Rekreáció-menedzsment Szerkesztette: Béki Piroska
Szerző:
Béki Piroska
Lektorálta: Dr. habil Müller Anetta
Felelős Kiadó: Campus Kiadó, Debrecen Kézirat lezárva: 2015. november 20.
ISBN 978-963-9822-42-9
A tananyag elkészítését a ''3.misszió'' Sport és tudomány a társadalomért Kelet-Magyarországon TÁMOP-4.1.2.E-15/1/Konv-2015-0001 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
TARTALOMJEGYZÉK ÁBRÁK JEGYZÉKE ............................................................................................................... 4 ELŐSZÓ ................................................................................................................................... 7 1. A REKREÁCIÓ TÖRTÉNETE ......................................................................................... 8 2. A REKREÁCIÓ SZÍNES VILÁGA ................................................................................. 21 2.1. Utcai játékok és sportok ................................................................................................ 26 2.2. Szabadidő sport (hobby sport) ....................................................................................... 26 2.3. Fitnesz ............................................................................................................................ 26 2.4. Wellness......................................................................................................................... 27 2.5. Turizmus ........................................................................................................................ 27 2.6. Ökoturizmus .................................................................................................................. 29 2.7. Falusi turizmus .............................................................................................................. 30 2.8. Lovasturizmus ............................................................................................................... 30 2.9. Víziturizmus .................................................................................................................. 32 2.10. Fürdőturizmus .............................................................................................................. 33 2.11. Vízhez köthető tevékenység ........................................................................................ 34 2.12. Horgászat ..................................................................................................................... 35 2.13. Barlangászat................................................................................................................. 36 2.14. Vadászat....................................................................................................................... 37 2.15. Kerékpározás ............................................................................................................... 38 2.16. Síelés, szánkózás ......................................................................................................... 39 2.17. Extrém sportok ............................................................................................................ 40 2.18. Hobbi tevékenység ...................................................................................................... 41 3. MENEDZSMENT REKREÁCIÓS ÉRTELMEZÉSBEN ............................................. 43 3.1. Menedzsment szó értelmezése....................................................................................... 43 3.2. A menedzsmentelméletek fejlődése .............................................................................. 44 3.3. Menedzsmentfunkciók a rekreációban .......................................................................... 53 3.4. Igény és tervezés ............................................................................................................ 54 3.5. Szervezés ....................................................................................................................... 55
2
3.6. Vezetés........................................................................................................................... 56 3.7. Ellenőrzés ...................................................................................................................... 58 3.8. Erőforrások menedzsmentje .......................................................................................... 59 3.9. Emberek menedzsmentje ............................................................................................... 59 3.10. Rendszerek menedzsmentje ......................................................................................... 59 3.11. Szervezettségi szintek a rekreációban ......................................................................... 60 3.12. Szervezetek .................................................................................................................. 61 4. A NEMZETKÖZI ÉS HAZAI REKREÁCIÓS SZERVEZETEK................................ 72 4.1. Nemzetközi szervezetek ................................................................................................ 72 4.2. Hazai szervezetek .......................................................................................................... 80 5. A REKREÁCIÓS HELYSZÍNEK MENEDZSMENTJE .............................................. 86 5.1. Az otthonok ................................................................................................................... 90 5.2.A települések .................................................................................................................. 91 5.3. Az oktatási intézmények ................................................................................................ 92 5.4. A munkahelyek .............................................................................................................. 94 5.5. A lakóterületi létesítmények .......................................................................................... 95 5.6. Az üdülőhelyek rekreációs létesítményei ...................................................................... 97 5.7. Zöldövezeti létesítmények ............................................................................................. 98 5.8. Játszóterek ..................................................................................................................... 99 5.9. A túrázás színterei és létesítményei ............................................................................. 100 5.10. A téli sportok színterei és létesítményei .................................................................... 102 5.11. A vízi rekreáció színterei és létesítményei ................................................................ 104 5.12. Egyéb szórakoztató rekreációs létesítmények ........................................................... 106 MELLÉKLETEK................................................................................................................. 109 FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM ............................................................................... 131
3
ÁBRÁK JEGYZÉKE 1.
kép. Az ullamaliztli játék (glogster.com) ............................................................................ 8
2.
kép. Birkózók - Amenemhat kormányzó sírja (tudasbazis.sulinet.hu) ............................. 10
3.
kép. Az ókori játékok helyszíne ma turisztikai látványosság ........................................... 11
4.
kép. A Colosseum (unicafe.hu) ......................................................................................... 12
5.
kép. A határlabdázás korabeli ábrázolása (fourfourtwo.hu) ............................................. 13
6.
kép. Egy reneszánsz park (szurreal-garden.eoldal.hu)...................................................... 13
7.
kép. A boksz volt az első professzionális sport (profibox.hu) .......................................... 15
8.
kép. Koreaiak a YMCA mozgalomban (koreatimes.co.kr) .............................................. 16
9.
kép. A túrázás népszerű volt (egykor.hu) ......................................................................... 17
10.
kép. Szabadtéri kondicionáló park (hh16.hu)................................................................ 19
11.
kép. Egy feszült nap után (marketingmo.com) ............................................................. 20
1.
ábra. A rekreáció értelmezése (Ábrahám, 2010)............................................................... 22
2.
ábra. A rekreációs élmények komplexitása (McLean és Hurd, 2012 alapján) ................. 22
3.
ábra. A turisták döntését befolyásoló tényezők rendszere ................................................ 28
4.
ábra. A turizmus helyzete és környezete (Lengyel, 1997) ................................................ 29
12.
kép. Pillanatképek a falusi turizmusból (kepcp.hu) ...................................................... 30
13.
kép. A lovas túra élménye (lovaselet.info) .................................................................... 31
14.
kép. Felejthetetlen túrák a vízen (vizicserkesz.hu)........................................................ 32
15.
kép. A fürdőkultúra sokszínűsége (belfoldihirek.com) ................................................. 33
16.
kép. A víz minden évszakban nagy élményt tud nyújtani ............................................. 35
17.
kép. Csodálatos a nyugalom a magyar tenger partján (ilovebalaton.hu)....................... 36
18.
kép. A barlangok fantasztikus világa (kaland.sport.hu) ................................................ 37
19.
kép. Munkában a vadászok ........................................................................................... 38
20.
kép. Kerékpározás a természetben (tisztaforras.co) ...................................................... 39
21.
kép. A tél havas örömei ................................................................................................. 40
22.
kép. Az extrém sportok színes világa (extremesportok.hu) .......................................... 41
23.
kép. Példák a rekreációs hobbi tevékenységekre .......................................................... 42
4
24.
kép. Sir Thomas More (biography.com) ....................................................................... 43
25.
kép. Frederick Winslow Taylor (biography.com) ......................................................... 44
26.
kép. Henry Ford (stevens.edu) ...................................................................................... 45
27.
kép. Henri Fayol (wikipedia.org) .................................................................................. 45
28.
kép. Max Weber (biography.com) ................................................................................ 46
29.
kép. Frank B. Gilbreth (gilbrethnetwork.tripod.com) ................................................... 47
30.
kép. Lillian M. Gilbreth (engineergirl.org) ................................................................... 47
31.
kép. Henry L. Gantt (en.wikipedia.org) ........................................................................ 48
32.
kép. Morris L. Cooke (en.wikipedia.org) ...................................................................... 48
33.
kép. Chester Barnard (fcaenlinea.unam.mx) ................................................................. 49
34.
kép. Mary Parker Follett (leadforsocialchange.wordpress.com) ................................... 50
35.
kép. Elton Mayo (ualberta.ca) ....................................................................................... 50
36.
kép. Kurt Lewin (kurtlewintheory.weebly.com) ........................................................... 51
37.
kép. Abraham Maslow (psychology.about.com) .......................................................... 51
38.
kép. Frederick I. Herzberg (amazon.com)..................................................................... 52
39.
kép. Douglas McGregor (likesuccess.com)................................................................... 52
40.
kép. Peter F. Drucker (extensor.co.uk).......................................................................... 53
5.
ábra. A szolgáltatási szektorok (Ábrahám, 2010 Ibsen és Jorgensen, 2002 alapján) ....... 61
6.
ábra. A lineáris szervezet (Langer, 2008) ......................................................................... 64
7.
ábra. A többvonalas szervezet (Langer, 2008).................................................................. 65
8.
ábra. A divizionális szervezeti felépítés (Langer, 2008)................................................... 66
9.
ábra. A divizionális sportegyesület ................................................................................... 67
10.
ábra. A holding .............................................................................................................. 67
11.
ábra. A konszern ............................................................................................................ 67
12.
ábra. A sportszövetség, mint mátrix szervezet .............................................................. 68
13.
ábra. A tenzor szervezet ................................................................................................ 69
14.
ábra. A team szervezet .................................................................................................. 69
15.
ábra. A rekreációs lehetőségek (Philpin, 1996 alapján) ................................................ 87
16.
ábra. A kockázat menedzsment a helyszínek esetében (Ramsay, 2001 alapján) .......... 89
5
41.
kép. Az otthoni fitneszterem (almaimotthona.hu) ......................................................... 91
42.
kép. A városi geocaching GPS-el (duplasansz.hu)........................................................ 92
43.
kép. Aerobik a sportudvaron (old.minap.hu) ................................................................ 93
44.
kép. Sport a munkahelyen (bevezetem.hu) ................................................................... 95
45.
kép. Élsport utánpótlás edzés után papafoci (bajnoksagok.hu) ..................................... 96
46.
kép. Az üdülőhelyeken is kedvelt a testmozgás (alanya.top-hotelek.hu)...................... 97
47.
kép. A XVI. kerületi szabadidős park (16.kerulet.ittlakunk.hu) ................................... 99
48.
kép. Modern és biztonságos játszótér (jatszotermegoldasok.hu) ................................ 100
49.
kép. Kerékpáros downhill a természetben (bringamania.hu) ...................................... 102
50.
kép. A Zemplén Kalandpark műanyag pályája (sielok.hu) ......................................... 104
51.
kép. A Club Aliga kikötője (balatoni-kikoto.clubaliga.hu) ......................................... 105
52.
kép. A dunaharaszti vízisí pálya (faninfo.hu) ............................................................. 106
53.
kép. Népszerűek a kalandparkok (kalandpark.lap.hu) ................................................ 107
6
ELŐSZÓ Elöljáróban szeretném megköszönni a Debreceni Egyetemnek a felkérést, mely egy új rekreációval foglalkozó tankönyv megírására vonatkozott. Életutam, és tapasztalataim alapján megpróbálok egy olyan új szemléletű szakirodalmat létrehozni, mely segít eligazodni a rekreáció színes világában. A rekreációt sokféleképpen értelmezik az emberek, általában a pihenés vagy a kikapcsolódás valamilyen formájának gondolják. Sok esetben ez akár igaz is lehet, azonban a fogalom mögött ennél sokkal több rejlik, életforma is egyben, az emberek az általuk végzett munka fáradtságát tudatosan próbálják kizárni bizonyos időtartamra az életükből oly módon, ahogy nekik megfelelő, a napi pénzkereső tevékenységük rutinjától teljes mértékben eltérő más irányú aktivitást végeznek. Ahhoz, hogy ezek az eltérő dimenziók, tevékenységek létrejöjjenek sokfajta tényező összhangjára van szükség, melyet a könyv fejezeteiben részletesen is megismerhet a kedves olvasó. A címszavak mindegyike a rekreáció menedzsment egy-egy nagy területét öleli fel, melyek a témakörben lezajló folyamatok jobb megértését szolgálják.
Béki Piroska
7
1. A REKREÁCIÓ TÖRTÉNETE A modern kori rekreáció megértéséhez vissza kell nyúlnunk a történelmi időkhöz, miként alakultak a múltban a társadalmi kultúrák és bennük élő emberek időtöltési szokásai. Először az időszámításunk előtti kultúrákban kedvelt elfoglaltságokat vegyük górcső alá. A törzsközösségi népek akkor dolgoztak, amikor annak eljött az ideje, az általuk elvégzett munkafolyamatok nagymértékben különböztek egymástól (vadászat majd később vetés, aratás, feldolgozás), nem úgy, mint a mai modern kor speciális tevékenységekre szakosodott munkahelyein. Ezeknél a törzseknél a munka sok esetben rituálék keretében valósult meg. Az emberek már ekkor is valamilyen szórakoztató időtöltést kerestek, melyre a játékokat illetve a fizikai aktivitás magasabb szintjét elérő sportot használták. Ez a sport akkor általánosan a háborúzás egyszerűsített, komolyabb sérülések nélküli különböző formái voltak, felkészülési játékoknak tekintették az éles helyzetekre (McLean és mtsai, 2012). Voltak azonban halálos kimenettel járó szakrális jellegű labdajátékok is, mint Közép-Amerikában az ullamaliztli nevű labdajáték, ahol a vesztes csapat egy tagja vagy akár többen is váltak a győztesek áldozatává (1. kép).
1. kép. Az ullamaliztli játék (glogster.com) 8
Észak-Amerikában a játék elsősorban a felnőtt életre való felkészülést segítette elő, az ifjaknak kellett fegyvertelenül és ruhátlanul túlélni a vadonban ahhoz, hogy igazi harcosokká váljanak. A lányok „háztartási” munkákat sajátítottak el idősebb nőktől, miközben táncolni, énekelni tanultak és a történetmondást is elsajátították a fiúkkal együtt. A prehisztorikus időszakban azonban a társadalmak egyre jobban fejlődtek, kialakultak a specializált területek, elfoglaltságok, munkák. Háziasították az állatokat, a vadászatra, gyűjtögetésre alapuló nomád életformát felcserélték a letelepedett, növénytermesztő és az állatokkal gazdálkodó életformára. Ez az életmódváltás kihatott a szabadidejükre, illetve az abban végzett tevékenységükre is. Az ókori Egyiptomban kialakultak az első egyiptomiak által űzött sportok is (birkózás, gimnasztikai gyakorlatok, súlyok emelése és labdajátékok) és már megjelentek a művészek, a közösségi szórakoztatás első, fontos szereplői (2. kép). Az egyiptomi nők csoportjai templomokban és királyi családokban szórakoztató műsorokat adtak szakrális vagy szociális eseményeken. A módosabb családokban főleg a nők játszottak párban labdás, dobó- és ütős játékokat. Elsődleges cél nem a küzdelem, illetve a győzelem, hanem a szabadidő játékos eltöltése volt. Az egyiptomi férfiak birkózásban, botvívásban, csónakversenyeken és lovaspólóban mérték össze erejüket, ahol a gazdagabbak bizonyos előjogokat élveztek (Kun, 2009).
9
2. kép. Birkózók - Amenemhat kormányzó sírja (tudasbazis.sulinet.hu)
Az ókori Görögországban az emberiség filozófiai és kulturális szempontból nagyot lépett előre, igaz a társadalom többrétegűvé, szegmentálttá vált. A művészetek is nagyot fejlődtek, főleg vallási témájú műalkotásokat találhatunk abból az időből. A választópolgárok számára a sportolás napi elfoglaltsággá vált, ahol az emberek összegyűlhettek, ugyanúgy, mint az egyéb társadalmi eseményeken. A fiatalok sportoltak, kártyáztak, játékokkal játszottak, és amikor elérték a hétéves kort az iskolában gimnasztikát és zenét is tanulhattak (McLean és mtsai, 2012). Tették mindezt már a mai szemmel is modernnek mondható körülmények között, hiszen rengeteg park, szép kert és fedett terem állt már rendelkezésre ezekre a célokra. Az ókori Görögország sportos jellegét misem bizonyítja jobban, mint az Olimpiai Játékok megjelenése, melyet közel ezer évig tartottak meg (3. kép).
10
3. kép. Az ókori játékok helyszíne ma turisztikai látványosság Ekkoriban a sport és a vallás egy helyszínt használt, hiszen a templomok külső területein voltak megrendezve a sportesemények. A szabadidős tevékenységek ebben az időben nem különültek el, az egyes aktivitások egyaránt szolgáltak művészeti, művelődési és vallási célokat egyaránt (Gáldi, 2004). A görögöknek fontos volt a kalokagathia eszméje, azaz az egészséges lélek (művészet és tudás) és az ép test (sport) együttes megjelenése, melyet kívánatosnak tartottak. Az ókori Róma más volt, mint Görögország, a sport terén másfajta irányzat terjedt el, a harckészültség fenntartását szolgálta elsősorban. A versenyek jellege is megváltozott, a népszórakoztatás érdekében egyre jobban terjedtek el a gladiátor küzdelmek, melyeknek már csak a hatalom fenntartása volt a célja: a ”panem et circenses” azaz a „kenyeret és cirkuszt a népnek” szlogennel (4. kép). Ellentétben a görögökkel, a rómaiak a városok belsejébe telepítették azokat a létesítményeket, melyeket sportra és egyéb szórakoztatásra használtak, így a polgároknak könnyebb volt ezeket elérni (Ablonczy, 2010).
11
4. kép. A Colosseum (unicafe.hu) A városi jóllét a római korban kezdett kibontakozni, a közfürdők kedvelt találkozóhelyek voltak akkoriban. Igen népszerűek voltak a nagy lakomák és orgiák is, melyek rendszeresek voltak bizonyos körökben. Építészet és művészet területén fantasztikus alkotások jöttek létre ebben az időszakban, melyeket a helyszínen vagy múzeumokban lehet megcsodálni. A korai feudalizmus időszaka visszalépést jelentett a rekreáció területén nagy kultúrákhoz képest, ebben az időszakban erősödött meg a katolikus egyház uralma. Ez tulajdonképpen azt jelentette, hogy minden, ami nem egyezett meg az egyház gondolkodásával elsorvadt. Igaz volt ez a sportokra, a művészetekre és az építészetre is. Ugyanakkor számos olyan rekreációsnak is mondható esemény került be az emberek életébe, mint a templomba járás, az egyházi ünnepek és ahhoz kapcsolódó aktivitások (éneklés, tánc). A népi játékok is ebben az időszakban kezdtek kialakulni, melyek azonban nagymértékben különböztek területileg (McLean és mtsai, 2012). Ilyen népi játék volt a mai labdarúgás előfutárának is tekinthető határlabdázás is (5. kép).
12
5. kép. A határlabdázás korabeli ábrázolása (fourfourtwo.hu) A reneszánsz időszakában a korábban tiltott értékek ismét előkerültek, az ókori görög- és római rekreációs hagyományok is egyre jobban az érdeklődés középpontjába kerültek. A művészetek területe sem korlátozódott már csak az egyházi témákra, a világi értékek itt is hangsúlyosan megjelentek. A reneszánsz időszakban kezdték kiépíteni azokat a köz- és magánparkokat, rekreációs helyszíneket, melyek a mai napig sok város büszkesége (6. kép).
6. kép. Egy reneszánsz park (szurreal-garden.eoldal.hu)
13
A szabadidő hasznos eltöltésére szolgáló tevékenység elsősorban a társadalmi hierarchiában elfoglalt pozíciótól függött. A gazdagok általában hetekre elutaztak különböző birtokaikra vagy vendégségbe, estéiket színházban, operában vagy egyéb társasági helyeken töltve, míg a munkásosztály tagjai csak vasárnaponként tudtak hódolni saját hobbijuknak. Sok helyen megjelentek viszont olyan helyek, ahol a színes közösségi élet folyt, főleg a kávéházak váltak népszerűvé, ahol sakkozhattak, dominózhattak, billiárdozhattak az emberek.
A XIX. század a rekreáció történelmében kiemelkedő jelentőségű, hiszen elsősorban Európában és az USA-ban az ipari forradalom hatására a demokratizálódás jellemezte a társadalmakat, a tudományos és a technológiai fejlődés lehetővé tette az emberek nagy tömege számára a szabadidőt. Ez a szabadidő teremtette meg a rekreáció alapját, melynek teljes kibontakozása a XX. századra lett teljes az iparilag fejlett országokban. Ebben az időszakban indult meg az erőteljes urbanizáció, azaz a vidéki emberek egyre nagyobb számban költöztek be a városokba a jobb minőségű élet reményében. Ezt a folyamatot gyorsította bizonyos országokban a nagyarányú migráció is, mely Európa és az USA között több hullámban zajlott le. Az urbanizáció és a migráció hatására a vidéki települések elnéptelenedtek, míg a városokban egy teljesen más struktúrában működő élet teremtődött meg. A városokba betelepülő családoknak sokszor kis lakásokban kellett meghúzniuk magukat, gyakoriak voltak a járványok és a munkanélküliek száma is hatalmas volt. A nagyszámú munkaerő felesleg a munkaidő szabályozásához vezetett, 1817-ben közzétették a munkások követelését, benne többek között az addig 10-16 órás munkaidő nyolc órára csökkentését, a hangzatos „nyolc óra munka, nyolc óra rekreáció, nyolc óra pihenés” szlogent. Az USA-ban 1868-ban fogadták el a nyolcórás napi munkaidőt, melyet igazából 1890 után alkalmaztak az összes államban (McLean és mtsai, 2012) a II. Internacionálé 1889es párizsi gyűlésének hatására. Ezek a folyamatok tették lehetővé a rekreációs tevékenységek kialakulását, fejlődését. A sport iránt is megnőtt az érdeklődés, a XIX. században egyre-másra alakultak meg a szinte mindenki számára elérhető egyletek, és a fair versenyzéshez elengedhetetlen
hazai
és
a
nemzetközi
14
szövetségek
is.
A
bizonyos
sportok
professzionalizálódtak, az emberek fogadási igénye a sporteseményekkel kapcsolatban általánossá vált (7. kép). Ez aztán magával hozta a helyszíni nézők keresletét, illetve az új szenvedély más környezetbe vitte az embereket (rekreációs élményt adva), mely nagyban különbözött a munkahelyektől.
7. kép. A boksz volt az első professzionális sport (profibox.hu) A profi sport mellett az amatőr és a szabadidős sportolás is egyre jobban elterjedt, a munkatevékenység egyre kevésbé volt megerőltető, és a mozgásigényük kielégítését a sportokban sokan találták meg. A megváltozott viszonyok nemcsak az emberekre hatottak, az egyházak is észrevették a megújulásuk nélkül nem maradnak hívek. Emiatt sok helyen könyvtárakat, gimnáziumokat hoztak létre, ahol a rekreációs tevékenységek segítették a gyülekezetet egybe tartani. A sportot is szerette, és elfogadta ekkor már az egyház, például az USA-ban megalapították a Young Men’s Christian Association (YMCA) nevű szervezetet, mely a Muscular Christianity mozgalomból nőtt ki, mely a migránsok beilleszkedését is elősegítette a korabeli amerikai társadalomba (8. kép).
15
8. kép. Koreaiak a YMCA mozgalomban (koreatimes.co.kr) A városi léthez tartozó egyéb szolgáltatások is komoly fejlődésen mentek keresztül, színházak, táncházak épültek, az emberek énekes-zenés vígjátékok megtekintésével, zenéléssel vagy zenehallgatással töltötték idejüket. Az egyre szaporodó múzeumok, a sörkertek, a különböző galériák és szalonok mind a megnövekedett szabadidőben megvalósuló társas együttlétet szolgálták. A nagy tömegek igénye alapján megjelent a városokban a prostitúció is, a vörös lámpás negyedek egyre gyakoribbak voltak a nagyvárosokban, melyek a bűnözést és egyéb szociális problémákat is magukkal hozták. Szintén megjelentek a vidámparkok, az állatkertek, míg vidéken a nemzeti parkok és természetvédelmi területek, melyek szintén az egyének rekreációs tevékenységét célozták kínálatukkal (9. kép).
