Reklámadó július

Reklámadó - 2015. július Jegyzetet összeállította: Varga Hajnalka okleveles adószakértő

Reklámadó 2015. július 2015. július 5-én életbe lép a módosított reklámadó- szabályozás. Még mindig rengeteg a kérdőjel. A legfontosabb alapszabályokat segítünk áttekinteni levelünkkel. A sürgős eljárással elfogadott módosításra azért volt szükség, mert az Európai Bizottság kifogásolt bizonyos dolgokat a korábban elfogadott jogszabályban. Az Unió szerint felmerül a lehetőség, hogy a törvény korábbi állapotában sértheti a letelepedés szabadságát, bizonyos részei jogtalan állami támogatásnak számíthatnak, ami torzítja a versenyt. A módosított törvényt június 4-én hirdették ki és a törvény kihirdetését követő 31. napon, vagyis 2015. július 5-én lép hatályba. Ki adózik és mi után? Reklámadó-kötelezettség három feltétel együttes fennállása esetén keletkezik: - adóköteles tevékenység – reklámközzététellel, ami történhet médiaszolgáltatásban (kiadvány, köztéri, magyar nyelvű internetes oldal). De adóköteles a reklám megrendelése is, ha nincs meg a közzétevő nyilatkozatával - adóalanyiság – az elsődleges adóalany a reklám közzétevője, a másodlagos annak megrendelője (kivéve, ha magánszemély – ha egyéni vállalkozó, akkor már adóalany) - adóalap elérése – lényeges változás a mostani módosításban ez utóbbi esetben van, hiszen jelentősen leszállították az adóköteles adóalap szintjét (a korábbi 500-ról 100 millió forintos adóalaprész a határ)

Adóköteles tevékenység: 1. reklám közzététele:  médiaszolgáltatásban,  a Magyarországon kiadott vagy Magyarországon terjesztett, túlnyomórészt magyar nyelvű sajtótermékben,  a Reklámtv. szerinti szabadtéri reklámhordozón,

1


 

bármely járművön, nyomtatott anyagon, ingatlanon (belső vagy külső felületén, de ami nem felületen van – pl. álló reklámtábla – az nem tartozik bele) az interneten, túlnyomórészt magyar nyelven vagy túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon.

Nem tartozik a reklámadó hatálya alá a céges levélpapír, névjegy stb. mert az értelmezés szerint ez a vállalkozás elérhetőségét szolgálja. De csak akkor, ha valóban csak az elérhetőségeket tartalmazza. Ha más felhívást is, akkor már reklámnak minősül – hangsúlyozza az ügyvéd. 2. adóköteles reklám közzétételének megrendelése – kivéve ha a megrendelő kapott nyilatkozatot a közzétevőtől, akkor ez az adóköteles tevékenység nem létezik. A törvény korábbi módosításának eredményeként változás, hogy nincs nyilatkozattételi kötelezettség, ha a közzétevő a megrendelés időpontjában szerepel a NAV közhiteles reklámközzétevői listáján. A reklám fogalma alatt a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (Reklámtv.) szerinti gazdasági reklámot, valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) szerinti kereskedelmi közleményt értjük. Gazdasági reklámnak minősül olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog – ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket –, szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul. Kereskedelmi közlemény az olyan médiatartalom, amelynek célja gazdasági tevékenységet folytató természetes vagy jogi személy árujának, szolgáltatásának vagy arculatának közvetlen vagy közvetett népszerűsítése. Az ilyen tartalmak fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében, vagy önreklámozás céljából kísérik a médiatartalmakat, vagy szerepelnek abban. A kereskedelmi közlemény formái közé tartozik többek között a reklám, a támogatást nyújtó nevének, védjegyének, arculatának vagy termékének megjelenítése, a televíziós vásárlás és a termékmegjelenítés. A reklám közzététele alatt a reklám megismerhetővé tételét értjük, történjen az akár nagyobb nyilvánosság, akár egyedi címzett számára. Habár e meghatározásból korábban is következett, a Ratv. 1. § 8. pontjának 2015. január 1jétől hatályos módosítása pontosítja a reklám közzétételének fogalmát. A módosítás egyértelműen rögzíti, hogy reklámközzététel valósul meg akkor is, ha a reklám közzétételére irányuló, megrendelő és közzétevő közti szerződés előre meghatározza a reklám megjelenésének helyét, idejét vagy módját. 2


