REGIOPLAN TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV VIZSGÁLATI MUNKARÉSZ FELÜLVIZSGÁLAT

0

REGIOPLAN

KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZŐ KFT. 9022 GYŐR, ÚJKAPU U. 13. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: [email protected]

FERTŐRÁKOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLAT

VIZSGÁLATI MUNKARÉSZ

Győr, 2016. február hó

Munkaszám: Rp.I.259-2

REGIOPLAN




VIZSGÁLATI MUNKARÉSZ Felelős tervezők:

Pekkerné Szabó Piroska okl. táj- és kertépítész okl. táj- és környezetrendezési szakmérnök táj- és kertépítész vezető tervező vezető településtervező

Településrendezés Tájrendezés, környezetalakítás .................................................................... Tervezői névjegyzék szám.: TK 08-0073 Tervezői névjegyzék szám.: TT1 08-0073

Szeredi Gábor

Településrendezés

településmérnök közgazdász regionális fejlesztő

...................................................................

Ferenczi Huba

Közműrendszer

okl. gépészmérnök ................................................................................ Tervezői névjegyzék szám: TE-T-08-0253 TV-T-08-0253 TH-T-08-0253

Réder Tibor okl. közlekedésépítőmérnök okl. forgalomtechnikai szakmérnök

Közlekedési szakág ............................................................................... Tervezői névjegyzék szám: Kd1-08-0133

Munkatársak: Kalmár Ágnes

Ügyvezető igazgató Pekkerné Szabó Piroska GYŐR, 2016. február hó Felelős tervezőink a Győr-Moson-Sopron Megyei Építész ill. Mérnök Kamarának tagjai

REGIOPLAN




VIZSGÁLATI MUNKARÉSZ

Tartalomjegyzék 1. Előzmények 1.1 Tervi és megbízási előzmények 1.2 Egyeztetési eljárás 1.3 Területrendezési tervi előzmények 2. Helyzetelemzés és értékelés 2.1 Településtörténet 2.2 Településszerkezeti fejlődés 2.3 Természetföldrajzi környezet 2.4 Demográfiai jellemzők 2.5 Gazdaság jellemzők vizsgálata 2.6 Lakásépítés, lakásállomány 2.7 Intézményi ellátottság 2.8 Régészeti hatásvizsgálat 2.9 Értékvédelem 2.10 Tájhasználat 2.11 Közlekedési adottságok

Melléklet Terviratok Vizsgálati tervlapok

REGIOPLAN KFT

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA VIZSGÁLATI MUNKARÉSZ

4

1. Előzmények 1.1. Tervi és megbízási előzmények Fertőrákos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Fertőrákos Község Szabályozási tervét és helyi építési szabályzatát 4/2007. (III.21.) rendeletével állapította meg. Az elmúlt években a tervet többször módosították az alábbiak szerint: • 2007. évben (10/2007.(VII.1.) rendelet): a tetőzet hajlásszögére vonatkozó előírások módosítása, • 2008. évben (8/2008. (X.21.) rendelet): az építési tevékenységhez kötött tevékenységekre vonatkozó előírás módosítása, • 2009. évben (2/2009. (II.5.) rendelet): többek között az üdülőházas, a különleges és a mezőgazdasági területekre, a telekalakításra és az út lejegyzésére vonatkozó előírások módosítása, a látványvédelemre vonatkozó előírások megalkotása, • 2011. évben (3/2011. (III.1.) a villamos-energia hálózatra vonatkozó előírások módosítása. A szabályozási terv és helyi építési szabályzat 2007. évi jóváhagyása és a jelentősebb, 2009. évi módosítása óta eltelt időszakban több olyan probléma merült fel, melyek megoldása, vagy végrehajtása csak a hatályos tervek felülvizsgálatával oldható meg. 1.2. Egyeztetési eljárás Az előzetes tájékoztatási dokumentációval kapcsolatban beérkezett államigazgatási, önkormányzati szervi véleményeket a terviratok fejezet tartalmazza. A következő táblázat a beérkezett vélemények rövid kivonatát tartalmazza. Szervezet neve Államigazgatási szerv (a 2016. januári elnevezésük szerint) Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Győr-Moson-Sopron Megyei Kor-mányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztály

Vélemény

-

-

REGIOPLAN KFT

megadta a hatáskörébe tartozó, figyelembe veendő jogszabályokat az eljárás további részében is részt kíván venni kéri a dokumentáció papír formátumban történő megküldését. megadta a hatáskörébe tartozó, figyelembe veendő jogszabályokat az eljárás további részében is részt kíván venni a módosításhoz közegészségügyi szempontból hozzájárul kérik a véleményezéshez papír alapon megküldeni a dokumentációt a további folyamatban részt kíván venni. kéri a közlekedésfejlesztési Koordinációs Központtal, vala-mint a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Győr-MosonSopron Megyei Igazgatóságával és az önkor-mányzati közútkezelővel történő egyeztetést a terv cd formátumú dokumentálása nem megfelelő a további folyamatban részt kíván venni..

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ

5

Szervezet neve Államigazgatási szerv (a 2016. januári elnevezésük szerint) Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság

Vélemény

-

-

-

Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ

-

-

Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal

Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály

-

-

-

-

REGIOPLAN KFT

védett, valamint Natura 2000 területen beépítésre szánt területek kijelölése ne történjen, a kijelölt, de meg nem valósított beépítésre szánt területek felhasználása kerüljön felülvizsgálatra az új beépítésre szánt területek kijelölésekor, valamint infrastruktúra hálózatok kialakítá-sakor a meglévő természetközeli élőhelyek közötti ökológiai kapcsolatok ne károsodjanak megadta a védett természeti területek tervezésnél figyelembe veendő adatbázist a további folyamatban részt kíván venni. a település mind régészeti, mind műemléki szempontból kiemelkedően értékes és világörökségi vá-rományos területként is számon tartott a védett elemek információi a dokumentumban tájékoztató adatként szerepeljenek, mivel a védettségről miniszteri rendelet intézkedik. elkészítendő az értéktérkép, valamint elemző munka-rész. megadta a védett értékek adatait. a további folyamatban részt kíván venni. megadta a hatáskörébe tartozó, vízügyi ágazati szempontból figyelembe veendő jogszabályokat, valamint a vízműkutak pontos helyét és a Sopron-Fertőd térségi vízellátó rendszer vízbázisának hidrogeológiai védőterületét, védőidomát a további folyamatban részt kíván venni. hatáskör hiányában észrevételt nem tesz az eljárás további szakaszában nem kíván részt venni. a módosításhoz hozzájárul a település közigazgatási határán belül található Fertőrákos-Piuszpuszta IV. osztályú repülőtér akadálykorlátozási felületeit fel kell tüntetni. A felületek meghatározásakor az ICAO Annex 14. Vol. I. 4. fejezetében megadottakat kell figyelembe venni a további egyeztetési eljárásban részt kíván venni. a településfejlesztési koncepció elkészítéséhez településrészenként, utcánként szükséges ismertetni a változásokat, örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló rendelet megváltozott kéri a dokumentáció papír alapon történő megküldését is a további folyamatban részt kíván venni.


6

Szervezet neve Államigazgatási szerv (a 2016. januári elnevezésük szerint) Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztálya

Vas Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály

Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Élelmiszerláncbiztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal Soproni Rendőrkapitányság vezetője Veszprém Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzati Hivatal

Vélemény

-

-

-

-

-

Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság Rendészeti Igazgatóság Önkormányzatok Sopron Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala -

REGIOPLAN KFT

a termőföldet érintő módosítások esetén a termőföld védelméről szóló törvény előírásait figyelembe kell venni a településen szántó művelési ág esetén a 6-8., legelő esetén a 4-5, rét esetén a 7-8, gyümölcsös esetén a 6. minőségi osztályú földrészletek viszonyulnak átlagosnak, vagy átlag alattiaknak a további folyamatban részt kíván venni. megadta a település erdőrészleteinek elsődleges rendeltetés szerinti felosztását. jelezte, hogy a műveletlen mezőgazdasági területeken célszerűnek tartanák közérdekű erdőtelepítések végrehajtását. a tárgyi településrendezési eljárásban hatáskörrel nem rendelkeznek a további folyamatban nem kíván részt venni.

a dokumentációban foglaltak a honvédelem érdekeit nem érintik, észrevételt külön nem tesz a további eljárásban nem kíván részt venni. a tervvel kapcsolatban nem állapít meg az ágazat részéről követelményt a további folyamatban nem kíván részt venni a település területén található a Fertőrákos I. (mészkő), Fertőrá-kos III. (kavics), Fertőrákos IV. (kavics) bányatelkek, valamint a kőfejtő, melyek a Bányafelügyelet hatáskörébe tartoznak - a további folyamatban részt kíván venni. megadta a hatáskörébe tartozó, figyelembe veendő jogszabályokat a további folyamatban részt kíván venni. megadta a hatáskörébe tartozó, figyelembe veendő jogszabályokat, területrendezési terveket megadta, hogy a megyei területrendezési terv a település területét milyen területfelhasználási kategóriákba sorolja a véleményezési dokumentációt papír alapon kéri megküldeni. - a további folyamatban részt kíván venni. a tervvel kapcsolatban határrendészeti szempontból kifogást nem emel a további folyamatban nem kíván részt venni kérik az önkormányzat bevonását az eljárás további szakaszaiba is a véleményezési dokumentációt elektronikus adathordozón és papír formátumban is kérik megküldeni.


7

1.3 Területrendezési tervi előzmények Az Országos Területrendezési Terv Az Országgyűlés 2003. április 28-i ülésnapján fogadta el az Országos Területrendezési Tervről (OTrT) szóló 2003. évi XXVI. törvényt. A törvényt az azóta eltelt időszakban többször módosították. Jelen fejezet a jogszabály 2016. január 7-étől hatályos állapota felhasználásával készült. A település közigazgatási területét érintő országos területfelhasználási kategóriák: − erdőgazdálkodási térség ( ) − mezőgazdasági térség ( ) A település közigazgatási területét és térségét érintő elemek: − gyorsforgalmi út ( ) − főút ( ) − egyéb országos törzshálózati vasúti pálya ( ) ) − országos kerékpárút törzshálózat eleme ( − kiemelt jelentőségű vízi építmény ( ) − egyéb kereskedelmi repülőtér és kereskedelmi repülőtérré fejleszthető repülőtér (

)

Országos Területrendezési Terv Kivonat „Az Ország Szerkezeti Terve” című tervlapból Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (a fejezetben a továbbiakban tv.) 2. § 6. és 18. pontja szerint:

REGIOPLAN KFT


8

2. § 6. „erdőgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe olyan meglévő erdőterületek és erdőtelepítésre alkalmas területek tartoznak, amelyeknek erdőgazdálkodásra való alkalmassága termőhelyi viszonyaik alapján kedvező és az erdőtelepítés környezetvédelmi szempontból is szükséges vagy indokolt,” 2. § 18. „mezőgazdasági térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelyben elsősorban mezőgazdasági művelés alatt álló területek találhatók,” A tv. meghatározza a térségi övezeteket és az ajánlott megyei övezeteket, valamint azok kapcsolatát. A B Országos Területrendezési Terv Kiemelt térségi és megyei területrendezési terv 2. a) Országos ökológiai hálózat a) Magterület b) Ökológiai folyosó c) Pufferterület 3. b) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület 4. c) Jó termőhelyi adottságú szántóterület 5. d) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület 6. d) Erdőtelepítésre javasolt terület 7. e) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület 8. f) Világörökségi és világörökségi várományos terület 9. g) Országos vízminőség-védelmi terület 10. h) Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók területe 11. e) Ásványi nyersanyagvagyon-terület 12. f) Rendszeresen belvízjárta terület 13. g) Földtani veszélyforrás területe 14. i) Kiemelt fontosságú honvédelmi terület 15. h) Honvédelmi terület 16. 17. Megyei területrendezési terv 18. a) tanyás térség 19. b) tájrehabilitációt igénylő terület 20. c) szélerőműpark telepítéséhez vizsgálat alá vont terület 21. d) térségi árvízi kockázatkezelési terület 1.

A tv. 3/1-3/9. számú mellékletei szerint az alábbi övezetek érintik Fertőrákos területét: 1. Országos ökológiai hálózat övezete 2. Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete 3. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 4. Viágörökségi és világörökségi várományos terület övezete

REGIOPLAN KFT


9

5. Országos vízminőség-védelmi terület övezete 6. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete 1. Országos ökológiai hálózat övezete

Országos területrendezési terv Kivonat az „Országos ökológiai hálózat övezete” című tervlapból A tv. 2. § 24. pontja szerint: „24. országos ökológiai hálózat: országos területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe az országos jelentőségű természetes és természetközeli területek, valamint az azok között kapcsolatot teremtő ökológiai folyosók egységes, összefüggő rendszere tartozik, és amelynek részei a magterületek, az ökológiai folyosók és a pufferterületek,” Az övezet a település külterületének jelentős részét fedi.

REGIOPLAN KFT


10

2. Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete

Országos területrendezési terv Kivonat a „Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete” című tervlapból A tv. 2. § 11. pontja szerint: „11. jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete: az országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe jó növénytermesztési feltételekkel rendelkező szántóterületek tartoznak,” Az övezetre vonatkozó előírás: „Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete 13/B. § A településrendezési eszközökben a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetét a mezőgazdasági terület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni.” Az övezet a település déli részét érinti, foltszerűen.

REGIOPLAN KFT


11

3. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete

Országos területrendezési terv Kivonat a „Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete” című tervlapból A tv. 2. § 15. pontja szerint: „15. kiváló termőhelyi adottságú erdőterület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe az őshonos fafajokból álló erdőtársulások fenntartására leginkább alkalmas és az erdő hármas rendeltetését – védelmi, gazdasági, közjóléti – egymással összhangban a legmagasabb szinten biztosítani képes erdőterületek tartoznak,” Az övezetre vonatkozó előírás: „Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 14. § (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet.” Az övezet a település belterületétől nyugatra eső területeket érinti.

REGIOPLAN KFT


12

4. Világörökségi és világörökségi várományos terület övezete

Országos területrendezési terv Kivonat a „Viágörökségi és világörökségi várományos terület övezete” című tervlapból A tv. 2. § 42. pontja szerint: „42. világörökségi és világörökségi várományos terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló, az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete Általános Konferenciájának ülésszakán Párizsban, 1972. november 16-án elfogadott egyezmény kihirdetéséről szóló 1985. évi 21. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló egyezmény szerinti világörökségi listára felvett területek, valamint a világörökségi helyszínek szakmai feltételeinek megfelelő azon területek tartoznak, amelyeket Magyarország mint részes állam nevében jogszabály által felhatalmazott testület kiválasztott arra, hogy a világörökségi listára jelöltek legyenek,” Az övezetre vonatkozó előírás: „Világörökségi és világörökségi várományos terület övezete 14/B. § (1) A világörökségi és világörökségi várományos terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni. (2) Az (1) bekezdés szerint lehatárolt világörökségi és világörökségi várományos területen: a) a területfelhasználás módjának és mértékének összhangban kell lennie a világörökségi kezelési tervben meghatározott célokkal, b) új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek területe nem bővíthető,

REGIOPLAN KFT


13

c) a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, erőműveket és kiserőműveket a kulturális és természeti örökségi értékek sérelme nélkül, területi egységüket megőrizve, látványuk érvényesülését elősegítve és a világörökségi kezelési tervnek megfelelően kell elhelyezni. Az övezet a település igazgatási területének egészére kiterjed.

5. Országos vízminőség-védelmi terület övezete

Országos területrendezési terv Kivonat az „országos vízminőség-védelmi terület övezete” című tervlapból A tv. 2. § 25. pontja szerint: „25. országos vízminőség-védelmi terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe a felszíni és felszín alatti vizek, az emberi fogyasztásra, használatra szánt vizek és a vízkivételi művek, továbbá a halak életfeltételeinek biztosítása érdekében kijelölt vizek megóvását szolgáló védelem alatt álló területek tartoznak,” Az övezetre vonatkozó előírás: „Országos vízminőség-védelmi terület övezete 15. § (1) Az országos vízminőség-védelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből történő kivezetéséről és az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell.

REGIOPLAN KFT


14

(2) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.” Az övezet a település igazgatási területének egészére kiterjed. 6. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete

Országos területrendezési terv Kivonat a „Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete” című tervlapból A tv. 2. § 32b. pontja szerint: „32b. tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a természeti adottságok, rendszerek, valamint az emberi tevékenység kölcsönhatása, változása következtében kialakult olyan területek tartoznak, amelyek a táj látványa szempontjából sajátos és megkülönböztetett fontosságú, megőrzésre érdemes esztétikai jellemzőkkel bírnak,” Az övezet a település igazgatási területének csaknem egészére kiterjed.

REGIOPLAN KFT


15

Győr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Terve A Győr-Moson-Sopron megyei területrendezési tervet (MTrT): az önkormányzat közgyűlése a 10/2005.(VI.24.) számú rendeletével és a 85/2005.(VI.10.) számú határozatával hagyta jóvá. A megyei terv módosítását a Közgyűlés 12/2010. (IX. 17.) számú rendeletével, valamint 190/2010.(IX.17.) határozatával fogadta el.

Győr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Terve Kivonat a „Térségi szerkezeti terv” című tervlapból A megyei területrendezési terv szerint a település területét érinti: - a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület az Országos Területrendezési Terv övezete az irányadó és alkalmazandó - a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete az Országos Területrendezési Terv övezete az irányadó és alkalmazandó - országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete az övezetet az Országos Területrendezési Terv 2015. január 1-től megszüntette - kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete az övezetet az Országos Területrendezési Terv 2014. január 1-től megszüntette

REGIOPLAN KFT


16

- ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete az övezet elnevezése az Országos Területrendezési Terv 2014. január 1-től hatályos állapota szerint: ásványi nyersanyag-vagyon terület - felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete az övezetet az Országos Területrendezési Terv 2014. január 1-től megszüntette - együtt tervezhető térségek övezete az övezetet az Országos Területrendezési Terv 2014. január 1-től megszüntette - magterület, ökológiai folyosó és pufferterület övezete - erdőtelepítésre alkalmas terület övezete az övezet elnevezése az Országos Területrendezési Terv 2014. január 1-től hatályos állapota szerint: erdőtelepítésre javasolt terület - térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete az övezetet az Országos Területrendezési Terv 2014. január 1-től megszüntette - világörökség és világörökség várományos terület övezete az Országos Területrendezési Terv övezete az irányadó és alkalmazandó - történeti települési terület övezete az övezetet az Országos Területrendezési Terv 2014. január 1-től megszüntette - vízeróziónak kitett terület övezete az övezetet az Országos Területrendezési Terv 2014. január 1-től megszüntette Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete

Győr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Terve Kivonat a „Kiváló termőhelyi adottságú szántó terület övezete” című tervlapból

REGIOPLAN KFT


17

A megyei tervben szereplő övezet érinti Fertőrákos területét, annak keleti részét. A megyei és országos tervben rögzítettek közötti eltérés esetén az országos terv az irányadó, mely szerint a település nem érintett. Javasolt azonban, hogy a településrendezési tervek a megyei tervben szereplő területeket beépítésre nem szánt területként tartalmazzák. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete

Győr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Terve Kivonat a „Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete” című tervlapból Mind az országos, mind a megyei terv szerint az övezet jelentősebb területet érint a településen. A megyei és országos tervben rögzítettek közötti eltérés esetén az országos terv az irányadó.

REGIOPLAN KFT


18

Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete

Győr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Terve Kivonat az „Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete” című tervlapból Az övezetet, mely a település teljes igazgatási területét érintette, az Országos Területrendezési Terv 2015. január 1-től megszüntette. Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete

Győr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Terve Kivonat a „Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete” című tervlapból Az övezetet, mely a település igazgatási területének jelentős részét érintette, az Országos Területrendezési Terv 2015. január 1-től megszüntette.

REGIOPLAN KFT


19

Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete

Győr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Terve Kivonat az „Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete” című tervlapból A tv. 2. § 1. pontja szerint: „1. ásványi nyersanyagvagyon-terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelyben a megállapított bányatelekkel lefedett és bányatelekkel le nem fedett, az állam kizárólagos tulajdonát képező, az Országos Ásványanyag Nyilvántartás szerint nyilvántartott ásványi nyersanyagvagyon területei találhatók,” Az övezet a település teljes igazgatási területét érinti. Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete

Győr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Terve Kivonat a „Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete” című tervlapból Az övezetet, mely a település teljes igazgatási területét érintette, az Országos Területrendezési Terv 2014. január 1-től megszüntette. REGIOPLAN KFT


20

Együtt tervezhető térségek övezete

Győr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Terve Kivonat az „Együtt tervezhető térségek övezete” című tervlapból Az övezetet, mely a település teljes igazgatási területét érintette, az Országos Területrendezési Terv 2014. január 1-től megszüntette. Magterület, pufferterület övezete

Győr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Terve Kivonat a „Magterület, Ökológiai folyosó, Pufferterület övezete” című tervlapból

REGIOPLAN KFT


21

A tv. 2. § 17. pontja szerint: „17. magterület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan természetes vagy természetközeli élőhelyek tartoznak, amelyek az adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradását és életkörülményeit hosszú távon biztosítani képesek és számos védett vagy közösségi jelentőségű fajnak adnak otthont,” Az övezetre vonatkozó előírás: „Magterület övezete 17. § (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (3) (4) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhetők el. (5) (6) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető.”

A település belterületétől nyugat, délnyugatra eső területek magterület övezetbe tartoznak. A tv. 2. § 27. pontja szerint: „27. pufferterület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan rendeltetésű területek tartoznak, amelyek megakadályozzák vagy mérséklik azoknak a tevékenységeknek a negatív hatását, amelyek a magterületek és az ökológiai folyosók állapotát kedvezőtlenül befolyásolhatják vagy rendeltetésükkel ellentétesek,” Az övezetre vonatkozó előírás: „Pufferterület övezete 19. § Pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti.”

A település belterületétől északra, délre és keletre eső területek pufferterület övezetbe tartoznak.

REGIOPLAN KFT


22

Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete

Győr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Terve Kivonat az „Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete” című tervlapból A tv. 2. § 5. pontja szerint: „5. erdőtelepítésre javasolt terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe azok a többnyire gyenge termőképességű mezőgazdasági területek tartoznak, amelyeknél gazdasági, vidékfejlesztési vagy környezetvédelmi szempontok indokolják az erdők létesítését, és azt természetvédelmi vagy termőhelyi okok nem zárják ki,” Az övezetre vonatkozó előírás: „Erdőtelepítésre javasolt terület övezete 19/A. § A településrendezési eszközökben az erdőtelepítésre javasolt terület övezetét az erdőterület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni.”

Az övezetbe a település belterületétől északra és délre eső foltszerű területek tartoznak.

REGIOPLAN KFT


23

Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete

Győr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Terve Kivonat a „Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete” című tervlapból Az övezetet, mely a település belterületétől északra eső bányaterületeket érintette, az Országos Területrendezési Terv 2014. január 1-től megszüntette. Világörökség és világörökség várományos terület övezete

Győr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Terve Kivonat a „Világörökség és világörökség várományos terület övezete” című tervlapból Az övezet, melyet a települések teljes igazgatási területével határolnak le, fedi Fertőrákos területét. REGIOPLAN KFT


24

Történeti települési terület övezete

Győr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Terve Kivonat a „Történeti települési terület övezete” című tervlapból Az övezetet, mely fedte a település területét, az Országos Területrendezési Terv 2014. január 1-től megszüntette. Vízeróziónak kitett terület övezete

Győr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Terve Kivonat a „Vízeróziónak kitett terület övezete” című tervlapból Az övezetet, mely a település csaknem teljes igazgatási területét érintette, az Országos Területrendezési Terv 2014. január 1-től megszüntette. REGIOPLAN KFT


25

A térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályok A tv. 6. § (2) bekezdése szerint: „(2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni; b) a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, beépítésre szánt különleges honvédelmi terület, beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki; c) … d) a települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; e) … f) … (3) Az országos területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályoknak a kiemelt térség vagy a megye területére vetítve, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási szabályoknak a település közigazgatási területére vetítve kell teljesülniük.” A területfelhasználásra vonatkozó általános szabályok A tv. 7. §-a szerint: (1) Az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területet a településrendezési eszközökben legalább 95%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. (2) A közlekedési, az elektronikus hírközlési, továbbá az energetikai vonalas infrastruktúra-hálózatok erdőterületen áthaladó szakaszai mellett csak a forgalom lebonyolítását és biztonságát, az elektronikus hírközlés működését, illetve a villamos energia és más energiahordozók továbbítását közvetlenül szolgáló építmények helyezhetők el. Az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok A tv. 9. § (6) bekezdése szerint: „A településrendezési eszközök készítése során a) az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és az egyedi építmények helyét a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell meghatározni, b) az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatoknak a település közigazgatási területére vetített hossza legfeljebb 5%-kal térhet el a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek szerkezeti tervében megállapított nyomvonalváltozattól, kivéve, ha a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat alapján lefolytatott területrendezési hatósági eljárás szerint nagyobb eltérés indokolt.” A térségi övezetekre vonatkozó előírás A tv. 12/A § (4) bekezdése szerint: „A településrendezési eszközök készítésénél a hatályos kiemelt térségi és megyei területrendezési terv térségi övezeteinek lehatárolásához képest a térségi övezetek területének a település közigazgatási területére eső része legfeljebb 5%-kal változhat.” 2. HELYZETELEMZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS REGIOPLAN KFT


26

2.1 Településtörténet A település határában lévő Mithrasz-szentély keletkezését és használatát a 3-4. századra teszik. Az ott talált eszközök alapján település is fejlődhetett mellette. Nincs nyoma település létének a hun, avar és Karoling időkből, valamint a magyarok portyázásának korából. Legendák élnek arról, hogy a Fertő időszakos kiszáradásakor a mederben több település is kialakult, de azok nyomát nem találták. A település első említése egy 1199-ben, Imre király által kiadott oklevélben szerepel. „A királyi udvarnokok Fertő melletti Págya nevű földjéből” kapott adományt Lőrinc comes, aki vadászaton megmentette a király életét. Az oklevél Racus néven szerepelteti a Sopron és Fertő között elhelyezkedő falut. Imre király 1199. oklevelének részlete

Forrás: Száz magyar falu könyvesháza Az elnevezés a települést átszelő, rákokban gazdag patakról származik, és arra utal, hogy a település akkor még magyar, vagy többségében magyarok lakta volt. Határa a Szent István király által 1002 körül alapított győri püspökség birtokaihoz tartozott. Sopron városa évszázadokon keresztül hadakozott a püspökséggel, mint földbirtokossal azért, hogy jobbágyközségei közé sorolhassa a jelentős települést. Erre azonban majd csak kétszer, a 16. és a 17. században került sor. A püspök többször is interdictum (kiátkozás) alá vonta a várost, az előkelőket pedig extracommunicatióval (kiközösítéssel) sújtotta. Az 1254. évi esetet követően IV. Béla király a fertői vámot a püspöknek ítélte. Határjáráson jelölték ki, hogy mely területek tartoznak Sopronhoz, s melyek Rákoshoz. A feljegyzések szerint: "Az első követ a mai Pinty-tetőn állították fel, onnan keletre lépegettek - négy további határkövet helyezve el - a tó partján fakadó ásványvízforrásig. Ismét a kiindulópontra tértek vissza, s

REGIOPLAN KFT


27

most már nyugatra haladtak az erdős hegyen. Körtefák alatt jelölgettek tovább, s leereszkedtek a Sasag nevű kőhídig (Sopronkőhida), ezután Peresnye faluig - későbbi neve Cinfalva, ma Siegendorf -, majd az azóta elpusztult Macskád falu mellett Meggyesig jutottak el." 1311-ben a soproniak az őket ért sérelmes döntés miatt lerombolták a püspöki kastélyt. A két település kapcsolatát a dézsma fizetésének kérdése sokáig rontotta. A 14. században felbukkant a település német neve, Kroisbach. Egy 1430-as évekből fennmaradt végrendelet említi a település templomát, melynek fenntartásáról már hosszabb ideje gondoskodtak. A 15. században Fertőrákos és Meggyes közötti Macskád területén vár, Macskakő vára állt. A települést 1441 és 1464 között a vár tulajdonosai birtokolták. 1464-ben, mivel a vár helyi viszálykodások tere volt, lerombolták. 1527-ben Ferdinánd Sopronnak adományozta a települést, minden vagyonával együtt. Ezt azért is tehette, mert a mohácsi csatában meghalt a püspök és 9 évig nem találtak helyette utódot. Soproni tulajdonban 1533-ig maradt a település. 1573-ban oly mértékű tűzvész pusztította, hogy Miksa király 6 évi adómentességet adott számára. Fertőrákos történelmében jelentős dátum 1582. Ebben az évben I. Draskovich György püspök évi két vásár tartásának jogát eszközölte ki Rudolf királynál. A vásártartás joga együtt járt az oppidium, vagyis mezőváros címmel. A püspök új plébániát építtetett, a régit pedig átadta községházának. 1587-ben ugyanő, mint földesúr részletes urbáriumban rögzítette a jobbágyok jogait és kötelezettségeit. Az urbárium szerint csapszék, malom, községháza, plébánia, mellette iskola, mészárszék és orvos is volt Fertőrákoson. A szántókat két, vagy háromnyomásos rend szerint művelték. Jelentős volt a település szőlőtermesztése, melyhez a területet többször az erdők irtásával nyerték. A jobbágyoknak jó termés esetén eladásra is jutott. 15-16. századi iratok tanúsítják, hogy a halászok a zsákmány egy részét a soproni piacon adták el. Állataikkal és boraikkal is kereskedhettek. Ekkor terjedt el a kertészkedés. Az asszonyok az uradalomban tanulták meg a káposzta, a hagyma, a petrezselyem és különböző fűszerek termesztését. Az erdők kiterjedése jelentős volt, s mivel a népesség aránylag kicsi volt ahhoz mérten (4-500 fő), nem nézték, hogy mennyi fát visznek haza a jobbágyok tüzelésre és épületfának. A rákosi uradalom nem végzett jelentős belterjes gazdálkodást, így a robotteher sem volt akkora. A jobbágyok és zsellérek évente 160-180 napot fordíthattak saját földjük megmunkálására, az igás és kézi robot, a kastélybeli munka és a termények szállítása 100-120 napot vett igénybe. Pihenésre, ünneplésre 85-95 nap maradt. A mezőgazdasággal foglalkozó településen vízimalmokat építettek. Ezek egyike a templom közelében állott. Az 1500-as évek elején már nagyon rossz állapotban volt. A Rákos-patakkal párhuzamosan kialakított csatorna két végén is volt egy-egy malom. Az egyik ott állt, ahol az erdős és kopár domb közé kis erdőcske szorult. Erről nevezték el Liget-malomnak. Oklevélben 1553-ban szerepel először. A másik malom, amely turista szállásként ma is fennáll, a kastély szomszédságában található. Ez volt az uradalom ősi malma. Malomként sorsa a jobbágyvilág megszűnését követően akkor pecsételődött meg, amikor felépítették a Szikla-sor házait, s ezáltal szabályozhatatlanná vált a patak vize.

