Rekonstrukciós elképzelések
Szádvár grafikai rekonstrukciója várak, várromok megóvásának és helyreállításának tekintetében igen komoly problémákkal küzd a kulturális örökséggel foglalkozó szakma, hiszen ezen objektumok feltárása, konzerválása, helyreállítása nehezen megoldható feladat, és fenntartásuk is számos kérdést vet fel. A várak, függetlenül attól, hogy birtokközpontok, végvárak, hadtápbázisok, menedékhelyek vagy megerősített rezidenciák voltak, különleges formakinccsel, sajátos esztétikával rendelkeznek emellett történelmi, kulturális szempontból is figyelemreméltó értéket jelentenek. Ezért nem csodálkozhatunk azon, hogy sokakat érdekel e terület, s olykor önszerveződő közösségek is igyekeznek tevékenységükkel eredményt elérni. Ilyen a Szádvárért Baráti Kör 1, amely évek óta fáradozik a várrom megmentéséért. Kérésükre örömmel vállaltam el Szádvár grafikai rekonstrukciójának elkészítését. Rajzaimmal kísérletet tettem arra, hogy a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján képet alkossak az épületkomplexumról. Tekintettel arra, hogy feltárás még csak a terület viszonylag csekély részén folyt, az építészettörténeti periódusok tisztázása sem történt még meg, eredményeim csak hipotézisek lehetnek. Feladatom a teljes romterület értelmezése volt. Megoldásként a hagyományos rajzi ábrázolási módszert választottam annak ellenére, hogy a csúcstechnológián alapuló adatrögzítési és képalkotó rendszerek is lehetőséget kínálhatnának. Mivel ezek egyoldalú használata képes elfeledtetni velünk az érzékszervi észlelés tanulságait, és kihagyva ezt egy virtuális világban találhatnánk magunkat. A különböző rajzprogramok látványos eredményeket tesznek lehetővé, mégis helyesebbnek tartottam a saját szememmel látni, és saját ismereteimet alkalmazni. A grafikák sorozatán igyekeztem érzékeltetni a munka egyes állomásait, ezzel mintegy beavatva a nézőt a rekonstrukció folyamatába. A történeti források közül a legkorábbi hiteles ábrázolás Niccolo Angielini 1556 körül készült felmérése, amelyet a drezdai Szász Állami Levéltár (XXVI. szekrénye, 96. fiókja, 11. sz. tétele) őriz. A felmérés az Udvari Haditanács megbízásából készült, a kor igényének és színvonalának megfelelően arányosan, és pontosan rögzíti az akkori állapotot.2 Az alaprajz több másolatát különböző könyvtárak őrzik, egyéb korabeli felmérésről nincs tudomásom. Johann Le Dentu császári festő és hadmérnök, a bécsi Nationalbibliothek-ben (Cod.8622.) található távlati képei 1640 körül készültek. Forgách Zsigmond és Batthyány Ádám megbízásából, Zágrábból kiindulva Szatmárig hetven erődítményről készített lavírozott szépia rajzokat helyszíni megfigyelések alapján.3 Két példányban készítette műveit a megrendelőknek kétszáz birodalmi tallérért. 1641-ben folyt levelezéséből tudjuk, hogy az összeget a rajzok leszállítása ellenére nem kapta meg. Batthyányi Ádám zabban próbálta kifizetni őt, amit először visszautasított. Később az összeg egy részét mégis gabonában fizették ki neki, de értékét a napi árnál nagyobb összegben számítva, ami ellen Le Dentu tiltakozott. A fennmaradt tartozás miatt még 1648-ban is hiába levelezett, nem lehet tudni, hogy 1654-ben bekövetkezett haláláig megkapta-e az összeget. Mindenesetre Szádvárt ábrázoló képei, azok részletei a sok részletmegfigyeléssel igen fontos doku-