16
9. kép. A túrázás népszerű volt (egykor.hu) Ezt az időszakot a „lakossági rekreációs mozgalom időszakának” is nevezhetjük, hiszen tényleg tömegek kezdtek el szabadidejükben másfajta tevékenységbe, melyet gyakran nagy létszámban, társaságban végeztek. Napjainkban azonban már másfajta kihívásokkal kell megküzdenie az egyéneknek, melyet a globalizáció és más társadalmi jelenségek okoznak. A jelen korban az „énidő” egyéni meghatározhatósága és felhasználásának szabadságfoka nő, ugyanakkor még korai lenne szabadidő-társadalomról beszélni (epa.oszk.hu). A mai szabadidő-eltöltési kínálat szinte korlátlan lehetőséget biztosít az egyéni szükségletek kielégítésére, azonban nem hozza magával a szabadidő-eltöltés rekreációs formáinak elterjedését. Manapság a tudományos világ és a közvélemény is egyre jobban megoszlik a civilizációnak a mostani szintjét illetően, egyesek fejlődésként, míg mások válságként élik meg a folyamatokat. A technológiai növekedésre és a gazdasági gyarapodásra hivatkozók a fejlődéspártiak, míg a válságpártiak a természeti környezet pusztításával és a növekvő társadalmi feszültségekkel példálóznak. A gazdasági fejlődés manapság fontos, ugyanakkor a fenntarthatóság miatt az embereket rá kell nevelni, hogy olyan dolgokat vásároljanak, amelyekre valójában szükségük van, azaz a fejlődés fenntarthatóvá váljon. Korábban az emberi élet szinte egyetlen céljává a szüntelen és mindig növekvő fogyasztást tették a gazdasági és a politikai élet szereplői, melyben a 17
termelés és a fogyasztás önmagát erősítő folyamat volt. Emiatt tűnt el a kapitalista társadalmakban a takarékosság, a mértékletesség és helyettük a piac céljai váltak a meghatározóvá, csak a vásárlást, akár még a holnapi fizetéssel is (hitel - eladósodás) segítik a mesterségesen kialakított folyamatok (Featherstone és mtsai, 1997). A fogyasztói társadalom ugyanakkor a rekreáció területén is megjelenik, gondoljunk csak azokra a szolgáltatásokra, melyek a városi ember rekreációs igényeinek kielégítése miatt már-már ipari jelleget ölt. Ide tartoznak a különböző szórakoztatóközpontok éppúgy, mint a sportolási lehetőséget biztosító sportpályák, vagy éppen a fitnesztermek. A verseny ezen a területen is hatalmas, csak a jó szolgáltatással rendelkező szervezeteknek van esélyük a fennmaradásra. A mai ember ugyanakkor nehezen birkózik meg a szabadidő kihívásával, egyeseknek nincs idejük pihenésre (munkamániások), míg másoknak munkanélküliként rengeteg szabadidejük van, megint másoknak pénzük nincs rá (Dahlke, 2002). A felnőtt társadalomban a tudatosítással és érzékenyítéssel lehet a rekreációs tevékenységeket jobban a köztudatba építeni, míg a mindennapos testmozgás köznevelésbe építésével már eleve a fizikailag aktív életmód felé terelhető a fiatalság. A társadalom fogyasztási preferenciái megváltoztak és emiatt az emberek vagy a munkahelyükhöz vagy a lakóhelyükhöz közel szeretnének rekreálódni. Az emberek megváltozott igényei az életkörülményeik javítására globalizációs hatásként is jelentkeznek, az azzal együtt járó környezetszennyezés ugyanakkor nem egyszerűen helyi, hanem országokon, földrészeken átívelő probléma manapság, az emberi tevékenység az egész bolygóra kiterjedő hatással bír (pl. éghajlatváltozás). A Friends of the Earth International szervezet 1969 óta ismert szlogenje: "Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan”, melyet beszédeiben Mahatma Gandhi is előszeretettel használt. Ez a globális gondolkodás és helyi cselekvés befolyásolja a rekreációs tevékenységeket is. A lokalizáció alapelve azonban kimondja, hogy helyileg a leggazdaságosabb kielégíteni az igényeket, mely a rekreációra is igaz. A lokalizáció a helyi közösségek döntési szerepének megerősítését is jelenti egyben, a kisebb területen belül történő együttműködés, az ott felhalmozott tudás, illetve információ elengedhetetlen. A társadalmi folyamatok megváltozása miatt a helyi szükségletek kielégítése egyre fontosabbá válik, hiszen korunkban az urbanizáció folyamatainak hatása még erőteljesebben jelentkeznek a modern országokban. Egyre többen akarnak városba költözni,
18
majd az ottani stresszes élet elől menekülve megindulnak kifelé a városból és ott is szeretnének városi szolgáltatási környezetben élni. A lakóhelyhez közeli lehetőségre jó példa a mostanában egyre nagyobb népszerűséggel bíró szabadtéri kondicionáló parkok építése, melyeket szinte valamennyi korosztály nagy örömmel használ (10. kép).
10. kép. Szabadtéri kondicionáló park (hh16.hu) A munkahelyi vagy ahhoz közeli fizikai aktivitási lehetőségek szintén egyre nagyobb számban elérhetők, melyek lehetnek szabadtériek vagy fedett létesítmények egyaránt, de maga a munkahely is (11. kép).
19
11.kép. Egy feszült nap után (marketingmo.com)
20
2. A REKREÁCIÓ SZÍNES VILÁGA
Az előző fejezetben megismerhettük a szabadidő (a társadalmi létből fakadó kötelezettségek és a fiziológiás szükségletek kielégítése után fennmaradó idő, melyről az egyénnek teljes döntési szabadsága van) eltöltési formáinak történelmi koronkénti változásait, és eljutottunk egészen napjainkig, azonban a rekreáció szó jelentése még további részletezésre, körülírásra szorul. Maga a rekreáció szó latin eredettel bír, a recreatio szó jelentése eredetileg a betegségből felgyógyulás, kigyógyulás volt. Átvették a szó használatát a franciák, akik a XIII. században már a recreacion szó alatt a felüdülést is értették a szó eredeti, latin értelmezése mellett. Innen terjedt tovább a recreation szó használata a brit szigetekre, ahol a XIV. században a szó jelentése kibővült a saját szórakozásra végzett tevékenység jelentéssel is (etymonline.com). A rekreációból ismert színes és igen sokrétű tevékenységek nagy számossága az egyének különböző igényeit hivatottak kielégíteni. Ha pontosan meg akarjuk fogalmazni ezek összességét, akkor a Fritz (2011) által leírtakkal nagymértékben megegyezőt tudnánk csak definícióként megfogalmazni, azaz „a rekreáció szabadidőben, a tevékeny pihenés érdekében végzett minden olyan kulturális, társas, játékos és mozgásos tevékenység, melyet a napi fő elfoglaltság által okozott fáradtság, feszültség feloldása, a testi-lelki-szellemi teljesítőképesség helyreállítása, fokozása érdekében tesz az ember”. Vannak olyan rekreatív hatású tevékenységek, amelyek ugyan más szükségleteket elégítenek ki, de eredményként javítják az egyének közérzetét. Ilyen lehet a házimunka, melynek végeztével a háziasszony fáradtan, de elégedetten dől hátra, vagy gondoljunk arra, hogy egy fűnyírás után mennyire felüdítő látvány a gazdának a gondozott kertjének látványa. Ezek a tevékenységek mégsem rekreációs tevékenységek, mert nem teljesül a szabad, önálló akaratú választás (ki kell takarítani, le kell nyírni a füvet, el kell vinni a kutyát sétálni) a szabadidő eltöltésében (1. ábra).
21
1. ábra. A rekreáció értelmezése (Ábrahám, 2010) Az ilyen tevékenységek elvégzése utáni sikerélmény miatt javul az egyén közérzete, mely Kovács (2004) szerint „rekreatív többlet”, amely szoros kapcsolatban áll az elvégzett feladat pozitív megélésével. Ezeket a sokszínű tevékenységeket talán plasztikusan ábrázolva érthetjük meg a legegyszerűbben, mely egy háromdimenziós kiterjedésű kockában a 2. ábrán látható.
2. ábra. A rekreációs élmények komplexitása (McLean és Hurd, 2012 alapján) 22
Normál esetben, a szabadidőnkben a létünkhöz, munkánkhoz szükséges energiáink újratermelése zajlik. Napi aktivitásunk után kialakuló érzetünknek, azaz a fáradtságnak két fajtáját tudjuk megkülönböztetni, az objektív és a szubjektív fáradságot. Az emberei testnek az objektív fáradtság fellépése esetén szüksége van alvásra vagy pihenésre, míg a szubjektív fáradtságérzet esetében a kikapcsolódás, a szórakozás, azaz a rekreáció a megoldás. A rekreációs tevékenységeket tudjuk csoportosítani is, melynél a Kovács (2010) által megfogalmazott általánosan elfogadott módszertant használhatjuk. A tevékenység lehet mozgásos tartalmát tekintve egyfelől aktív vagy passzív, tartalmát tekintve lehet szellemi vagy fizikai aktivitás. Reichlin (2007) kibontotta könyvében ezeket a rekreációs tevékenységeket a következő felosztásban:
Pihenés (szellemi) •
Tétlen pihenés, szemlélődés
•
Szellemet foglalkoztató pihenés (TV nézés, zenehallgatás, olvasás, internetezés, beszélgetés)
•
Aktivitási igénylő szórakozás (pl. mozi, koncert, színház)
Kreatív szabadidő-eltöltés (szellemi és fizikai) •
továbbtanulás, versírás,
•
muzsikálás, kerámiaformázás, hímzés, színjátszás
•
barkácsolás, modellezés
•
kertészkedés, állattartás, néptánc, társastánc
•
társasági élet
•
játékok
•
szerencsejátékok, fogadásos játékok
•
vásárlás (egyeseknek valós rekreációs élményt adhat)
23
Fizikai rekreáció (elsősorban fizikai, de van kisebb-nagyobb szellemi része is) •
nem kötelességszerű fizikai munka
•
kirándulás, természetjárás, trekking, geocaching
•
sportrekreáció
A rendszeres rekreációs tevékenység előnyei: •
egyéni egészség és jólét (jól vagyok érzés);
•
kiegyensúlyozott személyiség kialakítása vagy megőrzése;
•
minőségi élet megélése;
•
kevesebb önromboló vagy antiszociális viselkedés;
•
erősíti a szociális kohéziót;
•
az egészségügyi, a rendfenntartási és a szociális kiadások csökkenése;
•
hozzájárul a gazdasági fejlődéshez (munkavégzés jobb minősége, kevesebb betegállományi nap);
•
hozzájárul a környezetvédelmi feladatok ellátásához.
A sportos megközelítésem miatt a fizikai rekreáción belül önálló részként a természetben szabadon űzhető outdoor sportokat (hegymászás, horgászat, íjászat, lovaglás, vadászat, téli sportok, vízi turizmus), illetve a szabadidő sportokat (aerobic, falmászás, kondicionálás, labdarúgás,
streetball,
squash,
tenisz,
úszás)
külön
kategóriaként
említem
meg
sportrekreációként. Természetesen ezen felül a szakirodalmakban másfajta csoportosításokat is lehet találni. Az általam leírt kategóriák átfedésben is állhatnak egymással, vagy éppen valamilyen kombinációban tapasztalhatjuk meg őket. A szabadidő eltöltési módjának kiválasztása függ az életmódtól, az egyén által preferált életformától, az anyagi lehetőségektől vagy éppen a családi és a munkahelyi elvárásoktól. Rekreációs szükségletként fogalmazható meg az, hogy egy bizonyos a napon, éppen aktív vagy passzív kikapcsolódásra vágyunk, szellemi vagy fizikai feltöltődésre van szükségünk. A szabadidő megfelelő minőségű eltöltését a kínálat elemei is nagymértékben befolyásolják, jellemzően a rekreációs kínálati
24
paletta sokszínűsége egyre bővül, a következőkben napjaink jellegzetes sajátosságait mutatom be a fizikailag aktív rekreáció területén. A rekreáció hatásai és a rekreációs egyenérték Mint azt a 3. táblázatban is lehet látni, a különböző rekreációs aktivitásoknak különböző hatásait tudjuk megkülönböztetni. Az egyén ezek figyelembe vételével fogja megválasztani a szabadidejének felhasználást rekreációs célból.
1. táblázat. A rekreációs tevékenység hatásai Ezek a tevékenységek nagyfokú diverzitást mutatnak, azonban a rekreációs szempontból egyenértékűek, hiszen az egyén szempontjából fontos és kívánt cselekménysort valósított meg, mely elhozta neki a rekreációs élményt. Általában meghatározott időegység (vendégóra, rekreációs látogatói nap – 12 óra) alapján szoktak különböző kimutatásokat készíteni a rekreációs szolgáltatók.
25
2.1. UTCAI JÁTÉKOK ÉS SPORTOK Az utcák és terek a gyerekek szempontjából mindig fontos helyszínek a legfőbb fizikai aktivitásuk kiélésére, azaz a játékra. Sok olyan rekreációs időtöltés van, ami ezekhez kötődik, általában fejlesztik a fiatalok kognitív és motoros képességeit és jótékony hatással van a szociális képességükre is. Ezek a játékok tartalmazhatnak futást, elfogást, éneklést, táncolást, dobások különböző fajtáit és emlékezetre ható komponenseket (barkochba, most mutasd meg) egyaránt. Az utcákon és tereken aktív gyerekek általában a sport felé fognak majd később fordulni, ott találják meg a kihívást, amikor már kinőttek az utcai vagy téri játékok időszakából. 2.2. SZABADIDŐ SPORT (HOBBY SPORT) Héjjas (2006) szerint a posztmodern embernek már létszükséglete a sikeresség, melyhez nagymértékben járul hozzá a szabadidős sportolás is. Ennek a tevékenységnek célja a mindennapi munkában alig használt izmok megmozgatása, ezáltal a felfrissülés elérése. Eszköze lehet a versenyszerű- és/vagy a mozgás élményéért végzett sportolás. A szabadidő sportok jelentős része lokális, a lakóhelyen elérhető lehetőségek közül választ a sportoló. Ezek általában teremsportok, melyeket legtöbbször a lakóhely környezetében megtalálható létesítményekben űznek. 2.3. FITNESZ Célja az egyén számára optimális fizikai teljesítőképesség elérése/fenntartása, az egészségi állapot szintjének emelése/fenntartása. Magyarországon, de általában Európában is az aerobic különböző formáit, a kondicionálás módjait kategorizálják fitneszként. Az aerobic változatai mellett népszerűek a hastánc, a jóga és a tánc-mozgásos foglakozások. Népszerűsége köszönhető annak, hogy bármely évszakban, a napi munkaelfoglaltság mellett rendszeresen űzhető. A fitnesztermekben külön házirend is található a helyes viselkedésről informálva a fogyasztókat (lásd 1. számú melléklet). 26
2.4. WELLNESS Az angol well-being (jól-érzés) és a wholeness (teljesség) szavak összevonásából alakult ki maga a kifejezés. Célja az egyén egészségének, a testi-lelki egyensúlyának helyreállítása és megőrzése, valamint életformaként a harmonikus életvitel kialakítása. Itthon azonban elsősorban nem az eredeti egészségmegőrző életmódként ivódott be a köztudatba, hanem javarészt inaktív kényeztető kezeléseket, luxusszállóban való gyógy-és élményfürdőzést, masszázst és szaunázást értenek alatta sokan. A wellnessben a rekreációs élmény kellemes hatások átélésén keresztül valósul meg elsősorban. 2.5. TURIZMUS Ha megnézzük a különböző szakirodalmakat, akkor általában az idegenforgalom, a természetjárás és a világjárás szavak jelennek meg a turizmussal kapcsolatban. Az ember állandó életvitelén és munkarendjén kívüli valamennyi egy napnál hosszabb helyváltoztatását és tevékenységeit értjük. A turizmus széles megközelítésben a turisták tevékenységeihez kapcsolódó igények kielégítésére létrehozott szervezeti és működési feltételek, valamint szolgáltatások összessége. A turisták azonban bizonyos egyéni paraméterek alapján választanak célpontot, melyre sok tényező van hatással (4. ábra).
27
3. ábra. A turisták döntését befolyásoló tényezők rendszere A turizmusnak a rekreáció szempontjából fontosabb változata a szabadidő-turizmus, a másik a hivatásturizmus. Magyarországon sok innovatív program próbálja fejleszteni a turizmust, melyek közül az érintett sportági szövetségek (kajak-kenu, kerékpáros, lovas, természetjáró és vitorlás) aktív részvételével kialakítandó „Bejárható Magyarország” program kiemelkedik. Ez a főleg infrastrukturális fejlesztés egyébként a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Programon belül zajlik: „Aki szenvedélyes szeretettel a természetet járja, gyakran az államot, a maga szabályaival inkább gyarló, bosszantó akadálynak érzi és nem elsősorban segítséget vár tőle. Ugyanakkor jól látható módon Magyarországot földrajzi, (köz)biztonsági és ingatlanhasználati viszonyai különösen képessé teszik arra, hogy meghatározott szabadtéri sportok tekintetében az egyik legnagyobb vonzerő és lehetőség a szabad barangolás, nagy térségek korlátozásmentes, élvezhető,
szakaszolható bejárásának lehetősége biztosítva legyen. A „Bejárható
Magyarország” programja ebből, és abból a felismerésből fakad, hogy 5 járásmód esetében a fent írt lehetőség kiaknázáshoz szükséges fejlesztések azonos szerkezetben, ezért igen
28
hatékonyan valósíthatóak meg. Az öt számba vett járásmód: gyalog, kerékpárral, lóval, vitorlással, túrakenuval” (magyaryprogram.kormany.hu). A turizmus egyben komoly gazdasági hatással is rendelkező iparág (5. ábra), melynek több, általában önállóan is értelmezhető részét tudjuk megkülönböztetni.
4. ábra. A turizmus helyzete és környezete (Lengyel, 1997) 2.6. ÖKOTURIZMUS Az ökoturizmus szóösszetétellel az 1990-es évektől egyre gyakrabban találkozhatunk. A hangsúly az utazó ember és a természeti környezet viszonyán van, azaz ez a fajta turizmus közel hozza a természetet a városi emberek számára. Az ökoturizmus általában szerény költségek ellenében, hazánkon belüli tájakat, érintetlen területeket teszi elérhetővé az egyének számára. Ugyanakkor igen változatos, a résztvevőket megfelelő módon aktivizáló programokat, az ökoturisták együttműködésén alapuló kikapcsolódási formákat kínál.
29
2.7. FALUSI TURIZMUS A falusi turizmus az egyik legtöbbször választott változata az ökoturizmusnak. Falusi turizmusnak nevezzük a vidéki településeken (község, falu, tanya) történő vendéglátást, mely magában foglalja az elszállásolást, az étkeztetést és a programszervezést is. A falusi turizmus elmaradt régiók, falvak, kistérségek megélhetését biztosítja, az ott élőknek komoly foglalkoztatási lehetőséget nyújt, mely egybecseng a vidékfejlesztés koncepciójával. Jellegzetességei közül a természetes környezet, a falusi munkák megélésének élménye, a családias légkör, az állatok közelsége (etethető, simogatható állatok), a saját készítésű (esetleg bio) élelmiszerek, italok fogyasztásának élménye, a népművészet és a népi építészet megismerése emelhető ki (12. kép).
12. kép. Pillanatképek a falusi turizmusból (kepcp.hu) 2.8. LOVASTURIZMUS A magyar történelmileg lovas nép, nemzeti kultúránk szorosan összefonódott a lovakkal, a lótartással. A lótenyésztés, a lóverseny, a lovaglás, a lovas kultúra nagy múltra tekint vissza 30
hazánkban, közösségi tudatunkban még él a lovas-nemzet mítosz, bár jelenleg sokkal kevesebben lovagolnak Magyarországon, mint a nyugat-európai országokban. Az outdoor sportok közül a lovaglás az egyik legszebb sport, hiszen a lovas eszköze és egyben sporttársa is egy élő és gondolkodó lény – maga a ló. Magyarország természeti adottságai megfelelőek a lovaglásra, tájaink és az időjárás az év nagy részében kifejezetten kedvező a lovaglásra, illetve a lovas túrákon való részvételre (13. kép). Az igazi megszállottak azonban egész évben, az időjárástól függetlenül járnak lovagolni. A lovaglás a szabadság érzetét kelti, ez az aktivitás teljesen kikapcsolja a hétköznapokban megfáradt embereket. A lovak közelsége, a velük együtt járó aktivitások (lovaglás, etetés, csutakolás stb.) pozitív energiával tölti fel a még egyébként az állatoktól félő gyerekeket és felnőtteket egyaránt. A szállodák csillagos minősítő rendszeréhez hasonlóan, a Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség kidolgozta a „patkós rendszert”, mely egytől öt patkóig minősíti a létesítményeket, melyben figyelembe veszik egyrészről az oktatók szakmai és idegen nyelvi felkészültségét, másrészről a lovak képzettségi szintjét és végül, de nem utolsó sorban a helyszíni vendéglátás színvonalát (mltsz.hu).
13. kép. A lovas túra élménye (lovaselet.info)
31
2.9. VÍZITURIZMUS A magyarországi vizek nyújtotta lehetőségek kiválóak, felszíni vizeink (természetes és mesterséges tavak, folyók, patakok, holt ágak) valamint a felszín alatti vizeink megfelelő rekreációs élmények lehetőségét kínálják a turistáknak. A normál és gyógyvizeinkre épülő turisztikai szolgáltatások bővülésével egyre több vízparti létesítmény (Béki-Gál, 2013), gyógy- és élményfürdő várja a rekreálódásra vágyókat. A korábban is népszerű fürdőkultúra egyre több embert vonz a vízhez kapcsolódó aktív és passzív rekreációs tevékenységekhez. A víziturizmusban (14. kép) megfigyelhető évszakfüggést a fürdőkultúra és az egyre gyakoribb wellness szolgáltatások egyenlítik ki, a gyógyvízre épült szolgáltatások ugyancsak szezontól függetlenül egész évben rendelkezésre állnak.
14. kép. Felejthetetlen túrák a vízen (vizicserkesz.hu)
32
2.10. FÜRDŐTURIZMUS A nyár a maga meleg hónapjaival ideális időszak a szabadságolásra, ilyenkor elsődleges úti célként a vízpartokat válasszák sokan. Tavaink általában hamar fürödhetővé válnak, de folyóvizeink is általánosan kedveltek. Sok ember számára a nyári szabadidő eltöltés egyenlő a vizek melletti napozással, fürdőzéssel vagy éppen más formáival. A Balatonra vagy más vizeink mellé nagy tömeg utazik egy vagy akár több napra is, népszerűek a vízparti üdülőhelyek, sokaknak nyaralója is van ezeken a helyeken. Másfajta turisztikai infrastruktúrát hozott létre azonban az egészségmegőrzés céljából felkeresett termálvizek turizmusa. A gyógyfürdők a víz jótékony hatása miatt keresettek elsősorban, ugyanakkor nagyszámban tartanak aktív foglalkozásokat is a vízben. A termálvizes élményfürdők országszerte sok embernek nyújtanak kikapcsolódást (15. kép).
15. kép. A fürdőkultúra sokszínűsége (belfoldihirek.com)
33
2.11. VÍZHEZ KÖTHETŐ TEVÉKENYSÉG Állóvizeink és lassú folyású folyóink sokféle aktivitás végzésére alkalmasak (16. kép), különösképpen az általában kajakkal és/vagy a kenukkal történő kirándulásokhoz ideálisak. Nemzeti parkokban, természetvédelmi területeken szinte egyedüli lehetőség a túrázásra, kaland turizmusra a vízi útvonal, melyre egyre több a lehetőség. Viszonylag kis anyagai befektetéssel, mindenféle előképzettség nélkül, bármely életkorban végezhető tevékenység, melybe sokkal többen lennének bevonhatóak. Sokan próbálják ki a komolyabb fizikai megmérettetésre lehetőséget adó extrém sportokat, mint a vadvízi evezés vagy a búvárkodás. Ezek a leginkább külföldön végezhető aktivitások főleg a fiatalabbak körében népszerűek, hiszen megköveteli a megfelelő fizikai felkészültséget. A vitorlázás ellenben, mint életforma a nagyobb tavainkon (Balaton, Velencei tó, Fertő tó, Tisza tó) folyamatosan egyre népszerűbbé válik, manapság már sokan hódolnak a vitorlázás szenvedélyének, a szezonban szinte minden szabadidejüket a sportágnak szentelik. A vizeket a téli időszakban is sokan keresik fel, a hideg hónapokban
végezhető
szabadidő-sportok
(fakutyázás,
korcsolyázás,
jégkorongozás,
jéglabdázás) hagyományai Magyarországon régre nyúlnak vissza. Sajnos a természetes jégidő az állóvizeken nagyon rövid, de a gyarapodó számú fedett létesítményekben kiváló feltételek mellett lehet űzni ezeket a sportokat. A veszélyes üzem miatt azonban be kell tartani a biztonsági szabályokat (lásd 2. számú melléklet).
34
16. kép. A víz minden évszakban nagy élményt tud nyújtani 2.12. HORGÁSZAT A horgászat az ember egyik élelemszerzési tevékenysége volt régen, mára azonban átalakult és elsősorban nyugodt természeti környezetben folytatható rekreációs időtöltés, vagy akár szabadidős sport. Magyarországon sok olyan természetes vagy épített vízterület (~130.000 hektár) van, melyen horgászni lehet, ezeket a területeket újabban tájgazdálkodók alakítják a fogyasztói igények ismeretében (Ungvári, 2002). A horgászatot űzők egyre nagyobb létszámban hódolnak hobbijuknak, melyhez nagymértékben járult hozzá a szabadidő mennyiségének növekedése (szabad szombat és vasárnap), a szép és megnyugtató természeti környezetben való időtöltés iránti igény (17. kép). Ugyan egyre többen horgásznak idehaza, de a számadatokat tekintve messze elmaradunk Skandináviától (~50%), ahol a lakosság nagyobb arányban engedheti meg magának ezt a rekreációs tevékenységet.
35
17. kép. Csodálatos a nyugalom a magyar tenger partján (ilovebalaton.hu) 2.13. BARLANGÁSZAT Magyarország területe igen gazdag barlangokban, melyet speciális geológiai adottságaink biztosítanak. A barlangok látogatása azonban különös gondosságot igényel, hiszen a barlangok érzékeny élővilága károsodhat vagy elpusztulhat már a környezeti tényezők legkisebb változása esetén is (lásd 3. melléklet). A rekreációs vagy éppen extrém sportélményt (Pólusné, 2013) a barlangi sétától kezdve a szakképzett barlangász felügyelete melletti komoly barlangi túrákig (18. kép) különböző nehézségi fokú aktivitások biztosítják a résztvevők számára (Béki, at al, 2015). Az élményt fokozza a barlangok különösen egészséges és tiszta levegője; számos helyen ma már gyógy-turisztikai és/vagy egészségügyi szolgáltatást is igénybe lehet venni a föld alatt. A barlangokban tartott zenei előadások különleges kulturális élményt nyújtanak a részvevők számára, nagyon népszerűek például az aggteleki Baradla-barlangban megtartott komolyzenei események.