Ebből következően akkor is adóköteles tényállás valósul meg, ha például a felek abban állapodnak meg a reklám közzétételére irányuló szerződésükben, hogy a reklámot a műsoridő egy előre meghatározott sávjában kell közzétenni, így a kimondottan a speciális közzétételért fizetett/nyújtott ellenérték (mint a közzétevő adóalany adóköteles tevékenységből származó nettó árbevételének része) is adóalapot képez. Annak megítéléséhez, hogy a reklám közzététele adóköteles módon valósul-e meg, célszerű az alábbi értelmező rendelkezések áttekintése: A médiaszolgáltatás az az üzletszerűen – rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett – végzett gazdasági szolgáltatás, amelyért egy médiaszolgáltató szerkesztői felelősséget visel, amelynek elsődleges célja műsorszámoknak tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából a nyilvánossághoz való eljuttatása valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül. A sajtótermék fogalma alatt a napilapot és más időszaki lap egyes számait, valamint az internetes újságot vagy hírportált kell érteni, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy szerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából, nyomtatott formátumban vagy valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül. A szabadtéri reklámhordozó a reklám közzététele céljából építményen kívül elhelyezett eszköz. Nyomtatott anyagnak a nyomtatott üzleti reklámanyag, katalógus, prospektus, reklámposzter minősül a Ratv. 1. § 6. pontja alapján. Figyelemmel arra, hogy e meghatározás nem szűkíti le a nyomtatott anyag fogalmát a csak papírra nyomtatott reklámanyagokra, így – értelemszerűen – ilyen reklámhordozó lehet minden anyag, amire reklámot nyomtatnak (például: a reklámcélú póló, molinó, reklámtoll, kitűző, karszalag függetlenül annak alapanyagától). Ugyanakkor azonban, ha valamely vállalkozás, illetve munkavállalója a cég elnevezését, logóját annak érdekében használja, hogy személyét azonosítsa és népszerűsítési célt a megjelölés nem szolgál, úgy a cég nevének, logójának valamely nyomtatott anyagon való megjelenítése (kvázi közzététele) nem eredményez adóköteles tényállást. Ilyen eset például, amikor a név (logó) levélpapíron, névjegykártyán, számlalevélen, borítékon, a dolgozók munkaruháján szerepel, de ide értendő az is, ha a járművön csak a cégnevet, logót, elérhetőséget jelenítik meg.

3


2015. január 1-jétől nem minősül adóköteles tényállásnak a reklám közzététele, ha azt a sportról szóló 2004. évi I. törvény szerinti országos sportági szakszövetség vagy országos sportági szövetség - a nemzeti válogatott keret működtetésével, - az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátásával, vagy - az amatőr versenyrendszer működtetésével összefüggésben végzi. Ezek mellett a sportszövetség tagszervezeteként működő sportszervezet (sportvállalkozás, sportegyesület), sportiskola vagy utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány - az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátásával vagy - az amatőr versenyrendszerben való részvétellel összefüggésben végzett reklámközzétételi esetek is kikerültek az adóköteles tényállások köréből. A Ratv. a 2. § (3) bekezdésében foglaltakon kívül más esetekre mentességet nem rendel, így az adókötelezettség szempontjából annak sincs jelentősége, hogy a közzétételt esetleg jogszabály írja elő (ha a közzététel az említett adóköteles csatornákon, felületeken valósul meg, az adókötelezettség ilyen esetben is fennáll). A mentesség alá nem eső esetek tekintetében a szponzorációból származó bevétel egyes esetekben továbbra is lehet adóköteles bevétel a szponzoráltnál. Ilyen lehet, ha a szponzorált olyan formában teszi közzé a szponzor elnevezését, logóját, amely megfelel a Ratv. 2. § (1) bekezdése szerinti megjelenítésnek. Ez a tényállás valósul meg, ha a szponzorált sportegyesület a sportolók mezén, versenyautón, egyéb sporteszközön feltünteti szponzora elnevezését, logóját, vagy ha a szponzorált rendezvény szervezői a rendezvény helyszínén a szponzorok elnevezését, logóját tartalmazó táblákat, feliratokat helyeznek el, illetve hirdetéseikben, plakátjaikon, reklámjukban, meghívójukban, honlapjukon szintén megjelenítik szponzoraikat. Ugyanakkor abban az esetben, ha a szponzorált nem hozza nyilvánosságra, hogy kik a szponzoraik, vagy mindezt csak szóban teszi meg (például díjátadáskor, vagy felkonferáláskor), akkor nem valósul meg reklám-közzététel, s így nincs adóköteles tényállás sem. A reklámadó alapja - adóköteles tevékenység adóévi nettó árbevétele növelve a reklámértékesítő ügynökség árrésével - saját célú reklám közzétételével „közvetlenül felmerült költsége” – azonban ilyen kategóriát a Számviteli törvény nem ismer. A vállalkozásoknak saját számviteli politikájukban érdemes meghatározni, hogy mi minősül közvetlen költségnek és ezt használják az adózásban. Fontos, hogy keresztpromóció esetén két jogcímen is keletkezik adóalap! (saját reklám és más érdekében közzétett reklám egyszerre!) - ha a megrendelőnek nincs nyilatkozata, akkor az adóalap a havi ellenérték 2,5 millió forintot meghaladó része

