RENDÉSZET ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

ÉRETTSÉGI VIZSGA • 2017. október 20.

Rendészet ismeretek

emelt szint Javítási-értékelési útmutató 1721

RENDÉSZET ISMERETEK

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Rendészet ismeretek — emelt szint

Javítási-értékelési útmutató

Útmutató a vizsgázók teljesítményének értékeléséhez (az értékelő tanárok részére)

A javítótanár csak az útmutatóban megfogalmazott válaszelemeket fogadhatja el. Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok javítása, értékelése A feladatok értékelése a következő szempontok alapján történik Rossz vagy hiányzó válasz esetén 0 pontot kell adni. Azoknál a feladatoknál, amelyeknél több válaszelem közül kell a jó megoldást kiválasztani, az összes elem megjelölése esetén a válaszra 0 pontot kell adni. Ha egy feladat meghatározza a válaszelem(ek) számát, és a vizsgázó ennél többet jelöl meg, akkor az elért pontszámot csökkenteni kell a többletválaszok számával. A feladatokra 0-nál kevesebb pont nem adható. Azoknál a feladatoknál, amelyeknél meghatározott számú válaszelemet kell felsorolni, és a vizsgázó ennél többet ír, akkor a válaszokat a beírás sorrendjében kell értékelni. A megoldásokért az előírt maximális pontot meghaladó „jutalompont” nem adható. Hibás vagy hiányzó válaszelemek miatt pont nem vonható le. A kiváló megoldások esetében sem lehet a megjelölt maximális pontnál többet adni. A javítási-értékelési útmutatóban feltüntetett válaszokra kizárólag a megadott pontszámok adhatók. A megadott pontszámok további bontása csak ott lehetséges, ahol erre külön utalás van. Az így kialakult pontszámok csak egész pontok lehetnek.

1721 írásbeli vizsga

2 / 13

2017. október 20.



I. EGYSZERŰ,RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK 1. Tanult ismeretei és a rendőrségi törvény alapján határozza meg tömören, hogy mi a rendőrség feladata! 2 pont A rendőrség feladata a közbiztonság és közrend védelme, az államhatár őrzése, a határforgalom ellenőrzése, az államhatár rendjének fenntartása, a terrorizmus elleni küzdelem és a törvényben meghatározott bűnmegelőzési, bűnfelderítési célú ellenőrzés. A rendőrség alapvető feladata a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme. Megjegyzés: A megadott megoldásnak tartalmilag megfeleltethető válaszért jár a pont. 2. Rendfokozati jelzések Egészítse ki és írja be a szövegbe a katasztrófavédelmi és a rendőrségi rendfokozati jelzések hiányzó elemeit! 4 pont Katasztrófavédelem – őrmester: Piros alapon ezüst szegély, egy ezüst csillag, ezüst sarokcsíkkal és ezüst állományjelzéssel. Rendőrség – alezredes: Kék alapon háromnegyedes aranyszínű hímzett betoldás, aranyszínű szegély, rendőrségi pajzs, illetve kettő ezüstszínű rozetta, vagyis hatágú csillag. 3. Egészítse ki felsorolást!

3 pont

Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv személyi állománya - hivatásos állományú rendőrökből, - kormánytisztviselőkből, - igazságügyi alkalmazottakból, - közalkalmazottakból, - a munka törvénykönyvéről szóló törvény hatálya alá tartozó munkavállalókból, valamint - tisztjelöltekből állhat.


3 / 13

2017. október 20.



