Rehabilitáció
Molics Bálint
Ajánlott irodalom •
Dr. Katona Ferenc, Dr. Siegler János (szerk.): A rehabilitáció gyakorlata Medicina, Budapest, 2004
•
Dr. Huszár Ilona, Dr. Kullmann Lajos, Dr. Tringer László (szerk.): A rehabilitáció gyakorlata Medicina, Budapest, 2000.
•
Reiner W, Heckl, Gisela Ade, Werner Schell: Rehabilitáció és betegápolás Medicina, 2000.
•
Dr. Katona Ferenc, Dr. Siegler János (szerk.): Orvosi rehabilitáció Medicina, Budapest, 1999.
Rehabilitáció - fogyatékossági folyamat -
Molics Bálint
Az egészség fogalma /Egészségügyi Világszervezet (EVSz) World Health Organization (WHO) – 1948/
Az egészség nem csupán a betegség és nyomorékság hiánya, hanem a teljes szociális, pszichikus és fizikai jólét állapota. Az egészség összetevői Egészség
Testi (szomatikus)
Lelki (pszichés)
Harmonikus egyensúly
Társas (szociális)
Az egészség fogalma
(WHO)
Olyan állapot, amelyet jellemez: • a teljesítményre való képesség, • a személyes értékek megléte, • a családi munka, • a közösségi szerep, • a fizikai, biológiai, társadalmi stresszel való megküzdés képessége, • a jólét érzése, • a betegség és a korai halál kockázatától való mentesség
Fogyatékossági folyamat Betegség vagy rendellenesség
Károsodás
Fogyatékosság
1980 – 1997-ig
Rokkantság
Az Egészségügyi Világszervezet /EVSz/
A WHO fogyatékossági folyamat: • betegségek, balesetek nyomán kialakuló testi, szellemi, vagy lelki károsodottság, • többnyire maradandó és jelentős következményekkel jár az egyénre nézve, • következmények a környezettel, a társadalmi elvárásokkal és a szokásokkal kapcsolatosan manifesztálódnak.
Fogyatékossági folyamat Betegség vagy rendellenesség
Károsodás
Fogyatékosság
1980 – 1997-ig
Rokkantság /WHO/
Károsodás /impairment/: Időszakos vagy állandó anatómiai, élettani vagy pszichológiai veszteséget vagy rendellenesességet jelent. A károsodás a biológiai működés, szféra zavara. /sérült testrész, szerv, amputált végtag, beszűkült légzésfunkció, szorongás stb./
Fogyatékossági folyamat Betegség vagy rendellenesség
Károsodás
Fogyatékosság
1980 – 1997-ig
Rokkantság /WHO/
Fogyatékosság /disability/: Az ember normális érzékelő, mozgási vagy értelmi funkcióiban szükséges képességek részleges vagy teljes, átmeneti vagy végleges hiánya. A fogyatékosság speciálisan emberi funkciók; humán szerepkörök zavara. /közlekedés, evés, ivás, mosakodás, munka, látás, beszéd, kapcsolattartás a környezettel/
Fogyatékossági folyamat Betegség vagy rendellenesség
Károsodás
Fogyatékosság
1980 – 1997-ig
Rokkantság /WHO/
Rokkantság /hátrány - handicap/: Az egyén kora, neme, társadalmi és kulturális szerepei szerint elvárható mindennapi tevékenység tartós akadályozottsága. A ~ az embernek, mint társadalmi lénynek a társadalomi szerepeiben, funkcióiban bekövetkező; társadalmi szerepkörök zavara. /önfenntartás, társas kapcsolatok, tanulás, keresőképesség, szórakozás/
A fogyatékossági folyamat új értelmezése 1997-től
/WHO/
Egészségi állapot
Tevékenység korlátozottsága
Károsodás
Személy
Részvétel korlátozottsága Környezet
Rehabilitáció - fogalma, célja, módszerei -
Rehabilitáció fogalma Rehabilitáció: latin eredet „re” + „habilitas” „vissza” + „illető/alkalmazkodó adottság” Rehabilitáció: visszahelyezés az „illető adottságba” Habilitáció: behelyezés
Rehabilitáció
Latin
Valakinek valami iránti képességét, talentumát, jártasságát jelölte
Mo-on és német nyelvterületen a két világháború között
Habilitáció: egyetemi állás megpályázása
Jogi értelemben
Rehabilitáció: törvény általi büntetettség közjogi, magánjogi következményeinek eltörlése
magántanári
Rehabilitáció fogalma
„Az a szervezett tevékenység, amelyet a társadalom biztosít a huzamosan vagy véglegesen fogyatékos, vagy rokkant embereknek, hogy megmaradt képességeikkel ismét elfoglalhassák helyüket a közösségben.” /EVSz definíciója alapján a Rehabilitációs Szakmai Kollégium/
Rehabilitáció fogalma A rehabilitáció orvosi, pedagógiai, foglalkoztatási és szociális intézkedések koordinált, tervszerű, összehangolt együttese. Számos szakma és a beteg egyén tervszerű, összehangolt tevékenysége, amelynek legalapvetőbb célkitűzése: a közösségi életben történő aktív részvétel biztosítása. Egyénre szabott alkalmazás!
