RÁKÓCZI SZÖVETSÉG KÁRPÁT-MEDENCEI TÖRTÉNELEMTANÁR TÁBOR

RÁKÓCZI SZÖVETSÉG

KÁRPÁT-MEDENCEI TÖRTÉNELEMTANÁR TÁBOR

1998–2009

H-1027 Budapest, Szász Károly utca 1. IV/1. | Levélcím: H-1255 Budapest, Pf. 23. Telefon: (+36-1) 212 3854, (+36-1) 212 3067 | Fax: (+ 36-1) 212 8891 www.rakocziszovetseg.org | e-mail: [email protected]

www. rakocziszovetseg.org

A R ÁKÓCZI S ZÖVETSÉG K ÁRPÁT - MEDENCEI T ÖRTÉNELEMTANÁR T ÁBORA 1998–2009

A felnövekvõ generációk mûveltségének, kulturális ismereteinek, történelemtudatának, valamint nemzeti identitásának kialakításában meghatározó és döntõ szerepe van a család mellett az iskolának, s az iskolában pedig a történelemtanításnak. Az 1989-ben megalapított Rákóczi Szövetség – alapszabályzatában is megfogalmazott – egyik legfontosabb célkitûzése a felvidéki és kárpátaljai magyarság identitásának megõrzése, amelyet az 1999. évi jubileumi közgyûlésén kiterjesztett a teljes Kárpát-medencei magyarságra. E célkitûzésnek megfelelõen évrõl évre számos olyan rendezvényt szervez, melynek kapcsán a Délvidéken, Erdélyben, a Felvidéken és Kárpátalján, valamint Horvátországban és az anyaországban mûködõ különbözõ oktatási és kulturális intézmények, szakmai és társadalmi szervezetek, egyesületek képviselõi találkozhatnak egymással. A Rákóczi Szövetség által vallott értékekbõl, illetve céljaiból és tevékenységébõl következett 1998-ban az a felismerés és hiánypótló kezdeményezés, miszerint a Kárpát-medencei magyar történelemtanároknak olyan lehetõséget és fórumot kell biztosítani, ahol az egyes történelmi korszakokra vonatkozó ismereteik elmélyítetése mellett a nemzet szétszakítottsága ellenére kapcsolatok alakíthatók ki és fûzhetõk szorosabbra. Ezen elhatározás és cél mentén szervezi a Rákóczi Szövetség 1998 óta minden év nyarán – évenként más-más témát választva – a történelemtanár táborait, melyek során a költségek lehetõség szerinti teljes felvállalásával biztosítja a részvételt valamennyi jelentkezõ számára. A nyári egyetemek mintájára épülõ konferencia elsõdleges célját a Rákóczi Szövetség a magyar pedagógusok szakmai ismereteinek bõvítésében, valamint a „határok nélküli” iskolai és személyes kapcsolatok kialakításában és megerõsítésében jelölte meg. E találkozók során a modern történelemoktatás és kutatás eredményeit ismertetõ szakmai és tudományos elõadások – melyek révén megismerhetõ úgy a hazai, mint a szomszédos országos oktatási rendszere és színvonala – mellett a kulturális és szórakoztató programok, filmvetítések, zenés esték és kirándulások kiváló alkalmat és lehetõséget biztosítanak a határon inneni és túli tanároknak egymás megismerésére, szakmai és pedagógiai tapasztalataik cseréjére. Az elmúlt tíz év rendezvényein több száz Kárpát-medencei általános iskolai és középiskolai történelemtanár vett részt, és közel fél száz neves történész, valamint közéleti személyiség szerepelt az elõadók között. A tábor helyszínét 1998 és 2004 között a Pannonhalmi Bencés Fõapátság biztosította, majd 2005 óta a mátrafüredi Vadas Jenõ Erdészeti és Vadgazdálkodási Szakképzõ Iskola erdei környezetben található épülete adott otthont számára. A Rákóczi Szövetség a Kárpát-medencei történelemtanár találkozó immáron több mint 10 évre visszatekintõ megszervezésével küldetésnek érzi a feladatot – a jövõ, az érték és a magyarság szolgálatában.

