Őrbottyán Nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése
Őrbottyán, 2013
Tartalom Ábrajegyzék
5
Képek jegyzéke
6
Táblázatok jegyzéke
7
1.
9
2.
3.
4.
A nagyközség rövid bemutatása 1.1.
Őrbottyán földrajzi környezete
1.2.
Őrbottyán településföldrajzi környezete
12
1.3.
A kezdeményezés indokai
17
A település múltjáról
9
20
2.1.
Őrszentmiklós története
20
2.2.
Vácbottyán története
26
2.3.
Az egyesülésig, majd tovább
29
A település demográfiai viszonyai
32
3.1.
A népesség számának hosszú és rövid távú változásai
32
3.2.
A népesség nem- és korstruktúrája
34
3.3.
A népesség néhány minőségi paramétere
36
3.4.
Gazdasági aktivitás
37
A nagyközség gazdasági élete
41
4.1.
Általános jellemzők
41
4.2.
Közfoglalkoztatás
43
4.3.
Mezőgazdaság
45
4.4.
Az nagyközség ipara
46
4.4.1. A Wienerberger téglagyár
46
4.4.2. a-Ker-G Faipari kft
48
4.4.3. Fűt-Ész Generálkivitelező Kft.
49
4.4.4. Bello-Expert Kft.
49
4.4.5. Gombos Miklós Harangöntő Műhelye
49
4.4.6. Helvid Kft.
50
4.4.7. Rév 98. Kft.
51
4.4.8. Szinkron –Car Autójavító Kft.
51
4.5.
A kereskedelmi és szolgáltató szektor
51
4.5.1. A kiskereskedelem
51
4.5.2. A tercier szektor további jellemzői és szereplői
52
4.5.3. Pénzügyi szolgáltatások
54
4.5.4. Vendéglátás és idegenforgalom
55 2
5.
Őrbottyán intézményei
59
5.2. Oktatási és kulturális intézmények
59
5.2.1. A Kvassay Jenő Általános Iskola
59
5.2.2. Őrbottyán Nagyközség Napközi Otthonos Óvoda
65
5.2.3. Művelődési Ház és Könyvtár
68
5.3. Egészségügyi ellátás
72
5.4. Szociális ellátás
73
5.4.1. Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat
73
5.4.3. Juhász Zsófia Református Szeretetotthon Fogyatékosokat Ápoló és Gondozó Intézmény 76 5.4.4. Családi napközik
79
5.5. Egyéb intézmények
80
5.5.1. Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete Őrbottyáni Kísérleti Telepe 80 5.5.2. Őrbottyán Rendőrőrs 6.
81
Őrbottyán helyi társadalma 6.1.
82
Nonprofit szervezetek
82
6.1.1. Kvassay Alapítvány
83
6.1.2. Kvassay Jenő Klub
84
6.1.3. Barátság Horgászegyesület
85
6.1.4. Hegedűs Géza Amatőr Kulturális Egyesület
85
6.1.5. Léleklánc Állatvédő Alapítvány
86
6.1.6. Őrbottyáni Gyermekmosoly Óvodai Alapítvány
87
6.1.7. Salamon Történelmi Club Egyesület
87
6.1.8. Bottyán Equus Hungária Közhasznú Alapítvány
89
6.1.9. Őrbottyán Egészségéért Alapítvány
90
6.1.10. Őrbottyáni Polgári Kör Egyesület
91
6.1.11. Őrbottyáni Civil Kör Közhasznú Egyesület
91
6.1.12. Veritas Alapítvány
Jogvédő,
Kommunikációs
6.1.13. Őrbottyáni Polgárőr Egyesület 6.2.
A nagyközség sportélete
és
Településfejlesztési 92 93 94
6.2.1. Őrbottyáni Községi Sport Egyesület
95
6.2.2. Őrbottyán Csapatok SE
96
6.2.3. Rhiannon Lovas Klub
97
6.2.4. TÖKMAG Focisuli Sportegyesület
97 3
6.3.
Egyházak
6.3.1. Őrszentmiklósi és Vácbottyáni Római Katolikus Egyház
98
6.3.2. Őrszentmiklósi Református Egyház
100
6.3.3. Őrbottyáni Evangélikus Leánygyülekezet
101
6.3.4. Őrbottyáni Baptista Gyülekezet
102
6.4. 7.
98
A nagyközség rendszeres ünnepei, ismétlődő rendezvényei
Településszerkezet, településkép
103 109
7.1.
A település funkcionális morfológiája, a beépítés típusai
109
7.2.
Őrbottyán lakásállománya
116
7.3. A nagyközség tervellátottsága, illeszkedése a magasabb szintű tervdokumentumokhoz 118 7.4.
120
7.4.2. Őrszentmiklósi római katolikus templom
121
7.4.3. Az egykori pálos fogadó
122
7.4.4. Barokk kőkereszt
123
Természet- és környezetvédelem
A nagyközség infrastrukturális ellátottsága 8.1.
A közlekedési infrastruktúra
124 126 126
8.1.1. Közúthálózat és közúti közlekedés
126
8.1.2. Autóbusz közlekedés
128
8.1.3. Parkolás
128
8.1.4. Gyalogos közlekedés
129
8.1.5. Vasúti közlekedés
130
8.2.
9.
120
7.4.1. A vácbottyáni római katolikus templom
7.5. 8.
Az épített örökség elemei
A közműhálózat kiépítettsége a nagyközségben
131
8.2.1. Ivóvízellátás
131
8.2.2. Szennyvízelvezetés
132
8.2.3. Csapadékvíz-elvezetés
133
8.2.4. Hulladékgazdálkodás
134
8.2.5. Egyéb közművek
135
Őrbottyán önkormányzata
136
9.1.
A képviselő-testület és bizottságai
136
9.2.
A Polgármesteri Hivatal
137
9.3.
A település jelképei, elismerései
141
9.4.
A nagyközség külső kapcsolatai
146 4
9.5.
A helyi nyilvánosság fórumai
148
9.6.
Az önkormányzat gazdálkodása
149
9.6.1. Az önkormányzati költségvetés
149
9.6.2. Helyi adópolitika
152
9.6.3. Vagyongazdálkodás, vagyonmérleg
154
9.6.4. A nagyközség beruházásai, fejlesztési projektjei
155
9.7. 10.
A városi ranggal járó feladatok teljesítése
162
Őrbottyán térségi szerepeinek összefoglalása
164
Mellékletek
166
Ábrajegyzék 1. ábra: Őrbottyán földrajzi környezete ............................................................................... 9 2. ábra: Őrbottyán településföldrajzi környezete.............................................................. 12 3. ábra: Népességkoncentrációk a budapesti agglomerációban ..................................... 13 4. ábra: Városok és nagyközségek a budapesti agglomerációban.................................. 14 5. ábra: Pest megye északkeleti térségének járási beosztása ........................................... 15 6. ábra: Tatár portyák és Hasszán pasa 1596-os hadjárata Pest keleti előterében (forrás: Horváth Lajos: Csömör története) ............................................................... 21 7. ábra: Kisszentmiklós és „Botyán” a második katonai felmérés térképlapjain ......... 22 8. ábra: Őrbottyán (és jogelődjei) népességszámának alakulása .................................... 32 9. ábra: Őrbottyán, a Pest megyei városok, valamint községek népességszámváltozásának bázisindexe ........................................................................................... 33 10. ábra: A természetes szaporodás és a vándorlási különbözet Őrbottyánban .......... 33 11. ábra: Őrbottyán korfája (2001) ....................................................................................... 35 12. ábra: A 14 év alattiak és a 60 év felettiek arányának változása ................................ 35 13. ábra: A hét évnél idősebb népesség legmagasabb befejezett iskolai végzettsége (2001) ........................................................................................................ 36 14. ábra: A nagyközség lakóinak felekezeti megoszlása (2001) ...................................... 37 15. ábra: A nyilvántartott álláskeresők számának változása 2000-2011 között ............ 38 16. ábra: Az álláskeresők legmagasabb iskolai végzettsége, 2011 .................................. 39 17. ábra: Nappali és éjszakai népesség (2001) ................................................................... 40 18. ábra: A regisztrált vállalkozások számának alakulása, 2000-2010 ........................... 42 19. ábra: A regisztrált vállalkozások ágazati megoszlása, 2011 ...................................... 43 20. ábra: Általános iskolai tanulók és óvodába beíratott gyerekek számának változása, 2001-2011..................................................................................................... 67 21. ábra: A könyvtár beiratkozott olvasóinak száma ....................................................... 69 22. ábra: Az orvosi ellátás mutatói az elmúlt évtizedben ................................................ 72 24. ábra: A nonprofit szervezetek és fajlagos számuk növekedése (2000-2011) ........... 82 25. ábra: Őrbottyán településszerkezeti vázlata ............................................................. 110 26. ábra: A nagyközség beépített és beépítésre szánt területeinek megoszlása a beépítés típusai között............................................................................................... 112 5
27. ábra: Őrbottyán lakásállományának változása ......................................................... 116 28. ábra: Az épített lakások száma Őrbottyánban .......................................................... 117 29. ábra: Őrbottyán lakásállományának megoszlása az építés időszaka szerint ....... 117 30. ábra: A nagyközség címere .......................................................................................... 142 31. ábra: Kalász földrajzi elhelyezkedése és címere ....................................................... 146 32. ábra: A őrbottyáni honlap főoldala ............................................................................. 148
Képek jegyzéke 1. kép: A Pesti-síkság északi része a Fóti-Somlyóról ........................................................ 10 2. kép: Kvassay Jenő portréja ............................................................................................... 23 3. kép: Kvassay Jenő sírja Őrbottyánban ............................................................................ 24 4. kép: Őrszentmiklós-Vácbottyán vasútállomása a két világháború között ............... 25 5. kép: 20. század eleji képeslap „Váczbottyánról” .......................................................... 28 6. kép: A téglagyár gépsora .................................................................................................. 47 7. kép: A faipari kft telephelye ............................................................................................ 48 8. kép: A harangöntő műhely belseje ................................................................................. 50 9. kép: A takarékszövetkezeti fiók Őrbottyánban ............................................................ 54 10. kép: A Weekend étterem és panzió .............................................................................. 55 11. kép: A vácrátóti arborétum a település határától alig néhány percnyire várja a látogatókat.................................................................................................................. 56 12. kép: A mester és egyik alkotása .................................................................................... 57 13. kép: Az őrbottyáni horgásztó ........................................................................................ 58 14. kép: A Kvassay Jenő iskola és felújított környezete ................................................... 62 15. kép: Tisztelgés a Kvassay- szobor előtt ........................................................................ 63 16. kép: Évnyitó az iskolában .............................................................................................. 64 17. kép: A Központi Óvoda épülete .................................................................................... 65 18. kép: A Margaréta Óvoda új épülete ............................................................................. 66 19. kép: Pillanatkép a Harangok Napja rendezvényéről ................................................. 70 20. kép: Falukarácsony Őrbottyánban ................................................................................ 71 21. kép: A gyermekjóléti szolgálat nyári táborában ......................................................... 75 22. kép: A szeretetotthon főépülete .................................................................................... 78 23. kép: A Katica családi napközi udvarán........................................................................ 79 24. kép: Az Őrbottyáni Rendőrőrs illetékességi területe ................................................ 81 25. kép: Kvassay Sándor díszpolgárrá avatása ................................................................. 84 26. kép: A Kvassay Jenő Klub tagjai az általuk épített Klubház átadásán .................... 85 27. kép: A Salamon Történelmi Club Egyesület tagjai egy visegrádi fellépés alkalmával (2009) ......................................................................................................... 88 28. kép: Az alapítvány és Őrbottyán standja a Nemzeti Vágtán .................................... 90 29. kép: Az Őrbottyáni SE edzésén ..................................................................................... 95 30. kép: A nagyközségben kiemelt jelentőséget tulajdonítanak az ifjúsági- és tömegsportnak.............................................................................................................. 96 31. kép: A Tökmag Focisuli ifjú játékosai a győzelemért hajtanak................................. 97 32. kép: A vácbottáyni és az őrszentmiklósi római katolikus templomok ................... 98 33. kép: A cserkészcsapat tagjai ........................................................................................... 99 6
34. kép: A református templom belülről és kívülről ...................................................... 100 35. kép: Az evangélikus templom tornya ........................................................................ 101 36. kép: A baptista imaház ................................................................................................. 102 37. kép: Az asszonybál forgataga ...................................................................................... 103 38. kép: Majális a sportpályán ........................................................................................... 104 39. kép: A zászló átvétele a Harangok Napján................................................................ 105 40. kép: A Harangok Napján ............................................................................................. 106 41. kép: Télvárás Őrbottyánban ........................................................................................ 106 42. kép: Falukarácsony........................................................................................................ 107 43. kép: Jelenet a március 15-i ünnepségből .................................................................... 108 44. kép: Lovas hagyományőrzők a Harangok Napján ................................................... 108 45. kép: Őrbottyán a magasból. Nyugat felől, bal oldalon az agyagbánya, középen Őrszentmiklós településrész, előtérben a horgásztó ............................ 109 46. kép: Körforgalom a település tengelyeinek metszéspontjában .............................. 111 47. kép: Kertvárosias beépítésű településrészlet ............................................................. 112 48. kép: Hagyományos falusias beépítés az őrszentmiklósi településrészen ............. 113 49. kép: A vasúti park beépítési terve............................................................................... 114 50. kép: Tájékoztató táblák az Izotóp Park területén ..................................................... 115 51. kép: A református templom előtti rendezett park .................................................... 116 52. kép: Jellegzetes ház az egyik kertvárosi utcából ....................................................... 118 53. kép: Szent Miklós szobor és harangláb ..................................................................... 120 54. kép: A vácbottyáni templom belülről ......................................................................... 121 55. kép: A pálos fogadó felújítás előtti és utáni állapota ............................................... 122 56. kép: A műemlék kőkereszt........................................................................................... 123 57. kép: A horgásztó a település legértékesebb zöldterülete ........................................ 125 58. kép: Benzinkút Őrbottyánban ..................................................................................... 127 59. kép: Új járda épül a településközpontban ................................................................. 129 60. kép: A vasútállomás rendezett, bár némileg "összefújt" épülete ............................ 130 61. kép: Épül a csatorna ...................................................................................................... 133 62. kép: A községháza épülete ........................................................................................... 138 63. kép: Őrbottyán zászlója ................................................................................................ 143 64. kép: Béres István a Kvassay Jenő Klub nevében átveszi az "Őrbottyánért" kitüntetést.................................................................................................................... 145 65. kép: Kalászi hagyományőrzők fellépése Őrbottyánban .......................................... 147 66. kép: Az őrbottyániak szereplése Kalászon ................................................................ 147 67. kép: Az Őrbottyáni Hírmondó 2012. decemberi címlapja ..................................... 149 68. kép: A tervezett óvodaépület homlokzatterve .......................................................... 157 69. kép: Az iskola rekonstrukciójának látványterve....................................................... 159 70. kép: Az Izotóp Park játszótere ..................................................................................... 160 71. kép: A felújított vácbottyáni ravatalozó ..................................................................... 160 72. kép: Az őrszentmiklósi ravatalozó is megújult ......................................................... 161
Táblázatok jegyzéke 1. táblázat: A nagyközség kiskereskedelmi egységei ....................................................... 52 7
2. táblázat: A Kvassay Jenő Általános Iskola összefoglaló adatai .................................. 64 3. táblázat: Az óvodai nevelés létszámadatai .................................................................... 67 4. táblázat: A könyvtárhasználat legfontosabb mutatói, 2011 ........................................ 68 5. táblázat: A kulturális élet mutatószámai a KSH adatai szerint .................................. 71 6. táblázat: A nagyközség rendezési tervei, azok jóváhagyó rendelete, határozata, elfogadás ideje ....................................................................................... 118 7. táblázat: A nagyközség úthálózatának jellemzői........................................................ 126 8. táblázat: 2103 j. összekötő út 0+000 +9+352 km szelvény közötti szakasza (Őrbottyán térsége) .................................................................................................... 127 9. táblázat: A közműhálózat összefoglaló adatai ............................................................ 131 10. táblázat: Az ivóvíz minőségi paraméterei Őrbottyánban ....................................... 131 11. táblázat: A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódása és foglalkoztatotti létszáma ........................................................................................... 139 12. táblázat: Őrbottyán kitüntettjei ................................................................................... 145 13. táblázat. Az önkormányzati költségvetés bevételei (2011, 2012, az értékek 1000 Ft-ban értendők) ................................................................................................ 149 14. táblázat: Az önkormányzati költségvetés kiadásai (2011, 2012, az értékek 1000 Ft-ban értendők) ................................................................................................ 151 15. táblázat: Helyi adóbevételek 2012-ben ....................................................................... 152 16. táblázat: Az önkormányzat egyszerűsített vagyonmérlege, 2009-2012................. 154 17. táblázat: Őrbottyán legfontosabb támogatott projektjei az elmúlt öt évből ......... 155 18. táblázat: Az önkormányzati beruházások ráfordításainak összefoglalása (2009-2012) .................................................................................................................. 161
8
1. A nagyközség rövid bemutatása
1.1.
Őrbottyán földrajzi környezete
A Külső-Fóti úton haladva északkeleti irányban elhagyva Budapestet, a Pesti-síkság felszabdalt hordalékkúpján haladva, Fót és Csomád érintésével mintegy 17 kilométer megtétele után egy kisvárosi méretű, ápolt, gondozott és barátságos nagyközségbe érünk: ez a mintegy 7300 embernek otthont adó Őrbottyán. A település a budapesti agglomeráció északkeleti szektorához tartozik, ahol Gödöllő és Vác között, egy hajdani és egy ma is élő vasútvonal nyomvonalát követve valósággal egymást érik a települések, annak ellenére, hogy már nem a fővároshoz közeli belső, hanem a külső gyűrűben járunk. Ennek megfelelően dél felől, Veresegyház irányába csak néhány száz méter választja el egymástól a települések beépített területeit, délkelet, vagyis Erdőkertes felé (amely valamikor maga is Veresegyház része volt), pedig olykor csak egy utca két oldala jelenti gyakorlatban a határt. Igazi agglomerációs település tehát Őrbottyán, ahol a nagyváros zajától megcsömörlött fővárosiak keresték és keresik mai napig a számukra legmegfelelőbb lakókörnyezetet, olyan helyet, ahol otthonra lelnek.
1. ábra: Őrbottyán földrajzi környezete
9
A terület földrajzi szempontból túlnyomóan alföldi táj, de közel sem tökéletes síkság. A település 140-160 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, azon a térszínen, amelyen valamikor az abban az időben még a mai medrénél jócskán keletebbre húzódó Duna rakta le kavicsos-homokos üledékeit. Ez a hordalékkúp-síkság keleti irányba, mind észak- mind pedig délkelet felé fokozatosan egy magasabb, kiemelt térszínbe megy át, ahol már az egykori ártéri szint felett elsősorban pannon időszaki üledékek borítják a dombhátakat: konglomerátum, agyagmárga, durvamészkő a leggyakoribb alapkőzet. A tájkataszter a Cserhát részeként határozza meg ezt az Északi-középhegység fő (nyugat-keleti) csapásirányától dél felé messzire elkalandozó dombvonulatot, amelynek legmarkánsabb része a Gödöllői-dombság, amelyet északon (Őrbottyántól némileg északabbra) a Kosdi-dombság csatol a hegység fő tömegeihez. A térség és egyben a Gödöllő-dombság legmagasabb pontja a Margita, 344 méterre emelkedik, több mint 100 méterrel meghaladva a légvonalban 25 kilométerre fekvő Gellért-hegyet. Mégis, meredek oldalak helyett inkább a szelíd lankák lesznek a jellemzőek.
1. kép: A Pesti-síkság északi része a Fóti-Somlyóról
A nagyközségtől délnyugatra, Fót és Csomád között emelkedik a táj másik jellegadó pontja, a Fóti-Somlyó, amelyben a fent említett üledékes kőzetek között kibukkannak a harmadidőszak robbanásos vulkanizmusának riolitos és tufás kőzetei is. Az alig 288 méteres „hegy” egyedülálló természeti értékeknek, például páratlan lepkefaunának ad otthont.
10
A település területén a dombok igencsak kevéssé teszik próbára az egyszeri túrázót: A Csonkás 195 méterre, az Őr-hegy 220 méterre emelkedik a tengerszint, ezáltal alig 40-60 méterre az általános térszín fölé. A táj változatosságát talán nem is annyira a dombok, mint a dombvidékeket tagoló patakvölgyek futása és ritmikája jelöli ki. A Gödöllői-dombság vonala vízválasztóként is funkcionál: onnan keletre alapvetően a Galga vezeti el a vizeket a Tisza vízrendszerébe. Délnyugaton a Mogyoródi-patak játszik hasonló szerepet, de immár a Duna felé haladva. A terület tengelyében pedig, követve a tektonikailag és morfológiailag is meghatározott vonalakat, a Sződ-rákos (máshol: Sződrákosi, sőt, Sződrákosi) patak fűzi föl a településeket. A patak a Gödöllő határában fekvő Szentjakabpusztán ered, és majdnem pontosan északi irányba igyekezve halad mindaddig, amíg egy nyugatias irányú völgyet találva Vácrátót határában 90 fokot fordulva Sződliget mellett a Dunába ömlik. Őrbottyán területén is áthalad, és olyan mellékvizeket vesz fel, mint a Tece- és a Bara-patak. A táj már nagyon régóta magán viseli az ember átalakító tevékenységének nyomait, amely évszázadokon keresztül aránylag szelíd formákat öltött. Több helyen már a középkorban felduzzasztották a patak vizét, hogy halastavakat, vagy a malmok meghajtásához szükséges energiát nyerjenek. Ezek a tavak ma a táj ékkövei, és nem csak Veresegyházon, vagy a szomszédos vácrátóti arborétum területén találunk belőlük, hanem Őrbottyánra is jutott egy nagyobb horgász- és három kisebb pihenőtó. A patakot több hektáron védett, hazánkban ma már csak kevés helyen fellelhető lápos terület, az ún. Egervári-láp kíséri, amelynek egy része átnyúlik a nagyközség területére is. Legfontosabb értéke a sászsombékos, ahol olyan pleisztocén reliktum fajok is menedékre leltek, mint a szibériai nőszirom, vagy a vidrafű, de otthonra talált a patakban a valamikor a lápos területeken kedvelt horgászzsákmánynak számító, mára szinte teljesen kipusztult réti csík is. A természetes növénytakaró legmeghatározóbb finális társulását valamikor mészkedvelő tölgyesek alkották. Ezeket a történelem folyamán az ember többnyire kivágta, mára csak néhol találkozhatunk jelentősebb erdőségekkel, például a dombság magasabb térszínén és élénkebb reliefű oldalain. Ezen kívül kiemelendő még a tele11
pülésgyűrűt megszakító, jelentős beépítetlen terület Őrbottyántól nyugatra, nagyrészt a nagyközség közigazgatási területén, ahol mintegy 600 hektárt borítanak erdők – bár sokszor már nem az eredeti, hanem betelepített fajokból álló akácosok, fontos szerepet játszva az agglomeráció levegőjének tisztításában.
1.2.
Őrbottyán településföldrajzi környezete
Őrbottyán egyedi, jól körülírható településföldrajzi helyzetben fekszik. Mind a hivatalos besorolás szerint, mind pedig a térszerkezeti realitásokat tekintve része a Budapest körül kialakult agglomerációnak, annak is az északkeleti szektorának, és nem hivatalosan, a külső gyűrűnek. A pesti oldalon az agglomeráció ugyanis határozottan duális struktúraként épült ki, amelyben jól elválik, könnyen azonosítható a belső és a külső gyűrű. Amíg a belső öv települései – ebben a térségben Dunakeszi, Fót, Mogyoród, Kistarcsa, Kerepes stb. – sokszor fizikailag is összeépültek a város peremkerületeivel, addig a mintegy 8-15 km-es távolságban húzódó külső övezet községei és városai a legutóbbi időkig a szuburbanizáció által csak mérsékelten érintetten, jobbára önállóan fejlődtek.
2. ábra: Őrbottyán településföldrajzi környezete
12
Ebben az övezetben az alacsonyabb népsűrűség, a tágabb településhatárok és a nagyobb megmaradt zöldfelületek határozottan lazább beépítési karaktert eredményeztek. Ez a vonás számos elemében táplálkozik a térség hagyományos, agrárjellegű múltjából, falusias beépítéséből. Az új településrészek pedig a kedvezőbb térarányok miatt sokkal inkább felelnek meg a kertváros eszmei kritériumainak, mint a sűrűbben benépesült nagyvárosperemi társaik. A térség mikrostruktúráit a már korábban említett, természetföldrajzi eredetű tengely határozza meg. A Sződ-rákos patak völgyében egymást követi Veresegyház, Őrbottyán és Vácrátót, míg Veresegyház újonnan beépített, kertvárosi részei, valamint a belőle kiszakad Erdőkertes is a völgyre nyugati irányba letekintő domboldalakra kúszott fel. Ez a tengely közlekedési jellegű, ma erre halad az igencsak forgalmas 2104-es számú, Gödöllőt Szadán keresztül az említett településekkel összekötő út, amely az elővárosi közlekedés forgalmát az M3-as autópálya felé vezeti le. Ezzel lényegében párhuzamosan haladt a valamikori Veresegyház-Gödöllő, illetve északi részén most is erre fut a Budapest-Vácrátót-Vác vasútvonal.
3. ábra: Népességkoncentrációk a budapesti agglomerációban
13
A tengely tulajdonképpen az alapvetően radiális szerkezetű fővárosi agglomeráció egyik (ritka) transzverzális strukturális eleme, amely északi részén összekapcsolódik a Vác-Aszód tengellyel. Tulajdonképpen az agglomeráció keleti szektorának (sőt, számos tekintetben az egész városegyüttesnek) a két legerősebb szekunder központját, a középvárosi Vácot és Gödöllőt kapcsolja össze. Őrbottyán ennek a tengelynek nagyjából a felezőpontján helyezkedik el, de térszerkezeti pozícióját bonyolítja szoros morfológiai és funkcionális síkon egyaránt jelentkező kapcsolata Veresegyházzal. A városiasodás tekintetében lényegesen előrébb tartó eddigi kistérségi székhely – amely azonban a járási rendszer bevezetése nyomán szerepköreinek egy részét vélhetően elveszíti – jelentős lokális vonzást gyakorol a környező településekre. Tulajdonéképpen azt is mondhatjuk, hogy agglomeráció alakult ki az agglomerációban. A Veresegyház-Erdőkertes-Őrbottyán településcsoport összes népessége meghaladja a 30 ezer főt, amely már igen jelentős népességkoncentrációnak tekinthető. Ebben a helyzetben a települések közötti funkcionális kapcsolatokban a területi munkamegosztás jellegzetességei is felfedezhetők.
4. ábra: Városok és nagyközségek a budapesti agglomerációban
14
Őrbottyán az agglomeráció északi szektorába nyert besorolást, négy város (Vác, Dunakeszi, Fót, Göd) és öt további község társaságában. Ez a szektor öt évvel ezelőtt 120 ezer embernek adott otthont, ma egyedül a négy város – amelyek közül nagyon gyorsan növekvő Dunakeszi ma már népesebb a funkcionálisan sokkal fejlettebb Vácnál – több mint 110 ezer lakost tömörít. Az egyetlen nagyközség Őrbottyán, a többi öt község (Csomád, Csörög, Sződ, Sződliget, Vácrátót) összesen 13 ezer lakossal büszkélkedhet. A népsűrűség egyébként meghaladja a szektorban az 500 főt négyzetkilométerenként, ez az érték Őrbottyánban alig valamivel több mint a fele. A szektor népességének zöme egyébként a Duna-parton, az Újpest-Vác tengely mentén koncentrálódik.
5. ábra: Pest megye északkeleti térségének járási beosztása
A kistérségi besorolásban Őrbottyán a Veresegyházi kistérséghez tartozott, amely a névadó városon kívül hét további községet fogott össze, összesen 36 ezer lakossal, ahol a nagyközség pozíciója centrális jellegűnek mondható. A járási besorolás némileg átrendezni látszik Őrbottyán korábbi térkapcsolatait. A nagyközség a Váci járáshoz nyert besorolást. E járáshoz 18 település és mintegy 70 ezer lakos tartozik – ezzel Pest megye kisebb járásaihoz tarozik. Mivel Vác középváros történeti vonzáskörzeté15
ben önálló járás jött létre Szob körül (integrálva a Dunakanyar bal parti településeit), valamint a rendkívül gyorsan növekvő Dunakeszi térségében is, így a közel 70 000 főnek otthont adó Váci járásban a székhelytelepülés jelenleg az egyetlen, amely városi jogállással rendelkezik. Mivel Vác fekvése kifejezetten periférikusnak mondható ebben a téregységben, Őrbottyánra fontos térszervezési funkció hárulhat, hiszen pusztán fekvéséből fakadóan földrajzi ellenpontja (és egyben második legnépesebb települése) a járásnak. Noha a beosztás így elvágja a korábban igen jól működő, és önálló fejlődési pólusként értelmezhető Veresegyház-Őrbottyán-Erdőkertes településcsoport többi tagjától, valamint a potenciális vonzáskörzet néhány más elemétől (pl. Csomád, Vácegres) is, mégis szerencsésebbnek tűnik ez a beosztás annál a tervezetnél, amelyik Őrbottyánt a Gödöllői járáshoz sorolta volna. Őrbottyán szerepköre, a hazai települések típusai között elfoglalt helye meglehetős egyértelműséggel meghatározható. Klasszikus szuburbán településről van szó, ahol a valamikori mezőgazdasági funkciójú falut – helyesebben, hiszen korábban település-összevonás történt, falvakat – a 20. század utolsó harmadában elérte a budapesti kiköltözők és a térségbe a főváros közelsége miatt távolabbról beköltözők hulláma. Ekkor állt Őrbottyán a rá mai napig is jellemző, dinamikus fejlődési pályára, amelyet intenzív népességnövekedés és városiasodás, az urbánus életforma terjedése és a funkciók gyarapodása jellemez. Ehhez hasonló (sokszor városi rangú) település a néhány ezer főstől a hatvanezresig százas nagyságrendben található az országban, nem csak a főváros, hanem számos nagyváros (Debrecen, Miskolc, Pécs, Szeged, de még Dunaújváros, Szolnok, Szombathely) környezetében is. Ezek a községek és városok végső olvasatban mind nagyon hasonlóak: a központi településsel folytatott intenzív funkcionális kapcsolatokat építettek ki, lakosaik városi életformát követnek, népességükben általában magas a (tercier) foglalkoztatás, a jövedelmek és a képzettségi viszonyok is messze meghaladják az országos átlagot. Az utóbbi években nagy lépéseket tettek korább infrastrukturális elmaradásaik pótlása érdekében, és a kitelepülők igényeit kiszolgálandó egyre inkább megjelennek a városi funkciók csírái is. Továbbra is jellemző azonban, hogy egyértelműen kisvárosi méretűek (Őr16
bottyán is ebbe a kategóriába tartozik, lakosságszámát tekintve meghaladja az utóbbi négy alkalom várossá nyilvánított településeinek átlagnépességét). Őrbottyán ebbe a sorba illeszkedik bele: a közelmúltban a pesti oldal hasonló, némileg nagyobb települései közül Isaszeg, Maglód, valamint délen Halásztelek is elnyerte a városi címet.
1.3.
A kezdeményezés indokai
Őrbottyán polgárai és a nagyközség választott tisztviselői, vezetői, lényegében egységesen helyezkedtek arra az álláspontra, hogy a település fejlődésének jelen szakaszában kezdeményezik a várossá nyilvánítást. Elhatározásuk az alábbi pilléreken nyugszik:
Őrbottyán méretét tekintve a hazai kisvárosok sorába tartozik. 7300 lakosával napjainkban ma már egyértelműen kiemelkedik a községek-nagyközségek sorából. Lélekszámában a település közel kétszerese a legutóbbi várossá nyilvánítási átlagos népességnek. Erősen urbanizálódott település: lakóinak életformája túlnyomóan városias, életvitelük, térkapcsolataik urbánus terekhez kötik őket.
Őrbottyán fejlettségében kiemelkedik a hazai települések sorából: magas szintű foglalkoztatottság, alacsony munkanélküliség, kedvező iskolázottsági mutató, pozitív vándorlási egyenleg jellemzi, egyértelműen kimondható, hogy fejlettsége e tekintetekben meghaladja a hazai kisvárosi átlagot.
Őrbottyán infrastruktúrája kiépült, minden olyan közszolgáltatást képes biztosítani, ami a városi életforma feltétele. Önkormányzata évek óta felelős, kiszámítható és átlátható gazdálkodásával teremti meg a településfejlesztés mindenki által elismert eredményeit. Helyi társadalma tagolt, strukturált, sokszínű, de minden elemében elkötelezett a hagyományok megőrzése és új értékek teremtése mellett, amely a polgárosodottság egyik legfőbb jegyének tekinthető.
17
Őrbottyán, bár elsődlegesen egy agglomeráció lakófunkciójú településeként értelmezhető, rendelkezik központi szerepkörökkel némely sajátos szegmensben (közbiztonság, szociális ellátás, oktatás, óvodai nevelés, térségi intézmény fenntartás, térségi beruházások) érzékelhető
térszervező
erőt fejt
ki
mikrotérségében. Több társulásnak gesztora, a Veresegyházi Életmód Program egyik alapító tagja, az évekkel ezelőtt újonnan alapított Kistérségi Társulás tagja, a település polgármestere a Társulás Elnökhelyettese.
