Regionális gazdaságtan
7. A régiók jellemzésére használatos indikátorok, elemzési eszközök és mutatók
1
A regionális fejlettség területi indikátorai /1 Demográfiai indikátorok: -lakónépesség száma (fı), %, -népesség számának alakulása %, népsőrőség fı/km2, -természetes szaporodás/fogyás, -vándorlási különbözet, korcsoportok , korösszetétel (0-14, 15-59, 60-), -várható élettartam születéskor stb..
Gazdasági jelzıszámok GDP - GDP régiónként (ezer Ft), -GDP/fı ezer Ft, -GDP/fı az országos átlag %ában, -GDP PPS számolva hány %a az EU-s átlagnak, -GDP növekedése folyóáron %,-GDP növekedés országos átlagtól való eltérése -gazdasági fejlettség: iparban és mg-ban elıállított nemzeti jövedelem/fı régiónként, -regionális versenyképesség: GDP/lakónépesség -1 foglalkoztatottra jutó GDP - termelékenység
Értékesítés Szervezetek -vállalkozói aktivitás (1000 lakosra jutó mőködı vállalkozások száma), -egyéni váll-k száma 1000 lakosra, -társas váll. 1000 lakosra, -kft.k, bt.k., rt.k., szöv.k. száma...
Tıke
-jegyzett tıke régiókban, megyékben m Ft, -jegyzett tıkébıl külföldi tıke
régiókban/megyékben %,-magántulajdon aránya % -állami részesedés a g.t.kben
Beruházások -beruházás/fı területi megoszlása, -összes ipari beruházás md Ft/fı vagy 1000fı, ágrzatok részesedése az össz beruházásból, 2
1
A regionális fejlettség területi indikátorai/2 Gazdasági jelzıszámok – folyt. Gazdaság ágazati felbontása Ipari termelés – alágazatonként is Mezıgazdaság – részesedése a GDP-bıl (1 megye GDP=100%) – területi megoszlása %, -mg hozzáadott értékében a kistermelés aránya %, -termıföld régiónként mővelési ágak szerint ha – eszközellátottság (pl.:1000 ha-ra jutó vonóerıkapacitás) – termésátlag,-állatállomány,- mg.i szervezet száma – 1000 lakosra jutó mg-i egyéni vállalkozó, -mg-i tsz, halászati tsz, mg-i szakszöv., kistermelı gazd.k száma, -fıállású termelık részesedése a regisztrált szántó területébıl %, -üzemméret területi megoszlása (nagyü., kisü., középüzem) % – 20 ha-nál kisebb birtokok súlya %, -1000 ha feletti szántót mővelı g.t. átlagos birtokmérete, -jövı évre középtávú bıvülést tervezı mg.i cégek aránya % Tercier szektor – alágazatok GDP-bıl való részesedése %, -váll.i aktivitása
Turizmus mutatói
– szálláshelyek, vendégéjszakák, vendégek száma, forgalom, átlagos tartózkodási idı...
Egyéb gazdasági jelzıszámok – helyi adó (mrd Ft), -helyi adó/fı, -iparőzési adó (mrd Ft), -iparőzési adó/fı, – közvetlen fejlesztési célú támogatások 1 fıre jutó értéke az országos átlag %ában, támogatás értéke/fı, – területfejlesztési támogatás összege (mrd Ft / év), -területfejlesztési támogatás összegének növekedése, – 1 fıre jutó önkormányzati bevételek, – non-profit szervezetek száma 1000 fıre
3
A regionális fejlettség területi indikátorai/3 • Infrastruktúra – magasabb rendő utak 100 km2-re jutó sőrősége,-országos közúthálózat sőrősége, – épült autópálya/fıút/kerékpárút/határátkelı, – áruszállításra használt gépjármőpark állományának alakulása, közúti gépjármőállomány száma (db) 1000 lakosra (szgk., tehergk., motorkerékpár, autóbusz) – 1000 lakosra jutó újonnan épített lakás, 1 épített lakásra jutó alapterület – -háztartási gázfogyasztók a lakásállomány %-ában, – 1 háztartási fogyasztóra jutó villamosenergia fogyasztás, – közüzemi vízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások, %,szennyvízcsatornahálózatba bekapcsolt lakások %, – Közmőolló: 1km vízvezetékhálózatra jutó szennyvízcsatorna hossza – 1000 lakosra jutó távbeszélıfıvonalak száma, távbeszélıfıvonalak , üzleti fıvonalak számának alakulása
4
2
A regionális fejlettség területi indikátorai/4 •
Társadalmi jelzıszámok – Foglalkoztatottság - ágazatok, iskolai végzettség,korcsoport szerint, – Munkanélküliség • munkanélküliségi ráta, munkanélküliek és az aktívak aránya • regisztrált munkanélküli (fı),-180< regisztrált munkanélküli, • tartós munkanélküliség aránya a munkanélküliség %-ában
– Jövedelem • mőködı adóalany (fı/db), SZJA/fı/év (Ft), SZJA alapot képezı jövedelem/fı/év, • 1 adófizetıre jutó adózás utáni nettó jövedelem Ft • 1 alkalmazottra jutó havi B átlagkereset Ft és az országos átlag %-ában • járadékra jogosultak/fı, jövedelempótló támogatásban részesülnek /fı • rendszeres szociális segélyben részesülnek /fı...