1

Kárpát-medencei Történelemtanár Tábor 1998–2009

1998. július 27–30. A Rákóczi Szövetség Oktatási és Ifjúság-szervezési Csoportja a hagyományteremtés szándékától vezérelve Magyar szolidaritás és történettudat a Kárpát-medencében elnevezéssel elsõ alkalommal hirdette meg a hazai és határon túli magyar középiskolai történelemtanárok találkozóját. A Pannonhalmi Bencés Fõpátságban megrendezett táborba 70 tanár – a Délvidékrõl 11, Erdélybõl 8, a Felvidékrõl 14 és Magyarországról 37 – érkezett. A négynapos konferenciát a vendéglátó Bencés Gimnázium nevében Pintér Ambrus bencés szerzetes nyitotta meg. A konferencián a magyarországi közoktatás helyzetérõl, perspektíváiról, a hazai pedagógiai kezdeményezésekrõl, a történet- és földrajztudomány aktuális kérdéseirõl, idõszerû témáiról, a történelemoktatás nevelésben és identitásformálásban betöltött szerepérõl, valamint a mártíromságot is vállaló Márton Áron gyulafehérvári püspök és Esterházy János felvidéki politikus életmûvén keresztül a személyiség társadalomalakító szerepérõl Tõkéczki László történész (Eötvös Loránd Tudományegyetem), Baranyi Károly, a Nemzeti Pedagógus Mûhely elnöke, Kálmán Attila pedagógus, iskolaigazgató, Papp Kornél történész, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnökhelyettese és Molnár Imre történész tartott elõadást. Az új kormány filozófiájáról, konkrét terveirõl és lehetõségeirõl, valamint a Kárpát-medencei magyarság helyzetérõl Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, a kisebbségi létbe szorult magyarok politikai fellépésének eredményeirõl és nehézségeirõl pedig Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának tiszteletbeli elnöke kötetlen beszélgetés keretében adott tájékoztatást. A hallgatók emellett megvitatták azt is, hogy Magyarország és a szomszédos államok várható európai integrációja milyen kihívásokat rejt magában és milyen feladatokat von maga után. Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnökének tájékoztatását követõen a tanárok részletekbe menõen vitatták meg a Gloria Victis történelmi vetélkedõ eddigi tapasztalatait és jövõbeli terveit, mellyel kapcsolatban elhatározták, hogy a vetélkedõt ebben az évben az 1848-as forradalom 150. évfordulójára tekintettel hirdetik meg. A konferencia végén a tanárok egy kezdeményezést fogadtak el, mely kettõs, részben a pedagógusra, részben az érintett országok kormányára, mûvelõdési minisztériumára vonatkozó ajánlást tartalmazott: A pedagógust illetõen: l életvitelével, személyes tapasztalatával kell példát mutatnia; l ismernie kell a Felvidék, Kárpátalja, Erdély, Vajdaság, Horvátország, Szlovénia, Õrvidék 20. századi történetét is; l tanítványaival keresse fel a Kárpát-medence magyar történeti, irodalmi helyeit; l állítson követendõ példaképet történelmünk, földrajzunk, irodalmunk alakjaival diákjai elé. A magyar és szomszédos kormányokat illetõen: l a magyar nyelvterület minden részén a történelmi hûséghez igazodó magyar történelem-, magyar nyelv- és irodalomtankönyvet és szöveggyûjteményt, illetve a Kárpát-medence földrajzát bemutató könyvet kell a magyar diákok kezébe adni, az oktatás minden szintjén. A szemléltetõ eszközökrõl, tankönyvekrõl való gondoskodás az érintett kormányok feladata;

2


l serkenteni kell a középiskolai magyar tagozatok létrehozását az elszakított nemzetrészek központi településein; l a tehetséggondozásnak azokat a formáit kell támogatni, amelyek a gyermeket nem szakítják el a szülõföldjétõl. A külhoni ösztöndíjak esetén fennáll annak a veszélye, hogy a tanuló nem tér haza; l Magyarországon is szorgalmazni kell a szomszédos országok – részben a határon kívüli magyar, részben a román, szlovák stb. népek – irodalmának és mûvészetének megismerését; l az egész Kárpát-medencére kiterjedõ tanulmányi versenyeket kell szervezni. Az oktatásnak ez a formája hozzájárulna a felnövekvõ magyarság újraintegrálódásához és a nemzeti öntudat fejlõdéséhez. Hasonló jelentõsége van a táboroknak, kirándulásoknak, megemlékezéseknek, amelyek segítenek megismertetni múltunkat, nemzeti értékeinket; l nagyobb hangsúlyt kell fektetni a történelemoktatására, hiszen ez az emberiség kollektív emlékezete. Tanítását nem szoríthatják háttérbe a modern és praktikus tantárgyak. A vendégek természetesen megismerhették a pannonhalmi apátság történetét, és megtekinthették az apátsági múzeumot, illetve egy gyõri városnézõ kiránduláson vettek részt. Az utolsó este a Jánosi együttes játszott Rákóczi- és 1848-as nótákat a hallgatóság számára. A rendezvényt az Illyés Közalapítvány, a Konrad Adenauer Alapítvány és a Pro Iuventute – A Jövõért Alapítvány részesítette támogatásban.

