Reflektorfényben Európa láthatatlan ágazata

NB-31-10-451-HU-C

HU

DOI:10.2769/67821

Reflektorfényben Európa „láthatatlan” ágazata Európai Bizottság Vállalkozáspolitika és Ipar Mechanikai, elektromos és távközlési berendezések osztálya http://ec.europa.eu/enterprise/sectors/mechanical/metalworking/index_en.htm E-mail: [email protected]

A fém‑ és fémtermékkészítő ipar

© Európai Unió, 2010 A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett. Borító: © Alfa Laval Nyomtatva Belgiumban. AZ EURÓPAI UNIÓ KIADÓHIVATALA L-2985 Luxembourg

Európai Bizottság Vállalkozás és ipar

A kiadvány finanszírozása az európai vállalkozások versenyképességét elősegíteni hivatott versenyképességi és innovációs keretprogram révén történt.

1. A „láthatatlan” ágazat 2. Alapvető statisztikai adatok 3. Erősségek és gyenge pontok 4. Lehetőségek és veszélyek 5. Versenypiaci helyzet 6. Kihasználandó kezdeményezések 7. Rendelkezésre álló szolgáltatások és finanszírozás

Ezek a tájékoztató lapok a Keretszerződés alapján készült tanulmányok az ágazatok versenyképességének felmérésére – az EU fém- és fémtermékkészítő iparának versenyképessége című tanulmány alapján jöttek létre. A tanulmányt az Európai Bizottság Vállakozáspolitikai és Ipari Főigazgatósága felkérésére a Cambridge Econometrics, a Dán Technológiai Intézet és az IDEA Consult készítette.

1 A „láthatatlan” ágazat

Az EU fém- és fémtermékkészítő iparának jellege

© Fotolia

A fémipart gyakran tekintik „láthatatlan” ágazatnak, noha tulajdonképpen egy hatalmas, Európa legtöbb városára és régiójára kiterjedő ágazatról van szó. Az európai polgárok többsége nagy valószínűséggel valamilyen fémipari vállalkozás közelében lakik. Bár számos nagyobb vállalatot is magában foglal, az ágazat túlnyomórészt kis- és középvállalkozásokból áll, amelyek olyan különböző ágazatoknak szolgálnak beszállítóként, mint a gépjármű-, repülőgép- és gépipar, a közlekedés, az építőipar és az élelmiszeripar. Ezek a kis- és középvállalkozások olyan jól beépültek az ipari ellátási láncba, hogy hajlamosak vagyunk megfeledkezni róluk.

Mivel a vállalkozások gyakran viszonylag kis méretűek, az ágazat „láthatatlannak” tűnik, ami súlyos gazdasági és pénzügyi következményekkel jár. Ezek a vállalatok jobb sorsra érdemesek. A fémipar valójában rugalmas, sokoldalú, innovatív, szolgáltatásközpontú és számos munkahelyet kínáló vállalkozásokból tevődik össze. Mi is e vállalkozások tényleges feladata? A fémipar technológiákat, szolgáltatásokat és felszereléseket biztosít valamennyi más ipari ágazatnak, és ezenkívül késztermékeket is gyárt. Kulcsfontosságú szerepet játszik az Unió ipari szerkezetében. A beszállítói (az acél- és színesfémipar) és az ügyfelei (a feldolgozó ágazatok széles skálája) között elhelyezkedő fémipar alapvető kapocs az EU feldolgozóipari ellátási láncában. Az ágazat tevékenységei többek között a következőkre terjednek ki: • Acéltermékek gyártása, ami alapvető fontosságú a magas- és mélyépítőiparban. • Tárolóedények, tartályok, gőzfejlesztő kazánok gyártása a feldolgozóipar számára, mint például az élelmiszer-, vegyipar és a gyógyszeripar. • Fémtermékek gyártása, például evőeszközök, drótok és rugók, csavarok, anyáscsavarok, lakatok és zárak, valamint szerszámok.

A fémipart a termék, a folyamat és a piacok függvényében az alábbi négy alágazatra oszthatjuk: • Fémfeldolgozás (fémek öntése, kovácsolása és bevonása). Többnyire kisvállalkozásokról van szó, amelyek a 27 tagú EU területén igen elterjedtek. • Fémszerkezetek, gyakran szoros kapcsolatban az építőiparral. • Kazánok, fémkonténerek és csomagolóanyagok. A méretgazdaságosságból kifolyólag ezek a vállalkozások gyakran nagyobbak. • Fémtermékek gyártása különböző nagyságú és típusú vállalkozásoknál.

