2. sz. melléklet
RÉSZLETES ÉSZREVÉTELEK a Jövı Nemzedékek Országgyőlési Biztosa által közzétett, a kiotói kvótaértékesítés bevételeinek felhasználásáról szóló állásfoglalásában foglalt felvetésekre (Ügyszám: JNO-30/72/2009.)
Elızmény: Az Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület a kiotói egységek értékesítésébıl befolyt bevételeknek a Zöld Beruházási Rendszer (a továbbiakban: ZBR) keretében történı felhasználásának vizsgálatát kérte a Jövı Nemzedékek Országgyőlési Biztosától (a továbbiakban: Biztos). Reagálás: A jelentés alapján egyértelmően megállapítható, hogy a Biztos állásfoglalása jóval túlterjeszkedik a beadványban foglaltakon. Ez önmagában nem jelent gondot, ám a vizsgált területeket nem teljes körően tárta fel, egy-egy részletet kiragadott a teljes valóságból, ezzel hamis képet adott nemcsak a hazai, de a nemzetközi közvéleménynek is hazánk zöldítési gyakorlatáról. Érdemes megjegyezni, hogy az az Energia Klub – amelynek a spanyol és a belga szerzıdésekhez kapcsolódó kérdései nyomán a Biztos állásfoglalása megszületett – a KvVM korábbi felkérésére civil szakértıként részt vesz a ZBR belga-magyar közös felügyeleti tanácsban (a továbbiakban: Közös Tanács). Abban a Közös Tanácsban, amely az állásfoglalás szerint nem is létezik! A jelentés érthetetlen okból elıbb látott napvilágot a nemzetközi szaksajtóban, mint, ahogy azt az érintettek idehaza olvashatták volna. Az angol nyelvő Point Carbon honlapján (www.pointcarbon.com) 5 nappal elızte meg a hazai közzétételt a jelentés ismertetése! A tájékozatlanságot mutató, szakmailag gyenge minıségő jelentés elkészítése után és nyilvánosságra hozatala elıtt, a KvVM szakembereivel egyeztetve, tılük informálódva, talán elkerülhetı lett volna az a számos téves adat és állítás, mely az állásfoglalásban található. Szintén aggályosnak és zavarónak tekinthetı az anyag megjelentetésének idızítése! Nehéz nem észrevenni, hogy ez a szokatlanul hosszú jelentés éppen a koppenhágai ENSZ klímacsúcs elıtt látott napvilágot. A jelentés súlyos vádakkal illette a ZBR programot, így jelentıs kárt okozott mind Magyarország nemzetközi tekintélyének, mind a folyamatban lévı szén-dioxid kvóta eladásoknak. Bár a jelentés éppen ezen eladások állítólagos sikertelensége miatt ostorozza a KvVM-et, maga az anyag nehezíti legjobban a tárgyalások eredményes befejezését. Megrendíti a vásárlók, a partnerek, a potenciális vevık bizalmát, rontja tárgyalási pozícióinkat és nemzetközi stratégiai céljaink megvalósításának esélyeit! 1
Egy folyamatot, ügyet sok szempontból lehet vizsgálni. Ezek mintha keverednének, illetve aránytalanok lennének a jelentésben. Egy környezetvédelmi ügynek természetesen lehet jogi, és pénzügyi oldala is, de a KvVM szempontjából elsıdleges a környezetvédelmi megközelítés. Érthetetlen továbbá, hogy amíg a bejelentı kizárólag a 2008-as évre koncentrált a beadványában, addig a jelentés – önkényesen és indokolatlanul – a 2009-es évre teszi a fı hangsúlyt! Ennek oka sem derült ki. A jelentés információi elsısorban a minisztérium dokumentumaiból, illetve a sajtóból származnak. A média-megjelenések (köztük az elızetes, a hivatalos közzétételt megelızı megjelenések) torzak, így mintegy hátteret és hivatkozási alapot teremtettek a jelentésben megjelenı érvrendszernek! Az olvasó számára az anyag filozófiája, üzenete is következetlennek tőnik: érjünk el mielıbb, minél több bevételt, ugyanakkor azt minél késıbb hasznosítsuk a klímavédelem céljaira. Hogy is van ez? Egy ilyen jelentésnél elengedhetetlen az érintettek közti szoros konzultáció, amely jelen esetben elmaradt! Ez a helyzet a nagyvilágban és a hazánkban élık felé megint megosztottságot, szakmai képzavart vetít, ami mind a két oldal irányába hitelvesztést eredményezhet! A jelentés – bár ez minıségén nem látszik – hónapokig készült. Ezalatt bıven lett volna idı a szakmai egyeztetésre! Ha idıben látják a Minisztérium szakemberei a tervezetet, számos durva pontatlanság, tárgyi tévedés, csúsztatás, pongyola megfogalmazás, szakszerőtlenség és hiba, akár évszám tévesztés, nem maradt volna benne az anyagban!
Tételesen megvizsgálva a fontosabbakat: 1. pont A Biztos állítása: • A ZBR törvénysértı, mert nincs összhangban a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiával. Válasz: • A jelentés készítıi nem ismerik a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát (a továbbiakban: NÉS)! • A kiotói egyezmény lehetıséget teremt arra, hogy Magyarország értékesítse a széndioxid kvótáit és az ebbıl befolyó pénzt zöldítési célok megvalósítására fordítsa. A NÉS szerint a „ZBR lehetıséget teremt arra, hogy Magyarország az elsı (kiotói) vállalási idıszakban, vagyis 2008-2012 közt meglevı fölös kibocsátási kvótáit magasabb áron tudja értékesíteni, mint ahogy azt egyébként tehetné.”1 • A bevételeket üvegházhatású gázok csökkentésére, erdıtelepítésre, meglévı erdık fenntartására, védelmére (nyelık bıvítésére, fenntartására) és alkalmazkodásra lehet fordítani a NÉS 2. fejezete szerint. • A jelentés félelme az erdıtelepítésektıl alaptalan, mert jelentıs tévedésbıl ered. Ugyanis nem „tőzifát” kívánunk ültetni. A KvVM klímaerdı telepítési programjának 1
Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 101. o. „A stratégia végrehajtása”
2
•
keretében telepítendı, az ökológiai restauráció során létrejövı erdı, mint természetközeli növénytársulás ıshonos fajokból álló elegyes összetételő stabil ökoszisztéma lesz. Az így létrejött erdı nem energiaerdı, hanem klímaerdı, mely fitomasszájában véglegesen megköti a szén-dioxidot. Talajmegkötı, a vízjárást és a mezoklíma ingadozást kiegyenlítı hatásánál fogva további pozitív hatással van környezetére. A zöldtárca által kidolgozott ZBR pontosan ezt teszi, vagyis olyan fejlesztéseket, felújításokat finanszíroz, amelyek révén tovább csökkenhet Magyarországon a széndioxid kibocsátás.
