(Petőfibánya címere)
RÉGÉSZETI HATÁSTANULMÁNY PETŐFIBÁNYA KÖZSÉG
DELI, DÉLKELETI BÁNYATELEKKEL FEDETT KÜLTERÜLETI RÉSZÉRE
(2014)
(ÉRINTVE EBBEN, A 0216, 0207, 0208, 0209 HRSZ-Ú INGATLANOK) /KUTATÓ: FODOR LÁSZLÓ RÉGÉSZ MÚZEOLÓGUS, SZAKÉRTŐ/
Régészeti hatástanulmány Petőfibánya község deli, délkeleti bányatelekkel fedett külterületi részére, (2014) (érintve ebben, a 0216, 0207, 0208, 0209 hrsz-ú ingatlanok) /kutató: Fodor László régész múzeológus, szakértő/
Előzmények röviden A fenti-hrsz alatti, jórészt bányatelekkel fedett területekre a községi önkormányzat a miskolci Regió Kft.-t kérte fel, hogy készítsen szakmai rendezési változtatási javaslatot az ott lévő bányászati tevekénység fenntartására. A
petőfibányai
önkormányzat
az
érintett
területtel
kapcsolatos
megkeresésre a Heves Megyei Kormányhival Egri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala a 2001 évi LXIV. törvény alapján a fejlesztési változtatáshoz régészeti hatásvizsgálat készítését írja elő.( L. vonatkozó önkormányzati dokumntum ikt.sz.: HE -02D/EH/1138-2/2013.)
Petőfibányára vonatkozó településtörténeti és régészeti előzmények: Helyzete: Petőfibánya Heves megye nyugati felében a Mátra hegység DNy-i nyulványánál a Zagyva-folyó völgyének keleti oldalán fekszik. (L. vontkozó térképi lapunkat 1. mell.)
Történetére vonatkozó ismert adatok:
A község önállósodásáig (1989. ) történetére és területére vonatkozó adatok teljes egészében Lőrinci város adataival együtt szerepelnek és azok annk
2
területrészeként vannak említve. ( Lásd pl. Heves Megye földrajzi nevei IV. Kötetét. szerk.. Pelle Béláné 1988.) Ismert, hogy a mai település 20. századi “kiépítésű”. Ismert, hogy az 1940es évek elején a Lőrincinél megépült Mátrai Hőerőművet ellátó fontos barnaszén bányanyitásától veszi kezdetét. Sajnos nincs hitelesen megalapozott adatunk arra vonatkozóan, hogy a mai Petőfibánya előzményeként azonosítható lenne-e a közelben egykor feküdt un. Pernyefalva és Pernyebánya néven ismert falu, amely vélhetően a török idők után, pusztult el, (vagy netán beolvadt Lőrincibe, amelynek pontos helyére csak következtetéseink vannak.)
A község történetében annnyi bizonyos, hogy a Mátrai Hőerőmű a II. Világháború utáni újjáépítésben országosan is fontos energiatermelő hely maradt. 1949-után már csak Petőfibányaként volt ismert, mint barnaszeses bányásztelepülés. Az 1950-es években is még jelentős szerepet játszó erőmű szénellátását a Pernyepusztán
lévő
mélyművelésű
Petőfi-altáró
barnaszénbányája
szolgáltatta. 1960-as évek második felében az erőmű gazdaságossági szempontból más üzemre tért át, így a szénbányászat lassan alábbhagyott, majd meg is szűnt. A korábban Lőrincivel együtt futó bányatelep, 1989-ben önállósodott, hagyományához hűen megtartva továbbiakban is a Petőfibánya nevet, amelynek mélyművelésű bányája már csak turista látványosság maradt.
Régészeti érintettség:
3
Eleddig sajnos Petőfibányáról nagyon kevés régészeti leletenyag származik, és midössze egy lelőhelyet tartunk nyilván. Ez azonban egyáltalán nem azt jelenti, hogy ott ilyen nem található, inkább az a valószínű, hogy területét korábban egyben kezelték Lőrinciével. Szakmailag talán ezért is véleményezzük, hogy a Zagyva-folyó közvetlen környezetéről származhat néhány olyan leletanyg, ami korábban a hatvani museum, valamint a zagyvaszántói iskolai gyűjteménybe került, és ami még az öszevont település akkori közös területéről származhatott. (Így lehetséges, hogy azok közül egy-egy Petőfibányai terület leleteként lesz később azonosítható.) Egyértelmű petőfibányai regisztrált lelőhelykét dokumentálható - az 1970es években Petőfibánya, Iskola u. 5. sz ház udvarán garázsépítés során megtalált avar kori temető, amelyet Fodor László régész mentett
és
dokumentált. A sírokból kikerült leletanyag ma Egerben a Dobó István Múzeum népvándorláskori gyűjteményében található. (lelőhely megyei nyilvt. száma: Petőfibán 49940
Iskola út 5.