4. Válaszoljon a katasztrófavédelemhez kapcsolódó kérdésekre! Válaszát írja a pontozott vonalra! 12 pont A) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv működését legátfogóbban – az alaptörvény mellett – a (kiadás éve, a törvény szám, a törvény neve): 2011. évi CXXVIII. törvény határozza meg. B) Írjon le hármat a hivatásos katasztrófavédelmi szerv feladatai közül! - a katasztrófák megelőzése; - felkészülés a katasztrófák elleni védekezésre; - a bekövetkezett katasztrófák károsító hatásainak csökkentése, a lakosság életének és anyagi javainak védelme, a létfeltételek biztosítása; - a katasztrófák következményeinek felszámolása; - tűzmegelőzési, tűzoltási, tűzvizsgálati és az ehhez kapcsolódó tűzvédelmi hatósági tevékenység végzése; - műszaki mentési feladatok végrehajtása; - felkészülés és a lakosság felkészítése a polgári védelmi feladatok végrehajtására; - fegyveres összeütközés és más veszélyhelyzet bekövetkezése esetén ezek hatásának csökkentése, a lakosság életének megóvása, a létfeltételek biztosítása, illetve ezek következményeinek a felszámolása Megjegyzés: több helyes válasz esetén is csak három pont adható. C) Egészítse ki a katasztrófavédelem szervezeti felépítésére vonatkozó felsorolást! A hivatásos katasztrófavédelmi szerveket három csoportba soroljuk: - országos illetékességgel működő központi szerv, - megyei, fővárosi illetékességgel működő területi szervek, - helyi szervek, amelyek a katasztrófavédelmi kirendeltségek és a hivatásos tűzoltóságok. Megjegyzés: a megyei, fővárosi területi szerv feladatelemnél már akár a megyei, akár a területi helyes válasz esetén is jár a pont. D) Írjon három példát a katasztrófavédelmi szervezet által használt eszközökre! Műszaki-technikai berendezések, védelmi berendezések: (pl. tűzjelző berendezések, beépített tűzoltó berendezések, tűzcsapok, életvédelmi berendezések, légoltalmi pincék, óvóhelyek). Technikai eszközök: (pl. nem rendelkezik fegyverzeti eszközökkel, korlátozottan rendészettechnikai és kényszerítő- eszközökkel (pl. vízágyúval, megkülönböztető jelzés). Vegyi és sugárvédelmi, általános és hadiműszaki, fotó, optikai, elektronoptikai és felderítési, védő, oktatástechnikai, képzési és kultúr-, ügyvitel,- video- és kinotechnikai, biztonságtechnikai és őrzési-védelmi, vezetési és informatikai, valamint közlekedési eszközökkel. Ezek közül kiemelt jelentőségűek a vegyi- és sugárvédelmi eszközök (pl. speciális védőruha), az általános és hadiműszaki eszközök (pl. speciális ipari és földmunkagépek, életvédelmi létesítmények felszerelési eszközei), a védőeszközök (pl. tűzoltó eszközök és anyagok) és a közlekedési és szállítási eszközök (pl. tűzoltó gépjárművek, repülő eszközök). Ez a szervezet szolgálati állatokat csak korlátozottan alkalmaz. Ilyenek az ember- és robbanóanyag-kereső kutyák. Megjegyzés: több helyes válasz esetén is csak két pont adható.


4 / 13

2017. október 20.



5. Írja a pontozott vonalra a bűnösség kategóriáit!

2 pont

- szándékosság - gondatlanság 6. Egészítse ki a rendszámtáblák fajtáit, majd írja a pontozott vonalra az állandó rendszámtábla kötelező jelzéselemeit tartalmazó felsorolást! 4 pont A) A rendszámtáblák fajtái: Állandó rendszámtábla

ideiglenes rendszámtábla

B) Az állandó rendszámtábla: Az állandó rendszámtábla a betűjelekből és a számokból álló kombinációkon kívül szabvány szerint a nemzeti színeket és H jelzést vagy az európai zászlót jelképező kék mezőben 12 sárga csillagot és a fehér H jelzést tartalmazza. 7. Válassza ki, majd karikázza be a felsorolásban, hogy melyik nem fegyveres rendvédelmi szerv! 1 pont a) b) c) d) e)

Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal Büntetés-végrehajtás szervezete Alkotmányvédelmi Hivatal Terrorelhárítási Központ Rendőrség

8. Írja a pontozott vonalra, hogy ki irányítja és ki vezeti a büntetés-végrehajtás szervezetét! 2 pont Irányítja: Belügyminisztérium Vezeti: Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága


5 / 13

2017. október 20.



9. Egészítse ki a táblázatot! Írja a jogszabályok mellé a hiányzó adatokat (nevük, számuk, kiadásuk éve)! Ügyeljen arra, hogy csak a hibátlan válaszokért jár pont! 6 pont Jogszabály neve a személy- és vagyonvédelemi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló a Rendőrségről szóló

Kiadás éve

Jogszabály száma

2005.

CXXXIII.