1999. július 19–22. A Rákóczi Szövetség második alkalommal rendezte meg a Kárpát-medencei magyar történelemtanár tábort Pannonhalmán, mely ez évben az Örökség és Esély címet viselte, s amelyen több mint 120 történelemtanár vett részt. A négynapos konferenciát a vendéglátó Bencés Gimnázium nevében Pintér Ambrus bencés szerzetes nyitotta meg. Tõkéczki László történész (Eötvös Loránd Tudományegyetem) Nemzeti kultúra – regionalitás – politika címû nyitóelõadásában a nemzeti közösség jellegét, minõségét meghatározó tényezõk összefüggéseit taglalta. Laki Ilona, a Földrajztanárok Egyletének elnöke, vezetõ szaktanácsadó (Fõvárosi Pedagógiai Intézet) A térképekben rejlõ lehetõségek a földrajz- és történelemtanításban címû elõadásában a történet- és földrajztudomány újszerû kérdéseirõl, aktuális témáiról adott tájékoztatást. Keresztes Lajos történész (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) A Trianonhoz vezetõ út, a magyar kisebbség helyzete az elmúlt 80 évben címû elõadásában az 1920-ban meghozott békediktátum elõzményeirõl, valamint az utódállamokban kisebbségi létbe kényszerített magyarság történetérõl adott átfogó ismertetést. Kojanitz László közoktatási fõreferens (Oktatási Minisztérium) A középiskolai oktatás helyzete Magyarországon, az Oktatási Minisztérium stratégiája címû elõadásában a magyarországi közoktatás állapotáról, lehetséges irányvonalairól, a hazai pedagógiai kezdeményezésekrõl tájékoztatott. Hermann Róbert történész (Hadtörténeti Intézet és Múzeum)

3


Haditervek a szabadságharcban címû elõadásában az 1848–1849. évi szabadságharc hadi eseményeinek komplex összefoglalását nyújtotta. Göõz Lajos földrajztudós (Wolverhamptoni Egyetem) A megújuló energiaforrások hasznosításának lehetõségei a Kárpát-medencében címû elõadásában a jövõ egyik legfontosabb kérdéskörérõl, az alternatív energiaforrásról beszélt. A magyar kormány külpolitikai koncepciójáról, terveirõl, illetve a határon túli magyarság aktuális problémáiról Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára adott tájékoztatást, majd ezt követõen részvételével fórumot tartottak a vázolt témák megvitatására, különös hangsúlyt helyezve az oktatás kérdéseire. Sajnos a meghívott és nagy érdeklõdéssel várt szlovák miniszterelnök-helyettes, Csáky Pál végül nem tudott eljönni a rendezvényre. A Rákóczi Szövetség elnökével, Halzl Józseffel folytatott beszélgetés során a tanárok megismerhették az Illyés Közalapítvány és a Rákóczi Szövetség tevékenységét, utóbbi keretében a Kárpát-medencei léptékû Gloria Victis történelemi vetélkedõ eddigi tapasztalatait és jövõbeli terveit. Emellett a találkozón, élve a lehetõséggel, bemutatkozott a társszervezõként jelen lévõ Földrajztanárok Egylete, melyrõl Laki Ilona elnök, a Történelemtanárok Egylete, melyrõl Miklósi László elnök, valamint a nemrég alakult Apáczai Közalapítvány, melynek szándékairól és pályázati lehetõségeirõl Csete Örs irodavezetõ tartott ismertetést. Mindamellett a tábor hatékonyan szolgálta a kapcsolatépítés és szervezetfejlesztés ügyét is. Ennek fontos eredménye, hogy megállapodás jött létre egy olyan bizottság mûködtetésére, amely a Rákóczi Szövetség Oktatási- és Ifjúságszervezési Csoportja koordinációja mellett elõkészíti a Gloria Victis történelmi vetélkedõket és a történelemtanárok részére szervezett pannonhalmi táborokat. A meghívottak megismerhették a pannonhalmi apátság történetét, és megtekinthették az apátsági múzeumot, illetve egy veszprémi városnézõ kiránduláson vettek részt. Az utolsó este Berecz András és az Egyszólam együttes játszott magyar nótákat, és adott elõ meséket a hallgatóságnak. A rendezvényt az Illyés Közalapítvány és a Pro Iuventute – A Jövõért Alapítvány támogatta.

