R É G ÉS Z E T ÉS T E R M ÉS Z E T T U DO M Á N YO K
GYE N IS GY U LA H AJ D U TA M ÁS
EMBERRÉ VÁLÁS Az ember biológiai és kulturális evolúciója
TARTALOMJEGYZÉK ElĘszó Köszönetnyilvánítás BevezetĘ A recens és fosszilis primáták (fĘemlĘsök) Az emberfélék evolúciójának kutatási lehetĘségei A hominidák evolúciójának szakaszai A primáták alapvetĘ és sajátos jellegei A primáták élĘhelyei és elterjedése A primáták általános mozgásformái A primáták eszközhasználata A primáták kommunikációja A primátákkal kapcsolatos korai ismeretek A primáták rendszerezésének története A primáták mai osztályozása A recens primáták rendje: ordo Primates (fĘemlĘsĘk) Subordo Prosimii (félmajmok) Infraordo Lemuriformes (makiszerĦek és lóriszerĦek) Superfamilia Lemuroidea (makiszerĦek) Superfamilia Lorisoidea (lóriszerĦek) Infraordo Tarsiiformes (koboldmakiszerĦek) Superfamilia Tarsioidea (koboldmakifélék) Subordo Anthropoidea (valódi majmok) Infraordo Platyrrhini (szélesorrú vagy újvilági majmok) Superfamilia Ceboidea (csuklyásmajom-szerĦek) Infraordo Catarrhini (keskenyorrú vagy óvilági majmok) Superfamilia Cercopithecoidea (kutyafejĦ majmok vagy cerkófszerĦek) Superfamilia Hominoidea (emberszerĦek) A primáták molekuláris biológiai osztályozása A primáták megjelenése A fosszilizáció jelensége A kormeghatározó módszerek A molekuláris óra A földtörténeti idĘk A primáták megjelenésének elméletei A primáták evolúciója A fĘemlĘsszerĦek vagy legkorábbi fĘemlĘsök megjelenése A félmajmok megjelenése A valódi majmok megjelenése és elterjedése A szélesorrú (újvilági) majmok megjelenése A keskenyorrú (óvilági) majmok megjelenése A korai hominoideák megjelenése és elterjedése Az afrikai korai hominoideák Az ázsiai hominoidea leletek
Az európai hominoideák A Hominidae család A Hominidae család osztályozásának típusai A fosszilis hominidák tér- és idĘbeli osztályozása, valamint régészeti kultúrái A Praeanthropus fázis Miocén, pliocén és alsó pleisztocén kori hominidák Afrikában Kelet-Afrika geológiai és környezeti viszonyai a miocén, pliocén és alsó pleisztocén korokban A korai hominidák Sahelanthropus tschadensis Orrorin tugenensis Ardipithecus kadabba Ardipithecus ramidus Kenyanthropus platyops Az Australopithecus nem A kelet-afrikai Australopithecus leletek Australopithecus anamensis (4,2-3,9 millió év) Australopithecus deyiremeda (3,5-3,3 millió év) Australopithecus afarensis (3,9-2,9 millió év) Australopithecus garhi (2,5 millió év) Australopithecus (Paranthropus) aethiopicus (2,7-2,5 millió év) Australopithecus (Paranthropus) boisei (2,6-1,0 millió év) A dél-afrikai Australopithecus leletek Australopithecus africanus (3,3-2,5 millió év) Australopithecus sediba (2 millió év) Australopithecus (Paranthropus) robustus (2-1,2 millió év) Az Archanthropus fázis Homo habilis: az „ügyes ember” Homo rudolfensis: a legkorábbi ember? A Homo erectus Az afrikai Homo erectus Az ázsiai Homo erectus A jávai leletek Az ázsiai szárazföld leletei A kínai leletek A közel-keleti Homo erectus Az indiai Homo erectus leletek Az európai Homo erectus leletek A Homo heidelbergensis Az afrikai Homo heidelbergensis leletek Az európai Homo heidelbergensis leletek Az ázsiai Homo heidelbergensis leletek A Palaeanthropus fázis Az elsĘ Neander-völgyi típusú leletek A Neander-völgyi ember eredete A Neander-völgyi típusú leletek csoportosítása és kora Az európai Neander-völgyi típusú leletek Az ázsiai Neander-völgyi típusú leletek