Őrbottyán nagyközség már az 1970-1980-as években bizonyos mikrotérségi feladatellátást teljesített a környező településeken, részben több település közigazgatási feladatainak ellátásával, mint közös nagyközségi tanács, valamint a több települést érintő közműberuházásaival.
A nagyközség önkormányzata gesztora – az elmúlt években még kistérségi határokon
átnyúló
–
Vác
és
Térsége
Regionális
Önkormányzati
Közműberuházási és Üzemeltetési Településfejlesztési Társulásnak. A Társulás elnöke Őrbottyán polgármestere. A társulás által benyújtott KEOPpályázat alapján kerülhetett sor az elmúlt években Őrbottyán és Vác között lévő hat település, - benne Vác egy része is - szennyvízhálózatának kiépítésére. A Magyar Köztársaság Kormánya a térség pályázatát műszaki és pénzügyi előkészítettségére tekintettel kiemelte a kétfordulós KEOP. pályázatok köréből és 5.1 milliárd forintos központi költségvetési támogatásban részesítette. A beruházás kedvezményezettje a hat település nevében eljáró őrbottyáni önkormányzat volt, az érintett települések képviselő-testülete megadta a felhatalmazást a nagyközség önkormányzatának a beruházás bonyolítására, a Projekt Igazgatói feladatok ellátásával Cserepka András őrbottyáni polgármestert bízta meg.
A nagyközség két intézményfenntartó – iskolai és óvodai ellátást biztosító Társulás gesztora a Kisnémedi Önkormányzattal kötött társulásokban, elnöke Őrbottyán polgármestere.
A település alapító tagja a ma már megye határokon átnyúló – 106 önkormányzatot érintő – Észak-Kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladék-
18
gazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulásnak, továbbá a Kisnémedi székhelyű Izotóp Tájékoztató Társulásnak.
Az új járási határok kialakulásával, mint a váci járás második legnagyobb települése további kihívások és feladatok megvalósítása elé nézhet a település.
A nagyközség lakossága – folyamatos, több évtizedes tapasztalata alapján – mára felismerte az önkormányzatiság valamint a mikrotérségi szerep lényegét, a helyi feladatok közös megoldásának fontosságát, ezt bizonyítják a képviselő-testület munkáját segítő civil-, egyházi-, gazdasági és más helyi szervezetekkel, intézményekkel közösen megtartott helyi rendezvények, megvalósított helyi illetve térségi települési feladatok.
A képviselő-testület 2012. december 3-i ülésén 298/2012. (XII.3.) számú határozatával döntött arról, hogy a várossá nyilvánítást kezdeményezi. 2012. december 12-én a nagyközség polgármestere a várossá nyilvánítást kezdeményező pályázattal kapcsolatosan tartott egyeztető megbeszélést a településen működő jelentősebb vállalkozások, szervezetek, intézmények, kereskedelmi egységek képviselőivel. A nagyközség mértékadó szereplői egyértelműen felsorakoztak a kezdeményezés mögé.
19
2. A település múltjáról
Őrbottyán történetének áttekintésekor tulajdonképpen párhuzamos történelmet kell írni, hiszen a település ebben a formában nagyon fiatal, alig több mint 40 éves múltra tekinthet vissza, amikor 1970-ben Őrszentmiklós és Vácbottyán községeket egyesítették. Az előzmények azonban messzire nyúlnak vissza, még a régészeti bizonyítékokat, a Duna-part ármentes síkságát már évezredek óta benépesítő népek előtörténetét leszámítva is a magyar középkor közepéig kell visszanyúlnunk.
2.1.
Őrszentmiklós története
A két település közül Őrszentmiklós délnyugatra helyezkedik el. Első okleveles említése 1344-ből származik, akkor „villa sancti nikolai” alakban. Magáról a településről csak annyit tudunk meg belőle, hogy birtokosa a Zsidó nembeli Acsai család, akiknek János nevű itteni gazdatisztje név szerint is ismert. 1390-ben egy birtoklevél részeként tűnik fel (Zenth Miklós alakban), harmadik forrásunk 1430-ban pedig a határ több elemét is felsorolja, így a „Zenthymiklós”-ról Mogyoródra vezető utat, „Waresegyház-Chamad[Csomád]-Zenthmylós” hármas határt, a Wreseghaz-ról Zenthmyklos-ra menő folyót és a Zenthmylos feletti nagy erdőt. Ennél sokkal többet a középkori faluról nem tudunk. Úgy látszik, hogy bár folyamatosan – és feltehetően már jóval első említése előtt – lakott volt, valahogy elkerülték a magyar történelem jelentős eseményei, fordulatai. A település határa ugyan meglehetősen gazdag régészeti leletekben, 37 különböző lelőhelyet sikerült azonosítani, ezek azonban többnyire hétköznapi használati tárgyak, főleg cserép- és edénytöredékek a népvándorlás időszakából és az Árpád-korból. A török hódítás első fél évszázadában, 1546-1590 között még bizonyíthatóan lakott település, bár 1580-ban már Pusztaszentmiklós néven vették számba és az 1590 öszszeíráskor egyszerűen csak átmásolták a tíz évvel azelőtti adatokat. A tizenöt éves 20
háborúban (1593-1606), amely Magyarországra nézve a legnagyobb pusztítást hozta a tatárjárás óta, egészen biztosan elnéptelenedik. Ekkoriban Visegrád, Vác, Hatvan, vagyis a tágabb környezet erődítményei többször gazdát cserélnek, Pestet is időlegesen keresztény csapatok hódítják vissza, akik Budát is többször ostromolják. Ilyen körülmények között a főváros környéki falvak pusztulása minden kutatási adat szerint igen jelentős.
6. ábra: Tatár portyák és Hasszán pasa 1596-os hadjárata Pest keleti előterében (forrás: Horváth Lajos: Csömör története)
Egyes adatok szerint már az aránylag nyugalmasabb 1620-as évtizedben újratelepül. 1686, vagyis Buda felszabadulása után bizonyíthatóan visszatér a népessége – vagyis, vélhetően inkább belföldi migráció révén újjátelepül. 1696-ban 11, 1699-ben 33, 1703-ból 23 családról van tudomásunk. A Rákóczi-szabadságharc sem kíméli Őrszentmiklóst: mivel a kuruc hadak nem képesek tartósan ellenőrzésük alá vonni Pest-Buda térségét, ezért a lakosság a gyakori uralomváltás miatt részben önként, részben szervezett áttelepítés nyomán Heves megyében talál új ideiglenes otthonra. 21
A béke beköszöntével a település is meglehetősen lassú gyarapodásnak indul, kevéssé érintik a kor nagy telepesmozgalmai. A hol Kis-, hol Felső-, hol pedig Pusztaszenmiklósként említett települést a Koháry család, Rávay Judit, illetve a Grassalkovich-ok birtokolják: utóbbiak Pest környékének a 18. században egyik legjelentősebb és legtehetősebb birtokosai. 1728-ban még mindig csak 34 család lakja – hozzávetőlegesen a korabeli viszonyok alapján ez mintegy 150-170 főt jelent. Ebből az időből már ismert három malma is a Sződ-Rákos patakon, népessége 1760-ra 46 családra nőtt. Fényes Elek összeírása a 19. század közepén 390 református, 120 katolikus, 30 evangélikus lakost talált, akik döntő többségben földművelésből éltek. A leírás szerint szántóföldje „elég termékeny” és megemlékeznek szőlőhegyéről is. Birtokosa ekkor a Grassalkovich-család utolsó sarjának, a legifjabb Antal grófnak az özvegye, herceg Esterházy Leopoldina.
7. ábra: Kisszentmiklós és „Botyán” a második katonai felmérés térképlapjain
A település ekkor – bár nevében a puszta kifejezés még fel-felbukkan – már szabályos községgé szervezve éli mindennapjait. Első pecsétje még 1695-ből datálódik, az 1728-as évszámot viselő pecséten a Kisszentmikós név olvasható, sőt, ez a neve még 22
1876-ban is. A 19. század végén a polgári közigazgatás kiteljesítésekor működő Községi Törzskönyvi Bizottság – amely kiiktatta a történelmi Magyarországról az azonos településneveket – adta számára az Őrszentmiklós nevet. A 19. szászadban meghatározó szerepet játszik a település életében a Kvassaycsalád. A kvassói és brogyáni előnévvel büszkélkedő család egy lengyel lovagig vezeti vissza a családfáját egészen 1150-ig. Leszármazottaik udvarnokként szolgálták királyainkat, harcoltak és hősi halált haltak Mohácsnál, volt köztük alnádor, ítélőmester, altárnokmester, főispán.
2. kép: Kvassay Jenő portréja
A család legismertebb, egyben Őrbottyánhoz kötődő tagja Kvassay Jenő, a 19. század végének és a 20. század elejének egyik legjelentősebb kultúrmérnöke. Pesten, Magyaróváron és Párizsban tanult, és a vízügyi mérnöki ismeretekre specializálta magát. Több különböző funkció betöltése után 1891-ben lesz az Országos Vízépítési és Talajjavítási Hivatal (1899-től Országos Vízépítési Igazgatóság) vezetője, 1918-as nyugdíjazásáig. Működésének legfontosabb területei a belvízrendezés és lecsapolás, mederrendezés, az öntözés infrastruktúrájának kiépítése, a vízjogi törvény megalkotása, a balatoni és dunai hajózás fejlesztése. 1919-ben Őrbottyánban talált végső nyughelyére, ahol többek között az általános iskola is nevében őrzi emlékét.
23
3. kép: Kvassay Jenő sírja Őrbottyánban
A család több jeles képviselővel gazdagította még a helyi és országos történelmet. Kvassay Ede szépirodalmi és hírlapíróként szerzett nevet, és a maga korában igen ismert, „irodalmi csodagyerekként” számon tartott tehetség volt Kvassay Edéné (Szentpéteri Kun Melanie), aki regényeivel és elbeszéléseivel szerzett hírnevet – tragikusan fiatalon, alig 20 évesen hunyt el. Kvassay Márta az 1920-as években felnőttoktatást és irodalmi esteket szervez, cselédjeinek saját birtokaiból földet osztott. A falu népessége a századfordulón intenzív növekedésnek indul. Ez több forrásból táplálkozik. 1896-ban, elsősorban a pesti építőipari konjunktúra, a tömegessé váló lakásépítések által teremtett üzleti lehetőségek kihasználása érdekében téglagyár létesült. Működését jelentősen megkönnyítette, hogy 1911-ben, hosszas tervezgetés után átadásra került a Vác–Veresegyház–Budapest–Gödöllő Helyiérdekű Vasút, amely akkoriban egy Budapest-Veresegyház-Vác, és egy abból kiágazó VeresegyházGödöllő vonalszakaszból állt. E kettő volt hazánk első villamosított vonalszakasza, ahol kezdettől fogva villamos vontatással elégítették ki az elővárosi forgalom igényeit. Az alábbi képen jól megfigyelhető az akkoriban még kuriózumszámba menő villamos felsővezeték, de előtérben azért a gőzmozdonyok kiszolgálására szolgáló ún. vízdaru is látszik. 24
4. kép: Őrszentmiklós-Vácbottyán vasútállomása a két világháború között
A vasútvonal minden hasonló helyzetű település életében igen jelentős minőségi változásokat hozott. Voltaképpen ez volt a kulcs az agglomerációhoz való csatlakozáshoz. Nem csak a helyi gazdák piacra jutása vált lényegesen egyszerűbbé (és ezáltal jövedelmezőbbé), hanem a főváros munkaerőpiaca is megnyílt a kisméretű birtokok miatt nehezen megélhetést találó helyiek előtt. Általánossá vált a kétlakiság, vagyis az ingázás. De fordított irányba is megindult az áramlás: a pesti polgárok kezdik felfedezni maguknak a még érintetlen – és az aránylag olcsó – területet, és szőlőt, gyümölcsöst vásárolnak. A 20. század első felében már telkeket is parcelláztak, bár a kitelepülés üteme azért nem éri el más hasonló szuburbán települések, például Érd vagy Maglód növekedési ütemét. A főváros piacainak élénkítő hatása azonban mindenképpen tetten érhető a település gazdasági életének emlékein. Fogyasztási és értékesítési szövetkezetek jönnek létre, amelyek fő profilja a bortermelés, gyümölcstermesztés, szeszfőzés és a baromfitenyésztés lesz. A népesség folyamatosan növekszik, a századfordulón még nem ha25
ladja meg a 900 főt, 1920-ban már 1300-ra tehető, 1941-ben 1528, 1970-ben, az egyesítés előtt pedig 2420 fő.
2.2.
Vácbottyán története
Első okleveles említése 1376-os keltezésű, mindjárt több különböző forrás is datálódik ebből az évből. Ezekből az derül ki, hogy a Zsidó nemzetségből leszármazó, éppen ebben az időben már szétváló, de egymással rokon; a Sydo-i, a Mcha-i, a Peliskei és a Csáky családok egyes tagjai között perlekedés folyik Bottyán birtokáért. A zsidó nemzetség "ősfoglalású" Zsidón (Vácegresen), ahol a Szent Balázs tiszteletére emelt nemzetiségi monostora is állt, Bottyán esetében is a Zsidó nemzetség volt a birtokos. A nemzetség legkiemelkedőbb tagja, Csáky Miklós erdélyi vajda és rokonsága 1422-ben törzsbirtokukat Szent István király adományából bírták ez ideig, s átadták Zsigmond királynak cserébe más birtokokért, Bottyán ekkortól tehát a királyé. Zsigmond a történelemből jól ismert Cillei Ulriknak adományozta Zsidó, Bottyán, Váckisújfalu és Csővár birtokát (utóbbi határában vár is emelkedett). Cillei utódok nélkül hal meg, így V. Lászlóra szállnak vissza. Mátyás a nevezett négy birtokot, köztük Bottyánt, visszajuttatta a Zsidó nemzetségből leszármazó Csői (Csővári) családnak 1469-ben, de a király 1470-ben újra eladományozta ezeket, mert előző birtokosa Csői Tamás fia Miklós azokat „elvesztette”, mivel testvérét, Csői Lászlót meggyilkolta. Szobi Mihály szerezte meg ezután Bottyán birtokát, amelyet 1527-ben a Szent Mihályról elnevezett toronyaljai pálos kolostornak adományozott, amelyről szintén fennmaradt I. (Szapolyai) János király oklevele. A rend azonban a történelem viharaiban nem sokáig élvezhette annak hasznát. 1541, vagyis Buda eleste, de még inkább Vác 1543-as török kézre kerülése után a térség a Hódoltság peremvidéke, a háborús pusztításoknak intenzíven kitett vidék. Nem csoda, hogy 1559-re a települést már pusztaként tartják számon. A török kiűzése után 1696-1699 között települt újjá, a korai összeírások (1690, 1691, 1695) azonban 26
olyan szegénynek találják a település csekély számú lakóját, hogy semmilyen adót nem vetnek ki rájuk. Az újratelepülési folyamatban jelentős szerepet játszanak Pest megye számos más településéhez hasonlóan a Felvidék kevés háborús pusztítást szenvedett, és relatíve túlnépesedett megyéiből érkező szlovák telepesek. A telepesek főleg az evangélikus vallás hívei közül kerültek ki, és ideköltözésükben feltehetően motivációs tényező volt, hogy telepesként vallásukat is szabadabban gyakorolhatták. A község első pecsétjén az 1711-es, későbbin az 1718-as évszám szerepel, utóbbi lehet a szabadságharc utáni újjászervezés fő dátuma. Az adatok kissé bizonytalanok, de úgy tűnik, hogy 1800-ra a lakosság nagyjából fele-fele volt magyar, illetve szlovák, a szlovák evangélikus lakosság templomát (a Türelmi rendelet hatályában) 1802-ben építették. Fennmaradt a Mária Terézia féle Urbáriumot előkészítő kérdőívre adott bottyáni válasz, amely szerint a település lakosai 50 rajnai forint közvetlen adót fizettek, de nem készpénzben, hanem borban. A házzal rendelkező gazdák természetben két csirkét, 20 tojást, tehenenként fél icce vajat szolgáltattak be ezen felül természetben. Megemlíti ugyanakkor, hogy boraink „jósága és qualitása” az „első classisban vagyon”. A település közös javai közé tartozott még a kocsmáltatás féléves joga (a másik félév a földbirtokost illeti), legelő és erdő – utóbbinak nem a tulajdon-, csak a használati (tűzifa, makkoltatás) joga. A település jobbágyai robottal is tartoztak, de majorsági terület csekély kiterjedése mellett ez nem jelentett túl nagy terhelést. Fizették viszont a kilencedet minden terményükből. Más forrásból az is ismert, hogy 1760ban 28 jobbágy és három zsellércsalád lakta a falut, továbbá egy-egy kovács- és molnármester. Fényes Elek 1851-ben megjelent „Geographiai Szótára” az alábbi bejegyzést tartalmazza: „Bottyán, kis tót-magyar f., Pest-Pilis vgyében, ut. p. Váczhoz délkeletnek 1 1/2 órányira, 324 lak., kiknek 2/3 kath., 1/3 reform. Határa dombos és termékeny, szőlőhegy; erdő 379 1/2 hold. Az uradalomnak van itt 803 1/2 pozs. mérő szántóföldje, 68
27
kaszás rétje, 61 kapa szőleje, s annyi legelője, mennyi 1000 juhot eltarthat. Birja a religiói kincstár” 324 lakosával tehát ekkor egyértelműen kisebb, mint Szentmiklós. Az utolsó megjegyzés magyarázatához annyi hozzátartozik, hogy a török hódoltság utáni időkben a pálos szerzetesrend sikeresen érvényesítette 1527-ből datálódó tulajdonosi jogait, és egészen a rend 1786-os (II. József által elrendelt) feloszlatásáig földesúrként birtokolta a falu határát. A település határában húzódó birtoktesttel kezdetben a rend pesti rendháza
rendelkezett.
1764-ben
azonban
a
pálosok
rendházat
emeltek
Vácbottyánon, egy sátortetővel és fazsindelyekkel fedett, egyszintes barokk épületet, gazdasági melléképületekkel, magtárral. Ugyanebben az évben emelték a Szent Péter és Pál tiszteletére szentelt katolikus templomot is. A rend feloszlatása után annak vagyona állami kézbe került, így egészen 1945-ig az azokat kezelő Vallásalap a község földbirtokosa.
5. kép: 20. század eleji képeslap „Váczbottyánról”
28
A vasútépítés és annak következményei Vácbottyánt is hasonlóképpen érintik, mint szomszédjait, bár növekedése mérsékeltebb marad. A településen túlnyomóan kisparaszti gazdálkodók próbáltak megélni a nem túlságosan kedvező termőhelyi adottságú földekből. Összességében a falut ekkor sem a gazdagság jellemzi. Egy 1877-es leírás szerint: „… hegyektől környezett, délről és nyugatról nyitott térségen fekszik. Sürü, szabálytalan építkezésű, vertfalra épült nádas és szalmás házakkal”. Akkori, 488 fős népességéből 356-an katolikusok, 72-en reformátusok voltak, továbbá 18 izraelita és két református lakost is összeírtak. Az első világháborúba még ebből a kicsiny faluból is berukkoltattak 146 férfit, akikből 17-en haltak hősi halált, három hadiözvegyet hagyva hátra. Ebben az időben a szántóföldek fő terménye a rozs és a búza, valamint a dinnye, a vallásalapítvány összesen 840 hold földjét pedig néhány nagyobb bérlő művelte meg. 1945-ben a Vallásalap földjeit felosztják a helyi parasztság között, összesen 127 igénylőt juttatva – egyenként szerény méretű – birtokhoz. Az új tulajdonosok azonban nem sokáig élvezhették az önállóságot, hiszen megindult az erőszakos szövetkezesítés. Az 1960-ban (újjá)alakult TSz fő profilja az őszibarack-termelés és a zöldségtermesztés lett – vagyis klasszikus városellátó mezőgazdaság alakult ki Pest határának peremén. 1948-ban a csehszlovák-magyar lakosságcsere is érinti Vácbottyánt, igaz, a veszteség számában nem tekinthető igazán súlyosnak, 14 család 45 tagja települ át Csehszlovákiába, és helyettük kilenc felvidéki magyar érkezik.
2.3.
Az egyesülésig, majd tovább
Őrbottyán 1970. július 1-jével jött létre Őrszentmiklós és Vácbottyán községek egyesítésével – így a korszellemnek nem megfelelő Szent Miklóst is ki lehetett törölni a földrajzi nevek közül. A két településrész közül az előbbi volt a domináns fél: amint 29
talán a történelmi kitekintésből eddig is kiderült, előbb indult meg és határozottabb léptekkel haladt a polgárosodás és a (szub)urabnizáció útján. Az egyesítéskor Őrszentmiklós 2420, Vácbottyán mindössze 950 lakossal bírt. Az egyesített település nagyközségi rangot kapott, ami a korban fontos szerepet játszott bizonyos fejlesztési forrásokhoz való hozzájutásban. A település fejlődése meredekebb pályára állt, mert a területi tervezés is egyre nagyobb szerepet osztott rá Budapest északkeleti előterében. Ennek jegyében 1973-tól Vácrátót, majd 1977-től Csomád is az őrbottyáni székhelyű nagyközségi közös tanács irányítása alá került egészen a rendszerváltásig. A település társadalmának legmeghatározóbb jelensége ekkor az ingázás, amely sajátos, családon belüli kétlakiság formáját ölti. A helyi TSz az 1960-as évek végétől háztáji gazdaságoknak parcelláz földet, és sok család követi ennek nyomán azt a modellt, hogy a kenyérkereső és hivatalos, többnyire gyári (újpesti Cérnagyár, Egyesült Izzó, Hajógyár) vagy vasúti (MÁV Északi – vagyis akkoriban Hámán Kató – főműhely) munkahely mellett a háztáji gazdaságból jelentős kiegészítő jövedelmekre tesz szert. Ez az egyébként – az ingázás, a nehéz munka és a mezőgazdasági második műszak miatt – igen embert próbáló, sőt, embert romboló életforma a (viszonylagos) anyagi felemelkedés korábban zárt kapuit nyitja meg számos őrbottyáni család előtt. Ez tükröződik egyébként a kor lakóház-építésein is. Maga a TSz jól prosperáló, mintaüzemmé válik, ahol 80 kataszteri holdon folyik nagyüzemi őszibarack-termelés, a váci mezőgazdasági technikum kihelyezett tagozatot indít, a tó duzzasztásával pedig öntözéses gazdálkodásra térnek át az egyre gyakoribb aszályos nyarakon. Az 1950-es években újra lendületet kap a betelepülés is. Ennek sajátosan magyar okai is vannak. Ebben az időszakban, noha a főváros továbbra is komoly munkaerőhiánnyal küzd, és a magyar ipar legfontosabb központja marad, de adminisztratív eszközökkel (elsősorban politikai megfontolásokból, na meg az áldatlan lakáshelyzet megoldására tett kísérletként) korlátozzák a betelepülést. Így a főváros környéki agglomeráció sokszor nem a kitelepülők, hanem a betelepülők által, kívülről befelé kezd el felépülni. Őrbottyánt olcsó telkei és vasúti kapcsolata teszik elsősorban vonzó célponttá. A népesség növekedése aránylag intenzív, és az 1970-es évektől jól láthatóan megjelenik a valódi szuburbanizáció, a „telket” (voltaképpen zártkerti ingatlant) vá30
sároló, majd azon házat építő, végül tartósan letelepülő fővárosi családok megjelenése is. Ebben az időben teremt fizikai kapcsolatot a két település között a Nyíresnek nevezett rész kiépülése. Az újonnan jöttek integrálása minden hasonló településen nehézkes folyamat, itt a nagyközség kétosztatúsága tovább bonyolítja a dolgot. Általános vélekedés szerint ebben az időben a korábban is meglévő különbségek megmaradnak, és a vácbottyániak őrzik következetesebben eredeti életformájukat, míg a őrszentmiklósiak nyitottabbak az urbánus létre. Az összevonás után a település jelentős fejlődését vizionálták a helyi döntéshozók. A legfontosabb feladatok között szerepelt a helyi társadalmat megosztó, településrészi és nemzetiségi idegenkedések feloldása, és egy – a két társközséggel, Csomáddal és Vácrátóttal együttműködésben kialakított – nyaralóövezet, „Pestőrliget” létrehozása. Tervbe vették a helyi ipar telepítését – elsősorban az ingázás csökkentése érdekében. Ekkoriban tárják fel a földgázt Őrszentmiklós határában, valamint gyógyvizet is találnak, amelyet egyelőre még nem hasznosítanak. Az infrastruktúra látványosan fejlődik, a település burkolt utakat, kultúrházat, iskolát, orvosi rendelőket kapott, kiépülnek az addig sok helyen hiányzó közművek. A tóparton telkek parcellázásával jelentősebb üdülőterület is kialakításra kerül. Az új intézményeket fizikailag elsősorban a két egykor önálló falut összekapcsoló Nyíresre telepítik, amely így valódi településközponttá válik. Noha az egyesítés után sokáig maradtak sérelmek – főleg a vácbottyáni lakosokban – a településrészek 1990 után sem döntenek a szétválásról, hanem együtt maradnak meg Pest megye egyik dinamikus nagyközségének.
31
3. A település demográfiai viszonyai
3.1.
A népesség számának hosszú és rövid távú változásai
Százötven évvel ezelőtt Őrbottyán – pontosabban az Őrbottyánt alkotó korabeli falvak – még lélekszámukban egyáltalán nem emelkedtek ki a környezetükből. A népesség még a századfordulón sem sokkal haladta meg az 1300 főt, növekedési üteme mérsékelt volt. Ez az ütem nem vált kimondottan dinamikussá a vasút bevezetése után (1911) sem, és csak az 1930-as népszámlálás alkalmával érte el a 2000 főt, és a rendszerváltozás idején is csak 4000 lelket számlált. Azóta viszont 22 év alatt kevés híján megduplázta a népességét, a 2012. január 1-jei adatok (KSH Helységnévtár) szerint a lakónépessége 7439 fő. Az állandó népesség a KSH Tájékoztatási adatbázisa alapján 2011. január 1-re vonatkoztatva 7141 fő volt, az önkormányzat nyilvántartása szerint 2012. január 1-jén 7176 fő volt. A településen életvitel szerűen jelenlévő népesség vélhetően a legmagasabb, lakónépességre vonatkozó szám felett található valamivel,
mintegy
7550
fő
lehet,
ismerve
a
hasonló
települések
népesség-
nyilvántartásával kapcsolatos bizonytalanságokat, amelyek az állampolgárok átjelentkezésének esetlegessége okoz.
8. ábra: Őrbottyán (és jogelődjei) népességszámának alakulása
32
Részletesebben vizsgálva, feltűnő az utóbbi két évtized igen rapid, ráadásul mind a mai napig gyorsuló ütemű növekedése.
9. ábra: Őrbottyán, a Pest megyei városok, valamint községek népességszám-változásának bázisindexe
Őrbottyán fejlődési pályája az 1960-as évektől válik el a megye (jelenlegi) községeitől, és áll egy urbanizációs minőséget is jelző intenzívebb növekedése felé. 1990-től újabb ugrás következik, és a nagyközség maga mögé utasítja az egyébként a korszakban igen gyorsan gyarapodó városokat is.
10. ábra: A természetes szaporodás és a vándorlási különbözet Őrbottyánban
33
A növekedés elsősorban a tartós bevándorlási többletből fakad. A fenti ábrából az is kiderül, hogy egészen 1990-ig a hazánkban megszokott demográfiai pályán haladt a nagyközség. A természetes szaporodás a termékenységi ráta csökkenése következtében fokozatosan lemorzsolódott, és az 1990-es évekre már negatívvá vált. A fordulat azonban már kibontakozóban volt, mert a vándorlási különbözet ezekben az években meghaladta a 30 ‰-et. Ez az érték 2000 után is többnyire a 20–50‰ közötti sávban ingadozott, és csak az egész országban pusztító világgazdasági és a szuburbán településeket különösen megrázó ingatlanpiaci válság hatására mérséklődött évi 10‰ környékére. Ennek a folyamatnak a következményeként – hiszen a betelepülők többsége az aktív korosztályt képviseli – a természetes szaporodás egyenlege is ismét megfordult. 2006-tól kezdve minden évben stabilan pozitív értéket vesz fel. Ez összességében azt jelenti, hogy napjainkban Őrbottyán népessége a két hatás eredőjeként évente 70-130 fővel gyarapodik (a csúcsévben ez az érték elérte a 350 főt is).
3.2.
A népesség nem- és korstruktúrája
Őrbottyán korfája meglepően kiegyensúlyozott képet mutat. Jelenleg még mindig csak a 2001-es népszámlálás adatai állnak rendelkezésünkre, amelyeken a természetes szaporodásban bekövetkezett kedvező fordulat még kevéssé, vagy egyáltalán nem érezteti hatását, így ez a – mára már archívnak tekinthető korfa – meglehetősen hasonlatos az ország egészének hasonló diagramjához.
34
11. ábra: Őrbottyán korfája (2001)
A korstruktúrában kiemelkedik a 20 és 35, valamint a 45 és 50 év közöttiek csoportja. Feltételezhetjük, hogy közülük kerülnek ki elsősorban azok, akik új otthont teremtettek maguknak a nagyközségben. A nemi struktúra meglepően kiegyenlített, az országos átlagnál jóval kisebb, alig 3%-os nőtöbbletet jelent, ami vélhetően arra utal, hogy a beköltözők között valamivel nagyobb arányban találunk férfiakat.
12. ábra: A 14 év alattiak és a 60 év felettiek arányának változása
35
Az utóbbi években a legfiatalabb generációk arányának stabilitásával együtt valamelyest nőtt a 60 év felettiek aránya a településen belül. A jelenség magyarázata, hogy nagy számban érik el ezt a kort, kerülnek be ebbe a korosztályba – ők azok, akik az 1990-es évek elejétől még aktív 40-45 éves korosztályként költöztek ki.
3.3.
A népesség néhány minőségi paramétere
Az iskolai végzettség tekintetében szintén csak a 2001-es népszámlálásnak az – egy ilyen gyorsan növekvő, fejlődő település esetén különösen – elavult adatai alapján lehet értékelést készíteni. A településen a középfokú végzettségűek dominálnak. Mivel a diagram a hét évnél idősebb népesség arányában adja meg a végzettségek arányát, ezért a korszerkezet sajátosságai is tükröződnek benne. A felsőfokú végzettségűek aránya e tekintetben meghaladja az országos átlagot, de megyei összevetésben nem számít kiemelkedőnek.
13. ábra: A hét évnél idősebb népesség legmagasabb befejezett iskolai végzettsége (2001)
Őrbottyán vallási képe hagyományosan többosztatú. Némileg leegyszerűsítve, a mai összetétel odáig vezethető vissza, hogy Vácbottyánt katolikus magyarok és 36
evangélikus szlovákok, Őrszentmiklóst pedig jelentős részben református magyarok népesítették be. 1882 óta a településen folyamatosan jelen vannak a baptisták is, számukat a 2001-es népszámlálás 103-ra tette. Az utóbbi évtizedekben megnövekedett a felekezetileg nem elkötelezettek száma is. A négy történelmi vallási közösség a nagyközség helyi társadalmának igen fontos talpköve.
14. ábra: A nagyközség lakóinak felekezeti megoszlása (2001)
Az etnikai összetétel a vallásinál jóval homogénebb képet mutat. A település mai állapotában tulajdonképpen színmagyarnak tekinthető. 2001-ben összesen 39-en vallották magukat valamely nemzetiség tagjának, nagyjából egyenlő számban szlováknak, németnek, illetve cigánynak/romának. Ebből adódóan kisebbségi önkormányzat nem működik a településen, a lakosságcserét is elszenvedett egykori szlovákság ma már nem számít jelentős tényezőnek.
3.4.
Gazdasági aktivitás
Őrbottyán azon viszonylag kevés számú település közé tartozik, ahol nincsenek különösebben jelentős problémák a foglalkoztatás tekintetében. A teljes népességnek 37
mintegy 40%-át teszik ki a foglalkoztatottak. A munkanélküliség folyamatosan alacsony maradt a rendszerváltozás után is.
15. ábra: A nyilvántartott álláskeresők számának változása 2000-2011 között
A munkanélküliség növekedése – amelynek értékelésével kapcsolatban nem szabad elfelejtenünk, hogy ezzel párhuzamosan a település népességszáma is növekedett – 2007–2011 között vált intenzívebbé, amikor a problémásabb mutatónak tekinthető 180 napon túli álláskeresők száma elérte a 100 főt a KSH tájékoztatási adatbázisa szerint. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat havi frissítésű adatbázisa 2012 novemberében 223 álláskeresőt tartott nyilván, akik közül 49-en voltak egy éven túl is regisztráltak. A munkaképes korú népesség számához viszonyítva a munkanélküliségi ráta alig 4,68%-os volt, ami kevesebb mint fele az országos átlagnak. Foglalkoztatási szempontból tehát a település kifejezetten kedvező helyzetben van.