2000. július 24–27. A Rákóczi Szövetség harmadik alkalommal rendezte meg a Kárpát-medencei magyar történelemtanár tábort Pannonhalmán, mely ez évben a Millenniumi Számvetés címet viselte, s amelyen 160 történelemtanár – 80 határon túli és 80 anyaországi – vett részt. A négynapos konferenciát a vendéglátó Bencés Gimnázium nevében Pintér Ambrus bencés szerzetes nyitotta meg. A konferencia elõadásai két tárgycsoportba sorolhatók. Részint – amint ezt a cím is sugallja – a magyar államiság ezer éves fennállásának – a történettudomány, valamint a régészet, antropológia és szociálpszichológia megközelítésével élõ – áttekintésére, különös figyelmet fordítva a sorsfordulókra, részint pedig a közelmúlt s a rendszerváltás eseményeinek feltárására törekedett. A történelmi tárgyú elõadások körében Éry Kinga régész (Magyar Nemzeti Múzeum) Az elsõ ezredforduló magyarsága címû elõadásában a keresztény magyar állam európai konstellációba

4


helyezett megszületését vázolta. Henkey Gyula antropológus A mai magyarság etnikai, embertani képe címû elõadásában a magyar nép antropológiai jellegzetességeit, összetevõit, illetve fõbb típusait mutatta be. Tamás Edit történész-muzeológus (Magyar Nemzeti Múzeum Sárospataki Rákóczi Múzeuma) Lorántffy Zsuzsanna – Erdély fejedelemasszonya címû elõadásában I. Rákóczi György erdélyi fejedelem református oktatási intézmények – különösképpen a sárospataki kollégium – patronálása révén a magyar mûvelõdéstörténetben kiemelkedõ helyet elfoglaló feleségének életútját ismertette. Tõkéczki László történész (Eötvös Loránd Tudományegyetem) Nemzeti stratégia az oktatásban: a Klebelsberg-korszak tanulságai címû elõadásában a sokáig elítélõen kezelt s a kultúrfölény elmélettel kapcsolatban kizárólag negatív megközelítésben tárgyalt vallás és közoktatásügyi miniszter oktatás modernizálását célként kitûzõ koncepcióját és – az iskolaépítés révén mindmáig ható – gyakorlati tetteit mutatta be. Kun Miklós történész (Eötvös Loránd Tudományegyetem) A szovjet jelenlét Kelet-Európában a 2. világháború befejezõdésétõl a rendszerváltásig címû elõadásában a szovjet terjeszkedés mozgatórugóit, berendezkedésének és uralmi formájának egyedi jegyeit, valamint gazdasági, társadalmi és mûvelõdési viszonyainak fõbb jellemzõit foglalta össze, minek során kitekintést adott a bipoláris nemzetközi rendszer folyamataira is. Bertényi Iván történész (Eötvös Loránd Tudományegyetem) A Szent Korona története címû elõadásában a magyarság – számtalan hányattatást elszenvedett – szakrális szimbólumának történetét vázolta. Takács Imre mûvészettörténész (Szépmûvészeti Múzeum) A magyar mûvészet 1000 éve címû elõadásában az egyes mûvészeti területeket koronként meghatározó stílusirányzatok nagy ívû összefoglalását adta. A közelmúlt és jelen kérdéseit feszegetõ témák vonatkozásában Kopp Mária orvos-pszichológus (Semmelweis Orvostudományi Egyetem Magatartástudományi Intézet) A magyar lelkiállapot címû elõadásában az 1992-ben készült kutatás nyomán kialakult átfogó helyzetképet ismertette. Ennek során az esélyteremtés egyéni, közösségi és populációs szintjeinek jellemzõit, valamint az esélyteremtés színtereit: az egyes életszakaszokkal, a társas kapcsolatok minõségével, a közösségi viszonyokkal, a kultúrával, vallással kapcsolatos esélyteremtési lehetõségeket; a leszakadó társadalmi helyzet, elsõsorban a cigány/roma népesség esélyerõsítésének kérdéseit; a munkával kapcsolatos védõ és veszélyeztetõ tényezõket; a televízió nézés, az Internet-használat hatásait; a negatív életeseményekkel való megbirkózás lehetõségeit vizsgálták. Boross Péter volt miniszterelnök A rendszerváltozás tíz éve címû elõadásában mélyreható összegzést nyújtott a létrejött új politikai rendszer fény- és árnyoldalairól. Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártja ügyvezetõ alelnöke A határon túli magyar politika korszakváltásai a rendszerváltás után címû elõadásában a magyarországi kormányok és határon túli magyar politikai szervezetek viszonyát vizsgálta. Rókusfalvy Pál pszichológus (Testnevelési Egyetem) Magyar küldetés: a nemzet múltja, jelene, jövõje címû elõadásában történetfilozófiai alapon nyugvó analízist adott a magyarságról. A programot egy vidám hangulatú vetélkedõvel fûszerezett ismerkedési est, Magyarország történelmi borvidékeit borkóstolás révén bemutató elõadás, a Kor-Zár együttes koncertje, valamit egy pápai városnézés tette színesebbé. A rendezvényt az Illyés Közalapítvány, a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Pro Iuventute – A Jövõért Alapítvány támogatta.

