Helyi Esélyegyenlőségi Program
Öregcsertő Község Önkormányzata
2013.június
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ............................................................................................... 4 Bevezetés ................................................................................................................................................... 4 A település bemutatása......................................................................................................................... 4 Értékeink, küldetésünk .......................................................................................................................... 9 Célok ............................................................................................................................................................. 9 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) ........................................... 11 1. Jogszabályi háttér bemutatása ............................................................................................... 11 2. Stratégiai környezet bemutatása ........................................................................................... 12 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége....................... 14 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység .............................. 28 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége ......................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ................................................................................. 39 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ............................................................... 43 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása .................................................................................................................................................................. 46 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ............................................................ 47 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) .......................................... 48 1. A HEP IT részletei ......................................................................................................................... 48 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése .............................................................. 48 A beavatkozások megvalósítói .................................................................................................. 49 Jövőképünk ....................................................................................................................................... 49 Az intézkedési területek részletes kifejtése ......................................................................... 50 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3. Megvalósítás ................................................................................................................................... 57 A megvalósítás előkészítése ...................................................................................................... 57 A megvalósítás folyamata ........................................................................................................... 58 Monitoring és visszacsatolás ...................................................................................................... 60 Nyilvánosság .................................................................................................................................... 60 Érvényesülés, módosítás ............................................................................................................. 62 4. Elfogadás módja és dátuma ..................................................................................................... 63
2
3
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Öregcsertő Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.
A település bemutatása Öregcsertővel kapcsolatos utalások legelőször a XIII. század elején tűnik fel. A falu elnevezése minden bizonnyal személynévből, a település egykori tulajdonosának nevéből ered. A török kiűzését követően ismét módosul a falu elnevezése. Ekkor jelenik meg az „öreg”, illetve a „kis” előtag, amely a két, később egybeépülő település megkülönböztetését szolgálta. Öregcsertő a Sárköz történelmileg kialakult településrendszeréhez tartozik. A Sárköz a Duna és mellékágaim által körülhatárolt szigetjellegű területre vonatkozik, melyre később települések épültek.
1
Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció
4
A török hódítás jelentős változást okozott az ország, s egyben a település életében. Kalocsát és környékét a török végleg 1542-ben szállta meg, s rendezkedett be hosszabb időre. A térség budai pasalik szegedi szandzsákjához tartozott kalocsai naije néven. Ez nem szpáhi, hanem a szultán birtokában lévő khász birtok volt. Ezekből a defterekből, török adó lajstromokból, kitűnik az itt élő lakosság anyagi helyzete az adóztatásának mértéke. Az 1686-ban meginduló felszabadító háború során a falu elnéptelenedett. Ezt az 1690-ban végzett összeírás is bizonyítja, amely Csertőháza nevét az elhagyott, elpusztult helyek között tünteti fel. A térség, s egyben a település benépesítése a XVIII. század elején történt. Ekkor alakult ki a környékre nagyon sajátosan jellemző településforma, a szállás. Ennek a településformának a létrejöttét gazdasági, demográfiai okokkal és e környék természeti adottságának együttes hatásaival lehet magyarázni. A lakosság lélekszáma a XIX. század közepéig lassú, e század második felében gyors növekedést mutat. Az itt élők egy része mezőgazdasági tevékenység mellett ipari vállalkozást is folytat. A gazdasági fejlődés, ami a lakossági szám növekedésében is megmutatkozott, igen intenzívvé tette az önállósulásért folytatott harcot. Kalocsa egykori határából két önálló község alakult, Homokmégy és Szakmár. Öregcsertő 1915-ig tartozott Homokmégyhez, mígnem elszakadva önálló községgé lépett elő. Igazgatásilag a települést négy puszta alkotta: maga a központ Öregcsertő, a vele hamarosan egybeépülő Kiscsertő, az őrjegi puszta és a Gajári-major. Öregcsertő Bács-Kiskun Megye nyugati részén található, a 2012-es népszámlálási adatok szerint 839 lélekszámú település. Földrajzi helyzete kedvező; a járás központja Kalocsa, ami 12 km-re, Kiskőrös 20 km-re, Baja 45 km-re, fekszik tőlünk. A megyeszékhelyünk Kecskemét, ami 60 km-re található. A falu központjában az óvoda, az általános iskola és az Önkormányzat van, amely pályázat útján az elmúlt években fel lett újítva. A településen sokan mezőgazdasági munkával foglalkoznak, van, aki főtevékenységként, van, aki hobbiként. Ezzel is sok munka lehetőségét teremtve az itt lakók számára. A gyermekek számára egész évben nyitva áll a Művelődési ház, ahol könyvtár- és számítógép használat áll rendelkezésükre. A tanévzáró végeztével pedig nyári napközit biztosítunk az azt igénylők számára, mindezek mellett számos programmal várjuk az ide látogató kicsiket és nagyokat.
5
A falu életének és lakosainak aktív mozgatója az Öregcsertőért Alapítvány. Szabadidős programok szervezésével színesíti a gyermekek és az időskorúak életét, hagyományőrzéssel gazdagítja a település kulturális munícióját. Az időseknek falugondnokságot és házi segítségnyújtást biztosítunk. Emellett háziorvosi és védőnői szolgálat működik. A közfoglalkoztatási munkaprogram sok ember számára nyújt munkalehetőséget. Ennek keretében a falu járdáit felújítják, az árkokat, utcákat tisztán, rendezetten tartják. A mezőgazdasági program keretében zöldségeket termesztenek, parkosítanak, javítják a falu esztétikai látványát. Mindeközben lehetőségük van tovább képezni magukat. Minden évben megrendezésre kerül a falunap, ahol sok-sok program várja az idelátogatókat és a helyieket. Évente június második hetében, illetve október első hetében a hagyományok szerint kezdetét veszi a családok összetartásának, illetve a rokonok, barátok összetartozásának jeles eseménye, a búcsú. A nyári programok egyike a Sarkadi Emléktorna, ahol kispályás focimeccsen mérhetik össze erejüket a csapatok annak a szép emlékű tanár úr, Sarkadi Ernő tiszteletére, aki sokat tett a falu fiataljaiért, oktatásával, nevelésével kimagasló érték-hagyatékot adott át a ma már felnövő generációnak. Demográfia: A környező, korábban a mezőgazdaságból megélő kistelepülésekhez hasonlóan Öregcsertőn is a lakosságszám csökkenése a fő probléma. (lásd: 1. számú táblázat) A születések száma évek óta minimális szinten stagnál. Az elmúlt két évben mindössze hét újszülött lakossal gazdagodott a település. A népesség kor-összetételét tekintve a 18-59 évesek teszik ki a legnagyobb hányadot (lásd: 2. számú táblázat). Az öregedési index az elmúlt években csökkent (lásd: 3. számú táblázat). Ez betudható a halálozások számának növekedésével, így az időskorú lakosságszám csökken. Az alacsony születés szám, gyermekvállalási kedv fő oka meglátásunk szerint a munkanélküliség. A szülő képes korosztályban magas a munkát keresők aránya, a megélhetési bizonytalanság. A bevándorlások, a faluba költözők és megtelepedni képesek száma is kevés (lásd: 4-5. számú táblázat) (lásd: 1 számú táblázat- lakónépesség „forrás: TEIR, KSH-TSTAR”)
6
(lásd: 2. számú táblázat „forrás: TEIR, KSH-TSTAR”) Állandó népesség - nők 0-14 éves 10%
15-17 éves 5%
65 év feletti 26% 60-64 éves 8%
18-59 éves 51%
(lásd: 3. számú táblázat „forrás: TEIR, KSH-TSTAR”)
7
(lásd: 4-5. számú táblázat „forrás: TEIR, KSH-Tstar”)
8
Értékeink, Küldetésünk Öregcsertő elhelyezkedését tekintve jól megközelíthető, a közúti közlekedésbe csatolt, autóbusz járatokkal jól ellátott település. A falu lakossága - kis közösség lévén – ismeri egymást, így jól mozgósíthatók egy-egy esemény kapcsán. Barátságos, segítőkész lakosaik szívesen befogadják a becsületes munkából megélni kívánó letelepedni szándékozókat. A közintézmények (Önkormányzat, óvoda, iskola, egészségügyi szolgálat, művelődési ház) felújításával korszerűen felszerelt, magas színvonalon működő, szolgáltatásokat biztosító ellátások állnak a lakosok rendelkezésére. Az önkormányzat minden épülete akadálymentes, és a közelmúltban elkészült buszmegálló is uniós előírásoknak megfelelő, esztétikus látványt nyújt a településen akárcsak átutazó számára. Az esztétikumot emeli, a kellemes látványt fokozni kívánja a lakosok számára is a közterületeken a gazdagodó virágos felületek. A település irányítása rugalmas, kreatív, feladat – és probléma megoldásra orientált, akár uniós pályázat, illetve projekt megvalósításáról, akár egy azonnali beavatkozást kívánó, segítségre szoruló lakosról légyen szó. Küldetésünk, hogy ezt a kistelepülési hangulatot megőrizzük, a gazdasági válság és társadalmi változások miatt egyre szűkülő lehetőségek között a csertőiek élhető életét megőrizzük, és lehetőség szerint gazdagítsuk. Fontos számunkra egy vonzóbb település kialakítása, amely munkát, és megfelelő életszínvonalat biztosít az itt lakók, és az érdeklődők számára, munkaprogramok és a mezőgazdasági vállalkozók segítségével. Célunk a népesség egészségének megőrzése, a fiatal generáció életének tartalommal megtöltése, a munkaképes korúak részére megélhetés biztosítása, így a gyermekvállalási kedv fokozása, valamint időseinknek egy tartalmas, szép és nyugodt öregkor biztosítása.
Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Öregcsertő település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel).
9
A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.
10
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)
1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása
A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, § a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és § a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a § a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) § a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) § a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) § a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) § az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) § a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) § a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira.
1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. 5/2012 (III.21.) Aszociális igazgatásról és szociális ellátásról; szabályozza a jogszabályban meghatározott segélyezési formák (rendszeres szociális segély, ápolási díj, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély) helyi igénybevételi szabályait.