4


Hogyan számítjuk a saját célú reklám közvetlenül felmerült költségeit? A saját célú reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költséget a számviteli törvény szerinti közvetlen önköltség alapján kell meghatározni, ugyanakkor nem feltétlenül van azonosság. Ide tartozik, minden olyan költség, amely a közzététellel összefüggésben közvetlenül merül fel a saját reklámot közzétevőnél, azaz például: ilyen a reklámanyag költsége, a reklám készítésének, gyártásának, gyártatásának, közlésének költsége, de nem tartozik ide például a valamely mutató alapján felosztott közvetett költség (fűtés, világítás költsége). Mindezt nettó költségértéken, kivéve, ha az áfa az adott ügylet kapcsán nem levonható, és így számvitelileg is a költség részét képezi. Melyek az önreklám kapcsán felmerülő legfontosabb költségelemek? A médiatartalom megrendelések; napilapok és más időszaki lapok, internetes újság vagy hírportál kiadásával kapcsolatos költségek; szabadtéri reklámhordozón elhelyezett reklámok költségei; nyomtatott üzleti reklámanyag, katalógus, prospektus, reklám poszter,illetve a nem papírra nyomtatott reklámanyagok (például: a reklámcélú póló, molinó, reklámtoll, kitűző, karszalag függetlenül annak alapanyagától) költségei. Nem tartozik ugyanakkor az adókötelezettség alá, ha valamely vállalkozás, illetve annak munkavállalója a cég elnevezését, logóját annak érdekében használja, hogy személyét azonosítsa és népszerűsítési célt a megjelölés nem szolgál (például: név (logó) megjelenése a levélpapíron, névjegykártyán, számlalevélen, borítékon, a dolgozók munkaruháján szerepel, illetve ha a járművön csak a cégnevet, logót, elérhetőséget jelenítik meg. Azonban, ha a járműveken elhelyezett reklámmal a cégnéven, logón, elérhetőségen kívül a cég tevékenységének, termékének népszerűsítésére irányuló közlést is tartalmaz, akkor az már adóköteles. Mikor adókötelesek a szponzorációval kapcsolatos költségek és bevételek? Ha a szponzorált reklámszerűen teszi közzé a szponzor elnevezését, logóját: például ha a szponzorált sportegyesület a sportolók mezén, versenyautón, egyéb sporteszközön feltünteti szponzora elnevezését, logóját, vagy ha a szponzorált rendezvény szervezői a rendezvény helyszínén a szponzorok elnevezését, logóját tartalmazó táblákat, feliratokat helyeznek el, illetve hirdetéseikben, plakátjaikon, reklámjukban, meghívójukban, honlapjukon szintén megjelenítik szponzoraikat. Ugyanakkor abban az esetben, ha a szponzorált nem hozza nyilvánosságra, hogy kik a szponzoraik, vagy mindezt csak szóban teszi meg (például díjátadáskor, vagy felkonferáláskor), akkor nem valósul meg reklám-közzététel, s így nincs adóköteles tényállás sem. A mentesülés feltételi megrendelői oldalon - rendelkezik nyilatkozattal, vagy - a közzétevő szerepel a NAV reklámközzétevői közhiteles adatbázisában. - Kérte ilyen nyilatkozat kiadását a közzétevőtől – ezt hitelt érdemlően tudja is igazolni), de a számla kézhezvételét követő 10 munkanapon belül nem kapta meg, és

5


-

ezt a tényt, a közzétevő személyét, és a közzététel ellenértéket a NAV- hoz írásban bejelenti (erre nincs rendszeresített nyomtatvány, kötetlen formában megtehető).

