vízbe történő transzport, majd a halak által a táplálékláncba bekerülése.

Jelen esetben egyetlen lehetséges expozíciót vettünk fel: − A talajvíztranszport révén a szennyezőanyag közeli talajvíz kutakat is elérhet, ahol ivóvízfogyasztás esetén az emberi szervezetbe kerülhet. A vízügyi nyilvántartásban magánkút nem szerepel, így a vízkivétel helyét, a forrásterület közelében lévő lakóingatlannál feltételezzük. Ez a K-re lévő belterület, melynek legközelebbi épülete 20 m-re található a szennyezés szélétől.

51 /61


Lehetséges szennyezőanyag–terjedési utak és expozíciós lehetőségek általános esetben

Az előzőekben ismertetett expozíciós út összefoglalását az alábbi ábra szemlélteti.

52 /61


Az expozícióbecsléshez felhasznált humán-fiziológiai paramétereket az alábbi táblázatban foglaljuk össze. Lakossági Fogalom (egység)

Felnőtt

Ipari/Kereskedelmi

Gyermek

Gyermek

(0-6 év)

(0-16 év)

Karcinogén vegyületek átlagos

átlagos expozíciós ideje (év)

30

25

70

15

35

Az expozíció időtartama (év)

30

6

16

Gőz fluxus átlagos expozíciós ideje (év) Az expozíció gyakorisága (nap/év) Az expozíció gyakorisága bőrabszorpció esetén (nap/év)

30

25

1

350

250

180

350

250

1

1

20

3

levegőmennyiség (m /nap) 100

70 1

vízmennyiség (l/nap) Szabadtérben belélegzett

–

200

A talaj bőrfelülethez való

Úszással töltött idő (óra/alk.)

3

Úszás gyakorisága (alk./év)

12

mennyisége (l/óra) Halfogyasztásból lenyelt hányad (kg/év) A bőrfelület átlagos nagysága 2

(cm )

20

10

50

100

5800

5800

1

kötődésének faktora (–)

Úszás közben lenyelt víz

1

25

Átlagos elfogyasztott

(mg/nap)

esetben

–

Átlagos testsúly (kg)

Lenyelt talaj mennyisége

Konstans

70

expozíciós ideje (év) Nem karcinogén vegyületek

Krónikus

0.05

0.5

0.025

5800

–

2023

Transzport útvonalak modellezése Az alkalmazott szoftver több lehetőséget ad a különböző transzportútvonalak számításához. Ezek közül a szükséges bemenő adatok alapján mérlegeléssel döntöttük 53 /61


el melyiket használjuk, melyik modell ad a legkevesebb bizonytalan adat segítségével olyan megbízható eredményt, mely a kockázatelemzést jelentősen nem, vagy csak a biztonság javára módosíthatja. A talajvíz transzportot a Domenico-féle modell csak diszperziót figyelembe vevő opciójával számítottuk. A modell nem számol a biodegradációból adódó koncentrációcsökkenéssel, a forrás és a receptorok között csak a diszperziót veszi figyelembe.

11.3. Eredmények kiértékelése A kockázati modellezést az RBCA Tool Kit for Chemical Releases 2.6 szoftverrel végeztük el, melynek során a fent ismertetett területre jellemző adatok, paraméterek alapján a receptorokra az alábbi humánkockázati hányadosok adódtak: Kockázati hányados Vegyület (csoport)