38
16. ábra: Az álláskeresők legmagasabb iskolai végzettsége, 2011
Az álláskeresők mintegy harmada alap-, majdnem kétharmada pedig középfokú végzettséggel rendelkezik. A diplomások aránya az álláskeresők között csekély, a tartósan munka nélkül lévők között pedig lényegében elhanyagolható. Őrbottyán foglalkoztatottjainak megoszlásában ma már alig-alig köszön vissza az egykori, még az 1960-as években is jelentős mezőgazdasági hagyomány. Napjainkban (2001-ben, megint csak népszámlálási adat áll rendelkezésre) alig 25-en dolgoznak az agrárszektorban, az összes kereső 1,2%-a. Az ipari foglalkoztatottak aránya 32%, míg a többi munkavállaló (1312 fő) a tercier szektorban talál megélhetést. Ezek az arányok hozzávetőlegesen megfelelnek a hazai átlagnak és előrehaladott tercierizálódásra utalnak. A foglalkoztatottak több mint 14%-a vezető szellemi, 22%-a pedig egyéb szellemi munkakörökben dolgozik. Ezek az értékek a megyében ugyan nem számítanak kiemelkedőnek, de az országos átlagnál lényegesen kedvezőbb, polgárosodottabb képet rajzolnak ki.
39
17. ábra: Nappali és éjszakai népesség (2001)
Őrbottyán nem vetkőzheti le magáról azt a tényt, hogy foglalkoztatási helyzetét igen erősen meghatározza a budapesti agglomerációban elfoglalt pozíciója. Ingázási adatok megint csak a népszámlálás alapján állnak rendelkezésre, de ezek alapján az agglomeráció pesti oldalának jellegzetes képe rajzolódik ki. Az összes foglalkoztatott 65%-a eljáró, vélhetően döntő többségük Budapestre ingázik. Őrbottyán gazdasági térszervező erejét jelzi ugyanakkor, hogy több mint 200 fő a nagyközségbe ingázik (elsősorban Vácrátótról és Erdőkertesről). Az oktatás terén hasonló a helyzet: bár az összes tanuló nagyobb része (57%-a) helyben tanul, az ingázás – elsősorban nyilván középfokon – jelentős. Az adatok azonban azt mutatják, hogy a település lakói elégedettek a helyi képzés színvonalával, még akkor is, ha a bejárás itt nem jellemző.
40
4. A nagyközség gazdasági élete
4.1.
Általános jellemzők
Őrbottyán gazdaságtörténete elsősorban a helyi erőforrások ésszerű felhasználásának bölcsességére hívja fel a figyelmet. A jogelőd-települések alapvetően mindig is tipikus agrárfalvak voltak: a termőhelyi adottságok nem kecsegtettek kitűnő eredményekkel, de a helyi emberek szorgalma mégis megélhetést teremtett. Ez részben szántóföldi művelést jelentett, részben, a korábbi időkben még legeltetést. Ahogy a népesség növekedett, fokozódott a táj használatba vételének intenzitása is. A patakokon malmokat, halastavakat hoztak létre. A külterjes művelési formákat felváltották az intenzívebb kultúrák: a nagy hagyományokkal rendelkező szőlőművelés mellé felzárkózott az őszibarack-termesztés is. A kibontakozás lehetőségét elsősorban azonban mégis csak a vasútépítés, és ennek nyomán az ingázás lehetősége teremtette meg. A település növekvő népességéhez képest a munkahelyek számának gyarapodása mindig mérsékeltebb maradt. Az agglomeráció munkamegosztásában Őrbottyán szerepében mindig is elsősorban a lakóhelyfunkció dominált: az egyetlen lényeges kivételt az ugyancsak helyi erőforrásra – jó minőségű agyagra – települt téglagyár jelenti. A munkalehetőségek számát gyarapítják a környező településeken – elsősorban Veresegyházon – működő multinacionális cégek leányvállalatai (General Electric, Sanofi, MEY). Ezek Őrbottyánt többnyire elkerülték ugyan, ami egyszersmind azt is jelenti, hogy a település megmaradt valódi kertvárosi jellegű, igen élhető lakóhelynek. Amint a korábbi fejezetben említettük, a foglalkoztatottság magasnak, a munkanélküliség kimondottan alacsonynak számít. A településen 2008-ban a munkanélküliségi ráta értéke (3,5%) az országos átlag felét se érte el. A gazdasági válság hatására ez az érték emelkedett, azonban a régiós átlagot nem haladta meg (5%). Vagyis Őr-
41
bottyán még a kedvező helyzetben lévő Közép-Magyarországból is kiemelkedik e tekintetben. Ennek az ingázási lehetőségeken túl oka a magas vállalkozói aktivitás is. 1000 lakosra 2010-ben 128 vállalkozás jutott. Az érték folyamatosan növekszik, amint az az ábrán is látható, a regisztrált vállalkozások száma igen intenzíven gyarapodott az utóbbi évtizedben. A jogi személyiség nélküli vállalkozások száma közel megduplázódott, a jogi személyiségűeké 4,5-szeresére növekedett (a nagyközség népessége ugyan ebben a periódusban csak körülbelül 40%-kal nőtt).
18. ábra: A regisztrált vállalkozások számának alakulása, 2000-2010
A vállalkozások döntő része mikro vállalkozás. A KSH 2011-es adatai szerint 259 vállalkozás nem foglalkoztatott egyetlen munkavállalót sem (például másodállású egyéni vállalkozókról van szó). 613 olyan működött, amely legalább egy (legfeljebb kilenc) embernek megélhetést biztosított. Kisvállalkozás kategóriában 15, középvállalkozásként három céget tartanak nyilván. Egyetlen olyan üzleti szervezet van, amely a statisztika szerint 50 főnél nagyobb foglalkoztató.
42
19. ábra: A regisztrált vállalkozások ágazati megoszlása, 2011
A vállalkozások döntő többsége természetesen a tercier szektorban működik. Ez az összes vállalkozás több mint kétharmada, ebből 7% a humán-, 61% pedig az üzleti szolgáltatások területén tevékenykedik. Az ipari ágazatok 25%-kal, a mezőgazdaság a foglalkoztatási súlyához képest jelentős 8%-os értékkel rendelkezik. Külön kiemelendő, hogy a település intenzív bővülése a gazdasági szerkezeten is tükröződik: az építőipari vállalkozások 13, az ingatlanokkal kapcsolatos szolgáltatások 11%-os súlylyal szerepelnek.
4.2.
Közfoglalkoztatás
Noha az általános foglalkoztatási helyzet kedvező, Őrbottyán Nagyközség Önkormányzata a 2009. január 1-jétől életbe lépett új szabályozásnak megfelelően, a foglalkoztatottság szempontjából hátrányos helyzetű munkaképes személyek részére megszervezi a közfoglalkoztatást. A 2011. évben kétféle közfoglalkoztatás valósult meg: rövid távú közfoglalkoztatásban részt vevők négy órában dolgoztak átlagosan 2-5 hónap terjedelemben. A hosszú távú közfoglalkoztatásban részt vevők nyolc órában 43
dolgoztak átlagosan 4-6 hónapot. 2006–2008 között évente 10-20 főt foglalkoztatott az önkormányzat, majd a 2009 év decemberi adatok alapján 31 fő részesült aktív korúak ellátásában. A rendelkezésre állási támogatásban részesülők foglalkoztatását a Polgármesteri Hivatal végezte. Közfoglalkoztatásban 13 fő vett részt az „Út a munkához” program keretében. A közcélú foglakoztatás átlagos időtartama minimum 90 munkanap, a napi munkaidő pedig nyolc óra volt. 2010-ben 11 fő közmunkást foglalkoztattak. A 2011 év decemberi adatok alapján 25 fő részesült foglalkoztatást helyettesítő támogatásban. 2010-ben közfoglalkoztatásban 19 fő vett részt, amelyből hatan február 1-jével fizikai alkalmazottként, határozatlan idejű szerződéssel felvételre kerültek a képviselőtestület döntésének megfelelően, további öt főnek január 31ével megszűnt a jogviszonya, mivel áthúzódó közfoglalkoztatásról volt szó. A közfoglalkoztatás átlagos időtartama minimum 60 munkanap, a napi munkaidő pedig 48 óra volt. 2012. évben az alábbi közmunkaprogramok valósultak meg:
téli közfoglalkoztatás – 2 fő 6 óra 1 hónap (2011-ről áthúzódó)
időskorúak kapcsolattartói – 2 fő 8 óra 2 hónap (február-március)
hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás – 20 fő 4 hónap 6 óra (április-július)
hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás – 15 fő 6 óra 4 hónap (augusztusnovember)
Az augusztustól novemberig megvalósított közfoglalkoztatás 90%-os állami támogatással, míg a többi 70%-os állami támogatással valósult meg. A közcélú foglalkoztatott személyek a munka jellegétől, az erőforrások és az igények, továbbá más körülmények (pl. időjárási körülmények) alapján végzik munkájukat. A foglalkozatott létszám szakképzettséget nem igénylő feladatokat lát el, ebből adódóan a munkavégzés a többség esetében közterületen, míg egy kisebb hányad munkája konkrét helyen történik. A közcélú foglalkoztatás keretében az elvégzendő feladatok alatt olyan önkormányzati feladatok ellátását értjük, amelyről — jogszabály alapján — a helyi önkor-
44
mányzat gondoskodik. A foglalkoztatottak által ellátott — tervben megnevezett — feladatok részletezése: 1. Köztisztasági feladatok: közterületi takarítás, buszmegállók, utak, járdák, parkok, terek, gépkocsi parkolók takarítása 2. Útkarbantartás: helyi közutak, járdák, javítási-karbantartási munkáinak szükség szerinti elvégzése 3. Épület karbantartás: önkormányzati intézmények és létesítmények (Általános Iskola, Napközi Otthonos Óvoda, Művelődési Ház, sport- és szabadidőközpont, egészségügyi szolgáltató épület, ravatalozó) belső, külső állagmegóvásikarbantartási munkái 4. Adminisztrációs kisegítés: önkormányzati fenntartású intézményekben végzett betanítható adminisztratív feladatok végzése 5. Fűkaszálás, parlagfű-irtás: közterületeken, utak, járdák mentén, önkormányzati tulajdonú vagy fenntartású ingatlanokon végzett időszakos kaszálás, gyomirtás 6. Parkgondozás: közterületeken, utak, járdák mentén, önkormányzati tulajdonú vagy fenntartású ingatlanok, parkok, terek, növényvédelmi, kertészeti, munkáinak elvégzése Az önkormányzat a közfoglalkoztatás finanszírozására a foglalkoztatás ténylegesen felmerült személyi kiadásainak (munkabérnek és közterheinek) 70%-át igényelheti a központi költségvetésből, hacsak ettől eltérően nem rendelkezik a Pest Megyei Kormányhivatal (pl.: „időskorúak kapcsolattartói” munkakör esetén 80%-os támogatást nyújt). Közfoglalkoztatás esetén a munkaadó mentesül a szociális hozzájárulási adó 50%-ának megfizetése alól.
4.3.
Mezőgazdaság
Dacára a település történeti agrárjellegének, a mezőgazdaság mai teljesítményében erőteljesen érezhető a területhasználatnak a főváros közelségéből fakadó átrendező45
dése. A KSH tájékoztatási adatbázisa 2000-re és 2010-re vonatkozóan közöl településsoros adatokat a mezőgazdaság teljesítményéről. A két időpont között úgyszólván minden mutatóban – párhuzamosan a népesség gyors gyarapodással és a foglalkoztatás átrétegződésével – az agrártevékenység zsugorodását tapasztalhatjuk, amely az urbanizáció egyik fontos velejárója. 2000-ben még 458, tíz évvel később már csak 249 egyéni gazdálkodót tartottak számon. Közülük 24-en, legutóbb már csak kilencen foglalkoztak ezzel főhivatásszerűen. Az összes használatukban lévő földterület 53%kal, 291 hektárra csökkent. Ezen belül különösen a szántók aránya zsugorodott intenzíven, míg a kis kiterjedésű gyümölcsösök gyarapodást mutattak, (9-ről 13 ha-ra). A községben a nagyállattartás nem számottevő, 2010-ben 26 szarvasmarhát, 201 sertést és 57 lovat írtak össze: ez utóbbi egyébként jelentős növekedést mutat, és a szabadidős lótartás, mint egy fajta polgárosodási indikátor növekedésére utal.
4.4.
Az nagyközség ipara
4.4.1. A Wienerberger téglagyár
A nagyközség iparának legnagyobb markáns szereplője a Wienerberger téglagyár. Ez a megnevezés tulajdonképpen két, szervezetileg elkülönülő, de üzemgazdasági szempontból szorosan összekapcsolódó egységet takar. A település belterületének északnyugati peremén, a Vácrátótra vezető út mentén található az agyagbánya mintegy 50 ha-os területű bányatelke, ahol külszíni műveléssel fejtenek a vékony, homokos fedőkőzetet és a talajt eltávolítva pannon időszaki, finomszemcsés, homogén agyagot. A bányászati tevékenységet a Leel-Őssy Fuvarozó és Kereskedelmi Kft. végzi. A cég a Wienerberger Hungary kizárólagos partnere, minden hazai Wienerbergerérdekeltségben ők végzik a kitermelést. A gyulai székhelyű vállalkozás országszerte 18 telephellyel rendelkezik, külszíni bányák mellett útépítési projekthelyszíneken. Az
46
őrbottyáni bányaüzem maximális kapacitása a környezetvédelmi engedély szerint évi 130 000 m3 agyagra rúg. A tulajdonképpeni téglagyártást a Wienerberger Téglaipari ZRt. végzi. Az osztrák tulajdonosi hátterű nemzetközi vállalkozás immár közel 200 éve működik eredményesen az építőiparban, első gyára 1819-ben kezdte meg működését Ausztriában. A céget 1869-ben vezették be a tőzsdére. Ausztria határát 1986-ban lépte át és mára a világ legnagyobb téglagyártójává vált: know-how-ja 30 országában tette ismertté, 2012-ben 230 gyárat üzemeltet. A rendszerváltozás óta jelen vannak Magyarországon. A csúcsévekben 12 üzemet működtettek, amelyek közül számosat kénytelenek voltak bezárni a hazai építőipar súlyos válsága miatt. Az őrbottyáni telephely azonban nem jutott az abonyi, kisbéri vagy mezőtúri üzem sorsára. Az üzem maximális kapacitása – szintén a környezetvédelmi engedély szerint – 500 t égetett tégla/nap. Az üzemben hazai alapanyagokból, a piaci igényeknek megfelelő, korszerű, fokozott hőszigetelő-képességű égetett agyag falazóanyagok gyártása történik, a foglalkoztatottak száma meghaladja a 100 főt, akik közül minden harmadik munkavállaló a környező települések (Erdőkertes, Vácrátót, Csomád, Veresegyház) polgára.
6. kép: A téglagyár gépsora
47
4.4.2. a-Ker-G Faipari kft
A vállalkozás a nagyközségben működő számos kisebb építőipari cég egyike, azok
közül azonban az egyik legnagyobb. A Fő úti ipartelepen lévő központjuk termelőés kereskedelemi tevékenység székhelye is. A céget 1993-ban alapították, amely családi vállalkozásként kezdetben kizárólag hajópadló és lambéria gyártásával foglalkozott. Jelenlegi telephelyükre 2001-ben költöztek. A profil fűrészárú forgalmazásával bővült (építő és asztalos minőségben egyaránt), tartanak OSB-lapokat, gipszkartont, szigetelőanyagokat, tetőfóliákat, zsindelyeket, szögeket, csavarokat, keményfa parkettát, belső ajtókat, táblásított anyagokat (borovi-fenyőből, tölgyből és gőzölt bükkből), lépcsőlapokat, farostlemezt, rétegelt-lemezt, profil illetve típusléceket, szélezetlen asztalos minőségű borovi, vörösfenyő, tölgy gőzölt bükk és akác anyagokat. Telephelyükön 1500 m2-nyi fedett tárolóegységgel és egy 35 m3-es szárítókamrával rendelkeznek, ahol bérszárítást és -gyalulást is vállalnak. Gépparkjukat 2005-ben GVOP pályázat segítségével újították meg.
7. kép: A faipari kft telephelye
48
4.4.3. Fűt-Ész Generálkivitelező Kft.
Fő tevékenységi köre a víz-, gáz-, fűtésszerelés, csatornázás, dugulás elhárítás. Székhelyük Őrbottyánon, a Bajcsy-Zsilinszky utca 32. alatt található. Vállalják vízvezetékrendszerek teljes kiépítését (beleértve a földmunkákat), meglévő rendszerek karbantartását és felújítását, gázvezeték rendszerek kiépítését, fűtésszerelést.
4.4.4. Bello-Expert Kft.
A szintén az építőiparban tevékenykedő vállalkozás közösségi mosdók berendezésével, felszerelésével foglalkozik, beleértve a tervezést, gyártást, szállítást és a kivitelezést. Forgalmaznak továbbá különböző higiéniai termékeket, ipari és konyhai ápolószereket, autóápoló-szereket.
4.4.5. Gombos Miklós Harangöntő Műhelye
A nagyközség egyik egyedi, országosan egyedülálló vállalkozója Gombos Miklós, aki egy sok száz, talán ezer éves tradíció folytatójaként foglalkozik a harangöntés ősi mesterségével. Műhelye nem csak idegenforgalmi látványosság, hanem jól prosperáló kisüzem is. Hírnevét idehaza a Sevillai Világkiállítás magyar pavilonjának harangjátékával alapozta meg, de munkája nyomán szólalnak meg harangok a környező országok szinte mindegyikében, de olyan távoli helyeken is, mint Oroszország, Kamerun, Tanzánia, Izrael vagy akár a Vatikán. A hagyományos öntési eljárásokkal dolgozó mester fiával és hét másik alkalmazottal végzi műalkotásnak is méltán tekinthető tevékenységét.
49
8. kép: A harangöntő műhely belseje
4.4.6. Helvid Kft.
Helvid Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2010-ben jött létre elsősorban műanyag csomagoló eszközök gyártására. Az alapító célja az, hogy törekedve természetesen a nagyszériás gyártás előnyeinek a kihasználására, mégis elérhető szervizt nyújtson a kis és közepes mennyiségi igényű partnereinek is, valamint azoknak is, akiknek egyedi vagy speciális kívánságai vannak. Ez a stratégia a tulajdonosnak azon ars poetica-jára épül, hogy „minden nagy egyszer kicsi volt”, és fontos az, hogy a kisebb méretű és induló magyar vállalkozások is megkapják az általuk igényelt csomagolástechnikai szolgáltatást. Ez a kettős cél vezérli a céget beruházási politikájában is, ezért a műanyag csomagolástechnikában legjáratosabb technológiák nagy termelékenységű gépei mellett olyan célgépekkel is rendelkezik, amelyekkel speciális kivitelű, például hajlított, ragasztott vagy hegesztett csomagolóeszközök is gyárthatók. A Helvd Kft. széleskörű kapcsolatrendszere segítségével egészen komplex feladatokat is sikerrel kivitelez a műanyag feldolgozás területén.
50
4.4.7. Rév 98. Kft.
A dunakeszi központú cég 1998 óta működik Őrbottyánban, először a körforgalomnál, egy bérelt helyiségben üzemeltették festék-, vegyi áru szaküzletünket, majd 2000-ben, az önkormányzattól, pályáztatás útján vásárolt, egykori tűzoltó szertárba költöztek. Azóta az egykoron rendkívül rossz állapotú épületet felújították, mára egy igényes, európai környezetben várják vásárlóikat. A cég a kezdetektől kiemelt kapcsolatot ápol Magyarország piacvezető festékgyárával, a Trilak Kft-vel, amelynek termékei (Héra, Diszperzit, Trinát) szinten minden barkácsoló, illetve szakember számára ismertek. A szaküzlet 2009 óta e gyár márkaboltjaként, Trilak Stúdióként üzemel. A cég alapkoncepciója az, hogy a közvetlen, gyári beszállítások segítségével rendkívül alacsony áron dolgoznak, költségeiket a jelentős mennyiségek eladása révén termelik ki.
4.4.8. Szinkron –Car Autójavító Kft.
A kft. 1989-ben, mint egyéni vállalkozás kezdte meg a működését. Egyéni vállalkozásból egyéni céggé, majd korlátolt felelősségű társasággá alakult. A cég fő tevékenységi köre az autójavítás, valamint az ehhez kapcsolódó tevékenységek, mint az autóalkatrész értékesítés, műszaki vizsgáztatás, karosszéria-javítás, fényezés, karambolos autók biztosítási kárügyintézése.
4.5.
A kereskedelmi és szolgáltató szektor
4.5.1. A kiskereskedelem
Őrbottyán kiskereskedelmét a kis- és közepes egységek és vállalkozások sokszínűsége jellemzi. A lakosság ellátását számos, különböző profilú egység szolgálja, amelyek a szegmentált piac differenciált igényeit is képesek kielégíteni. 51
1. táblázat: A nagyközség kiskereskedelmi egységei
Kategória neve Üzemanyagtöltő állomások Használtcikk-szaküzletek
Üzlet száma 1 1
Kategória neve
Textilszaküzletek Lábbeli-, bőráru-szaküzlet Festékek, vasáruk, barkács- és Gépjárműalkatrész2 építési anyagok szaküzleteiszaküzletek nek Élelmiszer vegyesüzletek és Számítógép-, periféria-, szoft10 áruházak verszaküzletek Vegyesiparcikk-üzletek és Virág- és kertészeti szaküzle4 áruházak tek Zöldség-, gyümölcsszaküzleKedvtelésből tartott állatok 2 tek szaküzleteinek Palackozott italok szaküzleteEgyéb iparcikkek szaküzlete1 inek inek Kiskereskedelmi üzletek száma összesen
Üzlet száma 1 1 6 1 3 2 5 40
Az élelmiszer-kiskereskedelemben nem települtek be multinacionális nagyvállalatok, az ellátás feladata hazai tulajdonú láncokba szerveződött helyi vállalkozásokra hárul, amely így a környékbeli termelők piacra jutását is lehetővé teszi. Jelenleg a településen a Coop láncának két, a CBA hálózatának pedig egy eleme van jelen. A CÉL áruházlánc szintén rendelkezik egy őrbottyáni egységgel. Az egyéb, nemélelmiszer kereskedelemből kiemelendő az építőipari- és barkács-üzletek, virág- és kisállat-üzletek. A fenti táblázatban nem szerepelnek ugyan, de széles a paletta a személyi szolgáltatások terén: fodrászat, kozmetika, manikűr-pedikűr és szolárium is várja a vendégeket.
4.5.2. A tercier szektor további jellemzői és szereplői
A nagyközség gazdaságának általános bemutatásánál már utaltunk rá, hogy Őrbottyán egyik legfontosabb jellemzője, hogy a szolgáltatási ágazatokban jelentős számú mikro- és kisvállalkozás települt. Ezek jellemzően olyan cégek, amelyek mű52
ködéséhez különleges telephelyi adottságok nem szükségesek, sokszor egyedi szolgáltatásokkal budapesti, vagy országos piacon vannak jelen, némely esetekben pedig a helyi lakosság igényeit elégítik ki. Az egyik legjobban prosperáló ágazat a könyvelés, bérszámfejtés és hasonló pénzügyi jellegű szolgáltatások, ebben a szektorban tucatnyi vállalkozás működik őrbottyáni székhellyel, jellemzően nem elsősorban a helyi piacra fókuszálva. Vannak azonban jelentősebb szereplők is a szolgáltató-szektorban, amelyek, bár csekély számban foglalkoztatnak munkavállalókat, de jelentős értéket teremtenek. Ezen cégeknek jó példája a ConPlan Kft., amely 1992-ben alakult, két, műszaki, technológiai tervezéssel foglalkozó munkatárs közös vállalkozásaként. Fő tevékenysége: vegyipari és kőolajipari tervezés, kiviteli-és engedélyezési tervek, megvalósíthatósági tanulmányok, műveleti számítások készítése, szakértői tevékenység, tanácsadás. A másik fő tevékenységi kör 2001-ig műszaki képviseleti feladatok ellátása a Glitsch, később Koch-Glitsch Inc. brno-i irodája számára. A ConPlan Kft. által képviselt cég jelentős beszállításokkal vett részt a MOL, TVK technológiai létesítményeinek megvalósításában, és nagymértékben hozzájárult azok sikeres működéséhez. A kft. dinamikus fejlődésével tevékenységi köre 2010-ben kiegészült az egyedi bútorok tervezési és kivitelezési tevékenységével, 2011-ben pedig megnyílt a Vitál Kuckó egészségmegőrző centrum, ahol egyedi terápiás eljárásokat kínálnak ügyfeleiknek. Szintén magas színvonalú szolgáltatásaival emelkedik ki az Arteries Studio Kft. A cég komplex online szolgáltatásokkal foglalkozik: weboldal, webes alkalmazás készítés kicsiben és nagyban, mobil alkalmazás fejlesztés (iPhone, Android), webtárhely szolgáltatás, szerver bérbeadás, online kampány tervezés és management. Számos hazai portál és honlap fejlesztése fűződik a cég nevéhez, egyik legfrissebb referenciájuk a Magyar Tudományos Akadémia számára fejlesztett intranet rendszer.
53
4.5.3. Pénzügyi szolgáltatások
A nagyközségben több kisebb, a pénzügyek területén működő vállalkozás van jelen. Számos kisebb cég foglalkozik például hitelügyintézéssel, biztosítási termékek értékesítésével és hasonló szolgáltatásokkal. A településen egyetlen klasszikus pénzintézet működik. A Veresegyház és Vidéke Takarékszövetkezet központja a nevében jelezett szomszédos városban van, és a térségben ezen kívül még összesen 14 fiókot tart fenn. A takarékszövetkezetet 1957-ben alapították, azóta kezeli nagy biztonsággal a térség lakóinak megtakarításait és általában, pénzügyeit. Őrbottyáni kirendeltsége a hét öt napján várja ügyfeleit.
9. kép: A takarékszövetkezeti fiók Őrbottyánban
Pénzügyi szolgáltatásokkal szervezetten foglalkozik még a Magyar Posta ZRt. helyi kirendeltsége is. A szokásos postai szolgáltatásokon (beleértve a gyorspostai szolgáltatást, postafutárt) túl megtakarítási- és hiteltermékkel, biztosításokkal és számos más termékkel állnak a nagyközség lakosainak rendelkezésére.
54
4.5.4. Vendéglátás és idegenforgalom
Őrbottyán nem tartozik az idegenforgalmilag különösen frekventált települések közé, és vendéglátása is elsősorban a helyi lakosság igényeit elégíti ki. A KSH statisztikái szerint a település vendéglátóhelyeinek száma évek óta nagyjából 20 körül ingadozik. Ezek közül hét melegkonyhás étteremként van számon tartva. Kiemelhető közülük a Bottyán Pizzéria és Étterem, amely házhoz szállítással is igyekszik helyét megtalálni a piacon, míg a Fapuma elsősorban házias konyhájáról nevezetes. A szálláshely-statisztikák és a velük ez esetben egybevágó valóság szerint Őrbotytyán rendelkezik kereskedelmi szálláshellyel is. Ez jelen esetben a Weekend Panziót jelenti, amelynek 18) férőhelyén 2011-ben 137 vendég 309 vendégéjszakát töltött el. Ezen kívül egyetlen magánszállásadó rendelkezik még összesen nyolc férőhellyel, ahol 2011-ben 143 vendég 320 vendégéjszakát töltött el.
10. kép: A Weekend étterem és panzió
Az idegenforgalom adottságai egyébként lehetővé teszik az ágazat távlati fejlesztését. A térségben ez több település számára is kitörési pontként fogalmazódik meg. Őrbottyán olyan településekkel határos, jelesül Vácrátót és Veresegyház révén, amelyek a Budapest-környéki kirándulók, ritkábban a turisták kedvelt célpontjai is. Vác55
rátóton, Őrbottyán határától alig három kilométerre – mondhatni, séta- vagy kényelmes kerékpártávolságra – találjuk hazánk egyik legszebb és legismertebb arborétumát. Veresegyház tavaival, gyógyvizű strandjával és olyan egyedi látnivalókkal, mint a Medveotthon vonzza a látogatókat.
11. kép: A vácrátóti arborétum a település határától alig néhány percnyire várja a látogatókat
A két ismertebb, felkapottabb település között Őrbottyán is rendelkezik olyan attrakciókkal, amelyek idevonzzák, vagy megállítják az utazót. A nagyközség látványosságai közé tartozik az Őrszentmiklósi római katolikus templom, melyet Grassalkovich Antal özvegye Klobusiczky Terézia építtetett saját költségére, copf stílusban. Korban hozzá hasonló, 1763-ból származik a vácbottyáni barokk stílusban felépült római katolikus templom is. Jelentős építészeti értéknek tekinthető a vácbottyáni evangélikus templom, amely 1802-ben épült, és 2000-es felújítása után is megtartotta eredeti, zárt, egyhajós barokk kialakításának főbb elemeit. Nevezetességszámba megy az 1763-ból származó, szintén barokk stílusban felépült pálos kolostorépület, mely jelenleg művelődési házi és könyvtári funkciókat lát el. 56
Országosan egyedi látnivalója Őrbottyánnak a harangöntő műhely. Gombos Miklós harangöntő mester, 1953-ban Budapesten született, régi magyarországi harangöntő család tagja. Elődje, Szlezák László Magyarország aranykoszorús harangöntője, aki 1953-ig százfős üzemet működtetett Budapesten. A Gombos család harangöntő műhelye a Szlezák cég utódaként működik, tradicionális, hangra öntött technológiával készíti termékeit. Gombos Lajos vitte tovább a mesterséget, jelenleg fia, Miklós folytatja. Hagyományos harangok, harangjátékok, különleges harangtartó és elektromosítható lengőszerkezetek készítésével, helyszíni szerelésével foglalkozik. Számos harangot készített hazai területre, valamint külföldre. Az 1992-es világkiállításra Sevillában, a Makovecz Imre építőművész által tervezett magyar pavilonba is ő készítette a 14 harangból álló, kibővített oktáv hangterjedelmű bronz harangjátékot. Harangjai Isten dicsőségét, békét, szeretetet hirdetnek.
12. kép: A mester és egyik alkotása
Jelentős rekreációs funkciót hordoz még a településen a horgásztó. 1971-ben épült duzzasztógát a Sződ-Rákos patakon, és alakították ki a ma is ismert, összesen 24 hektáros területű tavat, ahol jelentős sásas-nádas területek mellett 17 hektárnyi nyílt vízfelület igyekszik ellátni jóléti funkcióját. A tó elsősorban a horgászokat, horgászturizmust szolgálja: partján kiépített infrastruktúra, mellékhelyiségek, tűzrakóhelyek, padok várják a látogatókat, akik az éjszakai horgászat idejére sátrat is verhetnek. A 57
tavon rendszeresen szerveznek horgászversenyeket, a térségben gazdag, változatos halfaunájáról nevezetes.
13. kép: Az őrbottyáni horgásztó
Az 1980-as években a tó szabad strandként is működött, az akkori tanács vezetése megteremtette a kiszolgáló létesítményeket. Az 1990-es évek elején a strand megszűnt, elbontották a kiszolgáló létesítményeket, előtérbe került a sporthorgászat. Magyarország neve évszázadok óta összefonódik a lóval, a hazai lovas turizmus évtizedeken keresztül Európa legszínvonalasabb szolgáltatását nyújtotta. Az országnak kifejezetten jó lehetőségei vannak a lovas turizmus szempontjából, főként a természetföldrajzi adottságait tekintve. A különböző lovas tevékenységek végzése fokozatosan fellendült, a lovaglás, a lótartás népszerűvé válásával egyre több hazai magánszemély, vagy kisvállalkozás döntött úgy, hogy nem elégszik meg a saját célra történő állattartással, hanem olyan lovas létesítményt alakít ki, melynek egyidejűleg jövedelemtermelő szerepet is szán, vagyis lovas turisztikai szolgáltatást indít. Hazánkban a lovas turizmus a hagyományos turisztikai vonzerők egyik kiemelkedő területe, a belföldi lakosság körében a lovas turizmus iránti igény egyre nagyobb, a kereslet növekedése is tartósnak tűnik. Ezt az igényt kielégítendő a település területén pillanatnyilag 15 ilyen nagyobb lovas turizmus szempontjából érdekelt tanya, lovarda, istálló működik. 58
5. Őrbottyán intézményei
Őrbottyán intézményrendszere jól kiépült, és képes ellátni a helyi lakosság legfontosabb igényeit. Ennél sokkal többre nem is nagyon van szükség: sajátos térszerkezeti helyzetéből fakadóan az intézményrendszer magasabb szintű kiépítettsége sem tenné lehetővé érdemi vonzáskörzet kiépülését. Az önkormányzat általános iskolát, óvodát, egészségházat és kistérségi együttműködésben családsegítő központot működtet. Ezek kapacitásai általában ugyan kielégítőek, nem egy esetben mikrotérségi szereppel is bírnak, de nem minden esetben képesek már a népesség további növekedéséből származó feladatok ellátására, emiatt az önkormányzat mindezen létesítmények bővítését felvette a középtávon megvalósítandó célok közé. Más településekre kiterjedő ellátási szerepe az egészségháznak van, ahol a háziorvosi ellátás fogad a környező községekből is betegeket.