Az adó mértéke 2015. július 05-től: Közzétevői oldalon (elsődleges adókötelezett) - 100millió forint alatti reklámárbevétel esetén az adó mértéke 0% - 100millió forint feletti reklámárbevétel esetén az e feletti részre az adó mértéke egységesen 5,3 %. Ez a változtatás visszaható hatályú, vagyis az adóalanyok – amennyiben számukra az új szabály kedvezőbb, már a 2014-es adóévre is választhatják ezt. A közzétevő – döntése szerint – a módosítás hatálybalépése napját megelőző napig, azaz 2015. július 4-éig kezdődő valamennyi adóévében alkalmazhatja az „új adómértékeket”. Ez azt jelenti, hogy a közzétevő erre irányuló választása esetén a 2014-es adóévre, a Ratv. 9. § (5) bekezdése szerinti átmeneti adóévre, illetve bármely más „tört időszaki” adóévre figyelembe veheti az „új adómértékeket”, s így a már benyújtott bevallásában/bevallásaiban megállapított adóalapot, adót önellenőrzéssel helyesbítheti. A reklám közzétevő adóalanyoknak az új szabályok visszamenőleges alkalmazásának szempontjából javasolt kalkulációt végezniük, hiszen a 0 százalékos adómérték sávja 500 millió forintról 100 millió forintra csökkent és míg jelenleg az adóalap 500 millió forint és 5 milliárd forint közötti sávja után csupán 1 százalék az adó mértéke, addig a módosítás hatására az adóalap 100 millió forintot meghaladó része után már 5,3 százalék lesz a reklámadó mértéke. Figyelemmel a jelenlegi sávosan progresszív adótáblára, 9 568 millió forint feletti éves adóalap esetében lesz csak érdemes élni az új adótábla visszamenőleges érvényesíthetőségének lehetőségével. Megrendelői oldalon (másodlagos adókötelezett) - nyilatkozat nélkül (és, ha a közzétevő nem szerepel a NAV nyilvános listáján – ld. feljebb): az összesített havi nettó 2,5 millió forintot meghaladó részre vonatkozó mértékes is jelentősen változott: a korábbi 20% helyett az új szabály szerint mértéke 5% Ennek az adóalanynak havonta, a számla kézhezvételét követő hónap 20-ig kell az adót összesítve bevallani és megfizetni. Szintén idei változtatás és jelentős könnyítés, amely 2015. január 1-től hatályos, hogy a vállalkozások reklám közzétételével kapcsolatos költségeinek 30 millió forintot meg nem haladó része a korábbiakkal ellentétben nem növeli a cég társasági adó alapját akkor sem, ha arról a reklámozó nem szerzett be nyilatkozatot a reklám közzétevőjétől. Tehát az éves szinten 30 millió forint alatt reklámra költő vállalkozásoknak a társasági adóalap módosítás miatt a nyilatkozatok begyűjtésével, a NAV reklám közzétételi nyilvántartásával alapvetően nem kell foglalkozniuk. Ez a rendelkezés visszaható hatályú, önellenőrzéssel bevallható és ha van mit, akkor a korábbi befizetés visszaigényelhető. 6