1994.

XXXIV.

a rendőrség szolgálati szabályzatáról

2011.

30.

a szabálysértésekről szóló

2012.

II.

a Büntető Törvénykönyvről szóló

2012.

C.

a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési eljárás végrehajtásáról szóló

2013.

CCXL.

10. Válassza ki, hogy a felsoroltak közül melyek a személyi szabadságot nem korlátozó intézkedések! Válaszát az intézkedések aláhúzásával jelölje! 4 pont elfogás; előállítás; igazoltatás; közlekedésrendészeti intézkedés; felvilágosításkérés; biztonsági intézkedés; intézkedés a tanítási napon a tanítási óráról vagy az iskola által szervezett foglalkozásról engedély nélkül távolmaradó, vagy onnan engedély nélkül eltávozó, 14. életévét be nem töltött tanulóval szemben; ruházat, csomag és jármű átvizsgálása; elővezetés Megjegyzés: a helytelen válaszért pontlevonás jár, nullánál kevesebb pont nem adható. 11. Válassza ki és jelölje a helyes válasz bekarikázásával, hogy a felsoroltak közül melyek nem a rendőrség szakszolgálatai! 4 pont A. B. C. D. E. F. G. H.

állami futárszolgálat gazdasági tanúvédelmi ellenőrzési igazgatásrendészeti légi rendészeti humánigazgatás hivatali

Megjegyzés: a helytelen válaszért pontlevonás jár, nullánál kevesebb pont nem adható.


6 / 13

2017. október 20.



12. Egészítse ki a felsorolást a megadott három állománycsoport hiányzó alacsonyabb és magasabb rendfokozatainak sorrendben történő beírásával! 6 pont főtiszt:

őrnagy – alezredes – ezredes

tiszt:

hadnagy – főhadnagy – százados

tábornok:

dandártábornok – vezérőrnagy – altábornagy

13. Igaz vagy hamis az állítás? Döntse el a helyes válasz aláhúzásával!

2 pont

A. Az alkotmánybíró hivatalos személy. Igaz

Hamis

B. A Magyar Honvédség szolgálati feladatot teljesítő katonája közfeladatot ellátó személy. Igaz

Hamis

14. Írjon két példát a hivatásos állomány tagjaitól elvárt szolgálaton kívüli magatartásra! Röviden és tömören fogalmazzon! 2 pont A hivatásos állomány tagjai kötelesek a szolgálaton kívül is a hivatásos állomány tagjához és szolgálati beosztásához méltó magatartást tanúsítani. Ennek érdekében törekedjenek arra, hogy életvitelük alkalmas legyen környezetük tiszteletére és megbecsülésére, ne adjanak okot tisztességükben való kételkedésre, a polgárok rosszallására. Magántermészetű kapcsolataikat lehetőség szerint úgy válasszák meg, illetve kapcsolatrendszerüket úgy alakítsák ki, hogy a munkahelyükön vállalt kötelezettségeikkel ne kerülhessenek szembe, továbbá ne alakulhasson ki elvtelen, törvénybe ütköző elkötelezettségi, függőségi helyzet. Legyenek figyelemmel arra, hogy személyükön, életvitelükön keresztül a polgárok az érintett szervezetek tevékenységét is pozitívnak vagy negatívnak tekinthetik. Internetes kommunikációjuk során: - tartózkodjanak mások emberi méltóságának, továbbá a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának megsértésértől, - lehetőség szerint ne adjanak meg és/vagy ne töltsenek fel és/vagy ne osszanak meg munkahelyükkel, munkatársaikkal, saját magukkal kapcsolatos olyan adatokat, információkat (képek, videók, hangfájlok stb.), amelyek alkalmasak lehetnek az adott szervezetbe fektetett közbizalom megingatására, illetve bármilyen visszaélésre adhatnak alapot. Megjegyzés: Minden fentiekkel egyező, tartalmilag helyes válasz elfogadható, kettőnél több helyes válasz esetén is csak két pont adható.


7 / 13

2017. október 20.



15. Válaszoljon a személy- és vagyonvédelemre vonatkozó kérdésekre! Döntse el az alábbi állításokról, hogy igazak vagy hamisak! Döntését az állítások után írt X-szel jelölje! Állítások

5 pont

I

A személy- és vagyonőr nem közfeladatot ellátó személy.