5.2. Oktatási és kulturális intézmények
5.2.1. A Kvassay Jenő Általános Iskola
Noha a nagyközség közoktatásának története a jogelőd-településeken a 18. századig nyúlik vissza, a mai általános iskola közvetlen előzményei az 1949-ben alapított települési iskolák (Őrszentmiklós és Vácbottyán) voltak. Az oktatási kapacitás bővítésére a települések egyesítése nyomán támadt szükség. A mai épületek első blokkja az 1973-74-es tanév kezdetére készült el Őrbottyán Nyíresnek nevezett részén, mivel az egykori két község – Őrszentmiklós és Vácbottyán – két régi iskolája már nem voltak képesek kiszolgálni az igényeket. Mai arculatát több lépésben érte el. 1979-ben, a déli oldalon a tornaterem és hozzátartozó öltözők készültek el. Ezt követte 1983-ban egy bővítés az északi szárnyon, amely az előzőnél tágasabb tanári szobát és négy újabb tantermet eredményezett. 59
1970-ben – a fent említett két községből létrehozott – Őrbottyán általános iskolásaihoz, a körzetesítés révén, még a csomádi gyerekek is csatlakoztak. A nyíresi iskola együttes csak a felső tagozat oktatására volt elegendő ebben a formában. 1993 novemberéig a régi „bottyáni” és a „miklósi” iskolákban folyt az alsó tagozatosok tanítása. Ekkorra készült el az épületegyüttes keleti oldalán egy könnyűszerkezetes szárny az alsó tagozat számára. Az 1993-94-es tanévben Csomád község ismételt önállóvá válásával az iskola körzeti jellege is megszűnt. Így alakult ki a mai formula, ahol nyolc évfolyamon 22 osztályban közel 500 gyermek oktatása folyik. Évfolyamonként az alsó tagozatban három a felső tagozatban két, illetve három osztályt indítanak. 1998-ban vette fel az iskola Kvassay Jenő nevét, akinek emlékét szobor és márványtábla is őrzi, amelyet évente ünnepélyesen megkoszorúznak. 2004-ben alapítványt hoztak létre, amelynek fő célja a Kvassay család emlékének ápolása és a Kvassay Jenő Általános Iskolában az oktatás színvonalának és tárgyi feltételeinek továbbfejlesztése és bővítése. A 2008-2009-es tanévben a Kisnémedi Általános Iskola az őrbottyáni Kvassay iskola tagintézménye lett, ahol a 6-10 éves korú gyermekek oktatása folyik két összevont osztályban iskolaotthonos rendszerben. Az eltelt négy tanévben több mint duplájára emelkedett az oda járó diákok száma, vagyis Őrbottyán oktatási intézménye sikeresen integrálja a térség közoktatási feladatainak egy részét. Azt iskola a helyi létszámok alakulásának függvényében – nyitott más községből hozzá járó tanulók felé is, akik azonosulni tudnak céljaikkal.
Az iskola céljai, élete
A Kvassay Jenő általános Iskola büszke arra, hogy 2008-tól már másodszor nyerte el az ÖKO-iskola címet. A fenntarthatóság pedagógiája beépült a helyi tantervbe és a mindennapjaikba. Magas szintű nyelvi képzést folytatnak két (angol és német) idegen nyelv oktatásával, amelyek közül tanulóik 1. osztálytól szabadon választhatnak. Az informatika oktatását jelenleg egy kis teremben 17 számítógép és internet hozzáférhetési lehetőség segíti. A könyvtárban hat számítógép és internet hozzáférés áll 60
a tanulók rendelkezésére, elsősorban ismerkedésre, gyakorlásra. Hat digitális táblával felszerelt tanteremmel rendelkeznek. Kvassay Jenő emlékére 1987-től minden tavasszal matematika, 2001-től az alsó tagozatosoknak olvasás-szövegértési és helyesírási versenyt rendeznek a körzet vidéki iskolái részére, amely nagy népszerűségnek örvend. Minden évben szép eredményekkel vesznek részt a megyei és országos szaktárgyi és sportversenyeken. A 2012/2013-as tanévben 35 pedagógus, egy pedagógiai asszisztens munkájával folyik a 472 gyermek oktatása-nevelése Őrbottyánban. A pedagógiai munkát kettő iskolatitkár segíti. Tagiskolájukban a 31 gyermeket három pedagógus foglalkoztatja. Szakos ellátottságuk jó, egyetemi végzettséggel négyen, szakvizsgával öt fő rendelkezik, sok a kreatív pedagógus, számos szakmai továbbképzésen vesznek részt, amelyek tapasztalatait az oktató-nevelő munkában hasznosítják. A képzések és átképzések során hangsúlyt kapott a tantárgyi továbbképzések mellett, a tanulás módszertani, a differenciálást, a kooperatív technikákat, a kompetenciák fejlesztését, a nem szakrendszerű oktatás bevezetését szolgáló, a konfliktuskezelést, a mentálhigiénét, biztosító képzések, a pedagógus szakvizsga megszerzése. 2012-ben fejeződött be a TÁMOP 3.1.5-09/A pályázat, ahol három pedagógus új végzettségeket szerzett (magyar nyelv és irodalom, informatika műveltség terület, mediátor). Az 1980-as évektől a Váci Zeneiskola kihelyezett tagozata működik az iskolában, ahol a tanulók zongorázni és hegedülni tanulhatnak, az utazás fáradalmaitól megkímélve. Az iskolában pszichológusi, fejlesztő pedagógiai és logopédiai gondozás is folyik, amelyre egyre nagyobb igény van. Helyben megoldott a rászorulók gyógytestnevelési ellátása is. Évek óta több szakkör működik, amelyeken a tanulók részvétele önkéntes és ingyenes. Ezek a következők: kézműves, matematika, számítástechnika, német, angol, sakk, színjátszó, énekkar, újságíró, gyógytestnevelés, kézilabda, kosárlabda, atlétika, fiú és lány foci. Ezeken kívül egyéb, önköltséges tanfolyamok is segítik a tehetség61
gondozást pl. úszás, judo, amelyek a személyiség sokoldalú kibontakozásához is hozzájárulnak.
Tárgyi feltételek A felső tagozatos épület két szintje a tíz osztálynak ad otthont. Itt találhatóak a csoportbontásra alkalmas helyiségek. Az emeletén működő könyvtár és a számítástechnika-terem a gyerekek kedvelt helye. Ehhez az épület részhez tartozik egy jól felszerelt tornaterem, melynek eszközparkját több pályázat elnyerésével, a Veresegyházi Életmód Program keretében sikerült jelentősen bővíteni. Az alsó tagozatos épületben 12 alsós osztály tanul. Osztálytermeik kicsik, de a jelenlegi maximális osztálylétszámokra (26 fő) nagyrészük még megfelelő. A fejlesztő pedagógus és a logopédus szobája is itt várja a gyerekeket. Ebben az épületben egy kis tornaszoba található. Az alsó tagozat tágas, esztétikus aulája jó lehetőséget ad arra, hogy a település lakói és a szülők számára alkalmi kiállításokat, komolyzenei hangversenyeket, községi ünnepélyeket, jótékonysági bálokat, esteket szervezzenek.
14. kép: A Kvassay Jenő iskola és felújított környezete
62
A sportudvar sok mozgási lehetőséget biztosít. Az udvart részben az iskola munkatársai és tanulói parkosították. Fajátékai, sportudvara közkedveltek a gyerekek körében. A sportudvar és tornaterem nemcsak a diákok előtt nyitott, hanem a sportolni vágyó pedagógusok, egyesületek előtt is. A több mint 10 000 kötetes könyvtár és 200 darabos videó, DVD, 91 db-os CD-tár és számítógépek, valamint internet segítik a pedagógusok és tanulók munkáját. A könyvtárban a gyerekek megtalálják a házi feladathoz, vagy a tanultak kiegészítéséhez szükséges szakkönyveket, kézikönyveket, kötelező olvasmányokat, ezen kívül a szabadidő eltöltéséhez ifjúsági regényeket, meséket, ismeretterjesztő könyveket. Népszerűek a könyvtári társasjátékok, a sakkozás és a folyóiratokat is szívesen böngészik a gyerekek. A könyvtárhasználati órákon gyakorolhatják az önálló ismeretszerzést, és megtanulnak tájékozódni a könyvtárban.
Egyéb események, rendezvények Az iskola diákönkormányzata heti rendszerességgel működteti az iskolarádiót. Az első és a második szünetben, heti egy-két alkalommal szórakoztatja, informálja a diákokat. Feladata a diákok szórakoztatása, a korosztály zenei stílusának, érdeklődésének megfelelően, tantárgyakhoz kapcsolódó érdekességek közlése, a diákok informálása az iskolai közélettel kapcsolatban, ünnepi megemlékezések, összeállított műsorközlés, vetélkedők, sportversenyek eredményeinek kihirdetése. Az iskolaújság címe „Kvassay Lapok”, megjelenik negyedévente. A lapot az iskola újságírószakkörös tanulói (az alsós humán munkaközösség vezetőjének segítségével alsó tagozatos diákok) készítik a szakkörvezető tanár, valamint a
15. kép: Tisztelgés a Kvassayszobor előtt
számítástechnika szakkör tanulói –tanáraik segítségével. 63
1994 óta minden évben, immár jelentős hagyományokra visszatekintő módon megrendezik az új iskolarészben a karácsonyi gálát, ahol jelenlegi és egykori diákok és családtagok találkoznak újra. Az aula esztétikai és akusztikai adottságait más hasonló rendezvények szervezésére is kihasználják. Az iskola megemlékezik az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulójáról a község lakosságával együtt, az iskola aulájában megtartott, a gyermekek által előadott ünnepi műsorral. Az október 6-ai és október 23-ai ünnepi megemlékezés iskolai keretben és nagyközségi szinten is előadásra kerülnek, a névadóhoz kapcsolódó ünnepüket a településsel együtt, közösen tartják.
16. kép: Évnyitó az iskolában
2. táblázat: A Kvassay Jenő Általános Iskola összefoglaló adatai
Oktatási intézmény megnevezése Kvassay Jenő Általános Iskola
Tanulók száma
Más településről bejáró tanulók száma
Más településről bejáró tanulók aránya
Pedagógusok száma
Tantermek száma
SNI tanulók száma
472 fő
24 fő
5%
35 fő
23
9 fő
64
5.2.2. Őrbottyán Nagyközség Napközi Otthonos Óvoda
A nagyközségben az óvodai nevelést jelenleg egy intézmény biztosítja, amely három tagintézményből áll, amely négy épületben (feladatellátási helyen) működik. Az Őrbottyán Nagyközség Napközi Otthonos Óvoda központi, négycsoportos épülete a Napsugár nevet kapta, a hozzá tartozó Kismókus óvodában két csoport működik. Az őrbottyáni tagóvoda a falu vácbottyáni részén található, ők a Margaréta óvoda nevet választották és hat csoportban várják a gyerekeket. A szervezetileg szintén ide tartozó, de Kisnémedin működő tagóvoda egy csoport részére tud helyet biztosítani. A nagyközség legelső óvodája a Kismókus óvoda, amelyet 1949-ben nyitottak meg. Uradalmi épületből lett kialakítva, jelenleg már mintegy 100 éves. A település Őrszentmiklósi részén helyezkedik el. A legszebb természeti környezetben alakították ki, dombos-völgyes területen. Nevét onnan kapta, hogy az óvoda területén levő fák közt mókus család tanyázott. Mivel nem óvodának készült az elmúlt évek során többször átépítették, alakították az igényeknek megfelelően. Itt jelenleg két csoport működik. 2012-ben 120 millió Ft támogatást nyert az önkormányzat, egy új 3 csoportos óvoda építésére.
17. kép: A Központi Óvoda épülete
65
A település központjában helyezkedik el a Központi Napsugár Óvoda, amely 1977-ben került átadásra. Ebben az épületben főzőkonyha üzemel, ez a település öszszes intézményeit ellátja. 2001-ben alakították ki az óvoda jelenlegi formáját. Az épület bővült egy csoportszobával, tetőtérrel és a konyha is korszerűsítésre került. Itt négy csoport működik. A település vácbottyáni részén 1956-tól működött egy kétcsoportos óvoda, amely 2006. augusztus 20-án új épületbe költözött. Ebben az óvodában három csoportszoba került átadásra a kiszolgáló helyiségekkel és tornateremmel együtt, és jelenleg a Margaréta Tagóvoda nevet viseli. A tetőtér beépítésével újabb három csoport kapott helyet. Ebből két csoport 2010. szeptember 1-jével költözött be, a harmadik csoportot 2011. szeptember 1-jével vették birtokba a gyermekek. Jelenleg hat csoport várja a gyermekeket.
18. kép: A Margaréta Óvoda új épülete
2008. szeptember 1-től Őrbottyán Nagyközség és Kisnémedi Község Intézményfenntartó társulást hozott létre, azóta az Őrbottyán Nagyközség Napközi Otthonos Óvodához tartozik a Kisnémedi Tagóvoda. A Kisnémedi Tagóvoda 1991-92-ben épült új épület. Műemlék jellegű környezetben, a kert első traktusában helyezkedik el az egy óvodai csoport.
66
Az óvoda egységes programja részben adaptált, az 1999-es Nagy Jenőné: Nevelés a művészetek eszközeivel nevelési program útmutatása alapján készült, melyet helyi sajátosságainkkal egészítettek ki, módosítottak. Kisnémedi tagóvodában a nevelési célok és feladatok megvalósítása Fábián Katalin Tevékenységközpontú óvodai nevelés programja alapján valósul meg. 3. táblázat: Az óvodai nevelés létszámadatai
Feladatellátási hely Központi Óvoda
Csoportszám Férőhelyszám
Beírt gyermekek száma 175
6
150
Margaréta Tagóvoda
6
150
163
Kisnémedi Tagóvoda
1
25
22
Összesen
13
325
360
Az óvodai intézmény(ek)ben összesen 27 óvodapedagógus, 13 dajka, egy logopédus áll alkalmazásban, valamint két fűtő-karbantartó és egy óvodatitkár segíti munkájukat. Fejlesztési terveik közül kiemelendő, hogy a Kismókus óvoda lassan leromló állapota az öreg, korábban több lépésben toldozott-foldozott épületben már nem javítható érdemben, így új óvoda építésére lenne szükség, az ehhez kapcsolódó tervek már el is készültek. Ennél kisebb volumenű feladat, hogy a Központi Óvodában tornaszobát szeretnének berendezni.
20. ábra: Általános iskolai tanulók és óvodába beíratott gyerekek számának változása, 2001-2011
67
5.2.3. Művelődési Ház és Könyvtár
Az intézmény székhelye: a Rákóczi Ferenc utca 43. alatt található, de ezen kívül további három telephelyen is nyújt szolgáltatásokat:
I. számú Művelődési Ház – 2162 Őrbottyán, Rákóczi F. u. 43.
II. számú Művelődési Ház – 2162 Őrbottyán, Rákóczi F. u. 186.
Községi Könyvtár – 2162 Őrbottyán, Rákóczi F. u. 43.
Fiókkönyvtár - 2162 Őrbottyán, Rákóczi F. u. 186.
Az intézmény alapításának éve 1952. Őrszentmiklós és Vácbottyán községek összevonása után mindkettőnek megmaradt a művelődési háza, amelyek mai is művelődési házként működnek. Az őrszentmiklósi (I. sz. Művelődési Ház) művelődési ház levente otthonnak épült 1932-ben. A két település összevonása után, 1973-ban újították fel. A vácbottyáni (II. sz. Művelődési Ház) művelődési ház 1760-ban Pálos vendégfogadónak épült, műemlék épület. Műemléki értéke a nagyterem dongaboltozatának van. A műemlékvédelmi rekonstrukció 1. üteme 2012-ben fejeződött be. Községi Könyvtár önállóan, az 1960-as évektől működik mindkét faluban, ezt megelőzően a járási könyvtár letéti könyvtárai működtek. 1980-ban a nagyközségi tanács létrehozta az Őrbottyáni Körzeti Könyvtárat, amelynek tagja az őrbottyáni két könyvtár és a közigazgatásilag összevont községek, Csomád és Vácrátót könyvtárai voltak. A községek önállóvá válásával a könyvtár Őrbottyán községi könyvtáraként működik tovább, a vácbottyáni könyvtár fiókkönyvtár lett. 1997-ben az önkormányzat összevonta a Művelődési Házat és a Községi Könyvtárat. Az összevonást követően az intézményekben folyamatos felújítás vette kezdetét. 4. táblázat: A könyvtárhasználat legfontosabb mutatói, 2011 Megnevezés
Könyvtári állomány
Olvasók száma
Személyes használók száma
Kölcsönzők száma
Kikölcsönzött kötetek száma
Helyben használt dokumentumo k száma
Művelődési Ház és Könyvtár Őrbottyán
16 335
472
2136
2101
7004
255
68
21. ábra: A könyvtár beiratkozott olvasóinak száma
A művelődési ház feladatai közül kiemelkednek az alábbiak:
Kisközösségek, amatőr alkotó csoportok működése,
Kulturális rendezvények szervezése,
Önkormányzati, intézmények, civil szervezetek, egyházak programjainak támogatása (helybiztosítás, együttműködés a rendezvények lebonyolításában),
Önkormányzati település szintű nagyrendezvények művelődési házat érintő feladatai,
Kapcsolatok építése, reklámtevékenység
A művelődési ház állandó programjai közül ki lehet emelni a különböző életmóddal, egészségmegőrzéssel kapcsolatos foglalkozásokat (női fitnesz, játékos gyerektorna, érrendszeri torna idősebbeknek) a kisgyermekes családoknak szóló programokat (Baba-mama klub, zenebölcsi), valamint olyan, klasszikus kulturális funkciókat hordozó eseményeket, mint például a Fekete István olvasókör, a Vácbottyáni Hagyományőrző Nyugdíjas Klub összejövetelei, vagy a Hegedűs Géza Kulturális Egyesület színjátszópróbái. A Művelődési Ház szervezi a településszintű nagyrendezvényeket, társadalmi ünnepeket, megemlékezéseket a civil szervezetekkel, egyházakkal és intézményekkel karöltve. A Művelődési Ház évente megrendezi a: 69
Magyar Kultúra napját, amelyen magyar szerző műveit mutatják be neves színészekkel.
Nőnapi rendezvényt, amelynek keretében az aktív hölgyek „Őrbottyán Rózsája” oklevelet kapnak a társadalmi szervezetek, intézmények, egyházak ajánlásai alapján. Ekkor választják meg az Év Asszonyát is, majd jó hangulatú aszszonybál zárja a rendezvényt.
Költészet napját, amellyel József Attila születésnapjára emlékeznek.
Majálist, amely mindig a Bartók Béla utcai sportpályán kerül megrendezésre. Az egész napos rendezvényen, van focimeccs, fitnesz bemutató, táncbemutató, judo bemutató, kézműves foglalkozások, főzőverseny.
Kvassay-napot, amellyel az iskolával közösen emlékeznek Kvassay Jenő és Sajó Elemér vízmérnökök kiváló munkásságára.
Őrbottyáni Képzőművészeti Baráti Kör kiállítását, ahol a nagyközség művészeinek alkotásait, és a gyermekrajzpályázatra érkezett munkákat nézhetik meg az érdeklődők két héten keresztül. Művészek: Antos Péter festőművész, Báron László festőművész, Mezősi Eszter üvegművész, Molnár Ferenc fotóművész, Szabados István festőművész.
Harangok Napját, települési ünnepnapot, amely 2008-ban került első alkalommal megrendezésre. Péntek délután az ünnep ökomenikus istentisztelettel, zászlóátadással kezdődik, majd szombat délelőtt folytatódik lakodalmas felvonulással, koradélután a színpadon, ének- és táncbemutatókkal,
a
sportpályán
lovasprogrammal és harcbemutatóval, az est csúcspontja a sztárvendég. 2008-ban Nagy Feró és a Beatrice, 2009-ben Charlie járt Őrbottyánban.
19. kép: Pillanatkép a Harangok Napja rendezvényéről
70
Idősek Napját, amely két helyen kerül megrendezésre minden évben. A Kvassay Jenő Általános Iskolában, és a II. sz. Művelődési Házban, köszöntővel, zenés műsorral és táncos esttel.
Községi Mikulást, amelyre kisvonattal érkezik a Mikulás és állomásonként osztja szét az ajándékait, és az utána következő gyermekelőadást, amely mindig nagy sikert arat a gyermekek körében.
Falukarácsonyt, amelyet az egyházakkal karöltve szervezik a Művelődési Ház és Könyvtár dolgozói.
20. kép: Falukarácsony Őrbottyánban A Művelődési Ház az éves rendszeres rendezvényein kívül szervez meseelőadásokat és színházi előadásokat is. A Művelődési Házak helyet adnak továbbá vásárok, termékbemutatók megrendezésének, évenként kétszer a Vörös Kereszt által szervezett véradásoknak, pártok, egyesületek, más civil szervezetek rendszeres összejöveteleinek, magánszemélyek rendezvényeinek, hagyományőrző rendezvényeknek. 5. táblázat: A kulturális élet mutatószámai a KSH adatai szerint Rendszeres művelődési foglalkozások száma (db) Rendszeres művelődési formákban résztvevők száma (fő) Kulturális rendezvények száma (db) Kulturális rendezvényeken részt vevők száma (fő)
2006
2007
2008
2009
2010
2011
229
194
225
156
99
41
132
117
140
132
122
98
15
19
17
20
20
17
1930
3340
4375
4790
5202
4800
71
5.3. Egészségügyi ellátás
Őrbottyánban az egészségügyi alapellátás jól kiépített. Hosszú évek óta két vállalkozó háziorvos (dr. Császi Andrea és dr. Gedeon Csaba) látják el a település lakosságát. A nagyközségben főállású házi gyermekorvos (dr. Kicsiny Emese) is működik. Az összesített heti rendelési idő a felnőtt ellátásban 34 óra, a gyermekorvosi ellátásban 15,5 óra (a tanácsadást nem számítva). Az egyik háziorvos foglalkozásegészségügyi szakorvosi képesítéssel is rendelkezik.
22. ábra: Az orvosi ellátás mutatói az elmúlt évtizedben
A település saját fogszakorvossal is rendelkezik dr. Patonai Imola személyében, akik hetente 12 órát rendel, és ellátja az iskolafogászati feladatokat is. Az orvosi ügyelet kistérségi szinten, a társulás által került megszervezésre, amelynek bázisintézménye a veresegyházi Misszió Egészségház. A településen védőnői szolgálat is működik, méghozzá két körzetben látják el a védőnők a csecsemő- és családvédelmi feladataikat.
72
A településen gyógyszertár, a Rezeda Patika működik, hétfőtől péntekig összesen 40 órányi nyitva tartással. Munkatársai tanácsadással is várják a hozzájuk fordulókat, néhány éve immár az interneten is (http://www.rezeda-patika.hu). A település humán-egészségügyi ellátása mellett állatorvosi szolgáltatásokat is nyújt, amit immár egyre kevésbé a haszon-, inkább a hobbiállattartás követeli ezt meg. Jelenleg három állatorvos, dr. Erdélyi Gábor, dr. Nagy Ferenc és dr. Kurucz János tevékenykedik a településen.
5.4. Szociális ellátás
5.4.1. Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat
A településen a szociális alapellátást és a gyermekjóléti szolgáltatást 2009. június 1jétől a Veresegyház Kistérség ESÉLY Szociális Alapellátási Központ végzi. Jelenleg három főállású munkatárssal dolgoznak, mindannyian rendelkeznek szakirányú végzetséggel. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat a Polgármesteri Hivatal udvarán található épületében működik. Az épületet 2010-ben újították fel pályázati pénzből, önkormányzati önrésszel. Az épület akadálymentesített, megfelel a legszigorúbb, legmodernebb elvárásoknak. Az intézmény technikailag számítógéppel, internet hozzáféréssel és telefonnal van felszerelve. A szolgálatot a nyitvatartási időben bárki felkeresheti.
Családsegítés A családsegítő szolgáltatás célja a település területén élő szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése. A segítséget igénylő 73
családok szociális és lelki gondozásának célja a meghatározott ideig tartó folyamatos segítő kapcsolat kialakítása és fenntartása annak érdekében, hogy a kapcsolatot igénylő fél problémái feltárhatókká, megfogalmazhatókká, ezáltal megoldási lehetőségeik kialakíthatóvá váljanak. Az esetkezeléseknek leggyakrabban előforduló formái a szociális, mentális esetkezelések, (információnyújtás, ügyintézés segítése, segítő beszélgetés, tanácsadás, továbbirányítás, dologi javak közvetítése) egészségügyi, orvosi esetkezelés területén a továbbirányítás és az ügyintézés segítése a leggyakoribb intézkedési forma. A Családsegítő Szolgálat éves forgalma a forgalmi naplóban rögzített adatok alapján 1200 alkalom.
Gyermekjóléti szolgáltatás A gyermekjóléti szolgáltatás célja: hozzájárulni a gyermek testi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családból történő kiemelésének megelőzéséhez. A törvény e célok elérése érdekében határozza meg a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait. A Gyermekjóléti Szolgálat észlelő jelzőrendszert működtet, összehangolja az érintettek munkáját. A jelzőrendszer a törvény értelmében prevenciós feladatnak minősül. A Gyermekjóléti Szolgálat éves forgalma a forgalmi naplóban rögzített adatok alapján 1540 alkalom. A polgármesteri hivatal dolgozóival szoros együttműködésben dolgoznak, a természetben megállapított összegek elköltését, felhasználását a szolgálat családgondozói koordinálják. Minden évben szociális tábort szerveznek, ahol igen nagyszámú a részvételi arány. Évek óta biztosítják a településen élő rászoruló gyermekek számára a nyári szociális étkeztetést, pályázat útján. Az intézmény minden évben karácsonyi ünnepséget szervez a gondozott gyermekek számára. Az adományozóknak köszönhetően folyamatosan tudnak a rászorulóknak különböző dologi javakat közvetíteni. Az intézményben dolgozók folyamatosan képzik magukat, hogy meg tudjanak felelni az egyre nagyobb szakmai kihívásoknak.
74
21. kép: A gyermekjóléti szolgálat nyári táborában
Házi segítségnyújtás A Veresegyház Kistérség ESÉLY Szociális Alapellátási Központ, Csomád, Erdőkertes, Galgamácsa, Őrbottyán, Vácegres, Váckisújfalu, Vácrátót és Veresegyház területén működtet házi segítségnyújtás szolgáltatást. Munkatársaik a házi segítségnyújtás során, a gondozott otthonában a napi életvitel fenntartásával kapcsolatos teendők elvégzésében nyújtanak segítséget, fizikai, egészségügyi, mentális és érdekképviseleti területen. Főbb tevékenységeik:
személyi és testi higiénia biztosítása;
alapvető ápolás, gondozás;
személyi környezet tisztántartása;
bevásárlás, étkezés segítése;
gyógyszer íratás, kiváltás, kiadagolás,
orvossal való kapcsolattartás, szükség esetén kihívása, vagy az orvoshoz való elkísérés;
segítő beszélgetések során a problémák megbeszélése, magányoldás;
hivatalos ügyek intézése, szolgáltatásokhoz való hozzájuttatás segítése.
75
A szolgáltatás igénybe vételének feltételeit és a fizetendő térítési díjat az önkormányzat rendeletben szabályozza.
Szociális étkeztetés Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a napi egyszeri meleg ételéről gondoskodnak, akik önmaguknak tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek azt biztosítani. A szolgáltatást kérelem elbírálása után lehet igénybe venni. Az étkeztetés napi térítési díját a település rendeletében szabályozza.
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás A szolgáltatást igényelheti: Egyedül élő, 65 év feletti személy Egyedül élő, súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg, Kétszemélyes háztartásban élő, 65 év feletti, súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás biztosítását. A készülék felszerelése ingyenes a fenntartáshoz az ellátottnak havi 1000 Ft hozzájárulást kell fizetni.
5.4.3. Juhász Zsófia Református Szeretetotthon Fogyatékosokat Ápoló és Gondozó Intézmény
Őrbottyánban 1928 óta végzi áldásos tevékenységét a Református Egyház. Ekkor vásárolta meg dr. Kovács J. István teológiai professzor és felesége, Schulek Irén holland segítséggel a falu határában elterülő Kvassay-birtokot. Egy csodálatos park közepén található tó partján áll a kastély, amely 1957-ig előbb özvegyek, később árvák otthona volt, ahol diakonisszák, hívő egyháztagok gondozták a rászorultakat. 1957ben „az egyház rossz ideológiai nevelése” miatt az otthont az oroszok bezárazták. 1960-tól kezdődően az otthon fő profiljává az értelmi fogyatékos és a súlyosan, hal76
mozottan fogyatékos személyek ápolása és gondozása. A kastély nagyon hamar szűkösnek bizonyult a megnövekedett igények miatt. Az 1960-as években épült fel az első gondozási épület, ahol hét osztályon jelenleg 54 ágyban fekvő, súlyosan, halmozottan sérült lakót ápolnak, gondoznak. Lakóik kétharmada epilepsziás beteg is. Ebben az épületben még további három osztályon az értelmileg, illetve mozgásukban korlátozott lányok és nők laknak, összesen 52-en. Az 1990-es években épült fel a férfiak részlege, ahol 48, többnyire súlyos értelmi fogyatékos fiút és fiatal felnőttet gondoznak. 1999 karácsonyán készült el az első, 2003 januárjában pedig a második intézeti belüli lakóotthon, amelyekben 23 középsúlyos értelmi fogyatékos fiatal részére sikerült kialakítani lakóotthoni körülményeket. Az intézményben az átlagéletkor 34 év, a legfiatalabb lakó 12, a legidősebb pedig 65 éves. Az engedélyezett férőhelyek száma 200 fő, a tényleges létszám évek óta 170 – 180 fő között alakul. Az intézmény vonzáskörzete elvileg országos, gyakorlatilag elsősorban Közép-Magyarországra fókuszálódik, regionális jellegű. Az állapotfelmérés szerint elkészült egyéni fejlesztési és foglalkoztatási tervek alapján mindenkit képességei szerint fejlesztenek a gyógypedagógusok, pedagógusok, illetve a képzési kötelezettek iskolába járnak. Számos lakó vesz részt különböző foglalkozásokon: agyagozás, tűzzománc-készítés, szövés, fonás, varrás, kötés, horgolás, festés, rajzolás, papírmunkák. Rendszeresen foglalkoznak lakóikkal hitoktatók, lelkigondozók. A konduktor asszisztens segítségével a világhírű Pető-módszer alkalmazásával foglalkozik a mozgásukban korlátozott és a súlyosan, halmozottan sérült lakókkal. Rendelkeznek a súlyosan sérült ellátottak fejlesztésére fényterápiás szobával is. A számos esetben mellékbetegségként jelentkező asztmatikus és tüdőproblémák enyhítésére sóterápiás helyiséget alakítottak ki. Az autistákkal képzett szakember foglalkozik. Az intézmény az ellátottak gondozását túlnyomórészt 1, 2, 3, 4, 6, 9, 10, 12 ágyas szobákban tudja megvalósítani. A gyermekek 8-10 éves korukig a fekvőbetegeket gondozó szobákban koedukáltan kerülnek elhelyezésre. Egy csoportban helyezik el azokat az ellátást igénybe vevőket is, akik azonos foglakoztatási formában közösen vesznek részt (pl. gyógypedagógiai iskolai-óvodai foglalkoztatás). A kis létszámú 77
gondozási egységben olyan személyek elhelyezése történik, akik képesek önmaguk részbeni ellátására, s nem igényelnek folyamatos, szoros megfigyelést, állandó felügyeletet és gondozást.
22. kép: A szeretetotthon főépülete Az ápoló-gondozó otthon lakóinak teljes körű – az ellátott szükségleteinek megfelelő – egészségügyi alapellátást/ellátást biztosít, amely a gyógyszerrel, gyógyászati segédeszközzel való ellátást, kötelező védőoltások és szűrővizsgálatok elvégzését is magában foglalja, térítésmentesen. Az ápoló-gondozó otthon az általános orvosi ellátást folyamatosan, a szakorvosi ellátásokat szükségszerűen nyújtja. Az intézményben biztosított az ellátottak részére rendszeres vérkép- és vizeletvizsgálat, a fizioterápiás kezelés, valamint szükség esetén a mozgásfejlesztés lehetősége is. Az egyéni képességektől függő fejlesztő foglalkozások:
kultúrtechnikai ismeretek fejlesztése,
kommunikációs készség fejlesztése – drámapedagógia,
önkiszolgálás fejlesztése – lakóotthoni felkészítés,
konduktív fejlesztés,
egészségmegőrző, kondicionáló torna – gyógytorna,
kézműves foglalkozások,
autista fejlesztő foglalkozás. 78
5.4.4. Családi napközik
Őrbottyánban, mint ahogy számos hasonló településen országszerte, jelenleg nem működik bölcsőde. A település polgárainak körében azonban mutatkozik igény a három éven aluli gyermekek napközbeni gondozását biztosító intézményekre. Ezt az igényt igyekszenek kielégíteni a családi napközik.
Katica családi napközi A 2006. évtől lehetőség van a gyermek egyéves kora után a szülőnek GYES mellett teljes munkaidőben elhelyezkedni, ezzel a lehetőséggel azonban csak az tud élni, akinek sikerül megoldani gyermeke napközbeni felügyeletét. A Katica családi napközi hasonlít egy gyermekközpontú sokgyermekes családhoz, ahol a gyermekek biztonságos, otthonos környezetben élnek.
