A regionális gazdasági fejlődés műszaki innovációs hátterének fejlesztése ……………
TÁMOP- 4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0006
Regionális innovációs stratégia részprojekt Prof. dr. Székely Csaba, dr. Fábián Attila 2011.06.21.
Sopron, 2011.06.21.
A kutatás célja és módszertana • A kis- és közepes vállalkozások (faipari vállalkozások és szolgáltatóik)K+F tevékenységének elemzése, kutatóhelyekkel való kapcsolataik. • Fejlesztési lehetőségek feltárása az alábbi területeken: - energetika-környezetvédelem, - nano- és anyagtudomány, - innovatív technológiák, - informatikai támogató rendszerek, - intelligens termékek és rendszerek.
Az elvégzett vizsgálatok • Online kérdőív: 1200 vállalkozás, minta: 146 vállalkozás. • Kvalitatív interjúkat az online kérdőíves kutatás eredményeinek magyarázatára (vállalkozások, Fa- és Bútoripari Klaszterrel). • További klaszterinterjúk (kohézió, optimális taglétszám elemzés, klaszterdinamika, kapcsolati háló elemzés, …). • Határon átnyúló gazdaságfejlesztés (best practice: Burgenland, Steiermark, Niederösterreich, SopronFertőd Kistérség).
Nyugat-Dunántúl belső erőforrásai • Humán tőke (tudásbázis, képzések és képességek) → kiegyensúlyozott tényező • Társadalmi/kapcsolati tőke (partnerség, hálózatok, kapcsolatrendszerek) → hiánytényező • Strukturális tőke (struktúrák, folyamatok, rendszerek) → hiánytényező • Infrastruktúra és pénzügyi erőforrások: → kvázi kiegyensúlyozott tényező
Pozitívumok és negatívumok • Pozitívumok: meglévő (ipari) hagyományok, komoly tapasztalatok, képzett munkaerő, tudáscentrumok, jó infrastrukturális összeköttetés, helyi társadalmi megfelelő állapota, vonzó környezet (a vállalkozások és a lakosság számára). • Negatívumok: szétforgácsolt fejlesztési erőforrások, párhuzamos szereplők, a régión belüli K+F (és néhol közlekedési) infrastruktúra hiányosságai, bizalmatlanság.
A régió innovációs helyzete • A válságban nőtt az innovációs aktivitás - „előre menekülés”. • Új innováció - felsőoktatás, kutatóintézetek ; meglevő fejlesztések - piaci szereplőkkel. • Az innovációs hídképzők : nincs mindig élő kapcsolat a KKV szektorral. • KKv-k nem ismerik a régió innovációs stratégiáját.
Jellemző problémák 1. • Az innováció fogalomköre - nincs egységesen definiálva, nem alkalmazzák (pl. NAV). • A fejlesztő szervezetek feladatai gyakran átfedik egymást, munkájuk koordinálatlan. • Az innovációs hídképzők egy részének nincs élő kapcsolata a KKV szektorral. • Az indikátorrendszer nem méri megfelelően a fejlesztés támogatásának eredményességét. • Az innovációt élénkítő pályázati források elosztása nem azonos és következetes értékrend mentén történik.
Jellemző problémák 2. • A fejlesztő szervezetek nem stratégiai programok mentén működnek. • Aktuális tevékenységük nagyrészt attól függ, hogy éppen milyen pályázati forrás érhető el számukra. • Tevékenységük gyakran nem valós piaci igényekre épül. • A vállalkozások sokkal „személyre szabottabb” szolgáltatásokat várnak ezektől a szervezetektől.
Vállalat vagy klaszter? • A klaszterek száma Nyugat-Dunántúlon 20 körül változik (a pályázati irodák adatai és a Regionális Fejlesztési Ügynökség nyilvántartásai alapján). • A legfőbb kérdés, hogy mit értünk „sikeres működés” alatt és kinek az érdekeit vizsgáljuk? • Vajon milyen a tagok elégedettsége a klaszter menedzsment szervezet munkájával, az együttműködés révén nyert hasznok, a piacok és a kapcsolati háló bővítésében rejlő előnyök kiaknázásával, valamint a klaszteren belül nyújtott szolgáltatások színvonalával? • Mesterségesen célszerű ezeket létrehozni, vagy a szerves fejlődés lenne célszerű? (lásd: Szilíciumvölgy)
Tennivalók • Nyugat-dunántúli klaszter értékelési és minősítési rendszer felállítása az érdekeltek bevonásával (NYME, SZE, RKK-NYUTI, PBN, NYDRFÜ, Pannon Novum, klaszter-menedzsment szervezetek, klaszter fejlesztéssel foglalkozó szakemberek). • Régiós (vagy országos) klaszter fórum megszervezése hagyományteremtő jelleggel. • On-line klaszter nyilvántartási rendszer létrehozása a régióban, folyamatos információgyűjtés, frissítés, a tagok rendszeres elégedettségi és makrogazdasági adatfelmérése. • A jó gyakorlatok tanulmányozása!
