Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar PSZICHOLÓGIA INTÉZET RÉSZ-MŰHELYMUNKA KÖVETELMÉNYRENDSZERE Érvényes: a 2013/2014 tanév őszi félévétől
Rész-műhelymunka típusok
Részvétel tanszéki kutatásban: empirikus munka Kutatási terv: elméleti munka
Esszé: elméleti munka
RÉSZLETES ISMERTETÉS 1) RÉSZVÉTEL TANSZÉKI KUTATÁSBAN RÉSZMŰHELY A rész-műhelymunka követelményeinek teljesítéseként a hallgató a műhelyvezető tanár irányítása mellett részt vesz egy, a Pszichológia Intézetben folyó empirikus kutatásban. A választható tanszéki kutatások listája a félév első hetében a honlapon, valamint a faliújságon jelenik meg. A hallgató feladatai a következők: a) Az oktató útmutatása alapján a kutatással kapcsolatosan egy adott feladatot, vagy műveletet végez el, eközben elsajátítva az adott kutatási készséget. A részműhelysorán elsajátított kutatási készség lehet pl. adatgyűjtés, vagy adatfelvétel, vizsgálatok végzése, kódolás, statisztika, eredmények összesítése, stb. Adatbevitel önmagában nem elégséges a részműhely teljesítéséhez.
1
b) A hallgató részt vesz a vizsgálattal kapcsolatos kutatói megbeszéléseken, ahol betekintést nyerhet a kutatással kapcsolatos módszertani problémák gyakorlati megoldásába, és a kutatás szervezési kérdéseibe. c) A félév végén a vizsgálatot vezető tanár a részműhely értékelése során igazolja, hogy a hallgató megfelelő szinten és minőségben elvégezte a kutatási feladatot. A hallgató rész-műhelymunka dolgozatot ír az elvégzett feladatról, amelynek meg kell felelnie a Pszichológiai Intézet által előírt tartalmi és formai követelményeknek. RÉSZVÉTEL TANSZÉKI KUTATÁSBAN RÉSZ-MŰHELY Elsajátított készség típusa gyakorlati
Elsajátított készség példái
Tevékenység jellege
Tevékenység példái
kutatásmódszertani technikák elsajátítása közös gondolkodás problémamegoldás
csoportmunka
adatfelvétel kódrendszer kidolgozása kódolás statisztika készítés
Értékelés alapja gyakorlati munka
2) KUTATÁSI TERV KIDOLGOZÁSA RÉSZMŰHELY A rész-műhelymunka követelményeinek teljesítéseként a hallgató feladata egy kutatási terv részletes kidolgozása a pszichológia megfelelő területéről szabadon választott témában. A kutatási tervben a hallgató meghatároz egy tudományos problémát, és bemutatja a probléma megoldásához vezető utat. A vizsgálati terv gyakorlati kivitelezését a részműhely nem tartalmazza. A hallgató feladatai a következők: a) Az elméleti jellegű műhelymunka elkészítése során a hallgató elmélyed a pszichológia valamely alapterületének korábban megismert témájában, ismerteti a problémát, az erre vonatkozó vizsgálat logikáját, és logisztikáját. b) A hallgató az adott témára vonatkozóan megfogalmaz egy konkrét vizsgálati kérdést, kialakít egy komplett vizsgálatra vonatkozó kutatási tervet, bemutatja a releváns elméleti hátteret, megfogalmazza a hipotéziseket, bemutatja a vizsgálatba bevonni kívánt eszközöket, és a mintavételi eljárást. c) A hallgató a kutatási tervet tartalmazó rész-műhelymunka dolgozatot ír, amelynek meg kell felelnie a Pszichológiai Intézet által előírt tartalmi és formai követelményeknek.