11
Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata: Az Önkormányzat és az Önkormányzati Hivatal, mint a mindenki számára igénybe vehető közszolgáltatásokat biztosító intézmények alapszabálya. 8/2008 (VIII.01.) Önkormányzati Rendelet helyi közművelődési feladatok ellátásáról: rendelet célja: biztosítsa a polgárok jogait a kulturális örökség javainak és ezek jelentőségeinek megismerésesre, közművelődési intézmény szolgáltatásainak igénybevételeinek biztosítása. 2/2013. (II.28.) Önkormányzati Rendelet Öregcsertő Község Önkormányzat 2013. évi Költségvetéséről: a helyi közösségi programok, tevékenységek (sport, falunap) támogatását határozza meg.
2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Kalocsa és Társult Környéke Óvodája, Bölcsődéje Öregcsertői Tagóvoda: célja: az óvodás korú gyermekek megfelelő fejlődésének biztosítása. Szellemi és testi épségük megóvása és fejlesztése. A családban nevelkedő kisgyermekek számára a családi nevelést segítve napközbeni ellátás keretében a gyermek fizikai és érzelmi biztonságának megteremtése. A hátrányos helyzetű gyerekeknél viselkedési minták nyújtásával segítjük elő a harmonikus fejlődést. A közeljövőben a társulás megszűnésével lehetőség adódik a helyi sajátosságok figyelembe vételével a speciális problémákra speciális megoldások kidolgozására. Az új szakmai, pedagógiai, óvodai esélyegyenlőségi program fogja segíteni a legifjabb generáció szomato-mentális, szocio-kulturális fejlődését. Kalocsa és Térsége Általános Iskolája Öregcsertői Tagiskola is fenntartó változás alá esett. Ebben a tanévben már a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Kalocsai Tankerülete látja el az iskola szakmai felügyeletét és anyagi fenntartását. A általános iskola 1-4 osztályában Pedagógiai, Nevelési program alapján és keretei között folyik az oktatás. E programok célja: a gyermekek képességének és nevelésének fejlesztése az oktatás keretein belül. Személyiségük formálásával foglalkozunk.
2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat: családgondozói feladatokat lát el, ellátásokat közvetít és szervezési tevékenységet végez. A tevékenység területén élő szociális és mentálhigiéniás problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetben kerület egyének, családok, csoportok, helyi közösségek részére általános, szociális és mentálhigiéniás ellátást nyújt (térítésmentesen). Célja az életvezetési képességek megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, valamint a krízishelyzet megszüntetésnek elősegítése. Aktívan részt vesz a helyi szociális problémák feltárásában, megoldásában. Az ellátásokhoz való hozzájutásokról tájékoztatást ad valamint segíti az igénylőket az ellátásokhoz való hozzájutásban. Közvetíti a problémákat az illetékes
12
szerveknek (önkormányzat oktató és nevelő intézmények, eü. szolgálat), illetve működteti a jelzőrendszert. Tanácsadást nyújt, programokat szervez a területén élő lakosság számára, valamint a hátrányos helyzetben levők érdekeit képviseli, ügyeikben az illetékes szerveknél, szervezeteknél eljár. Elősegíti és ösztönzi a humán jellegű civil kezdeményezéseket. Feladata: a családok kiegyensúlyozottabb életvitelének a konfliktusok feloldásának biztosítása, a hátrányok mérséklése a hatályos jogszabályban leírtak szerint. A településen – tekintettel az alacsony lakosság számra, illetve 0-24 éves korúak számára a gyermekjóléti szolgálat feladatait egy személyben látja el a felelős családgondozó. Feladata a gyermekek testi, lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítése. A gyermekek családban történő nevelésének érdekében tájékozódik és tájékoztatást ad a gyermeki jogokról a támogatások köréről és a támogatásokhoz hozzájutás módjairól. Pszichológiai, nevelési, mentálhigiéniás tanácsadást, vagy az ezekhez való hozzájutást megszervezi. Szabadidős programokat szervez, igény szerint segít a hozzáfordulóknak hivatalos ügyeik intézésében. A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésének érdekében feladata észlelő-és jelzőrendszer működtetése, a jelzőrendszer tagjaival együttműködés, a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása, megoldásukra javaslat készítése. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében családgondozást végez a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozására. Elősegíti a rendelkezésére álló lehetőségek függvényében a családi konfliktusok megoldását. Szükség esetén egészségügyi, szociális ellátás valamint hatósági beavatkozást kezdeményez, javaslatot tesz a gyermek családjából történő kiemelésére. A családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében biztosítja a kiemelt gyermek családjának gondozását, abból a célból, hogy a család ismét alkalmassá váljon a gyermek nevelésére. Utógondozást kivitelez a gyermek családjában történő visszailleszkedéséhez. Folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét. Meghallgatja a gyermek panaszát, megteszi a szükséges intézkedéseket, elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét, szervezi a helyettes szülői hálózatot, segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását. Felkérésre környezettanulmányt készít, kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését, felkérésre annak megfelelően vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Az adatgyűjtés során segítséget nyújtott: -a Központi Statisztikai Hivatal honlapjának Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program szerinti adatgyűjtésre vonatkozó oldala: http://www.ksh.hu/adatgyűjtésekadatatvetelek2013 - Nemzeti Munkaügyi Hivatal - helyi adatgyűjtések, népesség nyilvántartás - önkormányzati statisztikák - helyi oktatási intézmények - egészségügyi alapellátás - családsegítő és gyermekjóléti szolgálat
13
A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A 2012-es népszámlálási adatok szerint Öregcsertő lélekszáma 839 fő ebből a romák száma 52 fő. A mélyszegénységben élők és a romák száma évről évre nő. A roma lakosság szociális helyzetére nincsenek pontos adatok, azonban megállapítható, hogy az átlagos életszínvonaluk, iskolázottságuk, egészségi állapotuk a társadalmi életszínvonalhoz képest egyre alacsonyabb. (lásd: 3.2.16. számú táblázat „forrás: helyi adatgyűjtés”)
3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerőpiaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is.
14
a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya A foglalkoztatottak többsége mezőgazdasági vállalkozásban dolgozik a környék adottságaiból kifolyólag. A közfoglalkoztatási munka-programban évről-évre egyre többen dolgoznak. 2008-ban ez a létszám 8 fő volt, 2012-re 41 főre emelkedett.(lásd:5.1.1. számú táblázat) A regisztrált munkanélküliek és a tartós munkanélküliek száma (közfoglalkoztatási munka-programnak köszönhetően) 2008 óta csökken. (lásd: 3.2.1. számú táblázat) (lásd: 5.1.1. számú táblázat „forrás: TEIR-TSTAR”)
(lásd: 3.2.1. számú táblázat „forrás: TEIR-TSTAR”)
15
b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága Napjainkban az alacsony iskolai végzettségűek elhelyezkedési lehetősége a munkaerő piacon nagyon nehéz. Az önkormányzat a közfoglalkoztatási munkaprogram segítségével ezeknek a számát próbálja csökkenteni tovább képzéssel és foglalkoztatással. A 8 általánost, illetve az annál kevesebb osztályt elvégzők száma csökkent az évek folyamán. (lásd: 3.2.6. számú táblázat „forrás: TEIR-TSTAR”)
Munkanélküliek iskolai végzettsége (fő) 150 100 50 0 2008
2009
2010
2011
8 általánosnál alacsonyabb
2012
2013
8 általános
2014
2015
2016
2017
8 általánosnál magasabb
c) közfoglalkoztatás A tartós munkanélküliek pénzbeli támogatása mellett az önkormányzat közfoglalkoztatásba vonja be a regisztrált munkanélkülieket. Minden évben növekszik a közfoglalkoztatottak száma, a romáknak is munkalehetőséget adva. Ezzel is esélyt adva annak, hogy könnyebb legyen megküzdeni a szemléletbeli hátrányokkal. (lásd: 3.2.9. számú táblázat „forrás: Önkormányzat adatai”)
16
Közfoglalkoztatottak száma (fő) 30 20 10 0 2010
2011
2012
2013
Közfoglalkoztatottak száma
2014
2015
2016
2017
Közfoglalkoztatott romák száma
d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) A gazdasági világválság óta a vállalkozások szám a településen nőtt, ám egyre kisebb mértékben. A pályázatoknak köszönhetően Öregcsertő esztétikai látványa folyamatosan javul. 2013-ban elkészült az új buszmegálló, illetve a korábbi években az önkormányzat, az iskola, az óvoda, az orvosi rendelő és a Művelődési Ház arculata igényesebb lett. A községből a környező települések munkahely szempontjából gyorsan megközelíthetőek. A jó tömegközlekedés is segítséget nyújt ebben. A Volán folyamatos egyeztetésben áll az Önkormányzattal a menetrendek alakításával kapcsolatban a helyiek igényeit figyelembe véve. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A Munkaügyi Központ által szervezett oktatások is segítik a munkaerő-piacra való átmenetet. (lásd: 3.2.13. számú táblázat „forrás: Önkormányzat adatai”)
év
2008
fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a településen
fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a vonzáskörzetben
az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen
az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a vonzáskörzetben
férfi
nő
férfi
nő
férfi
nő
férfi
nő
5
2
0
0
0
0
0
0
17
2009 5
2
0
0
0
0
0
0
6
2
0
0
0
0
0
0
10
4
0
0
0
0
0
0
17
5
0
0
0
0
0
0
2010
2011 2012
f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) A településtől legkevesebb 12 km-re már számos felnőttképzési program fellelhető, ezzel is segítve a munkaerő piacra való bejutást. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása Az Önkormányzat saját fenntartású intézményeiben a Munkaügyi Hivatal által nyújtott támogatási rendszeren belül, közfoglalkoztatási programban foglalkoztat romákat, illetve mélyszegénységben élőket. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Az Önkormányzat a munkaprogramba való bevonással is törekszik arra, hogy csökkentse a túlzott hátrányos megkülönböztetést. A közmunkaprogramba is számos romát foglalkoztatunk, hogy nekik is legyen lehetőségük dolgozni, beilleszkedni. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Öregcsertő Község Önkormányzata biztosítja a jogszabályban meghatározott rendszeres segélyeket, úgy mint, a lakásfenntartási támogatás, rendszeres szociális segély, ápolási díj, illetve az eseti segélyeket. Ilyenek az átmeneti segélyek, temetési segély, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. Ezeket a támogatásokat az Önkormányzatnál lehet kérelmezni, ahol az ellátások igénybevételéhez szükséges nyomtatványok is beszerezhetőek. A hivatal szociális ügyintézője segítséget nyújt az igénylőknek. A gyermekvédelmi feladatokat a Térségi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat öregcsertői munkatársa látja el. A munkanélküliek helyzetén többek között a közmunkaprogram is segít, melyet követően munkanélküli ellátásban, vagy foglalkozást helyettesítő támogatásban, rendszeres szociális segélyben részesülnek. (lásd: 4.1.2. számú táblázat „TEIR-Tstar”, „Önkormányzat adatai”)
18
Gyermekvédelmi kedvezmények 100% 98% 96% 94% 2008
2009
2010
2011
2012
rendszeres kedvezmény
2013
2014
2015
2016
2017
kiegészítő kedvezmény
(lásd:3.6.3. számú táblázat „forrás: TEIR-TSTAR”)
(lásd:3.4.3. számú táblázat „forrás: TEIR-Tstar”)
19
3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük. Az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést.