VÁLLALATOK RÉSZESEDÉSE A 27 TAGÚ A 27 TAGÚ EU FÉMMEGMUNKÁLÓ EU FÉMMEGMUNKÁLÓ IPARÁBAN TERMÉKCSOPORTOK IPARÁNAK TERMELÉSE TERMÉKCSOPORTOK SZERINTI LEBONTÁSBAN, 2006 SZERINTI LEBONTÁSBAN, 2006 Fémtermékek, 25%

Fémtermékek, 24%

Fémfeldolgozás, 41%

Kazánok, konténerek, csomagolóanyagok, 4%

Fémfeldolgozás, 40%

Kazánok, konténerek, csomagolóanyagok, 12%

Fémszerkezetgyártás az építőipar számára, 30%

Fémszerkezetgyártás az építőipar számára, 24%

Összesen = 407 000 vállalat

Összesen = 506 milliárd euró

Forrás: Eurostat; EK számítások

Forrás: Eurostat; EK számítások

A pénzügyi világválság többféle módon sújtotta a fém- és fémtermékkészítő ipart: • Termeléscsökkenés. • A gépkocsiágazatban az autók bezúzásáért fizetett támogatások közvetett hatása. • Elbocsátások, bár nem álltak összefüggésben a termelés visszaesésével. Számos vállalatnak sikerült megőriznie a szakképzett személyzetét, így kitűnő kiindulási helyzetben találják majd magukat, amint a kereslet növekszik. • Ár- és költségcsökkenés: Egyrészt magasabb energia-, és anyagköltségek, valamint az egyéb alapanyagok megnövekedett ára; másrészt nagy nyomás a végfelhasználók részéről, hogy csökkentsék az eladási árakat. • Az ágazatban jelen lévő nagy számú kis- és középvállalkozást sújtja a csökkent fizetőképesség, illetve a korlátolt hozzáférés a hitel- és tőkepiacokhoz.

© Fotolia

2

Alapvető statisztikai adatok

Tények és számok

© Fotolia

A fémipar az EU gazdaságának jelentős mozgatórugója és az egyik legfontosabb munkáltatója. Az uniós feldolgozóipar egyik alapvető részét képezi, és teljesítményében felülmúlja a legtöbb feldolgozóipari ágazatot. Az Unió fémipara szolgáltatja a feldolgozóipar által előállított hozzáadott érték 10%át, és az ipari termelés 7,5%-át teszi ki. Az acél és a fém alapanyagok ágazata az ipari össztermelés 5%-át adja.

177 milliárd eurójával a fémipar 2006-ban az EU feldolgozóipara által előállított teljes hozzáadott érték 10%-át tette ki, míg 60 milliárd eurós bruttó működési eredménye a teljes gyáripari termelés 9,5%-a volt. Mivel mindkét érték magasabb volt, mint a fémipar részesedése az EU feldolgozóipari ágazatában, így az iparág a „hozzáadott érték uniós bajnoka” lett. A fémipar szerényebb eredményeket mutat fel a termelékenységet illetően (2006 ban a teljes feldolgozóipar termelékenységének körülbelül 91%-át tette ki). Bruttó működési rátája ugyanakkor 27%-kal meghaladja a teljes feldolgozóiparét. A fémmegmunkáló ipar az uniós feldolgozóipar legfontosabb munkáltatója. Az ágazat a hozzáadott érték 10%-át, a foglalkoztatás 12,5%-át és a feldolgozóipari vállalatok 20%-át teszi ki. • 2008-ban termelésének értékét 530 milliárd euróra becsülték. • Az ágazat nagyrészt kis-és középvállalkozásokból áll, ami Európa-szerte 400 000 fémipari vállalatot jelent. E vállalatoknak körülbelül 90%-a kevesebb mint 50 munkavállalót foglalkoztat. Következésképpen az ágazat jóval széttagoltabb, mint a hozzá szorosan kapcsolódó motorgépjármű-vagy fémalapanyag-ipar. A gépjárműiparban például 10 gyártó tartja kezében a személygépkocsik piaci részesedésének közel 90%-át. • A fémipar Európa-szerte biztosít munkalehetőségeket. Körülbelül 4,2 millió munkavállaló dolgozik ebben az ágazatban, ami a teljes feldolgozóipari foglalkoztatottság 12%-át teszi ki. • A munkaerő termelékenysége alacsonyabb, mint a feldolgozóipar egészében, ami az ágazat munkaigényes jellegével magyarázható (a 27 tagú Unió átlaga 37 700 euró). A 25 tagú EU egészében a bruttó működési ráta mintegy 12%, a munkaerő termelékenysége munkavállalónként körülbelül 42 000 euró (ez a munkavállalónkénti befektetés szempontjából kétszer vagy háromszor kevesebbet jelent, mint a vegyiparban vagy az fémalapanyag-iparban).