ya
népvándorlás kor
Gauss-Kruger: L- x: 1, y: 1
(AVAR)
34-4-C-b-4
A jelen változtatás területének ismertetése és régészeti véleményézése (A címsorban jelzett 0216, 0207, 0208, 0209 hrsz. Ingatlanok)
Megj.: -2002 nyarán az érintett területre Lovász András bányamérnök úrnak már készítettem bányaműszki tervehez régészeti véleményezést– L.2002. június 10-i leadott dokumentációt) Megyjegyzendő, hogy maga a fentebb jelzett változtatás terveiben érintett Hrsz-területek a belterülettől délre mintegy 1.5 km-re a találhatók!
4
Mindezen területek egymás szomszédságában a község külterületi részének D-i -DK-i felében fekszenek. A Mulató, valamint az un. Csurgói területeket foglalják magukban. Egy részük rét, művelt szántó, valamint erdő. Másik részük a működőképes Riolit I . védőnevű bányaterület. A harmadik részt a Lőrinci erőmű jelentős felületű több évtizede beévődott salakdepója fedi. (L. vonatkozó képi és térképi mellékletünket ) Nyugatra eső bányahatáron, jelentéktelen kőfelület van, amelyet a korábban ráhordott bányameddő takar, s ezzel lezárja művelés viszonylag keskeny nyugati szélét. A bányától jóval távolabb Ny-felé a Zagyva egykori nagy ártere található. Az északi oldalon lévő erdő felé a bányaterület műveléshatára adott, amelyen jelenleg csak megbontott kőfelület található. A keleti oldalon elvégeztük a fedő -vagy takaróréteg vizsgálatát. A riolit kőfelületet körülbelül 40 méter hosszan, átlagban 120-140 cm-es takarásban fedi érintetlen rétegsor. Ez bizonyult a legjobb vizsgálati helynek. A rétegsorban legfelül mintegy 25 cm-es humuszréteg található. Ez alatt sárgásbarna, kissé agyagos rétegsor figyelhető meg, amelynek alján apró mészrögös, homokbemosódásos felület látható. E kettős rétegsor mintegy 70-80 cm vastag. E jól áttekinthető kettős rétegsorban semmiféle régészeti anomáliát nem figyeltünk meg. A megmaradt vizsgált bolygatatlan szakasz, mint az a mellékelt fényképfelvételen is látható, teljesen egységes, még váltakozó természetes bemosódás sincs benne. D-i irányban, ez már vékonyodik, korábban megbontott, meddővel van takarva. Ellenőrző vizsgálatunk során régészeti jelenségeket itt sem tapasztaltunk. A Csúrgói erdő irányában a kőfelület fedőrésze a korábban tervezett bányabővítés miatt megbontott. Az ott megfigyelt eredeti humuszréteg vékony 25-30 cm-nél shol sem nagyobb.
5
Összegzés A fent megjelölt hrsz-es települési külterületi ingatlanok általunk végzett régészeti hatásvizsgálat ás korábbi kutatásaink alapján kijelentjük, hogy ott régészeti anomáliáka nem fordulnak elő. A nyilvántartás alapján a változtatási területhez, bejelentett lelőhely, lelet nem köthető. Így
véleményünk
szerint
a
tervezett
a
viszgált
bányakörzetben
(figyelembevéve a vonatkozó bányamérnöki szakmai véleményeket is) bányaművelés jelen és perspektívikus művelése régészeti érdekeket nem sért. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a további tervezett bővítés során, a kapcsolódó rendezési munkákhoz a területre vonatkozóan eseti régészeti ellenőrzés javasolható. Mellékletek: Sztereografikus,valamint tervezői területek térképei és műholdi bányaterületi fényképek
Eger, 2014. december14.
/Fodor László/ régész muzeológus Szakértő: OK 9263-1/2010
Petőfibánya külterületi változtatáshoz készült régészeti véleményezés2014 (Kutató. Fodor L. régész muzeológus) MELLÉKLET: 1. Sztereogr. Térk. 1:10000
Teljes tsztereogr. Térképlap Belterületi részkkel Petőfib. 1.10000-es lépt.
Érintett külterületi Ingatlanok jelölve