– – – – –
Képzettség, iskolázottság, oktatási viszonyok Egészségügy Biztonság és bőnügyi helyzet alakulása Szociális ellátás Társadalmi részvétel
5
A regionális fejlettség területi indikátorai/5
• Környezet, földrajzi adottságok – Fekvés - magasság, domborzat, klíma, vízrajz, növényzet, távolság határoktól, fıvárostól, nagyvárosoktól…. – A környezet állapota • Vízminıség, levegıszennyezettség, talajminıség • Védett területek, nemzeti parkok • Biodiverzitás, különleges állat- és növényvilág
– Specifikus adottságok • Különleges természeti adottság • Különleges történelmi értékek, mőemlékek
6
3
A területi egyenlıtlenségek mérıszámai A szélsı értékek összevetésén alapuló általános statisztikai mutatók: Szóródás terjedelme (Range típusú indexek): K = xmax - xmin eltérése különbözı területekre és mutatókra (K ≥1) Relatív szóródás: Q = (xmax - xmin ) / xátlag eltérése különbözı területekre és mutatókra (Q ≥0) A felsı és alsó decilis aránya: L = q10/q1 Interkvartilis terjedelem: TQ = Q3 – Q1 Szórás: σ = √ (Σ i=1…n (xi – xátlag)2 / n) Relatív szórás: V = 100 · σ / xatlag Variancia vagy szórásnégyzet: σ2 = (Σ i=1…n (xi – xátlag)2 / n Átlagos eltérés: δ= (Σ i=1…n |xi – xátlag | ) / n
7
Területi egyenlıtlenségek mérıszámai/2 Duál mutató: D = xm / xa , ahol xm az xi értékek átlaga feletti értékekbıl képzett átlag, és xa az xi értékek átlagánál nem nagyobb értékekbıl képzett átlag. Éltetı-Frigyes-index: az átlag fölötti jövedelmek átlagát az átlag alatti jövedelmek átlagával vetjük össze. Teljes jövedelemegyenlıség esetén a mutató értéke 1, ennél nagyobb érték jövedelmi olló
Robin-Hood-index: Az összjövedelem hány százalékát kell elvenni a gazdagoktól és odaadni a szegényeknek, hogy kiegyenlítıdjenek a jövedelmi különbségek a vizsgált területegységek között, RH = ( Σi=1..nxi – fi ) / 2 xi = az i. területegység részesedése (%) az összjövedelem-volumenbıl fi = az i. területegység részesedése (%) az össznépességbıl.
8
4
Területi egyenlıtlenségek mérıszámai/3 Hoover-index: a Robin-Hood index általános alakja, amikor a két területi változó nem a jövedelem és népesség megoszlása a területegységek között, hanem tetszılegesen kiválasztott két jellemzı tulajdonság megoszlása.
