RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE

1

TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV

RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV

XVII. KERÜLET RÁKOSMENTE

2


TARTALOMJEGYZÉK

1 2 3

4

3.1 3.2 3.3 4.1 4.2 4.3 4.4

5 6 6.1 6.2 6.3 6.4 7 8 9

10

11

9.1 9.2 9.3 10.1 10.2 10.3 11.1 11.2 11.3

12 12.1 12.2 12.3 12.4 12.5 12.6 12.7

Bevezetés ....................................................................................................................... 3 A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése ...................... 5 A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása ..................... 10 Akcióterület kijelölése ........................................................................................................... 10 Jogosultság igazolása .......................................................................................................... 13 Az akcióterületre vonatkozó adatok beszerzése................................................................... 28 Helyzetelemzés ............................................................................................................ 29 Előző időszak fejlesztései és az akcióterület szabályozási terve.......................................... 29 Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása................................................................................................................................ 37 Az infrastruktúra jellemzése az akcióterületen...................................................................... 41 Környezeti állapot az akcióterületen ..................................................................................... 41 Ingatlangazdálkodási felmérés................................................................................... 41 Fejlesztési célok és beavatkozások ........................................................................... 41 Partnerség kialakítása a városrehabilitációs programban .................................................... 41 Az akcióterület fejlesztésének célja, részcéljai ..................................................................... 41 Fejlesztési programok........................................................................................................... 41 A tervezett fejlesztések szöveges ismertetése ..................................................................... 41 A tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoport igényeihez........................... 41 A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve.............................................. 41 Tervezett fejlesztések várható hatásai....................................................................... 41 Társadalmi-gazdasági hatások............................................................................................. 41 Esélyegyenlőségi hatás ........................................................................................................ 41 Környezeti hatások ............................................................................................................... 41 Megvalósítás intézményi kerete ................................................................................. 41 Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása............................................................... 41 Az akcióterületi terv megvalósításának nyomon követése, civil szereplők bevonása ........... 41 Üzemeltetés, működtetés ..................................................................................................... 41 Pénzügyi terv ............................................................................................................... 41 Pályázat összefoglaló költségvetése .................................................................................... 41 Kockázatok elemzése........................................................................................................... 41 Előkészítettség állapota összefoglalóan – elvégzett, és még el nem végzett tevékenységek és azok ütemezése............................................................................................................... 41 Melléklet ....................................................................................................................... 41 A lakossági reprezentatív felmérés (megtartva az eredeti formátumban)............................. 41 Vállalkozókról röviden........................................................................................................... 41 A „Térnyerő – Újítsuk meg együtt Keresztúr köztereit” rendezvény kérdőíveinek értékelése 41 Kapcsolódó sajtócikkek ........................................................................................................ 41 Kapcsolódó jelenléti ívek ...................................................................................................... 41 Helyi Gazdaságfejlesztési Stratégia ..................................................................................... 41 Pénzügyi és közgazdasági költség-haszon elemzés ............................................................ 41


3


1 Bevezetés Az Akcióterületi Terv (AT) az Európai Uniós gyakorlatnak megfelelően a fejlesztéseket megalapozó fővárosi településfejlesztési koncepcióra és településszerkezeti tervre, valamint a kerület által elkészített szabályozási tervre építve, Rákosmente középtávú városfejlesztési céljait megfogalmazó Integrált Városfejlesztési Stratégiában (IVS) elhatározott önkormányzati fejlesztési és rehabilitációs tevékenységek összehangolt megvalósítási terve. Konkrét célja, hogy egységes rendszerbe foglalja Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente kerületközpontja (Rákoskeresztúr) fejlesztési programjának I. és II. ütemére megfogalmazott fejlesztési elképzeléseket, valamint összefoglaló anyagot szolgáltasson a döntéshozók számára a fejlesztések tervezésére, megalapozására és kivitelezésére vonatkozóan. A Főváros legnagyobb kiterjedésű kerületének helyzete speciális: kilenc, egymástól jól elkülöníthető kerületrészből tevődik össze, amelyből két településrész már az Árpád-korban különálló településként létezett. Naponta 50 ezer ember érinti a kerület legforgalmasabb csomópontját, a kerületi polgárokon kívül jelentős a tranzitforgalom az agglomerációs települések, de távolabbi vidéki települések lakossága is ezt az útvonalat használja. Rákosmente központja és a központban lévő fejlesztési terület mégis korszerűtlen és elavult, sem építészeti értéke, sem funkcionális ellátottsága nem felel meg egy 85,6 ezres város kerületközpontjának. Nagyon fontos kiemelni, hogy a kerületben évtizedekre visszanyúló probléma kezelése kezdődött el; egy olyan program megvalósításáról van szó, melynek végső célja egy korszerű, térhasználatában és építészeti értékében a mai igényeknek megfelelő, valamint funkcionalitásában is jól működő városközpont megteremtése. Ehhez nyújt segítséget az Akcióterületi Terv és a funkcióbővítő városközpont fejlesztését célzó pályázat.


4


Az AT nagy hangsúlyt fektet arra, hogy áttekintse a városközponti fejlesztések I. ütemének elemeit, és vizsgálja azok tényleges összhangját egymással, az IVS célrendszerével és a városközpont fejlesztés célrendszerével. A tanulmány számára fontos szempont volt, hogy megtalálja a kapcsolódási pontokat az országos, regionális, a fővárosi és a kerületi fejlesztési programokkal. A 2007-2013 közötti időszakban rendelkezésre állnak a regionális operatív programok (ROP) fejlesztési forrásai, melyek hatékony felhasználásával nagymértékű előrelépés érhető el a városrehabilitációs fejlesztések terén, s a források felhasználásának eredményeként várhatóan középtávon a kerület képes lesz – akár a közszféra minimális beavatkozása mellett - a magántőke mobilizálásával a kerület tudatos fejlesztésére.


5


2 A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése XVII. kerület Rákosmente Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS) 2007-2013 évekre szóló, stratégiai szemléletű dokumentum. Támaszkodik a joghatályos településrendezési tervekre, koherens az országos, regionális és fővárosi fejlesztési tervekkel. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia a fejlesztési beavatkozásoknak átgondolt, megalapozott előkészítését szolgálja, oly módon, hogy megfogalmazza a hosszú távú cél elérését szolgáló középtávú fejlesztési célokat, és azokat tovább bontja városrészi célokra és az azokhoz kapcsolódó beavatkozásokra. A városstratégia készítése során a kerület megtervezte hosszú távú céljait, azaz jövőképét. A jövőkép az adottságokra alapul, és ezek minél hatékonyabb kihasználására törekszik. A jövőképhez kapcsolódóan a kerület kidolgozta azokat a stratégiai fontosságú lépéseket, amelyek a reálisan megfogalmazott célok eléréséhez vezetnek. A jövőképet meghatározó tervező munka során az alábbi szempontokat vettük figyelembe: •

kerületről készült helyzetelemzés

•

helyi igények, tervek, elképzelések.

A jövőkép megalkotásakor figyelembe vettük a kerületben zajló nagyobb, részben szociális és társadalmi változásokat, folyamatokat, trendeket. A kerület gazdasági szerkezetének és a globális trendek releváns hatásainak vizsgálata is megtörtént. A másik fontos figyelembe vett szempont a helyi igények megismerése és rendszerbe foglalása. Ennek első lépése a kerület fejlesztésével kapcsolatos írott dokumentumok összegyűjtése, a hasonlóságok kiszűrése volt, majd megtörtént a tervek, elképzelések közötti fontossági sorrend felállítása az önkormányzati munkacsoport és a döntéshozók segítségével. Rákosmente Integrált Városfejlesztési Stratégiájának kidolgozása során alkalmazott partnerségi modellnek megfelelően megtörtént a külső szereplők bevonása (lakosság, civil szervezetek, gazdasági szereplők), akik véleményeikkel, javaslataikkal segítették a tervezési munkát. Ezáltal lehetőség nyílt arra, hogy egy adott terület szereplői feltárják a kerülettel kapcsolatos elképzeléseiket, terveiket, ötleteiket. A magánszféra szereplőinek megszólaltatása és bevonása az önkormányzat nyitottságáról, partneri szándékáról tanúskodik.


6


Átfogó cél és a tematikus célok bemutatása: XVII. kerület Rákosmente városfejlesztési koncepciójában foglaltak alapján átfogó cél a minőségi közszolgáltatások megteremtésével a növekvő lakosság fenntartható módon történő kiszolgálása, a kertvárosi hangulat megőrzése mellett: MODERN KERTVÁROS létrehozása. Ezen átfogó célt mintegy 15-20 év leforgása alatt kívánja elérni. A tematikus célok (5-8 év) elérése kapcsán az alábbiak fogalmazhatók meg: 1. A kerület gazdasági versenyképességének növelése: ¾ A helyi vállalkozások megerősödése, melynek következtében munkahelyeket teremtenek az itt élők számára. ¾ Külső tőkebefektetők vonzása, hogy nagyobb volumenű fejlesztésekkel gazdagítsák a kerületet, és további munkahelyeket teremtsenek. 2. A társadalmi kohézió és a helyi identitás megerősítése: ¾ A közösségi terek és közösségi épületek megújításával, a civil szervezetek erősítésével. ¾ A helyi kulturális élet színvonalának megőrzése mellett a szabadidő-eltöltési, szórakoztatási és sportolási lehetőségek kínálatának szélesítése (főként a fiatalok számára). ¾ A közszolgáltatások elérhetőségének és minőségének javítása 3. A közlekedési infrastruktúra javítása: ¾ a Főváros központja elérési idejének rövidülése ¾ a kerületrészek közötti közlekedés javítása 4. A helyi természeti és épített örökség megőrzése és fenntartható fejlesztése: ¾ Tudatos kerület-marketing keretében a "Rákosborzasztó" helyét „Rákosmente, a modern kertváros” vegye át a helyi, valamint országos köztudatban ¾ Természeti értékek és épített környezet védelme és fenntartható fejlesztése Az akcióterületi tervben szereplő tervezett fejlesztések, projektelemek az IVS célrendszeréhez teljes mértékben illeszkednek. A célokhoz kapcsolódó fejlesztéseket és programokat összefoglaló táblázatban pirossal jelöltük azokat a projekteket, amelyeket jelen pályázat keretében kívánunk megvalósítani.


7

TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV 1.

ÁTFOGÓ CÉL (15-20 év)

TEMATIKUS CÉLOK (5-8 év)

Rákoskeresztúr városrész fejlesztési céljai

Táblázat: Célok MINŐSÉGI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK MEGTEREMTÉSÉVEL A NÖVEKVŐ LAKOSSÁG FENNTARTHATÓ MÓDON TÖRTÉNŐ KISZOLGÁLÁSA, A KERTVÁROSI HANGULAT MEGŐRZÉSE MELETT

A KERÜLET GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉGÉNEK NÖVELÉSE

KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA JAVÍTÁSA

HELYI ÖRÖKSÉG MEGŐRZÉSE, VONZÓ TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET KIALAKÍTÁSA

A) Erősödjenek meg a helyi vállalkozások, munkahelyeket teremtve az itt élők számára

B) Jelenjenek meg a külső tőkebefektetők, hogy nagyobb volumenű fejlesztésekkel gazdagítsák a kerületet, és további munkahelyeket teremtsenek

C) Legyen szélesebb a helyi szabadidőeltöltési, sportolási és szórakoztatási lehetőségek kínálata

D) Javuljon a közszolgáltatások színvonala és elérhetősége

E) Jöjjenek létre (újuljanak meg) közösségi terek, épületek a kerületben, erősödjenek a civil szervezetek

F) Legyen gyorsabban elérhető a Főváros központja

G) Javuljon a kerületrészek közötti közlekedés

H) Legyen tudatos kerületmarketing: „Rákosborzasztó” helyét vegye át „Rákosmente, a modern kertváros” a köztudatban

I) Óvjuk és fejlesszük a kerület természeti és épített környezetét.

A vállalkozók megerősítése, szolgáltatóház létrehozása

Strand felújítása és élményfürdő, valamint jégpálya létrehozása a Flamingón

PodmaniczyVigyázó kastély felújítása, hasznosítása

Zöldfelületi fejlesztések, közösségi terek létrehozása, megújítása

A közigazgatás minőségének javítása

Buszközlekedés feltételeinek javítása

Utak, közművek építése a A buszpályaudvar kerületrész nyugati részén asszociációja helyett egy Főtér képe kapcsolódjon a megújult Rákoskeresztúrhoz

Helyi épített örökség megóvása helyi értékvédelmi rendelet megalkotásával

Helyi piac fejlesztése

Sportcsarnok építése

Strand felújítása és élményfürdő, valamint jégpálya létrehozása a Flamingón Népkert fejlesztése

Főtér kialakítása a buszpályaudvar helyén

Csárdás játszótér fejlesztése

Sétány kialakítása a Pesti út északi részén

Étterem kialakítása a Fuchs kastély mellett Központi Akcióterület fejlesztési projektjei

A TÁRSADALMI KOHÉZIÓ ÉS A HELYI IDENTITÁS MEGERŐSÍTÉSE

Internet és infopont kialakítása a Főtéren építendő multifunkciós épületben Együttműködés az északi sétány környezetében működő kis- és középvállalkozásokkal

Új piac, szolgáltatóközpont és lakópark kialakítása (Keresztúr lakópark) – megvalósult! Bio- és őstermelői piac, és szolgáltató ház kialakítása

Irodák kialakítása és bérbeadása a Fuchs kastély mellett építendő szolgáltató épületben


Új vasúti megállóhelyek létesítése

Fuchs kastély kertjének fejlesztése Pesti út mentén déli sétány kialakítása Rákosmenti körséták

Polgármesteri Hivatal akadálymentesítése, energetikai korszerűsítése

Örs vezér tér – Rákoskeresztúr buszkorridor (kiemelt projekt)

Elektronikus közigazgatás projekt

Maroshévíz u. Elágazás önálló buszsáv (Fővárosi projekt)

Panel lakóházak energiatakarékos felújítása Kerékpárút építése a Rákos-patak mentén Kerékpárút fejlesztése a Pesti út déli részén (Fővárosi projekt)

Virágos lakótelepi előkertek program

Szent Kereszt templom előtti köztér kertépítészeti felújítása, közösségi térré történő alakítása Podmaniczky-Vigyázó kastély felújítása Zöldprogram: Virágváros program Parkgondnoki szolgálat Köztisztasági program

8


A kerületrészek céljai a célhierarchia harmadik szintjén helyezkednek el. Rákoskeresztúr - Jövőkép Rákoskeresztúr a kerület kereskedelmi, intézményi, oktatási, közigazgatási és tömegközlekedési központjaként funkcionáló városrésze. A kerület központi találkozóhelye, igényes és jól karbantartott zöldterületeivel, védett műemlékeivel az egyre magasabb életminőségi elvárásoknak megfelelni képes területi egység.

A kerületrész fejlesztési céljait a következőkben határozza meg: • Közlekedési hálózat és infrastruktúra fejlesztése • Kerületközponti szerep erősítése, az építészeti örökség és közösségi terek karakterének megőrzésével, felújításával, új funkciók kialakításával • Kulturális funkciók erősítése • Kelet-budapesti, agglomerációs központi szerepkör erősítése • Közösségi rendezvények lebonyolítása a megújult közterületeken • A kerület tőkevonzó képességének javításával az intézmények, munkahelyek és ingatlanfejlesztések számának növelése • A vállalkozói aktivitás dinamizálódásának kihasználása, gazdasági együttműködések, közös fejlesztések generálása és koordinálása érdekében erősebb partnerség kiépítése a civil szférával, a lakossággal és a vállalkozói szektorral • Infrastruktúra javítása, építése (út, csapadék elvezetés, járda, közvilágítás) 2.

Táblázat: Rákoskeresztúr funkciói

Jelenlegi funkciója

Elérhetőség, hozzáférhetőség

Közösségi terek állapota Jelentős társadalmi probléma Jövőben tervezett funkció Célcsoport


Gazdasági, intézményi és közösségi funkciók Buszközlekedéssel, gépjárművel Kevés a parkolóhely, jelentős átmenő forgalom, tömegközlekedési központ Kerékpárutak hiánya A közterületek állapota elhanyagolt Panel lakóházak állapota fokozatosan romlik, fenntartásuk sokba kerül Központját a BKV-buszpályaudvara foglalja el Egyes lakótelepeken szlömösödés indulhat el Közösségi, igazgatási és gazdasági funkciók erősítése Lakosság, vállalkozások, közigazgatásban dolgozók

9


Táblázat: Rákoskeresztúr – tervezett fejlesztések

Lakóterület

Vegyes, intézményi, idegenforgalmi

Gazdasági

Különleges

Közlekedés


Panel lakóházak felújítása Panel lakóházak közötti zöldfelületek fejlesztése Játszóterek kialakítása, felújítása Parkolóhelyek kialakítása Közművek fejlesztése, járdák építése Csapadékvíz-elevezető rendszer fejlesztése Polgármesteri Hivatal akadálymentesítése Főtér kialakítása rendezvénytérrel, nyilvános WC-vel Déli sétány kiépítése a Főtérhez kapcsolódóan Podmaniczky-kastély felújítása Podmaniczky mauzóleum romjainak és környezetének megújítása Szent Kereszt templom környezetének megújítása Népkert felújítása, zöldfelületi fejlesztése Fuchs-kastély kertjének köztérré alakítása Vigyázó Sándor Művelődési Ház és környezetének felújítása Az ún. Nyúldomb hasznosítása (Vigyázó Sándor MH. mögötti terület): szabadtéri színpad kialakítása Új piac, kereskedelmi és szórakoztató központ kialakítása a Kaszáló utcában (Keresztúr lakópark) – megvalósult. Új szolgáltatóház kialakítása a jelenlegi Pesti út 170 helyén Internet és infopont kialakítása a Főtéren Étterem és irodák kialakítása a Fuchs kastély mellett Bio- és őstermelői piac, valamint szolgáltatási, kereskedelmi funkciójú épület megépítése a jelenlegi piac helyén Strand felújítása, élményfürdő építése Sportcsarnok építése Szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakítása Buszkorridor az Örs vezér térre Kerékpárút építése a Rákos-patak mentén Kerékpárút építése a Pesti út és a Ferihegyi út mentén Sebességkorlátozások a mellékutcákban Alternatív útvonalak kijelölése, a kerületközpont tehermentesítése (Vidor utca meghosszabbítása) Keresztúri úti felüljáró felújítása Új felüljáró építése a Ferihegyi út – újszászi vasútvonal kereszteződésében 2 új vasúti megállóhely kialakítása (régi Rákoskeresztúr megállóhely, Akadémia-Újtelep – Madárdomb – Helikopter lakópark megállóhely): P+R és B+R funkciókkal

10


3 A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása 3.1

Akcióterület kijelölése

Budapest Főváros XVII. kerülete a Pesti hordalékkúp síkságon található, mely a Pesti-síkság kistájcsoporthoz, és a Dunamenti-síkság középtájhoz tartozik. Ez utóbbi az Alföld, mint nagy tájegység részét képezi. Mint a főváros leginkább keletre fekvő területe, a XVII. kerület részben budapesti kerületekkel, részben a keleti agglomerációs övezethez tartozó településekkel szomszédos. Határait Budapest X. kerülete, XVI. és XVIII. kerülete valamint Vecsés, Ecser, Maglód, Pécel illetve Nagytarcsa adják. Határának hossza 36 km. A kerület mind földrajzilag, mind közlekedésében elkülönül a főváros belső részétől: a terület nyugati széle, akadémiaújtelepi „kapuja”, légvonalban 11 km távolságra van a Dunától, míg a külső, maglódi határ 23 km-re található a Lánchíd melletti „0” kilométerkőtől. 1.

kép: A XVII. kerületet ábrázoló légi felvétel

Forrás: Eurosense Kft. légi felvételei (egybeillesztve)


11


A kelet-nyugati irányú, hozzávetőlegesen 10,6 km-es, míg az észak déli irányú 10,7 km-es kiterjedés 63,18 km2-es teljes területet fog közre. Ez háromszor akkora kiterjedést jelent, mint a pesti belváros I., V., VI., VII., VIII. kerületei együttesen. A közlekedést tekintve a fővárossal való összeköttetést két út biztosítja: a 31. számú, a kerületben Pesti útnak nevezett közút Kőbányával, míg az előbbivel szinte párhuzamosan futó, alapvetően a kerület határában található ipari üzemek elérését biztosítani hivatott kétsávos Keresztúri út az Örs vezér terével teremt közúti közlekedési kapcsolatot. Mivel utóbbi Rákoskeresztúron csatlakozik a 31. számú útba, a kettő szinte egy közlekedési folyosónak számít. Hasonlóan a belső városmaggal való közúti összeköttetéshez, a két szomszédos kerülettel is (XVI. és XVIII. kerület) egy-egy útvonal biztosítja a kapcsolatot. Az ismertetett útszakaszok mindegyike Rákoskeresztúr közepén fut össze, az így létrejött kereszteződés (Pesti út és Ferihegyi út találkozása) tekinthető a kerület közlekedési csomópontjának. (Pontos földrajzi elhelyezkedése: keleti hosszúság 19° 15,5' északi szélesség 47° 28,8'.) Az „Elágazás” és környezete azonban nemcsak közlekedési szempontból tekinthető a kerület központjának. Az „Elágazás” mellett, valamint az ahhoz vezető Pesti út két oldalán sűrűsödnek az alapés középfokú ellátást illetve szolgáltatást biztosító intézmények, a kulturális és vallási funkciójú épületek, valamint a sportolásra és a szabadidő eltöltésére alkalmas helyszínek. A korábbi település történelmi hagyományaiban, továbbá a Rákoskeresztúron és a kerületben élők identitás-tudatában szintén ez a terület azonosítható a település és a kerület központjaként. Itt említendő meg, hogy az 1960-as, 70-es évektől kezdve a főváros különféle szintű fejlesztési koncepciói szintén e területet jelölik ki központként.


12


2.

kép: A kijelölt akcióterület

Mindez együttesen indokolta egy olyan fejlesztési területnek a meghatározását, mely magában foglalja a kereszteződést és közvetlen környezetét, valamint az urbanisztikailag és funkcionálisan lineárisan szerveződő Rákoskeresztúr település azon részét, ahol az említett intézmények, helyszínek sűrűsödése megfigyelhető. E fejlesztési „tengely” került az akcióterület középpontjába. Az akcióterület konkrét határvonalának kijelölésénél demográfiai, infrastrukturális, érintettségi és tulajdonviszonyi szempontok érvényesültek. Ennek megfelelően az akcióterület határvonalai az alábbiak szerint alakulnak: Ferihegyi út – Pesti út – Napkelet utca – 125772 hrsz-ú ingatlan – 125771 hrsz-ú ingatlan – 125770 hrsz-ú ingatlan – 125709 hrsz-ú ingatlan – 125708 hrsz-ú ingatlan – 125707 hrsz-ú ingatlan – 125706 hrsz-ú ingatlan – Bujákhida utca – VK-XVII-01 övezeti határ – Egészségház utca – Akácvirág utca – Diák utca – Pesti út – Cinkotai út (128582) hrsz-ú út – (128576) hrsz-ú út által határolt terület. Az akcióterület kiterjedése: 434 000 m2. A kerület lakosságszáma a 2001-es népszámlálás adatai alapján: 79 989 fő. A kerület lakosságszáma a 2007-es népesség nyilvántartó adatok alapján: 84 229 fő. A kerület állandó lakosainak száma a 2008-as népesség nyilvántartó adatok alapján: 85 684 fő. Az akcióterület lakosságszáma a 2001-es népszámlálás adatai alapján: 6 790 fő.


13

3.2


Jogosultság igazolása

Az akcióterületi fejlesztések kapcsolódnak a Közép-Magyarországi Operatív Program 5. prioritásához („Települési területek megújítása”), mely a fizikai környezet minőségének javításával és a települési vonzerő növelésével a települési életminőség növelését célozza. A prioritási tengely „A régió belső kohéziójának és harmonikus térszerkezetének fejlesztése” célhoz járul hozzá. A prioritás beavatkozási területei közül az alábbira készül az AT: − KMOP-2007-5.2.2/B „Települési központok fejlesztése az identitást erősítő funkciók előtérbe helyezésével” A „Települési központok fejlesztése az identitást erősítő funkciók előtérbe helyezésével” beavatkozás a települések vonzerő növelését célozza gazdasági és közösségi funkciók megjelenítésével vagy sűrűsödésének ösztönzésével, így az akcióterületi fejlesztések ehhez kapcsolódnak. A beavatkozás a település társadalmi – gazdasági szempontból meghatározó központi területeinek integrált fejlesztését támogatja. Fővárosi kerületek esetén a beavatkozás olyan integrált programot támogat, amely akcióterületi lehatárolásban valósítja meg a fejlesztéseket a központi területek gazdasági és közösségi funkcióinak erősítése révén. Ebből fakadóan a támogatások földrajzi célterületei városközpontok, városrészközpontok, kerületközpontok. A kijelölt akcióterület a XVII. kerület Rákosmente és központi városrészének, Rákoskeresztúrnak is a központi területe, amely közlekedési és közigazgatási funkciókban gazdag, gazdasági funkciókban, főként a szolgáltatások területén, kulturális, humánszolgáltatási funkciókban viszonylag szegény terület.


14

TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV 4. SSZ. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49.

Táblázat: Funkciócsoportok áttekintése FUNKCIÓCSOPORT humán 1. - egészségügyszociális ellátás

humán 2. - oktatás

Igazgatás

Közösség

Gazdaság

közlekedés-távközlés


FUNKCIÓ Felnőtt háziorvosi rendelő Gyermek háziorvosi rendelő Felnőtt orvosi ügyelet Gyermek orvosi ügyelet Gyógyszertár Járóbeteg-szakellátás Felnőtt fogászati rendelő Gyermek fogászati rendelő Mentőállomás Egészségügyi szolgálat Idősek klubja (nappali ellátás) Időskorúak bentlakásos otthona ÁNTSZ Pszichiátriai Gondozó RTG Ernyőképszűrő Állomás Tüdőgondozó Intézet Állatorvosi hivatal Állatorvosok Bölcsőde Óvoda Általános iskola Középiskola Egyéb oktatási intézmény Polgármesteri Hivatal Okmányiroda Rendőrség (rendőrkapitányság) Rendőrségi körzeti megbízottak Tűzoltóság Polgárőrség Önkormányzati közművelődési könyvtár Művelődési otthon Múzeum (kiállítóhelyiség) Sporttelep Uszoda Strand Közpark Temető piac kiskereskedelmi üzlet bankok kereskedelmi központ ipartelep ipari park irodaház(ak) vendéglátó egység távolsági autóbusz-megálló postahivatal (fiókposta) tömegközlekedés

JEL A B C D E F G H J K M N Q R S T U V A B C D J A B D E I J A C G H K L N P A B C F G H K N A C E

15


50. 51.


benzinkút taxi szolgáltatás

F G

16


5.

Táblázat: Gazdasági funkciók

Piacok száma Ipartelepek (ipari területek) Ipari parkok Irodaházak Kiskereskedelmi üzletek Bankok, pénzügyi szolgáltatók Vendéglátó egységek

BUDAPEST XVII. KERÜLET 2 2 1 3 904 10 136

RÁKOSKERESZTÚR 2 1 1 3 539 10 86

AKCIÓTERÜLET

1 0 0 0 147 6 23 Forrás: Rákosmente Önkormányzat

6.

Táblázat: A lakó- és az állandó népesség számának alakulása (2001) BUDAPEST XVII. RÁKOSKERESZTÚR KERÜLET Lakónépesség száma (fő) 79 989 33 812 Lakónépességen belül 0-14 évesek 15,7 15,2 aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek 66.4 70,3 aránya Lakónépességen belül 60-x évesek aránya 17,8 14,5 7.

Táblázat: Humán szolgáltatási funkciók BUDAPEST XVII. KERÜLET Idősek klubja (nappali ellátás) 5 Időskorúak bentlakásos otthona 2 Idősek átmeneti otthona 1 Bölcsőde 4 Óvoda 21 Általános iskola 13 Középiskola 4 Felsőoktatási intézmény 0


RÁKOSKERESZTÚR 0 1 0 2 9 5 4 0

AKCIÓTERÜLET 6 790 12,9 74,1 13 Forrás: KSH 2001 AKCIÓTERÜLET

0 0 0 1 2 1 1 0 Forrás: Rákosmente Önkormányzat

17


8.

Táblázat: Kulturális szolgáltatások mutatói BUDAPEST XVII. KERÜLET Önkormányzati közművelődési könyvtár 2 Közművelődési intézmény 5 Színház 1 Mozi 0 Múzeum/kiállító terem 5 Sportpálya, sporttelep 12 Rendezvénycsarnok 0 Uszoda 2 Strand 1 Temető (nem működő) 3

RÁKOSKERESZTÚR 1 1 0 0 1 4 0 2 1 1

AKCIÓTERÜLET

1 0 0 0 0 1 0 0 0 0 Forrás: Rákosmente Önkormányzat

A közösségi funkciókat ellátó intézmények száma is igen kevés, annak ellenére, hogy ebben a kerületrészben strand, uszoda, sportpályák találhatóak, de kulturális, szórakoztatási objektumok száma kevés. Az akcióterület kulturális szolgáltatásokban szegény. 9.

Táblázat: A lakásállomány mutatói (2001) BUDAPEST XVII. KERÜLET Lakásállomány (db) 28 644 Alacsony komfort fokozatú lakások 7,5 aránya (%)

RÁKOSKERESZTÚR

AKCIÓTERÜLET

12 327

2 647

3,4

0,7 Forrás: KSH 2001

Rákoskeresztúr lakássűrűségét vizsgálva megállapítható, hogy itt a legmagasabb ez az arány, viszont az alacsony komfort fokozatú lakások aránya a legalacsonyabb a többi kerületrészhez képest, a kerület összességéhez képest csupán a fele. Az akcióterületen van a lakásállomány 21,4%-a, az alacsony komfortfokozatú lakások aránya ötöde az átlagnak. Ezen belül az egyszobás lakások aránya 0,3%, amely igen alacsony.


18


10. Táblázat: Közlekedés, távközlés BUDAPEST XVII. KERÜLET Távolsági autóbusz – megálló 2 Vasútállomás 5 Postahivatal 6 Benzinkút 5 Taxiállomás 2

RÁKOSKERESZTÚR

AKCIÓTERÜLET

1 0 2 4 2

1 0 1 0 2 Forrás: Rákosmente Önkormányzat


19 3.2.1

TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV Közép-Magyarországi Operatív Program „Funkcióbővítő rehabilitáció” Budapesti integrált városfejlesztési program – Budapesti kerületi központok fejlesztése (Kódszám: KMOP-2007-5.2.2/B) pályázata célrendszerének való megfelelés

Az előírt átfogó cél: A helyi közösségi élet szimbólumának is tekintett, jelenleg vonzerejüket vesztett, elhanyagolt városközpontok attraktivitásának és funkcionális működésének fejlesztése. A pályázat részcéljai: 1. Városkép Cél: A belváros attraktivitásának növelése a városépítészet és az épített környezet minőségének fejlesztésével. 2. Örökségvédelem Cél: Az építészeti örökség fizikai megújítása és gazdaságilag is fenntartható, élő funkcióval való megtöltése. 3. Közlekedésszervezés és infrastruktúrafejlesztés Cél: A közúti forgalom és az utca melletti terület-felhasználási tevékenységek szimbiózisának megteremtése, a konfliktusok elfogadható szintőre való csökkentése. 4. Szervezés Cél: Hosszútávon fenntartható menedzsment szervezet létrehozása. 5. Helyi gazdaságfejlesztés Cél: A helyi szolgáltatások minőségének és termékpalettájának fejlesztése, valamint a helyi foglalkoztatás növelése. 6. Promóció Cél: A helyi identitást, közösségformálást, imázst, környezettudatosságot erősítő akciók valamint a központ forgalmának (látogatottságának) növelése. Összességében megállapítható, hogy az akcióterületi fejlesztések a KMOP-ban és a pályázati felhívásban megfogalmazott célok teljesülését szolgálják. Az akcióterületi fejlesztés kapcsolódását a KMOP célrendszeréhez a 2. ábra mutatja.


20


1.


ábra: Az akcióterületi fejlesztés kapcsolódása a KMOP célrendszeréhez

21

TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV A további jogosultság vizsgálat eredményeit az alábbiak szerint lehet összefoglalni: • XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata az 1990. évi LXV. törtvény 1. § (1) bekezdésében

meghatározott helyi önkormányzat. • A pályázó nem tartozik a pályázati útmutató B6. pontban szereplő kizáró okok alá. • A projekt tartalma megfelel a C11. pontban meghatározott egyéb korlátozásoknak. • A projekt kezdési időpontját a második forduló pozitív elbírálását követően terveztük, így a

kezdési időpont későbbi, mint a pályázat benyújtási időpontja. • A pályázó önkormányzat részben a saját tulajdonában lévő ingatlanokon végrehajtott

fejlesztéshez igényel támogatást. A Fővárosi Önkormányzat tulajdonát képező területek vonatkozásában Rákosmente Önkormányzata használati jogot alapított. • A pályázat révén igényelt támogatási összeg 899 909 695 Ft, ami az elnyerhető minimum 500

millió Ft és 1 500 millió Ft között van. A támogatást igénylő rendelkezik a pályázati útmutatóban előírt saját erővel, mely 550 453 075 Ft. • A költségvetés a projekt adatlappal összhangban került kidolgozásra, annak megfelelő

részletezettséggel. A költségek az önkormányzati státusznak megfelelően bruttó összegben kerültek tervezésre, mert a pályázó nem igényelheti vissza az ÁFA-t. • A kijelölt akcióterületen komplex fejlesztés valósul meg és tartalmazza a pályázati útmutató C1.2.

pontja szerinti kötelezően megvalósítandó tevékenységeket.


22

TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV 3.2.2

Az egyes konkrét célokkal való összhang vizsgálata

Városkép: Lehetséges eszközök: o Települési önkormányzati tulajdonban lévő közterületek komplex felújítása (pl. igényes és esztétikus közterületek ill. találkozóhelyek kialakítása, közvilágítás korszerűsítése stb.) o A település központjában található, köztulajdonban lévő épületek, épületsorok teljes körű felújítása, bővítése, funkcióhiány esetében építése lehetséges. Nem köztulajdonban lévő épületek külső felújítása megengedett, amennyiben az épület közösségi funkciót lát el. (A közösségi funkció a projekt zárását követően további öt évig igazoltan fenntartásra kerül.) Eszköz

Települési

önkormányzati

Projektelem

tulajdonban

lévő Buszpályaudvar

közterületek komplex felújítása

területén

(zöldfelület-fejlesztés,

a

kerület

rendezvénytér)

Főterének kialakítása

nyilvános WC-vel A település központjában található, köztulajdonban A

Főtérrel

összefüggő

Déli

sétány

kialakítása

lévő épületek, épületsorok teljes körű felújítása, díszburkolattal, zöldfelületekkel, köztéri bútorokkal bővítése, funkcióhiány esetében építése lehetséges

Fuchs kastély kertjének közösségi térré alakítása

zöldfelület-rendezése,

Pesti út északi oldalának zöldfelületi fejlesztése – Pesti úti zöldsáv Polgármesteri Hivatal akadálymentesítése, energetikai korszerűsítése, korszerű portál és ügyfélváró kialakítása


23

TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV Örökségvédelem: Lehetséges eszközök: o A település központjában található, köztulajdonban lévő, a település életében meghatározó műemlék vagy helyi értékvédelem alatt álló épületek, építmények értékmegőrző felújítása, fejlesztése, (új) funkcióval történő felruházása, belső terek felújítása, átalakítása, bővítése támogatható. o

A műemlékhez méltó környezet kialakítása lehetséges (világörökség részét képező területbe, műemléki jelentőségű területbe, illetve műemléki környezetbe tartozó köztulajdonban levő épületek külső felújítása, közterületek átalakítása).

o Nem köztulajdonban levő műemlékek vagy helyi értékvédelem alatt álló épületek, építmények esetében csak külső felújítás lehetséges,de amennyiben az épület közösségi funkciót lát el, úgy a belső terek felújítása, átalakítása, bővítése is lehetséges (amennyiben a felújított épületben a projekt zárását követően további öt évig igazoltan fenntartásra kerül a közösségi funkció). o Műemlékként nyilvántartott vagy helyi értékvédelem alatt álló lakáscélú épületek esetében kizárólag értékmegőrző külső felújítás támogatható, amennyiben az épület köztulajdonban van. Nem köztulajdonban levő lakáscélú épületek felújítása nem támogatható. o A helyi közösség életében meghatározó szerepet betöltő, KEOP-ban és a KMOP 3.2.1/B gyűjteményes növénykertek és védett történeti kertek megőrzése és helyreállítása című komponensében nem nevesített épített és természeti értékek (pl. kálvária, kegyeleti park, kastélykert, park, fasor, stb.), valamint művészeti alkotások (emlékművek, szobrok, stb.) megőrzése és rehabilitációja lehetséges. Eszköz

Projektelem

A település központjában található, köztulajdonban lévő, a település életében meghatározó műemlék vagy helyi értékvédelem alatt álló épületek, építmények értékmegőrző felújítása, fejlesztése, (új) funkcióval történő felruházása, belső terek felújítása, átalakítása, bővítése támogatható.


Országos védettségű műemlék Szent Kereszt templom előtti köztér kertépítészeti felújítása, közösségi térré történő alakítása, a városképbe nem illeszkedő pavilonok bontása

24

TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV Közlekedésszervezés és infrastruktúrafejlesztés: Lehetséges eszközök: o Gyalogos és kerékpáros közlekedés elősegítése forgalomcsillapítás eszközeivel, gépjármű forgalom csökkentése, az akcióterületre eső belterületi közúthálózat felújítása, indokolt esetben építése; o Parkolási gondok megoldása és enyhítése (térítésmentesen használható parkolók, térítés ellenében vagy forgalomcsillapítás céljából méltányos díjjal használható parkolók bővítése és kialakítása); o Vonalas infrastruktúra (közüzemi vízhálózat, zárt közcsatorna-hálózat, belterületi bel- és csapadékvíz-elvezetés, gáz- és elektromos energia ellátás) korszerűsítése és fejlesztése abban az esetben támogatható, amennyiben az utca- és térburkolat, valamint a zöldfelületek kialakításához kapcsolódik és indokolt. Eszköz

Projektelem

Gyalogos és kerékpáros közlekedés o Buszöböl kialakítása a Főtér kialakítása miatt megszűnő elősegítése

forgalomcsillapítás

eszközeivel,

buszpályaudvar okozta forgalmi zavarok elkerülése érdekében. o Buszforduló kialakítása a Déli sétány mellett a Főtér kialakítása miatt megszűnő buszpályaudvar okozta forgalmi zavarok elkerülése érdekében.

Vonalas

infrastruktúra

(közüzemi o Főtér elektromos hálózatának, vízi-közműellátásának

vízhálózat, zárt közcsatorna-hálózat,

felújítása, automata öntözőrendszer kiépítése, és a

belterületi

Magyar Telekom hálózat kiváltása

bel-

és

csapadékvíz-

elvezetés, gáz- és elektromos energia o Főtér - Déli sétány elektromos hálózatának, víziellátás) korszerűsítése és fejlesztése

közműellátásának felújítása, automata öntözőrendszer

abban

kiépítése, és a Magyar Telekom hálózat kiváltása

az

esetben

támogatható,

amennyiben az utca- és térburkolat, o Fuchs kastély kertjének vízi-közműellátásának felújítása, valamint a zöldfelületek kialakításához kapcsolódik és indokolt.

automata öntözőrendszer kiépítése o Szent

Kereszt

templom

előtt

köztér

elektromos

hálózatának felújítása, a Magyar Telekom hálózat kiváltása, automata öntözőrendszer kiépítése o Tervezett Pesti úti zöldsáv (Pesti út északi oldala) vízellátó hálózatának felújítása, automata öntözőrendszer kiépítése


25

TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV Szervezés: Eszköz: Menedzsment szervezet létrehozása az útmutató 12. sz. mellékletének megfelelően. Eszköz Városfejlesztő társaság létrehozása


Projektelem A városfejlesztő társaság létrehozása

26

TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV Helyi gazdaságfejlesztés: Lehetséges eszközök: Helyzetelemzésen és SWOT elemzésen alapuló részletes helyi gazdaságfejlesztési stratégia szükséges (további részletek a Részletes helyi gazdaságfejlesztési stratégia tematikája c. 16. sz. útmutató mellékletben). –

Üzletek, kereskedelmi egységek felújítása az alábbiak szerint: •

Kis- és közép vállalkozások (KKV-k) tulajdonában levő épületek, pl. üzlethelyiségek vagy irodák esetében a támogatás kizárólag a külső felújítást teszi lehetővé, amennyiben azok az akcióterület szerves részét képezik.

•

Amennyiben az épület az önkormányzat tulajdonát képezi, úgy az épület teljes körű felújítása, bővítése támogatható. (pl.: piac, piaccsarnok épületének korszerűsítése, kereskedelmi egységek, üzletek, rendezvény- és konferenciaközpont, gazdasági szolgáltatóház stb.)

–

Az akcióterületen lévő barnamezős területek fejlesztése, amennyiben funkcióbővülést illetve funkcióváltást eredményez.

–

Felhagyott épületek külső és belső felújítása a funkcióbővítéssel. Eszköz

Projektelem Internet és infopont kialakítása a tervezett

Amennyiben az épület az önkormányzat tulajdonát képezi az épület teljes körű felújítása, bővítése támogatható. (pl.: piac, piaccsarnok épületének korszerűsítése, kereskedelmi egységek, üzletek, rendezvény- és konferenciaközpont, gazdasági szolgáltatóház stb.)


Főtéren. Fuchs kastély mellett megépítendő szolgáltató épület emeleti szintjén irodák kialakítása. (Fuchs kastély mellett megépítendő szolgáltató épületben kialakítandó étterem nem képezi a projekt részét.)

27

TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV Promóció: Lehetséges eszközök: –

A területen megvalósuló városfejlesztési tevékenységek megismertetése és kapcsolódó helyi társadalmi akciók szervezése;

–

A helyi kötődést és büszkeséget erősítő akciók szervezése;

–

Közösségépítést és szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások, tanfolyamok, képzési programok kialakítása;

–

Helyi környezettudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléletformálási akciók

–

Integrált

településfejlesztési

tevékenységekhez

kapcsolódó

helyi

társadalmi

akciók

megszervezésének és eszközigényének támogatása; –

Az infrastrukturális fejlesztésekhez közvetlenül kapcsolódó helyi foglalkoztatási kezdeményezések, valamint olyan lakókörnyezeti szolgáltatások támogatása, amelyek új munkalehetőségeket teremtenek (pl. szociális gazdaság). Eszköz

Projektelem

Helyi környezettudatosság elterjesztését segítő Virágos lakótelepi előkertek program tájékoztatási, szemléletformálási akciók Rákosmenti körséták a helyi civil szervezetek szervezésében

A részprojektek időben és térben történő elválasztása helyett, a pozitív kölcsönhatások kiaknázása érdekében azokat egységes, integrált programként kezeli az önkormányzat.


28


3.3 Az akcióterületre vonatkozó adatok beszerzése Az AT 4. fejezetéhez (Helyzetelemzés) elsősorban a KSH által szolgáltatott adatok kerültek felhasználásra. Az információk az éves statisztikai jelentésekből és a 2001-es népszámlálási adatokból származtak. Ezen túl feldolgozásra kerültek a Polgármesteri Hivataltól (Ügyfélszolgálati és Okmányiroda) kapott adatok és szakmai anyagok. Az adatelemzés során forrásnak számított az Önkormányzat honlapja (www.rakosmente.hu), illetve a történelmi dokumentumokban, helytörténeti elemzésekben elérhető adatok, információk és kutatások is. A korábban, illetve napjainkban megfogalmazott fejlesztési elképzeléseket illetően a legtöbb információt a Polgármesteri Hivatal Főépítészi Irodája szolgáltatta. A projekt építészeti tevékenységével kapcsolatos információkat a tervező munkát végző irodák építészei szolgáltatták: Pandapont Mérnöki Iroda 1118 Budapest, Rétköz u. 51/b., Andaházy László /K1 01-5145/06/, Turcsányi Katalin /K2 01-5477/04/

S73 KFT. 1119 Budapest Bártfai u. 8/B, dr. Balogh Péter István /K1 01-5119/03/; Real Terv Építésziroda Kft. 1029 Budapest, Tátra u. 7., Albrecht Beáta /É1 01-0516/05/, Major György /BÉ1 130848/05/, Baratta Egon /T1 01-7761/, Dr. Tóth Péter /01-6610/, Tóth Zoltán /V-1 01 0702/

A költségeket a tervezésben elfogadott normatívákkal és a tervezők által megadott irányszámokkal kalkulálták. 2007-ben, a tervezést megelőzően az Önkormányzat és az EAT-t készítő munkacsoport szakemberei mélyinterjúkat készítettek az akcióterület meghatározó érintettjeivel, valamint a kerület meghatározó vállalkozóival. A lakossági igényeket 2007. június 12-én egy nyílt tervezői nap során mérték fel. A nyílt napon a kerületi polgárok megismerkedhettek az akcióterület KSZT programjavaslatával, valamint kérdőívek és mélyinterjúk keretében megfogalmazták a kerületközpont legfontosabb problémáit és ezzel segítették a fejlesztési pontok meghatározását. A célcsoport kezdetektől történő aktív bevonása teszi lehetővé, hogy egy, a valós igényeken alapuló, komplex fejlesztés valósulhasson meg Rákoskeresztúron. A mélyinterjúk és a tervezői nap eredményeit részletesen a 12. Mellékletek fejezetben mutatjuk be.


29


4

Helyzetelemzés

4.1 Előző időszak fejlesztései és az akcióterület szabályozási terve

A megelőző város-rehabilitációs tevékenységek bemutatása során – a fogalmi meghatározásnak, a korábbi pályázati lehetőségeknek (Phare – ORPHEUS, NFT I. – ROP 2.2-es intézkedés, fővárosi önkormányzat által támogatott panel-rehabilitáció) és a jelen pályázati felhívásnak megfelelően – a lakásállomány feljavítása, a lakás-, háztömb-, és utcaszerkezet átalakítása, valamint a lakókörnyezet színvonalának emelése érdekében tervezett és megvalósult intézkedésekre összpontosítunk. Tekintettel arra, hogy az AT és a benyújtásra kerülő pályázat a kerületközpont fejlesztését célozza, azok a fejlesztések kerültek kiemelésre, melyek tartalma kapcsolódik a konstrukció keretében támogatható tevékenységekhez: közterületek kialakítása és felújítása; a történelmi és kulturális örökség megőrzése és fejlesztése; épületek felújítása a gazdasági és társadalmi tevékenységek kiszolgálására; közösségi és kulturális célú épületek átalakítása, bővítése; ingatlanvásárlási és bontási tevékenységek; közművek felújítása; térfigyelő rendszerek kialakítása a közterületeken; támogatás/hozzájárulás nyújtása kis- és középvállalkozások, vagy non-profit szervezetek által üzemeltetett helyiségek felújításához; kulturális, szabadidő és sport-létesítmények, játszóterek kialakítása; közösségi intézmények energiahatékonysági beruházásai; akadálymentesítés. A korábbi lehetőségeket tekintve szükséges kiemelni, hogy a XVII. kerület a Phare ORPHEUS és az NFT I. ROP 2.2-es intézkedés keretében biztosított pályázati forrásokból támogatásban nem részesült. Városrehabilitációs tevékenységek megvalósítására és a kerületközpont kialakítására önerőből és magán beruházásokból tervezett, és éppen a források hiánya miatt meg nem valósult fejlesztési koncepciók (részletes rendezési tervek) születtek. Az ismertetésre kerülő két rendezési terv kidolgozását a kerület földrajzi elhelyezkedése, a fővárosi általános rendezési, majd településszerkezeti tervei szerint a kerületközpont által betöltendő funkciók, valamint a nagyarányú lakásépítés, beköltözés, és népesség-növekedés alapozták meg. Bár a két egymásra épülő fejlesztési koncepció elkészítése nem az elmúlt tíz évre datálható, áttekintésük nélkülözhetetlen annak érzékeltetésére, hogy a valós igényekre támaszkodó tervezett beruházásokkal szemben mily csekély mértékű fejlesztések valósultak meg az elmúlt évtizedben. A helyzetet jól szemlélteti a kerületfejlesztési koncepció következő megállapítása: „a 90-es évektől kezdődve a lakótelepi kerületközpont magára maradt, semmilyen lényegesebb fejlesztési forráshoz nem jutott hozzá.”