2. pont A Biztos állítása: • A KvVM elszalasztott egy 110 milliárd forint értékő kvóta eladást, amit a „japánok” végül is Csehországgal kötöttek meg. Válasz: • Magyarország soha nem tárgyalt Japánnal 40 millió tonna kvótáról, csak 17 millióról, tehát ha el is maradt az üzlet, még 50 milliárdos bevétel kiesésrıl sem beszélhetünk! Azonban az tény, hogy a jelentés kiszivárgása elıtt kezdtünk 50 millió tonnás eladási tárgyalásába, aminek a sikerét a kiszivárgás kétségessé teszi. • A szerzıdés részletei nem nyilvánosak, így nem tudni, hogy a cseh fél milyen feltételeket vállalt az üzlet megkötése érdekében, illetve az milyen záradékokat takarhat. A japán cégek offenzív kereskedelmi gyakorlatára jellemzı módon tartalmazhat szabadon felhasználható pénz helyett technológia átvételi kötöttséget. Ezt erısíti meg az Index online hírportálon 2009. március 31-én megjelent cikk is, melyben az olvasható, hogy „A vételár egy részébıl Csehország japán technológiát szerez be, közölte a japán fél az aláírás után.” Az ilyen kötelem ára mindig jóval magasabb, mint a piacon elérhetı ár. (Mellékesen utalnék arra a tényre, hogy a japán halászati és bálnavadászati kvótavásárlási szerzıdések is számos kérdést vetnek fel a szakmabéliek és a zöld-, illetve állatvédı szervezetek munkatársainak körében.) • A kvóta piac még csak most kezd kialakulni. Azáltal, hogy Magyarország, vagyoni értékő jogait nem értékesíti gyorsan, és ez a vagyon megmarad, a késıbbiekben, adott esetben kedvezıbb piaci körülmények között szabadon értékesíthetı lesz. • A hirtelen megnyílt nemzetközi kvóta piacon jelenleg éppen zuhanóban vannak az árak. Lehet, hogy az jár jól, aki kivár. • A kvóták száma korlátozott, és ahogy telik az idı, folyamatosan csökken a számuk. • A szén-dioxid-piac forgalma a kıolajpiacénak a duplájára nıhet a következı évtized elsı felében. Nem véletlenül nevezik egyre többen: „szürke aranynak” a kvótát! A piac azért bıvül, mert biztonságos befektetésnek számít szén-dioxid kibocsátás csökkentést finanszírozni. A bankok felé hitelfedezetet is jelenthet. A jövıben könnyen elképzelhetı, hogy egy adott pénzintézet az üzleti tervben a CO2-csökkentés hatékonysága alapján dönt egy projekt, beruházás finanszírozásáról, elutasításáról.. • Több olyan ország van, amely még nem értékesített szén-dioxid kvótát. Lehet, hogy éppen az elıbb említett okból. Kivárnak. • Magyarország jelenleg több vásárlóval is folytat tárgyalásokat, köztük az Európai Befektetési és Fejlesztési Bankkal (EBRD), amely ország-csoportok képviseletében akar vásárolni. 3
• •
•
•
•
Anyagi hátrány eddig nem érte hazánkat az elmaradt szerzıdés miatt, de a Biztos jelentésének már érzıdnek negatív hatásai, abból még adódhatnak veszteségek! A hibás állítás arra a feltételezésre épít, hogy hazánk 110 milliárd forint bevételtıl esett el. A jelentés e bevétel kiesést a késıbbiekben tényként kezeli. Ráadásul a biztosi jelentés önellentmondásba kerül saját magával is, hiszen egy 20 és 130 milliárd közötti sávot is megjelöl. Most akkor milyen összegrıl beszélünk is tulajdonképpen? Nem kapunk rá egyértelmő választ a jelentésbıl. Mindez azonban csak spekuláció, távol áll a tényektıl. Egy biztos, a japán kormány elvi okokból több országból kívánja kielégíteni kvótaigényét. A biztosi jelentés ráadásul nem veszi figyelembe, hogy a japán fél 2008-ban Magyarország mellett a régió több országával is egyeztetett . Végül többek között a csehektıl és az ukránoktól is vásároltak kvótát. Erıs csúsztatás azt sugallni, hogy ezeket az egységeket kifejezetten Magyarországtól kívánta a japán fél megvásárolni és ennek a bevételnek a magyar büdzsében lenne a helye. Olyan ez mint amikor két szomszéd árulja a saját házait, jön egy vevı, megnézi mind a kettıt, majd azt veszi meg, amelyiket áron alul adják. Azt az eladót, aki normál áron kínálta vagyontárgyát ezek szerint kár érte? Furcsa logika! Még egy fontos tényt hallgat el az biztosi jelentés: 2008-ban a japán féllel az eladási árban és a szerzıdéskötés egyéb feltételeiben nem született egyezség a tárgyalásokon, 2009-ben viszont sikerült egyezségre jutni – 8 milliárd forintért vásároltak tılünk egy japán cégen keresztül a „felkelı nap országából”. Mindemellett, látva az Európai Bíróság szeptember 23-i döntését, mely szerint az Európai Bizottság nem járt el jogszerően, amikor lecsökkentette a Lengyelország és Észtország által a 2008 és 2012 közötti idıszakra javasolt nemzeti szén-dioxid kibocsátási határértékeket, van esély arra, hogy Magyarország kvóta-tétel összmennyiségének meghatározása is emelkedhet. Mi ugyanebbıl az okból adtunk be keresetet, 2007. június 26-án az Európai Bizottság döntése ellen. Már a jövıre figyeltünk, és nem veszteni, hanem nyerni akarunk a kvótaértékesítéseken.