a) bérlakás-állomány Öregcsertő Önkormányzatának bérlakás 2011 óta nincs tulajdonában. Jelenleg, illetve a közelmúltban bérlakás igény nem merült fel a településen. b) szociális lakhatás Szociális lakásállománnyal önkormányzatunk nem rendelkezik. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Az ingatlanok száma 2008 óta 3 db, melynek állaguk megfelelő. (lásd: 3.4.1. számú táblázat „forrás: TEIR-Tstar”, „Önkormányzati adatok”)
20
l d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság Öregcsertőn nem alakult ki veszélyeztetett lakhatási helyzet, hajléktalanság. e) lakhatást segítő támogatások A lakhatást segítő támogatás céljára szolgál a lakásfenntartási támogatás, melyet 2008 óta egyre magasabb számban igényelnek a településen élők. (lásd: 3.4.3. számú táblázat) Lakhatást segítő támogatásként az önkormányzat indokolt esetben a az 1993. III-as Szociális ellátásokról szóló tv.-ben meghatározott kamatmentes kölcsönnel is segíti az állandó lakcímmel rendelkező lakosokat lakhatásuk megoldásában. (lásd: 3.4.3. számú táblázat „forrás: TEIR-TSTAR”)
21
Támogatásban részesülők (fő) 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
Lakásfenntartási Adósságcsökkentési támogatások 2008 2009 2010 2011 támogatások 2012 2013 2014 2015 2016 2017
f) eladósodottság Eladósodottsággal küzdő személyeknek a testületi gyűlés dönthet pénzbeli segítségnyújtásról. Az eladósodás oka elsősorban a kereseti lehetőségek, bérjövedelmek hiánya. Az elégtelen szociális körülmények elégtelenül működő életviteli stratégiákhoz vezetnek, és a permanensen fennálló anyagi javak hiánya az eladósodáshoz vezet. A hitelfelvételek még megoldhatják bizonyos kisebb, vagy nagyobb, fontos, vagy kevésbé fontos szükségletek kielégítését. Azonban a hitelek visszafizetése, akár lakáscélú, vagy személyi, esetleg árú hitel már a meglévő, vagy időközben munkanélkülivé válás okán, kereset hiány miatt akadályokba ütközik. A hitelek törlesztő részleteinek elmaradását követi a közművek számláinak ki nem fizetése, így teljessé válhat az eladósodás. A közművekből kikapcsolt háztartások a településen elenyésző számban vannak, de ezen problémájuk megoldásában a családoknak szüksége volna támogatásra. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása
22
Öregcsertő településen külterületként Csornapuszta van nyilvántartva. A három utcával rendelkező településrészen szegregált lakókörnyezetben a település kb. 15 %-a él vegyes korcsoportban. Jellemzően az idősödő lakosság szám van túlnyomó részben. A falu településszerkezetét tekintve nincsenek nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások. A lakosság minden korosztálya hozzájut a minőségi közszolgáltatásokhoz. A szegregált település részen élők a tanyagondnok segítségével, a tanyagondnoki gépjármű igénybevételével jutnak hozzá a közszolgáltatásokhoz. Bár a településen gyógyszertár nem működik, azonban a háziorvosi rendelőben lehetőség van az alapvető gyógyszerek beszerzésére, mely gyógyszerellátás a háziorvos segítségével biztosított. A helyben történő postai szolgáltatások biztosítottak egy kis postahivatal segítségével, illetve két kézbesítő dolgozóval. A közmű szolgáltatók, közigazgatási intézmények (NAV, OEP, NYUFI) képviselete a 12 km-re lévő Kalocsa városában találhatóak, amely hivatalok a megfelelő közösségi közlekedéssel jól elérhetőek. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) A faluhoz tartozó szegregált terület Csornapuszta, ami 6 km-re található Öregcsertőtől. Az utolsó adatok szerint mintegy 87 fő él a közművekkel ellátott területen (víz, villany, gáz). Kiterjedsége a falu méretéhez viszonyítva kb. 10% alatti. Területét a fő közlekedési útvonaltól kb. 1 km- es bekötő úttal lehet megközelíteni. Lakásállományát tekintve többségében saját tulajdonú ingatlanok teszik ki. Korábban a településrészhez tartozó honvédségi bázis felszámolásával néhány szolgálati lakás található még Csornán, de ezek az ingatlanok mára már lakatlanok. A lakásállomány állapota –tekintettel a saját tulajdonra és a lakott lakások többségére – karbantartott, rendezett, jó állapotúaknak mondhatók. Rendezett, ápolt lakókörnyezet mutatja az itt élők lakóhelyükhöz való ragaszkodását. A közszolgáltatás színvonala az anya-településsel megegyező. Csornán nincs kiépítve a csatorna-hálózat. b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) Csornapusztán a 46-64év közöttiek száma a legmagasabb, gyermekek száma igen alacsony. A halmozottam hátrányos gyermekek száma négy fő. A munkanélküliek, illetve a segélyezettek száma magas. Sajnos a településrész lakosai a mezőgazdasági szerkezet átrendeződésének nagy vesztesei. A felbomlott, illetve beszűkült mezőgazdasági nagyüzem már nem tud annyi munkalehetőséget adni a lakosoknak, mint korábban. Így a településrészen többnyire passzív keresettel rendelkezik a még aktív korú populáció, mely jövedelmet saját háztáji gazdasággal, állattartással próbál kiegészíteni. Ebből az anyagi lehetőségekből következően a szegregátumban élő gyermekek szociálisan hátrányos helyzetűnek mondhatók. (lásd: 3.5.3. számú táblázat „forrás: Önkormányzat adatai”)
a telepen/szegregátumokban élők száma és változása
összes fő
férfi
nő
2008
148
58
90
2009
144
56
88
23
2010
145
56
89
2011
142
53
89
2012
138
51
87
0-6-éves
3
2
1
7-14 éves
4
3
1
15-30 éves
16
11
5
31-45 éves
16
8
8
46-64 éves
33
19
14
65< éves
15
8
7
az aktív korúak (15-64 év) közül foglalkoztatott
87
51
36
munkanélküli
13
7
6
Inaktív
30
20
10
eltartott
7
3
4
segélyezettek száma
7
4
3
hátrányos helyzetű gyermekek száma halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma
4
3
1
0
0
0
c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai Egyéb szegregációval veszélyeztetett területek, település részek nincsenek. A lakosság területi elhelyezkedése stagnál, átrendeződésre nincsenek motivációk. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés Öregcsertőn egy házi orvos és egy védőnői szolgálat működik. Az egészségügyi szakellátás legközelebb Kalocsán érhető el. Tekintettel a jónak mondható közösségi közlekedésre, valamint a tanyagondnoki gépjármű meglétére, nem okoz problémát az egészségügyi szakellátáshoz való hozzáférés. Az
24
alapszolgáltatás keretében a háziorvosi rendelőben lehetőség van biztosítva az igénylő betegeknek a helyben történő vérvételre, vércukor vizsgálatra , amely nagy segítség a mozgásukban korlátozott időseknek és akik nem rendelkeznek autóval. Szociális szakellátás, úgymint bentlakásos szociális otthon a településen nem működik, bár az idősödő lakosság számának növekedésével erre az ellátási formára is a középtávú fejlesztések keretében szükség lehet. Jelenleg Kalocsán, Baján, Jánoshalmán, Kecelen működik elérhető közelségben időskorú bentlakásos intézmény. Más, időskorú lakosságot érintő, életminőségét javító nappali ellátási forma nem működik a településen, azonban igény az élhetőbb időskor érdekében volna rá. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés Az önkormányzat évente egyszer különjárt biztosításával a mammográfiára utazó nőknek támogatja a szűrővizsgálatát. A kisgyermekkori fogászati szűrővizsgálatra a tanyagondnoki autó segítségével jutnak be Kalocsára a szakorvoshoz az óvodások és kisiskolások.
c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés A település pedagógiai intézményeiben folyamatosan figyelemmel kísérik az ellátottak pedagógiai igényét. Sajátos nevelési igény jelentkezésekor (mely státuszt a Bajai Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottság állapít meg) lehetőség van helyben utazó pedagógus, logopédus, gyógypedagógus segítségének igénybevételére. Az oktatási intézmények időkeretein belül helységet és lehetőséget biztosítanak a fejlesztésre az SNI-s kisgyermekeknek és szüleiknek, az utaztatást elkerülve. A pszicho-mentális lemaradást, vagy készséghiányos, részképesség zavart mutató, tanulásban lemaradt gyermekek felzárkóztatására segítséget nyújt mind az óvodában, mind az iskolában szakirányú végzettséggel rendelkező pedagógus. Az értelmi fogyatékkal élő lakosok közül /3 fő/ Kalocsán, az Értelmi Fogyatékosok Napközbeni Otthonában (ÉNO) habilitációs ellátásban vesznek részt, ahova a tanyagondnoki szolgálat végzi beszállításukat. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése A közétkeztetés a településen vidékről történő meleg étel szállítással kerül megoldásra. Az óvodások, iskolások és a szociális étkeztetésben részt vevők, vagy meleg étel igénylők részére a tanyagondnoki kisbusz hozza a településre a készételt. Az ételek hetente, két menüsorból választhatók, és a kiválasztás szempontja elsősorban az egészséges tartalom. Az iskolában működik a gyümölcs-program, így minden iskoláskorú gyermek igényének megfelelő gyümölcs ellátásban részesül. Az óvodában és a napközi-ellátásban sajnos a gyümölcs és zöldségfélék megjelenése az étkezésben eseti jellegű kifejezetten a szűkös anyagi keretek miatt.