REGIOPLAN KFT


28

Sopron falaihoz már a rómaiak szállítottak rákosi köveket, a lébényi templomhoz pedig 1208 körül a szerzetesek. A rendszeres fejtésre a fent említett urbárium a bizonyíték. 1590-ben, majd 1606-ban ismét jelentős tűzvész pusztította a települést. A harminc éves háború során, 1620-ban Sopron Rákost, a püspökség leggazdagabb települését kérte és kapta meg Bethlentől polgárainak jó magaviseletéért. A következő évben azonban már elveszítették a települést. Az 1630-as évek körül pellengért létesítettek a településen, mely ma is látható. 1647-ben az akkori győri püspök, hogy mindent behajthasson alattvalóin, testvérének, a nádornak katonáit küldte a fizetésben késlekedőkre. Abban és a következő évben is 80 huszárt kellett elszállásolnia a falunak, akik vigyázatlansága miatt keletkezett tűzben 26 ház égett le. A következő évtizedeket az új győri püspök, Széchenyi György kastély- és templomfelújításai jellemezték. A püspök, mivel a hívek nem fértek már el a templomban, 1662-ben azt nagyrészt leromboltatta és alapköveire újjáépíttette, megnagyobbítva a szentéllyel. Az új templomot 1668-ban szentelték fel. 1679-ben pestis pusztított a településen. 1681-ben az akkori püspök rákosi kastélyában fogadta I. Lipót császárt és királyt. 2 évvel később azonban, a Bécs ellen vonuló török sereg előbb az élelmiszer-tartalékait vette el a településnek, majd a nagyobbrészt magyar lakosságot fogolyként magával vitte. A feljegyzések szerint 1683. július 26-án felgyújtották a város nagy részét. A településen maradtak koldusbotra jutottak. A Thökölyék közbenjárására a törökök által el nem pusztított Sopron, a kolduskérdés megoldására már 1685-ben intézkedéseket hozott. Az elpusztult lakosság helyébe osztrák és morva vidékről hoztak telepeseket, akik adómentességet kaptak 6 évre. 1712-ben ismét pestisjárvány érte el Rákost, majd 1728-ban egy asszony vigyázatlansága következtében égett le csaknem az egész település, az anyakönyvek nagy részével együtt. 1738-ban Furlani soproni orvos könyvet jelentetett meg, melyben leírta, hogy a mezőváros dombjának lábánál gyógyforrások fakadnak fel. Ugyanő megállapította, hogy a mezőváros minden irányból fallal van körülvéve. Gróf Zichy Ferenc püspöksége idején, az 1745 körüli években került sor a kastély ezidáig utolsó nagy átépítésére. 1767-ben Mária Terézia az egész országra kiterjedő urbáriumokban szabályozta az úrbéresek kötelezettségeit. Az akkori összeírás szerint a településen 42 egész telek volt. 116 jobbágy, 74 házas és 32 házatlan zsellér, összesen 222 úrbéres, javarészt családos ember lakta a mezővárost. Az 1770 körüli újabb tűzesetet követően végre 1796-ban kutat repesztetett a püspök a sziklába. Addig csak a kastélyban volt egy kút, s mivel a Fertő, valamint a partján lévő források is távol estek, a patak vize pedig szakadékokban folyt, az oltások nem jártak nagy

REGIOPLAN KFT


29

sikerrel. Az úgynevezett Speier-féle kocsma (Fő u. 172 hsz.) udvarán lévő vízvételi hely történetére emléktáblán hívták fel a figyelmet. A 19. század elején - a napóleoni háború és az azzal járó élelmiszerigény miatt -, az uradalom megpróbálta elérni, hogy az emberek ősszel is vessenek, ne várják meg a bizonytalan tavaszt, emellett nem engedték meg a krumpliból való pálinkafőzést, mert az pótolhatja a kenyeret. Jelentős volt a Fertőn való halászat. Egy 1829-i feljegyzés a tó környékén sok halászkunyhóról tesz említést. Később, a tó vízszintjének csökkenése, ezáltal sósabbá válása miatt a halállomány is csökkent. Az 1840-es évek összeírásai szerint jelentősen nőttek az 1778. évi értékekhez képest a terméseredmények, amit - mivel a földek nagysága nemigen változott - az intenzívebb gazdálkodás eredményezhetett. 1848-ig 20-nál is több cipészt és csizmadiát, 15 szabót jegyeztek be, de az anyakönyvek említenek számos vászonszövő mestert, kőművest, ácsot, péket, üvegest, szűcsöt és órásmestert is. Kedvezőtlen tény, hogy a feljegyzések szerint a két engedélyezett vásárt akkor már rég nem tartották meg. Hiába fúrtak 1843-ig több kutat is a településen, az abban az évben keletkezett tűzben több mint 100 ház vált a lángok martalékává. Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharcba a településről 105-en jelentkeztek. A háborús események közvetlenül nem érintették Rákost, de a katonák beszállásolási kötelezettsége csak 1882. szeptember 1-jével ért véget. 1853-ban, az Úrbéri nyílt paranccsal ténylegesen is megszűnt a jobbágyvilág az országban. Rákoson ez együtt járt némi tagosítással: a gazdák egyes dűlőkben jobb és rosszabb minőségű földeket kaptak. A győri püspökség a legnagyobb földbirtokos maradt. A fertő víz- és nádterülete, a kopár községi domb a kőfejtővel, a Rákos-patak partja, az erdő északi irányban Meggyesig, valamint nyugati irányban Tómalom felé, emellett sok ház a faluban továbbra is az uradalom része. A Fertő partján megtartott szántón és réteken hozták létre Virágosmajort. Kápolnája tornyán a következő felirat szerepel: "Ego sum flos campi.", vagyis Én vagyok a mezők virága. A település északnyugati részén is kialakítottak egy kisebb majornyi területet, melyet V. Pius pápa után Pius névre kereszteltek. Előbbibe 3, utóbbiba 12, magyar, más településről érkező családot telepítettek. A helyiek ugyanis megalázónak tartották a cselédsort.

REGIOPLAN KFT


30

A település 1860 körül

Forrás: Száz magyar falu könyvesháza A településen ebben az időben már 250 iskolaidős gyermek volt. Őket kellett volna a még mindig csak 1 tantermes épületbe bezsúfolni. Mintegy 20 évvel később, 1874-ben került sor a templom mögötti téren – egyelőre még csak 1 tanteremmel – az új iskola felépítésére. Az épületet 1887-ben 2 tantermesre bővítették, 1899-ben emeltráépítéssel kialakították a 3., majd 1906-ban a 4. tantermet az akkor már 552 iskoláskorú gyermek számára. 1857-ben a kőfejtő bécsi építőtársaság bérleményébe került, ezzel megélénkült a kőfejtés. A bánya 50-100 munkást foglalkoztatott, akiket jól megfizettek. A 100 mázsát is meghaladó kövek nagy távolságra (Bécs, Győr, Keszthely) való szállítása nagy nehézséget jelentett. A termelés a századfordulóra a cement és vasbeton elterjedése miatt visszaesett. A kőfejtő 1891-ben és a 20. században

Forrás: Száz magyar falu könyvesháza REGIOPLAN KFT


31

Forrás: Száz magyar falu könyvesháza Az 1865-ben Magyarország művelési ágak szerinti terjedelme és földjövedelme címen megjelent kimutatás szerint az összesen 3814 katasztrális hold területű (összesen 22 km2) Fertőrákoson a legnagyobb részt az erdő (1201 kh), majd a szántó (1073 kh) képezte. A mezőgazdasági termés értéke első volt az ország megyéi között. A fő jövedelmi forrássá a szarvasmarha-tenyésztés vált. 1860 és 1867 között üvegfestőműhely működött a kastélyban. 1866-ban felfedezték a meggyesi út mentén, a mai országhatár mellett található Mithrasszentélyt. A szentély keletkezését a 3. század első felére becslik. 1869-ben a Fertő kiszáradt, az október 3-i körmenet során a mai Fauenkirchenbe száraz lábbal mentek át. Az 1871. évi községek önkormányzatáról szóló törvény megszüntette a település mezővárosi rangját. Egy 1881. évi összeírás szerint 263 házban 1980-an laktak, akik közül anyanyelvük szerint 1800 német, s mindössze 97 volt magyar. 1884-ben a Fertőn megtartották az első vitorlásversenyt. Tóverandát terveztek és építettek kis kilátóval, valamint éjjeli szállásra alkalmas szobákkal. A vízszint csökkenése azonban hamarosan véget vetett a vitorlázásnak és a sokáig partra vontatott hajók tönkrementek. Csak az 1920-as években indult újra a vitorlásélet. 1902-ben a település Meggyessel egyesülve nagyközséggé alakult, de 1906-ban már ismét községként szerepel. Neve ettől az időponttól Fertőrákos. A kiadott községpecsét mezejében pajzs, felette Szent Miklós, püspöksüveggel, pásztorbottal és könyvvel, a kerek talpú barokk pajzsban vízből cölöpösen kiemelkedő rák.

REGIOPLAN KFT


32

Községpecsétek 1640-ből, 1902 körülről és 1906-ból

Forrás: Száz magyar falu könyvesháza Az 1800-as évek végén Rákos területét is elérte a filoxéria pusztítása. Az 1910-es évekre azonban már ismét jelentős borkereskedelem jellemezte. Jellemző volt az is, hogy a szőlőkben nem alakítottak ki pincéket és présházakat, mert az emberek a termést a lakóházaik pincéibe szállították. Fontos pénzforrást jelentett a Fertő nádjának learatása. Az I. világháború 101 fertőrákosi életét követelte. A háború elvesztése, a győztes hatalmak döntése meghatározóvá vált a település későbbi történelmében. A békeszerződés az osztrákoknak ítélt nyugat-magyarországi területek átadását 1921. augusztus 29-re tűzte ki. A Sopron és környéke hovatartozását eldöntő 1921. évi népszavazás során az 1525 szavazásra jogosult fertőrákosi lakosból 1370-en szavaztak. 812-en, vagyis többségük (60,7%) Ausztriára szavazott. A terület szavazatainak összesítése azonban a maradás szándékát mutatta. A rákosiak szorgalmas, lelkiismeretes, békés emberek voltak, az alispáni jelentések közbiztonságról szóló rovatában alig lehetett találkozni velük. Jellemző volt azonban az is, hogy az idősek görcsösen ragaszkodtak földjükhöz, vagyonukhoz, s abba nem akarták beengedni felnőtté vált fiaikat sem. A Fő utca a Rákos-patakkal 1910-ben

Forrás: Száz magyar falu könyvesháza REGIOPLAN KFT


33

Az 1920. évi Nagyatádi-féle földreform nem sokat változtatott az egy-egy gazda kezén lévő földterületek megoszlásán. A 30-as években készített felmérés szerint a 3371 lakosból 1070 lélek 1 és 3 kh közötti földdel (0,5-1,7 ha), 1272 fő 1 kh alatti földterülettel rendelkezett. Föld nélküli mezőgazdasági munkás 352 fő volt. Vagyis a lakosság 80%-a ennek a három kategóriának egyikébe tartozott. Magas volt ezért a munkaalkalmat a településen kívül, például a soproni tégla- és textilgyárakban, valamint a mai Burgenland területén keresők aránya. Hiába szigorították az átjárás feltételeit, egyes időszakokban a szőlőkapálásra átjárók száma 5-600 fő volt. A kereskedelmet a fogyasztók anyagi helyzetének romlása, a határokon átnyúló árumozgást szabályozó, gátló állami intézkedések, valamint az úthálózat rendkívül rossz állapota nem segítették. Legalább is a legálisat, mert az illegális kereskedelem az előzőek következtében a nehezen ellenőrizhető területen megnőtt. 1928-ban telefont kapott a falu jegyzősége, valamint teljesen befagyott a Fertő magyar része. A halpusztulást az egész tóra vetítve 40%-osra becsülték. 1929-ben a Fertő nádasa égett 3 napon keresztül, mely a fészkelő madarakat pusztította el. 1929-ben kezdték el az új iskola építését, mely 1941-ig zárdaiskolaként működött. 1931-ben elkészítették az első cölöpházat, melyet hamarosan csónakház és kikötő építése követett. 1937-ben sor került az első szabadtéri előadásra a kőfejtőben. A templom és a zárdaiskola az 1930-as években

Forrás: Száz magyar falu könyvesháza

REGIOPLAN KFT


34

Forrás: Száz magyar falu könyvesháza Az 1930-as években a Német Birodalom terjeszkedése hatással volt a település mindennapjaira is. Ausztria 1938. évi bekebelezése alig 3 kilométer közelségbe hozta a hitleri birodalmat. A háború éveiben a németajkú lakosság hovatartozási szándékát jelezte, hogy az SS-be való kötelező besorozás elől önként jelentkeztek a fiatalok a magyar hadseregbe. 1941ben arra biztatták a lakosokat, hogy ha német anyanyelvűnek is vallják magukat, mellé nemzetiségként a magyart diktálják be. A háború utolsó hónapjaiban a településre zsidó munkaszolgálatosokat (mintegy 1200-1400 főt) vezényeltek, míg a szomszédos, sopronkőhidai cukorgyárból fegyházzá alakított fegyintézetbe számos politikai őrizetest és foglyot hurcoltak. Itt tartották fogva Mindszentyt és papjait, valamint itt végezték ki Bajcsy-Zsilinszky Endrét. A vesztes háborút, a nagyhatalmak megegyezésére hivatkozó kollektív kitelepítés követte. A kitelepítés mértékéről eltérőek a feljegyzések. Van olyan adat, mely szerint az 1941. február 1-jei 3745 főnyi lakosból 1946. május 12-ére 498 fő maradt (ez a szám tartalmazza az 1945ben érkezett földigénylőket). Az 1996-ban felavatott, a szomorú eseménynek emléket állító szoborra az elűzöttek számaként 3500-at véstek fel. Az 1946. évi hivatalos adatok szerinti 2603-as érték az előzőek alapján valószínű, nagymértékben alábecsült. A kitelepítés alól hivatalosan mentesült az, akinek házastársa nem német nemzetiségű, vagy anyanyelvű, valamint gyermekeik és 65 évnél idősebb felmenőik. A valóságban azonban elsősorban a gazdagok kerültek a listára. Már a kitelepítés előtt, 1945-ben felhívást tettek közzé, melyben magyar falvakból származó földigénylők jelentkezését várták. A telepesek második hullámát - 147 főt - az ország belsejéből érkezők jelentették 1946 májusában. A felvidékről 1948-ig telepítettek át magyarokat. Bán János, a település egyik történetírója szerint: „Sok cigány is telepedett le Rákoson, ezek előbb az erdőben, sátor alatt és a kőfejtőben laktak, csak 1946 után telepedtek az üres házakba”.

REGIOPLAN KFT


35

Az 1949. évi népszámlálás során a településen 2053 lakost írtak össze. Abban az évben határzárt létesítettek, aknákat telepítettek a határ mentén, melyeket csak 1969-ben szedtek fel. A települést elzárták, még aki Sopronba utazási engedélyt kapott, az sem mehetett ki a Fertőre. Az egyházi javak államosítását követően a kastély emeleti nagy termeit táncteremmé alakították úgy, hogy eltávolították a teherviselő falakat is. Ez hamarosan az épület életveszélyessé nyilvánításához vezetett. Az 1960-as években csak jelentős beavatkozással sikerült az épület műemléki helyreállítása, mely aztán műkincslopás áldozatává is vált. A határzár alá eső településen az 1957-es év hozott némi enyhülést, amikor az illetékesek hozzájárultak ahhoz, hogy ugyan ellenőrzött keretek között, de a vitorlázók ismét megjelenhessenek a tavon. Megkezdték a vízitelep kiépítését. 1967-ben a tó megközelítésére kialakították a ma is használt utat. Döntöttek arról is, hogy a vízitelep fejlesztését szabályozott keretek között fogják végezni. Ennek egyik lépéseként a területet 1970-ben Fertőrákostól Sopronhoz csatolták. Az 1975 és 1985 közötti időszakban elkészítették a szilárd burkolatú autóutat, a transzformátort, a vezetékes vízellátás gerince és az egészségügyi blokk, a főmóló, valamint annak több leágazása. 1970-ben megtartották a Barlangszínház első előadását. Az 1980-as években a műemlékgondozás nemzetközi tanácsának résztvevői megismerkedtek a településsel. A többnyire érintetlenül megőrzött történeti település látványa olyannyira megnyerő volt számukra, hogy visszatértek tanulmányozására. Az egységes falukép annak volt köszönhető, hogy az évszázadok során nem sokat változott az életmód, emellett a lakosság vagyoni eloszlása is elég egyenletes volt. A településmag védetté nyilvánítása az első években leginkább korlátozást jelentett, mivel a védettséggel járó anyagi haszonról nem tájékoztatták az érintetteket. 1989. augusztus 19-én került sor a Páneurópai piknikre. 1990. április 8-án pedig megnyitották a meggyesi határátkelőt. A település elzártsága ezzel véget ért.

REGIOPLAN KFT


36

2.2 Településszerkezeti fejlődés A települést Sopron és a Fertő között egy közel észak-dél irányú dombon, egy évezredek óta ismert útvonal mellett hozták létre, mely út a Fertő tó körül érintőlegesen haladt. Az egyutcás felépítésű település fejlődése az út legmélyebb pontjáról indult ki: a házak a domb alsó nyúlványán elhelyezkedő uradalom, az 1311-ben már létező uradalmi kastély közelébe, attól északra szerveződtek. A 15. században már rendelkezett templommal, mely ugyanazon a területen állt, mint a mai. Mivel a templomokat a település legmagasabb pontjára és határára helyezték, feltételezhető, hogy akkorra már a templomot körülvevő temetőig nyúlt a kiépített házsor. A települést védőfalakkal vették körbe. 1587-ben tizenöt telekből állt Rákos, melyet negyed és fél telkekre osztottak. 28 család rendelkezett saját telekkel, további huszonkettő bérlő volt. Rajtuk kívül még három nemes és további öt háztulajdonos élt az erődített falak közelében. Az erődítés létesítésénél kihasználták a felszíni adottságokat: a patak felőli oldalon a változatos, sziklás terep nyújtott védelmet, a tó felől pedig a nehezen járható ingovány védte a falut. „Itt lépten-nyomon mindenütt volt kő, fa és nád. A régi lerombolt házak fala mindenütt kőből készült, ha nem is faragott, csupán apróbb-nagyobb, szabálytalan formájú kövekből sárral tapasztott falak alkották a lakószobát, konyhát, sőt az istállót is. Ezekre az erdőkből gerendát adott a földesúr födémnek, míg a tetőzet anyagát a Fertő bőséges nádja szolgáltatta. Minden házhoz hosszú udvar és kert csatlakozott, amely ott volt nagyobb, ahol a dombhát kiszélesedett.” (Forrás: Száz magyar falu könyvesháza) A település fejlődését térképen az 1782 és 1785 között elkészített első katonai felméréstől követhetjük nyomon. A térkép egy egyutcás (a mai Fő utca) települést mutat, mely mind északi, mind déli, délnyugati irányban túlnyúlt a középkori védőfalakon. A beépített területek északi határát a mai temetőhöz vezető utca jelentette, míg déli irányban átlépték a Rákos-patakot. Rákos népességszáma ekkor 995 fő volt. A Fő utca mindkét oldalán a domboldalra szőlőt telepítettek. Az ültetvények túlnyúltak a védőfalon is. A térkép feltűnteti a malmokat, az útmenti kereszteket, valamint a kőbányát. Mária Terézia 1775. évben hozott rendelete alapján a templomok körüli temetkezést meg kellett szüntetni. Az új temetőt a mai helyén, a védőfalakon kívül hozták létre az addigi pestistemető mellett. Ezt a felmérés még nem jelzi.

REGIOPLAN KFT


37

Forrás: I. katonai felmérés, 1784 A mai topográfiai térkép és az I. felmérés összevetése

Forrás: www.mapire.eu.hu Az 1819 és 1869 között elkészített, a település területét érintően 1845-ben elvégzett II. katonai felmérés a település beépítésében jelentős változást nem mutat, de az első felmérésen még oly markánsan feltüntetett falat ez a térkép már nem jelzi. Feltételezik, hogy az északdéli irányú védelmet nem fal, hanem cölöpsor biztosította, de ennek létét nem tudták bizonyítani. Az egykori védmű nyugat-keleti irányú szakaszának északi és déli része is fennmaradt!

REGIOPLAN KFT


38

A Fő utca legjelentősebb és méreteiben is legnagyobb, a templomtól északra lévő teresedése egykor bizonyára a piacnak adott helyet. E vásárteret a késő középkorban, a település bővítése kapcsán, a részeiben még ma is fellelhető védőművek építésével egyidőben alakíthatták ki. A déli városkapun kívüli nagyobb teresedés, a patak és az utca találkozása lóúsztatónak adhatott helyet.

Forrás. II. katonai felmérés, 1846 A mai topográfiai térkép és az I. felmérés összevetése

Forrás: mapire.eu/hu/

REGIOPLAN KFT


39

Forrás: kataszteri felmérés, 1856-57 Az 1856-57. évben került sor a település kataszteri felmérésére. A rendkívül részletes térkép az akkor (1850-ben) 1418 fős település Patak-sor menti további kiépülését jelzi. Feltünteti a telkeket keresztirányban lezáró pajtákat, az uradalmi kerteket, a kastéllyal szembeni, ma is látható teresedést, az új temetőt. A Fő utca mellett kezdett kialakulni a ma is látható úthálózat. Fontos megjegyezni, hogy a felmérés az 1843. évi, 100 ház pusztulásával járó tűzvész után készült, mely tűzeset után nagyobb, pusztulást okozó esemény már nem történt a településen. Mivel a tűzesetben keletkező kárt a biztosító megtérítette, feltételezhetjük, hogy a felmérés idejére az elpusztult házak helyére újakat emeltek. A település és a tó közötti ingovány területét a században kiszárították. 1872-ben létrehozták a majorságot. 1881-ben a település már 263 lakóházzal rendelkezett, 1980 fő lakta. 1900-ra ez az érték 2799 főre emelkedett. A népességszám ilyen mértékű gyarapodása együtt járt a beépített területek jelentős kiterjedésével. A kastély mögötti területen kialakították és megkezdték a Kovácsdomb utca beépítését, a Patak-sor mentén tovább folytak az építkezések északi irányban, emellett a Béke utca beépítése is folytatódott. REGIOPLAN KFT


40

Forrás: III. katonai felmérés, 1880 A mai topográfiai térkép és az I. felmérés összevetése

Forrás: mapire.eu/hu/ 1927-től sor került a mai Alsó-, Középső- és Felsőszikla sor utcák beépítésére. Az új házakat igénybe vevők Németországból érkeztek. 1941-re a Patak sori beépítések elérték a Béke utcát, a sziklasorok beépítésével pedig a kőfejtőt, mely ezzel a település szerves része lett.

REGIOPLAN KFT


41

Forrás: Felmérés a II. világháború időszakából, 1941 A II. világháborút követő időszakban építették be a Fő utcát a kőfejtőig. A Fő utca nyugati oldalon lévő telkek megosztásával a Patak sor keleti oldalát is beépítették. A Kovács-domb utcától délre bordás úthálózattal bővítették a település szövetét. Emellett a sportpálya környezetében osztottak telkeket, melyek beépítése napjainkban is lassú ütemben tart. A Fő utca Béke utca és a Fertő utcai szakaszának középkori kialakítású, a 18., 19. században véglegesült beépítése kisebb változtatásoktól eltekintve megőrződött. Az 1960-as években az ezen a területen elhelyezkedő építmények nagy részét műemléki védettség alá helyezték, az egykori kastélyt helyreállították.

REGIOPLAN KFT


42

2.3 Természetföldrajzi környezet Fertőrákos elhelyezkedése Az MTA FKI 1990-es kistáj katasztere szerint a település természetföldrajzilag a NyugatMagyarországi-Peremvidék nagytáj, Alpokalja középtáj, Soproni-hegység kistájcsoport Fertőmelléki-dombság kistáján, annak északkeleti részén helyezkedik el. Domborzati adottságok A Fertőmelléki-dombság földrajzi értelemben a Soproni-hegység kelet, északkeleti szárnyát alkotó; fiatal harmadidőszaki üledékes kőzetekből álló, gyengén tagolt, kis relatív reliefű (a legmagasabb és legalacsonyabb terület magasságkülönbsége négyzetkilométerenként) dombság. A mészkőterületekhez karsztjelenségek, kisebb barlangok kapcsolódnak. A kistáj nevezetes lajtamészkő feltárása egyben ipartörténeti emléke a fertőrákosi kőfejtő. Vályogos, löszös üledékkel fedett felszínét jobbára csak a kristályos palák kis kibukkanásai, tanúhegyei élénkítik. Északi részén teknőszerű süllyedék, a Kőhidai-medence alakult ki. A dél-délkelet felé lejtősödő, szelíd hajlatú dombságot a Soproni-hegységhez viszonyítva mérsékelt hegyrajzi paraméterek jellemzik: átlagos magassága 207 m, legnagyobb magassága 327 m a tengerszint felett. Átlagos relatív reliefe 54 m/km2. Területének 62%-a gyengén és közepesen (30-70 m/km2), 24%-a erősen (70-100 m/km2) tagolt dombsági felszínekből áll. Földtani adottságok A kistáj a Rákos-patak, valamint annak mellékvize, a Tómalom-patak vízgyűjtő területe, mely a Fertő tóba folyik. A bővizű források között említendő a fertőrákosi Nagy-forrás, valamint a Balfon felbukkanó nátrium-kloridos, szulfátos keserűvízforrások, melyek gyógyászati hasznosítására épült ki a balfi gyógyfürdő. Az ipari ásványi nyersanyagok közül a fertőrákosi lajtamészkőbe zárt vékony bontonit rétegek, az építőipari nyersanyagok közül a soproni felsőpannóniai agyag, valamint a fertőrákosi jó minőségű építőkő érdemel említést. Éghajlat A kistáj mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz éghajlatú. Az évi középhőmérséklet 9,5–9,8 °C közötti, a vegetációs időszak középhőmérséklete 15,7°C. A fagymentes időszak április 22től október 22-ig tart, hossza 181 nap. A napsütéses órák száma 1850, nyáron 720, télen 175 óra körüli. Az éves csapadékmennyiség 640–660 mm közötti, ezzel a mérsékelten száraz kistájak közé tartozik. A vegetációs időszak csapadékösszege 420 mm, a legtöbb egynapi csapadékot Fertőrákosnál mérték (80 mm). Az uralkodó szélirány az északnyugati, az átlagos szélsebesség a dombtetőkön eléri a 14–16 km/h-t. A hótakarós napok átlagos száma 45-50. Talaj A felszín csaknem egészét különféle erdőtalajok, így agyagbemosódásos barna erdőtalajok, barnaföldek és rendzinatalajok (tömör, karbonátot tartalmazó kőzeten kialakult, jellemzően sekély termőrétegű és köves talajok) alkotják. A barna erdőtalajok termőképessége gyenge, így javarészt ma is erdőterületek borítják, a barnaföldek vízgazdálkodása és termékenysége viszont egyaránt alkalmas szántó- és szőlőművelésre. Az említett talajtípusok mellett a Rákospatak völgyét réti öntéstalaj borítja.

REGIOPLAN KFT


43

Növényzet A Fertőmelléki-dombság természetes növénytársulásai a gyertyános-tölgyesek és cserestölgyesek, de foltokban a mészkedvelő, illetve déli részein a mészkerülő tölgyesek is jellemzők. A Kőhidai-medence területén egykor láprétek és ligeterdők terültek el. Az emberi tevékenység nyomán e természetes növénytakaró több helyütt megszűnt, s helyét leromlott erdőállomány, helyenként telepített akácosok és fenyvesek vették át. A kőbányászat a sziklagyepek és sztyeprétek elterjedését mozdította elő. Reliktumterületként maradt fenn a Kőhidai-medencében a Kistómalmi-láprét. Tölgyes a Szárhalmi erdőben

Forrás: google earth

REGIOPLAN KFT


44

2.4 Demográfiai jellemzők A népességszám változása A település népességszámának 1870. évi, első független magyar népszámlálást megelőző alakulásáról a településtörténeti adatok és népességösszeírások nyújtanak vázlatos képet. Az első hiteles adat 1767-ből származik, mely szerint 116 jobbágy, 74 házas és 32 házatlan zsellér, összesen 222 úrbéres, javarészt családos ember lakta a mezővárost. 1784-ben II. József rendelte el a népszámlálást Magyarországon. Ez volt az első olyan összeírás, amely kiterjedt a lakosság egészére. A felmérés 995 főt jelzett. 1848-ban 1384, 1850-ben 1418 volt a település népességszáma. Az 1870. január 1-ei eszmei időpontjában elvégzett, első magyar népszámlálás szerint Fertőrákos népességszáma 1864 volt. Megjegyezzük, hogy a szomszédos települések adatai ekkor a következők voltak: Sopron: 23102 fő, Ágfalva: 1348 fő, Harka: 961 fő, Kópháza: 1302 fő. A ma Győr-Moson-Sopron megyét képező községek átlagos népessége 1086 fő volt. Vagyis Fertőrákos népességszáma nemcsak szomszédai, de a megyei községek között is kiemelkedő volt. Az 1870. évet követően jellemzően 10 évente tartottak népszámlálásokat. 1960-ig a felmérések a jelenlévő népességre, az 1970-2001 közötti adatok az állandó és lakónépességre vonatkoznak. Az 1870 és 1890 közötti adatok csak a polgári népességre terjedtek ki, a népesség egészére vonatkozó összeírások 1900-tól készültek. A népszámlálás: „a modern felfogás szerint az a tevékenység, amely az állam által meghatározott területen élő népesség minden egyedére kiterjedő, egy adott időpontra vonatkozó és egyidejűleg végrehajtott, az egyes személyekre vonatkozó demográfiai, gazdasági és szociális adatok gyűjtését, feldolgozását és közzétételét öleli fel.” (Klinger András [1996] 1881-ben, az akkor 1980 fős népesség döntő többsége, mintegy 1800 fő német anyanyelvű volt. A gazdaság általános felemelkedése, a pestis és a kolerajárványok elmúlta, az orvostudomány fejlődése együtt járt a természetes népmozgalmi folyamatok (a születési, és halálozási arány) javulásával. Az országosan végbemenő folyamatok megfigyelhetők a település népességszámának alakulásában is. 1890-re a népesség 500! fővel, 1900-ra újabb 300 fővel emelkedett. 1910-re a település lakosainak száma megközelítette a 3000 főt (2980). Az első világégés 1 évtizedre megállította a demográfiai növekedést. 1930-ra 3371, majd már a II. világháború idején 3745 fő volt a népességszám. 1945-ben földigénylők érkeztek a településre, 1946. április 24-én, május 6-án és 7-én a német nyelvű lakosság többségét kitelepítették, mellyel egyidejűleg megérkezett a telepesek második hulláma. Ők még az ország belsejéből, önként érkeztek. A Felvidékről már úgy telepítették be a magyar ajkúakat, egészen 1948-ig. A világháború és az azt követő kitelepítési intézkedések hatása a 17. századi török dúláshoz hasonlítható azzal a különbséggel, hogy ezúttal a házakat nem pusztították el.