H = ( Σi=1..nxi – fi ) / 2 xi = az i. területegység részesedése (%) az egyik változó értékeibıl fi = az i. területegység részesedése (%) a másik változó értékeibıl (itt Σi=1..n xi = 100 és Σi=1..n fi = 100 ) A Hoover-indexet két területi jellemzı megoszlásának összevetésére, térbeli megoszlások idıbeli változásának mérésére is használják. Ebben a formában az alábbi módon is felírható:
hd =( Σi=1..na1i – a2i ) / 2
ahol: a1i az i-edik területegység %-os részesedése az ai változó összértékébıl az elsı idıpontban; a2i az i-edik területegység %-os részesedése az ai összértékébıl a második idıpontban; 9
Területi egyenlıtlenségek mérıszámai/4 Krugman-index : A Hoover-index egyszerősített változata. Általában két területegység, régió foglalkozási szerkezetének, iparági struktúrájának, stb. összehasonlítására szolgál:hK = Σi=1..nxi – fi SHF = Σi=1..n siH – siF Itt H és F a két vizsgált területegység, i a vizsgált gazdasági szektor, s az adott szektor részesedése a területegység teljes gazdaságából. Egy kissé részletezettebb alakban: SIjk = Σi=1..n( Eij / Ej ) – (Eik / Ek ) ahol j és k jelöli a területegységeket (régiókat), i pedig a szektorokat Eij jelöli a j régióban az i szektorban a foglalkoztatottak számát, Ej jelöli j régióban az összes foglalkoztatottak számát (így Σ i=1…n Eij = Ej ), és hasonlóan a k régió esetében is..
Lokációs hányados: Lij = ( Eij / Eim ) / (Ej / Em ) Eim a fogalkoztatottak száma az i szektorban az ország egészében, és Em a foglalkoztatottak teljes száma az egész országban (azaz Σ i=1…n Eim = Em ),. ha a lokációs hányados 1-nél nagyobb (kisebb), akkor a j régóban nagyobb (kisebb) az i szektor részesedése a foglalkoztatásban, mint az ország egészére nézve. Balassa-index: A lokációs hányadoshoz nagyon hasonló mutató, azonban az ágazat termelése (kibocsátása) vagy exportja a szokásos változók. B = (qij/ qj ) / ( q i /Q) ahol például: qij: i iparág termelése (vagy exportja)j országban; qj : a teljes ipari termelés (vagy export) j országban; q i : i iparág teljes termelése (vagy exportja) a vizsgálatba bevont mintaországokban; Q: a teljes ipari termelés a mintaországokban (tehát Σ j=1…n qj = Q). 10
5
Lorenz-görbe:
A koncentráció ábrázolására és elemzésére szolgál. • a kumulált relatív gyakoriságok (gi) függvényében ábrázolja a kumulált relatív értékösszegeket (yi). • Amennyiben az egységeknek az értékösszegbıl való részesedése egyforma, a kumulált relatív gyakoriságok és a kumulált relatív értékösszegek rendre megegyeznek (gi= yi) (a koncentráció hiánya) • Szélsıséges esetben, teljes koncentráció esetén a görbe egybeesik a koordinátatengelyekkel. Példa: • függıleges tengelyen a lakosság fogyasztási kiadásai megoszlását, • vizszintes tengelyen a népesség megoszlása • a lakosság 40 %- a költi el a fogyasztási kiadások 20 %-át, • a lakosság 60 %-a költi a kiadások 35 %-át.
Teljes egyenlıség
Teljes egyenlıtlenség 11
Gini együttható: G = (ΣiΣjyi - yj) / (2 ·y· n 2) A Lorenz-görbe esetében a görbe és a négyzet átlója által bezárt terület a koncentráció relatív nagyságát jellemzi. A Ginikoefficiens ezzel a területtel arányos. A mutató minimuma 0, maximuma pedig 1. •
•
A 0 értéket akkor veszi fel, ha a Lorenz-görbe éppen egybeesik az átlóval, tehát a vizsgált mennyiségi ismérv területi eloszlása egyenletes. Az 1 értéket akkor veszi fel, ha a vizsgált ismérv egyetlen egy területegységen, egyetlen „kézben” összpontosul; ilyenkor a Lorenz-görbe egybeesik a koordinátatengelyekkel.