2
KUTATÁSI TERV KIDOLGOZÁSA RÉSZMŰHELY Elsajátított készség típusa elméleti
Elsajátított készség példái elméleti ismeretek rendszerző képesség kutatásmódszertani alapelvek alkalmazása szövegalkotási készség
Tevékenység jellege egyéni munka
Tevékenység példái probléma felvetése szakirodalom összegyűjtése rendszerezése operacionalizáció
Értékelés alapja dolgozat
3) ESSZÉ A TERÜLETHEZ KAPCSOLÓDÓ ELMÉLETI KÉRDÉSEKRŐL RÉSZMŰHELY A rész-műhelymunka követelményeinek teljesítéseként a hallgató feladata a pszichológia egy alapterületéhez kapcsolódó elméleti probléma esszé formában történő bemutatása. Az esszében a hallgató kifejti a kötelező tananyagból ismert, vagy korábban nem tárgyalt elméleti kérdés különféle irányú megközelítéseit, érvelés segítségével bemutatja és elemzi vitatott kérdéseit. A hallgató feladatai a következők: a) Az esszé elkészítése során a hallgató elmélyed a pszichológia valamely alapterületének egy adott elméleti problémájában, amely alkalmas a több nézőpontból történő megvitatásra. Ez lehet egy nyugvópontra jutott kérdés, vagy egy ellentmondásos, nyitott kérdés. A hallgató logikus, letisztult érvelés használatával mutatja be és fejti ki gondolatmenetét. Ennek során nincs feltétlenül szükség egy adott nézőpont melletti elköteleződésre, vagy egy álláspont megvédése. b) A hallgató egy logikusan felépített elemző szövegben ismerteti a kiválasztott témában érveit és következtetéseit. Ennek során ismerteti az adott kérdést, feltárva annak tudománytörténeti előzményeit és következményeit. Megvitatja a kérdés jelentőségét a különböző tudományos iskolák szempontjából, bemutatja a hasonlóságokat és különbségeket az eltérő megközelítések, magyarázatok között, és levonja a megfelelő következtetéseket. c) A hallgató az esszét tartalmazó rész-műhelymunka dolgozatot ír, amelynek meg kell felelnie a Pszichológiai Intézet által előírt tartalmi és formai követelményeknek.
3
ESSZÉ A TERÜLETHEZ KAPCSOLÓDÓ ELMÉLETI KÉRDÉSEKRŐL RÉSZMŰHELY Elsajátított készség típusa elméleti
Elsajátított készség példái rendszerező gondolkodás elméleti kérdések áttekintése tudományos ismeretek szerzése szövegalkotás
Tevékenység jellege egyéni munka
Tevékenység példái elméleti probléma felvetése szakirodalom összegyűjtése érvrendszer kidolgozása
Értékelés alapja dolgozat
RÉSZMŰHELYDOLGOZATOK KÖVETELMÉNYEI ÉS ÉRTÉKELÉSE 1) MINDHÁROM RÉSZMŰHELY TÍPUSRA ÉRVÉNYES FORMAI KÖVETELMÉNYEK Terjedelem: 8 – 10 oldal Betűtípus: Times New Roman, 12-es betűméret Sortáv: 1,5 Felépítés: címlap, plágiumnyilatkozat, dolgozat, hivatkozások jegyzéke, szükség esetén mellékletek Címlap: A dolgozat címe középen, a szerző neve, az intézményegység neve, a részműhelydolgozat pontos kategóriája, a vezető tanár neve, a dátum (év, félév) Hivatkozások jegyzéke: a Magyar Pszichológiai Szemle szabványával megegyező APA szabvány alkalmazása javasolt (http://www.apastyle.org/manual/index.aspx
Alapkövetelmény, hogy a szövegben megjelölt hivatkozásoknak és az irodalomjegyzéknek egyeznie kell (azaz a szövegben szereplő szerzőnek szerepelnie kell az irodalomjegyzékben, melyben csak olyan tanulmány szerepelhet, amire a szövegben van hivatkozás). Csak olyan tanulmányokra történhet hivatkozás, melyeket az író olvasott (ez alól a közvetett hivatkozás és az absztraktra való hivatkozás képez kivételt). Az irodalomjegyzéket alfabetikus sorrendbe kell szerkeszteni. Ugyanazon szerző(k) különböző művei a megjelenés sorrendjében követik egymást. A listán elsősorban elsődleges szakirodalom (eredeti kutatási beszámolót vagy elméleti munkát tartalmazó szakcikk) szerepeljen. Használható másodlagos szakirodalom (áttekintő, azaz "review" cikk), illetve könyv. Harmadlagos források (pl. tankönyv, enciklopédia, beleértve a wikipédiát) csak a megkövetelt számú hivatkozáson felül szerepelhet.