H

X

A személy- és vagyonőr kényszerítőeszközt és támadáselhárító eszközt egyaránt használhat. A személy- és vagyonőr nem használhat bilincset.

X X

A személy- és vagyonőr igazoltathatja az általa őrzött területre belépő személyt.

X

A személy- és vagyonőr szolgálatellátása során egyenruhát visel.

X

16. Válassza ki és karikázza be, hogy melyik fogalomra illik a meghatározás! Biztonságosság

Arányosság

1 pont

Objektivitás

A rendőr a törvény rendelkezéseinek érvényesítése érdekében mindenkivel szemben részrehajlás nélkül köteles eljárni. A törvény előtti egyenlőség alkotmányos követelményére tekintettel a rendőri intézkedés törvényi feltételeinek megvalósulása esetén a rendőr az érintett személyére tekintet nélkül – bárkivel szemben – köteles intézkedni. Az intézkedések során kivétel csak a diplomáciai vagy egyéb személyes mentességet élvező, illetve a közjogi tisztséget betöltő személyekkel tehető.


8 / 13

2017. október 20.



II. SZÖVEGES, KIFEJTENDŐ FELADATOK 17. Ismertesse a szervezett bűnözés kriminológiai jellemzőit! Írjon példákat a tipikusan szervezett módon elkövetett bűncselekményekre, és röviden jellemezzen egyet közülük! 15 pont - A szervezett bűnözés fogalmának kifejtése - A szervezett bűnözés célja, az elkövetés és végrehajtás folyamata - A szervezett bűnözői szervezethez tartozás kritériumai, jellemzői (személyi kör, hierarchia, konspiráció) - Egy tipikus szervezett bűnözés által elkövetett eset jellemzése A szervezett bűnözés a társadalom összbűnözésének sajátos tényezője. A szervezett bűnözésben közreműködő bűnözők a bűncselekményeket életvitelszerűen végzik, hivatásnak és rendszeres keresetforrásnak tekintik. A bűnöző társulás tagjai tervszerűen, munkamegosztás és titkos együttműködés alapján valósítják meg a bűncselekményeket. A szervezett bűnözésre jellemző a sajátos kapcsolatrendszer működtetése, a katonai szervezethez hasonló hierarchia betartása, a magas fokú belső és külső konspiráció. A szervezet tagjai nem ismerik egymást (csak a feladat által megkívánt szükséges módon) és vezetőiket. A bűncselekmények kivitelezésekor a munkamegosztás teljes körben érvényesül, szempont a kiválasztásnál az alkalmasság és az elkötelezettség. A bűnelkövetők a bűncselekmények sikeres véghezviteléhez a legkorszerűbb módszereket és technikai eszközöket használják. Magyarországon elsősorban a kábítószer-kereskedelem, a prostitúció, a csempészet, az emberkereskedelem és az erőszakos vagyon elleni bűncselekmények a jellemzőek, amelyek gyakran a határainkon túlra is kiterjednek. A csempészek egyik kedvelt áruja a cigaretta, amely védjegy nélkül kerül illegálisan forgalomba. Mivel nem fizet a termék után adót/illetéket a gyártó és az eladásban közreműködő/közvetítő, jelentős adózatlan haszonra tesz így szert, elkerülve a törvény által előírt adózást. Megjegyzés: minden olyan válasz elfogadható, amely lényegi elemeiben megfeleltethető a megoldási javaslattal.


9 / 13

2017. október 20.