30

TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV A kerületközpont kialakítására vonatkozó részletes rendezési tervek XVII. KERÜLET Rákoskeresztúr központ Részletes Rendezési Terve (Budapesti Városépítési Tervező Vállalat – 1990.) Az előzményeket illetően a terv készítői az 1985-ös Budapesti Agglomeráció Regionális Rendezési Tervére utalnak vissza, mely célkitűzésként jelöli meg Rákoskeresztúr teljes körű középfokú központtá válását. A középfokú központ alatt egészségügyi, közművelődési és közoktatási, kereskedelmi, illetve szolgáltatási funkciók ellátását értik nemcsak a szűken értelmezett kerületben, hanem abban az agglomerációs településcsoportban is, melybe a (tervezett) központ illeszkedik. Az említett funkciók ellátásának szükségességét az 1988-as Budapest Új Általános Rendezési Terve megerősíti, hangsúlyozva az övezet kerület- és településcsoport-központ szerepét. A rendezési terv készítésének indoka egyszerű: a kerületközpont eddigi fejlesztése elsősorban lakóterületi fejlesztéseket jelentett, mely jelenlegi formájában nem képes a társadalmi, kulturális, oktatási, szórakozási igények kielégítésére, vagyis nem tudja betölteni az ismertetett tervekben neki szánt szerepet. A koncepció vizsgálati munkarészei a nyomasztó intézmény- és sportterület-ínség mielőbbi enyhítésére, valamint a későbbi tervekben is mindig megjelenő kérdésre, a buszpályaudvar áthelyezésének szükségességére mutattak rá. Ez utóbbi ugyanis súlyos zaj- és környezeti terhelést jelent, ami mielőbbi beavatkozást igényel. Az autóbusz-pályaudvar elhelyezésére két terv is született: az első a jelenlegi elágazástól keletre a Péceli út mentén jelölt volna ki egy területet, míg a második javaslat szerint a pályaudvart a Rákos-patak és a Ferihegyi út által határolt zöld területre kéne telepíteni.1 A részletes rendezési terv program munkarésze az alábbi főbb tevékenységeket jelöli meg: •

Intézményhálózat-program/intézményfejlesztést a központi funkciók kiteljesedése érdekében;

•

Megfelelő terület-felhasználás, ami kihasználja a terület értékeit anélkül, hogy túlterhelné;

•

Gyalogos és zöld felületek kialakítása, lehetőség szerint elválasztva a közúti közlekedéstől;

Ennek megfelelően a terület-felhasználási javaslat a Pesti út – Ferihegyi út – Malomárok – Kántor utca – Csabai út átalakítását, funkcióváltását irányozta elő. A terület fejlesztése a jelenlegi piac bővítését, Rákospatak-parti közpark kialakítását, egy irodaház, középiskola, sportcsarnok és rendezvényterem felépítését, zöldövezeti szabadidőközpont, sportpályák, bicikli utak kialakítását, valamint új szaküzletek telepítését foglalta magába.

2008-ban a Fővárosi Önkormányzat, a BKV Zrt. és a kerületi önkormányzat megállapodott arról, hogy forgalomátszervezéssel jelentősen csökkenti a buszpályaudvaron végállomásozó autóbuszok számát (15-ről 4-re). A 2008as BKV Paraméterkönyv ennek szellemében elfogadásra került, így áthelyezés nélkül is megoldható a zaj- és környezeti terhelés csökkentése, valamint a kényszerátszállások száma is jelentősen csökken.

1


31

TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV Rákoskeresztúr kerületközpont Részletes Rendezési Terve, Vizsgálat és Program (Vadász Építőművész Kft., Schőmer Urbanoconsult Kft., BUVÁTI Rt., Budapest Consult Kft. – 1993-94) A készítők a már bemutatott BVTV 1-1116-3/89.I. törzsszámú tervre utalnak vissza, mely vizsgálatait és javaslatait aktualizálták és kibővítették. A terv műleírásában ismét kifejtésre kerül, hogy Budapest településrendezési terveiben régóta megfogalmazódott az igény, hogy Rákoskeresztúr agglomerációs központi szerepkört vállaljon, ám a pontos feladatkört és funkciókat még nem sikerült meghatározni. A dokumentum egyértelműen rávilágít arra, hogy az intézményhálózat fejlesztése nagyfokú lemaradást mutat, „a terület a kerületközponti funkcióját csak jelentős intézménybővítés (mennyiségi és minőségi) végrehajtásával képes ellátni.” A korábbi koncepciókhoz hasonlóan ismét megjelenik a buszpályaudvar áthelyezésének kérdése. Erre a tervezők három alternatívát fogalmaztak meg, melyek közül a képviselő testület 1992. december 11-i ülésén az „A” változatot (Ferihegyi út Vasút sor kereszteződésének délkeleti szektorában, szemben a jelenlegi Rákosligeti vasúti megállóval) támogatta. A tervezés a döntésnek megfelelően folyt tovább, részletes beépítési tervet, övezetmódosítási javaslatot (a teljes több mint 90 ha-t magába foglaló tervezési területre vonatkozóan) és építészeti műleírást készítettek. Az övezetmódosítási javaslatot és az egyes övezeteket az alábbi ábra mutatja. 2.

ábra:

Rákoskeresztúr kerületközpont Részletes Rendezési Terv (1993-94) övezetmódosítási javaslata Magyarázat ?05 33: kerületközpont ?05 intézményei számára ?34 kijelölt terület 35: jelentős 71 60 72 ?05 02 51 zöldfelületet igénylő 71 ? 51 intézmények számára 71 72 05 71 kijelölt terület 05 71 05 35 51 05 02: városias 05 05 35 33 35 33 05 beépítésre kijelölt 33 02 33 05 33 lakóterület 05 05 05 3 30 2 0 2 0 2 3 30 5 05: laza beépítésre 3 33 3 02 33 kijelölt lakóterület 3333 02 02 05 05 33 71: közpark számára 05 05 05 kijelölt zöldterület 34 60: közlekedési 13 33 0 5 terület ? 0 5? 0 5 Forrás: XVII. kerület Szabályozási Terve Vizsgálati munkarész, 2_pont: Forrás és előzményfeltárás (MŰ-HELY Rt. 2000.) és az eredeti terv övezeti javaslat-lapja


32


A kerületközpont fejlesztésére megfogalmazott építészeti koncepció alapötlete, hogy a Pesti út felett épülő üzletházak felső szintjeit gyalogos híddal kell összekötni. Sarkonként tekintve a koncepcióban az alábbi épületek kialakítását tervezték: Ferihegyi út – Pesti út kereszteződésének dél-nyugati tömbje: (jelenleg itt található az OTP és Posta épülete). Az akkori ABC-re (jelenleg Plus áruház épülete) emeletráépítés, kombinálva földalatti parkoló kialakításával és süllyesztett árufeltöltő megoldással. Az így üzletházzá bővült ABC első emeletéről gyalogos felüljáró vezetett volna a szemközti, buszpályaudvar területén épülő üzletházhoz. Észak-nyugati tömb: A meglévő buszpályaudvar helyére üzletházat terveztek. Ezzel a mögötte lévő két tíz emeletes ház az üzletközpont és a piac közé szorul, ami az alsó szintek lakásainak elértéktelenedéséhez vezet. A tervek szerint vásárlással és színvonalas átépítéssel itt is kisebb üzletek kerülnek kialakításra. Javasolták a piac bővítését emeletráépítéssel, ahova az ABC-től indított, és az új üzletházat keresztező gyalogos felüljáró vezet. A későbbi tervekben az észak-nyugati tömb üzletháza és a piac közötti gyalogos átkötő már nem jelenik meg. Észak-keleti tömb: Erre a területre éttermet és bolhapiacot terveztek, ahova a piac emeletéről szintén gyalogos felüljáró vezet. A gyalogosok innen északi irányba haladva egy kisebb városi terekre, passzázsokra fűzött kereskedelmi centrumhoz érnének, ahol kereskedelmi egységek, (piac, áruházak) a vendéglátás és szolgáltatás intézményeinek elhelyezését javasolták. Az épületegyüttestől északra, a Rákos-patak zöldjéhez kapcsolódóan olyan intézményeket terveztek, melyek illenek a zöld felületi funkciókhoz (iskolák és sportlétesítmények). Dél-keleti tömb: A jelenleg is álló földszintes üzletépület fölé kiállítótermet, vagy egyéb csekély gazdasági forgalmú létesítményt javasoltak. A bemutatott, valós hiányosságokon és igényeken alapuló koncepciók közül azonban egy sem valósult meg. Amint az ismertetésre került, a nagy lakótelep beruházások után a ’90-es évektől a kerület külső források/támogatások hiányában teljesen magára maradt. Az egyetlen programszerű beavatkozást és támogatást e térségben a Fővárosi városrehabilitációs keretből többségében a panel-lakások felújítására fordított pénzeszközök jelentették. Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy a kerület földrajzi elhelyezkedése következtében nem tartozik bele a városrehabilitáció belső súlyponti területébe és az átmeneti súlyponti területébe sem. Helyette a 2/2005. (II.10.) Fővárosi Közgyűlési rendelet II. fejezetének 6 § a) pontja értelmében városrehabilitációs célterületeket jelöltek ki (A rendelet erre a lakótelepeken, kiemelt főútvonalak mentén, valamint a kerületközpont területén biztosít lehetőséget.).


33

TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV A célterületeket az alábbiak szerint alakították ki: Főútvonalak mentén elhelyezkedő épületek: •

Pesti út É-i oldalán lévő házak: - Malorm árok, Cinkotai út melletti „színes házak” a Csékút utcáig

•

Pesti út D-i oldalán Pesti út – Borsó utca – Újlak utca – Bakancsos utca által határolt terület

Kerületi önkormányzat által kijelölt kerületközpont •

B1: Ferihegyi út – Kaszáló utca – Malomárok – Kaszáló utca – Pesti út

•

B2: Pesti út – Bujákhida utca – Gyökér utca – Tabán utca – Földműves utca – Diák utca Pesti út által határolt területek

Lakótelepek (telepszerű, többszintes lakóépületek) •

„Hungarocamion” lakótelep

•

513. utca – Lázár Deák utca – Összefogás utca – Újlak utca

•

Sima utca – Újlak utca – Összefogás utca – Lázár Deák utca-i társas házak

Ezeken a célterületeken a rendeletnek megfelelően a társasházas lakóépületek felújításának 15%-át finanszírozták a fővárosi keret terhére, amihez a kerületi önkormányzat további 15%-os finanszírozása társult 2005-ben. Meghirdetésre kerültek továbbá az önálló kerületi, társasházak felújítását célzó pályázatok (a kerület teljes területén lévő társasházak jogosultak voltak a pályázásra) és a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter által kiírt, „Az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújításának támogatása” című pályázatok is. A három pályázati formával összességében 112 millió forintos beruházás valósult meg a kerületben, amit a kerületi önkormányzat 27,6 millió forint vissza nem térítendő támogatással segített. Ehhez járultak még a kamatmentes kölcsönök is. Ugyanezek a pályázatok, az előző évekhez hasonlóan 2006-ban is meghirdetésre kerültek: amikor is mintegy 145 millió Ft összértékű beruházás valósult meg, amit a kerületi önkormányzat 39 millió Ft vissza nem térítendő támogatásban részesített. 2007-ben csak az önálló kerületi pályázat került meghirdetésre, ennek keretében 75 millió Ft értékű beruházás történt meg, amelyhez a kerületi önkormányzat 19 millió Ft vissza nem térítendő támogatással járult hozzá.


34


Az elmúlt tíz évben megvalósult városrehabilitációhoz köthető beruházásait, felújításait a kijelölt akcióterületre vonatkozóan az alábbi táblázat foglalja össze: 11. táblázat: Az elmúlt tíz év fejlesztései

Az elmúlt tíz év fejlesztései – főbb beavatkozás típusok szerint csoportosítva Kijelölt terület: azon fejlesztéseket szükséges részletezni, melyek a Ferihegyi út – Pesti út – Napkelet utca – 125772 hrsz-ú ingatlan – 125771 hrsz-ú ingatlan – 125770 hrsz-ú ingatlan – 125709 hrsz-ú ingatlan – 125708 hrsz-ú ingatlan – 125707 hrszú ingatlan – 125706 hrsz-ú ingatlan – Bujákhida utca – VK-XVII-01 övezeti határ – Egészségház utca – Akácvirág utca – Diák utca – Pesti út – Cinkotai út (128582) hrsz-ú út – (128576) hrsz-ú út által határolt terület Időintervallum: 1997-2007 A beruházás megvalósulásának ideje

Költsége /amennyiben az adat rendelkezésre áll/ ezer Ft

helye Rövid összefoglalás

1.

Külső forrás (összeg és pályázat/alap/ keret megnevezése, amennyiben volt) ezer Ft

Közterületek/találkozóhelyek kialakítása

-

-

2.

-

-

-

Tempó 30-as övezetek kialakítása részeként a felsorolt utcák akcióterületre eső része (kb. 200 fm)

kb. 1.300

Külső bevonása önerőből

Zöldfelületen, gyephézagos járólappal kialakított kb. 400-500 m2 parkoló

n.a.

Egyéni képviselői fejlesztési céltartalék által finanszírozva

-

-

-

30.728

A XVII. kerületi önkormányzat és a Fővárosi Önkormányzat finanszírozásában

11.000

11.000

Robert Schuman emléktábla

n.a.

n.a.

-

-

-

Fővárosi Önkormányzat a Cinkotai út burkolatának felújítása során megépített kb. 500 fm. kerékpárutat

n.a.

n.a.

Forgalomcsillapított zónák kialakítása (mely utcákban)

2006.

3.

Napkelet utca utca, Bátor utca

Bujákhida

forrás nélkül,

Parkolóhelyek kialakítása (hány m2)

2005-2006.

4.

Lakótelep Földműves utcai részén

Sétányok kialakítása

-

-

5.

Zöldfelületek fejlesztése

2002.

Népkert

Zöldfelület-felújítás

2003.

Népkert

Fafenntartási munkák, sportpályák kialakítása

6.

füvesítés,

Egyéb köztéri fejlesztések (szökőkút, szobor, stb…)

2004. 7.

Fuchs-kastély előtti terület Feltáró utak/utcák létesítése

-

-

8.

Kerékpárút-építés

2006.

Pesti úton és a Bakancsos utcán


35


9.

Átjárók/felüljárók felújítása

-

-

10.

-

-

-

Az épített környezet javítása (önkormányzati tulajdonú vagy kezelésű épületek homlokzat vagy teljes felújítása kiemelten kezelve a védettséget élvező épületeket)

2004.

11.

Fuchs-kastély

Épület felújítás, civil szervezetek számára irodák kialakítása

22.581


forrás nélkül,

Önkormányzati tulajdonú vagy kezelésű épületek felújítása a gazdasági, társadalmi vagy szolgáltatási tevékenységek kiszolgálására – pl. piac felújítása, olyan épületek felújítása ahol civil szervezetek működnek. okmányiroda, Polgármesteri Hivatal felújítása stb.

2001.

Polgármesteri Hivatal

Belső átalakítás, korszerűsítése

2004.

Polgármesteri Hivatal

2004.

Pesti út 170. szám alatti épület

12.

fűtésrendszer

10.000


forrás nélkül,

Irodák kialakítása a tetőtérben

12.189


forrás nélkül,

Tetőszigetelés

7.000


forrás nélkül,

forrás nélkül,

Közösségi és kulturális célú épületek átalakítása, bővítése, felújítása

1999.

Dózsa Művelődési Ház

Színházterem felújítása

25.000


2008.

Dózsa Művelődési Ház

Aula-felújítás Művészterem felújítása Fórumterem felújítása

7.800 1.200 5.400

Önerőből Önerőből Pályázati forrásból

13.

Közművek fejlesztése (bővítés, felújítás)

2006.

Ferihegyi út

100 fm szennyvízcsatorna

kb. 6.000

-

2006.

Pesti út


kb. 7000

-

2006.

Bujákhida utca


kb. 5000

-

2006.

Bátor utca


kb. 2000

-

2006.

Napkelet utca


kb. 2000

-

-

-

-

-

-

14.

Főbb ingatlan-vásárlások, kisajátítások

-

-

15.

Bontás (önkormányzati tulajdonú vagy kezelésű épület)

-

-

16.

-

Főbb útfelújítások (kerületi önkormányzati és fontosabb fővárosi önkormányzati a XVII. kerületben)

2006.

Bujákhida utca

Bujákhida utca felújítása

n.a.

n.a.

2006.

Bakancsos utca (Pesti út – Széchenyi utca között)

Fővárosi Önkormányzat kb. 400 fm burkolatot újított fel

n.a.

n.a.

2006.

Ferihegyi út (Pesti út – Akácvirág utca között)

Fővárosi Önkormányzat kb. 300 fm. burkolatot újított fel

n.a.

n.a.

-

-

17. -

Biztonságtechnikai rendszerek, térfigyelő rendszerek kialakítása -


-

36


18.

Támogatás/hozzájárulás nyújtása kis- és középvállalkozások vagy non-profit szervezetek által üzemeltetett helyiségek felújításához

-

-

19.

-

-

-

Szabadidő- és sport-létesítmények építése, felújítása, bővítése

Lásd a játszótereknél és a zöld felületek fejlesztésénél. 20.

Játszóterek építése/felújítása

2005.

Kaszáló tér

Játszótér felújítás

37.210

A XVII. kerületi Önkormányzat és a Fővárosi Önkormányzat, valamint egyéni képviselői fejlesztési céltartalék által finanszírozva

2004.

Pesti út 153.

EU szabványnak megfelelő játszótér kialakítása

5.553


2006.

Pesti út 122-128.

Társasházak parkjának felújítása, az itt lévő játszótér felújítása EU szabványoknak megfelelően

4.000


2006.

Földműves utca

Földműves utcai játszótér felújítása az EU szabványoknak megfelelően

4.340


21.

Közoktatási, egészségügyi intézmények (bölcsődék, óvodák, iskolák, orvosi rendelők) építése, bővítése, felújítása

2004.

22.

Gyermekjóléti szolgáltató épület (Pesti út 80.)

Átalakítás, felújítás

5.100


Akadálymentesítés

13.571

4.990

forrás nélkül,

Közintézmények akadálymentesítése

2004. 23.

Ferihegyi út 81. szám alatti orvosi rendelő

Közintézmények energiahatékonysági beruházásai (fűtés-korszerűsítés, nyílászárók cseréje, stb…)

-

-

24.

-

-

-

Társasházak felújítása/korszerűsítése (melyet részben a Fővárosi Városrehabilitációs keret támogatott)

2005.

Ferihegyi út 76.

Lépcsőház felújítása

864

130

2005.

Pesti út 149.

Épületgépészeti felújítás

2.577

416

2005.

Pesti út 160.


1.604

241

2006.

Ferihegyi út 76.


1.801

271

2006.

Ferihegyi út 80.


2.622

393

2006.

Pesti út 149.


1.868

281

2006.

Pesti út 168.


1.696

240

25.

Társasházak felújítása/korszerűsítése (önálló kerületi forrásból – ebben az esetben a külső forrást a kerület által nyújtott támogatás jelenti.)

2005.

Ferihegyi út 76.


388

97

2005.

Ferihegyi út 78.

Homlokzat-felújítás

5.572

1.393


37


2005.

Ferihegyi út 80.

Homlokzat-felújítás

5.572

4.180

2005.

Kaszáló u. 137-147.

Tetőszigetelés

5.616

1.404

2005.

Pesti út 164.


1.392

348

2005.

Pesti út 166.


1.324

331

2005.

Pesti út 168.


1.896

474

2005.

Pesti út 162.


1.664

416

2005.

Pesti út 158.

Tetőszigetelés

1.344

336

26.

Felújítások a „panel program keretében”

2005.

Pesti út 122-128.

Épületgépészet, nyílászáró-csere

16.843

5.614

2006.

Pesti út 149.

Tetőfelújítás, nyílászáró-csere

54.755

18.2512

2006.

Kaszáló u. 61-63.

Végfal-szigetelés

4.800

1.600

4.2 Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása Rákoskeresztúr egykor önálló település volt, jelenleg Budapest Főváros XVII. kerületének, Rákosmentének településközpontja. Lakói röviden Keresztúrnak nevezik. Budapest XVII. kerületének központja a Rákosmező néven ismert területen fekszik. Már a honfoglalás környékén lakott volt a terület. Első írásos nyoma Pousarakusa (Posarákosa) néven egy 1265-ben kelt oklevélben található, nevét feltehetően első birtokosáról kapta. Az említett oklevélben a birtokot a felhévízi keresztesek kapták meg, akiknek templomát (a szentély alapfalait) 1962-ben tárták fel. A középkori falu a török időkben teljesen elpusztult. 1727-től már mint község szerepel, tényleges újratelepítése azonban meglehetősen későn, 1770-ben történt meg, amikor főleg svábok éreztek a faluba. A terület a Podmaniczky család tulajdonában volt, ők építtették 1760 körül a kastélyt is. A 2002ben önkormányzati tulajdonú épületet felújítás és későbbi felhasználás céljából egy vállalkozó vásárolta meg, ám a felvállalt tevékenységek részbeni meghiúsulása következtében az önkormányzat a kastély visszavásárlása mellett döntött, ami jelenleg is folyamatban van. Részben a kastély kertjének területén, részben közvetlen szomszédságában három további jelentős épület építésére is sor került: a Fuchs-kastélyt az 1890-es évek elején építették, a kastély kertjének területén 1908-ban épült fel a Podmaniczky Mauzóleum (1960-as évek közepén felrobbantottak), valamint a XIX. század során épült Bulyovszky-kúria, melyben a rákoskereszúri Községháza funkcionált.2 Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a Kelet-Pest kapujában található a Vigyázó Sándor Művelődési Ház, mely már közel az 50 éve működik. Rákoskeresztúrról 1907-ben Rákosliget, 1921-ben Rákoshegy levált és önálló település lett.

2

Vigyázó Ferenc életrajzi adatai, valamint a helytörténeti gyűjtemény munkatársainak szóbeli közlése alapján


38

TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV Rákoskeresztúrt 1950. január 1-jével – számos főváros környéki településsel együtt – Budapesthez csatolták. Az 1970-es évek – 1980-as évek folyamán kb. 8 000 lakótelepi lakás épült a Pesti út környékén, négy ütemben. Rákoskeresztúrhoz tartozik a kertvárosias Madárdomb és Akadémiaújtelep is. Madárdomb A sorházakból és ikerházakból álló városrész elnevezését az itt található, madarakról elnevezett utcákról nyerte. A környezetéből kevéssé kiemelkedő, tengerszint feletti 155 méter magas dombot 1941-ben kezdték felparcellázni, akkor még Podmaniczky telep néven, de a területet csak 1984-től kezdte beépíttetni a kerületi tanács. Itt található a kerület uszodája, az Összefogás óvoda, és az Idősek otthona. Orvosi rendelő és iskola is van a közelben. Akadémiaújtelep A terület tulajdonosának, gróf Vigyázó Sándornak (kinek 1873-ban Podmaniczky Zsuzsannával kötött házassága révén került birtokába) fia, Ferenc utód nélkül halt meg, és birtokait, valamint értékes gyűjteményeit – apja akaratának megfelelően – a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta. A mezőgazdasági területeket az MTA két részre osztotta és felparcelláztatta, így alakult ki az 1930-as években Rákoskeresztúr részeként a családi házas Régiakadémiatelep, majd 1950. január 1. után, már Nagy-Budapest részeként a szintén kizárólag családi házas Akadémiaújtelep. Önálló település sohasem volt. Megközelítése - Gépjárművel Leggyorsabban a Hungária körút - Kőbányai út - Jászberényi út (később Pesti út néven) lehet elérni, vagy az Örs vezér terétől Kerepesi út (később Veres Péter út néven) - Bökényföldi út - Cinkotai út, vagy a Fehér út - Élessarok - Jászberényi (később Pesti út, 31-es főút) vagy a Kerepesi út - Keresztúri út Pesti út vonalán lehet elérni. Napközben állandó jelleggel mindkét irányban nagy a torlódás, de reggel befelé, késő délután kifelé különösen lassú az előrejutás. Pécel felől a Péceli út, Ecser felől a Pesti út vezet Rákoskeresztúrra.


39

TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV Megközelítése - Busszal Rákoskeresztúr városközpontjában jelenleg 6 járat (éjszaka 5 busz) végállomásozik, amelyek közül a 46-os busszal Újpalota felé, a 98-as busszal Kőbánya-Kispest felé, a 146-os, valamit a 146A busszal melyek útvonala azonos, ezért gyakorlatilag egy járatként funkcionálnak - Újpalota, illetve Cinkota felé, a 162A busszal Kőbányai Alsó felé, a 261E-vel – kizárólag munkanapokon reggel 8 óráig - pedig az Örs Vezér tere felé lehet közlekedni. Éjjel a 980-as busszal Pestlőrinc felöl, a 956-ossal pedig Hűvösvölgy, a 969-es busszal pedig Pécel felől lehet eljutni a városközpontba. A 997 és a 998-as éjszakai buszok a kerületen belül körjáratok formájában viszik utasaikat a kerület nehezen megközelíthető helyei irányába. A városközpont ezeken kívül megállóhelyként szolgál a 97E, 169E, 201E, 202E buszoknak, amelyek az Örs vezér tere illetve Kőbánya-Kispest felé, a 161 és a 162-es buszoknak, amelyek az Örs vezér tere, illetve Kőbánya Alsó felé, valamint a 198-as busznak, amely a Dél-Pesti autóbuszgarázs irányába szállítja a kerületből az utasokat.


40

TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV 12. Táblázat: Gazdasági funkciók Piacok száma Ipartelepek (ipari területek) Ipari parkok Irodaházak Kiskereskedelmi üzletek Bankok, pénzügyi szolgáltatók Vendéglátó egységek

BUDAPEST XVII. KERÜLET 2 2 1 3 904 10 136

RÁKOSKERESZTÚR 2 1 1 3 539 10 86

AKCIÓTERÜLET

1 0 0 0 147 6 23 Forrás: Rákosmente Önkormányzat

A kerület többi részéhez képest a gazdasági funkciók típusai vegyesek. A kerület piacai, egyetlen ipari parkja, illetve irodaházai is itt találhatók. Az akcióterületen főként a kereskedelmi és a szolgáltató funkciók dominálnak. 13. Táblázat: A lakó- és az állandó népesség számának alakulása (2001) BUDAPEST XVII. RÁKOSKERESZTÚR KERÜLET Lakónépesség száma 79 989 33 812 Lakónépességen belül 0-14 évesek 15,7 15,2 aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek 66.4 70,3 aránya Lakónépességen belül 60-x évesek aránya 17,8 14,5

AKCIÓTERÜLET 6 790 12,9 74,1 13 Forrás: KSH 2001

Rákoskeresztúr a kerület legsűrűbben lakott kerületrésze. A kerület lakosságának közel 40%-a él itt, ebből 20%-nyian a kijelölt akcióterületen. Az aktív népesség a kerületrész 70%-át alkotja, mely a legmagasabb a kerület összességéhez, illetve a többi kerületrészhez képest is, az akcióterületen még ennél is nagyobb, csaknem ¾-e a lakosságnak az aktív korú. Ennek megfelelően alacsony a 60 év felettiek aránya, a kerület egészéhez és a többi kerületrészhez képest is a legalacsonyabb a számuk. 14. Táblázat: A lakosság képzettségi foka (2001) BUDAPEST XVII. KERÜLET Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon 17,8 (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és 16,2 idősebb népesség arányában

RÁKOSKERESZTÚR

AKCIÓTERÜLET

17,9

19,9

16,7


A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül a harmadik legmagasabb a kerületben, ez az arány meghaladja az összkerület arányát, az akcióterületen belül viszont jóval magasabb értéket mutat, amelyet az itt elhelyezkedő lakótelep magyarázhat. A felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség aránya Rákoskeresztúron 16,7%, ezzel szemben az akcióterületen ez, korrelálva az előző adattal, igen alacsony értéket mutat. XVII. KERÜLET RÁKOSMENTE

41

TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV 15. Táblázat: A foglalkoztatottság mutatói (2001) BUDAPEST XVII. KERÜLET Állandó népesség száma 79 186 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon 36,6 (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem 10 rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves 59,6 népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások 30,1 aránya

RÁKOSKERESZTÚR

AKCIÓTERÜLET

33 454

6712

35

34,2

9,4

19,9

62

62,9

25,2


16. Táblázat: A foglalkoztatottság mutatói (2001) Foglalkoztatási mutatók

AKCITÓTERÜLET

Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya

33,8

A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül 47,5 Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta)

6,1

Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma)

2,2

Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt


A kerületrészben a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül a legmagasabb a többi kerületrészhez, illetve magához a kerülethez viszonyítva és ehhez képest a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül, a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül és a foglalkoztatott nélküli háztartások arányán belül a legalacsonyabbak az adatok a kerület többi részéhez és a kerület egészéhez mérten. Ezzel szemben az akcióterület jelentős elmaradásban van, kiugróan magas a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül, majdnem duplája a kerületi átlagnak. Jelentős, több mint 1/3-a a lakosságnak alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportban dolgozik. Az inaktívak aránya is majdnem 50%, a munkanélküliségi ráta viszont az országos átlag alatt marad.


42

TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV 1. Diagram: Rákoskeresztúr segélyezési mutatói 2002-ben és 2007-ben

6 00 500 4 00

2 002

3 00

2 007

2 00 1 00 0 LFT-ben részesü lők szám a a lakások szám ához v iszony ítv a

Rendszer es szociális segély ben részesülők szám a a lakások szám ához v iszony ítv a

Rendszer es gy erm ekv édelm i kedv ezm ény ben részesülők szám a a lakások szám ához v iszony ítv a

Forrás: KSH 2001

Az általunk IVS-ben kerületrészenként vizsgált segélyezési mutatók közül egyértelműen megállapítható, hogy az összes segélyezési típus közül Rákoskeresztúr részesül a legnagyobb arányban a segélyekből. 2006-tól a rendszeres gyermekvédelmi támogatást felváltotta a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, a két ellátási forma különbözik, az ábrán a 2007-es adat ez utóbbit mutatja. Az összehasonlítás nem tartalmi, hanem nagyságrendi okokból releváns. 17. Táblázat: Humán szolgáltatási funkciók BUDAPEST XVII. KERÜLET Idősek klubja (nappali ellátás) 5 Időskorúak bentlakásos otthona 2 Idősek átmeneti otthona 1 Bölcsőde 4 Óvoda 21 Általános iskola 13 Középiskola 4 Felsőoktatási intézmény 0

RÁKOSKERESZTÚR 0 1 0 2 9 5 4 0

AKCIÓTERÜLET

0 0 0 1 2 1 1 0 Forrás: Rákosmente Önkormányzat

A kerület többi részéhez képest nagyobb arányban fordulnak elő oktatási intézmények, viszont a szociális ellátást biztosító intézmények száma a lakosság számához képest igen kevés.


43

TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV 18. Táblázat: Kulturális szolgáltatások mutatói BUDAPEST XVII. KERÜLET Önkormányzati közművelődési könyvtár 2 Közművelődési intézmény 5 Színház 1 Mozi 0 Múzeum/kiállító-terem 5 Sportpálya, sporttelep 12 Rendezvénycsarnok 0 Uszoda 2 Strand 1 Temető (nem működő) 3

RÁKOSKERESZTÚR 1 1 0 0 1 4 0 2 1 1

AKCIÓTERÜLET

1 0 0 0 0 1 0 0 0 0 Forrás: Rákosmente Önkormányzat

A közösségi funkciókat ellátó intézmények száma is igen kevés, annak ellenére, hogy ebben a kerületrészben strand, uszoda, sportpályák találhatóak, de kulturális, szórakoztatási objektumok száma kevés. Az akcióterület kulturális szolgáltatásokban szegény. 19. Táblázat: A lakásállomány mutatói (2001) BUDAPEST XVII. KERÜLET Lakásállomány (db) 28 644 Alacsony komfort fokozatú lakások 7,5 aránya

RÁKOSKERESZTÚR

AKCIÓTERÜLET

12 327

2 647

3,4


Rákoskeresztúr lakássűrűségét vizsgálva megállapítható, hogy itt a legmagasabb ez az arány, viszont az alacsony komfort fokozatú lakások aránya a legalacsonyabb a többi kerületrészhez képest, a kerület összességéhez képest csupán a fele. Az akcióterületen van a lakásállomány 21,4%-a, az alacsony komfortfokozatú lakások aránya ötöde az átlagnak. Ezen belül az egyszobás lakások aránya 0,3%, amely igen alacsony. Így az akcióterületen jelentős rehabilitációs célú lakásfelújításra nincs szükség.


44

TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV 20. Táblázat: Közlekedés, távközlés BUDAPEST XVII. KERÜLET Távolsági autóbusz – megálló 2 Vasútállomás 5 Postahivatal 6 Benzinkút 5 Taxiállomás 2

RÁKOSKERESZTÚR 1 0 2 4 2

AKCIÓTERÜLET

1 0 1 0 2 Forrás: Rákosmente Önkormányzat

Rákoskeresztúr és az akcióterület is a kerület közlekedési központja, az átmenő forgalom jelentős része itt jelentkezik. Ezért az akcióterületi fejlesztések egyik fő iránya a közlekedésfejlesztés kell, legyen. Ennek érdekében a BKV Zrt., Budapest Főváros Önkormányzata és Rákosmente Önkormányzata megállapodott arról, hogy 2008-ban forgalomátszervezést hajtott végre a kerületi buszjáratokra vonatkozóan. Az átszervezés keretében a kerületrészeket Rákoskeresztúrral összekötő buszjáratok összeköttetésre kerültek a Rákoskeresztúrt az Örs vezér terével, valamint Kőbánya-Kispesttel összekötő járatokkal, így a kényszerátszállások száma és a metrókapcsolatok elérési ideje jelentősen csökkent, valamint az addig a városközpontban végállomásozó 15 autóbusz helyett 6 járat végállomása maradt ezen a területen. Ez a fejlesztés tette lehetővé, hogy a buszpályaudvar felszabaduló területein létrejöjjön a kerület Főtere.


45


4.3 Az infrastruktúra jellemzése az akcióterületen 4.3.1 Közművek 4.3.1.1.Vízellátás A terület a FVM Zrt. által üzemeltetett vízellátási rendszer a 23. Kelet-pesti felső és a 24. Rákoshegyi zónáihoz tartozik. A Kelet-pesti felső zónát a Ferihegyi úti gépházig a Gilice téri tárolók nyomásfokozó gépházától és annak Cinkotai úti ellennyomó medencéjétől 1-1 DN 500-as vezetéken keresztül látják el. Az Újakadémiatelep sarkától a Ferihegyi úti gépházig tartó szakaszon a két vezeték DN 1000 mérettel egyesül. A Rákoshegyi zónát a Ferihegyi úti nyomásfokozó működteti. 4.3.2 Csatornázás 4.3.2.1. Szennyvízelvezetés A térség főgyűjtője a Rákosvölgyi szennyvíz-főgyűjtő. Ehhez csatlakozva épült meg a Rákoskeresztúri főgyűjtő 90/135 illetve 70/105 mérettel. A főgyűjtő által szállított szennyvizeket az Angyalföldi szivattyútelepen keresztül az Észak-Pesti Szennyvíztisztító Telep fogadja. A terület szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetése elválasztott rendszerben történik. A vizsgálati terület keleti oldalán a szennyvízgyűjtő csatornák a Ferihegyi út irányába vezetnek. A Ferihegyi úton lévő Ø40es csatorna a Kaszáló utcát elérve Ø60 méretűre bővül, és nyugati irányban halad tovább. A terület északi oldalán a lakóházak között húzódó Ø30-as csatornák a tereplejtésnek megfelelően északi irányba vezetik el a szennyvizet, majd a Kaszáló utcai Ø60-as betoncsatornába kötnek. A Kaszáló utcai gyűjtőcsatorna a Népkert keleti oldalán déli irányú lejtéssel éri el a Pesti úti főgyűjtőt. Az akcióterület déli oldalán a panelházak szennyvízét a között a Ø30-as szennyvízcsatornák déli irányba lejtenek, és az Egészségház utcai gyűjtő csatornába csatlakoznak. A Földműves utcán egy Ø30-as betoncsatorna található, melynek lejtése északi irányú, és közvetlenül csatlakozik a Pesti úti főgyűjtőbe. Az Egészségház utcai Ø30-as csatorna a Bakancsos utcáig halad, majd iránytöréssel a Pesti úti főgyűjtőbe köt. A főgyűjtő a Pesti út – Keresztúri út – Rákos-völgyi főgyűjtő nyomvonalon jut el az Angyalföldi átemelőhöz. 4.3.2.2.Csapadékvíz-elvezetés A terület a Rákos-patak vízgyűjtőterületén fekszik. A patak medre vasbeton elemekkel burkolt. A Rákos patak melletti Malom-árok ma csak a Kántor utcától a Ferihegyi út irányában funkcionál vízelvezető árokként; felső szakaszát feltöltötték. A Ferihegyi úttól a Rákos-patakig, valamint a Kántor utcától a Kasza utca vonaláig tartó mederfenék lapburkolatú, de erősen feliszapolódott, a meder partja növényzettel benőtt.


46


A vizsgálati terület keleti oldalán a Ferihegyi úton egy Ø80 átmérőjű főgyűjtő juttatja a csapadékvizet a Rákos-patakba. A Pesti út Földműves utcától keletre eső szakaszán keletkező csapadékvizet és a vizsgált terület északi oldalán található lakótelep csapadékvizét egy Ø80-as betoncsatorna vezeti el északi irányba a lakótelepen keresztül a Rákos-patakba. A déli részen a lakótelepi épületek között több Ø30 betoncsatorna vezeti el északi irányba a csapadékvizet a Pesti úti gyűjtőcsatornáig. Ez a gyűjtőcsatorna a Pesti úttal párhuzamosan, majd a Kaszáló utcán továbbhaladva északi irányba fordul, végül csatlakozik a Rákos-patakba. (A csapadékgyűjtő csatorna nyomvonala jelenleg a Pesti út déli kiszolgáló útja alatt húzódik. ) 4.3.3 Villamosenergia-ellátás A térség középfeszültségű ellátását 20 kV-os hálózat végzi, amelynek táppontja a Cinkotai út és a Rákosligeti határút mellett lévő Rákoskeresztúr 120/20 kV-os alállomás. Az állomásból kiinduló hálózat felől a tervezési területre két irányból érkeznek 20 kV-os kábelek; a Cinkotai úton három, míg a Ferihegyi úton egy. A terület ellátásában a Cinkotai úton érkező egyik kábel nem vesz részt, hanem a Bakancsos utcán folytatódik tovább. Ez a rendszer a Pesti utat három helyen érinti: •

Cinkotai út – Rákos-patak – Népkert – Pesti út és Bakancsos utca nyomvonalon;

•

Cinkotai út – Rákos-patak – Népkert – Pesti út és a Kaszáló utca – Diák utca kereszteződésében;

•

Ferihegyi út kereszteződésében

Ez a hálózat az akcióterületen tizenhat, a közvetlen közelben további hat 20/0,4 kV-os transzformátort lát el villamosenergiával. A transzformátorokból kiinduló kisfeszültségű és közvilágítási hálózat vegyes képet mutat; a lakótelepeken és a főközlekedési utakon kábelként, a lakóutcákban pedig légvezetékként épült ki. A Pesti úton az 1,0 kV-os erőátviteli kábelek a járdák épületek felőli részén, a közvilágítási kábelek pedig a járdaszegély mellett vagy a terelőszigeteken vannak elhelyezve. 4.3.4 Távhőellátás A városközpont távhőellátásának hőbázisa a Gyökér utca és Bakancsos utca sarkán épült Rákoskeresztúri Fűtőmű. A fűtőművet a városközpontban jelentkező igények leterhelték, ezért a FŐTÁV Zrt. az Egyesült Vegyi Művekkel kötött szerződést az általuk megtermelt hő hasznosítására. A hő elszállítására az erőműtől egy Fv 2xDN 250 mm-es vezetékpárt építettek ki, amely a Pesti utat a Zöld Sándor park mellett keresztezi, és tömbbelsőben folytatódik tovább a fűtőműig.


47


A távfűtőhálózat a Pesti utat két helyen keresztezi. A vizsgált területre ezek egyike esik a Kaszáló utca és Diák utca kereszteződésében Fv 2xDN200-as mérettel. A távfűtőhálózat a városközpont területén általában a Pesti utat elkerülve épült ki, ami alól kivétel ez utóbbi keresztezéstől az üzletházig létesített csatlakozóvezeték, amely a páratlan oldali járdában a 153-as számú épülettől 2,5 méterre esik. 4.3.5 Gázellátás Rákoskereszúr ellátására egy DN 200mm méretű nagyközépnyomású körvezetéket építettek ki, amely a vizsgált területet a Cinkotai út – Rákos-patak – Népkert – Pesti út és Bakancsos utca nyomvonalon érinti. Ez a vezeték a Bakancsos utca mellett egy gáz-nyomásszabályzót is ellát. A nyomásszabályzóból kiinduló DN 200mm-es növelt kisnyomású gerincvezeték a városközpont észak-nyugati részének ellátására épült ki. A körvezetékről a Ferihegyi útnál egy DN 150mm méretű vezeték ágazik le, amely az Egészségház utca mellet egy körzeti nyomásszabályzót táplál meg. A szabályzóból kiinduló DN 300-as növelt kisnyomású gerincvezeték az Egészségház utca – Diák utca – Kaszáló utca – a Kaszáló utca és Ferihegyi út között a tömbbelsőben és a Ferihegyi úton üzemel. Erről a gerincvezetékről a Pesti utat nem érintő leágazó elosztó vezetékek látják el az épületeket gázenergiával. 4.3.6 Távközlés A Rákoskeresztúron található távközlési- és adatátviteli hálózat a T-Com Rt. Pesti Távközlési Műszaki Szolgáltató Központ üzemeltetési övezetéhez tartozik. A térségben lévő intézmények és lakóházak távközlési ellátását a Napkelet utca 2. sz alatt lévő Rákoskeresztúr HOST-nevű, AXE típusú távbeszélőközpont biztosítja. A központból alépítményen indulnak a rézvezetőjű törzskábelek, melyek kültéri nagyelosztókban végződnek. A helyi előfizetői távközlési hálózat ún. nagyelosztós rendszerű, ahonnan az elosztóhálózat szintén rézvezetőjű kábeleken érkezik az előfizetők csatlakozásaihoz. A vizsgált területre nagy nyílásszámú alépítmények a központ felől a Pesti út páratlan oldalán érkeznek és haladnak keresztül. Ezekben a létesítményekben nagy egységű rézvezetőjű és optikai kábelek találhatók, amelyek között más központok átkérő kábelei is üzemelnek. A kisebb alépítményekben az elosztókábelek találhatók. A Pesti út páros oldalán lévő épületek részére a tömbbelsőben található a rendszer. A két rendszer között a Földműves utcából érkezik egy alépítmény, majd a Pesti út 146-148. előtt folytatódik tovább, majd a 144. és a 146. szám között hagyja el a Pesti utat. A vizsgált területen az UPC hálózata található még, amely a Földműves utcától a 152. és 156. szám előtt üzemel a Pesti úton, további létesítményei a tömbbelsőben létesültek.


48


4.4

Környezeti állapot az akcióterületen

4.4.1 Zöldfelületek A vizsgált terület zöldfelületi szempontból összetett képet mutat. Többféle zöldfelület-típus is megtalálható itt: a terület tengelyét képező Pesti út menti fasoros zöldsávok és az ahhoz kapcsolódó közhasználatú zöldfelületek – mint közkertek, közparkok, lakótelepi közkertek játszóterekkel, intézménykertek (óvoda, iskola, könyvtár, önkormányzat kertjei), sportlétesítmények zöldfelületei – és magánkertek. Az autóbusz-végállomás, a jelenlegi és az épülő piac területe zöldfelület-hiányos térségként jellemezhető. A kerületközpontban található zöldfelületek eloszlása és minősége nem a legkedvezőbb. A fontosabb zöldfelületek karbantartására Rákosmente Önkormányzata 2008-ban elindította a parkgondnoki szolgálatot. A szűkebb-tágabb környezet meglévő és tervezett zöldfelületi elemeihez kapcsolódva az előbb felsorolt zöldfelület-típusok alkotják a vizsgált terület zöldfelületi rendszerét. A közkertek, közparkok és egyéb közlekedési funkciójú közterületek átjárható szabad terek hálózatát hozzák létre, amely a vizsgált terület mintegy 60 %-át teszi ki. A térségben található fontosabb zöldfelület a Podmaniczky-Vigyázó kastély egykori kastélykertje, a Népkert. A legjelentősebb tervezett zöldfelületi elem a Rákos-patak menti rekreációs zóna, amely az erdőfejlesztés kiemelt fővárosi térsége, távlatban a fővárosi zöldgyűrű felől a város belseje felé húzódó zöld ék, ezen kívül városszerkezeti jelentőségű ökológiailag érzékeny terület, az országos ökológiai hálózat övezetének része. A XVII. kerületben szerencsés módon sikerült megőrizni a Rákos-patak természetközeli állapotát: a patak védőövezetében, a városközponttól néhány száz méteres távolságban még ma is vadkacsák és fácánok fészkelnek háborítatlan nyugalomban. A patak mentén kerékpárút és gyalogos sétány megvalósítására az akcióterület teljes területén 2007-ben készült építési engedélyes terv. A közvilágítással és utcabútorokkal is ellátott sétány megvalósítását követően ez a zöldfelület lehet a kerület egyik legkedveltebb, élő öko-folyosója.