Portfólió: A rész-műhelymunkák bekerülnek a portfólióba.
4
2) RÉSZVÉTEL TANSZÉKI KUTATÁSBAN RÉSZ- MŰHELYMUNKA: TARTALMI KÖVETELMÉNYEK A részműhelydolgozat szerkezete: a) A vizsgálat leírása: tömören tartalmazza annak a vizsgálatnak a leírását, amiben a hallgató részfeladatot végzett. b) A hallgató feladata a vizsgálatban: tartalmazza a hallgató által végzett feladat módszertani hátterének leírását ide értve az etikai vonatkozásokat is. Tartalmazza a feladat céljának, vizsgálaton belüli szerepének részletes ismertetését. c) Saját tapasztalatok: részletesen kifejti a hallgató saját tapasztalatait az általa végzett munkával kapcsolatosan. Mi az, amit tanult a vizsgálatból, milyen készséget sikerült elsajátítania, milyen megfigyeléseket tett a vizsgálat módszertani kérdéseivel kapcsolatosan? d) Általános következtetések: kifejti, hogy a hallgató milyen általános következtetéseket szűrt le kutatási tapasztalataiból a kutatási módszerekre, szervezésre, tervezésre, stb. vonatkozóan. e) Irodalomjegyzék: legalább 5 szakirodalmi hivatkozást tartalmaz.
RÉSZVÉTEL TANSZÉKI KUTATÁSBAN RÉSZ -MŰHELYMUNKA : ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK A VIZSGÁLATI RÉSZFELADAT GYAKORLATI TELJESÍTMÉNYE A FELADAT ELVÉGZÉSE: elvégezte-e a hallgató a kitűzött feladatot teljes mértékben? Amennyiben nem tudta teljes mértékben elvégezni azt, ennek mi volt az oka? A hallgató hibájából adódott, vagy indokolható-e a kutatás szervezéséből adódó külső körülménnyel? A FELADAT KIVITELZÉSÉSÉNEK MINŐSÍTÉSE: A hallgató munkájának értékelése megbízhatóság, pontosság, alaposság szempontjából. A hallgató munkája megbízható volt, és hasznára vált az adott vizsgálatnak. A feladatait körültekintően, lelkiismeretesen hajtotta végre, a végrehajtással kapcsolatos esetleges problémákat idejében jelezte a témavezetőnek. A HALLGATÓ RÉSZVÉTELE KUTATÁSI MEGBESZÉLÉSEKEN: a hallgató jelen volt a kutatási megbeszéléseken, érdeklődött a kutatással kapcsolatos problémák iránt, konstruktív kérdésekkel és javaslatokkal is segítette a vizsgálatot. MOTIVÁCIÓ ÉS KREATIVITÁS: A hallgató a rábízott feladatot képességéhez mérten legjobb tudása szerint teljesítette, feladatát szorgalmasan végezte. Amennyiben a vizsgálat teret adott kreatív megoldások
PONTSZÁM
0
0
1
1
2
2
3
3
4
5
4
5
6
7
6
7
8
9
8
9
10
10
0
1
2
3
4
5
0
1
2
3
4
5
5
alkalmazására, a hallgató szívesen gondolkodott újabb megoldási lehetőségeken, és javaslatot tett alkalmazásukra. FORMAI SZEMPONTOK A DOLGOZATBAN
PONTSZÁM
ALAPVETŐ ELEMEK MEGLÉTE, STRUKTÚRA (cím, oldalszámozás, absztrakt, bevezetés, megvitatás, zárás, irodalomjegyzék) HIVATKOZÁSOK ÉS IRODALOMJEGYZÉK: a szövegben megjelenő hivatkozások a hivatalos előírásoknak megfelelően szerepelnek, Az irodalomjegyzékben a Magyar Pszichológiai Szemle szabványnak megfelelően jelennek meg HELYESÍRÁS: a magyar helyesírás szabályainak megfelelő
0
1
2
0
1
2
0