REGIOPLAN KFT


45

Az 1949. évi felmérés így is csak 2053 főt rögzített. Kitekintve a településkörnyezetbe tartozó települések népességszám-változására, a következők láthatók. Sopron népességszáma az 1941. évi 47569 főről 36506 főre, Ágfalváé 2067 főről 1566 főre, Harkáé 1023 főről 786 főre, Kópházáé 1909 főről 1813 főre csökkent. 1949-ben határzárat létesítettek, a letelepített aknákat csak 1969-ben szedték fel. A település az országon belül is elzárttá vált. Talán ezzel is magyarázható, hogy a népességszám 1970-ig újból növekedni tudott, akkor 2462 főt rögzítettek. Az 1970-es évektől rendelkezésre állnak a természetes (születés és halálozás), valamint mechanikai (vándorlás) népmozgalmi folyamatok adatai. Ezek azt mutatják, hogy a 70-es években, a határzár enyhülése rendkívül nagymértékű elvándorláshoz vezetett. 1970 és 1979 között a településről 569-cel többen költöztek el, mint ahányan oda beköltöztek. Így hiába volt jelentős a természetes szaporodás (229 fő), a népességszám csökkent. Ettől az időszaktól kezdve, ahogy az országosan is bekövetkezett, a születésszám csökkent. Mivel ezt a halálozási szám csökkenése nem követte, az 1990-es években már természetes fogyás következett be. Az elvándorlás mértéke a 80-as években már alacsonyabb volt, végül a 90-es évekre pozitívvá vált, amikorra ellensúlyozni tudta a természetes fogyást. Megállapíthatjuk, hogy az, hogy az ezredfordulóra, valamint a legutóbbi népszámlálási időpontra, 2011-re nem csökkent a népességszám, a pozitív vándorlási különbözetnek volt köszönhető.

Forrás: Népszámlálás 2011 alapján szerkesztette Regioplan Kft. A Fertőrákossal szomszédos településeket (Harka kivételével) a természetes szaporodást felváltó fogyás jellemezte, valamint az, hogy a vándorlási többlet, különösen a 90-es években, kiemelkedő volt. Az 1990-ben 1516 fős Ágfalva 2001-ig 604 fővel növelte népességszámát a vándorlási többletből. Az évszázadokig alacsonyabb népességű települések lakosszáma 2011-re csaknem elérte Fertőrákos népességszámát. Sopron a vándorlási többletnek köszönhetően 60 ezres várossá fejlődött.

REGIOPLAN KFT


46

Forrás: Népszámlálás 2001 és 2011 alapján A településkörnyezetbe tartozó községek népességszám-változása Népszámlálási időpont 1870

500 és 1000 fő között Harka (961)

1000 és 1500 fő között Ágfalva (1348)

1500 és 2000 fő között Fertőrákos (1864)

2000 fő felett

Ágfalva (2067)

Fertőrákos (3745)

Kópháza (1302) Megyei községek átlaga (1034)

1941

Kópháza (1909) Megyei községek átlaga (1275) Harka (1023)

1970

Harka (829)

Kópháza (1787)

Fertőrákos (2462)

Ágfalva (1527) Megyei községek átlaga (1190)

2011

Megyei községek átlaga (1100)

Harka (1830)

Fertőrákos (2208) Ágfalva (2151) Kópháza (2041)

Forrás: Népszámlálás 2011 alapján

REGIOPLAN KFT


47

A népesség korösszetétele A népesség kormegoszlásának vizsgálatát a 2001. és 2011. évi népszámlálások adatai alapján végeztük el.


REGIOPLAN KFT


48

Az élveszületési szám több évtizede tartó csökkenésének hatására a 2001. évi korfa már keskeny alapú, a fiatal és a középkorúaknál kiszélesedő és az idős korosztályban is még széles formájú. A 2011. évi korfa azt szemlélteti, hogy a népesebb korcsoportok egyre magasabban figyelhetők meg, vagyis a népesség átlagéve növekedett. 2001-ben az átlagév 37,4 év, 2011ben 41,1 év volt. Az egyes korcsoportba tartozók számát 2001-ről továbbvezetve 2011-re megállapítható, hogy mindkét nemnél csökkent a 25-29 és az 50-54 év közöttiek száma (vagyis az elvándorlás őket érinthette jobban), valamint a 70 éven felülieké, míg a 40-44 év közöttiek száma emelkedett. A 2001-ben 181 70 éven felüli közül a statisztika 2011-ben már csak 66 főt jelzett. A főbb korcsoportokat egymáshoz viszonyítva határozhatóak meg az eltartottsági ráták valamint az öregedési index. Az együttes (gyermek és idős népesség) eltartottsági ráta, vagyis az, hogy egy 15-64 év közötti emberre, hány 0-14 év közötti jut, 2001-ben 0,43, 2011-ben pedig 0,40 volt, vagyis kedvezőbbé vált, de emellett az időskorúak száma jelentősen emelkedett. A jelenlegi tendenciák folytatódása esetén az így számított mutató romlása várható. Az öregedési index, vagyis az, hogy 1 gyermekkorúra hány időskorú jut, szintén a korstruktúra kedvezőtlenebbé válását mutatja, mivel az a 2001. évi 0,79-es értékről 1,1-re emelkedett. A mutató további romlása várható. Együttes eltartottsági ráta

Öregedési index

2001

0,43

0,79

2011

0,4

1,1

Forrás: Népszámlálás 2001 és 2011 alapján

Vallás és nemzetiség A 2011. évi népszámlálás során a válaszadók 76%-a vallotta magát katolikusnak. Az evangélikusok aránya 3%, a reformátusoké 2% volt. Magas, a megyei községek értékének kétszerese volt a vallási közösséghez, felekezethez nem tartozók aránya: 16%! A feltett kérdésre a teljes lakosság 31%-a nem felelt! A grafikonon a teljes lakosságra vonatkoztatva mutatjuk meg az értékeket. A nemzetiségi, az anyanyelv. a családi, baráti közösségben használt nyelv válaszok alapján a válaszadók 84%-a volt magyar, 12%-a német, 3%-a cigány. A kérdésre a lakosság 8%-a nem válaszolt.

REGIOPLAN KFT


49


A népesség iskolai végzettsége 2011-ben a 10 év feletti népesség 0,5%-a nem végezte el az általános iskola első évfolyamát. Ez az érték kedvezőbb a megyei községek 0,6%-os átlagértékénél. A 15 éven felüliek 96,0%-a elvégezte az általános iskola 8. évfolyamát, a 18 éven felüliek 38,0%-a rendelkezett legalább érettségivel, a 25 éven felüliek 11,5%-a rendelkezett egyetemi, főiskolai oklevéllel, ami a megyei községek értékével egyező. Az iskolai végzettséget nemek szerint vizsgálva az látható, hogy a nők magasabb iskolai végzettségűek. Előrebecslés A legutóbbi, 2011. évi népszámlálást követően a megyei statisztikai évkönyvek adatai nyújtanak vázlatos képet a település népességszámának változásáról. A jelen fejezet írásáig (2015. november) a 2013. év végi adatokat tartalmazó évkönyv jelent meg. Az adatok azt vetítik előre, hogy az élveszületési szám nem fog emelkedni, a halálozási szám pedig csak kis mértékben fog csökkenni 2020-ig a megelőző évtized értékéhez képest. Ez nagyjából megfelel az előzőekben bemutatott, 1970 és 2011 közötti értékek alapján várható realista előrejelzésnek A belföldi vándorlási mérleg 2012-ben és 2013-ban is jelentősebb többletet mutatott, feltételezhetően a 2020. évi népszámlálás is többletet fog jelezni. Ez az érték településpolitikai intézkedésekkel (olcsóbb telkek kínálata, letelepedést segítő intézkedések, egészségügyi, nevelési, oktatási, emellett igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató ellátás fejlesztése, munkahelybiztosítás) befolyásolható.

REGIOPLAN KFT


50

A népességszám alakulásának előrejelzése a részletes (például a termékenységre, halálozásra vonatkozó) adatok és vizsgálatok (melyek elvégzése meghaladja jelen munka kereteit) hiányában, valamint a kijelölt fejlesztések és társadalmi intézkedések népességre gyakorolt hatásának nehezen történő számszerűsíthetősége miatt csak meglehetősen bizonytalan. Realista előrejelzés szerint, a megismert változások alapján 2011 és 2020 között még nagyobb mértékű (mintegy 70-100 fős) természetes fogyás várható. A születésszám (kb. 150160 fő) tovább csökken a népesedéspolitikai intézkedések ellenére azért, mert a népesség összetétele a gyermekvállalás szempontjából már kedvezőtlenebbé vált, míg a halálozási szám (kb. 260-270 fő) vagy nem fog csökkenni, vagy csak kis mértékben lesz kedvezőbb az elmúlt évtized értékéhez. Emellett ugyanakkor vándorlási többlet (100-200 fő közötti) várható; összességében a népességszám kis mértékben emelkedni fog. A 2011. évi 2208 főt figyelembe véve 2020-ra 2230-2300 fő közötti népességszám várható. Hosszabb távon, 2030-ra kisebb mértékű természetes fogyás és továbbra is vándorlási többlet mellett 2400 fő körüli népességszám prognosztizálható azzal, hogy a már kijelölt lakóterületfejlesztések megvalósulása ugrásszerű népességszám emelkedéshez vezethet! Optimista előrejelzés szerint a halálozási szám hosszabb távon csökkenni fog, miközben a születési szám újra emelkedni fog a kedvezőbb gazdasági kilátások, népesedéspolitikai intézkedések, valamint a településre beköltöző fiatalabb korosztályokhatására. A két folyamat összességében még fogyást fog eredményezni, de a korábbi évtizedhez viszonyítva kisebb mértékűt. Emellett a település tudni fog olyan kedvező lakókörnyezetet és ellátást biztosítani, mely által a településre bevándorlók száma meg fogja haladni az elvándorlókét. 2020-ra így 2300-2400 fős, 2030-ra 2500-2600 fő körüli népességszám prognosztizálható azzal, hogy a már kijelölt lakóterület-fejlesztések megvalósulása ugrásszerű népességszám emelkedéshez vezethet! Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy a település méretét, eltartó képességét figyelembe véve nemkívánatosnak minősíthető 3000 fő feletti népességszám elérése. Pesszimista előrejelzés szerint sem az országos, sem pedig a helyi intézkedések nem lesznek olyan erejűek, hogy a megváltozott korstruktúrájú településen az élveszületési számot növelni tudnák, emellett a halálozások száma sem fog csökkenni. A természetes fogyást nem fogja ellensúlyozni a kis mértékben pozitív vándorlási mérleg. Az így előre jelezhető népességszám 2020-ra 2150-2200 fő, 2030-ra 2000-2100 fő. Egy település erejét népességmegtartó képessége jellemzi legjobban. A település számára ezért is fontos, hogy olyan településkörnyezetet alakítson ki és nyújtson lakosai számára, valamint olyan településpolitikát folytasson, mely a jelenlegi lakosokat arra ösztönzi, hogy életüket a településen képzeljék el és gyermekeik életének megalapozását is itt kezdjék megvalósítani. Emellett a fiatalok és a környező települések lakosai számára is vonzerőt nyújtson. A településpolitika részét képezheti a letelepedés támogatása kedvező árú, közművesített telkek nyújtásával; a családosok, iskolások támogatása. A jó településkörnyezet részét pedig a megfelelő igazgatási, egészségügyi, szociális, oktatási, kereskedelmi, szolgáltató ellátás, kulturális és turisztikai programok nyújtása, tiszta, rendezett közterület és külterület biztosítása, a lakott területek zaj-, por- és levegőszennyezésének minél alacsonyabb szinten tartása.

REGIOPLAN KFT


51

2.5 Gazdasági jellemzők vizsgálata A gazdaság átalakulása A település gazdaságát évszázadokon át a mezőgazdaság határozta meg. A püspök tulajdonában álló település már 1582-ben vásártartói jogot szerzett. Malmokkal, mészárszékkel, csapszékkel rendelkezett ekkor. Jelentős volt a szőlőtermesztés és borászat, a halászat, a felesleggel kereskedhettek. A népességszámhoz képest jelentős kiterjedésű erdőterülettel rendelkezett. A termőföldek 1767. évi osztályba sorolásakor az akkor Sopron megye termőföldjeit a legjobba sorolták. Az urbéri birtok kicsi volt, a jobbágyoknak ettől az időszaktól lehetőségük volt arra, hogy a számukra bérbe adott földeket műveljék, később pedig meg is vásárolják. A 19. század közepére a terméseredmények az intenzívebb gazdálkodás hatására jelentősen nőttek, elterjedt az őszi vetés is. Míg 1778-ban nem jegyeztek fel krumplitermést, addig 1845ben közel 200 tonna volt annak értéke. Jelentős volt a rozs (140 tonna), árpa, búza termésmennyisége is. Gyümölcsöt Bécsújhelyre és Bécsbe is szállítottak. Elterjedt volt a meggy, de jentős volt a dió, cseresznye, szilva és körte termés is. A 17-19. század folyamán számos szakma képviselője volt jelen (cipész, csizmadia, szabó, kőműves, ács, pék, üveges, szűcs, vászonszövő mester, órásmester) és három céh is. A mesterek nagy része egyedül dolgozott. 1865-ben a 22 km2 kiterjedésű településen közel 7 km2 volt az erdőterület és 6 km2 a szántóterület aránya. Hasznavehetetlennek mindössze 0,3 km2-nyi területet minősítettek. A település határában cukorgyár működött, melyet azóta fegyházzá alakítottak át. A kőfejtőben is megélénkült a kitermelés. A 20. században előtérbe került az állattenyésztés, a fő jövedelemforrás a szarvasmarha tenyésztést volt. Zöldséget és gyümölcsöt még a második világháború alatt is szállítottak külföldre. Jelentős volt a nádkitermelés. Az 1930-as években történt felmérés szerint a lakosság legnagyobb része 3 kh alatti, vagyis kb. 1,5 ha-nál kisebb földterületen gazdálkodott, ami a megélhetéshez nem volt elegendő. Sokan dolgoztak a soproni tégla- és textilgyárakban, valamint jártak a mai Ausztria területére szőlőt művelni. A világháborút követően a települést elzárták, fejlődése megrekedt. A rendszerváltást követően a település az idegenforgalmat jelölte meg, mint fő fejlődési lehetőséget. A foglalkoztatás jellemzői A népszámlálások alapján átfogó képet kaphatunk a népesség foglalkoztatottságának adatairól. A statisztika a népességet alapvetően két fő csoportba, gazdaságilag aktív és gazdaságilag nem aktív csoportba sorolja. A gazdaságilag aktív népesség a foglalkoztatottakból és a munkanélküliekből, míg a gazdaságilag nem aktív népesség inaktív keresőkből és eltartottakból áll. „A nemzetközi ajánlásnak megfelelően foglalkoztatott az a 15 éves és idősebb személy, aki a felmérés eszmei időpontját megelőző héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy rendszeres foglalkozásától csak ideiglenesen volt távol. A foglalkoztatottakon belül a statisztika megkülönbözteti az aktív keresők, a gyermekgondozási ellátás mellett dolgozók, valamint a nyugdíj, járadék mellett dolgozók csoportját.

REGIOPLAN KFT


52

Munkanélküli az a személy, aki a felmérés eszmei időpontját megelőző héten nem dolgozott; a megelőző négy hét folyamán aktívan munkát keresett, valamint úgy nyilatkozott, hogy azonnal, vagy legfeljebb két héten belül munkába tudna állni. Inaktív kereső az a személy, aki a felmérés eszmei időpontjában kereső tevékenységet nem folytatott, de keresettel, jövedelemmel rendelkezett. Eltartott az a személy, aki nem tartozik a fenti kategóriák egyikébe sem, mert általában keresettel, jövedelemmel nem rendelkezik, megélhetésükről magánszemély, vagy intézmény gondoskodik.” [Népszámlálás 2001]

Forrás: Népszámlálás 2001, 2011 alapján

A településen az eltartottak aránya 1990 óta csökken a lakosság korszerkezetének kedvezőtlen átalakulása miatt. A foglalkoztatottak és az inaktív keresők aránya hullámzó, a munkanélkülieké sajnos növekvő. Utóbbi meghaladja a megyei községek 3%-os átlagértékét. Számuk az 1990. évi 26 főről 2011 106 főre emelkedett. A gazdasági aktivitás nemek szerinti változását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a férfiak foglalkoztatottsága 47%, a nőké 37% körüli. A munkanélküliség kis mértékben a férfiakat sújtja jobban. 2001-ben a statisztika még kimutatta a foglalkoztatottak összevont nemzetgazdasági ág szerinti megoszlását. Ez jól mutatja a mezőgazdasági foglalkoztatás visszaszorulását, a szolgáltató szektor előretörését: A 2001-ben foglalkoztatott 882 főből 566 szolgáltatási jellegű ágazatban, s mindössze 30 mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágban dolgozott. A statisztika 2004-től alkalmazza a regisztrált vállalkozás, azaz az adószámmal rendelkező gazdasági társaság fogalmát. Akkor 220 vállalkozás – ebből 169 egyéni vállalkozás működött a településen. 2013-ra számuk 307-re nőtt. Ebből 48 kft, 15 bt, 239 egyéni vállalkozó volt.

REGIOPLAN KFT


53

A 2015. év második felében elvégzett helyszíni felmérés a településen az alábbi gazdasági egységeket rögzítette: 1. West Apartman 2. Kőbányasor apartman 3. Éva Fészek vendégház és panzió 4. Hanna vendégház 5. Vegyesbolt 6. Elektrotechnikai Kft. 7. Villa Esther 8. Diana vendégház 9. Euro C. épületgépészeti kft. 10. Jandl pince 11. Mithras vendéglő 12. Kőfejtő vendéglő 13. Ajándékbolt, dohánybolt 14. Csilla fodrászat, masszázs 15. Németh vendégház 16. Italkereskedés 17. Ügyvéd 18. Bognár pince 19. Fagyizó 20. Don C. pizzéria 21. Charlie vendégszobák, fodrászat 22. Vass vendégszobák 23. Hermann pincészet 24. J&B fitness 25. Öreg halász csárda 26. Teherfuvarozó 27. W. C. épület felújítás 28. Élelmiszerbolt 29. Szentesi panzió 30. Ráspi étterem és panzió 31. Sátorszállás 32. Virágbolt 33. Ajándékbolt 34. Borászat 35. Kovács kocsma 36. Ásványmúzeum 37. Gyógyszertár 38. Szűts panzió 39. Takarékszövetkezet 40. Öregház apartman

REGIOPLAN KFT

Kőbánya sor 24/B. Kőbányasor utca 4. Felsőszikla utca 24/B.

vendéglátás vendéglátás vendéglátás

Felsőszikla utca 22. Középszikla utca 38. Középszikla utca 35. Középszikla sor 10. Béke utca 7. Béke u. 3.

vendéglátás kereskedelem szolgáltatás vendéglátás vendéglátás szolgáltatás

Patak sor 26. Fő utca 1. Fő utca 1. Fő utca 2/B. Fő utca 6/A.

vendéglátás, kereskedelem vendéglátás vendéglátás kereskedelem szolgáltatás

Fő u. 6/B. Fő utca 6/E. Fő utca 11. Fő utca 11/B. Fő utca 13. Fő utca 15. Fő utca 23.

vendéglátás kereskedelem szolgáltatás vendéglátás kereskedelem vendéglátás vendéglátás szolgáltatás vendéglátás vendéglátás, kereskedelem szolgáltatás vendéglátás szolgáltatás szolgáltatás kereskedelem vendéglátás vendéglátás szolgáltatás kereskedelem kereskedelem kereskedelem vendéglátás szolgáltatás kereskedelem vendéglátás szolgáltatás vendéglátás

Fő utca 25. Szt. Sebestyén u. 21. Fő utca 42. Fő utca 51. Fő utca 55. Fő utca 60. Fő utca 63. Fő utca 66. Fő utca 72. Fő utca 79. Fő utca 87. Fő utca 91. Fő utca 95. Fő utca 98. Fő utca 99. Fő utca 102. Fő utca 106. Fő utca 112. Fő utca 126.


54

41. Park betérő 42. Gépkölcsönző 43. Dohánybolt 44. Villanyszerelő 45. Tájház, kerámia 46. Sószoba 47. Horváth ház panzió 48. Kávézó 49. Termelői borkimérés, poharazó 50. Várfal vendégház 51. Katalin vendégház 52. Huber borozó 53. Huber panzió 54. Viking panzió 55. Kézműves műhely 56. Vasfüggöny múzeum 57. Csilla vendégház 58. Villanyszerelő 59. Puskás étterem és apartman 60. Élelmiszerbolt 61. Brasch apartman 62. Kék apartman 63. Cop G. Kft. 64. Edina apartman 65. Karosszéria javítás 66. Autószerelő 67. Brasch vendégház

Fő utca 138. Fő utca 140. Fő utca 143. Fő utca 150. Fő utca 152. Fő utca 154. Fő utca 194. Fő utca 196. Fő utca 204.

vendéglátás szolgáltatás kereskedelem szolgáltatás kereskedelem szolgáltatás vendéglátás vendéglátás vendéglátás

Fő utca 222. Fő utca 228. Fő utca 232. Fertő utca 1. Fertő utca 2. Fő utca 238. Fő utca 242. Fő utca 248. Hegy utca 1/C. Fő utca 175.

vendéglátás vendéglátás vendéglátás vendéglátás vendéglátás kereskedelem szolgáltatás vendéglátás szolgáltatás vendéglátás

Fő utca 175/D. Szőlős utca 4. Pataki I. utca 12. Pataki I. utca 23. Pataki I. utca 37. Kápolna utca 2. Fő utca 189/B. Fő utca 189/B. Forrás: Regioplan Kft.

kereskedelem vendéglátás vendéglátás szolgáltatás vendéglátás szolgáltatás szolgáltatás vendéglátás

A 2015. évi felmérés azt mutatja, hogy a településen az alacsonyabb szintű vendéglátó egységek mellett a magas szintű vendéglátó egységek is nagy számban jelen vannak. Fertőrákos az idegenforgalmi fejlesztéseknek köszönhetően megfelelően használja ki a Fertőtó közelségét, a kőfejtőt, valamint azt, hogy a Fertő-menti kerékpárút áthalad a Sopronnal szomszédos településen. Azok, akik nem valamely helyi gazdasági egységben dolgoznak, a szomszédos Sopronban, vagy Ausztriában vállaltak munkát. 2001. évi adatok szerint a településről eljárók aránya a foglalkoztatottakon belül magas (75%), 10%-kal haladta meg a megyei községek értékét. Míg a helyben foglalkoztatottak 83%-a dolgozott akkor szolgáltató szektorban, addig az ingázók 40%-a ipari, 58%-a a szolgáltató szektorban vállalt állást.

REGIOPLAN KFT


55

2.6 Lakásépítés, lakásállomány A 2011. évi népszámlálás adatai szerint Fertőrákos lakásállománya 902 volt, melyből 799 lakott, 103 pedig nem lakott volt. Ez azt jelenti, hogy a lakások 11%-ában nem laktak, mely megegyezik a megyei községek, nagyközségek értékével. A rendelkezésre álló legfrissebb (2013. év végi adatot tartalmazó megyei évkönyvi) adatok szerint 2013-ra a lakásállomány 914-re emelkedett. Abban az évben 6 lakást építettek és 1-et szűntettek meg. A 2011. évi népszámlálás átfogó képet nyújt a település lakásállományáról. A felmérés szerint a település 825 lakóházának és üdülőépületének döntő többsége, 99%-a földszintes. Az épületek 94%-a 1, 6%-a 2, vagy 3 lakásos. A 4, vagy annál több lakásos épületek aránya nem éri el a 0,5%-ot. A többlakásos épületek aránya ezzel 4%-kal meghaladja a megyei községek, nagyközségek értékét. A lakások és a lakott üdülők 77%-a összkomfortos, 17%-a komfortos, 3-3%-a félkomfortos, valamint komfort nélküli. A szükség- és egyéb lakás aránya 1% alatti. Megállapítható, hogy ezek az értékek jóval kedvezőbbek a megyei községek, nagyközségek értékeinél (66%, 27%, 2%, <1%). A lakások és lakott üdülők felszereltség szerint, 2011 Hálózati Terület

Házi

vízvezetékkel

Fertőrákos

886

13

VízMeleg öblítéses folyóvízzel WC-vel ellátott lakás 862 874

Köz-

Házi Összesen

csatornával 832

67

907

Forrás: Népszámlálás 2011 A lakások és lakott üdülők 37%-a 100 m2-nél nagyobb, mindössze 5%-a pedig 50 m2-nél kisebb alapterületű. Az egy lakásra jutó alapterület 93m2, ami elmarad ugyan a megyei községek, nagyközségek 98 m2-es értékétől, de kedvezőbb elosztású, mivel utóbbinál az 50 m2-nél kisebb lakások aránya például 13%. A lakások és lakott üdülők alapterület szerint, 2011 –29

Terület

Fertőrákos

4

30–39

15

40–49

100 50–59 60–79 80–99 – Összesen

m2 alapterületű lakás 29 83 212

230

334

Egy lakásra jutó alapterület, m2

907

93

Forrás: Népszámlálás 2011 A lakások és lakott üdülők építési év szerint (2011) Terület Fertőrákos

1946 előtt 309

1946– 1960 60

1961– 1970 54

1971– 1980 97

1981– 1990 141

1991– 2000 118

2001– 2005 74

20062011 54

Összesen 907

Forrás: Népszámlálás 2011 A lakások és lakott üdülők építési év szerinti megoszlása kedvezőtlen. Míg a megyei községeknél az 1946 előtt épített épületek aránya 15%, addig ez Fertőrákoson 34%. Az 1970-

REGIOPLAN KFT


56

es évektől azonban megfigyelhető a lakásépítési szám növekedése. Évente átlagosan 10-14 lakást építettek az azóta eltelt 40 évben. A lakások 14%-a már a 2000-es években épült. A lakások és lakott üdülők közül a legtöbb 4, vagy annál több szobás. Az átlagos szobaszám 3,13. A lakások döntő többsége magántulajdonban van. Mindössze 7 lakás van az önkormányzat, 10 pedig más intézmény, szervezet tulajdonában. A 100 lakásra jutó fürdőszobák száma 130. 2.7 Intézményi ellátottság Igazgatás A Fő utca 139. házszám alatti patinás épületben működik a polgármesteri hivatal. Ebben az épületben tart ügyfélfogadást a falugazdász, a gyermekjóléti szolgálat, valamint a családsegítő szolgálat is. Pénzügyi igazgatási ellátás a Fő utca 112 hsz. alatti takarékszövetkezetben, valamint a Fő u. 168-170 alatti posta épületében vehető igénybe. Egyéb igazgatási feladatok elvégzése a szomszédos Sopron városában lehetséges. Egészségügyi ellátás A háziorvosi és gyermekorvosi rendelő a Fő u. 102. hsz. alatt található. Mindkét rendelőben hétfőtől péntekig lehetőség van az ellátás igénybevételére. Emellett védőnői, valamint cscsemő-, és terhestanácsadás is igénybe vehető. Gyógyszertár a Fő u. 102. hsz-ú épületben található. Fogászati ellátás Sopronban vehető igénybe. Oktatás, nevelés Az általános iskolai ellátás napjainkban két helyen történik. A Fő utca 234 hsz. alatti, egykori zárdaépület ad helyet az alsó tagozatnak, míg a Fő u. 236/A hsz. alatt a felső tagozat, az alapfokú művészeti iskola működik, valamint az iskolai konyha épülete található. Az óvodai ellátás a Fő u. 156 hsz-ú épületben vehető igénybe. „Az öreg sváb családi házból átalakított óvoda hosszan elnyújtott épülete természetes módon illeszkedik a falu települési építészeti szerkezetébe. Hatalmas udvarunk és kertünk ideális a gyermekeink számára, mert gazdag játék-és mozgáslehetőséget biztosít. 3 vegyes életkorú csoportban fogadjuk a gyerekeket.” A községi és iskolai könyvtár, valamint a Német Nemzetiségi Dal-és Kultúregyesület a Fő utca 190 hsz-ú épületben található. Óvoda férőhely

Általános iskola

óvodás óvodai pedagógus osztályterem osztály tanuló pedagógus gyermek gyermekcsoport

75

62

3

7

8

8

119

13

Forrás: Gy-M-S Megyei Statisztikai Évkönyv, 2013 Egyesületek: Fertőrákosi Tűzoltó Egyesület, székhelye: Béke utca 1. Fertőrákos SE, Fő u. 190. Lövészklub Rákosi fúvósok egyesülete, Fő u.190.

REGIOPLAN KFT


57

2.8 Régészeti hatásvizsgálat KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti szakterületi rész Fertőrákos településrendezési tervéhez Megrendelő: Regioplan Környezet- és Településtervező Kft. 9022 Győr, Újkapu u. 13.