23. kép: A Katica családi napközi udvarán
A gondozó által kialakított – a gyermekek egyéni szükségleteit figyelembe vevő – napirend, a közös játék öröme, a derűs légkör jellemzi a napot. Kis létszámú csoportban tartják a foglalkozásokat. A két évtizedes tapasztalattal rendelkező, szakképzett gondozónő családi keretek között, egyéni bánásmóddal várja a bölcsődés és óvodás korú gyerekeket az év minden napján. 79
Fészek Családi Napközi
Az országban eddig egyedülálló módon a Spiritus Egyesület 2007 októberében Fészek Családi Napközi néven a Szent István utca és a Gyár utca sarkán nyitott olyan Waldorf-pedagógiai jellegű szolgáltatást, amely főleg a bölcsődés korú gyerekek ellátására vállalkozik, de örömmel látja az óvodás korú gyermekeket is. Ezért a Fészek Családi napközi elsősorban 0,5–3 éves korú (de 4-5 éves, illetve szükség esetén még idősebb) gyermekek részére nyújt napközbeni ellátást. A gyermekek gondozását pedagógusi háttérrel rendelkező napközi vezetők, kisegítő gondozónő és egyéb diplomás pedagógusok végzik, akik szakirányú végzettséggel is rendelkeznek. A délután érkező iskoláskorú gyermekek számára változatos alternatívákat adnak a pihenéshez, az iskolában tanultak elmélyítéséhez.
5.5. Egyéb intézmények
5.5.1. Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete Őrbotytyáni Kísérleti Telepe
Őrbottyán rendelkezik egy országos, sőt, tudományos programját tekintve nemzetközi jelentőségű intézménnyel, amely azonban meglehetősen sajátos, kevéssé intenzív képződmény. Az 1949-ben alapított MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézet a talajtan-agrokémia-talajbiológia szakterület központi kutatási intézménye hazánkban, amely elsősorban az alapkutatásokért felelős. Emellett az intézet kutatói a talajtan és agrokémiával kapcsolatos fejlesztésben, szakember-képzésben és továbbképzésben is tevékenyen részt vesznek. Az intézet fő kutatási célkitűzéseit három nagy témacsoportban kívánja megvalósítani. Ezek talajtani, agrokémiai, talajbiológiai és biokémiai témákat foglalnak magukba. Az intézet nagyon hamar, az 1950-es évek elején állította fel az Őrbottyán Kísérleti Telepet (korábbi nevén Őrszentmiklós Kísérleti Telep). Itt hamarosan széleskörű ku-
80
tatások indultak a homoktalaj termőképességének fokozása céljából, érintve a talajok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak mélyreható elemzését is. Az 1950-es évek végén, illetve az 1960-70-es években beállított szabadföldi kísérletek (elsősorban a műtrágyázási tartamkísérletek) jó részét a mai napig sikerült megőrizni. Az Őrbottyáni Kísérleti Telep a Duna-Tisza közi meszes, míg a párja, a Nyírlugosi Telep a nyírségi savanyú homokot képviseli. Az immár öt évtizedes kutatások sokat adtak a hazai talajtani, növénytermesztéstani tudományoknak és a gyakorlatnak. A kísérleti telep három fős létszámmal működik, az Őrbottyánból Csomádra vezető úttól északra helyezkedik el.
5.5.2. Őrbottyán Rendőrőrs
A nagyközség rendőrőrse a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Váci Kapitányságához tartozik. Utóbbihoz a székhelytelepülésen kívül még három rendőrőrs, a szobi, a verőcei, valamint az őrbottyáni tartozik. Előbbi öt, a második 12, míg utóbbi, nem kevesebb mint 11 települést tudhat illetékességi körében. A jelentős térségi szereppel rendelkező őrs parancsnoka jelenleg dr. Horváth Imre.
24. kép: Az Őrbottyáni Rendőrőrs illetékességi területe
Őrbottyán baleseti mutatói kedvezőnek mondhatóak, az elmúlt hat évben 48 személyi sérüléssel járó közlekedési baleset történt, amelyből mindössze egy volt fatális kimenetelű.
81
6. Őrbottyán helyi társadalma
6.1.
Nonprofit szervezetek
Őrbottyán olyan évszázados hagyományokat ápoló település, amely büszke közösségeire, amelyek mindenkor erős pillérei voltak a nagyközség gyarapodásának. mind a hagyományos értelemben vett civil szervezetek, mind pedig a település vallási pluralizumásából fakadóan jelen lévő négy egyház fontos szerepet játszik mindennapi életében. Ebben a fejezetben nem törekedünk teljes részletességre, csak a legkiemelkedőbb kezdeményezéseket igyekszünk bemutatni. A nonprofit aktivitás statisztikailag is kimutatható módon növekszik a településen. A szervezetek száma az elmúlt 11 évben közel két és félszeresére nőtt, jelenleg 41 ilyet tart nyilván a statisztikai hivatal. A növekedés üteme elég intenzív volt ahhoz, hogy a gyorsan gyarapodó lakosságszám ellenére is pozitív legyen a fajlagos érték változása. Ma 1000 lakosra 5,5 nonprofit kezdeményezés jut, körülbelül 1,7-szer anynyit, mint egy évtizeddel ezelőtt.
23. ábra: A nonprofit szervezetek és fajlagos számuk növekedése (2000-2011)
82
6.1.1. Kvassay Alapítvány
Az iskola vezetősége, pedagógusai, a szülői közösség közös akarata 2004-ben alapítványt hívott életre. Az alapítvány főbb céljai az alábbiak:
A Kvassay Család emlékének őrzése, ápolása,
a Kvassay Jenő Általános Iskolában az oktatás színvonalának és tárgyi feltételeinek továbbfejlesztése és bővítése,
tehetséges tanulók részére kérelem, pályázat útján támogatás biztosítása kiránduláshoz-táborozáshoz,
nevelési, oktatási cél megvalósításának szellemi, erkölcsi és anyagi támogatása,
a testület tagjai továbbképzésének, belföldi és külföldi tanulmány útjának anyagi támogatása,
az oktatással, neveléssel, szakmai ismeretek bővítésével kapcsolatos kiadványok, könyvek megjelentetéséről való gondoskodás,
a pedagógusok és tanulók részére szakmai fórumok, konferenciák szervezése,
a tantestület tagjai és a tanulók részére szociális jellegű juttatás adományozása indokolt esetben,
iskolai rendezvények szervezése, költségeinek támogatása és fedezése,
a tanulók részére programok szervezése a környezeti nevelés, a környezettudatos és egészséges életmód kialakításához, nyári táborok, napközis táborok támogatása.
2008-ban Kvassay Alex Sándor (Kvassay Jenő unokája) kérésére az Őrbottyáni Kvassay Jenő Általános Iskoláért Közhasznú Alapítvány és az általa korábban más intézmény számára létrehozott alapítvány, – amely tovább funkcióját nem tudta betölteni egy intézmény megszűnése miatt – Kvassay Alapítvány néven egyesült és így jelentős mértékű tőkegyarapodást ért el. Az alapítvány és a település jelentős eseményeire a Kvassay család még élő tagjait, leszármazottjait rendszeresen meghívják.
83
Nagyon jó a kapcsolat Kvassay Jenő unokájával, Kvassay Sándorral, akit 2012-ben a település díszpolgárává választotta a képviselő-testület.
25. kép: Kvassay Sándor díszpolgárrá avatása
6.1.2. Kvassay Jenő Klub
Hagyományőrző klub, melynek célja a település kulturális életének felvirágoztatása. Tagsága a helyi nyugdíjasokból áll, a 46 fős népdalkör minden évben számos országos népdalversenyen és minden nyugdíjas találkozón részt vesz. Rendszeresen szerveznek kirándulásokat, részt vesznek a községben rendezett közösségi rendezvényeken, köreikben rendszeresen tartják az ünnepeket. 2006-ban vehették birtokba új klubházukat, amelyet az önkormányzati támogatás mellett, rengetek társadalmi munkával és vállalkozók, valamint magánszemélyek támogatásával hoztak létre.
84
26. kép: A Kvassay Jenő Klub tagjai az általuk épített Klubház átadásán
6.1.3. Barátság Horgászegyesület
A Horgászegyesület a település víztározójának tulajdonosaként a sporthorgászat, valamint a vízgazdálkodás területén fejt ki jelentős tevékenységet. Fő profiljuk a horgásztó fenntartása, a halállomány gondozása, folyamatos megújítása, a horgászengedélyek kiadása és a horgászok ellenőrzése. Elvitathatatlan szerepük van abban, hogy a tó ápolt környezetével a település egyik legszebb látványossága.
6.1.4. Hegedűs Géza Amatőr Kulturális Egyesület
A Hegedűs Géza Hagyományőrző és Kulturális Egyesület 2010-ben kezdett megszerveződni. Hivatalos, bejegyzett formában 2011-óta működik. Az egyesület névadója Hegedűs Géza egykori vácbottyáni tanár, aki karitatív munkásságával és rendkívüli tanítói képességeivel érdemelte ki a tiszteletet a lakos85
ság körében. Az egyesület székhelye, valamint állandó összejöveteleinek helyszíne a volt vácbottyáni iskola épülete, ami rengeteg viszontagságon ment keresztül, majd civil kezdeményezésre és társadalmi munkában, az egyesület tagjai és szimpatizánsai elkezdtek foglalkozni az épülettel. Később az önkormányzat támogatásával a komplett tetőszerkezet is felújításra került. 2010-ben egy kisebb tájházat hozott létre az egyesület, ahol két régi osztályteremből a 20. század eleji kornak megfelelő szobát rendezett be, korhű eszközökkel, ami szintén a településen élő emberek emléktárgyaiból, családi ereklyékből tevődik össze. Azóta a tájház, akárcsak a harangöntöde, helyi látnivalónak számít a nagyközségben. Az egyesület célja, ahogy az a nevében is szerepel, a hagyományok ápolása, életben tartása továbbá a kulturális élet felpezsdítése és nem utolsó sorban egy jó közösség megformálása. Ennek érdekében számtalan rendezvényen van jelen az egyesület, ahová a műsorral is készülnek, természetesen népviseleti ruhákban, ezzel is tisztelegve saját hagyományaik előtt.
6.1.5. Léleklánc Állatvédő Alapítvány
A Léleklánc Állatvédő Alapítvány 2012. október 27-én alakult, amelynek megalakítását, hosszú, küzdelmes, de eredményes munka előzte meg. A kurátorok magánemberként már hosszú évek óta végezték állat-, és környezetvédelmi tevékenységeiket. Céljuk, hogy az elhagyott, gazdátlan, kóborló, sintértelepekről kimentett, esetleg sérült, vagy egyéb módon rászoruló állatokat védelmezzék, befogadásukról gondoskodjanak, állatorvosok segítségével egészségügyi ellátást biztosítsanak, tudatosítsák az emberekben az ivartalanítás fontosságát, a befogott állatok ideiglenes elszállásolását, megfelelő élelmezését, chipes azonosítóval való ellátását, és megfelelő gazdához juttatását, örökbe adását. Ezt a tevékenységet nem csak Őrbottyánban, hanem az ország egész területén igyekszenek folytatni. Fontosnak tartják az intézmények fenntartóival hosszú távú kapcsolatok kialakítását, a felnövő nemzedékek környezetvéde86
lemre, természetvédelemre és állatvédelemre való tudatos nevelése érdekében, amely elősegíti, hogy már gyermekkorban hangsúlyt kaphasson az élet- és az élőlénytisztelet fontossága, a házi kedvencek humánus tartása. Terveik között szerepel megfelelő ingatlan tulajdon-, használati vagy bérleti jogának megszerzése esetén saját állatotthon létesítése (építése) és működtetése, amelyhez elengedhetetlenül szükséges saját önkéntesek és a társadalom érdeklődő tagjai számára folyamatos képzések szervezése és lebonyolítása.
6.1.6. Őrbottyáni Gyermekmosoly Óvodai Alapítvány
Az alapítvány tevékenységi körébe tartozik Őrbottyán Nagyközség óvodájában folyó képességfejlesztéshez, ismeretterjesztéshez segítségnyújtás. Jelentős hangsúlyt fektetnek az egészséges életmód kialakítására, a gyermekek környezetének szebbé tételére, az óvodák udvarainak, játékparkjainak fejlesztésére, gazdagítására. Az alapítvány lehetőségeihez mérten támogatja a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását. Kiemelt helyen szerepel a kulturális tevékenységek támogatása, az óvodában szervezett programok segítése, rendezvények szervezése. A kuratórium tagjai fontosnak tarják, hogy az alapítvány jelenjen meg a nagyközség életében olyan gyermekközpontú rendezvények szervezésével, ahol a családok együtt tölthetik el napjukat, kikapcsolódást nyújtva rohanó világunk mindennapjaiból. Szeretnének sok olyan programot szervezni, ahol együtt örülhet szülő, gyermek és az alapítvány tagjai a gyermekek önfeledt mosolyának.
6.1.7. Salamon Történelmi Club Egyesület
Az egyesület jelenlegi formájában 1993-ban alakult, bár tagjai már azelőtt is foglalkoztak haditornával, hagyományőrzéssel, a katonai és civil önvédelmi módszerek elsajátításával. A szervezet alapszabályban is rögzített tevékenysége a középkori ha87
gyományok ápolása, a haditorna, zene és a korabeli mesterségek területén, kulturális- és sportbemutatók tartása, történelmi kutatás. Nevüket első fellépésünk helyszínétől, a visegrádi Salamon toronytól kölcsönözték.
27. kép: A Salamon Történelmi Club Egyesület tagjai egy visegrádi fellépés alkalmával (2009)
Az alapító tagok között találhatók mérnökök, akik a BME területén működő volt MHSZ Zrínyi Miklós Haditorna Klub tagjai voltak, díszmű-kovácsok, (azóta a fegyverkészítés terén országos, illetve nemzetközi ismertségre tettek szert) bőrműves, történelem tanár, zenészek. Több éves önvédelmi és lövészeti képzés után kezdtek haditornával foglalkozni, az első ilyen csoportok egyikeként. Számos rendezvényen vettek részt országszerte, s Európa több országában (Ausztria, Svédország, Olaszország, Oroszország) is sikerrel szerepeltek középkori játékokon, fesztiválokon. A Visegrádi Palotajátékok, a Savaria Történelmi Karnevál, a „Királyi Szakácsok Nyomdokán” középkori rendezvény, a Diósgyőri Várjátékok, Tatai Vári Vigasságok, Sümegi, Szigligeti várjátékok, Nagyvázsonyi Lovas napok csak a legnagyobbak ezek közül. Zalaegerszegtől Hajdúnánásig és Siklóstól Miskolcig nagyon sok helyi rendezvényen, fesztiválon, falunapon vettek részt. Szerepeltek több kisfilmben, TV műsorban is. Ezek közül az Aranymadár a filmszemle fődíját 88
nyerte a kisfilm kategóriában. Jelenleg Őrbottyánban tartanak önvédelmi és vívó edzéseket, a helyi fiatalok számára. Évek óta szereplői és szervezői a település kulturális- és sportéletének. A korabeli, középkori kézifegyverek szinte teljes arzenáljával rendelkeznek, használatuk technikai fogásait komoly kutatásokat igénylő rekonstrukció nyomán igyekeznek elsajátítani. Bemutatóikon a távolra ható fegyverek (angol hosszú íj, magyar reflexíj, számszeríj, hajító lándzsa, hajító bárd és csillag) és a közelre ható fegyverek (egykezes kard, másfél-kezes kard, csatabárd, buzogány, láncos buzogány, fogazott hárítótőr, különböző tőrök, bot) használatát egyaránt bemutatják.
6.1.8. Bottyán Equus Hungária Közhasznú Alapítvány
A lovak iránt érzett tisztelet és szeretet késztette az alapítókat arra, hogy létrehozzák a Bottyán Equus Hungária Közhasznú Alapítványt az öreg, beteg, sérült lovakért. 2001-től vált hivatalosan állatvédő szervezetté. Az alapítvány gondozásában élő lovak és még sok másfajta állat gondozásán kívül együttműködésüket kínálják a térségben lévő iskolák és óvodák felé, szeretnék elérni, hogy a gyermekek kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, szerezzenek személyes tapasztalatokat az állatokkal szembeni megfelelő magatartásról. Szeretnék alapítványukat turisztikai látványossággá fejleszteni. Rendszeresen fogadják az odalátogatókat. A gyermekek nyári táborozások keretében is ellátogatnak az állatvédő egyesülethez. Jelenleg 25 ló és egy szamár él az alapítványban, a lovakon kívül 13 kutya, 28 macska, libák, nyuszik, őzike, kecskék élnek itt. A lovak története, sorsa változó. Van köztük olyan, aki valamikor a versenypálya lelátójáról hangos biztatására rótta a köröket a sikerért, van olyan, aki a díjugratásban ért el sikereket és van köztük olyan, aki a lovas kocsit húzta. Az alapítvány igen aktív szerepet vállal a lovak mentésében, igen sokszor lakossági bejelentések nyomán, gyakran éppen az állatkínzás bűnében vétkes „gazdáiktól”. 89
A lovak többsége a régi gazda, illetve állatszerető emberek közbenjárására kerültek az alapítványhoz. Az alapítványban élő lovaknak igyekeznek minél természethez közelibb életteret kialakítani. Napjaik nagy részét legelőn és karámokban töltik, az éjszakákat angol boxban. Az Equus Alapítvány képviselte az elmúlt években Őrbotytyánt a Nemzeti Vágtán.
28. kép: Az alapítvány és Őrbottyán standja a Nemzeti Vágtán
6.1.9. Őrbottyán Egészségéért Alapítvány
Az alapítványt 2010 januárjában jegyezte be a bíróság. Az alapítvány célja Őrbotytyán lakosságának komplex prevenciós, egészségmegőrző és rehabilitációs rendszerének kialakítása és fenntartása. 2010-ben a rendelő felújítása kapcsán gyűjtést szerveztek a helyi vállalkozások körében és a befolyt összeget műszer beszerzésre, a rendelő és a váróhelység berendezésének felújítására fordították. Az elmúlt években több alkalommal is szervezett az alapítvány kihelyezett szakorvosi napot, amelyek nagy népszerűségnek örvendtek a településen, a résztvevők magas száma pedig azt mutatja, hogy szükség van az ilyen és ehhez hasonló kezdeményezésekre.
90
6.1.10. Őrbottyáni Polgári Kör Egyesület
Az Őrbottyáni Polgári Kör 2006 októbere óta működik egyesületi formában. Jelenleg több mint 60 tagot számlál, akiknek egyharmada rendszeresesen részt vesz programjaikon. Megalakulásuk óta évente megrendezik főzéssel egybekötött juniálisukat. A Polgári Kör kezdeményezésére települési rendezvényként kerül megrendezésre a kétnapos Harangok Napja programsorozat. Rendezvényeiket
legtöbbször
a
vácbottyáni művelődési házban tartják.
6.1.11. Őrbottyáni Civil Kör Közhasznú Egyesület
Az Őrbottyáni Civil Kör 2001. augusztus 21-én alakult meg. Fő feladata a településen élő emberek kulturális és szabadidős lehetőségeinek színesítése. E szellemiségnek megfelelően szervezik programjaikat. Ilyenek a már hagyományosnak nevezhető, Húsvétot megelőző családi sportnap vagy a Karácsony előtti Mikulás-futás és kézműves program. Évek óta szerveznek jelmezes Farsangi Mulatságot és évi egy alkalommal táncházat is, ahol gyimesi és moldvai néptáncot tanítanak be a Mokányos együttes ügyes tánctanárai élő zene mellett. Újabb programjuk a havi rendszerességgel megrendezésre kerülő Filmklub, ahol régi, már-már elfeledett rendezők, színészek nagysikerű alkotásait mutatják be az érdeklődőknek. Évente egy-két alkalommal szerveznek kirándulásokat országon belül és a környező országok magyarok által lakott területeire. Saját programjaikon túl a művelődési ház által szervezett nagyközségi rendezvényeken is rendszeresen feladatot vállalnak, sportversenyek, kézműves műhelyek stb. lebonyolításával (majális, négy évszak a téren).
91
6.1.12. Veritas Jogvédő, Kommunikációs és Településfejlesztési Alapítvány Az Alapítvány 2004. január 23-ával kezdte meg működését, fő tevékenysége az emberi és állampolgári jogok védelmére irányul. A szervezet az őrbottyáni civil szervezetek közül egyedüliként az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 46/1994. (IX.30.) OGY határozat 141. § (1) bekezdése alapján az Országgyűlés Hivatala által jegyzékbe vett bejegyzett országos érdek-képviseleti és civil szervezetnek minősül. Emellett – Őrbottyánban szintén egyedülálló módon – a minisztérium közkapcsolati irodáján keresztül az alapítvány partneri együttműködést alakított ki a Külügyminisztériummal. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatbázisában a szervezet köztartozásmentes adózóként szerepel. Az alapítvány tevékenysége többek között: Hozzájárulás Őrbottyán nagyközség fejlődéséhez a humán- és a reálszférát érintő tudományos tevékenység és kutatás ösztönzésével, támogatásával és az elért eredmények nyilvánosságra hozatalával; Helyi szinten hozzájárulás az egyénben, továbbá a gazdasági és társadalmi szervezetekben rejlő képességek fejlesztéséhez, a rendelkezésre álló ismeretek összehangolt terjesztése révén; Hozzájárulás a természetvédelem, a környezetvédelem és az állatvédelem területén jelentkező helyi problémák, valamint az ár- és belvízvédelmi feladatok megoldásához; A gyermekvédelem és az ifjúságvédelem területén jelentkező helyi problémák feltárása és a feltárt problémák orvoslása, valamint a gyermekek és az ifjúság érdekképviseleti tevékenységének támogatása; továbbá a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése; Az emberi és állampolgári jogok, valamint a fogyasztói jogok védelme a helyi közélet fórumain az írott és az elektronikus média által kínált lehetőségek teljes körű kiaknázásával; Hozzájárulás a közrend és a közlekedésbiztonság, valamint a bűnmegelőzés és az áldozatvédelem területén jelentkező helyi problémák megoldásához, to-
92
vábbá közreműködés helyi szinten az infrastruktúra fejlesztésében, fenntartásában és üzemeltetésében; Az euroatlanti integrációs szervezetekben betöltött magyar tagságából adódó lehetőségek felkutatása és kiaknázása Őrbottyán nagyközség fejlődésének előremozdítása érdekében, különös tekintettel a nemzetiségek, valamint a határon túli magyarság helyzetének javítására; Közreműködés a helyi szintű szociális problémák kezelésében, továbbá a családsegítés, és az időskorúak gondozása területén felmerülő feladatok elvégzésében; Közreműködés az egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység ellátásában. Az alapítvány lehetőségeihez mérten állami, települési és területi önkormányzati, önkormányzati társulási, nemzetiségi önkormányzati, köztestületi feladat- és hatáskörbe jogszabály, létesítő okirat, szerződés, illetőleg határozat alapján tartozó (köz)feladatok ellátásban, illetve (köz)szolgáltatások nyújtásában való közreműködés az illetékes állami szervekkel, települési és területi önkormányzatokkal, nemzetiségi önkormányzatokkal, önkormányzati társulásokkal, köztestületekkel való (szerződéses) együttműködés keretében. Az alapítvány a lehetőségeihez mérten a tevékenységeit az Őrbottyán Nagyközség Önkormányzatának tagi részvételével működő önkormányzati társulásokat létrehozó településeken, Pest megyében, a középmagyarországi régióban, országos, valamint nemzetközi szinten is kifejti.
6.1.13. Őrbottyáni Polgárőr Egyesület A polgárőrség az 1990-es évek közepén kezdte tevékenységét a településen, jelenlegi egyesületi formájában 2012-től működik. Az Őrbottyáni Polgárőr Egyesület Pest megyében, Őrbottyán településen törvényesen működő, lakossági önszerveződésű, a szilárdabb közrend és közbiztonság érdekében társadalmi bűn- és balesetmegelőzési, gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint környezetvédelmi céllal megalakult polgárőr szervezet, amely tevékenységét a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény alapján, alapfeladatait a Pest 93
Megyei Rendőr-főkapitánysággal kötött együttműködési megállapodásban foglaltak szerint végzi. Az Őrbottyáni Polgárőr Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, politikai pártok támogatását nem fogadja el, azoknak anyagi és egyéb támogatást nem nyújt. Az egyesület célja a helyi közrend és közbiztonság védelme, javítása, a személy- és vagyonvédelem, bűnmegelőzés hatékonyságának fokozása, az állampolgárok biztonságának védelme, biztonságérzetük javítása. Az egyesület alapfeladatként:
a helyi közrend és közbiztonság védelme, valamint a bűnmegelőzésben való közreműködés érdekében közterületi járőrszolgálatot,
figyelőszolgálatot,
a közúti baleset helyszínén, valamint, óvoda, általános iskola közvetlen közelében jelzőőri tevékenységet lát el.
Az egyesület tagszervezete a köztestületé alakult Országos Polgárőr Szövetségének (továbbiakban: OPSZ), illetve Pest Megyei Polgárőr Szövetségének (továbbiakban PMPSZ).
6.2.
A nagyközség sportélete
Őrbottyán sokszínű és változatos sportéletének nem annyira a versenysportok kiemelkedő eredményei, hanem inkább a tömegsportok, a közösségi sportélmény széles spektruma adja az igazi erejét. A település méreteinél és polgárosodottságánál fogva jelentős, sportot kedvelő és a mozgást igénylő lakossal bír, akik igen széles körben találhatják meg az érdeklődésüknek megfelelő aktív kikapcsolódási formát.
94
6.2.1. Őrbottyáni Községi Sport Egyesület
A nagyközség egyik legfontosabb sportegyesülete az Őrbottyán KSE. Az egyesületet 1974-ben alapították, de jogelődje 1957-ig vezeti vissza gyökereit.
A
települések
összevonása
aztán
Vácbottyán és Őrszentmiklós csapatát is egyesítette. Színe a piros-fehér, és jelenleg egyetlen szakosztállyal, a labdarúgással működik. A sportegyesület eddigi legszebb eredménye a nemzeti bajnokság V. osztályát jelentő megyei I. osztályú bajnokságban 2005-ban megszerzett 4. helyezés volt. Elődeik első ismert eredménye: Pestvidéki LASZ III. Osztály, Váci Csoport 1950. évben 6. helyezett Őrszentmiklós, 13. helyezett Vácbottyán.
29. kép: Az Őrbottyáni SE edzésén
A felnőtt csapat a 2011. évben veretlenül megnyerte a Pest Megyei Északi III. osztályú bajnokságot. A csapat heti kettő edzésen vett részt, az ősszel induló szezonban a Pest Megyei II. osztályú bajnokságban jutva tisztességgel helytállt, sportszerűen küzdött az előrelépésért, majd a 12. helyen végzett. A felnőtt csapat sikereként értékelhető, hogy több ifjúsági korú játékos is szerepelt a bajnoki mérkőzéseken, ezen játékosok szakmai fejlődésük eredményeként lassan átkerülnek a felnőtt kerethez. Az öregfiúk csapat jelenleg az Öregfiúk Bajnokság Váci Déli csoportjában a 7. helyen áll. Az egyesület a 2011. évben négy év kihagyás után újraindította az ifjúsági csapatot 22 fő igazolt játékossal. Az utánpótláskorú játékosok edzésein az igazolt játékosokon túl tömegsport jelleggel, több-kevesebb rendszerességgel – a bajnoki ver95
senysorozatba nem bekapcsolódva – további 15-20 helyi fiatal vett részt. Az ifjúsági csapat részére heti kettő edzést tartottak, a csapat a Pest Megyei II. osztályú bajnokságban versenyez, jelenleg a 12. helyen áll. Az U7, U9 és U11-es korosztályba tartozó mintegy 35 gyerek Pócsik Zoltán vezetésével szép eredményeket ért el a Bozsikprogramban versenyezve, illetve több helyi szervezésű kupában is. Az egyesület eszközeinek összes értéke 2011. év végén 1 665 000 Ft volt, amelynek jelentős részét az évek óta gyűjtögetett gépek, sportfelszerelések, bútorok adják. Az egyesület által használt focipályja település központjában, a Bartók Béla úton található, 100 × 50 méteres, természetes füves stadion, 500 néző befogadására alkalmas, edzésekre szolgáló világítással is fel van szerelve. Az önkormányzat az egyesület működését évente mintegy 1 millió forinttal támogatja.
6.2.2. Őrbottyán Csapatok SE
Az egyesület elsősorban tömegsportot célozva jött létre. Legjelentősebb tevékenysége az asztalitenisz sportágban tömeg- és versenysport. Számos gyereknek és felnőttnek nyújtanak rendszeres és egészséges elfoglaltságot. Felnőtt csapatuk jelenleg a Pest megyei bajnokság B csoportjának északi divíziójában szerepel, 12 igazolt játékossal.
30. kép: A nagyközségben kiemelt jelentőséget tulajdonítanak az ifjúsági- és tömegsportnak
96
6.2.3. Rhiannon Lovas Klub
A lovasklub elsősorban a szabadidősportot szolgáló létesítmény. A lovagolni vágyóknak egy 60 x 60 méteres homokos pálya, illetve egy körkarám áll rendelkezésükre, valamint a gödöllői dombság csodálatos terep-adta lehetőségei. A klub különböző lovas szolgáltatásokat kínál, a kezdő oktatástól a versenyeztetésig díjlovaglás, díjugratás és military szakágakban. Tavasztól őszig lovas táborokat is szerveznek, négy éves kortól.
6.2.4. TÖKMAG Focisuli Sportegyesület A TÖKMAG Focisuli Sportegyesület 2012. február 9-én alakult meg Őrbottyánban. A sportegyesületet azzal a céllal alapították meg, hogy Őrbottyánban és vonzáskörzetében szervezett keretek között sportolási és versenyzési lehetőséget biztosítsanak a labdarúgást kedvelő óvodás és kisiskolás korú gyermekek számára. Az egyesületnek jelenleg 55 igazolt labdarúgója van, négy évestől a 12 éves korig. Őket az U7, U9 és U11-es korosztályban versenyeztetik.
31. kép: A Tökmag Focisuli ifjú játékosai a győzelemért hajtanak
97
Rendszeresen járnak terem tornákra, részt vesznek a Magyar Labdarúgó Szövetség által szervezett Bozsik torna programban is. A csapattal jártak már külföldön, strandfoci bajnokságon, több neves sportegyesülettel jó a kapcsolatuk, rendszeresen játszanak velük. A sportegyesület Kisnémedi és Vácrátót településeken is rendszeresen tart oktatást az ott élő gyerekeknek. Edzéseiket a tavaszi-nyári időszakban a Bartók Béla utcai sportpályán tartják (kedd, csütörtök), a téli hideg idő elől a tornaterem bérlésével fedett helyen készülnek a tornákra. A két fős edzői stáb kiegészült egy óvó nénivel (ő a legkisebbeket ismerteti a labdarúgással) és egy kapusedzővel, így már 4 fő foglalkozik a gyerekekkel.
6.3.
Egyházak
6.3.1. Őrszentmiklósi és Vácbottyáni Római Katolikus Egyház
32. kép: A vácbottáyni és az őrszentmiklósi római katolikus templomok
98
Az egyházközség, amelyet a váci püspök 2009. augusztus 15-én plébániai rangra emelt, a Váci Egyházmegye Gödöllői Esperesi Kerültéhez tartozik. Részét képezi a Vácbottyáni fília, mint misézőhely. A plébánia vezetője Bolyky Miklós diakónus. A plébánia otthona a korábbi közösségi ház lett, ez a bázisa a katolikus hívek által szervezett sokoldalú közösségi életnek is. A Szent Márk Bibliakör tagjai heti rendszerességgel olvassák közösen a Bibliát és együtt próbálják megérteni Isten akaratát az ő személyes életükre. A csoport tagjainak az a tapasztalata, hogy együtt olvasva olyan gondolatok kerülnek elő, amelyek máskor nem, így sokkal jobban megértik Isten szavát, minden szerda délután a plébánián. A plébániával szoros együttműködésben létezik a 1116. számú Néri Szent Fülöp cserkészcsapat, amely önkéntes, vallásos, pártpolitikától független ifjúsági mozgalom, nyitott mindenki számára származástól, nemtől, társadalmi és vagyoni helyzettől, valamint vallási meggyőződéstől függetlenül.
33. kép: A cserkészcsapat tagjai
99
6.3.2. Őrszentmiklósi Református Egyház
Őrszentmiklós lakói a hódoltság ideje alatt jobbára a református vallást követték. A török uralom alóli felszabadulás így számukra az ellenreformáció erőszakos és türelmetlen fellépését is elhozta. A gyülekezet évtizedeken keresztül templom nélkül létezett, végül a türelmi rendelet hatálya alatt építettek templomot előbb Váchartyánon, majd 1800-ban Őrszentmiklóson is, amit hamarosan felekezeti iskola is követett. Sokáig Veresegyház fíliája volt, 1891-ben lett önálló anyaegyházközség. A gyülekezet hagyománytiszteletből megtartotta nevében az őrszentmiklósi utalást, hiszen a vácbottyáni részen elsősorban evangélikusok és római katolikusok laktak. A népszámlálási adatok alapján a lakosságnak kb. negyede vallja magát reformátusnak, közülük 450-en alkotják a gyülekezetet, amelyet jelenleg Szabó Gábor Ferenc lelkipásztor vezet. Istentiszteleteket minden vasárnap 10 órakor tartanak, saját énekkaruk működik, ifjúsági és presbiteri bibliaórákat tartanak, valamint mama-baba kört és férfikört is szerveznek. A templomot 2011-ben újították fel, jelentős önkormányzati és más felekezeti támogatással.
