REGIONÁLIS SZOCIÁLIS KÖZPONT ÁLTAL MŰKÖDTETETT SZOLGÁLTATÁSOK HÁZIRENDJE

REGIONÁLIS SZOCIÁLIS KÖZPONT ÁLTAL MŰKÖDTETETT SZOLGÁLTATÁSOK HÁZIRENDJE

1. Bevezetés A házirend a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatiról és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet, valamint a 15/1998. NM rendelet rendelkezései alapján készült. A házirend a Regionális Szociális Központ belső életét, rendjét tartalmazza. Önkéntes betartása mindannyiunk érdeke és kötelessége. Előírásait, a Regionális Szociális Központ telephelyeire, területi irodáira kell kötelező érvénnyel alkalmazni: Telephely neve

Címe

Regionális Szociális

Debrecen, Kartács u. 13..

Központ Debreceni

Nyújtott szolgáltatások Házi

segítségnyújtás,

étkeztetés

telephelye Regionális Szociális

Nyíregyháza, Szent István

Központ Nyíregyházai

u. 52.

Házi

segítségnyújtás,

étkeztetés

telephelye Regionális Szociális

Mátészalka, Hősök tere 6.

Központ Mátészalkai

Házi

segítségnyújtás,

étkeztetés

telephely Regionális Szociális

Karcag, Kálvin u. 13.

Központ Karcagi

Házi

segítségnyújtás,

étkeztetés

telephelye Regionális Szociális

Salgótarján, Rákóczi u. 6.

Központ Salgótarjáni

fszt/3

Házi

segítségnyújtás,

étkeztetés

telephelye Regionális Szociális

Kenderes, Szent István u.

Központ Kenderesi

58.

telephelye

Házi

segítségnyújtás,

étkeztetés, idősek nappali ellátása, szolgáltatás, szolgálat, szolgálat

tanyagondnoki családsegítő gyermekjóléti

2. A házirend célja: A házirend hatálya alá tartozó személyek alapvető jogainak és kötelezettségeinek deklarálása(lefektetése),

jogviszonyainak

szabályozása,

különösen

a

szolgáltatásokat

igénybevevők körének, a szolgáltatás térítési díjainak meghatározása, a szolgáltatások igénybevételének szabályozása, az igénybevevők jogvédelme, továbbá a tájékoztatással, az adatvédelemmel és a szociális munka etikai szabályaival kapcsolatos kérdések szabályozása.

3. A házirend hatálya: A házirend területi hatálya kiterjed az intézmény székhelyére, valamennyi telephelyére, és a telephelyekhez kapcsolódó irodákra. A

házirend

személyi

hatálya

kiterjed

a

Regionális

Szociális

Központ

minden

munkavállalójára, ellátottjaira illetve azok hozzátartozóira. A házirend időbeli hatálya az elfogadástól a visszavonásig tart. A házirend betartása kötelező minden munkavállalónak, ellátottnak illetve az ellátottak hozzátartozóinak.

4. Házirend alapelvei 4.1.

Alapvető emberi jogok biztosítása

 jog az élethez, az emberi méltósághoz, senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni,  jog a tulajdonhoz,  jog az egészséges környezethez, jog a szabadságra és a személyi biztonságra,  jog a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához, jogképesség  a jó hírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és személyes adatok védelméhez való jog, jog a vallásszabadságra  jog a szabad véleménynyilvánításra és a közérdekű adatok megismeréséhez,  a kérelem és a panasz joga,  a férfiak és nők egyenjogúsága, a nemzeti és etnikai kisebbségek védelme,  a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog  jog a szociális biztonsághoz

4.2.