e) sportprogramokhoz való hozzáférés
25
Településünkön Községi Spotegyesület működik, mely futballozási lehetőséget ad az érdeklődőknek. Korosztályi megkötések nélkül, különböző korcsoportban vehetnek részt a focizni vágyó fiatalok a sportpálya adta lehetőség kihasználásával. A közelben lévő településen, Homokmégyen magas szintű judó oktatás folyik, és ígéretes sportoló kisiskolások is részt vesznek Öregcsertőről a cselgáncs edzéseken. Évente esetlegesen, alkalmakhoz kötődően (pl. falunap) megrendezésre kerül a ping-pong bajnokság, valamint a Sarkadi futball emlék-verseny. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A szociális alapszolgáltatás keretén belül a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatáson kívül az önkormányzat kötelező feladatként ellátja a házi segítségnyújtást, szociális étkeztetést, valamint falugondnoki ellátást is biztosít elsősorban a szegregált településrész hátrányainak (bolt, orvos, gyógyszertár, posta hiánya) kompenzálására. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor A településen hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése nem történt semmiféle szolgáltatás során. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Pozitív diszkrimináció jelenik meg a közfoglalkoztatások során a roma lakosság foglalkoztatásakor, valamint a mozgáskorlátozottak háziorvosi rendelésre történő szállítása során. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai Fontosnak tartjuk minden korosztály bevonását a közösségi életbe. Színterei: Művelődési Ház: településünkön Művelődési Ház működik, ahol könyvtár áll rendelkezésre minden korosztály számára az év folyamán. A könyvtárban számítógépek internetes hozzáféréssel, valamint folyóiratok segítik szintén minden korosztály számára az információhoz való hozzájutást. Az tanév befejeződésével nyári napközi működtetésével segítjük a dolgozó szülőknek gyermekük felügyeletének megoldását, illetve a gyermekek hasznos szabadidő eltöltését. Mindemellett a Művelődési Ház alkalmas rendezvények szervezésére is. A rendezvények változatos és színes formái minden korosztályt érintenek. Itt kerül megrendezésre például az óvodások anyák napi és évzáró műsora. Az iskolások társadalmi ünnepekhez kötődő emlékműsorai, kulturális bemutatójuk, a gyermekek számára rendezett utazó színi előadások. Tornaterem hiányában a testnevelés órák, gyógytestnevelési foglalkozások is a művelődési ház nagytermében biztosítottak. Az aktív korú korosztály szívesen rendez nőnapi és egyéb bálokat, melyeken a falu apraja-nagyja képviselteti magát. Az időskorúk részére és tiszteletére minden évben megszervezésre kerül az Idősek Hónapja alkalmából egy kis műsorral színesített, vendéglátással összekötött zenés rendezvény. A helyi mezőgazdasági szövetkezet zárszámadójának, az önkormányzat reprezentatív rendezvényeinek a farsangi mulatságnak is a művelődési ház ad helyet. A közelmúltban az óvoda 50 éves fennállásának emlékére rendezte meg a település régi óvodások találkozóját a
26
művelődési házban. Az intézményeken kívül a lakosság nagyobb baráti, családi összejövetelekre, rendezvényekre is szívesen igénybe veszi a falu szívében álló közösségi színtér adottságait. Katolikus Templom: az embereknek lehetőségük nyílik a hét minden napján a vallásukat gyakorolni. A vallásos közösségi élet minden formája biztosított az igénylőknek. Hittanórákon történő felkészítést követően elsőáldozások, bérmálkozások történnek a kereszteléseken, esketéseken kívül a templom falai között. A plébános helyben él, így elérhetősége bármikor megoldott a hitéletüket gyakorló lakosoknak. Öregcsertő település honlapja: A településről ismertetőelérhetősége, fontosabb tudnivalók róla elérhető az interneten is. Fontos közéleti színtér is egyben, mely segítségével akár a Helyi Esélyegyenlőségi Program társadalmi vitára bocsájtása is megoldható. Öregcsertőért Alapítvány: Az alapítvány nemcsak egy civil szervezet a településen, hanem egy közös érdekekért tevő aktivisták egyesülete, akiknek önként vállalt munkája során sok lehetőség nyílik közösség építésre, hagyományőrzésre, kisgyermekek részére ismeretterjesztő programok kivitelezésére, pályázatok benyújtására pl: eszközfejlesztésre, táboroztatásra. Közösségi színterek továbbá a két kisbolt, és a még aktívan működő jelenleg egyetlen italmérő helye a településnek. Azontúl, hogy elemi szükségleteket elégítenek ki, alkalmazkodnak a helyi szükségletekhez, és azok kielégítését végzik, az emberek, helyi gazdálkodók információ cseréjének színterei is. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) A közösségi együttélés problémamentesnek mondható. Amennyiben konfliktusok jelentkeznek az etnikumban, vagy etnikai származású és egyéb lakosok között, a körzeti megbízott segítségével ezek a konfliktusok jól kezelhetőek és csupán átmeneti, esetleges jellegűek. A település első embere pedig hathatós és személyes fellépésével igyekszik a konfliktusokat megelőzni, a közmunka programban a foglalkoztatás segítségével a békés egymás – és együtt élés stratégiáját képviselve. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) Az „Öregcsertőért Alapítvány” számára papír, fém és pet palackok gyűjtése folyik a lakosság segítségével. Évente két alkalommal Homokmégy településen közös kiszállással lehetőség van véradásra, melyen a falu aktív korú lakosságából arányaiban sokan képviseltetik magukat. Adományozásra alkalmanként van példa a lakosság köréből főként használt bútorok, ruhaneműk formájában. Adományok közvetítésére azonban jelentős az igény tekintettel a már korábban nevesített jövedelmi viszonyok miatt a településen. Adományok a kalocsai Caritas és a Központi Élelmiszer Bank segítségével a családgondozó közreműködésével kerülnek a rászorulókhoz. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A településen roma nemzetiségi önkormányzat nem működik.
3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.
27
A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
magas a tartós munkanélküliek aránya
munkahely teremtés ösztönzése, képzések/átképzések szervezése a településen: önellátó gazdálkodás, releváns munkaerői piac feltérképezése, ezekre képzés szervezése adósság kezelő szolgáltatások, munkahelyek teremtése önkéntesség, közösségi összetartozás erősítése
a mélyszegénységgel veszélyeztetett családok száma jelentős, eladósodás közösségi szolidaritás alacsony működése
4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) A 2011-es adatok szerint a gyermekek száma 137 fő, ami az összlakosság kb.17%-a (L.: 2.SZ.tábl.) Ennek a legnagyobb hányadát a 14 éven alattiak száma tette ki. A település lakossága az évek során folyamatos öregedést jelzett. A munkanélküliség és az anyagi bizonytalanság miatt a fiatalok nem mernek egyáltalán, vagy csak 1 gyermeket vállalni. A településen a gyermekkorú populáció ellátása minden területen megoldott. Biztosított az óvodai ellátás. Az óvodai férőhelyek száma lehetővé teszi 2,5 éves kortól a gyermekek elhelyezését. Az általános iskola 1-4 osztályában lehetőség van az alsó fokú oktatásban való részvételre, valamint a napközi ellátásra. Problémát jelent a felső tagozat hiánya. A kistérségi összevonások következtében 3 éve a térség központjába, Kalocsára járnak a felső tagozatos gyerekek iskolába. A szállításukról a kistérség gondoskodott az elmúlt tanévig, 2013 őszétől a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Kalocsai Tankerülete gondoskodik. Külön erre a célra szerződött iskolabusz segítségével, az iskolai tanrendhez igazodva kerülnek szállításra az 5-8 osztályos gyermekek a tanévben. Emiatt probléma a délutáni felzárkóztatások, foglalkozások, szakkörök, sportkörök részvételéből való kimaradásuk a felső tagozatos gyerekeknek. (lásd: 2.számú táblázat „forrás: TEIR-Tstar”)
28
0 0 0 0 0
####### ####### ####### ####### #######
####### ####### ####### ####### #######
0 0 0 0 0
####### ####### ####### ####### #######
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Álláskeresők aránya 30,0%
a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete Településünkön a védelembe vett 18 éven aluli gyermekek száma az évek során folyamatosan csökkent, de a veszélyeztetett gyermekek száma sajnos nő. Önkormányzatunk kiemelt figyelmet fordít minden problémás gyermekre, támogatással, védelemmel, egészségügyi és szociális helyzetük nyomon követésével. Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, az óvoda, az iskola és a védőnői szolgálat munkatársa között folyamatos kapcsolat van, mely által könnyebben találnak megoldást a problémákra. Fontos, hogy minden embert egyenlőnek tekintenek. (lásd: 4.1.1. számú táblázat „forrás: TEIR-Tstar”)
29
b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma a településünkön lassú, de tartós csökkenést jelez. Ezen jogosultak részére folyamatos tájékoztatást és segítséget biztosít az Önkormányzat. c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya Az óvodáztatási támogatás a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére állapítható meg. Három fő részesül óvodáztatási támogatásban. A három, illetve a négy éves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá a gyermek rendszeresen jár óvodába, és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság fennáll. 3-6 éves korú gyermekek száma 2012-ben 22 fő volt és ebből 16 gyerek (73 %-a) ingyen eszik az óvodában. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya Településünkön ingyenes étkeztetésben részesülők száma 14 fő, ők tízórait, ebédet, és uzsonnát kapnak rászorultsági alapon. Egy fő 50 %-os étkezési díjat és 1 fő 100%-os étkezést fizet. Ez nagyon sok családnak segítséget jelent. 17 gyerek étkezik összesen és ennek 82 %-a az ingyen étkező. e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Településen mindenki magyar állampolgársággal rendelkezik. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége
30
A település szegregált területe Csornapuszta. A halmozottan hátrányos gyerekek száma arányaiban igen magas. A gyermekek ezen a településrészen (6 fő két családban) ingyenes étkeztetésben vesznek részt, két óvodás korú kisgyermek halmozottan hátrányos, a többi pedig szociálisan hátrányos helyzetű. Esélyegyenlőségüket a velük kapcsolatban álló szakemberek (óvónők, pedagógus, védőnő, orvos) igyekszenek megvalósítani.