mentumok. Az erődítmény északi és déli oldalát örökítette meg viszonylag nagy távolságból. Ennek ellenére jól kirajzolódik az építmények sziluettje, a tetőzet egyes elemei, valamint az erődítmény környezetében megfigyelhető kerítések, házacskák és a természeti környezet. A modern felmérésekkel egybevetve láthatjuk, hogy jól beazonosíthatóak a vár részletei. A többi 17. századból származó grafika vagy a Le Dentu-féle képek alapján készültek, vagy nem a helyszínen rajzolt vázlatok alapján csinálták, ezért az egyébként gyakran művészeti értékkel rendelkező alkotások a rekonstrukció szempontjából nem használhatóak. A vár felvonószerkezetének megrajzolásához analógiaként Casea olasz hadmérnök 1684-ben készült, a murányi erődítményről készült felmérését használtam fel, mivel a konstrukció helye, a topográfiai viszonyok sok tekintetben hasonlóságokat mutatnak.4 Détsy Mihály publikációi5, valamint az utóbbi években folytatott vizsgálatok eredményeinek közleményei6 fontos támpontokat jelentettek. A néhány évvel ezelőtti látogatásom emlékei a romterület dimenziójáról, és a sajnálatosan kevés álló falmaradványról, egészítették ki adatbázisomat. A rajzok elkezdéséhez a várbaráti kör által rendelkezésemre bocsátott igen gazdag fotódokumentáció és a légifelvételek szolgáltatták az alapot. A maradványok elemzéséhez és értelmezéséhez több nézőpontból szükséges megfigyeléseket tenni, ezért négy, különböző látószögből készült légifelvételt használtam fel kiindulásként. A rajzokon elhagytam az épületrészek megjelenítése szempontjából nem lényeges elemeket, a növényzet, törmelékhalmok ábrázolását, azonban az árnyékhatás következtében érzékelhető domborzati jelenségek sok támpontot adtak. A fekete ceruzával készült képekre ezek után rávetítettem az alaprajzot, természetesen a domborzati helyzet figyelembevételével. A törmelékek alatt rejtőző maradványok falvastagságáról nem lévén információ, az értelmezés ezért csak az irányokra terjedhetett ki. Ezután, a különböző építészeti elemek, a tornyok, bástyák, lakóépületek, raktárak tömegrekonstrukciója következett. Gondot jelentett, hogy a maradványok erős lepusztultsága, és az egyes falrészletek még nem kutatott állapota nem tette lehetővé a falmagasságok pontos meghatározását. Ezért a képeken látható épületek magasságát csak az inventárium adatai és a Le Dentu-féle képek alapján következtethettem ki, ezért csak hozzávetőleges eredményt érhettem el. Ebből következnek a tetőszerkezetek problematikái, ahol ugyancsak a történeti források és az analógiák alapján dolgozhattam. Ezen hiányosságok ellenére igyekeztem tisztázni és megjeleníteni a vár számos elemének összefüggéseit, egymáshoz való viszonyát. Amikor rekonstrukciót készít az ember, szinte a lehetetlenre vállalkozik. Milyen volt az eredeti állapot, de mikor? Az épületeknek is élete van, megszületnek, azaz felépülnek, aztán fejlődnek, azaz bővítményekkel látják el őket, gyógyítják, azaz javításokat végeznek rajta, aztán katasztrófák, azaz szándékos rombolás, villámcsapás, vagy a természetes elöregedés miatt már nem tudja végezni funkcióit, pusztulásnak indulnak. Ezért ez a rekonstrukciós kísérlet csak segítség ahhoz, hogy fogalmat alkothassunk hazánk egyik legnagyobb kiterjedésű középkori eredetű várának kiterjedéséről, kinézetéről, vállalva az absztrakcióból fakadó befejezetlenséget, ebben az esetben a nyitott kérdések továbbgondolásának lehetőségét. Budapest, 2014. április 10. Kőnig Frigyes (Kőnig Frigyes Szádvárról készített rekonstrukciós elképzelései a 4 –15. oldalon láthatóak.)
2
3 1 FEJES ERIK – KOVÁCS LAJOS – SZATMÁRI TAMÁS: Szádvár, avagy egy önkéntes vármentő kezdeményezés példája. In. Várak Kastélyok Templomok 9. évf. 6. szám, 2013., 38 – 41. 2 BRICHZIN HANS: Eine Ungarnkarte von Nicolaus Angielius… In. Catographica Hungarica Nr. 4. 1994. dec. 12 –18. 3 KOPPÁNY TIBOR: Építési gyakorlat a 17. századi Magyarországon a tervezéstől a megvalósításig. In. Építés és Építészettudomány 1987–1988., 449 –488.
4 SARUSI KISS BÉLA: A természet által megerősített vár. Nemzeti Kulturális Alap, Budapest, 2008. 355. 5 DÉTSY MIHÁLY: Egy ismeretlen magyar vár-Szádvár. In. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 8., Miskolc 1969., 143 –186. 6 GÁL-MLAKÁR VIKTOR: Szögliget-Szádváron végzett állagvédelmi munkák módszerei és tapasztalatai. In. Várak Nyomában – Tanulmányok a 60 éves Feld István tiszteletére. Castrum Bene Egyesület – Civertan Grafikai Stúdió, Budapest, 2011., 63 –72.