Általános magatartási szabályok

 Az intézmény dolgozói kötelesek munkahelyükön munkára alkalmas állapotban és az előírt időpontban megjelenni.  Az intézményben,

ellátottak számára nyitva álló helyiségben, valamint a

munkavégzéshez szükséges irodákban szeszes italt fogyasztani, oda bevinni, vagy ott ittas állapotban tartózkodni szigorúan tilos!  Dohányozni csak az arra kijelölt helyen szabad!  A gondozottak, kliensek személyes és egyéb jellegű problémáikkal a gondozókhoz, vagy a szolgálat/intézmény vezetőjéhez fordulhatnak.  Az épületben jelenlévők kötelesek egymás nyugalmát, emberi jogait tiszteletben tartani.  A szolgálat valamennyi dolgozója köteles az irodahelyiségek rendeltetésszerű használatára, az abban található vagyoni és egyéb javak védelmére, állagának megóvására -és ezekért anyagi és munkajogi felelősséggel tartozik.  A szolgáltatásokat igénybe vevők kötelesek az intézmény bútorzatát, berendezési tárgyait, felszerelését rendeltetésszerűen használni, megóvni. Károkozás esetén az elkövető az okozott kárt köteles megtéríteni.  A fenti rendszabályt megszegők a szolgálat/intézmény szolgáltatásait a továbbiakban nem vehetik igénybe.  Minden ellátott és minden dolgozó köteles a szolgálat/intézmény rendjét, tisztaságát megőrizni.  Az ellátottak valamint alkalmazottak egymáshoz való viszonya a személyiség tiszteletére épül, mely alapján elvárás a kölcsönös tapintat, udvariasság, megértés és tolerancia.

5. Intézményben biztosított szolgáltatások köre, felsorolása 5.1.

HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

A házi segítségnyújtás célja az ellátást kérő számára saját otthonában önálló életvitelének fenntartását biztosító gondoskodás, valamint egészségi állapot, mentális állapotuk, vagy más okból származó problémák megoldása. A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell: a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető, az egyszerűsített előgondozás alkalmával végzi a gondozási szükséglet vizsgálatát. 5.2.

ÉTKEZTETÉS

Az étkeztetés célja azoknak a szociálisan rászorult személyeknek a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről történő gondoskodás, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, ideértve azokat is, akik koruk, vagy egészségi állapotuk miatt nem képesek az étkezésről más módon gondoskodni. Ha az étkezésben részesülő személy egészségügyi állapota indokolja, a háziorvos javaslatára az ellátást igénybe vevő részére diétás étkeztetést kell biztosítani. Az étkeztetés a lakosság szükségleteinek megfelelően megszervezhető az étel a) kiszolgálásával egyidejű helyben fogyasztással, b) elvitelének lehetővé tételével, c) lakásra szállításával.

5.3.

IDŐSEK NAPPALI ELLÁTÁSA

Az ellátási területen élő 18. életévüket betöltött egészségi vagy idős korukra tekintettel, önmaguk ellátására részben képes személyek részére lehetőség biztosítása napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére

5.4.

TANYAGONDNOKI SZOLGÁLAT

A meghatározott tanyagondnoki körzetben élők intézmény hiányából fakadó hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, az egyéni és közösségi szintű szükségletek teljesítése.

5.5.

CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT

Szociális, mentálhigiénés problémák vagy egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára a szociális munka eszközeit és módszereit felhasználva segítő kapcsolat folyamat kialakítása, melynek során megelőzhetővé, megszüntethetővé válhatnak a problémák és megőrizhetővé válnak az egyének, családok életvezetési képességei. 5.6.

GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT

A szociális munka eszközeit és módszereit felhasználva a gyermek testi-lelki fejlődésének, családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése, a

gyermek

veszélyeztetettségének

megszüntetése,

a

családjából

kiemelt

gyermek

visszahelyezésének elősegítése, utógondozása.

6. Az ellátás igénybevételének módja A szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik. Ha az ellátást igénylő személy cselekvőképtelen, a kérelmet a törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét a törvényes képviselőjének beleegyezésével vagy – ha e tekintetben a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozta – önállóan terjesztheti elő.