4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) A védőnő Öregcsertő települést Homokméggyel együtt látja el, mely fúzióban a homokmégyi önkormányzat a munkáltató. Átlagosan 29 fő a védőnőre jutó gyermekek száma. (lásd: 4.3.1. számú táblázat „forrás: TEIR-TSTAR”, „Önkormányzati adatgyűjtés”)
b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) Hasonlóan a védőnői szolgálat működéséhez, a települést ellátó háziorvosi praxisaba Homokmégy település is beletartozik. Rendelési idő mindennap van a faluban délelőtt, illetve délután napi váltásban. A háziorvos vegyes praxisban dolgozik, így a felnőtt betegeken kívül, elfogad gyermek kártyákat is. Gyermek szakorvos a településen havonta egyszer, mozgó szakorvosi szolgálat keretében érhető el. c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok A sajátos nevelési igényű gyermekek (SNI), valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarokkal küzdő gyermekek (BTM) részére utazó gyógypedagógus segítsége megoldott. A speciális ellátást, illetve fejlesztést igénylő gyermekek részére a szakértői bizottság határozza meg a fejlesztendő területeket, valamint az óraszámot. d) gyermekjóléti alapellátás A településünkön működő gyermekjóléti alapellátás célja, hogy a szociális munka eszközeivel hozzájáruljon a gyermek testi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, az esetleges veszélyeztetettség megszüntetéséhez. A gyermekjóléti szolgáltatást
31
megosztott munkakörben egy fő látja el a településen. Az önkormányzat működteti a Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot, mely kistérségi társulás formába 6 település csatlakozott. e) gyermekvédelem A településünkön az 1997. XXXI-es a Gyermekek Védelméről és a Gyámügyi Igazgatásról szóló törvény szerint a gyermekvédelmi szakellátás rendszerébe kerülnek a családjukból kiemelésre kényszerült, veszélyeztető körülmények között élő gyermekek. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Krízishelyzetben a Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat segítsége vehető igénybe, amely szolgálat munkatársa mindennap megtalálható a településen, akár munkaidőt követően is, tekintettel arra, hogy helyi lakos. A gyermekjóléti szolgálat munkatársa jó és rugalmas kapcsolatban van a körzeti megbízott rendőrrel is, így az azonnali beavatkozást igénylő helyzetekben akár rendőri védelem biztosítása is megoldott. Anyagi krízishelyzetekben a szolgálat munkatársa helyi, vagy caritas segítséget igénybe véve igyekszik az anyagi nélkülözést enyhíteni. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés Az Önkormányzat támogatja a helyi sportegyesületet, mely támogatást a focicsapat működésére fordítanak. A cselgáncs versenyekre való utazás támogatásában is részt vesz az önkormányzat. A helyi költségvetési rendeletben kerül meghatározásra az egyéb sportrendezvények, (ping-pong torna, Sarkadi-emlékverseny) szabadidős rendezvények (pl.: falunap) támogatása. Az óvodás korú gyermekeknek a már említett lehetőségek mellett a tanévben többször is lehetőségük van az önkormányzat támogatásával a környékbe buszos kiránduláson részt venni. A kirándulások alkalmával a szabadidős programok kiemelt célja a környező települések társintézményeivel a kapcsolatápolás, a helyi környezeti (épített és természeti) sajátosságok megismerése. Az általános iskolás korú gyermekekkel részvételével együtt minden évben megrendezésre kerül a gyermeknap, mely program szervezése szintén vidékre orientálódik. A szabadidős programok létrejöttében, lebonyolításában nagy szerepet játszik az Öregcsertőért Alapítvány elnöke. Szünidős program a településen a napközi biztosítása a Művelődési Házban. A Vöröskereszt Kalocsai Szervezete által hátrányos helyzetű gyermekek közül néhányan nyári táboroztatásban vehetnek részt rendkívül kedvező önrésszel. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv Ingyenes vagy kedvezményes étkezésben részesül a gyermekétkeztetéssel kapcsolatos törvényi előírásoknak megfelelően minden rászoruló gyermek, és biztosít az Önkormányzat a gyermekeknek az év minden napján meleg ételt. Ingyenes tankönyvellátásra való jogosultságot szintén a törvényi előírásoknak megfelelően a gyermekvédelmi támogatásban részesülők, a tartósan beteg, vagy fogyatékos tanulók, valamint a három vagy többgyermekes családban élő gyermekek kapnak. (lásd: 4.1.3. számú táblázat „forrás: TEIR-Tstar”, „Önkormányzati adatok”)
32
év
Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda
Ingyenes étkezésben résztvevők száma iskola 1-8. évfolyam
50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak száma 1-13. évfolyam
Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma
Óvodáztatási támogatásban részesülők száma
Nyári étkeztetésben részesülők száma
2008
8
15
5
40
1
n.a.
2009
7
20
4
36
2
n.a.
2010
12
23
7
25
5
20
2011
16
16
6
19
4
24
2012
16
14
3
16
3
30
i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor nem történt a település egyetlen szolgáltatásának nyújtásakor sem, ilyen észrevétel nem érkezett Önkormányzatunk felé. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül Pozitív diszkrimináció az ellátórendszerek keretein belül nem volt településünkön.
4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége Oktatási Intézményünk nagy hangsúlyt fordít a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekre. Az első osztályos tanulók számára az első félévben, az óvodaihoz hasonló, kevésbé kötött időkereteket biztosítanak a tanulás során. Folyamatosan figyelik beilleszkedésük, tanulásuk, gondolkodásuk, fejlődésük alakulását. Gondok, problémák esetén a Nevelési Tanácsadó és a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok, valamint a Gyermekjóléti Szolgálat, a védőnő nyújt segítséget. Az SNI-s, vagy a BTM-es gyermekek, tanulók szakértői vélemény alapján a szakirányú végzettségű gyógypedagógus segítségét vehetik igénybe. Az oktatási intézmény a családokkal szoros kapcsolatot tart fenn, a felmerülő közös problémák közös kezelése érdekében. Segítik a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti helyes attitűd kialakulását. A részképesség zavar tüneteit mutató tanulók megsegítését, felzárkóztatását végzi rehabilitációs célú órakeretben. Indokolt esetben alkalmazható a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli felmentés. A tagiskola vezetője az osztályfőnökök segítségével minden évben felmérik a szociális
33
hátrányokkal induló gyerekek körét. Iskolánk és óvodánk épülete akadálymentesítve van így a fogyatékossággal élő gyermekek közoktatási lehetősége biztosítva van. Egy fő halmozottan fogyatékos, iskoláskorú gyermek részére az iskola helyet biztosít a fejlesztő foglakozások lebonyolítására. Az Önkormányzat fontos feladatának tartja az oktatási intézmények támogatását, a gyermekek megfelelő oktatási körülményeinek biztosítását. a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása Az óvodai, iskolai ellátás során nagy hangsúlyt, és figyelmet fordítanak intézményeink a hátrányos, halmozottan hátrányos, illetve sajátos nevelési igényű gyermekek átlagostól eltérő fejlődésüknek felismerésére, és fejlesztésére. A sajátos nevelési igényű gyerekek hatékony fejlődését team munkában biztosítják. Az iskolában 18 hátrányos helyzetű, 5 fő pedig a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma. Mely gyermekeknek az intézményfejlesztő foglalkozásokat szervez. Az óvodában a hátrányos helyzetű gyermekek száma: 17 fő, a halmozottan hátrányos gyermekek száma pedig 3 fő. b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) Oktatási intézményeinkben nincs gyógypedagógus végzettségű oktató illetve óvónő, valamint a településen nem elérhető iskolapszichológus sem. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs Településünkön hátrányos megkülönböztetés jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén illetve az intézményeken belül szegregáció nem történt. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések Öregcsertő településen egy oktatási intézmény van, melyben a tanulók iskolai eredményessége, és az oktatás hatékonysága megfelelő. e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Pozitív diszkrimináció nem történt. Hátránykompenzáló szolgáltatásként a település önkormányzata a szegregált településrészről tömegközlekedési eszközzel iskolába, óvodába járó gyermekek részére biztosítja a buszbérletet.
34
4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
a térítés menetesen étkező gyerekeknek jelentős aránya éhezik egyre csökkenő gyereklétszám intézményegység bezárással fenyeget
minden gyermek lakjon jól programhoz csatlakozás település vonzerejének növelése: térítésmentes telekosztás, ökofalu-program (rozsály, szentistvándi, gömörszöllős tanulmányút, családi kedvezmények kiszélesítése iskolajáratot kétszer járatni délután hazafele tanórán kívüli tevékenység. helyben szervezése
kiszorulás tanórán kívüli tevékenységekből (felső tagozat)
5. A nők helyzete, esélyegyenlősége 5.1. A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Településünkön a nők számára sajnos szűkös foglalkoztatási lehetőségek vannak. A gazdasági válság sajnos a környező településeken működő gazdasági vállalkozásokat, foglalkoztatókat is negatívan érintette, így a vidékről bejáró dolgozók leépítése volt az első lépés. A településünkön a legrosszabb a nők foglalkoztatásának helyzete, mely az elmúlt években romló tendenciát mutat (lásd: 5.1.1.). Fontos feladata a település vezetésének a nők foglalkoztatási helyzetének megoldása. A munkanélküli nők aránya magas településünkön.(lásd:3.2.1. tábla) (lásd: 5.1.1. számú táblázat „forrás: TEIR-Tstar”, „helyi adatgyűjtés”)
35
(lásd: 3.2.1. számú táblázat „forrás: TEIR-Tstar”
b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban Fontos feladata a település vezetésének a nők foglalkoztatási helyzetének megoldása. A munkanélküli nők aránya magas településünkön.(lásd:3.2.1.tábl ) A közmunka keretébe vonva a foglalkozást segítő és képzési programokba történő integrálásuk emelkedő számot mutat. (l.: 5.1.2.tábl.) (lásd: 3.2.1. számú táblázat „forrás: TEIR-Tstar”)
36
(lásd: 5.1.2. számú táblázat „forrás: helyi adatgyűjtés”) év
Foglalkoztatást Képzési programok segítő programok résztvevők száma száma száma
résztvevő nők száma
2008
1
0
7
2
2009 2010 2011 2012 2013
1 1 1 1 1
0 0 0 0 0
7 8 14 22 35
2 2 4 5 13
c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei A nők iskolai végzettségeiben, - mint a munkaerőpiacon való nagyobb esélyekkel rendelkezők – nem mutat releváns változásokat. Az alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetősége nehézkes. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) A hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén nincs, bérkülönbséggel nem diszkriminálják a nőket.