5


2001. augusztus 14–18. A Rákóczi Szövetség negyedik alkalommal rendezte meg a Kárpát-medencei magyar történelemtanár tábort Pannonhalmán, mely ez évben A történelemtanítás útjai a Kárpát-medencében címet viselte, s amelyen 130 történelemtanár vett részt. A négynapos konferenciát a vendéglátó Bencés Gimnázium nevében Pintér Ambrus bencés szerzetes nyitotta meg. A konferencia elõadásai három tárgycsoportba sorolhatók. Egyfelõl programjának gerincét – miként azt a cím is tükrözi – a középiskolai oktatást és történelemtanítást érintõ módszertani témájú elõadások képezik. Emellett viszont a magyar történelem vitatott vagy eleddig kevés publicitást kapott eseményeinek új kutatási eredményeken nyugvó bemutatása, valamint fontos aktuálpolitikai tartalommal bíró témák is teret kaptak. Új elemnek tekinthetõ az elmélyültebb közös munkát lehetõvé tevõ szemináriumok, szekcióülések beiktatása a programba, melyek öt tárgycsoportban (Informatika a történelemoktatásban, Szemléltetõ eszközök használata, Állampolgári ismeretek, Forráshasználat és szellemtörténet, A történelemtanítás regionális problémái) voltak választhatóak. A módszertani jellegû elõadások körében Tõkéczki László történész (Eötvös Loránd Tudományegyetem) Történelem a pártos tudomány címû elõadásában a történettudomány diszciplináris jegyeit, más tudományágakhoz, illetve a politikai hatalomhoz fûzõdõ viszonyát taglalta, melynek során állította, hogy a történettudomány – lévén mindig valamilyen tartós struktúrához (pl. emberi közösség, egyház) kötõdik – nem független és nem objektív. Rókusfalvy Pál pszichológus (Testnevelési Egyetem) Identitástudat a történelemtanítás és az Európai Közösséghez történõ csatlakozás tükrében címû elõadásában az egyén és közösség önazonosság-tudatának, múlttal kapcsolatos (ön)reflexiójának alakulását az oktatás révén kapott/elsajátított történelmi ismereteinek – mellyel kapcsolatban a legfontosabb feladatot a keresztény magyarságtudat kialakításában látta – összefüggésrendszerében vizsgálta. Kaposi József fõosztályvezetõ-helyettes (Oktatási Minisztérium Közoktatás-fejlesztési és Értékelési Fõosztály) A középiskolai oktatás helyzete Magyarországon címû elõadásában nemzetközi összehasonlításban mutatta be a magyar oktatás eredményeit és problémáit. Szitó Imre iskolapszichológus (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) Tanulási és tanítási stratégiák címû elõadásában a pedagógusok számára fontos készségfejlesztési és didaktikai ismereteket osztotta meg hallgatóságával. Az MTA Kisebbségkutató Intézetével együttmûködve két – egy teljes napot felölelõ –elõadássorozat történt. Miként lehetne összehangolni a magyar történelem oktatását a kisebbségi magyar tannyelvû iskolákban? címen Jakab György (Budapest), Sós Kálmán (Beregszász) és Tóth Lajos (Szabadka) arra keresett választ, hogy lehetséges-e összmagyar szempontokat érvényesíteni az egyes régiók oktatási tematikájában. A 20. századi kisebbségi magyar történelem. A Kisebbségkutató Intézet tankönyvtervezete címû elõadásban Szarka László, Szesztay Ádám és Göncz László a magyarországi és határon túli magyar történelem összehangolásáról és egy kisebbségtörténeti tankönyv koncepciójáról szólt. A történelmi tárgyú elõadások vonatkozásában Keresztes Lajos történész (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) Kérdõjelek a Barbarossa körül címû elõadásában a 2. világháború egyik legfontosabb kérdését, a III. Birodalom és a Szovjetunió konstruktív együttmûködésének felbomlását és hadiállapotba kerülését, illetve a német hadmûveleti tervvel kapcsolatos rejtélyeket világí-