12
6
Hirschman – Herfindhal – index vagy Koncentrációs-index: K = Σ[(yi /Σyi) 2] ahol yi jelöli a vizsgált változó részesedését az i régióban és y a vizsgált változó teljes értéke a vizsgált területek összességén ( y = Σyi ) A fenti formula a területi kutatások egyik legelterjedtebb mutatószáma. • Minimuma 1/n, (ha a vizsgált társadalmi-gazdasági jelenség egyenletesen oszlik el a vizsgált sokaságban) • Maximuma 1.( ha a teljes volumen egy „kézben”, egy területen összpontosul) Mivel a mutató minimuma függ az elemszámtól, jelentısen eltérı elemszámú vizsgálatok esetében a kapott eredményeket nem lehet összehasonlítani.
13
Sen-index: A szegénység és jövedelemegyenlıtlenség különbözı aspektusainak vizsgálatára Összetett mutató, amely a szegények alacsony jövedelmi réseinek súlyozott átlagából számítható. • Minimum értéke S=0, ha a z alacsonyjövedelmi küszöbnél egyetlen jövedelem sem alacsonyabb, • és S = 1, ha minden megfigyelési egység (személy) 0 jövedelemmel rendelkezik. Kiszámítása: S = LIR · { ALG + [yq/z] · Gp} = LIR · ( ALG + (1-ALG)· Gp) ahol LIR = q/n és ALG = (z- yq) / z = [ Σ i=1..q (z - yi) / z] / q
ahol: – – – – – – –
n: az elemszám (teljes népesség, települések vagy régiók száma); z: a jövedelmi küszöb (a szegénységi jövedelemhatár) q: a z alatti jövedelmő egyének, területegységek száma; LIR (low-income rate): az alacsony jöv. arány (a szegénység elıfordulási aránya); ALG (average low-income gap): az átlagos alacsony jövedelmi rés (jövedelemhiány, az alacsony jövedelmőek jövedelmi átlagának eltérése a jövedelmi küszöbtıl); yq: a szegények átlagjövedelme; yi: az alacsony jöv. csoport i-edik tagjának jövedelme. Gp: a szegények közti jövedelemegyenlıtlenség Gini-együtthatója.
Példa: n = 100000 fı, szegény: q=25000 fı, LIR = q/n =0,25, A szegények Gini – eh.ja G = 0,6 A szegénységi küszöb: z = 50000 Ft, a szegények átlagjövedelme v =40000 Ft • ALG = (z-v)/z = (50000-40000)/50000 = 10000/50000 =0,2 • S = LIR · { ALG + [yq/z] · Gp} = 0,25 · { 0,2 + [40000/50000] · 0,6} = 0,25 · { 0,2 + 0,8 · 0,6} = 0,25 · { 0,2 + 0,48) =0,25 · 0,68 = 0,17 • Ha q =50000 fı, akkor S = 0,34 14
7
Komplex mutatószámok - Human Development Index (HDI) Az Emberi Fejlettség mutatója (Human Development Index - HDI) 1990-ben dolgozták ki, az ENSZ 1993 óta használja Mit mér? : • szegénység, • írástudatlanság, képzettség és • a várható élettartammal jellemzett egészségi állapot Élettartam index =
• LE: várható élettartam
Képzettségi index =
• ALR: Felnıtt írástudási ráta
Felnıtt írástudási index (ALI) =
• CGER: Komplex bruttó beiskolázási ráta
Bruttó beiskolázási index(GEI) =
GDP index =
HDI =
(élettartam index + képzettségi index + GDP index) / 3
• GDPpc: Egy fıre jutó GDP vásárlıerı paritáson USD-ben 15
A HDI alakulása
Forrás: Human Development Report, 2005
16
8
Példa: Agrárfoglalkoztatottság Magyarország, 2004 Duálmutató
Régió
Mezıgazd. Erdıgazd.