3. pont A Biztos állítása: • A kormányzat visszatartotta a kvóta eladásból származó bevételeket, illetve azokat a költségvetés egyensúlyba tartására használta fel. Válasz: • Ami a vizsgálat eredeti témáját, a Zöld Beruházási Rendszert illeti, a kvótaértékesítésekbıl származó bevételt senki sem költötte el másra. Az összes eddigi bevétel külön számlán van nyilvántartva. • A ZBR keretében az elsıként meghirdetett program a Klímabarát Otthon Panel Alprogram volt. A panelek felújítása jelenti a legkisebb fajlagos költségeket a legnagyobb kibocsátáscsökkentés mellett. A panellakások energia-hatékony felújítására a zöldtárca új, korábban nem alkalmazott speciális klímavédelmi elemet vezetett be, szigorúan számszerősített szén-dioxid emisszió számítással. A klímavédelmi cél teljesülésére azaz a szén-dioxid kibocsátás csökkentésének mérésére és késıbbi monitorozására - a szaktárca megbízásából a Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszékén dolgoztak ki egy összetett és hiteles módszertant. 4
•
A Klímabarát Otthon Energiahatékonysági Alprogram már a hagyományos építéső épületekre, s ugyanennek a programnak egyik alpontja pedig az új építéső házakra vonatkozik.
4. pont A Biztos állítása: • Addicionalitás hiánya. Ez azt jelenti, hogy a kvóta eladásból befolyó pénzt, csak olyasmire lehet fordítani, ami további szén-dioxid kibocsátás csökkentést okoz, és ezt korábbi forrásokból nem finanszírozzák. Válasz: • Magyarország kibocsátás csökkentése teljes költsége ÉVENTE több mint 1 milliárd euró lesz, mint ahogy ez az Országgyőlés által elfogadott NÉS-ben is olvasható. A hazai kvótavagyon értéke legfeljebb 1 milliárd euró. Hatalmas tévedés azt állítani, hogy a zöldítés kvótapénzbıl megoldható, sıt abból egyéb célokra is lehet fordítani. • Az addicionalitás csak ajánlás, ilyen kitétel szó szerint nem szerepel a Belgiummal, illetve Spanyolországgal kötött szerzıdések egyikében sem. Ezt a tényt a Biztos jelentésének 77. pontja is elismeri! • Magyarország önként vállalta, hogy „kemény zöldítést” hajt végre, vagyis a kvótabevételekbıl csak üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentı projekteket finanszíroz. Ennek eredményeként, az egyébként semmiféle nemzetközi szerzıdésben elı nem írt addicionalitás megvalósul. • A KvVM még a ZBR-en felül is költ ilyen jellegő programokra, például az izzócserére, az „Egy mozdulat” szemléletformáló akcióra, vagy klímaerdı telepítésekre. 5. pont A Biztos állítása: • Klímaerdık elleni kifogás: az erdık szén-dioxid megkötése ideiglenes – csak a faállomány és az erdıtalaj tárolási idıszakára vonatkozik. A klímaerdı telepítések a NÉS-sel ellentétesek. Válasz: • A jelentés megkérdıjelezi az erdık, mint szén-dioxid nyelık szerepét, értékét, noha az nemzetközileg elfogadott eszköz a klímaváltozás fékezésére. A nemzetközi kibocsátás-kereskedelmi rendszer terén „a bevételeket üvegházhatású gázok csökkentésére, erdıtelepítésre és meglévı erdık fenntartására, védelmére (nyelık bıvítésére, fenntartására) és alkalmazkodásra lehet fordítani összhangban a NÉS rendelkezéseivel”2. A belga és spanyol kvótabevételekbıl nem került sor ilyen ZBRalprogram létrehozására, a klímaerdık telepítését más forrásból oldja meg a Minisztérium. Ez tehát ismét egy olyan terület, amelynek vizsgálatára nem irányult az Energia Klub beadványa. • A klímaerdı esetében a tárolási idıszak végtelen, a telepítés nemzetközileg az egyik legelismertebb klímavédelmi eszköz. A Koppenhágai Jegyzıkönyv külön fejezetben foglakozik mind a meglévı erdık védelmével, mind új erdık telepítésével, mint a légkör CO2 csökkentésének lehetséges eszközeivel. A Koppenhágai Jegyzıkönyvben 2
NÉS, 5.3. Költségek és hasznok, Az Európai Bizottság költség-haszon elemzése, 101.old.
5
• •
•
szereplı 30 milliárd dolláros alap lehetséges felhasználási céljai között külön kiemeli az erdıket. A NÉS 2050-es jövıképe szerint a Nemzeti Erdıtelepítési Program megvalósításával az ország erdısültsége 27,4%-ra emelkedik. Ez 750 ezer hektár új erdı telepítését jelenti. Ez az a jövıkép, melynek elérése a biztosi hivatal feladata. „A megfelelı mezıgazdasági földhasználat váltás (szántó gyep konverzió, szántóterületek erdısítése) kellıen stabil termelési szerkezetet hozhat létre hazánkban, ennek hiányában azonban a mezıgazdasági ágazat a klímaváltozás által leginkább kiszolgáltatott szektor lehet.”3 „[a]z erdık változatosságának (táji, termıhelyi, faji, szukcessziós, genetikai stb.), az erdıkben zajló természetes folyamatok és a természeti értékek minél teljesebb megırzése; pufferterületek biztosítása az érzékeny élıhelyek környezetében.”4 “Az erdıterületek nagyságának növelése a Nemzeti Erdıtelepítés Programban foglaltak szerint és az éghajlatváltozás hatására módosuló új termıhelyi viszonyoknak megfelelı ıshonos, vagy kutatási eredmények alapján e célnak megfelelı fafajok alkalmazásával.”5 A jelentés alapján így a brazil erdıirtás magyarázható lenne?! Szerintünk nem elfogadható!