4
5
A vár délkeleti irányból
A vár délkeleti irányból
6
7
A vár délkeleti irányból
A vár nyugati irányból
8
9
A vár nyugati irányból
A vár nyugati irányból
10
11
A vár keleti irányból
A vár keleti irányból
12
13
A vár keleti irányból
A vár déli irányból
14
15
A vár déli irányból
A vár déli irányból és a murányi csiga ábrázolása a 17. századból
Szádvár, az összeírások tükrében¹ vár épületeiről, helyiségeiről és bástyáiról több 17. századi leltár ad aránylag részletes leírást. A legkorábbi ismert inventáriumot 1605-ben Csáky László íratta össze, a következőt pedig 1608-ban jegyezték le. 1674-ben a Csáky és az Esterházy családok osztozkodása alkalmából készítettek összeírást a vár helyiségeiről. Az 1674 novemberében, az 1675-ben, az 1677-ben és az 1682-ben készült összeírások csak a részbirtokosok ingóságait veszik számba, így nem adnak a várról teljes áttekintést, ellentétben a Thököly Imre által 1685-ben készíttetett utolsó leltárral.
a mostani öregh vendégh házat az bótos nagy öregh palotat, azonbelöl valo bótos házakat az Czaighházzal edgyütt egy Véghben, és mind ezeknek felső részét.” A belső vár része volt továbbá a „kis Basta”, „az Azzony Haza mellett valo Haz” vagy „az leanyok haza”, „az vr Haza Alatth valo Pyncze”, „az kapolna forma bastyácska kapolnanak deputaltatott, az alatta való üressegh”, a „Templom felet valo harmadik haz”, a „Templom felet valo Padgya”, valamint a „Templom felet valo Pituar”. Az összeírások itt említik továbbá a „Sütő házat konyhával… és ahoz ragasztott öregh alházat, Mely Szabó háznak hivatatik; annak Pitvará[t],… azon Pitvarbul nylo Öregh Sáffár haz[at]… azon haz alat leuő pinczevel”. A belső várban volt még a „Sybilla Pince”, a „Sybilla Pincze felett valo Haz” és ennek „padgya”, „az feolseő varban valo Chyatorna kutt”, valamint a „Sybillye Basta”. Feljegyezték továbbá azt is, hogy a „Sybillye kapun Egy Erogh Lakatt” volt. Az itt található védművek: a „Veres bastya”, a „Csonka basttja” és az „Uj Bástya”.
A váron kívüli területek Külső vár A „Külső Várba” a „külső kapu közi” vezet, mely előtt „az kapukon kiuül való sarampó, és annak is a’ kapuja” volt. Szintén a bejáratnál találjuk a „Magyar haiduk, és Nemetek hazaj”-t, de itt állt a „Várta haz”, és a „Nemet bastya” is. A külső várban helyezkedett el a „Csiga”, mellette pedig a „Cziganall ualo Czatórna kutt”, azaz a ciszterna. Itt volt a „Csiga mellett valo vegin való kis ház, [a] mellette léuő öregh Istaloval, és az középső kapun kiuől való szegletben, masik Istaloval”, továbbá „a liztes haz”, az „Eczettes haz” és a „ Serfeozeo haz”.
Középső vár A külső várból az északkeleti oldalon a „középső kapun” lépünk be. Balra a „Közép Várnak kapuja mellett való Lisztes bástya” és „az lakatos bastya”, amelynek „allya, mész tartó hely”. Mellette a „Tömlöcz haz, és allatta valo Tömlöcz” helyezkedett el, valamint „az Lakatos Méhhelly Mellet valo deszkás ház”, és ennek „alsó része, melybül Istalokat csinaltak”. A „Bebék kapuja”, ekkor már valószínűleg be lehetett falazva, mert „Czaigh háznak és Por háznak…”, vagyis fegyvertárnak és lőportárnak „hagjatot”. A kapubástya felső szintjén két helyiség volt: a „Bebék kapu felet valo haz” és az „Ugyan Bebék kapu felet való más hazaczka.” Ezek egyikét együtt említik a kapu nyugati oldalán állott őrségparancsnoki szállással; „az Porkoláb haznak allatta lévő pinczéuel, Bebék kapuja felet való kamarával edgyüt.” A „Középső várban [van még] egy nagy Porkoláb ház… az Pitvarban sütő kemencze, konyha. Ugyan mellette Bástya ház… kamarája”.