TARTALMI SZEMPONTOK A DOLGOZATBAN A VIZSGÁLATBAN ELVÉGZETT MUNKA FÁZISAINAK ISMERTETÉSE: a dolgozat felsorolja, pontosan és érthetően elmagyarázza a hallgató által elvégzett vizsgálati feladatokat, jelentőségüket a teljes vizsgálat keretében értelmezi. A VIZSGÁLATBAN ELVÉGZETT MUNKA MÓDSZERTANI HÁTTERÉNEK ISMERTETÉSE: tartalmazza a hallgató által végzett feladat módszertani hátterének leírását ide értve az etikai vonatkozásokat is. Tartalmazza a feladat céljának, vizsgálaton belüli szerepének leírását. A VIZSGÁLATBAN VÉGZETT FELADAT SZEMÉLYES JELENTŐSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE: a hallgató kifejti mi az, amit tanult a vizsgálatból, milyen készséget sikerült elsajátítania, és milyen általánosan érvényes megfigyeléseket tett a vizsgálat módszertani kérdéseivel kapcsolatosan. ÖSSZESEN: ÉRDEMJEGY:
1
2
PONTSZÁM
0
1
2
3
4
0
1
2
3
4
5
0
1
2
3
4
5
50/
ÉRTÉKELÉS: 44-50 pont= jeles (5) 36-43 pont= jó (4) 28-35 pont= közepes (3) 20-27 pont= elégséges (2) 0-19 pont= elégtelen (1)
6
3) KUTATÁSI TERV KIDOLGOZÁSA RÉSZ - MŰHELYMUNKA : TARTALMI KÖVETELMÉNYEK A kutatási terv rész-műhelymunka felépítése: a) Absztrakt: A második oldal tartalmazza a kutatási terv céljaként kitűzött kérdésfeltevés leírását, amely egyetlen, tagolatlan paragrafus, ezt 3-5 kulcsszó kiemelése követi. Az oldal alján szerepel a plágium nyilatkozat. b) Kutatási kérdésfeltevés: a bevezető egy rövid összefoglaló, amelyben a hallgató „keretbe helyezi” a konkrét kutatási kérdést, meghatározza a kutatás irányát és ezáltal meghatározza a kutatási terv tartalmát. A hallgató világosan, szabatosan, és konkrétan megnevezi, hogy mi az a megoldatlan vagy megválaszolatlan probléma, amire a kutatás választ keres. c) Szakirodalmi összefoglaló: a hallgató ebben a pontban eljut a hipotézisek megfogalmazásáig. A kutatási tervben ismertetett szakirodalmi bevezető újszerű kutatási kérdésfeltevés irányába mutat, hozzájárulást jelent a korábban bemutatott vizsgálati eredményekhez, nem elég korábbi vizsgálatok megismétlése. A dolgozatban a hallgató ismerteti a tárgyban végzett kutatás szakirodalmi előzményeit, bemutatja, elemzi és indokolja a bizonyítás módszereit. d) Hipotézisek megfogalmazása: A hipotéziseket tételesen, külön alfejezetben kell felsorolni a bevezető végén. A hipotéziseknek a szakirodalmi háttéren kell alapulniuk. A hipotézisek lehetővé teszik a kutatási terv empirikus ellenőrzését. A hipotézisek megnevezik a vizsgált változókat és megfogalmazza a közöttük levő összefüggések lehetőségeit, irányát és behatárolják az ellenőrzés módját. Fontos, hogy a kutatás hipotézisei illeszkedjenek a korábbi kutatások sorába, tehát le kell írni, hogy mennyiben ismétli azokat, vagy a probléma mely újabb aspektusát vizsgálja e) Módszertani terv: a vizsgálat lefolytatásának pontos bemutatása úgy, hogy a leírtak alapján az bármikor kivitelezhető legyen. Külön alfejezetben kell meghatározni a mintavételi eljárásra vonatkozó kritériumokat, a vizsgálati személyek számát, nemét, korát, kiválasztásuk kritériumait, az egyes vizsgálati csoportokba való besorolásuk kritériumait. a dolgozat tartalmazza az etikai elvek betartására vonatkozó pontokat.