18. Mutassa be a rendőr és a személy- és vagyonőr tevékenységében az alakiság jelentőségét, valamint a szolgálati érintkezés szabályai közti hasonlóságokat és különbségeket! 15 pont - Az alá- és fölérendeltségi viszonyok - A hierarchia és a fegyelem - Elöljárók, alárendeltek, feljebbvalók - A függelem - A parancs és utasítás - A tiszteletadás Az alá- és fölérendeltségi viszonyok valamennyi rendészeti szerv és a magánbiztonság napi működésére, tevékenységére is jellemzőek. A hierarchia szó mint fogalom lényegileg rangsort jelent. Minden szerveződésben, legyen az állami vagy társadalmi, megvannak azok a határok, amelyek mentén még a szervezet működtethető. A rendvédelemben és a magánbiztonság területén ez különösen fontos szempont, mivel a létrehozott szervezeteknek egyfelől igazodniuk kell az adott feladatokhoz, másfelől viszont olyan belső irányítási szinteket, hatás- és jogköröket kell kialakítani, amelyek lehetővé teszik a testület/szervezet vezetését és megfelelő kontrollját, ellenőrzését. Mindezek mellett az sem lehet közömbös, hogy egy-egy ilyen rendészeti célú szervezet – különös figyelemmel az irányítási szintek kialakításának kényszerére – mekkora tényleges létszámmal működik, hiszen az állami, önkormányzati fegyveres testületek nem a piaci, vagyis általános gazdasági keretek között üzemelnek, a magánbiztonság igen. A rendvédelmi szervezetek – közigazgatási feladatukból adódóan – nem, a személy- és vagyonőr feladatokat ellátó szervezetek azonban tudnak közgazdasági értelemben vett és akként megjelenő profitot termelni. A rendőrség és más rendvédelmi szervek is csak akkor tudnak rendeltetésüknek eleget tenni, ha bennük a cél eléréséhez szükséges, a szabályzatokban részletesen meghatározott szolgálati rend és fegyelem érvényesül. Ennek alapja a fegyveres szerveknél a nagy jelentőségű hierarchia. A rendőrök a szolgálati hierarchiából adódóan elöljárók vagy alárendeltek lehetnek. Az, hogy ki melyik kategóriába kerül, elsősorban a beosztása, a jogszabályban meghatározott döntési jogosultsága, kötelezettsége és rendfokozata határozza meg. Alárendelt az, aki valamely elöljáróhoz szolgálati beosztás, külön parancs vagy utasítás alapján akár ideiglenes jelleggel is be van osztva. Feljebbvaló az, akinek magasabb rendfokozata van, és az alacsonyabb rendfokozatúval nem áll elöljárói viszonyban. Az elöljárónak jogában áll, hogy az alárendeltnek parancsot adjon, az alárendeltnek pedig kötelessége, hogy a kapott parancsot végrehajtsa. Az elöljáró és az alárendelt közötti ilyen függő viszonynak a kifejezése a függelem. A szolgálati rendből fakad, hogy a szolgálati felsőbbséggel szemben engedelmességet kell tanúsítani, és a szolgálati tekintélyt tiszteletben kell tartani. Ennek betartása nélkül a fegyveres szervek nem lennének képesek alapvető feladataikat teljesíteni. A függelem szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az alá- és fölérendeltség tartós beosztás alapján jött létre, vagy ideiglenesen áll fenn valamely konkrét utasítás alapján. A függelem vonatkozásában az a lényeg, hogy az egyik oldalon áll az elöljáró, aki parancsot ad, a másik oldalon pedig az alárendelt, aki köteles azt teljesíteni.


10 / 13

2017. október 20.