49


3.


kép: A Rákos-patak és környezete

ábra: Jelentősebb zöldfelületek a Fővárosban

50

TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV Közhasználatú zöldfelületek Zöldfelületi szempontból kiemelkedő értéket képvisel a Népkert. E fővárosi védettséget élvező közpark a XIX. században létesült, egykor a Podmaniczky-Vigyázó kastély kertjének részét képezte. Növényállománya idős faegyedeket is tartalmaz, a fák 40 %-a 50 cm feletti törzsátmérőjű. A lombkorona-borítottság igen magas, mintegy 80 %. Főbb állományalkotó fajai a juharok, kőrisek és nyárfák. Kiemelkedően szépek a park idős platánjai. A cserjék és örökzöldek aránya rendkívül alacsony.

4.

kép: A Népkert gazdag, értékes növényállománya és felújításra váró utcabútorai

A VÁR-KERT Műszaki Tervezési Kft. 2000-ben, majd 2007-ben részletes fafelmérést készített a parkra, amelyben vizsgálta a fák törzs- és koronaátmérőjét, egészségi állapotát, esztétikai megjelenését, és ezek alapján értékelte a növényállományt. A park 644 db faegyede közül 180 értékes (megtartandó [védendő] és fokozottan védendő) fát talált. Ezen kívül a fák zöme esetében valamilyen egészségjavító beavatkozást – gallyazás, törzskezelés, növényvédelmi kezelés – javasolt.


51


ábra: Egy főre jutó zöldfelületi ellátottság és közcélú zöldfelület, zöld- és erdőterület (m2 / fő)

A park funkcionális szempontból alulhasznosított, két salakos sportpályán, néhány padon és a Pesti út melletti emlékhelyen kívül egyéb parkberendezési tárgy vagy funkció nincs a parkban. A közpark mögötti részen füzekből, nyárakból álló természetközeli vízparti növényállomány található a Malom-árok mentén. 5.

kép: A Szent Kereszt templom előtti zöldfelület a lebontásra váró pavilonokkal

A Pesti út mellett, a Szent Kereszt templom előtt elhelyezkedő közkert szintén nem tölti be funkcióját. A kert berendezése, burkolata rossz állapotban van, az elhanyagoltság miatt hajléktalanok használják. Növényzetének közel negyede gyengébb állagú. Ezek leginkább a kiöregedés időszakába érő akácok és japánakácok. Ebben a közkertben is található több értékes zöldfelületi elem, mint a templom bejárata előtt álló platán és vadgesztenye, a templom mögötti vadgesztenyék és egy hét egyedből álló vadgesztenyefasor.


52


A Pesti út melletti fasoros zöldsávban szinte a vizsgált szakasz teljes hosszában kétoldali fasor húzódik. A jó egészségi állapotú fasor döntő hányadában japánakácokból áll. A különböző korú fák többsége 2030 cm körüli törzsátmérővel rendelkezik, de akad köztük 40-60 cm törzsátmérőjű példány is. A japánakácokat fiatalabb, 10-15 cm törzsátmérőjű nyugati ostorfák, 25-30 cm törzsátmérőjű akácok, a Népkert előtti szakaszon méteres törzsátmérőjű, 100-130 éves, értékes platánok egészítik ki. A Cinkotai utat mindkét oldalon fiatal korai juharokból álló, jó állapotú közterületi fasor kíséri. A Ferihegyi út fásítása már nincs ennyire jó állapotban. A hiányos, szakaszos fasort akácok, japánakácok, nyárfák és hársak alkotják, közülük több gyengébb állagú, rossz egészségi állapotú. A fák törzsátmérője átlagosan 20-30 cm között változik, a nyárfák ennél nagyobb törzsátmérővel (70 cm) rendelkeznek. A Pesti úttól délre egyetlen nagyobb, közpark övezetbe sorolt zöldfelület található. Jelentős hányadát fa játszóeszközökkel felszerelt játszótér foglalja el. Főként juharokból, kőrisekből és platánokból álló növényállománya fiatal, ezért a park még kopárnak tűnik. A cserjék aránya nagyon alacsony. Ezen kívül egy kisebb lakóterületi közpark található az Egészségház utca mentén. A néhány játszóeszköz korszerű, EU szabványoknak megfelelő. Mivel a kertben kikopott gyep váltakozik földes felületekkel, a játszótér elhanyagolt benyomást kelt. A vizsgált terület egyéb közhasználatú zöldfelületei a lakóterületi közparkok. A beépítés intenzitásából és a lakótelepi épületek elhelyezkedéséből adódóan ezek főként a Pesti úttól északra találhatók. A Pesti úttól északra, a Kaszáló utca mentén az ötszintes épületek keretező jellegű beépítést formáznak, családias hangulatú belső kerteket hozva létre. Ezekben a kertekben kisebb játszótereket alakítottak ki, de még a régi, csővázas játszóeszközökkel, alattuk az extenzív használat következtében gyepesedő

kavicsburkolattal.

Az

épületcsoportok

közötti

nagyobb

közparkban

aszfaltos

kosárlabdapálya, pingpong-asztalok és egy korszerűen felújított, több korosztály rekreációs igényeit kielégítő játszóeszközökkel felszerelt játszótér található. A piac közelében elhelyezkedő játszóterek rossz állapotban vannak, felújításuk, korszerűsítésük időszerű.


53


kép: Zöldfelület a Kaszáló utcai lakótelep egyik belső udvarában

A lakóterületi közparkok növényállománya jó állapotú fákból és cserjékből áll. A növényzettel fedett területek aránya csak megközelíti, de nem éri el az L7 keretövezetben előírt 50 %-ot. Jellemző nemzetségek a hárs, juhar, kőris, mogyoró, platán, berkenye, csörgőfa, szivarfa. A zöldfelületek aránya igen alacsony a városközpontban (mind az északnyugati, mind a délkeleti részen) elhelyezkedő pontházak környezetében. A lakótelepi részeken a közhasználatú zöldfelületek közé tartoznak az épületek előterében található parkosított előkertek. Ezekben a lakók által gondozott kertekben fák és cserjék mellett évelő és egynyári virágokat is ültettek. Fásításukban megfigyelhető a törökmogyoró fák magas aránya.

Korlátozott közhasználatú zöldfelületek Korlátozott közhasználatú zöldfelületek a területen a sportlétesítmények és intézmények kertjei. A Pesti út melletti sportlétesítmény egyetlen nagyméretű, gyepes futballpályából áll, körülötte salakos futópálya. A funkcióból adódóan a fásítás a telekhatárok melletti sávra korlátozódik, főként zöld juharból, mezei juharból, a lakótelep felöli oldalon örökzöldekből áll. A Rákos-patak partján egy másik műfüves futballpálya tartozik még a sporttelephez. A vizsgált terület intézménykertjei közül az óvodakertek, az önkormányzat és a Fuchs-kastély (könyvtár) kertjének van jelentősebb zöldfelülete. Az utóbbi kettőben több értékes, szép habitusú faegyed található (nyugati ostorfák, hárs, platán). Az óvodák kertje korszerű játékokkal felszerelt, szépen rendben tartott és parkosított, a lombkorona-borítottság eléri a 40 %-ot.


54


kép: A Fuchs kastély

A Cinkotai út melletti iskola kertjében a sportpályák (aszfaltos, homokos) és a játszórész miatt magasabb a burkolt felületek aránya. Az iskola területét a Népkertből választották le, ezért a közpark felöli telekhatár mellett több, a szomszédos park hangulatát idéző és az ottani növényállományból megmaradt faegyed található (hársak, kőrisek, juharok). Az iskola Cinkotai út felöli előkertje kevésbé gondozott, gyomos. A kerítés mentén nyárfasor húzódik. A területen további intézmények még a rendőrség, az orvosi rendelők, a bankok és kereskedelmi létesítmények. Az ezekhez tartozó kertek zöldfelületi aránya alacsony, a közlekedésre és parkolásra használt részek burkoltak. Kiugróan alacsony a zöldfelületek aránya a Pesti út – Ferihegyi út – Egészségház utca – Fuchs kastély határolta területen, ahol a Ferihegyi úti kereskedelmi-szolgáltató épület (bank, posta, gyógyszertár) és a PLUS áruház udvara teljesen burkolt.


55


4.4.1

Környezetvédelem

4.4.1.1. Talaj- és földtani adottságok A harmadidőszaki homokos kőzetliszt, kőzetlisztes agyag, agyagmárga rétegre a terület déli határától a Rákos-patak felé haladva sorrendben negyedidőszaki kavicsos kőzettörmelékes agyag, lepelhomok és homokos kavics, homok rakódott. Az eredeti talajtípus bolygatatlan formában a terület beépített részein már nem található meg. A Népkerttől északra elhelyezkedő beépítetlen részen homok- és öntéstalajok, ártéri üledékek jellemzők. A területet érintő talajszennyezésről nincs tudomásunk.

4.4.1.2. Felszíni alatti vizek A térséget az „érzékeny” felszín alatti vízminőség védelmi kategóriába sorolta a 219/2004. kormányrendelet. A talajvíz szintje a Rákos-pataktól távolodva fokozatosan csökken: a terület északi részén magas talajvízállású területek találhatók, a Pesti úttól északra 1-2,5 méter mélység között változik a talajvíz szintje, a Pesti úttól délre 2,5-7,5 méter mélységű talajvízszinttel számolhatunk. A talajvíz nem agresszív tulajdonságú.

4.4.1.3. Levegőminőség A városi hatás által kissé módosított síksági fővárosi klímatípusba tartozó területen a térségi légszennyezettséget és a 4/2004. (IV. 7.) KVVM-ESZCSM-FVM együttes rendelet melléklete szerinti vonatkozó határértékeket a következő táblázata tartalmazza: 21. táblázat: Térségi légszennyezettség

Szennyezőanyag

Térségi éves átlagterhelés

Határérték

NO2

30-50 µg/m3

40 (µg/m3)

SO2

0-30 (µg/m3)

50 (µg/m3)

Ülepedő por

0-6 (g/m2/30nap)

16 (g/m2/30nap)

A szennyezőanyagok koncentrációi a nitrogén-oxid kivételével nem haladják meg a határértéket. A magas nitrogén-oxid koncentráció a Pesti út és Ferihegyi út nagyarányú forgalmának következtében alakult ki, és ott a legjelentősebb. A többi szennyezőanyag tekintetében a térség nem terhelt, budapesti viszonylatban tiszta levegőjű területnek számít. A fő közlekedési utak közül a Pesti út terheltsége a legmagasabb, ezt követi a szennyezettség mértékében a Ferihegyi út és a Cinkotai út, de még az itt számított szennyezőanyag-koncentráció is jóval a határértékek alatt marad. XVII. KERÜLET RÁKOSMENTE

56

TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV A következő táblázat a csúcsórai forgalmi adatokból számított szennyezőanyag-koncentrációt és a fenti rendelet vonatkozó határértékeit mutatja. A folytonos vonalforrások (fő közlekedési utak) szennyező hatása: 22. táblázat: Légszennyezőanyag koncentráció

Légszennyező anyag koncentrációja (μg/m3)

Pesti út

Ferihegyi út

A légszennyezettség Cinkotai út egészségügyi határértékei (μg/m3) 62,73 10 000

Szén-monoxid

269,87

132,59

Nitrogén-oxidok

62,72

23,00

11,69

200

2,16

0,60

0,35

250

Kén-dioxid

4.4.1.4. Zajviszonyok A térség zajviszonyait a főbb utak forgalma okozta zajszint alakítja. A forgalmi adatokból számított egyenértékű A-hangnyomásszint és a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM. együttes rendelet vonatkozó határértékei a lenti táblázatban láthatók: 23. táblázat: Zajviszonyok

Vonatkozási pont helye

Egyenértékű A-hangnyomásszint (dB)

Ferihegyi út

66,45

Pesti út

68,34

Cinkotai út

64,09

Határérték

65

A táblázatból látható, hogy a Ferihegyi és Pesti utak esetében határérték feletti zajszintek adódtak, a Cinkotai út zajszintje pedig közelíti a határértéket. A Pesti út melletti egyik tömbre korábban készült szabályozási terv (Pesti út – Kasza utca – Kaszáló utca által határolt terület Kerületi Szabályozási Terve, 2001.) zajvizsgálata szerint a Pesti út mértékadó zajterhelése 71dB nappal és 65 dB éjjel, a Ferihegy út mértékadó terhelése ugyanezen időszakokban 65 és 58 dB. Ezek az értékek a mi zajszámításunkhoz hasonló képet mutatnak. A zajvizsgálat eredményei azt is kimutatták, hogy míg a Pesti út csúcsforgalma napközben állandósul, azaz a mért értékek közel vannak a nappali mértékadó zajterheléshez, addig a Ferihegyi úton a forgalom nappali változása nagyobb, az éjszakai forgalom relatíve alacsonyabb, mint a Pesti úton.


57

TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV 4.4.1.5. Hulladékgazdálkodás A vizsgált terület kommunális hulladékainak elszállítása heti rendszerességgel történik. Veszélyes, illetve nagyobb mennyiségű hulladékot termelő tevékenység a területen nem található. Az intézményekben és a buszvégállomáson keletkező veszélyes hulladékok elkülönített gyűjtése és elszállítása megoldott. Az L7 és VK keretövezetekben a lakótelepi részen szelektív hulladékgyűjtő szigetek találhatók.


58


5 Ingatlangazdálkodási felmérés

Az Önkormányzat vagyonszerkezete az érintett akcióterület vonatkozásában

24. Táblázat: Az Önkormányzat vagyonszerkezete - kerületközpont

Vagyonelem megnevezése Városközpont

Ingatlan db száma

Forgalomképtelen törzsvagyon (nem értékesíthető, nem terhelhető, a kötelező feladatok 16 db ellátását biztosító vagyon) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon (meghatározott feltételekkel értékesíthető, illetve 13 db megterhelhető vagyon) Egyéb (forgalomképes vagyon, amely szabadon értékesíthető és megterhelhető) 2 db Az ingatlangazdálkodási felmérés keretében meghatározásra kerül a tágabb kerületközpont egyes részeinek jövőbeli szerepét (fejlesztési irányát), és ennek megfelelően ösztönözni a kereskedelmi, szolgáltató, intézményi lakófunkciók fejlődését. Kiemelten fontos feladat a kerületben sajnálatos módon egyelőre nem létező hagyományos „főtér”-funkció kialakítása. A kerület leglátogatottabb részein (a leendő „Főtér” szerepét betölteni hivatott kerületközpontban, valamint közvetlen környezetében) különösen fontos a nívós kereskedelmi-szolgáltató egységek és vendéglátóhelyek fejlesztésének támogatása. Nagyon kevés agóra funkciót betöltő közösségi tér és intézmény található Rákosmentén. Egy jelentősebb - megfelelő fejlesztések esetén akár ezt a feladatot is betölteni képes - park van, a Pesti út lakóteleppel szemközti oldalán fekvő Népkert. Az egyetlen igazán nagy tér azonban, ami valóban alkalmas lenne sétára, bevásárlásra és egy kis korzózásra, a rákoskeresztúri városközpont, amit jelenleg a BKV buszpályaudvara, illetve könnyűszerkezetes szolgáltató-kereskedelmi funkciókat magába foglaló épület foglal el.


59

TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV Az akcióterület fejlesztésének céljai vázlatosan: • Városközponti szerep erősítése; • Üzleti, ezen belül kiskereskedelmi, vendéglátó-ipari forgalom bővítése a városközpontban; • A városközpontot körülvevő településrész üzleti-gazdasági tevékenységeinek élénkítése; • Parkolási gondok enyhítése a városközpontban; • Az építészeti és közösségi terek karakterének megőrzésével, az összességében jó fizikai állapotban lévő épületek továbbfejlesztésével; • A város tőkevonzó képességének javításával városközponti intézmények, munkahelyek és ingatlanfejlesztések számának növelése; • A vállalkozói aktivitás dinamizálódásának „kihasználása”, gazdasági együttműködések, közös fejlesztések generálása és koordinálása érdekében tovább szükséges erősíteni a partnerség kiépítését a civil szférával, a lakossággal és a vállalkozói, fejlesztői szektorral. Ha a statisztikai adatokat nézzük, akkor a kerületi kereskedelmi vállalkozások száma kis ingadozást követ, ugyanez a tendencia az arányok tekintetében is mind a kerületi, mind az országos, mind a budapesti viszonylatban. A kereskedelem, javítás ágazatban 1999-ben 1588 vállalkozás működött. Számuk 2001-re érte el a csúcsot: 1 745 db. 2005-re az a szám 1 551-re süllyedt. 1999-ben a kereskedelmi vállalkozások a XVII. kerületben az összes működő ágazat tekintetében a legnagyobb arányt képviselik. Arányuk az összes vállalkozáshoz viszonyítva 2006-ban 13,26%-ra csökkent. A nemzetgazdasági ágban betöltött arányának csökkenésével párhuzamosan a kereskedelemben részt vevő vállalatok száma is csökkent. A vállalkozások számait nézve az országos és budapesti számok tükrében hasonló csökkenés tapasztalható. 2000-ben ezek az adatok országosan 172 808, Budapesten 43 933, majd 2005-re országosan 156 274, Budapesten 37 607-re csökken.

Városképi és szociológiai szempontból is meghatározó, hogy mind a kerület egészében, mind pedig a központi városrészben jelentős a panel állomány. A kerületközpont arculatának szempontjából ezt olyan adottságként kell kezelni, amin sem rövid, sem pedig középtávon nem lehet változtatni, legfeljebb építészeti megoldásokkal, terekkel, sétányokkal oldani és tompítani. Szociológiai szempontból is problémákat okoz, hogy az itt lakó réteg egyre inkább elszegényedik, mert növekednek a lakások fenntartási költségei. A központi részen kiemelkedő ez a probléma, itt koncentráltan találhatóak a lakótelepek.


60

TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV A Pesti út tranzitforgalmán túl a kerületközpont, mint a kerület igazgatási-szolgáltatási központja is jelentős (cél-)forgalmat gerjeszt. A jelentős átmenő forgalom mellett a vállalkozói szféra szívesen települ oda, ahol a potenciális ügyfelek mindennapi hivatali ügyeiket (is) intézik, a magánszektor szívesen vesz részt olyan fejlesztésekben, amelyek jelentős ügyfélforgalmú állami vagy önkormányzati intézmények szomszédságában – esetleg azzal együtt - valósulnak meg. A kerületközponti akcióterületen több hivatali intézmény található, melyek közül pontos adatok a Polgármesteri Hivatal heti ügyfélforgalmára vonatkozóan állnak rendelkezésünkre. A hivatal átlagosan 1.777 ügyfelet fogad hetente, de csak az Okmányirodában és az Ügyfélszolgálaton van minden nap félfogadás, a hivatal főépületében található irodákat hétfőn, szerdán és pénteken látogathatják az ügyfelek. A Bajzsy-Zsilinszky úti orvosi rendelőintézet telefonon történt tájékoztatása alapján betegforgalmuk naponta cca. 1000 fő, de ennél sosem kevesebb. Az akcióterületen található még a XVII. Kerületi rendőrkapitányság, mely szintén jelentős, az egész kerületet érintő ügyfélforgalmat bonyolít. Az Igazgatásrendészeti Osztályt, a Bűnügyi Osztályt és a Főügyeletet mintegy 50 fő keresi fel naponta.

Problémák és célok Rákoskeresztúr Városközpont fejlesztés – az adottságok és lehetőségek szintjén: -

kevés a zöldfelület

-

a buszpályaudvar elfoglalja a városközpont egyetlen Főtér kialakítására alkalmas területét, a városképi funkciók nem érvényesülnek, agóra funkció hiányzik

-

hiányoznak a közösségi terek

-

a múltban jelen lévő központi kertvárosi jelleg a panelosítással megszűnt Æ a városközponti jelleg erősítését hivatott intézkedések létjogosultak

-

közlekedési csomópont Æ kereskedelmi, szolgáltató funkciók (bankok), közszolgáltatások kialakításának lehetősége

Tervezett beavatkozási pontok – a stratégiai célok szintjén: -

BKV buszvégállomás területének csökkentése forgalomátszervezéssel, helyén park, közösségi tér kialakítása.

-

Gyalogosövezetek kialakítása, elavult pavilonok bontása


61

TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV -

Szent Kereszt templom előtti köztér kertépítészeti felújítása, közösségi térré történő alakítása a pavilonok lebontásával. A cél, hogy az Árpád-kori elődtemplommal rendelkező több száz éves múltú műemlék templom méltó környezetben legyen.

-

Polgármesteri Hivatal akadálymentesítése, valamint energetikai korszerűsítése

-

Egészségház utca 3. alatti épület akadálymentesítése, hivatali funkciók elhelyezése

-

Népkert közparkká történő fejlesztése, új funkciókkal történő bővítése, sport-, pihenő-, játszópark kialakításával történő megújítása (sportpálya, játszótér, dísztó kialakítása, pihenő- és sakkozó-padok telepítése, zenepavilon felállítása)

-

Csárdás játszótér bővítése, új funkciókkal történő fejlesztése, környékének parkosítása, rendezése

-

Fuchs-kastély parkjának köztérré való átalakítása zöldfelületi rendezés, díszburkolattal való ellátás és pihenőpadok elhelyezésének segítségével

-

A Podmaniczky-Vigyázó kastély és a szociális otthon megközelítésének vizsgálata és ennek a területnek a rendezése

-

Reprezentatív sétány kialakítása a Pesti út déli oldalán. Ennek keretében tér- és járda burkolat, sétány kialakítása a Ferihegyi úttól a Cinkotai útig terjedő szakaszon az OTP, Polgármesteri Hivatal, Podmaniczky-Vigyázó kastélyig, kisebb kiteresedések kialakításával a Napsugár ABC, a Papír-írószer és Használtruha bolt, valamint a Kínai áruház előtti területen.

-

Pesti út északi oldalának zöldfelület-fejlesztése, azaz a buszpályaudvartól az első világháborús emlékmű, római katolikus templom és a bútoráruház, Népkert közötti területen a katolikus templom előtti tér parkosítása, díszburkolattal történő ellátása.

-

Helyi identitást erősítő akciók szervezése (pl. helyismereti tananyag kidolgozása, virágos lakótelepi előkertek program, Rákosmenti séták, Főtér térplasztikájának megalkotására Otthonom Rákosmente fotópályázat kiírása)

Ingatlan- és városfejlesztési döntések, beruházások előtt, a döntés-előkészítés fázisában az adott piaci szektor(ok) (lakás, kiskereskedelem, iroda, ipari-logisztikai, szálláshely, stb.) részletes felmérése mindenképpen szükséges. Első lépésként definiálni kell a fejlesztési célokat, lehetőségeket, meg kell vizsgálni azok illeszkedését a tágabb városi környezetbe. Ezután történhet a részletes piaci szektorelemzés. Ez magában foglalja a kereslet, kínálat, szektorális és érintett vonzáskörzetre vonatkozó versenyhelyzet elemzését, a hozzáférhető statisztikák, illetve a megbízói adatszolgáltatás felhasználásával.


62

TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV Az ingatlanpiaci elemzés elkészítése során mindenképpen segíteni kell a beruházásra, annak részleteire vonatkozó döntés meghozatalát: mit érdemes építeni, mekkora területen, milyen ingatlanegyüttest létrehozni, hogyan illeszthető a koncepció a meglévő piaci környezetbe; képet kell adni, a beruházás várható sikeréről, meg kell tudni határozni a termék fogyasztóinak körét. Megítélésünk szerint a fent említett funkciók telepítése hosszú távon is fejlődési potenciált jelent a kerületközpont számára és lehetőséget teremt arra, hogy egy olyan szekunder fejlesztést generáljon a magán- és vállalkozói szférában is, melynek eredményeként az eddigiekkel szemben valódi központként töltheti be funkcióját.

A fejlesztési célok kibontása - a korábbi stratégiai dokumentumok, mindenek előtt a Kerületközpont-nyugat hatályos szabályozási terve alapján A kerületközpont nyugati szektorának szabályozási tervével összhangban megállapítható, hogy a kerülethez méltó színvonalú, vonzó városrészközpont kialakításához elengedhetetlen feladat a Pesti út – Ferihegyi út kereszteződésének forgalomcsillapítása, amelynek legfontosabb eleme a BKV autóbuszpályaudvar területe mintegy 2/3-ának felszabadítása, melyet a kerület vezetése a BKV-val és a fővárossal egyeztetett forgalom-átszervezéssel kíván megoldani. Rákoskeresztúr szabályozási tervének megállapításaival összhangban kijelenthető, hogy a kerületközpontban nem alakultak ki a jelentős közönségforgalmú helyeken elengedhetetlenül szükséges közterek, kulturált pihenő-, találkozó-, várakozóhelyek, s hiányoznak a gyalogos közlekedés fő irányait szervező gyalogutak, passzázsok is. Kaotikus a gépjármű-közlekedés helyzete, és megoldatlan a parkolás problémája. Bár jelen van az igazgatás, a kereskedelem és a szolgáltatás, de néhány kivételtől eltekintve (Polgármesteri Hivatal, OTP, Posta) az ellátás nem városrészközponti szintű, megjelenésében, arculatában kifejezetten alulexponált. A vonatkozó, hatályos szabályozási tervnek megfelelően, azzal összhangban a terület térstruktúráját szervezendő szükségesnek tartjuk egy, a Pesti úttal párhuzamos gyalogos közlekedésre alkalmas út minőségi fejlesztését, amely összekapcsolja az út menti intézményeket, és kialakításánál, építészeti minőségénél fogva környezetében a kereskedelem és vendéglátás színvonalát is emeli, ezért szükséges, hogy mellette ilyen funkciók is helyet kapjanak. A sétányt a meglévő és tervezett közönségvonzó létesítmények előtt kialakított teresedések láncolata tagolja; az út két oldala között a jelenleginél több gyalogosátkelő teremt kapcsolatot.


63

TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV Az új piac- és lakókomplexum, a jelenlegi piac helyére tervezett új rendeltetésű épületegyüttes és az önkormányzat, illetve a könyvtár között a központot érintve egy merőleges, észak-déli gyalogos kereszttengely jelölhető ki, amely az áthelyezett buszpályaudvar helyén létrejövő köztéren – Rákosmente főterén – kapcsolódik a kelet-nyugati tengelyhez.

A KSZT környezetalakítási javaslata Rákoskeresztúr-központ rehabilitációjának keretében fontos elem a reprezentatív sétány kialakítása és a kapcsolódó közterületek rendezése a Pesti út mentén. A díszburkolatú, színvonalas utcabútorokkal és világítótestekkel ellátott, fasorral szegélyezett útvonal a Ferihegyi út csomóponttól a PodmainczkyVigyázó kastélyig délről kíséri a fő útpályát. Az OTP bankfiók és a PLUS áruház elé a nagy gyalogosforgalomra való tekintettel túlnyomórészt burkolt felületek kerülnek. A mai állapothoz hasonlóan a buszra várakozókat és az üzletekbe igyekvőket a terepadottságokat kihasználva néhány lépcsőfok választja el egymástól. Már a szabályozási terv is foglalkozik a méltatlan megjelenésű élelmiszer-áruházzal, melyet a bankfiók F+1+T szintes, téglaburkolatú épületéhez hasonló karakterrel és léptékben, magastetővel javasolja átépíteni, akár részben árkádos kialakítással. Emeletén iroda és szolgáltatás helyezhető el. Ez az átalakítandó épület ezután kirakatos oldalhomlokzatával fordul a Fuchs-kastély (ma többek között könyvtár foglal helyet az épületben) előtt kialakítandó fásított köztér felé. A meghitt hangulatú köztéren a meglévő fák alatt árnyas kávézó-teraszt lehet létrehozni, ahol a hivatali ügyintézés és várakozás ideje is kellemesen eltölthető. Innen a könyvtár megnyitott kertjén át gyalogos kapcsolat jön létre az Egészségház u. és az Akácvirág u. felé. A Földműves u. és a Diák u. közötti szakaszon a sétány elhelyezése a Pesti út déli szervizútjának – és az ott található parkolóhelyeknek – a kiváltását igényli. A sétányon továbbhaladva oldalról vizuálisan és funkcionálisan is feltárul a Podmaniczky-Vigyázó kastély és kertje, illetve a hozzá vezető díszlépcső mint a XVII. kerület központjának nyugati lezárása. A kisebb forgalomra való tekintettel a Pesti út északi oldalán keskenyebb, de szintén kettős fasorral kísért járda vezet a Szent Kereszt plébániatemplomig. A szabályozási terv megállapítása szerint itt van a sétány „csuklópontja, ahol a gyalogosok áramlásának fő iránya a déliről az északi oldalra vált. A gyalogátkelőhöz buszmegálló is tartozik. Ez a parkban vezető szakasz hagyományosabb megjelenésű, amit a templom előtti vízmedence tengelyes elhelyezése is hangsúlyoz.


64

TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV A jelenlegi autóbusz-pályaudvar melletti földszintes üzletsor és szolgáltatóház az egyik legérzékenyebb és leglátványosabb beavatkozási pont. A szabályozási terv az elbontását irányozza elő, mely után igényes, 3-4 emeletes városias térfal-képző beépítés valósulhat meg, a köztérre néző főhomlokzattal ill. főbejárattal, a földszinteken üzletportálokkal, az emeleti szinteken szolgáltató és vendéglátó egységekkel, irodákkal, fölöttük esetleg zöldtetővel és tetőterasszal. A leromlott állapotú, műszakilag és építészeti megjelenésében is elavult épület döntőrészt Budapest Főváros XVII. Kerület Rákosmente Önkormányzatának tulajdonában van, a kerület az ingatlanban működő közforgalmú gyógyszertár tulajdonosával osztozik az egyébiránt stratégiai helyzetű épületen. Az ingatlanban található, a kerület tulajdonában álló üzlethelyiségek jelenleg bérleti konstrukcióban hasznosítottak. A központi fekvés és a bejáratott üzlethelyiségek a magánszféra érdeklődését is felkeltették, konkrét befektetői igény mutatkozik a felépítmény alatt található telekrész megvásárlására és a jelenlegi épület elbontása után egy 3-4 emeletes kereskedelmi-szolgáltató központ („mini-pláza”) mélygarázzsal történő megépítésére. A kerületben – Budapesten talán egyedülálló módon – nem ment végbe a nagy kiterjedésű bevásárlóközpontok egyoldalú térhódítása és furcsamód – talán a közlekedéssel foglalkozó fejezetekben jelzettek miatt is, de egyáltalán nem elítélendő módon – továbbra is jobbára a kis alapterületű, elszórtan elhelyezkedő kereskedelmi-szolgáltató egységek jellemzik (ld. pavilonüzletek a Pesti út mentén). Ilyen környezetben, a fővárosi komplex szolgáltatást nyújtó bevásárlóközpontok relatív távolsága miatt is nyilvánvalóan életképes lehet egy több különböző profilú egységet magában foglaló, mégis emberi léptékű, kis kereskedelmi-szolgáltató központ kerületközpontban való megépítése. A kerületnek, mint az ingatlan többségi tulajdonosának „csupán” abban kell állást foglalnia, hogy milyen módon kíván mindebben részt venni. A megvalósításban alapvetően három lehetősége kínálkozik: 1. Teljes tulajdoni hányadát értékesíti egy szakmai befektetőnek, aki ezt követően a saját ingatlanán, saját beruházásban valósítja meg az – akár az adásvételi szerződésben is rögzített, visszavásárlási kötelezettséggel biztosított – konkrét fejlesztést;

25. Táblázat: az ingatlankezelési megoldások előnyei és hátrányai

Előnyei:

Hátránya:

A bevétel csak egyszeri, a városvezetés Jelentős,

egyszeri

ingatlanértékesítésből

származó bevétel

véglegesen kizárta annak lehetőségét, hogy a későbbiek során a fejlesztésből – pl. bérleti díj formájában

–

rendszeresen

visszatérő

és

tervezhető bevétele származzon Nem

szakmai

befektetőként


az A kerület gyakorlatilag csak, mint engedélyező

65

TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV önkormányzat nem vállalja magára az hatóság vesz részt a fejlesztés megvalósításában, ingatlanfejlesztés rizikóit

csupán a jogszabályok (helyi építési szabályzat, szabályozási terv) adta keretek között képes kontrollálni azt

Az esetleges visszavásárlási jog kikötésével az önkormányzat korlátozott keretek között, Az értékesítés csak pályázat útján történhet, a de továbbra is ura maradhat a fejlesztésnek, nyertes személye egyáltalán nem, az általa lehetősége van a megvalósítás kontrolljára. A megvalósítani kívánt beruházási cél pedig csak a szabályozási terv természetes korlátként pályázati keretek között befolyásolható értelemszerűen egyébként is köti a befektetőt 2. Tulajdoni hányadát megtartva, a szintén nem szakmai befektető társtulajdonossal közösen, de alapvetően egyedül fog bele a fejlesztésbe, melyet nyilvánvalóan hitelből finanszíroz; 26. Táblázat: az ingatlankezelési megoldások előnyei és hátrányai (2)

Előnyei:

Hátránya:

Az önkormányzat szinte kizárólag a maga ura lehet a megvalósításban; a beruházásban, a megépítendő egység kialakításában nem köti más fejlesztő elképzelése

Nincs egyszeri, jelentős, az ingatlanértékesítésből származó bevétel, sőt a fejlesztés jelentős hitelteherrel jár

A városvezetés megteremtette annak lehetőségét, hogy a későbbiek során a fejlesztésből – pl. bérleti díj formájában – rendszeresen visszatérő és tervezhető, jelentős bevétele származzon, mely az ingatlan

fekvését

és

adottságait

ismerve

várhatóan kitermeli a fejlesztésre felvett hitelek

Nem szakmai befektetőként, megfelelő szakmai stáb

és

az

ingatlanfejlesztésben

szerzett

tapasztalat hiánya miatt az önkormányzat egyedül jelentős fejlesztői kockázatot vesz a nyakába

törlesztő-részleteit Bizonyos

vállalkozói

ösztönözhet,

réteget

amennyiben

az

erősíthet, önkormányzat

tulajdonában marad a terület és a beruházás is (pl. őstermelők)

Az önkormányzat a fejlesztés tekintetében sem ÁFA-körös, vagyis nem képes visszaigényelni a beruházás ÁFA-ját Gondoskodnia

kell

a

tulajdonában

maradó

épületegyüttes folyamatos üzemeltetéséről, melyre külön stábot szükséges fenntartania


66

TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV 3. Az önkormányzat közös projektcéget hoz létre egy szakmai befektetővel,és ezen projektcéggel valósítja meg a fejlesztést. Az ingatlant az önkormányzat adja el, vagy apportálja a közös ingatlanfejlesztő társaságba, míg a finanszírozást és a szakértelmet alapvetően külső szakmai befektető hozza

27. Táblázat: az ingatlankezelési megoldások előnyei és hátrányai (3)

Előnyei:

Hátránya:

Nincs egyszeri, jelentős, az ingatlanértékesítésből Az önkormányzat a partner bevonásával közösen származó bevétel, sőt a fejlesztés jelentős, de a döntheti el a fejlesztés fő irányait saját beruházásnál alacsonyabb hitelteherrel jár A városvezetés megteremtette annak lehetőségét, hogy a későbbiek során a fejlesztésből – pl. bérleti díj formájában – rendszeresen visszatérő és tervezhető, jelentős, de a kizárólag saját beruházásban történő megvalósításhoz képest alacsonyabb bevétele származzon, mely az ingatlan fekvését és adottságait ismerve várhatóan kitermeli a fejlesztésre felvett hitelek törlesztő-részleteit

A részben tulajdonában maradó épületegyüttest folyamatosan üzemeltetni szükséges, melyre külön stábot szükséges fenntartania – legalább a szakmai befektető kontrolljára

Tőkeerős, tapasztalt beruházóval az oldalán az önkormányzat nem szakmai befektetőként, szakmai stáb és az megfelelő ingatlanfejlesztésben szerzett tapasztalat hiányában is nyugodtabban vághat bele a fejlesztésbe A közös projektcég visszaigénylő

értelemszerűen

ÁFA-

Az előnyök és hátrányok vázlatos számbavétele alapján is a harmadik alternatíva tűnik a legelőnyösebbnek a kerület számára. Amennyiben egy külső, semmilyen tulajdoni hányaddal nem rendelkező befektetőnek megéri adásvétellel megszerezni az ingatlan tulajdonjogát és a jelentősnek mondható kivitelezési költségen túl komoly vételárat hajlandó fizetni az ingatlanért, akkor a többségi tulajdonos önkormányzatnak értelemszerűen még jobb befektetésnek ígérkezik mindez. Megfelelő tapasztalat hiányában azonban bátorság lenne egymagában belevágnia a fejlesztésbe – még saját tulajdonú cégén keresztül sem, a tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy az önkormányzati vállalkozásoknál alkalmazottakat még legnagyobb jóindulatuk és hozzáértésük ellenére sem szerencsés ilyen típusú fejlesztésekbe bevonni, ahol a piac napról napra változik, és szükség van egy professzionális, kizárólag ilyen típusú beruházásokkal foglalkozó, abban nagy tapasztalatot szerzett csapatra.


67

TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV A szakmai befektetővel való konkrét együttműködés formája szintén megfontolás tárgya lehet. Adja magát a közös cég gondolata, melyet adózási és az önkormányzat szempontjából az együttműködés biztosítékainak, illetve a partnerség garanciái kiépítése szempontjából érdemes megvizsgálni. A közös társaság működőképes szervező elve lehet az a társasági forma, amikor az önkormányzat az ingatlanforgalmi értékbecslés által pontosan felértékelt ingatlantulajdonnal vesz részt a vállalkozásban. Visszatérve a jelenlegi földszintes üzletsor telkére, a hatályos szabályozási terv is mélygarázst irányoz elő a tér burkolt felülete alatt az épülettel egységben megépítve (akár több szinten is), amely egyrészt a közintézmények, másrészt a szomszédos lakótelep parkolási igényeit szolgálhatja ki. Ezáltal a környező pontházak közül a gépjárműforgalom kiszorítható, a terület parkosítható. A térről az új piac bejáratához kettős fasorral övezett, díszburkolatú gyalogos sétány vezet, amely a jelenlegi piac helyén létesítendő – a kerületben hiánypótlónak számító – kulturális és sportközpontot is könnyűszerrel elérhetővé teszi.

Zöldfelületek A hatályos szabályozási terv zöldfelület-rendezési javaslata a meglévő értékek megőrzését, azok minőségi fejlesztését, valamint a zöldfelületek területének növelését és újabbak létesítését tartalmazza. Meglévő zöldfelületi értékek a Népkert növényállománya, a Pesti úti fasor, a Szent Kereszt templom előtti közkertben és a Fuchs-kastély (könyvtár) kertjében található értékes faegyedek. A szabályozási terv zöldfelület-rendezési akcióterületeit jelen dokumentummal is meg kívánjuk erősíteni: − sétány kialakítása a központtól a Népkertig − fásított köztér kialakítása a Fuchs-kastély kertjében, − a Népkert kertépítészeti felújítása, − Szent Kereszt templom melletti közkert kertépítészeti felújítása, − a Podmaniczky-Vigyázó kastély melletti közpark felújítása, a kastélykert és sétány kapcsolatának megteremtése, − játszótérfejlesztések.

A javaslat gerincét adó főtér és déli sétány képezi a kerületközpont zöldfelületi tengelyét, és a központ fásított közterével együtt meghatározza a kerület arculatát, ezért igényes kialakítása mindenképpen indokolt.


68

TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV A kerületközpont 2008-ban elfogadott hatályos szabályozási terve zöldfelületi szempontból kiemelkedő értéket tulajdonít a Népkertnek. E fővárosi védettséget élvező közpark a XIX. században létesült, egykor a Podmaniczky-Vigyázó kastély kertjének részét képezte. Növényállománya idős faegyedeket is tartalmaz, a fák 40 %-a 50 cm feletti törzsátmérőjű. A lombkorona-borítottság igen magas, mintegy 80 %. Főbb állományalkotó fajai a juharok, kőrisek és nyárfák. Kiemelkedően szépek a park idős platánjai. A cserjék és örökzöldek aránya rendkívül alacsony.

Ingatlanhasznosítási szempontból megállapítható, hogy a park funkcionális szempontból jelenleg alulhasznosított, két salakos sportpályán, néhány padon és a Pesti út melletti emlékhelyen kívül egyéb parkberendezési tárgy vagy funkció nincs a parkban. A közpark mögötti részen füzekből, nyárakból álló természetközeli vízparti növényállomány található a Malom-árok mentén. A Pesti út mellett, a Szent Kereszt templom előtt elhelyezkedő közkert szintén nem tölti be funkcióját. A kert berendezése, burkolata rossz állapotban van, az elhanyagoltság miatt hajléktalanok használják. Növényzetének közel negyede gyengébb állagú. Ezek leginkább a kiöregedés időszakába érő akácok és japánakácok. Ebben a közkertben is található több értékes zöldfelületi elem, mint a templom bejárata előtt álló platán és vadgesztenye, a templom mögötti vadgesztenyék és egy hét egyedből álló vadgesztenyefasor.

Tulajdonvizsgálat A kerületközpont hatályos szabályozási terve részletesen feltárja a központ úgynevezett nyugati szektorának tulajdonviszonyait. Az alábbiakban ezen összefoglalót hivatkozzuk be azzal, hogy az egyes, jelen fejlesztési stratégiával érintett ingatlanok konkrét hasznosítási javaslatát értelemszerűen még nem tartalmazza, arra a következő szakaszokban teszünk javaslatot. A közterületek a Fővárosi Önkormányzat illetve a XVII. kerületi Önkormányzat tulajdonában vannak. A rendőrség és a Pesti út 149. szám alatti társasház a magyar állam tulajdona, míg állami és kerületi önkormányzati vegyes tulajdonban van a jelenlegi piac területe. A többi lakóépület társasházi, illetve magántulajdonban van. Szintén magántulajdon a Pesti út 159. szám alatti szolgáltatóház Egészségház utca felőli része, a Népkerttől északra eső terület, továbbá egy a rendőrségtől délre eső, keskeny közterületi sáv. A kereskedelmi-szolgáltató létesítmények gazdasági társaság, illetve gazdasági társaság és a kerületi önkormányzat vegyes tulajdonában vannak.


69

TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV A kerületi önkormányzati fenntartásban lévő oktatási és az egészségügyi, valamint a szociális létesítmények a kerületi önkormányzat tulajdonát képezik, kivéve az Egészségház utcai orvosi rendelőt, amelyen az önkormányzat egy társasházzal osztozik. 28. Táblázat: területek rendeltetése, és tulajdonviszonyai, helyrajzi számok szerint HRSZ

Utca, házszám

Rendeltetés

Terület, m²

Tulajdonviszonyok

Tulajdonos

125393/7

Földműves u.

közterület

7 854

önkormányzat

XVII. ker. Önk.

125393/18

Pesti út 149.

lakóház

1 064

állam

125393/19

Pesti út 153.

lakóház

1 063

társasház

125393/20

Pesti út 157.

lakóház

1 064

társasház

125393/21

Pesti út 161.

lakóház

1 066

társasház

közterület

3 264

önkormányzat

125393/29 125393/30

lakóház

2 540

társasház

közterület

4 340

önkormányzat

XVII. ker. Önk.

125393/47

park

5 279

főv. önkormányzat

Főv. Önk.

125393/48

park

1 877

önkormányzat

XVII. ker. Önk.

125393/49

közterület

11 195

önkormányzat

XVII. ker. Önk.

125393/52

közterület

13 832

önkormányzat

XVII. ker. Önk.

Egészségház u.

lakóház

1 296

társasház

orvosi rendelő

1 510

társasház+önkorm.

Pesti út 151.

üzlet

1 520

gazdasági társaság

125393/62 125393/63

Pesti út 155.

üzlet

510


RÁFÉSZ-COOP

125393/65

Pesti út 159.

üzlet

968


RÁFÉSZ-COOP

125393/70

park

8 299

önkormányzat

XVII. ker. Önk.

125393/71

üzlet-szolgáltatás

1 003

gazd. társ.+magán

125614/1

bank

1 604

gazd. társ.+önkorm.

125614/2

Egészségház u.

óvoda

3 951

önkormányzat

XVII. ker. Önk.

125616/5

Egészségház u.

út

3 036

önkormányzat

XVII. ker. Önk.

125630/5

Pesti út 169.

üzlet

2 181


PLUS Zrt.

125630/6

Egészségház u.

mentőállomás

862

önkormányzat

XVII. ker. Önk.

125630/7

Pesti út 165.

önkormányzat, könyvtár

7 096

önkormányzat

XVII. ker. Önk.


6 868


125634

Ferihegyi út

közterület

18 539


125637/4

Ferihegyi út 80.

lakóház

545

társasház

125637/5

Ferihegyi út 78.

Főv. Önk. használati jog (T-Com Zrt.)

lakóház

639

társasház

125637/6

üzlet

1 454

önkormányzat

125637/7

lakóház

659


lakóház

546

társasház

lakóház

550

társasház

125637/10

lakóház

728

társasház

125637/20

közterület

20 890


Főv. Önk.

125653/2

közterület

2 109

önkormányzat

XVII. ker. Önk.

üzlet

403

magán

125637/8 125637/9

125706

Ferihegyi út 82.

Pesti út 179.


1. sz. Lakásfenntartó Szöv.

RÁFÉSZ-COOP

125393/64

125631

Szolgalmi jog

XVII. ker. Önk.

125393/46

125393/53

Egészségház u.

Magyar Állam

Kezelő

XVII. ker. Önk.

gázátvezetési szolgalmi jog

70

TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV HRSZ

Utca, házszám

Rendeltetés

Terület, m²

Tulajdonviszonyok

125707

Pesti út 181.

lakóház, söröző

1 003

magán

125708

Pesti út 183.

lakóház

927

gazd. társ.+magán

125709

Pesti út 185.

lakóház

947

magán

125728

Bátor u.

közterület

2 567

önkormányzat

125770

Bátor u. 2.

lakóház

1 084

társasház

125771

Pesti út 189.

lakóház

1 069

magán

Tulajdonos

XVII. ker. Önk.

Napkelet u. 1.

lakóház, üzlet

1 061

magán

125773

Napkelet u.

közterület

4 434

önkormányzat

128456

Pesti út

közterület

12 338


Főv. Önk.

128457/1

Pesti út

közműlétesítmény

52

állami gazd. társ.

ÁPV Zrt.

XVII. ker. Önk.

128457/2

Pesti út

út

86 615


Főv. Önk.

128458

Pesti út

templom

417

egyház

Róm. Kat. Egyház

128459

Ferihegyi út

közterület

11 484

önkormányzat

XVII. ker. Önk.

128460

Ferihegyi út 79.

rendőrség

7 502

állami szervezet

BRFK

közterület

620

önkormányzat

XVII. ker. Önk.

128462/2

Ferihegyi út

közterület

258

magán

128463/2

Ferihegyi út

orvosi rendelő

1 525

önkormányzat

XVII. ker. Önk.

128463/4

Ferihegyi út

közterület

2 254


Főv. Önk.

128463/6

Ferihegyi út

közterület

3 011


Főv. Önk.

128463/7

Ferihegyi út

piac

4 535

állam + mányzat

Magyar Állam XVII. ker. Önk.

128468/2

közterület

3 835

önkormányzat

XVII. ker. Önk.

128468/4

közterület

840

önkormányzat

XVII. ker. Önk.

128468/6

Pesti út 168.

lakóház

539

társasház

128468/7

Pesti út 166.

lakóház

534

társasház

128468/8

Pesti út 164.

lakóház

523

társasház

128468/9

Pesti út 162.

lakóház

539

társasház

önkor-

+

128468/10

Pesti út 160.

lakóház

545

társasház

128468/11

Pesti út 158.

lakóház

554

társasház

128468/12

park

25


ÁPV Zrt.