A tanulmány tárgya: Fertőrákos Község Önkormányzata a jogszabályi előírásoknak megfelelően hosszútávra szóló településfejlesztési koncepciót és településrendezési tervet készíttet, amelyhez a 2001. évi LXIV. törvényben (és a 395/2012. (XII. 20.) Kormányrendeletben) előírtak szerint örökségvédelmi hatástanulmányt is mellékelni kell. Jelen tanulmány az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti szakterületi részét képezi. Jelen tanulmányt a “szerzői jogról” szóló 1999. évi LXXVI. törvény alapján szerzői jogi védelem illeti meg. A közölt adatok szerződéstől eltérő célra való felhasználása, régészeti lelőhelyre vonatkozó adatok nyilvánosságra hozása vagy továbbadása csak a szerző engedélyével, a 17/2002 (VI. 21.) NKÖM rendelet 7. §, valamint a 47/2001 (III. 27.) Kormányrendelet szabályai szerint történhet. Törvényi környezet: A régészeti lelőhelyekre, a régészeti kutatásra és a régészeti leletekre vonatkozó főbb jogszabályok: 1997. évi CXL. törvény – a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről 218/1999. (XII. 28.) Kormányrendelet – a szabálysértésekről 149/2000. (VIII. 31.) Kormányrendelet – a régészeti örökség védelméről szóló Európai Egyezmény kihirdetéséről 2001. évi LXIV. törvény – a kulturális örökség védelméről 191/2001. (X. 18.) Kormányrendelet – az örökségvédelmi bírságról 3/2003. (I. 25.) NKÖM rendelet – egyes régészeti lelőhelyek védetté nyilvánításáról 19/2010. (IV. 23.) OKM rendelet – a kulturális szakértői tevékenység folytatásának feltételeiről 14/2010. (XI. 25.) NEFMI rendelet – a kulturális javak kiviteli engedélyezéséről 2012. évi CLII. törvény - a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról 2012. évi CXCI. törvény - a kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról 45/2012. (XI. 30.) EMMI rendelet - a kulturális javakkal kapcsolatos hatósági eljárásra vonatkozó szabályokról

REGIOPLAN KFT


58

2014. évi CVI. törvény - a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény és az azzal összefüggő törvények módosításáról 39/2015. (III. 11.) Kormányrendelet - a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról A 2001. évi LXIV. törvény és végrehajtási rendeletei alapján a régészeti területeket három kategóriába lehet besorolni: 1. fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhelyek 2. nyilvántartott régészeti lelőhelyek 3. régészeti érdekű területek. 1. Védett régészeti lelőhelyek esetében: A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeket kiemelten vagy fokozottan védett régészeti lelőhely kategóriába kell sorolni. Kiemelten védett az a lelőhely, mely kivételes tudományos jelentőséggel, és nemzetközi vagy országos szempontból kiemelkedő fontossággal bír. Fokozottan védett az a régészeti lelőhely, melynek tudományos jelentősége megállapítható, és egy nagyobb tájegységre nézve kiemelkedő fontossággal bír. A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken nem lehet olyan tevékenységet folytatni, amely a lelőhelynek akár részleges állapotromlását eredményezheti. (2001. évi LXIV. tv. 13. §) 2. Nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében: A nyilvántartott régészeti lelőhelyek általános védelem alatt állnak (2001. évi LXIV. tv. 11. §). A régészeti lelőhelyeket - a fenntartható használat elvének figyelembevételével - csak olyan mértékben lehet igénybe venni, hogy azok állománya számottevően ne csökkenjen, illetve eredeti összefüggéseik jelentősen ne károsodjanak (2001. évi LXIV. tv. 9. §). A régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti lelőhelyükön, eredeti állapotukban és eredeti összefüggéseikben kell megőrizni. A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a régészeti lelőhelyeket jogszabályban meghatározott esetekben és módon el kell kerülni. A régészeti örökség elemei eredeti helyzetükből csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A régészeti feltárások költségeit - a mentő feltárás kivételével - annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált. (2001. évi LXIV. tv. 10. és 19. §) A nyilvántartott régészeti lelőhelynek a beruházással kapcsolatos földmunkával érintett részén megelőző régészeti feltárást (régészeti megfigyelést, próbafeltárást vagy teljes felületű feltárást) kell végezni. (2001. évi LXIV. tv. 22. § (1) bekezdés) Régészeti megfigyelést kell előírni, ha a tervezett tevékenység nem vagy csak csekély mértékben érinti a nyilvántartott régészeti lelőhelyet és a régészeti örökség elemeit, továbbá ha a régészeti örökségi elemek előfordulása szórványos, vagy ha a beruházással kapcsolatos földmunka mélysége nem éri el a régészeti örökségi elemek jelentkezési szintjét, vagy a régészeti lelőhely korábbi bolygatása esetén. Próbafeltárást kell előírni, ha előzetes régészeti dokumentáció nem áll rendelkezésre, vagy annak készítéséhez nem végeztek próbafeltárást, valamint , ha földkiemeléssel nem járó alapozási technikával tervezett beruházás valósul meg, illetve ha a nyilvántartott régészeti lelőhely jellege, intenzitása, térbeli kiterjedése vagy rétegsora nem ismert. Teljes felületű feltárást kell előírni, ha a beruházással érintett lelőhely vagy lelőhelyrész hazánk múltjának nagyjelentőségű, egyedi vagy pótolhatatlan forrása, vagy ha a beruházás történeti városmag területén valósul meg. (2001. évi LXIV. tv. 22. § (3) bekezdés) Régészeti feltárás feltárási engedély alapján végezhető. Az engedélyt a fővárosi és a megyei kormányhivatalok (a továbbiakban: hatóság) adják ki. A régészeti feltárásra vonatkozó

REGIOPLAN KFT


59

szerződést a beruházónak a feltárásra jogosult intézménnyel kell megkötnie. (2001. évi LXIV. tv. 20. § (1) és (2) bek.; 2001. évi LXIV. tv. 22. § (5-10) bek.; 1997. évi CXL. tv. 45/A §; 39/2015. (III. 11.) Korm.rendelet 4-5. §). Az engedélyezési eljárás miatt célszerű már a tervezés előtt a hatóság előzetes nyilatkozatát kérni, hogy az adott beruházáshoz, hasznosításhoz (pl. építkezés, művelési ág változtatása, halastó kialakítása, stb.) hozzá fognak-e járulni, s ha igen, akkor milyen feltételekkel. Így a később megvalósíthatatlannak minősülő fölösleges tervezés, illetve a feltárás miatt történő nem várt időbeli csúszás és költségnövekedés kiküszöbölhető vagy előre kalkulálható lesz. (2001. évi LXIV. tv. 65. § (1) bekezdés) A régészeti lelőhelyben vagy a leletekben okozott kár, illetve ezek megsemmisítése büntetendő cselekmény (BTK hatálya alá esik), továbbá örökségvédelmi bírság kirovását eredményezi (2001. évi LXIV. tv. 82-85. §). 3. Régészeti érdekű területek, továbbá valamely tevékenység során bárhol újonnan észlelt régészeti lelőhely előkerülése esetében. Régészeti érdekű területnek számít minden olyan területrész, ahol régészeti lelőhely előkerülése várható vagy feltételezhető. E területekre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a beruházás során nem várt módon előkerülő régészeti leletekkel és objektumokkal fedett területekre. (2001. évi LXIV. tv. 7. § 29. pont) Amennyiben régészeti feltáráson kívül régészeti emlék vagy lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője), az ingatlan tulajdonosa, az építtető vagy a kivitelező köteles az általa folytatott tevékenységet azonnal abbahagyni és a jegyző útján a Hivatalnak azt haladéktalanul bejelenteni, amely arról haladéktalanul tájékoztatja a mentő feltárás elvégzésére jogosult intézményt és a hatóságot, valamint a tevékenységet szüneteltetni, továbbá a helyszín és a lelet őrzéséről - a felelős őrzés szabályai szerint - a feltárásra jogosult intézmény intézkedéséig gondoskodni. (2001. évi LXIV. tv. 24. §) A korábban ismeretlen, régészeti nyilvántartásban nem szereplő régészeti lelőhely, illetve lelet feltáráson kívüli felfedezője vagy bejelentője anyagi elismerésben részesíthető. (2001. évi LXIV. tv. 26. §) Az örökségvédelmi hatástanulmányról Kötelező az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése a település fejlesztési koncepciójának kidolgozása során. Amennyiben a fejlesztési koncepció készítésekor nem készült vagy a rendezés alá vont területre nincs örökségvédelmi hatástanulmány, vagy van, de az tíz évnél régebbi, akkor azt a rendezés alá vont területre el kell készíteni. Az örökségvédelmi hatástanulmányban megfogalmazott értékvédelmi terv szerint kell meghatározni az örökségvédelemmel érintett területekre vonatkozó településfejlesztési és településrendezési eszközöket. (2001. évi LXIV. tv. 85/A. § (1-2) bek.; 39/2015. (III. 11.) Korm.rendelet 68-69. §). A készítendő hatástanulmányok tartalmi követelményeit részletesen tartalmazza a 39/2015. (III. 11.) Korm.rendelet 12. melléklete. Ugyanezen rendelet 69. §-a értelmében a hatástanulmány elkészítésére jogosult: a) az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti szakterületi munkarésze vonatkozásában a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló kormányrendelet szerint régészeti területen szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő,

REGIOPLAN KFT


60

b) az örökségvédelmi hatástanulmány műemléki szakterületi munkarésze vonatkozásában az idézett kormányrendelet szerint műemléki terület műemléki érték dokumentálása szakterületen szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő vagy az, aki a hatástanulmány alapjául szolgáló tervfajta elkészítésére egyébként jogosultsággal bír. A hatástanulmány készítőjének nyilatkoznia kell arról, hogy a tervezett megoldás megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, továbbá, hogy a hatástanulmány elkészítésére jogosultsággal rendelkezik. 1) Vizsgálat (értékfelmérés): a) Történeti leírás, régészeti örökség: 1. 1. Topográfiai leírás Fertőrákos a Fertő-tó nyugati oldalán található. A község a Soproni-hegység keleti szárnyát alkotó Fertő-melléki-dombság lajtamészkő vonulatára települt. A település nyugatról, a kőfejtő lajtamészkövétől a Fertő nádasáig húzódik a Rákos-patak szakadékos völgye mentén. A helységtől délre a Kecske-hegyet és a Szárhalmi erdőt találjuk, északra pedig az országhatárig terjedően főleg szőlőket. A dombvidék felszíni vizeit a Rákos-patak vezeti le a Fertőbe. 1. 2. Történeti összefoglaló 1002 után a terület a győri püspökség birtokába került. A helység nevével (Racus formában) először egy 1199-ből származó ajándékozó oklevél szövegében találkozunk – nevét valószínűleg a patakban élő sok rák miatt kapta. Ez az állat, valamint a kezében pásztorbotot tartó püspök látható a helység címerében is. Következő adatunk 1254-ből való, amikor a győri püspök és Sopron városa is magának követelte a fertői vám jogát (possessio ecclesie beate virginis Rakus vocata). Sopron környékén Fertőrákos volt az egyetlen olyan település, amely nem a város birtoka volt, hanem a győri püspökséghez tartozott. A falu plébániatemploma a régészeti kutatások szerint a 13. században már biztosan állt, kétségtelen hitelű források azonban csak a 15. századtól említik. Egy állítólagos 1326-os fertőrákosi templom-említés után az első, valóban a rákosi templomra vonatkozó adatot abból az 1438. évi oklevélben találjuk, melyben egy soproni polgár a Sauerbrunn dűlőben fekvő szőlőjét fiának adományozza. Fertőrákos 1596. évi urbáriuma szerint a templom védőszentje Szent Miklós volt. 1311-ben a város és a győri püspök újabb viszálykodásának részeként a soproniak lerombolták a püspök itt álló palotáját és udvarházát (pallacium et edificia in Rakus que est curtes episcopalis). A lerombolt épületek helyén Kőszegi Miklós püspök 1311 és 1326 között várat (castrum) épített, amely gyakran felbukkan a 14-15. századi okleveles adatokban. 1345ben a püspök várnagyairól is említést tesznek (legkorábbi említés: castri nostri ecclesie…Rakus vocati…castellanis nostris– 1345). 1441-ben a várat I. Ulászló hívei tartják megszállva. 1445-ben VI. Albert osztrák herceg foglalja el, és ekkor pusztul el. 1447-ben már romként említik. Volt a falu határában egy másik vár is, amely a Macskakő (németül: Katzenstein) nevet viselte. A várat Ebersdorf Zsigmond soproni kapitány építette 1441 és 1443 között és Sopron város közvetlen fennhatósága alatt állt (Katzenstein – 1443. Castellanus de Machkakew 1450 körül. fortalicium Machkakew – 1454). Az 1447. évi béke VI. Albert osztrák herceg kezén hagyta. Később a husziták foglalták el a területet, s innen fosztogatták a megyét. 1463-

REGIOPLAN KFT


61

ban III. Frigyes császár és Mátyás király megsokallván rablásaikat, sereget küldtek ellenük. A husziták kiűzése után Hunyadi Mátyás 1464-ben leromboltatta a várat. A vár helyét mindeddig nem sikerült fellelni. Az okleveles adatok alapján Fertőrákos területén a Fertő-tó közelében kereshetjük, minden bizonnyal a Kazendorffer nevezetű dűlőben. Ezután fél évszázados béke következett, aminek az 1526-os mohácsi csata vetett véget: a csatában elesett a falu birtokosának számító Paksi Balázs győri püspök is. Hivatalát egészen 1535-ig nem töltötték be; a terület birtoklásáért, elsősorban a kilenced és a tized szedésének jogáért harc indult. A helység 1582-ben kapott vásártartó jogot és mezőváros címet. Ehhez fallal kellett körülvenni a települést. A több helyütt még ma is látható városfalak építési technikájuk, falazási megoldásuk és lőréseik alapján a 16. századnál korábbiak, a 16. században tehát legfeljebb csak tovább építették őket. Az erődítések nem vették teljesen körbe Fertőrákost: nyugatról a meredek domboldal és a Rákos-patak biztosította a természetes védelmet, keletről pedig a mocsár. Draskovich György győri püspök által 1587-ben, a helységnek kibocsátott urbáriumából tudjuk, hogy akkoriban huszonnyolc családnak volt itt saját telke, huszonkettő pedig bérlő volt. Rajtuk kívül még három nemes és öt másik háztulajdonos élt az erődített falak közelében. Az okmány arról is tanúskodik, hogy 1587-ben volt itt községház, községi csapszék és mészárszék. A 16. század második felétől erősödő török veszély miatt megnőtt a rákosi birtok jelentősége, és miután Győrt elfoglalta a török, központi szerepbe került: ide menekült a püspök. A település további kiváltságokat szerzett. 1662-ben Széchényi György püspök a régi plébániatemplomot nagy részben lebontatta és a vaskos középkori torony felhasználásával újjáépíttette. A részben barokk, részben késő barokk fertőrákosi plébániatemplom ma is látható formáját a 18. század második felében Zichy Ferenc püspöksége idején nyerte el. 1683 nyarán a vidék történetének legnagyobb válsága következett be: a Bécs felé tartó török sereg portyázó segédcsapatai a települést kirabolták, felgyújtották, lakóit pedig lemészárolták vagy rabszíjra fűzték. Szinte a semmiből kellett újrateremteni mindent. Ekkor változott meg a helység lakóinak nemzetiségi összetétele. Az addigi, nagyobbrészt magyar lakosság helyére túlnyomóan németek települtek ide a mai Ausztria területéről. Ezt ösztönzendő hat évre adómentességet kaptak. 1712-ben III. Károly király megerősítette előjogaikat. A Rákóczi-szabadságharc után az egyenletes, nyugodt fejlődés kora következett, amit csak egy-egy járvány (1712-ben pestis, 1832-ben kolera) vagy tűzvész tört meg. 1743-ban gróf Zichy Ferenc vette át a püspökséget; ő alakíttatta át a palotát ma látható arculatára. A település továbbra is fejlődött, egyre többen telepedtek le itt. Történeti szakirodalom: A Kisalföld és a Nyugat-magyarországi peremvidék. (Magyarország tájföldrajza 3. kötet) Bp., 1975. 357-358.; Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában III. Bp., 1897; Belitzky János: Sopron vármegye története. Bp., 1938.; Soós Imre: Ősi sopronmegyei nemzetségek. Képek a sopronmegyei községek és családok történetéből. Sopron, 1942. 263.; Engel Pál: Magyarország világi archontológiája 13011457. I-II. Bp., 1996. 364, 398.; Maksay Ferenc: Sopron vármegye birtokos társadalma a XVI. század közepén. Soproni Szemle 1979. 157-170.; Herczegh Frigyes: Sopron vármegye története a Hunyadiak korában (1437-1490), Pannonhalma, 1928.; Gömöri János: Castrum Supron. Sopron vára és környéke az Árpád-korban. Die Burg von Sopron (Ödenburg) in der Árpádenzeit. Sopron, 2002.; Stessel József: Néhány történeti adat Sopron- és Mosonvármegyéből. Századok 31/1 (1897) 31.; Stessel József: Adalékok Sopron vármegye földrajzához. Századok 40 (1906) 239-252.; Hárs József: Fertőrákos. Bp., 2000.; Házi Jenő:

REGIOPLAN KFT


62

Macskakő vára. Soproni Szemle 16. (1962) 332-340.; Csatkai Endre: Sopron és környéke műemlékei. (Magyarország műemléki topográfiája II. Győr-Sopron megye műemlékei). Bp, 1956, 672.; Valter, Ilona: Romanische Sakralbauten Westpannoniens. Eisenstadt, 1985. 120.; Mollay Károly: Macskakő-Katzenstein. Feudális anarchia és huszitizmus Sopron környékén (1440-1465). Soproni Szemle 17. (1963) 122-135.; Bán János: Fertőrákos politikai, gazdasági, egyházi és kulturális története. (Fertőrákosi Füzetek I.). Fertőrákos, 2000.; Gömöri János: Fertőrákos Árpád - kori temploma. In: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. Szerk. Környei A. - G. Szende K. Sopron 1996. 27-42.; Gabrieli Gabriella: FertőrákosMithraeum. Régészeti Füzetek I/44 (1992).; Tóth István: A fertőrákosi Mithraeum. Soproni Szemle 25 (1971) 214-226, 322-334.; Gabrieli Gabriella: A Storno-család régészeti tevékenysége. Arrabona 24-25 (1988) 63-78.; Gabrieli Gabriella: Fertőrákos-Mithraeum. Régészeti Füzetek I/44 (1992) 34.; Kiss Andrea: A Fertővel kapcsolatos vitás földrajzi kérdések középkori okleveleinkben. Soproni Szemle 53/1 (1999) 53-62.; Kiss Andrea: A Fertőtó partvidékének írott források alapján rekonstruálható tájviszonyai a késő középkortól a szabályozások megkezdéséig. In: Füleky György (szerk.): A táj változásai a Kárpátmedencében. Gödöllő, 1999. 215-221.; Katona Csaba: Ember és környezet a 19. században: a Fertő. Soproni Szemle 62/4 (2008). Kiadott források: Sopron vármegye története. Oklevéltár. (szerk.) Nagy Imre. Sopron 18891891.; Hans Wagner - Irmtraut Lindeck-Pozza: Urkundenbuch des Burgen-landes und der angrenzenden Gebiete der Comitate Wieselburg, Ödenburg und Eisenburg I-IV. Graz-KölnWien 1955-1985.; Hazai Ománytár (Codex diplomaticus patrius) I-VIII. Győr-Budapest 1865-1891.; Wenzel Gusztáv: Árpád-kori új okmánytár I-XII. Pest-Budapest 1860-1874.; Anjou-kori okmánytár I-VII. Szerk.: Nagy Imre-Nagy Gyula, Budapest 1878-1920.; Anjoukori oklevéltár. Szerk.: Kristó Gyula- I-II., VII-VIII. Budapest-Szeged, 1990-1993.; Zsigmondkori oklevéltár I-II. Összeállította: Mályusz Elemér. Budapest. 1951-1958. III-IV. Mályusz Elemér kéziratát kieg. és szerk.: Borsa Iván (A Magyar Országos Levéltár kiadványai II. Forráskiadványok). Budapest 1993-1994.; Tóth Péter: Sopron vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái I. (1579-1589) Sopron, 1994.; Turbuly Éva: Sopron vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. (1595-1608) Sopron, 2002.; Fényes Elek: Magyarországnak és a hozzákapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geographiai tekintetben. I. Pest, 1836.; Vályi András: Magyarországnak leírása. III. Budae, 1799.; Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I-III. Descriptio comitatus Semproniensis I-III. Sopron, 2001-2006.; Kis József: A Fertő tavának geographia, historiai és természeti leírása 1797-ben. In: Rumi Károly György: Monumentra Hungarica 1. kötet. Pest, 1816. 229-424. 2. Régészeti örökség 1. lelőhely. Putz József háza (1732) Régészeti jelenségek: Telep: késő vaskor. Leírás: A lelőhely a község belterületén, a Fő utca északi oldalán, erősen észak-északkelet felé lejtő területen, a 242 sz. ház nyugati szomszédságában húzódó telken található. A régészeti jelenségeket házalap ásásával bolygatták. A lelőhelyet Tomka Péter helyszíni szemléje (1975) alapján ismerjük. Forrás: Xántus János Múzeum Régészeti Adattára 41-76.; Soproni Múzeum Régészeti Adattára 495, 863. Helyrajzi számok: 1125, 1123, 1122/1, 1121/1, 1120.

REGIOPLAN KFT


63

2. lelőhely. Hegy u. 1., Gazdag Ferenc háza (1733) Régészeti jelenségek: Telep: késő vaskor. Telep: késő Árpád-kor. Kőeszköz: neolitikum. Szórványlelet: ismeretlen kor. Leírás: 1973-ban új ház alapozásakor földgyaluval Árpád-kori házat romboltak szét: edénycserepek és őrlőkő kerültek elő. Néhány kelta kerámiatöredéket is megfigyeltek, de az ott lévő gyümölcsfák és szőlő miatt leletmentésre nem volt lehetőség. A telepnek a ház mögött, dél felé erősen emelkedő szőlőben terepbejárással is sikerült nyomára akadni. A lelőhely pontos kiterjedése nem ismert. A lelőhelyet Gömöri János és Tomka Péter helyszíni szemléi (1973, 1975) alapján ismerjük. Forrás: Xántus János Múzeum Régészeti Adattára 41-76.; Soproni Múzeum Régészeti Adattára 442, 495, 863.; Gömöri János: Fertőrákos, Hegy u. 1. Régészeti Füzetek I/27 (1974) 72. Helyrajzi számok: 1057/2, 1058/3, 1058/4, 1051/8, 1051/9, 1051/10, 1050/12. 3. lelőhely. Boglár-hegy (1734) Régészeti jelenségek: Csontvázas sír: késő vaskor. Leírás: A lelőhely a Rákos-patak völgye felett magasodó Boglár-hegy legmagasabb pontja közelében, a Fertőrákosi TSZ homokbányájától nem messze helyezkedik el. A régészeti jelenségeket szőlőkordon oszlopgödrének ásásával bolygatták. A lelőhelyet Tomka Péter helyszíni szemléje (1967) alapján ismerjük. Forrás: Xántus János Múzeum Régészeti Adattára 18-84.; Soproni Múzeum Régészeti Adattára 352, 771, 863. Helyrajzi számok: 073/10, 073/11. 4. lelőhely. Római katolikus (Krisztus Mennybemenetele) templom (1735) Régészeti jelenségek: Templom: késő Árpád-kor, késő középkor. Temető: középkor. Leírás: A falu plébániatemploma a régészeti kutatások szerint a 13. században már biztosan állt, forrásaink azonban csak a 15. századtól kezdve említik. Az első, valóban a rákosi templomra vonatkozó adatot egy 1438. évi oklevélben találjuk, A középkori templom védőszentje Szent Miklós volt. 1662-ben Széchényi György püspök a régi templomot nagy részben lebontatta és - a vaskos középkori tornyot meghagyva - újjáépíttette. A részben barokk, részben késő barokk fertőrákosi plébániatemplom a 18. század második felében nyerte el ma is látható formáját. 1992-ben a templom padlóburkolatának cseréje során előkerültek a korábbi templom alapfalai. Az alapfalak egy 12,6 méter hosszú, 4,85 széles, patkó íves szentélyű csarnoktemplom körvonalait rajzolják ki. A hajóhoz nyugatról – a ma is álló - torony csatlakozik. A padlócseréhez kapcsolódó munkák során Gömöri János végezte a román kori (12-13. századra keltezhető) templom feltárását. Forrás: Xántus János Múzeum Régészeti Adattára 10-92.; Gömöri János: Fertőrákos Árpád kori temploma. In: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. Szerk. Környei A. - G. Szende K. Sopron 1996. 27-42.; Csatkai Endre: Sopron és környéke műemlékei. (Magyarország műemléki topográfiája II. Győr-Sopron megye műemlékei). Bp, 1956, 672.; Valter, Ilona: Romanische Sakralbauten Westpannoniens. Eisenstadt, 1985. 120.; Bán János: Fertőrákos politikai, gazdasági, egyházi és kulturális története. (Fertőrákosi Füzetek I.). Fertőrákos, 2000, 160.; Fertőrákos-Műemlékek (Tájak – Korok - Múzeumok 445.) Budapest, 1992.; Soproni Múzeum Régészeti Adattára 863. Helyrajzi számok: 841.

REGIOPLAN KFT


64

5. lelőhely. Mithras-szentély (1760) Régészeti jelenségek: Szentély (dombormű, oltárkő, szobor): római kor. Temető: késő római kor. Sír: ismeretlen kor. Leírás: Az ókori szentély a magyar-osztrák államhatáron áll, a Fertőrákos-Fertőmeggyes (Mörbisch) közúti határátkelőhely mellett. A szentély kialakításának időpontja a feliratok, valamint az urnákban talált pénzérmék alapján a 3. század elejére tehető. A terület FelsőPannónia provincia székhelyéhez, Carnuntumhoz tartozott: a fogadalmi köveket odavalósi katonák állították. A 3. század közepén-végén a Mithrász-kultusz kissé háttérbe szorult, ekkor a fertőrákosi szentéllyel is felhagytak. A szentély romjaira 1866-ban egymástól függetlenül a soproni ifj. Storno Ferenc és a meggyesi Malleschitz György kőfaragó bukkant rá. A leletek tudományos feldolgozásával id. Storno Ferencet bízták meg, azonban őt sajnos megelőzték a helyi kőfaragók szakszerűtlen kutatásai, ezért az eredeti állapotok pontos rekonstruálása lehetetlenné vált. 1990-ben adódott lehetőség és pénz arra, hogy a szakemberek megvizsgálhassák a szentélyt. Az Országos Műemléki Felügyelőség megbízásából Gabrieli Gabriella vezette a hitelesítő ásatásokat 1990-91-ben. A szentély helyreállítása 1992-ben történt meg. A kultikus hely keleti és déli oldala természetes sziklafal, az északi és nyugati pedig kőből épített. A belső tér hosszanti irányban két részre tagozódik, egy szűk előcsarnokra és a tulajdonképpeni szentély-helyiségre, amely keresztirányban szabályos pódium-cella-pódium hármas tagolást alkot. Kis méretei miatt csak igen kis, 18-20 főnél nem nagyobb közösség befogadását tették lehetővé. Központi objektuma a bejárattal szemben található, a nyers sziklafalba vésett 2,20 m széles és 1,41 m magas dombormű, amely a bikaölő Mithrászt és néhány más alakot ábrázol. A jelenetet fent egy íves párkány zárja le, két oldalán Sol, a napisten és Lurca, holdistennő mellképével. A szentélyben egy sírt lezáró kisebb, 1,47 m magas, 1,03 m széles, feliratos márvány sztélé, valamint három-négy oltárkő is volt, rövidített felírásokkal. Forrás: Xántus János Múzeum Régészeti Adattára 3-87.; Soproni Múzeum Régészeti Adattára 863, 462, 580, 611, 766.; Tomek Ödön: Történelmi helyek és műemlékek SopronVármegyében. Sopron, 1902. 102.; Radnóti Aladár: Sopron és környéke régészeti emlékei. In: Csatkai Endre: Sopron és környéke műemlékei. Bp 1956, 13-38.; Récsey Viktor: Sopron ókori neve és a sopronmegyei római feliratok. Sopron 1887, 80.; Gabler Dénes: Scarbantia és környékének kőplasztikai emlékei. Arrabona 11 (1969) 7-59.; Tóth István: A fertőrákosi Mithraeum. Soproni Szemle 25 (1971) 214-226, 322-334.; Gabrieli Gabriella: A Stornocsalád régészeti tevékenysége. Arrabona 24-25 (1988) 63-78.; Gabrieli Gabriella: FertőrákosMithraeum. Régészeti Füzetek I/44 (1992) 34.; Volt-e Julianus Apostata császár Sopronban? Soproni Szemle 4-5 (1940) 267-282.; Gabrieli Gabriella: Das Mithraum am Ufer des Neusiedler Sees. Specimina Nova 12 (1996) 151-158. Helyrajzi számok: 049.

REGIOPLAN KFT


65

Mithras-szentély 6. lelőhely. Kőhidai-dűlő (24360) Régészeti jelenségek: Temető: kora vaskor (keleti Hallstatt kultúra). Szórványlelet: római kor. Sír: ismeretlen kor. Kemence: ismeretlen kor. Leírás: A lelőhely a település északnyugati szélén, a Rákos-patak mellett, attól északra emelkedő hegyoldalon található. A lelőhelyet homokbánya nyitásakor bolygatták, több mint ötven sírt pusztíthattak el. Korábban a szőlőműveléshez gőzekével történt aláforgatás a sírok egy részét megrongálta, másokat teljesen megsemmisített. A lelőhelyet Pusztai Rezső 1970ben végzett ásatása, valamint Tomka Péter és Németh Patrícia helyszíni szemléje (1970, 2009) alapján ismerjük. Forrás: Xántus János Múzeum Régészeti Adattára 629-71, 636-71.; Soproni Múzeum Régészeti Adattára 863, 393, 451.; Hansági Múzeum Régészeti Adattára 309-72.; Pusztai Rezső: Fertőrákos-Kőhidai-dűlő. Régészeti Füzetek I/24 (1971) 7. Helyrajzi számok: 0106/10, 0106/11, 0106/12, 0106/13, 0106/14, 0106/15, 0106/183, 0106/61, 0106/62, 0106/63, 0106/64, 0106/65, 0106/66, 0106/67, 0106/68, 0106/69, 0106/70, 0106/71, 0106/72, 0106/73, 0106/74, 0106/75, 0106/76, 0106/77, 0106/78, 0106/79, 0106/80, 0106/81, 0106/82, 0106/83, 0106/84, 0106/86, 0106/87, 0106/88, 0106/89, 0106/9, 0106/92, 444/1, 444/2, 1742, 1741, 1739/3, 0106/30, 0106/2, 053/2, 0106/7, 0106/6, 0106/5, 0106/4, 0106/178, 0106/8, 0106/85, 074/131, 0106/50, 0106/60, 0106/59, 0106/19, 0106/104, 0106/180, 0106/18, 0106/179, 0106/16, 0106/17, 0106/105, 0106/108, 0106/56, 0106/55, 0106/52, 0106/51, 0106/44, 0106/43, 0106/40, 0106/45, 0106/46, 0106/49, 0106/53, 0106/39, 090/2, 074/3, 0106/41, 0106/42, 0106/109, 0106/112, 0106/113, 0106/116, 0106/117, 0106/33, 0106/34, 0106/37, 0106/38, 0106/36, 0106/35, 0106/32, 0106/28, 0106/31, 074/155,

REGIOPLAN KFT


66

074/157, 074/158, 0106/176, 0106/93, 0106/96, 0106/97, 0106/100, 0106/101, 0106/99, 0106/98, 0106/95, 0106/94, 0106/91, 0106/139, 0106/103, 0106/102, 0106/106, 0106/142, 0106/107, 0106/118, 0106/115, 0106/114, 0106/111, 0106/110, 1812, 1814, 1860, 1861, 1876, 0106/54, 0106/57, 0106/58, 0106/90, 444/5, 346/2, 346/8, 346/7, 346/6, 346/5, 346/4, 1717, 1725, 1724, 1726, 1716, 1718, 1721, 1722, 1723, 1727, 1715, 1714, 1728, 1720, 1719, 1701, 1736, 1737, 1735, 1734, 1732, 1733, 1729, 1744, 1739/1, 1738, 1739/2, 1730, 1743, 346/3, 1713, 1712, 0106/25, 0106/120, 0106/121, 0106/124, 0106/125, 0106/128, 0106/129, 0106/24, 0106/26, 0106/29, 0106/126, 0106/22, 0106/27, 0106/23, 0106/123, 0106/122, 0106/119, 0106/181, 0106/20, 0106/21, 074/156, 0105, 0104/2, 0106/132, 0106/133, 0106/136, 0106/137, 0106/138, 0106/135, 0106/134, 0106/131, 0106/127, 0106/130, 0106/140, 0106/141. 7. lelőhely. Alsóültetvény (24361) Régészeti jelenségek: Épület (villa): késő római kor. Téglaégető kemence: késő római kor. Út: kora római kor. Leírás: A lelőhely a községtől délre a Fertő-tó partja közelében kisebb kiemelkedésen található, alig néhány méterrel a tó szintje fölött. A területen szőlőművelés folyik, ennek során (rigolírozáskor) bolygatták meg a lelőhelyet. A részben feltárt észak-déli irányú út a villa és a Fertő tó között a Mithraeum irányába halad. A lelőhelyet Gömöri János és T. Szőnyi Eszter ásatásai (1979, 1980) alapján ismerjük. Forrás: Xántus János Múzeum Régészeti Adattára 629-71, 33-79, 9-81.; Soproni Múzeum Régészeti Adattára 863, 569, 574, 586, 592. T. Szőnyi Eszter: Fertőrákos-Alsóültetvény-dűlő. Régészeti Füzetek I/33 (1980) 39.; T. Szőnyi Eszter: Római út és téglaégető kemence Fertőrákoson. Soproni Szemle 35 (1981) 59-67. Helyrajzi számok: 0219/25, 0219/26, 0219/27, 0219/28, 0219/29. 8. lelőhely. Golgota (24375) Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: rézkor. Temető: őskor. Kőeszköz: őskor. Leírás: A lelőhely a Rákos-pataktól északra, lejtős - délre néző - hegyoldalon található. Az 1960-as években sportpálya-építéskor erősen megbolygatták a régészeti objektumokat. Később kőbányászat során a lelőhely jelentős része feltételezhetően megsemmisült. A lelőhelyet Nováki Gyula, Póczy Klára és Gabler Dénes terepbejárásai (1964) alapján ismerjük. Forrás: Xántus János Múzeum Régészeti Adattára 636-71.; Soproni Múzeum Régészeti Adattára 863, 308. Helyrajzi számok: 074/11. 9. lelőhely. Golgota II. (24376) Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: kora bronzkor (Vučedol-Zók-kultúra). Telep: késő rézkor (badeni kultúra). Leírás: A lelőhely a Rákos-patak völgye fölé északról emelkedő hegy oldalában található. A korábban terméketlen legelőterületen, az 1960-as években különféle földmunkákat végeztek, amellyel a régészeti jelenségeket is megbolygatták. A lelőhelyet Nováki Gyula ásatása és terepbejárása, továbbá Póczy Klára, Gabler Dénes és Németh Patrícia helyszíni szemléi (1964, 2008) alapján ismerjük. Forrás: Xántus János Múzeum Régészeti Adattára 636-71.; Soproni Múzeum Régészeti Adattára 863, 308. Helyrajzi számok: 073/3, 073/10, 073/4, 073/11, 073/7.