37
5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) A kisgyermekes anyák részére részmunkaidős foglalkoztatást, illetve rugalmas munkaidőt csak a helyi mezőgazdasági vállalkozók tudnak biztosítani. Bölcsőde és egyéb kisgyermekes felügyeleti forma nincs a településen. Az óvodába viszont már két és fél éves kortól felvesznek gyermekeket. Az óvodai férőhelyek száma elegendő az itt élő gyerekeknek. Az iskola végeztével nyári napközit biztosítunk az igénylők számára. A dolgozó családos anyák gyermekei biztonságos környezetben, felügyelettel töltik szabadidejüket. A közcélú programban részt vevő anyák rendkívüli esetekben szabad nap juttatással meg tudják oldani gyermekükkel kapcsolatos ügyeik intézését. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A védőnői szolgálat hatékonyan végzi működését a gyermek- és az anyavédelemben. A hetente két napon tartott fogadóórák keretében szabadon kereshetik fel a gyermekre várók családtervezési kérdésekkel a védőnőt. Nővédelmi tanácsadás keretében a női problémák megoldására keresnek együtt megoldásokat a tanácsot kérő anyák, és a védőnő. A gyermekgondozás magas színvonalon ellátott mind a családok, mind a gyermekintézmények keretei között. A gyermekek gondozásához korszerűen berendezett, új építésű tanácsadó áll rendelkezésre. A védőnői vizsgálatokhoz minden eszköz, és körülmény biztosított. 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Az elmúlt évek során egy esetben kaptunk családon belüli erőszakról bejelentést, amely esetben már bírósági ítélet is született. Településünkön a közfelfogás és mentalitás elítéli a családon belüli erőszakot, mely attrocitásra különös figyelmet fordítanak a jelzőrendszer tagjai. (lásd: 5.4. számú táblázat „forrás: helyi adatgyűjtés”)
5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona)
38
A településen anyaotthon nem található, de a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat munkatársa és a védőnő – amennyiben ilyen jellegű igény merülne fel - a megfelelő elhelyezésben anya és gyermek, illetve családok elhelyezésében maximális segítséget nyújt. A település 50 km-es körzetében, Szekszárdon anyaotthon biztosított. Az ország területén működő befogadó intézményekről a szakemberek naprakész listával rendelkeznek. 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben A településen a képviselő-testület tagjai között 4 nő van, emellett a jegyző is nő, illetve az önkormányzati dolgozók is. A nők szerepe a közéletben maximálisan biztosított. A nők szerepvállalása a civil életben is domináns. Az Öregcsertőért Alapítvány elnöke és titkára is nő. 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A településen nőket fokozottan érintő társadalmi problémákat nem jeleztek. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
munkaerő piacról kiszorulás munkához jutás nehezebb gyermekvállalás miatt
Iskolázottsági arányok javítása nők körében részmunkaidő, távmunka megfelelő gyermek felügyelet szervezése (CSANA)
6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A 2011-es adatok alapján a népesség 27%-a 64 év feletti. A települési önkormányzat lehetőségeihez mérten igyekszik idős polgárait megbecsülni, a helyi programokba bevonni. A civil szféra a hagyományőrzés segítségével igyekszik életben tartani az időskorúak szokásait, táncait, és meséit. Az idősek helyzetén sajnos megélhetésük javítására, nyugdíjuk emelésére az önkormányzatnak nincs módja, azonban életműködésük javításában még lehetnek tartalékok, felszínre hozható erőforrások. 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.)
39
Az idősek körében a nők és többnyire a magányosan élő nők aránya magasabb, tükrözve az országos halálozási mutatókat a nemek között. Az időskorúak száma arányaiban nézve magas, jövedelmi helyzetük alacsony. Az öregedési index településünkön csökkenést mutat, ennek azonban csak az idősek körében emelkedő halálozási arányszám az oka. (lásd: 3. számú táblázat „forrás: TEIR-Tstar”)
6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete Öregcsertőn az 56 év feletti regisztrált munkanélküliek átlagosan 12-13%-át jelentik a regisztrált munkanélküliek számának, hasonlóan a környékbeli településekhez (pl.: HaJós). A gazdasági válság kezdetét követően nőtt az idősebb munkanélküliek száma, munkáltatók a munkahelyeken történő megszorítások során nemcsak a fiatalabb, hanem az idősebb korosztály elbocsátása mellett is döntött. Sajnos a munkaerőpiacon már nem érvényesülnek a tapasztalattal rendelkező munkaerő foglalkoztatásának szempontjai. a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Önkormányzatunk a közmunkaprogram segítségével az idősebb korú, nem foglalkoztatott munkanélküliek számára is nyújt munkalehetőséget. Sajnos nyugdíj mellett a munkavállalási lehetőségek az új adó jogszabályok miatt rendkívül beszűkültek. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) A településen a nyugdíjasoknak is lehetőségük van könyvtárba járni. Mivel minden család – egy, vagy többszemélyes egyaránt - kertes házban él, a legtöbb helyen állatot tartanak, illetve kis kertet művelnek saját felhasználásra az idősek. Az élethosszig tartó tanulásra szervezett keretek között nem látunk
40
lehetőséget, azonban az elme karban tartására, a pszicho-fitnessz tréningre van lehetősége az idősebb korosztály tagjainak is a könyvtár adta lehetőségek keretein belül. Sajnos az érdeklődés alacsonynak mondható az internetezésre alkalmas számítógépek igénybevételére időskorúak körében, ami a tapasztalatlansággal is magyarázható. Az ismeretanyag bővítésére sincs nagy igény részükről, a nyomtatott, papír alapú információhordozók használata is alacsonynak mondható. (lásd: 6.3.3.számú.táblázat „helyi adatgyűjtés”) Mozielőadás látogatása
Színházelőadás látogatása
Múzeumi kiállítás megtekintése
Könyvtár látogatása
Közművelődési intézmény rendezvényén részvétel
Vallásgyakorlás templomban
Sportrendezvényen részvétel
alkalom
alkalom
alkalom
alkalom
alkalom
alkalom
alkalom
2008
0
0
0
13
2
7
24
2009
0
0
0
26
3
7
24
2010
0
0
0
32
2
7
26
2011
0
0
0
33
3
7
24
2012
0
0
0
29
4
7
24
év
c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A hátrányos megkülönböztetésre az idősek részéről nem érkezett panasz az Önkormányzathoz. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése A település célja az egészséges időskor fenntartása, ezért az Önkormányzat támogat minden, ehhez a célhoz kapcsolódó kezdeményezést. A háziorvosi rendelőben helyben lehetőség van vérvételre, megkönnyítve ezzel az időskorúak részére (is) a gyógyulást, illetve az egészségük karban tartását. A szociális alapszolgáltatások közül a házi gondozó szolgálat ellátása biztosított, illetve a falugondnok által házhoz vitt szociális étkeztetés igénybe vételére is van mód. Szakosított ellátással, időskorú bentlakásos intézménnyel a település nem rendelkezik, azonban a romló egészségügyi állapot, az elmagányosodás az idősek körében indokolhatja a középtávú tervek között ezen ellátási forma létrehozását a településen. b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés A település egyik célja az idősebb korosztály bevonása a kulturális, közművelődési programokba, hogy csökkentésék az idősek elszigetelődését, elhagyatottságát. Programokat szervezését az önkormányzat támogatja, melyek az idősebb korosztály érdeklődését is felkeltik. Az elmúlt években egyre több program lehetőséget biztosít az Önkormányzat a lakosság részére, mely érték növekedése jelzi, hogy a település vezetése fontosnak tartja a lakosság
41
kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférését. Az önkormányzat minden évben megrendezi az „Idősek Napja” rendezvényt, amely alaklommal nemcsak kulturális élményekkel, hanem kulminális örömökkel is gazdagodnak a programon részt vevő időskorúak. Ezen rendezvény évenkénti megszervezésével az önkormányzat demonstrálni szeretni az időskor tiszteletét, értékeinek megbecsülését. c) idősek informatikai jártassága Az időseknek is elérhető, számukra is biztosított informatika által nyújtott lehetőségek igénybevétele. Az átlag-populációhoz viszonyítva településünkön is alacsony az informatikai jártasság, kézség szint az idősek körében. Az érdeklődés felkeltésére, az informatika által nyújtott lehetőségek széles tárházára az igény felkeltése szükséges lehet időseink körében. (lásd: 6.3.4. számú táblázat „forrás: helyi adatgyűjtés”)
6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Az elmagányosodás mentális beszűküléssel, leépüléssel járó állapot. Jelenleg nincsenek rendszeres programok a településen, amelyek megakadályoznák, illetve kompenzálnák az időskorral járó lelki állapotok változását, egészség hanyatlását. Az 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.