• Az ágazatban a fémfeldolgozás van túlsúlyban; a fémiparban a termelés, a munkahelyek és a vállalatok körülbelül 40%-át teszi ki. A legkisebb ágazat a kazánok, csomagolóanyagok és konténerek gyártása, a fémipari vállalatok csupán 4%-ával és a termelés 11-12%-ával. • A tárgyi eszközökbe való teljes befektetés nagyobb, mint az alapfémekbe, gépiparba és elektrotechnikába, de kevesebb, mint a vegyiparba és a motorgépjármű-iparba. 2006 ban épphogy meghaladta a 21 milliárd eurót, vagyis kétszer annyi volt, mint az alapfémekbe való befektetés. • Míg a legtöbb más ágazatban már a gazdasági válság előtt csökkent a foglalkoztatottság, a fémipar addig egyenletes foglalkoztatásnövekedést mutatott. 2000 és 2006 között a foglalkoztatás 8%-kal nőtt, ami 300 000 új munkahelyet jelentett. • A fémipar nagy acélfogyasztó, az EU ban megtermelt nyersacél kétharmadát emészti fel. Az építőipart leszámítva a fémipar több vállalkozást számlál, mint bármely más gépipari vagy feldolgozóipari ágazat. A fémipari ágazat az uniós feldolgozóágazat 20%-át teszi ki, míg az elektrotechnika a 9%-át és a fémalapanyagok csupán 0,5%-át.

Összehasonlító adatok • A fémipar a 27 tagú EU-ban a feldolgozóipari termelés 7,5%-át és a teljes feldolgozóipari hozzáadott érték 10%át teszi ki. A fémalapanyagok a feldolgozóipari termelés körülbelül 5%-ának felelnek meg. • A fémipar jelentősebb, mint a fémalapanyag-ipar, mind a termelés, mind pedig a foglalkoztatás részesedése tekintetében. A termelési részesedése a teljes feldolgozóipari ágazatban 7,5%, míg a fémalapanyagoké 5%. Foglalkoztatási részesedése 12% feletti, míg a fémalapanyag-iparban ugyanez az arány 2%. • Az ágazat nagyobb foglalkoztatási részesedést képvisel, mint a gépjárműipar, amely 7%-ot tesz ki. • Az ágazaton belül a munkavállalók 44%-a a fémfeldolgozásban dolgozik, míg 29%-uk a fémszerkezetgyártásban. • Míg más ágazatoknak, mint például a motorgépjármű-iparnak nagyobb lehet a feldolgozóipari részesedése (fémipar: 7,5%, motorgépjármű-ipar: 11%), addig a fémipar képviseli a legnagyobb foglalkoztatási részesedést (több mint 12%).

Európai körkép • Németország a fémipari termékek legjelentősebb gyártója; utána következik Olaszország, Franciaország, az Egyesült Királyság és Spanyolország (a továbbiakban: az 5 tagú EU). Németországban a fémmegmunkálás feldolgozóipari részesedése közel 20%-os. • Az EU-ban a fémipari termékek kereskedelmét 5–8 tagállam tartja kezében. Az 5 tagú EU az export- és importforgalomnak valamivel több mint 50%-át képviseli. Németország és Olaszország a legnagyobb exportőrök uniós és nem uniós országokba egyaránt; Németország az összes kivitel 21%-át biztosította 2008 ban, Olaszország pedig 13%-át. • A termelés körülbelül 75%-a az 5 tagú EU ból származik. Németország és Olaszország a fémfeldolgozásnak és fémtermékek termelésének 50%-át adja. A négy alágazat teljesítménye 2006-ban a 27 tagú EU fémiparában a hozzávetőleg 407 000 vállalkozásban: A fémfeldolgozás dominál, amely a termelés és a foglalkoztatás 40%-át tette ki (fémek öntése, kovácsolása és kezelése). Mind a fémtermékek (szerszámok, fém késztermékek, általános fémáru), mind a fémszerkezetek gyártása a termelés 25%-át tette ki, bár az utóbbi jóval munkaigényesebb: kétszer annyi munkavállalót foglalkoztat, mint a fémtermék-gyártási ágazat. A fémtermékek gyártása 14%-os bruttó működési aránnyal* az Unió legnyereségesebb és legtermékenyebb alágazata. A kazánok, fémtartályok és csomagolóanyagok alágazata a legkevésbé nyereséges ágazat, bár a munkaerő termelékenysége jó. Ennek az alágazatnak a bruttó működési aránya 8,6%. A munkaerő termelékenysége ebben az alágazatban munkavállalóként 44 600 euró, míg a fémmegmunkáló iparban az átlagos termelékenység 42 000 euró. * [A működési eredmény] aránya a forgalomhoz.