„Az varon kiuül Az Szőlős kert… az hagyma földek… az töb vár oldalon léuő veteményes kerteknek való föld… Az veres bastya allat való Méhes kert el pusztult. Az vár allat való Puszta Major ház… Az kaposztas kertek… borsós kert… jégh vermek. Az füvellő kertek… Az var kőnyekiben való gyümölcsös kertek es imit amot levő szilva, dió és alma fák…”, „puszta hajdani vadkert.”
1 Várkapu
9 Bebek-kapu
17 Keleti palota
2 Ciszterna
10 Lakatos-bástya
18 Esterházy-palota
3 Külsővár udvara
11 Belsővár kaputornya
19 Sybilla-pince
4 Német-bástya
12 Új-bástya
20 Veres-bástya
5 „Csiga” útvonala
13 Kerek-bástya
21 Sybilla-bástya
6 „Csiga” alsó udvara
14 Csonka-bástya
22 Délnyugati torony
7 Középsővár udvara
15 Torony
8 Lisztes-bástya
16 Belsővár udvara
6
5
Belső vár A „felső var” bejáratánál találjuk a kaputornyot, melynek első emeletén a „Kapu felett való Bóltos alsó ház”-at említik. Emellett „Azon Háznak Kamarája” helyezkedett el, melyhez még „Alkalmas Arnyék Széki” tartozott. A torony emeletén volt „az kapu feletth valo feolseo Haz” és „Pyttvara”. Megjegyzik azt is, hogy „az felyul vagyon Harangy 1 Ora megh Bomlotth 1”. A palotaszárny részei „az Vr Hazaban [lévő] Eorogh Bolt”, a „Beolseo Bolt” és a „Zenes Haz”. „Ez [második] Boltboll Nylik egy kis Bastara Egy Ayto”, „az Boltok mellett valo Asszony Hazaban”. Egy későbbi leltár ide veszi: „az felső varban. Szenes háznak… Pitváratul fogva (Mely ugyan a’ vendegh haznakis Pitvara eczersmind)
14
13
10 4
21
11
16
2 8
7
18 19
16
17
17 1
1 Détshy Mihály Szádvár című könyve azonos címet viselő fejezetének rövidített, szerkesztett változata. (Galyasági Településszövetség, Perkupa, 2004. 24 –29. old.)
22
20 15
12
3
9
Szádvár, avagy egy önkéntes vármentő kezdeményezés példája gy-egy vár életében az alapok kiásása jelenti a kezdetet, majd az egyre magasodó falak lassan élettel telnek meg, évszázadokig szolgálnak, végül magukra hagyják őket és leomlanak. Így történt ez Szádvár esetében is, miután kuruc helyőrsége 1685. november 5-én feladta a várat Caprara császári generálisnak. A magára hagyott erősség ezután már nem szerepelt többé a hadi krónikák lapjain, területét pedig lassan visszahódította a természet. A Szádvárért Baráti Kört 2006 őszén egy internetes közösség alapította, azzal a céllal, hogy az Aggteleki Nemzeti Park területén található, Magyarország egyik legnagyobb alapterületű várának számító Szádvár régészetiműemléki kutatását elősegítse, valamint közreműködjön a romok konzerválásában. Mindezt azért, hogy a kulturális örökségünk részét képező erősséget megőrizzük a jövő generációk számára. Kezdeményezésünk erejét tagjaink és az önkéntesek adják, akik részvételével minden évben két alkalommal, márciusban és októberben vármentő napokat szervezünk, melynek keretében megtisztítjuk a romokat a friss aljnövényzettől, illetőleg előkészítjük a műemlékvédelmi és a régészeti munkákat. Az egyesület megalakítása óta eltelt időben a több mint 1 hektár alapterületen fekvő romokat fokozatosan tisztítottuk meg, az azokat szinte teljes egészében elfedő növényzettől. Több sikeres pályázat eredményeképpen lehetőség nyílt a pusztulásnak leginkább kitett építmények megerősítésére. Az állagvédelmi munkák első állomása a középső vár keleti oldalán elhelyezkedő Lisztes-bástya falkoronájának megtisztítása, majd megerősítése volt. A következő években részlegesen helyreállítottuk a külső vár déli, valamint északi falát, majd a belső vár Porkoláb-falát, a belső vár déli falának egy kis részét, 2013ban pedig a Csonka-bástya nyugati részére került sor. 2014-ben terveink szerint ezen védmű