Alapelvek Az Európatanács ajánlásai tagországai rehabilitációs tevékenységéhez Strassbourg, 1992. 10. 16.
•
• •
Megelőzze, vagy kiküszöbölje a rokkantságot/ fogyatékosságot, megelőzve annak rosszabbodását és enyhítse a következményeit, Biztosítsa a teljes és aktív részvételt a közösségi életben, Segítse életvezetésük függetlenségét a saját kívánságuk szerint.
A fogyatékosság összefüggése az egyéni teljesítőképesség és a társadalmi elvárás szintjével Lorentsen szerint Teljesítményszint A környezet normalizálása - technikai segédeszközök Társadalmi elvárás
- ergonómia - a követelmények megválasztása
Fogyatékosság A teljesítmény növelése Egyéni képesség
- nevelés - gyakorlás - kezelés
Módszerek •
A betegség, károsodás okát vagy okait a felismeréskor azonnal megszüntetni, vagy a legcsekélyebb fokra csökkenten.
•
Az érintett számára megadni a lehetőséget a rehabilitáció korai megkezdéséhez,
•
A személy teljes részvételét segítő eszközök
•
A rehabilitációt segítő nemzeti programok,
Rehabilitáció elhatárolása - terápia • Rehabilitáció célja a fogyatékosság minimalizálása • A rehabilitáció nem foglalkozik a magával a károsodással, csak annak következményeivel, • A fogyatékosság oka a rehabilitációban nem játszik szerepet Terápia szempontjából az előidéző ok döntő jelentőségű /Rehabilitációs kezelés?, hólyagzavar rehabilitációja?/
A rehabilitáció életkor és kor függvénye Meghatározza a rehab.-ós program szerkesztését és megvalósításának feltételeit. Életkor – motiváció: •
2 – 3 éves:
•
8 – 10 éves: sport, csoportos játék (program során, végén)
•
Serdülő:
partnerválasztás, aktívabb életvitel,
•
Fiatal:
pályaválasztás, életcél
•
Felnőtt:
foglalkozás újrafelvétele, hivatástudat, más foglalkozásra átállás, családfenntartás
•
Idős:
„leírás” tudat, családi „teher” csökkentése
jutalmazás, anya örömének látása
Nem: társadalmi alapú – nők: családi szerep, foglalkozásbeli, háztartási, nevelési feladatok – rehab. program végrehajtását, nehezítik felelősségérzet belátása a családdal szembe – motivációt erősíti
Fogyatékkal élők száma
Magyarország, 2001-es népszámlálás
Fogyatékkal élők száma Reumatológiai betegségek
325 000
Kardiovaszkuláris megbetegedések
220 000
Idült tüdőbetegségek
210 000
Neurológiai betegségek
190 000
Daganatos betegségek
133 000
Pszichiátriai betegségek, függőségek
110 000
Urogenitális betegségek
45 000
Traumatológiai betegségek
40 000
Ortopédiai betegségek
25 000
(Forrás: Huszár I., Kullmann L., Tringer L: A rehabilitáció gyakorlata, Medinina, Budapest, 2000.)
Rehabilitáció - prevenció -
Prevenció Betegség vagy rendellenesség
Károsodás
Fogyatékosság
Rokkantság /WHO/
Primer prevenció: A károsodás, betegség megelőzése. • • • • • •
Genetikai tanácsadás, Védőoltás, Egészséges életmódra nevelés, Környezet – egészségügyi rendszabályok, Balesetmegelőzés, Munkavédelem.
Prevenció Betegség vagy rendellenesség
Károsodás
Fogyatékosság
Rokkantság /WHO/
Secunder prevenció: A károsodásból a fogyatékosság kialakulásának megelőzése. /másodlagos károsodások megelőzése is/ • • • • •
Korai kezelés, Rizikótényezők kikapcsolása, Nevelési és foglalkozási tanácsadás, Megfelelő munkakörülmények kialakítása, Szűkebb, tágabb társadalmi környezet elvárásainak kedvező alakítása.