© Fotolia

3

Erősségek és gyenge pontok A „rejtett” ágazat ereje

© Fotolia

A fémipar egyik legjelentősebb előnye abban áll, hogy Európa legtöbb régiójában megtalálható, és munkalehetőségek, képzések és perspektívák széles skáláját nyújtja. A gyakran csoportokba tömörülő kis- és középvállalkozásokból álló ágazat sokoldalú és rugalmas ipari ágazat, amely könnyen alkalmazkodik a különböző körülményekhez.

• Kulcsfontosságú ágazat: A fémipari ágazat a legtöbb uniós országban megtalálható, és (Németországot kivéve) a 10 vagy kevesebb munkavállalót foglalkoztató mikrovállalkozások túlsúlya jellemzi. Ezek a mikrovállalkozások teszik ki az ágazat vállalkozásainak 80%-át. A kis méretű, gyakran családi tulajdonban lévő vállalkozások túlsúlya egyaránt tekinthető erősségnek és gyenge pontnak. • Szerkezeti szilárdság: Az ágazatot nem sújtja a kapacitástöbblet problémája, amivel a többi ágazatnak számolnia kell. • Munkahelyteremtés: A fémipari ágazatban magas a foglalkoztatás aránya: a 27 tagú EU feldolgozóipari munkaerejének 12%-át teszi ki. • Hozzáadott érték: Az ágazat teljesítményében felülmúlja a többi uniós feldolgozó ágazatot a bruttó kibocsátás és a gyártási forgalom viszonya tekintetében. • Az ellátási lánc és a kapcsolódó iparágak földrajzi közelsége lehetővé teszi a fémipari ágazat számára, hogy gyors, megbízható és rugalmas legyen. • A fémipar erősen szakosodott és képes könnyen alkalmazkodni a változásokhoz. • Magas szintű, minőségi termelést biztosít, és a piac legfelső szegmensében erős pozícióval rendelkezik. • Hatékonyan használja fel a nyersanyagokat és nagy mértékű újrahasznosítást alkalmaz. • Tevékenységeiben nagy hangsúlyt fektet a technológiára és stratégiáját az innovációra alapozza. A fémipar legfőbb gyenge pontja a szerkezete. Bár a kis- és középvállalkozások nagy aránya számos előnyt nyújt, ugyanakkor széttagolt ágazatot eredményez a beszállítókkal és az ügyfelekkel szemben.

Egyéb sebezhető pontok • Acélfogyasztás: A fémipar más erőforrások mellett nagy mennyiségű acélt emészt fel. Az ágazat használja fel az Unióban termelt nyersacél kétharmadát. Az ágazatnak ésszerű árakon kell acélhoz és más erőforrásokhoz – például vasérchez – jutnia, mert EU-szinten a munkaerőköltségek terén nem versenyképes, és nem képes méretgazdaságosságot megvalósítani, mint a beszállítói, nevezetesen az acélművek. • Kétoldali nyomás: A fémipar a fő energia-, acél- és más fémbeszállítóktól vásárol, és a fő beruházási javak gyártói, például a gépjárműipar számára értékesít. Mivel ezek a beszállítók és ügyfelek nagy vállalkozásokkal is rendelkeznek, a fémmegmunkáló ipar egyre nehezebben tudja irányítani sorsát és befolyásolni az üzleti környezetet. A kis- és középvállalkozások a különösen az acélbeszállítók részéről tapasztalható alkudozás nyomása alá kerülnek. A fémmegmunkáló ipar erősen munkaigényes, ami versenyhátrányba hozza, mivel a munkaerőköltségek a kínai és indiai konkurencia munkaerőköltségeivel összevetve az Unióban viszonylag magasak. • Energiaellátás: Az energiaár egyre jelentősebb versenyképességi tényező, különösen a felemelkedő országokkal szemben. • Hozzáférés a tőkepiacokhoz: A fémipar a bankokhoz fordul, hogy tevékenységét finanszírozza, ami korlátozza növekedési és innovációs potenciálját. • Imázsprobléma: Általános felfogás, hogy a fémipar kevéssé vonzó munkahelyeken zajló kemény munkát jelent; pedig a legtöbb vállalkozás ma már sokkal inkább „agymunkára”, mint „kézi munkára” támaszkodik.

© Fotolia

4 Lehetőségek és veszélyek

A globális tendenciák figyelembe vétele © giovannialfieri.com és az ANIMA, az Olasz Gépjármű-és Gépipari Egyesületek Szövetsége szíves engedélyével.

Az európai feldolgozóipar ma példátlan kihívásokkal néz szembe. A gazdasági világválság és az üzleti környezetre, az ipari termelésre és a bizalomszintekre gyakorolt dominóhatása következtében a fémiparnak gondosan újra kell értékelnie prioritásait.