128468/13


52


ÁPV Zrt.

128468/14


52


ÁPV Zrt.

128468/15


320


Budapesti Távhő Zrt.

128468/16

Pesti út 132-136.

lakóház

1 173

társasház

128468/17

Pesti út 140-144.

lakóház

1 173

társasház

128468/18

Pesti út 146-156.

lakóház

1 783

társasház


53


128468/19 128468/20

Kaszáló u. 40.

lakóház

1 082

társasház

128468/21

Kaszáló u. 49.

lakóház

642

társasház

128468/22

Kaszáló u. 53.

lakóház

1 086

társasház


53


128468/23

ÁPV Zrt.

ÁPV Zrt.

128468/24

Kaszáló u. 59-61.

lakóház

608

társasház

128468/25

Kaszáló u. 65.

lakóház

1 094

társasház

128468/26

közterület

1 734

önkormányzat

XVII. ker. Önk.

128468/27


320


Budapesti Távhő Zrt.

128468/28

Kaszáló u. 73.

lakóház

641

társasház

128468/29

Kaszáló u. 77.

lakóház

1 159

társasház


Szolgalmi jog gázátvezetési szolgalmi jog

125772

128462/1

Kezelő

RÁFÉSZCOOP

71

TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV HRSZ

Utca, házszám

128468/30

Rendeltetés

Terület, m²

Tulajdonviszonyok

Tulajdonos


52


ÁPV Zrt.

128468/31

Kaszáló u. 85.

lakóház

608

társasház

128468/32

Kaszáló u. 95.

lakóház

1 090

társasház

128468/33

közterület

1 722

önkormányzat

XVII. ker. Önk.

128468/34


52


ÁPV Zrt.

128468/42

üzlet

1 199


Tom Connect Kft.

128468/43

park

1 624


Főv. Önk.

128468/44

Kaszáló u. 103.

lakóház

1 157

társasház

128468/45

Kaszáló u. 109.

lakóház

609

társasház

128468/46

Kaszáló u. 115.

lakóház

1 094

társasház

128468/47

Kaszáló u. 99.

lakóház

637

társasház

128468/48


lakóház

1 653

társasház

128468/49


lakóház

618

társasház

128468/50

Kaszáló u. 139.

lakóház

1 879

társasház

128468/51

Pesti út 124.

lakóház

1 177

társasház

128468/52

közterület

1 358

önkormányzat

128468/54


2 232


128468/55

park

234

önkormányzat

XVII. ker. Önk.

128468/56

park

14 418

önkormányzat

XVII. ker. Önk.

128468/57

óvoda

5 285

önkormányzat

XVII. ker. Önk.

128468/58

közterület

45 390

önkormányzat

XVII. ker. Önk.

128476/4

Pesti út

közterület

1 593


Főv. Önk.

közterület

8 313


Főv. Önk.

128480/1

építési terület

24 253


Adonyi Kft.

19 645

önkormányzat

XVII. ker. Önk.

125531/1

Pesti út

sportpálya

128531/2

Pesti út

közterület

1 690

önkormányzat

XVII. ker. Önk.

128531/3

Pesti park

emlékmű

34 716

önkormányzat

XVII. ker. Önk.

128532

Pesti út

iskola

15 276

önkormányzat

XVII. ker. Önk.

128535

Cinkotai út

közterület

3 800


Főv. Önk.

árok

10 859

önkormányzat

XVII. ker. Önk.

erdő

5 898

magán

erdő

5 714

magán

128579

erdő

3 557

magán

128580/1

építési terület

926

önkormányzat

XVII. ker. Önk.

128580/2

építési terület

4 443

önkormányzat

XVII. ker. Önk.

128582

árok

946

önkormányzat

XVII. ker. Önk.

128577 128578

Cinkotai út 5.


Szolgalmi jog

XVII. ker. Önk.

128476/5

128576

Kezelő

szennyvízcsatornaátvezetési szolgalmi jog

72


29. Táblázat: A Központi városrész, mint priorizáltan fejlesztendő akcióterület ingatlangazdálkodással érintett földrészletei

Központi városrész Tervezett tevékenység

Megtartani Hrsz.

Műv.ág

Ingatlan területe (m2)

Tul.h.

Értékesíteni

Bontani

Funkcionális változtatás szükséges

Fejlesztés

Forgalomképesség

Ferihegyi út 74.

125637/6

kivett áruház

1454

956/1000

korlátozottan forg. képes

X

Egészségház u.1.

125631

kivett gazd.épület

6848

464/6813


X

Egészségház u. 3.

125630/6

kivett udvar és mentőállomás

862

1/1


X

Ügyfélszolg.és Okmány Iroda (Pesti út 163.)

125614/1

kivett udvar és bank

1604

5212/10000


X

125614/2

kivett óvoda és udvar

3951

1/1


X

125625/2

kivett udvar és irodaház

7096

1/1

forg. képtelen

X

X

Ferihegyi út 83.

128463/7

kivett üzlet és vásárcsarnok

4535

3353/4531


X

X

Egészségház u. Egészségház u. Pesti út 147157. Egészségház u. 6-14 Akácvirág köz

(125616/5) (125393/29)

kivett út kivett közterület

3036 3264

1/1 1/1

forg. képtelen forg. képtelen

X X

125393/20

kivett lakóház

1064

1167/10000

forg.képes

X

125393/10/A/1

kivett lakóház

1713

forg.képes

X

(125393/49)

kivett közterület

11.195

forg. képtelen

X

Napsugár Óvoda (Földműves u.) Polgármesteri Hivatal (Pesti út 165.)


1/1

X X

X

X

73


Központi városrész Pesti út

128531/1

kivett sportpálya

1.9645

1/1


X

X

Pesti út

128531/3

kivett emlékmű

34.716

1/1

forg. képtelen

X

X

Pesti út 80-84.

128532

kivett iskola

15.276

1/1


X

128580/1

kivett ép.terület

926

1/1


X

128580/2

kivett ép.terület

4443

1/1


X

Malom árok

128576 (128476/5)

kivett árok kivett közterület

1.0859 8313

1/1 Főv.-Ök1/1

Ferihegyi u.

128463/2

kivett orvosi rendelő

1525

1/1

kolátozottan forg. képes

X

Pesti út 170.

128468/54

kivett ép.terület

2232

1853/2233


X

X

128468/55 (128531/2) 128468/2 125393/7 (128468/56 (128459) 128468/4 128468/26 128468/58

kivett park kivett közterület kivett közterület kivett közterület kivett park kivett közterület kivett közterület kivett közterület kivett közterület

234 1690 3835 7854 14.418 11.484 840 1734 45.389

1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1

forg. képtelen forg. képtelen forg. képtelen forg. képtelen forg. képtelen forg. képtelen forg. képtelen forg. képtelen forg. képtelen

X X X X X X X X X

X

Kaszáló u. 4850.

128468/57

kivett óvoda

5.285

1/1


X

Bátor u.

125728

kivett közterület

2567

1/1

forg. képtelen

X

Pesti út Földműves u. Ferihegyi út

Kaszáló


forg. képtelen

X X

74


6 Fejlesztési célok és beavatkozások 6.1 Partnerség kialakítása a városrehabilitációs programban A városrehabilitációs program kialakításakor már a tervezést megelőzően széleskörű egyeztetések történtek a kerület és a kerületközpont legfőbb problémái megismerésének valamint az ehhez kapcsolódó fejlesztési elképzelések meghatározásának érdekében.

Az alábbiakban részletezett egyeztetések, közösségi rendezvények, partneri együttműködések segítették a jelenlegi fejlesztési program elkészítését: •

„Térnyerő: Újítsuk meg együtt Keresztúr köztereit!” elnevezésű nyílt közösségi tervezői nap a lakosság számára (kérdőíves felmérések készültek) (2007. június 12.)

•

Mélyinterjúk az akcióterület érintett civil és intézményi szereplőivel, néhány meghatározó kerületi vállalkozóval és a vezető köztisztviselőkkel (2007. június-július)

•

Lakossági kérdőíves felmérés az akcióterületen (2007. május)

•

Az IVS-hez és az abban megfogalmazott fejlesztési elképzelésekhez írásbeli vélemény megfogalmazása (2007. november-december)

•

a)

A fontosabb kerületi vállalkozók részéről

b)

A kerület civil szervezetek részéről

c)

A kerületi képviselők részéről

Vállalkozói fórum keretében egyeztetés a kialakult városközponti fejlesztésekről (2008. április 15.)

•

Kelet-budapesti regionális egyeztető fórum keretében egyeztetés a szomszédos kerületek és települések önkormányzatainak érintettjeivel (polgármester, főépítész, EUreferensek) (2008. március 26.)

•

Folyamatos partneri együttműködés került kialakításra a projektben tulajdonosi szereplőként is jelen lévő Fővárosi Önkormányzat Főpolgármester-helyetteseivel (IkvaiSzabó Imre, Hagyó Miklós) és Főépítészével (Beleznay Éva), valamint az érintett Irodákkal (Főpolgármester-helyettesi kabinetek, Európai Uniós Ügyek Irodája, Főépítészi Iroda,

Vállalkozói

és

Vagyonkezelési

Ügyosztály,

Környezetvédelmi Ügyosztály) (2007. májustól folyamatosan)


Közlekedési

Ügyosztály,

75


A széleskörű partnerség kialakításának célja az volt, hogy az XVII. kerületi civil, vállalkozói és lakossági szereplők véleményét, motivációját, attitűdjét, valamint a tulajdonos Fővárosi Önkormányzat szándékait, javaslatait figyelembe vegyük a fejlesztési programok tervezésekor.

Civilek A XVII. kerületben több mint 50, a helyi lakosság részvételére alapozott civil szervezet működik. A társadalmi, gazdasági és politikai szféra összes területét lefedik, egyúttal aktivitásuktól, ismertségüktől és elfogadottságuktól függően alkalmasak az itt lakók érdekeinek megjelenítésére, képviseletére is. Nyilvánvaló, hogy a tervezett projekt eredménye nagymértékben függ a fejlesztések elfogadottságától, a lakosság véleményétől. Ez utóbbi körbe tartoznak a civil szervezetek/egyesületek is. A civil szervezet intézményesült keretekkel és sok esetben megfelelő infrastruktúrával rendelkeznek, egy adott cél érdekében tevékenykedő egyéneket tömörít, ezáltal ösztönzi tevékenységüket, valamint az intézményesült kereteknek köszönhetően könnyebben válik a településfejlesztési akciót tervező szervezet vagy önkormányzat partnerévé, mint az egyes személyek. A civil szervezetek esetében az irányított beszélgetések módszere segítette a tervezést abban, hogy megismerje a meghatározó civil szervezetek létrejöttének okát, céljait, mozgásterét, szervezeti nagyságát, kerületi beágyazottságát, a problémákat és a fejlesztési elképzeléseiket. A beszélgetések egyenként kerültek felvételre, személyes találkozás során, előre meghatározott menetrend alapján, 2007. június-július hónapokban. A meghatározó civil szervezetek kijelölése és megkeresése az önkormányzat segítségével történt.

Megszólaltatott civil (és egyházi) szereplők: ¾ Keresztúri Társas Kör Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület (Varga Lászlóné) ¾ XVII. kerületi Lokálpatrióta Egyesület (Holló Szilárd elnök) ¾ Pál Apostol Katolikus Általános Iskola és Gimnázium (Horváthné Vincze Judit igazgató) ¾ Panel Érdekképviseleti Egyesület (Szente Szabolcs elnök) ¾ Rákosmenti Zenebarátok Egyesülete (Dely Csaba elnök) ¾ Társadalmi Egyesülések XVII. kerületi Szövetsége (András Károly elnök) ¾ Rákosmenti Múzeumbarát Egyesület (Tóth Péter elnök) ¾

Szent Kereszt Római Katolikus Plébánia (Snell György plébános)


76


Vállalkozók A kerületben általános jelenség, hogy a nagyobb helyi vállalkozók kerületi lakosok, mi több, jelentős társadalmi szerepet vállalnak. Éppen ezért, a civil szervezetekkel folytatott irányított beszélgetésekkel párhuzamosan a gazdasági élet szereplői is egy mélyinterjú keretében adtak hangot véleményüknek, saját szempontjaik szerint értékelve a kerület helyzetét. Megszólaltatott gazdasági szereplők: Adonyi József, András Károly, Holló Szilárd, Rojik József

Lakosság A fejlesztési tervek kidolgozása során nincs lehetőség a lakosság teljes körű, a tájékoztatást és a visszacsatolást is biztosító bevonására. Ezért általában olyan megoldásokat használtunk, melyek a fenti követelményeknek legalább részben eleget tudnak tenni: •

tájékoztató plakátok (a visszacsatolás lehetősége korlátozott),

•

lakossági fórumok, (tájékoztatás és a visszacsatolás is biztosított, ám a teljesség és a reprezentatív képviselet kizárt);

•

kérdőíves felvételek (megfelelően kezelt reprezentativitás, de csak egyoldalú véleménynyilvánítási lehetőség) és

•

„az utca emberének véleménye” a Térnyerő rendezvény során.

A fenti eszközök két eseményben csúcsosodtak ki: 2007. májusában történt lakossági felmérés az akcióterületi lakosság körében, valamint 2007. június 12-én megrendezésre került a „Térnyerő – Újítsuk meg együtt Keresztúr köztereit” c. nyílt közösségi tervezői nap.

Lakossági kérdőíves (általános) felmérés Az akcióterület fejlesztésével kapcsolatban egy széleskörű kérdőíves kutatást végeztünk, amely során reprezentatív mintát (mintavételei eljárás szisztematikus véletlen mintavételi eljárás) vettünk a helyi lakások közül. 300 háztartást kérdeztünk meg a városrészben. A megkérdezés célja az volt, hogy megtudjuk az ott lakók attitűdjeit az önkormányzat felújítási terveivel kapcsolatban: mennyire találkoznak a program és a lakosság igényei, továbbá az esetlegesen felmerülő súlyosabb problémákról és komolyabb igényekről is képet kapjunk. (A felmérés eredményeit részletesen a 12. Mellékletek fejezet tartalmazza)


77

TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV „Térnyerő – Újítsuk meg együtt Keresztúr köztereit!”c. rendezvény Budapest Főváros XVII. Kerület Önkormányzata a benyújtandó uniós pályázat előkészítő munkáinak keretében – az európai várostervezési mintákat felhasználva – nyílt közösségi tervezői napot szervezett. A rendezvény a kerület központjában, a Fuchs kastély előtti területen kapott helyet, 2007. június 12-én, az Önkormányzat EU Programirodájának szervezésében. A Térnyerő rendezvény során az Önkormányzat munkatársai a fejlesztési programok kialakításához a nyílt közösségi tervezés módszertanának segítségét vették igénybe. Az elkészített és a helyszínen a lakosság által kitöltött kérdőívek segítségével képet kaphattunk a kerületi és kerületen kívüli lakosság fejlesztési igényeiről. Mindösszesen 440 db kérdőív került feldolgozásra, véletlenszerű minta alapján. A kérdőívet kitöltő személyeknek 32 (az önkormányzat által fontosnak ítélt) fejlesztési elképzelésről (lehetséges fejlesztési területek) kellett nyilatkozni. A lakosság által legfontosabbnak ítélt fejlesztési elképzelések meghatározó része a jelenlegi városrehabilitációs projekt keretében – a pályázat elfogadása esetén – megvalósul. (A felmérés eredményeit részletesen a 12. Mellékletek fejezet tartalmazza)

Képviselők, tisztségviselők A tervezési munkát segítették továbbá a Polgármesteri Hivatal munkatársai és a Képviselő-testület tagjai is. A képviselők 2007. november-december hónapokban írásban tettek javaslatokat a fejlesztésekre. A képviselők közül Rózsahegyi Péter, Dr. Bényi Zsolt, Hatvani Zoltán, Piláth Károly fejtette ki részletesen (személyes interjú keretében) véleményét egy-egy kerületrész, továbbá a vonatkozó szakterületek

(környezetvédelem

és

egészségügy)

állapotáról,

problémáiról,

fejlesztési

elképzeléseikről.

Nagymértékben támaszkodtunk Riz Levente polgármester és a fejlesztési ügyekért felelős Fohsz Tivadar alpolgármester iránymutatásaira, valamint Fejér Gyula korábbi alpolgármester úr véleményére, akikkel több ízben folytattunk személyes megbeszéléseket, egyeztetéseket.


78


6.2 Az akcióterület fejlesztésének célja, részcéljai

Jövőkép: Rákoskeresztúr és azon belül az akcióterület a kerület kereskedelmi, intézményi, oktatási, államigazgatási és tömegközlekedési központjaként funkcionáló városrésze. A kerület új Főterén, a megújult Szent Kereszt téren, a Fuchs kastély kertjében és a déli sétány közösségi területein életre keltek a kerületközpontból eddig hiányzó agóra és korzó funkciók, a megújított közterületek a kerületi lakosság kedvelt találkozóhelyei. Igényes és jól karbantartott zöldterületeivel, védett műemlékével, és az újonnan épült szolgáltató épületekkel a Pesti út korszerű és minőségi városképi elemeket mutat fel. A buszhálózat átszervezésével a belváros gyorsabban elérhetővé válik, megszűnik a kényszerátszállás. A Pesti út északi oldalán megújult zöldfelület elősegítette a Kaszáló utca menti KKV-k fennmaradását, a munkahelyek megőrzését, sőt, további munkahelyeket is teremtett. Ezen felül multifunkciós épület által a lakosság számára nyújtott internet- és információs lehetőségek, valamint a BKV által bérelt forgalmi iroda is gazdagította a Főtér és a sétány generálta előnyöket. Az újonnan kialakított étterem – a városközpont egyetlen színvonalas vendéglátóhelyeként - a Fuchs kastély megújult környezetében nyújt kellemes időtöltést az oda látogatóknak. Az étterem felett kialakított irodákban korszerű feltételek között működnek régi és új kereskedelmi és szolgáltató vállalkozások, jelentős növekedést okozva a helyi munkahelyek számában. A megújult városrészben a polgárok számára a kereskedelmi-szolgáltatási funkciókon kívül a Polgármesteri Hivatal akadálymentesítésének következtében a közigazgatási funkcióhoz is biztosított az akadálymentes hozzáférés.


79

TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV Hosszú távú célkitűzések Az akcióterületi fejlesztés célja az egész kerület élhetőségének javítása, a fenntartható gazdasági versenyképességének

erősítése,

beruházási

lehetőségek

növelése,

identitás-ösztönzés,

biztonságérzet növelése. A funkcióbővítő integrált városfejlesztési beavatkozások átfogó célja vonzó településközpont kialakítása a településközponti funkciók bővítése által, amely egyaránt vonzó a lakosság és a városban munkavállalók számára.

Rákosmente hosszú távú stratégiájának meghatározásakor két fő hangsúly jelenik meg, amelyek részben átfedik egymást: •

növekvő lakosságszám által indukált fejlesztések és a

•

minőségi élet kialakítása oly módon, hogy megmaradjon a kerület kertvárosi hangulata

A kerületi átfogó cél kialakítása szempontjából alapvető fontosságú, hogy hosszú távon (15-20 év múlva) folyamatosan növekvő lakosságra, az úgynevezett dezurbanizációs folyamatra számíthatunk. A megnövekedett lakosságszám mellett szükség van a kerület épített környezetének és természeti adottságainak harmonikus fejlesztésére és működtetésére. A fejlesztés során építeni kell a meglévő infrastruktúrára, de szem előtt kell, hogy tartsa a növekedés emberi léptékeit. Rákosmente jelenlegi épített környezetét és infrastruktúráját tekintve fejlesztéseket igénylő kerület. A versenyképesség kialakítása érdekében a gazdaságfejlesztésre, a gazdasági versenyképesség növelésére is hangsúlyt kell fektetni. Ahhoz, hogy a kerület valódi versenyképes és önfejlődő fővárosi alközponttá válhasson, szüksége van a meglévő hagyományokra építve kialakítani a kerület imázsát, egyedivé, megkülönböztethetővé téve a kerületet. A gazdaságfejlesztésben alapvető érték az elérhetőség fejlesztése, amely nem csupán a főváros felé, hanem az agglomeráció felé történő nyitást is jelenti az észak-déli közlekedési útvonalak fejlesztése mellett. Ma a gazdasági befektetők eléréséhez nem elegendő csupán a versenyképes és a XXI. századi igényeknek megfelelő ipari-gazdasági területekkel rendelkezni, hanem olyan szolgáltatási hátteret is nyújtania kell, ami a gazdasági szereplők választásában kiemelik, kívánatos célponttá teszik a kerületet. Olyan közösségi kiszolgáló funkciókat, társadalmi életteret, hátteret kell kínálni, amely a gazdasági befektetők számára csábító, vonzó környezetet teremtenek a mindennapi életükhöz.


80

TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV Rákosmente hosszú távú céljának meghatározásakor a másik fő szempont, hogy a megnövekedett lakosság igények kielégítését célzó intézményi és infrastrukturális fejlesztések oly módon kerüljenek kivitelezésre, hogy ne változtassák meg a kerületre alapvetően jellemző kisvárosias-kertvárosias településképet. A rákosmenti fejlesztések a kerület földrajzi helyzetéből adódóan nem csupán a helyi lakosságra gyakorolnak hatást, hanem a környező agglomerációban található települések lakosságára is.

Tematikus célok: A kerületrész fejlesztési céljait a következőkben határozza meg: • Közlekedési hálózat és infrastruktúra fejlesztése • Kerületközponti szerep erősítése, az építészeti örökség és közösségi terek karakterének megőrzésével, felújításával, új funkciók kialakításával • Kulturális funkciók erősítése • Kelet-budapesti központi szerepkör erősítése • Közösségi rendezvények lebonyolítása a megújult közterületeken • A kerület tőkevonzó képességének javításával az intézmények, munkahelyek és ingatlanfejlesztések számának növelése • A vállalkozói aktivitás dinamizálódásának kihasználása, gazdasági együttműködések, közös fejlesztések generálása és koordinálása érdekében erősebb partnerség kiépítése a civil szférával, a lakossággal és a vállalkozói szektorral • Infrastruktúra javítása, építése (út, csapadék elvezetés, járda, közvilágítás) 30. Táblázat: Rákoskeresztúr jellemzői

Jelenlegi funkciója Elérhetőség, hozzáférhetőség

Közösségi terek állapota Jelentős társadalmi probléma Jövőben tervezett funkció Célcsoport


Gazdasági, intézményi és közösségi funkciók Buszközlekedéssel, gépjárművel Kevés a parkolóhely, jelentős átmenő forgalom, tömegközlekedési központ Kerékpárutak hiánya A közterületek állapota elhanyagolt Panel lakóházak állapota fokozatosan romlik, fenntartásuk sokba kerül Központjában buszpályaudvar található Egyes lakótelepeken szlömösödés indulhat el Közösségi, igazgatási és gazdasági funkciók erősítése Lakosság, vállalkozások, közigazgatásban dolgozók

81

TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV 31. Táblázat: Rákoskeresztúr akcióterület– tervezett fejlesztések

Lakóterület

Vegyes, intézményi, idegenforgalmi

Gazdasági

Közlekedés

Panel lakóházak felújítása Panel lakóházak közötti zöldfelületek fejlesztése Játszóterek kialakítása, felújítása Parkolóhelyek kialakítása Közművek fejlesztése, járdák építése Csapadékvíz-elvezető rendszer fejlesztése Polgármesteri Hivatal akadálymentesítése Szent Kereszt templom környezetének megújítása Népkert felújítása, zöldfelületi fejlesztése Fuchs-kastély kertjének zöldfelület-rendezése Új piac, kereskedelmi és szórakoztató központ kialakítása a Kaszáló utcában (Keresztúr lakópark) Új szolgáltatóház kialakítása a Főtéren a jelenlegi Pesti út 170 helyén Fuchs kastély mellett étterem és irodák kialakítása Főtéren multifunkciós épület létrehozása - Internet és infopont kialakítása Bio- és őstermelői piac, valamint szolgáltatási, kereskedelmi funkciójú épület megépítése a jelenlegi piac helyén Buszkorridor az Örs vezér térre Sebességkorlátozások a mellékutcákban Alternatív útvonalak kijelölése, a kerületközpont tehermentesítése (Vidor utca meghosszabbítása) Keresztúri úti felüljáró felújítása Új felüljáró építése a Ferihegyi út – újszászi vasútvonal kereszteződésében Kerékpárút építése a Rákos-patak, valamint a Pesti út és a Ferihegyi út mentén 2 új vasúti megállóhely kialakítása (régi Rákoskeresztúr megállóhely, Akadémia-Újtelep – Madárdomb – Helikopter Lakópark megállóhely) P+R parkoló kialakítása Rákoskeresztúr vasúti megállóhelynél

Rákos-patak környezetének rendezése Környezeti


Szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakítása, zöldterületeken Virágos lakótelepi előkertek program

82


XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata az egyes tevékenységek költségvetésétől függően az alábbi konkrét programok megvalósítását tervezi (az 1. ütem keretei közt megvalósítandó fejlesztések kiválasztása az egyes projekt-elemekre vonatkozó költség-hatékonysági számítások alapján történt) : I.ütem ROP pályázati forrásból jelen pályázat keretei között: -

Agóra és rendezvény funkciók ellátására is alkalma Főtér kialakítása a jelenlegi buszpályaudvar területén

-

Pesti út déli részének térrendezése a Ferihegyi út és a Városháza közötti szakaszon

-

Szent Kereszt templom környezetének köztér kertépítészeti felújítása, közösségi térré történő alakítása a városképbe nem illeszkedő pavilonok bontásával

-

Fuchs-kastély parkjának köztérré történő átalakítása

-

Pesti út északi részének zöldfelület-fejlesztése (Pesti úti zöldsáv)

-

Polgármesteri Hivatal akadálymentesítése, energetikai korszerűsítése és korszerű ügyfélváró kialakítása

-

Városfejlesztő társaság létrehozása

-

Helyi identitást erősítő akciók szervezése (Rákosmenti körséták, Otthonom Rákosmente fotópályázat, Virágos lakótelepi előkertek program)

-

Multifunkciós épület létrehozása (A pályázatból az épület 71 m2-es internet és infopont információs szolgáltató helyiségét, valamint a 39 m2-en kialakítandó nyilvános WC-t finanszírozzuk)

-

Fuchs kastély melletti szolgáltató épület megépítése (A pályázatból az emeleti irodák kialakítását finanszírozzuk.)


83


ROP pályázati forrásán kívüli, önkormányzati és magánberuházók által finanszírozott fejlesztések az akcióterületen: -

Podmaniczky-Vigyázó kastély felújítása

-

Szolgáltatóház BKV forgalmi irodájának (40 m2) kialakítása

-

Fuchs kastély mellett megépítendő szolgáltató épület földszintjén étterem kialakítása

-

Pesti út 170. helyén központi szolgáltatóház létesítése

Kereskedelmi és szolgáltató központ, Keresztúr lakópark (Kaszáló u. 47.) megépítése – magánberuházók által megvalósult.

ROP és egyéb EU-s / hazai pályázati forrásokból megvalósítani kívánt fejlesztések az akcióterületen: -

Rákos-patak menti kerékpárút és gyalogos sétány (rekreációs zóna) kialakítása

-

Vigyázó Sándor Művelődési Ház felújítása

-

Elektronikus közigazgatás fejlesztése

-

Pesti út menti kerékpárút megépítése: •

A kerületközponttól nyugatra a Fővárosi Önkormányzat beruházásában történik, várhatóan 2009-ben kerül benyújtásra a pályázat.

•

A kerületközponttól keletre eső területen (Ecser felé) a kerületi önkormányzat megbízásából készültek el a tervek.

II. ütem ROP és egyéb EU-s / hazai pályázati forrásokból megvalósítani kívánt fejlesztések az akcióterületen: -

Népkert közparkká történő fejlesztése, új funkciókkal történő bővítése (sportpálya, játszótér, dísztó kialakítása, pihenő- és sakkozó padok telepítése, zenepavilon felállítása)

-

Csárdás játszótér bővítése


84


Logikai keretmátrix 32. táblázat: Logikai keretmátrix A beavatkozás területei

Objektíven igazolható eredményességi mutatók

Az ellenőrzés forrásai és eszközei

Hosszú távú célkitűzések:

Alkalmazkodás egy állandóan növekvő

Statisztikai adatok (KSH, XVII. kerület)

A kerület élhetőségének javítása, gazdasági

lakosságszámhoz, a kerületi lakosok

Munkaügyi Központ adatai

versenyképesség erősítése, beruházási

életminőségének javítása;

Kerületi Rendőrkapitányság statisztikái

lehetőségek növelése, identitás-erősítés ,

A munkanélküliség csökkentése,

Biztonságérzet növelése

Munkalehetőségek bővítése,

Feltételezések és kockázatok

Új vállalkozások betelepülése, Turisztikai fogadóképesség javítása A projekt céljai:

Tervdokumentáció, helyszíni bejárás és

Kapcsolódó promóciós és identitásnövelő

Kialakításra kerül Rákosmente Főtere nyilvános

Rendezvények lebonyolítására alkalmas

ellenőrzés.

programok biztosítják a zöldfelületek

WC-vel,

találkozóhelyek és közterek

Műszaki átadás-átvételi dokumentumok, helyi

kihasználtságát.

sajtó, civil szervezetek kiadványai

A fejlesztések gazdasági haszna realizálódik

Alapjaiban megújul a Szent Kereszt tér és a Fuchs kastély kertje Kialakításra kerül a Főtérhez kapcsolódóan a Déli

Biztonságos közlekedést lehetővé tevő sétány;

sétány a Pesti út mentén

Akadálymentesen megközelíthető Polgármesteri

Polgármesteri Hivatal akadálymentesítéssé,

Hivatal;

energetikai szempontból korszerűvé válik, A Főtéren Internet és infopont kialakítására kerül

Eddig hiányzó, új szolgáltatási funkciók

sor,

kialakulása

A Fuchs kastély melletti étterem felett irodák

A helyi vállalkozások számára irodák biztosítása,

jönnek létre (szolgáltató épület)

ezáltal új üzleti szolgáltatások megjelenésének lehetősége


85

TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV A beavatkozás területei

Várt eredmények: Felújított, korszerű, új funkciókkal ellátott közterületek;

Objektíven igazolható eredményességi mutatók 6 510 2 810

m2

Feltételezések és kockázatok

Tervdokumentációk, műszaki átadás-átvételi

A rekonstrukciók a tervezett műszaki tartalommal

felújított zöldfelület,

dokumentumok, Polgármesteri Hivatal

és határidővel, a pályázatban elfogadott

új zöldfelület

dokumentumai, projekt előrehaladási jelentések,

költségkereteken belül valósulnak meg.

10 740 m2 gyalogos díszburkolat, m2

Az ellenőrzés forrásai és eszközei

indikátor-táblák, bérleti szerződések

794

m2

új gépjármű út építés

Gazdasági funkcióknak helyet adó épületek

107

m2

gépjármű út felújítás

Tevékenységek:

Humán erőforrás: 1 fő projektmenedzser,

Projektmenedzsment-iroda dokumentumai,

Az olyan fejlesztési elemekkel kapcsolatban,

Projektmenedzsment

pénzügyi és műszaki munkatársak;

tervdokumentációk, szerződések, építési naplók,

amelyek nem a XVII. kerületi önkormányzat

Közbeszerzési eljárások lebonyolítása

Beszerzések: Tervezési szolgáltatások, építési

lakossági jegyzőkönyvek, emlékeztetők,

tulajdonát érintik, sikerül megszerezni a tulajdonos

Kiviteli tervek elkészítése

szolgáltatások, szakmai szolgáltatások

projektjelentések, számlák, korábbi (a fejlesztésről

(Fővárosi Önkormányzat) hosszú távú

Közterületek és épületek felújítása

(könyvvizsgálat, minőségbiztosítás, PR, stb.)

szóló) civil napok dokumentumai, jegyzőkönyvei,

hozzájárulását az ingatlanon végbemenő

Eszközbeszerzések

Tárgyi eszközök: Irodatechnika (projektiroda).

képviselő-testületi dokumentumok.

fejlesztéshez.

Felújított és akadálymentesített középület;

Új, bérbe adható irodák száma: 2

További ütemekhez kapcsolódó tevékenységek tervezése (műszaki és koncepcionális szinten is)

Sikeres közbeszerzési eljárás az építési

A projekt ismertetése a nyilvánossággal

beruházások, eszközök és szolgáltatások

Ellenőrzés, monitoring

beszerzéséhez. A pályázat révén sikerül megszerezni a kerületközpont-fejlesztés lebonyolításához szükséges forrásokat. A kerület gazdasági helyzete lehetővé teszi a saját erő biztosítását. A szervezeti struktúra megfelelő hátteret biztosít a projekt lebonyolításához.


86


6.3 Fejlesztési programok 6.3.1

Regionális Operatív Program 2007-13 közötti város-rehabilitációs célú pályázat tartalma

Nemzetközi tendencia, hogy a városok válnak egyre inkább a gazdasági fejlődés motorjává, oda koncentrálódnak a munkahelyek, szolgáltatások. Minél inkább be tudja tölteni egy város a térségének központi szerepkörét a közszolgáltatások, üzleti szolgáltatások, szabadidős tevékenységek és munkalehetőségek terén, annál eredményesebben tudja a város környezetének erőforrásait mobilizálni és a gazdaságot dinamizálni. Jelenleg a városfejlesztési elképzelések jórészt a fizikai infrastruktúra megújítására szorítkoznak, nem helyezvén kellő hangsúlyt a funkcióbővítés fontosságára, valamint az érintett lakosság bevonására, a helyi közösség összetartó erejének fokozására. Ezért szükséges innovatív városfejlesztési módszerek megismerésére és elterjesztésére. A méretgazdaságosság előnyeit kihasználva, a koncentráció elvét figyelembe véve, a magántőke jelenlétére és mobilizálhatóságára építve kiemelten célszerű fejleszteni azon városokat, kerületrészeket, melyek egészében vagy részlegesen a régió jelentős részére kiterjedő szerepkört töltenek be. Ezekben a városokban jellemzően szükséges a központi városrészek jelentősebb mértékű strukturális módosítása, új funkciókkal való ellátása, a város lakossága és a környékbeliek számára mind gazdaságilag, mind városi vonzerőt tekintve az adott központi részek mai igényekhez való illesztése. Budapesti kerületi központok fejlesztése (KMOP-2007-5.2.2/B) Részcélok A Budapesti Integrált Városfejlesztési Program konstrukción belül a budapesti kerületi központok fejlesztése (KMOP-2007-5.2.2/B) komponens alapján fejleszteni szükséges a főváros kerületeinek funkciógazdagságát ösztönző helyi központok létrejöttét, különös tekintettel a peremkerületekre. Eltérő módon és eszközökkel kell segíteni Budapest belvárosának funkciógazdagodását, valamint a peremkerületekben a helyi identitás megerősítését és lokális központok létrejöttét.


87


A támogatás célja a fejlesztések indokoltságára való tekintettel: -

Közlekedési hálózat és infrastruktúra fejlesztése

-

a település vonzerejének növelése közösségi és gazdasági funkciók ösztönzésével;

-

a városi vonzerő, illetve a belváros és a kerületközpontok vonzerejének növelése funkcióbővítő fejlesztéssel;

-

központi térrel nem rendelkező települések, illetve kerületek esetében a város/kerület identitásának erősítése;

-

a város központi részein szolgáltatási funkciók erősítése;

-

fizikai környezet minőségének javítása a városi vonzerő növelésével;

-

városszerkezeti problémát okozó barnamezős területek, alulhasznosított vagy felhagyott ipari területek, volt katonai objektumok rehabilitációja, funkcióváltás útján történő hasznosítása;

-

funkcióváltás megvalósítása és városi funkciók gazdagodásának ösztönzése;

A fenti, a pályázati kiírásban szereplő tematikus célok alapján XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata az akcióterületen a kerületrész fejlesztési céljait a következőkben határozza meg: -

Közlekedési hálózat és infrastruktúra fejlesztése

-

Kerületközponti szerep erősítése, az építészeti örökség és közösségi terek karakterének megőrzésével, felújításával, új funkciók kialakításával

-

Kelet-budapesti és agglomerációs központi szerepkör erősítése

-

Lakosság bevonása, közösségi rendezvények lebonyolítása a megújult közterületeken

-

A kerület tőkevonzó képességének javításával az intézmények, munkahelyek és ingatlanfejlesztések számának növelése

-

A vállalkozói aktivitás dinamizálódásának kihasználása, gazdasági együttműködések, közös fejlesztések generálása és koordinálása érdekében erősebb partnerség kiépítése a civil szférával, a lakossággal és a vállalkozói szektorral

-

Infrastruktúra javítása, építése (út, csapadék-elvezetés, járda, közvilágítás)


88


A pályázati kiírásban szereplő konstrukció alapján az alábbi konkrét fejlesztések kerülnek megvalósításra a pályázati kiírás szerinti csoportosításban: 33. táblázat: Fejlesztések

Fejlesztés típusa

Cél

Projekt • Főtér kialakítása a jelenlegi buszpályaudvar

•

Városkép fejlesztése

A belváros attraktivitásának növelése a városépítészet és az épített környezet minőségének fejlesztésével

•

• • •

Örökségvédelem

Az építészeti örökség fizikai megújítása és gazdaságilag is fenntartható, élő funkcióval való megtöltése.

Közlekedés-szervezés és infrastruktúra-fejlesztés, közszolgáltatások fejlesztése

A közúti forgalom és az utca melletti terület-felhasználási tevékenységek szimbiózisának megteremtése, a konfliktusok elfogadható szintűre való csökkentése.

•

•

Szervezés

Helyi gazdaságfejlesztés

Promóció

Hosszútávon fenntartható menedzsment szervezet létrehozása. A helyi szolgáltatások minőségének és termékpalettájának fejlesztése, valamint a helyi foglalkoztatás növelése. A helyi identitást, közösségformálást, imázst, környezettudatosságot erősítő akciók valamint a központ forgalmának (látogatottságának) növelése.


•

helyén – nyilvános WC-vel, közvilágítással, vízjátékkal Sétány kialakítása és térrendezés a Pesti út déli oldalán, közvilágítás korszerűsítése A Polgármesteri Hivatal akadálymentesítése, energetikai korszerűsítése és korszerű ügyfélváró kialakítása Fuchs-kastély kertjének közösségi térré történő átalakítása, térvilágítás kialakítása Pesti út északi részének zöldfelületi fejlesztése (Pesti úti zöldsáv) Szent Kereszt templom előtti köztér világításának korszerűsítése Szent Kereszt templom előtti köztér kertépítészeti felújítása, közösségi térré történő alakítása, a városképbe nem illeszkedő pavilonok bontása A buszpályaudvar - melynek helyén főtér létesül megszűnésével szükségessé válik a forgalom zavartalansága érdekében buszöböl létrehozása megállókkal. Ezt egészíti ki a Déli sétány mellett kialakítandó buszforduló. Közmű-felújítások, építések és áthelyezések, valamint öntözőberendezések telepítése – Főtér, Déli sétány, Fuchs kastély parkja, Szent Kereszt tér és a Pesti úti zöldsáv vonatkozásában.

• Városfejlesztési társaság létrehozása • Főtéren internet és infopont létrehozása • Fuchs kastély mellett irodák kialakítása

(szolgáltató épület)

• Virágos lakótelepi előkert program • Rákosmenti körséták

89


Indikátor-táblázat 34. táblázat: Indikátor tábla

Cél / részcél Kerületközponti szerep erősítése, az építészeti örökség és közösségi terek karakterének megőrzésével, felújításával, új funkciók kialakításával Helyi identitásnövelő akciók szervezése A helyi szolgáltatások minőségének és termékpalettájának fejlesztése, valamint a helyi foglalkoztatás növelése. Intézményi rekonstrukció / akadálymentesítés Lakosság bevonása a fejlesztési programokba

Mutató megnevezése Új tér Felújított tér Új burkolattal ellátott közterület nagysága Felújított zöldterület nagysága Rákosmenti körséták szervezése Vállalkozások részére kiadott irodák száma A multifunkciós épület új közszolgáltatásait igénybe vevők száma

Adatmérés forrása PEJ PEJ Terv- és építési dokumentáció Terv- és építési dokumentáció

Kiinduló érték 0 0

Célérték

Mértéke.

1 3

db db

0

11 641

m2

0

6 510

m2

PEJ

0

6

alkalom

PEJ

0

2

db

PEJ

0

10 000

fő

Akadálymentesített PEJ épületek száma

0

1

db

Virágos előkertek programban résztvevők száma

0

500

fő

0

3

db

0

5

db

PEJ

Terv- és építési dokumentáció Infrastruktúra-fejlesztés Terv- és Öntözőberendezés építési dokumentáció Felújított közművek száma


90


Összefoglaló táblázat a tervezett beavatkozásokról 35. táblázat: Tervezett beavatkozások

Tevékenység típusa Finanszírozó strukturális alap Projekt neve

Gazdasági célú ERFA Multifunkciós épület (Internet és infopont) kialakítása

Városi funkciót erősítő ERFA

Sétány kialakítása és térrendezés a Pesti út déli oldalán; Főtér kialakítása nyilvános WC-vel; Fuchs kastély Fuchs kastély mellett irodák kertjének zöldfelületkialakítása rendezése; (szolgáltató épület) Pesti út északi részének zöldfelületi fejlesztése (Pesti úti zöldsáv); Szent Kereszt tér közvilágításának korszerűsítése.


Közösségi célú

Közszféra funkcióit erősítő

Lakás célú

Promóciós tevékenység

Foglalkoztatási, képzési, szociális célú tevékenység

ERFA

ERFA

ERFA

ERFA

ERFA

Országos védettségű műemlék, a Szent Kereszt Templom előtti köztér kertépítészeti felújítása, közösségi térré történő alakítása

Polgármesteri Nem Hivatal releváns. akadálymentesítése, energetikai korszerűsítése, korszerű ügyfélváró kialakítása

Városmarketing fejlesztése: Virágos lakótelepi előkertek program Rákosmenti körséták

Nem releváns.

91


Projekt helyszíne Pesti út 165. Főtér: 128457/3, 128468/54 128458/55 128457/56 (T-83826 sz. térrajz alapján 128457/8) 125625/2

A Ferihegyi úttól a Szent Kereszt térig

Pesti út: 128457/3 128457/4 (T-83826 sz. térrajz alapján 128457/5) Főtér: 128457/3, 128468/54 128458/55 128457/56 (T-83826 sz. térrajz alapján 128457/8) 125625/2 128457/4


Szent Kereszt tér

Pesti út 165. 125625/2

Nem Akcióterület Nem releváns. releváns. Projektmenedzsment helyszíne, közoktatási intézmények, Akcióterület Rákosmente teljes területe

92


A beavatkozások ütemezése és logikai kapcsolatai 36. táblázat: Beavatkozások Beavatkozás típusa

Projekt neve

Megvalósítás feltétele

ROP 2007-2013 keretében megvalósítandó

Főtér létrehozása nyilvános WCvel; Főtér - Déli Sétány kialakítása a Pesti úton, Fuchs kastély kertjének köztérré alakítása; Szent Kereszt közvilágításának korszerűsítése, Pesti út északi részének zöldfelületi fejlesztése Szent Kereszt Templom környezetének felújítása, örökségvédelem



Támogatás elnyerése


Városmarketing fejlesztése Virágosítási akciók szervezése



Főtéren Internet és infopont kialakítása, Fuchs kastély mellett irodák kialakítása (szolgáltató épület)


Népkert közparkká fejlesztése


Csárdás játszótér kialakítása



Közszféra által egyéb pályázat keretében megvalósítandó Közszféra által egyéb pályázat keretében megvalósítandó Közszféra által egyéb pályázat keretében megvalósítandó Magánszféra által megvalósítandó fejlesztések



Fuchs étterem megépítése; Főtéren forgalmi iroda kialakítása Biopiac és kereskedelmiszolgáltató ház fejlesztése


Engedélyes tervek elkészítése

1

2008 2 3

4

1

2009 2 3

4

1

2010 2 3

4

1

2011 2 3

4

1

2012 2 3

4

1

2013 2 3

4

93

TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV Beavatkozás típusa

Projekt neve

Megvalósítás feltétele

Magánszféra által megvalósítandó fejlesztések

Szolgáltatóház megépítése (Pesti út 170)

Engedélyes tervek elkészítése

Magánszféra által megvalósítandó fejlesztések

Konferenciaturizmus, szálláshelyfejlesztése

Projekt tervezése


1

2008 2 3

4

1

2009 2 3

4

1

2010 2 3

4

1

2011 2 3

4

1

2012 2 3

4

1

2013 2 3

4

94


37. táblázat: Főtér kialakítása Projekt neve Tevékenység típusa Finanszírozó strukturális alap

Projekt rövid leírása

1. Főtér – Zöldfelület-fejlesztés, rendezvénytér kialakítása Városi funkciót erősítő ERFA A jelenleg buszpályaudvar által elfoglalt területből (A Pesti út és Ferihegyi út csomópontjában, a Pesti út északi oldalán található, északról a Pesti út 164, 166, 168 számú tömbházai határolják. Nyugatról egy részben és egy teljes egészében megmaradó szolgáltató épület falsíkja a határ.) a kerület életéből eddig hiányzó egységes, esztétikus környezetben lévő agóra-, és rendezvénytér funkció betöltésére is alkalmas reprezentatív, akadálymentes Főtér kialakítása történik meg, gazdag növénytelepítés, vízarchitektúra segítségével. A főtér összefüggő burkolt felületét a Pesti út irányából növénykazetták határolják optikailag. A vízjáték, amely a járható felületű burkolatba süllyesztve kerül elhelyezésre, a tér hangsúlyos pontján lesz majd látható. A buszpályaudvar környezetében álló földszintes szolgáltatóház egy részének elbontásával, valamint az új, térbe szervesen illeszkedő építmény létrehozásával a tér összképe átalakul. Jelentős gyalogostengely jelenik meg az út túloldalára a Fuchs-kastély kertje felé, a templom irányába kialakított virágfelülettel, pihenőrésszel kialakított járdán, valamint az új piac irányába a tömbházak között. A buszpályaudvar megszűnésével szükségessé válik a forgalom zavartalansága érdekében buszöböl létrehozása megállókkal. A leendő főtéren megfelelő közvilágítás létesítése szükséges. Az akcióterületen teljesen hiányzó funkció a nyilvános WC, mely a Főtér rendezvényhelyszínként történő használata és a hétköznapok működése során is alapvetően fontos. Ennek kialakítása tervezett a leendő Főtér 39 m2-én.

Projekt helyszíne Pályázó szervezet megnevezése

Pesti út északi oldalán: a jelenlegi buszpályaudvar területe XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata

Partner

Budapest Főváros Önkormányzata, BKV Zrt. Egyeztetés Kerület teljes lakossága, agglomeráció lakossága 2010

Partner szerepe Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Támogatás aránya Támogatás nagysága További források Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek


2010 Lásd pénzügyi terv Lásd pénzügyi terv Lásd pénzügyi terv Lásd pénzügyi terv Építészeti megvalósíthatósági tanulmány, tervezői költségbecslés, engedélyezési tervdokumentáció Rendezési terv rendben. A Fővárosi Közgyűlés 2008. májusi ülésén támogatói szándékát kinyilvánította, a szükséges hozzájárulásokat megadta (telekalakítási eljárás). A telekalakítási és az építési az építési engedélyezési eljárás folyamatban van.