6. pont A Biztos állítása: • A két eddig megkötött nemzetközi szerzıdést nem hozta nyilvánosságra a zöldtárca. Válasz: • A jelentésben említett szerzıdések összes jelentıs adata nyilvános az ár kivételével. Azt a vevık kérésére nem hozta nyilvánosságra a tárca. 7. pont A Biztos állítása: • A KvVM nem dolgozott ki koherens zöldítési keretrendszert. Ez azt jelenti, hogy mindezidáig nem rögzítette, mire is akarná elkölteni a jövıben a kvóta eladásokból befolyó összegeket. Válasz: • A nemzetközi kvóta kereskedelemben a vevınek a tárgyalások során lehetısége van megszabni azt, hogy az eladó mire költheti a vételárat. A zöldítési célkitőzések és zöldítési keret mind a belga, mind a spanyol szerzıdésben szerepelnek. Jelentést készítı munkatársainak, akiknek egyike épp az érintett területet vezette korábban a Minisztériumban, ezt pontosan tudnia illene. • Új-Zéland, a poznani ENSZ klímakonferencián, jelentıs erıfeszítéseket tett annak érdekében, hogy az eladók a kvótaértékesítési bevételt klímaerdık telepítésre fordítsák. 8. pont A Biztos állítása: • Az árral kapcsolatos kritikák. 3
NÉS 74.o. NÉS 78.o. 5 NÉS 82.o. 4
6
Válasz: • Az árakat a kereslet-kínálat határozza meg. Ha túl alacsony az ár, az eladók nem tehetnek mást, mint elhalasztják az eladásaikat. Magyarország nem akar bármi áron kvótát eladni, csak akkor, ha az ár nemzeti érdekeinknek megfelel. Nem igaz, hogy nem sikerült újabb kvótákat értékesíteni, hiszen tavaly nyáron állapodott meg a KvVM újabb vevıvel 3 millió tonna eladásáról. Ez majdnem 8 milliárd forint bevételt jelent Magyarországnak. Érdekes módon a japán kvótaeladást nem is vette észre az anyag. 9. pont A Biztos állítása: • Még nem jött létre a belga és a spanyol féllel közös bizottság, amelynek feladata a kvóta pénzek elköltésének ellenırzése. Válasz: • A spanyol – magyar Közös Felügyeleti Tanács (továbbiakban Közös Tanács) 2009. november 30-i ülésén a KvVM munkatársai tájékoztatták a spanyol felet arról, hogy milyen klímavédelmi és kibocsátás-csökkentési beruházásokra fordítjuk a tılük befolyt összeget. A spanyol környezetvédelmi minisztérium munkatársai elfogadták a, a magyar Zöld Beruházási Rendszer mőködésérıl szóló tájékoztatást. • A biztosi jelentés több pontja is a 2009. március 16-17-én megtartott magyar-belga Közös Tanács ülésen elhangzottakra hivatkozik. Akkor most van Közös Tanács, vagy nincs? 10. pont A Biztos állítása: • A szerzıdések szerint a bizottságok csak kormánytól független szervezetek tagjaiból állhatnak. A KvVM szerzıdést szegett azzal, hogy a magyar-belga bizottsági ülésen a zöldtárca két szakértıje vett részt. Válasz: • A szerzıdések 7.4 pontja rendelkezik arról, hogy a felek Közös Tanácsot hozzanak létre a Zöldítési Keretrendszer évenkénti közlésére és megvitatására. A Közös Tanács hat tagból áll, akiket egyenlı arányban az Eladó és a Vevı Fél nevez ki kölcsönös megállapodással. A belga szerzıdés rendelkezik arról, hogy a Közös Tanács tagjai elismert környezetvédelmi szakemberek és nem kormányzati környezetvédelmi szervezetek képviselıi kell hogy legyenek. • A szerzıdés tehát nem rendelkezik arról, hogy ezeket a „neves környezetvédelmi szakembereket” honnan kérje fel a tárca. Lehetnek ık akár a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium munkatársai is. (Ezen vizsgálati megállapítás is a Minisztérium elızetes, belsı munkaanyagain alapult.) Elképzelhetınek tartja Ön, hogy jelenlegi munkatársa, aki korábban a Minisztérium felelıs osztályát vezette, olyan feltételrendszerben állapodott volna meg a Vevı féllel, mellyel kizárta volna saját megát a végrehajtás felügyeletébıl? Elképzelhetı, hogy kollégája nem tekinti magát neves környezetvédelmi szakembernek? • Emellett természetesen külsı szakembereket is bevontunk. Véleményünk szerint az Energia Klub és a Minisztérium szakemberei egyaránt megfelelnek a fenti követelményeknek. Ha a biztosnak más a véleménye, talán jelezze, hogy kiknek a 7
szakértelmét nem tartja megfelelınek! (Az Energia Klub kérésére folytatta le az eljárást!) 11. pont A Biztos állítása: • Magyarország nem választotta ki azt a nemzetközi könyvvizsgáló céget, amely a ZBR programokat auditálná. Válasz: • Mivel sem 2008-ban, sem pedig 2009-ben nem történt még kifizetés, ezért felesleges lenne súlyos milliókat fizetni egy nemzetközi könyvvizsgálónak egy egyszerő „nullás igazolás” kiállításáért. • Korábban az Országgyőlés plenáris ülésén elhangzott, hogy a KvVM miért akar egy nemzetközi könyvvizsgáló céget bevonni a ZBR kidolgozásába. A többség a miniszteri választ e kérdésben nem fogadta el. • A jelentés elkészítése és nyilvánosságra hozatala elıtt fontos lett volna, hogy a javaslattevık megismerjék a KvVM-mel kapcsolatos, a témára vonatkozó országgyőlési döntést. • A Minisztériumnak van magyar könyvvizsgálója, aki a 2008. évi gazdálkodást rendben találta. A jelentés készítését megelızı hosszas vizsgálati idıszakban a Biztosnak tájékozódnia kellett volna arról is, hogy készült-e könyvvizsgálói jelentés a tárca gazdálkodásáról, vagy sem. 12. pont A Biztos állítása: • A ZBR programban túl magas a támogatások aránya. A belga környezetvédelmi miniszter szerint az eredetileg tervezett 60% feletti intenzitás túl magas, ı egyharmadot tartana indokoltnak. Válasz: • Kizárólagosan a magyar kormány dönti el, hogy mekkora támogatásban részesíti azokat, akik segítik az ország szén-dioxid kibocsátásának csökkentését! A jelenlegi gazdasági helyzetben valószínőleg sokkal kevesebben jelentkeztek volna a pályázatokra egy alacsony támogatási intenzitás mellett. • Más országokban is azok, akik többet vállalnak, több támogatást kapnak. Magyarország ezt úgy oldotta meg, hogy az alap 33% támogatást megtoldotta egy úgynevezett Klímabónusszal, amit azok kaphatnak, akik hatékonyabb korszerősítést vállalnak. Így a támogatás mértéke akár a 60%-ot is elérheti. 13. pont A Biztos állítása: • A ZBR ellentétes az Alkotmánnyal. Válasz: • Ez mostanában igen divatos kijelentés, de az ilyen állításoknak csak töredéke bizonyul igaznak az Alkotmánybíróság elıtt! Az Alkotmány 18.§-a kimondja, hogy a Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. Az Alkotmány 70./D § (1), (2) bekezdései szerint „a Magyar Köztársaság területén 8