Az ellátás igénybevételére irányuló kérelmet az ellátott szóban vagy írásban terjesztheti elő. A szóban előterjesztett kérelmet is írásban kell rögzíteni a telephelyek vezető gondozójának. Házi segítségnyújtás és idősek nappali ellátása esetén a kérelemhez mellékelni kell a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 1. számú mellékletének I. része szerinti orvosi igazolást, melyet a háziorvos, vagy kezelőorvos tölt ki vagy 3 hónapnál nem régebbi zárójelentést, valamint házi segítségnyújtás igénybevétele esetén, fenti rendelet 1. számú mellékletének II. része szerinti jövedelemigazolást. Nem szükséges mellékelni ezeket az igazolásokat, amennyiben a szolgáltatás ismételt kérelmezéséről van szó, és a megszűnés óta 3 hónapnál több idő nem telt el. Ebben esetben nyilatkozni kell az adatok változatlanságáról. Étkeztetés esetén a kérelemhez mellékelni kell a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 1. számú mellékletének II. része szerinti jövedelemigazolást. A kérelem benyújtásával azonos időpontban az ellátást igénylő nyilatkozik arról, hogy igénybe vesz-e, más szolgáltatónál, intézménynél alapszolgáltatást. Házi segítségnyújtás esetén kérelem benyújtását követően történik az igénylő gondozási szükségletének vizsgálata. A gondozási szükséglet vizsgálatát a szolgálat vezetőgondozója végzi, az intézményvezetői meghatalmazás alapján. A vizsgálat során a vezető gondozó a 36/2007 (XII. 22.) SZMM rendelet 3. számú melléklete szerinti értékelő adatlapot tölti ki, és a rendelet 4. számú melléklete szerinti igazolást adja ki a megállapított gondozási szükségletről, mely határozatlan időre szól. Mindkét utóbbi nyomtatvány egy-egy példányát az igénylő részére át kell adni.

A házi segítségnyújtást a napi gondozási

szükségletnek, valamint az ellátást kérelmező igényeinek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a vezető gondozó tájékoztatja az igénybevevőt az idősotthoni elhelyezés lehetőségéről. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a kérelmező igénylése esetén ne lehetne biztosítani házi segítségnyújtást. Étkeztetés esetében a vezető gondozó vizsgálja az ellátott szociális rászorultságát. A vezető gondozó írásban értesíti döntéséről a kérelmezőt, illetve törvényes képviselőjét, az értesítés tartalmazza az ellátott által fizetendő személyi térítési díj összegét.

A

vezető

gondozó,

nappali

ellátást

vezető,

családgondozó,

tanyagondnok

megállapodást köt valamennyi szociális alapellátás esetében az ellátást igénybe vevővel. A megállapodás tartalmazza: a) az ellátás kezdetének időpontját, b) az intézményi ellátás időtartamát (a határozott vagy határozatlan időtartam megjelölését), c) az igénybevevő számára nyújtott szolgáltatások tartalmát, d) a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, amennyiben az ellátás térítési díj-fizetési kötelezettséggel jár, e) egyszeri hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége esetén a hozzájárulás összegét, továbbá az annak beszámítására, teljes vagy részleges visszafizetésére vonatkozó szabályokat, f) az ellátás megszüntetésének módjait, g) az igénybevevő természetes személyazonosító adatait. Házi segítségnyújtás és nappali ellátás esetében a megállapodást követően 30 napon belül a vezető gondozó, a szociális gondozó és az ellátott közreműködésével gondozási tervet készít. A gondozási terv tartalmazza az ellátott fizikai, egészségügyi, mentális állapotára vonatkozó adatokat, a gondozási célokat, feladatokat, módszerek, illetve ezek kivitelezésének idejét. A gondozási tervet évente, illetve jelentősebb állapotváltozás esetén szükséges felülvizsgálni. Fenntartói döntés alapján az idősek nappali ellátása térítésmentesen, a házi segítségnyújtás és étkeztetés térítési díj ellenében nyújtott szolgáltatás. A családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatást igénybe venni a következő módokon lehet:    

önkéntesen észlelő- és jelzőrendszeren keresztül hatóság által együttműködésre kötelezve az igénybevétel feltételei: Szociális Törvény és a Gyermekvédelmi Törvény által előírt kötelező feladatok és szolgáltatások (általános és speciális) ingyenesek.