36
18. kép. A barlangok fantasztikus világa (kaland.sport.hu) 2.14. VADÁSZAT Az ember már az idők kezdetén vadászott, az élelemszerzés egyik fontos formája volt a gyűjtögetés mellett, melyre globálisan is sok régészeti bizonyíték áll rendelkezésre (Gunst, 1971). Ez az életfenntartási feladat megváltozott az idők során, mára a vadászat a szórakozás, a kikapcsolódás és a közösséghez tartozás egyik megtestesítője lett. A vadászat veszélyes tevékenység, emiatt egyrészről vizsgához van kötve, másrészről a vadásznak érvényes vadászigazolvánnyal is kell rendelkeznie. Maga a tevékenység erre kijelölt vadászterületeken folyhat csak, és a vadak viselkedését, szaporodását figyelembe vevő szezonokra tagolódik. Hazánk területén nagyszerű vadászterületek találhatóak, ahol gazdag vadállomány várja a hazai és a külföldi vadászokat egyaránt. A természet védelme és a vadászat a vadgazdálkodásban egyesül (19. kép), az eredményes természetvédelemre (vadállomány szinten tartása, télen az állatok etetése, veszett állatok kilövése) jellemző a701 vadgazdálkodási munka, melyet javarészt vadászok végeznek (Ödön, 1997).
37
19. kép. Munkában a vadászok 2.15. KERÉKPÁROZÁS Napjainkban a legtöbb ember a megváltozott munkafeladatok miatt a munkahelyén inaktív, mely fiatalra és idősre egyaránt jellemző. Az ülőmunkát végzők részére a kerékpározás nemcsak egészségi szempontból is felbecsülhetetlen, de sokan összekötik a kellemest a hasznossal, és közlekedési eszközként használják a biciklit. A rekreációs jellegű kerékpározás azonban elsősorban a városon kívül zajló tevékenység (20. kép), melyre jellemző, hogy szinte az egész testet átmozgatja és remek állóképesség fenntartó vagy növelő hatása van, de ugyanakkor be kell tartani a természetvédelem szabályait (lásd 4. számú melléklet). Magyarország és a környező országok kiváló domborzati és éghajlati viszonyokkal rendelkeznek. A szállásadó cégek (hotelek, szállók) bővítve az általuk nyújtott szolgáltatási kört általában rendelkeznek kerékpárkölcsönzővel is, így a turisták könnyedén bejárhatják a környéket. Hazánkban a kerékpározást különböző programok is segítik, ilyen a Critical Mass, vagy a már említett „Bejárható Magyarország” program. 38
20. kép. Kerékpározás a természetben (tisztaforras.co) 2.16. SÍELÉS, SZÁNKÓZÁS Már korábban is említettem, hogy hazánk éghajlata, és domborzati viszonyai nem a legjobbak a szabadban végezhető téli sportok szempontjából, emiatt a magyarok általában hó-biztos külföldi pályákra mennek síelni vagy szánkózni. Ugyanakkor megemlítendő, hogy Magyarországon is komoly beruházások valósultak meg (Béki, 2014), és a megfelelő időjárás (hideg napok) esetén több kiváló hazai sí és szánkópálya is várja a sportolókat (21. kép). A hazai sípályák mellett több érv is szól, általában 1-2 óra autózással el lehet érni, így akár munka utáni délutáni vagy egy-egy napos hétvégi programként is megfelelőek, ugyanakkor a kezdő síelők részére tökéletes a pályák lejtése. A téli, szürke és unalmas napok alatt az emberek általában szeretnek behúzódni a meleg otthonukba, hacsak tehetik, nem mennek ki a szabad levegőre. Ennek a nem túl egészséges gyakorlatnak tud hatásos ellenszere lenni a havas lejtőkön végzett síelő vagy szánkós aktivitás, melyre a gyerekeket még győzködni sem kell. 39
21. kép. A tél havas örömei 2.17. EXTRÉM SPORTOK Az extrém sportolók nagyobbat, az eddigieknél jobban, és a lehető legveszélyesebben próbálják adrenalin függőségüket kielégíteni (22. kép). Thiry (2013) szerint ezekben a sportokban a kockázat, a veszély, a nagy sebesség vagy magasság, a látványos kunsztok és az attrakció jelennek meg elsősorban. Ezek az extrémitást kedvelő sportolók főként a saját képességeiket és bátorságukat tesztelik, azaz elsődleges céljuk nem a másik sportoló(k), hanem a saját félelmeik legyőzése, az egyedülállóságuk vagy kiválóságuk bebizonyítása. Héjjas (2006) szerint „az extrém sport olyan szellemi és fizikai aktivitás, melynek lényege az egyéni képességek és a technika által felállított korlátok folyamatos feszegetése”. Az extrém sportok űzésével a fiatalok a „flow” élménnyel (Jackson és Csíkszentmihályi, 1999) találkozhatnak, melynek megélésével egy különleges, felsőbb szintű élményhez jutnak,
40
hasonlóan a kábítószerek hatásához. Ezeknél a kockázatos tevékenységnél a sportoló figyelme a legnagyobb mértékben összpontosul, szinte megáll az idő, megszűnik számukra a külvilág. Ez a fajta koncentráltság személyes átalakuláshoz is vezethet és legtöbbször a harmónia megélését eredményezi, melyet a mindennapok kuszaságában nehéz elérni.
22. kép. Az extrém sportok színes világa (extremesportok.hu) 2.18. HOBBI TEVÉKENYSÉG Maga a hobbi szó hóbortot, kedvtelést, szenvedélyt jelent, az angol hobby szóból eredeztethető (meszotar.hu). A köznyelvben általában a szabadidőben megvalósuló és pihenést, kikapcsolódást szolgáló elfoglaltságok gyűjtőszavaként ismerjük. Hobbiként tehát olyan tevékenységeket végeznek az emberek, melyek kielégítik érdeklődésüket (barkácsolás, kertészkedés, modellezés, művelődés, kutyatartás, veterán autók gyűjtése, szerelése), azaz örömet szereznek maguknak és nem anyagi előnyökért végzik (23. kép). A hobbitevékenység
41
végzése során mélyreható tudásra, új készségekre és megfelelő gyakorlatra is szert tehetnek az emberek. A hobbi egy relatív fogalom, egy autószerelőnek egy veterán autó szerelése munka, míg egy irodai munkásnak ez a tevékenység hobbi, a lényeg az, hogy a hobbi tevékenység nem pénzszerzési célú és nagyban elkülönül a pénzkereső tevékenységtől.
23. kép. Példák a rekreációs hobbi tevékenységekre
42
3. MENEDZSMENT REKREÁCIÓS ÉRTELMEZÉSBEN 3.1. MENEDZSMENT SZÓ ÉRTELMEZÉSE A menedzsment a latin manus (kéz) szóból ered, az olaszoknál a maneggiare (kezelni) tartalommal, majd átkerülve Franciaországba először a mesnagement-ként, később ménagement-ként terjedt tovább, ahonnan az angol nyelv vette át a management szót. A mai értelembe vett menedzsment Angliából, egészen pontosan Sir Thomas More-tól (1478-1535) ered, aki a korabeli vállalkozások management hatástalanságáról írt tanulmányában (businessdictionary.com).
24. kép. Sir Thomas More (biography.com) Manapság a szó jelentését idehaza elsősorban az ügyvitellel, az igazgatással és a vezetéssel azonosítják. Azonban a menedzsment ennél sokkal több, egyrészről általában a szervezetek és aktivitások koordinációja a célok elérésnek érdekében, másrészről szabályzásokat, tervezést, kontrol folyamatokat és az erőforrások elosztását foglalja magába, tehát úgy érdemes a menedzsmentre gondolni, mint folyamatok és tevékenységek összessége. Ezekben a 43
folyamatokban több ember tevékenységét kell összhangba hozni, akiknek a munkája a koordináció által összeadódik, azaz a hatékonyságuk fokozódik. A szervezeten belül és kívül működés közben kialakuló folyamatok miatt a szervezeti célok általában folyamatosan változnak, melyek a stakeholderek (tulajdonosok, tagok, részvényesek stb.) érdekeinek megfelelően, ugyanakkor gazdasági racionalitás mentén bontakoznak ki. Ahogy a társadalmi fejlődés miatt a világban egyre több vállalkozás jött létre, a bevett gyakorlatok idővel változtak és egyre újabb és újabb megközelítésből vizsgálták a szervezeti folyamatokat, a hatékonyabb működésben rejlő haszon miatt. Az egyre pontosabb megfigyelések és vizsgálatok a menedzsment tevékenységet több részre osztották fel, valamint leírásra kerültek a korra jellemző legjobb gyakorlatok. 3.2. A MENEDZSMENTELMÉLETEK FEJLŐDÉSE
25. kép. Frederick Winslow Taylor (biography.com) Taylor (1856-1915) az iparban a szervezés- és vezetéselmélet alapvető szempontjait fogalmazta meg, elméletének fókuszában a standardizálás áll, szerinte a legnagyobb termelékenységet az egységesített munkamódszerek és munkahelyi körülmények biztosítják.
44
26. kép. Henry Ford (stevens.edu) Ezeket az elveket felhasználva alkotta meg Ford (1863-1947) a futószalag rendszert a gyárában és tette a gépkocsit tömegcikké. Megfigyelhető folyamat volt a munkavégzés „dehumanizálódása” vagy más néven robotizálódása, mivel a munkafolyamatban a munkás mozdulatai szinte teljesen automatizáltakká váltak.
27. kép. Henri Fayol (wikipedia.org) Fayol (1841-1925) elsősorban a humán erőforrást kutatta és a vezetőképzés bevezetését szükségesnek találta. A vállalatokat vizsgálva hat alapvető funkciót különböztetett meg,
45
melyek a biztonsági, a kereskedelmi, a műszaki, a nyilvántartási a pénzügyi, és a vezetési tevékenységek.
28. kép. Max Weber (biography.com) Weber (1864 – 1920) igazi polihisztor volt, jogászi végzettsége mellett filozófus, szociológus és teológus is volt. Bürokrácia szerinte a tudás és hozzáértés alapján megvalósuló uralom, melynek alapján gazdaságosan biztosítható a pontos és gyors ügyintézés. A bürokráciát a munkamegosztás, a szabályozottság, a hierarchia, az aktaszerűség, a szakmai hozzáértés, a személytelenség és a tárgyilagosság teszi nélkülözhetetlenné Weber szerint.
46
29. kép. Frank B. Gilbreth (gilbrethnetwork.tripod.com) Frank Gilbreth (1868-1924) a tudományos menedzsment egyik megalapozója, a hadseregben feladata volt, hogy megtalálja a fegyverek gyorsabb szét- és összeszerelésének módját, melyhez mozdulatelemzést használt. A vállalatok esetében Gilbreth alkalmazta először a mozgásmenedzsmentet.
30. kép. Lillian M. Gilbreth (engineergirl.org)
47
Lillian Gilbreth (1878-1972) számára a vállalat hatékonyságában zálogát az egyszerűsítés, valamint a munkahelyi normák és az ösztönző bérezés bevezetése jelentette. Fő feladatának tekintette a háborús termelés hatékonyságának növelését, és foglakozott a fogyatékosok rehabilitálásával, munkába vonhatóságával.
31. kép. Henry L. Gantt (en.wikipedia.org) Gantt (1861-1919) a hatékonyság szempontjából vizsgálta a tervezett munkafolyamatok idő igényének összefüggéseit az üzleti életben, olyan munkákban vett részt, mint a Hoover Gát megépítése, ahol a feladata a projekt feladatainak időrendiségének meghatározása volt. Névadója a mai napig használt diagramnak, melyet elsősorban a projektmenedzsment használ.
32. kép. Morris L. Cooke (en.wikipedia.org)
48
Cooke (1872-1960) felsőoktatási és üzleti szervezetekben vizsgálta az oktatók hatékonyságát és időfelhasználását. Taylor által kiválasztott ifjú mérnökként a tudományos menedzsment egyik meghatározó lakja volt, részt vett az USA elektromos hálózatának kidolgozásában is.
33. kép. Chester Barnard (fcaenlinea.unam.mx) Az emberközpontú menedzsmentelmélet jeles képviselője, Barnard (1886-1961) a munkahelyen dolgozó vezetők és beosztottak közötti emberi- és munkakapcsolat minőségét kutatta, szerinte ugyan a hatékony vezető hatalma teljesen elfogadott a beosztottak körében, de a szervezeten belüli kommunikáció és az egyéni érdekek megvalósulásának lehetőségei szintén fontosak a vállalati siker szempontjából.
49
34. kép. Mary Parker Follett (leadforsocialchange.wordpress.com) Follett (1868-1933) a szervezeti magatartás sajátosságaival foglalkozott, a menedzsmentet szociális folyamatként írta le, amiben a termelési hatékonyságot az összes munkavállaló (vezetők és beosztottak) együttműködése eredményezi.
35. kép. Elton Mayo (ualberta.ca) Mayo (1880-1949) a vállalatoknál megfigyelt problémákat az emberi tényezőre vezette vissza, szerinte a teljesítmény javul, ha a munkavállaló elégedett a munkafeladataival és munkahelyével egyaránt.
50
36. kép. Kurt Lewin (kurtlewintheory.weebly.com) Lewin (1890-1947) szerint a szervezetekben kialakuló csapatok jellegzetességeit az egyes tagok egyénisége határozza meg, és leírta a vezetői szerepek három alapvető, a mai napig használatos típusát (autoriter, demokratikus és laissez-faire).
37. kép. Abraham Maslow (psychology.about.com)
51
Maslow (1908-1970) szerint az emberi igények hierarchikus viszonyban állnak egymással. A maslow-i emberi szükségletpiramis leírja, hogy a magasabban elhelyezkedő igények csak az alacsonyabban lévők teljesülése esetén merülnek fel.
38. kép. Frederick I. Herzberg (amazon.com) Herzberg (1923-2000) két nagy csoportra osztotta a munkahelyi elégedettséget, a teremtő motivátor tényezőkre és a higiéniai tényezőkre.
39. kép. Douglas McGregor (likesuccess.com)
52
McGregor (1906-1964) szerint egyrészről a legtöbb ember nem szeret dogozni (X-elmélet), emiatt kényszeríteni kell az e csoportba tartozókat a kitűzött munka elvégzésére és így a dolgozóknak nincs beleszólásuk a döntésekbe. Másrészről az Y-elmélet alapján viszont vannak olyanok, akik szeretnek dolgozni, a munkát az önmegvalósításuk legfőbb terepének érzik. Ezek alapján az eredményes menedzsment érdekében olyan munkaszervezésre van szükség, melyben a dolgozók a saját céljaikat is meg tudják valósítani a szervezeti célok elérésekor.
40. kép. Peter F. Drucker (extensor.co.uk) Drucker (1909-2005) szerint a menedzsment hatékonyságát csak a profit határozza meg, ugyanakkor fontos tényező a dolgozók számára engedélyezett véleménynyilvánítási lehetőség. Napjainkban a menedzsmentelméletek a globalizáció és az információs társadalom kihívásaira keresik a válaszokat, illetve a régebbi, statikus szervezeti vizsgálatok végzése helyett mára inkább a dinamikus gazdasági folyamatok hatását és dolgozó közösség munkájának hatékonyságát elemezik. 3.3. MENEDZSMENTFUNKCIÓK A REKREÁCIÓBAN Mint azt az előzőekben is láthattuk, sokan és sokféleképpen gondolkoztak a menedzsment felől, azonban abban egyetértettek, hogy jól menedzselni a szervezetet azt jelenti, hogy a szervezet elé kitűzött célok eléréséhez szükséges tevékenységeket össze kell hangolni és a
53
rendelkezésre álló erőforrásokat a leghatékonyabban kell felhasználni. A következő oldalakon rekreáció szempontjából közelítünk a menedzsmentfunkciók felé. 3.4. IGÉNY ÉS TERVEZÉS Sokan gondolják azt, hogy menedzsment szempontból az első tevékenység a tervezés, de ezt általában megelőzi az igény kialakulása. Az igény vagy más nevén az elérendő cél általában egy vagy több emberben fogalmazódik meg és az ezekhez az igényekhez/célokhoz vezető folyamatokat kezdik leírni a tervezés során. A tervezés stratégiai jellegű folyamat, a cél elérésének folyamatában tervezni kell a megvalósításhoz szükséges résztevékenységeket, munkafázisokat is. Maga a tervezés egyrészről folyamatos információgyűjtésen alapul, másrészről adatelemzés, adatszűrés után következtetnek a megfelelő cselekvési sorozatra, azaz tervet készítenek. A vezetőknek írásban pontosan meg kell határozniuk a megvalósítani kívánt fő célt, és egyben a munkatársaik által elérendő (rész) célokat is. A tervben a megoldandó problémák részletes és logikus kidolgozása növeli az érthetőséget, ami egyben a siker egyik záloga.
A tervekben szereplő feladatok erőforrás-igényesek, azaz mind az
embereket, mind az eszközöket és az erre a célra fordítható összeget is tervezni illik. A jó tervezés alaplépései a következők: 1. tervkoncepció kialakítása (vezetői feladat); 2. előterv készítés (konkrét sarokszámokat tartalmaz az egész szervezetre vonatkozóan); 3. egység-szintű tervkészítés (a korábbi sarokszámokat bontják le a szervezeti egységek szintjére); 4. tervek ütköztetése (előterv versus egység-szintű terv); 5. vezetői döntés (konkretizálja a végleges célokat); 6. végleges terv készítése (meghatározza a szervezeti egységek számára követendő egységszintű feladatokat); 7. feladat-alábontási
terv
készítése
(részletes
terv
a
szükséges
erőforrások
részletezésével, azaz megjelenik a felelős, az időpont, az időtartam és a felhasználandó eszközök és források). 54
A rekreációs szempontból azért ez nem ennyire bonyolult folyamat, általában egy szabadidős sportegyesületben a célok megfogalmazása után egy vázlatos terv alapján kezdik meg a következő fázist, a szervezést. 3.5. SZERVEZÉS A folyamatban a tervezés után másodikként a szervezés jön, amikor a tervben szereplő feladatokat, számokat valósítják meg a lehető legnagyobb hatékonysággal. Ekkor már gyakorlatban valósul meg a dolgozók közötti munkamegosztás, lehetőleg átlátható és könnyen ellenőrizhető módon. A munkafolyamatokhoz szükséges eszközöket szintén ekkor kell beszerezni, és megindulhat a profiltól függő termelés, vagy a rekreációban általában inkább jellemző szolgáltatás nyújtása. Az értékesítéssel is kell azonban foglalkozni, az előállított termékeket vagy szolgáltatásokat értékesítési csatornákon keresztül el kell juttatni a fogyasztókhoz. Ez gyakorlatban annyit jelent, hogy meg kell ismertetni a vevőkkel a tevékenység eredményét, a terméket. Ehhez azonban az anyagi erőforrásokat kell szerezni és ki kell alakítani a megfelelő gazdálkodás alapjait (ha eddig nem voltak adottak). Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrolling tevékenység, amely a gazdasági részleg adatait összerendezi és előkészíti a vezetői döntéshozatalhoz. Nem szabad elfelejteni a marketing tevékenység fontosságáról sem, amely a vevői igényeket elemzi a termék fejlesztési lehetőségeinek szempontjából. A marketingben sűrűn használt 4P elv (product – árucikk; price
–
ellenérték;
place
–
értékesítési
pont/hálózat;
promotion
–
propaganda/piacbefolyásolás) igaz a rekreációban is, egyszerűen fogalmazva a rendszer koordinációját jelenti (Borden, 1953). Rekreációs területen a legfontosabb menedzsment funkció a szervezés, a rekreációs szolgáltatásokat igénybe vevők elégedettsége ezen a funkción múlik. Ha a szervezés rendben van, akkor rekreációs hatású az élmény, ha pedig nincs rendben, akkor bosszúság és idegeskedés lesz az átélt folyamat.
55
3.6. VEZETÉS A vezetés fontos tevékenység, gondoljunk akár egy nagyvállalatra, akár egy kisebb sportegyesületre. A folyamatokat irányítani kell, a rekreációs szervezetekben is vannak különböző szintű vezetők, akik szinte függetlenül a szervezet tevékenységétől hasonló feladatokkal birkóznak meg a mindennapokban. A tervezés, szervezés, vezetés, ellenőrzés menedzsmentfunkciók közül az egyik legfontosabb a munkatársak, dolgozók vezetése, irányítása. A vezető széleskörű ismeretei alapján elképzeli a jövőt, befolyásolja követőit, a változással foglalkozik, a „mit” kérdésre keresi a választ állandóan, hiszen jót akar csinálni. Mintzberg (2010) három, jól elkülöníthető vezetői szerepet különböztet meg, a személyközi szerepeket, az informáló szerepeket és a döntési szerepeket. A személyközi szerepek alatt egyrészről értjük a nyilvános megjelenéseken mutatott viselkedést, másrészről a főnöki szerepet és a kapcsolatkialakító és -fenntartó szerepet. A vezető ugyanakkor a szervezet szempontjából fontos információkhoz is hozzájut, és azokat a megfelelő személyekhez vagy csoportokhoz kell eljuttatnia, egyben a szervezet szóvivőjeként sok feladata van. Döntési szerepében erőforrásokat osztja el, tárgyal és megegyezik a partnerekkel, újfajta elgondolásokat próbál megvalósítani és zavarelhárító, békítő tevékenységet is végez. Különböző vezetői szintek vannak egy szervezetben, vannak a felsővezetők, akik a döntéseket meghozzák, és az ő utasításaikat közvetítő középvezetők azok, akik a szervezeten belüli kisebb egységek munkáját koordinálják. A vezetői döntések kétszintűek, egyrészről a vezető saját cselekvésének céljára, módjára hoz döntést, másrészről döntései mások (beosztottak) cselekvéseinek céljára, módjára is vonatkoznak. A vezető és a többi dolgozó között a szervezetekben van egy feloldhatatlan ellentmondás, amely a bérezéssel kapcsolatos; a vezető abban érdekelt, hogy a dolgozók a lehető legalacsonyabb bérért dolgozzanak, míg a beosztottak (lehetnek középvezetők is) pedig abban, hogy munkájukért a lehető legtöbb fizetést kiharcolják. A jó vezető éppen annyi bért juttat a dolgozóknak, hogy ne menjenek el a konkurenciához dolgozni, mivel a szervezet hatékonyságát szakmailag és gazdaságilag is biztosítania kell.
56
Ennek a vezetői hatékonyságnak összetevői Budavári (2012) szerint a következők: •
vezetői képesség, ismeretek, tapasztalatok;
•
integráló képesség;
•
szociális kapcsolatkészség, kongruens (hiteles) magatartás;
•
motiváló képesség, jutalmazó rendszer kidolgozása;
•
a folyamatos visszajelzés biztosításának megszervezése;
•
a humánerőforrás-potenciál maximalizálása (megfelelő ember a megfelelő helyen);
•
folyamatos ellenőrzés;
•
a beosztottaktól (sportolóktól) származó vélemények értékelése, visszacsatolása;
•
a korrekciók érvényesítése.
A modern gazdaságokban általában túlmenedzselt és alulvezetett vállalatok vannak (bürokrácia), ahol dominál a „jól csinálni”, és alig érvényesül a „jót csinálni” szemlélet. A vezetőkkel ugyanakkor vigyázni is kell, hiszen George Bernard Shaw szerint a józaneszű ember mindig alkalmazkodik a világhoz, míg az „esztelen” ember (vezető) magához alakítja a világot és általában tőlük függ a világ alakulása. A szervezetben a vezetői hatáskör vagy tekintély három forrásból táplálkozhat: 1. a ráruházott hatalomból; 2. a személyes képességeiből származó hatalomból; 3. a tudás, szakértelem által kivívott tekintélyből. A rekreáció területén belül a vezetés igazából a formális és a nem formális keretek között is fontos tevékenység, a vezető személyisége nagymértékben formálja a rekreációs szolgáltatások minőségét. Végezetül, ide kívánkozik a vezetés lényege Lao Ce (i. e. 6. század) összefoglalásában „rossz vezető az, akit az emberek megvetnek, jó vezető az, akit az emberek dicsérnek és tökéletes vezető az, akinek tetteiről azt mondják az emberek: mi magunk csináltuk” (citatum.hu).
57
3.7. ELLENŐRZÉS A menedzsmenttevékenységek sorában az ellenőrzés következik, melyben a tervekben leírtakat hasonlítják össze a megvalósított folyamatokkal. Minden területen, így a rekreációban is gyakran marad el ez a funkció, bár az ellenőrzés kimutatna számos belső szervezeti problémát, melynek megfelelő módon történő kezelése a szervezet jövőjének szempontjából fontos volna. Az ellenőrzés az a funkció, mely tudatosítja a vezetőkben és a dolgozókban a tervekben leírt céloktól való eltérés okait és megoldási lehetőségeit. Ebből kifolyólag a vezetők és a beosztottak együttes érdeke az, hogy az ellenőrzési folyamat során megvalósuló információáramlás minél pontosabb és minél realisztikusabb legyen. Ehhez az szükséges, hogy legelőször mérhető és pontosan számszerűsíthető tényezőket azonosítsanak, szabványokat és követelményeket fogalmazzanak meg. Ezután jöhet a tevékenységek monitorozása, mellyel biztosítható a megfelelő adatbázis kialakítása a folyamatokról. Az ellenőrzés célja a tervezettek és megvalósultak összehasonlítása, ezáltal a szervezet új céljainak meghatározása. Az adminisztratív vagy bürokratikus kontroll az egyik leggyakrabban alkalmazott ellenőrzési forma, ekkor a külső és belső szabályozásokra figyelnek elsősorban (jogszabályok, belső szabályzatok betartása). A társadalmi kontroll (a dolgozók viselkedésében és munkával kapcsolatos döntéseiben fontos tényező) a nem számszerűsíthető munkafolyamatok illetve munkahelyi tényezők ellenőrzésében rendkívül nagy szerepet játszik. A munkahelyi szocializációnak ebben nagy szerepe van, a dolgozók ebben a folyamatban sajátítják el a megfelelő viselkedési mintákat és példákat. Az önkontroll az ellenőrzés utolsó típusa, ez alakítja a dolgozók mindennapos tevékenységét, és a felmerülő problémákhoz való attitűdjét. Rekreációs területen az ellenőrzés szintén fontosnak mondható menedzsment funkció, főleg a formális keretek között zajló folyamatokat ellenőrzik, bár a társadalmi kontrol és az önkontrol szintén jelen van. A rekreáció menedzsmentjének van alanya és tárgya, melyeket a következő hármas felosztásban ismerhetünk meg:
58
3.8. ERŐFORRÁSOK MENEDZSMENTJE Tárgya: föld, víz és levegő; •
területtípusok: erdő, pusztaság, hegyvidék, dombság, kikötő, mezőgazdasági terület;
•
vizek típusai: tavak, folyók, patakok, holtágak, tengerek;
•
növények;
•
állatok;
Beavatkozási lehetőségek: épületek, utak, ösvények, vízfolyások.