34. kép: A református templom belülről és kívülről
100
6.3.3. Őrbottyáni Evangélikus Leánygyülekezet
Őrbottyánban – pontosabban: Vácbottyánban – jelentős hagyományai vannak ugyan az evangélikus vallásnak, mégis bizonytalan, hogy működött-e itt valaha önálló gyülekezet. A 17. század végén Csomád anyagyülekezet részeként, filia néven szerepel 120 körüli lélekszámmal, iskola és templom nélkül. 1796-ban a maroknyi evangélikusság
harangot
hozat
pestről,
hogy hangja összetartozottságot és hitet hirdessen. 1797-ben pedig megválasztja első tanítóját, Czagan Pált. A tanítás és az igehirdetés rendszeressége érdekében előbb isko-
35. kép: Az evangélikus templom tornya
lát, majd imaházat építenek. Anyagi okok miatt tornyot csak 1865-ben húznak az imaház mellé. Ez az 5x10 méteres belső térrel rendelkező, sárfalakból gyúrt teplom 1962. április 30-áig állt és hirdette Isten dicsőségét. Helyét ma a Rákóczi úton emléktábla őrzi. A mai templom a szomszédos telken épült 1963-ban. Felszentelése 1975. október 26-án volt Káldy Zoltán püspök szolgálatával. A millennium tiszteletére a 84 családban élő 150 főt számláló evangélikus gyülekezet kívül-belül renoválta templomát, amelynek újraszentelését dr. Harmati Béla végezte 2000. április 9-én. Úgy fejezte be a gyülekezet a II. évezredet és kezdte a 21. századot, hogy él és élni akar. A gyülekezet pásztora Eszlényi László evangélikus lelkész volt 40 éven át. 2012-ben búcsúztatták nyugállományba vonulása alkalmából. A jelenlegi lelkész Lajtos János.
101
6.3.4. Őrbottyáni Baptista Gyülekezet
A őrbottyáni gyülekezet születési évének 1882-t tekintjük, amikor Meyer Henrik anyakönyve szerint Barsi Jánost és feleségét bemerítette. Az első őrbottyáni gyülekezet Szabó András házánál volt, de nem minden megpróbáltatás nélkül: jöttek a csendőrök és letartóztatták a hívőket, de aztán már az éj folyamán ismét együtt voltak. Az első imaház gyorsan szűknek bizonyult és béreltek egy házat a Fő út túloldalán. A gyülekezet indulásától csupán 10 év telik el és megépítik az őrbottyáni imaházat, amit 1892-ben felavatva átadják rendeltetésének (mai Hősök tere 1. sz. alatti épület). A gyülekezetnek jelenleg 73 bemerített tagja van, emellett sok fiatal és gyermek. szerdánként Bibliaórát, szombatonként ifjúsági alkalmat szerveznek. Vasárnap kétszer van istentisztelet, imaóra és csoportos gyermekfoglalkozások. Negyedévente közösségi vasárnapokat rendeznek, amikor a gyülekezet együtt ebédel és beszélget. Minden évben szerveznek hitmélyítő hétvégét is. A fiatalokat angol és foci klubbal fogják össze, a legkisebbeket a nyári gyerekhetekkel várják. A gyülekezet lelkésze Kotán Béla.
36. kép: A baptista imaház
102
6.4.
A nagyközség rendszeres ünnepei, ismétlődő rendezvényei
Talán a fejezet eddigi részeiből is egyértelművé vált, hogy Őrbottyán, annak ellenére, hogy az utóbbi évtizedekben igen intenzív növekedésen ment keresztül, nem pusztán egy népes település, hanem igen jól szervezett, sokrétű és sokszínű helyi közösségek hálózatával is rendelkezik. A közösségeknek egyenként megvannak a maguk rendszeresen visszatérő hagyományos eseményeik, ünnepeik, amelyekre többször utaltunk is már korábban. A legfontosabb, az egész települést érintő rendezvényeket azonban itt is összefoglaljuk.
-
Asszonybál Nyolc éve minden évben megrendezésre kerülő nőnapi rendezvény. Ez alkalommal azok a hölgyek, akik egész évben juttatás nélkül vállalnak közösségi munkát, elismerésben (Rózsa oklevél) részesülnek. Az ajánlást a község civil szervezetek, intézmények, pártok, egyházak vezetői teszik. Közülük választják meg az „Év Asszonyát”. Ezt fergeteges bál követi. A rendezvénynek nagy sikere van a hölgyek körében. A bál szervezője a művelődési ház.
37. kép: Az asszonybál forgataga
103
-
Majális Nagyszabású szabadtéri rendezvény, amely 2004-től minden évben megrendezésre kerül. Helyszíne az Őrbottyáni Sportpálya. Főzőverseny, bemutatók, szabadtéri sportversenyek, sztárfellépők, tűzijáték teszik változatossá a napot. A gyermekeket az óriás játékok, gyermekjátékok vonzzák erre a rendkívül népszerű rendezvényre. A civil szervezetek, egyházak, pártok, intézmények egyaránt részt vesznek a szervezésben, a művelődési ház koordináló, lebonyolító szerepet vállal.
38. kép: Majális a sportpályán
-
Kvassay-nap Minden év június első hetében kerül megrendezésre. Kvassay Jenő vízmérnök tiszteletére az általános iskolában és az őrszentmiklósi temetőben koszorúzásra és emlékezésre kerül sor. Ilyenkor az önkormányzat meghívására településünkre érkeznek az ország vízügyi igazgatóságai, hogy tisztelettel emlékezzenek a vízügyi szolgálat kiemelkedő egyéniségére Kvassay Jenőre.
-
Harangok Napja A nándorfehérvári győzelem napjához közel eső hétvégén (júliusban) – már ötödik éve - rendezik meg a Harangok Napját, amely időközben Őrbottyán talán legfontosabb települési ünnepévé nőtte ki magát, általában két napos rendezvénnyé. 104
Ez alkalommal tisztelegnek a nándorfehérvári hősök emléke előtt, emlékeznek Hunyadi Jánosra, aki győzelmet aratott a török sereg felett. Ugyanakkor gondolnak a harangöntőre, aki tradicionális mesterségével és Magyarország egyetlen harangöntő műhelyével öregbíti a település hírnevét országhatárainkon innen és túl. A program pénteken kezdődik, amikor is a harangok megszólalnak, jelezvén az ünnep kezdetét. Az ünnepélyes megnyitó után a tábortűz mellett tárogató szól.
39. kép: A zászló átvétele a Harangok Napján
A program második, szombati napja lakodalmas felvonulással kezdődik. Majd a sportpályán elkezdődik a rendezvény, amikor a Gombos család harangöntő mestere megszólaltatja a kihelyezett harangot. Helyi csoportok szereplésével, testvértelepülésünkről érkező csoport fellépésével, bemutatókkal, lovasprogramokkal, gyermekelőadásokkal, sztárfellépők műsorával, utcabállal hajnalig tart a rendezvény.
105
40. kép: A Harangok Napján
-
Négy évszak a téren – Tavasz, Nyár, Ősz, Tél 2010 decemberében volt az első térköszöntő az új téren, az általános iskola előtt, mivel akkor volt a tér átadása. Ekkor jött az ötlet, hogy minden évszak kezdetét a téren köszöntsük. Különlegesség, hogy az „Őszköszöntő”-vel lett összevonva a szüreti felvonulás és bál. Mindig Vivaldi „A négy évszak” c. művének évszaknak megfelelő tételével indul a rendezvény. Ilyenkor különböző árusok, kézművesek várják a látogatókat. Egész délutánt betöltő műsorral kedveskednek az előadók a téren nézelődőknek.
41. kép: Télvárás Őrbottyánban
106
-
Idősek napja Minden évben október elején a művelődési ház szervezésében megrendezésre kerül az idősek napja. Mivel Őrbottyánban jelenleg még problémát okoz, hogy nagy létszámú közösséget befogadó rendezvényhelyszínt találjanak, ezért minden évben a község volt vácbottyáni részén és a volt őrszentmiklósi részen is külön köszöntik a 70 év felettieket. Az önkormányzat a művelődési ház költségvetésében minden évben biztosítja a műsor és az ajándék költségét, így színvonalas zenés műsorral lephetik meg az időseket.
-
Mikulás Több éves hagyománya van a községi Mikulás-ünnepnek is, amelyet szintén a művelődési ház rendez. A Mikulás kisvonattal érkezik községbe és a gyerekek a plakátokon előzőleg meghirdetett állomáshelyeken várják, ahol édességet kapnak tőle. Este a művelődési házban ingyenes gyermekműsor várja az érdeklődőket.
-
Falukarácsony 2004-ben rendezte meg először a művelődési ház az őrbottyáni egyházakkal karöltve a rászorulók karácsonyát. Az egyházak a műsort adják, (megbeszélés szerint, minden évben más felekezet) a művelődési ház az édességcsomagot állítja össze, szervez és lebonyolít.
42. kép: Falukarácsony
107
-
Nemzeti ünnepeink méltó megünneplése Március 15., augusztus 20., október 23. Megemlékezéseink sora bővült, ebben az évben október 6-án az aradi vértanúkra emlékeztünk, június 3-án pedig a Trianoni emlékműn él tartottunk megemlékezést.
43. kép: Jelenet a március 15-i ünnepségből
44. kép: Lovas hagyományőrzők a Harangok Napján
108
7. Településszerkezet, településkép
7.1.
A település funkcionális morfológiája, a beépítés típusai
Őrbottyán mind a mai napig magán viseli szerkezetében történetének sajátos elemeit, a két önálló faluból kialakított kompozit jellegét. Őrszentmiklós és Vácbottyán települései az idők során ugyan fizikailag összekapcsolódtak, de mind a mai napig felismerhetőek az eredeti településmagok. Őrbottyán népességének 95%-a a központi belterületen él. A KSH Helységnévtára összesen öt külterületet sorol fel (Felsőtecze, Hársföldek, Hosszúföldek, Kvassaytelep, Ótelep) de ezek közül csak kettő lakott. Kvassaytelep 256 fős népessége alapvetően a református otthon lakóit jelenti (az intézményi lakóegységen kívül még 10 lakást tartanak számon), ezen kívül Ótelepen laknak még 14-en.
45. kép: Őrbottyán a magasból. Nyugat felől, bal oldalon az agyagbánya, középen Őrszentmiklós településrész, előtérben a horgásztó
Őrbottyán közigazgatási területe – részben az egyesítésből fakadóan is – viszonylag kiterjedt. A belterülete 4,416 km2, külterülete 22,955 km2, ebből adódóan a belterületi népsűrűség 1605 fő/km2 – viszonylag jelentős érték, míg a teljes igazgatási területre számított népsűrűség (271 fő/km2) a megyében inkább csak átlagosnak
109
mondható. Igaz, ez az érték éppen Őrbottyántól észak felé igen jelentősen csökken: valóban az agglomeráció peremén vagyunk. A külterületek vonatkozásában is nem csak a már hivatalosan nem használatos kifejezéssel „zártkertekkel” egészül ki (Tópart (0,582 km2), Nagy-homok (0,297 km2), melyek „kvázi belterületek”, hanem még kiegészül az egyébként lakóházzal beépíthető építési övezetbe sorolt területekkel (0,56 km2), tanyaközpont jellegű telekcsoportokkal (Kvassay-telep 0,019 km2), Puskás-tanya (0,002 km2). A volt zártkerti, különleges státuszú építési övezetek, szervesen csatlakoznak a belterületi határhoz éppúgy, mint a külterületi, de építési övezetbe vont területek. Természetesen maradtak a gyümölcs- és szőlőtermelés funkcióval bíró, beépítetlen zártkertek is. Vannak továbbá olyan mezőgazdasági területek is, amelyek az újabb időkben jelentős fellendülést mutató lótartás, lovassport, lovas turizmust szolgáló területek, amelyek tanya jelleggel jelentős mértékben már beépültek, természetesen minimálisan egy hektár nagyságú telkeken.
24. ábra: Őrbottyán településszerkezeti vázlata
110
A település nagyszerkezetére két alapelem nyomja rá a bélyegét. Az egyik az a tengely, ami a két valamikor önálló falu, Őrszentmiklós és Vácbottyán főutcáit nagyjából délnyugat-északkelet irányban összeköti. Ez a tengely ma a település központi szervező eleme, amely mentén a településközponti vegyes területeket is találjuk. Itt került kialakításra a település részben új, részben rehabilitált centruma, és itt sorakoznak a legfontosabb kereskedelmi egységek és közintézmények is. Annak idején az egyesítés után tudatos településtervezés hozta létre az itt tapasztaltható intézményi koncentrációt, hiszen a részek egésszé kovácsolása fontos feladat volt. Ezt a jelleget erősíti az ezen a területen, központi helyen található vasútállomás, de itt alakították ki a település sportpályáját is. Ezen túl a két hagyományos településközpont továbbra is másodlagos decentrumként működik (templomok, közoktatási feladatellátásihelyek). A szerkezet másik hangsúlyos elemét a Gödöllő és Vác közötti út (Fő út) jelöli ki, amely Veresegyházat Vácrátóttal kapcsolja össze, érinti az őrszentmiklósi településrész központját, valamint az északi gazdasági területeket.
46. kép: Körforgalom a település tengelyeinek metszéspontjában
A település beépített, illetve beépítésre szánt területe lakó-, vegyes, gazdasági, üdülő, és különleges területekre tagozódik. A település belterületének döntő többsé111
gét funkciójának megfelelően a lakóterületek foglalják el. Ebből alapvetően kétféle, a falusi és a kertvárosi lakóterület található meg a településen. Az előbbiből van a több: a Lke1 jelű hagyományos kertvárosias lakóterület építési övezetbe a település kialakult, tervezetten, szabályozottan létrejött kertvárosias lakóterületei tartoznak, ahol a legnagyobb beépíthetőség 20% – ezek a területek önmagukban is a területhasználat közel felét jelentik.
25. ábra: A nagyközség beépített és beépítésre szánt területeinek megoszlása a beépítés típusai között
47. kép: Kertvárosias beépítésű településrészlet
112
A másik két kertvárosi övezet közül az Lke2 jelűbe nagytelkes kertvárosias lakóterületbe építési övezetbe a településnek az átlagosnál magasabb igényeket kielégítő, főként családi házas lakóterületei tartoznak. Az Lke3-ba pedig (hétvégi házakkal vegyes kertvárosias lakóterület) olyan területek tartoznak, amelyeken a lakóépületeken kívül az üdülési célú hétvégi házak építése is megengedett. Előbbiben a legnagyobb megengedett beépítés 10, utóbbiban 20%. Az Lke4 övezetben a beépítési mód zártsorú, a legnagyobb beépíthetőség 25%-os. A nagyközségnek az elmúlt négy évtizedben kialakított lakóterületei ide nyertek besorolást.
48. kép: Hagyományos falusias beépítés az őrszentmiklósi településrészen
A falusi lakóterületek (Lf) teszik ki a területhasználat másik nagy szegmensét, öszszesen nagyjából egynegyedét. A falusias lakóterület lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot, vagy a turizmust, az üdülést szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgálnak. Az egykori faluközpontok területei a mezőgazdasághoz kötődő falusi életforma fenntartásának lehetővé tételéért ide került besorolásra. Telkek parcellázására 1980 óta több hullámban is sor került, egyrészt önkormányzati, másrészt magántulajdonban lévő telkek, amelyek a megfelelőbb településszerkezet kialakítása érdekében, településrendezési szerződéssel valósultak meg. 1980-90 113
között 600 telket alakított ki az akkori tanács a tó partján üdülő jellegű zártkertként. A 2000-es évek elején önkormányzati tulajdonú telekfelosztásra került sor a Gyár utcában, amelynek során 37 db építési összközműves építési telek kialakítása történt meg. Ezek a telkek mára beépítésre kerültek, ezért a terület további parcellázása jelenleg folyamatban van (30 db önkormányzati telek). Az évtized második felében került sor a Kálvária-Cinege utca kialakítására, amely területen egységes szerkezetű településrész jött létre, szervesen illeszkedve a régi belterülethez, 19 db magántulajdonú és 33 db önkormányzati építési telek kialakítására. Ezek a telkek is részben beépítésre kerültek. Szintén ebben az időszakban magántulajdonú telkek parcellázására került sor a Hegyi György utca (10 db már beépült és jelenleg folyik újabb 10 telek kialakítása), a Kossuth Lajos utca (30 db beépült), a Vak Bottyán utca (26 db, beépült), valamint a Zrínyi utcákban (18 db, részben beépült).
49. kép: A vasúti park beépítési terve
Mára már a külterületen a Tópart és a Nagy homok szervesen kapcsolódó és a belterülettel azonos módon kezelt lakóterületek. A külterületi lakó- és gazdasági célú ingatlanok elektromos árammal ellátottak, 95%-ban vezetékes gázzal és ivóvízzel felszereltek. A legkiesőbb külterületeken lévő lakóingatlanok többsége gáztartállyal felszerelt ingatlan. A beépítésre szánt külterületeken mintegy 75%-os a csatornázottság. A település geológiai adottságainál fogva, kiváló, ivóvíz minőségű talaj- és ré114
tegvíz készlettel, valamint mélyrétegű (artézi) vízkészlettel rendelkezik, ezért a tanya jellegű beépítéseknél, gyakorlatilag minden ingatlan rendelkezik ásott vagy fúrt kúttal. A talaj adottságai miatt, még esős időjárásban is ezek a területek szintén jól megközelíthetőek.
50. kép: Tájékoztató táblák az Izotóp Park területén
A nem lakáscélú terület-felhasználás legfontosabb elemét képezik a vegyes területek. Ezek közül a központi vegyes terület a korábban már említett tengely, a Rákóczi Ferenc utca mentén kerültek kijelölésre. A település fejlődéséhez szükséges gazdasági területeket alapvetően az észak déli tengely két települési végpontjához közel, a Fő út északkeleti oldalán jelölték ki, amelyek magukba foglalnak olyan működő övezeteket, mint a Wienerberger téglagyár, és olyan barnamezősnek tekinthető területeket is, mint például a régi téglagyár vagy egy korábbi TSz-major. Ezek közül a Gksz1 – kereskedelmi, szolgáltató terület nem jelentős zavaró hatású, elsősorban gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál, általában szabadon álló beépítéssel. A Gksz2 zöldbeágyazott kereskedelmi, szolgáltató terület, nem jelentős zavaró hatású, elsősorban gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál, általában szabadon álló beépítéssel, jelentős méretű zöldfelülettel. Iparterületként a jelenleg is működő téglagyár ingatlana szolgál, míg a hozzá kapcsolódó bányaüzem különleges besorolású terület. 115
A nagyközség zöldterületekben viszonylag szegény, de rendezett. A KSH által nyilvántartott zöldterületek összes területe 1,25 ha. Jelenleg folyamatban van a még javarészt kihasználatlan, extenzív belterületi zöldfelületek átalakítása, amely a településrendezés egyik fontos középtávú célja. A zöldterületekkel kapcsolatos igényeket a Horgásztó rendezett környezete jelentős részben kielégíti.
51. kép: A református templom előtti rendezett park
7.2.
Őrbottyán lakásállománya
Őrbottyán lakásállománya dinamikusan gyarapodó képet mutat. 2001–2011 között a lakások száma mintegy 32%-kal nőtt, és meghaladva a 2500 darabot.
26. ábra: Őrbottyán lakásállományának változása
116
Az épített lakások számában az utóbbi időben a 2003. és a 2007. esztendő jelentette a csúcsévet, mindkét alkalommal több mint 100 lakást adtak át. Azóta visszaesés tapasztaltható ugyan, amely megfelel az országos tendenciáknak, de azzal ellentetében az őrbottáyni ingatlanpiac nem fagyott be egészen a 2008-ban kezdődő hitelválság után sem, ami biztató a település jövendő gyarapodására nézve.
27. ábra: Az épített lakások száma Őrbottyánban
Nem meglepő módon az újonnan épített lakások átlagos mérete is növekvőben van, a 2001-es 87 m2-es átlagról napjainkra 116 m2-re híztak, ami arra utal, hogy egyre tehetősebb rétegek fedezik fel maguknak Őrbottyánt.
28. ábra: Őrbottyán lakásállományának megoszlása az építés időszaka szerint
117
Ennek alapján nem meglepő, hogy a lakásállomány ma igen fiatalos korösszetételű. Közel 40%-át 10 évnél nem idősebb, majdnem kétharmadát pedig legfeljebb 20 éves ingatlanok alkotják. A 20. század elejéről, vagy még korábbról származó épületek ma az építészeti örökség értékes részét képezik.
52. kép: Jellegzetes ház az egyik kertvárosi utcából
7.3.
A nagyközség tervellátottsága, illeszkedése a magasabb szintű tervdokumentumokhoz
Őrbottyán rendelkezik a törvényben meghatározott rendezési és fejlesztési típusú tervdokumentumokkal, amelyek nyilvános elérése biztosított. A tervek legfontosabb megállításait jelen tanulmány anyagai közé is beillesztettük a megfelelő pontokon.
6. táblázat: A nagyközség rendezési tervei, azok jóváhagyó rendelete, határozata, elfogadás ideje Megnevezés
A jóváhagyó rendelet
Elfogadás ideje
Településszerkezeti terv
137/2011. határozat
2011.04.18.
Szabályozási terv
15/2011. rendelet
2011.05.09.
Helyi építési szabályzat
15/2011. rendelet
2011.05.09.
118
A magasabb szintű tervdokumentumok közül ki kell emelni a Veresegyházi kistérség – területfejlesztési koncepció és stratégiai program 2008 című anyagot. A részletes, gazdagon adatolt helyzetfeltárásra épülő dokumentum számos a nagyközségre releváns elemzést és megállapítást tartalmaz. Egyik sarkalatos kijelentése, hogy az agglomeráció északkeleti részén kialakult sajátos településcsoport képezi a kistérség magját, és ennek a településcsoportnak fontos integráns része a névadó-településen és Erdőkertesen kívül Őrbottyán is, amely központi funkciókat tölt be a kistérségen belül. Urbanizált területek vonatkozásában a kistérség, annak is a – VeresegyházErdőkertes-Őrbottyán alkotta – magterülete (amely szervesen kapcsolódik a kistérség határán kívül eső Szada területéhez) a Budapesti Agglomeráció egyik legintenzívebben növekvő települési területe. A kistérségi program megállapításai közül kiemelendő, hogy hivatkozva a Budapesti Agglomeráció Fejlesztési tervére, két olyan alprogram különíthető el, amely Őrbottyán számára is relevánsnak minősíthető. Az egyik, hogy a térségben meglévő természeti potenciál és fejlesztési lehetőségek (vizes élőhelyek, erdősítés) lehetőséget adnak egy harmonikus, fenntartható kertvárosi életforma megteremtésére. A másik ilyen elem az urbanizált centrumok, alközpontok rendszerének kialakítására vonatkozik, amelyben „Veresegyház, Őrbottyán, illetve Erdőkertes településközpontja fejlesztése egyaránt szolgálja a régiós, az agglomerációs, illetve a helyi célokat.” A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének egyik legfontosabb, a nagyközségre nézve releváns eleme, hogy távlatilag egy új nyomvonalon vezetett főúttal kívánja Vác és Gödöllő térségét összekapcsolni, amely Őrbottyántól nyugatra haladna, és alkalmas lenne a jelenlegi belterületi utak forgalmi terhelésének csillapítására. Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja kiemeli, hogy az agglomerációs övezet városi központjainak rendszerében az elmúlt években az egyik legfontosabb változás az agglomerációs övezet északkeleti szektorában Veresegyház mikro-körzet (beleértve Őrbottyánt) szervező-ellátó szerepének megjelenése. A településsel kapcsolatban továbbá megjegyzi, hogy „A keleti agglomeráció második gyűrűjében az erőteljes kertvárosi fejlődéssel, a lakóterületek kíná119
latának bővülésével összehangoltan a helyi foglalkoztatás feltételeinek javítása, a gazdaság erősítése (terület-igénybevétel a települések összevonása nélkül). A helyi adottságok (termál, tavak, erdők) sokoldalú rekreációs kihasználása, az idegenforgalom feltételeinek javítása. A térség és a helyi társadalom erőforrásainak összehangolt fejlesztésére irányuló egészségmegőrző és életmód program támogatása.”- jelenti a legfőbb kihívásokat.
7.4.
Az épített örökség elemei A településen országos védelmet élvez műemlék az Őrszentmiklósi katolikus templom (törzsszám: 7159), a Vácbottyáni templom (törzsszám: 7160), a kőkereszt (törzsszám: 7160), valamint a Vácbottyáni pálos fogadó (törzsszám: 7160). A fentieken kívül helyi védelem alatt áll még három hagyományos parasztház (Béke u., Bem k., Fő út), valamint három, a 20. század elejéről származó polgári lakóház, villa (Rákóczi út, Arany J. u., Szent Miklós tér). Helyi egyedi védelem alá 53. kép: Szent Miklós szobor és harangláb
tartozik továbbá, közterületen lévő építményként a kőkereszt a Rákóczi út és a
Kossuth L. út sarkán. Ezeken kívül fontos megemlíteni, hogy Őrszentmiklós és Vácbottyán településmagja mind a mai napig őrzi két jellegzetes középkori falutípus beépítési szerkezetét, így birtokszerkezete is megőrzendő értéknek tekinthető.
7.4.1. A vácbottyáni római katolikus templom
A település egyik legfontosabb műemléke az 1763-ban egy korábbi templom helyén a pálosok által épített római katolikus templom. A barokk stílusú műemlék sza120
badon álló, keletelt, egyhajós, középtornyos. A három részre osztott főhomlokzata falsávokkal keretelt, tengelyében füles keretelésű, záróköves kapuzattal. A kapuzat felett félköríves ablak látható. A szélső részeken üres szoborfülkék. Az íves párkány felett volutás oromzat kétszakaszos toronnyal. A torony felső szakaszának négy oldalán óraíves párkány, felette sátortető. Oldalhomlokzatát falsávokba foglalat három ablak tagolja. Félköríves záródású szentélyének mindkét oldalán egy-egy ablak. Északi oldalán sekrestye egészíti ki a főépületet. A templom belső terei is a barokk építészet jegyében fogantak, berendezései mai napig az eredetinek megfelelőek.
54. kép: A vácbottyáni templom belülről
7.4.2. Őrszentmiklósi római katolikus templom
Az őrszentmiklósi templomot gróf Grassalkovich Antal özvegye, Klobusiczky Teréz építette saját költségén. Alapkövét 1799-ben tették le, majd 1781-ben szentelték fel. Keletelt, egyhajós, középtornyos, copf épület. A háromrészes főhomlokzat közepén falsávval keretelt rizalit. Kőkeretes kapuzata felett egyenes szemöldökpárkány, felette szegmensíves, keretelt ablak. A torony egyszakaszos, hegyes sisakkal ellátott. Oldalhomlokzatait falsávok tagolják, közöttük szegmensíves ablakokkal. Egyenes
121
záródású ajtaja felett fűzött rácsozatú, felülvilágító ablaknyílás. A hajónál a szentély a nyolcszög három oldalával zárul. A hajó eredetileg két boltszakaszos lehetett, belső tereit jelenleg sík mennyezet fedi. Szentélye félköríves záródású, függőkupola boltozattal. A szentélyboltozatot a Szentháromság freskója díszíti. Berendezéséből megemlítendő a késő barokk tabernákulum, szószék és gyóntatószék.
7.4.3. Az egykori pálos fogadó
A pálos rendház vagy fogadó 1760 körül épült, az 1784-es, a rend feloszlatásakor készült vagyonleltár jó leírást ad akkori beosztásáról és felszereltségéről. Az épület később művelődési házként funkcionált. Földszintes, alápincézett, téglalap alaprajzú épület, főhomlokzatán két-két, szalagkeretes ablak között egyenes záródású, másodlagos ajtó. Jobb oldali homlokzatán szintén szalagkeretes ablak, bal oldalán egy-egy vakajtó. Hátsó homlokzatának sarkain rizalit, közöttük kosár-dongaíves boltozattal lefedett folyosó. Az épület állaga az ezredfordulóra erősen leromlott, felújítása sürgősen szükségessé vált.
55. kép: A pálos fogadó felújítás előtti és utáni állapota
Őrbottyán Nagyközség Önkormányzata eleget téve tulajdonosi kötelezettségének, továbbá megvalósítandó azon szándékát, hogy az épületet színvonalas községi kul122
turális élet céljaira kívánja hasznosítani, elhatározta annak teljes felújítását három ütemben. A műemlék felújításra terveket készíttetett, amelyek alapján a felújítást részben saját forrásból, részben támogatásból kívánja megvalósítani. 1. Első ütemben mindazokat az állagmegóvási beavatkozásokat tervez, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az épület további állagromlását megakadályozza: tetőfelújítás, kémény felújítása, kéményfej kialakítása, bádogozás, homlokzatfelújítás, homlokzati nyílászárók cseréje); 2. Második ütemben az épület belső felújítására elektromos és gépészeti felújításra kerül sor. 3. Harmadik ütemben az épülethez tartozó telek, az épület közvetlen környezetének felújítására kerül sor. Az első ütem 2012. november 13-án zárult.
7.4.4. Barokk kőkereszt
A település negyedik országos védettséget
élvező
objektuma
a
vácbottyáni templom mellett a templomkertben található barokk kőkereszt. 1770 körül állították, a templom déli oldalán áll, hajlított ívű magas talapzaton szikla, felette emelkedik a kereszt kő korpusszal.
56. kép: A műemlék kőkereszt
123
7.5.
Természet- és környezetvédelem
Őrbottyán közigazgatási területén változatos természeti területek és tájképi értékek sora található, amelyek közül a településszerkezeti terv összesen nyolcat nevez meg. Ennek ellenére országos védettségű terület a nagyközségben nem található. A törvény erejénél fogva védettnek minősül:
A Tece-patak menti üde és kiszáradó láprét, fűzliget, láp;
a Sződ-Rákos patak menti védett láp, mocsárrét, kiszáradó láprét, patak, nádas;
a Tece-patak mellett Vácrátótra áthúzódó lápterület.
A fenti felsorolásból is kitűnik, hogy a település elsősorban vizes élőhelyekben gazdag. Az egykori Őrszentmiklós határában ered a Tece-patak, itt folyik keresztül a Sződ-Rákos patak, amelyek a Duna vízgyűjtő területéhez tartoznak. A volt Vácbottyáni részen ered a Bara-patak. Ezen kívül az 1968-ban kialakított horgásztó, három kisebb tó és egy bányató található a településen. A helyi természet értékei közül védelemre érdemesek az alábbiak:
az őrszentmiklósi majortól északra található magassásrét;
az Őrszentmiklósi-tótól délre elhelyezkedő terület nádasai, sásrétje;
a vácbottyáni belterület peremén fennmaradt fűzliget;
a Bara-patak felső szakasza nádasaival és mocsárrétjeivel;
a vácbottányi fűz- és nyárliget, nádas és löszgyep, valamint egy cseres-tölgyes erdőterület.
A nagyközség környezeti állapota általánosságban véve kedvező, súlyosabb konfliktusoktól mentes. A legfontosabb környezetvédelmi feladatok talán a természeti környezet jellegéből adódóan is a vizekkel kapcsolatban merülnek fel. Ilyen például az Őrszentmiklósi-tó vízminőségének javítása, ezzel rekreációs potenciáljának javítása. A vizek jó állapotának megőrzése és a vizes élőhelyek védelme ezen túl is kiemelt 124
feladat. A felhagyott bányató rekultivációja szükséges, valamint javítani kell a vízelvezetés hatékonyságát is. A településen légszennyezési forrást egyfelől a cél-, illetve az átmenő közúti forgalom, valamint egyetlen jelentős ipari üzemként a téglagyár jelent. A település teljes területe a Védett I. levegőtisztaság-védelmi kategóriába tartozik. A levegőtisztaság megőrzésének érdekében is szükség van a védősávok és út menti fasorok telepítésére, a meglévő erdőterületek fokozott védelmére.
57. kép: A horgásztó a település legértékesebb zöldterülete
125
8. A nagyközség infrastrukturális ellátottsága
8.1.
A közlekedési infrastruktúra
8.1.1. Közúthálózat és közúti közlekedés
7. táblázat: A nagyközség úthálózatának jellemzői Megnevezés Teljes úthossz Ebből: belterületi Belterületi szilárd burkolatú Járda hossza Ebből: kiépített
100
Összesből: Önkormányzati (km) 85
Állami (km) 8
Megoszlás: összesből Önkormányzati Állami (%) (%) 92 8
48
52
43
5
90
10
12
25
7
5
58
42
7,3
100
7,3
0
100
0
7,3
100
7,3
0
100
0
Összesen (km)
Megoszlás (%)
93
Forrás: Nagyközség önkormányzata A budapesti agglomerációban a közlekedési kapcsolatok legfontosabb eleme egyértelműen a közúthálózat, a szuburbiák életében döntő jelentőségű ingázás legnagyobb részét ezek bonyolítják le. A település területét autópályák és főközlekedési utak nem érintik, Őrbottyán forgalmát alapvetően két hálózati szerepet játszó mellékút bonyolítja le, nem csak a főváros, hanem más központok felé, valamint a településen belül is. A 2103. sz. összekötő út (Csomád–Őrbottyán) útvonal biztosítja Budapest irányába a legrövidebb eljutási lehetőséget, a települési átkelési szakaszán – a Rákóczi Ferenc úton – pedig a két településrészt összekapcsoló tengelyként működik, amely koncentrálja a központi funkciók jelentős részét is. A 2104. sz. összekötő út, vagyis a Vác–Gödöllő útvonal szerepe is jelentős, mint a „Csomádi” útvonalé, mivel forgalma és szerepe a járások kialakításával egyre nő, hiszen az út köti össze a települést a járási székhellyel, Váccal, valamint a 2/a főúttal, ami néhány percre van a településtől. A bal oldalon az ipari területet kiszolgáló szervizút, szelvényezés szerinti jobb oldalon lévő „üdülőterület” kiszolgálását a ben126
zinkúti csomópont biztosítja. Ez az útvonal jelenti a legfőbb – bár az összeépülés miatt nem az egyetlen – kapcsolatot Veresegyház irányába is. A két útvonal kereszteződésében a település egyik kiemelt részén körforgalom biztosítja a forgalom zökkenőmentességét.