95


38. táblázat: Főtér - Déli sétány kialakítása 2. Főtér - Déli sétány kialakítása Projekt neve Városi funkciót erősítő Tevékenység típusa ERFA Finanszírozó strukturális alap A főtérrel szemben, a Pesti út és Ferihegyi út csomópontjában, a Pesti út déli oldalán található, gyalogosforgalom számára kialakított részen térburkolat és járda épül. Az itt található növényzet sok helyen megritkult, elöregedett, ezért a járdával párhuzamos hosszanti kazettában növényeket telepítünk. Nincs megfelelő parkberendezés a pihenés eltöltésére. A buszpályaudvar - melynek helyén főtér létesül - megszűnésével szükségessé válik egy azt helyettesítő buszforduló létrehozása, a forgalomtechnikai eszközök átszervezése. Az itt végállomásozó, és tengelyben visszaforduló járatok számára a Pesti út déli oldalán a csomópont Projekt rövid leírása előtt terelőszigettel elválasztott öblöt terveztünk. Az érkező buszról az utasok itt szállhatnak le. Az itt várakozó buszok számára a jelzőlámpás szabályozás biztosítja a biztonságos visszafordulást. Egyéb vonatkozásban a jelzőlámpás csomópontba beavatkozást nem terveztünk. A déli oldali buszöböl 80 m hosszú. A Ferihegyi út felől egy kettős megállót, majd ezt követően ismét egy kettős megállót jelöltünk ki. Az öbölben bazaltbeton burkolatot terveztünk. A projektelem tartalmazza a déli sétány közvilágításának átépítését. Pesti út déli oldalán, a buszpályaudvarral szemben Projekt helyszíne XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Pályázó szervezet megnevezése Budapest Főváros Önkormányzata, XVII. kerületi Mozgássérültek Egyesülete, Rákosmenti Kerékpáros és Sport Egyesület Partner Egyeztetés Partner szerepe Kerület teljes lakossága, agglomeráció lakossága Célcsoport bemutatása 2010 Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Támogatás aránya Támogatás nagysága További források Projekt-előkészítés helyzete adminisztratív és eljárási kötelezettségek


2010 Lásd pénzügyi terv Lásd pénzügyi terv Lásd pénzügyi terv Lásd pénzügyi terv Építészeti megvalósíthatósági tanulmány, tervezői költségbecslés, engedélyezési tervdokumentáció Rendezési terv rendben. A Fővárosi Közgyűlés 2008. májusi ülésén támogatói szándékát kinyilvánította, a szükséges hozzájárulásokat megadta. Engedélyezési eljárás folyamatban van.

96


39. táblázat: Fuchs kastély kertjének zöldfelület-rendezése, közösségi térré alakítása 3. Fuchs kastély kertjének zöldfelület-rendezése, közösségi térré alakítása Projekt neve Városi funkciót erősítő Tevékenység típusa ERFA Finanszírozó strukturális alap A Polgármesteri Hivatal szomszédságában található, helyi védettséget élvező Fuchs kastély kertjének esztétikai javítása szükséges (elöregedett növényzet), mely pihenésre, rendezvények szervezésére és egyéb időtöltésre is alkalmas kialakítással bír (utcabútorok telepítése). A Fuchs-kastély kertjében megszűnik a parkolás – a parkolóhelyek a Polgármesteri Hivatal mögötti területre kerülnek áthelyezésre -, a parkolók zúzottkő burkolata helyett gyep és cserjefelületek jelennek meg. A kerten keresztül csak gyalogos forgalom lesz a továbbiakban. A kastély előtt nagyobb összefüggő burkolt felület jelenik meg, rendezvények helyének biztosításra. A burkolt felületen asztalokkal kombinált padokon akár tanulni, Projekt rövid leírása olvasni is lehet. A kert zöldfelületét padokkal szegélyezett kerti út tárja fel. A padok Mecseki Hargita szobrászművész itt felállításra kerülő szobrára néznek. Az önkormányzat épülete mellett új beépítésként jelenik meg egy étterem (önkormányzati forrásból valósul meg), melynek terasza a kertben lesz, megközelíteni is a kertből lehet majd. A Fuchs kastély kertjében térvilágítás kialakítása is szükséges. Polgármesteri Hivatal melletti terület Projekt helyszíne XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Pályázó szervezet megnevezése Budapest Főváros Önkormányzata, XVII. kerületi Mozgássérültek Egyesülete, Rákosmenti Kerékpáros és Sport Egyesület Partner Egyeztetés Partner szerepe Kerület teljes lakossága, agglomeráció lakossága Célcsoport bemutatása 2010 Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Támogatás aránya Támogatás nagysága További források Projekt-előkészítés helyzete adminisztratív és eljárási kötelezettségek


2010 Lásd pénzügyi terv Lásd pénzügyi terv Lásd pénzügyi terv Lásd pénzügyi terv Építészeti megvalósíthatósági tanulmány, tervezői költségbecslés, engedélyezési tervdokumentáció Rendezési terv rendben. A Fővárosi Közgyűlés 2008. májusi ülésén támogatói szándékát kinyilvánította, a szükséges hozzájárulásokat megadta. Engedélyezési eljárás folyamatban van.

97


40. táblázat: Pesti út északi részének zöldfelületi fejlesztése (Pesti úti zöldsáv) 4. Pesti út északi részének zöldfelületi fejlesztése (Pesti úti zöldsáv) Projekt neve Városi funkciót erősítő Tevékenység típusa ERFA Finanszírozó strukturális alap A Szent Kereszt tér keleti folytatásában található – funkcionálisan annak egy részét képező -, Pesti út mellett hosszan elnyúló gyalogút (járda) állapota leromlott, a körülötte található növényzet kiritkult, elöregedett. Ezen a területen elsősorban a zöldfelület megújítása történik: gyepvetés és a parkolók mellet alacsony növekedésű talajtakaró cserjék ültetése. A terület hangsúlyképző eleme az I. világháborús emlékmű, melynek környezete a tervezett kialakítás szerint esztétikusabb lesz, burkolt Projekt rövid leírása teresedéssel, pihenőrésszel. Meglévő nyomvonalán szilárd burkolattal átépítésre kerül a világháborús emlékmű és a templom között futó gyalogos gyöngykavics út. A járda az emlékműtől a templomhoz vezet. Átépítésre kerül a Főtérhez közel eső aszfalt gyalogos járda is lépcsővel együtt. Projekt helyszíne Pályázó szervezet megnevezése Partner Partner szerepe Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Támogatás aránya Támogatás nagysága További források Projekt-előkészítés helyzete adminisztratív és eljárási kötelezettségek


A Pesti út mellett található Szent Kereszt tér folytatása XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Budapest Főváros Önkormányzata, Keresztúri Társas kör, XVII. kerületi Mozgássérültek Egyesülete, Rákosmenti Kerékpáros és Sport Egyesület Egyeztetés Kerület teljes lakossága, agglomeráció lakossága 2010 2010 Lásd pénzügyi terv Lásd pénzügyi terv Lásd pénzügyi terv Lásd pénzügyi terv Építészeti megvalósíthatósági tanulmány, tervezői költségbecslés, engedélyezési tervdokumentáció Rendezési terv rendben. A Fővárosi Közgyűlés 2008. májusi ülésén támogatói szándékát kinyilvánította, a szükséges hozzájárulásokat megadta. Engedélyezési eljárás folyamatban van.

98


41. táblázat: Polgármesteri Hivatal felújítása 5. Polgármesteri Hivatal akadálymentesítése, energetikai korszerűsítése és korszerű ügyfélváró és portál kialakítása Projekt neve Közszféra funkcióit erősítő Tevékenység típusa ERFA Finanszírozó strukturális alap Az épület földszintje akadálymentesen nem megközelíthető a jelenlegi rámpa dőlésszöge kb. 60 fokos, az előírt értéket messze meghaladja. A háromszintes épületben nincs lift, azonban ügyfélforgalom az épület minden szintjén található. Új rámpa kiépítésével, két, mozgássérültek által is igénybe vehető lift, valamint mozgássérült mosdók kialakításával az épület a mozgásukban korlátozottak, valamint a kismamák számára az átalakítást követően akadálymentesen használhatóvá válik. A bejárati rész felújításával korszerű portál és ügyfélváró kerül kialakításra. Energetikai Projekt rövid leírása beruházás keretében az összes külső nyílászáró kicserélésre kerül korszerű, hőszigetelt nyílászárókra. A beruházás eredményeként az éves energia felhasználás jelentős mértékben csökken. Projekt helyszíne Pályázó szervezet megnevezése Partner Partner szerepe Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Támogatás aránya Támogatás nagysága További források Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek


Pesti út 165. XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata XVII. kerületi Mozgássérültek Egyesülete Egyeztetés Kerület teljes lakossága 2010 2010 Lásd pénzügyi terv Lásd pénzügyi terv Lásd pénzügyi terv Lásd pénzügyi terv Tervezői költségbecslés, engedélyezett tervek, kiviteli terv Nem releváns.

99


42. táblázat: Szent Kereszt templom előtti köztér felújítása 6. Szent Kereszt templom előtti köztér kertépítészeti felújítása, közösségi térré történő átalakítása Projekt neve Tevékenység típusa Közösségi célú, örökségvédelem Finanszírozó strukturális alap ERFA A Pesti út északi oldalán elhelyezkedő Szent Kereszt templom országos védettségű műemlék, Árpád-kori elődtemplommal is rendelkezik. A Projekt rövid leírása környezetében található ún. Szent Kereszt teret rossz állapotban lévő növényzet, funkciójában és esztétikumában oda nem illő pavilonok, valamint hajléktalanok által lakott leromlott állapotú köztéri bútorok foglalják el. A fejlesztés keretében a pavilonok bontásra kerülnek, ezzel nagyobb hangsúly kerül a Szent Kereszt templomra és környezetére. Az északi oldal hangsúlyos zöldfelületi eleme a templom környezete. A templom előterében az igényeknek megfelelően a meglévő beton térkő burkolat kibővítésre kerül. Új szilárd burkolatú út épül a buszmegálló és a templom közé. Felújításra kerül a Szent Kereszt téri buszmegálló is. Idősebb fák lombja alatt megjelenő rendkívül elhanyagolt árnyas parkrész megújul, ezen kívül a műemlék környezete megfelelő közvilágítással, burkolt felületekkel és korszerű utcabútorokkal ellátott közösségi térré alakul át. A templom tengelyében új korpuszos kőkereszt helyét jelöltük ki, kiváltva későbbiek során a templom Pesti úti homlokzata előtt állót. A burkolt felületek irányát a templom tengelyében határoztuk meg. Keresztirányú gyalogos tengelyek vezetnek az északi irányba a lakóépületek felé. A templom melletti régészeti emlék a burkolt felületben jelzésképpen a későbbiekben is megjelenik. Projekt helyszíne Pályázó szervezet megnevezése Partner Partner szerepe Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete

Szent Kereszt tér XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Szent Kereszt Plébániatemplom egyházközsége, Budapest Főváros Önkormányzata Egyeztetés, részvétel a fejlesztések kialakításában és megvalósításában Kerület teljes lakossága 2010

Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Támogatás aránya Támogatás nagysága További források Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

2010 Lásd pénzügyi terv Lásd pénzügyi terv Lásd pénzügyi terv Lásd pénzügyi terv Tervezői költségbecslés, engedélyezési tervdokumentáció. Rendezési terv rendben, engedélyezés terv elkészült. A Fővárosi Közgyűlés 2008. májusi ülésén támogatói szándékát kinyilvánította, a szükséges hozzájárulásokat megadta. A telekalakítás megtörtént, építési engedélyezési eljárás folyamatban van.


100


43. táblázat: Internet és infopont létrehozása 7. Internet és infopont létrehozása Projekt neve Tevékenység típusa Gazdasági funkciót erősítő Finanszírozó strukturális alap ERFA


A pályázat keretében a Főtéren felépítendő, annak struktúrájába illeszkedő építmény tervezett 3 helyisége közül az internet és infopontot, valamint a Főtér projektelem (37. táblázat) részét képező nyilvános WC kialakítását kívánjuk megvalósítani. A harmadik helyiség – mely a főtér kialakítása érdekében elbontott korábbi forgalmi épület pótlása miatt szükséges – önkormányzati saját forrásból valósul meg. A Főtér szolgáltató épületében információs internet pont kerül kialakításra 71 m2-en, ahol az internet elérhetőség mellett közcélú információkat nyerhetnek a lakosok. Az infopontot üzemeltetésre bérbe adja az önkormányzat, az üzemeltető vállalja, hogy közérdekű információs szolgáltatást nyújt és nyilvános internetes hozzáférést biztosít az érdeklődőknek.

Projekt helyszíne Pályázó szervezet megnevezése Partner Partner szerepe Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Támogatás aránya Támogatás nagysága További források Projekt-előkészítés helyzete

Pesti út északi oldala, a jelenlegi buszpályaudvar helyén XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Kerület gazdasági szervezetei Egyeztetés, befektető helyi vállalkozók, KKV-k és pénzügyi, ingatlan szolgáltatók 2010 2010 Lásd pénzügyi terv Lásd pénzügyi terv Lásd pénzügyi terv Lásd pénzügyi terv Engedélyezési tervdokumentáció

Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Engedélyezési eljárás lefolytatása az engedélyes tervek alapján.


101


44. táblázat: Fuchs kastély mellett szolgáltató épület kialakítása – Irodák 8. Fuchs kastély mellett szolgáltató épület kialakítása – Irodák Projekt neve Tevékenység típusa Gazdasági funkciót erősítő Finanszírozó strukturális alap ERFA A Polgármesteri Hivatal és a Fuchs kastély között található területen önkormányzati forrásból tervezett egy, a pályázat részét nem képező, gazdasági funkciókat erősítő elem, a Fuchs étterem (475,3 m2) kialakítása, melynek szükségességét az magyarázza, hogy az akcióterületen egyáltalán nincs melegkonyhás vendéglátóhely, ennek létesítése abszolút hiánypótló. A városközpont zárt rendezvényhelyszínnel nem rendelkezik, az önkormányzat és a civil szervezetek közösségi rendezvénytérként használják majd az épületnek ezt a részét (díjátadók, kiállítások, irodalmi Projekt rövid leírása este, vállalkozói fórumok). Az épület emeleti – pályázati forrásból megvalósítandó - szintjén irodák kerülnek kialakításra 170,9 m2-en, melyet az önkormányzat piaci alapon bérbead. Projekt helyszíne Polgármesteri Hivatal és Fuchs kastély közötti terület (jelenleg garázs) Pályázó szervezet megnevezése XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Partner Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Partner szerepe Egyeztetés, befektető Célcsoport bemutatása helyi vállalkozók, KKV-k és pénzügyi, ingatlan szolgáltatók Megvalósítás tervezett kezdete 2010 Megvalósítás tervezett vége 2010 Tervezett teljes költségvetés Lásd pénzügyi terv Támogatás aránya Lásd pénzügyi terv Támogatás nagysága Lásd pénzügyi terv További források Lásd pénzügyi terv Projekt-előkészítés helyzete Engedélyezési tervdokumentáció Adminisztratív és eljárási kötelezettségek


Engedélyezési eljárás folyamatban van.

102


45. táblázat: Városmarketing fejlesztése Projekt neve Tevékenység típusa Finanszírozó strukturális alap

9.

Városmarketing fejlesztése, helyi identitást és a helyi közösségeket erősítő akciók szervezése

Promóció ERFA


A projekt keretében két helyi identitás erősítését, valamint a helyi közösségek, civil szervezetek erősítését szolgáló akció / alprojekt kerül végrehajtásra. Ezek az alprojektek a következők: 6.1 Virágos lakótelepi előkertek program 6.2 Rákosmenti körséták a kerületi civil szervezetek szervezésében

Projekt helyszíne Pályázó szervezet megnevezése Partner Partner szerepe Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Támogatás aránya Támogatás nagysága További források Projekt-előkészítés helyzete

Akcióterület XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Kerületi civil szervezetek, Környezetvédelmi Bizottság Egyeztetés, részvétel a tevékenységben Kerület lakossága: 85 684 fő 2010 2010 Lásd pénzügyi terv Lásd pénzügyi terv Lásd pénzügyi terv Lásd pénzügyi terv Projekttervek, költségbecslések elkészültek, egyeztetések megtörténtek


103


46. táblázat: Virágos lakótelepi előkertek program 9.1 Virágos lakótelepi előkertek program Alprojekt neve A projekt célja, hogy Rákoskeresztúr központjában található ipari technológiával készült épületek között a zöldfelületek esztétikus, kellemes környezetet biztosítsanak az itt élő lakosok számára. Ennek megvalósításához a helyi lakosságot kívánjuk bevonni. A programmal, elsődleges célja mellett, erősíteni kívánjuk a lakóban a környezetük iránti felelősséget, valamint fokozni kívánjuk a helyi kötődés érzését. A pályázatot a helyi önkormányzat a társasházak és önkormányzati intézmények számára hirdeti meg, akik a projekt indításának évében juthatnak hozzá a lágyszárú és évelő növényekhez. Az akció sikeressége esetén a projektet kiterjesztjük Rákoskeresztúr további lakótelepeinek területére. A pályázó kötelezettséget vállal a növények (palánták) társasház/intézmény előkertjében történő kiültetésére, és azok fenntartásra. Projekt rövid leírása A virágpalánták beszerzésénél az önkormányzat figyelembe veszi a helyi környezeti sajátosságokat. Tervezett évelő növények: tűzliliom, rózsa, szarkaláb, viola, törökszegfű, árnyliliom, kokárda virág. Tervezett egynyári növények: büdöske, begónia, paprikavirág, törpedália, oroszlánszáj, körömvirág, petúnia. A pályázatokat a Környezetvédelmi Bizottság bírálja el. A pályázat nyertesei számára a növények átvételekor tanácsadást nyújtunk a virágok gondozásával kapcsolatban. Partner Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Környezetvédelmi Bizottság, Környezetvédelmi csoport Palánták beszerzése, pályázat kiírása és elbírálása, a növények elültetésének, gondozásának nyomon követése, monitorozása, tanácsadás a növények gondozásával kapcsolatban

47. táblázat: Rákosmenti körséták a kerületi civil szervezetek szervezésében 9.2 Rákosmenti körséták a kerületi civil szervezetek szervezésében Alprojekt neve A projekt célja, hogy a kerületrészek megismerjék egymás építészeti, természeti, művészeti és közösségi értékeit. A projekt keretében egy év alatt minden kerületi városrészbe ellátogatunk egy gyalogos séta keretében, ahol a kerületrészi civil szervezet vendégül látja az érdeklődő kerületi lakosokat. A séta végén előadások és egy kisebb állófogadás keretében beszélgetések zárják az eseményt, amelyek a kerületrészi művelődési Projekt rövid leírása házban kerülnek megrendezésre. A rendezvény célja Rákosmente megismerésén túl a helyi közösségek kapcsolatának erősítése és a helyi civil szervezetek együttműködésének elősegítése. Partner


Rákoshegyi Polgári Kör, Rákoscsabai Polgári Kör, Rákosligeti Polgári Kör, Rákoskerti Polgári Kör, Rákosmenti Múzeumbarát Egyesület

104


6.4 A tervezett fejlesztések szöveges ismertetése

6.4.1

1., 2., 3., 4. és 6. projekt: Főtér és Főtér - Déli sétány kialakítása a Pesti úton, a Fuch kastély kertjének zöldfelület-rendezése, közösségi térré alakítása, valamint a Szent Kereszt templom előtti köztér kertépítészeti felújítása, közösségi térré alakítása a hozzá kapcsolódó Pesti úti zöldsáv, azaz a Pesti út északi részének zöldfelületi fejlesztésével

A kerületközpontra jellemző a lakótelepszerű építkezés, mely uralja a terület arculatát. A 70-es 80-as években kiépült településrész mind esztétikumában, mind állapotában leromlott, elavult, már nem felel meg a mai kor elvárásainak. Problémát jelent ugyanakkor a megnövekedett közlekedési és parkolási igény kezelése. A terület kedvezőtlen adottságai közé tartozik a Pesti út jelentős gépjármű forgalma, mely zaj- és szennyezőanyag terhelést is jelent. Elkészült a tervezési területet is magába foglaló kerületközpontra vonatkozó szabályozási terv és építési szabályzat, melynek aktuális változatát figyelembe vettük tervezés során. A tervezési terület a következő tervezési fő és mellék egységekre bontható: I. FŐTÉR

A. Főtér északi rész B. Főtér - Déli sétány

II. FUCHS-KASTÉLY III. SZENT KERESZT TÉR

A. Szent Kereszt tér B. Pesti út északi oldalának zöldfelületi fejlesztése (Pesti úti zöldsáv)

A kerületközpont rendezésére nagy horderejű elképzelés született. A kerületközpont rendezése során több épület, zöldfelület megújul, új épületek épülnek. A pályázat keretei között ennek az elképzelésnek egy része valósul meg, a Pesti út egy szakaszának felújításával. Egységes utcai berendezés és világítás is kerül a megújuló útszakaszra. A forgalmi rendbe történő beavatkozás hatására a közlekedés racionalizálódik, mind gépjárművek, mind a gyalogosok szempontjából. A rendezés a gyalogos átkelőhelyek, buszmegállók áthelyezését vonja magával. A zöldfelület fejlesztését indokolja a jelenlegi növényzet állapota: A növényzet állapota főként az útpálya melletti zöldsávban igen rossz. Az idősebb egyedek nagy része beteg, sérült vagy kisebb-nagyobb mértékben szárad. A fák koronája a gyakran silány élőhelyi adottság miatt sok esetben ritkás, torz, esztétikai megjelenésük is sokszor rossz.


105


A tömbházak közelében védettebb helyen lévő, vagy szélesebb zöldsávban álló fák állapota valamivel jobb. Legvitálisabb fák a gyomfának tekintett Alilantus egyedek. Az útfelületek mellett helyenként láthatók új telepítésű fák, fasorok. A telepített fajok többnyire várostűrők (Celtis, Spohora) de fejlődésük mégis gyenge a rossz környezeti adottságok miatt, az egyedeken gyakran mechanikai sérüléseknek látszanak. Néhány helyen értékes faegyedek is láthatók. A terület legértékesebb faóriása a templom mellett található akácfa. Még szakaszokban megmaradt a Pesti utat kísérő idős fasor, melyet zömében Sophora egyedek alkotnak. A fasort alkotó fák állapota változó, sok esetben igen rossz, megóvásuk érdekében beavatkozásra, gondozásra van szükség. Összesítő adatok 48. táblázat: Összesítő adatok I. FŐTÉR Mutató

III. SZENT KERESZT TÉR

Főtér északi rész

FőtérDéli sétány

II. FUCHS KASTÉLY

Szent kereszt templom előtti köztér

Pesti út északi oldala (Pesti úti zöldsáv)

9 360

3 670

2 340

4 260

5 010

24 640

m2

Gépjármű út építése

504

290

0

0

0

794

m2

Gépjármű út felújítása

107

0

0

0

0

3 030

m2

5 752

2 600

895

996

497

10 740

m2

220

320

920

1 800

3 250

6 510

m2

1 700

140

490

330

150

2 810

m2

Projektelem Beavatkozási terület nagysága Gépjármű út építése

Gyalogos burkolat építése Meglévő zöldfelület felújítása Új zöldfelület létrehozása


Összesen

106



107



108


I. FŐTÉR KIALAKÍTÁSA A. Főtér A Főtér területe a Pesti út és Ferihegyi út csomópontjában található, a Pesti út északi oldalán. Északról a Pesti út 164, 166, 168 számú tömbházai határolják. Nyugatról egy részben és egy teljes egészében megmaradó szolgáltató épület falsíkja a határ. Ezt a tervezési egységet jelenleg a buszvégállomás foglalja el. A buszpályaudvar forgalomirányító épülete és a mellette lévő, városképbe nem illeszkedő pavilonok, valamint 6 busz végállomása uralja jelenleg a kerület egyetlen Főtér kialakítására alkalmas területét. Annak érdekében, hogy a pályaudvar helyett egy korszerű, modern Főtér kerüljön kialakításra a BKV Zrt., Budapest Főváros Önkormányzata és Rákosmente Önkormányzata megállapodott arról, hogy 2008-ban forgalomátszervezést hajt végre a kerületi buszjáratokra vonatkozóan. Az átszervezés keretében a kerületrészeket Rákoskeresztúrral összekötő buszjáratok összeköttetésre kerültek a Rákoskeresztúrt az Örs vezér terével, valamint Kőbánya-Kispesttel összekötő járatokkal, így a kényszerátszállások száma és a metrókapcsolatok elérési ideje jelentősen csökkent, valamint a jelenleg a városközpontban végállomásozó 15 autóbusz helyett 6 járat végállomása maradt ezen a területen. Ez a fejlesztés tette lehetővé, hogy a buszpályaudvar felszabaduló területein létre jöjjön a kerület Főtere. A Pesti út 170. alatti szolgáltatóház részleges elbontása után megépülő Internet és infopont előtt induló, és Pesti utat szegélyező tömbházak mellett végighaladó szerviz út mellett, ahol azt a terepadottság lehetővé teszi, merőleges parkolósáv kerül kialakításra. 8.

kép: A buszpályaudvar mellett található, bontásra ítélt pavilon épületek


109


KÖZLEKEDÉS A Pesti út – Ferihegyi út csomópont északnyugati oldalán jelenleg a BKV több peronos autóbusz pályaudvara üzemel, melynek területi a tervek szerint 1 sávra csökken. A csomópont és a gyalogos átkelőhely között 130 m hosszú buszöblöt terveztett, melynek burkolata bazaltbeton. Ez folytatása a csomóponttól keletre tervezett busz-sávnak. A megálló kiosztása 1 db kettős megálló a gyalogos átkelőhelytől 15 m-re, majd ettől 43 m-re egy darab hármas jellegű (MM+M) megálló. Az északi oldali szervizút és parkoló megmarad. A Pesti út 164 – 168. sz. lakóházak déli oldalán lévő szervizút megszűnik, az épületek közötti utak zsákutcává alakulnak. A patika mellett Y-fordulót alakítunk ki. A területen új felszíni parkolók kialakítása nem tervezett, a régiek viszont megmaradnak jelenlegi állapotukban. VÍZI, GÁZ- ÉS TÁVHŐ KÖZMŰVEK A Pesti út északi oldalán a buszpályaudvar és a járda kiemelt szegéllyel övezett peronjai elbontásra kerülnek. Díszkő burkolat épül, vízjátékkal kazettákban elhelyezett növényzettel. A meglévő vízelvezetés a szegélyek mentén elhelyezett víznyelő aknákkal és csapadék csatornával történik, a Pesti út csapadék csatornájába történő bevezetéssel. A meglévő csatornákat és aknákat el kell bontani. A ~7300 m2 felület vízelvezetését két hosszanti rácsos folyókával tervezzük. A javasolt rácsos folyóka a FASERFIX GUGI öv S150 elemekből épül. A rácsos folyókák összes hossza 180 m. Bekötésük csapadék csatornával történik, egyrészt a magasházak között lévő, másrészt a Pesti úton lévő csapadék csatornába. A vízjátékhoz egy bekötést kell építeni, vízórával. A vízórát a 2,5x2,0 m belméretű gépészeti aknába lehet elhelyezni. A medence vízigénye 0,15 m3/nap, azaz 50 m3/év. A szükséges vízbetáp 1”,-os, 3 bar nyomás mellett 4 m3/h a folyamatos vízsugár. A D110-es leürítő vezeték a gépészeti aknából lesz kivezetve. Szennyvíz csatornát tervezünk, a magasházak közötti úton levő szennyvíz csatornába való bekötéssel. A területen egy NA300 gázvezeték, két NA400 ac és egy NA80 ac vízvezeték van. A vezetékek nyomvonalait és szerelvényeit a helyszínrajz tartalmazza. A nyomvonalak mentén 1,5 m távolságban fákat ültetni nem lehet.


110


ELEKTROMOS HÁLÓZATOK Az átépülő Főtéren a meglévő közvilágítási hálózatot el kell bontani, helyette új, alacsony fénypontmagasságú (4-5m) LED-es közvilágítási oszlopokat kell létesíteni. Az új földkábeles közvilágítási hálózat megtáplálására új közvilágítási kapcsolószekrényt kell telepíteni. A közvilágítási kapcsolószekrény energiaellátása a 1634-es számú, 20/0,4 kV-os transzformátorállomásból történik. A Fő tér magasságában egyrészt a szegélykorrekciók, másrészt a szabványosítás miatt a közvilágítási kandelábereket és hálózatot át kell építeni (Ferihegyi úti csomópont). Váltott vagy szemközti elrendezéssel, új földkábeles megtáplálással, acélkandelábereket, 10-12 m fénypontmagasságú lámpatesteket kell létesíteni. A tervezett közvilágítási hálózatok kialakításánál törekedni kell arra, hogy az egyes oldalaknál tervezett lámpatestek a saját területükön lévő közvilágítási kapcsolószekrényekből kapjanak villamos energiát. A területre kihelyezendő reklámfelületek, buszmegállók, stb. megvilágítása, átalánydíjas fogyasztókként a közvilágítási hálózatokról lesznek megtáplálva. A Főtéren elbontásra kerülő létesítmények (pl. BKV jegypénztár) betápláló kábeleit el kell bontani. A 1634-es, 20/0,4 kV-os transzformátorállomásból új 4x240 mm2-es 1 kV-os földkábel kell létesíteni a Pesti út 166. sz. ingatlanig. (Tervezési területen kívül eső nyomvonal). Új elosztó- és mérőszekrényeket kell telepíteni. A vezetékjogi engedélyezési eljárásokat le kell folytatni. Fogyasztásmérőn keresztül kell megtáplálni a tervezett támfalakba, valamint a burkolatba beépítendő fénycsíkokat, a Főtéren felállítandó 1 db színpad, karácsonyfa és vízjáték gépészetének elektromos berendezéseit. Az ideiglenes színpad és karácsonyfa energiaellátása a térkő burkolatba süllyesztett elosztószekrényből történik. TÁVKÖZLÉS A Fő tér északi részének átalakítása három helyen érinti a Magyar Telekom Nyrt. tulajdonában lévő távközlési hálózatot. Az egyik pont a Patika melletti lebontásra szánt épületsort ellátó cső és kábel, a második a Patika előtti megmaradó épület távközlési ellátását biztosító csövek és bevezető szekrények. A harmadik a BKV üzemi helységét ellátó alépítmény szakasz és kábel. A Patika melletti épületsorhoz vezető cső és kábel elbontásra kerül, helyette a Patika számára a megmaradó épületrészhez kell kiépíteni új bevezető csövet és kábelt. Az elbontásra kerülő részen keresztül egy telefonfülke is üzemel. Ez áthelyezésre kerül egy másik részére a térnek, távközlési és elektromos ellátását biztosítani kell. XVII. KERÜLET RÁKOSMENTE

111


A BKV üzemi helysége, és a mellette található pavilonok elbontásra kerülnek a tér rendezése során. Így a falon található tápszekrényt és csőfelállást is el kell bontani. Az előzetes elképzelések szerint a BKV helység az új kávézó mellett a megmaradó épületrészben kap helyet. Ezért a BKV által jelenleg használt távközlési kapacitást át kell irányítani az új üzemi helységekhez. A BKV üzemi épületén keresztül egy telefonfülke üzemel. Ez a helyén maradhat vagy át kell helyezni a tájrendezés elképzelései szerint, de távközlési és elektromos ellátását továbbra is biztosítani kell. KÖRNYEZETRENDEZÉS Az északi oldalon a meglévő buszpályaudvar megszűnésével nagy felület szabadul fel. A buszpályaudvar környezetében álló egyik földszintes épület részbeni elbontásával a tér megnövekszik. A rendezvények megtartására is alkalmas összefüggő burkolt felület alakul ki, melyet minden oldalról utakkal megszakított növényszigetek határolnak. A növénytelepítés a Pesti és a Ferihegyi út felől a legintenzívebb, biztosítva ezzel az optikai határolást és a tér aurájának kialakítását. A Főtéren helyet kap egy nagyméretű medencében lehelyezett vízjáték, melynek lényege, hogy két vízből kiemelkedő kapuként megjelenő elemből fátyol-szerűen víz hullik alá. A fátyol vízesés programozásával lehetőség van ábrák, feliratok megjelenítésére a víz segítségével.


112


A főtérről a tömbházak között gyalogos tengelyek indulnak meg a piac irányába, a tömbházak között. A Főtéren tartandó rendezvényeket ideiglenesen elhelyezhető, mobil színpad segíti. Padok, berendezési tárgyak szolgálják majd a Főtér használó kényelmét. Nyilvános WC kialakítása is tervezett a Főtéren megépülő multifunkciós épület egyik helységeként. A kerület karácsonyfájának a Főtéren burkolatba süllyesztett rögzítési pont lesz kiépítve. B. Főtér - Déli sétány A Déli sétány területe a Pesti út és Ferihegyi út csomópontjában található, a Pesti út déli oldalán. Déli határa a Plusz élelmiszerüzlet és az OTP épülete, valamint a Fuchs-kastély telekhatára. KÖZLEKEDÉS Az itt végállomásozó, és tengelyben visszaforduló járatok számára a Pesti út déli oldalán a csomópont előtt terelőszigettel elválasztott öblöt terveztünk. Az érkező buszról az utasok itt szállhatnak le. Az itt várakozó buszok számára a jelzőlámpás szabályozás biztosítja a biztonságos visszafordulást. Egyéb vonatkozásban a jelzőlámpás csomópontba beavatkozást nem terveztünk. A déli oldali buszöböl 80 m hosszú. A Ferihegyi út felől egy kettős megállót, majd ezt követően ismét egy kettős megállót jelöltünk ki. Az öbölben bazaltbeton burkolatot terveztünk. A Pesti út tervezett kialakítása során a csomópontokat összehangolt jelzőlámpás szabályozással kell üzemeltetni. Ez vonatkozik a csomópontok között kijelölt gyalogos átkelőhelyekre is.

VÍZI, GÁZ- ÉS TÁVHŐ KÖZMŰVEK A déli terület a Pesti út jobb oldali szegélye és az épületek falsíkja közötti sáv a Polgármesteri hivatal és a Ferihegyi út között. Térburkolat és járda épül. A járdával párhuzamosan hosszanti kazettában növénytelepítés lesz. Az esésviszonyoknak megfelelően a hosszanti kazetta mentén rácsos folyókával kívánjuk a vízelvezetést megoldani. A rácsos folyókából a vizeket tervezett csapadék csatorna vezeti a Pesti út csapadék csatornájába. A tervezési területen NA150 göv., majd ac anyagú vízellátó vezeték halad, a meglévő fák törzsétől 70 cm távolságban. A vezeték kiváltását nem tervezzük.


113


ELEKTROMOS HÁLÓZATOK A Pesti út mindkét oldalán – így a déli sétány területén is -, a Fő tér magasságában egyrészt a szegélykorrekciók, másrészt a szabványosítás miatt a közvilágítási kandelábereket és hálózatot át kell építeni (Ferihegyi úti csomópont). Váltott vagy szemközti elrendezéssel, új földkábeles megtáplálással, acélkandelábereket, 10-12 m fénypontmagasságú lámpatesteket kell létesíteni. Az 1994-es számú, 20/0,4 kV-os transzformátorállomásból (Pesti út 151, OTP Bank alagsor) a meglévő K-1994-01 sz. közvilágítási elosztót közterületre ki kell helyezni, új közvilágítási kapcsolószekrényt kell telepíteni. A tervezett déli sétány megvilágítására új, alacsony fénypontmagasságú (4-5m) közvilágítási berendezéseket kell létesíteni. A tervezett közvilágítási hálózatok kialakításánál törekedni kell arra, hogy az egyes oldalaknál tervezett lámpatestek a saját területükön lévő közvilágítási kapcsolószekrényekből kapjanak villamos energiát. A területre kihelyezendő reklámfelületek, buszmegállók, stb. megvilágítása, átalánydíjas fogyasztókként a közvilágítási hálózatokról lesznek megtáplálva. TÁVKÖZLÉS A Fő tér déli sétányának átalakítása több helyen érinti a Magyar Telekom Nyrt. tulajdonában lévő távközlési hálózatot. Ez a meglévő földalatti beton szekrények és aknák fedlapjának az új terepszintre való emelését jelenti. A meglévő fedlapok nagyrészt aszfalt- ill. betonburkolattal rendelkeznek. A fedlapok kicserélése díszburkolatú fedlapokra beruházói döntés kérdése. KÖRNYEZETRENDEZÉS A buszmegállót és a belső sétányt támfalakkal körbevett növénysziget választja el egymástól. A növényszigetbe esnek a meglévő fák, melyek megőrzését fontosnak tartjuk. A két burkolt felületet a növénykazettákat megszakító átkötések kapcsolják össze, ahol helyet kaphatnak a rossz állapotuk miatt elbontott elárusító pavilonok helyett felállítható esztétikus elárusító pavilonok. A meglévő terepadottság miatt a két területet változó nagyságú lépcsősorok kötik össze. A belső sétány mellett a növénykazetták oldalán padok, az üzletek (BKV jegyárusító hely és újságos) oldalán kerékpártárolók kaptak helyet. A Főtér déli oldalán az új buszforduló kialakítása miatt a járda egy szakaszon leszűkül.


114


II. FUCHS KASTÉLY KERTJÉNEK ZÖLDFELÜLET-RENDEZÉSE, KÖZÖSSÉGI TÉRRÉ ALAKÍTÁSA A „II. Fuchs-kastély” egység a volt kastély telekhatárán belüli területet foglalja magába. Ennek egy része kerítésen kívül, közterületre esik. KÖZLEKEDÉS A Fuchs kastély kertjének zöldfelület-rendezése nem érint közlekedéssel kapcsolatos beavatkozást. VÍZI, GÁZ- ÉS TÁVHŐ KÖZMŰVEK A Fuchs kastély kertjében a tervezett térburkolat a bejárat felé, majd a Pesti út felé lejt. A mélyvonulatokban rácsos folyókát terveztünk. A rácsos folyókák összes hossza 20 m. Bekötésük a Polgármesteri Hivatal előtt a parkoló vizeit vezető csapadék csatornába történik. ELEKTROMOS HÁLÓZATOK A kastély előtti területen néhány lámpatestből álló, az épület főelosztójából kivezetett, alkonykapcsolóról vezérelt, térvilágítási hálózatot kell kiépíteni. TÁVKÖZLÉS A Fuchs kastély környékének rendezése nem érint meglévő távközlési hálózatot.

KÖRNYEZETRENDEZÉS Az egykori Fuchs kastély – épületében jelenleg könyvtár működik – kertjében megszűnik a parkolás, a parkolók zúzottkő burkolata helyett gyep és cserjefelületek jelennek meg. A kerten keresztül csak gyalogos forgalom lesz a továbbiakban. A kastély előtt nagyobb összefüggő burkolt felület jelenik meg, rendezvények helyének biztosításra. A burkolt felületen asztalokkal kombinált padokon akár tanulni, olvasni is lehet. A kert zöldfelületét padokkal szegélyezett kerti út tárja fel. A padok Mecseki Hargita szobrászművész itt felállításra kerülő szobrára néznek.


115


III. SZENT KERESZT TÉR A „III. Szent Kereszt tér” egység a Pesti út és a Pesti út északi oldalán párhuzamosan futó parkoló út közötti zöldsávot foglalja magába. Keleten a „Főtér” tervezési egység, nyugaton a Retz bútorbolt előtt megmaradó burkolat a felújítás határa. A területegységet funkcionálisan két részre lehet osztani. A „Szent Kereszt templom előtti köztér kertépítészeti felújítása, közösségi térré alakítása” egység a terület nyugati oldala. A templomot és az előtte lévő rendezésre kerülő parkot foglalja magában. A „Pesti út északi oldalának zöldfelületi fejlesztése” (Pesti úti zöldsáv) hosszan elnyúlik a Pesti út mellett, a terület keleti fele, itt található a II. világháborús emlékmű. A. Szent Kereszt templom előtti köztér kertépítészeti felújítása, közösségi térré alakítása A szervizút és a Pesti út útpályája között hol szélesebb, hol keskenyebb zöldsáv található. A zöldsáv kiszélesedő felületén a Szent Kereszt téren áll a Szent Kereszt templom. A templom mellett XIII. század első feléből származó templommaradvány tártak fel 1969-ben. A templomtól nyugatra négy elbontásra javasolt elárusító pavilon áll. A Kaszáló utcai kereszteződés közelében a zöldsávban bútorbolt működik. A templom előtti zöldfelület minőségi értéket nem képvisel, a meglévő, leromlott állapotú utcabútorok elbontásra javasoltak. 9. kép: Szent Kereszt tér jelenlegi „zöldfelülete” és két pavilon a téren található négy épületből


116


KÖZLEKEDÉS A Szent Kereszt tér felújítási munkái nem érintek közlekedéssel kapcsolatos beavatkozást. VÍZI, GÁZ- ÉS TÁVHŐ KÖZMŰVEK A Szent Kereszt tér térrendezése nem érint közműhálózatokkal kapcsolatos beavatkozást. ELEKTROMOS HÁLÓZATOK A butiksor megszüntetésekor, annak energiaellátó kábeleit el kell bontani a 0496-os számú, 20/0,4 kVos transzformátorállomás elosztójáig. A transzformátor állomás mellett lévő, K-0496-01 sz. közvilágítási kapcsolószekrényt ki kell cserélni. A parkban tervezett járdafelületeket új, alacsony fénypontmagasságú (4-5m) közvilágítási berendezésekkel kell megvilágítani. Az útbesorolásnak megfelelő szabványban előírt értékeket taratani kell. A Szent Kereszt Templom homlokzatának díszvilágítását ki kell egészíteni 1 db díszvilágítási funkciókat ellátó oszloppal. A díszvilágítási hálózathoz új földkábeles kiépítés szükséges. Általánosságban a közvilágítási hálózat ellátására, a kábelhosszakat és a terheléseloszlásokat figyelembe kell venni. Az útbesorolásnak megfelelően a szabványos megvilágítási szintet biztosítani kell (Különös tekintettel a gyalogos átkelőhelyek környezetére). A lámpakiosztásnál figyelembe kell venni, hogy az illeszkedjen a tervezett felszíni térkialakításhoz (utcabútorokhoz) valamint azt, hogy tervezett fák, cserjék ültetése, virágládák elhelyezése csökkentő hatással lehet a világítási értékekre. TÁVKÖZLÉS A Szent Kereszt téren a meglévő pavilonok elbontásra kerülnek, ezért a távközlési ellátás fenntartására nem lesz szükség. A hálózati bontási munkákat a tér rendezésének megkezdése előtt el kell végezni. Egy darab beton szekrény fedlapját szintbe kell emelni.


117


KÖRNYEZETRENDEZÉS Az északi oldal hangsúlyos zöldfelületi eleme a templom környezete. A templom előterében az igényeknek megfelelően a meglévő beton térkő burkolat kibővítésre kerül. Új szilárd burkolatú út épül a buszmegálló és a templom közé. Idősebb fák lombja alatt megjelenő rendkívül elhanyagolt árnyas parkrész megújul, padok, burkolt felületek jelennek meg, méltó környezetet biztosítva a templomnak. A templom tengelyében új korpuszos kőkereszt helyét jelöltük ki, kiváltva későbbiek során a templom Pesti úti homlokzata előtt állót. A burkolt felületek irányát a templom tengelyében határoztuk meg. Kereszt irányú gyalogos tengelyek vezetnek az északi irányba a lakóépületek felé. B. Pesti út északi részének zöldfelületi fejlesztése (Pesti úti zöldsáv) KÖZLEKEDÉS A Pesti út északi részének felújítási munkái nem érintek közlekedéssel kapcsolatos beavatkozást. VÍZI, GÁZ- ÉS TÁVHŐ KÖZMŰVEK A Pesti út északi részének felújítási munkái nem érintenek közműhálózatokkal kapcsolatos beavatkozást. ELEKTROMOS HÁLÓZATOK A Pesti út északi részének felújítási munkái nem érintenek elektromos hálózatokkal kapcsolatos beavatkozást. TÁVKÖZLÉS A Pesti út északi részének térrendezése során egy darab beton szekrény fedlapjának szintbe emelése lesz szükséges. További teendő lehet a tervezett fasorok közelében üzemelő csövek vasbeton védelemmel történő ellátása.


118


KÖRNYEZETRENDEZÉS Ezen a területen elsősorban a zöldfelület megújítása történik: gyepvetés és a parkolók mellet alacsony növekedésű talajtakaró cserjék ültetése. A terület hangsúlyképző eleme az I. világháborús emlékmű, melynek környezete a tervezett kialakítás szerint esztétikusabb lesz, burkolt teresedéssel, pihenőrésszel. Meglévő nyomvonalán szilárd burkolattal átépítésre kerül a világháborús emlékmű és a templom között futó gyalogos gyöngykavics út. A járda az emlékműtől a templomhoz vezet. Átépítésre kerül a Főtérhez közel eső aszfalt gyalogos járda is lépcsővel együtt.

6.4.2

5. projekt: Polgármesteri Hivatal akadálymentesítése, energetikai felújítása és korszerű ügyfélváró kialakítása

A hivatal az 1960-as évek végén épült, Rákoskeresztúri Tanácsháza néven, tervezője ifj. Rimanóczy Gyula volt. 3 A részben alápincézett, alagsor + két emeletes, lapostetős épületre az 1970-es évek közepén manzardos kialakítású tetőtér került. 1990-es évek elején a manzardos tető közel sík záró fedélszerkezetére háromszög geometriájú tetőlezárást építettek, mellyel a lépcsőtér feletti kiemelt bevilágítót is lefedték, és az addigi palafedést Lindab cserepeslemez fedésre cserélték. Néhány kisebb hibától eltekintve jelenleg jó állapotban van a fedés. A faanyagú, forgó nyílászárók teljesen elavultak, elhasználódtak, sok helyen használhatatlanok, balesetveszélyesek, de a burkolótégla homlokzati felületek jó állapotúak. A déli homlokzat felé nyíló helyiségekben az árnyékolás hiánya miatt nagy a hőterhelés, sok helyen split klímákat helyeztek el. A tetőtéri szint teljes egészében klímázva van. A tetőtérben kialakított nagy tárgyalóban a szellőztetés nincs megoldva, a nyitott ablakokon a forgalmas Pesti út forgalmi zaja zavarja a testületi üléséket, tárgyalásokat. Létszám, ügyfélforgalom adatai: Az aktív dolgozói létszám 329 fő, ebből 66 fő férfi, 263 fő női dolgozó Az átlagos ügyfélforgalom 217 fő/nap, azaz 40 fő/óra

3

Preisich Gábor: Budapest városépítésének története 1945-1990 c. könyve alapján


119


Akadálymentesítés: Az épület külső akadálymentes megközelítését egy gépi hajtású személyemelő géppel biztosítjuk. Közvetlenül a főbejárat előtt egy-egy akadálymentes parkoló kialakítását tervezzük, ahol a ki- és beszállás biztonságosan megoldható. Az új bejárati ajtót automata elektromos ajtónyitó berendezéssel látjuk el. A belső akadálymentesítést két akadálymentes kialakítású, 8 férőhelyes felvonóval lehet megoldani, mely az alagsort is kiszolgálja. Az épület földszintjére, ahol a nagyobb ügyfélforgalmú irodák helyezkednek el, valamint a harmadik emeletre terveztünk egy-egy akadálymentes vizesblokkot. Energetikai korszerűsítés: Az épület valamennyi külső nyílászáróját hőszigetelt nyílászárókra cseréljük a déli oldalon külső árnyékolók alkalmazásával. Ezzel az éves energia felhasználás kb. 30 százalékkal csökken. A tetőtér zárófödémjére újabb réteg 5 cm vastag Therwoolin hőszigetelés kerül. Az épület fűtését szolgáló jelenlegi kazán megfelelő, jól működő, de a szabályozását korszerűsítjük, ami – a nyílászárók cseréjén túl – további energia megtakarítást eredményez. A meglévő elektromos hálózat jelenleg kapacitása határán kihasznált, ezért a felvonók energiaigénye miatt bővíteni szükséges. Ezért új főelosztó helyiség kerül az épület alagsorába és felújítjuk a felszálló vezetékrendszert a szintenkénti kapcsolószekrényekig. Az utólag beépített folyosókban és a lépcsőtérben megszűnt a természetes szellőzés, így ezek hő- és füstelvezetését a jelenleg érvényben levő szabályok szerint kell megoldani. Az épület közlekedő területét emiatt két füstszakaszra kell osztani. Az előcsarnokban a tűzjelző rendszer által vezérelt nyílászárókkal biztosítható a friss levegő beáramlása. A füst elszívása a lépcsőtérből az újonnan kialakított füstelszívó aknán, ventillátorral történik. Korszerű portál és ügyfélváró kialakítása: A jelenlegi portaszerkezet elbontása mellett az előcsarnok átalakításával új ügyfélfogadó teret alakítunk ki. A teljes területen új, csúszásmentes kerámialap burkolat készül.