REGIOPLAN KFT


67

10. lelőhely. Golgota III. (24377) Régészeti jelenségek: Épület (villa): kora római kor. Út: római kor. Leírás: A 23 x 18 m kiterjedésű, nagyjából téglalap alakú villaépület a Rákos-patak völgye fölé magasodó alacsonyabb hegy tetején található. A feltárt ház közelében még több épületnyom található, valószínűleg egy nagyobb villatelepüléssel kell számolnunk. A lelőhelyet tereprendezési munkák során bolygatták. A lelőhelyet Gabler Dénes 1964-ben és 1965-ben végzett ásatása, továbbá Póczy Klára, Nováki Gyula és Németh Patrícia helyszíni szemléi (1964, 2008) alapján ismerjük. Forrás: Xántus János Múzeum Régészeti Adattára 627-71, 628-71, 636-71.; Soproni Múzeum Régészeti Adattára 863, 308, 316.; Gabler Dénes: Fertőrákos-Golgota. Régészeti Füzetek I/18 (1965) 30.; Gabler Dénes: Der römische Gutshof von Fertőrákos-Golgota. ActaArchHung 25. (1973) 139-176. Helyrajzi számok: 073/3, 073/11. 11. lelőhely. Temető (34026) Régészeti jelenségek: Sír: ismeretlen kor. Leírás: A lelőhely a község belterületén a temető felé vezető rövid útszakasz mentén fekszik. A csontváz 1969-ben csatornázáskor került elő. További sírok előfordulására lehet számítani, amelyek egy része nyilván az út alatt rejtőzik. A lelőhelyet Tomka Péter 1969-es adatgyűjtése alapján ismerjük. Forrás: Xántus János Múzeum Régészeti Adattára 372.; Soproni Múzeum Régészeti Adattára 863, 388.; Helyrajzi számok: 280, 284/1, 286/1, 286/2, 285, 289, 290, 292, 293. 12. lelőhely. Homokbánya (47588) Régészeti jelenségek: Temető: késő vaskor. Temető: ismeretlen kor. Leírás: A lelőhely a Meggyes (Mörbisch) felé vezető út északi oldalán, délkeleti irányban lejtő domboldalon található. A lelőhely jelentős része az elmúlt évtizedekben kibányászásra került (homok, illetve kőbánya található a helyén). A lelőhely megmaradt részeit erdő fedi. A lelőhelyet Nováki Gyula 1955-ben végzett és Németh Patrícia 2011-es helyszíni szemléje alapján ismerjük. Forrás: Soproni Múzeum Régészeti Adattára 863, 81. Helyrajzi számok: 039/2, 049, 039/1. 13. lelőhely. Fő utca 175. (47589) Régészeti jelenségek: Sír: újkor. Leírás: A lelőhely belterület déli részén helyezkedik el. A lelőhelyet Gömöri János adatgyűjtése alapján ismerjük (1977). Forrás: Soproni Múzeum Régészeti Adattára 863, 538. Helyrajzi számok: 1027, 1028. 14. lelőhely. Fő utca 101. (47590) Régészeti jelenségek: Sír: római kor. Leírás: A lelőhely a község belterületének központi részén, a plébániatemplomtól északnyugatra található. A lelőhelyet Gömöri János helyszíni szemléje alapján ismerjük (1991). Forrás: Soproni Múzeum Régészeti Adattára 734. Helyrajzi számok: 803, 804, 805, 806, 807, 808, 812, 797.

REGIOPLAN KFT


68

15. lelőhely. Kastély (47592) Régészeti jelenségek: Épület (kastély): késő középkor, újkor. Leírás: A késő barokk püspöki kastély egyemeletes, rokokó homlokzatú, szabadon álló épület belső udvarral. Erkélyes homlokzata háromszög oromzatos. A többször át és újraépített épület középkori eredetű. 1311-ben a soproniak lerombolták a püspök itt álló palotáját és udvarházát (pallacium et edificia in Rakus que est curtes episcopalis). A lerombolt épületek helyén Kőszegi Miklós püspök 1311 és 1326 között várat (castrum) épített, amely gyakran felbukkan a 14-15. századi okleveles adatokban. 1445-ben VI. Albert osztrák herceg foglalja el, és ekkor pusztul el. 1447-ben már romként említik. A ma is látható kastély előzménye Draskovich György püspöksége (1578-1587) idején épült. Az egyemeletes épület a mai kastély délnyugati szárnyába lett befoglalva. A kastély mai formáját a 17. század utolsó harmadától a 18. század közepéig nyerte el. Széchényi György idejében (1658-1685) jött létre az U-alakú épület. 1743-ban gróf Zichy Ferenc püspök alakíttatta át a palotát ma látható arculatára. A kastély alapvetően a győri püspökök nyári rezidenciája volt, de Győr török megszállásának idején (1594 után) állandó székhelyül is szolgált. Forrás: Soproni Múzeum Régészeti Adattára 771.; Csatkai Endre: Sopron és környéke műemlékei. (Magyarország műemléki topográfiája II. Győr-Sopron megye műemlékei). Bp, 1956, 672.; Bán János: Fertőrákos politikai, gazdasági, egyházi és kulturális története. (Fertőrákosi Füzetek I.). Fertőrákos, 2000, 160.; Fertőrákos-Műemlékek (Tájak – Korok Múzeumok 445.) Budapest, 1992.; Engel Pál: Magyarország világi archontológiája 13011457. I-II. Bp., 1996. Helyrajzi számok: 875, 876, 877.

Püspöki kastély

REGIOPLAN KFT


69

16. lelőhely. Kecskehegy (47593) Régészeti jelenségek: Vár: középső bronzkor, kora vaskor (keleti Hallstatt-kultúra). Leírás: A sáncvár a Szárhalmi-erdő fennsíkjának kissé kinyúló északnyugati sarkát foglalja magába. Három oldalról meredek hegyoldal határolja, a fennsík irányába kövekkel megerősített kettős sánc védi. Mindkét sáncot a külső oldalon árok kíséri, melyek hosszú szakaszon már betemetődtek. A várhelyet Nováki Gyula ásatása és terepi felmérései alapján ismerjük (1948). Forrás: Soproni Múzeum Régészeti Adattára 1, 771, 788, 863, 309,; Radnóti Aladár: Sopron és környéke régészeti emlékei. In: Csatkai Endre: Sopron és környéke műemlékei. Bp 1956, 13-38.; Bella Lajos: Soproni leletekről. ArchÉrt. 10. (1890) 71-75.; A Hallstatt-kultúra Sopron környéki csoportja. ArchÉrt. 103. (1976) 3-26.; Nováki Gyula: Várépítészetünk kezdete. In: Várépítészetünk. Szerk: Gerő László Bp. 1975. 45-61.; Nováki Gyula: Őskori földvárak Sopron mellett. SSz 51 (1997) 118-134.; Nováki Gyula: Sáncátvágás a sopronkőhidai Kecskehegyen. ArchÉrt 79. (1952) 94.; Nováki Gyula: Bella Lajos földvárkutatásai. In: "Isten áldja a tisztes ipart"-Tanulmányok Domonkos Ottó tiszteletére. Szerk.: Kende K. - Kücsán J. Sopron, 1998. 141-155.; Helyrajzi számok: 0116/1. 17. lelőhely. Városfal I. (47597) Régészeti jelenségek: Fal (városfal): késő középkor. Leírás: A városfal részletek a belterület déli részén, a püspöki kastély közelében találhatók. A több helyütt még ma is látható városfalak építési technikájuk, falazási megoldásuk és lőréseik alapján a 16. századnál korábbiak, írott források azonban csak a 16. század végén említik az erődítéseket. A helység 1582-ben kapott vásártartó jogot és mezőváros címet, s ehhez fallal kellett körülvenni a települést. 1587-ben a helységnek kibocsátott urbárium említi a városfalakat. A kiépült erődítések nem vették teljesen körbe Fertőrákost: nyugatról a meredek domboldal és a Rák-patak biztosította a természetes védelmet, keletről pedig a mocsár. Forrás: Tóth János Attila: Jelentés helyszíni szemléről, Fertőrákos, 2010. KÖH 600/1947/2010.; Fertőrákos-Műemlékek. (Tájak – Korok - Múzeumok 445. Budapest, 1992. Helyrajzi számok: 881, 10/1, 10/2, 5, 4, 342, 882, 879, 880.

Városfal részlete REGIOPLAN KFT


70

18. lelőhely. Városfal II. (47598) Régészeti jelenségek: Fal: késő középkor. Leírás: A megmaradt városfal részletek a belterület északi részén, a Béke utca közelében találhatók (Lásd a 17. lelőhelynél leírtakat!). A kiépült erődítések nem vették teljesen körbe Fertőrákost: nyugatról a meredek domboldal és a Rák-patak biztosította a természetes védelmet, keletről pedig a mocsár. Forrás: Tóth János Attila: Jelentés helyszíni szemléről, Fertőrákos, 2010. KÖH 600/1947/2010.; Fertőrákos-Műemlékek (Tájak – Korok - Múzeumok 445.) Budapest, 1992. Helyrajzi számok: 244/1, 232, 233, 234, 235, 236, 237, 238, 239, 240, 241, 227, 228, 342, 720, 721. 19. lelőhely. Kőfejtő (47600) Régészeti jelenségek: Kőbánya: római kor, középkor, újkor. Leírás: A kőfejtő a település északi kiemelkedő részén található. A fertőrákosi kőfejtőben a Lajta-mészkő néven ismert mészkövet már a rómaiak is bányászták – egyebek között Scarbantia falainak építéséhez. Az értékesebb részeket bányászták elsősorban, és meghagyták a lazább rétegeket, amelyek mint hatalmas mennyezet borulnak a megmaradt oszlopokra. Forrás: Soproni Múzeum Régészeti Adattára 771, 863.; Fertőrákos-Műemlékek (Tájak – Korok - Múzeumok 445.) Budapest, 1992.; Bán János: Fertőrákos politikai, gazdasági, egyházi és kulturális története. (Fertőrákosi Füzetek I.). Fertőrákos, 2000. Helyrajzi számok: 343, 344. 20. lelőhely. Volt apácazárda kertje (47602) Régészeti jelenségek: Kőeszköz: őskor (neolitikum). Leírás: A lelőhely a Fő utca 232. sz. alatti telken és a szomszédos telkeken található. A területet két oldalról a Rákos-patak veszi körbe. A lelőhelyet Nováki Gyula adatgyűjtése alapján ismerjük (1964). Forrás: Soproni Múzeum Régészeti Adattára 771, 863. Helyrajzi számok: 1139, 1138, 1136/65, 1136/67. 21. lelőhely. Fő utca 135. (47604) Régészeti jelenségek: Pince: újkor. Leírás: A lelőhely település központi részén, a községháza közelében található. Forrás: Soproni Múzeum Régészeti Adattára 787. Helyrajzi számok: 858, 859, 860, 861, 342. 22. lelőhely. Kecskehegy lába (49041) Régészeti jelenségek: Oltárkő: római kor. Leírás: A lelőhely a Kecskehegy északi lejtőjének végén található. A két darab Silvanusnak szentelt oltárkő 1952-ben került elő duzzasztógát építés közben. Az oltárok feltehetően egy szentély belsejében a fal mellett voltak felállítva. Forrás: Soproni Múzeum Régészeti Adattára 17, 18.; B. Thomas, Edit: Römische Villen in Pannonien: Beiträge zur Pannonischen Siedlungsgeschichte. Bp., 1964.; Gabler Dénes: Scarbantia és környékének kőplasztikai emlékei. Arrabona 11 (1969) 7-59.; Radnóti Aladár: Sopron és környéke régészeti emlékei. In: Csatkai Endre: Sopron és környéke műemlékei. Bp 1956, 13-38.; Mócsy András: Két Silvanus oltár Sopronkőhidáról. Soproni Szemle 10. (1956) 344-346. Helyrajzi számok: 0114/1, 0116/1.

REGIOPLAN KFT


71

23. lelőhely. Ültetvényes (63200) Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: őskor, római kor, középkor. Leírás: A nagy kiterjedésű felszíni telepnyom a községtől délre a Balf felé vezető út keleti oldalán, a Fertő-tó partja közelében található, alig pár méterrel a tó vízszintje fölött. A terület nagyobb része mezőgazdasági művelés alatt áll, kisebb része rét-legelő. A lelőhelyet Németh Patrícia 2009-ben végzett helyszíni szemléje alapján ismerjük. Forrás: Németh Patrícia: Jelentés helyszíni szemléről, Fertőrákos, Ültetvényes, 2009. (KÖH 600/1282/2009). Helyrajzi számok: 0219/11, 0219/4, 0219/3, 0219/2, 0219/6, 0219/5. 24. lelőhely. Pellengér (73885) Régészeti jelenségek: Kőemlék: kora újkor. Leírás: A kőemlék a községháza előtt, a hajdani piactéren található. A 16-17. században a piactéren állt a börtön, amely mellé építették az 1630-as években a ma is látható pellengért. A három koncentrikus körből álló kőalapzatból emelkedik ki a hasáb alakú kőoszlop. A kőoszlop felső harmada hengeres, a melyet kettős tagolású párkány zár le és gömbben végződő gúla koronázza. Az oszlop tetején Fertőrákos község címere található. Forrás: Tóth János Attila: Jelentés helyszíni szemléről, Fertőrákos, 2010. (KÖH 600/1947/2010). Helyrajzi számok: 342. 25. lelőhely. Szárhalmi-erdő (52855) Régészeti jelenségek: Mészégető kemence: kora újkor - újkor. Leírás: A mészégető kemence romjai a Szárhalmi-erdő fennsíkjának középső részén, a Nagy-, és Kis-Tómalom felett a sűrű erdőben találhatók. A lelőhelyet Nováki Gyula 1961-ben végzett ásatása és helyszíni szemléi (1944, 1948) alapján ismerjük. Forrás: Soproni Múzeum Régészeti Adattára 273, 756, 309.; Mollay Károly: A Tómalom középkori előzményei. (Fejezet a soproni határ történetéből.). Soproni Szemle 46. (1992) 150167.; Nováki Gyula: A Szárhalmi erdő romjai. Soproni Szemle 16. (1962) 341-348. Helyrajzi számok: 0136. 26. lelőhely. Borostyánkő út (59816) Régészeti jelenségek: Út: római kor. Leírás: A lelőhely Fertőrákostól északnyugatra, a Szentmargitbánya felé vezető út nyugati oldalán található. A római kori út közvetlenül a mai út mellett és azzal párhuzamosan halad észak-déli irányban. A mintegy 1 kilométer hosszú útnyomvonal teljes egészében szántóföldi művelés alatt áll. A Borostyánkő út ezen szakaszát Németh Patrícia helyszíni szemléje (2008) alapján ismerjük. Forrás: Németh Patrícia: Jelentés helyszíni szemléről Sopron, Borostyánkő út, KÖH 52439, 2008. (KÖH 600/1980/2008.). Helyrajzi számok: 067/3. 27. lelőhely. Fő utca (47605) Régészeti jelenségek: Alagút: ismeretlen kor. Leírás: A lelőhely a belterület középső részén, a Fő utca 120. sz. telken helyezkedik el. A lelőhelyet Storno Ferenc 1925-ben végzett megfigyelései alapján ismerjük. Forrás: Storno Ferenc: Ötezeréves barlang-lakás Fertőrákoson. Másfél évezredes római oltár. - Hol volt Macskakő vára? Sopronvármegye XXVIII. évf. 83. sz. (1925. IV. 12.).; Soproni Múzeum Régészeti Adattára 771, 863. Helyrajzi számok: 180.

REGIOPLAN KFT


72

Azonosítatlan lelőhelyek: Régebbi szakanyagokban több olyan lelőhelyet említenek, amelyeket a rendelkezésre álló információk alapján ma már megközelítő pontossággal sem lehet lokalizálni. Ezeket a leletelőfordulásokat azonosítatlan lelőhelyként tartjuk számon, és mivel érdemben nem szólhatnak bele a településfejlesztési koncepció kialakításába, ezért egy kivétellel nem tárgyaljuk őket. A kivételt Macskakő (németül: Katzenstein) vára jelenti, melynek a 15. században jelentős történelmi szerepe volt, s helyét a történészek Fertőrákos területére teszi. A várat Ebersdorf Zsigmond soproni kapitány építette 1441 és 1443 között és Sopron város közvetlen fennhatósága alatt állt (Katzenstein – 1443. Castellanus de Machkakew - 1450 körül. fortalicium Machkakew – 1454). Később a husziták foglalták el. A rablólovaggá züllött husziták kiűzése után Hunyadi Mátyás 1464-ben leromboltatta a várat. A vár helyét mindeddig nem sikerült fellelni. Az okleveles adatok alapján Fertőrákos területén a Fertő-tó közelében kereshetjük, minden bizonnyal a Kazendorffer nevezetű dűlőben. Régészeti érdekű területek: Mivel a régészeti lelőhelyek kiterjedése általában nem állapítható meg pontosan, ezért régészeti érdekű területnek számít a már ismert lelőhelyek közvetlen környéke. Régészeti érdekű területek közé tartozik továbbá a község teljes belterülete, mivel itt keresendőek a középkori Fertőrákos régészeti maradványai. f) Védettségek A tárgyalt régészeti lelőhelyek ex lege általános védettséget élveznek. A település területén külön rendeletben fokozottan vagy kiemelten védett lelőhely nem található. g) Az örökségi értékek elemzése A Fertőrákos területén található régészeti lelőhelyeken a népvándorláskor kivételével minden nagyobb régészeti korszak hagyatéka megtalálható. A lelőhelyek egy része hajdani telepek, települések emlékanyagát őrzi, ezen belül szilárd falazatú épületekre és utakra is vannak adataink. Mindhárom nagyobb régészeti korszakból maradtak ránk sírok, illetve temetők. A régészeti jelenségek sorában külön említést érdemel a világhírű római kori szentély, a kétezer éves kőfejtő, az őskori és középkori várak, a középkori városfalak, az Árpád-kori eredetű plébániatemplom, valamint az iparrégészeti emléknek minősülő római kori téglaégető, valamint az újkori mészégető kemence. Az őskor egészen kivételes gazdagságban képviselteti magát Fertőrákos környékén: mindösszesen tizenegy lelőhelyen kerültek elő prehistorikus régészeti emlékek, melyek az őskor minden korszakát reprezentálják, a neolitikumtól a rómaiak megjelenéséig. A lelőhelyek túlnyomó része egykori települések emlékanyagát őrzi. A kelták hangsúlyos jelenlétét mutatja a környéken a három késő vaskori (kelta) telep. Három lelőhelyen került elő temetkezési emlék. Figyelmet érdemel, hogy a három temetőből kettő késő vaskori (3, 12. lelőhely). A középső bronzkor időszakában épült, de a kora vaskorban is használták a kecskehegyi földvárat (16. lelőhely). A vár a Szárhalmi-erdő fennsíkjának kissé kinyúló északnyugati sarkát foglalja magába. Három oldalról meredek hegyoldal határolja, a fennsík irányába kövekkel megerősített kettős sánc védi. Mindkét sáncot a külső oldalon árok kíséri, melyek hosszú szakaszon már betemetődtek. A római kor régészeti emlékei nyolc helyen kerültek elő. A lelőhelyek közül ki kell emelni a 7. és a 10. lelőhelyet, melyeken tégla-(kő) épületek, illetve ilyen alapozású épületek (villák,

REGIOPLAN KFT


73

vidéki birtokközpontok) maradványait rejti a föld. A római villák mellett a korabeli utak maradványait is sikerült megfigyelni. A 7. lelőhelyen előkerült római kori téglaégető-kemence jelentős ipartörténeti emléknek minősül. A település kiemelkedő régészeti emléke az ókori Mithras-szentély (5. lelőhely), melyet 1990 és 1992 között állítottak helyre. A kultikus hely hosszanti irányban két részre tagozódik, egy szűk előcsarnokra és a tulajdonképpeni szentély-helyiségre, amely keresztirányban szabályos pódium-cella-pódium hármas tagolást alkot. Központi objektuma a bejárattal szemben található, a nyers sziklafalba vésett 2,20 m széles és 1,41 m magas dombormű, amely a bikaölő Mithrászt és néhány más alakot ábrázol. A jelenetet fent egy íves párkány zárja le, két oldalán Sol, a napisten és Lurca, holdistennő mellképével. A szentélyben egy sírt lezáró kisebb feliratos márvány sztélé, valamint három-négy oltárkő is volt. A szentély mellett késő római temető sírjai kerültek elő. A Kecskehegy északi lejtőjének végén előkerült két darab Silvanusnak szentelt római oltárkő feltehetően egy szentély belsejében a fal mellett volt felállítva (22. lelőhely). A község határának északnyugati szélén került elő a római kori Borostyánkő út egy rövidebb (kb. 1 km hosszú) szakasza (26. lelőhely). A Borostyánkő út a korabeli Európa egyik legfontosabb szárazföldi kereskedelmi útvonala volt, mely észak-déli irányban átszelte az egész kontinenst és összekötötte Észak-Európát, a Balti-tenger vidékét a Mediterráneummal. A település határában már a római korban megkezdődött (majd a középkortól egészen napjainkig folytatódott) a Lajta-mészkő kibányászása, melyből egyebek mellett Scarbantia falait is felépítették. Ennek legfontosabb emléke a fertőrákosi Kőfejtő (19. lelőhely). A középkor és kora újkor időszakát kilenc lelőhely képviseli. Két lelőhelyen települési emlékek kerültek elő (2., 23. lelőhely). A 2. lelőhelyen megfigyelt Árpád-kori ház a korabeli Rákos faluhoz köthető. Fertőrákos egyik legfontosabb településtörténeti emléke a késő Árpád-korban épült plébániatemplom és a körülötte fekvő középkori temető. A feltárt alapfalak egy 12,6 méter hosszú, 4,85 széles, patkó íves szentélyű csarnoktemplom körvonalait rajzolják ki. A hajóhoz nyugatról – a ma is álló - torony csatlakozott. A középkori templom védőszentje Szent Miklós volt. 1662-ben Széchényi György püspök a régi templomot nagy részben lebontatta és - a vaskos középkori tornyot meghagyva - újjáépíttette. A részben barokk, részben késő barokk fertőrákosi plébániatemplom a 18. század második felében nyerte el ma is látható formáját. A település földesurai a győri püspökök itt tartották nyári rezidenciájukat és ennek megfelelően már az Árpád-korban palotát és udvarházat említenek itt a források (15. lelőhely). A palota helyén Kőszegi Miklós püspök 1311 és 1326 között várat (castrum) épített, amely gyakran felbukkan a 14-15. századi okleveles adatokban. 1441-ben a várat I. Ulászló hívei tartják megszállva. 1445-ben VI. Albert osztrák herceg foglalja el, és ekkor pusztul el. 1447-ben már romként említik. A ma is látható kastély előzménye Draskovich György püspöksége (1578-1587) idején épült. Az egyemeletes épület a mai kastély délnyugati szárnyába lett befoglalva. A kastély mai formáját a 17. század utolsó harmadától a 18. század közepéig nyerte el. Volt a falu határában egy másik vár is, amely a Macskakő (németül: Katzenstein) nevet viselte. A várat Ebersdorf Zsigmond soproni kapitány építette 1441 és 1443 között és Sopron város közvetlen fennhatósága alatt állt. A vár helyét mindeddig nem sikerült fellelni. Az okleveles adatok alapján Fertőrákos területén a Fertő-tó közelében kereshetjük, minden bizonnyal a Kazendorffer nevezetű dűlőben. Fertőrákost a késő középkor és a kora újkor folyamán városfalak vették körül (17-18. lelőhely). A több helyütt még ma is látható falak építési technikájuk, falazási megoldásuk és lőréseik alapján a 16. századnál korábbiak, írott források azonban csak a 16. század végén említik az erődítéseket. A kiépült erődítések nem vették teljesen körbe Fertőrákost: nyugatról

REGIOPLAN KFT


74

a meredek domboldal és a Rákos-patak biztosította a természetes védelmet, keletről pedig a mocsár. A helység jelentős településtörténeti emléke a községháza előtt álló pellengér (24. lelőhely). A 16-17. században a piactéren állt a börtön, amely mellé építették az 1630-as években a ma is látható pellengért. A három koncentrikus körből álló kőalapzatból emelkedik ki a hasáb alakú kőoszlop. Az oszlop tetején Fertőrákos község címere található. Fontos újkori ipartörténeti emlék a Szárhalmi-erdőben található mészégető kemence (25. lelőhely) melyet Nováki Gyula 1961-ben végzett ásatása és helyszíni szemléi (1944, 1948) alapján ismerünk. h) Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggés-rendszerében A 26. lelőhely (a Borostyánkő út nyomvonala), valamint a 6. és a 23. lelőhely területének nagyobb része szántóföldi művelés alatt áll. Az intenzív talajművelésnek, főként a mélyszántásnak a lelőhelyeken negatív hatásai vannak. A település környékén még a közelmúltban is kiterjedt szőlőterületek voltak. A szőlőművelés különféle munkafolyamatai veszélyt jelentenek a régészeti értékekre nézve. Elsősorban új szőlő telepítésekor (ültetés, illetve kordonok építése során), valamint szőlő-aláforgatáskor fordul elő az örökségi értékek bolygatása. A 6. lelőhelyen a gőzekével történt aláforgatás a kora vaskori sírok egy részét megrongálta, másokat teljesen megsemmisített. A 7. lelőhelyen korábban rigolírozáskor bolygatták meg a római kori villaépület maradványait. A 3. lelőhelyen a régészeti jelenségeket szőlőkordon oszlopgödrének ásásával bolygatták. Amennyiben az említett lelőhelyeken fennmarad az intenzív talajforgatásos művelés és a szőlőművelés, akkor jelentős károk keletkezhetnek a kulturális örökség elemeiben. A 16. és a 25. lelőhely területe, valamint a 9-10. lelőhely egy része gazdasági erdő, illetve védett erdőterület. Fakitermelés (tuskókiszedés) és erdőtelepítés, faültetés során örökségi értékek károsodhatnak. A 6. lelőhelyet homokbánya nyitásakor is bolygatták, ekkor több mint ötven sírt pusztíthattak el. A 8. lelőhelyen az 1960-as években sportpálya-építéskor erősen megbolygatták a régészeti objektumokat. Később kőbányászat során a lelőhely jelentős része feltételezhetően megsemmisült. A 12. lelőhely nagy része az elmúlt évtizedekben kibányászásra került (homok-, illetve kőbánya található a helyén). A lelőhely megmaradt részeit erdő fedi. A 9. lelőhelyen - korábban terméketlen legelőterületen - az 1960-as években különféle földmunkákat végeztek, amellyel a régészeti jelenségeket is megbolygatták. A 10. lelőhelyen található kora római épületkomplexum maradványait tereprendezési munkák során károsították. Az 1, 2, 4, 11, 13, 14, 15, 17, 18, 20, 21, 24. és a 27. lelőhely a település beépített területén helyezkedik el. Ezeken a lelőhelyeken (eltekintve természetesen az álló műemlékektől) a különféle építkezések és infrastrukturális beruházások miatt a régészeti jelenségek bolygatottsága nagymértékű, és a jövőben további veszélynek vannak kitéve. Az 1. lelőhelyen a régészeti jelenségeket házalap ásásával bolygatták. A 2. lelőhelyen 1973-ban új ház alapozásakor földgyaluval Árpád-kori házat romboltak szét. A 11. lelőhelyen 1969-ben csatornázáskor csontváz került elő. Fontos megjegyezni, hogy a község teljes beépített területén várható régészeti leletek, elsősorban középkori településmaradványok előkerülése. Amennyiben feltételezésünk helytálló, akkor ezek a régészeti értékek úgyszintén jelentős mértékben károsodtak az elmúlt évszázadok alatt, és veszélyeztetettségük a jövőben is fennáll.

REGIOPLAN KFT


75

2. Változtatási szándékok a) Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás Erre vonatkozóan nincs adatunk. c) Infrastrukturális változás Erre vonatkozóan nincs adatunk. 3. Hatáselemzés a különböző hatásterületek kijelölésével (hatásvizsgálat és javaslatok) a) Régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei A település területén a régészeti lelőhelyek száma jelenleg: huszonhét. A tárgyalt lelőhelyek régészeti feltárását - eltekintve a beruházásokat megelőző feltárástól - jelenleg semmi nem indokolja. Fertőrákos területén helyben megőrzendő, reprezentatív és bemutatásra érdemes régészeti emléket - eltekintve az álló, illetve helyreállított műemlékektől és régészeti emlékektől - a 7., 10. és a 16. lelőhelyen találunk. Szükség volna a 7. és a 10. lelőhelyen korábban azonosított római kori villaépületek és a kecskehegyi őskori földvár (16. lelőhely) maradványainak hitelesítő régészeti feltárására. Amennyiben az épületek alapfalai és a sáncvár maradványai még nem károsodtak jelentős mértékben, akkor javasolható azok helyreállítása és megfelelő körülmények között történő bemutatása. A helyreállító munkák révén jelentős régészetiturisztikai emlékekkel gazdagodna a település és környéke. A 6, 23. és a 26. lelőhely területén jelenleg folyó intenzív talajművelésnek, főként a mélyszántásnak negatív hatásai vannak. A 6. és 7. lelőhelyen a szőlőművelés különféle munkafolyamatai jelentenek veszélyt a régészeti értékekre nézve. Az említett régészeti lelőhelyek megmaradása nagyban függ attól, hogy a jelenlegi veszélyeztetés (mélyszántás, szőlő-aláforgatás, kordonépítés) folytatódik-e, vagy pedig az érintett területeken más, bolygatással nem járó hasznosításra (például rét-legelőgazdálkodásra) térnek át. Hozzá kell tenni, hogy nincs szükség feltétlenül a művelési forma megváltoztatására, hiszen az egyes talajművelési módok és módszerek között is jelentős különbségek vannak a tekintetben, hogy milyen mélységben és mennyire drasztikusan mozgatják meg a talajt. A lelőhelyek területén előnyben kellene részesíteni a kis mélységű és minimális talajforgatással járó művelési módokat. A hatályos településrendezési terv alapján a 8. és a 12. lelőhely bányaterületen helyezkedik el. A lelőhelyek jelentős része a korábban végzett homok-, és kőbányászat során feltételezhetően megsemmisült. A lelőhelyeken esetlegesen megmaradt régészeti értékek a további bányászati tevékenység következtében veszélynek vannak kitéve. A 16. és a 25. lelőhely területe, valamint a 9-10. lelőhely egy része gazdasági erdő, illetve védett erdőterület. Fakitermelés (tuskókiszedés) és erdőtelepítés, faültetés során örökségi értékek károsodhatnak.