58. kép: Benzinkút Őrbottyánban
A település belső, a község beépített és beépítésre szánt területein az úthálózat mentén általában lakóterületek található, amelyek működését nagyrészt 6-10 m széles közterületek biztosítják. A meglévő utak rákötnek az Erdőkertes belterületéhez szervesen csatlakozó Hunyadi utca – Határ utcákra. A településen 12,1 km szilárd burkolatú út található. 8. táblázat: 2103 j. összekötő út 0+000 +9+352 km szelvény közötti szakasza (Őrbottyán térsége)
Forrás: Veresegyházi kistérség – területfejlesztési koncepció és stratégiai program 127
A szennyvíz-elvezető rendszer kiépítésének 2010. évi befejezése után megkezdődött a település közúti hálózatának szilárd burkolattal történő ellátása. 2010-től saját erőből folyamatos útépítési beruházások zajlanak. Ennek keretében elkészült mintegy 6,1 km szilárd útburkolat. Jelenleg részben engedélyezés alatt, részben már engedélyezett tervek készültek a további utcák csapadékvíz-elvezetésére és szilárd burkolattal történő ellátására. Ez összességében 8800 m új út kiépítését jelenti. Az anyagi lehetőség megléte esetén (12 db utca) a beruházás sorrendjét a képviselőtestület dönti el. A tervezett fejlesztés összértéke mintegy 1 milliárd forint.
8.1.2. Autóbusz közlekedés
Az autóbusz közlekedés döntő részben a hálózati kapcsolatot biztosító országos közúthálózaton (átkelési szakaszai a Fő út, Rákóczi F. út), illetve az Őrbottyán és Erdőkertes települések között Erdőkertesen a Géza utcában, a közigazgatási határig buszforgalmi összeköttetést biztosít. A buszok járatsűrűsége kielégítő, és jól csatlakozik a vonatközlekedéshez. A településen 15 buszmegálló található, amelyek az autóbusz közlekedés hálózatának teljes egészét kielégítő módon lefedik. Egy átlagos munkanapon Budapestre 18 járatpár közlekedik (45-50 perces menetrendi idővel), Vác felé 16 (30 perc), Veresegyházra 15 (5 perc), Gödöllőre pedig 12 járat teremt eljutást.
8.1.3. Parkolás
A településen található intézmények közterületi parkolóval jól ellátottak, megtalálhatók a mozgáskorlátozottak részére kijelölt parkolóhelyek, ezek számát a gépkocsi-ellátottság növekedése miatt a közelmúltban is jelentősen gyarapították közintézményeink és templomaink környékén.
128
8.1.4. Gyalogos közlekedés
A gyalogos közlekedés biztonságának és színvonalának az utóbbi évek beruházásainak következtében jelentősen javult. Ezt az országos közutak átkelési szakaszain egy oldali járda a település teljes hosszában (5600 m) biztosítja. A lakóutcákban ezen kívül 1700 méter járda került kiépítésre. A településközpontban pedig mintegy 3800 m2-es burkolt felület biztosítja az intézmények közötti közlekedést (iskola, óvoda, gyógyszertár, üzletház, orvosi és gyermekorvosi rendelő). Jelenleg engedélyeztetési eljárás alatt áll a településközpont gyalogos forgalmának biztonságosabbá tétele érdekében egy közlekedésbiztonsági beruházás megvalósítása gyalogos-átkelőhely, forgalomterelő sziget, buszmegálló kialakítása. Két településkapunál pedig forgalmi sebességcsökkentő sziget kialakítása is tervezett.
59. kép: Új járda épül a településközpontban
129
8.1.5. Vasúti közlekedés
A Budapest–Vácrátót–Vác (71. számú) egyvágányú villamosított vasútvonal zónásított közlekedése óránként, csúcsidőben félóránként biztosítja a környező városok, illetve Budapest elérhetőségét. A vasútvonal fejlesztése jelenleg tervezés alatt áll. Európai Uniós forrásokból teljes rekonstrukció keretében kétvágányúvá tételével a megcélzott zónásított menetrend félórás, illetve 15 perces menetidővel számol. Jelenleg a napi 20 járatpár az egyvágányú pályán szükséges vonatkeresztek miatt átlagosan 55-58 perc alatt ér Budapest Nyugati-pályaudvarra. A tervezett fejlesztés kiterjed a vasúti átkelőkre és a vasútállomásnál lévő P+R parkoló rekonstrukcióját is. Ez a jelenleg is funkcionáló parkoló biztosítja a napi ingázók, a környező települések és a vasútállomástól távolabb lakók számára, hogy személyautóval utazzanak a vasútállomásig, majd otthagyva autójukat vonattal távolabbi célpontjuk irányába, illetve visszafelé fordított sorrendben. Az itt kialakított autóbusz-állomás is biztosítja a kényelmes átszállást egyik közlekedési eszközről a másikra. Őrbottyán és a szomszédos összenőtt település határán egy másik vasúti állomás (Viczián-telep) is biztosítja a településrész hozzáférését a vasúti közlekedéshez.
60. kép: A vasútállomás rendezett, bár némileg "összefújt" épülete
130
8.2.
A közműhálózat kiépítettsége a nagyközségben
9. táblázat: A közműhálózat összefoglaló adatai Kiépítettség Megnevezés Ivóvízhálózat Szennyvízcsatorna Villamosenergia Gázhálózat Telefonfővonalak (Invitel) Hulladékszállításba bevont lakások száma Csapadékvíz-elvezetés Közvilágítás
Hossza (km) 81,4 (bekötések nélkül) 79,9367 96 61 km (áthaladó vezetékkel 72)
Aránya (%)
Bekötöttség Aránya Db (%)
közel 100%
4437
100
85% 91,4%
2383 5073
72,17%
100%
2565 765
-
-
9 96
91,7%
2438
78% -
Forrás: Nagyközség önkormányzata
8.2.1. Ivóvízellátás
A település vízellátásának bázisa a Duna Menti Regionális Vízművek Dunakanyar balparti rendszere. Őrbottyán ivóvizét a dunai parti szűrésű kutakból kapja, a verőcei vízbázisból kitermelve. 10. táblázat: Az ivóvíz minőségi paraméterei Őrbottyánban Paraméterek
Mértékegység Jellemző érték Maximum Határérték
pH
7,6
7,8
6,5-9,5
vezetőképesség
µS/cm
437
560
2500 µS/cm
klorid
mg/l
22
37
100 mg/l
permanganát-index (KOIps) mg/l O2
0,6
1,1
3,5 mg/l O2
nitrát
mg/l
9
17
50 mg/l
nitrit
mg/l
<0,01
<0,01
0,10 mg/l
ammónium
mg/l
<0,02
0,07
0,20 mg/l
összes vas
mg/l
<0,02
0,05
0,2 mg/l
összes mangán
mg/l
<0,01
összes lúgosság
[mmol/l]
3,7
0,05 mg/l 4,1
131
Paraméterek
Mértékegység Jellemző érték Maximum Határérték
karbonát-keménység
[CaO mg/l]
105
115
összes keménység
[CaO mg/l]
134
155
min.50-max 350 CaO mg/l
fluorid
mg/l
0,18
0,23
1,5 mg/l
Forrás: DMRV adatbázis A településen a vezetékes vízellátás az 1980-as évek óta teljesen kiépített és gyarapodása lépést tart a nagyközség növekedésével. Az elmúlt évtizedben a vezetékhálózat hossza 3,5%-kal, a bekötött lakások száma 61%-kal, míg az összes szolgáltatott víz mennyisége 25%-kal, évi 315 000 m3-re nőtt. Ez egyébként a fajlagos vízfogyasztás csökkenését, a víztakarékosság előtérbe kerülését is jelzi.
8.2.2. Szennyvízelvezetés
A település belterületein mindenütt, illetve a külterület több szakaszán kiépített a szennyvízcsatorna-hálózat. Ennek az állapotnak az elérését egy jelentős beruházás tette lehetővé. A hat települést érintő Őrbottyán és térsége csatorna-beruházás fő finanszírozója a magyar állam Önkormányzati Minisztériuma volt, amely 5,1 milliárd forinttal támogatta a terv megvalósítását. A beruházók Őrbottyán Nagyközség Önkormányzata, mint gesztor, valamint Csörög, Vácduka, Váchartyán, Vácrátót Község és Vác Város Önkormányzata. Társberuházó a Váci Víziközmű Társulat, amely a beruházás önerejének biztosítására jött létre. A lakossági, intézményi, valamint a cégek és vállalkozások általi hozzájárulásokból 800 millió forintnyi saját forrással együtt a beruházás végösszege 5,9 milliárd forint volt, kivitelezése 2008–2010 között zajlott. A projekt befejezését követően a szennyvízhálózat üzemeltetést a Duna Menti Regionális Vízművek látja el. Őrbottyánban a település belterületén gravitációs csatornahálózat épült 14 db közterületi szennyvízátemelővel és a hozzájuk kapcsolódó nyomóvezetékekkel. A szennyvíz-csatornázottsággal megszűntek a helyi pontszerű szennyező forrásokat jelentő emésztők. Ez azért lényeges, mert szinte minden második ingatlanon fúrt/ásott kút található. Jelen projekt megvalósulása után csökkent a 132
magas talajvízszint, amelynek hatásaként tovább csökken a szennyező anyagok beszivárgása a talajrétegekbe. A Vác-Máriaudvar, Vác-Csatamező, Csörög, Vácrátót, Vácdka, Váchartyán és Őrbottyán közigazgatási területét érintő teljes csatornarendszer 174,6502 km hosszából Őrbottyán területén 79,9367 km és 3302 db (100%-os készültség esetén) bekötés található. A település külterületi szakaszain található néhány utca, amely nem került bekötésre. A tisztításra kerülő szennyvíz összes mennyisége 2011-ben 174 ezer m3 volt.
61. kép: Épül a csatorna
8.2.3. Csapadékvíz-elvezetés
A település a Sződ-Rákos- és a Bara-patak vízgyűjtőén fekszik, amelyek elvileg képesek lennének a nagyobb mennyiségű csapadékvíz biztonságos levezetésére is. A befogadói oldalon meglévő kedvező adottságok ellenére a felszíni vízelvezetés nem tekinthető teljesen megoldottnak. A felszíni csapadékvíz-elvezető hálózat belterületen csak részben kiépített, de kapacitása, minősége nem éri el a kívánt állapotot, ezáltal funkcióját nem tudja betölteni. Őrbottyán Nagyközség Településfejlesztési Terve, valamint csapadékvíz-elvezetésének tanulmányterve a belterületi, települési vízrendezési feladatok közül kiemeli a településen a csapadékvíz-elvezető hálózat fejlesztését, a talajvízszint káros megemelkedését gátló vagy csökkentő beavatkozásokat, a víz- és hordalékelöntés megelőzését. Őrbottyán Nagyközség elkötelezett a csapadék133
víz elvezetési projekt megvalósításában, már elkészítette és elfogadta a csapadékvízelvezetésének tanulmánytervét, amely alapján végzi az előkészítési és tervezési munkákat. A beruházás forrását részben támogatásból, részben saját forrás hozzárendelésével teremti elő, a település teljes csapadékvíz elvezető rendszerét több ütemben kívánja megvalósítani. A településen tulajdonképpen csak a két nagy gyűjtőút a belterületi közútként üzemelő Fő út és Rákóczi utca vízelvezetéséről beszélhetünk. A Fő út vízelvezetése a körforgalom és a vízgyűjtőterület határa között viszonylag jó állapotú rakott terméskő burkolatú kétoldali nyílt árok. Az átereszek D 60 cm-esek karbantartási hiányokkal rendelkeznek. A másik belterületi közút, a Rákóczi utca vízelvezetése vegyes, változó képet mutat, hol burkolt, hol földmedrű árok található, rövid szakaszon felszínközeli csőcsatornát is láthatunk. Jelenleg a csapadékvíz-károk elleni védekezésre és kárenyhítésre évente 6-8 millió Ft-ot költ az önkormányzat (a projekt területét is beleértve) a beázások, kimosások, épületkárok, a nehezen járható utak, vízátfolyások kezelésre. A nagyközség jelenleg vízjogi létesítési engedéllyel rendelkezik egy 0,4 km2-es településrész csapadékvíz elvezetési rendszerének kiépítésére, amelyre KMOP-3.3.1/B-10-2010 pályázaton 80 millió forint támogatást is elnyert. A tervezett beruházás értéke mintegy 160 millió forint. Megvalósítása némileg csúszik, mivel kiegészítő vízi műtárgyak megépítése is csatlakozik a projekthez, amelynek engedélyeztetése a hatóságnál folyamatban van. Szintén engedélyeztetési eljárás folyik két, egyenként 0,3 km2-es településrész csapadékvíz-elvezetése tárgyában. A beruházás értéke 42 M forint.
8.2.4. Hulladékgazdálkodás
A település tagja az Észak-kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulásnak, melyet 2004-ben 106 település Önkormányzata hozott létre A társulás egy komplex hulladékgazdálkodási rendszer megépítésére adott be pályázatot az Európai Unió illetékes szervéhez. A 134
pályázat sikerrel járt, így 2005-ben elindult a térséget érintő hulladékkezelési szerkezet tervezése. 2006-ban megkezdődtek az egyes hulladékkezelő létesítmények építési és környezetvédelmi engedélyezési eljárásai, majd 2008-ban közbeszerzési eljárás keretei között kerültek kiválasztásra a kivitelezők. Az építkezés 2010 tavaszán befejeződött, jelenleg a létesítmények folyamatos üzembe helyezése történik. Az Észak - Kelet Pest és Nógrád megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás 2010. június 7-én 100 %-os társulási tulajdonnal hozta létre a Zöld Híd Régió Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kftt. A Zöld Híd Régió Kft., mint a rendszer üzemeltetője, a 100 %-os önkormányzati társulási tulajdonnak köszönhetően a Társulás teljes kontrollja mellett látja el feladatai, és használja a Társulás tulajdonát képző eszközöket a tagönkormányzatok lakosainak javára. Több mint 100 település hulladékát kezelik, a komplex hulladékkezelési közszolgáltatással ellátott lakosok száma elérte a 100 ezer főt.
8.2.5. Egyéb közművek
A település egyéb közműhálózata is jól kiépített. Az elektromos energiát a gödi alállomás közbeiktatásával kapja Őrbottyán, 20kV-os távvezetékrendszeren keresztül. A kisfeszültségű szolgáltatást a 20/0,4 kV transzformátorokból álló hálózat kielégítően biztosítja. A lakosság és ezzel együtt a háztartási villamosenergiafogyasztók számának növekedése ellenére a lakossági energia-fogyasztásban 2003 számított csúcsévnek 7,3 millió kWh értékkel, ugyanez 2011-ben már csak 5,6 millió kWh volt. A lakossági mellett főleg a Wienerbergernek köszönhetően jelentős a közületi fogyasztás is, amelynek mértéke 2011-ben elérte a 11,8 millió kWh-t. A település gázhálózata a környéken elsőként, már az 1980-a 1990-es években teljesen kiépült, a bekötöttség nagyjából teljes, ez számít az uralkodó fűtési módnak. A településen a Tigáz ZRt. nyújt szolgáltatást.
135
9. Őrbottyán önkormányzata
9.1.
A képviselő-testület és bizottságai
A település önkormányzatának hivatalos megnevezése: Őrbottyán Nagyközség Önkormányzata, székhelye és levélcíme: 2162 Őrbottyán, Fő út 63. Az önkormányzat képviselő-testülete működésének kereteit az Őrbottyán Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011. (XII. 2.) önkormányzati rendelete „Őrbottyán Nagyközség Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról” határozza meg. A 2010-es önkormányzati választások után az önkormányzat képviselő-testülete kilenc fővel alakult meg. A képviselő-testület névsora a következő:
Cserepka András polgármester
Kollár Sándor képviselő
Dr. Kurucz János alpolgármester
Lehoczky Enikő képviselő
Benedek Éva képviselő
Lévai Dávid képviselő
Béres István képviselő
Pittlikné Bóta Judit képviselő
Kiss László képviselő
A képviselő-testület évente legalább kilenc alkalommal tart ülést, amelyeknek időpontjait és várható témáit az év elején a munkatervben rögzítik. Ezen kívül a testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást is tart, előre meghirdetett módon. A képviselő-testület munkáját a jelenlegi ciklusban három bizottság segíti. A Pénzügyi bizottság (elnöke: Kollár Sándor, tagjai Béres István és Lévai Dávid képviselők, Lebek Péter és Szántó Veronika külső tagok) feladata a pénzügy, a gazdasági, környezetvédelmi, természetvédelmi, településfejlesztési kérdésköröket tartalmazó képviselő-testületi döntések előkészítése, a döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése, egyes átruházott ügyekben való döntés. 136
A Humánügyi Bizottság (elnöke Pittlikné Bóta Judit, tagjai Benedek Éva, Béres István és Kiss László képviselők, továbbá Győri Pál Jenőné, Oberritter Andrea és Som Istvánné külső tagok) feladata az egészségügyi, szociális és családügyi, közoktatási, kulturális és sportügyekben, feladatkörökben a döntés-előkészítés, átruházott ügyekben döntés, illetve a törvényben meghatározott közoktatási bizottsági feladatok. Az Ügyrendi Bizottság (elnöke Lehoczky Enikő, tagjai Benedek Éva, Kiss László és Lévai Dávid képviselők, valamint dr. Balog András Levente, dr. Csomós Lilla Annamária és Soltész István külső tagok) feladata az ügyrendi, valamint a nem pénzügyi természetű ellenőrzési, a közrendvédelmi, a kommunikáció-fejlesztéssel kapcsolatos, valamint az integrációs és a külkapcsolati kérdésköröket érintő döntések előkészítése, az összeférhetetlenségi ügyek vizsgálata.
9.2.
A Polgármesteri Hivatal
A polgármesteri hivatalt a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében Cserepka András polgármester irányítja. A képviselő-testület szerveként működő polgármesteri hivatal biztosítja az önkormányzati feladatok ellátását. A hivatalt jelenleg dr. Keczely Béla Zoltán vezeti, aki a törvény alapján gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, továbbá dönt a hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben. A feladat- és hatáskörök összessége a hivatal szervezeti struktúrája szerint négy iroda és két önálló szakfeladat között oszlik meg. Az irodavezetők a belső munkamegosztás szempontjából elkülönült szervezeti egységek vezetését ügyintézői feladataik ellátása mellett végzik. Az irodavezető összehangolja az iroda hatáskörébe tartozó államigazgatási és/vagy önkormányzati feladatokat, közreműködik a képviselőtestület és bizottságok döntéseinek előkészítésében, figyelemmel kíséri azok végrehajtását. Az irodavezetők közreműködnek a vertikális és horizontális információ-
137
áramlásban, együttműködnek a munkafolyamatok ésszerűsítésére, az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló feladatokban.
62. kép: A községháza épülete
A Szervezési Iroda elsődleges feladata az állampolgárok, az ügyfelek segítése. Az iroda tájékoztatást ad a hivatal működéséről, az ügyfélfogadási idejéről, a hivatal által biztosított szolgáltatások hozzáférhetőségéről, fogadja a közérdekű bejelentéseket. Az iroda a hivatal belső munkáját támogatja, kezeli az iktatási rendszert és az irattárat, a hivatal informatikai rendszerét. Adminisztratív segítséget nyújt a polgármester és a jegyző feladatainak ellátásához. A Szervezési Iroda munkatársai készítik elő a képviselő-testület és a bizottságok üléseit, készítik a jegyzőkönyveket, koordinálják a döntések végrehajtását, továbbá az iroda feladatai között vannak az önkormányzat személyügyi ügyei is. Az államigazgatási ügyek jó részét az Igazgatási és Adó Iroda látja el, mely az Adó Csoportból és az Igazgatási Csoportból áll. Az Adó Csoport ellátja a bevezetett helyi adókkal (kommunális adó, telekadó, építményadó), a talajterhelési díjjal, a gépjárműadóval és a termőföld bérbeadásából származó jövedelemadóval kapcsolatos 138
jegyzői feladatokat. Vezeti a szükséges nyilvántartásokat, adóigazolást állít ki. Ellátja továbbá az adók módjára behajtandó köztartozások behajtásával kapcsolatos jegyzői feladatokat is. 11. táblázat: A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódása és foglalkoztatotti létszáma Polgármester Jegyző Pénzügyi Iroda
Igazgatási és Adó Iroda
Építési–Beruházási Iroda
Szervezési Iroda
Községgazdálkodás szakfeladat
Óvodai intézményi étkeztetés
Irodavezető Pénzügyi ügyintéző Igazgatási ügyintéző – Irodavezető Adóügyi ügyintéző – Csoportvezető Igazgatási-gyámügyi – ügyintéző Igazgatási-szociális – ügyintéző Igazgatási – ügyintéző Adóügyi ügyintéző Irodavezető-építéshatósági ügyintéző Műszaki ügyintéző – Vagyongazdálkodó Építéshatósági ügyintéző Szervezési-igazgatási ügyintéző Szervezési-igazgatási ügyintéző Személyügyi ügyintéző Intézményi-kommunikációs ügyintéző Igazgatási, gondnoksági ügyintéző Takarító Településüzemeltetési-gazdálkodási Szakmunkás Segédmunkás Gondnok Közhasznú foglalkoztatott Közcélú foglalkoztatott Élelmezésvezető Alkalmazott
1 1 1 5 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 3 2 1 5 10 1 13
Az Igazgatási Csoport munkatársa ellátja az anyakönyvi feladatokat, közreműködik a házasságkötéseknél, intézi az állampolgársági ügyeket, névváltoztatási kérelmeket, intézi a hagyatéki ügyeket. A birtokvédelmi ügyek mellett 2012. áprilisáig a szabálysértési eljárások is a feladatkörében tartoztak. Ide tartoznak a jegyző állatvédelmi hatósági, kereskedelmi igazgatási feladatai is. A csoport munkatársai döntésre előkészítik és végrehajtják a képviselő-testület, a polgármester és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó szociális és gyermekvédelmi – elsősorban pénzbeli és természetbeni ellátások megállapításával, felülvizsgálatával 139
kapcsolatos – ügyeket. Gyámhatóságként eljártak a gyermekek veszélyeztetettségével kapcsolatos ügyekben. A csoport látja el továbbá a jegyző hatáskörébe tartozó népesség- és lakcímnyilvántartási, lakcímbejelentési feladatait is. Részt vesznek az önkormányzat szociálpolitikai és bűnmegelőzési feladatainak szervezésében és ellátásában. A csoport a hatáskörében tartozó ügyekben előkészíti a képviselő-testületi, bizottsági anyagokat és az ezekhez kapcsolódó rendeletek, határozatok és rendeletmódosítások tervezeteit. A Pénzügyi Iroda a gazdálkodási feladatok tekintetében ellátja a tervezéssel, előirányzat-felhasználással, az előirányzat-módosítással, az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyonhasználattal és hasznosítással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel és a beszámolási kötelezettséggel, az adatszolgáltatással kapcsolatos átfogó pénzügyi-gazdálkodási- számviteli feladatokat, kiemelt figyelmet fordítva a gazdaságosságra, hatékonyságra, eredményességre, valamint a FEUVE és a belső kontrollok folyamatos működésére. A pénzügyi feladatok tekintetében előkészíti az önkormányzat költségvetésének koncepcióját, továbbá a költségvetési rendelet-tervezetet, valamint a költségvetési rendelet módosításának tervezetét, szervezi a végrehajtás feladatait. Az iroda látja el Őrbottyán Nagyközség Önkormányzatának nem önállóan gazdálkodó intézményeinek gazdálkodási feladatait, továbbá a Váci Víziközmű Társulat gesztor feladataiból adódó pénzügyi számviteli feladatokat. Figyelemmel kíséri az intézmények gazdálkodásának szabályszerűségét a jóváhagyott előirányzatok felhasználása vonatkozásában, ellátja a vagyongazdálkodással kapcsolatos különböző feladatokat. Az Építési-Beruházási Iroda ellátja az elsőfokú építéshatósági feladatokat Őrbotytyán közigazgatási területén, vezeti az építésügyi nyilvántartásokat, ellátja a polgármester és jegyző hatáskörébe utalt környezetvédelmi feladatokat, véleményezi a helyi építési szabályzatot és a településrendezési terveket, ellátja a jegyző hatáskörébe tartozó útkezelői feladatokat. A környezetvédelmi feladatok tekintetében előkészíti az ezen feladatokkal összefüggő képviselő-testületi, bizottsági anyagokat és az ezek140
hez kapcsolódó rendeletek, határozatok rendeletmódosítások tervezeteit és a döntést követően végrehajtja azokat. Ellátja az előzetes környezeti hatástanulmányok, felülvizsgálatok, egyéb környezetvédelmi dokumentációk szakhatósági véleményezésével kapcsolatos jogszabályban előírt feladatokat. A vagyongazdálkodás tekintetében előkészíti a vagyonhasznosítási, befektetési koncepciókat, az éves költségvetés készítésekor összeállítja az értékesítésre kijelölendő ingatlanok listáját, értékbecslést készíttet azokról. A polgármester meghatalmazása alapján ellátja a tulajdonosi képviseletet a kizárólagos, többségi és a részben önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságoknál, nyilvántartja az önkormányzat vagyonát, a hatályos jogszabályok alapján vezeti az ingatlanvagyon katasztert és a vagyonkataszteri nyilvántartásból adatokat szolgáltat a kérelmezők részére. Az önkormányzat legfontosabb közfeladata a településüzemeltetés, melyet szakfeladaton lát el. Ebbe a feladatkörbe tartozik különösen köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása. A községgazdálkodáson dolgozók közreműködnek a település rendezvényeinek előkészítésében, lebonyolításában, végzik az évszaknak, az időjárásnak megfelelő fizikai munkákat egyaránt. Az önkormányzat szintén szakfeladaton látja el a gyermekétkeztetéssel összefüggő feladatait. Az önálló épületben elhelyezkedő konyhán az élelmezésvezető irányítása mellett biztosítja a településen iskolába és óvodába járó gyermekek számára a napi háromszori étkezést.
9.3.
A település jelképei, elismerései
A nagyközség címere csücskös talpú, középen hasított pajzs, jobb felől vörössel, ezüsttel hétszer vágott mező – az Árpád-ház színei, amelyek a település(ek) alapításának idejét hivatottak felidézni. Bal felől égszínkék mezőben magyar aranyharang –
141
ez a helyi harangöntő hagyományokat hivatott felidézni. A címert jobbról arany búzakalász, balról ezüst szőlővessző fürtökkel keríti. Díszes változatában a sisak helyére, a pajzsra arany harang kerül.
29. ábra: A nagyközség címere
Az önkormányzat pecsétje kör alakú, benne körfelirat: “Őrbottyán Nagyközség Önkormányzata” helyezkedik el, amelynek középén Magyarország címere található. A nagyközség képviselő-testületének 11/2012. (IV. 2.) rendelete határozza meg az önkormányzat által adományozható elismerések körét. Ezek az Őrbottyánért Kitüntetés, az Őrbottyán Díszpolgára, az Őrbottyán Közszolgálatáért Életműdíj, az Őrbotytyán Közszolgálatért és a Jó tanuló – Jó sportoló címek. Ezek alapításával és adományozásával kívánja a képviselő-testület kifejezni elismerését a település azon közösségeinek és polgárainak, akik a település gazdasági, tudományos, művészeti, kulturális, oktatási és sportéletében, valamint a település közéletében való közreműködésükkel maradandót alkottak, kiemelkedő teljesítményt nyújtottak vagy a köz szolgálatában végzett tevékenységükkel szolgálták Őrbottyán Nagyközséget. A címek 142
adományozásával kapcsolatban javaslattételi jog illet meg minden őrbottyáni lakóhelylyel vagy bejegyzett székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személyt. A javaslatok értékelését az e célra létrehozott és a polgármester elnökletével működő munkacsoport végzi (továbbiakban: Értékelő Munkacsoport), amelynek további tagjai az alpolgármester, valamint a képviselő-testület bizottságainak elnökei. Az Értékelő Munkacsoport ülésére tanácskozási joggal a jelölő személyt vagy szervezet képviselőjét is meg kell hívni. A címek adományozására a képviselő-testület jogosult, amely az adományozásról minősített többséggel elfogadott határozattal dönt. A címeket – a Jó tanuló - Jó sportoló cím kivételével – évenként, augusztus 20-án ünnepélyes keretek között a polgármester adja át. Az Őrbottyán Díszpolgára és az Őrbottyánért Kitüntetés posztumusz is adományozható. A címekről az erre a célra rendszeresített díszalbumban nyilvántartást kell vezetni.
63. kép: Őrbottyán zászlója
Az Őrbottyán Díszpolgára cím magyar vagy külföldi állampolgárnak adható azzal, hogy külföldi állampolgárnak a képviselő-testület négy éves megbízatása alatt csak egyszer adományozható a díszpolgári cím. Ha a díszpolgári cím adományozása 143
nem magyar állampolgár részére történik, a díszpolgári oklevelet a díszpolgár anyanyelvére le kell fordítani. Évente legfeljebb egyetlen kitüntetés adományozható. E címmel kitüntetett személynek a polgármester oklevelet és a település címerével ellátott aranygyűrűt ad át. Őrbottyán díszpolgára a település lakosságának tiszteletét és megbecsülését élvezi, ezért erre való különös tekintettel az önkormányzat által rendezett hivatalos ünnepségekre meghívót kap, a települést képviselő delegáció résztvevőjéül felkérhető, az önkormányzati testületek üléseire tanácskozási joggal meghívható, díjtalanul látogathatja az önkormányzat intézményeit és annak rendezvényeit, elhalálozásakor – családja kívánságára – ingyenes díszsírhely illeti meg. Az Őrbottyánért Kitüntetés azon természetes személynek vagy közösségnek adományozható, akik Őrbottyánért maradandót alkottak, illetve kiemelkedő tevékenységet végeztek. A címet egy személy vagy közösség csak egyszer kaphatja meg. A kitüntetett a település címerét ábrázoló és „Őrbottyánért” feliratú jelvényt viselhet. A jelvény kör alakú, átmérője 2 cm, anyaga ezüst. Az Őrbottyán Közszolgálatáért Életműdíj annak a természetes személynek adományozható, akinek közalkalmazotti vagy köztisztviselői jogviszonya Őrbottyán Nagyközségben nyugdíjazással szűnik meg. Az Őrbottyán Közszolgálatáért Díj annak a természetes személynek adható, aki a köz szolgálatában – a foglalkoztatási jogviszony jellegétől függetlenül – Őrbottyán Nagyközségben legalább tíz éve magas színvonalú szakmai munkát végez, szakmailag és emberileg feddhetetlen. A „Jó tanuló – Jó sportoló” cím annak a 24. életévét be nem töltött természetes személynek adható, aki kiváló tanulmányi vagy sportteljesítménye alapján arra érdemes. A teljesítményt a jelölést megelőző egy éves időszakra vonatkozóan kell vizsgálni. A címet minden évben a „Harangok Napja” elnevezésű ünnepen a polgármester adja át.
144
12. táblázat: Őrbottyán kitüntettjei 2005. évben
2007. évben
2008. évben
2009. évben
2011. évben
2012. évben
Díszpolgári cím
Gombos Lajos
Őrbottyán Kiváló Pedagógusa cím
Nagy Vilmosné
Díszpolgári cím
Dr. Verbóczky János posztumusz
Őrbottyánért kitüntetés
Csengődi János
Őrbottyán Kiváló Pedagógusa cím
Csapó Jánosné
Díszpolgári cím
Dr. Benedek János
Őrbottyánért kitüntetés
Kvassay Jenő Klub
Őrbottyánért kitüntetés
Vácbottyáni Hagyományőrző Nyugdíjas Klub
Őrbottyán Kiváló Pedagógusa cím
Cservenka Aurélné
Díszpolgári cím
Dr. Csaba Ambrusné Dr. Csényi Mária
Őrbottyán Kiváló Pedagógusa cím
Bándiné Nagy Katalin
Őrbottyán Közszolgálatáért Díj
Hanuszka Jánosné Füzesi Lászlóné Szabó Ferencné
Díszoklevél
Sólyom Irén Thuránszky Adrienn
Díszpolgári cím
Kvassay Sándor
Borbély Sándorné Csermák Józsefnének Őrbottyán Közszolgálatért Életműdíj Dávid Jánosné Gombosné Branda Éva
64. kép: Béres István a Kvassay Jenő Klub nevében átveszi az "Őrbottyánért" kitüntetést
145
9.4.