Külön alfejezetben kell meghatározni ezt követően a kutatás kivitelezéséhez szánt eszközöket: berendezések, tesztek, kérdőívek mindegyike pontos hivatkozással [szerző, fordító]. Külön alfejezetben az eljárást, a vizsgálat lefolytatásának pontos menetét. Saját készítésű kérdőív készítésénél még legalább egy, a témához kapcsolódó validált kérdőív használata szükséges. Idegen nyelvről fordított kérdőív esetében minimum másodfordító közreműködése szükséges.
f) Kritikai rész: a kutatás kivitelezhetőségének szempontjai, etikai irányelvek ismertetése, a korlátok felismerése. g) Irodalomjegyzék: A listán minimum 10 db lektorált folyóiratban megjelent szakcikk, vagy szakirodalmi mű szerepeljen, melyből minimum kettő idegen nyelvű. Ha egy témába vágó fontos cikknek csak az absztraktja olvasható, az absztraktra való hivatkozás szerepeljen az irodalomlistán, azonban ez negyedértékű hivatkozásnak számít.
7
A dolgozat kivitelezésére vonatkozó előírások: A hallgató saját témát választ, és a félévkezdést követő 3. héten írásban jelzi a témavezető felé szándékát. A témaválasztás elfogadását követően a hallgató a témavezetővel egyezteti a dolgozat leadási határidejét. A továbbiakban a hallgató önállóan végzi a munkát a témavezetővel történő rendszeres konzultáció mellett. További követelmények: A dolgozat 8-10 oldalas terjedelme tisztán a kutatási terv bemutatását jelenti. Ez nem tartalmazza a rész-műhelymunka címlapját és második lapját (absztrakt és plágium nyilatkozat), a szakirodalmi hivatkozások listáját, illetve a mellékleteket. KUTATÁSI TERV RÉSZ-MŰHELYMUNKA: ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK FORMAI SZEMPONTOK CÍM, ALAPVETŐ ELEMEK MEGLÉTE: Pontosan fedi a cím a tartalmat? Kifejező, önmagában is érthető? Kutatási kérdésfeltevés, hipotézisek, mintaválasztás és jellemzők, eszközök, irodalomjegyzék, mellékletek, oldalszámozás HIVATKOZÁSOK: a szövegben megjelenő hivatkozások a hivatalos előírásoknak megfelelően szerepelnek ÁBRÁK: ábrák érthetőek, beazonosíthatók a szövegben, számmal ellátottak IRODALOMJEGYZÉK: a Magyar Pszichológiai Szemle és az APA szabványnak megfelelő HELYESÍRÁS: a magyar helyesírás szabályainak megfelelő STÍLUS, TERMINOLÓGIA: a fogalmazás világos, tömör, célratörő, a nyelvezet szakszerű (nem találhatók az írásban oda nem illő - naiv, suta, kollokviális - megfogalmazások), a mondatok felépítése, logikus, gördülékeny gondolatvezetés
PONTSZÁM
0
1
2
3
0
1
2
3
0
1
2
3
0
1
2
3
0
1
2
3
0
1
2
3
TARTALMI SZEMPONTOK