REGIOPLAN KFT


76

Fontos megjegyezni, hogy a község jelenleg érvényben lévő településrendezési terve értelmében a 6. lelőhely területének nagyobb része kertvárosias lakóterületnek, kisebb hányada településközponti vegyes területnek minősül. Az említett terület túlnyomó része jelenleg még beépítetlen. A jövőben az egyes építkezések, illetve fejlesztések engedélyeztetése során a hatóság különféle szempontok figyelembe vételével mérlegelni fogja az egyes építkezések és az általuk a régészeti örökségben keletkező visszafordíthatatlan folyamatok arányát, viszonyát, majd ezek alapján döntést hoz arról, hogy engedélyezi-e az adott fejlesztéseket, s ha igen, milyen feltételekkel járul hozzá az engedély megadásához (pl: a beruházó költségére történő megelőző feltárás, próbafeltárás vagy régészeti szakfelügyelet elrendelésével). Az 1, 2, 4, 11, 13, 14, 15, 17, 18, 20, 21, 24. és a 27. lelőhely a település beépített területén helyezkedik el. Ezeken a lelőhelyeken (eltekintve természetesen az álló műemlékektől) a különféle építkezések és infrastrukturális beruházások miatt a régészeti jelenségek bolygatottsága nagymértékű, és a jövőben további veszélynek vannak kitéve. Fontos megjegyezni, hogy a község teljes beépített területén várható régészeti leletek, elsősorban középkori településmaradványok előkerülése. Amennyiben feltételezésünk helytálló, akkor ezek a régészeti értékek úgyszintén jelentős mértékben károsodtak az elmúlt évszázadok alatt, és veszélyeztetettségük a jövőben is fennáll. Felhívom a tulajdonosok, a beruházók és a kivitelezők figyelmét, hogy ha földmunkák közben régészeti emlék vagy lelet kerül elő, a munka felelős vezetője köteles a tevékenységet azonnal abbahagyni, és a jegyző útján a Hivatalnak azt haladéktalanul bejelenteni. A feltárásra jogosult intézmény intézkedéséig köteles a tevékenységet szüneteltetni, továbbá a helyszín és a lelet őrzéséről - a felelős őrzés szabályai szerint - gondoskodni. b) Folyamatok iránya, visszafordíthatósága Jelenleg károsan ható folyamat az intenzív talajművelés, és a szőlőművelés következtében állandósult eltérő mértékű bolygatás, amely a 6, 7, 23. és a 26. lelőhelyet érinti. Amennyiben az említett területeken fennmarad az eddig folytatott művelési gyakorlat, akkor mindez a régészeti jelenségek lassú pusztulásához vezet. A művelési mód megváltoztatásával a káros folyamatok megállíthatók lennének.

c) Kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei A jogszabályok nem írnak elő kárenyhítési vagy ellentételezési kötelezettséget arra az esetre, ha egy terület tulajdonosát vagy bérlőjét az előírások vagy a jogszabályból eredő kötelezettségei miatt hátrányok érik. Ugyanakkor semmi nem zárja ki a kárpótlás lehetőségét, ez minden esetben az érintett felek megegyezésétől függ. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az esetleges megelőző vagy próbafeltárások folyamán a beruházók számára költségcsökkentő tényező lehet a gépi, illetve gyalog munkaerő biztosítása.

REGIOPLAN KFT


77

4. Összefoglaló Fertőrákos közigazgatási területén a régészeti lelőhelyek száma jelenleg: huszonhét. Közülük egyik sem áll fokozott vagy kiemelt védelem alatt. A régészeti lelőhelyeken a népvándorláskor kivételével minden nagyobb régészeti korszak hagyatéka megtalálható. A régészeti jelenségek sorában külön említést érdemel a világhírű ókori Mithras-szentély, a kétezer éves kőfejtő, az őskori és középkori várak, a középkori városfalak, valamint az Árpád-kori eredetű plébániatemplom. A 6, 23. és a 26. lelőhely területén jelenleg folyó intenzív talajművelésnek, főként a mélyszántásnak negatív hatásai vannak. A 6. és 7. lelőhelyen a szőlőművelés különféle munkafolyamatai jelentenek veszélyt a régészeti értékekre nézve. Amennyiben az említett területeken fennmarad az eddig folytatott művelési gyakorlat, akkor mindez a régészeti jelenségek lassú pusztulásához vezet. A művelési mód megváltoztatásával a káros folyamatok megállíthatók lennének. A 8. és a 12. lelőhelyen esetlegesen megmaradt régészeti értékek a további bányászati tevékenység következtében veszélynek vannak kitéve. A 9, 10, 16. és a 25. lelőhelyen található régészeti emlékek az erdőgazdasági munkák (tuskókiszedés, erdőtelepítés) során károsodhatnak. A hatályos településrendezési terv értelmében a 6. lelőhely - még beépítetlen - területének nagyobb része kertvárosias lakóterületnek, kisebb hányada településközponti vegyes területnek minősül. A jövőben az egyes építkezések, illetve fejlesztések engedélyeztetése során a hatóság különféle szempontok figyelembe vételével döntést hoz arról, hogy engedélyezi-e az adott fejlesztéseket, s ha igen, milyen feltételekkel járul hozzá az engedély megadásához (pl: a beruházó költségére történő megelőző feltárás, próbafeltárás vagy régészeti szakfelügyelet elrendelésével). Az 1, 2, 4, 11, 13, 14, 15, 17, 18, 20, 21, 24. és a 27. lelőhely a település beépített területén helyezkedik el. Ezeken a lelőhelyeken (eltekintve természetesen az álló műemlékektől) a különféle építkezések és infrastrukturális beruházások miatt a régészeti jelenségek bolygatottsága nagymértékű, és a jövőben további veszélynek vannak kitéve. Alapvetően fontos, hogy a község teljes beépített területén várható régészeti leletek, elsősorban középkori településmaradványok előkerülése. Amennyiben feltételezésünk helytálló, akkor ezek a régészeti értékek úgyszintén jelentős mértékben károsodtak az elmúlt évszázadok alatt, és veszélyeztetettségük a jövőben is fennáll. Fertőrákos területén helyben megőrzendő, reprezentatív és bemutatásra érdemes régészeti emléket - eltekintve az álló, illetve helyreállított műemlékektől és régészeti emlékektől - a 7., 10. és a 16. lelőhelyen találunk. 5. Nyilatkozat Alulírott, Takács Károly, régész, nyilatkozom, hogy a 395/2012. (XII. 20.) Kormányrendelet 3. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti előírásnak megfelelően szerepelek az adott örökségvédelmi szakterületre vonatkozó szakértői névjegyzékben. Régész diploma száma: 1510/2000 (ELTE-BTK). Szakértıi engedély regisztrációs száma: R4XH98 Nyilvántartásba vétel sorszáma: 17/2011

REGIOPLAN KFT


78

Az általam ellenjegyzett örökségvédelmi hatástanulmány az örökségvédelmi jogszabályokkal és a hatósági elıírásokkal összhangban készült, a tanulmányban szereplı tervezett megoldásokra vonatkozó javaslatok azoknak mindenben megfelelnek.

Gyır, 2015. november 25.

/Takács Károly/

REGIOPLAN KFT


79

2.9 Értékvédelem Fertőrákos község épületei között jelentős számban vannak azok, melyek a határzár, a lakosok hasonló gazdasági helyzetének, az idejében elvégzett felmérésnek és védelemnek köszönhetően megőrizték eredeti kialakításukat, vagy átalakítással csak kevésbé lettek érintve. A községek között egyedi a település abban a tekintetben is, hogy kiemelkedő a műemléki védelem alá helyezett épületek száma. Helyi egyedi védelemmel érintett építmények közé jellemzően a kegyeleti alkotások tartoznak. A 2015. év második felében elvégzett helyszíni felmérés alapján a védelemmel érintett építmények listájának kismértékű bővítésére teszünk javaslatot. Egyúttal a már védelemmel érintett építmények közül néhánynál felhívjuk a figyelmet a védettség felülvizsgálatára, a korábbi években végrehajtott kedvezőtlen átalakítások miatt. Helyi egyedi védelemre javasolt építmény: - Felsőszikla utca 10 hsz., 427 hrsz. - Középszikla sor 13 hsz., 531 hrsz. - Patak sor 28 hsz., 899 hrsz. - Béke utca 18 hsz., 709 hrsz. - Fő utca 120 hsz., 178-180 hrsz. - Fő utca 126 hsz., 159-161 hrsz. - Kovács-hegy utca 1 hsz. - Kovács-hegy utca 11 hsz., 936 hrsz. - Kovácsdomb utca 31 hsz., 1009 hrsz. - Kovácsdomb utca 31 hsz., 1005 hrsz. - Fő utca 194 hsz., (42 hrsz.) Utcaképi védelemre javasolt utcaszakasz: - Középszikla sor 35-39 hsz., 459-455 hrsz. - Fő utca 72-100 hsz. (222-266 hsz.) - Fő utca 99-119 hsz., (801-838/1 hrsz.) - Fő utca 174-184 hsz., (50-64 hrsz.) A műemléki védettség felülvizsgálandó a következő építményeknél: - Fő utca 192 hsz. - Fő utca 188 hsz. - Fő utca 166 hsz. - Fő utca 154 hsz. - Fő utca 150 hsz. - Fő utca 148 hsz. - Fő utca 129 hsz. - Fő utca 192 hsz. - Fő utca 80 hsz. - Fő utca 76 hsz. - Fő utca 71 hsz. A Forster Központ 2015. évi adatszolgáltatása során megadta a műemléki védelemmel érintett, vagy műemléki környezetbe, műemléki jelentőségű területbe tartozó telkek helyrajzi számát. A következő táblázatban az adatszolgáltatás szerintieket változtatás nélkül közöljük.

REGIOPLAN KFT


80

törzsszám azonosító cím

8711

19268

3807

24109

3799

24115

3801

24132

3800

24133

8254

24137

8982

24138

8950

24139

8954

24140

8949

24141

8951

24142

8983

24144

8984

24191

8985

24194

REGIOPLAN KFT

név

Fertőrákos műemléki jelentőségű területe exlege műemléki környezete Mithras-szentély maradványai ex-lege műemléki környezete Városfalmaradványok exlege műemléki környezete Lakóház ex-lege műemléki környezete Szentháromság-oszlop ex-lege műemléki környezete Károly Imre lakóháza exlege műemléki környezete Lakóház ex-lege műemléki környezete Lakóház ex-lege műemléki környezete Lakóház ex-lege műemléki környezete Lakóház ex-lege műemléki környezete Lakóház ex-lege műemléki környezete Lakóépület ex-lege műemléki környezete Lakóház ex-lege műemléki környezete Lakóház ex-lege műemléki környezete

védelem

Műemléki környezet

helyrajzi szám 342, 699, 706, 707, 708, 709, 710, 711, 712, 713, 754, 755, 756, 757, 769, 770, 771, 773, 781, 782, 788/2, 792, 793, 795, 796, 808, 809, 811, 814, 815/3, 822, 823, 824, 826, 831, 838/2, 839, 842/1, 843, 844, 845, 846, 847, 857, 882, 886/5, 887, 888/3, 954/2, 956/2, 956/3, 963/1, 963/2, 964/1, 965, 97/1, 665, 666, 698, 697, 696, 705, 704, 703, 832, 954/1, 916, 917, 918, 919, 920, 921, 950, 952, 953, 955, 974/1, 974/2, 11, 66, 68, 82, 84/6, 102, 103, 136/1, 136/2, 136/3, 136/4, 143, 144, 221, 881, 145/2, 205, 125, 55, 54, 77, 78, 84/7, 83, 14/2, 112, 111, 123, 113/1, 142, 135/1, 160/3, 185, 175/2, 204, 218, 220, 230/1, 229/1, 104/3, 250, 248, 880, 67, 49, 48, 12, 231, 145/3, 138/4, 981, 975, 8, 163/2, 104/1, 26, 247, 246, 199, 195, 186, 178, 165, 64, 57, 47, 46/5, 46/1, 45, 39, 44, 31, 30, 29, 27, 25, 24, 23/3, 13, 232, 219, 207/2, 53, 124, 245/1, 244/1, 214/1, 222

Műemléki környezet

032/3, 034, 032/27, 027/1, 026/3, 026/12

Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet

244/2, 246, 247, 248, 249/1, 249/2, 249/3, 250, 251, 03/3, 11, 1152, 13, 230/1, 238, 239, 240, 241, 342, 665, 666, 698, 699, 713, 715, 716, 721, 8, 879, 881, 882, 954/2, 981, 1, 245/2 279, 280, 284/1, 286/1, 290, 342, 641, 642, 643

279, 280, 284/1, 285, 643, 644 279, 280, 284/1, 286/1, 290, 342, 641, 642, 643 270/2, 279, 282, 283/4, 283/5, 284/1, 342, 644 270/2, 273, 274, 275, 277, 278, 280, 284/1, 285, 342, 644, 649/2, 660 200/2, 207/1, 207/2, 208, 342, 704, 705, 706, 707, 732, 735, 737, 738, 739, 742, 743, 744, 745, 746 249/1, 249/2, 249/3, 250, 254, 255, 256, 261, 266, 267, 270/10, 270/16, 270/17, 342, 665, 666, 664, 264, 263, 262 181, 182, 184, 187, 342, 752, 754 181, 182, 184, 342, 751, 752, 753, 180 245/1, 249/1, 249/2, 249/3, 251, 252, 253, 254, 257, 342, 698, 699, 719 244/1, 244/2, 246, 247, 248, 250, 252, 270/10, 270/21, 342, 719, 720


81

8986

24197

8948

24201

8971

24203

9280

24205

8987

24206

8972

24208

8988

24209

8973

24210

8989

24233

8974

24264

3796

24271

3795

24275

8947

24279

8946

24282

8990

24284

8945

24288

8952

24290

3797

24293

3806

24295

REGIOPLAN KFT

Lakóház ex-lege műemléki környezete Lakóház ex-lege műemléki környezete Lakóház ex-lege műemléki környezete Lakóház ex-lege műemléki környezete Lakóház ex-lege műemléki környezete Lakóház ex-lege műemléki környezete Lakóház ex-lege műemléki környezete Lakóház ex-lege műemléki környezete Lakóépület ex-lege műemléki környezete Lakóház ex-lege műemléki környezete Nep. Szt. János szobor ex-lege műemléki környezete R. k. templom ex-lege műemléki környezete Plébániaház ex-lege műemléki környezete Lakóház ex-lege műemléki környezete Lakóépület ex-lege műemléki környezete Lakóház ex-lege műemléki környezete Lakóház ex-lege műemléki környezete Pellengér ex-lege műemléki környezete Turistaszálló, Püspöki malom ex-lege műemléki környezete

Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet

244/1, 244/2, 246, 247, 248, 250, 252, 270/10, 270/21, 342, 719, 720 230/1, 231, 232, 233, 234, 235, 236, 244/1, 342, 720, 721 226, 227, 228, 229/1, 230/1, 238, 239, 240, 241, 342, 721 222, 228, 342, 722/2, 722/4 138/5, 138/9, 342, 793, 794, 795, 796, 803, 804, 805, 806, 807, 808 131, 133/2, 138/9, 342, 803, 808, 809, 812 130, 131, 133/2, 342, 807, 811, 813, 814 104/3, 106, 110, 115/4, 342, 816, 824, 825, 831 179, 180, 185, 186, 187, 188, 342, 751, 754 101, 342, 832, 834, 837, 839, 887, 888/3, 889, 98

342, 73, 79, 80, 81, 838/1, 838/2, 839, 840, 842/2, 91 342, 73, 79, 80, 81, 838/1, 838/2, 839, 840, 842/2, 91 342, 69, 72, 73, 76, 839, 840, 841, 843, 887, 888/3, 889 342, 60, 61/1, 64, 67, 845, 847, 886/5, 887, 888/3 138/5, 138/6, 138/7, 138/8, 138/9, 142, 147, 153, 342, 788/2, 794 131, 132, 133/1, 133/2, 133/3, 136/3, 136/4, 138/2, 141, 342, 794, 795, 801, 83 342, 47, 48, 861, 862, 863, 865 47, 865

846, 847, 857, 858, 861, 862, 864, 865, 866, 867, 868, 871, 884/2, 886/1, 886/5, 887, 888/3


82

Lakóház ex-lege műemléki környezete Lakóház ex-lege műemléki környezete Lakóház ex-lege műemléki környezete Lakóház ex-lege műemléki környezete Lakóház ex-lege műemléki környezete Volt püspöki palota exlege műemléki környezete Lakóház ex-lege műemléki környezete Lakóház ex-lege műemléki környezete Lakóház ex-lege műemléki környezete Lakóház ex-lege műemléki környezete Lakóház ex-lege műemléki környezete Lakóház ex-lege műemléki környezete Lakóház ex-lege műemléki környezete Lakóház ex-lege műemléki környezete Lakóház ex-lege műemléki környezete Nepomuki Szt. Jánosszobor ex-lege műemléki környezete R. k. templom Nep. Szt. János szobor Pellengér Volt püspöki palota Városfalmaradványok

8975

24299

8976

24304

8977

24307

8978

24308

8991

24309

3798

24310

8944

24311

8979

24312

8993

24313

8980

24314

3804

24315

8953

24316

8981

24317

8995

24318

8955

24319

3805 3795 3796 3797 3798 3799

24320 4098 4097 4104 4111 4075

Fő utca 119. Fő u. 119. Fő u. 139. Fő u. 153. Fő utca 222

3800

4077

Fő utca 60 e. Szentháromság-oszlop

REGIOPLAN KFT

Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet

113/1, 117/1, 117/2, 117/3, 117/4, 123, 124, 125, 342, 813, 815/1, 815/3 106, 107/1, 107/2, 107/3, 108, 109, 110, 112, 113/1, 122, 342, 815/3, 816, 817, 829 104/3, 111, 112, 114, 115/4, 342, 829, 830 104/1, 104/4, 110, 111, 342, 830, 831 100, 101, 103, 104/3, 104/4, 342, 831, 836, 837, 98, 99 24, 25, 26, 342, 875, 877 102, 103, 104/1, 342, 837, 838/1 342, 69, 73, 74, 75, 77, 78, 79, 842/2 02, 342, 61/1, 61/2, 62, 63, 64, 66, 68, 69, 844, 845, 846 02, 03/13, 342, 48, 50, 52, 53, 860, 861 02, 03/13, 03/2, 342, 47, 49, 861, 864 342, 42, 46/1, 46/3, 46/5, 47, 865, 866, 867 342, 39, 44, 45, 46/1, 46/2, 46/4, 867, 868 15, 20/1, 20/2, 23/1, 23/2, 23/3, 342, 877 03/3, 11, 13, 342, 8, 880

Műemléki környezet Műemlék Műemlék Műemlék Műemlék Műemlék

863, 882, 884/2, 885, 886/5, 887, 888/3 841 841 342 876 880, 12, 244/1, 245/1, 714, 717, 718, 719, 720

Műemlék

342


83

3801 3803 3804

4076 4113 4117

Fő u. 60 . Fő u. 159. Fő u. 188.

3805

4122

Patak sor 19

3806

4105

Fő u. 141.

3807

4073

8254

4078

8711 8944 8945 8946 8947 8948

4074 4112 4102 4100 4099 4088

REGIOPLAN KFT

Lakóház Lakóház Lakóház Nepomuki Szt. Jánosszobor Turistaszálló, Püspöki malom Mithras-szentély maradványai

Műemlék Műemlék Műemlék

285 880 48

Műemlék

886/1

Műemlék

863

Műemlék

049

Fő utca 60/A.

Károly Imre lakóháza

Műemlék

Fő u. 154. Fő u. 136. Fő u. 129. Fő u. 121. Fő u. 92 .

Fertőrákos műemléki jelentőségű területe Lakóház Lakóház Lakóház plébániaház Lakóház

285 236, 235, 234, 233, 232, 110, 109, 98, 99, 100, 101, 91, 92, 93, 94, 96, 87, 90, 89, 88, 80, 81, 79, 73, 74, 75, 76, 70, 72, 71, 69, 884/3, 884/2, 874, 883, 875, 876, 877, 878, 879, 880, 53, 124, 245/1, 244/1, 214/1, 222, 26, 794, 132, 133/3, 713, 716, 35, 160/3, 185, 175/2, 204, 218, 220, 230/1, 229/1, 710, 711, 712, 757, 769, 755, 756, 773, 771, 770, 782, 781, 778, 811, 809, 793, 826, 824, 823, 822, 14/1, 61/1, 61/2, 159, 200/1, 210, 200/2, 209/1, 209/2, 728, 706, 707, 708, 709, 888/3, 754, 238, 801, 838/1, 864, 863, 886/1, 95, 170, 172, 23/1, 715, 714, 717, 718, 719, 720, 721, 722/1, 722/2, 722/3, 722/4, 722/5, 722/6, 239, 240, 241, 237, 62, 758, 759, 760, 761, 762, 763, 767, 766, 765, 764, 768, 774, 775, 776, 777, 779, 780, 783, 784/1, 785, 786, 787, 788/2, 792, 795, 798, 799, 800, 803, 847, 860, 853, 854, 855, 861, 862, 873, 180, 842/2, 843, 840, 145/2, 205, 125, 55, 54, 77, 78, 84/7, 83, 14/2, 112, 111, 123, 113/1, 142, 135/1, 115/3, 115/4, 117/4, 106, 107/1, 107/2, 104/3, 250, 182, 183, 740, 751, 224, 225, 804, 812, 829, 181, 841, 846, 139, 342, 118, 67, 49, 48, 46/2, 46/4, 12, 231, 122, 839, 887, 735, 104/1, 206, 724, 723, 725/1, 725/2, 734, 733, 732, 726, 727, 731, 730, 729/1, 729/2, 736, 737, 738, 739, 746, 745, 744, 743, 742, 747, 748, 749, 750, 752, 201, 202, 203, 199, 188, 189, 190, 191, 192, 193, 194, 186, 187, 184, 179, 178, 169, 171, 168, 167, 166, 165, 161, 158/1, 154, 153, 152, 151, 150, 149, 148, 155, 146, 147, 140, 141, 138/5, 138/6, 138/7, 138/8, 138/9, 138/10, 131, 133/1, 133/2, 130, 129, 128, 127, 126, 119, 120, 121, 117/1, 117/2, 117/3, 114, 107/3, 108, 63, 60, 64, 59, 58, 57, 56, 51, 52, 50, 47, 46/3, 43, 46/5, 46/1, 45, 27, 20/1, 15, 13, 797, 806, 805, 808, 807, 813, 815/3, 815/2, 815/1, 816, 821, 820, 819, 818, 817, 825, 827, 828, 831, 833, 835, 836, 834, 837, 226, 227, 228, 219, 208, 207/1, 207/2, 838/2, 844, 845, 851, 852/1, 852/2, 856, 857, 858, 859, 865, Műemléki jelentőségű 885, 866, 867, 868, 869, 870, 871, 872, 830, 97/1, 17, 41, 16, 42, 40, 39, 44, 36, 34, 33, 32, 37, 38, 31, 30, 29, 28, 25, 24, 23/2, 23/3, 18, 19, 20/2 terület Műemlék 101, 98, 99, 100 Műemlék 138/5, 138/6, 138/7, 138/10, 138/8, 138/9 Műemlék 846 Műemlék 842/1, 842/2 Műemlék 238, 237, 239, 240, 241


84

8949 8950 8951 8952 8953 8954 8955 8971 8972 8973 8974 8975 8976 8977 8978 8979 8980 8981 8982 8983 8984 8985 8986 8987 8988 8989 8990 8991 8993 8995 9280

4082 4080 4083 4103 4118 4081 4121 4089 4092 4094 4096 4106 4107 4108 4109 4114 4116 4119 4079 4084 4085 4086 4087 4091 4093 4095 4101 4110 4115 4120 4090

REGIOPLAN KFT

Fő u. 76 . Fő u. 66 . Fő u. 77 . Fő u. 137. Fő u. 192. Fő u. 71 . Fő u. 222. Fő u. 94 . Fő u. 101. Fő u. 111. Fő u. 117. Fő u. 144. Fő u. 146. Fő u. 148. Fő u. 150. Fő u. 166. Fő u. 186. Fő u. 196. Fő u. 64 . Fő u. 79 . Fő u. 82 . Fő u. 84 . Fő u. 86. Fő u. 99 . Fő u. 103. Fő u116-118 Fő u. 134. Fő u. 152. Fő u. 172. Fő u. 214. Fő u. 98

Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház lakóépület Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóépület Lakóépület Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház

Műemlék Műemlék Műemlék Műemlék Műemlék Műemlék Műemlék Műemlék Műemlék Műemlék Műemlék Műemlék Műemlék Műemlék Műemlék Műemlék Műemlék Műemlék Műemlék Műemlék Műemlék Műemlék Műemlék Műemlék Műemlék Műemlék Műemlék Műemlék Műemlék Műemlék Műemlék

257, 258, 259 279 751 864 46/2, 46/4 740 12 233, 236, 237, 235, 232, 234, 231 804, 805, 807, 806 829, 827, 828, 830 838/1, 838/2 118, 122, 120, 121, 119 114, 115/3, 115/4, 117/1, 117/2, 117/3, 117/4 106, 108, 110, 107/1, 107/2, 107/3, 109 104/3 70, 71, 72, 76 49 41, 40, 42, 43 280 754 248, 246, 247, 250 245/1, 245/2 245/1, 245/2 801, 800, 803, 797, 798, 799 812 181, 184, 183, 182 139, 140, 141 104/1 67 17, 18, 19, 16 224, 225


85

2.10 Tájhasználat A település területének tagozódása fekvés

belterület külterület összesen

művelési ág

összes terület (m2) 1886467 20015815 21902282 összes alrészlet terület (m2)

legkisebb földrészlet terület (m2) 9 32

legnagyobb földrészlet terület (m2) 76029 3566502 -

átlagos földrészlet terület (m2) 1202 16991

legkisebb alrészlet terület (m2)

legnagyobb alrészlet terület (m2)

% 8,6 91,4 100

átlagos alrészlet terület (m2)

%

erdő

8123959

338

3392891

83752

37,1

fásított terület

30813

32

4503

522

gyep (legelő)

1258009

38

131350

19061

5,7

gyep (rét)

3608943

270

728087

59163

16,5

gyümölcsös

85979

522

6231

1869

0,4

kert

15412

437

3675

1927

0,1

kivett

3530849

9

103274

1963

16,1

szántó

3963368

101

209750

7741

18,1

szőlő

1284950

137

112337

5762

5,9

összesen

21902282

0,1

100 Forrás: www.takarnet.hu

A tájhasználat, valamint a tájszerkezet változatossága jól jellemezhető a művelési ágak kiterjedésével, arányaival is. Mezőgazdasági területek A mezőgazdasági területek (szántó, kert, szőlő, gyümölcsös, gyepek) a közigazgatási terület 46,7%-át teszik ki. Ezen belül a gyepterületek aránya a legnagyobb (22,2%), ezt követi a szántóterületek 18,1%-os aránya. Jelentősebb szőlőterületek találhatók a település északkeleti, valamint délnyugati részén. Az átlagosnál jobb minőségű szántóterületek közé a település belterületével északkeleti (Kőhíd), déli, valamint északnyugati irányban határos területek tartoznak. Erdőterületek Az erdők aránya az országos átlagnál jóval magasabb, 37,1%. Az erdők a topográfiailag és termőhely alapján indokolt területeket foglalják el. Egybefüggő erdőterület található a település északkeleti, valamint délnyugati részén (Szárhalmi-erdő)

REGIOPLAN KFT


86

A Vas Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztályának előzetes tájékoztatása szerint a település erdőtervezett területe 901,42 ha. Az erdőrészletek elsődleges rendeltetése szerint a gazdasági erdő kiterjedése 382,29, a védelmi erdőé 300,72, a közjóléti erdőé 66,32 ha. Ezek az erdőterületek a lakók közjóléti ellátása mellett a turizmus, idegenforgalom fejlesztési alapjai lehetnek. Az erdők döntő többsége állami tulajdonban van (834,09 ha), ahol a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt., valamint a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság gazdálkodik. Az erdőtervezett területeken a Sopron-Fertőmelléki Erdőtervezési Körzet erdőterve szerint folyik a gazdálkodás. Kivett területek A kivett területek közé tartoznak a bel- és a külterület beépített részei, a bányaterületek, az országos és helyi közutak, valamint a vízmedrek területei. 2.11. Közlekedési adottságok 1.

Előzmények

Jelen településrendezési terv közlekedési munkarészének alapját a helyszín és a kialakult közlekedési szokások vizsgálata, a település által megfogalmazott fejlesztési elképzelések, mint vizsgálati szempont képezik. Vizsgáltuk a településre vonatkozó hatályos terület- és településrendezési tervek közlekedési munkarészeit. Figyelembe vettük a fejlesztési elképzelésekben meghatározott, az infrastrukturális elemekre vonatkozó hosszú távú elképzelések közül a már megkezdett, a már elfogadott fejlesztéseket, a magasabb rendű területrendezési tervek Fertőrákos, illetve térségét, több esetben Sopront és annak településrészeit érintő fejlesztési elhatározásokat: - az Országos Területrendezési tervet, - a Győr-Moson-Sopron Megyei Területrendezési Tervet, - a tervezés alatt álló M85. jelű Győr-Sopron-országhatár gyorsforgalmi út Sopront elkerülő szakaszának tervét, - az egyes szakaszokon már a megvalósítás stádiumába került, illetve építés alatti kerékpárutat, illetve annak terveit, - a település már korábban elfogadott, illetve a már megkezdett közlekedéshálózat fejlesztési elhatározásait, - a településen tervezett új beépítések közlekedési kiszolgálását biztosító, többnyire a mai közlekedés hálózat kiterjesztésével létrehozandó utcahálózat bővítés terveit, - Sopron külterület szabályozási tervét, - Sopron, Fertői Vízitelep rendezési tervet, - Sopron, Balf településrendezési tervet, - Sopron, Sopronkőhida-Tómalom településrendezési terveit. Jelen településrendezési terv közlekedési munkarészét megalapozó fejlesztési program több részletében eltér a ma hatályos rendezési tervet megalapozó fejlesztési programban megfogalmazottaktól, mely eltérések a terület közlekedési feltárását és kiszolgálását is érintik.

REGIOPLAN KFT


87

Ezek közül legjelentősebbek: - A 8526. jelű Kópháza-Balf-Fertőrákos összekötőút települési átkelési szakaszának elkerülő gyűjtőúti szakasszal történő tehermentesítése, illetve szükségességének felülvizsgálata. - A Fertőrákos-Balf kerékpárút, annak települési átkelési szakasza, melynek építése folyamatban van, így azt már a megvalósulásnak megfelelően rögzítheti a készülő településrendezési tervi felülvizsgálat. Mindezekből következik, hogy a hatályos településrendezési tervben szereplő közlekedésfejlesztések közül a külső közlekedési kapcsolatok vonatkozásában változtatások várhatók, a belső közlekedéshálózat egyszerűsödik, áttekinthetőbbé válik. 2.