Homo sapiens neanderthalensis vagy Homo neanderthalensis: a Neander-völgyiek paleogenetikája A Neander-völgyi emberek kihalása A Neander-völgyi emberek evolúciós szerepe A Neanthropus fázis Az anatómiailag modern afrikai Homo sapiens leletek Az anatómiailag modern ázsiai Homo sapiens leletek Nyugat-Ázsia Északkelet- és Délkelet-Ázsia Az anatómiailag modern európai Homo sapiens leletek Az anatómiailag modern amerikai Homo sapiens leletek Az anatómiailag modern ausztráliai Homo sapiens leletek Óceánia benépesülése A Homo sapiens hominin kortársai a felsĘ pleisztocénben A denisovai ember A „hobbit” A Homo sapiens kialakulására vonatkozó elméletek A korai elméletek A policentrikus elméletek A monocentrikus elméletek Howells „ázsiai eredet” elmélete Bräuer „afroeurópai sapiens” elmélete Stringer és Andrews „kizárólagos afrikai eredet” elmélete A molekuláris biológiai elméletek A mitokondriális DNS és a Homo sapiens eredete Az „Éva-hipotézis” Y-kromoszóma vizsgálatok A biológiai és a kulturális evolúció A biológiai és a kulturális evolúció összefüggései A nemi dimorfizmus A születés elĘtti és utáni növekedés, fejlĘdés A két lábon járás A táplálékszerzés és a táplálékforrások A kĘeszközök A korai paleolitikum kavicsiparai (3,3-1,4 millió év) Az alsó paleolitikum szakóca- és kezdetleges szilánkiparai (1,4 millió-250 ezer év) A középsĘ paleolitikum szilánkiparai (250 ezer-35 ezer év) A felsĘ paleolitikum pengeiparai (35 ezer-12 ezer év) Az agy evolúciója A lakóhely A tĦz A ruházat A nyelv A hitvilág: a kannibalizmus, a temetkezés és a mĦvészet A Homo sapiens biodiverzitása A biodiverzitás és a modern ember földrajzi változatai A földrajzi változatok biodiverzitásának néhány jellemzĘje A Homo sapiens földrajzi változatai kutatásának története
A földrajzi változatok és a vércsoportok Kísérletek a földrajzi változatok összefoglaló jellegĦ osztályozására A rasszizmus Vita az emberi rasszok létezésérĘl A mai ember földrajzi változatai Az europid földrajzi változat A negrid földrajzi változat A mongolid földrajzi változat Az észak-mongolid típusok A dél-mongolidok Az amerindidek földrajzi változatai Az ausztralonezid földrajzi változat A neolitizáció A nyugat-ázsiai élelemtermelés kezdetei A mezĘgazdasági termelés európai kezdetei A mezĘgazdasági termelés afrikai kezdetei A mezĘgazdaság kialakulása az Újvilágban Az állatok domesztikációja Zárszó Felhasznált irodalom A felhasznált ábrák forrása A felhasznált képek forrása
R É G ÉS Z E T ÉS T E R M ÉS Z E T T U DO M Á N YO K
Az emberré válás története a tudomány világának egyik legfontosabb és egyben talán legérdekesebb területe, mely nagy kihívást jelent a kutatók számára. Különösen igaz ez az 1990-es évek elejétől kezdődően, amikor a különböző földrészeken végzett ásatásokon egyre nagyobb számban előkerülő leletanyag és egy új tudományág, a paleogenetika eredményei új távlatokat nyitottak az ember, valamint közvetlen rokonainak és elődeinek megjelenése, elterjedése és evolúciója megértésében. A paleogenetika a korábban élt emberfélék csontjaiból kivont örökítőanyagot vizsgálja, és ezt összevetve a mai emberek genetikai állományával az emberfélék származási kapcsolataira, vándorlására, illetve a mai modern embernek a Földön való elterjedésére is következtetni lehet. Miközben azonban a paleogenetikai kutatás lényegesen átformálta az ember és rokonainak evolúciójáról megszerzett eddigi ismereteinket, több mint egy évtized telt azóta, hogy ezekről a tudományos kérdésekről összefoglaló munka jelent meg magyar nyelven. Ezt a hiányt pótolja az új tudományos eredmények szakszerű összefoglalásával kötetünk, amely többféle egyetemi képzésben tankönyvként, különböző szakterületek kutatói számára kézikönyvként vagy magas színvonalú tudományos ismeretterjesztő munkaként vezeti be az olvasót az emberré válás kutatásába, annak módszereibe és tudományos vitáiba. Régészet és természettudományok” címmel induló könyvsorozatunk első “ kötete számos tudományterület együttműködését mutatja be, ahol a régészet, az embertan, a humángenetika, a geológia különböző természettudományos kormeghatározási módszerek alkalmazásával közösen fogalmaz meg új elképzeléseket arról, hogy mikor, hol és hogyan alakult ki a mai ember.