állagmegóvási munkáit folytatjuk. Az állagvédelmi munkákhoz fűződő kutatásokon túl hagyománnyá vált, hogy az egyesületi tagok és más önkéntesek régészek vezetése és felügyelete mellett évente egyszer egy hétig a kijelölt kutatóárkokban dolgozhatnak. Az első feltárásra 2010 nyarán került sor, majd az ásatások ezt követően rendszeressé váltak. A Szádvárért Baráti Kör munkásságát a Város- és Faluvédők Szövetsége 2009-ben Podmaniczky-díjjal, Magyarország Belügyminisztere pedig 2010-ben Kós Károly-díjjal, majd 2013-ban Forster Gyula-emlékéremmel ismerte el. Az ősök ugyan sorsára hagyták Szádvárat, de a távoli leszármazottak felismerték a kulturális örökségünk részét képező erősség megőrzésének fontosságát, összefogtak, közösséggé kovácsolódtak és elindultak a vár megmentésének útján! Reméljük, hogy utunk során egyre többen csatlakoznak hozzánk és közösen még többet tehetünk a vár megmentéséért! (A Várak, Kastélyok, Templomok folyóirat IX. évfolyam 6. számában megjelent cikk rövidített, szerkesztett változata) 18
19
Szádvár látképe dél (fent) és észak (lent) felől. Jean Le Dentu 1639 (Bécs National Bibliothek) – forrás: Détshy Mihály: Szádvár. Galyasági Településszövetség, Perkupa, 2004., 8 – 9. kép
Szádvárért Baráti Kör 3762 Szögliget, Szabadság tér 26. e-mail:
[email protected] telefon: +36/30 662 2290 www.szadvar.hu
„A Dusa oldal, Vecsenbik és Ménes oldal nevű hegyek között magas hegyen áll Szádvár… Nem volt ez éppenséggel megvetendő építmény, mígnem 1683 körül a Thököly-felkelés kitörésekor elhamvadt, majd lőpor segítségével végső pusztulásig erőszakkal lerontották, s mint látható, ezzel a rombolással annyira megfosztották mindennemű használhatóságától, hogy csupán romjai maradtak. Más említésre méltó nincs is rajta, hacsak az nem, hogy hajdan jól megerősített vár volt, belseje falakkal és kapukkal három részre osztott. A keleti külső vagy első részben, ahol az első bejárat nyílt, csak a hajdúk, a belsőben az alacsonyabb rangú tisztviselők, végül a felsőben vagy másként harmadikban a földesurak székeltek, és ezt mintegy 10 öl hosszúságú, máig is boltozatos kapu választotta el a többi résztől. Ennek udvarában negyven-ötven fogat is elfért. Déli oldalán a szétrombolt építmények között egy nagyszabású, boltozattal fedett pince látható, amelyben nagy mélységű kút van, és ez három ciszterna segítségével és (mint mondják) saját felbuzgó vizével mindig tele van, hihetőbb azonban, hogy saját forrásvizével telik meg, mert még most is friss víz folyik belőle. A nyugati oldalon a nagy palota felől faragott kövekből épült kecses prédikáló kápolna, oltára és fekete karzata, amelyek benne álltak, a szilasi templomot díszítik. Az akkori időkből még életben levő emberek azt is beszélik, hogy az összes nagy és kis kaput a paloták ajtajaival és csaknem minden ablakával együtt, faragott kövek keretezték. Nem megvetendő a várból keleti irányban, Szilas és Komjáti birtokok felé a kilátás, délre meg Szegliget községre, északra pedig a Dusa oldalra, Vecsen-bikre és Ménes oldalra. A Hosszú tető és Súgó völgye erdők... ma is tilalmasaknak tekintendők. A vár alatt a keleti és északi oldalon kiterjedt és jól termő almáskert terül el szilvafákkal vegyest, a déli oldalon pedig urasági rét.” (Szádvár leírása az 1731-es adóösszeírásban – forrás: Détshy Mihály: Szádvár)
Rajzolta: Kőnig Frigyes Grafikai munka: Civertan Grafikai Stúdió Írták, szerkesztették: Fejes Erik, Hancz Erika, Kovács Lajos, Kőnig Frigyes, László János, Molnár Tamás, Vígvári Tamás Kiadja: Civertan Grafikai Stúdió, Szádvárért Baráti Kör Szögliget 2014