120


A jelenlegi elektromos kapcsoló helyiség megszűnik, helyén a portához csatlakozó tartózkodó lesz. A büfé jelenlegi helyéről átkerül a bejárattal szembe. A régi helyén alakítjuk ki az ügyfélvárót. A jelenlegi porta-szélfogó, a közlekedőtérben lévő medence elbontásával a lehetőségekhez mértre tágas, áttekinthető tér keletkezik, melybe szigetszerűen kialakított porta-recepciós pult nyúlik be, amely a beléptető kapukkal tagolja két részre a teret. A bejárat és a beléptető kapuk közötti tér szolgál az ügyfélfogadási időn túli forgalom számára. A beléptető kapuk mögötti előcsarnok térben az új büfé üzemi területe előtt nagyméretű térelem választja le a büfé fogyasztóterét. Az információs rendszer két eltérő rendeltetésű felületet tartalmaz. Az egyik az épületben való tájékozódást segítő, a másik a hivatalban folyó munkával kapcsolatos, közérdekű hirdetmények megjelenítésére szolgál.


121 6.4.3

TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV 7. projekt: Főtér – Internet és infopont létrehozása

A Kaszáló utca keleti szakasza és a Ferihegyi út között jelenleg a buszpályaudvar és egy földszintes szolgáltatóház áll. A szolgáltatóház egy része elbontásra kerül. A főtér területén tájépítészeti elemek segítségével egy tájba illeszkedő, fedett, integráns multifunkcionális hely kerül kialakításra, melyben az infopont részben térszint alá süllyesztve belesimul a környezetbe, előtte pedig egy kisméretű, amfiteátrum-szerű rendezvénytér alakul ki. Az épület többi része teljes egészében térszint alá kerül, melyből 56 m2 alapterületen a BKV járművezetői számára kerül kialakításra társalgó, dohányzó helyiség és nöi-férfi mosdót is magába foglaló pihenő-tartózkodó. Mellette létesül a női-férfi és akadálymentes részekre osztott nyilvános illemhely 39 m2-en. A pályázat keretében a Főtéren felépítendő, annak struktúrájába illeszkedő építmény tervezett 3 helyisége közül az internet és infopontot, valamint a Főtér projektelem (37. táblázat) részét képező nyilvános WC kialakítását kívánjuk megvalósítani. A harmadik helyiség – mely a főtér kialakítása érdekében elbontott korábbi forgalmi épület pótlása miatt szükséges – önkormányzati saját forrásból valósul meg szintén az I. ütemben, a pályázati projektelemekkel párhuzamosan. A Főtér multifunkciós épületében információs internet pont kerül kialakításra 71 m2-en, ahol az internet elérhetőség mellett közcélú információkat nyerhetnek a lakosok. Az infopontot üzemeltetésre bérbe adja az önkormányzat, az üzemeltető vállalja, hogy közérdekű információs szolgáltatást nyújt és nyilvános internetes hozzáférést biztosít az érdeklődőknek.

6.4.4

8. projekt: Fuchs kastély mellett szolgáltató épület építése – Irodák kialakítása

A városközpont-fejlesztés egyik fontos célja a Fuchs kastély kertjének átalakítása, megnyitása és összekapcsolása a Déli sétánnyal. A kapcsolat megteremtésének érdekében egy nyitott, közösségi teret generáló épület alakul ki, mely segíti a sétányok átmenetét a kastélyparkba, valamint a Polgármesteri Hivatal zárt tömbjét feloldja a park felé. A közösségi térhez közösségi funkció, vagyis szolgáltató épület is tartozik, melynek földszintjén és galériáján egy, az önkormányzati forrásból finanszírozott, gazdasági funkciókat erősítő étterem (475,3 m2) kialakítása tervezett, mely nagy terasszal kapcsolódik a kastélykerthez. Szükségességét az magyarázza, hogy az akcióterületen egyáltalán nincs színvonalas melegkonyhás vendéglátóhely, ennek létesítése abszolút hiánypótló.


122


A városközpont zárt rendezvényhelyszínnel nem rendelkezik, az önkormányzat és a civil szervezetek közösségi rendezvénytérként használhatják majd az épületnek ezt a részét (díjátadók, kiállítások, irodalmi este, vállalkozói fórumok). Az épület emeleti – pályázati forrásból megvalósítandó – szintjén külön lépcsőházból megközelíthető, osztható irodatér (170,9 m2) kialakítása a cél, melyet az önkormányzat piaci alapon bérbe ad.


123

6.4.5


9. projekt: Városmarketing fejlesztése

A városfejlesztési terv megvalósulásához alapvető fontosságú a városmarketing akciók fejlesztése, a városmarketing stratégia létrehozása. A projekt keretében kettő, a helyi identitás erősítését, valamint a helyi közösségek erősítését szolgáló akció / alprojekt kerül végrehajtásra. Ezek az alprojektek a következők: 9.1 Virágos lakótelepi előkertek program 9.2 Rákosmenti körséták a kerületi civil szervezetek szervezésében 9.1 Alprojekt Virágos lakótelepi előkertek program A projekt célja, hogy Rákoskeresztúr központjában található ipari technológiával készült épületek között a zöldfelületek esztétikus, kellemes környezetet biztosítsanak az itt élő lakosok számára. Ennek megvalósításához a helyi lakosságot kívánjuk bevonni. A programmal, elsődleges célja mellett, erősíteni kívánjuk a lakóban környezetük iránti felelősséget, valamint fokozni kívánjuk a helyi kötődés érzését. A pályázatot a helyi önkormányzat a társasházak és önkormányzati intézmények számára hirdeti meg, akik a projekt indításának évében juthatnak hozzá a lágyszárú és évelő növényekhez. Az akció sikeressége esetén a projektet kiterjesztjük Rákoskeresztúr további lakótelepeinek területére. A pályázó kötelezettséget vállal a növények (palánták) társasház/intézmény előkertjében történő kiültetésére, és azok fenntartásra. A virágpalánták beszerzésénél az önkormányzat figyelembe veszi a helyi környezeti sajátosságokat. Tervezett évelő növények: tűzliliom, rózsa, szarkaláb, viola, törökszegfű, árnyliliom, kokárda virág. Tervezett egynyári növények: büdöske, begónia, paprikavirág, törpedália, oroszlánszáj, körömvirág, petúnia. A pályázatokat a Környezetvédelmi Bizottság bírálja el. A pályázat nyertesei számára a növények átvételekor tanácsadást nyújtunk a virágok gondozásával kapcsolatban.


124


9.5. Alprojekt Rákosmenti körséták a kerületi civil szervezetek szervezésében A projekt célja, hogy a kerületrészek megismerjék egymás építészeti, természeti, művészeti és közösségi értékeit. A projekt keretében egy év alatt minden kerületi városrészbe ellátogatunk egy gyalogos séta keretében, ahol a kerületrészi civil szervezet vendégül látja az érdeklődő kerületi lakosokat. A séta végén előadások és egy kisebb állófogadás keretében beszélgetések zárják az eseményt, amelyek a kerületrészi művelődési házban kerülnek megrendezésre. A rendezvény célja Rákosmente megismerésén túl a helyi közösségek kapcsolatának erősítése és a helyi civil szervezetek együttműködésének elősegítése.

6.4.6

Magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán

-

Szolgáltatóház létrehozása a Pesti út 170. sz. alatt.

-

Régi piac területe – Földszinten élelmiszer áruház és őstermelői, valamint biopiac kialakítása, emeleten kereskedelmi, szolgáltatói funkciók

-

Önkormányzati tulajdonú ingatlanok hasznosítása és nem önkormányzati tulajdonú ingatlanok megvásárlása (részletesen kifejtve lásd az ingatlangazdálkodási tervben)


125


6.4.7

A városrehabilitációs fejlesztés II. ütemének a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységei az akcióterületen

Népkert közparkká alakítása, új funkciókkal történő bővítése (sportpálya, játszótér, dísztó kialakítása, pihenő- és sakkozó padok telepítése, zenepavilon felállítása) -

A felszíni vízelvezetés megoldása, egyidejűleg a Malom-árok kitisztítása

-

A parkban egy későbbi ütem során létesítendő 100-120 m2 alapterületű, 30-50 m2 fogyasztóterű vendéglátó egység (kávézó, büfé vagy cukrászda) helyének kijelölése, melynek részeként nyilvános illemhely működik majd, ami a parkhasználókat is kiszolgálja

-

A meglévő útvonalvezetés megőrzésével, babakocsival és kerekesszékkel történő megközelítésre is alkalmas szilárd burkolat, illetve ezzel párhuzamos futásra is alkalmas burkolt felület kialakítása

-

Elsősorban 6-12 évesek számára játszótér kialakítása (annál kisebb korcsoport részére csak kis terület játszótér-rész kialakításával, mivel a közelben található a jól felszerelt Csárdás játszótér)

-

Meglévő labdázó megtartása a 12 éven felüli korosztály számára

-

A labdázó közelében, és ettől távol eső helyen 1-1 ivókút biztosítása

-

A park szomszédságában lévő zeneiskola igényeit is kielégítő zenepavilon, rendezvénytér és nézőtérnek alkalmas terület kialakítása

-

Sakkozásra, piknikezésre alkalmas terület kijelölése

-

Oktatási célt szolgáló növénybemutató kialakítása a környező iskolák tanulóinak bevonásával

-

Pétanque pálya kialakítása

-

Környezetbe illő dísztó kialakítása

-

Sétányok mellett néhány szoborhely kialakítása

-

Parkberendezési tárgyak kihelyezése

-

Trianon emlékmű méltóságának megőrzése, fokozása

-

Bejárati fogadóterület dekoratív kialakítása, információs táblákkal

-

Általánosságban pedig: pihenésre, elmélyülésre alkalmas közpark kialakítása


126


Csárdás játszótér bővítése: A játszótér, mint lakóterületi zöldfelület és lakásokhoz kapcsolódó külső tér, elengedhetetlen az egészséges életre nevelés, a gyermekek testi – lelki teherbíró képességének fejlesztésében. A tervezési koncepció kialakítása a kortárs tervezési elvek figyelembevételével történt. A tervezési terület lakókörnyezetének zöldfelületi ellátottsága megfelelő, a szomszédos Népkert és az egyéb kisebb játszóterek, illetve közkertek, parkok zöldfelületeinek kondicionáló hatása nagy, azonban minőségileg nem felelnek meg a kor elvárásainak. A Csárdás játszótér tervezése során nagy súlyt fektettünk az élhető, fenntartható és élményközpontú kialakításra. A játszótér kiszolgál minden korosztályt, a legkisebbektől kezdve a kiskamaszokig. A kamaszok, fiatalok játékának, valamint életterének megfelelőbb környezetet nyújt a Népkert. Fontosnak tartjuk az akadálymentes környezet, illetve a szülők és az idősebb korosztály kényelmes pihenési lehetőségének biztosítását.


127 6.4.8

TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV A fejlesztési projektek indikátorai

49. táblázat: Indikátorok Mutató neve

Típus

Me.

Bázisérték

Minimálisan elvárt célérték

Célérték elérésének időpontja

Mutató forrása

Önkormányzat

Kedvezményezett jelentései, a projekt lezárásának időpontjában

Önkormányzat

Kedvezményezett jelentései, évente és a projekt lezárásának időpontjában

Önkormányzat

Kedvezményezett jelentései, évente és a projekt lezárásának időpontjában

A ROP/akcióterv releváns indikátorai

A városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága


A fejlesztés eredményeként teremtett új munkahelyek száma


A fejlesztés eredményeként teremtett új munkahelyek száma nők


A fejlesztés eredményeként teremtett új munkahelyek száma – hátrányos helyzetűek

Eredmény

fő

0

1

2011

Önkormányzat


Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken

Eredmény

fő

6790

6890

2011

KSH

Eredmény

db

225

230

2011

Önkormányzat

Eredmény

db

0

9

2011

Önkormányzat

A ROP/akcióterv releváns indikátorai A ROP/akcióterv releváns indikátorai

Támogatással érintett területen telephellyel rendelkező vállalkozások számának növekedése Új városi funkciók betelepedése / a fejlesztés nyomán elérhető


Output

Eredmény

Eredmény

ha

db

fő

0

0

0

2,46

15

5

2011

2011

2011

Mutató számításának módszere és gyakorisága

Kedvezményezett jelentései, évente és a projekt lezárásának időpontjában KSH népszámlálás (2001), önkormányzati nyilvántartás Évente 1 alkalommal és a fenntartás időszakában 1 alkalommal Kedvezményezett jelentései, a fenntartás időszakában 1 alkalommal Kedvezményezett jelentései, a projekt

128

TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV Mutató neve

Típus

Me.

Bázisérték

Minimálisan elvárt célérték

Célérték elérésének időpontja

Mutató forrása

(köz- és profitorientált) szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen A ROP/akcióterv releváns indikátorai

Forgalomcsillapított zónák nagysága

Eredmény

m2

0

250

2011

Önkormányzat


A támogatott projekt eredményeként elért energiamegtakarítás

Eredmény

TJ

0

0,15

2011

Önkormányzat


Akadálymentesített épületek száma

Output

db

0

3

2011

PEJ


Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma

Output

fő

0

500

2011

PEJ


Lakossági elégedettség (reprezentatív minta alapján)

Eredmény

%

10

30

2012

Kiértékelés


Megnövekedett zöldfelületek nagysága

Output

m2

0

635

2011

PEJ


Mutató számításának módszere és gyakorisága lezárásának időpontjában, és a fenntartás időszakában évente 1 alkalommal Kedvezményezett jelentései, a projekt lezárásának időpontjában Kedvezményezett jelentései, a projekt lezárásának időpontjában, és a fenntartás időszakában évente 1 alkalommal Kedvezményezett jelentései, a projekt lezárásának időpontjában Kedvezményezett jelentései, a megvalósítás során félévente és a megvalósítás végén Kérdőíves felmérés, a projekt lezárásának időpontjában, valamint a fenntartás időszakában évente 1 alkalommal Kedvezményezett jelentései, megvalósítás során félévente és a megvalósítás végén

129


6.4.9

Első pályázati fordulóban benyújtandó információk

• Integrált Városfejlesztési Stratégia és mellékletei • Előzetes Akció területi terv • Projekt adatlap • Jogi státusz igazolása (önkormányzatok esetében a legutolsó alakuló ülés jegyzőkönyvének jegyző által hitelesített másolata) • A pályázó önkormányzat legutolsó lezárt pénzügyi évre vonatkozó költségvetési beszámolója (a kiegészítő mellékletekkel, jegyző által hitelesített másolatok) • A pályázó hivatalos képviselőjének aláírási címpéldánya, vagy azzal egyenértékű, az aláírási jogosultságot igazoló dokumentum (jegyző által hitelesített másolat) • Konzorciumi szerződés pályázat benyújtására (nem releváns) • A beruházással érintett terület rendezett tulajdoni viszonyának bemutatása (A pályázó aláírásra jogosult képviselője által hitelesített nyilatkozatok, tulajdoni lap másolat(ok), előszerződés(ek) az ingatlan megvásárlásáról). • Eszközbeszerzéshez, szolgáltatás igénybevételéhez, építéshez kapcsolódó dokumentumok a pályázó aláírásra jogosult képviselője által hitelesített másolata • A pályázó aláírásra jogosult képviselőjének nyilatkozata a saját forrás rendelkezésre állásáról • A pályázó aláírásra jogosult képviselőjének nyilatkozata a támogatás ellenében felajánlott biztosítékokról • A pályázó aláírásra jogosult képviselőjének nyilatkozata a de minimis támogatásról • A pályázó aláírásra jogosult képviselőjének nyilatkozata a köztartozás mentességről • A területi főépítész projektet támogató nyilatkozata, a településrendezési tervhez való illeszkedés vizsgálata •

Polgármesteri nyilatkozat a településrendezési terv módosításának megindításáról

• A pályázó aláírásra jogosult képviselője által hitelesített másolata a városfejlesztési társaság alapítására vonatkozó dokumentumoknak


130


6.4.10 Második pályázati fordulóban benyújtandó információk

A pályázat második fordulójában a következő dokumentumokat, ill. információkat kell benyújtani: • Akcióterületi terv • Projekt adatlap és kiegészítő pénzügyi tábla, valamint a kulcsindikátorokra vonatkozó táblázat • Jogi státusz igazolása • A pályázó szervezet, illetve partnereinek legutolsó éves beszámolója • A pályázó hivatalos képviselőjének aláírási címpéldánya • Konzorciumi együttműködési megállapodás a támogatásban részesített projekt megvalósítására (nem releváns) • A beruházással érintett terület rendezett tulajdoni viszonyának bemutatása • Eszközbeszerzéshez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó dokumentumok • Az építési költségeket alátámasztó dokumentumok • A pályázó aláírásra jogosult képviselőjének nyilatkozata a saját forrás rendelkezésre állásáról • A pályázó aláírásra jogosult képviselőjének nyilatkozata a támogatás ellenében felajánlott biztosítékokról • A pályázó aláírásra jogosult képviselőjének nyilatkozata a de minimis támogatásról • A pályázó aláírásra jogosult képviselőjének nyilatkozata a köztartozás mentességről • Településrendezési eszközök • A területi főépítész projektet támogató nyilatkozata • A pályázó aláírásra jogosult képviselője által hitelesített másolata a városfejlesztési társaság alapítására vonatkozó dokumentumoknak • Eredeti építési dokumentáció, vagy a pályázó hivatalos képviselője által hitelesített másolat • Jogerős építési és egyéb hatósági engedélyek vagy nyilatkozatok • Az építési-műszaki tervdokumentációk tételes felsorolása • Új építést alátámasztó dokumentumok


131

TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV • Utak- és közművek tulajdonosaira és fenntartóira vonatkozó dokumentumok • Tulajdonos hozzájárulása és bérleti szerződés, illetve üzemeltetési és vagyonkezelői szerződés • Környezeti hatástanulmány és környezetvédelmi engedélyek • Lefolytatott feltételes közbeszerzési eljárás dokumentumai • A projekt menedzsmentjében résztvevők szakmai önéletrajzai • Összefoglaló szakértői tábla


132


7 A tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoport igényeihez A funkcióbővítő városközpont fejlesztési projekt tervezett tevékenységei biztosítják a célcsoportok szükségleteinek, igényeinek teljesülését. A fejlesztések elsődleges célcsoportját az akcióterületen és környékén élő lakosság, az itt jelenleg működő illetve megtelepedni kívánó vállalkozások, továbbá a közszolgáltatásokat igénybevevő teljes kerületi lakosság alkotja. Miután az akcióterület a város központi területe, így a város életében meghatározó társadalmigazdasági szerepet tölt be, ide koncentrálódnak a közszolgáltatások, illetve itt található számos olyan műemlék jellegű épület, illetve attrakció, amely a kerület egész lakossága számára fontos értékkel bír. A 2007. nyarán megtartott Térnyerő c. nyílt közösségi tervezői nap, valamint a kérdőíves felmérések és az érintettekkel a tervezést megelőzően készített interjúk a kezdetektől fogva biztosítják az érintettek informáltságát és alapvető támogatói hozzáállását a fejlesztésekhez.


133


Az érintettek általános elemzése az akcióterület összes fejlesztési elképzeléseit figyelembe véve: 50. táblázat: Az érintettek elemzése a fejlesztéseket figyelembe véve ÉRINTETT MEGNEVEZÉSE

A XVII. kerület teljes lakossága

Rákoskeresztúr lakossága

ÉRDEKEK, ELVÁRÁSOK

Élhető és esztétikus lakókörnyezet, megfelelő funkciókkal ellátott kerületközpont, a közlekedési kényszer mérséklése A lakossági érdekek, igények feltérképezését szolgálta a nyílt közösségi tervezési nap kérdőíves felmérése, ahol törekedtünk arra, hogy az összes kerületrész lakossága képviseltesse magát.

A lakó(telepi) környezet humanizálása új közterek, találkozási pontok, zöld felületek kialakításával, a buszpályaudvar átépítése, méretének csökkentése, a közlekedés átszervezésével a kerületközpontban jelentkező zsúfoltság mérséklése, a belvárosban irányuló ingázási kényszer csökkentése; az identitás erősítése

A fejlesztési célterületen lakók

Speciális érdekek és elvárások a rákoskeresztúri lakosokhoz képest nem azonosíthatók, vagyis az érdekek és elvárások megegyeznek a fentiekkel.

Az agglomerációs térség lakossága

A saját településükön nem elérhető funkciók/szolgáltatások igénybe vétele Budapest külső területein, a belvárosba történő beutazás kényszere nélkül. Megfelelő közlekedési rendszer kialakítása


BELSŐ/ KÜLSŐ

külső

külső

külső

külső

VISZONY

INDOKLÁS

++

A fejlesztés megvalósulásával a kerületnek az a központi része válik élhetőbbé és esztétikusabbá, melyen a lakosság túlnyomó többsége napi rendszerességgel átutazik; már az első ütem befejezésével bővülnek a pihenő-, rekreációs funkciók és új közösségi terek jönnek létre; a további fejlesztések során új funkciók megjelenése várható, mely együttes funkció-bővülés mérsékli az ingázási kényszert; az igényeknek megfelelően átalakul a közlekedési rendszer és fenntarthatóbbá, környezetkímélővé válik; a fejlesztés megvalósulása új munkahelyeket teremt.

++

Új zöld felületek, közterek jönnek létre, mely találkozási lehetőséget biztosít a lakosság számára; a későbbi ütemek során további szabadidős és rekreációs funkciók jelennek meg, mely csökkenti az ingázási kényszert; a fejlesztés megvalósulása új munkahelyeket teremt.

VISZONYULÁS ERŐSÍTÉSÉNEK MÓDJA

PROGRAM ELŐKÉSZÍTÉSÉBEN/VÉGREHAJTÁSÁBAN BETÖLTÖTT ESETLEGES SZEREP

Nyilvánosság biztosítása – folyamatos tájékoztatás a fejlesztésről, ez egyes ütemekről és a várható eredményekről; a megismert lakossági érdekek, igények megjelenítése a fejlesztésekben; a folyamatos érdek-képviselet biztosítása – civil szervezeteken és partnerségen keresztül

Előkészítésben: vélemény-nyilvánítással a fejlesztések befolyásolása Végrehajtásban: a civil szervezeteken keresztül bizonyos kapcsolódó tevékenységek megvalósítása (rendezvény-szervezés, faültetés, stb.)

Nyilvánosság biztosítása – folyamatos tájékoztatás a fejlesztésről, ez egyes ütemekről és a várható eredményekről; a megismert lakossági érdekek, igények megjelenítése a fejlesztésekben; a folyamatos érdek-képviselet biztosítása – civil szervezeteken és partnerségen keresztül

Előkészítésben: vélemény-nyilvánítással a fejlesztések befolyásolása Végrehajtásban: a civil szervezeteken keresztül bizonyos kapcsolódó tevékenységek megvalósítása; (rendezvény-szervezés, faültetés, stb.)

+-

Az indoklás megegyezik a rákoskeresztúri lakosságnál leírtakkal, ám a fejlesztési célterületen lakók a fejlesztés során kénytelenek elviselni a megvalósítással együtt járó kellemetlenségeket, ami a viszonyulást negatív irányba módosítja

A viszonyulás erősítése érdekében ennél a csoportnál hangsúlyos szerepet kap a tájékoztatás (plakátok, szórólapok segítségével, a közös képviselőkön keresztül) A lakossági érdekek megjelenítését, valamint a folyamatos érdekképviseletet lásd a korábban leírtaknál.

Előkészítésben: vélemény-nyilvánítással a fejlesztések befolyásolása Végrehajtásban: a civil szervezeteken keresztül bizonyos kapcsolódó tevékenységek megvalósítása (rendezvény-szervezés, faültetés, stb.) a magántulajdonban lévő területek, lépcsőházak, közös helyiségek fokozott rendben tartása

++

A program megvalósulásával új funkciók lesznek elérhetők a XVII. kerület központjában, (szolgáltatási, pihenő, rekreációs, sport funkciók) mely egyre inkább agglomerációs központtá is válik. A közlekedés átszervezése az agglomerációs térségből a belvárosban jutást is megkönnyíti.

Nyilvánosság biztosítása – folyamatos tájékoztatás a fejlesztésről, ez egyes ütemekről és a várható eredményekről

Előkészítésben: vélemény-nyilvánítással a fejlesztések befolyásolása

134

TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV ÉRINTETT MEGNEVEZÉSE

A fejlesztési célterületen található két iskola tanulói, alkalmazottai (Pál Apostol Általános Iskola és Gimnázium, Bartók Béla Alapfokú Művészeti Iskola)

A fejlesztési célterületen, vagy annak közelében található egyéb oktatási, nevelési intézmények diákjai, tanulói, alkalmazottai (bölcsődék, óvodák, iskolák) A kulturális intézmények vendégei (Szabó Ervin Főkönyvtár Fiókkönyvtára) A fejlesztési célterületen és annak közelében lévő szociális intézmények lakói, ellátottjai A Polgármesteri Hivatal, az Egészségház u. 3. szám alatti ingatlan és a Fuchs-kastély dolgozói


Egészséges környezet, jó megközelíthetőség, fellépési lehetőség és szabadidős programok az iskolák közelében.

BELSŐ/ KÜLSŐ

külső


VISZONY

INDOKLÁS

+-/++

A fejlesztés megvalósulásával esztétikusabb, rendezettebb környezet alakul ki az iskolák közelében. (Mindkét iskola a Népkert közvetlen szomszédságában található.) A Népkert átalakítása lehetőséget fog biztosítani környezetvédelmi, egészségfejlesztési programok megvalósítására a tanórák keretében, valamint fellépési lehetőséget is kínál – színpad, zenepavilon kialakítása – a zene- és művészeti iskola tanulóinak. Az iskolai foglalkozások után a zöld felületen sportolásra, pihenésre, közösségépítésre is lehetőség nyílik. A parkoló helyek számának növelése javítja az iskolák megközelíthetőségét. (Szülők számára is fontos!) A viszonyulást negatív irányba tolja, ha a gyerekek a fejlesztés megvalósulása során kénytelenek elviselni a zaj- és porszennyezést.

Nyilvánosság, tájékoztatás biztosítása, a foglalkozások során a gyerekek figyelmének felhívása az épített környezeti és természeti értékekre. Az épített környezeti értékek bemutatásával (fontos épületek, műemlékek a településen) az identitás is erősíthető. Megfelelő ütemezés annak érdekében, hogy a főbb munkálatok a nyári időszakra essenek.

Végrehajtásban, fenntartásban betöltött szerep: közös takarítás/rendezés, szemétszedés pl. a Föld Napja alkalmából. (Együttműködésben a park fenntartójával és a civil szervezetekkel.)

Végrehajtásban, fenntartásban betöltött szerep: közös takarítás/rendezés, szemétszedés pl. a Föld Napja alkalmából. (Együttműködésben a park fenntartójával és a civil szervezetekkel.)


Egészséges környezet, játszóterek, parkok, közterek, találkozási pontok.

külső

+

A fejlesztés megvalósulásával esztétikusabb környezet, parkok, találkozási pontok alakulnak ki az oktatási intézmények közelében.

Nyilvánosság, tájékoztatás biztosítása, a foglalkozások során a gyerekek figyelmének felhívása az épített környezeti és természeti értékekre. Az épített környezeti értékek bemutatásával (fontos épületek, műemlékek a településen) az identitás is erősíthető.

Rendezett külső környezet, parkolási lehetőségek, biztonságos megközelítése az intézményeknek

külső

+

A terület rendezésével a zöld felületek nagysága nő, minőségük, tisztaságuk javul.

Nem releváns

Nem releváns

Pihenési, rekreációs lehetőségek az intézmények közelében

külső

+

Az intézmények közelében új park/zöld felület, valamint köztér/találkozási hely kerül kialakításra

Nyilvánosság, tájékoztatás biztosítása

Nem releváns

-/+

A megvalósítás során megnövekedett zaj- és porterhelés, (-) a fejlesztés lezárulását követően vonzóbb és esztétikusabb munkahelyi környezet

A dolgozók véleményének meghallgatása és megjelenítése a fejlesztésekben

Kisebb rendezési feladatok a minél gyorsabb és hatékonyabb megvalósulás érdekében

Megfelelő munkahelyi környezet


külső

135



BELSŐ/ KÜLSŐ

VISZONY

INDOKLÁS



A fejlesztés megvalósulásával az egész települési környezet vonzóbbá válik, amely bizonyos szektorok számára kereslet-növelő hatást eredményezhet. A viszonyulás tovább befolyásolható pozitív irányban, ha a vállalkozók a fejlesztések keretében megrendelésekhez juthatnak.

A vállalkozók további javaslatainak meghallgatása, a helyi cégek preferálása a közbeszerzési eljárásokban, folyamatos érdek-érvényesítés biztosítása a partnerségben

Végrehajtásban: kivitelezési munkák, amennyiben ők kerültek kiválasztásra a közbeszerzési eljárásban.

A fejlesztés megvalósulásával az egész települési környezet vonzóbbá válik, amely bizonyos szektorok számára kereslet-növelő hatást eredményezhet.

Tájékoztatás és folyamatos érdek-érvényesítés biztosítása a partnerségben

-/+

Bizonyos vállalkozások telephelye a fejlesztés következtében megszűnik (-); a megvalósítás során az építési tevékenység akadályozhatja üzemszerű tevékenységüket (-); a fejlesztés megvalósulásával az egész települési környezet vonzóbbá válik, amely bizonyos szektorok számára kereslet-növelő hatást eredményezhet. (+)

A megszüntetni kívánt telephelyen működő vállalkozások megfelelő időben történő informálása, hogy felkészülhessenek a változásokra; új telephely kijelölése, vonzó vállalkozói környezet biztosítása; tájékoztatás és folyamatos érdek-érvényesítés a partnerségben

Végrehajtásban: saját fejlesztések megvalósításával a települési környezet minősége tovább javítható

+-/+

A megvalósítás során az építés akadályozhatja üzemszerű tevékenységüket (pl. szállítás, vendégforgalom) (-); a megvalósítást követően egyértelműen kedvező hatás a vonzó kerületközpont által generált vendégforgalom növekedés

A kivitelezési, és az azt megelőző közbeszerzési eljárások során olyan szervezési szempontok érvényesítése, amelyek a „zárva tartási kényszert” minimalizálják.

Végrehajtásban: saját fejlesztések megvalósításával a települési környezet minősége tovább javítható

A projekt megvalósítása során is folyamatos konzultáció a fejlesztés aktuális állásáról és eredményeiről, majd a civil szervezetek ismételt bevonása a fejlesztés további ütemeibe

Előkészítésben: konzultációk vezetőikkel, képviselőikkel, az általuk készített szakmai anyagok figyelembe vétele Végrehajtásban: kapcsolódó tevékenységek ellátása (rendezvények szervezése, fellépések vállalása, stb.)

Nem releváns

Főként a fenntartásban

Vállalkozások nagyvállalkozók

Véleményük meghallgatása és beépítése a fejlesztésekbe, lehetőség esetén részvétel a kivitelezésben (KBT figyelembe vételével).

külső

+/++

Vállalkozások – KKV-k (tulajdonosok, alkalmazottak)

Véleményük meghallgatása és érvényesítése a fejlesztésekben; bevételeik növelése

külső

+

A fejlesztési célterületen tevékenykedő vállalkozások tulajdonosai, alkalmazottai

Bevételek növelése – minél magasabb részesedés a fejlesztés generálta hasznokból, minél alacsonyabb „zárva tartási” kényszer

A fejlesztési célterületen szolgáltatást nyújtó kereskedelmivendéglátó helyek tulajdonosai és alkalmazottai

Bevételek növelése – minél magasabb részesedés a fejlesztés generálta hasznokból, minél alacsonyabb „zárva tartási” kényszer

Civil szervezetek

Az általuk képviselt célok, érdekek megjelenítése minden, a kerületet érintő tevékenységben, együttműködésre törekvés az önkormányzattal és a helyi lakossággal; minél több lakos bevonása tevékenységeikbe

A fejlesztés eredményeként létrejött munkahelyeken munkát találók

Munkahelyük megtartása, kedvező jövedelmi viszonyok


külső

külső

külső/belső

+/++

külső

++

A kerületközpont fejlesztésébe különböző fórumok keretében szinte az összes civil szervezet bevonásra került, lehetőséget kaptak érdekeik érvényesítésére. A megfelelő kapacitásokkal és kapcsolódó tevékenységi körrel rendelkező civil szervezetek a partnerségbe is bekerültek. A fejlesztés eredményeinek (közterületek, sétány, zöld felületek) fenntartása, új funkciók megjelenése várhatóan új munkahelyeket teremt, mely kedvezően hat a térség munkaerő-piacára. A fejlesztés eredményeként munkát találók a fejlesztés közvetlen kedvezményezettjei lesznek munkaviszonyuk létesítésével.

136


A fejlesztés eredményeként megőrzött munkahelyeken munkát találók A fejlesztéssel kapcsolatba kerülő mozgásukban korlátozott fogyatékkal élők A fejlesztés megvalósításán dolgozó cégek, vállalkozások A fejlesztés lezárultát követően a projekt eredményeinek fenntartásán dolgozó vállalkozások Budapest XVII. kerület önkormányzata (mint lakosság összességét képviselő testület) Az Önkormányzat munkatársai (elsősorban az EU Programiroda és a Főépítészi Iroda dolgozói)


Munkahely megtartása hosszú távon, kedvező jövedelmi viszonyok

Intézmények, létesítmények, közterületek akadálymentes megközelítése

BELSŐ/ KÜLSŐ

külső

külső


VISZONY

INDOKLÁS

++

A fejlesztés eredményeinek (közterületek, sétány, zöld felületek) fenntartása, új funkciók megjelenése várhatóan munkahelyeket őriz meg, mely kedvezően hat a térség munkaerő-piacára. A fejlesztés eredményeként munkát találók a fejlesztés közvetlen kedvezményezettjei lesznek munkaviszonyuk megőrzésével.

Nem releváns

Főként a fenntartásban

++

A fejlesztési célterületen szolgáltatást igénybe vevő, közterületet használó mozgásukban korlátozottak szabadon férhetnek hozzá a célterülethez és létesítményeihez

Tájékoztatás nyújtása az akadálymentesítés tényéről és a fejlesztés kedvező hatásairól; akadálymentesítési szempontok figyelembe vétele a közbeszerzési kiírásokban

Véleményezési jog biztosítása az elkészült tervekben

Nem szükséges

Végrehajtásban: a tervezett fejlesztések kivitelezői


Profitmaximalizálás, megfelelő együttműködés a megrendelővel és a többi vállalkozással

belső

++

A fejlesztés megvalósítása keretében a megvalósításon dolgozó cégek többlet árbevételhez és többleteredményhez jutnak, javul eredményességük és jövedelemtermelő képességük

Profitmaximalizálás, a hosszú távú megrendelés biztosítása

külső

++

A fejlesztés fenntartása keretében a megvalósításon dolgozó szállítók többlet árbevételhez és többleteredményhez jutnak, javul eredményességük és jövedelemtermelő képességük

Nem szükséges

Fenntartásban vállalnak szerepet

++

A kerület környezetének/zöld felületeinek javulásával növekszik a kerület népesség-megtartó ereje, az itt lakók életminősége. Ugyanakkor kihívást jelent a fejlesztés fenntartása.

A fejlesztés közös – politikailag nem érintett – projektként való kezelése, a fejlesztés, mint városi (kerületi) közösségi ügy megjelenítése

Előkészítésben: fejlesztési javaslatok kialakítása, véleményezése, jóváhagyása Végrehajtásban: folyamatos konzultáció, ellenőrzés

++

Többletfeladatok ellátásán keresztül javul szakmai megbecsülésük, , más projektekben is használható szakismereteket szereznek, a projektben való közreműködésért javadalmazásban részesülnek.

A fejlesztés sikeres megvalósulása, bevonás a későbbi ütemekbe

Előkészítésben: javaslatok és kapcsolódó anyagok kidolgozása, részvétel a megvalósíthatósági tanulmány és a pályázat elkészítésében Végrehajtásban: folyamatos ellenőrzése a megvalósító szervezeteknek (cégek, vállalkozások) kapcsolattartás a pályáztató szervezettel

A kijelölt településfejlesztési célok képviselete, érvényesítése

Sikeres, a település céljait szolgáló fejlesztés megvalósítása, szakmai elismertségük növelése


külső

belső

137


Az érintettek elemzése az egyes projektek megvalósítására vonatkozóan 1-2-3-4. Főtér kialakítása, Sétány kialakítása a Pesti út déli oldalán, Fuchs-kastély kertjének zöldfelület-fejlesztése, köztérré alakítása, Pesti út északi részének zöldfelületi fejlesztése 51. táblázat: Elsődleges célcsoport Célcsoport

Érdek, indokoltság

Gazdasági szerepe

Motiváltság, bevonhatóság

Az akcióterület Felnőtt lakosság az akcióterületen

közszolgáltatásainak kulturált megközelítése gyalogosan, köztéri

Közepes befolyás

programokon részvétel, parkolási

Közepes motiváltság, közepes bevonhatóság

gondok mérséklése Az akcióterület Fiatalok az akcióterületen (6-22 év)

közszolgáltatásainak kulturált és biztonságos megközelítése

Gyenge befolyás

gyalogosan, köztér látványosságai,

Magas motiváltság, erős bevonhatóság

vízi attrakciók fejlesztése Önkormányzat, helyi politikusok

Köztér közfunkcióinak kihasználásra, rendezvények

Erős befolyás

létrehozása


A nagyobb gyalogos és kerékpáros Vállalkozások az akcióterületen

forgalom élénkítő hatással lesz a környező gazdasági

Erős befolyás

vállalkozásokra, szolgáltatókra,

Magas motiváltság, közepes bevonhatóság

érdemes befektetni a környéken

52. táblázat: Másodlagos célcsoport Célcsoport


Városfejlesztő,

Tagságuk, általuk képviselt

környezetvédő civil

lakosság számára megfelelő

szervezetei

környezet kiharcolása

Nagycsaládosok


Egyesülete, Nyugdíjasok


Egyesülete

környezet kiharcolása


Gazdasági szerepe

Gyenge befolyás

Gyenge befolyás

Motiváltság, bevonhatóság Magas motiváltság, erős bevonhatóság Magas motiváltság, erős bevonhatóság

138


5. Polgármesteri Hivatal akadálymentesítése, energetikai korszerűsítése, ügyfélváró portál kialakítása 53. táblázat: Elsődleges célcsoport Célcsoport


Gazdasági szerepe


A kerületben lakók Kisgyermekes családok a

gyermekkocsival, kisgyermekkel

kerületben

megközelíthetővé válik az épület

Gyenge befolyás


és az ügyintézés könnyebbé válik A nehezen mozgó nyugdíjasok Nyugdíjasok a kerületben

számára elérhetőek lesznek a

Gyenge befolyás

közigazgatási szolgáltatások Fogyatékkal élők a kerületben

Akadálymentesített épület lehetővé teszi a közszolgáltatások

Gyenge befolyás

igénybevételét

Polgármesteri Hivatalban

Lehetővé válik fogyatékkal élő

dolgozó fogyatékkal élők

dolgozó felvétele a PH-ban.

54. táblázat: Másodlagos célcsoport Célcsoport Érdek, indokoltság

Gyenge befolyás

Gazdasági szerepe

Magas motiváltság, erős bevonhatóság Magas motiváltság, erős bevonhatóság Magas motiváltság, erős bevonhatóság


Fogyatékkal élők civil szervezetei

Tagságuk, általuk képviselt lakosság számára megfelelő

Gyenge befolyás

ellátás kiharcolása

Nagycsaládosok


Egyesülete, Nyugdíjasok


Egyesülete

ellátás kiharcolása


Gyenge befolyás

Magas motiváltság, erős bevonhatóság Magas motiváltság, erős bevonhatóság

139


6. Szent Kereszt templom előtti köztér kertépítészeti felújítása, közösségi térré alakítása 55. táblázat: Elsődleges célcsoport Célcsoport

Érdek, indokoltság Műemléki környezet megújítása,

Felnőtt lakosság az

kulturált szabadidő eltöltése, a

akcióterületen

vallásgyakorlás megfelelő

Motiváltság,

Gazdasági szerepe

bevonhatóság Közepes motiváltság,

Közepes befolyás

környezetben

közepes bevonhatóság (célcsoport heterogenitása miatt)

Műemléki környezet megújítása, Fiatalok az akcióterületen

kulturált szabadidő eltöltése, a

(6-22 év)

vallásgyakorlás megfelelő

Gyenge befolyás


környezetben Épület és környezetének Egyház

megújulása kulturált körülményeket

Gyenge befolyás

teremt


56. táblázat: Másodlagos célcsoport Célcsoport Városvédő, környezetvédő civil szervezetei


Gazdasági szerepe

Tagságuk, általuk képviselt lakosság számára megfelelő környezet kiharcolása


Gyenge befolyás

Motiváltság, bevonhatóság Magas motiváltság, erős bevonhatóság

140


7-8. Főtér – Multifunkciós épület: Internet és infopont létrehozása; Fuchs kastély mellett szolgáltató épület – irodák kialakítása (A projekten kívül a pályázati források bevonása nélkül BKV forgalmi irodájának (Multifunkciós épület) és a Fuchs kastély szolgáltató épületében étterem kialakítása) 57. táblázat: Elsődleges célcsoport Célcsoport


Gazdasági szerepe


A központban színvonalas szolgáltatások Felnőtt lakosság az akcióterületen

elindítása, amely önkormányzati tulajdona miatt biztosítja a megfelelő bérleti díjakon

Közepes befolyás

keresztül a versenyképes árakat és


szolgáltatásokat Beruházó,

A városközpontban egy színvonalas

vállalkozásfejlesztő

szolgáltatások elindítása, biztos

cégek, bankok

befektetés, jövedelmező beruházás

Erős befolyás


A nagyobb gyalogos és kerékpáros forgalomélénkítő hatással lesz a környező gazdasági vállalkozásokra, szolgáltatókra, Vállalkozások az akcióterületen

érdemes befektetni a környéken, az önkormányzati tulajdonú épületben

Erős befolyás

ösztönzőkkel alacsonyabb áron lehet


bérelni, érdemes átköltözni az épületekbe, esetleges ellenérdekeltség merülhet fel a verseny élénkülése miatt. A nagyobb gyalogos és kerékpáros forgalom élénkítő hatással lesz a Betelepülni szándékozó vállalkozások

környező gazdasági vállalkozásokra, szolgáltatókra, érdemes befektetni a

Erős befolyás

környéken, az önkormányzati tulajdonú


épületben ösztönzőkkel alacsonyabb áron lehet bérelni,

58. táblázat: Másodlagos célcsoport Célcsoport Fővárosi és kerületi kamara


Gazdasági szerepe

Tagságuk, általuk képviselt lakosság számára megfelelő beruházás kiharcolása


Erős befolyás


141


6. Városmarketing fejlesztése, helyi identitást és helyi közösségek erősítését erősítő akciók 59. táblázat: Elsődleges célcsoport Célcsoport


Gazdasági szerepe

A városi, kerületi és városrészi

Városvezetés

Erős befolyás

identitás fejlesztése

és foglalkoztatási akciókban, a

akcióterületen

Közepes befolyás

környezet szépülése

Vállalkozások az akcióterületen

Magas motiváltság, erős bevonhatóság motiváltság, közepes bevonhatóság

Foglalkoztatási kezdeményezések, munkaerő biztosítása

Magas motiváltság, Erős befolyás

közepes bevonhatóság

Betelepülni szándékozó

Foglalkoztatási kezdeményezések,

vállalkozások

munkaerő biztosítása

Magas motiváltság, Erős befolyás

közepes bevonhatóság

Közvetlen támogatás az identitás Fiatal lakosság a kerületben

bevonhatóság

Közepes

Közvetlen támogatás a környezeti

Felnőtt lakosság az

Motiváltság,

megszerzésében és megtartásában, helyben maradás

Közepes Gyenge befolyás

ösztönzése

motiváltság, alacsony bevonhatóság

60. táblázat: Másodlagos célcsoport Célcsoport Kerületi városvédő és környezettámogató civil szervezetek


Gazdasági szerepe


Tagságuk, általuk képviselt lakosság számára megfelelő támogató projektek kiharcolása, céljaiknak megfelelő fejlesztések


Gyenge befolyás


142


7. Városfejlesztési menedzsment létrehozása 61. táblázat: Elsődleges célcsoport Célcsoport


Gazdasági szerepe

A városfejlesztési elképzelések Városvezetés

magas színvonalú, hatékony és

Erős befolyás

sikeres végrehajtása Beruházó, vállalkozásfejlesztő cégek, bankok


A városfejlesztési elképzelések magas színvonalú, hatékony és sikeres végrehajtása, biztos

Erős befolyás


beruházás A városfejlesztési elképzelések

Vállalkozások az akcióterületen

magas színvonalú, hatékony és sikeres végrehajtása,

Erős befolyás

gazdaságélénkítés biztosítása,


ütemezett végrehajtás A városfejlesztési elképzelések Betelepülni szándékozó vállalkozások

magas színvonalú, hatékony és sikeres végrehajtása,

Erős befolyás

gazdaságélénkítés biztosítása,


ütemezett végrehajtás

62. táblázat: Másodlagos célcsoport Célcsoport Fővárosi és kerületi kamara


Gazdasági szerepe

Tagságuk, általuk képviselt lakosság számára megfelelő

Erős befolyás

beruházás kiharcolása


A városfejlesztési elképzelések Lakosság a kerületben

magas színvonalú, hatékony és sikeres végrehajtása, színvonalas projektek


Közepes befolyás


143


Közszféra projekten kívüli, tervezett beruházásai Csárdás játszótér bővítése 63. táblázat: Elsődleges célcsoport Célcsoport


Gazdasági szerepe


A környező lakótelepen lakók Kisgyermekes családok a

számára színvonalas

központi városrészben

kikapcsolódás, EU szabvány

Gyenge befolyás


szerinti biztonságos játszóhely A környező lakótelepen lakók Nyugdíjasok a központi

színvonalas pihenőkertje, unokák

városrészben

számára megfelelő és biztonságos

Gyenge befolyás


játszóhely Akcióterület óvodáinak

Az akcióterület óvodásai számára

vezetői és óvodásai,

színvonalas játszótér „hazafelé

szüleik

menet”

Gyenge befolyás




Kisgyermekes családok a

Központi közszolgáltatások

többi kerületi

igénybevételekor színvonalas

városrészben

kikapcsolódás

Nyugdíjasok a többi kerületi városrészben

Gazdasági szerepe

Gyenge befolyás

Központi közszolgáltatások igénybevételekor színvonalas

Gyenge befolyás

pihenőhely

Nagycsaládosok

Tagságuk, általuk képviselt civilek

Egyesülete, egyéb civil

számára színvonalas játszótér

szervezetek

kialakítása


Gyenge befolyás

Motiváltság, bevonhatóság Magas motiváltság, közepes bevonhatóság Magas motiváltság, közepes bevonhatóság Magas motiváltság, erős bevonhatóság

144


Népkert fejlesztése 65. táblázat: Elsődleges célcsoport Célcsoport


Gazdasági szerepe

A kerületben lakók számára

Kisgyermekes családok a

színvonalas kikapcsolódás,

kerületben

Gyenge befolyás

pihenőhely, szabadidő eltöltése A kerületben lakók színvonalas

Nyugdíjasok a kerületben

Gyenge befolyás

pihenőkertje

Fiatalok (6-22 év) a kerületben

Kerület felnőtt lakossága

Kikapcsolódási hely, színvonalas

Gyenge befolyás

pihenőpark, identitás növelése Színvonalas köztéri rendezvények,

Közepes befolyás (a

fesztiválok tartása, identitás

célcsoport nagysága,

növelése

heterogenitása miatt)

Motiváltság, bevonhatóság Magas motiváltság, erős bevonhatóság Magas motiváltság, erős bevonhatóság Közepes motiváltság, gyenge bevonhatóság Közepes motiváltság, közepes bevonhatóság (a célcsoport nagysága, heterogenitása miatt)

Akadálymentesített közpark, amely biztosítja a megközelíthetőséget, a Fogyatékkal élők a kerületben

pihenést a célcsoport számára,

Gyenge befolyás

illetve a köztéri rendezvényeken


való részvételt Élénkebb gyalogos forgalom növeli a környék gazdasági aktivitását, Vállalkozások a kerületben

időszaki fesztiválok, események

Erős befolyás

növelik a forgalmat, a központi

Erős motiváltság, közepes bevonhatóság

kávéház konkrét munkahelyteremtő beruházás magántőke bevonásával



Gazdasági szerepe

Központi közszolgáltatások A kerület távolabbi lakói

igénybevételekor színvonalas

Közepes befolyás

kikapcsolódás A kerületben átutazó agglomerációban lakók

A szolgáltató központ és a közlekedési csomópont használata közben színvonalas pihenőkert


Gyenge befolyás

Motiváltság, bevonhatóság Magas motiváltság, közepes bevonhatóság Alacsony motiváltság, gyenge bevonhatóság

145


8 A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve Az ütemezés tervezésénél a beruházások egymásra épülését és várható időtartamát kell figyelembe venni. A projektmenedzsment szervezet a teljes projekt időtartamában működik. Az első beruházások megindítása a projektszervezet létrejöttét követő 3. hónaptól lehetséges az előkészítő tevékenységek és a megfelelő projektműködés elindítása miatt. Ezután a beruházásokat egymáshoz képest elcsúsztatva érdemes megindítani, illetve az egymást feltételező beruházásokat együtt célszerű tendereztetni. Az identitást erősítő akciók megkezdése is az előkészítő, közbeszerzési szakaszok után indítható el. Ezek a 3. hónaptól 2 hónapos közbeszerzési időszak után már megkezdhető a megvalósításuk. A különböző elemeket célszerű egymáshoz képest elcsúsztatva elindítani, az erőforrások hatékony kihasználása érdekében.