•
élıknek joguk van a lehetı legmagasabb szintő testi és lelki egészséghez. Ezt a jogot a Magyar Köztársaság […] az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.” Ennek értelmében bárki, anyagi helyzetétıl függetlenül jogosult az egészséges környezetre. A ZBR pontosan ezt a célt valósítja meg. Tehát éppen, hogy nincs ellentétben az Alkotmánnyal. Hiszen az egészséges környezet egyik feltétele a tiszta levegı, amit manapság egyre nehezebb elképzelni olyan „zöldítı” programok nélkül, mint a ZBR.
14. pont A Biztos állítása: A ZBR pályázatai nem csak és kizárólag az elérhetı leghatékonyabb korszerősítéseket támogatják. Válasz: • Most kell cselekedni, és nem a jövıben! Figyelembe kell venni a korszerősítések árérték arányát is. Ha a tárca csak a legmodernebb korszerősítést támogatná, akkor egyharmadával kevesebb lakás korszerősítésére jutna pénz. Vagyis a tervezett 60 ezer helyett csak 40 ezerre. Mivel egy lakás üzemeltetése évente 1 tonna szén-dioxid kibocsátással jár, ez azt jelenti, hogy egy év alatt 20 ezer tonnával több szén-dioxidot engednénk a légkörbe. • A Biztos ezt nem vette figyelembe. Sıt azt javasolja, hogy az egész épületkorszerősítési programot halasszuk el pár évvel, mert addigra még jobb szigetelı technológiák lehetnek. Nem! Ugyanezt mondhatná pár év múlva is, hiszen a fejlıdés nem áll meg, mindig lesz újabb és jobb technológia. Közben pedig a kvóta eladásból befolyt pénzt 2012-ig el kell költeni, különben szerzıdésszegést követ el Magyarország! • Csak példaként, ha hazánk arra várt volna, hogy a számítógépes kultúrát akkor támogassa csak, amikor az 30%-kal hatékonyabban képes kiszolgálni a felhasználókat, akkor, most igen messze állnánk mostani, s relatíve még mindig alacsony szinttıl e téren. 15. pont A Biztos állítása: • A ZBR keretében elsıként a panelépítéső házak korszerősítést támogatja a tárca. Válasz: • Fontos figyelni arra, hogy hány állampolgárt érint a fejlesztés célterülete. Miért probléma, hogy rajtuk akarunk elıször segíteni? A panelek felújítása jelenti a legkisebb fajlagos költségeket a legnagyobb kibocsátás-csökkentés mellett! • Ezt is szigorú szakmai elvárások alapján! A panellakások energia-hatékony felújítására a zöldtárca új, korábban nem alkalmazott speciális klímavédelmi elemet vezetett be, szigorúan számszerősített szén-dioxid emisszió számítással. A klímavédelmi cél teljesülésére - azaz a szén-dioxid kibocsátás csökkentésének mérésére és késıbbi monitorozására - a szaktárca megbízásából a Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszékén dolgoztak ki egy összetett és hiteles módszertant. 9
• •
A Klímabarát Otthon Energiahatékonysági Alprogram már a hagyományos építéső épületekre vonatkozik. Ugyanennek a programnak egyik alpontja pedig az új építéső házakra vonatkozik. Tehát itt ismét szakmailag téves a biztosi jelentés állítása, hogy a pályázat nem szolgálja a környezetvédelmi célok megvalósulását, és hogy a tárca a korábbi panel programhoz képest nem törekszik többleteredmény elérésére az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentése területén.
16. pont A Biztos állítása: • „…csak a rendkívül alacsony energiafogyasztású hőtıgépek […] esetén határozható meg a kibocsátás-csökkentés […]” Válasz: • Nem igaz az állítás, hogy a háztartásokban csak a hőtıgépek révén lehet érdemben kibocsátást csökkenteni. Az egyik elismert szakmai egyesülés (CECED Magyarország Egyesülés) szerint: „A korszerő háztartási villamos gépek, például a legújabb villanytőzhelyek, hőtıszekrények, mosógépek már 20-50%-kal kevesebb villamos energiát fogyasztanak, mint a régi, korszerőtlen típusok.” Ezzel arányítható a széndioxid kibocsátásuk mértéke is. És ez igaz még akár egy kisteljesítményő mobiltelefon-töltıre is. • Meg kell, hogy jegyezzük, hogy a belga és a spanyol szerzıdéses partnerünk is folytat ilyen típusú programot saját hazájukban! • Éppen az ilyen típusú támadások alapozták meg, hogy a jelentés szakszerőtlenségét. 17. pont A Biztos állítása: • A KvVM függessze fel a ZBR-t amíg a minisztérium nem dolgozza ki a Nemzeti Éghajlatváltozási Programot, és azt nem bocsátja társadalmi vitára. Válasz: • Ez a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia két évre szóló végrehajtási programja. A Nemzeti Éghajlatváltozási Program folyamatos társadalmi egyeztetéssel készült6, a programot a Kormány elfogadta. • A Biztos a jelentés elkészítésekor nem értesült arról, hogy kész a Nemzeti Éghajlatváltozási Program és le is zárult annak társadalmi egyeztetése? Kollégái nem érezték fontosnak bekapcsolódni annak társadalmi egyeztetésébe? 18. pont A Biztos állítása: • Legalább 300 millió forintos veszteség érte Magyarországot, amiért a kvóta eladásból befolyt összeget a KvVM forintra váltotta és nem kamatozó betétben tartja.