Humán– egészségügyi

Karcinogén

Nem karcinogén

Nitrát

-

3,4E-1

nincs

Ammónium

-

6,3E-3

nincs

Szulfát

-

7,6E-2

nincs

Nikkel

-

8,9E-2

nincs

Cink

-

1,1E-2

nincs

Arzén

1,7E-7

1,9E-3

nincs

Szelén

-

5,9E-2

nincs

Kadmium

-

6,1E-2

nincs

Bór

-

7,2E-2

nincs

Molibdén

-

2,9E-2

nincs

Kobalt

-

6,4E-1

nincs

Ón

-

1,6E-4

nincs

Diklórfenolok

-

2,3E-3

nincs

Toluol

-

7,6E-4

nincs

Xilolok

-

2,9E-3

nincs

-

7,3E-3

nincs

TPH-Alifás

>C05-C06

54 /61

kockázat


A

>C06-C08

-

7,3E-3

nincs

>C08-C10

-

4,4E-3

nincs

>C10-C12

-

4,4E-3

nincs

>C12-C16

-

4,4E-3

nincs

>C16-C21

-

2,2E-4

nincs

>C21-C34

-

2,7E-4

nincs

kockázatelemzés

során

a

felvett

receptoroknál

a

humánkockázati

és

-6

daganatkockázati hányados minden esetben 1,0-nél, illetve 10 -nál kisebb szám adódott, ami azt jelenti, hogy a humán–egészségügyi kockázat még elfogadható, kockázatkezelést a területen nem kell alkalmazni.

11.4. Az eredmények érzékenységének vizsgálata Az RBCA kockázatelemző szoftverrel végzett számítási módszerek széles körben elfogadottak és nagy biztonsággal, konzervatív módon közelítik meg a valóságot, de a kapott eredmények a számítási módszer bizonytalanságai miatt csak nagyságrendileg alkalmazandók. Ugyanakkor a modellek felállításánál, illetve a modellparaméterek felvételénél arra törekedtünk, hogy a bizonytalanság a végeredményt csak a nagyobb kockázati érték felé (biztonság javára) változtathassa meg. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a kockázatbecslés a jelenlegi állapot figyelembe vételével készült. Amennyiben a kockázatfelmérés alapvető elemeiben a jövőben változás következne be, vagy ha a monitoring vizsgálatok során a szennyeződés jelentős elmozdulása, vagy terjedése figyelhető meg, úgy a kockázatbecslés ismételt elvégzése válhat szükségessé.

Összefoglalva a kockázatfelmérés

eredményeit, valamint a szennyezőanyag

tulajdonságaira és a vizsgált helyszínen való viselkedésére vonatkozó ismeretanyagot, megállapítható, hogy a tényfeltárás során figyelembe vett szennyeződési értékek nem jelentenek humán-egészségügyi kockázatot.

55 /61


A „D” érték megállapítása humán-egészségügyi kockázati alapon Úgynevezett reverz kockázatelemzéssel megállapítottuk, hogy milyen kezdeti koncentráció értékeknél okoz kockázatot a szennyezőanyag a felvett receptorra, vagyis mely értékeknél adódik – már a legkisebb mértékben is – 1,0-nél, illetve 10-6nál nagyobb kockázati hányados érték.

12. Javaslat „D” kármentesítési célállapot határértékre Az előző fejezetben ismertetett számítások alapján a következő táblázatban foglaljuk össze

a

különböző

szennyezőanyagoknál

megengedhető

legmagasabb

koncentrációkat, melyeket humán-egészségügyi alapon „D” kármentesítési célállapot határértéknek javasolunk megállapítani. Megengedhető legmagasabb Vegyület

koncentráció – javasolt határérték

Nitrát

1252 mg/l

Ammónium

9 mg/l

Szulfát

3850 mg/l

Nikkel

20 µg/l

Cink

0,2 µg/l

Arzén

10 µg/l

Szelén

10 µg/l

Kadmium

5 µg/l

Bór

0,9 µg/l

Molibdén

33,7 µg/l

Kobalt

44 µg/l

Ón

22,1 µg/l

Diklórfenolok

2 µg/l

Toluol

43 µg/l

Xilolok

35 µg/l

TPH

690 µg/l

56 /61


13. A tényfeltárás keretében üzemeltetett kármentesítési monitoring A tényfeltárás során kármentesítési monitoring üzemeltetésére nem került sor.

14. Műszaki beavatkozás A szennyezettség mértékének és kiterjedésének figyelembe vételével kármentesítés nem indokolt, ill. az elvégzett számítások alapján műszaki beavatkozás nem szükséges.