TÉMAVÁLASZTÁS RELEVANCIÁJA, KÉRDÉSFELTEVÉS: a téma (gyakorlati) jelentősége a tudományterület szempontjából, a hallgató képzettségéhez való illeszkedés ÉRTHETŐSÉG, KOHERENCIA: világos megfogalmazás, a dolgozat egészében Az egyes részek logikusan kapcsolódnak egymáshoz, koherens egészet alkotnak, a fogalmak definiálása pontos KÉRDÉSFELTEVÉS: kutatói kérdés újdonsága, eredetisége, világos és egyértelmű a kérdésfelvetés, a kérdésfelvetés indoklásának meggyőzősége. Összességében világosan, logikusan, megfelelően érvelve készíti elő a probléma részletes megvitatását. ELMÉLETI HÁTTÉR ISMERETE, BEMUTATÁSA: a kapcsolódó elméletek alapos ismerete, megfelelő irodalom kiválasztása (odaillő és nem csak az összefoglaló alapkönyvekből származik), elmélet érthető, logikus összefoglalása és ismertetése,
PONTSZÁM
0
1
2
3
0
1
2
3
0
1
0
2
1
3
2
4
3
8
lényeges elemek kiemelése, irreleváns szövegrészek nincsenek, hipotézisekhez való „tölcsérszerű” eljutás HIPOTÉZISEK: logikus, kidolgozott, az elméletből következő hipotézisek és azok pontos megfogalmazása, a hipotézisre vonatkozó változók helyes operacionalizálása, a változók közötti összefüggések megfelelő mélységű feltárása. MINTAVÉTELI ELJÁRÁS BEMUTATÁSA: a kutatói kérdéshez illeszkedő mintaválasztás, a mintaválasztás kritériumainak feltárása, a minta jellemzése. ESZKÖZÖK ISMERTETÉSE: vizsgálati eszközök a hipotézisekhez illeszkedő kiválasztása és bemutatása (amennyiben elérhető: magyar mintán bemért, valid eljárás), saját szerkesztésű kérdőív esetén alapos szakirodalmi alátámasztás. A KUTATÁSI ELJÁRÁS BEMUTATÁSA: a vizsgálat pontos kivitelezhetőségének leírása, a kutatás során alkalmazott vizsgálati eszközök sorrendje, az esetleges szükséges elővizsgálatok menetének ismertetése KORLÁTOK, ÉRTELMEZHETŐSÉG KÖRÉNEK FELMÉRÉSE: a vizsgálat gyengeségeink, módszer korlátainak felismerése, következtetések érvényességi körének felmérése ÖSSZESEN: ÉRDEMJEGY:
0
1
2
3
4
0
1
2
3
4
0
1
2
3
4
0
1
2
3
4
0
1
2
3
50/
ÉRTÉKELÉS: 44-50 pont= jeles (5) 36-43 pont= jó (4) 28-35 pont= közepes (3) 20-27 pont= elégséges (2) 0-19 ont= elégtelen (1)
4. ESSZÉ A TERÜLETHEZ KAPCSOLÓDÓ ELMÉLETI KÉRDÉSRŐL RÉSZMŰHELY: TARTALMI KÖVETELMÉNYEK
Az esszé rész-műhelymunka felépítése: a) Bevezetés: Elméleti jellegű dolgozatnál különösen nagy figyelmet kell fordítani az átgondolt és tájékozott problémafelvetésre, a szakirodalomban rejlő nézőpontok megértésére, az áttekintett eredmények és gondolatok értékelő elemzésére. A bevezetés: mutassa be érthetően a munkát vezérlő kérdést illetve problémakört tisztázza a munka koncepcionális keretét alkotó fogalmi rendszert világítson rá a probléma jelentőségére definiálja, hogy pontosan mi a dolgozat célja b) Megvitatás: A dolgozat fő tartalmi része a megvitatás, amelyben a hallgató kifejti a bevezetőben felvetett problémát vagy kérdést. Ebben a részben a fő feladat a logikus gondolatvezetés és a megfelelő tagolás kidolgozása. A gondolatmenetnek világos és logikus szerkezeti tagolásban is meg kell mutatkoznia (alcímek, paragrafusok). 9