3.9. EMBEREK MENEDZSMENTJE Tárgya: látogató, turisták, dolgozók, önkéntesek; •
szervezetek: cégek, vállalatok, non-profit szervezetek, egyházak, állam, köznevelési
intézmények, felsőoktatási intézmények; •
szomszédi vagy érdeklődési közösségek;
•
családok;
Beavatkozási lehetőségek: tanácsadás, információadás, figyelemfelhívás, megértetés, befolyásolás, tiltás, részvétel a szabadidős és szociális rendezvényeken.
3.10. RENDSZEREK MENEDZSMENTJE Tárgya: a fizikai, biológiai és kémiai folyamatok; •
körfolyamatok: szén-, nitrogén- és víz körforgása;
•
más, egyéb folyamatok: a változás sebessége, kémiai (tűz, savas eső) és fizikai szél,
hullámzás, lavina, földrengés), biodiverzitás (fajok kihalása, új fajok kialakulása) változása;
59
Beavatkozási lehetőségek: a folyamatok összetevőinek irányításával, beállításával mindenhol minimalizálni a rekreációs tevékenység zavarait vagy negatív hatásait. 3.11. SZERVEZETTSÉGI SZINTEK A REKREÁCIÓBAN Az előzőekben a menedzsment oldaláról vizsgáltuk meg a rekreációt, azonban a rekreációs tevékenység történhet egyénileg (olvasás, sportolás), amikor önmaga keresi meg a tevékenységhez szükséges feltételrendszert, tőle függ az is, hogy mikor és hol végzi a rekreációs aktivitását. A közös tevékenység általában családtagokkal, barátokkal végzett rekreációs aktivitás, mely a felek közötti együttműködésen alapul. Ide tartozhat egy jó a beszélgetés, egy izgalmas kártyaparti vagy éppen egy vidám kirándulás a természetben, mely a nagymértékben függ a résztvevők céljaitól, hangulatától vagy munkaidő-beosztásától. A szervezett rekreációs tevékenység már a piacon lévő, mások által működtetett szolgáltatások igénybevétele, amelynek feltételei megfelelnek a rekreálódni vágyó ember igényeinek. Magától értetődő, hogy a fent említett három rekreációs tevékenységhez szükség van bizonyos szintű szervezésre, emiatt általában szervezett rekreáción valamilyen szakember közreműködésével megvalósuló aktivitást értünk. A rekreációs területen is jelen van a négy nagy szektor (5. ábra), az állam jogszabályokkal és finanszírozással irányít, az üzlet a piaci folyamatokkal befolyásol, míg a társadalmi normák pedig hatással vannak a civil szektorra és a magánéletre egyaránt.
60
5. ábra. A szolgáltatási szektorok (Ábrahám, 2010 Ibsen és Jorgensen, 2002 alapján) 3.12. SZERVEZETEK A szervezetek lehetnek formális vagy informális szabályrendszer mentén együtt dolgozó egyes emberek vagy csoportok, akik munkájukat összehangolják a közös célok megvalósításának érdekében. A formális szervezetekben munkamegosztás alapján dolgoznak (feladatkör, munkaköri leírás), a dolgozói és sportolói csapat állandó és zárt, tagsága meghatározott és deklarált működési elvek mentén működik (élsport szervezetei ilyenek). Az informális szervezetek azonban az egyéni szükségletek, érdeklődés alapján tevődnek össze, a „dolgozói” és sportolói csapat változó és nyitott, jellemző rá a spontaneitás, közös elvek mentén és folyamatos kommunikáción alapuló állandó változás figyelhető meg a működésében. A formális szervezeteken belül vannak azok a folyamatok, melynek során felhasználják az anyagi és tárgyi eszközöket, és itt jelenik meg az a hierarchikus rendszer, ahol maga a tevékenység is valóra válik. A rekreáció területén számos szervezet típussal és 61
szervezeti formával találkozhatunk. A szabadidősportban szinte minden típusú szervezet, vállalkozás nyújthat szolgáltatást és kínálhat eladásra rekreációs szolgáltatást, ugyanakkor szigorúbb szabályozás vonatkozik azokra a szervezetekre, amelyekben versenyengedéllyel is rendelkező atléták sportolnak. A versenysport területén sportszervezetnek számítanak a sporttörvény alapján a sportegyesületek, illetve a sportvállalkozások. Sportvállalkozás a gazdasági társaságok közül csak korlátolt felelősségű társasági, illetve részvénytársasági formában működhet. A következő felsorolás a szervezeteket csoportosítja bizonyos ismérvei alapján (Berkes, 2009; Gősi és Onyestyák, 2012): Állami szervezetek: o állami-politikai szervezetek – pl.: jogalkotó, rendfenntartó intézmények; o állami-nem politikai szervezetek – pl.: sportot irányító szervezet; Társadalmi szervezetek: o társadalmi-politikai szervezetek – politikai pártok; o társadalmi-nem politikai szervezetek – alapítványok, egyesületek, szövetségek; Eredmények alapján történő csoportosítás: o produktív – kézzelfogható fizikai javak; o improduktív – szellemi termék, szolgáltatás; Tevékenység célja szerinti csoportosítás: o profitorientált – pl.: magánsport centrumok, fitnesztermek; o non-profit szervezetek – egyesület, sportegyesület, alapítvány; Vezetési rendszerben elfoglalt hely alapján történő csoportosítás: o irányító – pl.: sport államtitkárság, sportági szakszövetség, köztestület;
62
o végrehajtó – az a szervezeti egység, ahol a konkrét tevékenység folyik – pl.: sportegyesület; Működési forma szerinti csoportosítás: o Egyéni vállalkozások, o Társas szervezetek (egyesületek, társas vállalkozások) Adózás szempontjából csoportosítás: o Személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozások o Társasági adótörvény hatálya alá tartozó társas vállalkozások o Adót nem fizető, költségvetési szervek (állami és önkormányzati intézmények) Tulajdonforma szerint: o Állami tulajdonon alapuló o Önkormányzati tulajdonon alapuló o Egyházi tulajdonon alapuló o Magántulajdonon alapuló
A szervezetek lehetnek politikaiak (pártok vagy hivatalosan működő mozgalmak), közigazgatási és közszolgálati szervezetek (a társadalom igényét elégítik ki), gazdasági társaságok (üzletszerű működés a profit érdekében), civil szervezetek (önkéntességen alapul, nonprofit szolgáltatást nyújt) és egyházak (az emberek gyakorolhatják vallásukat, nonprofit tevékenység). Ha az általában előforduló vállalkozási formákat nézzük meg, akkor elmondható, hogy a rekreációs területen jellemző az egyéni vállalkozók jelenléte, akik adószám birtokában folytathatnak például animátori tevékenységet. A társas vállalkozások közül a betéti társasági forma is kedvelt a területen, sokan így adnak számlát például az aerobik órák tartásáról. A nagyobb törzstőkével alapítható korlátolt felelősségű társaságok jellemzően eseményeket szerveznek vagy sportlétesítményeket üzemeltetnek a területen. Részvénytársasági formában viszonylag kevés szervezet működik a rekreációs területen, ezek jobban kötődnek a
63
turizmushoz, például utaztatók (tour operátorok) vagy wellness szálloda, nagyobb létesítmények tulajdonosai, működtetői. Amikor a civil szférában nézünk szét, akkor megállapíthatjuk, hogy sok rekreációs tevékenységet végző szervezet működik egyesületi formában. Ezek a magyar sport alapegységének is tekinthetőek, hiszen hagyományosan a sportegyesületek az utánpótlás és az amatőr felnőtt sport formális szervezetei. A sportegyesületek között nemritkán találunk olyanokat is, ahol a szakosztályok vegyes profilúak, azaz jól megférnek egymás mellett a szabadidősportra és az élsportra szakosodott egységek is. Rekreációs területen szintén sok alapítvány is működik, főleg gyermekek táborainak szervezésekben, és az ezekhez szorosan kapcsolódó egyéb rekreációs programok működtetésében vesznek részt. Jellemzően ezeket a szervezeteket tömöríti a szövetségi szervezeti forma, mely egyrészről lehet sportági (szak) szövetség vagy egyéb szövetségi besorolású szervezet. A rekreációban elsősorban az egyéb szövetségek a fontosak, ezek általában többfajta rekreációs tevékenységgel is foglalkoznak. A szervezetek struktúrájának meghatározása nagyon fontos a működés szempontjából. Az egyik legáttekinthetőbb szervezet a lineáris szervezet, itt a dolgozóknak egy főnökük van, neki tartoznak elszámolással és felelősséggel a munkahelyen végzett munkáért. Ezekben a más néven egyvonalas szervezetekben ugyanaz a személy rendelkezik munkáltatói jogokkal, mint aki a feladatokat is kijelöli a dolgozók számára (6. ábra). Ez a szervezettípus eredményes egyforma vagy viszonylag egyszerű tevékenységek esetén, de a rugalmatlan struktúrája váratlan vagy nagyobb szabású feladatok megoldására nem kifejezetten alkalmas.
6. ábra. A lineáris szervezet (Langer, 2008)
64
A többvonalas szervezetben (7. ábra) az alárendelt egységeket vagy személyeket több felsőbb szervezeti egység vagy személy is utasíthatja, mely néha komoly hatásköri vitához is vezethet. Ezekben a szervezetekben nagyon fontos az illetékességi területek pontos kijelölése és tiszteletben tartása.
7. ábra. A többvonalas szervezet (Langer, 2008) A funkcionális szervezetek általában egydimenziósak, de több vonalat használ szervezeten belül az irányítási struktúra. Ezek a szervezetek a lineárishoz hasonlóan, általában szerény árucikk vagy szolgáltatás repertoárral rendelkeznek és működnek hatásosan. A döntések nagymértékben központosítottak, és emiatt csak a nagyfokú specializációt megkövetelő termelést vagy szolgáltatást tudják hatékonyan végezni. A funkcionális szervezetek rugalmatlanok, csak késve vagy rosszul tudnak reagálni a gazdasági életben történő átalakulásokra. Ide tartoznak az egy sportágra specializálódott sportegyesületek vagy az egycsapatos sportvállalkozások, melyre a csapatsportok esetében rengeteg példa van. Divizionális szervezeteknél (8. ábra) több divízió is létezik, melyek aránylag egységek jól elkülöníthető feladatokkal, de közös stratégiai vezetéssel.
65
8. ábra. A divizionális szervezeti felépítés (Langer, 2008) Ennek ellenére bizonyos döntések decentralizáltak, a mindennapi, azaz az operatív feladatokban a döntések meghozatala a divízióvezetők munkakörébe tartoznak. Divizionális szervezetet abban az esetben érdemes létrehozni, ha a vállalat méretének növekedése már szükségessé teszi, ha a szervezet termékei sokszínűek, diverzifikáltak, és ha a vállalat a nemzetközi piacon, több kontinensen vagy régióban is meg akar jelenni. A divíziók között a feladatokat termékek vagy azok csoportjai, vevők vagy azok csoportjai, illetve piaci régiók alapján osztják el. Az ilyen szervezetekben a divíziók önállósága viszonylag nagy, általában saját fejlesztési, termelési és értékesítési egységeik is vannak. A divizionális szervezetekre jellemző az határozott piaci orientáció, ugyanakkor a csak az egyes divíziókat érinti a piac változása, közvetlenül az egész vállalatot nem érinti. A piaci orientáció megjelenik az teljesítményösztönző, felelősségi-érdekeltségi rendszerben is, versenyképes fizetéseket kapnak az itt dolgozó szakemberek. A nagy sportegyesületek (Ferencváros, UTE, Vasas stb.) működnek ebben a formában, a szakosztályok elkülönülten divizionális módon funkcionálnak egy közös vezetés alatt (9. ábra).
66
9. ábra. A divizionális sportegyesület Összetett egydimenziós szervezeti struktúra például a holding (nincs kapcsolat a cégek között, csak pénzügyi kockázatmegosztás) és a konszern (közös a gazdasági tevékenység) működés, melyekben ugyan önálló jogi személyiségűek a cégek, de közös tulajdonosi felügyelet irányít (10. és 11. ábra).
10. ábra. A holding 11. ábra. A konszern
67
A többdimenziós szervezetek a mátrix-, tenzor- és team szervezetek. A mátrix szervezet komplex struktúráját a munkafeladatokban elkülönülő szervezeti egységek adják, melyekben a tevékenység tárgya és helyszíne is eltérő lehet. A sportszövetségek jellemzően ebben a formában működnek (12. ábra).
12. ábra. A sportszövetség, mint mátrix szervezet A tenzor szervezetek (13. ábra) szintén többdimenziósak a munkamegosztás kialakításánál egyformán veszik figyelembe a funkcionális, a tárgyi és a regionális elvet. A gyakorlatban elsősorban döntés-előkészítési és döntési tevékenységet végeznek, és elsősorban nemzetközi nagyvállalatokra jellemző szervezeti forma.
68
13. ábra. A tenzor szervezet A team szervezetben a vállalat alapstruktúrájához döntés-előkészítési és a döntési feladatú csapatok hálózata kapcsolódik időlegesen (duális jelleg) a változó gazdasági környezethez való gyorsabb alkalmazkodás biztosítására (14. ábra).
14. ábra. A team szervezet
69
A szervezetek létrejöttében, tevékenységi körük meghatározásában jelentős szerepet játszik a gazdasági környezet, melyhez az alkalmazkodás rendkívül fontos a fennmaradáshoz és a hatékony működéshez. A kulturális és infrastrukturális környezet is nagymértékben hat a szervezetekre, ugyanúgy, mint a szervezetközi kapcsolatrendszer, ami a vásárlókkal, fogyasztókkal, beszállítókkal, és egyéb partnerekkel való kapcsolatban testesül meg. Ezek a hatások kívülről jönnek, de belülről nagymértékben hat a szervezetre a dolgozók egyéniségeinek összessége, ide számít a szakmai felkészültségük, motivációs szintjük, flexibilitásuk, együttműködési készségük és kommunikációs képességük. A rekreációs szervezetek esetében a pillanatnyi helyezetnek megfelelő tevékenységek és az ehhez szükséges erőforrások rendelése kulcsfontosságú. Az ilyen relatív kisméretű szervezetekbe általában generális tudással rendelkező szakemberek kellenek, akiknek a gyakorlati tapasztalatuk is megfelelő, hiszen legtöbbször események megszervezésével, a sporteszközök beszerzésével és szponzorok felkutatásával foglalkoznak. Ezek a nem túl hierarchizált rekreációs szervezetek sok lelkes önkéntes munkájával működnek, akik általában a sporttal korábban szoros kapcsolatban álltak. Szervezeti kultúrának nevezik azokat az elveket és értékeket, melyeket a szervezet minden tagja magáénak fogad el és a munkahelyi tevékenységeiben visszatükröződik (Bakacsi, 2000). A szervezet értékei közé sorolandó a munkakörrel, a szakmával, a szakterülettel vagy a szervezettel való azonosulás, az egyén- vagy csoportközpontúság, azaz mennyire helyezi a saját céljait a csoport céljai elé, vagy az egyéni célokat alárendeli a csoportcéloknak. Szintén fontos szervezeti érték a humán orientáció, azaz a vezetési döntéseknél mennyire veszi figyelembe a dolgozókra gyakorolt kihatását. Egy jó szervezetben a belső függés és a függetlenség paritásban vannak, az egyes szervezeti egységek a szükséges önállósággal rendelkeznek. Területtől és a dolgozók felkészültségétől függően a szervezetnek erős vagy gyenge kontrollra van szüksége, a kontroll a szervezet tagjainak viselkedését szabályozza előírások, szabályok vagy felügyelet révén. A vezetéstől függ az is, hogy a tagoktól mennyire elvárt a kockázatvállalás vagy a kockázatkerülés, ez a szervezet vezetőinek innovációs igényétől függ elsősorban. A teljesítményorientáció szintje az adott szervezetet jellemzi, a szervezeti jutalmak a teljesítményhez vagy más tényezőkhöz (pl. protekció, szenioritás)
70
vannak kötve. A szervezeti kultúra szerves része a konfliktustűrés vagy konfliktuskeresés, a jó szervezetben mindig van valamennyi egészséges versengés, mely konfliktusokkal jár. A feladat az, hogy ezt a folyamatot kordában lehet-e tartani, vagy megsemmisítő erejű a konfliktus. Szintén fontos az, hogy a vezetés eltalálja a megfelelő arányokat a cél (eredmény) és az eszköz (folyamat) orientációban, azaz a vezetés az eredményre vagy oda vezető folyamatokra teszi hangsúlyt. Sajnos az utánpótlássportban összekeveredett sok edző és vezető fejében az eredmény fogalma, és a versenyek, mérkőzések megnyerését tartják eredménynek, nem a felnőtt kori eredményességhez vezető folyamatok megfelelőségét. A szervezetnek reagálnia kell a külső változásokra (nyílt rendszer orientáltságú), hiszen ha csak a saját belső működésére koncentrál (zárt rendszer orientáltságú) akkor nem lesz hosszú működési élettartamú. Ezzel összefügg a szervezet időorientációja is, rövid vagy hosszú távra tekint előre, milyen időtávon tervezi saját jövőjét. A sportban jellemzően sajnos kevés olyan szervezet van, ami elkészíti a vízióját, azaz a jövőképét, még a szövetségek közül is csak néhány rendelkezik ilyennel. A szervezeti kultúrára (kialakulására és fennmaradására) ható tényezők közé sorolhatók a külső hatások (természeti környezet, történelmi események, kulturális feltételek), melyek az értékválasztást ugyan befolyásolják, de a szervezetek nem tudják befolyásolni. Szintén hatnak a szervezet-specifikus tényezők, melyek alatt elsősorban a jellemző domináns technológiát értjük, mind a dolgozók kiválasztására, mind a szervezeti struktúrára hatással van. Talán a legfontosabb tényező maradt utoljára, a szervezet történelme. Az idők során nagymértékben befolyásolják a szervezetet a vezetők és a dolgozók tettei és gondolkodásmódjuk, történeteik és legendáik értékké válva a későbbi generációk gondolkodásmódját is meghatározzák. A múlt ismerete nélkül nehezen lehet megérteni a jelent, és a jövő sem határozható meg pontosan, mely a szervezetek fennmaradásának szempontjából nagyon fontos. A rekreációs szervezetekben általában nem tudatosan van jelen a szervezeti kultúra, a gazdasági társaságokban vagy nagy civil szervezetekben viszont komoly hatást gyakorol a munkavégzés hatékonyságára. A szervezet mérete nagyban befolyásolja a szervezeti kultúrát, ahogy azt a szervezet története és hagyományai, illetve az ott dolgozó munkatársak tevékenysége vagy a sportolók hozzáállása és eredményei.
71
4. A NEMZETKÖZI ÉS HAZAI REKREÁCIÓS SZERVEZETEK
4.1. NEMZETKÖZI SZERVEZETEK Először tekintsük át a nemzetközi szervezeteket, mivel sokkal kevesebbet hallani felőlük. A nagy nemzetközi szervezetek létrejöttét az az igény szokta generálni, hogy bizonyos szereplői a rekreációs területnek szükségét érzi a tapasztalatcserének, esetleg megmérettetésnek, vagy csak szimplán az emberekre jellemző barátságos közeledésnek. A nagy nemzetközi szervezetek tagságuk számára sokféle előny biztosítása mellett kötelező feladatokat is előír, melyek kötelező jellegű végrehajtása a tagországok szervezeteiben tagsági jogviszonnyal rendelkező szervezetekre is nagymértékben visszahat, más szóval uniformizál.
The Association for International Sport for All (TAFISA – forrás: tafisa.net)
A világszervezet a mindenki számára elérhető sportolás elősegítését és támogatását tekinti fő céljának, azért hogy fejlődést, egészséget és örömet hozzon az emberi közösségek számára a világon minden részén. A TAFISA 1991-ben még „Trim And Fitness International Sport for All Association” néven alakult meg, majd 2009-ben váltott a jelenlegi „The Association for International Sport for All” névre. A szervezet három területre fókuszálja tevékenységét, a nemzetközi lobbi tevékenységre a mindenki számára elérhető sportért, a programjainak és eseményeinek szervezésére és koordinálására és a hatékony tapasztalatátadó platformok kialakítására, működtetésére. A Frankfurt am Main-i székhelyű szervezet létrehozta a „European Sport for All Network”-öt (ESFAN), az Asian Sport for All Association-t (ASFAA) és a Pan American Sport for All Federation-t (PASFAF) a hatékonyabb működés
72
érdekében. A legfelsőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, amely kétévente rendezett világkongresszusok alkalmával dönt a szervezetet érintő jövőbeni irányítási kérdésekről.
International Olympic Committee (IOC– forrás: olympic.org)
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) egy Svájcban bejegyzett egyesületi szövetség. Alapszabálya az Olimpiai Charta, amely a kezdetektől máig kisebb-nagyobb korrekciókkal érvényben van. A charta szabályozza az olimpiai mozgalom folyamatait és működését, valamint rögzíti a játékok rendezésének alapvető feltételeit. A szervezet ösztönzi és támogatja a sporterkölcs fejlődését, a fiatalság nevelését a sporton keresztül, a tisztességes játékot és az sportbéli erőszak tilalmát. A sportban fontos nemzetközi értékek megvalósulását segíti elő, például az egészség védelmét, a nők egyenjogúságát, a diszkriminációmentességet, a politikamentességet és a környezetvédelmet. Rekreáció szempontjából fontos bizottsága a Sport for All Bizottság, melynek céljai hasonlóak a TAFISA-nál már leírtakhoz.
World Leisure Organization (WLO – forrás: worldleisure.org)
73
Az USA-beli szervezetet 1952-ben alapították meg civil szervezetként, a szabadidő hasznos eltöltésének világszintű támogatásának céljából, melyet az emberi jóllét és az emberi társadalom növekedésének zálogaként aposztrofál. Javaslataival és ajánlásaival egyértelműen segíti az emberi élet minőségének növekedésének lehetőségét.
Association of Outdoor Recreation and Education (AORE – forrás: aore.org )
Az 1993-ban alapított szervezet az 1984 óta nem hivatalosan működő szerveződést, amely minden évben konferenciákat tartott a szabadtéri (outdoor) rekreációval és az oktatással kapcsolatban. Mint egy igazi grassroots (alulról szerveződő – sportban a jelentése minden, ami nem élsport) szervezet a non-profit jellegét hangsúlyozva a mai napig szervezi ezeket a konferenciákat. A szervezet tagjainak elérést biztosítanak a különböző országok területfejlesztési szerveihez és az outdoor rekreációs iparág képviselőihez. A tagok és a partnerszervezetek igényeinek megfelelően, lokálisan és globálisan is védik az outdoor rekreációs szerveztetek érdekeit.
Leisure Studies Association (LSA – forrás: leisurestudies.org)
74
A szervezetet 1975-ben alapították a rekreációs terület iránti érdeklődés hatására, elsődleges céljaként a tervezőknek, szabályalkotóknak, adminisztrátoroknak és a gyakorlatban dolgozóknak adnak lehetőséget a véleményük kinyilvánítására. Tevékenységükkel hasznos támogatói a tudománynak, a rekreációs iparágnak és a kormányoknak.
World Recreation Educational Association (WREA – forrás: wrecreation.com)
A 2004-ben alapított szervezet a rekreáció teljes vertikumának az oktatásban való kiteljesedését tűzte ki célul, melyet elsősorban a fejlődés és a szabadidős rekreációs tevékenységek kapcsolódási pontjaiban látják. A különböző rekreációs jó gyakorlatok megosztásával segíti a tagországokban a rekreáció fejlődését, kiteljesedését.
World Recreation Association of the Deaf and Hard of Hearing (WRAD – forrás: wrad.org)
A Bruce Gross (süket szülők hallássérült gyermeke) által 1985-ben megalapított szervezet tevékenységével elsősorban a hallássérülteket segíti. Céljuk, hogy elérjék a hallássérülteknél,
75
hogy nagyobb rekreációs aktivitásuk és ezzel életminőségük javuljon.
A szervezet a
társadalmi elfogadást is elősegíti, számos programot szerveznek épek részére a hallássérültek nehézségeinek jobb megértése végett.