7. Az intézmény által nyújtott szolgáltatások térítési díjai Az idősek nappali ellátása, mint szociális alapszolgáltatás igénybevétele a fenntartó döntése értelmében térítésmentes, melyről szóló döntés határozatban van rögzítve. Ezen határozat a nyitva álló helyiségek faliújságán kifüggesztésre kerül.

A házi segítségnyújtás és az étkeztetés szociális alapszolgáltatások térítési díjkötelesek, ezért a szolgáltatásért térítési díjat kell fizetni. A térítési díj összege függ az igénylő jövedelmétől, a fizetendő összeg a menedzser-igazgató, mint intézményvezető által hozott 6/2014(09.01). számú határozatban van rögzítve.

8. Intézmény és telephelyeinek nyitvatartási rendje A Regionális Szociális Központ és valamennyi telephelyének nyitvatartási rendje a következő: Hétfő

8.00-16.30

Kedd

8.00-16.30

Szerda

8.00-16.30

Csütörtök

8.00-16.30

Péntek

8.00-16.30

9. A gondozottak és a munkavállalók közötti kapcsolat 

Az intézmény dolgozója, valamint közeli hozzátartozója az intézmény gondozottjával tartási, életjáradéki, öröklési szerződést a munkaviszony fennállása és azt követő 1 évig nem köthet.



A gondozottak és gondozók között ingóságok, értéktárgyak eladása, vásárlása, továbbá pénz kölcsönzése és egyéb eszközök kölcsönzése tilos.

10.Tájékoztatás és panaszok kezelése

A szociális szolgáltatás igénybevétele esetén a szolgáltatással kapcsolatban a szolgáltatást igénybevevő visszajelzéssel és panasszal élhet annak tudatában, hogy észrevételére választ kap. A Baptista Szeretetszolgálat Regionális Szociális Központjánál minden szociális szolgáltatást nyújtó telephely/szolgáltatási egység vezetője köteles az ellátottat (indokolt esetben a hozzátartozókat is) a szolgáltatás igénybe vételéről szóló megállapodás megkötése előtt tájékoztatni az ellátás tartalmáról és feltételeiről, a szolgálat által vezetett nyilvántartásokról,

panasztétel

és

visszajelzés

megtételének

lehetőségéről,

az

intézményi

jogviszony

megszűnésének eseteiről, a házirendről, a fizetendő térítési díjakról. A szolgáltatások munkatársai kötelesek segítséget nyújtani az ügyfelek számára a visszajelzések, és panaszok elkészítésében. A súlyosan látássérült, vagy egyéb ok miatt akadályozott személyek által szóban előterjesztett észrevételeket, panaszokat a munkatársak kötelesek írásba foglalni, ha az észrevétel, panasz azonnal nem orvosolható. A panasz előterjesztésének elsődleges formája és eszköze a telephelyeken/szolgáltatási egységekben rendszeresített panaszkönyv, valamint a „Panasz láda”. Panaszkönyv: A terjedelmesebb panaszok esetén a panaszkönyvbe néhány sorban összefoglalva kell rögzíteni a kifogást és annak részletes kifejtését külön írásbeli dokumentumban kell elkészíteni. Panasz láda: A szolgáltatást igénylők panaszaikat anonim módon is megtehetik, melyet írásban rögzítenek, és a nyitva álló helyiségben elhelyezett panaszládába dobják. Azon visszajelzések, amelyek tárgya nem panasz, hanem elismerés, javaslat, szolgáltatás fejlesztési igények bejelentése stb. nem a panaszkönyvben kerülnek előterjesztésre, hanem külön írásbeli dokumentumban.  A vezetők minden panaszt és visszajelzést-munkájukat segítő információként fogadják.  Minden visszajelzés/panasz értékelésre, kivizsgálásra kerül, melyről az érintett a panasz, illetve visszajelzés benyújtásától számított 15 napon belül értesítést kap.  Minden visszajelzésről, panaszról feljegyzés készül, amely tartalmazza:  a dokumentum készítésének helyét, idejét,  a visszajelzés/panasz tárgyát,  a visszajelzést, illetve panaszt előterjesztő nevét,  a feljegyzést készítő nevét,  a szükséges intézkedések meghatározását,  a feladatok végrehajtásának határidejét,  a végrehajtásért felelős személy megnevezését,  az ellenőrzésért felelős megjelölését.