Prevenció Betegség vagy rendellenesség
Károsodás
Fogyatékosság
Rokkantság /WHO/
Tercier prevenció: A rokkantság megelőzése szolgál. • • • • •
Gyógytorna Foglalkoztató terápia Beszédterápia Pszichoterápia Segédeszköz ellátás
• • • • •
Pályaválasztási, foglalkoztatási tanácsadás Gyógypedagógiai nevelés Szakmai képzés, átképzés Akadálymentes építészet, közlekedési, környezeti feltételek kialakítása Család, társadalom felvilágosítása, informálása
Rehabilitáció - részterületei és azok összefüggései -
Orvosi rehabilitáció Orvosi rehabilitáció: „az a tevékenység, amelyet az orvostudomány saját eszközeivel /diagnosztika, terápia, prevenció, gondozás/ nyújt a fogyatékos és rokkant embereknek, hogy meglévő képességeik kifejlesztésével önállóságukat részben vagy egészében visszanyerjék és képessé váljanak a családba, munkahelyre, társadalomba való beilleszkedésre.” .
Orvosi rehabilitáció
A meglévő funkciók és teljesítőképesség pontos felmérését, kompenzatórikus fejlesztését, gyakorlását és gondozását foglalja magába.
Pedagógiai rehabilitáció
•
Fogyatékos gyermekek speciális oktatását, gyógypedagógiai nevelését,
•
Munkaképes korú emberek szakmai képzését, új szakmára átképzését foglalja magába.
Foglalkozási rehabilitáció
• • •
Munkahelyet, munkakörülmények (és munkaeszköz) megteremtése állapotának romlása nélkül tud dolgozni, társadalomban betöltött szerepe és presztízse lehetőleg előnyösen, de semmiképpen ne hátrányosan változzon.
Szociális rehabilitáció
anyagi támogatás és szociális gondozás, segédeszközökkel való ellátás, az akadálymentes lakás, épített környezet és közlekedési lehetőségek biztosítása, a szabadidő egyenrangú eltöltésének elősegítése, az érdekviseleti szervek egyes szolgáltatási és a társadalom szemléletének formálása is.
Rehabilitáció szakterületei Rehabilitáció részterületei Mo-on: • gyógypedagógiai rehabilitáció • orvosi rehabilitáció – fekvőbeteg ellátása
jól szervezetten működik
felnőttek pedagógiai rehabilitációja • szociális rehabilitáció
esetlegesen érhető el
•
1998. évi XXVI. törvény a esélyegyenlőségük biztosításáról
fogyatékos
Átfogó rehabilitációnak fejlődésének reménye.
az
személyek
elhanyagolt
jogairól
és
területeinek
Rehabilitáció szakterületei orvosi, pedagógiai rehabilitáció
• helyreállítja az egyéni képességeket vagy • javítani tudja azt /kezeléssel, gyakorlással, neveléssel tréninggel/
Fogyatékos, rokkant ember A társadalom elvárási- és feltétel rendszerének módosítása foglalkozási és szociális rehabilitáció
A rehabilitáció komplexitása és folyamatjellege A rehabilitáció „az egészségügyi, mentálhigiénés, oktatási, képzési, átképzési, foglalkoztatási, szociális rendszerekben megvalósuló folyamat, amelynek célja a fogyatékos személy képességeinek fejlesztése, a társadalmi életben való részvételének szinten tartása, valamint önálló életvitelének elősegítése” 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról
I. tevékenység II. tevékenység … X. tevékenység
REHABILITÁCIÓS CÉL Társadalmi integráció, beilleszkedés Közös rehabilitációs program
Sérült, akadályozott ember Társadalom
A rehabilitáció komplexitása és folyamatjellege A rehabilitáció a gyakorlatban két egymást kiegészítő mintát tartalmaz: • Orvosi • Pszichoszociális Orvosi rehabilitáció célja: csökkentse a különböző sérülésből járó károsodásokat Pszichoszociális rehabilitáció célja: inkább nevelési megközelítés, környezetükben/
/teljes életvitelre, a normális
Az orvosi, pedagógiai és szociális rehabilitáció részesedése a folyamatban
sérült akadályozott ember
idő
orvosi rehabilitáció
pszichoszociális rehabilitáció
A rehabilitáció komplexitása és folyamatjellege
Az orvosi rehabilitáció elsősorban a feltételeket teremti meg, a teljes életvitelre, míg a pszichoszociális rehabilitáció a teljes életvitel gyakorlati megvalósításához nyújt támogatást.