42
Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
elmagányosodás, elszigetelés
Programok, illetve programok hozzáférésének biztosítása. nappali idősgondozás
egészségromlás esetén a gondozás megoldatlansága
7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái Településünkön a fogyatékkal élő lakosság száma elenyésző. A veleszületett fogyatékkal élők közül három gyermekkorú, akik közül egy normál óvodába integrálható volt, minimális testi fogyatékkal élő kisgyermek. Egy általános iskoláskorú mentálisan fogyatékos a Kalocsán működő speciális iskolában kap oktatást, egy kisiskolás korú gyermek pedig halmozott fogyatékokkal rendelkezik, (test, érzékszervi, szellemi) akinek tankötelezettségére tekintettel speciálisan összeállított fejlesztéssel igyekeznek a szakemberek kondícióit javítani. A felnőtt korú populációból jelenleg két testi és szellemi, illetve érzékszervi fogyatékkal élő lakos szintén Kalocsán veszi igénybe az értelmi fogyatékosokat ellátó nappali intézmény szolgáltatásait. Szállításukban az önkormányzat részben segítséget nyújt, azonban még így is igen nagy megterhelés a családtagoknak a fogyatékkal élők részére a minőségi élet biztosítása. a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) Településünkön jelenleg nincs fogyatékkal élő lakos a közfoglalkoztatottak között, és nincsen ismeretünk arról, hogy bármilyen foglalkoztatási formában is részt vennének a fogyatékkal élő lakosok, különös tekintettel egészségi állapotukra. b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A hátrányos megkülönböztetésről bejelentés nem érkezett. c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok A településen akadálymentes területek vannak kiépítve. Minden közintézmény rámpás felhajtóval ellátott, így bármilyen programon, rendezvényen, ügyintézésben és közlekedésben a fogyatékkal élő lakosok kerekesszékkel is részt vehetnek.
43
7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei Településünk természetbeni és pénzbeli ellátást nyújt a fogyatékkal élő személyek számára, melyről pontos információt az önkormányzat szociális ügyekkel foglalkozó munkatársától kapnak az érdeklődők illetve rászorulók. Az önkormányzat valamennyi dolgozója szükség esetén rendelkezésre áll a fogyatékkal élő személy részére a kérelmekhez kapcsolódó űrlapok kitöltésében, nyomtatványok szerkesztésében, írásában. 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége Településünkön az oktatási intézményeknél, az egészségügyi intézménynél, a Művelődési Háznál, és az Önkormányzatnál kiépítésre kerültek az akadálymentes környezetek. Az egészségügyi szolgálat és a Művelődési Ház épülete előtt felfestett mozgáskorlátozotti parkolóhely található. Az egészségügyi alapellátás épületében vezető sávok, és mozgáskorlátozotti WC-k találhatóak, mely utóbbi a Művelődési Házban is elérhető. (lásd: 7.3.1. számú táblázat „forrás: helyi adatgyűjtés”) Igen/nem Lift
Vakvezető sáv
Mozgáskorlátozottak részére mosdó
Rámpa
Hangos tájékoztatás
Indukciós hurok
Tapintható információ
Jelnyelvi segítség
Egyéb
alapfok középfok felsőfok fekvőbeteg ellátás járó beteg szakellátás
nem nem nem
igen nem nem
nem nem nem
igen nem nem
nem nem nem
nem nem nem
nem nem nem
nem nem nem
lépcsőnjáró nem nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
alapellátás
nem
igen
igen
igen
nem
igen
igen
igen
nem
kulturális, művelődési intézmények
nem
igen
igen
igen
igen
igen
igen
nem
nem
nem
nem
nem
igen
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
oktatási intézmények
egészségügyi intézmények
önkormányzati, közigazgatási intézmény igazságszolgáltatási, rendőrség, ügyészség szociális ellátást nyújtó intézmények
44
b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége Az Önkormányzat segítséget nyújt esetleges felkérések esetén a fogyatékkal élőknek. c) munkahelyek akadálymentesítettsége A munkahelyek akadálymentesítettségéről felmérés nem készült. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége A településen akadálymentes területek (parkolók) lettek kialakítva a fogyatékkal élők számára. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) A településünkön nincs helyi szolgáltatás a fogyatékos személyek számára. f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Pozitív diszkrimináció nem volt településünkön. 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
nem kellően akadálymentes a település nincs kijelölt gyalogátkelőhely
járdák akadálymentesítése a közintézmények biztonságosabb megközelíthetősége érdekében gyalogátkelőhelyek létesítése
45
8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) Öregcsertői Községi Sportegyesület: szerepe, hogy a lakosságot bevonja a sport világába. kit a sportolásra ösztönözve, kit a sport szeretetére nevelve. Az Öregcsertőért Alapítvány a „Hogy vót régön” mesedélutánok szervezésével a cél az, hogy a mai fiatalok megismerjék milyen élet volt az idősek kora gyermekkorában az élet Öregcsertőn. Az önszerveződő népdalkör és hagyományőrző tánccsoport szintén az értékek megőrzésére jött létre. A korábban működő helyi polgárőrség önkéntes alapon szerveződött és látta el a település felügyeletét. A mára már elhalt önszerveződő csoportra az előforduló, magányosan élő idősek sérelmére elkövetett attrocitások miatt, az idősek kiszolgáltatottságára tekintettel ismét szükség lehet. b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása Nemzetiségi önkormányzat Öregcsertőn nem található. A civil szektorral a partnerség szoros. Egyrészt az önkormányzat anyagi támogatást nyújt az egyesületeknek, másrészt a civil szektornak lehetősége van akár az önkormányzati intézmények tárgyi eszközeinek bővítésére. c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség 2013. január 1-től önkormányzatunk társult önkormányzattá alakult Szakmár és Újtelek csatlakozásával. A települések közötti kontaktus állandó és jól működő. Az önkormányzatok összehangolt működését biztosítja a közös jegyző személye. A gyermekjóléti és családsegítési szolgáltatásokat Öregcsertő gesztori szerepével kistérségi formában működteti Újtelek, Szakmár, Harta és a falukhoz közeli kistelepülések. d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége Nemzetiségi Önkormányzat Öregcsertőn nem működik. e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége Öregcsertő ilyen felmérést nem készített. f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. For-profit szereplőként a háziorvos vett részt a HEP helyzetelemzésében. Saját tevékenysége az esélyegyenlőségi alapú feladatellátására irányul. Figyeli és jelzi a fokozottan hátrányos helyzetben élőket, az odafigyelést igénylő elhagyott időseket, elhanyagolt gyermekek észlelése esetén jelzőrendszeri funkciót lát el.
46
9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága a)
a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, A helyzetfeltárás során a településünkön található valamennyi szervezetet, illetve a szervezetek képviselőit, a különböző intézmények felelőseit bevontunk a közös munkába, annak érdekében, hogy minél pontosabb adatokat tudjunk biztosítani a HEP Helyzetelemző részében. A helyzetelemzéssel párhuzamosan a problémák feltárását, és a megoldások keresését is közösen végeztük. b.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába A bevonás többféle csatornán és formában zajlott. Elsősorban személyes megkeresés történt a részt vevők közös munkára való megnyerése céljából. A távolabbi adatszolgáltatók megkeresése telefonon, illetve elektronikus kapcsolat útján történt. ( Munkaügyi Hivatal) HEP fórumon a kialakult problémafeltárást követően közös megoldásokat kerestünk. b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása.
47
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)
1. A HEP IT részletei
A helyzetelemzés megállapításainak összegzése
Következtetések Célcsoport
problémák beazonosítása rövid megnevezéssel
fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel
Romák és/vagy mélyszegénységben élők
a roma hiányossága
Gyermekek
a felső tagozatos oktatásban a tanulók a délutáni hátrányos helyzete integrálásuk
Idősek
idősek korúak munkanélkülisége elszigetelődése, egészségének romlása
Nők
magas munkanélküliség a nők körében
vállalkozások létesítése a faluban
Fogyatékkal élők
szegregáltságuk növekedése
speciális oktatás és eszközök használata a településen
lakosság
foglalkoztatásának a roma munkavállalók számának növelése a közfoglalkoztatásban
és
foglalkozásokba
történő
kulturális programok megszervezése az idős korosztály számára, nappali ellátásuk biztosítása
48
A beavatkozások megvalósítói
Célcsoport
Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése
Romák és/vagy mélyszegénységben élők
a roma foglalkoztatás
Gyermekek
a hátrányos oktatásban
Idősek
élhetőbb életet az időseknek
Nők
a nők segítése
Fogyatékkal élők
a fogyatékkal csökkentése
helyzet
Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst Munkaügyi Hivatal Önkormányzat felelős: polgármester
csökkentése
az oktatási intézmények felelős: polgármester Önkormányzat felelős: polgármester
foglalkoztatás-növekedésének Önkormányzat felelős: polgármester élők
elszigetelődésének Önkormányzat felelős: polgármester
Jövőképünk Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák elhelyezkedési esélyei és a társadalomba való részvételük megfelelő. Feladatunknak tekintjük a roma célcsoport élethelyzetének és esélyegyenlőségének javítását. Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők munkahelyhez jussanak, ezáltal életszínvonaluk javuljon. Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek megfelelő szomato-mentális fejlődését, mind az oktatásban, mind a családi körökben. Mindemellett fontos a biztonságuk. Folyamatosan odafigyelünk az idősek egészségügyi állapotára, ezen belül megfelelő étkezésükre. Bizonyos kedvezményeket biztosítunk számukra: a téli időszakban tűzifával segítsük őket. A jövőben is ez a legfontosabb szempont Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetében a jövőben is a szülés utáni mihamarabbi munkába állást, illetve az őket érintő munkanélküliség csökkentését, valamint egészségük megőrzését a különböző szűrőprogramok támogatásával. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők mindennapi komfortosabb életére.