Lehetőségek

Fémszerkezetgyártás

Kazánok, konténerek, csomagolóanyagok

Fémtermékek

Fokozott konszolidálás a kritikus tömeg elérése érdekében. A piacfelügyelet javítása a szabályozások jobb érvényesítésének támogatására. Fokozott versenyképesség a szellemi tulajdon hatékonyabb védelme révén. Kedvezőbb energiahatékonysági megoldások. Az új technológiáknak köszönhetően jobb termékek és szolgáltatások. Innovációs együttműködések és hálózatok. Növekvő piacok olyan iparosodó országokban, mint Brazília, India és Kína. A helyi vállalkozások nemzetközivé tételének továbbvitele. A specializált piaci szegmensekhez való eljutás képessége a technológia fokozott fejlesztése révén, és ezzel magasabb haszonkulcsok elérése.

Fémfeldolgozás

• • • • • • • • •

Fokozott konszolidáció

X

X

X

X

A piacfelügyelet javítása a szabályozások jobb érvényesítésének támogatására

X

X

X

X

Modern SZTJ-rendszer

X

X

X

X

Kedvezőbb energiahatékonysági megoldások

X

Lehetőségek

Jobb termékek a segítő technológiák révén

X

Innovációs hálózatok, partnerségek és együttműködés

X

X X X

X

X

Veszélyek

Fémfeldolgozás

Fémszerkezetgyártás

Kazánok, konténerek, csomagolóanyagok

Fémtermékek

• A fémmegmunkáló ipar szavát sokszor elfojtják a nagyobb beszállítók és ügyfelek. • Az EU népességnövekedése egyre fokozott képzett munkaerőhiányt idéz elő. • Nehéz hozzáférés a pénzügyi forrásokhoz: a bankok garanciákat kérnek, és egyes kisvállakozások tulajdonosainak még a saját házukra is jelzáloghitelt kell felvenniük. • Alacsony költségű országokkal szembeni verseny, ahol a termelés folyamatosan növekszik. • A háztartáshoz, gépjárműiparhoz, háztartási gépekhez és egyéb készülékekhez kapcsolódó európai termékek iránti csökkenő kereslet. • A pénzügyi válság még tovább csökkenti az ipari keresletet. • A szakértelem és a szellemi tulajdonjogok megfelelő védelmének hiánya.

Demográfiai változás

X

X

X

X

Merev társadalmi szerződések

X

X

X

X

X

X

X

X

Veszélyek

Növekvő termelés a fejlődő országokban A nyersanyagok növekvő költségei

X

A tulajdonjogok és a szakértelem védelme

X

X

X

X

Rejtett ágazat

X

X

X

X

© Fotolia

5 Versenyhelyzet

Kihívások és kilátások

©  Fotolia

A fémipar versenyképességét nagyban befolyásolják erőteljes partnerei az ágazat ellátási láncában, azaz többek között a fémbeszállítók és a végfelhasználók. A fémipar számos kihívással néz szembe a versenyképesség terén.

Árnyoldalak • Az ágazat több szabályozhatatlan gazdasági tényezőnek van alárendelve, mint a hitelszűke, a recesszió, az acélárak és a nyersanyagokhoz való hozzáférés. • Ellátási láncbeli megrendelői egyre növekednek, és így jóval erősebb partnerekké válnak. • A végtermékek – mint például az ellátási láncbeli megrendelő ügyfelek által gyártott személygépkocsik – iránti kereslet csökken. • A felhasználóipari termelés felé hajló tendencia és az acélgyártók bekapcsolódása veszélyezteti a kisebb méretű kis‑ és középvállalkozásokat. • Az ágazatnak nehezére esik megerősödni mind szerkezeti okoknál fogva, mind pedig a magas szintű specializáció miatt. • A vállalatok mérete és jellege nehezíti a méretgazdaságosság megkezdését. • A kutatás és fejlesztés elengedhetetlen az ágazat fennmaradásához, ugyanakkor csak kevés vállalkozás rendelkezik a finanszírozásukhoz szükséges erőforrásokkal. • A pénzügyi források időnként nehezen teremthetők elő. • Az ágazatnak javítania kell a kapcsolatait és a kommunikációt a teljes ellátási lánccal, ha ösztönözni kívánja a hatékony innovációt. • Az előírásoknak való megfelelés drága és időigényes. • A szellemi tulajdon védelmét célzó gyakorlatba befektetett tőke és idő a fémipart nagyobb vállalkozásokkal szemben hátrányos helyzetbe hozza.

• A feltörekvő gazdaságok jelentette verseny következtében megnőtt a hasonló, alacsony költségű fémtermékek és késztermékek behozatala. • Mivel az EU az egészségre és biztonságra, a kibocsátásokra és minőségi előírásokra vonatkozóan szigorúbb szabályokkal rendelkezik, mint a világpiac más résztvevői, az ágazat versenyképessége csökken. • Nincsen elegendő magasan képzett munkavállaló, akik működtetnék az új technológiákat és előmozdítanák az innovációt. • A kis‑ és középvállalkozások adminisztrációs költségei aránytalanul magasak.