A rehabilitáció komplexitása és folyamatjellege
Egyén
Orvosi intézkedése, Foglalkoztatási intézkedések
Társadalom
Szociális intézkedések
Rehabilitáció - állapotfelmérés és tervkészítés -
Alapfogalmak
Orvosi rehabilitáció: az a tevékenység, amelyet az orvostudomány saját eszközeivel /diagnosztika, terápia, prevenció, gondozás/ nyújt a fogyatékos és rokkant embereknek, hogy meglévő képességeik kifejlesztésével önállóságukat részben vagy egészében visszanyerjék és képessé váljanak a családba, munkahelyre, társadalomba való beilleszkedésre. A meglévő funkciók és teljesítőképesség pontos felmérését, kompenzatórikus fejlesztését, gyakorlását és gondozását foglalja magába.
Alapfogalmak
Az állapot feltérképezése történhet: • Orvosi vizsgálómódszerekkel • Tesztmódszerekkel • • •
Kategóriába sorolás Szemiobjektív megközelítés, Objektív állapotfelmérések
Az tesztmódszerek típusai Kategorizálás: A beteg állapotának ismeretében kiválasztunk egyet a rendelkezésre álló lehetőségek közül. FAC /functional ambulation category/, Frankel szerinti beosztás
Kvantitatív- szemiobjektív: Számokkal dolgozunk, az egyes tételek számaihoz becsléssel, minősítés vagy kategóriába sorolás alapján jutunk. Önellátó képesség meghatározására szolgáló skálák
Kvantitatív, objektív mérőmódszerek: Mérés számítás történik pl: járási sebesség nem betegségspecifikus ---- betegség- illetve sérülésspecifikus
Az állapotfelmérés
A rehabilitációs terv alapja Alapul szolgál a beteg rehabilitálhatóságának megítéléséhez Javulás mértékének megítélése
A felmérések típusa
•
Károsodásra / károsodás + fizikai terhelhetőség, szellemi igénybevehetőség/
•
Fogyatékosságra pl: Önellátási skálák: Barthel-index, FIM
•
Rokkantságra vonatkozó felmérések •
Rehabilitációs program végén, azt követően
Életminőség, mérése Peter Lamming szerint
Az életminőség olyan multidimenzionális fogalom, amely alapvetően a cselekvőképesség szintje és az ebből fakadó elégedettség által befolyásolt.
Az életminőség multidimenzionalitása, részben globális volta révén sokkal magasabb szempontú fogalom annál, hogy a rokkantság mérőeszköze legyen
Életminőség vizsgálata /az egészségi állapotból fakadó szubjektív érzéseken kívül egy sor külső tényezővel kapcsolatos elégedettség/
Rehabilitáció - a rehabilitáció szintjei -
A rehabilitáción különböző szintjei Rehabilitációs szint I. TELJES rehabilitáltság /egészséges/
Társadalmi beilleszkedés Megítélés Visszatérés, visszafogadás a Egészséges, társadalomba, eredeti meggyógyult foglalkozásba
II. RÉSZLEGES rehabilitáltság Visszatérés a társadalomba, részmunkaidőbe, saját /az egészséges egy része munkakörbe, saját megőrizhető/ munkahelyen átképzéssel, szakma foglalkozásváltással
Majdnem egészséges, lehet rajta segíteni, szükséges a segítség, nem kerül rokkantságba
Rehabilitációs szint
Társadalmi beilleszkedés
Megítélés
III. RÉSZLEGES rehabilitáltság /betegség állandó jelenléte, de még kompenzálható mechanizmusokkal/
Kisebb terheléssel, kreativitással járó munkakörben alkalmazható, a korábbi elérhetőségi szintnél kevesebbre képes, szakmai felügyeletet, irányítást mindenkor igényel
Általában rokkant állományba kerül, felmerülnek gondozási kérdések is, tartós egészségügyi felügyeletre szorul „mindig van vele valami”
IV. ALIG vagy NEM rehabilitáltó
Definitív súlyos születési rendellenesség, súlyos és nagyon sok maradvánnyal járó egészségkárosodás. Súlyos, progresszív folyamatok miatt a legelemibb sztereotípiák meg- vagy újratanulására sem képes, a társadalom szokásos feltételei között megélni nem tud. Önálló életre képtelen
Nem lehet rajta segíteni, nem a társadalomba való, szociális elhelyezésre szorul „mindig leköt valakit, lehetetlen rajta változtatni, nincs min segíteni”. Szociális otthonba helyezik el, egészségügyi intézmény standard lakója lesz.