SportAccord (forrás: sportaccord.com)
A szervezet az olimpiai és nem olimpiai sportok, valamint nagy sportesemények szervezőinek ernyőszervezete. A célkitűzései között szerepel tagjainak támogatása, sportágaik és azon belül a szabadidősportok népszerűsítése. A szervezet története izgalmas, először a nemzetközi szövetségek ilyen irányú együttműködésének 1921-től a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség (Union Cycliste Internationale) adott lehetőséget, melyet 1967 áprilisában 26 nemzeti sportszövetség delegáltjai találkoztak a svájci Lausanne-ban. A küldöttek egyetértettek abban, hogy szükség van állandó kapcsolatot létesíteni a nemzetközi sportszövetségek között célkitűzéseik, közös érdekeik, autonómiájuk és a folyamatos információcsere érdekében. Az ekkor megalakuló „International Sports Federations” szervezetet kilenc év elteltével, 1976ban AGFIS-nak (franciául: Association Générale des Fédérations Internationales de Sport) nevezték át. 2003-ban nyári (Association of Summer Olympic International Federations – ASOIF) és a téli (Association of International Olympic Winter Sports Federations - AIOWF) olimpiai játékok nemzetközi szervezeteivel együttesen aláírták az első SportAccord megállapodást,
mely
a
szervezetek
közötti
hivatalos
kapcsolatot
és
tudásátadás
formalizáltságát is biztosította egyben. 2009-ben a szervezet nevét SportAccordra változtatták és székhelyét Lausanne-ba helyezték vissza.
76
International Olympic Academy (IOA – forrás: ioa.org.gr)
A Nemzetközi Olimpiai Akadémia egy multikulturális, interdiszciplináris központ, ahol az olimpizmus tanulmányozása, gazdagítása és terjesztése fő célként jelenik meg. Az akadémiát Pierre de Coubertin báró alapította meg 1927-ben, az ókori olümpiai játékok színhelye, az Altisz mellett. A szervezet, a világ bármely tájáról érkező diákok, tudósok, sportolók, művészek és tisztségviselők számára biztosít lehetőséget gondolatcserére és az olimpizmus fejlesztésére.
Association of IOC Recognized International Sports Federations (ARISF – forrás: arisf.org)
A NOB Által Elismert Nemzetközi Sportszövetségek Szövetségének fő célkitűzése, hogy a mindenki számára biztosítsa a sporthoz való hozzáférést. Az ARISF nonprofit szervezet, melyet a NOB jóváhagyásával és támogatásával alapítottak meg a nemzetközi, nem olimpiai szövetségek. A szervezet legfontosabb feladatai közé tartozik, hogy hozzájárul a sport és különösen az olimpizmus fejlesztéséhez, képviseli azon sportág érdekeit, melyek esélyesek az olimpiai programba való bekerülésre, segíti tagszervezetit az integrálódásban azért, hogy
77
minden nem olimpiai sportágban sportolók is el legyenek ismerve. Sok olyan sportág is a tagok között van, amelyiknek erős rekreációs hagyományai, kötődései vannak.
European Federation for Company Sport (EFCS – forrás: efcs.org)
Az Európai Munkahelyi Sportszövetség fő feladata a munkahelyi környezetbe becsempészni a sportot. Tagjai az európai országok munkahelyi sportjával foglalkozó ernyőszervezetek, amelyekben a nagy vállalatoktól kezdve kis egyesületek alkotják a tagságot. Párizsban, Franciaországban van a székhelye, de a németországi Wiesbadenben működik maga a szervezet.
Federation Internationale du Sport Universitaire (FISU – forrás: fisu.net)
A Nemzetközi Egyetemi - Főiskolai Sportszövetség 1949-ben alakult meg, elsőszámú feladata a nyári és a téli Universiadék megrendezése. A FISU a szervezet hírnevének növelését, a meglévő nemzeti szövetségek fejlesztését, az egyetemi-főiskolai sport és a hallgatók közötti kapcsolatok erősítését tűzte ki célul, melyet, a politikai és gazdasági hatóságok, valamint a média elérésével valósít meg. Az Universiadék ideje alatt a szervezet konferenciákat is rendez
78
azért, hogy szemléltesse a sport és a felsőoktatási intézmények szellemiségének összekapcsolódását, valamint a sport és a testnevelés egyéb aspektusait.
International School Sport Federation (ISF – forrás: isfsports.org)
Az 1972-ben alapított szervezet a tanulás és a sport egymást is erősítő jellegét hirdeti, illetve megrendezi a Gymnasiade-kat. Politikai, nemi, faji és vallási hovatartozástól függetlenül működik, a 14-17 évesek tanulás melletti sportolását segíti elő.
Naturefriends International (NFI – forrás: nfi.at)
A Nemzetközi Természetbarát Szövetséget 1895-ben alapították meg, melynek célja a természeti környezet védelme, a társadalmi igazságosság támogatása. Olyan fenntartható sémákat próbálnak kidolgozni a természet használatára, melyeket regionálisan, országosan vagy éppen nemzetközileg is használhatnak a döntéshozók. Az egyik legnagyobb civil szerveződés nemzetközileg a rekreációs területen.
79
IML Walking Association (IML-WA, – forrás: imlwalking.org)
A Nemzetközi Gyalogló Szövetséget 1986-ban alapították meg, céljai között a gyaloglásnak, mint az egészségfejlesztő és egészségmegőrző rekreációs tevékenységek egyik legegyszerűbb változatának népszerűsítését, és nagy gyalogló rendezvények szervezését találhatjuk meg. 4.2. HAZAI SZERVEZETEK A hazai rekreációs szervezetek is eléggé heterogén képet mutatnak, sokféle céllal és sokféle működéssel teszik teljessé a palettát. Jellemzően a rekreációs területnek sajnos kevés a támogatása, emiatt szinte teljes mértékben a „fogyasztók”, azaz a szabadidejüket rekreációs sportokkal kitöltő emberek befizetésein, költésén múlik a szervezetek létrejötte, működése vagy jövőbeni fennmaradása.
Magyar Olimpiai Bizottság (MOB – forrás: mob.hu)
Magyarország egyik legrégebbi civil szervezete, a nemzeti olimpiai bizottságok között is az elsők egyike, 1895-ben alapították meg. A MOB évtizedeken keresztül az olimpiai játékokkal kapcsolatos kérdésekért volt csak felelős, azonban 2012 óta, mint az egyetlen sporttal
80
összefüggő országos közfeladatokat ellátó magyarországi köztestület az állam által kapott felhatalmazásánál fogva felelősséget vállal az egyetemes magyar sportért. Feladatai között megtalálható
az
olimpiai
sportágak
versenysportjáért,
a nem
olimpiai
sportágak
versenysportjáért, a diák- és egyetemi-főiskolai sportért, a fogyatékkal élők sportjáért, illetve a rekreációban fontos szabadidősportért felelős tagozat is.
Magyar Szabadidősport Szövetség (MSZSZ – forrás: masport.hu)
1989 decemberében alakult meg a szövetség, melyet 38 szervezet képviseletében 68 fő hozott létre. 1992-ben a szervezet átvette az Országos Testnevelési és Sport Hivataltól a Challenge Day, azaz a Kihívás Napja eseménysorozat főszervezői feladatait. Szerepe megalapítása óta változatlanul a szabadidős sport hazai patronálása, elterjesztése. A MOB létrehozta a szabadidősportért felelős tagozatát, melynek tagösszetételét az MSZSZ javaslata alapján állítottak össze 2012-ben.
Fogyatékosok Országos Diák- és Szabadidősport Szövetsége (FODISZ – forrás: fodisz.hu)
81
2008-ban közhasznú szervezetként alakult meg a kistérségek, a megyék, a régiók fogyatékos diák- és szabadidősportja struktúrájának kialakításához. Alapvető célja a fogyatékos tanulóifjúság fizikai aktivitási szintjének emelése, az egészséges életmódra nevelés elősegítése, a sportolás megkedveltetése. Szintén fontos feladata a FODISZ-nak tagjai érdekképviselete és érdekvédelme valamint hazai és nemzetközi szinten való képviselete mellett a fogyatékkal élő felnőtt lakosság szabadidős sporttevékenységének népszerűsítése is.
Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség (MEFS – forrás: mefs.hu)
1907. március 25-én nyolc magyar egyetemi és főiskolai megalapította a Magyar Főiskolai Sportszövetséget, mely egyben az első európai országos főiskolai sportszövetség volt. Két évvel előzte meg az USA hazánkat ezen a téren, hiszen 1905-ben hozták létre a Nemzeti Főiskolai Atlétikai Szövetséget, a National Collegiate Athletic Association-t (NCAA). Az 1974-ben életre hívott Magyar Diáksport Tanács részeként működött az Egyetemi és Főiskolai Sportbizottság. A későbbiek során az egyetemi-főiskolai sport háttérbe szorítása adta meg a lökést az önállósodáshoz és 1991 szeptemberében megalakult a Magyar EgyetemiFőiskolai Sportszövetség (MEFS). A szervezet elsőrendű feladatának az egyes új sportágak meghonosítását, az egyetemista sportolók és az egyetemi klubok érdekvédelmét és az egyetemek és főiskolák testneveléssel és sporttal kapcsolatos szemléletének a formálását tartja. Rekreációs jellegű céljukat a Sportiroda-hálózat kialakításával próbálják elérni, amelynek feladata elősegíteni a sport szervezését az intézményekben, hogy az koordináltan, szakmai minőségbiztosítással, a hallgatók, a testnevelők, és az egyesületek tevékenységét összehangolva, valamint a sportingatlanok üzemeltetésével egyeztetve történjen. A MEFS
82
által 2013-ban elfogadott Hajós Alfréd Terv az egyetemi sport 2020-ig terjedő időszakra vonatkozó szakmai programja. A terv tartalmazza a valamennyi felsőoktatási intézményre kiterjedő sportnépszerűsítő kampány (SportPont Program) elindításával a hallgatók széleskörű elérését és a felsőoktatási sportéletbe történő bevonását.
Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ – forrás: mdsz.hu)
1987-ben civil szervezetként alakult meg, a közoktatásban működő diáksport szervezetek érdekvédelmére és érdekképviseletére. Az MDSZ jelenleg az ország legnagyobb gyermek- és ifjúsági szervezete, a fizikai aktivitás, a testnevelés és a sport előnyeit hirdetve. Közoktatási és sportfeladatokkal serkenti a fiatalokat a szabadidő hasznos eltöltésére. Az MDSZ által diákolimpiáinak programját több korcsoport (általános és középiskolások) számára, 15-20 közötti sportágban rendezi meg, melyeken többszázezer gyermek, serdülő és ifjúsági korcsoportú rekreációs szintű sportoló tanuló vesz részt. További több tízezer tanulót érintenek azok a diákolimpiák, amelyeket több mint 30 sportágban a sportági szakszövetségek rendezhetnek meg. A szakszövetségi rendezvények igen magas színvonalon, melyeket a résztvevő versenyszerűen sportoló tanulók és az elit utánpótlás-nevelő egyesületek körében is kifejezetten népszerűek.
83
Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ – forrás: termeszetjaro.hu)
A szervezet 140 éves múlttal rendelkezik, 250 tagszervezetével, közel 12 ezer igazolt tagjával az egyik legnagyobb rekreációs tevékenységet folytató szövetség. A hat szakágban (gyalogos, kerékpáros, vízi, túrasí, hegymászás, barlangászat) változatos programokat szervez a túrázni, kikapcsolódni vágyók részére. A szövetség elkötelezett a környezet és a természet védelme mellett, segíti a biológiai sokféleség és gyönyörű erdők fennmaradását. A tagságuk jelentős része, a túravezetők és a vizsgázott polgári természetőrök rengeteg hasznos információval látják el a túrázni, kirándulni vágyókat.
Magyar Nordic Walking Országos Sportszövetség (MNOS – forrás: hunwa.hu)
A szervezet célja a nordic walking sportág népszerűsítése, fejlesztése, hazai és nemzetközi szintű érdekképviselete, valamint a nordic walkinggal foglalkozó társadalmi szervezetek összefogása, szakmai irányítása. Szervezeti keretet nyújt a betegségmegelőzést, az egészségmegőrzést, a rehabilitációt és a rekreációt elősegítő, a nordic walking sporthoz kapcsolható egyéb szabadidős sporttevékenységekhez is.
84
Magyar Modellező Szövetség (MMSZ – forrás: modellsport.hu)
A szövetség hazánkon belül szervezi, irányítja és ellenőrzi a sportágában folyó tevékenységet, képviseli sportágának és tagjainak érdekeit, valamint részt vesz a nemzetközi modellező szervezetek tevékenységében.
85
5. A REKREÁCIÓS HELYSZÍNEK MENEDZSMENTJE Broadhurst (2001) alapján rekreációs helyszínek menedzsmentjére való felkészülés kezdőpontja annak megértése, hogy mit mikor és hogyan kell menedzselni. Az erre való felkészülésnél három fázis jól elkülönül: az adat vagy információgyűjtés, az analízis és a tervezés. Az adatgyűjtésnél nagyon pontosan meg kell határozni a szükséges információkat, melyeket aztán könyvtárakban, hivatalokban, az interneten vagy emberektől lehet megszerezni. Ezeknek az információknak ki kell terjedniük a biológiai és fizikai, a szociális és a gazdasági területekre is. Azaz információk kellenek a következőkről: •
természeti környezet: az ott élő flóra és fauna, ezek megoszlása, a talaj összetevői és minősége;
•
kulturális környezet: archeológiai ásatások, történelmi létesítmények és legendák;
•
menedzsment környezet: eszközök jelenléte, bérlők, már működő rendszerek.
Következhet a tervezés, melynél mindig a területet, a kívánt rekreációs tartalmat és az időtávot kell először átgondolni. Ez a terv tartalmazza a fizikai helyszínt, az ott elvégzendő munkát (szakemberek számát, tudásukat, képességieket, hatásukat) és a beruházandó tőkét is. Az angol SMART mozaikszó írja le a legjobban a célokat ekkor: Specific (speciális), Measurable (mérhető), Agreed (egyetértés alapján), Realistic (reális) és Time bounded (időhöz kötött). Sok olyan változó van egyszerre jelen, mint a tervezők beállítódása, a résztvevők tudása és képességei és a feltételezések. Jól körbe lehet írni azonban a Rekreációs lehetőségeket (15. ábra), mely a lehetséges rekreációs céllal fejlesztendő helyszíneket differenciálja.
86
15. ábra. A rekreációs lehetőségek (Philpin, 1996 alapján) A természetben található rekreációs helyszínek menedzselése komoly felelőséggel jár, hiszen ezeket a helyszíneket unokáink és az ő leszármazottai számára kellene megőriznünk. Ehhez nyújt a következő felsorolás: Alapok •
Figyelembe kell venni a helyszín örökségét, a megőrzés lehetőségeit, a tájjelleg fenntartását, a kultrúra és rekreáció összeegyeztethetőségét;
•
Szabdságérzetet és a kalandot kell mindenki számára biztosítani;
•
A belépést, azaz a hozzáférést nem lehet korlátozni (etnikai hovatartozás, nem vagy éppen hit alapján).
87
Tudatosítás •
A turistákat megfelelő módon tájékoztatni kell (már előre is, például a weboldalon) a rájuk váró veszélyekről, rizikókról;
•
Informálni kell őket (írásos dokumentum is legyen) a mentési vagy az elsősegélynyújtási lehetőségekről.
Partnerség •
Minden ember máshogy méri fel a rizikót, még ugyanazon aktivitás alatt is;
•
Több turistacsoport zavarhatja egymást, illetve veszélyessé is válhatnak egymásra (fenti útról kövek eshetnek le az alul haladókra);
•
A megértés és a megértetés a legfontosabb a látogatói csoportok esetében.
Felelősség •
Fontos, hogy legyen egyensúly a saját felelősség szintje és a menedzsment beavatkozások között;
•
A látogatók részére tudatosítnai kell, hogy egymásért is felelősek, nem csak magukért vagy családtagjaikért.
A rekreációs helyszínek használata komoly rizikókkal is együtt járhat, melyeket jól szemléltet az alul látható 16. ábra.
88
16. ábra. A kockázat menedzsment a helyszínek esetében (Ramsay, 2001 alapján) A rekreáció színterei és létesítményei szintén sokszínűek, ezeken a színtereken illetve létesítményekben az oda vonatkozó szabályokat betartva (lásd 5. melléklet) tudják elérni rekreációs céljukat az emberek. A színtér szó fejezi ki a legjobban a rekreációs tevékenységek színhelyeinek összességét, hiszen általában a természetben végzett rekreációs programok nem kötődnek konkrét területhez, gondoljunk csak egy vízitúrára vagy egy természetjárásra, melyeknél maximum csak behatárolni tudjuk a helyszínt (Dobozy és Jakabházy, 1992). Manapság a legújabb városi aktivitások is több helyszínen zajlanak, jó példa erre a geocaching, ahol állandóan változik a résztvevők által bejárt terület. A rekreációs vagy leginkább sportlétesítmények ugyanakkor állandó helyszínek, magas infrastrukturális feltételeket biztosítanak az aktivitásokhoz és egyben közösségi térként is funkcionálnak. Ezek különböző a közösségi terek adnak sok esetben otthont az egyéni, a társas vagy éppen a közösségi rekreációs tevékenységekhez. A helyszínek csoportosításánál a Dobozy és
89
Jakabházy (1992), illetve Ábrahám (2010) által használt beosztásokat alapul véve és azt kiegészítve a következő nagy egységeket lehet jól megkülönböztetni: - az otthonok, - a települések, - az oktatási intézmények, - a munkahelyek, - a lakóterületi létesítmények, - az üdülőhelyek rekreációs létesítményei, - a zöldövezeti létesítmények, - a játszóterek, - a túrázás színterei és létesítményei, - a téli sportok színterei és létesítményei, - a vízi rekreáció színterei és létesítményei, - az egyéb szórakoztató rekreációs létesítmények. 5.1. AZ OTTHONOK Egyre többen engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy a saját kertjében, házában vagy lakásában kialakítson olyan területet, mely alkalmas fitnesz vagy kondicionáló edzésmunka végzésére (41. kép). Ezek általában a szükséges eszközökkel, felszerelésekkel vannak ellátva a fizikai rekreációs tevékenység végzéséhez. A kialakított terület lehet fedett vagy nyitott térben is, függően a lehetőségektől és rendelkezésre álló forrás nagyságától.
Az otthoni rekreációs helyszín menedzsmentje elsősorban a takarításra, és az eszközök karbantartására, illetve az igényeknek megfelelő új eszközök beszerzésére korlátozódik. Ugyanakkor ne feledkezzünk meg arról, hogy a közös vagy szervezett sportos rekreációs tevékenységet valakinek meg kell szerveznie, így ez a feladat ráhárul a rekreálódni vágyóra.
90
41. kép. Az otthoni fitneszterem (almaimotthona.hu) 5.2.A TELEPÜLÉSEK A települések vagy lakóhelyek az emberek vagy embercsoportok testi épségének, egészségének, és anyagi javainak megvédése céljából arra alkalmas módon berendezett térrész. Sok település szervez a lakók számára sportos rekreációs programokat, melyeken a nagy létszámban vesznek részt a polgárok (Bognár, 2014). A városok és falvak utcái és épületei szintén alkalmasak lehetnek a rekreációs fizikai aktivitások helyszínéül, gondoljunk a geocaching tevékenységre (42. kép). Ugyanakkor egy kellemes séta az utcákon vagy egy kocogás szintén elhozhatja a rekreációs hatást. A településeket a helyi önkormányzatoknak kell menedzselniük, ugyanakkor nagyon fontos, hogy a saját környezetükben a lakosok legyenek aktívak, vágják le a füvet, szedjék össze a lehullott leveleket és ne szemeteljenek. A rekreációs célú menedzsment kiterjedhet esetleg
91
egy gyalogló-, futó- vagy a már fent említett geocaching-klub kialakítására és fenntartására, a programjaik szervezésére.
42. kép. A városi geocaching GPS-el (duplasansz.hu) 5.3. AZ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK Az oktatási intézményekben a köznevelés első lépcsőjének számító bölcsödétől a felsőoktatás intézményekkel bezárólag a különböző életkorú gyermekek és fiatalok testnevelésórán kívüli, a rekreáció szempontjából főleg a délutáni programok fontosak (43. kép). Fedett helyen a tornaszobákban és a tornatermekben, amíg az időjárás engedi a sportpályákon és a sportudvarokon zajlanak az önkéntes, általában sok mozgást igénylő játékok (fogócska, foci, kosárlabda, röplabda esetleg adj király katonát). Szintén itt tartják szervezetett formában a
92
különböző, sokszor belépődíjas tanfolyamokat, melyek mind rekreációs (baba-mama torna, zumba, fitnesz, aerobik), mind élsportra (labdajátékok, küzdősportok) előkészítő jellegűek is lehetnek. Az oktatási intézmények termei a szabadidő sportos eltöltésére irányuló helyi keresletet is kielégítik, számtalan baráti társaság bérel termet a sportolásukhoz. A gyerekek és fiatalok családja ugyanakkor hatalmas potenciált is rejt magában, egy jó szervezőkészséggel ellátott testnevelő tanár vagy edző rengeteget tud tenni az érintett családok egészségesebb életmódjának kialakításában. Gondoljunk csak a különböző rekreációs célú kirándulásokra, túrákra és táborokra melyeket az iskola érdekkörébe tartozók szerveznek. Az oktatási intézmények ugyanakkor egyben sok ember számára munkahelyek is, az ő rekreációs célú mozgásos aktivitásuk is történhet a termekben. Az oktatási intézmények a saját termeiket, udvaraikat általában rendben tartják, itt sincs különösebb teendője sport rekreációt űzőnek, minthogy betartsa az általános szabályokat, melyeket a többség ismer és be is tart.
43. kép. Aerobik a sportudvaron (old.minap.hu)
93
5.4. A MUNKAHELYEK Az általános vélekedés szerint a munkahelyeken az emberek szükségleteik kielégítéséhez felhasználandó javak megszerzése okán valamilyen pénzkereseti tevékenységet folytatnak. A munkahelyek azonban főleg a tőkeerősebb cégeknél vagy felkészült vezetésű intézményeknél kiegészül a mozgásos rekreációs tevékenységek kínálatával is, hiszen ezek a vállalatok tudják jól, a dolgozóik egészségéért és szorosabb munkahelyi kötődéséért tenni kell (Bognár, 2014). Sok nagyvállalat vásárol fitneszbérletet a munkatársaknak, sőt néhány helyen munkahelyi sportolásra (főleg kondicionálásra vagy aerob munkavégzésre) alkalmas termeket is létrehoznak, ahol a dolgozók meg is tudnak fürdeni az aktivitásuk után. Sokak számára lehet ismerős a munkahelyi sportnap, vagy esetleg napok, melyeken a dolgozók és családtagjai ismerkedhetnek kötetlen formában, illetve a vezetők és dolgozók más irányból is megismerhetik egymást (44. kép). Szintén nem ismeretlen manapság hazánkban a különböző mozgásos vagy sport rekreáción alapuló csapatépítő programok vagy kalandtúrák, melyek célcsoportjai általában a cégvezetés különböző szintjei. A munkahelyi rekreációban már lehet dolgunk, ahol nincs ott az igény kialakítása, a tervezés és szervezés is lehet jó feladata a rekreálódni vágyónak, míg a már bevett gyakorlatú munkahelyi sportos rekreációs aktivitásba csak be kell kapcsolódni és megőrizni vagy fejleszteni a programokat.
94
44. kép. Sport a munkahelyen (bevezetem.hu) 5.5. A LAKÓTERÜLETI LÉTESÍTMÉNYEK Sokaknak nincs olyan szerencséje, hogy (kapcsolódva az előző fejezethez) a munkahelyén a sportos rekreációs aktivitási igényét ki tudja elégíteni, emiatt az otthonukhoz közeli szolgáltatásokat veszik igénybe. A sok kiadással és időveszteséggel járó sportolást nem sokan preferálják, kivéve, ha ez speciális igényt elégít ki (például jégkorongozni csak jéghokipályán lehet). A lokálisan elérhető sportlétesítményeket általában üzleti alapon vehetik bérbe a mozogni vágyók (finesztermek, teniszpályák, tánciskolák), azonban van egy két jó kezdeményezés az ingyenes használatra is (Géczi, 2014). A rendszerváltás óta a helyi sportlétesítmény kínálat nagymértékben átalakult, gondoljunk csak a fővárosban eltűnt mintegy száz sportpályára. A dolog sajnos természetes, hiszen az akkoriban Magyarországra betelepülő tőke kereste azokat a jó helyen lévő, nagy és egybefüggő területeket, ahol a fejlesztéseket végre tudták hajtani (az első a Taurus pálya volt a Kerepesi úton, ma a helyén benzinkút és kereskedelmi áruház működik). A városfejlődés ciklusainak ismeretében ez
95
természetes jelenség, hiszen egy jelenleg a város szélén lévő sportpálya pár évtized leforgása alatt szinte már a belváros részévé válik és egyre értékesebb lesz beruházási szempontból. A leírt jelenség viszont azért nem pozitív, mert az akkori városszélen nem jött helyette sokáig létre semmilyen rekreációs sportolásra alkalmas létesítmény. A fent leírt kínálati szűkülés hozta magával a fitnesziparág drasztikus növekedését, hiszen az emberek mozgásigénye megmaradt, egyre tudatosabban keresték az egészségmegőrzésre alkalmas helyszíneket, melyet a nagy fitnesztermek elégítettek ki. Sok, főleg kisebb településen a művelődési központok kiemelten fontosak a rekreáció szempontjából, programkínálatuk viszonylag szegényes, de sokszor ez az egyetlen. A nagyobb sportlétesítmények általában önkormányzati tulajdonban vannak, igaz sokszor tűnhet úgy, hogy egy sportegyesületé az ingatlan. Az ilyen létesítményekben is (jégcsarnokok, labdarúgó- és kézilabdapályák, uszodák) is meg lehet találni a közönség számára nyitott időszakokat, de itt érdemes spontánhasználat előtt érdeklődni a lehetőségekről. Ugyanakkor a versenysport és a rekreációs sport sok helyen megfér egymás mellett (Géczi, 2014), sőt a sporttörvény vonatkozó előírásának hatására az élsport szervezeteiben is egyre jobban elfogadott a szabadidő-sportolók jelenléte (45. kép).