6
• Az Országos Környezetvédelmi Tanács 2008 novemberében, a Magyar Természetvédık Szövetsége tavaly februárban, a Magyar Tudományos Akadémia, az Éghajlatváltozási Bizottság és az Országos Területfejlesztési Tanács májusban kapta meg. A Válság-szakmapolitikai egyeztetı fórum pedig júniusban foglalkozott vele.
10
Válasz: • Az államháztartási törvény értelmében a minisztériumok kizárólag az Államkincstárnál vezetett számlákon tarthatják a pénzüket, ez pedig nem kamatozik. 19. pont A Biztos állítása: • Nincs gazdája a KvVM-ben a kvóta eladásoknak és a ZBR-nek. Válasz: • 2009 áprilisában döntés született és júniustól már szakállamtitkárság irányítja ezt a szakterületet. A Magyar Közlöny közzétette a döntést. E megállapítás is jelzi, hogy a jelentés nem novemberben készült, hanem korábban. 20. pont A Biztos állítása: • Különösen érdekes az a megállapítás, hogy a Minisztérium még nem értékesítette a 2012-ig rendelkezésünkre álló teljes kvótát! Válasz: • Ez igaz. Ez egy nagyon tudatos vezetıi döntés eredménye! Akkor ugyanis, amikor globális gazdasági válság van, csökken a piacon a kereslet, csökkennek az árak, mert a kibocsátás szezonálisan csökkent, áron alul lehet csak értékeinket elkótyavetyélni! A tárca nem hajlandó ezt az utat járni, nekünk a nemzet hosszú távú érdekeit kell szem elıtt tartanunk, a pillanatnyi üzleti érdekekkel szemben! Véleményünk szerint a Jövı Nemzedékek Országgyőlési Biztosának is - szó szerint - a jövı nemzedékek érdekeit kellene szem elıtt tartania, és nem alaptalan kijelentésekkel támadnia egy, a korunk és a lakosság elvárásainak, normáinak megfelelı rendszert. Úgy látjuk, a hozzáállásunk gyökeresen különbözik: mi fontosnak tartjuk, hogy a következı Kormánynak is jó pozíciókat hagyjunk hátra! 21. pont A Biztos állítása: • 2009. április 17-i, a Pénzügyminisztérium (továbbiakban PM) államtitkárnak címzett levelében a KvVM államtitkára a 2008. évi elıirányzat maradványainak elszámolása kapcsán kérte a Zöld Beruházási Rendszer végrehajtásának feladatai szakmai fejezeti kezeléső elıirányzaton szereplı 28 153 927 000 forint maradvány visszahagyását. A Pénzügyminisztérium államtitkára 2009. július 3-án engedélyezte az összeg visszahagyását. Válasz • A kvóta eladásából származó bevétel 2008. évben nem került felhasználásra, illetve kötelezettségvállalás sem keletkezett, így a jogszabályoknak megfelelıen a zárszámadás keretében, mint kötelezettségvállalással nem terhelt elıirányzatmaradványt kellett kimutatni a 28,1 milliárd forint összeget. Minden évben a Pénzügyminiszter joga a maradványok jóváhagyása. A jelentésben írtak megfelelnek a valóságnak. A zárszámadás keretében, 2009. április 17-én kértük a ZBR maradványának visszahagyását, melyet a Pénzügyminiszter 2009. július 3-án kelt 11
levelében engedélyezett. Fontos viszont, hogy a maradványról szóló döntés nem zárolás! Sıt, éppen a tárcánál maradt a forrás. 22. pont A Biztos állítása: • Az 1099/2009. (VI. 26.) korm. határozat hagyta jóvá a központi költségvetési fejezetek 2008. évi kötelezettségvállalással nem terhelt elıirányzat-maradvány átcsoportosítását. A korm. határozat alapján az Önkormányzati Minisztérium Lakóépületek és környezetük felújításának támogatása elıirányzatot (159 millió forintot) a 2008. évi maradvánnyal növelték. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet kapcsán a korm. határozat nem rendelkezik a 28,15 Mrd forintnyi maradványról, amely a XVI. fejezet 100211 alcímen keletkezett. Válasz: • Csak abban az esetben kell a kötelezettségvállalással nem terhelt maradvány visszahagyásáról kormányhatározatnak rendelkeznie, amikor más célra szeretné a fejezet felhasználni, mint amilyen feladaton keletkezett. A KvVM esetében a cél azonos volt a feladattal. Az állítás cáfolja a zárolást.