A kifejtésnek túl kell mutatnia a gondolatok és megközelítések egyszerű bemutatásán. Az állításokat érvelően, bizonyítékokkal alátámasztva kell megfogalmazni. A kifejtésnek elemzően kell kezelni a gondolatokat: rá kell mutatnia a vélemények, álláspontok, előfeltevések hasonlóságaira vagy különbségeire, erősségeire és gyengeségeire, a meg nem válaszolt kérdésekre, a szakirodalomban rejlő esetleges ellentmondásokra. c) Zárás: A záró következtetések megfogalmazása anélkül, hogy az érveket újra felsorolná. d) Hivatkozások jegyzéke: legalább 15 szakirodalmi hivatkozás, ebből 3 idegen nyelvű, amelyek nem lehetnek azok az alapművek, amiket a tárgy elsajátítása során megismert További követelmények: A dolgozat 8-10 oldalas terjedelmét tisztán az esszé szövege teszi ki. Ez nem tartalmazza a rész-műhelymunka címlapját a szakirodalmi hivatkozások listáját, illetve a mellékleteket. ESSZÉ A TERÜLETHEZ KAPCSOLÓDÓ ELMÉLETI KÉRDÉSRŐL RÉSZ-MŰHELYMUNKA: ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK
FORMAI SZEMPONTOK
PONTSZÁM
ALAPVETŐ ELEMEK MEGLÉTE, STRUKTÚRA (cím, oldalszámozás, absztrakt, bevezetés, megvitatás, zárás, irodalomjegyzék, mellékletek) ARÁNYOK: a dolgozatban az előírásoknak megfelelő arányban oszlanak el az egyes részek HIVATKOZÁSOK: a szövegben megjelenő hivatkozások a hivatalos előírásoknak megfelelően szerepelnek IRODALOMJEGYZÉK: a Magyar Pszichológiai Szemle szabványnak megfelelő HELYESÍRÁS: a magyar helyesírás szabályainak megfelelő TARTALMI SZEMPONTOK TÉMAVÁLASZTÁS RELEVANCIÁJA: a téma jelentősége a tudományterület szempontjából, a hallgató képzettségéhez való illeszkedés, eredetiség a téma megközelítésében ÉRTHETŐSÉG, KOHERENCIA: világos megfogalmazás, a dolgozat egészében logikusan kapcsolódnak egymáshoz az egyes alfejezetek, a részek koherens egészet alkotnak STÍLUS, TERMINOLÓGIA: a szerző a tudományosság kritériumának megfelelően és gördülékenyen fogalmaz, a szakterminusokat pontosan használja FORRÁSKEZELÉS: releváns szakirodalmak kiválasztása, eredeti források használata (nem csak a témát összefoglaló művekre épít) ELMÉLETI HÁTTÉR ISMERETE, BEMUTATÁSA: a kapcsolódó elméletek alapos ismerete, érthető, logikus összefoglalása és
0
1
2
3
0
1
2
3
0
1
2
3
0
1
2
3
0
1
2
3
PONTSZÁM 0
1
3
4
5
0
1
2
3
0
1
2
3
0 0
2
1 1
2 2
3
3 4
4 5
5 6
7
10
ismertetése, lényeges elemek kiemelése, irreleváns szövegrészek nincsenek A MEGKÖZELÍTÉSEK VISZONYLATÁNAK KEZELÉSE: a téma egyes nézőpontjainak releváns bemutatása, az érvek meggyőző párosítása az elméletekkel, a megközelítések közötti viszony megfelelő elemzése (hasonlóság, különbség, időben történő elhelyezés) KONKLÚZIÓ: a bemutatott álláspontok alapján megfelelő következtetések levonása, a meg nem válaszolt, ellentmondásos kérdések felismerése és releváns elhelyezése ÖSSZESEN: ÉRDEMJEGY:
0
1
0
2
1
3
4
2
3
5
6
4
7
5
50/
ÉRTÉKELÉS: 44-50 pont= jeles (5) 36-43 pont= jó (4) 28-35 pont= közepes (3) 20-27 pont= elégséges (2) 0-19 pont= elégtelen (1)
11