6


totta meg. Kiszely Gábor történész Fejezetek az állambiztonság történetébõl 1956–1990 címû elõadásában a belbiztonsági szolgálatok újjászervezését, irányítását, szervezetét, mûködési mechanizmusát, valamint a társadalom teljes behálózására irányuló törekvését ismertette. Csete Örs közíró-fotográfus Arcok és sorsok – ’56 fegyveresei címû elõadásában a forradalom pillanatképeit villantotta fel. Csontos János közíróval, publicistával (Magyar Nemzet) A nemzeti újságírás lehetõségei címen és tárgykörben folytattak kötetlen beszélgetést a résztvevõk. A programot egy felfokozott hangulatú vetélkedõvel kombinált ismerkedési est, Magyarország történelmi borvidékeit borkóstolás révén bemutató elõadás, Koltay Gábor Sacra Corona címû filmjének vetítése, a Kor-Zár együttes koncertje, valamit egy komáromi városnézés tett teljessé. A rendezvényt az Illyés Közalapítvány, a Konrad Adenauer Alapítvány és a Pro Iuventute – A Jövõért Alapítvány támogatta.

2002. július 22–26. A Rákóczi Szövetség ötödik alkalommal rendezte meg a Kárpát-medencei magyar történelemtanár tábort Pannonhalmán, mely ez évben a Hullámtérben – A magyar 20. század címet viselte, s amelyen 113 történelemtanár – 6 délvidéki, 19 erdélyi, 15 felvidéki, 11 kárpátaljai, 1 horvátországi és 61 magyarországi – vett részt. A konferencia keretében részint az 1. világháború kirobbanásától a kelet-közép-európai kommunista diktatúrák összeomlásáig tartó „rövid” 20. század magyarságot érintõ sorskérdéseit taglalták, részint pedig a rendszerváltozás révén kialakult új politikai konstelláció aktuális kérdéseit fejtegették neves történészek és közéleti személyiségek. Az elõadók elsõdlegesen azokat a meghatározó jelentõségû világpolitikai eseményeket igyekeztek – a legújabb kutatási eredményekre támaszkodva – bemutatni, amikor a nagyhatalmi politika döntõ befolyást gyakorolt a voltaképpen mindvégig kényszerpályán mozgó Magyarország sorsának alakulására. A négynapos konferenciát a vendéglátó Bencés Gimnázium nevében Pintér Ambrus bencés szerzetes nyitotta meg. A konferencia elõadásai három tárgycsoportba sorolhatók: A történelmi tárgyú elõadások keretében Tõkéczki László történész (Eötvös Loránd Tudományegyetem) A magyar eszmetörténet és az európai gondolat címû, a tárgyalt évszázad egészét átfogó eszmetörténeti elõadásában a releváns európai és magyar eszmeáramlatok érintkezési felületeirõl, azonosságairól és különbözõségeirõl értekezett. Ravasz István alezredes, hadtörténész (Hadtörténeti Intézet és Múzeum) A világháború 1914–1945 címû elõadásában a kellõ történelmi távlatból szemlélve már nem is olyan abszurd elméletet képviselte, miszerint a század két nagy világégése tulajdonképpen egyetlen, koherens világháború volt. Bodonyi Ilona történész (Rendõrtiszti Fõiskola) A Benes-dekrétumok helye a felvidéki magyarság sorsában címû elõadásában az 1945. április 5-én elfogadott kassai kormányprogram által deklarált kollektív jogfosztás megvalósítása révén a csehországi és szlovákiai magyarság életére mindmáig kiható problémát elemezte. Kun Miklós történész (Eötvös Loránd Tudományegyetem) A Sztálin-kultusz Magyarországon címû elõadásában a kommunista hatalomátvétel technikáját, majd a kiformálódott szovjet totalitarizmus speciális jegyeit – különös tekintettel a vezér-elvre – mutatta be. Kiszely Gábor történész (Terror Háza Múzeum) A Terror Háza címû elõadásában az intézmény létrejöttérõl és a történeti muzeológia eszközeivel bemutatott korszakról beszélt. Balás-Piri László, a