45. kép. Élsport utánpótlás edzés után papafoci (bajnoksagok.hu)
96
5.6. AZ ÜDÜLŐHELYEK REKREÁCIÓS LÉTESÍTMÉNYEI A tankönyv elején, a turizmus ágazatainak leírásánál rendszerezettek létesítményei széles skálán mozognak. Az egészségturizmustól (gyógy- és wellness turizmus) egészen az aktív sportturizmusig sokfajta szolgáltatásnak nyújtanak színteret a különböző uszodák, a termálmedencék, a szauna parkok, bowling, squash és teniszpályák, illetve az egyre nagyobb számban épülő fitnesz és kondicionáló termek (46. kép). Ezeknek a helyszíneknek a használati rendje eltérhet a normál használatú sportpályákon megszokottaktól, emiatt a használat előtt érdemes tájékozódni. A sportoláshoz ezeken a helyeken általában biztosítanak animátort, edzőt vagy edzéspartnert is, melyeknek ára nagy szórást mutathat az ingyenestől kezdve a „csillagos égig”.
46. kép. Az üdülőhelyeken is kedvelt a testmozgás (alanya.top-hotelek.hu)
97
5.7. ZÖLDÖVEZETI LÉTESÍTMÉNYEK A rendszerváltás időszakához köthető nagy város- és területfejlesztési bumm után jelenleg az élhetőbb környezet kialakításán fáradozik sok önkormányzat, ami már sok helyen megfelelő színvonalú zöldövezeti létesítményeket eredményezett (47. kép). Ezek a létesítmények a néha a városok központjában (Margitsziget vagy a Central park New Yorkban), de legtöbbször a peremkerületekben vagy elővárosokban találhatóak, ahol hatalmas egybefüggő, rekreációs sporttevékenységre kiválóan alkalmas terek vannak. Számtalan olyan létesítménnyel találkozhat az ide kilátogató, mely igényli a természet közelségét (kalandpark, erdei tornapálya, golf pálya, lovarda, terepfutó pálya), de olyanokat is lehet itt használni, melyeket a városi játszótereken is egyre nagyobb számban építenek (szabadtéri fitneszpark, bmx és gördeszka pálya). A fent említett ingyenesen használható helyeket a használat előtt át kell vizsgálni, a biztonságos használat lehetőségéről meg kell győződni, illetve ha valami rendellenességet lehet tapasztalni, azonnal értesíteni kell a fenntartót a hibáról.
98
47. kép. A XVI. kerületi szabadidős park (16.kerulet.ittlakunk.hu) 5.8. JÁTSZÓTEREK A játszóterekhez rengeteg gyermek és fiatalkori emléke fűződik szinte mindenkinek, ez az urbanizáció egyik olyan hozadéka, melyben sok ember szocializációja is lezajlott vagy zajlik. Ugyan szinte mindenhol máshol is megtalálhatóak a játszóterek eszközei, de mégis fontos színtér a mozgásos rekreáció szempontjából. A játszóterek felszereltsége függ az önkormányzat anyagi lehetőségeitől, a helybeliek igényszintjétől, a rendelkezésre álló terület nagyságától és az azt használó korosztály(ok) sajátosságaitól is (48. kép). Egy ideális játszótér valamennyi korosztály igényeit kielégíti, a felnőttek, a középkorúak és még az idősebbek rekreációját is biztosítani képes. A játszótereket biztonságosra és környezetbarát technológiával kell megépíteni (EU szabványok), az önfeledt játék nem eredményezhet sérülést. Általában a labdajátékok mindegyik válfaját lehet egy játszótéren játszani, de a különböző homokozók, hinták, mászókák, és egyéb, játszótereken megszokott eszközök sem
99
hiányozhatnak. A játékokat szintén célszerű a használat előtt átvizsgálni, hiszen a nem megfelelő használat vagy az időjárás viszontagságai az eszközökben károkat okozhatnak, ezáltal még normál használat esetén is veszélyes lehet a testi épségre. A játszóterek és parkok a kutyasétáltatók számára is csábítóan hatnak, de az állatok vizelete és ürüléke nemcsak nem szép és jó szagú, de kifejezetten veszélyes lehet a kisebb gyerekek szeme világára. Emiatt vagy zárhatóra kell elkészíteni a játszótereket, vagy a kutyásoknak külön elzárt kutyafuttatót kell létrehozni.
48. kép. Modern és biztonságos játszótér (jatszotermegoldasok.hu) 5.9. A TÚRÁZÁS SZÍNTEREI ÉS LÉTESÍTMÉNYEI Az emberek szeretnek olyan helyeken kirándulni vagy túrázni, ahol a természet által kialakított táj komoly élményt tud nyújtani, ugyanakkor a túrázás minimális vagy éppen extra kívánalmainak is meg kell felelnie. Ezt emberi beavatkozással lehet sajnos csak elérni, melynek mértéke egy adott helyszínt figyelembe véve időről-időre egyre nagyobb. A mesterséges építmények segítik a természetjárást, teszik komfortosabbá magát a rekreációs
100
élményt (turistajelzés, veszélyes helyeken kapaszkodók vagy lépcsők és hidak, átjárók, esőházak, véd kunyhók, pihenő és étkezőhelyek, WC-k, turistaházak, parkolók és kempingek). Ha előveszünk korabeli fényképeket bármelyik mai népszerű turistahelyről, akkor látható igazán a természet egyre nagyobb fokú átalakítása a kirándulók, turisták egyre növekvő igényei miatt. Éppen ezért, csak a minimális átalakításokat szabad elvégezni, melyet még a helyiek és az oda kirándulók, túrázók elviselnek (jó példa volt erre a Normafa rendezési terve körüli mizéria). Magyarországot behálózzák a gondozott turistautak, gondoljunk a kék-túra útvonalaira, melynek hossza 1159,82 km, érintőpontjainak száma 147 db (kektura.hu). A kijelölt turistaútvonalakat azért érdemes követni, mert a legszebb tájakon, szurdokokon vagy éppen szakadékokon visznek keresztül és nyomvonaluk követésével elkerülhető az eltévedés. A természetben található utakat, ösvényeket az egész évben karban kell tartani, az esetleg kidőlt fákat amilyen gyorsan csak lehet, el kell szállítani, a talajcsúszásokat meg kell szűntetni. Az egyre népszerűbb kerékpár túrázásnak is vannak természetformáló igényei, ez kisebb az országutak melletti kerékpárutak építésénél, míg komolyabb eróziós hatású az erdei kerékpárhasználat. A hegyikerékpározásra vagy a még erősebben amortizáló hatású downhill (49. kép) edzések és versenyek (a legveszélyesebb szakága a kerékpárversenyzésnek, sziklákon, akadályokon, ugratókon való leszáguldás) céljára csak az erre kijelölt erdei magánutakat lehet használni (vagy útvonalengedélyt kell kérni az erdészeti gazdaságtól), a normálhasználatú erdei turistautakon nem szabad biciklizni. A hegyi kerékpározásban, downhillben vagy akár egy hegyi futásban a versenyrendezés folyamata nagymértékben eltér a városi környezetben rendezett versenyekétől. Az indirekt (táblák, térképek, jelzések és piktogramok) és a direkt (rendezők, kísérők, étel-ital osztó állomások) menedzsmenteszközök használatát a természetben sokkal gondosabban kell megtervezni és kivitelezni, illetve közvetlenül a verseny előtt és alatt is ellenőrizni kell a meglétüket.
101
49. kép. Kerékpáros downhill a természetben (bringamania.hu) 5.10. A TÉLI SPORTOK SZÍNTEREI ÉS LÉTESÍTMÉNYEI A rekreációs célú síelés hazánkban egyre népszerűbb, bár az alpesi síelésre a síelők jelentős része inkább a szomszédos országok magasabb hegyeit veszik célba, azért itthon is van néhány megfelelő szolgáltatást nyújtó sípálya (Bánkút, Dobogókő, Eplény, Galyatető, Kékestető, Mátraszentistván), de ezeken a pályákon az átlagos hazai hómennyiséget és a domborzati viszonyokat tekintve általában rövid a síszezon. A lesiklásra, szánkózásra vagy hófánkozásra alkalmas pályákat általában a hegyek kevesebb napsütést kapó és ezáltal hótartó, északi esetleg észak-keleti lejtőin, fa és bokorirtással egybekötött gyepesítéssel alakítják ki oly módon, hogy a pályák vízelvezetése megfelelő legyen (Dobozi és Jakabházy, 1992). Szerencsére idehaza is megjelentek a kiszolgáló tartozékai, egyre több a jó minőségű sífelvonó, megjelentek még a kisebb helyeken is a síkölcsönzők, általában minden pálya rendelkezik már sítárolóval és hóágyúkkal. A síelők igényeit kiszolgáló létesítmények (büfék, éttermek, szállodák) is egyre nagyobb számban épülnek, igaz nem hasonlíthatóak össze a sí nagyhatalmak kínálatával. Az egész évben használható műanyag borítású sípályákon a
102
gyerekek itthon is meg tudják tanulni az alapokat, illetve még a felnőtteknek is aránylag élvezhető rekreációs mozgásformát kínálnak, ezek közül a leghosszabb (1,9 km) a Zemplén Kalandparkban (50. kép) Sátoraljaújhely közelében található. Azonban sítúrázásra vagy sífutásra a hazai terep is alkalmas, a nyomfektetéssel és nyomgondozással kialakított síösvények a hegyeken, a dombvidékeken vagy a sík területeken egészen jól használhatók. A téli rekreációs helyszínek között még meg kell említeni a természetes jégpályákat, melyek elsősorban a tavak, víztárolók illetve a folyók holtágainak befagyásával jönnek létre. Ezeken a helyeken egyrészről a területileg illetékes önkormányzatok engedélyével lehet csak a kijelölt helyeken korcsolyázni, jégkorongozni vagy fakutyázni felügyelet mellett. A minimum jégvastagságnak el kell érnie a 10 centimétert, de még nagyobb hidegek esetén is part közelében célszerű a rekreációs tevékenységet végezni. Az egyre nagyobb számban telepített mesterséges jégpályákon ilyen probléma nincs, de mindkét jégpálya típusra igaz, hogy megfelelő védőfelszerelésről (a legfontosabb a jó vastag sapka vagy fejvédő (esésnél védi a fejet), illetve az esetleges rálépésnél az ujjak épségét óvó vastag, lehetőleg bőrkesztyű) gondoskodni kell.
103
50. kép. A Zemplén Kalandpark műanyag pályája (sielok.hu) 5.11. A VÍZI REKREÁCIÓ SZÍNTEREI ÉS LÉTESÍTMÉNYEI A folyók, tavak és holtágak természetes környezete a rekreációs élményt biztosítja a nagyvárosi zajhoz és rossz levegőhöz szokott embereknek. A vízitúrázás nagyon népszerű Magyarországon, hiszen vizeink remek feltételeket biztosítanak a vitorlázáshoz és a windszörfözéshez. Hajózási hatósági eljárás keretében kell lefolytatni a hajózási létesítmények kiépítésére és működtetésére vonatkozó eljárást, azaz először meg kell szerezni az elvi létesítési engedélyt, majd a létesítési engedélyt, melyek sikeres lebonyolítása után a használatbavételi engedélyezési eljárás az utolsó szükséges folyamat. Ezek alapján tudják megépíteni a hajók részére a hullámtörő gátakat, magát a kikötőt és stégeket, illetve a deszkák és egyéb eszközök raktározására alkalmas csónakházakat, tárolókat (51. kép). A vitorláskikötők esetében függően a víz természetétől, jellemzőitől néhány évente a kikötő és a kijárat(ok) teljes területét kotortatni kell, melyre speciális kotróhajók bérlésével van
104
lehetőség. A kitermelt iszapot az erre kijelölt helyre kell elszállítani, és ott a part feltöltésére használható a tankönyv megírásának időpontjában érvényes jogszabály szerint (20/2006. KvVM rendelet).
51. kép. A Club Aliga kikötője (balatoni-kikoto.clubaliga.hu) Egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a vízisíelésre és a wakeboardozásra (vízi deszka) alkalmas kötélvontatású vízisí pályák (52. kép), melyek a tavaszi és az őszi idényben adnak külön munkát (ugratók, rámpák vagy akár a teljes szerkezet eltávolítása a jegesedés okozta károk megelőzése végett) az ott dolgozóknak az állandó üzemi karbantartási munkákon felül.
105
52. kép. A dunaharaszti vízisí pálya (faninfo.hu) Ez az időszak a többi vízitúra eszköz használata esetében is tartogat pluszmunkát, ekkor a kikötőkben is lázas munka folyik, kiemelik a vitorlásokat, letisztítják, kijavítják az esetleges hibákat az egész nyáron a víz alatt lévő hajóaljon. A teljes felszerelést is ilyenkor szokták tüzetesen átvizsgálni, a mozgó alkatrészeket bezsírozni, majd a hajót egy utánfutón megfelelő telelőhelyre vontatni. Különlegesen fontos ezeken a helyeken, hogy a lehető legminimálisabb szennyezéssel legyenek kielégítve a létesítményhasználók igényei, hiszen ezek a vizek nagyon érzékeny ökoszisztémák. 5.12. EGYÉB SZÓRAKOZTATÓ REKREÁCIÓS LÉTESÍTMÉNYEK Az utóbbi időben világszerte, így hazánkban is gyorsan elterjedtek azok a szabadtéri és fedett létesítmények, melyek működtetésével elsősorban a fiatalok extrémitás felé hajló vágyainak kielégítését célozzák meg.
Ezeknek a létesítményeknek fő funkciója a szabadidős
szórakoztatás, azaz különleges, nem mindennap elérhető mozgásos rekreáció elérése. Ide tartoznak az aquaparkok, a bob pályák, a bowling pályák, a kalandparkok és a falmászó 106
központok, melyeknek közös tulajdonságuk, hogy speciális (védő) felszerelésekkel lehet csak használni őket. A bowling esetében ez csak egy speciális cipő, az aquaparkok néhány játékánál fejvédő és mentőmellény, míg a kalandparkok és a falmászó központoknál a fejvédő mellett, különleges biztonsági hevederek és beülők. Az ide érkezőknek a biztonságos használatról kötelező egy rövid oktatáson is részt venni. A személyzetnek napi szemrevételezős ellenőrzést kell tartania a biztonságos üzem érdekében, illetve a gyártók előírása alapján terheléspróbás nagyellenőrzések is szükségesek időnként. A természetes erdős közegben kialakított feszített drótköteles rendszerek felhelyezésénél meg kell győződni a fák egészségéről, illetve a fák megóvásának érdekében a törzsre ható erőket el kell oszlatni valamilyen terhelésmegosztó alátét (párnafák) segítségével (53. kép).
53. kép. Népszerűek a kalandparkok (kalandpark.lap.hu) A rekreáció a jövő egyik nagy kihívása, hiszen egyre többen vagyunk a földön, az urbanizáció egyre erőteljesebbé válik. Ez generálni fogja ugyan a keresletet a rekreációs aktivitások iránt, de a természeti erők egyre nagyobb mértékű kiaknázásával a legnagyobb rekreációs hatást biztosító felületek szűkülnek, be, változnak meg. A fenntartható fejlődést ezen a területen is
107
nagyon komolyan kell venni, csak minimális változásokat előidézve kell megőrizni a flóra és fauna élőhelyeit. A jövőben a városokban kell egyre több természet közeli rekreációs helyszínt létrehozni, és működtetni ahhoz, hogy legyen elég terület mindenkinek a saját rekreációs élményét átélni.
108
MELLÉKLETEK
1. számú melléklet (roxanfitness.hu)
ROXAN FITNESS HÁZIREND A Házirend célja, hogy meghatározza a ROXAN Fitness-ben tartózkodó személyek egymás közötti magatartását és azokat az alapvető szabályokat, melyek a kulturált szolgáltatói tevékenység magas színvonalon történő végzése érdekében elengedhetetlenek, továbbá előírja, a ROXAN Fitness rendeltetésszerű használatára, állagának megőrzésére, biztonságos üzemeltetésére szolgáló más szabályokban nem rögzített követelményeket. Általános szabályok A ROXAN Fitness területe csak rendeltetésének megfelelően használható. Szolgáltatásaink használója nem sérthet meg vonatkozó hatályos jogszabályi előírásokat, illetve az ezen Házirendben foglaltakat. A ROXAN Fitness területén tilos: •
a dohányzás, alkohol, kábítószer és tiltott doppingszerek fogyasztása
•
minden olyan tevékenység, amely a ROXAN Fitness szolgáltatási tevékenységén kívül esik, jogszabályba ütközik, illetve közerkölcsöt sért
•
veszélyes anyag vagy tárgy (robbanóanyagok, fegyverek stb.) illetve állat bevitele
•
az üzemeltető engedélye nélkül minden kereskedelmi tevékenység, reklám elhelyezése, hang- és képanyag készítése, tiltott szerencsejáték, zene szolgáltatása
•
minden, másokat erős zajjal, szaggal vagy egyéb környezeti ártalommal járó zavaró tevékenység
109
A ROXAN Fitness egész területén kizárólag megfelelő végzettségű, a létesítmény üzemeltetőjénél jegyzékbe vett és engedélyezett személyek jogosultak sportszakmai tevékenységet, oktatást, edzést tartani. A ROXAN Fitness szolgáltatásait kizárólag nyitvatartási időben lehet igénybe venni: Hétfő - Péntek: 12 - 21 óráig, Szombat: 9-13 óráig A ROXAN Fitness szolgáltatásait igénybe vevő vendégei kötelesek a zárási időpontokra tekintettel a létesítményt időben elhagyni. Amennyiben a ROXAN Fitness területén az üzemeltető a tevékenysége illetve szolgáltatásának bármilyen célú bemutatására reklámanyagot készít, készíttet, (mozgókép vagy fénykép) és esetleg azokon, bármely vendég is feltűnik, a vendég a reklámanyagon megjelenésével összefüggésben az üzemeltetővel szemben semmilyen követeléssel nem léphet fel. A ROXAN Fitness a sportszolgáltatásokat igénybe vevő vendégekről adatnyilvántartást vezet. Az üzemeltető a vendégek adatait kizárólag saját nyilvántartásához használja, azt harmadik félnek nem adhatja ki. A vendégek biztonsága érdekében, a ROXAN Fitness területén kamerás megfigyelő rendszer működik. Sportszolgáltatásaink igénybevétele előtt ajánlott orvosi vizsgálatot végeztetni, amely tájékoztat az aktuális fizikai állapotról, illetve feltárja az esetleges kizáró okokat. A Roxan Fitness bármely foglalkozását és szolgáltatását kízárólag saját felelősségére veheti mindenki igénybe. A Házirendben szereplő előírások súlyos vagy folyamatos megszegése esetén a szabálytalankodó figyelmeztetésére kerül sor. Eredménytelenség estén az üzemeltető jogosult a vendéget távozásra felszólítani, illetve tagjai sorából időlegesen, vagy végleg kizárni. A kiutasított szabálytalankodó vendég az üzemeltetővel szemben semmilyen követeléssel nem élhet. 110
A létesítmény területén minden vendégre kötelező érvényű a rend és tisztaság betartása, másik vendég tiszteletben tartása, a kulturált viselkedés. A berendezések nem rendeltetésszerű használatából eredő károkat, a vendég köteles megtéríteni. A ROXAN Fitness üzemeltetője nem vállal felelősséget a személyekben vagy anyagi értékekben keletkezett károkért, amennyiben azok a Házirend be nem tartásából, illetve a vendégek felelőtlen viselkedéséből erednek, valamint az elveszett, eltulajdonított tárgyakért, értékekért. Az öltözőkben hagyott értéktárgyakért nem áll módunkban felelősséget vállalni. Térítés ellenében a recepciónál a bekamerázott részen értékmegőrző szekrény igénybe vehető. A talált tárgyakat minden vendég a ROXAN Fitness recepcióján köteles dokumentálás mellett leadni. A ROXAN Fitness területén bekövetkező bármilyen rendkívüli eseményt az elsődlegesen észlelő az üzemeltetőnek a recepción köteles késedelem nélkül jelezni. Rendkívüli eseménytől függően, késedelem nélkül telefonon értesítendő: •
Mentők (baleset esetén)
104
•
Tűzoltóság (tűz esetén)
105
•
Rendőrség (rendbontás esetén)
•
Általános segélyhívó 112
107
A Házirendet az üzemeltető saját belátása szerint bármikor módosíthatja, illetve kiegészítheti. •
A ROXAN Fitness üzemeltetője fenntartja a jogot a létesítmény egész, vagy részterületein zártkörű rendezvények lebonyolítására az általános vendégkör kizárásával.
•
Az órarendet valamint az oktató személyét illető változtatás jogát a vezetőség fenntartja.
111
•
A ROXAN Fitness Házirendje minden szolgáltatást igénybe vevő vendég számára a ROXAN Fitness recepcióján elérhető és áttekinthető. A ROXAN Fitness üzemeltetését a Slide - Fit Kft végzi. (1054 Budapest, Akadémia u. 11.)
•
A szolgáltatások igénybevétele a Házirend automatikus elfogadását jelenti!
Recepció •
A ROXAN Fitness sportterületeire belépni csak érvényes személyre szoló vonalkódos azonosítóval vagy napi jeggyel lehet. Minden szolgáltatásunk és egyéb, a házirendben "térítés mértéke" a mindenkori árlistában szerepel.
•
Az első alkalommal minden vendégnek kötelező kitölteni a recepciónál rendszeresített adatlapot, amellyel elfogadja a létesítmény mindenkori házirendjét, valamint átveszi a vonalkodós azemélyes beléptetőjét, amelyre rögzítésre kerül az összes későbbi bérletvásárlása, adatai valamint a helyszínen rögzített elektronikus fényképe.A műanyag azonosító kártyát minden alkalommal a recepción lévő dolgozónak át kell adni. A kártya elvesztése esetén az új kártya pótlása 500 Ft. Az első belépés magába foglalja a nyilvántartásba vételt is.
•
A sportszolgáltatást igénybe vevő vendég részére, az üzemeltető a ruhaváltáshoz az arra nemenként alkalmasan kialakított öltözőtérben térítésmentesen öltözőszekrényt biztosít, melynek kulcsa az ROXAN Fitness-ben tartózkodás alatt a vendégnél van. A kulcs elvesztése esetén, azonnali, 3,000,-forintos zárcsere díjat köteles fizetni.
•
A bérlet lejáratát követő 1 hónapon belül az esetlegesen fennmaradt alkalom átvihető a következő bérletre, oly módon, hogy az újonnan megvásárolt bérletet, és a régi bérletet összevonjuk. Így az új bérletnek megfelelő hosszabbítás illeti meg a vendéget. Pénzbeni visszatérítésre nincs lehetőség.
Az azonosító kártyák, valamint azon
regisztrált bérletek névre szólóak, át nem ruházhatók. •
Az órákra való várakozás idején a recepció részen kell tartózkodni.
112
Öltözők •
Az öltöző- és zuhanytérben, valamint az infraszauna előterében papucs használata ajánlott.
•
A létesítmény területén és az öltözőszekrényben hagyott tárgyakért az üzemeltető semmilyen mértékben felelősséget nem vállal.
•
A vállfa a szekrény tartozéka, elvinni tilos!
•
Kérjük, hogy a vizesblokkokban észrevett esetleges problémákat (dugulás, szennyeződés) a mielőbbi javítás érdekében haladéktalanul jelezzék a recepción.
Kondi - és kardió terem •
14 éven aluli gyerek a teremben nem tartózkodhat!
•
Csak megfelelő sportöltözetben (sportcipő, trikó, póló, top, sportnadrág) lehet belépni és edzeni. A teremben váltócipő használata kötelező! Papucsban, szandálban, illetve mezítláb történő edzés nem engedélyezett. Utcai cipő és ruha viselete tilos.
•
A sportterekbe kizárólag zárható műanyag palackban vihető be ital.
•
Az edzőgépeket és eszközöket kizárólag rendeltetésszerűen, a vendég alkatának és erőnlétének megfelelően, saját felelősségre használhatja.
•
A gépek és eszközök használatát követően minden használó, a gépeket alaphelyzetének, az eszközöket rendszeresített tárlóhelyére történő visszahelyezéssel köteles hátrahagyni.Törölköző használata a gépeken kötelező, melyről a vendégek saját maguk gondoskodnak. A ROXAN Fitness térítés ellenében tud törölközőt biztosítani.
•
Kérjük csúcsidőben a futógép folyamatos használatát 30 percben maximálni. A kardió gépeket érkezési sorrendben lehet igénybe venni. Előzetes bejelentkezésre nincs lehetőség.
•
A személyi higiénia fenntartása végett, kérjük a kardió gépek használat utáni fertőtlenítését - különös tekintettel az érzékelő- és kapaszkodó felületekre.