Vagy elkéstünk? Már felosztották a világot? (egy konferencia anyagából, forrás: Palkovics, 2011)
Az innováció gondolatmenete Folytonosan kérdéseket kell feltenni a termékek, szolgáltatások, rendszerek hatékonyságáról
Folyamatos vizsgálódás
Esetenként egy ideig várni kell a probléma megoldásával …
Előkészületek
Inkubáció
Amennyiben javítandó területre akadunk, kutatásokat kell végezni, ötleteket kell generálni
Máskor már az induláskor kipattan a helyes ötlet, a megoldás
Megvilágosodás
Ha megvan az ötlet, vagy a megoldás, el kell gondolkodni annak gyakorlati megvalósíthatóságáról
Verifikáció
Alkalmazás
Ha életképes innovációra akadtunk, azonnal meg kell kezdeni a megvalósítást
Az innováció akadályai A kultúra fejletlensége
Kreatív környezet
Motiválatlan alkalmazottak
Ötletek generálása Ötletek prezentálása
Hibás menedzsment rendszerek
Merev munkaügyi szabályozás
Alkalmatlan menedzsment
Validáció Prototípus előállítása
Gyakorlatlanság
Tőkehiány
Termelés
Rossz helyi szabályozás
Gazdasági szabályozás
Marketing és értékesítés
Az innováció területei
TERMÉK
STRATÉGIA
FOLYAMAT
ÜZLETI INNOVÁCIÓ
TECHNOLÓGIA
SZERVEZET
MARKETING
Az innováció folyamat szereplői Egyetemek, kutatóintézetek: elméleti tudás, laboratóriumi eszközök, prezentációs technikák, képzés
Szabályozás: Hosszú távú gazdasági és társadalmi célkitűzések, politikai célok
Vállalatok: gazdasági célok, verseny, gyakorlati ismeretek, projektmunka,
Regionális ügynökségek, tanácsadók: hálózati tapasztalatok, ellenőrzés
Kockázati tőke befektetők: tőkehasznosítási célok
A vállalatok szerepe Folyamatos figyelés, vizsgálódás Ötletek gondozása
Ötletek keresése
Ötletek generálása
Megvalósítás
Ötletforrások: Trendek, lehetőségek, versenytárs, fogyasztók, dolgozók
Ötletek: Vállalkozók: fejlesztés
Termékek, folyamatok, technológiák, marketing ötletek
Bajnokok:
Fejlesztési folyamat:
stratégiai gondolkodás
eseti projektek, kaizen,
Jelentős innováció
Az egyetem lehetséges szerepei Tudásmenedzsment
Tudáscélok kitűzése, tudás azonosítás, a tudás megszerzése, tudásfejlesztés, tudáselosztás, tudáshasznosítás, tudásmegőrzés, tudásértékelés
Szakemberek képzése és továbbképzése
Felsőfokú szakképzés, alapképzés, mesterképzés, szakirányú továbbképzés, tanfolyami képzés, tudományos továbbképzés (PhD)
Kutatás, fejlesztés
Alapkutatások, alkalmazott kutatások, laboratóriumi fejlesztések, szintetizálás, elemzések, kiemelten: vállalati megrendelésekre történő kutatások
Inkubáció
Spin-off vállalkozások létesítése, működtetése, kutatási-fejlesztési-innovációs projektek irányítása, részvétel a vállalati fejlesztések kritikus fázisaiban
Disszemináció
Konferenciák, workshopok, tudományos viták, kiállítások rendezése, szakkönyvek és –folyóiratok kiadása, esettanulmányi versenyek szervezése
Nemzetközi kezdeményezés INNOVATÍV STRATÉGIÁK NEMZETKÖZI KEZDEMÉNYEZÉS Projekt team: Kenneth C. Kaufman, Stanford Univ ersity Prof. dr. Székely Csaba, dékán, NYME Közgazdaságtudományi Kar, Sopron Prof. Dr. Markus Mau, NYME Közgazdaságtudományi Kar, Sopron
Innovatív stratégiák Intézet
A S oproni Felsőoktatásért A lapítvány
N YME KTK, So p ro n
So p ro n
"Innovatív stratégiák" szimpóziumok Innovációs Díj
Támogatás: Magyar Tudományos Akadémia
2011.06.21.
Támogatás és zsűri: Nemzetközi vállalatok, kockázati tőke
Támogatás: Nemzetközi alapítványok
Köszönjük megtisztelő figyelmüket!
Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar www.ktk.nyme.hu