Kapcsolt vállalkozások és a reklámadó A mostantól hatályos törvényben enyhébb szabályok vonatkoznak a kapcsolt vállalkozásokra az alkalmazandó adóalap és adó számítás tekintetében. A kapcsolt vállalkozásoknak az adóalapjuk esetében az összeszámítást csak akkor kell elvégezni, ha a kapcsolt vállalkozói viszony 2014. augusztus 15-ét követően, szétválással jött létre. Aki most kerül az adó hatálya alá Újonnan alakuló cégek esetében az adóköteles tevékenységet a tevékenység megkezdését követő hónap 15. napjáig be kell jelenteni, illetve az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kötelesek adóelőleg bevallást benyújtani, illetve az adóelőleget két egyenlő részletben megfizetni. A törvény változása miatt lesznek olyan cégek, amelyek bár valójában nem most kezdték tevékenységüket mostantól tartoznak a reklámadó hatálya alá. Ők újnak minősülnek, tehát be kell jelentkezniük és be kell fizetniük az esedékes első részletet. Ha valaki év közben éri el az adókötelesség határát, akkor az adott időpontban kell bejelentkeznie az adó hatálya alá– legyen ez bármikor az év folyamán. Az adóhatósághoz történő bejelentkezésre július 5-től számított 15 nap áll rendelkezésre, azaz július 20-ig a megfelelő formanyomtatványon a be kell jelentkezni az adó hatálya alá és ezzel együtt teljesíteni kell az első adóelőleg fizetését is. A második bevallást és adóelőleg részletet 2015. december 20-ig kell teljesíteni. Az újonnan az adó hatálya alá kerülő társaságoknál 2015-ben az adóév 12 hónapnál rövidebb lesz, ezért időarányosan meg kell osztani az adóalapot. Meg kell határozni, hogy időarányosan mennyi az a rész, amire az új kulcs az irányadó (júli 1-dec 31.) Ez durván 49-51% százalékos megosztást eredményez. (Első félév 185 nap, második 180) Ha megvan a két adóalap rész, ki kell számolni a fizetendő adót. Az első adóalap részt (első félévi) évesítjük. Erre rávetítjük a régi adókulcsot (ami adott esetben 0%) és azt visszaarányosítjuk (vagyis a 185 365-ödét vesszük, a napok számának megfelelően). A másik résznél ugyanígy kell eljárni. A két külön részösszeget kiszámoljuk, ezek összege a 2015-ben fizetendő adó. A 2015. évi adó összegének meghatározása Adóalap kiszámítása: - az adóalany 2015. évi adóköteles tevékenységéből származó éves nettó árbevétele, - növelve a reklámértékesítő ügynökségnek a megrendelővel kötött, az adóalany médiatartalom-szolgáltatásán belüli reklám közzétételére irányuló szerződés szerinti szolgáltatásból származó 2015. évi nettó árbevételének és ezen ügylet kapcsán a

7


-

reklámértékesítő ügynökségtől az adóalanynak 2015. évben járó ellenértéknek a különbözetével, és/vagy a saját célú reklám közzétételével kapcsolatban 2015. évben közvetlenül felmerült költség.

Az adóalapnak a sávos adókulcsok segítségével kiszámított összege lesz a reklámadó mértéke! A sávos adókulcsokat – figyelemmel azok évközi változására – az alábbiak szerint kell az adóalapra rávetíteni. A) Főszabályként a közzétevőnek időarányosan meg kell osztania a 2015-ös adóév adóalapját: A törvény alapján az „új adókulcsokat” az adóalap olyan hányadára kell alkalmaznia, amilyen arányt a módosítás hatálybalépése napjától (2015. július 5.) az adóév végéig tartó időszak naptári napjainak száma az adóév naptári napjai számában képvisel. Elsődlegesen tehát meg kell határozni azt az adóalaprészt, amelyekre az „új adókulcsok” vonatkoznak (2. adóalaprész). A teljes 2015-ös adóalapnak a 2. adóalaprészt meghaladó része pedig értelemszerűen még a „régi adókulcsok” alá esik (1. adóalaprész). A fizetendő adó meghatározásának módja pedig a következő: - az 1. adóalaprészt évesíteni kell (azaz meg kell határozni a 12 hónapra számított összegét) és erre az összegre vetítjük rá a „régi adókulcsokat”. Az így megkapott összeget, illetve kapcsolt vállalkozások esetén annak megfelelő hányadát időarányosítjuk, azaz az adóév első napjától a 2015. július 4-éig tartó időszakra esőnaptári napokra eső hányadát vesszük. Az így megkapott összeg a fizetendő adó 1. részösszege. + - a 2. adóalaprész szintén évesített (12 hónapos időszakra számított) összegére az „új adókulcsokat” vetítjük, majd ezt, illetve kapcsolt vállalkozások esetén annak megfelelő hányadát időarányosítjuk, azaz vesszük a 2015. július 5-étől az adóév végéig tartó időszakra eső részét. Ez a fizetendő adó 2. részösszege. A 2015-re fizetendő adó 1. és 2. részösszegek együttes összege lesz.

8

Reklámadó július

Recommend Documents