7


Történelmi Igazságtétel Bizottság alelnöke 1956 – az élõ forradalom címû, személyes élményeit is ismertetõ elõadását dokumentumfilm-vetítéssel tette szemléletesebbé, s ez által az oktatásban jól használható történelmi filmekre is felhívta a figyelmet. A napjaink aktuális problémáihoz kapcsolódó elõadások keretében Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára A határon túli magyarság támogatásának kormányzati politikája címû elõadásában az új kormányzat koncepcióját, illetve gyakorlati lépéseit vázolta. Tombor András, a Mathias Corvinus Collegium fõigazgatója a hazai elitképzés lehetõségeirõl, annak elsõ eredményeirõl és a határokon átívelõ programokról beszélt. Kondor Katalin, a Magyar Rádió elnöke és Meszlény László, a Duna Televízió hírigazgatója Európai-e a magyar média? címû közös elõadásában a magyar média helyzetét, aktuális kérdéseit és az európai tömegtájékoztatással való kapcsolatait mutatta be. A Hídember vetítése után Bereményi Gézával, a film rendezõjével magáról a filmrõl, illetõleg a történelmi film jövõjérõl beszélgettek a résztvevõk. A Gloria Victis középiskolás történelmi vetélkedõrõl Pordán József történelemtanár (Tatabányai Árpád Gimnázium), a Rákóczi Szövetség Oktatási és Ifjúságszervezési Csoportjának tagja tartott ismertetést. Ennek kapcsán döntés született arról, hogy a jubileumi évfordulóra (1703–2003) figyelemmel a jövõ évben a vetélkedõ témája a Rákóczi-szabadságharc lesz, amely egyúttal kitûnõ alkalommal szolgál a Rákóczi-kultusz ápolására, illetve széles körben terjesztésére. A programot egy kellemes hangulatú, játékos történelmi vetélkedõvel kombinált ismerkedési est, a Kor-Zár és a Mistral együttes koncertje, továbbá egy keszthelyi városnézés egészítette ki.

2003. július 28.–augusztus 1. A Rákóczi Szövetség hatodik alkalommal rendezte meg a Kárpát-medencei magyar történelemtanár tábort Pannonhalmán, mely A hagyományos értékek válsága címet viselte, s amelyen 88 történelemtanár – 9 délvidéki, 31 erdélyi, 15 felvidéki, 2 kárpátaljai, és 31 magyarországi – vett részt. A szakmai fórum, melynek elõadásai két részre bonthatók, részint a napjainkban tetten érhetõ általános értékválság és értékvesztés lehetséges okaira, a modern politika és hagyomány kapcsolatrendszerére, az értékválság és történelem összefüggéseire, valamint az építészet területén megmutatkozó tradicionális értékhiányra keresett választ, részint pedig a Rákóczi-szabadságharc kezdetének 300. évfordulójára tekintettel az akkori események eleddig nem kellõképpen feltárt vagy publikált részleteit, illetve a fejedelem tetteit motiváló rejtett mozgatórugókat vizsgálta. A négynapos találkozó kezdetén a vendéglátó Bencés Gimnázium nevében Pintér Ambrus bencés szerzetes köszöntötte a hallgatóságot. Az értékek és történelem témakörben Tõkéczki László történész (Eötvös Loránd Tudományegyetem) Értékváltások a magyar eszmetörténetben címû nyitóelõadásában a magyar politikai gondolkodást a múltban és jelenben meghatározó értékekrõl, valamint ezen értékek – belátáson vagy kényszeren alapuló – módosulásáról beszélt. Molnár Antal eszmetörténész (Eötvös Loránd Tudományegyetem Szociológiai Intézet) Történelem és a hagyomány címû elõadásában a tradíciók, normák, szokások jelentõségét, közösségformáló és -megtartó szerepét elemezte. Mezei Balázs filozófus (Eötvös Loránd Tudományegyetem Filozófiai Intézet) Értékvál-