 Minden szolgálatnál - az ellátottak számára elérhető helyen - ki kell függeszteni az ellátott jogi képviselő, valamint a Fenntartó nevét, címét és telefonos elérhetőségét, hogy szükség esetén az ellátást igénybevevő panasszal fordulhasson hozzájuk.  Az ügyfeleket ezen információról szóban is tájékoztatni kell.  Az intézmény éves szakmai beszámolójának tartalmaznia kell a visszajelzéseket, panaszokat és a rájuk adott válaszokat, valamint a megtett intézkedéseket.

11.Adatkezelés, adatvédelem 1) Az ellátottakról a szolgáltatások nyilvántartást vezetnek. A nyilvántartás tartalmazza: 

az ellátottak alapvető személyi adatait



az ellátottak állampolgárságát



az ellátottak lakcímét, tartózkodási helyét



Az ellátott TAJ számát



a szolgálat ellátásra vonatkozó jogosultsági feltételeit, és azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat



az ellátás igénybevételének kezdetét, és megszűnésének időpontját



a térítési díj fizetési kötelezettség teljesítésére, annak elmaradására és a követelés behajtására, annak elévülésére vonatkozó adatokat



az ellátott törvényes képviselőjének adatait

2) A nyilvántartásokból adat csak adatigénylésre jogosult szervnek adható ki. 3) Az ellátottnak személyére vonatkozóan betekintési, helyesbítési, törlési joga van. 4) Az intézmény a nyilvántartásában vezetett adatokat személyes azonosító adat nélkül, statisztikai célra felhasználhatja, illetve azokból statisztikai céllal adatot szolgáltathat.

5) Az intézményben az adatok védelmére egyebekben az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról szóló 2011. év CXII. Törvény rendelkezései irányadóak.

12. Az ellátottak alapvető jogai és kötelességei  A jogosult és/vagy törvényes képviselője köteles:  adatokat

szolgáltatni

az

intézményben a törvények alapján vezetett

nyilvántartáshoz  nyilatkozni arról, hogy a szociális ellátásra való jogosultság feltételeiben és a jogosult/törvényes képviselő személyazonosító adataiban beállott változásokat haladéktalanul közli a vezető gondozóval.  Joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel az őt megillető ellátásra.  Az ellátott köteles a házirendben, illetve az egyéb intézményi szabályzatokban foglaltakat maradéktalanul betartani.  A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény az általa biztosított szolgáltatást olyan módon végzi, hogy figyelemmel legyen az ellátást igénybe vevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására.  Az ellátást igénybe vevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint magánéletével kapcsolatos titokvédelem. 

Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez.

 Az ellátottat megilleti a róla vezetett dokumentációba való betekintési, helyesbítési és törlési jog.