113
•
A konditeremben edző sporttársaink, és a személyi edzésen résztvevők zavartalan edzését úgy tudjuk biztosítani, hogy a kistermi órákra való várakozás alatt a recepciónál kell várakozni.
Training bike - kisterem •
Csak megfelelő sportöltözetben belépni és edzeni. A teremben váltócipő használata kötelező! Papucsban, szandálban, illetve mezítláb történő edzés nem engedélyezett. Utcai cipő és ruha viselete tilos.
•
A kisterembe a zavartalan működés érdekében bejelentkezés szükséges: délutáni órákra aznap délelőtt, a délelőtti órákra előző nyitvatartási napon. Klubtagok számára bejelentkezési lehetőség az adott foglalkozás előtt 3 nappal már lehetséges. A bejelentkezés történhet telefonon, vagy személyesen. A bejelentkezéssel együtt lehetőséget adunk az óra lemondására: az óra megkezdése előtt legalább 2 órával a vendég telefonon vagy személyesen lemondhatja. Ellenkező esetben számítunk a bejelentkezett vendég megjelenésére, helyét fenntartjuk, ezért
a bérletéből
mindenképpen a bejelentkezett alkalom levonásra kerül. •
A training bike órákra fél liter folyadék bevitele kötelező. Kizárólag zárható műanyag palackban vihető be ital.
•
Az edzőgépeket és eszközöket kizárólag rendeltetésszerűen, a vendég alkatának és erőnlétének megfelelően, saját felelősségre használhatja. Törölköző használata minden training bike órán kötelező, melyről a vendég saját maga gondoskodik. Térítés ellenében a recepciónál tudunk törölközőt biztosítani.
•
A kerékpárokat óra után a vendégek fertőtlenítik. Fertőtlenítő szert a ROXAN Fitness biztosít. Az eszközös órákon, azok használatát követően, minden használó az eszközök alaphelyzetének megfelelően, az erre rendszeresített tárolóhelyekre történő visszahelyezéssel köteles hátrahagyni.
•
Az órarendet valamint az oktató személyét illető változtatás jogát a vezetőség fenntartja. 114
•
A kistermi órákra való várakozás idején a recepciónál kell tartózkodni.
Aerobik terem •
Higiéniai okokból csak megfelelő sportöltözetben (sportcipő, trikó, póló, top, sportnadrág) lehet belépni és edzeni. A teremben váltócipő használata kötelező! Papucsban, szandálban, illetve mezítláb történő edzés nem engedélyezett. Utcai cipő és ruha viselete tilos. A polifoam szivacsokon a törölköző használata kötelező.
•
Az órákon résztvevő elfogadja az oktató szakértelmét, aki az órarendben feltüntetett stílusú órát saját struktúrája és tematikája szerint megfelelő szakértelemmel vezeti le. Az órák 55 percesek. A foglalkozások közötti szünetben, a teremben nem lehet tartózkodni (takarítás, szellőztetés, a következő órára való felkészülés miatt).
•
Az eszközök használatát követően minden használó az eszközök alaphelyzetének megfelelően, az erre rendszeresített tárolóhelyekre történő visszahelyezéssel köteles hátrahagyni. Kizárólag zárható műanyag palackban vihető be ital.
•
Az órarendet valamint az oktató személyét illető változtatás jogát a vezetőség fenntartja.
Infraszauna •
Az infraszaunát mindenki saját felelősségére használhatja. Törölköző használata kötelező.
•
A szaunában kozmetikumokat (pl.: illóolajat) nem ajánlott bevinni. Hasonlóképpen nem ajánljuk különböző újságok és magazinok olvasását, mert a hő és pára hatására a nyomdafestékből felszabaduló gőzök mérgezőek lehetnek.
115
•
Rosszullét vagy szédülés esetén már az első jelek észlelésekor hagyja el a szaunát, mert nem áll módunkban folyamatos felügyeletet biztosítani a szaunázás időtartama alatt.
116
2. számú melléklet (zemplenkalandpark.hu)
A Magas-hegyi Sportcentrum Zemplén Kalandpark gör- és műjégkorcsolya pályáján érvényes házirend
1. A (jég)pálya nyitva tartása honlapunkon és pénztárainknál megtekinthető. 2. A pályára jegyek a libegő pénztárában válthatók. Pénztár zárás: a pálya zárása előtt 60 perccel. Kérjük, hogy a jegyet és a blokkot őrizzék meg az érvényesség ideje alatt! A jegy a blokkal együtt érvényes, elveszett jegyek pótlása nem áll módunkban! 3. A pálya nyitásáig a (jég)felületre rámenni tilos, záróra után pedig mindenki köteles elhagyni a korcsolyapálya területét. A jégfelületet a zárási időpont előtt 10 perccel elhangzó utolsó zeneszám alatt folyamatosan kell el hagyni. 4. A délelőtti jegyet váltó vendégeink szíveskedjenek legkésőbb a 14.50-kor elhangzó utolsó zeneszám alatt elhagyni a pályát. 5. Téli időszakban a jégkarbantartás 15:00-16:00 óra között zajlik. Ez idő alatt vendégeknek a pályán tartózkodni balesetveszélyes és tilos! A jégfelújítás időtartama alatt csak a munkagépek tartózkodhatnak a jégen! a. pályán csak és kizárólag gör-, illetve jégkorcsolyával lehet tartózkodni. 6. A jégpályát és a szolgáltatásokat mindenki saját felelősségére és kockázatára veheti igénybe. Korcsolyázás közben kesztyű viselése erősen ajánlott, sapka, sisak és egyéb védőfelszerelés használata kötelező. 7. Üzemi területeken csak az oda beosztott személyek tartózkodhatnak, illetve léphetnek be. 8. A kölcsönzés díja magában foglalja az öltözőszekrény használatát is. A kölcsönzőjegyen a Sportcentrum munkatársa feltünteti a szekrény számát. A Sportcentrum csak a szekrényben
117
elhelyezett tárgyakért vállal felelősséget. Ugyanakkor kérjük, hogy a szekrényben készpénzt, értéktárgyakat ne hagyjanak! 9. Távozáskor kérjük az öltöző szekrényt nyitva hagyni, a kulcsot pedig munkatársunknak leadni szíveskedjenek. 10. A Sportcentrum a pálya, illetve az épület területén őrizetlenül hagyott tárgyakért, értékekért nem vállal felelősséget! 11. A gör- és jégkorcsolya pályára belépő látogatók a jegy megvásárlásával elfogadják és betartják a pályára vonatkozó házirendet, biztonsági szabályokat, és tudomásul veszik, hogy azok megszegésekor a Sportcentrum munkatársai a terület elhagyására kötelezhetik őket, még akkor is, ha érvényes belépővel rendelkeznek. 12. A pálya egész területén TILOS a dohányozás! 13. Alkohol vagy drog és egyéb bódító szer befolyásoltsága alatt álló személy a pálya területén nem tartózkodhat, azt nem használhatja, még akkor sem, ha oda belépőt váltott! 14. A jégre cigarettát, papírzacskót, műanyagpoharat, ételt, italt, bármilyen csomagot, hátizsákot, labdát, korongot, hokiütőt vagy egyéb balesetveszélyes tárgyat vinni, szigorúan tilos! Mobiltelefont, kamerát, fényképezőgépet pedig csak saját felelősségre lehet korcsolyázás közben használni. 15. A jégen tilos és balesetveszélyes: Gyorskorcsolyában és cipőben tartózkodni, a kijelölt menetiránnyal szemben korcsolyázni, a haladást akadályozni, tömörülni, fogócskázni, vonatozni. 16. Szabálytalanság - jelen házirend szabályainak, illetőleg az általános elfogadott viselkedési szabályok megszegése - esetén a Sportcentrum munkatársa a rend fenntartása érdekében intézkedésre jogosult a jégpálya egész területén, valamint szükség esetén jogosult rendőri beavatkozást kérni. 17. A pálya területén mindennemű szándékos rongálás, büntető feljelentéssel és anyagi felelősségre vonással jár. 18. A pálya területén bekövetkezett baleset esetén biztosítási szolgáltatásra csak az a vendég jogosult, aki érvényes belépőjeggyel vagy bérlettel rendelkezik, és sérüléséről baleseti jegyzőkönyvet készítettek. 19. A pálya egész területén csak a Magas-hegyi Sportcentrummal szerződésben álló, elismert szakmai végzettséggel rendelkező edzők, sportoktatók végezhetnek üzletszerűen sportszakmai tevékenységet, edzést és oktatást! Kivétel: a csoportos belépővel rendelkező iskolai csoportok
118
testnevelői. Más jellegű, üzletszerűen végzett oktatás tilos! Ha a Sportcentrum munkatársa ilyet tapasztal, jogosult az oktatást végzőt felszólítani a tevékenység beszüntetésére és a terület elhagyására kötelezheti még akkor is, ha érvényes belépővel rendelkezik. 20. Az üzemeltető Magas-hegyi Sportcentrum fenntartja a jogot a komplexum egész vagy részterületein lezárására zártkörű rendezvények lebonyolítására. Az üzemeltető az általános vendégkör előzetes tájékoztatásáról ilyen esetekben lehetőség szerint gondoskodik. 21. A pálya területén és környezetében kizárólag az üzemeltető Magas-hegyi Sportcentrum engedélye alapján helyezhető ki reklám, szóróanyag és hirdetés. 22. Jelen Házirendet az üzemeltető saját belátása szerint módosíthatja, illetőleg törvényi 23. szabályozások változása miatt kiegészítheti. 24. A Magas-hegyi Sportcentrum gör- és műjégkorcsolya pályájának Házirendje minden szolgáltatást igénybevevő vendég számára szabadon elérhető és áttekinthető a vendégtérben elhelyezett hirdetményen, illetve a www.zemplenkalandpark.hu weboldalunkon. A szolgáltatások igénybevétele jelen Házirend egyidejűleg történő elfogadását is jelenti.
Magas-hegyi Sportcentrum üzemeltető
119
3. számú melléklet (net.jogtar.hu)
13/1998. (V. 6.) KTM rendelet a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről A barlangok látogatásának, kutatásának feltételei 12. §34 (1)35 Az igazgatóságnak a Tvt. 51. § (5) bekezdése szerinti vagyonkezelői hozzájárulása szükséges a 2. számú mellékletben felsorolt barlangok és a jogszerűen lezárt barlangok látogatásához. Nem kell az igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulását beszerezni a természetvédelmi hatóságnak, továbbá a természetvédelmi kezelési feladatokat ellátó személynek, valamint a Minisztérium Nyilvántartás vezetéséért felelős szervezeti egysége munkatársainak. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben sincs szükség vagyonkezelői hozzájárulásra, ha a barlangba történő behatolás közvetlen életveszély elhárítását, barlangi mentést vagy egyéb, más módon el nem hárítható vészhelyzet megszüntetését szolgálja. Ezekben az esetekben is biztosítani kell, hogy a barlang természetes állapotában az elengedhetetlenül szükségesnél nagyobb változás, károsodás ne következzen be, továbbá a tevékenységet haladéktalanul be kell jelenteni a területen működő igazgatóságnak. (4)37 Barlangi mentés csak barlangi túravezető vagy barlangi kutatásvezető képzettséggel rendelkező személy közvetlen vezetésével végezhető. A barlangi mentés vezetőjének és minden önállóan mozgó csoportja vezetőjének rendelkezni kell barlangi túravezetői képesítéssel és barlangi mentési gyakorlattal. A barlangi búvármentésben résztvevőknek barlangi túravezető vagy barlangi kutatásvezető képzettséggel nem kell rendelkezniük. 13. §38 (1) A 12. § (1) bekezdése alá tartozó barlangban (barlangszakaszban) történő látogatáshoz az kaphat vagyonkezelői hozzájárulást, aki vagy akinek a túravezetésért felelős személye rendelkezik barlangi túravezető vagy barlangi kutatásvezető képzettséggel, és a tervezett túrát is ő vezeti (a továbbiakban: barlangi túravezető).
120
(2) Az igazgatóság a barlang jellegére, a barlangtúra várható nehézségére és veszélyességére, továbbá a kérelmező túravezető egyéni felkészültségére és tapasztalatára tekintettel az (1) bekezdésben meghatározott képzettségi feltétel alól eseti felmentést adhat, ha ez élet- és balesetvédelmi, valamint természetvédelmi szempontból kedvezőtlen következménnyel előreláthatóan nem jár. (3) Fokozottan védett területen nyíló barlang esetén a vagyonkezelői hozzájárulásban rögzíteni kell a barlang megközelítéséhez használható útvonalat is. (4)39 Hasznosítási vagy kutatási engedély [Tvt. 51. § (1) bekezdés a) pont, illetve (3) bekezdés a) pont] hatálya alá tartozó barlang (barlangszakasz) látogatásához történő vagyonkezelői hozzájárulásról az igazgatóság tájékoztatja az engedélyest. (5) A látogatás kizárólag a hozzájárulásban rögzített útvonalon és létszámmal, az abban foglalt természetvédelmi feltételek és korlátozások betartásával történhet. (6) A barlangi túravezető kötelezettsége: a) a barlangba történő leszállás előtt - a lehetőségekhez mérten, a tőle elvárható módon meggyőződni arról, hogy a túrán részt venni kívánó személy fizikai és mentális állapota, technikai felkészültsége és felszerelése az adott barlangi körülményeknek várhatóan megfelele, b) a résztvevők számára a tervezett barlangtúrával kapcsolatos természetvédelmi, biztonságtechnikai, élet- és balesetvédelmi szabályokról a szükséges tájékoztatást megadni, a szabályok, előírások megszegése esetén az elkövető figyelmét felhívni azok betartására, c) tájékoztatást adni az általa tervezett túraútvonal nehézségeiről és veszélyeiről, d) a barlangtúra teljes időtartama alatt gondoskodni a jogszabályban, látogatási hozzájárulásban, továbbá a barlangi túrázás szakmai szabályaiban foglalt előírások betartásáról,
121
e) a barlangtúrát úgy lebonyolítani, hogy az a barlang természetes állapotában kedvezőtlen változást ne idézzen elő, formaelemeit, képződményeit, üledékkitöltését, vizeit és levegőjét ne szennyezze, élővilágát ne zavarja, f) biztonsági okból vagy bármely a barlangtúrán részt vevő személy kérésére a barlangtúrát könnyebbé módosítani, vagy a legrövidebben befejezni, g) lezárt barlang esetében gondoskodni a barlang kulcsának felelős, annak másolását, illetve illetéktelen kézbe jutását kizáró megőrzéséről és visszajuttatásáról, valamint a barlang bejáratának a látogatás időtartama alatti és a látogatást követő bezárásáról, h) a barlang és műszaki berendezéseinek állapotában észlelt változásokat, valamint a barlangtúra során bekövetkezett rendkívüli eseményeket az igazgatóságnak haladéktalanul bejelenteni. (7)40 A barlangi túravezető a barlangba történő leszállás előtt jogosult a barlangi túrán részt venni kívánó személyt - ha a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételeknek nem felel meg - a barlangtúrán való részvételből kizárni, a barlangtúra során pedig a (6) bekezdés b) pontjában meghatározott előírások megsértése miatt a barlangtúrát a legrövidebben befejezni. (8) A barlangtúrán mindenki saját felelősségére vesz részt, de a túravezető felelős a jogszabályokban, a vagyonkezelői hozzájárulásban foglaltak, valamint az élet- és balesetvédelmi, biztonságtechnikai szabályok betartásáért. Kiskorú személy barlangtúrán szülőjével (törvényes képviselőjével) együtt vagy annak írásos engedélyével vehet részt. 14. §41 (1)42 A vagyonkezelői hozzájárulás iránti kérelemben meg kell jelölni a kérelmező nevét, címét (jogi személy esetében a vezetőjének nevét, a jogi személy székhelyét), a látogatás időpontját, a látogatáson részt venni kívánó személyek számát, a látogatás célját és útvonalát, a barlangi túravezető nevét, címét, barlangi túra- vagy kutatásvezetői igazolványának számát. (2)43 A vagyonkezelői hozzájárulás iránti kérelemről az igazgatóság a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül dönt.
122
(3) Az igazolt barlangkutató tevékenységet végző társadalmi szervezetek, illetve a tanrendben szereplő foglalkozás esetében oktatási intézmények számára az igazgatóság díjat kizárólag abban az esetben számíthat fel, ha a látogatáshoz szakvezetést vagy más közvetlen szolgáltatást biztosít. 15. § (1)44 Barlangban, barlangszakaszban vagy védett mesterséges üregben történő kutatásra engedélyt kaphat a) az a természetes személy, aki b) az a jogi személy, amelynek a kutatásért felelős személye (a továbbiakban együtt: kutatásvezető) rendelkezik - az e rendelet szerinti - barlangi kutatásvezetői képzettséggel, vagy védett mesterséges üreg kutatása esetén a kutatás végzéséhez szükséges, a kutatás jellegének megfelelő szakismeretet igazoló képesítéssel, tudományos fokozattal vagy legalább öt éves szakmai gyakorlattal. (2)45 A természetvédelmi hatóság a barlang és a kutatás jellegére, továbbá a kutatásért felelős személy egyéni felkészültségére, tapasztalatára és szakképzettségére tekintettel az (1) bekezdésben meghatározott barlangi kutatásvezetői képzettségi feltétel alól eseti felmentést adhat, ha a kutatásért felelős személy vagy a kutatásban résztvevők közül legalább egy személy rendelkezik barlangi túravezető képzettséggel, és a felmentés élet- és balesetvédelmi, valamint természetvédelmi szempontból kedvezőtlen következménnyel előreláthatóan nem jár. Feltáró kutatás esetében a kutatásvezető számára az (1) bekezdésben meghatározott barlangi kutatásvezetői képzettségi feltétel alól felmentés nem adható. (2a)46 Víz alatti, búvármerüléssel megvalósuló kutatás esetén barlangi túravezető jelenléte a víz alatti szakaszokon nem szükséges. Ha a merülés helyszínének megközelítése a száraz barlangszakaszban élet- és balesetvédelmi, valamint természetvédelmi szempontból kedvezőtlen következménnyel előreláthatóan nem jár, a természetvédelmi hatóság a túravezetői képzettség vagy a túravezetői képzettséggel rendelkező személy jelenlétének kötelezettsége alól felmentést adhat.
123
(3) A kutató munkában mindenki saját felelősségére vesz részt, de a kutatásvezető felelős a jogszabályokban, a kutatási engedélyben foglaltak, valamint az élet- és balesetvédelmi, biztonságtechnikai szabályok betartásáért. (4)47 A kutatásvezető kötelezettségeire és jogaira - a (3) bekezdésben meghatározottakon túlmenően - a barlangi túravezető kötelezettségeire és jogaira vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni, továbbá a kutatásvezető köteles az engedélyben foglaltaktól eltérő tevékenységek megkezdése előtt az engedély módosítását kérni. 16. §48 (1) Feltáró kutatás iránti kérelemben kutatásvezető-helyettes jelölhető meg, akinek az e rendelet szerinti barlangi kutatásvezetői képzettséggel kell rendelkeznie. (2) Feltáró kutatásra vonatkozó engedély csak meghatározott barlangra adható ki. (3)49 A barlangi kutatási engedély jogosultja a kutatás előrehaladásáról köteles a kutatási engedélyben
meghatározott
időszakonként
és
szempontok
szerint
tájékoztatni
a
természetvédelmi hatóságot és az igazgatóságot (kutatási jelentés). Ha a kutatási engedély másként nem rendelkezik, a kutatási jelentést évenként, a tárgyévet követő év február 15-éig kell benyújtani, amelyet az igazgatóság 30 napon belül továbbít a Nyilvántartást vezető Minisztérium számára. A jelentési kötelezettség írásban vagy elektronikus formában teljesíthető. (4) Új barlang, barlangszakasz felfedezésére vonatkozó bejelentést az igazgatóság 5 napon belül köteles továbbítani a Nyilvántartást vezető Minisztériumnak. (5)50 Az engedélyes adataiban, valamint a kutatásvezető vagy a kutatásvezető-helyettes személyében bekövetkezett változásról az engedély jogosultja köteles - a változás bekövetkeztétől számított 8 napon belül - a természetvédelmi hatóságot és az igazgatóságot tájékoztatni.
124
4. számú melléklet (ipolyerdo.hu)
IPOLY ZRT. AZ ERDŐ LÁTOGATÁSÁNAK SZABÁLYAI Az erdő látogatását az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról elfogadott 2009. évi XXXVII. törvény szabályozza. Az erdőben üdülés, sportolás és kirándulás céljából gyalogosan, emberi erővel hajtott kerékpárral, lóval, valamint az erdészeti feltáró hálózat részein sport vagy turisztikai célú, lóval vontatott járművel bárki saját felelősségére ott tartózkodhat, kivéve, ha más jogszabály azt korlátozza, vagy az arra jogosult a látogatás korlátozását az e törvényben foglaltak alapján elrendelte. Aki erdőben nem erdőgazdálkodással összefüggő tevékenység céljából tartózkodik, az e törvény alkalmazásában az erdő látogatója. Az erdőgazdálkodó és az erdő tulajdonosa az erdő látogatójától a látogatásért díjat nem kérhet, azonban jogosult a ténylegesen felmerült kárának és költségének megtérítésére. Az erdő látogatója az erdei életközösségben, az erdő talajában és az erdészeti létesítményekben kárt nem okozhat, az ott tartózkodók pihenését, valamint a rendeltetésszerű erdőgazdálkodási tevékenységet indokolatlanul nem zavarhatja.
Kijelölt utak használata Az erdőben abban az esetben lehet a megjelölt turistaúton kerékpározni és lovagolni, a megjelölt kerékpáros úton lovagolni, ha az együttes használat lehetősége jelzéssel az adott turistaúton vagy kerékpáros úton megjelölésre került. Az együttes használatra engedélyezett utak kivétellel a megjelölt turista- vagy kerékpáros út keresztezése esetén a lovas az úton kizárólag lépésben haladhat át. Az erdőben sport vagy turisztikai célú, lóval vontatott járművel turistaúton közlekedni tilos. Kiépített parkerdei utat lovaglás céljára kizárólag az
125
erre a célra kijelölt és bejelentett szakaszon lehet igénybe venni. Kiépített parkerdei utat lóval vontatott járművel nem szabad igénybe venni.
Üdülési, sportolási, illetőleg kirándulási célból - a kijelölt út kivételével - gyalogosan, kerékpárral és lóval sem vehető igénybe az erdősítés területe, amíg a rajta lévő faállomány a két méter átlagos magasságot el nem éri; és az erdőrezervátum magterülete.
Járművek közlekedése az erdőben Az erdőben látogatás céljából járművel közlekedni csak az arra kijelölt úton szabad. Az erdészeti hatóság a kijelölést az út műszaki tulajdonságaihoz igazodva egyes járműfajtákra korlátozhatja. Az erdőben járműközlekedésre kijelölt utat mindenki saját felelősségére veheti igénybe. Erdőben
quaddal,
terep-motorkerékpárral,
segédmotoros
kerékpárral,
valamint
motorkerékpárral közlekedni tilos. Az erdőgazdálkodó hozzájárulásával szabad az erdőben: a) huszonnégy órát meghaladóan üdülési, illetőleg sportolási célból tartózkodni, táborozni, továbbá sátrat felverni; b) turistaútvonalat kijelölni és létesíteni; c) turisztikai berendezést, létesítményt építeni és fenntartani; d) ideiglenes árusítóhelyet üzemeltetni; e) külön nem nevesített sportversenyt rendezni. Erdőben lovas és technikai sportversenyt rendezni csak az erdőgazdálkodó hozzájárulásával és az erdészeti hatóság engedélyével lehet.
126
Átmeneti korlátozások Az erdőgazdálkodó átmenetileg korlátozhatja és feltételhez kötheti az erdő egyes részeinek látogatását, amennyiben az ott-tartózkodás életet vagy testi épséget veszélyezteti, vagy az egyes erdőgazdálkodási munkák végzését veszélyezteti vagy akadályozza. A vadászat időtartamára a vadászatra jogosult az erdőgazdálkodó hozzájárulásával átmenetileg korlátozhatja az erdő egyes részeinek a látogatását. Természetvédelmi korlátozások A legalapvetőbb természetvédelmi korlátozásokat a természet védelméről alkotott 1996. évi LIII. törvény tartalmazza. Védett természeti területen lévő közúton a közlekedést (tartózkodást)a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére az útügyi hatóság korlátozza vagy megtiltja. Védett természeti területen vagy annak meghatározott részén a közlekedést és közutak kivétellel a természetvédelmi hatóság korlátozhatja, illetve megtilthatja. Védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges különösen: Gyűjtés, kísérlet végzéséhez, legeltetéshez, kaszáláshoz; a kijelölt és kiépített tűzrakóhely kivételével erdőterületen tűz gyújtásához; közösségi és tömegsportesemények rendezéséhez, sportversenyhez, technikai jellegű sporttevékenység folytatásához. Járművel történő közlekedéshez, az arra kijelölt utak kivételével.
Fokozottan védett természeti területre történő belépés Fokozottan védett természeti területre történő belépéshez - a jelzett turistautak és tanösvények kivételével - a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges.
127
5. számú melléklet (szepmuveszeti.hu)
Látogatási szabályok SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM
Látogatás előtt érdemes elolvasni A múzeum látogatásához és szolgáltatásainak igénybe vételéhez - a Múzeum Shopot kivéve belépőjeggyel kell rendelkezni. Kérjük, hogy látogatás közben tartsa be az alábbi szabályokat: Tilos a műtárgyakat 20 cm-nél jobban megközelíteni, illetve megérinteni. Tilos a kiállítóterekben ételt és italt fogyasztani.