A parancs: a szolgálati tevékenység irányításának meghatározó eszköze. Meghatározott szolgálati tevékenység vagy feladat végrehajtására vonatkozó egyedi utasítás, az arra jogosult által kiadott és tartalmilag a szolgálati feladatok ellátásával kapcsolatos tevékenységre irányuló egyedi rendelkezés. Az utasítás: a különböző jogszabályokban és szabályzatokban lefektetett és az egyenruhásokra általánosan kötelező előírások betartására vonatkozó rendelkezés. A parancsok, utasítások kiadása nagy felelősséggel járó feladat, hiszen azokban egyszerre kell megjeleníteni az emberi jogokat általában, ugyanakkor figyelemmel kell lenni a hivatásos állomány tagját megillető emberi jogokra is, hiszen a hivatásos feladatát csak akkor tudja maradéktalanul teljesíteni, ha az ő jogait is tiszteletben tartják, illetve annak korlátozását csak a Hszt.-ben rögzített mértékben rendelik el. Az utasítást adó felel az utasítás törvényességéért, az utasított pedig az utasítás teljesítéséért és a végrehajtás során tett intézkedések és kényszerítőeszközök alkalmazásának törvényességéért. A parancs, utasítás végrehajtásának kötelezettsége azonban nem feltétlen és nem korlátlan, hiszen meg kell tagadni az utasítás végrehajtását, ha a parancs teljesítésével a végrehajtó bűncselekményt valósítana meg A rendőr a szolgálati elöljáró jogszabálysértő – tehát nem bűncselekmény, hanem szabálysértő – utasításának teljesítését nem tagadhatja meg, de az utasítás jogszabálysértő jellegére, ha az számára felismerhető, haladéktalanul köteles az elöljáró figyelmét felhívni. Ha az elöljáró az utasítást fenntartja, azt az utasított kérelmére köteles írásba foglalva kiadni. Az írásba foglalás megtagadása vagy elmaradása az utasítást adó közvetlen felettesénél bejelenthető, e jog gyakorlásának azonban az utasítás teljesítésére nincs halasztó hatálya. A parancs iránti engedetlenség bűncselekménye valósul meg az elöljáró – vagy más jogosult – által kiadott parancs nem teljesítése esetén. A tiszteletadás az alaki fegyelem, az elöljáró, feljebbvaló, alárendelt egymás iránti kölcsönös tiszteletének, megbecsülésének és udvariasságának megnyilvánulása. A köztisztviselők, közalkalmazottak és a hivatásos állomány tagjai között – mintegy általános, követendő szabályként – a polgári életben elfogadott udvariassági és magatartási normákat kell betartani. A személy- és vagyonőr szintén törvényi szabályozással és felhatalmazással végzi munkáját. A feladatellátásához szükséges utasítások hasonlóak a hivatásos állományéhoz. Az utasítás tartalmát tekintve: rövid (csak az adott ügyre szóló), világos, határozott, érthető, egyértelmű (kétséget kizáró), végrehajtható. Megjegyzés: minden olyan válasz elfogadható, amely lényegi elemeiben megfeleltethető a megoldási javaslattal.


11 / 13

2017. október 20.



19. Mutassa be és jellemezze a dualizmus korában (1867−1918) a rendvédelem fejlődését! 10 pont Az alább megadott kulcskifejezések felhasználásával fogalmazzon összefüggő szöveget! kiegyezés, független magyar közigazgatás, rendvédelmi szervek működése törvényi alapon, a Belügyminisztérium feladatrendszere, új típusú rendvédelmi szervek létrehozása, a magyar Királyi Csendőrség szervezete, a rendőrség szervezete, tűzőrség, tűzoltóság létrehozása A kiegyezés (1867) megnyitotta a független magyar közigazgatás kiépítésének lehetőségét. Olyan rendvédelmet kellett teremteni, amely szakít a nemzetellenes osztrák hagyományokkal, amely a rendvédelmi szervek működését törvényi alapokra helyezi a hatásköröktől a finanszírozásig, amelynek a személyi állománya megfelelő szakértelemmel rendelkezik, és nem utolsósorban hatékony és eredményes. A bűnüldözési és közbiztonságvédelmi tevékenység irányítása a Belügyminisztérium feladata volt. Fontos változásként értékelhetjük, hogy ebben az időben a közigazgatási funkciókból kivált az igazságszolgáltatás. A bűnözési hullámmal szemben a kormány királyi biztosok kiküldésével és rögtönítélő bíráskodás elrendelésével kívánta felvenni a harcot. Az 1881-ig terjedő időszakban zajlottak azok a viták, amelyek az új típusú rendvédelmi szervek létrehozását előkészítették. 1867 után – az osztrák csendőrség kivonását követően – a vármegyékben ismételten pandúrokat alkalmaztak rendfenntartásra, a városokban pedig autonóm rendőrséget. Erdélyben és a volt határőrvidéken fennmaradt a csendőrség. A pandúrokat felváltó Magyar Királyi Csendőrség volt az ország első – lényegében országos hatáskörű – állami rendvédelmi szerve. Felállítását az 1881. évi III. tc. rendelte el. A csendőrség főbb jellemzői: Mint rendvédelmi feladatokat ellátó katonai őrtestület, kettős – belügyminiszteri és honvédelmi miniszteri – irányítás alatt állt, a két minisztérium együttműködési szabályai keretjellegűek voltak. A Honvédelmi Minisztérium intézkedett a személyi állományról, annak feltöltéséről, a Belügyminisztérium pedig a szervezetről és a közbiztonsági szolgálatot érintő ügyekről. Hatásköre nem terjedt ki a városokra, Budapesten a csendőrség létrehozásakor elvileg már államosított városi rendőrség működött. A többi törvényhatósági város az 1882. évi X. tc. alapján térítés ellenében kérhette a csendőrség szolgálatának városukra történő kiterjesztését (1904-ig erre nem került sor). Egy-egy kerület 5−9 szárnyat foglalt magában, egy szárny 3−5 szakaszra tagolódott, azokban 3−9 őrs működött, amely körzetéhez néhány falu tartozott. Az őrsök élén tiszthelyettesek álltak, általában 4−14 fő munkáját vezették. Az őrsök gyalogosok, lovasok vagy vegyesek voltak. Az őrsökön kívül csendőrkülönítményeket is szerveztek, például a nyári szezonban a fürdőhelyeken, állandóan pedig a gödöllői kastély őrizetére. 1891-ben elsősorban az erdélyi határ védelmére szervezték meg a csendőrségen belül a Határszéli Csendőrséget, amely 1918-ig létezett. A Határszéli Csendőrség alkalmazott először szolgálati állatként kutyákat. 1906-tól kezdte meg működését a fegyveres Magyar Királyi Határrendőrség, amely a Belügyminisztérium irányítása alatt a teljes határszakaszon teljesített szolgálatot, és elsősorban a határforgalmat ellenőrizte. Ez volt az első önálló magyar határőrizeti szakszerv. A szervezet kapitányságokra és kirendeltségekre tagozódott. Buda, Óbuda, Pest és a Margitsziget egyesítéséről szóló 1872. évi XXXVI. tc. intézkedett a fővárosi rendőrség létrehozásáról. A három város rendőrségének egyesítése 1873 végéig tartott. A fővárosi rendőrség közvetlenül a belügyminiszter felügyelete alá