13.A személyes gondoskodást végzők jogai és kötelezettségei

A szolgálattal munkaviszonyban álló személyek esetében biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez

kapcsolódó

megbecsülést

megkapják,

tiszteletben

tartsák

emberi

méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék. Közfeladatot ellátó személynek minősül az alábbi munkaköröket betöltő személy: - a házi segítségnyújtást, idősek nappali ellátása esetén a szociális gondozó, ideértve a vezető gondozót is, - az intézmény egyéb szolgáltatásai esetében az előírt munkaköröket betöltő személyek. Az intézmény a gondozási faladatokat ellátó alkalmazottainak munkáltatói igazolványt állít ki annak érdekében, hogy munkavégzésük során a feladat ellátására vonatkozó felhatalmazást igazolni tudják. A szolgáltatást végző munkatársnak joga, hogy a szakmailag elfogadott módszerek közül - a hatályos jogszabályi keretek között - szabadon válassza meg az adott esetben alkalmazandó beavatkozási formát. Az Intézmény munkatársa köteles: -

Tevékenységét a hatályos jogszabályok és a szakmai szabályok szerint végezni.

-

Tiszteletben tartani az ellátott személyiségét, méltóságát, jogait és önrendelkezését.

-

Figyelembe venni egyéni igényit és szükségleteit, aktuális állapotát, életkorát, képességeit és készségeit.

-

Amennyiben nyilvánosság előtt szól, illetve nyilvános tevékenységet vállal, minden esetben közli, hogy egyéni minőségben vagy szervezett megbízásból cselekszik.

A szolgáltatás biztosítása során nem megengedett a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból, így különösen az ellátott neme, vallása, nemzeti-, etnikai hovatartozása, politikai vagy más véleménye, kora cselekvőképességének hiánya vagy korlátozottsága, fogyatékossága, születési vagy egyéb helyzete miatt. A szolgálat munkatársai a Szociális Munka Etikai Kódexe alapján járnak el minden esetben.

Joga van megtagadni az ellátást, -

ha az igénylő problémája nem a szolgálat kompetenciájába tartozik, vagy az általa kért szolgáltatás jogszabályba, vagy szakmai szabályba ütközik, ennek menetéről a vezető gondozó dönt,

-

az ellátotthoz fűződő személyes kapcsolata miatt,

-

ha saját egészségügyi állapota, vagy egyéb gátló körülmény áll fenn,

-

ha az ellátott együttműködési kötelezettségét súlyosan megsérti,

-

ha saját életét és testi épségét a gondozott ellátása veszélyezteti.

A szolgálat munkatársa a gondozott ellátását csak akkor tagadhatja meg, ha -

ez az ellátott egészségi, pszichés állapotát károsan nem befolyásolja, és

-

a

gondozott

ellátásáról

más

szakember

bevonásával,

esetátadás

keretében

gondoskodik. Jogosult és köteles szakmai ismereteinek - a szakma mindenkori fejlődésével összhangban történő - folyamatos továbbfejlesztésére.

14.A házirend előírásainak megszegésének következményei: Aki a házirend előírásait súlyosan megszegi, -

aki botrányos, becsmérlő magatartást tanúsít más ellátottakkal vagy a dolgozókkal szemben,

-

aki az intézmény belső életét indokolatlanul rossz színben tünteti fel, hírnevét magatartásával rontja, azt a szolgáltatás vezetője felelőségre vonja, esetenként kezdeményezheti a Regionális Szociális Központ menedzser-igazgatójánál az intézményi jogviszony megszüntetését.

A házirend nem szabályozott kérdéseiben a Regionális Szociális Központ menedzserigazgatója dönt. A Házirendet minden dolgozóval ismertetni kell. A Házirend jól látható helyen, jól olvasható módon kifüggesztve található.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A Házirend hatálybalépése 1. A házirend 2014.09.01-től hatályos és visszavonásig érvényes, mellyel egyidejűleg a 2014. január 3. napjától érvényes házirend hatályát veszti. 2. Az intézmény hatékony működéséhez szükséges rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák. 3. A házirendet módosítani kell, ha a rendelkezései jogszabályba ütköznek, vagy a jogszabályi változások miatt a rendelkezések jogszerűtlenné válnak.

Debrecen, 2014. szeptember 1.

Zakar Ferenc Menedzser-igazgató

.

.