Fényesebb kilátások a jövőben • Az ágazat alapvető szerepet játszik az ellátási láncban fő ügyfeleinek összekapcsolásában. E kapocs nélkül az ellátási lánc felbomlana. • Külföldi vállalkozások új ötleteket és módszereket vezettek be, és új technológiát terjesztettek el az ellátási láncban. • 2006‑ot megelőzően jelentős növekedés volt tapasztalható a hozzáadott értékkel rendelkező kivitelben. • Az euró gyengülése fellendítheti az export növekedését: a tárgyi eszközök és a tartós fogyasztási eszközök olcsóbbak a világpiacokon. • Az olajár csökken, és úgy tűnik, hogy a nyersanyagok is olcsóbbak lesznek. • A környezetvédelemre irányuló, növekvő számú kezdeményezések új lehetőségeket teremtenek. • A kis‑ és középvállalkozások túlsúlya azt jelenti, hogy ezek a vállalkozások hozzáigazíthatják a termelést az ellátási lánc résztvevőinek egyre összetettebb igényeihez. • Egészében véve a fémipari termékek könnyen újrahasznosíthatók. • A globalizáció ösztönzi a vállalatok specializációját és innovációját. • A folyamatos innovációnak köszönhetően az ágazat nehezen lemásolható, egyedi termékeket gyárt. • A munka termelékenysége növekszik.

© Fotolia

6

Kihasználandó kezdeményezések Az ágazat jövőjéért

© Fotolia

Összeolvadások felvásárlások és stratégiai partnerségek Megerősítenék a fémipar alkupozícióját és lehetővé tennék számára, hogy egyenrangú partnerként jelenjen meg a kereslet és a kínálat jelentősebb, a feldolgozóipari lánc két végén elhelyezkedő tényezőivel szemben. Az ágazatnak így lehetősége nyílna rá, hogy csökkentse a bekerülési költségeket és növelje a termékárakat. Ez a lehetőség emellett szabad utat nyitna a nemzetközi partnerségi projektek, többek között az EU hetedik kutatási keretprogramja által finanszírozott projektek számára.

Információ- és tudásmegosztás Hasznos lenne olyan információs fórumokat és programokat szervezni, amelyek kimondottan a kis- és középvállalkozásokat célozzák meg. A fémiparnak azonosítani kell a bevált módszereket, sőt alkalmanként meg kell bizonyosodnia arról, hogy az ugyanahhoz a vállalathoz tartozó gyártó üzemek hasznos információikat megosztják egymással. Következésképpen a regionális döntéshozóknak nagy súlyt kellene fektetniük olyan szakértői csoportok és más szervezetek létrehozására, amelyek képesek közvetítőként eljárni az információcserében.

Innováció • Javítani kell a kis- és középvállakozások innovációs feltételein, és ehhez növelni kell a kkv-k képviselőinek szerepét az új programok kidolgozásában. A versenyképességi és innovációs keretprogram jól alkalmazható a fémipar nagyobb vállalkozásainak esetében, a kisebb cégeket azonban szintén fontos tájékoztatni annak programjairól. • Az egyetemeknek növelniük kell a kis- és középvállalkozások felé irányuló tudástranszfert. Ebben a tekintetben a fent említett csoportok igen hasznosak lehetnek.

Szakképzett munkaerő létrehozása Óriási szükség van mérnökökre, tervezőkre és vezetőkre, akik fel tudják venni a versenyt olyan iparosodó országokkal, mint Kína. A tagállamoknak és az ágazatnak nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie a munkástól a projektvezetőig mindenkire kiterjedő, az egész életen át tartó tanulást ösztönző programokra. A mérnöki képesítések EU-szintű elismerése elősegítené a szakértők mobilitását Európában. A „kék kártya”* irányelvet fel kellene használni a harmadik országokból származó szaktudás idevonzására. Ha az ágazat magához kívánja vonzani ezeket a szakembereket, * A Tanács 2009. május 25-i 2009/50/EK irányelve

akkor azoknak tudniuk kell, hogy a fémiparban a technika nemcsak a gépjárműipari alkatrészek gyártását foglalja magában, hanem a jól megtervezett, nagyobb teljesítményű, könnyebb személygépkocsik létrehozását is. Ez az információ a márkaépítés és a reklám útján terjeszthető.

A pénzügyi eszközökhöz való hozzáférés A válság megnehezítette a pénzügyi eszközökhöz való hozzájutást. Ösztönözni kell a bankokat, hogy jelentősen javítsanak kínálatukon a feldolgozóipar egésze, és ezen belül a fémmegmunkáló ipar számára, amely oly sok kisés középvállalkozást foglal magában. Kezdeményezésekre van szükség, hogy a fémipari vállalkozásokhoz biztosan eljusson az uniós és nemzeti finanszírozási lehetőségek híre. Képzési programok kellenek, amelyek bemutatják a vezetőknek, hogyan lehet pályázni pénzügyi támogatásokra; és kezdeményezéseket kell indítani az ágazat tőkeáramlásának vizsgálatára.