23. pont A Biztos állítása: • Annak következtében, hogy a spanyol és belga szerzıdés alapján keletkezett ZBR bevételek 2008 végén forintosítva lettek, a KvVM által erre a célra létrehozott, a Magyar Államkincstárban vezetett a Kiotói egységek értékesítésébıl származó bevétel nevő számlán 1% látra szóló kamattal rendelkezett. A KvVM fejezeti célirányzatára utalt összegek a továbbiakban már nem kamatoztak. Az átváltást követıen a dokumentumok alapján a bevételek vonatkozásában legalább 2009. július 14-ig nem keletkezett kötelezettségvállalás. A devizaszámláról az elıirányzatra való utalást követıen 2009. július közepéig elmaradt látra szóló kamat összege mintegy 200 millió forintot tett ki. Ez az összeg gondos gazdálkodás esetén még látra szóló bevételek esetén is megvalósult volna. Mivel azonban várhatóan a spanyol és belga szerzıdésbıl származó bevételekbıl 2009 végéig nem lesz kifizetés, a kamatveszteség 2009 végéig több mint 300 millió forintra tehetı. A bevételek esetleges lekötésébıl származó bevétel elmaradását nem vizsgáltuk. Válasz: • A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetésérıl szóló 2007. évi CLXIX. törvény 51.§ (16) bekezdése szerint az Országgyőlés felhatalmazza a környezetvédelmi és vízügyi minisztert, hogy – a pénzügyminiszter, a gazdasági és közlekedési miniszter, a földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter elızetes egyetértésével – az Éhvt. 10.§ (3)- (4) bekezdésében meghatározott célokra történı felhasználásra a fejezeti kezeléső elıirányzatok között kiadási elıirányzatot nyisson, és az értékesítésbıl befolyt teljes bevétellel az elıirányzatot megnövelje. A Minisztérium az Országgyőlés által elfogadott költésvetési törvény szerint járt el. Ezt az eljárási rendet szegte volna meg a tárca, ha tovább kamatoztatja a deviza számláján az összeget. Álláspontunk szerint nem beszélhetünk 300 millió forintos kamatveszteségrıl.
12
24. pont A Biztos állítása: • Ajánlom a KvVM miniszternek a ZBR támogatás kiterjesztését a nem iparosított technológiával készült házak energiahatékonysági felújítására és az új építéső alacsony energiafelhasználású házak építésének támogatására az állásfoglalásban kifejtettek szerint. Továbbá ajánlom a KvVM miniszternek, hogy a nemzetközi példákhoz hasonlóan a ZBR keretein belül preferenciált támogatásban részesüljenek azok a támogatott pályázatok, ahol környezetbarát termékek kerülnek jelentıs mértékben felhasználásra. Válasz: • A javaslatban foglaltak megtörténtek. 2009.decemberében a KvVM elindította a Klímabarát Otthon Energiahatékonysági Alprogramot. Ennek keretében kerül támogatásra a hagyományos lakóépületek klímavédelmi célú energiahatékonysági felújítása, megújuló energiaforrások alkalmazása, valamint új építéső energiatakarékos lakóépületek építése. Ezen pályázati felhívásban megvalósul a környezetbarát termékek felhasználásának kiemelt támogatása. Az elbírálás során elınyt élvez az a pályázó, amelyik nyilatkozatban vállalja, hogy a kivitelezés során Kiváló Építési Termék védjeggyel ellátott termékeket alkalmaz. A Kiváló Építési Termék védjegy odaítélése során fokozottan figyelik, hogy a gyártó ügyeljen a környezetvédelemre, ideértve a gyártás folyamatát, a felhasznált anyagok minıségét is. Ezen termékek felhasználása tartósabb, jobb hatásfokú, hosszú távon klímabarátabb beruházást tesz lehetıvé. A KvVM a környezetbarát termékek felhasználásának lehetıségét a további ZBR alprogramokban is biztosítani tervezi. 25. pont A Biztos állítása: • Az eddigi szerzıdések is elıírták a kvótabevételek NÉS és a Zöldítési Keretrendszer részletes követelményeinek megfelelı felhasználását. A 323/2007. korm. rendeletre való hivatkozás beillesztése a harmadik adásvételi szerzıdésünkben már meg is történt, és szándékunk a jövıbeli szerzıdéseinkbe is belefoglalni. Válasz: • Az eddigi szerzıdések is elıírták a kvótabevételek NÉS és a Zöldítési Keretrendszer részletes követelményeinek megfelelı felhasználását. A 323/2007. korm.rendeletre való hivatkozás beillesztése csupán technikai kérdés, amely a harmadik adásvételi szerzıdésünkben már meg is történt, és szándékunk a jövıbeli szerzıdéseinkbe is belefoglalni. 26. pont A Biztos állítása: A pénzügyminiszter által 2008. decemberében a miniszterelnöknek küldött levél tájékoztatást ad arról, hogy a KvVM 2008. év folyamán forintosítja a bevételeket – amely alapján biztos, hogy a forintosításról szóló döntés a PM és a miniszterelnök számára fontos kérdés volt, azt ismerték. Azzal, hogy a kvótabevételek eleve maradványként jelentkeztek a KvVM célelıirányzatánál, mivel azok a Magyar Államkincstár 2007-es évi zárását közvetlenül megelızıen kerültek át, azok kezelése felett a PM vagy a kormány vette át a rendelkezést a kvótaértékesítési szerzıdésekben a Magyar Állam nevében eljáró KvVM helyett. 13
Válasz: • A jelentésben a 2007-es évre történı hivatkozás hibás. A bevételek 2008-ban keletkeztek és abban az évben lettek elıirányzatosítva. Az a megállapítás, hogy a PM és a Kormány vette át a rendelkezést az összeg kezelése felett nem helytálló, mert változatlanul a miniszter a kötelezettségvállaló. A maradvány jóváhagyása nem azt jelenti, hogy azt követıen a Kormány rendelkezik a kerettel. Ez a megállapítás jelzi, hogy a jelentés készítıi nem tudnak tájékozódni az államháztartás alrendszerében. Még a költségvetési évek azonosítása is elmaradt. 