146


67. táblázat

2009 1.n.év Főtér kialakítása, Sétány kialakítása a Pesti út déli részén, Fuchs kastély kertrendezése A részletes kiviteli tervek elkészítése A KMOP 2. körös pályázati anyag összeállítása, benyújtása A kivitelezés közbeszerzési eljárásának lebonyolítása Építési munkák kivitelezése Elkészült részek műszaki átvétele Projektelem zárása, elszámolás, jelentéskészítés A közterek és a sétány fenntartása, működtetése Szent Kereszt Templom környezetének és a Pesti út északi oldalának felújítása A részletes kiviteli tervek elkészítése A KMOP 2. körös pályázati anyag összeállítása, benyújtása Kivitelezés közbeszerzési eljárásának lebonyolítása Építési munkák kivitelezése Projektelem zárása, elszámolás, jelentéskészítés A köztér folyamatos működtetése


2.n.év

3.n.év

2010 4.n.év

1.n.év

2.n.év

3.n.év

2011 4.n.év

1.n.év

2.n.év

3.n.év

4.n.év

147


2009 1.n.év Polgármesteri Hivatal akadálymentesítése, energetikai korszerűsítése A részletes kiviteli tervek elkészítése A KMOP 2. körös pályázati anyag összeállítása, benyújtása Kivitelezés közbeszerzési eljárásának lebonyolítása Építési munkák kivitelezése Elkészült részek műszaki átvétele Projektelem zárása, elszámolás, jelentéskészítés Az épület fenntartása, működtetése Internet és infopont és Fuchs kastély mellett irodák (szolgáltató épület) kialakítása A részletes közterületi tervek elkészítése A KMOP 2. körös pályázati anyag összeállítása, benyújtása Kivitelezés közbeszerzési eljárásának lebonyolítása Építési munkák kivitelezése Elkészült épület műszaki átvétele Projektelem zárása, elszámolás, jelentéskészítés Épületek fenntartása, működtetése


2.n.év

3.n.év

2010 4.n.év

1.n.év

2.n.év

3.n.év

2011 4.n.év

1.n.év

2.n.év

3.n.év

4.n.év

148


2009 1.n.év Városmarketing fejlesztése, helyi identitást erősítő akciók Elképzelések pontosítása, egyeztetés a partneri körrel A KMOP 2. körös pályázati anyag összeállítása, benyújtása Akciók meghirdetése és végrehajtása Projektelem zárása, elszámolás, jelentéskészítés Akció újra hirdetése Projektmenedzsment szervezet létrehozása és működtetése A projektmenedzsment szervezet feladatainak, működési feltételeinek részletes kidolgozása A projektmenedzsment szervezet személyi állományának feltöltése A projektmenedzsment folyamatos működtetése A projektet kiegészítő tevékenységek Nyilvánosság biztosítása Könyvvizsgálat Műszaki ellenőrzés (pályázat részét nem képező tevékenység)


2.n.év

3.n.év

2010 4.n.év

1.n.év

2.n.év

3.n.év

2011 4.n.év

1.n.év

2.n.év

3.n.év

4.n.év

149


9 Tervezett fejlesztések várható hatásai 9.1 Társadalmi-gazdasági hatások A helyi közösségi élet színterét képező, jelenleg vonzerejét vesztett, elhanyagolt városközpont attraktivitásának és funkcionális működésének fejlesztése során élhetőbb, minden tekintetben vonzóbb és funkciógazdag központ alakul ki, a város népességmegtartó ereje növekszik. Az új városközpont ideális környezetet teremt a vállalkozások számára, a helyi szolgáltatások minősége és termékpalettája, valamint a helyi foglalkoztatás növekszik, az igényes és esztétikus közterületek ill. találkozóhelyek kialakítása során „pezsgőbbé” válik az élet. A közúti forgalom és az utca melletti terület-felhasználási tevékenységek szimbiózisának megteremtése során a „konfliktusok” elfogadható szintűre csökkennek. A forgalomcsillapítás eszközeivel a gépjármű forgalom csökkenése ezen a szakaszon nem érhető el, de a fejlesztések elősegítik a biztonságos gyalogos és kerékpáros közlekedést. Az építészeti örökség fizikai megújítása és gazdaságilag is fenntartható, élő funkcióval való megtöltése fontos célkitűzés, mely hozzájárul a helyi identitás, közösségformálás, imázs és környezettudatosság erősítéséhez. E fejlesztési akciók során a központ forgalma, látogatottsága növekszik. Az akadálymentesítési projektek és a játszótér, továbbá a parkfejlesztés hozzájárul a társadalmi kohézió erősítéséhez, a hátrányos helyzetű célcsoportok számára igényes, magas színvonalú és megközelíthető köztereket és közszolgáltatásokat hoz létre. Az identitásnövelő és környezetfejlesztő projektek ugyancsak elősegítik a társadalmi kohézió erősödését. Egyedi bevételtermelő projekt nem került tervezésre, ezért ennek gazdasági hatásait nem kell elemezni.


150


9.2 Esélyegyenlőségi hatás A fejlesztés célja a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása. Az 1998. évi XXVI. törvény értelmében biztosítani kell, hogy a fogyatékkal élő személyek számára biztosított legyen a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés. A fejlesztés során a Polgármesteri Hivatal épületének akadálymentesítése biztosítja a közszolgáltatásokhoz való akadálymentes hozzáférés feltételeit. A közterek kialakításakor mindenütt figyelembe veszik az akadálymentes környezet kialakítását, amelynek eredményeként babakocsival, kerekesszékkel lehetővé válik a közlekedés. A játszótér térburkolata és bejárata is akadálymentes lesz, így fogyatékkal élők és kisgyermekes családok egyaránt igénybe tudják venni. A multifunkciós épület és a szolgáltató épület tervezése során is kötelezően megvalósítja az önkormányzat az akadálymentes épület kialakítását. Az identitást növelő, ESZA típusú projektek között a közmunkaprogrammal összehangoltan lehetőség nyílik arra, hogy a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok bevonásra kerüljenek a köztisztasági, illetve a virágtelepítési akcióban.

9.3 Környezeti hatások A központi fejlesztési célok elérése a környezeti állapotban minden esetben tartós gazdagodást okoz, de a hatásokat alapvetően három kategóriában elemezzük:

A környezeti állapot számára tartós kockázatot jelentő beavatkozások alapvetően a nagy léptékű beruházások (infopont, szolgáltató épület – étterem és irodák, közlekedési csomópont-fejlesztés). Valamennyi építménynél a tervezők számoltak a kedvezőtlen környezeti hatások kiküszöbölésével. Az építkezés a volumen miatt szintén hatással lesz a környezetre, de az építési engedély előfeltétele, hogy a leendő létesítmények környezetét rendbe kell tenni és maga az építkezés is csak minimális korlátozást jelenthet a kerület mindennapi működésében.

A környezeti állapot számára átmeneti kockázatot jelentő beavatkozások a kisebb építkezések (parkfelújítás, kerékpárút-fejlesztés), intézmény felújítások (akadálymentesítés). Ezek az építkezések a környezetet kisebb-nagyobb mértékben igénybe veszik, az eredeti állapotot megbontják, de a


151


működtetés során már nincs kockázat. Ezen fejlesztéseknél minimális elvárás, hogy általában magasabb minőségű környezet jöjjön létre. Rákosmente esetében az Integrált Városfejlesztési Stratégia a fejlesztések és a magasabb minőségű környezet szinergikus hatásával számol.

A környezeti állapot számára kockázatot nem jelentő beavatkozások, melyek egyértelműen pozitív hatással bírnak. Ebbe a kategóriába tartozik a zöldterületek felújítása, játszótér építése, pihenőpark és sétány létrehozása. Természetesen itt is szükség lehet (park)építészeti jellegű beavatkozásra, mely a területhasználatot időlegesen korlátozhatja, de ezt nem tekintettük még átmenetileg sem negatív hatásnak.

Negatív környezeti hatások mérséklése az átmenő forgalom csillapításával lenne elérhető, azonban ennek megszüntetése irracionális célkitűzés lenne. A lakóövezetek védelme ugyanakkor kiemelt célkitűzés, ezért a negatív hatások mérséklése érdekében kerül kialakításra a főút menti sétány, valamint a központi nagyfelületű zöldterület rekonstrukció, amely a légszennyezés csökkentését is célozza.


152


10 Megvalósítás intézményi kerete 10.1 Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása A tervezett pályázati projekt tárgyát képező akcióterületi tervben foglalt fejlesztések szakszerű (a hatályos jogszabályoknak és a speciális szakmai kritériumoknak megfelelő) végrehajtásáért az IVS-ben meghatározott Városfejlesztési Társaság keretei közt létrehozott három főből álló Projektmenedzsment Szervezet felelős. A Projektmenedzsment Szervezet tagjai az adott szakterületen minimálisan öt éves szakmai tapasztalattal, illetve a Strukturális Alapok pénzügyi forrásaiból finanszírozott pályázati projektek végrehajtásában szerzett minimálisan három éves tapasztalattal rendelkező, magas fokú helyismerettel rendelkező szakemberek. A Projektmenedzsment Szervezet felépítése illeszkedik a vonatkozó pályázati felhívásban rögzített pénzügyi és szakmai szabályokhoz és visszaigazolja annak szakmai elvárásait. A menedzsment tevékenységét a projektnek alárendelten, a közigazgatási és hivatali hierarchiától függetlenítve látja el. A Városfejlesztő társaság felállásáig az előkészítő feladatokat az EU Programiroda, a Városfejlesztési és a Főépítészi Iroda munkatársai végzik el az EU Programiroda vezetőjének irányításával.


153


A menedzsment struktúra:

KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZET Monitoring Szervezet

Projektmenedzser Pénzügyi vezető Műszaki vezető

Külső szakértők

Titkárságvezető VÁROSFEJLESZTŐ TÁRSASÁG Projektmenedzsment Szervezet

(Jogi szakértő, auditor)

A Projektmenedzsment Szervezet alapvető funkciói:

-

Támogatási szerződés megkötésének koordinálása

-

Cselekvési és ütemterv aktualizálása, szervezeti felépítés véglegesítése

-

A partneri együttműködés szakmai koordinációja

-

Beszerzési eljárások lefolytatásának koordinálása (külső szakértő bevonásával)

-

Beruházások, fejlesztések kivitelezésének irányítása

-

Pénzügyi folyamatok működtetése

-

Monitoring, önellenőrzési folyamatok működtetése

-

Projekt értékelése (ex ante, mid term és ex post)

-

A projektszintű kommunikációs terv végrehajtásának irányítása

-

A projekt szakmai és pénzügyi lezárása


154


Monitoring: A projekt megvalósításának folyamatának figyelemmel kísérését egy, a projektmenedzsmenttől független, a jegyző által kijelölt Monitoring Bizottság látja el. A Bizottság tagjai rendelkeznek a szükséges szakmai ismeretekkel és (a menedzsment tagokkal ellentétben) külön díjazásban nem részesülnek. A Monitoring Bizottság alapvetően a pályázati projektben meghatározott indikátorok időarányos teljesítését kíséri figyelemmel a logikai keretmátrixban meghatározott indikátor források nyomon követésével,

valamint

a

mérföldkövek

időben

történő

teljesülésének

ellenőrzésével.

A

Projektmenedzsment Szervezet a negyedéves elszámolásokkal egyidejűleg a Monitoring Bizottság részére is jelentéseket készít. Amennyiben a Bizottság a pályázatban (támogatási szerződésben) meghatározott indikátorok időarányos teljesítésével kapcsolatban a cselekvési- és ütemtervhez képest negatív eltérést tapasztal, úgy ezt azonnal jelzi a kedvezményezett képviselője, illetve a projektmenedzser felé. Ebben az esetben a Monitoring Bizottság haladéktalanul javaslatokat tesz a kialakult anomália kiküszöbölésére, mely javaslatok tartalmazzák az adott helyzetben ehhez a szakmailag legadekvátabb eszközöket (pl.: szerződés-módosítás, pótmunka elrendelése, kötbérezés, jótállás érvényesítése, stb.) A javaslatok közül a projektmenedzser álláspontját is meghallgatva a kedvezményezett képviselője dönt. A projektmenedzsment tagjai: 1.

Projektmenedzser. Feladatai:

a.)

A projekt végrehajtásának napi szintű irányítása.

b.)

A Közreműködő Szervezet és a projektet megvalósító szervezet (és partnerei) közti kommunikáció biztosítása.

c.)

A megvalósítási folyamatok ellenőrzése.

d.)

Havi rendszerű jelentéstétel a projekt előrehaladási folyamatairól a kedvezményezett szervezet, illetve a projekt monitoring feladatokat ellátó Városfejlesztő Társaság kijelölt képviselői felé.


155


2.

Pénzügyi vezető. Feladatai:

a.)

A projekt pénzügyi folyamatainak felügyelete, a cash-flow és a pénzáramok folyamatos figyelemmel kísérése.

b.)

A hatályos jogszabályoknak és a Strukturális Alapok felhasználásáról szóló normáknak megfelelő iktatási és utalványozási rend kialakítása. (Ezt az önkormányzat hivatalos képviselője hagyja jóvá.)

c.)

Kapcsolattartás a Közreműködő Szervezet pénzügyi munkatársaival.

d.)

Az előrehaladási jelentések részét képező pénzügyi jelentések összeállítása a projekt megvalósítás során.

e.)

Kapcsolattartás az időközi és a záró auditot végző könyvvizsgálókkal.

3.

Műszaki vezető. Feladatai:

a.)

A projekt építési beruházási elemeinek koordinálása.

b.)

Egyeztetés és konzultáció az engedélyes és kiviteli terveket összeállító tervezőkkel.

c.)

Részvétel az egyes projekt-elemek kiviteli munkáinak megvalósítására kiírandó közbeszerzési eljárások műszaki dokumentációjának összeállításában.

d.)

Folyamatos kapcsolattartás az egyes építési projekt-elemek végrehajtását koordináló műszaki vezetőkkel.

e.)

Az építési beruházási projektelemek végrehajtásának és ütemezésének figyelemmel kísérése, javaslattétel az esetleges ütemezési módosítások vonatkozásában.

f.)

Az egyes építési beruházási elemekhez kapcsolódó építési naplók ellenőrzése.

g.)

Folyamatos kapcsolattartás és konzultáció a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező építési hatóságokkal.

h.)

Az egyes építési beruházási projekt elemek műszaki átadás-átvételének jóváhagyása, illetve a szükséges hatósági engedélyezési eljárásokban történő részvétel.

4.

Titkárságvezető. Feladatai:

a.)

az ügyvezető munkájának támogatása,

b.)

adminisztrációs és szervezési feladatok ellátása,

c.)

szerződések és számlák nyilvántartása,

d.)

kimenő és bejövő posta kezelése, levelezés,

e.)

kapcsolattartás az ügyfelekkel, az önkormányzat irodáival, és a közreműködő szervezettel,

f.)

levéltervezetek, válaszlevelek, feljegyzések készítése,


156


g.)

egyéb titkársági feladatok ellátása,

h.)

figyeli a határidőket, és azokkal kapcsolatban időben intézkedést kezdeményez,

i.)

gondoskodik a szervezeti egység dolgozóinak munkájuk végzéséhez szükséges irodaszerek igényléséről.

10.2 Az akcióterületi terv megvalósításának nyomon követése, civil szereplők bevonása A Rákosmente Városfejlesztő Társaság keretei között működő projektmenedzsment szervezet feladata az akcióterületi terv folyamatos monitoringja. Az IVS monitoring rendszerén belül működik minden egyes akcióterületi terv konkrét előrehaladásának vizsgálata. A TAT monitoring tevékenysége két fő részből áll, az első a kockázatkezelés, amely az ütemterv előrehaladását vizsgálja, és folyamatosan tájékoztatja a projektmenedzsert az előrehaladás várható állásáról és az esetlegesen szükséges beavatkozásokra javaslatot tesz. A másik része az indikátorok, mutatók folyamatos vizsgálata, az egyes projektrészek előrehaladása alapján negyedévente írásos beszámoló készül a Rákosmente Városfejlesztő Társaság vezetője számára, aki azt beterjeszti az EU-kapcsolatok Bizottságának. A projekt előrehaladásáról félévente tájékoztatja az EU-kapcsolatok Bizottság a Városfejlesztési és Közlekedési Bizottságot és az Önkormányzat Testületi ülését. Az EU-kapcsolatok Bizottság ülése és a Testületi ülés is nyilvános, amelyen az érintett civil szervezetek, kamarák meghívást kapnak, és elmondhatják véleményüket a projekt előrehaladásáról és javaslatokat is tehetnek. Így megvalósul a projekt folyamatos civil és gazdasági szereplők általi kontrollja is.


157


10.3 Üzemeltetés, működtetés

10.3.1 A fejlesztési tevékenység és a szolgáltatások működésének rövid leírása és a szervezeti terv

1. Sétány kialakítása a Pesti út déli oldalán, főtér kialakítása, Fuchs kastély kertrendezése A Sétány, a Főtér és a kastélykert kültéri fejlesztés, ezért működési többletköltséget nem jelent. A főtér és sétány a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában van, de a Fővárosi Közgyűlés 2008. májusi döntésének értelmében nyertes pályázat esetén a Fővárosi Önkormányzat használat jogát alapítja, amely alapján a terület használója Budapest Főváros XVII. Kerület Rákosmente Önkormányzata, így a működtetés is a kerületi önkormányzatot terheli. Ennek, valamint a megépülő vízjáték fenntartási, működtetési, karbantartási költségeinek köszönhetően működési többletköltségek jelentkeznek. A terület kezelési feladatait az önkormányzat tulajdonában lévő Rákosmente Kft. végzi, működési költségvetésében szükséges biztosítani a felmerülő többletköltségeket. 2. Szent Kereszt templom környezete és a folytatásában felújított Pesti úti zöldsáv A Szent Kereszt templom környezetének felújítása kültéri fejlesztés, intézményi működési költségnövekedést nem okoz. A terület a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában van, de a Fővárosi Közgyűlés 2008. májusi döntésének értelmében nyertes pályázat esetén a Fővárosi Önkormányzat használat jogát alapítja, amely alapján a terület használója Budapest Főváros XVII. Kerület Rákosmente Önkormányzata, így a működtetés is a kerületi önkormányzatot terheli. A terület kezelési költségeit az önkormányzat tulajdonában lévő Rákosmente Kft. költségvetésében a Képviselő-testület biztosítani fogja. 3. Polgármesteri Hivatal akadálymentesítése, energetikai korszerűsítése A Polgármesteri Hivatal akadálymentesítése során a lift és a külső felvonó szerkezet működtetése jelent többlet működési költség kiadást, egyrészt az áramfogyasztás, másrészt a rendszeres felülvizsgálati igények miatt. A felújítás a garanciális javítások miatt 5 év múlva lesz csak esedékes. Az áramfogyasztás növekedése a Hivatal teljes áramfogyasztásának kb. 0,5%-a, mely megtakarítható a továbbiakban tervezett energiahatékonyságot növelő beruházásokkal (energiatakarékos informatikai eszközök és energiatakarékos lámpatestek beszerzése). Így összességében 3-5 éven belül


158


áramfogyasztási megtakarítás lesz elérhető. A nyílászáró csere és a kazán vezérlés korszerűsítése mintegy 15%-os energia-megtakarítást eredményez. 4. Multifunkciós épület – Internet és infopont kialakítása A projekt keretében az épület egyes helyiségeinek (internet és infopont, nyilvános WC) kialakítása valósul meg. A projekt eredményeként létrejövő multifunkciós épület az önkormányzat tulajdonában lesz. A működtetést az infopontot üzemeltető bérlő végzi. A szolgáltatóház működtetése többlet működési költséggel nem jár, a működtetés költségeit a bérleti díjakból fedezni kell. 5. Szolgáltató épület létrehozása – irodák kialakítása A projekt keretében a Fuchs étterem feletti irodák kialakítása valósul meg, ezzel párhuzamosan az étterem létrehozása önkormányzati forrásból valósul meg. Az irodahelyiségek bérleti konstrukcióban kerülnek meghirdetésre. Olyan bérleti konstrukció kerül majd kidolgozásra, amely lehetőség szerint kedvezményben részesíti a hosszú távú bérleti jogot vásárlókat, továbbá a XVII. kerületben székhellyel vagy telephellyel rendelkező vállalkozókat, befektetőket. A bérleti jogok átadása nyílt eljárás, pályáztatás keretei között történik majd. Az irodák működtetése többlet működési költséggel nem jár, a működtetés költségeit a bérleti díjakból fedezni kell. 6. Városmarketing fejlesztése a)

Rákosmenti körséták a helyi civil szervezetek bevonásával

b)

Virágos lakótelepi előkertek program

Ezek az akciók teljes egészében a projekt keretei között valósulnak meg, intézményi működési költséget nem igényelnek.


159


11 Pénzügyi terv 11.1 Pályázat összefoglaló költségvetése 68. táblázat: Költség-összesítő Tevékenység

Funkció

1. Projektelem – Főtér – Zöldfelület-fejlesztés, rendezvénytér kialakítása

Összes költség 406 685 873

Támogatásintenzitás 70,00%

Tervezett támogatás 284 680 112

1.1. Terület-előkészítés

Városkép

65 555 810

45 889 068

1.2. Közterület (közterület, út, közút, kerékpárút)

Városkép

341 130 063

238 791 044

2. Projektelem – Nyilvános illemhelyiség kialakítása a Főtéren

21 102 928

85,00%

17 937 489


Városkép

631 401

536 691

1.2. Építés, felújítás, rekonstrukció, bővítés

Városkép

16 284 383

13 841 726


Városkép

4 187 144

3 559 072

3. Projektelem – Főtér - Déli sétány kialakítása

189 497 852

70,00%

132 648 497


Városkép

35 367 714

24 757 400


Városkép

154 130 138

107 891 097

4. Projektelem – Fuchs kastély kertjének zöldfelület-rendezése, közösségi térré alakítása

81 546 614

85,00%

69 314 622


Városkép

13 742 051

11 680 743


Városkép

67 804 563

57 633 879

5. Projektelem – Pesti út északi oldalának zöldfelületi fejlesztése

43 540 250

85,00%

37 009 213


Városkép

7 016 250

5 963 813


Városkép

36 524 000

31 045 400

6. Projektelem – Polgármesteri Hivatal akadálymentesítése, energetikai korszerűsítése 6.1. Építés, felújítás, rekonstrukció, bővítés


166 151 338 Városkép

166 151 338

70,00%

116 305 937 116 305 937

160

TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV Tevékenység

Funkció

7. Projektelem – Szent Kereszt templom előtti köztér közvilágítás-korszerűsítése 7.1. Terület-előkészítés

Városkép

8. Projektelem – Szent Kereszt templom előtti köztér kertépítészeti felújítása, közösségi térré alakítása

Összes költség

Támogatásintenzitás

Tervezett támogatás

9 151 271

85,00%

7 778 580

9 151 271

54 061 938

7 778 580

85,00%

45 952 648


Örökségvédelem

7 596 563

6 457 079


Örökségvédelem

46 465 375

39 495 569

9. Projektelem – Internet és infopont létrehozása

38 418 151

25,00%

9 604 538



1 149 473

287 368

9.2. Építés, felújítás, rekonstrukció, bővítés


29 645 928

7 411 482



7 622 750

1 905 688

10. Projektelem – Fuchs kastély mellett irodák kialakítása (szolgáltató épület) 10.1. Építés, felújítás, rekonstrukció, bővítés

48 077 329 Helyi gazdaságfejlesztés

11.-15. Projektelem – 1., 3., 4., 5., 8. Projektelemekhez tartozó közlekedésszervezés és infrastruktúra-fejlesztés 1. Főtér közlekedés- és infrastruktúra-fejlesztése 1.1. Terület-előkészítés

210 756 721 Közlekedésszervezés és infrastruktúra-fejlesztés

25,00%

48 077 329

158 726 366

12 019 332 12 019 332

25,00% 25,00%

52 689 182 39 681 592

149 389 691

37 347 423

1.2. Közterület és az akcióterületen belüli úthálózat felújításával, fejlesztésével kapcsolatos feladatok

9 336 675

2 334 169

3. Főtér- Déli sétány közlekedés- és infrastruktúra-fejlesztése

32 985 993


23 939 918

5 984 980

3.2. Közterület és az akcióterületen belüli úthálózat felújításával, fejlesztésével kapcsolatos feladatok

9 046 075

2 261 519

4. Fuchs kastély kertjének infrastruktúra-fejlesztése

6 540 739


6 540 739

5. Pesti út északi oldalának infrastruktúra-fejlesztése

6 712 500


6 712 500


25,00%

25,00%

8 246 499

1 635 185 1 635 185

25,00%

1 678 125 1 678 125

161

TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV Összes költség

Támogatásintenzitás

8. Szent Kereszt templom előtti köztér infrastruktúra-fejlesztése

5791123

25,00%


5 791 123

Tevékenység

Funkció

ÖSSZES TERÜLET-ELŐKÉSZÍTÉS

332 584 504

ÖSSZES ÉPÍTÉS

260 158 978

ÖSSZES KÖZTERÜLET

676 246 783

ÖSSZES ESZKÖZBESZERZÉS

-

ELŐKÉSZÍTÉS/ÉPÍTÉS/INFRASTRUKTÚRA

1 268 990 265

Tervezett támogatás 1447781 1 447 781

PROMÓCIÓ

2 049 104

85,00%

1 741 738

SZERVEZÉS

64 125 000

61,97%

39 739 214

ÖSSZES PROJEKTELEM

1 335 164 369

ELŐKÉSZÍTÉS KÖLTSÉGE Építészeti megvalósíthatósági tanulmány, Polgármesteri Hivatal engedélyes tervek, KSZT, Közterek és Főtér környezetrendezési és az infopoont és nyilvános WC költség-arányos engedélyes és kiviteli tervei, Közlekedéstechnikai terv, KSH adatok költsége és Tervellenőrzés

81 238 401

61,97%

50 344 638

IVS - EAT

9 960 000

73,00%

7 270 800

24 000 000

61,97%

14 873 155

1 450 362 770

62,05%

899 909 695

SZOLGÁLTATÁSOK Könyvvizsgálói díj; Nyilvánosság biztosításának díja ÖSSZES PROJEKTKÖLTSÉG


162


A projekt pénzügyi kifizetéseinek ütemezése 69. táblázat: Tételek

2009 2

3

2010 4

1

2

2011 3

2

2012 3

4

1

2

3

Összesen (e Ft)

4

1

Tervezett Multifunkciós épületben Internet és infopont kialakítása

19 209,075

19 209,076

38 418,151

Fuchs kastély mellé tervezett szolgáltató épületben irodák kialakítása

24 038,665

24 038,664

48 077,329

213 894,4

427 788,801

189 497,852

189 497,852

Kiadások ROP pályázat Helyi gazdaságfejlesztés (ERFA)

Városkép funkció (ERFA) Főtér – Zöldfelület-fejlesztés; rendezvénytér kialakítása (nyilvános WC-vel)

213 894,401

Főtér - Déli sétány kialakítása Fuchs kastély kertjének zöldfelületrendezése, közösségi térré alakítása

81 546,614

81 546,614

Pesti út északi oldalának zöldfelületi fejlesztése (Pesti úti zöldsáv)

43 540,25

43 540,25


166 151,338

Szent Kereszt templom előtti köztér közvilágítás-korszerűsítése

166 151,338

8 151,271

9 151,271

Szervezés (ERFA) Menedzsment szervezet létrehozása és működtetése


10 687,5

10 687,5

10 687,5

10 687,5

10 687,5

10 687,5

64 125

163

TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV 2009

Tételek

2

3

2010 4

1

2

2011 3

4

1

2

2012 3

4

1

2

3

Összesen (e Ft)

Örökségvédelem (ERFA) Szent Kereszt Templom előtti köztér kertépítészeti felújítása, közösségi térré alakítása

54 061,938

54 061,938

Közlekedésszervezés és infrastruktúra-fejlesztés (ERFA) Főtér, Déli sétány közlekedés és infrastruktúra-fejlesztése, valamint Fuchs kastély, Szent Kereszt tér és Pesti út északi oldalának infrastruktúra-fejlesztése

105 378 360

105 378 360

210 756,721

1 024,552

1 024,552

2 049,104

Promóció (ERFA) Rákosmenti körséták Virágos lakótelepi előkertek program Előkészítést segítő szolgáltatások

81 198,401

Megvalósítást segítő szolgáltatások

10 000

6 000

91 198,401

6 000

6 000

6 000

Összesen

24 000

1 450 362,770

Egyéb önkormányzati beruházások

Multifunkciós épületben BKV forgalmi iroda kialakítása

15 150,819

15 150,819

30 301,638

Fuchs kastély mellé tervezett szolgáltató épületben étterem kialakítása

66 855,337

66 855,337

133 710,674


164


11.2 Kockázatok elemzése 70. táblázat: Kockázati tényezők Kockázatok Minden projektelemre vonatkozóan Előkészítés Tervezési pontatlanságok okozta módosítások miatti csúszás

Az építési terület balesetveszélyes, amit nem mindenki vesz figyelembe.

Fizikai, környezeti

Pénzügyi, gazdasági

Jogi, társadalmi, szervezeti

Pályázati források el nem nyerése. Az igényeltnél kisebb támogatási összeg megítélése. Hitelfelvétel elhúzódása, esetleg elmaradása Nyertes pályázat esetén a szerződéskötés elhúzódása.

Az engedélyeztetési eljárás elhúzódik Közbeszerzés időbeli tolódása (nem érkeznek érvényes ajánlatok; az eljárást megtámadják; a nyertes visszalép a szerződéskötéstől; a legkedvezőbb ajánlatban szereplő ár is magasabb, mint a rendelkezésre álló forrás)


Megvalósítás A megvalósítás időbeni csúszása (műszaki okok vagy a kivitelező nem megfelelő teljesítése miatt).

A kivitelező késedelmes teljesítése (időjárás, speciális eszközök beszállítási ideje, eszközök és berendezések meghibásodása miatti csúszás) Vis maior események miatti (pl. elemi, balesetből, szándékosságból adódó) károk A pályázati forrás lehívhatóságának csúszása. Az erősödő kereslet miatt a tervezettnél jóval magasabb kivitelezői árak. A kivitelező csődbe megy. Építési napló nem megfelelő vezetése okozta problémák helyszíni ellenőrzés során. Esetleges pótmunka felmerülése (pl. előre nem látható események) Műszaki átadásnál és használatbavételi engedélyezési eljárás során speciális szakhatósági követelmények, engedélyek kiadásának csúszása, esetleg visszavonása.

Üzemeltetés Vis maior esetek miatti károk Tervezési, illetve kivitelezési hibákból adódóan az elfogadhatónál magasabb számú vendégbaleset. Rongálásokból, nem rendeltetésszerű használatból adódó károk.

165


Szükséges intézkedések (megelőzés, kompenzáció): Fizikai, környezeti kockázatok kezelésére: Tervezési pontatlanságok kiküszöbölése érdekében - Tervek többszöri egyeztetése; Magvalósítás időbeni csúszása elkerülésére - A projekt tervezése során az egyes tevékenységekre maximális időigénnyel szükséges kalkulálni, ezáltal az optimális megvalósítások elég időtartalékot képeznek a „pufferolásra”. A balesetveszélyes építési terület megfelelő lezárása, több helyen figyelemfelhívő tábla kihelyezése szükséges. Kivitelező késedelmes teljesítését kivédendő, a vele kötött szerződésben szigorú kötbérezési feltételeket kell megszabni, a beszerzéseket alaposan meg kell tervezni, illetve a beszállítókkal kötött szerződésben szigorú garanciavállalást kell megszabni. A vendégbalesetek elkerülése érdekében figyelembe kell venni a speciális tervezési szempontokat és a kivitelezés során maximálisan be kell tartani a minőségi előírásokat. Rongálás kivédésére - A kritikus pontok térfigyelő kamerákkal történő felszerelése, vandálbiztos utcabútorok kihelyezése. Pénzügyi, gazdasági kockázatok kezelésére: Magas színvonalú pályázati dokumentáció összeállítása, lobbyzás szükséges a pályázati források elnyerésének biztosítása érdekében. Az igényeltnél kisebb támogatási összeg elnyerése esetén új pénzügyi terv és analízis készítése. Hitelfelvétel elhúzódása esetén az önkormányzat tartalékból fedezi a fellépő költségeket a hitel folyósításáig. A pályázati forrás lehívhatóságának csúszását a precíz projektmenedzsment, időpontok, és a támogatási szerződés feltételeinek szigorú betartása akadályozza. A projekt a projektfejlesztés során ismert árfelhajtó tényezőket kalkulálta, és az adott projektelem várható megvalósítási időpontját is számításba vette. Ezen felül a nyílt közbeszerzési eljárás során – amelyre több, jó referenciával rendelkező cég pályázik – pénzügyi szempontból is a legkedvezőbb ajánlat kerül kiválasztásra. A kivitelező megfelelő – referenciák alapján történő – kiválasztása és az időtartalék kihasználása segít a kivitelezői problémák kiküszöbölésében. XVII. KERÜLET RÁKOSMENTE

166


Jogi, társadalmi, szervezeti kockázatok kezelésére: Támogatási szerződés elhúzódása esetén minél gyorsabb hiánypótlás és lobbyzás szükséges Pályázó részéről. A tervezők több körben történt egyeztetése a különböző hatóságokkal kizárja, hogy az engedélyezési tervekben hiba merüljön fel. Az elhangzott észrevételek javításra kerültek. Közbeszerzés időbeli elhúzódását akadályozzák a következő lépések: Tapasztalt közbeszerzési szakértő alkalmazása, A felhívásnak megfelelő cégek tájékoztatása a felhívás megjelenéséről, Szerződés végleges formája előtt részletesen egyeztetni kell a nyertes kivitelezővel, Nyílt közbeszerzési eljárás, illetve minél több potenciálisan alkalmas cég tájékoztatása a pályázati kiírásról. Megbízható, jó referenciákkal rendelkező műszaki ellenőr a megfelelő minőségen kívül garantálja az építési napló megfelelő vezetését. A pótmunka kockázata csökkenthető a körültekintő tervezéssel és előkészítéssel. A tervezett időtartalék a hatósági engedélyezések kiadására hatványozottan érvényes.


167


A kockázatok hatásmátrixa a következő: 71. táblázat: A kockázatok hatásmátrixa

A bekövetkezés valószínűsége kicsi

közepes

nagy

Hatása a projekt céljaira Az engedélyeztetési eljárás elhúzódik

kicsi

Nyertes pályázat esetén a szerződéskötés elhúzódása Esetleges pótmunka felmerülése A rekonstrukció alatt a városközpont balesetveszélyes építési terület lesz

közepes

Rongálásokból, nem rendeltetésszerű használatból adódó károk

A rekonstrukció alatt közlekedési problémák adódnak Az építési terület balesetveszélyes, amit nem mindenki vesz figyelembe

A megvalósítás időbeni csúszása Tervezési pontatlanságok okozta módosítások miatti csúszás

Az erősödő kereslet miatt a tervezettnél jóval magasabb kivitelezői árak

Hitelfelvétel elhúzódása, esetleg elmaradása Tervezési, illetve kivitelezési hibákból adódóan az Építési napló nem megfelelő elfogadhatónál magasabb vezetése okozta problémák számú vendégbaleset. helyszíni ellenőrzés során A projekt nagy mérete finanszírozási problémát okoz az önkormányzatnak Az igényeltnél kisebb támogatási összeg megítélése

nagy

A kivitelező csődbe megy Műszaki átadásnál és használatbavételi engedélyezési eljárás során speciális szakhatósági követelmények, engedélyek kiadásának csúszása, esetleg visszavonása


A kivitelező késedelmes teljesítése

A pályázati forrás lehívhatóságának csúszása

Vis maior esetek miatti károk Közbeszerzés időbeli tolódása

Pályázati források el nem nyerése

168


11.3 Előkészítettség állapota összefoglalóan – elvégzett, és még el nem végzett tevékenységek és azok ütemezése Elvégzett tevékenységek: • Stratégiai tervek elkészítése (Integrált Városfejlesztési Stratégia, Előzetes akcióterületi terv, Teljes Akcióterületi Terv) • Építészeti ötlettervek, előzetes tervek, megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése • Rendezési tervvel való egyeztetések • Lakossági, civil, vállalkozói és kistérségi egyeztetések • Partnerségi egyeztetések • Hatósági előzetes egyeztetések • KMOP pályázat első fordulós pályázati anyagának elkészítése • A fejlesztésekhez szükséges tulajdonjogok (önkormányzati) megszerzése • A fejlesztésekhez szükséges tulajdonosi (önkormányzati) döntések meghozatala • Projektmenedzsment szervezetekkel kapcsolatos elképzelések kidolgozása, a szükséges döntések meghozatala • Kiviteli tervek elkészíttetése • Engedélyeztetési eljárások lebonyolítása • Projektmenedzsment szervezet felépítése, a működés elindítása Még el nem végzett tevékenységek: • KMOP pályázat második fordulós pályázati anyagának elkészítése


169


12 Melléklet 12.1 A lakossági reprezentatív felmérés (megtartva az eredeti formátumban) Vezetői összefoglaló

A rákoskeresztúri városrész fejlesztésével kapcsolatban egy széleskörű kérdőíves kutatást végeztünk, amely során reprezentatív mintát vettünk a helyi lakások közül. 300 háztartást kérdeztünk meg a városrészben. A megkérdezés célja az volt, hogy megtudjuk az ott lakók attitűdjeit az önkormányzat felújítási terveivel kapcsolatban: mennyire találkoznak a program és a lakosság igényei, továbbá az esetlegesen felmerülő súlyosabb problémákról és komolyabb igényekről is képet kapjunk. Az itt lakók döntően közepesnek tartják a városrész helyzetét, mégis inkább szeretnek itt lakni. A megkérdezettek több mint a fele inkább a rosszabb anyagi helyzetű rétegek közé tartozik, de jelen van egy jobb jövedelmű réteg is. Az önkormányzat munkáját és ügyintézését közepesnek ítélte a többség. Döntően közepesnek tartják a városrészt a válaszolók. A rákoskeresztúriak a legnagyobb problémáknak a közterületek jelenlegi állapotát, a közbiztonságot, a közlekedési infrastruktúrát és az önkormányzati szolgáltatások hiányosságait tartják. Összességében elmondhatjuk, hogy a rákoskeresztúri lakosság szinte minden felmért területet fejlesztene. Különösen igaz ez a helyi úthálózat, és a közterületek állapotára, a közbiztonság javítására és bizonyos önkormányzati szolgáltatások bővítésére. A rákoskeresztúriak többsége nem sportol, jónak mondott egészségi állapota, vagy időhiány miatt. Kevesebb, mint a felük használja a parkokat, szívesen vennék, ha fejlesztenék őket. Bíznak abban, hogy a közterületek fejlesztése erősítené a lakóközösségeket. Nem igazán félnek a környékükön, azonban a térfigyelő kamera rendszer kiépítése véleményük szerint jelentősen javítaná a közbiztonságot a területen. Igaz a közlekedés szempontjából messze vannak a főváros belső kerületei, az itt lakók többsége mégsem tartja sok időnek a legtöbb helyre való eljutást. Az utak állapota azonban nagy gond véleményük szerint. Nincsenek komolyabb eltérések a kutatási terület egyes részei között, mivel a terület korlátozott kiterjedtségű volt.


170


Módszertan A minta a háztartásokat vette alapegységnek. A cél 300 db kérdőív lekérdezése volt. Rákoskeresztúron a célterületen 1900 db lakás található. A kívánt 300 db kérdőívet az 1900 lakás közül kellett lekérdezni. Így minden 6,3. lakásba kellett becsöngetni, így a metódus: 6., 6., majd a 7. lakásba való becsengetés. A városrészben a kérdezőbiztosok bejárták az összes lakótömböt, hogy ne maradjon ki egy darab lakás sem, illetve, ügyelve arra, hogy egy-egy szakaszon csak egy ember kérdezzen, nehogy kétszeres eséllyel kerüljön a mintába valamely terület. Az adatgyűjtés során a kérdezőbiztosok a válaszolóknak felmutattak az önkormányzat rendezési és fejlesztési terveiről távlati térképet, és ez alapján könnyebben beazonosíthatták a beavatkozási területeket. A kérdőívek nyílt és zárt kérdésekkel dolgoztak. A nyílt kérdésekre a válaszadóknak szabadon kellett megemlíteniük dolgokat. A zárt kérdésekre vagy egy 5 pontos (1-től 5-ig) skálán kellett véleményt mondani, vagy egy kártyalapról kellett választani bizonyos lehetőségek közül. Az előbbiekből vagy 3 skálává vontuk össze, vagy pedig úgynevezett „score” pontot generáltunk több helyen, amelynek során az 5-ös skálát átalakítjuk egy 0-100 terjedő skálává, és ezeknek a számoknak az átlagát vesszük. Itt a 100-80 érték kiemelkedően magas, 80-60 nagyon magas, 60-40 közepes, 40-20 alacsony, 20-0 egyáltalán nem nagy problémát jelöl. A havi háztartási nettó összjövedelmet kevesen adták meg kérésünkre, kb. 40% válaszolt, és a megadott válaszok sem feltétlen tükrözik a valóságot. Ezért alternatív módon is kérdeztük a jövedelmüket, mint ahogy fentebb láttuk. Ez a szubjektív, önmagát valamilyen kategóriába besoroló jövedelmi változó igaz lehetőséget adhat bizonyos fokú torzításra, mégis jól használható és szinte minden válaszoló felelt kérdésünkre. Így többnyire ezt használtuk. A konkrét jövedelemre, ahol megadták, összevetettük az alternatív jövedelmi változóval és megfelelőnek tűntek az arányok, ezzel is alátámasztva ez utóbbi jövedelmi változó használatát (a táblát korábban a lakosságot leíró résznél bemutattuk). Lakossági vélemények A lakossági megkérdezés során a kérdőívben sok mindenre kitértünk, lehetőleg többféle módon. Kérdeztünk személyes vonatkozásban is, hogy el tudjuk helyezni kor, nem, iskolázottság, aktivitás, vagy jövedelem terén, esetleg területileg, családilag stb., illetve a városbeli problémákkal kapcsolatban, valamint konkrét fejlesztésekre. Így többféle aspektusból meg tudjuk vizsgálni a kutatandó témát. 12.1.1 A lakosságról általában A lakosságtól kérdezett általános demográfiai és gazdasági adatokat nagyjából két kategóriára bonthatjuk: 1) háztartások adatai 2) megkérdezettek adatai Ennek a felosztásnak a célja elkülöníteni a konkrétan háztartási adatokat (itt: háztartási jövedelem, hányan élnek ott, családösszetétel), a személyesektől, illetve a személyes attitűdöktől (nem, kor, iskolázottság, aktivitás, egészségi állapot, sportolási szokások), mivel háztartási mintát vettünk.