RUHATÁR: használata díjtalan és kötelező műtárgyvédelmi okokból a következő esetekben: 30×40x20 cm-nél nagyobb méretű bármilyen táska és csomag, háton viselt hátizsák és hátitáska mérettől függetlenül, valamint esernyő és levetett kabát. Kérjük, hogy kedvezményre jogosító igazolványukat tartsák maguknál ellenőrzés céljából. Tilos bevinni a kiállítóterekbe ételt, italt, valamint állatot, növényt, szúró- és vágóeszközt, illetve gyermekjátékot. Élő állatot a ruhatárban sem lehet elhelyezni. Személyes tárgyaik számára a ruhatárban vászontáska díjtalanul kölcsönözhető, valamint díjtalanul használhatók a ruhatár mögötti zárható szekrények is. FÉNYKÉPEZÉS, VIDEÓZÁS: a pénztárban váltott fotó-, illetve videojegy birtokában lehetséges kizárólag az állandó kiállítások területén, csarnokokban és a közösségi terekben. Kiállítási területen vakut, illetve fényképállványt használni tilos. A fényképek kizárólag személyes célokra használhatók, kereskedelmi forgalomba nem hozhatók. Az időszaki
128
kiállításon tilos bármilyen fényképezőgép, beépített fényképezővel ellátott mobiltelefon és videokamera használata. Közösségi terekben (pl. esküvői fotózásnál) állvány mindenhol használható, vaku csak a Márvány csarnokban, illetve a lépcsősorok pihenőjéig engedélyezett. Kérjük, a fotózást úgy végezzék, hogy azzal mások látogatását ne zavarják. MOBILTELEFON: Kérjük, legyen tekintettel másokra: a kiállítóterekben halkítsa le és ne használja mobiltelefonját. KISGYERMEK: babakocsiban, vagy a szülőn elölről rögzített babahordozóban vihető be a kiállítóterekbe. A műtárgysérülés veszélye miatt más megoldás (pl. háti hordozó, nyakba emelés) nem megengedett. A babakocsi összecsukott állapotban nem vihető be. TÁRLATVEZETÉS: Kiállításainkon kizárólag múzeumunk képzett tárlatvezetői tarthatnak tárlatvezetést. ZÁRÁS: Az időszaki kiállítások terét a múzeum épületének zárása előtt 10 perccel kérjük elhagyni, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a ruhatárban elhelyezett értékek átvételére.
DOHÁNYZÁS: Tilos a dohányzás a múzeum egész területén - beleértve a portikuszt is – és a bejárati vasrács 5 méteres körzetén belül. Elektromos cigaretta használata az épületen belül nem megengedett. KÖSZÖNJÜK SZÍVES EGYÜTTMŰKÖDÉSÜKET! EGYÉB INFORMÁCIÓK LIFTEK: Mozgáskorlátozottak és rászorulók bejutását a főbejárati lépcsősor jobb oldalában található lift segíti.
129
A múzeumban három lift üzemel, amelyekkel a mélyföldszinti ruhatár és a mozgáskorlátozott mosdó, illetve az első és második emeleti kiállítóterek megközelíthetőek. Kérjük, az eligazodásban vegye igénybe munkatársaink segítségét! POSTA: Az előcsarnokban található postaládát a Posta munkatársai naponta ürítik.
130
FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM
Ablonczy, Á. (2010): A klasszikus kultúrák stadionépítészete. OTDK előadás. Budapest. Ábrahám, J. (2010): Rekreációs alapok. OKJ-s jegyzet. Nemzeti Erőforrás Minisztérium Sportért felelős Államtitkárság, Budapest. Ábrahám, J., Bárdos, Gy. (2014): Szabadidő és Rekreáció – Problémafelvetés. Kultúra és Közösség. Belvedere Meridionale, Szeged. Bakacsi, Gy. (2000): Szervezeti magatartás és vezetés. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. Barnard, C. (1968): The Functions of the Executive (Thirtieth Anniversary edition). Harvard University Press, Cambridge, USA. Bács Z (2013): Értékek a klubépítésben: Values in developing s succesfull football club In: Perényi Szilvia (szerk.) Ifjúsági sport és tehetséggondozás - a 21. század kihívásai : II. Nemzetközi Turizmus és Sportmenedzsment Konferencia: Youth sport and talent management: challenges of the 21th century : II. International Conference on Tourism and Sportmanagement. pp. 68 p-70 (ISBN:978-615-5183-81-2) Bács Zoltán, Bácsné Bába Éva (2014): Sportkoncepció és szervezeti megvalósítása a Debreceni Egyetemen In: XI. Országos Sporttudományi Kongresszus, Debrecen: Magyar Sporttudományi Szemle. Budapest: Magyar Sporttudományi Társaság, p. 18. Bács Zoltán, Kvancz József (2002): A támogatások számviteli elszámolása ŐSTERMELŐ 6:(4) pp. 13-16. Bács Zoltán, Bácsné Bába Éva (2014): A TAO támogatási rendszer hatása és szervezeti kezelése Debrecenben, In: Petridisz Leonidasz (szerk.) A felsőoktatás szerepe a sportban, élsportban és az olimpiai mozgalomban, különös tekintettel a társasági adóból (TAO) támogatott sportágak helyzetére és a támogatások hasznosítására: tanulmánykötet. Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar, pp. 22-36. (ISBN:978-963-473-733-9)
131
Béki P, Vágó T, Lasztovicza D. (2013): The Present of Equine Tourism in Hungary in Reflection to an Empirical Research. Applied Studies in Agribusiness and Commerce (APSTRACT): An internationally recognised journal of business and commerce ISSN: 1789-221X, Debrecen Béki P, Gál A. (2013): Tisza-tó, mint a hazai sportturizmus fellegvára. Kalokagáthia 50-51. évf. 2012-2013/1. sz. / 2013 Béki P, Metger J, Lasztovicza D. (2015): Caves, as Touristic Attractions in Hungary: Adventure, Health, Culture, Ecotourism. Applied Studies in Agribusiness and Commerce (APSTRACT): An internationally recognised journal of business and commerce. Debrecen. Béki P (2014): Mátraszentistváni Sípálya. in A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása ”TÁMOP 6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt „A lakosság egészségfejlesztését szolgáló fizikai aktivitás szakmai támogatása és a szabadidő sportolói közösségek bővítése” célú pályázati konstrukció keretében végzett módszertani kutatás eredményeiről (Sportmenedzsment szervezési és jó gyakorlatok feltérképezése 6. téma keretében). Bognár, J. (2014): Egészséges Tatabányáért Program. In: Géczi,G., Kassay, L. (2014): Szabadidős
sportolói
közösségek
fejlesztésére
irányuló
helyi
programok
és
egészségfejlesztésüket szolgáló fizikai aktivitások: Tanulmánykötet: "A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása". pp. 67-88. Bognár, J. (2014): Munkahelyi sport EESZI intézményében. In: Géczi, G., Kassay, L. (2014): Szabadidős
sportolói
közösségek
fejlesztésére
irányuló
helyi
programok
és
egészségfejlesztésüket szolgáló fizikai aktivitások: Tanulmánykötet: "A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása". pp. 203-223. Borden, N. H. (1964): The Concept of the Marketing Mix. In: Schwartz, G. (1964): Science in Marketing, John Wiley, New York, USA. Broadhurst, R. (2001): Managing Environments for Leisure and Recreation (Routledge Environmental Management Series). Routledge, Taylor and Francis. London, UK.
132
Budavári, Á. (2012): A sportmenedzser, mint vezető. In: Sterbenz, T., Géczi, G. (2012): Sportmenedzsment. Semmelweis Egyetem, Budapest. Clark, R. N., Stankey, G. H. (1979): The Recreation Opportunity Spectrum: a framework for planning, management and research. General Technical Report PNW-98, US Department of Agriculture, Forest Service. Washington DC, USA. Cooke, M. L. (1971): Organized Labor and Production: Next Steps in Industrial Democracy. Ayer Company Publishers, North Stratford, USA. Dahlke, R. (2002): Mitől beteg a világ? Magyar Könyvklub, Budapest. Dobák, M., Antal, Zs. (2013): Vezetés és szervezés – Szervezetek kialakítása és működtetése. Akadémiai Kiadó, Budapest. Dobák, M. (2008): Szervezeti formák és vezetés. Akadémia Kiadó, Budapest. Dobozy, L., Jakabházy, L. (1992): Sportrekreáció. Magyar Testnevelési Egyetem, Budapest. Drucker, P. F. (2002): The Effective Executive. Harper Collins Publisher, New York, USA. Fayol, H. (1984): Ipari és általános vezetés. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest. Featherstone, M., Hepworth, M., Turner, B. S. (1997): A test. Társadalmi fejlődés, kulturális teória. Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest. Follett, M. P. (1998): The New State: Group Organization the Solution of Popular Government. The Pennsylvania State University Press, Pennsylvania, USA. Fritz, P. (2011): Mozgásos rekreáció. Bába Kiadó, Szeged. Gáldi, G. (2004): Szabadidőstruktúra és fizikai rekreáció Magyarországon 1963 és 2000 között, életmód-időmérleg vizsgálatok tükrében. PhD értekezés. SOTE Doktori Iskola. Gantt, H. L. (1919): Organizing For Work. Harcourt, Brace and Howe., New York, USA. Géczi, G. (2014): Magyarországi éjféli sportbajnokságok. In: Géczi, G., Kassay, L (2014): Országos programok a lakosság egészségfejlesztését szolgáló fizikai aktivitás szakmai támogatására és a szabadidő-sportolói közösségek bővítésére: Tanulmánykötet : "A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása". pp. 75-97. Géczi, G. (2014): Egészséges Hegyvidék. In: Géczi, G., Kassay, L (2014): Szabadidős sportolói közösségek fejlesztésére irányuló helyi programok és egészségfejlesztésüket
133
szolgáló fizikai aktivitások: Tanulmánykötet: "A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása". pp. 44-66. Gilbreth, F. B., Gilbreth, L. M. (2007): Fatigue Study: The Elimination of Humanity’s Greatest Waste; A First Step in Motion Study. Kessinger Publishing LLC, Whitefish, USA. Gunst, P. (1987): Magyar történelmi kronológia: az őstörténettől 1970-ig. Tankönyvkiadó, Budapest. Héjjas, B. (2006): Korunk civilizációja: A posztmodern embertípus megalkotása. Társadalomkutatás. 24. 261-283. Akadémiai Kiadó, Budapest. Herzberg, F., Mausner, B., Snyderman, B. B. (2011): The Motivation to Work. Transaction Publishers, London, UK. Ibsen, B. - Jorgensen, P. (2002): The Cultural and Voluntary Development of Sport for All. In: DaCosta, L. P. Miragaya, A.: Worldwide Experiences and Trends in Sport for All. Meyer&Meyer Sport, Oxford. 792 p. Jackson, S. A., Csíkszentmihályi, M. (1999): Flow in Sports: The keys to optimal experiences and performances. Human Kinetics, Champaign. Langer, K. (2008): Karriertervezés - Személyiségmarketing. Szent István Egyetemi Kiadó, Gödöllő. Lengyel, M. (1997): A turizmus versenyképességét befolyásoló tényezők. Műhelytanulmány, Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Budapest. Lewin, K. (1997): Resolving Social Conflicts and Field Theory in Social Science. American Psychological Association, Washington, USA. Maslow, A. (2012): A Theory of Human Motivation. Start Publishing LLC, New York, USA. Mayo, E. (2003): The Social Problems of An Industrial Civilization. In: Thomson, K., The Early Sociology of Management and Organizations. Routledge, London, UK. McGregor, D. (2006): The Human Side of Enterprise. The McGraw-Hill Companies, New York, USA. McLean, D. D., Hurd, A. R. (2012): Kraus’ Recreation and leisure in modern society. Jones and Bartlett Publishers, Sudbury, USA.
134
Mintzberg, H. (2010): A menedzsment művészete. Alinea, Budapest. Kovács, T. (2010): A rekreáció elmélete és módszertana. Fitness Akadémia, Budapest. Kun, L. (2009): Egyetemes testnevelés- és sporttörténet. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Ödön, Z. (1997): A vadgazdálkodás és a vadászat jogi rendje. KJK, Budapest. Philpin, T. (1996): Access management for the Millennium. In: Etchell, C. (ed.) (1996): Today’s Thinking for Tomorrow’s Countryside: recent advances in countryside management, proceedings of the 1995 Countryside Recreation Conference. Countryside Recreation Network. Blewbury, UK. Cardiff: Countryside Recreation Network, 87–97. Kovács K. és Perényi Sz. (2014). A sportolás és egészség. Kapcsolatok a fiatalok fizikai, mentális, és szociális jóllétének szubjektív szintjével. In Á. Nagy és L. Székely (szerk.): Másodkézből Magyar Ifjúság 2012, 245-262. ISZT Alapítvány-Kutatópont: Budapest. ISBN 978-963-89861-2-2 Perényi Sz. (2013). Alacsonyan stagnáló mozgástrend: A fizikai inaktivitás újratermelődése. In L. Székely (eds.): Magyar Ifjúság 2012 Tanulmánykötet, 229-249. Kutatópont: Budapest. Ramsay, E. (2001): Managing visitor safety: principles developed by the Visitor Safety in the Countryside Group. Countryside Recreation, 9, 3. Rauramaa, R., Leon, A. S. (1996): Physical Activity and risk of cardiovascular disease in middle aged individuals. Sports Medicine; 22(2):65-69. Reichlin, K. (2007): Szabadidő ismeretek. Budapesti Gazdasági Főiskola, Budapest. Shaw, B. (2006): What Shaw Really Wrote About the War. Edited by: Wisenthal, J. L., O’Leary, D., University Press of Florida, Gainesville, USA. Thiry, É. (2013): Az extrém sport, mint a posztmodern magyar társadalom válasza a változásokra. PhD értekezés. Semmelweis Egyetem, Budapest. Taylor, F. W. (1983): Üzemvezetés – A tudományos vezetés alapjai. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest. Ungvári, G. (2002): A Bodrogköz természettel együttműködő tájgazdálkodási rendszerének koncepciója.
Bodrogközi
Környezetgazdálkodási
Társaság, Karcsa.
135
és
Tájrehabilitációs
Közhasznú
Weber, M. (1999): Gazdaság és társadalom. Complex Kiadó, Budapest.
136
Internetes szakirodalom http://egykor.hu/dobogoko/dobogoko-eotvos-lorand-menedekhaz/1014 (letöltve: 2015. 10. 11) http://epa.oszk.hu/01300/01306/00038/kiss_gabriella.htm (letöltve: 2015. 10. 11) http://test.sportsnews.com/articles/ancient-sports/ (letöltve: 2015. 10. 11) http://www.unicafe.hu/lapozo/a-vilag-het-uj-csodaja/ (letöltve: 2015. 10. 11) http://www.szurreal-garden.eoldal.hu/cikkek/muveszi-kertek/villa-d--este--tivoli---a-jatekosreneszansz-kert/ (letöltve: 2015. 10. 11) http://www.fourfourtwo.hu/szakertoi-blog/270 (letöltve: 2015. 10. 11) http://www.koreatimes.co.kr/www/news/nation/2015/09/662_167644.html (letöltve: 2015. 10. 11) http://www.hh16.hu/index.php?fp=cikk&id=7972&v=cikkek (letöltve: 2015. 10. 11) http://www.marketingmo.com/campaigns-execution/eliminate-chaos-in-your-sales-team-toimprove-marketing-roi/ (letöltve: 2015. 10. 11) http://www.etymonline.com/index.php?search=recreation&searchmode=none (letöltve: 2015. 10. 11) http://meszotar.hu/keres-hobbi (letöltve: 2015. 10. 11) http://www.kepcp.hu/programbeszamolo2011.htm (letöltve: 2015. 10. 11) http://www.lovaselet.info/orszagos-gyereklovas-talalkozo/masodik-orszagos-gyerek-lovastalalkozo.html (letöltve: 2015. 10. 11) http://www.belfoldihirek.com/turizmus-magyar-nemzeti-ertekek/magyarorszag-legnagyobbfurdovarosai-egyuttmukodnek-a-furdokultura-fejlodeseert (letöltve: 2015. 10. 11) http://www.rafting.com/pennsylvania/youghiogheny-river/ (letöltve: 2015. 10. 11) https://www.adrialin.hu/infohu/horvatorszag-buvarkodas-l79.html (letöltve: 2015. 10. 11) http://vitorlazas-balaton.hu (letöltve: 2015. 10. 11) http://www.balatontipp.hu (letöltve: 2015. 10. 11) http://www.velenceito.info (letöltve: 2015. 10. 11) http://www.jegkorongblog.hu/2013/12/13/winter-classic/ (letöltve: 2015. 10. 11)
137
http://ilovebalaton.hu/aktualis/2014-12-06/brand-valhat-a-balatoni-halbol (letöltve: 2015. 10. 11) http://kaland.sport.hu/hu/kalandjaink/szakagak/barlangaszat (letöltve: 2015. 10. 11) http://erdo-mezo.hu/2015/06/20/figyelem-julius-3-ig-velemenyezheto-a-vadgazdalkodasitorveny-koncepcioja/ (letöltve: 2015. 10. 11) http://www.csehivad.hu/vadaszat/index.php?option=com_ponygallery&Itemid=43&func=det ail&id=90 (letöltve: 2015. 10. 11) http://www.szuperinfo.hu/szolnok/ujra-kezdtek-a-vadak-teli-eteteset-szolnokhataraban/2228890 (letöltve: 2015. 10. 11) http://www.vadaspark-budakeszi.hu/index.php?pg=news_1_20 (letöltve: 2015. 10. 11) http://tisztaforras.co/miert-is-jo-a-kerekparozas/ (letöltve: 2015. 10. 11) http://sielok.hu/rovat/utazas/cikk/sipark-fejlesztesek/ (letöltve: 2015. 10. 11) http://hir.ma/belfold/hetvegen-nyit-a-matraszentistvani-sipark/466969 (letöltve: 2015. 10. 11) http://www.gyongyos-matra.hu/hu/info/aktivan-a-matraban/hightech-sportok-bazisa/vwszanko-turak.html (letöltve: 2015. 10. 11) http://www.programturizmus.hu/partner-erdospuszta-club-hotel-wellness-debrecen.html (letöltve: 2015. 10. 11) http://offline.hu/kikapcs/2013/09/a-vilag-legjobb-extremsport-kepei-red-bull-illume-2013gyoztesei (letöltve: 2015. 10. 11) http://www.life.hu/horoszkop/20120524-betegseg-eltunt-csomagok-baleset-biztositsd-bemagad-az-allianz.html (letöltve: 2015. 10. 11) http://nemkutya.com/like/19709 (letöltve: 2015. 10. 11) http://extremesportok.blog.hu/page/29 (letöltve: 2015. 10. 11) http://barkacsolas.hupont.hu/ (letöltve: 2015. 10. 11) http://www.haziallat.hu/kutya/taplalkozas/a-kutyatartas-nem-penzkerdes/5037/ (letöltve: 2015. 10. 11) http://oldtimer-info.hu/index.php/site/showarticles/9 (letöltve: 2015. 10. 11) http://szegedma.hu/cimke/belyeggyujtes (letöltve: 2015. 10. 11)
138
http://magyaryprogram.kormany.hu/admin/download/d/2c/40000/Magyary%20kozig%20fejle sztesi%20program%202012%20A4.pdf (letöltve: 2015. 10. 11) http://www.mltsz.hu/patkos_minosites (letöltve: 2015. 10. 11) http://www.businessdictionary.com/definition/management.html (letöltve: 2015. 10. 11) http://www.citatum.hu/szerzo/Lao-ce (letöltve: 2015. 10. 11) http://www.hunwa.hu (letöltve: 2015. 10. 11) http://www.tafisa.net (letöltve: 2015. 10. 11) http://www.olympic.org (letöltve: 2015. 10. 11) http://www.worldleisure.org (letöltve: 2015. 10. 11) http://www.aore.org (letöltve: 2015. 10. 11) http://www.leisurestudies.org (letöltve: 2015. 10. 11) http://www.wrecreation.com (letöltve: 2015. 10. 11) http://www.wrad.org/ (letöltve: 2015. 10. 11) http://www.sportaccord.com (letöltve: 2015. 10. 11) http://www.ioa.org.gr (letöltve: 2015. 10. 11) http://www.arisf.org (letöltve: 2015. 10. 11) http://www.efcs.org (letöltve: 2015. 10. 11) http://www.fisu.net/en/International-university-sports-federation-3137.html (letöltve: 2015. 10. 11) http://www.isfsports.org (letöltve: 2015. 10. 11) http://www.nfi.at/ (letöltve: 2015. 10. 11) http://www.imlwalking.org (letöltve: 2015. 10. 11) http://www.mob.hu/kezdooldal (letöltve: 2015. 10. 11) http://fodisz.hu (letöltve: 2015. 10. 11) http://www.mdsz.hu (letöltve: 2015. 10. 11) http://www.mefs.hu (letöltve: 2015. 10. 11) http://www.masport.hu (letöltve: 2015. 10. 11) http://termeszetjaro.hu (letöltve: 2015. 10. 11) http://www.hunwa.hu (letöltve: 2015. 10. 11)
139
http://www.modellsport.hu (letöltve: 2015. 10. 11) http://www.almaimotthona.hu/otthoni-edzoterem-hogy-telen-is-legyen-motivacio.html# (letöltve: 2015. 10. 11) http://www.duplasansz.hu/varosi-geocaching (letöltve: 2015. 10. 11) http://old.minap.hu/news.php?extend.44357.2 (letöltve: 2015. 10. 11) http://www.bevezetem.hu/cikk/muller-attila-es-nagy-edmond-akasztotta-a-hohert (letöltve: 2015. 10. 11) http://www.bajnoksagok.hu/palya/23/20x40 (letöltve: 2015. 10. 11) http://sielok.hu//afotok/kalandparkok-mo/800_Bakonyi-kalandpark-1.jpg (letöltve: 2015. 10. 11) http://www.jatszotermegoldasok.hu/fredi_beni_jatszoter (letöltve: 2015. 10. 11) http://www.biography.com/people/henry-ford-9298747 (letöltve: 2015. 10. 11) https://www.stevens.edu/library/collections/frederick-winslow-taylor (letöltve: 2015. 10. 11) http://gilbrethnetwork.tripod.com/bio.html (letöltve: 2015. 10. 11) http://www.engineergirl.org/Engineers/HistoricalEngineers/4410.aspx (letöltve: 2015. 10. 11) https://en.wikipedia.org/wiki/Henry_Gantt (letöltve: 2015. 10. 11) http://fcaenlinea.unam.mx/2006/1130/introu5.htm (letöltve: 2015. 10. 11) https://leadforsocialchange.wordpress.com/2012/09/22/mary-parker-follett-the-essentials-ofleadership/ (letöltve: 2015. 10. 11) http://www.ualberta.ca/~yreshef/orga432/mayo.htm (letöltve: 2015. 10. 11) http://kurtlewintheory.weebly.com/test-the-theory.html (letöltve: 2015. 10. 11) http://psychology.about.com/od/profilesmz/p/abraham-maslow.htm (letöltve: 2015. 10. 11) http://www.amazon.com/Vintage-photo-Frederick-Irving-Herzberg/dp/B00TP1KSFW (letöltve: 2015. 10. 11) http://likesuccess.com/author/douglas-mcgregor (letöltve: 2015. 10. 11) http://www.extensor.co.uk/articles/peter_drucker/peter_drucker.html (letöltve: 2015. 10. 11) http://tf.hu/wp-content/uploads/2009/07/am03.pdf (letöltve: 2015. 10. 11) http://16.kerulet.ittlakunk.hu/kultura-szabadido/141011/ime-hermina-uti-sport-es-jatszopark (letöltve: 2015. 10. 11)
140
http://www.kektura.hu/utvonal (letöltve: 2015. 10. 11) http://bringamania.hu/cikk/szakagak/327-szaguldas-a-lejton-downhill-kerekparozas (letöltve: 2015. 10. 11) http://sielok.hu/fotoalbum/muanyagpalyak/kep/3/ (letöltve: 2015. 10. 11) 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0600020.KVV (letöltve: 2015. 10. 11) http://balatoni-kikoto.clubaliga.hu/ (letöltve: 2015. 10. 11) http://faninfo.hu/sport/galeria/dunaharaszti-vizisipalya (letöltve: 2015. 10. 11) http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/muveszettortenet/muveszettortenet-7evfolyam/kozepbirodalom-muveszete/magansirok-diszitese-beni-hasszan (letöltve: 2015. 10. 11) http://www.profibox.hu/boxlegendak/egy-kis-boxtortenelem (letöltve: 2015. 10. 11) http://www.biography.com/people/thomas-more-9414278 (letöltve: 2015. 10. 11) https://hu.wikipedia.org/wiki/Henri_Fayol (letöltve: 2015. 10. 11) http://www.biography.com/people/max-weber-9526066 (letöltve: 2015. 10. 11) http://www.ipolyerdo.hu/erdolatogatas_szabalyai (letöltve: 2015. 10. 11) http://www.roxanfitness.hu/index.php?menu=7&nyelv=hu (letöltve: 2015. 10. 11) http://www.szepmuveszeti.hu/latogatasi_szabalyok (letöltve: 2015. 10. 11) http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99800013.KTM (letöltve: 2015. 10. 11)
141