15. Monitoring terv a tényfeltárást követő időszakra A fentiekre tekintettel az illegális hulladék lerakással érintett terület alvízi- és felvízi oldalán javasolt egy-egy figyelőkút telepítése.

Furat

Hrsz.

PérM1 PérM2

EOV koordináták

Terep

Talpmélység

Y (m)

X (m)

(mBf)

(m)

650

555 660

252 700

129,20

4,0

3327

555 850

253 130

127,20

4,5

A javasolt PérM1 és Pér M2 jelű monitorink kutak elhelyezkedését a 10. sz. térképen (Javasolt monitoring rendszer helyszínrajza) kék színnel tüntettük fel.

A monitoring kutakból a kútmélység és a vízszintek (nyugalmi és mintavételi) mérése mellett féléves és éves gyakoriságú akkreditált vízmintavételeket és akkreditált vízminőség-vizsgálatokat javasolunk.

Javasolt féléves gyakoriságú mérések ÁVK – általános vízkémia a következő komponens körre; pH érték, fajlagos elektromos vezetőképesség, KOIps, szulfát-, foszfát-, ammónia-, nitrit-, nitrát- és összes lebegőanyag- tartalom.

Javasolt éves gyakoriságú mérések; nikkel, cink, arzén, szelén, kadmium, bór, molibdén, kobalt, ón, diklórfenolok, toluol, xilolok, TPH.

57 /61


A monitoring vizsgálatok javasolt időtartama 4 év.

A vizsgálati eredményekről a mintavételtől számított 30 napon Értékelő szakvélemény készítését és megküldését javasoljuk az Éd. Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek.

16. Összefoglaló Az elvégzett szűrővizsgálatokkal a földtani közeg szennyezettség nem lett feltárva.

A hulladéklerakó mellett vett vízminta széleskörű vizsgálata szennyezettséget nem mutatott.

A vizsgálatok szerint a szennyezett terület felvízi oldalán, a háttér szennyezettség feltárása érdekében mélyített Pér1 furatból vett vízminta mutatja a legnagyobb szennyezettséget nitrát, klorid, szulfát, fajlagos elektromos vezetőképesség és nátrium komponensek esetében.

A „B” szennyezettségi határértékeket meghaladó komponenseket az 5-9. sz. térképek szemléltetik. A térképeken jól látható, hogy a háttér szennyezettségektől (klorid, nitrát, szulfát, nátrium) eltekintve majd minden egyéb azonosított szennyező komponens az illegális hulladéklerakó, mint forrás terület alatt található. Ettől csak a bór komponens kivétel, mely a Felügyelőség PFK-1 furatából vett vízmintából lett azonosítva, egyetlen elemként mely alvízi oldalon kijutott a hulladéklerakó alól. E miatt mélyült a jelen tényfeltárás keretében a Pér-3 furat, mely lehatároló pont lett.

A

kockázatelemzés

során

a

felvett

receptoroknál

a

humánkockázati

és

-6

daganatkockázati hányados minden esetben 1,0-nél, illetve 10 -nál kisebb szám adódott, ami azt jelenti, hogy a humán–egészségügyi kockázat még elfogadható, kockázatkezelést a területen nem kell alkalmazni.

58 /61


A szennyezettség mértékének és kiterjedésének figyelembe vételével kármentesítés nem indokolt, ill. az elvégzett számítások alapján műszaki beavatkozás nem szükséges.

Összefoglalva a kockázatfelmérés

eredményeit, valamint a szennyezőanyag

tulajdonságaira és a vizsgált helyszínen való viselkedésére vonatkozó ismeretanyagot, megállapítható, hogy a tényfeltárás során figyelembe vett szennyeződési értékek nem jelentenek humán-egészségügyi kockázatot.

Javaslatot dolgoztunk ki a monitoring rendszer kialakítására, amely alkalmas a bekövetkezett és esetlegesen bekövetkező szennyeződések észlelésére, ill. követésére.