27. pont A Biztos állítása: • 2009. május 5-én a pénzügyminisztériumi szakállamtitkár a KvVM kabinetfınöknek írott levelében tájékoztatást adott a tárcák maradványtartási kötelezettségének alapelveirıl. A maradványtartási kötelezettség alapelvei szerint a kiindulási összeg a 2008. évi maradvány, amelyet az elvont maradványok és az önrevízió keretében befizetésre kerülı maradvány csökkenti. A kötelezettséget növeli az elıirányzat módosítás nélkül túlléphetı elıirányzatok túllépése. A maradványnak nem lehet része a már zárolt elıirányzat, a zárolást csökkentésnek kell tekinteni. A PM által közölt maradványképzési elvek alapján a 2008. évi kvóta értékesítésbıl származó bevételek maradványképzési kötelezettség alá esnek, tehát 2009. évben felhasználásuk a közölt elvek mentén nem lehetséges. Válasz: • A tárca 2009. évi maradványtartási kötelezettségeként valóban 41 milliárd forint került elıírásra, mely a jelentésben foglaltak szerint képzıdött. A PM azonban azt nem szabta meg, hogy ezen maradvány az intézményi költségvetések, illetve a fejezeti kezeléső elıirányzatok terhére valósuljon meg, csak a végösszeget figyeli. Ez azt jelenti, hogy ha más soron az elıírt maradványtartás túlteljesül, akkor elvileg a ZBR kerete annyival felhasználható. 28. pont A Biztos állítása: A ZBR késedelmes indításának oka nem a rendszer indításához szükséges objektív feltételekben kereshetı - a rendszer indításához szükséges vezetıi döntések szenvedtek késedelmet. A dokumentumok szerint 2008 decemberében a Miniszterelnöki Hivatal és a PM is bekapcsolódott a rendszer indításával kapcsolatos döntéshozatalba. A PM 2008 decemberében olyan koncepciót szorgalmazott a miniszterelnök irányába, amely arra mutat rá, hogy a Zöld Beruházási Rendszer logikáját, mőködési sarokpontjait és a ZBR-t megalapozó nemzetközi szerzıdéseket alá kívánják vetni a költségvetési források helyettesítésének a ZBR bevételekkel. A megismert dokumentumok alapján a PM-nek ez a logikája 2009 folyamán is érvényesült - a ZBR bevételeket a PM elsıdlegesen költségvetési források kiváltására kívánta fordítani. Megállapítható, hogy a ZBR elindításának késedeleméhez a PM és a Miniszterelnöki Hivatal beavatkozása jelentısen hozzájárult. A beavatkozás nélkül vélhetıen a ZBR pályázati rendszere 2008 végén elindulhatott volna. Válasz: • A ZBR pályázati rendszerének elindítási munkálatai 2009. év elején elindultak. Az Önkormányzati Minisztériummal folyamatos egyeztetések voltak, melynek 14
eredményeként a két tárca között megállapodás került aláírásra. Ezen tárgyalások kimenetelét nem befolyásolták a jelentésben vélelmezett PM és miniszterelnöki hivatali beavatkozások. 29. pont A Biztos állítása: • A fentiekkel szemben felhívjuk a figyelmet arra, hogy a kvótabevételek ZBR-en keresztül történı addicionális felhasználása 2009. eleji pályázati eredményhirdetések esetén az állami bevételek szempontjából pozitív mérleget eredményeztek volna a támogatási források 30-40 %-os intenzitással történı felhasználása esetén az ÁFA, SZJA, járulékok és az externáliák (25-30 ezer építıipari munkás szociális juttatásai) figyelembe vételével. A vizsgált dokumentumok tanúsága szerint az ezzel kapcsolatos érvelés 2009 februárjában a H/8864 országgyőlési határozat tervezetrıl szóló tárcaközi egyeztetés során elhangzott, de nem hatott a PM által képviselt álláspontra. Válasz: • Az összesen 28,1 milliárd forintos bevétel 2008. október 22-én került bevételezésre és 2008. november 28-án utaltuk át a közben megnyitott fejezeti kezeléső sorra. Ennek alapján a jelentésben feltételezett 2009. év eleji pályázati eredményhirdetések semmilyen körülmények között nem valósulhattak volna meg. Egy pályázat elindítása több hónapot vesz igénybe, illetve ebben az esetben még az ÖM-mel történı egyeztetés is idıt vett igénybe.
További tények: •
Az az osztályvezetı, aki a minisztériumban korábban meghatározó szerepet játszott a ZBR kidolgozásában, tavaly ısszel hirtelen távozott a KvVM-bıl azért, hogy a Jövı Nemzedékek Országgyőlési Biztosa mellett dolgozzon. Érthetetlen, hogy ugyanez a hivatalnok most miért illeti képtelen vádakkal korábbi munkáját? Hacsak nem értelmezhetjük az aktust nagy nyilvánosság elıtt elkövetett önkritikának! Ezzel a hozzáállásával nemcsak Magyarország nemzetközi tekintélyét rombolja, hanem komoly akadályokat gördít a további kvótaeladások elé.
•
A Vertis Környezetvédelmi Pénzügyi Zrt. információi szerint a magyarországi projektek generálták a legtöbb ERU (Emission Reduction Unit) szén-dioxid kibocsátás-kereskedelmi egységet a közép-kelet-európai régióban. Az eddig megvalósított 6 magyarországi projekt összesen 1,2 millió kibocsátáskereskedelmi egységet kapott a Kiotói Jegyzıkönyv által meghatározott rugalmassági mechanizmus révén. Az egyik magyarországi beruházás a Nitrogénmővek salétromsav-gyártása során keletkezı dinitrogén-oxid (N2O) csökkentésére irányult, és önmagában 700 ezer tonnányi szén-dioxid kibocsátás-csökkentéssel egyenértékő megtakarítást eredményezett. További sikeres projektek között található hulladéklerakóból felszabaduló metángáz (CHN4) megkötése, illetve széntüzelésrıl biomassza alapú tüzelésre történı átállást célzó fejlesztés.
• •
•
15
•
Számos esetben vannak folyamatban hazai "emisszió-megtakarítást termelı" projektek, önkéntes karbon-semlegesítési programok, valamint több esetben megindultak a szakmai egyeztetések a témában. Például: o A mőszakitermék-gyártó Sony Hungária Kft. 2009-re karbonsemleges mőködést jelentett be. o Több multinacionális nagyvállalat is (Tesco Globál Áruházak Zrt., Coca-Cola Magyarország, General Electric Hungary Zrt., Masterfoods Hungary, Hungrana Zrt, KPMG Hungária Kft.) rész venne ilyen programban. Ezekkel a fejlesztésekkel a környezetünk, szennyezése csökkenne és a szén-dioxid kibocsátási kvótáink értékesíthetı mennyisége növekedne. • A Független Hírügynökség 2009. december 3-i jelentése szerint az EU elégedetlen egyes iparilag fejlett országok klímapolitikájával. Hazánk nincs a felsoroltak között!
16