A nagyközség külső kapcsolatai
Mint azt a korábbi fejezetekben már említettük, Őrbottyán az elmúlt két évtizedben a veresegyházi kistérség részévé lett. A kistérség nyolc település mintegy 40 ezer lakosát fogja össze. A kistérség működése folyamán valódi többcélú társulássá fejlődött, ahol a funkcionális kapcsolatok erős hálózata köti össze a résztvevőket. Ilyen kapcsolatok a területfejlesztésen túl megjelennek az egészségügyi ellátásban (például az orvosi ügyelet tekintetében), a közoktatásban, szociális ellátásban egyaránt. Ezeket az együttműködési területeket az egyes részfejezetekben már bemutattuk, itt így újbóli részletezésükre nem térünk ki.
30. ábra: Kalász földrajzi elhelyezkedése és címere
Őrbottyánt testvértelepülési kapcsolat fűzi a szlovákiai Kalász (Klasov) községhez. Kalász a Felvidék magyarlakta sávjának északi pereméhez közel, a Nyitrai járásban, annak székhelyétől nagyjából 15 km-re délkeletre, a Zsitvai-dombság középső részén a Babindáli-patak völgyében található község. A testvértelepülést, amely mintegy 130 km-es távolságban fekszik Őrbottyántól, 2011-ben mintegy 1300 magyar és szlovák lakos népesítette be.
146
65. kép: Kalászi hagyományőrzők fellépése Őrbottyánban
66. kép: Az őrbottyániak szereplése Kalászon
Őrbottyán Nagyközség Önkormányzata 18/2006. (II. 20.) számú határozata szólt a testvértelepülési szerződés aláírásáról, amelyet Kalászon, 2006. március 12-én látott el kézjegyével Major János kalászi, valamint Kereskényi János őrbottyáni polgármester. A felek a szerződés aláírásakor három együttműködési területen tűztek ki célokat maguk elé. A tapasztalatcserére irányuló együttműködés a helyhatósági, illetve önkormányzati igazgatás, a környezetvédelem és a természetvédelem, a szociális és 147
egészségügyi problémák kezelése, valamint a közbiztonsági kihívások kezelése területén kívánja előmozdítani a kölcsönös tanulás folyamatát. A csereprogramok kialakítására a közoktatási és kulturális intézmények alkalmazottai között, a sportszervezetek és civil közösségek között, valamint a polgármesteri hivatalok dolgozói és a választott tisztviselők között céloztak meg együttműködéseket. A gazdasági kapcsolatok kialakításának célja a gazdálkodók és gazdasági szervezetek közötti üzleti kapcsolatok létesítésének ösztönzése, közös pályázatok benyújtása a településfejlesztés területén. Az utóbbi években erősödött a közös kulturális programok szervezése és rendezése a két település között.
9.5.
A helyi nyilvánosság fórumai
A nagyközségben az információk áramlásának legfontosabb interaktív fóruma a település honlapja. A www.orbottyan.hu cím alatt elérhető portál három jelentős részből áll, az „Otthonunk Őrbottyán” a mindennapoknak, a „Hivatalos ügyek” az ügyintézésnek, a „Napi Hírmondó” pedig az aktuális híreknek szól.
31. ábra: A őrbottyáni honlap főoldala
148
Az
információkban
rendkívül
gazdag portál kiváló áttekintést ad a település mindennapjairól, és jól szolgálja a helyi imázs felépítésének célját is. Őrbottyán rendelkezik egy, az önkormányzat
SzMSz-éről
szóló
rendeletben is meghatározott hivatalos újsággal, amely azonban ezen szikár tájékoztatási funkcióján túlmenően is szolgálja a települési helyi
közéletének
alakítását.
Az
Őrbottányi Hírmondó havonta jelenik meg, és a nyomtatott formán túl elektronikusan is elérhető a honlapon. A Hírmondóban a helyi rendeletben foglaltaknak megfelelően tá-
67. kép: Az Őrbottyáni Hírmondó 2012. decemberi címlapja
jékoztatást kell adni az elfogadott
önkormányzati rendeletek lényeges elemeiről. A lapban megjelennek továbbá a település lakosságát érintő közlemények, a jogszabályi változásokból adódó tájékoztatók, a település rendezvényeiről szóló összefoglalók, az azokról készült fényképek.
9.6.
Az önkormányzat gazdálkodása
9.6.1. Az önkormányzati költségvetés 13. táblázat. Az önkormányzati költségvetés bevételei (2011, 2012, az értékek 1000 Ft-ban értendők)
Bevételek előirányzat-csoportjai
2011. évi erede- 2011. évi teljeti előirányzat sítés
2012. évi előirányzat
Intézményi működési bevételek (91)
56 446
46 503
53 774
Önkormányzatok sajátos működési bevételei (92)
351 962
304 309
336 983
149
Bevételek előirányzat-csoportjai
2011. évi erede- 2011. évi teljeti előirányzat sítés
2012. évi előirányzat
Ebből: – helyi adók (építmény, telek, iparűzési adó) 76 000
83 858
73 000
– személyi jövedelemadó
212 463
160 535
211 983
– gépjárműadó
60 000
56 676
52 000
26 000
25 456
26 000
11 500
13 498
5 000
228 739
201 845
236 629
24 443
29 035
32 894
53 114
52 474
12 878
Átvett pénzeszközök működési (DMRV) (471) 7 093 2012. év: Átvett pénzeszközök felhalmozási (472): összesen 103.800 eFt (KMOP Belvíz el2011. év: Átvez. 80.000 eFt, Duna-Mecsek vett pénzesz- területfejlesztési Alapítvány közök felhal- Belvíz elv. 15.000 eFt, Nemzeti 180 485 mozási (472): Kult. Alaptól Pálos Fogadóhoz 180.485 eFt 5.000 eFt, VITECO Kft. Vasútép. miatt rendezési tervmód. 800 eFt, Településközpont 3.000 eFt) Átvett pénzeszközök felhalmozási (47) (Csatorna) 6 319
200
0
0
0
Előző évi kiegészítés, visszatérülés (461)
2 420
0
305
305
Egyéb felhalmozási bevételek (komm.adó) (92) Önkormányzat felhalmozási bevételei (916) (kamat) Önkormányzatok költségvetési támogatása (94) Támogatásértékű működési bevételek (464) (Kisnémedi Önk. 10 983 eFt, Kistérség 10 617 eFt, TB 481 eFt, TÁMOP Iskola 5 500 eFt, Közfoglalkoztatás 5 313 eFt) Támogatásértékű felhalmozási bevételek(465) (ITT)
Kölcsönök megtérülése (194)
305
72 858
Osztalékok (933)
0
Pénzforgalom nélküli bevételek (98) (2011. évi várható pénzmaradvány) 282 453 Egyéb finanszírozás bevételei (488) (függő tételek) Bevételek összesen
103 800
1 228 859
282 453
250 549
120 587 1 151 943
1 058 812
Őrbottyán gazdálkodása szilárd alapokon nyugszik és üdítően stabilnak tekinthető, amellyel ha nem is kivételes, de igen kedvező helyzetben van más önkormányzatokkal összehasonlítva. 2012-es költségvetésében a főösszeg 1,058 MD Ft-ot tett ki. Ennek az összegnek 22%-a származik közvetlen költségevetési támogatásból, na150
gyobb része, 32% sajátos bevétel, döntő többségben a személyi jövedelemadó helyben maradó hányada. A település gazdálkodásának, a helyi gazdasági szereplők viszonylag csekélyebb száma miatt (a helyi adók 7%-ot tesznek ki a bevételi mátrixban) a lakosság adóereje jelenti a gazdálkodás legfontosabb alapját. 14. táblázat: Az önkormányzati költségvetés kiadásai (2011, 2012, az értékek 1000 Ft-ban értendők)
Kiadások előirányzat-csoportjai
2011. évi eredeti előirányzat
2011. évi várható teljesítés
2012. évi előirányzat
Személyi juttatások (51,52)
325 958
310 653
328 363
Munkaadókat terhelő járulékok (53)
84 295
81 742
85 441
Dologi kiadások (54,55,56,57)
216 922
201 473
220 926
Felújítási és felhalmozási kiadások (1)
488 811
178 190
337 048
Támogatásértékű működési kiadások (373) (Vác Bartók Béla Zene Isk. 1.300 eFt (fél év), Kistérség ped.szakszolg. 4.573 eFt, Kistérségi tagdíj 150 eFt (egész év), Kistérség Beszédjav.Isk. 925 eFt (fél év), Kincs-tár Általános Isk. 117 eFt (fél év), Esély Kistérség Családsegítés 6.456 eFt (egész év), Esély Kistérség házi segítségny. 4.154 eFt (egész év), Szociális étkeztetés 3.000 eFt, Bursa Hun. 250 eFt (fél év))
23 611
24 469
20 925
Működési célú pénzeszköz átadások (381) (Civil szervezetek és Sport Egyesület 3.000 eFt, Egyházak 500 eFt)
7 100
2 152
3 500
Felhalmozási célú pénzeszköz átadások (382) (Zöld Híd program) Önkormányzat által folyósított ellátások (583)
0 27 512
Ellátottak juttatásai (588) Pénzügyi befektetések (171)
4 436
Pénzforgalom nélküli kiadások (592)(várható) Céltartalék 15 000 eFt, Általános tartalék 19.600 eFt
50 214
Egyéb finanszírozás kiadásai (függő tételek) (392) Kiadások összesen
1 228 859
36 291
25 909
100
2 100
3 803
0 34 600
17 136
0
856 009
1 058 812
A kiadási oldalon a legjelentősebb tételt természetszerűleg a személyi juttatások és az ezekhez kapcsolódó járulékok teszik ki (összesen majdnem 40%-ot), de a felhalmozási jellegű kiadások elérik az összes 32%-át. Az önkormányzat gazdálkodását ráadásul egyáltalán nem terheli hitel, nem csak a működési kiadásokra van és volt mindig megfelelő fedezet, hanem fejlesztési hitelt sem kényszerült felvenni a település. 151
9.6.2. Helyi adópolitika
A helyi adókról és a helyi adózással összefüggő egyes kérdéseket Őrbottyán Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete 24/2012. (XI. 30.) önkormányzati rendeletében szabályozza. A település illetékességi területén építményadót, telekadót, kommunális adót, helyi iparűzési adót vezetett be. 15. táblázat: Helyi adóbevételek 2012-ben 2012. évi helyi adók és gépjárműadó előírásának és teljesítésének alakulása Múlt évi Befizetés 2012. de2012. januhátralék + teljesítése cember 21ár 1-ei Helyesbített Teljesítés Adónemek helyesbített 2012. deén fennálló nyitó hátelőírás (Ft) (%) előírás öszcember 20hátralék ralék (Ft) szesen (Ft) ig (Ft) (Ft)
Építményadó Telekadó Magánszemélyek kommunális adója Iparűzési adó Gépjárműadó Összesen
4 608 224
28 359 943
32 968 167
25 999 510
6 968 657
79
10 778 734
11 625 200
22 403 934
5 156 200
17 247 734
23
3 745 659
26 355 392
30 101 051
25 471 288
4 629 763
85
14 333 646
53 184 786
67 518 432
51 118 696
16 399 736
76
17 106 412
55 912 959
73 019 371
55 329 449
17 689 922
76
50 572 675
175 438 280
226 010 955
163 075 143
62 935 812
72
Építményadó Az építményadó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete. Az adó mértéke 700 Ft/m2. Mentes az építményadó alól
a magánszemély tulajdonában álló lakás,
a pince, kivéve, ha üzlethelyiségként, műhelyként, irodaként, raktárként, gépkocsi tárolóként hasznosítják.
152
Telekadó A rendelet alapján adóköteles az Önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen telek. Mentes a telekadó alól a tulajdonos magánszemély. Az adó alapja a telek m2-ben számított területe, mértéke 200 Ft/m2.
Kommunális adó A helyi rendelet alapján kommunális adókötelezettség terheli a magánszemély tulajdonában lévő beépítetlen telket vagy a lakás céljára szolgáló épülettel beépített ingatlant. A kommunális adó mértéke adótárgyanként 12 000 Ft. Az adókivetés évében kérelemre mentes a kommunális adó alól az az adóalany, aki egyedülálló, az adótárgyat képző ingatlanban egyedül él, 65. életévét betöltötte és havi jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét.
Helyi iparűzési adó Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 1,5%-a. Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke a tevékenység-végzés után naptári naponként 5000 forint. A kedvezmények igénybevételének szabályait a rendelet 9. §-a szabályozza.
Talajterhelési díj A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény alapján köteles az önkormányzat a talajterhelési díjat bevezetni. A díj bevezetésének célja a rendelkezésre álló közcsatornára való rákötés ösztönzése, ezáltal a környezet és a természet védelme, terhelésének mérséklése. A törvény szerint a talajterhelési díj-fizetési kötelezettség azt a személyt, illetve szervezetet terheli, aki a műszakilag rendelkezésére álló, kiépített közcsatornára nem kötött rá. Annak nem kell díjat fizetni, akinél a közcsatorna nincs kiépítve (műszakilag nem áll rendelkezésre). A díjkötelezettség a törvény hatálybalépésének időpontjától, vagyis 2004. július 1-jétől kezdődik. Ha a csatornahálózatot ezen időpont után 153
építik ki, a csatorna üzembe helyezését követő 90. naptól áll fenn a díjkötelezettség. A talajterhelési díj bevallása, megállapítása és megfizetése a díjkötelezettséggel érintett személy kötelessége, aminek minden év március 31-ig, az önadózás szabályai szerint kell eleget tennie.
9.6.3. Vagyongazdálkodás, vagyonmérleg
16. táblázat: Az önkormányzat egyszerűsített vagyonmérlege, 2009-2012 2009 Immateriális javak
2011
2010
2012
190
91
1 279
987
6 585 949
7 956 196
8 097 064
8 094 807
46 981
53 635
57 764
57 077
6 633 120
8 009 919
8 156 107
8 152 871
1 600
446
397
563
66 215
82 728
96 998
97 684
443 941
283 441
297 979
301 906
21 639
24 565
27 175
13 162
533 395
391 180
422 549
413 315
Eszközök összesen
7 166 515
8 401 099
8 578 656
8 211 485
Saját tőke összesen
6 658 039
7 897 098
8 213 868
8 211 485
435 518
302 264
317 440
303 761
Rövid lejáratú kötelezettségek
42 896
195 995
39 633
39 633
Egyéb passzív pénzügyi elszámolások
30 062
5 742
7 715
11 307
Kötelezettségek összesen
72 958
201 737
47 348
50 940
7 166 515
8 401 099
8 578 656
8 566 186
Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök Befektetett eszközök összesen Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Egyéb aktív pénzügyi elszámolások Forgóeszközök összesen
Költségvetési tartalékok
Források összesen
Őrbottyán vagyonmérlege is a kiegyensúlyozottan gazdálkodó, felelősen vezetett település képét erősíti meg. A bemutatott időszakban az önkormányzat kezelésében 154
lévő vagyon értéke – a befektetett eszközök értéknövekedése révén – folyamatosan emelkedett.
9.6.4. A nagyközség beruházásai, fejlesztési projektjei
Őrbottyán közelmúltjának legfontosabb, a településen lakók életminőségét alapvetően meghatározó fejlesztése a csatorna-beruházás volt, amelyet részletesen bemutattunk az infrastruktúrával foglalkozó fejezetben. Számos egyéb beruházás is lezajlott, vagy jelenleg is folyamatban van, amelyek közül a legfontosabbak adatait a következő táblázat foglalja össze.
17. táblázat: Őrbottyán legfontosabb támogatott projektjei az elmúlt öt évből Év
Száma
Megnevezés
Forrás összetétele
Támogatás folyósífajtája, ideje tása
összege (ezer Ft)
2009
ÁROP92% állami Polgármesteri hivatalok 3.A.1/Atámogatás, szervezetfejlesztése 2008-0035 8% önrész
Államreform Operatív Program
20092011
20 600
2010
KMOP5,2,1/A09-2009019
2010
Őrbottyán településközpont rehabilitációja
77,8% állami támogatás, 22,2% önrész
KözépMagyarországi Operatív Program
20102012
113 263
Őrbottyán Napközi Otthonos Óvoda tetőtér-beépítése
34,2% Önkormányzati Minisztérium, 65,8% önrész
Önkormányzati Minisztérium (15 millió Ft), önrész
2010
43 800
79,6%pályázati támogatás, 20,4% önrész
EGT&Norvég Finanszírozási Mechanizmusok Duna-Mecsek Területfejlesztési Alapítvány
2010
17 900
2013
43 500
2010
DMTANorvég 2009/0105
2011
Őrbottyán volt Pálos Fogadó, jelenleg Művelődési Ház külső felújí2732/1023 tására: falazásra, ácsmunkára, tetőfedésre, bádogozásra
Családsegítő Központ épületének felújítása és akadálymentesítése
11,49% NemzeNemzeti Kultuti Kulturális rális Alap, ÖnAlap, 88,51% rész önrész
155
Év
Száma
2011
KMOP3.3.1/B10-20100008
20072010
Megnevezés
Csapadékvíz elvezetés Őrbottyán Nagyközségben
Őrbottyán és térsége csatorna-beruházás
Támogatás folyósífajtája, ideje tása Közép68,4% állami Magyarországi támogatás, 15 Operatív Progmillió Ft Duna- ram, Duna2013 Mecsek Terület- Mecsek Területfejlesztési alafejlesztési alapítpítvány, önrész vány önerőtámogatás, önerő 86,44 % állami támogatás, Kormányzati 200813,46 % Társu- támogatás, hitel 2011 lati hitel Forrás összetétele
összege (ezer Ft)
118 626
5900 000
Településközpont-rehabilitáció A település egyik központjában az orvosi rendelő, gyógyszertár, általános iskola, óvoda és konyha épületei által közrefogott utcák és az épületekhez tartozó udvarok felhasználásával ezen intézmények teljes környezetének városias jellegű közösségi tér kialakítása során 3 700 m2 díszburkolat készült. Kialakításra került 35 normál és négy akadálymentes parkoló. A téren elhelyezésre került egy nagyméretű szökőkút, áthelyezésre került Kvassay Jenő, az iskola névadójának szobra, valamint restaurálva lett a téren található kőkereszt. Megépült 330 fm járda, elhelyezésre került 25 db különböző típusú utcabútor, kialakításra került 5 db faülőkés növénykazetta. A mintegy 800 m2 zöldfelület kialakítása során a meglévő idős fenyő (10 db) szelídgesztenye (2 db) vérszilva (7 db) mellé, telepítve lett 23 db nemes lombos fa, 27 db örökzöld, nagy mennyiségű szoliter- és talajtakaró cserje. A teljes terület beültetésre került évelő növényzettel. A projekt összértéke 89 M Ft. A központ rehabilitációja a már ismertetett közlekedésbiztonsági beruházással fog befejeződni.
Napközi Otthonos Óvoda tetőtér beépítés A 2006-ban épült és használatba vett Őrbottyáni Napközi Otthonos Óvoda háromcsoportos Margaréta tagóvoda épületének bővítése vált szükségessé újabb három csoport elhelyezésére. Már az épület tervezésekor figyelembe vették ezt a későbbi lehetőséget, ezért kialakítása szervesen kapcsolódó módon valósulhatott meg. Az 156
épület három hajóra tagozott alaprajzi kialakítása egyben ezek tetőtereinek és a kapcsolódó tetőterek felhasználásával kialakításra került három 50 m2-es csoportszoba a hozzátartozó mosdó-zuhanyozó helyiségekkel, külső megközelítést biztosító második lépcsőház lift beépíthetőséggel, valamint egy étellift az étkeztetés biztosítására. Engedélyezett tervek állnak rendelkezésre egy új háromcsoportos óvodaépület kivitelezésére, amely kiváltaná a régi kétcsoportos épületet, mivel a központi ötcsoportos óvoda és a 2010-ben befejezett hatcsoportos óvoda férőhely-száma nem elégséges a gyors ütemű népességnövekedéshez. Ebben a projektben kerülne megvalósításra a központi óvoda tornatermének kialakítása, valamint a konyha korszerűsítése mintegy 20 M Ft értékben. A teljes beruházás az Európai regionális Fejlesztési Alap és az Új Széchenyi Terv támogatásával, egy 2012. december 20-ai döntés értelmében 120 millió forintos költségvetéssel valósulhat meg.
68. kép: A tervezett óvodaépület homlokzatterve
Családsegítő központ kialakítás Az önkormányzatunk részvételével működő többcélú kistérségi társulás keretein belül működteti a Családsegítő Központot melynek elhelyezését Őrbottyán biztosítja. Ennek érdekében 2010-ben a polgármesteri hivatal udvarán található régi konyha 157
épülete került felújításra és átalakításra. Az intézmény kialakításakor funkciójából adódóan is különös figyelmet szenteltek a komplex akadálymentesítés megvalósítására. Az épület külső arculata és belső kialakítása teljesen megújult, így létrejött 98 m2-es minden igényt kielégítő, két irodát, konyhát, akadálymentes fürdőt, WC-t magába foglaló családsegítő, mely a környező településeket is kiszolgálja. Az akadálymentesség kiterjed a mozgáskorlátozottak, hallás- és látássérültek életminőségének javítására is. Az intézményhez normál és akadálymentes parkolók is ki lettek alakítva. A beruházást azonban Őrbottyán Önkormányzata valósította meg 21 M Ft értékben.
Pálos fogadó Az Őrbottyánban található barokk stílusú volt Pálos-fogadó műemlék épületének állapota miatt önkormányzat úgy döntött, hogy megkezdi az épület felújítását, mivel abban tagkönyvtár és kultúrház is működik. 2012-ben sor került az engedélyeztetett terve alapján a renoválás I. ütemének kivitelezésére. Ennek során a 276 m2-es könyvtárat, irodát, színháztermet is magába foglaló épület külső megjelenésében teljesen megújult, beleértve a tetőszerkezetet is. Kialakításra került a pince lejárata. Az első ütem munkáinak összértéke 43 M Ft volt melyből 5 M Ft-ot a Nemzeti Kulturális Alap pályázata biztosított. 2013-ban a második ütem megvalósítására kívánnak sort keríteni, majd a következő évben a harmadik ütem megvalósításával kerülne sor a beruházás befejezésére. A projekt második és harmadik ütemének értéke mintegy 80 M Ft.
Csapadékvíz-elvezetés Őrbottyán területének talaj- és csapadékvíz rendszere, a talaj mechanikai szerkezete miatt igen sok gondot okoz. Ezért elkészíttették a település teljes területére vonatkozó csapadékvíz kezelés tanulmánytervét, mely alapján az első ütemben a legveszélyeztetettebb területek csapadékvíz kezelésére kerül sor. Ebben az ütemben 2000 m DN 200-600 KG-Pvc csővezeték fektetésére, 1400 m nyílt árok kiépítésére, 18 db akna, 158
59 db akna, 30 db víznyelő, valamint 825 m2 aszfaltburkolat megépítésére kerül sor. A beruházás kivitelezése során megvalósul egy DN 1000 mm-es vasúti áteresz kiépítése is.
Iskolarekonstrukció 2012-ben került engedélyeztetésre az iskola rekonstrukciója, a tetőtérbeépítés megvalósításával. Ebben az épületrészben az iskola öt tanteremmel, könyvtárral és a kiszolgáló helyiségekkel bővülne. A tervek a komplex akadálymentesítésre is nagy hangsúlyt fektettek. Az épület korszerűsítését 2012-ben megkezdték, pályázat híján önerőből megvalósítva a teljes nyílászáró-csere programot.
69. kép: Az iskola rekonstrukciójának látványterve
Egyéb beruházások és projektek
A nagyközségben élő gyermekek számára az Izotóp Információs Tájékoztató Társulás támogatásával valósulhatott meg a játszótér és tájékoztató park kivitelezése, amelynek bővítése jelenleg is folyamatban van, a hozzá kapcsolódó buszállomás és forduló felújításával együtt, amelyre 9 M Ft-ot költött az önkormányzat.
159
70. kép: Az Izotóp Park játszótere
2008–2009 években 19, illetve 15 M Ft költségvetéssel új, korszerű ravatalozók épültek, az egyik esetben CÉDE 9 M Ft pályázati támogatásával.
71. kép: A felújított vácbottyáni ravatalozó
160
72. kép: Az őrszentmiklósi ravatalozó is megújult
Folyamatban van a településen megtalálható felhagyott bányatavak és gödrök rekultivációja. A rekultivációhoz a környezetvédelmi hatóság engedélyeivel rendelkeznek, a munkálatokat a monitoring-rendszer megépítésével 2012-ben megkezdték, befejezésük 2013-ban várható. A beruházás összköltsége várhatóan 15-20 M Ft-ra tehető.
A képviselő-testület határozatban döntött a településen megtalálható, jelentős horgászturizmust vonzó, 16 hektáros horgásztó területén a régi strand korszerű felújításának, illetve bővítésének előkészítéséről. A horgásztó 2011-ben az egyesület beruházásában új, korszerű horgászházzal szépült meg.
18. táblázat: Az önkormányzati beruházások ráfordításainak összefoglalása (2009-2012)
Beruházások Csatorna beruházás
2009
2010
2011
2012
évi ráfordítás ezer Ft-ban 3 596 590
Vácbottyáni óvoda
4 708
Fogorvosi rendelő
2 089
66 139
161
Beruházások Izotóp park
2009
2010
16 441 22 496
Településközpont
113 264
Vízelvezetés Dózsa Gy. utca
19 000
„Pálos fogadó”
912
Tűzjelző rendszer fogászati rendelő
1 179
22 600
Orvosi rendelő
15 612
Vácbottyáni ravatalozó
1 443
27 108
27 642
113 263
2 275
Dózsa Gy u Szőlősor u építése
13 251
Bara patak szabályozása
10 110
Gépkocsi vásárlás Gyár u. útépítés
2 470 17 372
Központi óvoda felújítás
1 639
CGR ügyviteli szoftver
1 660
Iskola ablakcsere
9.7.
27 000
1 353
Vízelvezetés Gyár u. Arany J.u.
Településközpont fejlesztése
2012
évi ráfordítás ezer Ft-ban
Családsegítő épületének felújítása
Vácbottyáni óvoda tetőtér építés
2011
10 000
A városi ranggal járó feladatok teljesítése
Általánosságban elmondható, hogy Őrbottyán nagyközség jelen állapotában teljes mértékben alkalmas a városi szerepkörök betöltésére, illetve, hogy már jelenleg is számos városi jellegű feladatot lát el. A „Területszervezési eljárásról” szóló 321/2012. (XI. 16.) kormányrendelet 14.§ kimondja, hogy a „A kezdeményezés felterjesztésekor a képviselő-testület a kezdeményezésében bemutatja, hogy a) a település várossá nyilvánítása esetén képes ellátni a városi önkormányzatok és szerveik részére jogszabályban előírt kötelezettsége162
ket és b) képes biztosítani az a) pontban meghatározottak szervezeti és személyi feltételeit.” A kimondottan a városi önkormányzatokkal kapcsolatos feltéteket a jogalkotó csak néhány helyen fogalmaz meg, hiszen az önkormányzatok egyenlősége fontos jogelvként jelentkezik. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 11. § (1) kimondja: „A községnek, a városnak, a járásszékhely városnak, a megyei jogú városnak, a fővárosnak és kerületeinek, valamint a megyei önkormányzatnak egymástól eltérő feladat- és hatáskörei lehetnek” A 21. § (1) ezen települések által ellátott funkciókról általánosságban rendelkezik: „A járásszékhely városi, valamint a városi önkormányzat – törvényben meghatározottak szerint – olyan közszolgáltatásokat lát el, melyeket saját területén és vonzáskörzetében, vagy a járás egész területén gazdaságosan, hatékonyan és a szakmai szabályok előírásainak megfelelően képes biztosítani.” Őrbottyán feladatellátó és területszervező képességeit áttekintve nincsenek kétségeink afelől, hogy a jelenleg kialakult gyakorlatból következő városi feladatokat a település képes lesz ellátni. A rendőrőrs, a társulásban működtetett oktatási intézmények mind olyan közszolgáltatási funkciók, amelyek településhatáron túlnyúló vonzáskörzettel rendelkeznek és az elmúlt évek gyakorlata bizonyította, hogy azokat a település magas színvonalon és hatékonyan képes működtetni. A polgármesteri hivatal jól felkészült és elkötelezett köztisztviselői és közalkalmazottai kiváló alapot teremtenek újabb feladatok befogadására, ellátására, teljesítésére. A városi cím birtokában aljegyző is segíti majd a hivatali ügymenet törvényes és szakszerű működésének megvalósulását. Amennyiben a közigazgatási feladatelosztás úgy alakulnak, Őrbottyán készen áll arra, hogy a járás egy részére kiterjedő térségi igazgatási feladatoknak (okmányiroda, kormányablak) helyet adjon. Az önkormányzat évek óta tapasztalható kiegyensúlyozott gazdálkodása biztosítékot jelent arra, hogy újabb feladat- és hatáskörök telepítése esetén is megfelelően fognak gazdálkodni az e feladat megvalósításához rendelt eszközökkel.
163
10. Őrbottyán térségi szerepeinek összefoglalása
Őrbottyán jól körülírható, határozott szerepet játszik a magyar településhálózatban. Az ország minden tekintetben legdinamikusabb, gazdasági értelemben leginkább termelékeny térségéhez, a budapesti agglomerációhoz tartozik. Az agglomeráción belül az északkeleti (hivatalosan: északi szektorhoz), azon belül is a második, külső gyűrűt alkotó települések csoportjához. Erre a gyűrűre az a jellemző, hogy a közvetlenül a nagyvárossal érintkező belső gyűrű monoton alvótelepüléseihez képest már tagoltabb struktúrát mutat, és a még mindig dominánsan lakófunkciójú településhalmazból már másodlagos jelentőségű centrumok is kiemelkednek. Őrbottyán egy ilyen másodlagos centrum része. A külső gyűrű e szakaszát délkeleten Gödöllő, északnyugaton Vác zárja le, közöttük húzódik az egész agglomeráció talán legkevésbé beépült és legkevésbé intenzíven hasznosított része. A két jelentős térszervező erővel rendelkező középváros között nagyjából félúton jött létre az a határozott mikortérségi központ, amelynek Őrbottyán Veresegyház mellett társközpontjaként funkcionál. Ezt a mikrotérségi szerepet a közös tanácsi múlt történelmileg, a jelen közszolgáltatás-szervezés és feladatellátás pedig a napi gyakorlatban is igazolja. A települések közötti feladatmegosztásban Őrbottyán például rendőrőrsével emelkedik ki, amelynek révén a térség 11 településének közrendvédelmi, bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatait koordinálják a nagyközségből. Őrbottyán számos társulás keretében is részt vesz a területi ellátási feladatok megoldásában. Az oktatás, a szociális ellátás, az egészségügy, valamint a területfejlesztés tekintetében jól működő együttműködések jelzik a nagyközség térségi integráló szerepét. Hasonlóan jelentős a térségi szerepe a református gyermekotthonnak, ahol a szociális ellátás e speciális szegmensében regionális, sőt országos vonzáskörű intézményről beszélhetünk. A többi térbeli funkció ehhez képest gyengébb. Mindazonáltal Őrbottyán oktatási intézménye sikeresen integrálja a térség közoktatási feladatainak egy részét, a településen működő általános iskolába bejáró környékbeli diákok révén mikrotérségi szereppel bír. Az egészségügyi ellátórendszer kimutatható von-
164
zása (pl. fogszakorvosi rendelés) is meglévő, Őrbottyán felé irányuló térkapcsolatok működésére utal. A 2013-tól kiépülő új közigazgatási struktúra új fejlődési energiákat koncentrál a nagyközségben azáltal, hogy határai mentén négy járás – Dunakeszi, Váci, Gödöllői, Aszódi – találkozik. Ebben a központhiányos térségben a járás peremére szorult kistelepülések központjaként fejlődhet Őrbottyán. Ugyanakkor az eddigi mikrotérségi központként funkciómegosztásban működő társközpont, Veresegyház másik járásba (Gödöllő) került, így Őrbottyán igazgatási szerepei erősödnek saját járásában. Ebben a járásban a központ a térszervezési logika 20 km-es határértékén érhető csak el Őrbottyánról, míg a járás keleti-délkeleti szegletében elhelyezkedő települések (Acsa, Püspökhatvan, Galgagyörk, Váckisújfalu, Váchartyán, Vácrátót, Kisnémedi, Püspökszilágy) esetében Őrbottyán elérése a járásszékhelynél kedvezőbb. Ezen logika mentén Őrbottyán a Váci járáshoz tatozó fenti települések mikrotérségi, közszolgáltató központjává válik. Ennek jelei már megmutatkoznak, a település pedig kész további városi feladatokat is felvállalni. Ebben az esetben az excentrikus központtal rendelkező járás távolabbi szegleteihez is közelebb kerülnek a közszolgáltatások, ebben a szerepében Őrbottyán közelebb hozza/hozhatja a járási szolgáltatásokat mintegy 15 000 lakoshoz, azok életminőségét, így a térség, népességmegtartó és –vonzó képességét jelentősen javítva. Nem elhanyagolható az a tény, hogy ennek a népességnek a felét maga Őrbottyán koncentrálja. Ehhez kiváló alapot jelentenek meglévő közszolgáltatásai, kiépült infrastruktúrája és jól fejlett helyi társadalma. Várossá nyilvánítása az agglomeráció térfejlődési folyamatainak logikusan következő lépése lehet.
165
Mellékletek
166