Közlekedésföldrajzi és közlekedéstörténeti áttekintés

Fertőrákos a Fertő tó déli partján fekszik, Soprontól alig tíz kilométer távolságra, ÉK-re. A térség meghatározó városa a korábbi vármegye székhely, ma megye jogú város: Sopron. Magát a tavat, a tó érintett szakaszát korábban a szabad királyi város, Sopron birtokolta, azonban az 1920-as trianoni békeszerződés óta a Fertő tó nagyobb része Ausztriához tartozik. A part menti községek közül alig néhány maradt Magyarország területén, Fertőrákos az utóbbiak közé tartozott. Ma egyetlen magyarországi szomszédja van, Sopron, annak viszont több /korábban önálló/ városrésze: Balf, Kőhida, Tómalom, Fertői Vízitelep. A többi szomszédos település ma már Ausztriában található: Szentmargitbánya és Fertőmeggyes. Fertőrákos település-földrajzilag a Nyugat-magyarországi peremvidék nagytáj tájegység része, az Alpokalja középtáj Győr-Moson-Sopron Megyei részén található, a Sopron-hegység kistájcsoporthoz tartozó Fertőmelléki-dombság kistájon helyezkedik el Balf, Kőhida, Sopronpuszta társaságában. Fertőrákos nyugatról a kőfejtő lajtamészkövétől a Fertő nádasáig húzódik a Rák-patak szakadékos völgye mentén. A helységtől délre a Kecske-hegyet és a Szárhalmi erdőt találjuk, északra pedig az országhatárig főleg szőlőket. Vasútja nincs, a település közigazgatási területét főút nem érinti, országos szintű fő közlekedési kapcsolata nincs. A községet átszeli a Fertő-parti „országút”, a 8526. jelű Kópháza-Balf-Fertőrákos összekötőút, mely Balfnál kapcsolódik a Fertő-tó körbejárását lehetővé tevő azon útvonalegyüttesbe, mely az iménti útból, a 8518. jelű Fertőendréd-Sopron összekötő útból és az abba csatlakozó 8531. jelű Fertőd-országhatár (Pomogy) összekötő utakból áll. Ehhez Fetőrákoson kapcsolódik a Sopronnal közvetlen országos mellékúti kapcsolatot adó 8527. jelű Sopron-Fertőrákos összekötőút, illetve a Fertőmeggyes felé kapcsolatot adó korlátozott forgalmú önkormányzati út. A Fertő-tó körül épülő kerékpárúton a Fertőmeggyes felől érkezők első állomása Fertőrákos. A gyalogos, kerékpáros és lovas határátkelőhely a Mithrász-szentély mellett található. A Fertő-tó ugyan hajózható, ám a közforgalmú kikötő Sopron közigazgatási területére, a Fertői Vízitelepre esik. A település légiközlekedéssel érintett, közigazgatási területén található a Fertőrákos Piuszpuszta egyéb nyilvános és nem nyilvános polgári célú repülőtér. A település fő közlekedési kapcsolatait a közúthálózati elemek biztosítják. Fertőrákos közigazgatási területét érintő országos közúthálózati elemek a következők: - a 8526. jelű Kópháza-Balf-Fertőrákos országos mellékút, összekötőút, Fő utca, - a 8527. jelű Sopron-Fertőrákos országos mellékút, összekötőút, Vámház sor

REGIOPLAN KFT


88

Az országos közúthálózatot önkormányzati mellékutak és kerékpárutak egészítik ki: - a Fertőrákos-Fertői Vízitelep településközi út, melynek a község közigazgatási területére eső szakaszát Strand útnak nevezik. - a Fertőrákos-országhatár (Szentmargitbánya) településközi út, Pozsonyi út. - a Fertőrákos-országhatár (Fertőmeggyes) településközi út, Meggyesi utca. Kerékpárutak: - a Balf-Fertőrákos-országhatár (Fertőmeggyes) országos törzshálózati kerékpárút, mely itt egybeesik az európai kerékpárút hálózatok közül az EuroVelo 13 vonalával. A kerékpárút települési átkelési szakaszai a Meggyesi út, a Fő utca, valamint a Fertőrákos-Balf közötti külterületi szakasz. - a Sopron-Kőhida-Országhatár-Szentmargitbánya térségi jelentőségű kerékpárút, melynek települési átkelési szakasza a Pozsonyi út burkolatát veszi igénybe. A település közigazgatási területét a nemzetközi, országos és regionális jelentőségű közúti közlekedési vonalak közül csak a kerékpár utak szelik át. A szomszédsági és ezzel együtt a nemzetközi közúti közlekedési kapcsolatokat mellékutak biztosítják. Mindezekből kitűnik, hogy Fertőrákos közúti közlekedési adottságai jók. A kedvező közúti közlekedési adottságok nagyobb mobilitást engednek a munkaerőnek is. Az aktív dolgozók, illetve a településen lakók közül jelentős az ingázó száma. A település közforgalmú közlekedésének bázisa Sopronban található. Az elmúlt évtizedben jelentős számú lakos költözött ide, vagy vissza a szomszédos Sopron városából, illetve az ország távolabbi vidékeiről, akiket az ügyintézés stb. továbbra is Sopron városhoz, munkájuk Sopronhoz, illetve a szomszédos országhoz, Ausztriához köt. Ennek következtében tovább növekedett az ingázók száma, mind az egyéni járművel közlekedők, mind a közösségi közlekedést igénybe vevők körében. Fertőrákos település közlekedési hálózatának ugyan vannak kapcsolati hiányosságai, de ezekre a ma hatályos területrendezési és településrendezési tervek már tartalmaznak megoldásokat, melyeket a jelen rendezési tervben továbbra is szerepeltetünk. A település közigazgatási területét vasúti vonal nem szeli át, így állomással, vagy vasúti megállóhellyel nem rendelkezik. A vasút igénybevételére a szomszédos Sopron vasútállomásán mely 12 km-re van, vagy a Kópháza közigazgatási területén található Balffürdő vasúti megállóhelyen, 9 km-re van lehetőség. Fertőrákoson, a 8527. jelű összekötőút települési átkelési szakasza mentén már elkészült, míg a 8526. jelű összekötőút települési átkelési szakasza mentén, illetve Fertőrákos és Balf között most készül a kerékpárút, mely része az országos jelentőségű kerékpárútnak, illetve az EuroVelo 13. Fertőrákos egy több ezer éve használatos útvonal mellett fejlődött ki. E régi út a Fertő tó körül érintőlegesen halad, nem közvetlenül a tó partján, hanem a tavat övező nádas és a Rákos patak által közrefogott keskeny dombháton. Maga a falu egyutcás felépítésű volt és fejlődése az út legmélyebb pontjáról indult ki onnan, ahol az út és patak keresztezi egymást. Később e pontból terjeszkedett tovább egyre magasabbra, a hegygerinc irányába. A község legősibb magja a patakhoz legközelebb eső, alacsony fekvésű térségben helyezkedik el. Fejlődésének fő iránya a középkorban és újkorban egyaránt észak volt, leginkább a rómaiak által is használt, híres kőfejtő irányában bővült.

REGIOPLAN KFT


89

3.

A közlekedés fejlesztést megalapozó megállapítások

A hatályos Országos Területrendezési Terv A felülvizsgálattal érintett területre és annak térségére több közlekedést érintő fejlesztést tartalmaz: - Fertőrákos közigazgatási területén országos jelentőségű kerékpárutat jelöl. - Fertőrákos tágabb térsége tekintetében az M85 jelű, és M9 jelű gyorsforgalmi utak kerültek kijelölésre. - Szintén a tágabb térsége tekintetében a 8. számú és 15. számú vasútvonalak összevonását tartalmazza a terv. A térségre vonatkozó fejlesztések közül a kerékpárút kiépítése minőségi javulást eredményez, a többinek nincs közvetlen hatása a tervezési területre, mivel közvetve a nemzetközi, országos, illetve nagytérségi közlekedési kapcsolatokban fognak jelentős javulást eredményezni.

Kivonat az OTrT-ből A hatályos Győr-Moson-Sopron Megyei Területrendezési Terv A felülvizsgálattal érintett területre és annak térségére több közlekedést érintő fejlesztést tartalmaz: - Fertőrákos szomszédságában, Sopron közigazgatási területén, a Fertő tavon, a Fertői Vízitelepnél személyforgalmi kikötőt jelöl, ugyanakkor nem jelöl országos közúthálózati elemként kikötőhöz vezető bekötőutat (Strand út). - Fertőrákos területén jelöli az országos érdekeltségű, a Fertő tó megkerülését lehetővé tevő kerékpárutat /lásd, mint az OTrT/. - A Sopron-Szentmargitbánya térségi jelentőségű kerékpárutat. - A Sopronkőhida-Fertőrákos térségi jelentőségű kerékpárutat. - Fertőrákos közigazgatási területén Fertőmeggyes, illetve Szentmargitbánya felé vezető utakon térségi határátlépési pontot. REGIOPLAN KFT


90

-

Piusz-Pusztánál az egyéb besorolású nyilvános- és nem nyilvános polgári célú repülőteret.

Kivonat az Győr-Moson-Sopron Megyei Területrendezési Tervből A hatályos településrendezési terv A hatályos településrendezési terv kitér a település külső, nemzetközi, országos, nagytérségi és szomszédsági közlekedési kapcsolataira mind közúti, mind vízi, mind légi, mind közösségi, mind kerékpáros közlekedés vonatkozásában. - megoldást tartalmaz a belső közúthálózat szerkezetére és annak fejlesztésére, - tárgyalta a keresztmetszeti elrendezéseket, - vizsgálta a járműtárolás módjait, - tárgyalta a kerékpáros és gyalogos közlekedéshálózat fejlesztési lehetőségeit. A most készülő településrendezési tervi felülvizsgálat során mindezeket tiszteletben tartjuk, ám ha szükséges javaslatot teszünk módosításukra. A külső közlekedési kapcsolati rendszert alkotó vonalakon, mivel nem szükséges, nem változtatunk, ám annak az országos közúthálózatban betöltött szerepére javaslatot teszünk. A jelen módosítás során a csökkenő, illetve módosuló beépítésre szánt területek közlekedési feltáró rendszerét szükség szerint felülvizsgáljuk, ha szükséges módosítjuk a meglévőségek lehető legnagyobb mérvű megtartásával, a kialakult közlekedési szokások tiszteletben tartásával, a módosítás céljaként megfogalmazottaknak megfelelően. A jelen településrendezési tervi felülvizsgálat várható közlekedési hatásai:

REGIOPLAN KFT


91

A jelen településrendezési tervi felülvizsgálat során az egyes területi egységek övezeti besorolása jelentősen nem változik és nem szükséges az azokat feltáró közúthálózati elemek besorolásán sem változtatni. A tervezett településrendezési változtatásoknak a település külső megközelítésekben, illetve a belső úthálózatának szerkezetére tekintve sem lesz mérhetően módosító hatása a mai állapothoz, illetve elindult fejlesztésekhez képest. Mivel a felülvizsgálat során a területhasználat alapvetően a mai használathoz képest nem fog változni, ezért várhatóan nem lesz jelentős, mérhető forgalomnövekedés, vagy forgalom csökkenés, ugyanakkor a jelenleg folyó beruházások eredményeképpen jelentős minőségi javulás várható. A tervezett közúthálózati fejlesztések következtében egyes utak esetében változhat az utakra jutó forgalom nagysága és összetétele is. A 8526. jelű, Kópháza-Balf-Fertőrákos összekötő út Fertőrákos és Balf közötti szakaszának keresztmetszeti szűkössége ma forgalomkorlátozó tényező, melynek fejlesztését a hatályos rendezési terv már tartalmazza. 2015. november 25-én átadásra került a Fertőrákos és Balf közötti kerékpárút, és mivel ez független pályás, jelentősen módosítja az összekötő út forgalom-összetételét. Szintén napjainkban az út települési átkelési szakaszán változik a keresztmetszeti elrendezés, a korábbi elhatározásoknak megfelelően folyik a kerékpárút építés. A többi közút esetében jelentősen nem változik a hálózati elemekre jutó vonali, illetve csomóponti kapacitás kihasználtság, így ezeknél nem szükséges beavatkozni sem Fertőrákos belső közúthálózati rendszerét alkotó, sem a külső közlekedési kapcsolatokat biztosító érintett utak keresztmetszeti elrendezésébe. A felülvizsgálat során vizsgáltuk, hogy lesz-e jelentős funkcióváltás az egyes területegységeken és mivel ilyen nem várható, a járműtárolás rendszerében és módjában sem várható jelentős változás. A meglévő, kialakított járműtároló egységek felhasználásával, a hatályos rendezési tervben jelölt járműtároló egységek kialakításával a parkolás az egyes területegységeken megoldott, megoldható. A jelenleg folyamatban lévő közlekedésépítési beavatkozások, illetve a tervezett módosítások következtében a hatályos rendezési tervben szereplő gyalogos, és kerékpáros hálózat kiteljesedik. 4.

Külső közlekedési kapcsolatok

Fertőrákos területén és térségében a hatályos rendezési terv jóváhagyása óta történtek jelentős, a közlekedést érintő beavatkozások, illetve napjainkban és a közeljövőben is várhatóak ilyenek. Ezek jelentősen javítani fogják a település, a térség megközelíthetőségét, javítani fogják a közlekedéshálózat, illetve egyes elemeinek minőségét és ezzel befolyásolhatják a kialakult közlekedési szokásokat is. Mivel azonban a hatályos településrendezési terv a külső közlekedési kapcsolatok és a belső közlekedéshálózat fejlesztését már tartalmazta, és a megkezdett, illetve jelenleg elindítás előtt álló közlekedési beavatkozások a korábbi tervek szerint történtek, történnek, az ez irányú megállapítások továbbra is változatlanul érvényesek. Légi közlekedés Fertőrákos település területe légi közlekedéssel közvetlenül is érintett. Fertőrákos közigazgatási területén, Szentmargitbánya irányában, a település centrumától mintegy 5,8 km távolságra található egy, a megyei területrendezési terv által is jelölt „Egyéb nyilvános és nem nyilvános polgári célú repülőtér”, a „Fertőrákos Piusz-Puszta Reptér”. Ez a reptér IV. kategóriás, szolgáltatás nincs. REGIOPLAN KFT


92

Tágabb térség tekintetében Fertőszentmiklósnál, mintegy 28 km távolságra működik 1997 óta a Meidl Airport, mely a megyei területrendezési tervben „Kereskedelmi (nemzetközi) repülőtőrré fejleszthető repülőtér” besorolást kapott. A repülőtér kisgépes repülés számára vehető igénybe belföldi és nemzetközi forgalomban egyaránt, minden nap 8,00 órától napnyugtáig. Vízi közlekedés A jelen tervezési terület azon helyek egyike, mely a Fertő tó magyarországi területén közvetlenül érintkezik a tó vízfelületével. A Fertő tó 1867-es kiszáradását követően a tó 1880ra már feltöltődött és átlagos vízmélysége 2-3 méter közötti volt. Ekkor indult meg a Fertő tavi vitorlázás. A vitorlás telep a háborúban teljesen elpusztult és csak 1966-ra elkészült a mai telep alapját is jelentő, cölöpökre épített kikötő és móló. 1989 óta van rendszeres hajózás, átkelés és sétahajózás a fertőrákosi kikötőből indulóan a magyar és az ausztriai oldalon. A menetrend szerinti járatok indulnak május 1-től szeptember 30-ig naponta a Fertő tó négy kikötője Fertőmeggyes-Ruszt-Fertőrákos-Illmic között. Májustól októberig – igények szerint – naponta akár többször is indítanak sétahajózást, csoportos utakat is. Vasúti közlekedés A tervezési terület nem szeli át vasútvonal, nincs közvetlen vasúti kapcsolata. A 8. számú Győr-Sopron-Ebenfurt vasútvonal, törzshálózati fővonal mintegy 9 km távolságban Balffürdő megállóhelynél, vagy 12 km-re Sopronban érhető el. Sopron MJ város egyben vasúti gócpont is, ahonnan Ausztria felé, Győr irányába, illetve a 15. számú vasútvonalon Szombathelyre lehet eljutni. A 8. számú vasútvonal villamosított, egyvágányú, 100-120 km/h sebességre kiépített, jó állapotú vonal. A vasúti megállóhely a Sopronhoz tartozó Balf közigazgatási területén található Balf-fürdő megnevezéssel, itt naponta átlagosan naponta 4 személyszállító járatpár áll meg. A vonal a 8. számú Győr-Sopron-Ebenfurt vasúti fővonal kezelője a GySEV Zrt. A Balf-fürdő vasúti megállóhely rendelkezik megfelelő szintű közúti kapcsolattal. A vasúti megállóhelyen az állomási épületet bezárták, nem üzemeltetik. A soproni pályaudvar a közúti kapcsolaton túl tömegközlekedési kapcsolattal is bír. A vonalon jelentős mennyiségű teherforgalom van. Mind az OTrT, mind a megyei területrendezési terv a 8. számú 15. számú vasútvonalak összekötését jelöli a Nagycenk és Kópháza közötti területen, és ezzel egyidőben a 8. számú Győr-Sopron vasútvonalon a tervezett átkötés és Sopron közötti szakasz felszámolását. Ez azt is jelenti, hogy Kópháza Balf-fürdő vasúti megállóhely megszűnik és Fertőrákos közvetett vasúti kapcsolata Sopron vasúti pályaudvarra korlátozódik.

REGIOPLAN KFT


93

Közúti közlekedés A Fertőrákos külső közlekedési kapcsolatait, kapcsolódását a nemzetközi, országos, térségi kapcsolatokat biztosító közlekedéshálózatokhoz továbbra is a települést feltáró, meglévő országos mellékutak biztosítják: - a 8526. jelű Kópháza-Balf-Fertőrákos országos mellékút, összekötőút, - a 8527. jelű Sopron-Fertőrákos országos mellékút, összekötőút. Ezt önkormányzati mellékutak, településközi utak egészítik ki: - a Fertőrákos-Fertői Vízitelep településközi út, - a Fertőrákos-országhatár (Szentmargitbánya) településközi út. - a Fertőrákos-országhatár (Fertőmeggyes) településközi út. A 8526. jelű Kópháza-Balf-Fertőrákos országos mellékút Ez az út Kópháza belterületén a 114+352 kmsz-nél ágazik ki a 84. számú BalatonedericsSárvár-Sopron II. rendű főútból és Fertőrákos belterületén, a fertőmeggyesi elágazásnál a 12+395 kmsz-nél ér véget. Ennek az útnak az egyenes folytatása a Sopron felé kapcsolatot adó 8527. jelű összekötőút, melynek szintén ebben a pontban van a végszelvénye, illetve innen indul a Fertőmeggyes felé vezető kerékpárút, mely egyben korlátozott forgalmú kiszolgáló út is és hálózatban betöltött szerepe szerint önkormányzati mellékút. Az út Kópháza-(Kópháza településrészét képező) Kisbalf, Kópháza-(Sopron város településrészét képező) Balf, Balf-Fertőrákos közúti kapcsolatokat biztosítja. Az út Balf közigazgatási területén keresztezi a Fertő tó menti 8518. jelű Fertőendréd-Sopron összekötő utat. A BalfFertőrákos közötti szakaszon az út vonalvezetése, keresztmetszeti kialakítása, burkolatának minősége igen gyenge, ennek következtében az azt igénybe vevő forgalom kicsi. Ezen a szakaszon közforgalmú közlekedés nincs. A hatályos településrendezési terv ennek az útnak a települési átkelési szakaszát egy külterületen, a település lakot részétől távol, mintegy 600650 méterre vezetett gyűjtőúttal tervezte tehermentesíteni. Jelen felülvizsgálat során ennek a gyűjtőútnak a szükségességét elvetettük. Ennek okai többek között az igazolhatóan rá jutó forgalom nagysága, a megvalósítás anyagi fedezetének hiánya, a település és a Fertő tó közötti területre jutó zavaró hatás, illetve hogy a település beépített és beépítésre szánt területei ettől az úttól távol esnek, azok kiszolgálására csak korlátozottan alkalmas, valamint elvonhatja a Fő utcán kívánatos idegenforgalmat. A 8527. jelű Sopron-Fertőrákos országos mellékút Ez az út Sopron belterületén a 121+154 kmsz-nél ágazik ki a 84. számú BalatonedericsSárvár-Sopron másodrendű főútból és Fertőrákos belterületén, a fertőmeggyesi elágazásnál a 6+360 kmsz-nél ér véget. Ez az út biztosít közvetlen közúti kapcsolatot Fertőrákos és Sopron között, Sopron centruma és Tómalom, Sopronkőhida településrészek között és ebből az útból ágazik ki a Szentmargitbánya felé kapcsolatot adó ősi út, mely ma az országhatáron átvezető települési mellékút. Az út végszelvényéből indul a Fertőmeggyesre vezető korlátozott forgalmú önkormányzati mellékút, a Meggyesi utca, mely egyben a Fertő tó körbejárhatóságát biztosító, Ausztria felé kapcsolatot adó kerékpárút vonala is. A 8527. jelű összekötőút a település fő közúti közlekedési kapcsolati eleme melyen közvetlenül érhetők el az országos fő közúti közlekedési hálózat meglévő és tervezett elemei, a 84. számú főút és a tervezett M85. jelű gyorsforgalmi út. Ez az út a közforgalmi közlekedés útvonala is. Ez az út

REGIOPLAN KFT


94

biztosít közúti kapcsolatot a Sopron vonzáskörzetébe tartozó Ausztriában lévő Fertő tó menti települések felé. A Fertőrákos-Fertői Vízitelep településközi út Ez az út Fertőrákos és Sopron MJ város önkormányzatainak tulajdonába és kezelésébe tartozik. Megjegyzendő, hogy a magyarországi, országos közúthálózat szerkezeti felépítése olyan, hogy a kikötők, repterek, vasútállomások, vasúti megállóhelyek közúti megközelítését bekötőutakkal biztosítja. Ez ennél az útnál nincs így. A fertőrákosi szakasz, bár lakóingatlanokat is kiszolgál külterületi kiépítettségű, gyűjtőúti rangú út, melyet itt Strand utcának neveznek. Az út folytatása egészen a Vízitelepig külterületi kiépítésű. Az út Fertőrákos település közigazgatási területén, annak belterületén csatlakozik egyszerű elsőbbségadás táblával biztosított útcsatlakozáson keresztül a 8526. jelű Kópháza-BalfFertőrákos összekötőút települési átkelési szakaszába, a 10+790 kmsz-nél. Ezt követően ezen az útvonal-együttesen, a 8526. jelű összekötőúton érhető el Sopron Balf településrésze, illetve Fertőrákos település belterületén a Sopron centrumába vezető 8527. jelű Sopron-Fertőrákos összekötőút. A Fertőrákos-országhatár (Szentmargitbánya) településközi út Ez az út a 8527. jelű Sopron-Fertőrákos országos mellékút, összekötőútból ágazik ki Fertőrákos közigazgatási területén, Fertőrákos és a Sopron városához tartozó Sopronkőhida határában. Az út Fertőrákos település közigazgatási területén, annak belterületén csatlakozik egyszerű elsőbbségadás táblával biztosított útcsatlakozáson keresztül a 8526. jelű KópházaBalf-Fertőrákos összekötőút külterületi kiépítettségű, a 4+575 kmsz-nél. Az út Fertőrákoshoz hasonló kőbányával rendelkező, ma Ausztriához tartozó Szentmargitbányára vezet. Ennek az útnak a magyarországi szakasza egy térségi határátlépési pontnál ér véget, vagyis mellékúti nemzetközi kapcsolatot biztosít. Elvárható lenne, hogy ez az út az országos közúthálózat része legyen és kezeléséről az állam gondoskodjon. Ezenkívül erről az útról érhető el a Piusz-Puszta Reptér, valamint Sopronpuszta. A repterek, kikötők, vasúti megállóhelyek megközelítését is országos hálózatba tartozó bekötő utakkal lenne célszerű biztosítani. Ezen az úton halad a Sopron-Kőhida-„Páneurópai piknik” emlékhelyhez vezető, országhatár-Szentmargitbánya térségi jelentőségű kerékpárút. Az út jelentőségét tovább növelte az, hogy a szomszédos, ma már Ausztria területére eső, Fertő-tó parti település Fertőmeggyes gépjárművel csak erről az útról, az országhatár átlépését követő útcsatlakozáson keresztül érhető el. A Fertőrákos-országhatár (Fertőmeggyes) településközi út Ez az út egy ősi vonalon vezetett, a Fertő tó körbejárását biztosító út egy szakasza. Ősiségére utal az is hogy ez az út a Mithras szentély mellett vezet el. A leírások szerint: „ A Mithrász-szentély, vagy Mithrász-barlang, latinul Mithraeum, a magyar-osztrák határon, a Fertőrákost Fertőmeggyessel összekötő országút mellett található római kori emlék, Mithrász isten kultuszához köthető misztériumvallás egykori szertartási helye. A szakrális építmény ritkaságnak számít, mivel a Magyarország területén mindössze négy helyszínen ismerünk ilyet: itt, Szombathelyen, Aquincumban és Sárkeszin.” A fenti leírás szerkesztője is összekötő országutat említ. A Magyarország-Ausztria nemzetközi kapcsolatot biztosító térségi határátlépési ponthoz vezető út, a Fertő tó körüljárását biztosító nemzetközi útvonal-együttesnek részét képezi. Az ősi vonalon vezetett, szomszédsági kapcsolatokat biztosító út ma nem része az országos REGIOPLAN KFT


95

úthálózatnak, kezelője nem a Magyar állam. Települési átkelési szakaszát – nem véletlenül – Meggyesi útnak, a határátlépési pontot követő szakaszát Fertőmeggyesen pedig a Soproni útnak nevezik, hiszen mindig is ez volt a Fertő menti települések és Sopron közötti közforgalmi közlekedési út vonala. Ma ez az útszakasz korlátozott forgalmú, gépjárművek csak külön engedéllyel használhatják. A hatályos rendezési terv ezt az utat 22,0 m, illetve 16,0 m szabályozási szélességű gyűjtőútnak jelöli két, illetve egyoldali kerékpárúttal. Jelen településrendezési tervi felülvizsgálat során ezt az utat a hálózatban betöltött szerepe szerint, illetve mivel települések közötti kapcsolatot biztosít, – Sopron-FertőrákosFertőmeggyes viszonylatban is – az országos mellékút és a határátkelő közötti szakaszt mellékúti kategóriába, önkormányzati mellékút kategóriába soroljuk. Ennél az útnál is, akárcsak a Szentmargitbányára vezető út esetében a magyarországi szakasza egy térségi határátlépési pontnál ér véget, vagyis mellékúti nemzetközi kapcsolatot biztosít. Elvárható lenne, hogy ezen út esetében is az országos közúthálózat része legyen és kezeléséről az állam gondoskodjon. Megállapítható, hogy a hatályos rendezési tervben rögzítettekhez képest, jelen településrendezési módosítás a külső közlekedési kapcsolatok vonatkozásában új vonalat nem jelöl, ugyanakkor a külső közlekedési kapcsolatokat biztosító utak esetében vizsgáltuk azok hálózatban betöltött szerepét. 5. Belső közúthálózat A település belső úthálózatának szerkezetén látványosan nyomon követhető a település fejlődése, illetve fejlődésének üteme, sőt annak egyes időszakaszai is. Fertőrákos település a több ezer éve a dombvidék és a tó melletti sík váltóján húzódó ősi út mentén alakult ki. Az ősi település egyutcás faluként jött létre. Jól kivehető, hogy az ősi települési mag az út legmélyebb pontjáról indult onnan, ahol az út és patak keresztezi egymást. Később e pontból terjeszkedett tovább egyre magasabbra, a hegygerinc irányába. Az egyutcás felépítésű település fejlődése nyomon követhető az útszakasz orsós alakzatán, illetve fontos helyeknél kialakult teresedéseknél: az 1311-ben már létező uradalmi kastély közelébe, később a 15. században már meglévő templomnál. A települést védőfalakkal vették körbe, melynek egyes szakaszai még ma is fellelhetők és az elágazások tere a városfalon kívül alakult ki. Délen a Rákos patak hídjától délre, északon a korábbi Meggyesre, ma a temetőhöz vezető fő utcai ág. Ekkor jelent meg a városfalon kívül vezetett út a mai Béke utca vonala. Az 1782 és 1785 között elkészített első katonai felmérés idején a Fő út észak dél irányba kis mértékben megnyúlt. Az 1856-57. évi település kataszteri felmérésnél már megjelent a Fő úthoz kapcsolódó első kapcsolódó ág a Patak sor vonalán. 1881-ben a települési népességszám jelentős mértékben gyarapodott, ami együtt járt a beépített területek jelentős kiterjedésével. A kastély mögötti területen kialakították és megkezdték a Kovács-domb utca beépítését, a Patak-sor mentén tovább folytak az építkezések északi irányban a felső, vagy később Liget-malom felé, emellett a Béke utca beépítése is folytatódott, vagyis az egyutcás utcahálózati rendszer átalakult ágas rendszerré. Ezek az utcák ma is megtalálhatók a településen és alapjául szolgáltak az utcahálózat további kiterjesztésének. Az utcahálózat fejlődésében a nagy ugrás az 1900-1920-as évekre tehető. 1927-ben a mai Alsó-Középső- és Felsőszikla sort a dombvidékekre jellemzően, lépcsősen telepített házakkal építették be, melyekhez helyenként már szintben elszakított „vendégutak” vezettek. 1941-re a REGIOPLAN KFT


96

Patak sori beépítések elérték a Béke utcát, a sziklasorok beépítésével pedig a kőfejtőt, mely ezzel a település szerves része lett. Ekkorra az egyszerű ágas utcahálózati rendszer a kiszolgáló utak visszahurkolását követően rostos utcahálózati rendszerré alakult át. A II. világháborút követő időszakban a Fő utcát már a kőfejtőig kihosszabbították. A Patak sor keleti oldalát is beépítették. A meglévő kiszolgáló úti hurkokról újabb ágakat indítottak. A jelenlegi utcahálózati rendszer az elmúlt években történt nagyszabású lakóterület fejlesztések eredményeképpen létrejött hálózat bővítéssel alakult ki. Ez a mai utcahálózati rendszer többnyire az utóbb kialakult rostos utcahálózati rendszer egyszerű lineáris kiterjesztésével jött létre. Napjainkra a Fő utcán kialakult elágazások tere északon a Meggyesi utcai elágazásig kitolódott, délen a volt laktanyánál a visszafordulást is lehetővé tevő buszfordulóval lezáródott. A korábban kialakult rostos utcahálózatot jelentősen kiterjesztették, mely folyamat az újabb és újabb ágak kinyújtásával ma is folytatódik. Ilyenek a Pataki I. utcáról indított ágak: a Szárhalmi út, az Ifjúság utca, vagy a keleti oldalon a Rét utca, Nyárfa sor. Emellett a Fő utca keleti oldalán is új ágakat indítottak el, a sportpálya környezetében osztottak telkeket, melyek beépítése napjainkban is lassú ütemben tart. A Kovács-domb utcától délre már bordás úthálózattal bővítették a település szövetét és ennek északi irányú, tervezett folytatása is már ezt a telekosztást és ezt az utcahálózati elvet követi. A ma még különálló településszövetként kialakult Vámház sor-Pozsonyi utcai beépítés (Golgota) már egy más telekstruktúrát, és ezzel együtt, ennek kiszolgálására egy más utcahálózati rendszert tartalmaz. Itt a közel egyforma telkek kiszolgálására egy igen gazdaságos, ám kevésbé változatos, sakktábla szerű kataszteri utcahálózati rendszert alkalmaztak. Ez az utcahálózati rendszer a Vámház sortól délre eső, tervezett terület beépítését követően tud majd csak szervesen illeszkedni a települési úthálózati rendszerhez. A település belső közlekedéshálózatának fejlesztésénél több szempontot is figyelembe vettünk: - A település belső közlekedéshálózatának gerincét továbbra is az országos úthálózat települési átkelési szakaszai, illetve az önkormányzati mellékutak települési átkelési szakaszai adják. - A belső közlekedéshálózat fejlesztését egy-egy terület fejlesztéséhez, a fejlesztési terület közúti kiszolgálásához kötötték úgy, hogy az ütemezetten, a beépítés ütemében is végrehajtható legyen. Ezt az elvet továbbra is célszerű követni. - Az egyes településrészek, és tervezett új beépítésű területek feltáró úthálózatánál törekedni kell az azonos jellegű és fejlettségi szintű, egységes utcahálózati rendszer kialakítására. - Továbbiakban célszerű lenne mellőzni újabb „ágak”, zsákutcák kialakítását, a meglévő zsákutcás, ágas utcahálózatot rostos utcahálózattá javasoltuk az ágak visszahurkolásával fejleszteni. - Mindezek mellett javasoljuk a település sajátos arculatát is adó utcahálózat megőrzését, és a megőrzése mellett, a már megkezdett beavatkozások mintájára, a mai használat számára legalább elfogadható szintűre fejlesztését, illetve a már megkezdett közterület megújítási program folytatását. /ld.: Kovácshegy utca, Kőbánya sor, vagy akár a Fő utca/ Az újonnan kialakítandó lakóterületek esetében pedig a mai úthálózati elemek által meghatározott közlekedési hálózat egyszerű besűrítésével számoltunk, melyek a perem feltételeket biztosító, meglévő utcahálózati rendszerek vonali kapacitásában – kiterjedésük nem nagy mivolta miatt – nem okoznak még konfliktusokat, kapacitási problémákat. REGIOPLAN KFT


97

A tervezett gazdasági célú területek közúti feltárásánál törekedtünk arra, hogy a lakóterületek feltárását biztosító utak használata nélküli, teljesen független utcahálózati rendszer alakuljon ki és amennyiben ez nem lehetséges a lehető legrövidebb szakaszon érintse a lakóterületi utcahálózatot. Ezek a jelen tervben is javasolt közlekedéshálózati fejlesztések a településen eddig végbement természetes településfejlődés /ld. történeti áttekintés/ egyszerű továbbvitelét jelentik. Jelentős eltérést eredményez a hatályos településrendezési tervben jelölt közúthálózati fejlesztési javaslathoz képest az, hogy a jelen településrendezési tervi felülvizsgálat során az országos mellékút települést átkelési szakaszát, a Fő utcát tehermentesítő gyűjtőutat javasoljuk elhagyni. Ennek indokai a következők: - A Balf felé irányuló forgalom minimális és az országos mellékút út fejlesztését követően sem várható jelentős forgalomnövekedés, vagyis a Balf felől érkező forgalom nem lehet indoka a tehermentesítésnek. - A Fertőrákos-Balf közötti úton gyakorlatilag nincs nehéztehergépjármű forgalom, és a tehergépjármű forgalom is minimális, így ezeknek nincs kiküszöbölendő zavaró hatása. - A várható jelentős forgalomi terhelés hiányában sem az országos, sem megyei fejlesztési tervek nem tartalmazzák ezt az elkerülő utat, így építésének finanszírozására nincs országos, vagy megyei szinten erre elkülönített financiális keret. - A Fő utcától nyugatra eső telkek feltárására a tervezett tehermentesítő gyűjtő út nem jelent megfelelő alternatívát, mert a Fő utcát e célból igénybe vevő járművek nem fogják, vagy csak igen kis mértékben fogják a mai vonalat elhagyni. - A hatályos rendezési tervben szereplő gyűjtőúti vonal védett, védendő természeti értékeket, beépítésre nem szánt területeket érint, illetve metsz át. - Az új vonal maradéktalanul nem lesz képes a mai Fő utca gyűjtő- elosztó szerepét ellátni, hiszen a művi értékek, a szolgáltatások, az intézmények a mai élettengelyre, a Fő utcára fűződnek fel és ott is maradnak. - A ma itt áthaladó forgalomnak a település gazdaságának szempontjából éltető ereje van, melyről nem kíván lemondani. - A Fertő tavat megkerülő kerékpárút célját tekintve, jellegéből adódóan a település Fő utcáján kerül kialakításra. Mindezek figyelembevételével a jelen településrendezési terv felülvizsgálata során a javasolt Fő utcát tehermentesítő gyűjtőúttal a úttal továbbiakban nem számolunk. 6. Keresztmetszeti elrendezések, szabályozási szélességek Az egyes utcák keresztmetszeti elrendezése, és szabályozási szélessége egymással szorosan összefüggő dolog, így értelemszerűen azokat egy fejezetben tárgyaltuk. A település közlekedéshálózatának gerincét képező utak, illetve a külső közúti kapcsolatokat biztosító utak a meglévő vonalukon maradnak, többnyire a már kialakult szabályozási szélességükkel. A településközi utak, önkormányzati mellékutak esetében célszerű igazodni az országos mellékutakra vonatkozó tervezési osztályokhoz és az ez által meghatározott paraméterekhez. Ezek mind a Fertőrákos-Fertői Vízitelep településközi út, mind a Fertőrákos-országhatár (Szentmargitbánya) településközi út közelmúltban történt felújítása során érvényre jutottak. A településrendezési terv felülvizsgálata során a meglévő utak szabályozási szélességét lehetőség szerint a korábbi rendezési tervben jelöltnek megfelelően szabtuk meg.