Éghajlatváltozás Az éghajlatváltozásra összpontosuló fokozott nemzetközi figyelem nagy lehetőséget rejt magában a fémipari ágazat számára, amely eredményesen igyekszik energiahatékony és környezettudatos lenni. Az ágazatban használt alkotóelemek gyakran közvetlenül befolyásolják a kulcsfontosságú végtermékek energiahatékonyságát, mint a kohókét, hozzájárulva ezzel az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez. Az ipar, a tagállamok és az EU szintjén alkalmazandó stratégiák közé tartozik a kutatásba és fejlesztésbe való befektetés ösztönzése. Az uniós és nemzeti politikáknak meg kellene vizsgálniuk, hogyan lehetne egyrészt aktívan bevonni a kis- és középvállakozásokat a kutatóhálózatokba; másrészt segíteni őket a környezetvédelmi rendelkezések által előírt adminisztratív terhek kezelésében; harmadrészt szorgalmazni a szén-dioxid-kibocsátási szabályok nemzetközi összehangolását; végül pedig javítani az uniós energiapiac hatékonyságát. Célzottabb politikát kell kidolgozni a kis- és középvállalkozások szükségleteinek kielégítésére, többek között javítani kell a kutatásban és fejlesztésben való részvételük feltételein. Kína növelni kezdte a specializálódását, miközben az uniós ipar csökkentette a befektetéseket. Láthatóság: Az Európai Bizottságnak jobban oda kell figyelnie a fémiparra. A fémiparnak részt kellene vennie az európai technológiai platformokon, ahol találkoznak a vállalkozások, kutatóintézetek, a pénzvilág és a szabályozó hatóságok annak érdekében, hogy egy közös kutatási napirendet fogalmazzanak meg, és a magán- és közszektor erőforrásait mozgósítsák.

http://cordis.europa.eu/technology-platforms/individual_en.html Energia: Európának stabil villamosenergia-ellátásra, fenntartható politika bevezetésére és jól működő belső energiapiacra van szüksége. Elsősorban a fémiparnak kell energia-ellátását versenyképes árakon fenntartania. Versenypolitika: A versenyhatóságoknak gondosan figyelemmel kell kísérniük a visszaéléseket, amelyek a beszállítók és az ügyfelek vállalkozásai illetve az ágazat vállalkozásai közötti méretkülönbségből adódhatnak. A szellemi tulajdonjog védelme: A szellemi tulajdonjog védelme nincs mindig kellően biztosítva. Érvényesítése ugyanakkor alapvető fontosságú a szabadalmak védelmében és a hamisított termékek uniós piacokra kerülésének megakadályozásában. A szellemi tulajdonjogok érvényesítése kulcsfontosságú, ha a vállakozások hasznát akarják látni a kutatásnak és fejlesztésnek, és egyben tovább kívánják ösztönözni ezeket.

© Fotolia

7

Elérhető szolgáltatások és finanszírozás Fő finanszírozási lehetőségek

© FMMI

A fémipar nagyrészt kis‑ és középvállalkozásokból tevődik össze, amelyek gyakran nem rendelkeznek a szükséges eszközökkel a kutatásba és fejlesztésbe való befektetéshez. Az EU több szolgáltatásokat és finanszírozást kínáló szervvel rendelkezik, a kis‑ és középvállalkozások azonban nincsenek mindig tudatában annak, hogy ilyenek léteznek. E szolgáltatások és finanszírozások egy része a kisvállalkozásokat célozza meg az új tagállamokban, mások a munkahelyteremtést ösztönzik vagy a vezetőket kívánják a mikrofinanszírozási lehetőségek felé irányítani.

Access2finance Tanácsadó szolgálat a kis‑ és középvállalkozások számára az uniós finanszírozásról, többek között információk az igénybevehető támogatásokról és segítség a támogatás igényléséhez. Minden tagállamban nemzeti kapcsolattartó pontokkal rendelkezik. http://www.access2finance.eu/ Enterprise Europe Network Segíti a kisvállalkozásokat, hogy a lehető legjobban kihasználhassák az Európában megjelenő üzleti lehetőségeket: tájékoztatást nyújt az uniós jogszabályokról, üzleti partnereket keres, kutatási és innovációs kapacitásokat fejleszt, és bevonja a szakpolitikák kidolgozásába a kis‑ és középvállalkozásokat és az üzleti szereplőket. Az Enterprise Europe Network a kapcsolattartó pontok legnagyobb uniós hálózata. http://www.enterprise-europe-network.ec.europa.eu/index_en.htm A kis‑ és középvállalkozásoknak szóló európai portál Az Európai Bizottság által létrehozott portál könnyű hozzáférést biztosít a kis‑ és középvállalkozásokat érintő uniós politikákra és kezdeményezésekre vonatkozó információkhoz. Ezenkívül linkeket biztosít különböző finanszírozási lehetőségekhez is. http://ec.europa.eu/small-business/index_hu.htm A vállalkozási és innovációs program A versenyképességi és innovációs keretprogram három programja közül ez érinti leginkább a fémipari vállalkozásokat. Jelentős környezeti előnyöket biztosító technikai projekteket támogat. http://ec.europa.eu/cip/eip/index_en.htm

Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) Tudásmegosztást és kutatási együttműködést biztosít, amelyre elsősorban az új tagállamokban van szükség. A figyelem központjában a kis‑ és középvállalkozások állnak, illetve az, hogyan javítható a regionális és helyi környezetük; emellett a vállalkozó készség, az innováció és a versenyképesség, valamint a régióközi és a határokon átnyúló együttműködés. Az Alap ugyancsak nagy hangsúlyt helyez a humán erőforrásokba való beruházásokra. http://ec.europa.eu/regional_policy/funds/feder/index_hu.htm Európai Szociális Alap (ESZA) Az elsősorban új tagállamoknak szánt alap a szakképzett munkaerőre teszi a hangsúlyt. Támogatja a képzést, az oktatást és foglalkoztatottságot. A támogatás tagállamokon és régiókon keresztül is igénybe vehető. Feladata a munkavállalók és vállalkozások alkalmazkodóképességének növelése; a foglalkoztatáshoz való hozzáférés elősegítése; a hátrányos helyzetűek hátrányos megkülönböztetése elleni küzdelem; valamint az oktatási és képzési rendszerek javítása. http://ec.europa.eu/regional_policy/funds/fse/index_hu.htm Az európai mikrofinanszírozási intézmények támogatására irányuló közös fellépés (JASMINE) Az Európai Bizottság, az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap kísérleti kezdeményezése, a JASMINE hozzáférést biztosít a pénzügyi forrásokhoz kisvállalkozások és önálló vállalkozást tervező munkanélküliek számára. Minden tagállamban elérhető. http://www.eif.org/what_we_do/microfinance/JASMINE/index.htm Mikro‑, kis‑ és középvállalkozásokat támogató közös európai források (JEREMIE) A JEREMIE‑program mind a 27 tagállamot lefedi; célja, hogy javítsa a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférést, különös tekintettel a mikrohitelre, a kockázati tőke finanszírozására, a garanciákra, és egyéb innovatív finanszírozási formákra. Támogatja a kezdő vállalkozásokat, a technológiaátadást, a technológiai és innovatív forrásokat és a mikrohitelt. http://www.eif.org/what_we_do/jeremie/faq/What is JEREMIE.htm LIFE+ Környezetvédelmi politika és irányítás Jelentős környezeti előnyöket biztosító technológiai projekteket támogat, például az eljárások vagy a hatékonyság növelését. http://ec.europa.eu/environment/life/funding/lifeplus.htm Hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogram A keretprogram a fémipar nagy ágazati vállalkozásainak, valamint kis‑ és középvállalkozásainak szánt programokat tartalmaz. Programtémák: „együttműködés”, „ötletek”, „személyek” és „képességek”. http://cordis.europa.eu/fp7/home_en.html • Az uniós finanszírozási lehetőségek Cordis gyakorlati útmutatója (lásd fent) hozzásegíti a pályázókat, hogy könnyebben megtalálják az őket leginkább érdeklő információkat a kutatás és innováció finanszírozási lehetőségeiről. http://cordis.europa.eu/eu-funding-guide/finding-sources_en.html • A támogatási útmutató az uniós finanszírozási lehetőségek útmutatója az Európai Bizottság különböző politikai területei szerint. http://ec.europa.eu/grants/index_hu.htm

Konkrét területhez kapcsolódó finanszírozási lehetőségek Tudásmegosztás és kutatási együttműködés. Lásd: versenyképességi és innovációs keretprogram Munkahelyek. Lásd: Európai Szociális Alap. A pénzügyi forrásokhoz való hozzáférés. Lásd: versenyképességi és innovációs keretprogram, és különösen a gyorsan növekvő és innovatív kkv‑k támogatására létrehozott eszköz (GIF) és a kkv‑garanciakeret (SMEG). Lásd még a JEREMIE‑programot és a JASMINE‑programot. Éghajlatváltozás. Lásd: Life+; a versenyképességi és innovációs keretprogram öko‑innovációs programját és az ERFA‑programot.

© FMMI