49
Az intézkedési területek részletes kifejtése Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő (k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint
Roma foglalkoztatás A munkaerő-piacról kiszorulnak, egyre kevesebben regisztráltak a munkaügyben, ezzel elveszítik a lehetőségét a munkába állásra. 1. rövidtávú cél: közmunkaprogramba való foglalkoztatás 2. középtávú cél: egyéb munkahelyeken való elhelyezkedés több érve 3. hosszú távú cél: életszínvonal növelése, társadalomba való beilleszkedés
1. pályázat a közmunka-programra 2. Munkaügyi Központtal való közös közreműködés 3. Önkormányzat által szervezett falu-programokba való részvétel Résztvevők: roma lakosság Felelős: polgármester Munkaügyi Hivatal, munkáltatók rövidtávú terv: 2014. Középtávú terv: 5 év Hosszú távú terv: 8 év Rövidtávú cél: a romák közmunka-programba való bevonásával javul az életszínvonaluk. Számuk növekedésének a kimutatása Középtávú cél: foglalkoztatottak aránya nő, társadalomba való beilleszkedésük javul. Közéletben való részvétel növekedése Hosszú távú cél: roma munkanélküliek száma lényegesen csökken, életszínvonaluk megfelel a társadalomba elvártaknak. Eladósodás mértékének javulása
50
fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
A közmunka-programban való hosszú távú részvétel.
Munkaügyi Hivatal pályázati támogatása Szükséges erőforrások
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal
– A pénzben és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátásról szóló, valamint a szociális igazgatás helyi szabályozásáról helyi rendelet
Intézkedés címe:
a hátrányos helyzet csökkentése az oktatásban
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
A felső tagozatos gyermekek oktatása megfelelő, de a délutáni foglalkozásoktól elesnek a kötött közlekedés miatt
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre
1. rövidtávú cél: a gyermekek érdeklődésének felkeltése a szakköri és egyéb délutáni tevékenységekre 2. középtávú cél: ismeretanyaguk bővülése, közösségi életük aktivizálódása 3. hosszú távú cél: hátrányos helyzetű gyermekek számának nagy volumenű csökkentése.
51
bontásban
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
1. a gyermekek körében igényfelmérés a du. iskolai programokra 2. a pedagógusokkal egyeztetés a vidéki tanulók programokba való integrálásáról 3. az intézmény fenntartó részéről a délutáni utaztatás finanszírozásának fedezet biztosítása
Résztvevők és felelős
résztvevők: oktatási intézmények, oktatási intézményfenntartó központ felelős: polgármester
Partnerek
Önkormányzat, szülők
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
1. rövidtávú cél: 2013-14-es tanév 2. középtávú cél: 2 év 3. Hosszú távú cél: 5 év 1. rövidtávú cél: a délutáni programok iránt érdeklődő gyermekek számának és érdeklődési körének dokumentálása 2. középtávú cél: iskolai teljesítményük javulása, közösségbe való beilleszkedésük probléma mentessége 3. hosszú távú cél:a hátrányos helyzetű gyermekek csökkenő számának dokumentálása Az oktatási intézményfenntartó anyagi fedezet hiányában elzárkózik a tanulójárat szám bővítésétől. Szülők anyagi hozzájárulásának kiegészítésével a probléma megoldható Okt.Int.Fenntartó, Önkormányzat támogatása
A célkitűzés összhangja egyéb Közoktatási intézmény Pedagógiai Programja Közoktatási Intézmény SZMSZ stratégiai
52
dokumentumokkal
Intézkedés címe:
idő korúak munkanélkülisége és elszigetelődése, egészségük romlása
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Egyre jobban elidősödik a település a munkanélküliek számát is növelve ezzel.
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
1. rövidtávú cél: közmunka-programba való bevonásuk, igények felmérése 2. középtávú cél: kulturális programok szervezése számukra 3. hosszú távú cél: nyugdíjas korukig munkába állás, időskorú bentlakásos intézmény létrehozása 1. 2. 3. 4.
közmunka-programba való felvételük társadalmi életük fellendítése életfeltételeik javítása nappali ellátásuk biztosítása
Résztvevők és felelős
Önkormányzat, munkáltatók felelős: polgármester, munkáltatók
Partnerek
Önkormányzat, Munkaügyi Központ
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása
1. rövidtávú terv: 2014. 2. középtávú terv: 2018. 3. hosszú távú terv: 8 év 1. rövidtávú terv: közmunka-programnak a megpályázása, programok működtetése 2. középtávú terv: közös programok szervezése, részvételük segítése a programokon. A programokon részt vevők dokumentálása
53
(rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
3. hosszú távú terv: bent lakásos intézményre a jövőben igényt tartók felmérése
Kevés munkahely lehetőség, a hosszú távú elszigetelődöttség után nehéz megtalálni a hangot más emberekkel, idegenkedés az intézményi elhelyezéstől. Ezeket a mentális hátrányokat széles összefogással az idősekkel foglalkozó szakemberek kompenzálhatják. Pénzbeli és természetbeni segítségnyújtás hosszú távon.
A célkitűzés összhangja egyéb Az Önkormányzat szándéknyilatkozata létrehozandó bentlakásos intézményről stratégiai dokumentumokkal
Intézkedés címe:
Nők munkanélkülisége
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Magas a munkanélküliség a nők körében.
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba
1. rövidtávú cél: álláskeresésben való segítségnyújtás 2. középtávú cél: a munkavállalási kézségek javítása 3. hosszú távú cél: magas munkanélküliség jelentős csökkentése
1. a munkaügyi központban való részvétel támogatása, álláskeresőként való regisztráció 2. Esetleges átképzések a munkaerő piaci igényeknek megfelelően
54
szedve
3. munkaerő piacon való elhelyezkedés támogatása
Résztvevők és felelős
résztvevők: Munkaügyi Központ, munkáltatók, felelős: polgármester
Partnerek
Önkormányzat, Munkaügyi Hivatal, munkáltatók
Határidő(k) pontokba szedve
1. rövidtávú cél: 2016. 2. középtávú cél: 8 év 3. hosszú távú cél: 12 év
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, 1. rövidtávú cél: a munkából tartósan kiszorultak informálódása javul, állás forrása interjúk száma növekszik (rövid, közép és 2. középtávú cél: önbizalom mértéke nő, önkifejező kézségek javulnak hosszútávon), 3. hosszú távú cél: tartós munkába állás, munkanélküli nők száma csökken valamint fenntarthatósága Kockázatok A tartós munkanélküliség folyamán a munkavállalási képességek beszűkültek. Szakember segítségének igénybe vételével a kézségek javíthatók, belső és csökkentésük eszközei erőforrások mobilizálhatók. Szükséges erőforrások Szakember igénybevételére való lehetőség biztosítása pályázati erőforrásokból. A célkitűzés összhangja egyéb Önkormányzat START munka pályázata stratégiai dokumentumokkal
55
Intézkedés címe:
Akadálymentes élettér kialakítása
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Településen az akadálymentesítés hiányos
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
1. rövidtávú cél: információ áramlása 2. középtávú cél: biztonságos közlekedés biztosítása 3. hosszú távú cél: a hiányzó vagy nem megfelelő akadálymentesítés pótlása
1. a fogyatékkal élők problémáink feltárása 2. beruházás tervezése, anyagi fedezet forrásának megvizsgálása 3. a település teljes akadálymentesítettsége
Résztvevők és felelős
résztvevők: Önkormányzat, felelős: polgármester
Partnerek
Önkormányzat, esetleges támogatók
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
1. rövidtávú cél: 2016. 2. középtávú cél: 8 év 3. hosszú távú cél: 12 év 1. rövidtávú cél: a fogyatékkal élő lakosság tájékozódik a tervezett élettérváltozásokról 2. középtávú cél: gyalogátkelő kialakításával biztonságosabb közlekedés biztosításával a település életébe aktívabb bekapcsolódás, a települési programokon részt vevő fogyatékkal élők dokumentálása 3. hosszú távú cél: az esélyegyenlőség javulásával a közösségi életben a fogyatékkal élők gyakrabb megjelenése, ezáltal életminőségük javulása várható
56
Kockázatok a település lakosainak ellenállása a tervezett gyalogátkelők elhelyezésével és csökkentésük kapcsolatosan. Ezen ellenállást megfelelő tájékoztatással és az ellenérdekek eszközei csökkentésével lehet kompenzálni. Szükséges erőforrások Önkormányzat támogatása A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal
Esélyegyenlőségi törvény
3. Megvalósítás
A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet.
57
A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.
A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.
58
Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
HEP Fórum
Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője
Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
59
A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.
Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.
Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.
60
Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről a polgármester felel.: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről.
61
Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP ITt, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)
Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős (ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.
62
4. Elfogadás módja és dátuma I. A …. város/község Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük. III. Ezt követően …….. város/község képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és ………………………… számú határozatával elfogadta. Mellékletek:
Dátum
Aláírás
A ……………. Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának partnerei ismerik a Helyi Esélyegyenlőségi Programot, és annak megvalósításában tevékenyen részt kívánnak venni.
Dátum
Partner aláírás
Dátum
Partner aláírás
Dátum
Partner aláírás
63
HEP elkészítési jegyzék2 NÉV3
Kis-Vén László polgármester Dr. Szigecsán Tamás háziorvos Romsics Imréné tagiskola vez. Bohrát Ibolya tagóvoda vez. Tamás Szilvia Öregcsertőért Alapítvány elnöke Huberné Csikós Éva védőnő 2
HEP részei4 HEP HEP HEP Megv.elők. megv.folyamata nyilvánossága
HEP HE
HEP IT
RÉT
RÉT
RÉT
RÉT
T
T
T
RÉT
RÉT
RÉT
Aláírás5 6
7
8
9
10
RÉT
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
T
T
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉT
RÉT
RÉT
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉT
RÉT
RÉT
RÉT
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉT
RÉT
RÉT
RÉT
RÉT
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉT
RÉT
RÉT
RÉT
RÉT
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
Ez a jegyzék – mint a HEP melléklete – szakmailag is bizonyítja, hogy a HEP széleskörű egyetértésen és közös munkán alapul, és nem kizárólagosan egy „partneri aláírással” igazolt dokumentum 3 A jegyzék soronként jelöli a HEP elkészítési folyamatban résztvevő személyeket, intézményeket, partnereket. 4 A jegyzék oszlopaiba kerülnek a HEP egyes tartalmi részei, ahol az adott betű karikázásával jelezni lehet, hogy az adott személy, intézmény, partner az elkészítésben részt vett, észrevételezett, támogatta, ellenezte. R= részt vett, É= észrevételezte, T=támogatta, E= ellenezte. 5 Az adott partner aláírásával hitelesíti a sorban jelölt részvételét a HEP elkészítési folyamatban.
65