REGIOPLAN KFT


98

A település belső közúthálózata kialakultnak tekinthető. A belső közúthálózat gerincét képező utak általában megfelelő közterületi szélességűek. Több kiszolgáló út esetében kedvezőtlen, tördelt a vonalvezetés, és ezzel együtt a közterületi szélesség is szeszélyesen változó, helyenként a minimális mértéket sem éri el, lokális szűkületeket tartalmaz. A kiszolgáló utak burkolatának minősége, esetenként szerkezete, több helyen a burkolat szélessége, helyenként hiánya – ez főleg az új beépítésű területeknél, pl. Golgota – jelent problémát. A burkolatok felújítása, az elmúlt évek során ütemesen, a rendezési tervben meghatározottak szerint elkezdődött ld. Strand utca, Kovácshegy utca, Kőbánya sor, vagy maga a Fő utca. A burkolt utak aránya megfelelő, meghaladja a megyei átlagot. Jelen terv készítésekor, a belső úthálózat esetében a korábbi rendezési tervekben, illetve a már meglévő beépítéseknél használatos szabályozási szélességeket vettünk figyelembe, és azokat, ha lehetséges meglévőnek, megmaradónak tekintettük, illetve a keresztmetszeti elrendezéseknél is a meglévőségeket tekintetjük a tervezés alapjának. A települési úthálózat felszíni vízelvezetése megoldott, egységes hálózatot képez, több helyen – főleg a dombos településrészeken – a vízelvezető rendszer burkolása is megtörtént, illetve egyes felújításoknál burkolt folyókákat alkalmaznak. Egyes területeken, főleg az új beépítésű helyeken még hiányoznak a járdák, így azok ott még nem alkotnak összefüggő gyalogos úthálózati rendszert, illetve ezeken a helyen még hiányzik az árnyékadó növényzet is. A járdák pótlása folyamatos, ezek többnyire a hatályos rendezési terv által meghatározott helyen, módon és paraméterekkel történik. Jellemzően az utóbb kialakított járdák burkolata aszfalt rendszerű, és több esetben alkalmaztak már előregyártott, kiselemes beton burkolatot járdák, terek, díszburkolatok kialakításánál. 7. Közforgalmú közlekedés A felülvizsgálat során vizsgáltuk, hogy lesz-e a hatályos településrendezési tervben jelöltekhez képest jelentős funkcióváltás, vagy lakóterület fejlesztés és mivel ilyen nem várható feltételezzük, hogy a hatályos településrendezési terv által megfogalmazott közforgalmú közlekedés fejlesztések folyamatban vannak, azokban jelentős változtatásra nincs szükség. Mivel a települést vasút vonal nem érinti, a közforgalmú közlekedési ellátása alatt a menetrend szerint közlekedő autóbuszos feltárást értjük. A település sajátos földrajzi, közlekedés-földrajzi elhelyezkedése és az ebből adódó kedvező közúti közlekedési adottságai nagyobb mobilitást engednek a munkaerőnek. Az aktív dolgozók közül jelentős az ingázó száma, akik egy része a közforgalmú közlekedést, a közúti személyszállítást részesítik előnybe. A hivatás forgalomban résztvevő utasok mennyiségére jellemző, hogy egyes időszakokban nagyobb befogadó képességű járműveket, csuklós buszokat közlekedtet a Volán vállalat. Fertőrákos településen helyi autóbusz közlekedés nincs, a településen belüli közforgalmi közlekedésre a településen átvezető járatviszonylatok vehetők igénybe. A település területén a tömegközlekedés feltételei adottak. A települést érintő járatviszonylatok az országos közúthálózat elemeit veszik igénybe, a 8526. jelű KópházaBalf-Fertőrákos összekötő utat és a 8527. jelű Sopron-Fertőrákos összekötő utat, valamint a Fertői Vízitelep esetében az oda vezető önkormányzati mellékutat, településközi utat. A településen több, 6 db autóbusz megálló pár van, sorrendben a következők: Sziklasor, Kőfejtő, Tűzoltószertár, Kastély, Iskola és a település Balf felőli végénél az Autóbuszforduló. Az autóbusz megállók műszaki állapota jó, kiépítettségi szintjük megfelelő, rendelkeznek buszöböllel, bár a Sziklasori megállónál hiányzik a kiemelt szegélyes járdasziget. Minden REGIOPLAN KFT


99

buszmegálló-párhoz tartozik fedett váró, melyek építészeti megjelenése és az ott alkalmazott utcabútorozás egységes. A buszmegállók gyalogos megközelítése megoldott, biztonságos. A közforgalmú közlekedés bázisa a szomszédos Sopron városában van. Sopronból naponta 23 járat indul Fertőrákosra. Sopron autóbusz-pályaudvar és Fertőrákos Tűzoltószertár közötti távolság 10 km, a menetidő 23 perc. Fertőrákosról a szomszédos Balf felé nincs tömegközlekedési kapcsolat, a járatok a település Balf felőli végénél az autóbuszfordulóig közlekednek. A Sopron-Fertőrákos járatviszonylatnak nyaranta – május 1-től szeptember 30-ig – naponta 6 darab betétjárata van, melyek a Fertői Vízitelephez betérnek. A Fertőrákos Iskola megállótól a 2,9 km távolságra lévő Fertői Vízitelep megállóig az autóbusz 4 perc alatt teszi meg az utat. A járatviszonylat megállóhelye, illetve a buszforduló a Vízitelep területén van, melyhez már 2014 év folyamán utas tájékoztató oszlopot helyeztek el. Mindezeken túl hivatásforgalmat lebonyolító járatok is részt vesznek a közforgalmi közlekedésben. A közforgalmi közlekedés fejlesztésénél elsődleges a menetrend évenként történő utazási igényekhez igazítása. A buszmegállók esetében megállapítható, hogy a Pozsonyi út mentén kialakult és az utóbbi időkben dinamikusan fejlődőt lakóterületnek nem megfelelő a tömegközlekedési lefedettsége. Az előírás szerinti járdán megtett 500 méter rágyaloglási távolság helyett a Sopronkőhida Pesti Barnabás utcától 1100 méter, a Sziklasor megállóhelytől 1550 méter távolságra vannak a megállók. A lakóterület és a meglévő megállók között nincs gyalogúti kapcsolat, ezért megközelítésük balesetveszélyes. Figyelembe véve, hogy a Golgotától délre eső területre is lakóterület fejlesztést irányozott elő már a hatályos rendezési terv is, szükséges lenne a Vámház soron /talán a Kereszt út kicsatlakozásának térségében/ egy megállópárt kialakítani. Törekedni kell arra, hogy lehetőség szerint ennek a megállópárnak is legyen egységes a kiépítettsége és legalább a főúti buszöblök, és buszvárók minőségi szintjét érje el. Megfontolásra javasoljuk, amennyiben a Fertőrákos-Balf közötti összekötőút már megfelelő kiépítettségű lesz a Fertőrákos-Balf közforgalmú kapcsolatot megteremteni /visszaállítani/. Ez lehetséges lenne a Fertői Vízitelep mintájára indított betétjáratokkal, Sopron-Balf-FertőrákosSopron, vagy Sopron-Kópháza-Balf-Fertőrákos-Sopron körjáratok beindításával. 8. Járműtárolás, járműellátás A település nem rendelkezik üzemanyagtöltő állomással, de üzemanyagtöltő állomások, járműjavító bázisok 10 km-es körzetben, Sopron közigazgatási területén találhatók, így a település járműellátás szempontjából a település jól ellátottnak tekinthető. A korábbi településrendezési terv, illetve annak legutóbbi módosítása megoldást adott a járműtárolási, főleg az idegenforgalomból adódó autóbuszos parkolás gondjaira. Megállapítható, hogy a településen a járműtárolás megoldott, illetve megoldható, ezért a járműtárolásban a hatályos rendezési tervhez képest alapvető változást nem terveztünk. A településen – a nyilvántartások szerint – 2014-ben 831 db személygépkocsi volt, ami 370 szgk/1000 fő ellátottsági szintet jelent. Ez magasabb a megyei 353 szgk/1000 fő átlagnál, és messze meghaladja az országos 314 szgk/1000 fő átlagot. A nyilvántartott személygépkocsik száma csupán 83-mal kevesebb a háztartások számánál, ez azt jelenti, hogy átlagosan a családok 91 %-a rendelkezik személygépkocsival. Ez a munkaerő, illetve a lakosság mobilitásának magas szintjére utal, vagyis igen jelentős az ingázók, illetve az egyéb okokból egyéni járművel utazók száma. A járműtárolás lakóterületeken - mint általában a falusias beépítésű lakóterületeken – elsődlegesen telken belül megoldható és megoldott. REGIOPLAN KFT


100

A meglévő intézmények, termelő egységek esetében a járműtárolás a létesítményekhez kialakított parkolókkal többnyire telken belül megoldott, illetve egyes közintézmények esetében, akár burkolattal párhuzamos leállással, de egyre több helyen saját kijelölt, vagy épített parkolóval is megoldható. A település belső, kis forgalomintenzitású útjain ez – főleg a dombvidéki beépítések keskeny közterületű útjain – akár zavaró is lehet. A Fő utca burkolatához kapcsolódó parkolók egységesítés kialakítása napjainkban készül. A kőfejtőhöz is napjainkban készítették el a telken belüli térszíni járműtároló egységeket, melyek többnyire a személygépkocsik parkolását oldják meg. A község területén az elmúlt években jelentős parkoló fejlesztések történtek: a főút menti kereskedelmi, idegenforgalmi egységeknél, a településen működő vállalkozásoknál, a települési intézményeknél. Mindezek ellenére parkoló hiány tapasztalható a sportpályánál nagyobb rendezvények esetén, vagy egyes esetekben – ma még – az autóbuszos parkolásnál a kőfejtő környezetében. A járműtárolásban nem várható alapvető változás. A lakóingatlanok esetében a járműtárolást az előírásoknak, és a szokásoknak megfelelően, továbbra is telken belül kell megoldani. A turista buszok parkolására a hatályos rendezési terv a temető mellett jelölt ki járműtárolásra alkalmas területet. Mindezek mellett egyes intézmények, létesítmények esetében a parkolás ma még problémát okoz, ami további fejlesztéseket, parkoló bővítéseket, esetenként újabb parkolók kialakítását igényli. 9. Kerékpáros közlekedés A település és környezete a Fertő tó menti sík és a Sopron hegység hullámos felszínének terep váltópontján alakult ki, kerékpározásra topográfiailag alkalmas és a kerékpározásnak – mint a Fertő menti térségben általában – komoly hagyományai vannak. Háztartásonként legalább egy kerékpár van, de nem ritka a lakosonkénti 2db kerékpár sem. Fertőrákos és térsége mára már kiterjedt kerékpárút hálózattal, és kerékpározásra kijelölt útvonallal rendelkezik. A település kerékpáros létesítménnyel való ellátottsága messze meghaladja az országos átlagot. Ebben persze nagy része van a szomszédos települések kiterjedt kerékpáros hálózatához való kapcsolódásnak is. Sopron az egyetlen honi szomszédja, mely Ausztria, illetve a Fertő menti szabadidős területek felé több kerékpáros utat vezetett, illetve jelölt ki. Az ausztriai oldalra eső szomszédos települések is jelöltek ki ilyen kerékpáros útvonalakat, illetve fogadják és folytatják a hazánkból érkező kerékpár utakat, kerékpáros útvonalakat. Topográfiai adottságai, határ menti elhelyezkedése, illetve közlekedés-földrajzi adottságai miatt is a település közigazgatási területén több kerékpáros útvonal is átvezet. A kerékpárhasználat főbb okai: - hivatásforgalom /iskolába járás, munkába járás, ügyintézés/ - bevásárló forgalom - sport, turisztikai célú forgalom A kerékpározás elterjedését indokolták: - a település jelentős kiterjedése: o a település hosszan, amely a buszfordulótól a Pozsonyi útig több, mint 4 km, o Piuszpuszta távolsága a Vámház sortól 3 km, o a Fertő tó menti üdülő területek távolsága /Virágosmajor 1 km/, o a kiterjedt szőlőskertek stb. - a kerékpáros távolságban lévő úti célok, a gazdasági területek, a szomszédos települések viszonylagos közelsége: o Fertőmeggyes 2 km, REGIOPLAN KFT


101

o Balf 6 km, o Margitbánya 7 km, o Kőhida lakott területe közvetlenül határos, o Tómalom, strand független pályás kerékpárúton 1,4 km, o Fertői Vízitelep kijelölt kerékpárnyomon, 2,7 km, o Sopron centruma is csak 6,5 km, - a tömegközlekedési megállóhely távolsága egyes lakóterületi egységektől mérten meghaladja a „rágyaloglási távolságot” /ld. Golgota, Liget-malom térsége/ A településnek főleg biztonságosan használható külső kerékpáros közlekedési kapcsolatokra és jó minőségű belső úthálózati elemekre, útburkolatokra van szüksége, ezért Fertőrákos közigazgatási területén, ugyan más-más céllal az alábbi kerékpáros utak, útvonalak kerültek kijelölésre, illetve alakultak ki. - nemzetközi kapcsolatot biztosító kerékpárutak - országos kapcsolatokat biztosító kerékpárutak - a regionális, és szomszédsági kapcsolatokat biztosító kerékpárutak, útvonalak - helyi rendeltetésű kerékpárutak, kerékpáros létesítmények - turisztikai célú kerékpárutak, útvonalak /ezeket lefedik az iménti felsorolásban szereplő utak, illetve azok egyes szakaszai/ Nemzetközi kapcsolatot biztosító kerékpárutak Fertőrákos közigazgatási területén vezet át az EuroVelo 13. Az EuroVelo, teljes nevén az Európai Kerékpárút Hálózat az Európai Kerékpáros Szövetség által kezdeményezett hosszútávú, egész Európát átszelő kerékpárút hálózat. Ezen utak teljes hossza több mint 70 000 km, melyből több mint 45 000 km már elkészült. 2009-ben az úthálózat kiegészítésre került a 13-as és 15-ös útvonallal. Az egyes útvonalak kijelölésénél figyelembe veszik és felhasználják az országos, regionális és helyi kerékpárutakat, így egyes szakaszok több célúak is lehetnek. A 13-as útvonal a Vasfüggöny mentén került kijelölésre. Európát majdnem fél évszázadon keresztül választotta erőszakosan Keletre és Nyugatra a Vasfüggöny, a Barents-tengertől a Fekete-tengerig nyúló határvonal. A Vasfüggöny-út elnevezésű európai kerékpárútvonal a kontinens történetének ezt a fontos részét idézi fel bejárói számára. A vonal teljes hossza 10400 km. Ennek Magyarországot is érintő szakasza áthalad Fertőrákos közigazgatási területén. EV13 Vasfüggöny útvonal által érintett országok: Norvégia, Finnország, Oroszország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Németország, Csehország, Ausztria, Magyarország, Szlovénia, Horvátország, Románia, Szerbia, Bulgária, Macedónia, Görögország, Törökország. A térséget érintő szakasza a következő településeket érinti: ….– Harka, Ágfalva, Somfalva, Sopronkertes, Cinfalva, Fertőmeggyes, Fertőrákos, Balf – …. Ez az útvonal Ágfalvánál elhagyja az országunkat, Ausztria irányából elkerüli Sopront és a vonal szempontjából egy nevezetes helyen, a „Páneurópai piknik” emlékhelyen vezet keresztül, majd Fertőmeggyes felől Fertőrákosnál ismét visszatér Magyarország területére. Az érintett szakasz Fertőrákos közigazgatási területén, Fertőrákos és Balf között egybeesik a 9. számú „Határ menti kerékpárút” országos jelentőségű kerékpárút vonalával, míg a Fertőmeggyes felé vezető úton Fertőrákos és az határátkelő között a Sopron-FertőrákosAusztria (Fertőmeggyes) térségi jelentőségű kerékpárút vonalával.

REGIOPLAN KFT


102

Országos kapcsolatokat biztosító kerékpárutak Fertőrákos közigazgatási területén országos jelentőségű kerékpárút is átvezet. Az OTrT 1/6. melléklete tartalmazza Országos kerékpárút-törzshálózat elemeit, melyek között szerepel a 9. jelű „Dunántúli határmenti kerékpárút (részben 13-as jelű Euro Velo®)” Ennek fő vonala a 9A jelű útvonal együttes, mely: Kölked - Sátorhely – Majs…… Röjtökmuzsaj - Nagylózs Fertőhomok - Fertőd - Sarród - Jánossomorja - Várbalog - Hegyeshalom - (Ausztria) településeken halad át. Ehhez kapcsolódik a 9I jelű: Fertőhomok - Fertőrákos - (Ausztria) (Fertőmeggyes) ág. Ennek a kerékpáros útvonalnak egy szakaszát 9,29 km-es a Balf–Fertőrákos szakaszt 2015 novemberében adták át. Balf központjában lehetőség nyílik a 2009-ben kialakított Kópháza– Harka–Sopronnyék/Sopronkeresztúr kerékpáros útvonalra való csatlakozásra. Balf határában van kerékpáros pihenőhely, illetve a Balf és Fertőrákos között szakaszon még egy ízben találunk kerékpáros pihenőhelyet. Az település közigazgatási területére eső szakasz nem a 8526 jelű összekötő út mentén, hanem attól nyugatra /felette/ vezet és a Kápolna utca-Határ út csatlakozásánál éri el a települési utcahálózatot, illetve itt csatlakozik hozzá a FertőrákosSopron /Aranyhegy/ szomszédsági kapcsolatot biztosító turisztikai célú kerékpárút. Regionális és szomszédsági kapcsolatokat biztosító kerékpárutak, útvonalak A szomszédsági kapcsolatokat biztosító kerékpárutak nagy része már rendelkezésre áll, míg mások ma még hiányoznak, bár a kerékpározásra használt egyes utakon a gépjármű forgalom nagysága sok esetben nem zavaró nagyságú. A már elkészült kerékpáros utakat a hatályos településrendezési, illetve területrendezési tervek tartalmazzák. Jelentősebbek: - Sopron-Sopronkőhida-Fertőrákos /Golgota-Piuszpuszta/-Szentmargitbánya-Eisenstadt útvonal, mely a „Páneurópai piknik” emlékhely mentén éri el az EV 13 kerékpárút vonalát. Ez a kerékpáros útvonal Sopron-Sopronkőhida-Fertőrákos között a 8527 jelű országos mellékút vonalán vezet, bár nem kedvező, hogy az érintett útszakasz forgalma dinamikusan növekszik. Ez az út Sopron közigazgatási területén keresztezi a terv távlatán belül megvalósításra kerülő M85 jelű gyorsforgalmi utat. A különszintű csomópont megvalósítása során külön figyelmet kell fordítani a színvonalas kerékpáros átvezetésre, mely Fertőrákos érdeke is. A 8527 jelű összekötőútból a 4+570 kmsz-nél kiágazó Pozsonyi utcánál helyezték ki a javasolt kerékpáros útvonal, Eisenstadt táblát. Innen a határig vezető, mintegy 3,6 km-es útszakasz forgalma már nem zavaró. - Sopron-Tómalom-Fertőrákos-Fertőmeggyes útvonal a „Borostyánkő kerékpárút”, melynek egy szakasza egybeesik az EV 13-as és az országos 9I jelű kerékpárutak vonalával A Sopron belvárosát körülölelő kerékpáros körgyűrűről indul, Sas tér-Szent Mihály utcaTómalom utca vonalán éri el a Tómalom strandhoz vezető kerékpárutat. A strandtól a Szárhalmi erdőn át vezetett kerékpárúton érhető el Fertőrákos. A kerékpárút a Rákos patak keresztezését követően a Patak sornál tér rá a települési utcahálózatra és a Kőbánya sortól induló független pályás, kétirányú forgalmú kerékpárúton éri el a Fő utca kezdetét ott, ahol a Meggyesi utca kiágazik belőle. A Fő utcát keresztezve ezen vezet tovább a „Borostyánkő kerékpárút” az országhatárhoz és Meggyesen át a Fertő tó mentén.

REGIOPLAN KFT


103

Helyi rendeltetésű kerékpárutak, kerékpáros létesítmények Mára már a jelentősebb kerékpáros forgalmat vonzó létesítmények kerékpárral biztonságosan megközelíthetők. Az intézmények egy része már rendelkezik kerékpártárolóval, illetve a ma még kerékpártárolóval nem rendelkező intézmények esetében ez egyszerűen, többlet közlekedési terület kijelölése nélkül is pótolható. Ezek közül talán legfontosabb lehet a nagy rágyaloglási távolságú buszmegállókhoz kialakítandó, lehetőleg fedett kerékpártároló. A belső úthálózatot mára már jelentős hosszúságú kerékpárút és kerékpározásra kijelölt útvonal egészíti ki. Független pályás kerékpárutak Fertőrákos belterületén: a Kőbánya sor és Fő utca közötti kerékpárút, illetve jelenleg készülő a Fő utca menti kerékpárút. Kijelölt kerékpár nyom található a Fertői Vízitelepre vezető Strand út felújított burkolatán. Táblával is jelölt kerékpáros útvonal található a Pozsonyi utca vonalán, a Kőbánya sor, Felsőszikla sor, a Patak sor vonalán, illetve a Kápolna utca, Határ út vonalán. A településen belül, a meglévő, zömében pormentesített burkolatú úthálózat alkalmas, illetve egyes esetekben a burkolatok visszaállítását, felújítását követően alkalmas lesz a kerékpározásra. A fejlesztési javaslatokban szereplő utak elkészítése esetén is legalább a maiaknak megfelelő szabályozási szélességű, és jó minőségű útkialakításokra van szükség. A mainál nagyobb mérvű kerékpározást segíteni fogja a közeljövőben befejeződő, a teljes települést feltáró kerékpáros hálózat elkészülte. 10. Gyalogos közlekedés A gyalogos közlekedési hálózat főbb elemei az utcákat kísérő járdák rendszere, melyet a gyalogos közök, átkötések egészítenek ki. Ezek az átkötések jelentős útvonal rövidítést eredményezhetnek. Kialakulásuk sok esetben a közlekedési szokásokon alapul, megtartásuk fontos és újabb hasonlók kialakulása esetén kiépítésüket legalább a ma meglévők szintjére kell hozni. Ilyen korábban kialakult közök például: a Béke utca átkötése a Patak sorra, a Fő utcáról a Középszikla sorig levezető gyalogút, a Középszikla sor folytatása, vagy akár a gyaloghíd a Kovácshegy felé. Az új beépítések esetében is van már ilyenekre példa: ilyen a Palánk utca folytatása a Kereszt útig. A gyalogos úthálózati elemek a településen ma még nem képeznek teljesen egységes rendszert, mivel egyes szakaszokon, főleg az új beépítésű területeken még hiányoznak a biztonságot nyújtó járdák, illetve az új beépítésű területen megépített járdák még nem kapcsolhatók a települési gyalogos hálózati rendszerhez. Sok esetben ezeknek a területeknek a teljes beépítésekor ezek a gyalogos hálózatok automatikusan kapcsolódhatnak is, de ezeket a kapcsolódásokat célszerű lenne mielőbb megvalósítani. A gyalogos közlekedés fejlesztésénél a ma még hiányzó járdák megépítése lenne az első lépés és egyben a legfontosabb is. Az újonnan építendő járdák esetében a településen már kialakult járdatípust és méretet lehet, illetve célszerű alkalmazni. Ez legalább 1,2 – 1,5 méter széles többnyire két, esetenként egyoldali, az ingatlan határokhoz igazodó zömében beton burkolatú /a felújított, illetve újonnan épített járdák esetében aszfalt rendszerű, illetve az utóbbi időkben kiselemes beton burkolat/ járdákat jelent. A járdák mellette legalább utcánként egységes, árnyékadó növényzet telepítése célszerű. Továbbra is feladat marad a tervezett lakóutcák esetében az összefüggő járdarendszer – első lépésben a legalább egyoldali gyalogjárda – kialakítása. Elengedhetetlen, és a településen egyes esetekben már jól megoldott a tömegközlekedési megállóhelyek és a gyalogos járdarendszer biztonságos, kulturált összekötése, más esetekben ennek megteremtése sürgős feladat. Ez főleg ma még a Pozsonyi úti beépítés és a buszmegállók közötti hiányzik.

REGIOPLAN KFT


104

11. Intézkedési, ütemezési javaslatok Kezdeményezze az önkormányzat a térségi jelentőségű műszaki infrastrukturális hálózatok és egyedi építmények között szerepeltetett létesítmények: - Térségi határátlépési ponthoz vezető, a Győr-Moson-Sopron Megyei Területrendezési Tervben szereplő Sopronkőhida-OH (Szentmargitbánya) mellékút - Térségi határátlépési ponthoz vezető, a Győr-Moson-Sopron Megyei Területrendezési Tervben szereplő Fertőrákos-OH (Fertőmeggyes) mellékút - Az Országos Területrendezési Tervben és a Győr-Moson-Sopron Megyei Területrendezési Tervben szereplő Fertőrákos-Balf kerékpárút - Személyforgalmi /nemzetközi/ kikötőhöz vezető (Fertő tó-Vitorlás telep) országos közúthálózatba történő felvételét, a határátkelőhelyekhez vezetőket összekötőúti, az kikötőhöz vezetőt bekötő úti besorolással és ezek nem önkormányzat általi kezelését. Kezdeményezze az önkormányzat az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastrukturális hálózatok között szerepeltetett 9I jelzésű országos jelentőségű kerékpárút Fertőrákos-Balf közötti szakaszának nem önkormányzat általi kezelését. Kezdeményezze az önkormányzat a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzatnál, azt hogy az M85 jelű gyorsforgalmi út tervezése során a 8527 jelű összekötőúti különszintű csomópont engedélyezésekor színvonalas kerékpáros átvezetés kerüljön kialakításra. Döntenie szükséges a képviselő testületnek a ma hatályos településrendezési tervben szereplő, Fertőrákos lakott része és a Fertő tó közé tervezett kerékpárút megtartásáról, vagy elhagyásáról, illetve a tervezett gyűjtőúti csomópontok felülvizsgálatáról. Célszerű döntést hozni a településen belüli egységes utcabútorok alkalmazásáról, illetőleg a legalább utcánként egységes utcai fasorok kialakításáról. Kezdeményezze az önkormányzat a közforgalmú közlekedés üzemeltetőjénél buszmegállópár kialakítását a Vámház soron, a Pozsonyi úti már meglévő és az átellenben tervezett lakóterületek ellátása érdekében, melyek rágyaloglási távolsága ma meghaladhatja az 1 km-t is. A megállópár kialakításának színvonala legalább érje el a településen egységesen kialakított megállókét. A kialakítandó megállópárhoz biztosítani kell a megfelelő gyalogos kapcsolatot, valamint a gyalogátkelő helyet is.

TERVIRATOK

REGIOPLAN KFT


105

106

107

108

109

110

111

112

113

114

115

116

117

118

119

120

REGIOPLAN TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV VIZSGÁLATI MUNKARÉSZ FELÜLVIZSGÁLAT

Recommend Documents