171


Háztartások A háztartásokkal kapcsolatban a jövedelmet és a bennük élő családok összetételét, illetve méretét vizsgáltuk. Az országos átlagtól nem térnek el jelentős mértékben a kapott adatok. Háztartások típusa, mérete és a családok szerkezete A megkérdezettek döntő többsége, 61%-a házastársi vagy élettársi viszonyban él. Jelen van egy olyan réteg is, amely tagjai nőtlenek/hajadonok, elváltak, özvegyek, vagy egyéb módon „egyedül” vannak, de vagy a szüleivel, vagy saját gyerekeivel élnek, tehát nem egyedül, hanem családban. A megkérdezettek 19%-a határozta meg családi állapotát így. Viszont a megkérdezett lakások egyötödében, azaz 20%-ban mondták, hogy teljesen egyedül élnek. Ez utóbbi viszonylag magas arány. A háztartások többsége 2 fős (36%), illetve kisebb arányban találhatók azok, amelyek mérete 1 fős (19%), 3 fős (26%) és 4 fős (15%). Az 1-4 fős háztartások teszik ki az összes megkérdezett háztartás 96%-át, az ennél nagyobb méretűek csak kis mértékben jellemzőek (4%). A háztartások döntő többségében nem volt 18 éven aluli (71%), mindössze csak az egyharmadában (29%) akadt, és azok is többnyire 1 vagy 2 gyermek. 72. Táblázat: Megkérdezettek családjának összetétele N 58 17 38 79 5 93 290

Teljesen egyedül él Egyedül él szüleivel Egyedül élő szülő gyerekkel Házaspár Házaspár szülőkkel Házaspár gyerekkel Összesen 5.


ábra: Családok mérete (%)

% 20 6 13 27 2 32 100

172


6.

ábra: Családokban 18 éven aluliak száma

Háztartások jövedelme A háztartások jövedelmét itt kétféle módon adtuk meg: 1.) az egyik konkrétan rákérdezett a kérdőívben, hogy mennyi a havi nettó jövedelme mindent egybevéve, 2.) míg a másik egy szubjektív vélemény a háztartás jövedelméről, vagyis arról, hogy az nagyjából mennyire elegendő. Az előbbi előnye, hogy többé-kevésbé konkrét számokat ad, míg a hátránya az, hogy ezek a számok sem fedik sokszor a valóságot, illetve az, hogy mindössze a megkérdezettek egyharmada szokott válaszolni rá. Az utóbbi előnye pedig, hogy sokan válaszolnak rá, hátránya, hogy torzításoknak ad lehetőséget. A kettővel azonban látható egyfajta jövedelem megoszlás a helyi társadalmon belül. Azok közt, akik megadták háztartásuk havi nettó jövedelmét, a jövedelmek átlaga 157 451 Ft volt. A legnagyobb arányban a 51 000 Ft és 200 000 Ft közötti összjövedelmek voltak4. Ha 1 főre tekintjük meg a havi nettó jövedelmet, akkor átlagban 72 009 Ft-ot kapunk. 73. Táblázat: megkérdezettek átlag havi nettó jövedelme

4Ne

Átlag

N

Szórás

157 451

128

75,35

feledjük, a kis esetszám miatt nem teljesen megbízható ez a táblázat.


173


7.

ábra: Háztartások jövedelmeinek megoszlása

45 39

40 35

31 30 26 25 20

18

15 9

10 5

3 0

1

1

351e-400e

401e-450e

0

0 1e-50e

51e-100e

101e-150e

151e-200e

201e-250e

251e-300e

301e-350e

451e-500e

Jövedelem - N (hányan válaszolták)

74. Táblázat: megkérdezettek 1 főre jutó havi nettó jövedelme Átlag N 73 009 Ft 128

Szórás 32,19

Mivel nem válaszoltak sokan a háztartás nettó havi teljes bevételére, ezért az alternatív jövedelmi változót is használnunk kell. Ha összevetjük, hogy mekkorának látják a saját jövedelmüket, és mekkora a tényleges teljes jövedelem, akkor azt látjuk, hogy azok, akik meg tudnak takarítani 197 000 Ft, akiknek elegendő a kényelmes életvitelre 188 000 Ft, akiknek épphogy elegendő 147 000 Ft és akik nem jönnek ki hó végére 101 000 Ft átlag keresettel rendelkeznek. Az alternatív jövedelmi változónk szerint a következő eloszlásokat kapjuk: a megkérdezettek • 15%-a válaszolta, hogy meg tud takarítani rendszeresen (havi 197 000 Ft nettó háztartási jövedelem), • 28%-a, hogy megfelelő a kényelmes életvitelre (havi 188 000 Ft nettó háztartási jövedelem), • 40%-a, hogy épphogy elegendő (havi 147 000 Ft nettó háztartási jövedelem), és • 17%-a, hogy nem jön ki a hó végére (havi 101 000 Ft nettó háztartási jövedelem). Ez annyiban érdekes, hogy az összes válasznak az 57%-a, azaz több mint a fele azok aránya, akiknek épphogy elegendő (40%), illetve azok aránya, akik azt válaszolták, hogy nem jönnek ki a hó végére (17%). Ez egy anyagilag szegényebb Rákoskeresztúrt lakó rétegre utal. De ugyanakkor markánsan jelen van egy biztosabb anyagi bázissal rendelkező réteg is (28%), illetve egy gazdagabb réteg (15%), igaz csak kisebb arányban.


174


ábra: Megkérdezett mekkora jövedelemmel rendelkezik és mekkorának tartja azt – Ft-ban

9.

ábra: Megkérdezetteknek mennyire elegendő a jövedelmük? – (%)


175

TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV Megkérdezettek

A megkérdezettek 39%-a férfi volt, 61%-a nő. A kisebb része volt 18 és 30 év közötti (21%), nagyobb arányban voltak jelen a 31 és 45 év közöttiek (25%), legtöbben a 46 és 60 év közöttiek (32%), illetve megint kicsit kisebb arányban a 61 év felettiek (22%). Iskolázottság terén 29%-uk rendelkezett alapfokú, 54%-uk középfokú, és 18%-uk felsőfokú végzettséggel, tehát a megkérdezettek döntő többsége középfokú végzettséggel rendelkezik, de magas arányban vannak az alacsony végzettségűek is. 75. Táblázat: Megkérdezettek neme Férfi Nő

N 116 184

% 39 61

Összesen

302

100

10.

11.


ábra: Megkérdezettek kora

ábra: Megkérdezettek iskolai végzettsége

176


Több mint a felük (55%) aktív teljes vagy részmunkaidős állásban, egynegyedük (25%-uk) öregségi nyugdíjas, és csak kis részben tanulók, GYES-en vannak (17%), illetve munkanélküliek (3%). A munkanélküliek aránya elmarad az országos átlagtól. 76. Táblázat: Megkérdezettek aktivitása N 165 8 74 51 298

Aktív Munkanélküli Öregségi nyugdíjas Tanuló, GYES, Egyéb Összesen

% 55 3 25 17 100

A megkérdezettek 28%-a ide, Rákoskeresztúrra született, míg 72%-a máshonnan költözött ide; ez utóbbiak közül kicsit alacsonyabb arányban vannak azok akik a rendszerváltás előtt (35%) és kicsit magasabb arányban vannak azok, akik az után (37%) költöztek ide. 77. Táblázat: Megkérdezettek honnan származnak N 83 104 111 298

Rákoskeresztúrra született Rendszerváltás előtt költözött Rákoskeresztúrra Rendszerváltás után költözött Rákoskeresztúrra Összesen

% 28 35 37 100

Egészség A válaszadók többsége egészségesnek tartja magát (66%), míg nagyjából az egyharmaduk nem (34%). Az elmúlt hat hónapban a megkérdezettek majdnem kétharmada járt házi orvosnál (63%), fogorvosnál több mint egyharmaduk (38%), más szakorvosnál majdnem a felük (45%), és kórházban feküdt nagyjából az egyötödük (21%). A nőknek majdnem a fele járt nőgyógyásznál (45%). 78. Táblázat: Egészségesnek tartja-e magát N

%

Egészséges

194

66

Nem egészséges

98

34

Összesen

302

100

79. Táblázat: Az elmúlt 6 hónapban járt-e… …házi orvosnál ...fogorvosnál …nőgyógyásznál …egyéb szakorvosnál …kórházban


N 189 113 76 135 62

% 63 38 45 45 21

177

TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV Sport

A megkérdezettek döntő többsége nem űz semmiféle sportot. Az egészségügyi sportot (fogyás, kondíció, mozgás érdekében) 22%-uk végez, hobbi sportot 27%-uk, és versenysportot, pedig csak a 4%-uk. Akik sportolnak, a kérdezés időpontja előtti elmúlt 7 napban átlagban 2 és negyed órát fordítottak egészségügyi sportra, 3 órát hobbi sportra, és kicsivel 3 óra 10 percet versenysportra. Kevesen sportolnak helyben (10%-10%), de többségük fél óra alatt odaér arra a helyre, ahol sportol (78-74%). A megkérdezettek között kevesen voltak, akik több mint félórát utaznak a sport miatt. 12.

13.

ábra: Sportolási szokások

ábra: Mennyi időt sportoltak átlagban az elmúlt 7 napban (óra)


178


80. Táblázat: Mennyi időbe kerül, míg eljut oda, ahol sportol? Esetleg helyben sportol? (percben) Egészségügyi sport

Hobbi sport

Versenysport

Helyben sportol Félórán belül Fél és egy óra között

N 4 33 6

% 10 78 13

N 6 44 8

% 10 74 14

N 0 3 1

% 0 75 25

Egy óra fölött

0

0

1

2

0

0

Összesen

43

100

59

100

4

100

Azok között, akik nem sportolnak, többségük nem indokolta, hogy miért nem. Akik indokolták, azok többnyire egészségi állapotukra (19-24% között) vagy időhiányra hivatkoztak (22-26% között), kisebb részben (9-11% között) pedig arra, hogy nem szeretnek sportolni. 81. Táblázat: Miért nem sportol

Nem szeret Egészsége miatt nem Nincs rá ideje Nem válaszolt

Egészségügy sport % 10 22 24 44

Hobbi sport % 11 24 26 39

Versenysport % 9 19 22 50

Összességében elmondhatjuk, hogy a helyi lakosság eléggé alacsony arányban sportol. Kevesen sportolnak helyben, de nem kerül sok időbe azoknak sem eljutni, akik nem helyben sportolnak. A nem sportoló többség nem indokolja döntését, akik viszont igen, többnyire egészségi állapotuk miatt nem, illetve időhiány miatt. 12.1.2 Vélemények, attitűdök Általános attitűdök A megkérdezettek döntő többsége inkább előnynek tartja (40%), hogy városrészben lakik, vagy sem hátránynak sem előnynek nem tartja (39%). Kisebb, de jelentős hányadban mondták hogy, a városrészben inkább hátrány lakni. Átlagban 57 pontot kapott annak megítélése, hogy előny-e szerintük itt lakni, ami közepes eredménynek tekinthető, tehát a döntő többség szerint nem jár sem nagy előnnyel, se hátránnyal a területen lakni. Magát a városrész helyzetét a válaszolók közel egyharmada mondta jónak (32%), majdnem a fele közepesnek (46%), míg egyötöde inkább rossznak (21%). Döntő többség inkább szeret Rákoskeresztúron lakni (69%), csak kisebb hányaduk mondta hogy semleges (21%), illetve nem szeret (10%). Tehát többségében elmondhatjuk, hogy a városrész helyzetét közepesnek mondták; a válaszadók szerint nem jelent sem komolyabb előnyt, sem hátrányt, hogy itt laknak, viszont az előbbinél kicsit nagyobb mértékben szeretnek itt élni.


179


15.

ábra: Megkérdezett szerint előnye-e a városrészben lakni – (%)

ábra: Megkérdezett szerint milyen a városrész helyzete – (%)

16.

ábra: Szeret-e városrészben lakni? – (%)

82. Táblázat: Megkérdezett szerint milyen a városrész helyzete – (score) Átlag N 57,33 298

Szórás 26,12

Tehát a rákoskeresztúriak többsége közepesnek tartja a városrész helyzetét, mégis inkább szeretnek itt lakni.


180


Önkormányzat, közszolgáltatások A megkérdezettek nagyjából közepesnek ítélték (50 pont) az önkormányzat városrésszel kapcsolatos munkáját. 83. Táblázat: Megkérdezett szerint mennyire foglalkozik az önkormányzat a városrésszel – (score) Átlag N Szórás 49,89 249 26,09

Parkok A megkérdezettek 45%-a mondta, hogy használja a parkokat, míg kicsivel nagyobb azok aránya, akik mellőzik azokat (55%). A megkérdezetteknek nagyjából negyede mondta (27%), hogy gyakran használja, egytizedük (10%), hogy néha és majdnem kétharmaduk mondta, hogy nagyon ritkán használja (63%). Átlagban 31,49 score pontot adtak a parkhasználatra, ami inkább alacsony használatot jelez. Azok között, akik használják a parkokat, átlagban 7-8 perc alatt jutnak el a legközelebbi parkokba. Körülbelül a felük két óránál kevesebbet töltött a parkokban az elmúlt egy hétben (49%), nagyjából egynegyedük két és hat óra között (27%), másik egynegyedük pedig hat óránál többet (25%). Azok között, akik nem használják a parkokat vegyesen szerepeltek különféle indokok: nem szeret lejárni (12%), egészségi állapota nem engedi (11%), nincs rá ideje (15%), nem megfelelően kiépítettek a parkok (8%), mocskos, szemetes a park (11%), az ott lévő személyek miatt (10%), illetve egyéb okok miatt (33%).

84. Táblázat: Megkérdezettek használják-e a parkokat N

%

Használja

135

45

Nem használja

164

55

Összesen

299

100

17.


ábra: Milyen gyakran használják a parkokat

181


85. Táblázat: Milyen gyakran használja a parkokat a megkérdezett, vagy annak háztartásbelije – (score) Átlag N Szórás 31,49 299 39,95 86. Táblázat: Mennyi idő átlagban eljutni a parkokba?– (score) Átlag 7,79 perc 18.

ábra: Mennyi időt töltöttek a parkokban az elmúlt héten?

19.

ábra: Ha nem használja a parkokat, akkor miért nem?

A megkérdezettek kétharmada szerint a közterületek fejlesztése inkább jó hatással van a helyi lakóközösségekre (66%), míg kisebb arányban mondták, hogy nincs hatással (27%), illetve kis hányaduk, hogy nincs jó hatással (7%)


182


ábra: Közterületek fejlesztése erősíti-e a lakóközösségeket?

Bűnözés és a bűnözéstől való félelem Több mint a megkérdezettük fele szerint nincs (33%), vagy csak nagyon kevés hely van, ami veszélyes (28%), kisebb részük szerint akad egy-két terület (20%), illetve akad több ilyen hely is (14%), vagy pedig nagyon sok van. (5%) A megkérdezettek 9%-a vált saját bevallása szerint áldozattá, családi körükben 4%, illetve ismerőseik körében 15%-ban. Azok között, akik maguk, vagy körükben valaki áldozattá vált, 8 esetben történt zaklatás (9%), 27 esetben rablás, támadás (31%), 2 esetben nemi erőszak (3%), 7 esetben gépjármű rongálás, feltörés (8%), 1 esetben közúti baleset (1%), 8 esetben zsebtolvajlás (9%), 6 esetben személygépkocsi lopás (7%), 4 esetben bicikli lopás (5%), illetve 24 esetben betörés (28%). 21.

ábra: Akad-e a környéken olyan terület, ahol fél, hogy áldozattá válik?


183


ábra: Történt-e bűncselekmény… - (%)

87. Táblázat: Bűncselekmények típusai összesen Bűneset típusa Leszólítják, zaklatják Megtámadják, kirabolják Megerőszakolják Megrongálják a járművét vandálok Közúti baleset áldozata lesz gyalogosként Zsebtolvajlás Ellopták a személygépkocsiját Ellopták a biciklijét Betörnek lakásába Összesen

N 8 27 2 7 1 8 6 4 24 87

% 9 31 3 8 1 9 7 5 28 100

A megkérdezettek szerint javítana számottevő mértékben egy térfigyelő kamera rendszer kiépítése, átlagban 75 pontot adtak rá. 88. Táblázat: Mennyire javítana a közbiztonságon a térfigyelő kamera rendszer – (score) Átlag N 74,83 277

Szórás 29,95

Összességében elmondhatjuk tehát, hogy a rákoskeresztúriak többnyire a környékükön nem félnek, hogy áldozattá válnak. Nem érte döntő többségüket semmiféle kár, támadás, betörés, mégis többségük szerint komolyan javítana a közbiztonságon a térfigyelő kamera rendszer felszerelése. Mint a későbbiekben látni fogjuk, a közbiztonságot jelentős arányban mondták problémaforrásnak. Közlekedés A megkérdezettek közepesen gyakran használják a személygépkocsikat (43 pont), míg a városi tömegközlekedést magasabb arányban használják (67 pont). Ezzel szemben az egyéb közlekedési formákat (pl. vasút) csak eléggé alacsony arányban használják (20 pont). Átlagban a megkérdezettek szerint 2 perc eljutni a legközelebbi BKV buszmegállóhoz, míg 52 perc az általuk használt metró megálló, 51 perc a munkahelyükre, 3 perc a legközelebbi boltba, 8 perc a körzeti orvoshoz, 14 perc az iskolába, 5 perc az óvodába, és 32 perc a kedvenc éttermükbe. A többség nem sokallja ezeket az időket, csak a munkahelyre való eljutás idejét sokallják átlagosan. (47 pont) XVII. KERÜLET RÁKOSMENTE

184


89. Táblázat: Melyik közlekedési eszközt milyen gyakran használ a megkérdezett… (score) Átlag N

Szórás

Személygépkocsit

43,36

295

43,05

városi tömegközlekedést

66,58

300

36,72

egyéb közlekedés

17,97

298

28,81

90. Táblázat: Mennyi idő (percben) a megkérdezettnek eljutni a… Átlag (perc) BKV buszmegállóhoz 2,03 Metró megállóhoz 51,94 munkahelyére 50,79 legközelebbi boltba 3,46 körzeti orvoshoz 8,00 iskolához 13,94 óvodához 5,48 kedvenc éttermébe 31,94

N 294 281 181 294 283 165 145 123

Szórás 11,01524 31,82523 36,48313 12,13012 16,02171 25,83514 13,30531 35,84777

91. Táblázat: Sokallja e ezt az időt – (score) Átlag BKV megállóhoz Metró megállóhoz munkahelyére legközelebbi boltba körzeti orvoshoz iskolához óvodához kedvenc éttermébe

N 5,46 33,54 46,54 5,84 9,67 14,98 8,34 30,12

Szórás 297 285 182 296 284 168 148 123

3,51 12,28 44,08 4,40 7,83 20,84 4,93 28,00

A válaszolók szerint a városrészben a kátyúk hatalmas gondot okoznak (83 pont). 92. Táblázat: Megkérdezettek szerint mekkora gondot okoznak a városrészben a kátyúk? – (score) Átlag N Szórás 82,79 259 21,91

Összességében elmondhatjuk tehát, hogy akad pár probléma a közlekedéssel kapcsolatban a városrésznek. Bár nem kis időbe kerül bejutni Budapest belső kerületeibe, mégsem sokallják nagyon azokat. Inkább a kátyúk jelentenek a vélemények szerint komolyabb gondot. A későbbiekben a problémák, illetve a fejlesztendő területek témakörében is láthatjuk az itteni lakosság véleményeit.


185


Városrész problémái A kutatás során a kérdőívek kitértek a rákoskeresztúri lakosságot érintő esetleges problémákra, melyek súlyos helyzeteket idézhetnek elő a városrészben, illetve nehézségeket, kellemetlenségeket okoznak. Nyílt kérdésekkel kérdeztük meg, mik a problémák jelenleg a városrészben. A megkérdezettek szerint a legnagyobb problémát a közterületek jelenleg leromlott állapota (22%), a közbiztonság (22%), és a közlekedési infrastruktúra hiányosságai (21%) okozzák. Kicsit kisebb problémaként az önkormányzati szolgáltatások hiányosságait nevezték meg (17%). Minden más probléma kisebb súllyal jelent meg. Emellett megemlítendő, hogy nagyon kis súllyal ugyan, de megjelent a kis piac és a buszállomás közötti tömbökben, hogy az ott lakóknak a zaj és a parkolás miatt (1%) gondot okoz a két objektum (ez az információ a kérdezőbiztosok visszajelzése, hogy sok volt a panasz erre, de nem ezeket válaszolták többnyire a kérdőív kérdéseire). 23.

ábra: Megkérdezettek véleménye a problémákról és megoszlásuk – (nyílt kérdés %)

Összességében elmondhatjuk, hogy a közterületek jelenlegi állapota, a közbiztonság, a közlekedési infrastruktúra, illetve az önkormányzati szolgáltatások hiányosságai a megkérdezettek szerint a jelenlevő problémák a városrészben.


186


12.1.3 Fejlesztési igények, tervek A kutatás fő célja az, hogy Rákoskeresztúr lakosságának véleményét felmérjék az önkormányzati városfejlesztési projekttel kapcsolatban. Mennyire támogatják a különböző fejlesztéseket, felújításokat, mennyire tartják fontosnak, illetve esetlegesen elutasítják-e. A fejlesztésekkel kapcsolatos kérdéseket két nagy csoportba lehet osztani: 1) Mit javasolna fejlesztésre a megkérdezett általánosságban, illetve 2) A konkrét önkormányzati terveket mennyire támogatja Először a kérdőív a fejlesztendő dolgokat kérdezi, majd felsorol fejlesztendő területeket, amire a megkérdezettek pontszámmal válaszolnak, mennyire értenek egyet. Az előbbinél komolyabb figyelmet a közterületek fejlesztése kapta (29%), kicsit kisebb arányban a közlekedési infrastruktúra (19%) és a közbiztonság javítása (18%), illetve az önkormányzati szolgáltatások bővítése (pl.: posta) (13%). Minden mást nagyon alacsony arányban említettek. A felsorolt fejlesztendő lehetőségeknél a különböző területeket átlagban magas arányban tartották fontosnak a megkérdezettek. Különösen a közterületek, parkok (88 pont) és a közutak (84 pont) felújítása emelkedett ki, továbbá magas pontszámot kaptak a helyi bölcsődék (74 pont), helyi óvodák (75 pont) általános iskolák (77 pont), szakképző intézmények (73 pont), gimnáziumok (78 pont), helyi szociális (73 pont) és a helyi egészségügyi ellátás (74 pont), a tömegközlekedés fejlesztése (76 pont), járdák építése (79 pont). Továbbá a közbiztonság javítása (66 pont), a környék épületeinek felújítása (68 pont), a parkolási lehetőségek bővítése (66 pont) és a szelektív hulladékgyűjtés (62 pont) szerepelt kicsit kisebb fontossággal. Közepes fontosságot tulajdonítottak a közvilágítás fejlesztésének (43 pont). Nem tartották fontosnak a helyi bevásárlási lehetőségeket bővítését (37 pont). A fejlesztésekkel kapcsolatos másik nagy részben pedig a kérdőív arra tért ki, hogy a válaszolók mennyire értenek egyet, mennyire támogatják az önkormányzat konkrét terveit. 24.

ábra: Megkérdezettek véleménye a fejlesztendő területekről és megoszlásuk – (nyílt kérdés %)


187


25.

ábra: Megkérdezettek véleménye a felsorolt fejlesztendő területekről, és fontosságuk – (zárt kérdés score)

A felújítási terveket pozitívan fogadták a megkérdezettek (63 és 82 pont között), tetszésüket elnyerte. Fontosnak ítélték meg a válaszadók a sétány kialakítását a Podmaniczky-Vigyázó kastélyig (73 pont), a Csárdás játszótér fejlesztését (79 pont), a Népkert megújítását (82 pont), a Polgármesteri Hivatal és az Egészségház u. 3 szám alatti épületek akadálymentesítését és energetikai korszerűsítését (72 pont), és a Nyilas-tábla szabadidő és közparkká fejlesztését (78 pont). Kicsit kisebb arányban tartották fontosnak a köztér kialakítását a Polgármesteri Hivatal mellett (63 pont).


188


26.

ábra: Megkérdezettek véleménye a konkrét felújítási tervekről, és fontosságuk – (score)

Összességében elmondhatjuk, hogy a rákoskeresztúri lakosság legszívesebben a közterületek és parkok állapotát javítaná. Emellett a közlekedési infrastruktúrát, az önkormányzati szolgáltatásokat illetve a közbiztonságot fejlesztené. Az önkormányzati fejlesztési terveket pozitívan véleményezték a megkérdezettek.


189


12.2 Vállalkozókról röviden A válaszolók között 20 fő (7%) mondta magát vállalkozónak. A saját cégük javítására a helyi adók csökkentését, nagyobb városmarketinget, támogatási programokat, egyszerűbb ügyintézést, és a közlekedési infrastruktúra fejlesztését javasolták. Az itt lakó vállalkozók többsége szerint előny itt lakni (39%), nem sokkal marad el azok aránya, akik szerint inkább hátrány, míg kisebb arányban vannak azok, akik szerint se nem előny, se nem hátrány (27%). 93. Táblázat: Vállalkozók a megkérdezettek közül N 20 273

Vállalkozó Nem vállalkozó 94. Táblázat: vállalkozók mivel javítanának helyzetükön Helyi adók csökkentése Városmarketing Szolgáltatások fenntartása cégek felé Egyszerűsített ügyintézés Támogatási programok a KKV számára Vállalkozói övezet kialakítása Közlekedési infrastruktúra Közművek fejlesztése 27.

ábra: Területen lakó vállalkozók szerint előny-e a városrészben lakni – (%)


% 7 93

4 1 1 1 3 3 3 1

190


12.3 A „Térnyerő – Újítsuk meg együtt Keresztúr köztereit” rendezvény kérdőíveinek értékelése

12.3.1 Előzmények: Budapest Főváros XVII. Kerület Önkormányzata a kerületfejlesztés tárgyában ősszel benyújtandó uniós pályázat előkészítő munkáinak keretében – az európai várostervezési mintákat felhasználva – nyílt közösségi tervezői napot szervezett. A „Térnyerő – Újítsuk meg együtt Keresztúr köztereit” c. rendezvény a kerület központjában, a Fuchs-kastély előtti területen kapott helyet, 2007. június 12-én, az Önkormányzat EU Programirodájának szervezésében. A Térnyerő rendezvény során az Önkormányzat munkatársai a pályázat szakmai programjának kialakításához a nyílt közösségi tervezés módszertanának segítségét vették igénybe. Az elkészített és a helyszínen a lakosság által kitöltött kérdőívek segítségével képet kaphattunk a kerületi és kerületen kívüli lakosság fejlesztési igényeiről. Mindösszesen 440 db kérdőív került feldolgozásra. Ennek eredményeit ismertetjük az alábbi fejezetekben. A kérdőív anonim volt. 12.3.2. A kérdőív A kérdőívet kitöltő személyeknek először 32 (az önkormányzat által fontosnak ítélt) fejlesztési elképzelésről (lehetséges fejlesztési területek) kellett nyilatkozni. Ezt 1-től 5-ig tartó skálán kellett megjelölniük, az alábbi fontossági lista alapján: 1: nem fontos; 2: kevésbé fontos; 3: közepesen fontos; 4: fontos; 5: nagyon fontos A válaszokat (a számokat, pontokat) elhelyeztük egy 0-100-ig terjedő skálán, így minden egyes fejlesztési területhez egy százalékpontot tudtunk társítani, mérve ezzel az adott terület fontosságát (pl. 4-es osztályzat esetén a % számítása: (4-1)*25 = 75%). Ezek után került sor az összegzésre.


191


A kérdőív kérdéseit az IV.3.2.1. táblázat mutatja. 95. táblázat: Kérdőív kérdései Ssz.

Lehetséges fejlesztési területek

Átlagpont

%

ÜTEM

Rangsor

1.

Sétány kialakítása (Pesti út mentén a Ferihegyi úttól a Bakancsos utcáig)

3,443181818

61,08%

1.

26.

2.

Az I. világháborús emlékmű környezetének megújítása

3,004545455

50,11%

1.

30.

3.

A rákoskeresztúri katolikus templom környezetének rendezése egy köztér kialakításával

3,270454545

56,76%

1.

28.

4.

Játszóterek fejlesztése, környezetük rendezése a kerületközpontban

4,202272727

80,06%

2.

6.

5.

Játszóterek kialakítása a Népkertben

3,761363636

69,03%

2.

18.

6.

Sétautak kialakítása a Népkertben

3,644646925

66,12%

2.

21.

7.

Pihenőhelyek kialakítása a Népkertben

3,7

67,50%

2.

20.

8.

Polgármesteri Hivatal akadálymentesítése (akadálymentes feljutás az emeletekre)

3,981818182

74,55%

1.

11.

9.

További önkormányzati épületek akadálymentesítése

3,8

70,00%

1.

15.

10.

Fuchs kastély (Könyvtár) előtti terület köztérré alakítása

3,477272727

61,93%

1.

25.

11.

Podmaniczky-Vigyázó kastély felújítása

3,768181818

69,20%

2.

17.

12.

Dózsa György Művelődési Ház felújítása

3,784090909

69,60%

2.

16.

13.

Rákos-patak és környezetének rendezése

4,129545455

78,24%

1.

9.

14.

Piac és környezetének rendezése

4,25

81,25%

1.

5.

15.

Nyilas-tábla szabadidő-közparkká történő fejlesztése

2,861363636

46,53%

2.

31.

16.

Pesti út / Ferihegyi út kereszteződésének rendezése

4,454545455

86,36%

1-2.

1.

17.

BKV buszpályaudvar felújítása, átalakítása

4,109090909

77,73%

1.

10.

18.

Közterületen álló pavilonok (pavilonok) eltávolítása

3,515909091

62,90%

1-2.

23.

19.

Az illegális autópiac megszüntetése (Pesti út mentén)

3,609090909

65,23%

2.

22.

20. 21.

Kerékpárút építés Utak, járdák felújítása/építése

4,134090909 4,384090909

78,35% 84,60%

1. 1.

8. 3.

22.

Közművek felújítása

3,952272727

73,81%

1.

12.

23.

Csapadékvíz-elvezető rendszer építése/felújítása

4,181818182

79,55%

2.

7.

24.

Közoktatási intézmények felújítása

3,924829157

73,12%

1-2.

13.

25.

Közbiztonság javítása

4,254545455

81,36%

1.

4.


192

TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV Ssz.

Lehetséges fejlesztési területek

Átlagpont

%

ÜTEM

Rangsor

26.

Tömegközlekedési helyzet javítása

4,538636364

88,47%

1-2.

1.

27.

Vasúti megállóhelyek felújítása

3,913636364

72,84%

1.

14.

28.

Parkolási helyzet javítása

3,75

68,75%

1.

19.

29.

Civil szervezetek támogatása

3,109090909

52,73%

1-2.

29.

30.

Helyi vállalkozások támogatása

3,331818182

58,30%

1.-2.

27.

31.

Kerületi közösségi rendezvények számának növelése

3,495454545

62,39%

1.

31.

32.

Utcanév-táblák cseréje

2,677272727

41,93%

2.

32.

Az IV.3.2.1. táblázatban a sorszám megegyezik a kérdőívben található kérdés sorszámával. Az átlagpontokat a fent leírt módszer alapján kalkuláltuk, a negyedik oszlopban találjuk a fontosságot mérő %-os arányt (azaz a válaszadók mennyire tartják fontosnak az egyes fejlesztési területeket). Az ötödik oszlop a tervezett fejlesztés ütemezését mutatja. Az 1. ütem megvalósulásának tervezett ideje 20082010 közé esik, míg a 2. ütembeli projektek vélhetően 2011-2015 között valósulhatnak meg. Az utolsó oszlop mutatja, hogy a többi nevezett területhez képest mennyire fontos az adott fejlesztés. (Az összehasonlításhoz ld. IV.3.2.1. ábra.) Elmondható, hogy a válaszadók között átlagon felüli elfogadottsága volt minden projektnek. Csupán két elképzelés kapott 50 százalékpontnál kevesebbet, a 32. Utcanév-táblák cseréje és a Nyilas-tábla szabadidő- és közparkká történő fejlesztése. Ez utóbbi valószínűleg azért lehet, mert az emberek nem ismerik a Nyilas-tábla elnevezést és így nem tudják, hogy hol helyezkedik el ez a terület. További négy elképzelés található az 50-60% közötti sávban (pl. 2. Az I. világháborús emlékmű környezetének megújítása vagy 3. a Rákoskeresztúri Katolikus Templom környezetének rendezése köztér kialításával). A projektek harmada, tizenegy projekt megítélése esett a 60-70%-os sávba. Ezek jellemzően az első ütemben megvalósítani szándékozott elképzelések, pl. 1. Sétány kialakítsa…, Népkert fejlesztése (5. és 6. kérdések) vagy a Fuchs-kastély előtti terület köztérré alakítása. Magas pontszámokat (70 és 80 százalékpont között) kaptak a közlekedéssel, a közművekkel és a(z) (épített) környezettel kapcsolatos kérdések: 17. BKV buszpályaudvar felújítása, átalakítása (77,73%), 22. Közművek felújítása (közel 74%), 23. Csapadék-elvezető rendszer építése/felújítása (79% felett), 13. Rákos-patak és környezetének rendezése (78% felett), közintézmények felújítása, akadálymentesítése.


193


A legfontosabbnak ítélt hat fejlesztés 80% feletti értékeket kapott. Jórészt nem konkrét projekteket, hanem átfogó fejlesztendő területeket jelöltek meg a kérdezettek. Ide tartozik a vizsgálat során legfontosabbnak ítélt 26. Tömegközlekedési helyzet javítása (88,47%) amely az első ütemhez kapcsolódik, valamint 16. Pesti út / Ferihegyi út kereszteződésének rendezése. Ezektől kicsit elmarad a 21. Utak, járdák felújítása / építése (84,6%), a 25. Közbiztonság javítása (81,36%) (szintén első ütem), a 14. Piac és környezetének rendezése, és a 4. Játszóterek fejlesztése, környezetük rendezése a kerületközpontban (első ütem). Az első ütemben megvalósítani szándékozott 18 projektek közül a legmagasabb értéket a 26. Tömegközlekedés javítása, és további három projekt kapott 80% feletti értéket (pl. 21. Utak, járdák felújítása / építése, 4. Játszóterek fejlesztése, környezetük rendezése a kerületközpontban.) A kerületközpont felújítása keretében megvalósítandó projektelemeket a lakosság fontosnak ítélte meg, pl. 7. Polgármesteri Hivatal akadálymentesítése (74,55%), 28. Parkolási helyzet javítása (68,75%), 10. Fuchs kastély előtti terület köztérré alakítása (61,93%).


194

TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV IV.3.2.1. ábra: A lehetséges fejlesztési területek lakossági megítélése 100,00%

90,00%

80,00%

70,00%

Támogatottsá

60,00%

50,00%

40,00%

30,00%

20,00%

10,00%

0,00% 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

Kérdés sorszáma


19.

20.

21.

22.

23.

24.

25.

26.

27.

28.

29.

30.

31.

32.

195

TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV A második ütemben magvalósítani szándékozott projektek közül a legmagasabb pontszámot a „Kereszteződés” rendezése kapta, de kiemelkedő fontosságúnak ítélték még a lakosok a csapadékvíz-elvezető rendszer építését/felújítását, a Rákos-patak és a piac környezetének rendezését, ugyanakkor közepesen fontos a Nyilas-tábla fejlesztése, a civil szervezetek támogatása és az utcanév-táblák cseréje. 12.3.3. Lakóhely A kérdőíven a kérdezettek feltüntették lakhelyüket, amennyiben kerületi lakosról volt szó, azt a kerületrészt is, amelyben lakik. A lakóhelyek szerinti megoszlást az alábbi IV.3.3.1. táblázat és a IV.3.3.1. ábra mutatja, míg a IV.3.3.2.. ábra a kerületi válaszadók csoportosítását jelzi. 96. táblázat: A válaszadók lakóhely szerinti megoszlása Lakóhely

Fő

Arány

Rákosmente - Rákoskeresztúr - Rákoscsaba - Rákoskert - Rákosliget - Rákoshegy Egyéb budapesti kerület Agglomeráció

318 164 92 23 23 16 8 5

72,27% 37,27% 20,91% 5,23% 5,23% 3,64% 1,82% 1,14%

Egyéb

109

24,77%

Összesen

440

100,00%

IV.3.3.1. ábra: A válaszadók lakóhely szerinti megoszlása

2% 1% 25% Egyéb budapesti kerület Agglomeráció Egyéb Rákosmente 72%


196

TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV IV.3.3.2. ábra: A kerületben lakó válaszadók kerületrész szerinti megoszlása

5% 7% 7%

52%

29%

- Rákoskeresztúr

- Rákoscsaba

- Rákoskert

- Rákosliget

- Rákoshegy

Az eredmények alapján elmondható, hogy a 440 kérdőívet kitöltő lakos több, mint 70%-a a kerületben lakik. Ezen belül 52% rákoskeresztúri, kevesebb, mint harmada rákoscsabai. A rákoskerti, rákosligeti és rákoshegyi válaszadók aránya összesen 19%-ot tett ki. A kérdezettek jelentős részének (mintegy negyede) lakóhelye az egyéb kategóriába tartozik. A teljes felmérésen belül 2% alatt maradt a budapesti, de más kerültben lakó és az agglomerációban lakó válaszadók aránya is (1,14%).


197

TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV 12.3.4. Korcsoportok, nemek A 440 válaszadó közül jelentős többségben voltak a nők, arányuk 70%-ot tesz ki (ld. IV.3.4.1. ábra), ezzel szemben a férfiak aránya alacsonynak mondható, mindössze 24%. Erre a kérdésre a kérdőívet kitöltők 6%-a nem adott választ. IV.3.4.1. ábra: A válaszadók nemek szerinti megoszlása 6%

24%

70%

Nincs válasz

Férfi

Nő

A válaszadók korcsoportok szerinti megoszlását mutatja az IV.3.4.2. ábra. Jelentős a fiatalok aránya, összesen 26%. A válaszadók 57%-át tették ki a középkorúak, és mindössze 13% az időskorúak aránya. IV.3.4.2. ábra: A válaszadók korcsoportok szerinti megoszlása

4%

13%

14%

12%

33%

24%

Nincs válasz


0-18 év

19-30 év

31-45 év

46-60 év

60- év

198

TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV 12.3.5. Honnan értesült a rendezvényről? A kérdezettek nagy többsége (57%-a) erre a kérdésre nem válaszolt (ld. IV.3.5.1. ábra). Jelentős ugyanakkor azok aránya, akik a helyszínen lettek figyelmesek a Térnyerő rendezvényre. Ez jellemzően a téren való közlekedés miatt következett be. További nyolc százalékuk említette, hogy a helyszínen kifeszített molinóról, plakátról értesült az eseményről. IV.3.5.1. ábra: Honnan értesült a rendezvényről?

3%

8%

1%1%

3%

27%

57%

Nem tudja/nincs válasz

Most látta/Most olvasta/Itt stb.

Molinó, plakátról

Internet

Értesítő levél

Egyéb

Írott sajtó/kerületi újság

A válaszadók egy százaléka említette meg azt, hogy a kerületi honlapról tájékozódott a rendezvényről, ugyancsak egy százalékot tett ki az értesítő levél alapján helyszínre látogatók aránya. 12.3.6. Regressziós és korrelációs összefüggések vizsgálata A fejlesztések támogatottságának és sorrendjének, a korcsoport és nem szerinti megoszlásnak, valamint a rendezvényről való értesülés formájának vizsgálatán túl két további elemzést is végeztünk, a településrészek és fejlesztési preferenciák illetve a településrészek és identitás közötti összefüggés feltárására. Az első esetben arra voltunk kíváncsiak, hogy létezik-e kimutatható kapcsolat a Rákoskeresztúron megvalósuló fejlesztések és az egyes kerületrészekben élő lakosság preferenciái között. Konkrétan abból a feltételezésből indultunk ki, hogy Rákoskeresztúr lakosai fontosabbnak értékelik (magasabb pontszámokat adnak) a kerületrészben megvalósuló fejlesztéseket, mint a többi kerületrészben lakók. Az állítás igazolására az alábbi fejlesztési pontokat vontuk be a vizsgálatba (többnyire megegyezik az első ütem legfőbb fejlesztéseivel): • •

Sétány kialakítása (Pesti út mentén a Ferihegyi úttól a Bakancsos utcáig); Az I. világháborús emlékmű környezetének megújítása;


199

TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV • • • • • •

A Rákoskeresztúri Katolikus Templom környezetének rendezése egy köztér kialakításával; Játszóterek fejlesztése, környezetük rendezése a kerületközpontban; Népkert átlag (Játszóterek kialakítása a Népkertben; Sétautak kialakítása a Népkertben; Pihenőhelyek kialakítása a Népkertben); Önkormányzati épületek fejlesztése átlag (akadálymentesítés); Fuchs-kastély (Könyvtár) előtti terület köztérré alakítása; Nyilas-tábla szabadidő-közparkká történő fejlesztése.

Az elemzés során kerületrészenként (a központtól vett földrajzi távolság szerint) vizsgáltuk meg, hogy az egyes településrészek lakói átlagosan mennyire tartják fontosnak a fenti fejlesztések megvalósulását. Már az egyes fejlesztési pontoknál kiderült, hogy kiinduló hipotézisünk igaznak mondható, vagyis a rákoskeresztúriak magasabb pontszámot adnak a Népkert fejlesztésére mint például a rákoskertiek vagy a más budapesti kerületben lakók. A grafikus ábrázolás egyszerűsítése érdekében minden kerületrészhez hozzárendeltük az egyes fejlesztésekre adott átlag pontszámot, és ezt az értéket az ordináta (y) tengelyen vettük fel. Az abszcissza (x) tengely értékeinek meghatározásakor a következőképpen jártunk el: a kezdeti hipotézisből valamint abból az egyszerűsítésből kiindulva mely szerint a vizsgálat végén pozitív meredekségű (pozitív β1 paraméter érték) lineáris regressziós egyenest szeretnénk kapni, Rákoskeresztúrhoz sorrendi skálán a vizsgálatban adható legnagyobb értéket, a hatost rendeltük. Rákoskeresztúr központjától való növekvő földrajzi távolság függvényében a kerületrészeknek egyre csökkenő számot adtunk. (A központtól legtávolabb fekvő Rákoskert esetében kettes) A kerületen kívüli területekhez (agglomeráció települései, egyéb budapesti kerületek, további települések) a módszertannak megfelelően az egyest rendeltük. Az egyes kerületrészekhez rendelt számot a következő táblázat mutatja: 97. táblázat:

Kerületrész Rákoskeresztúr Rákoscsaba Rákosliget Rákoshegy Rákoskert Kerületen kívüli területek A vizsgálat grafikus ábrázolását a IV.3.6.1. ábra mutatja.


Szám 6 5 4 3 2 1

200

TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV IV.3.6.1. ábra: Fejlesztési preferenciák és a távolság kapcsolata

Amint az ábrán látható, a kiinduló feltételezés igaz, vagyis a kerületközponttól (Rákoskeresztúrtól) mért távolság függvényében a lakosok egyre kisebb jelentőséget tulajdonítanak a fejlesztéseknek. Fontos azonban megjegyezni, hogy a grafikus ábrán túl a vizsgálat számszerű eredményei csak nagyon korlátozott mértékben használhatók fel bármilyen további következtetés levonására. Ennek magyarázata az egyszerűsítés, a fejlesztési pontok egy modellben kezelése: mivel a kerületrészek lakosai az egyes fejlesztések fontosságát egymáshoz viszonyítva nagyon eltérően ) értékelték, magas lett az y értékek (y i ) becsült y ( y ) körüli ingadozása, vagyis az e. Tekintve, hogy az e négyzetösszeg a regressziós számításoknál az SSE-vel jelölt belső négyzetösszeget jelenti, melynek magas értéke az

1−

SSE = R2 SST

ahol SSE a már ismert belső-, maradék- vagy hibanégyzetösszeg SST a teljes négyzetösszeg és R 2 a determinációs együttható


201

TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV összefüggés következtében alacsony R 2 -t, vagyis determinációs együtthatót eredményez, a modell magyarázó ereje inkább alacsonynak nevezhető. Ez a tény nem kérdőjelezi meg azonban a kiinduló hipotézis teljesülését, melyet az egyes fejlesztési pontok külön-külön történő elemzésével könnyen beláthatnánk. A kiinduló feltételezés legfontosabb következménye, hogy megfelelő promócióval és disszeminációs tervvel szükséges elérni, hogy a rákoskeresztúriak és a többi kerületrészben lakók egyformán fontosnak tartsák a fejlesztések megvalósulását, hiszen a kerület egészét szolgáló beruházásokról van szó. Az előző elemzés analógiájára egy másik vizsgálatot is végeztünk, a rákoskeresztúriak identitástudatának, a helyi építészeti örökségekhez való kötődésének megismerésére. Kiinduló feltételezésünk úgy szólt, hogy a rákoskeresztúriak fontosabbnak tartják a település történelmi múltjához és ezáltal az ott élők identitás tudatához kapcsolódó épületek fejlesztését, mint a többi kerületrész lakói. A vizsgálat elvégzéséhez megváltoztattuk a modellben szereplő fejlesztési pontokat a következőkre (többnyire megegyeznek a történelmi áttekintésben szereplő főbb építészeti örökségekkel, fontos helyszínekkel):

• • • • • •

Az I. világháborús emlékmű környezetének megújítása; A Rákoskeresztúri Katolikus Templom környezetének rendezése egy köztér kialakításával; Népkert átlag (Játszóterek kialakítása a Népkertben; Sétautak kialakítása a Népkertben; Pihenőhelyek kialakítása a Népkertben); Fuchs-kastély (könyvtár) előtti terület köztérré alakítása; Podmaniczky-Vigyázó-kastély felújítása, Pesti út / Ferihegyi út kereszteződésének rendezése.

A vizsgálat grafikus ábrázolását a IV.3.6.2. ábra mutatja.


202

TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV IV.3.6.2. .ábra: Az identitás és a távolság kapcsolata

Bár a grafikus ábrázoláson látható tendencia részben a korábbi vizsgálat fejlesztési pontjaival való átfedésből is következik, igazolható az az állítás, mely szerint a rákoskeresztúri lakosság fontosabbnak tartja a fenti fejlesztések megvalósítását, mint a többi kerületrészben élők. Fontos azonban megjegyezni, hogy míg az előző elemzés megállapítása inkább kedvezőtlennek minősíthető, addig ez az eredmény pozitívumként értékelhető a helyi identitás szempontjából.


203


12.4 Kapcsolódó sajtócikkek 1.


cikk: Egyeztetés a fővárossal

204



cikk: Regionális egyeztető fórum

205



206



cikk: „Térnyerő”

207



208



cikk: Vállalkozók fóruma

209


12.5 Kapcsolódó jelenléti ívek 1.


jelenléti ív: Buszpályaudvar

210



jelenléti ív: Polgármesteri egyeztető

211



212



213



jelenléti ív: Vállalkozói tájékoztató

214



215


12.6 Helyi Gazdaságfejlesztési Stratégia

Lásd a Stratégia után külön mellékletként csatolva.


216


12.7 Pénzügyi és közgazdasági költség-haszon elemzés

Lásd a Stratégia után külön mellékletként csatolva.


RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE

Recommend Documents