Ipar %
Építıip. %
Szolgáltatás %
Összes %
Közép-Magyarország
1,4
17,2
7,7
73,7
100,0
Közép-Dunántúl
5,2
34,7
8,5
51,5
100,0
Nyugat-Dunántúl
5,2
33,2
7,7
53,9
100,0
8,5
23,8
8,0
59,7
100,0
4,0
30,1
7,8
58,0
100,0
Észak-Alföld
7,6
25,1
8,2
59,1
100,0
Dél-Alföld
11,2
23,9
7,9
57,0
100,0
Ország összesen
5,3
24,9
7,9
61,9
100,0
mg fogl., Átlag: 5,3(%) Dél-Dunántúl Xa 3,95 Észak-Magyarország Xm D=
9,10 2,30
Megye, régió
Az agrárfoglalkoztatás részaránya*, % 1994
2003
Földellátottság**, ha/fı (agrárfoglalk.) 1994
2003
Munkaerısőrőség***, fı/100 ha 1994
2003
Duálmutató
Közép-Magyarország
3,0
1,6
11,7
20,5
8,6
Közép-Dunántúl
10,6
4,9
15,5
27,5
6,5
Nyugat-Dunántúl
9,2
4,8
18,2
31,6
5,5
Dél-Dunántúl
12,8
9,4
19,1
25,1
5,2
Földellátottság, 1994 és 2003 3,6 Átlag: 18,7 27,3 3,2 15,9 23,0 4,0 Xa
Észak-Magyarország
6,7
4,6
28,6
37,6
3,5
2,7 Xm
4,9
Észak-Alföld
13,3
7,9
21,0
30,0
4,8
3,3 D =
Dél-Alföld
15,9
11,6
18,2
23,5
5,5
4,3
Ország összesen
8,9
5,5
18,7
27,3
5,4
3,7
B B B B
u a á é
dapest ra n y a c s – K is k u n kés
G D P % 3 6 ,1 3 3 ,6 2 ,4
17
i p a r i G D P % ikülönbség p a ri G D P 12,9 2 3 ,2 2 ,6 0,4 0 3 ,6 2 ,3 0,1
Hoover - index
B o r s o d - A b a ú jC s o n g rá d F e jé r G y ı r-M o s o n -S . H a jd ú - B ih a r H eves J á s z -N a g y k u n S K zo .m á r o m - E . N ó g rá d P est S om ogy
4 ,6 3 ,2 4 5 ,1 4 2 ,4 2 ,8
6 ,1 3 6 ,2 8 ,3 4 ,1 3 ,3 3 ,5
2 1 9 2
5 1 ,3 9 ,8 1 ,7
S z a b o lc s - S z - B . T o ln a V as V e s z p ré m Z a la M a g y a ro rs z á g
3 ,1 1 ,9 2 ,6 2 ,9 2 ,5 100
,9 ,2 ,5 ,2
22,9 31,7 1,44 1,36
2 2 3 3
,9 ,5 ,9 ,6 3 100
-1,5 0,2 -2,2 -3,2 -0,1 -0,9 -0,7 -2,1 -0,1 -0,3 0,5 0,2 -0,6 -1,3 -0,7 -0,5
H=14,25 Az ipari GDP14,25%-át kellene átadni…
18
9
kumulált ipariGDP% GDP ipariGDP 1,2 1,3 1,3 3,1 3,8 2,5 5,3 5,5 1,7 7,7 7,8 2,3 100 10,1 11,1 3,3 12,690 14,1 3 15,280 18 3,9 1870 21,5 3,5 60 20,9 26,5 5 50 23,8 30,1 3,6 40 26,8 32,7 2,6 30 29,920 35,6 2,9 33,110 38,6 3 36,70 42,2 3,6 40,7 0 48,4 20 6,2 44,7 52,5 4,1 49,3 58,6 6,1 54,4 66,9 8,3 63,9 76,7 9,8 100 99,9 23,2
Lorenz görbe
össz G Dİ
Nógrád Tolna Somogy Békés Heves Zala Vas Jász-Nagykun-Sz. Komárom-E. Veszprém Baranya Szabolcs-Sz-B. Csongrád Bács –Kiskun Fejér Hajdú-Bihar Borsod-Abaúj-Z. Gyır-Moson-S. Pest Budapest
GDP% 1,2 1,9 2,2 2,4 2,4 2,5 2,6 2,8 2,9 2,9 3 3,1 3,2 3,6 4 4 4,6 5,1 9,5 36,1
40
60
80
100
ipari GDP
19
10