12 / 13

2017. október 20.



került. A rendőrség szervezete és vezetése lényegében nem változott, csupán a létszáma növekedett, mivel nem volt törvényhozói akarat a működés szabályainak és a finanszírozás forrásának meghatározására. A szervezet élén a korrupciós botrányairól híres Thaisz Elek maradt. A fővárosi rendőrség tényleges államosítása az 1881. évi XXI. tc. − a rendőrségi törvény – elfogadásával zajlott le. A szervezet élén a főkapitány állt. A személyi állomány két fő kategóriából állt: az intézőből (a tisztekből, a hivatali döntéshozó szakemberekből) és a végrehajtóból (azaz a gyalogos és a lovas legénységből). A végrehajtó rendőrséghez tartoztak a köztisztviselői jogállású detektívek is, akik az intéző rendőrségi hivatalnokok (szintén köztisztviselők) munkáját segítették. A két állománykategória tagjai a főkapitányságon és a kerületi kapitányságokon dolgoztak a szolgálati szabályzatuk alapján. 1869-ben és 1870-ben a Belügyminisztérium rendeletben írta elő, hogy minden helységben tűzőrséget szervezzenek, esetleg önkéntes tűzoltóegyletet alakítsanak ki, tűzvész esetén pedig a helység elöljárója személyesen intézkedjék. E rendeletek ellenére a szervezés lassan haladt. 1870-ben megalakult a Magyar Országos Tűzoltószövetség. Az 1872. évi VII. tc. kimondta az iparszabadságot, ezzel megszűnt a céhek addigi „köteles" tűzoltósági rendeltetése. Ez az új helyzet nagy lökést adott a tűzoltó egyesületek szervezésének. Széchenyi Ödön kezdeményezésére 1870-ben 12 fős hivatásos tűzoltó szervezet alakult a fővárosban, amely 1873-ban már 65 fős volt. A fővárosi tűzoltók 1881-ben fővárosi alkalmazotti státuszt és szabályzatot kaptak. Folyamatos tűzoltóegységeket állítottak a középületekhez, nagyobb üzemekhez. 1900-ban Magyarország alapító tagja lett a Nemzetközi Tűzoltó Szövetségnek. Megjegyzés: minden olyan válasz elfogadható, amely lényegi elemeiben megfeleltethető a megoldási javaslattal.


13 / 13

2017. október 20.

RENDÉSZET ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Recommend Documents