Az azonosított szennyező komponensek az illegális hulladéklerakó, mint forrás terület alatt találhatók, a szennyezés lehatárolását a 2. sz. térképen (Részletesen helyszínrajzon) kék vonallal határoltuk le. A lehatárolt területek jele; H-1, H-2, H-3.

H-1 jelű terület A terület által érintett ingatlanok, helyrajzi számát, a terület kiterjedését és a lerakott hulladékok számított mennyiségét a következő táblázat tartalmazza. Hulladék kiterjedés


(m2)

(m3)

Pér 094/4

18 561

14 441

Pér 095/33

466

362

Pér 095/8

287

223

Pér 3327

138

107

Összesen

19 452

15 133

Helyrajzi szám

H-2 jelű terület A H-2 jelű terület a Pér 649 hrsz-ú ingatlanon található, kiterjedése 1580 m2, a lerakott hulladékok számított mennyisége 2 054 m3.

59 /61


H-3 jelű terület A terület által érintett ingatlanok, helyrajzi számát, a terület kiterjedését és a lerakott hulladékok számított mennyiségét a következő táblázat tartalmazza. Hulladék kiterjedés


(m2)

(m3)

Pér 649

491

595

Pér 650

119

152

Összesen

610

747

Helyrajzi szám

17. Javaslatok a további intézkedésekre Az elvégzett vizsgálatok és számítások alapján a következő intézkedések elrendelését, ill. megtételét javasoljuk; 1) a 15. pontban javasolt, 2 db talajvíz megfigyelő kútból álló monitoring rendszer kiépítése, ill. engedélyeztetése, 2) 15. pontban javasolt monitoring tevékenység 4 éven át történő folytatása, 3) a lehatárolt H-1 jelű terület részét a Pér 095/33, 3327 és 095/8 hrsz-ú közút, ill. saját használatú úton kisebb – nagyobb kupacokban lerakott hulladékok utóválogatás utáni áthalmozása a terület másik részét képező Pér 094/4 hrsz-ú területre, az áthalmozott hulladékok elterítése és tömörítése, 4) rekultivációs engedélyezési terv készítése a Pér 094/4 hrsz-ú ingatlan H-1 jelű területtel lehatárolt, nem rendezett részére (a hulladéktest D-i csücskében 740 m2 terület rendezésre került) az előző pontban leírtak figyelembe vételével, 5) a H-2 jelű lehatárolt területen végzett tevékenység hatósági jóváhagyása (az elegyengetetett és tömörített hulladékra az eredetileg valószínűsíthető terepszintig termőföldet helyeztek, majd a területet füvesítették, az egykori illegális hulladéklerakó ezen részén jelenleg gondozott zöldterület található), 6) a H-3 jelű lehatárolt területen a jelenlegi állapot hatósági jóváhagyását (a korábbi hulladéklerakás mélyfekvésű, vizenyős bokros területen történt, a területen a vegetáció erőteljes növekedésnek indult, a spontán kialakult fás, bokros, nádas területen a lerakott hulladékok jelenleg szemmel nem érzékelhetők).

60 /61


18. Nyilatkozat. Alulírott, Rovács Gábor kijelentem, hogy Pér Község Önkormányzata megbízásából készített RTF-602-2012 munkaszámú „Péri illegális hulladéklerakón (9099 Pér, Szent László u. 094/4, 649, 095/33, 3327, 095/8, 650 hrsz-ú ingatlanok) bekövetkezett talajés talajvízszennyezés, Részletes tényfeltárás, Záró-dokumentáció” megfelel a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet előírásainak és az általános hatósági előírásoknak. A dokumentáció készítése során az előírásoktól való eltérés nem vált szükségessé.

A Mérnökségről szóló 1996. évi LVIII. Törvény értelmében nyilatkozom, hogy a Magyar Mérnöki Kamara tagja vagyok. Kamarai nyilvántartási számom: 08-0747.

Győr, 2012. június 29.

Rovács Gábor vízgazdálkodási szakértő környezetvédelmi szakértő

61 /61

RÉSZLETES TÉNYFELTÁRÁS ZÁRÓ-DOKUMENTÁCIÓ

Recommend Documents