8


ság és történelem címû elõadásában hasonló elvi alapvetéssel az értékek relativizálódásának és a közösség hanyatlásának összefüggéseit fejtegette. Földesi Margit történész (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) A megszállók szabadsága – A 2. világháborút lezáró békék címû elõadásában a nagyhatalmak érdekazonosságon alapuló döntési mechanizmusát, illetve ennek következményeként az 1947. évi párizsi békeszerzõdés – magyar vonatkozásban a trianoni békediktátumot visszaállító – rendelkezéseinek mélyebb összefüggéseit vizsgálta. Lánczy András filozófus (Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem) Modern politika és hagyomány címû elõadásában a tradíció, illetve modern politikai gondolkodás és cselekvés nyílt és rejtett összefüggéseit világította meg. Gerle János Ybl-díjas építész A hagyományos értékek válsága az építészetben címû elõadásában a tradícióktól elszakadó, új kifejezési formákat keresõ építészeti koncepciókat mutatta be. Korzenszky Richárd tihanyi bencés perjel Információ? Tudás? Élet? címû elõadásában a vallás szemszögébõl közelítette meg az információs társadalom alapkérdéseit. Gyurkovics Tibor íróval Skizofrén történelem címmeghatározás alatt kötetlen formában beszélgethettek a résztvevõk. A Fekete Ibolya rendezésében forgatott Chico vetítését követõen a film fõszereplõjével, Eduardo Rózsa Flores-szel beszélgethettek a tanárok. A Rákóczi-szabadságharc témakörébe tartozó elõadások keretében R. Várkonyi Ágnes történész (Eötvös Loránd Tudományegyetem) Hagyomány és korszerûség – Rákóczi iskolapolitikája címû elõadásában a fejedelem kulturális és oktatási téren kifejtett tevékenységének kevésbé ismert részleteit mutatta be. Mészáros Kálmán hadtörténész (Hadtörténeti Intézet és Múzeum) 300 éve kezdõdött a Rákóczi-szabadságharc – A szabadságharc tisztikara címû elõadásában a szabadságharc kirobbanásának mozzanatait, majd a tisztikar összetételét ismertette, illetõleg a tisztikar feltárására irányú kutatás fontosságát hangsúlyozta. A Rákóczi Szövetség munkájáról és rendezvényeirõl Halzl József elnök tartott elõadást. A program jó hangulatát Sándor György humorista írásaiból történt felolvasás, gyõri városnézés és a Kor-Zár együttes koncertje biztosította. A rendezvényt az Apáczai Közalapítvány és az Oktatási Minisztérium támogatta.

2004. július 26–30. A Rákóczi Szövetség hetedik alkalommal rendezte meg a Kárpát-medencei magyar történelemtanár tábort Pannonhalmán, mely ez évben A felmentett végvár – Fejezetek hazánk és Európa közös történetébõl címet viselte, s amelyen 95 történelemtanár – 7 délvidéki, 17 erdélyi, 24 felvidéki, 2 kárpátaljai, 1 horvátországi és 44 magyarországi – vett részt. A konferencia tematikáját Magyarország Európai Unióhoz történt csatlakozása határozta meg, annak történelmi vonatkozásait kívánta részletesebben megvizsgálni, s a legújabb kutatási eredmények felhasználásával – a teljesség igénye nélkül – áttekintést adni Magyarország és Európa közös történelmérõl az államalapítástól a csatlakozásig. Elsõdlegesen azon történelmi korszakokra fókuszált, amikor a kapcsolat különösen intenzív vagy Magyarország számára meghatározó jelentõségû volt. A témaválasztás egyik célja egy reálisabb „Európa-kép” kialakítása, a magyar történelem európai keretek közé illesztése volt.

9


A négynapos konferenciát a vendéglátó Bencés Fõapátság nevében Hortobágyi Cirill bencés perjel nyitotta meg. A program egy képzelt idõutazásra hívta a hallgatókat az Árpád-kortól egészen a csatlakozási tárgyalások menetéig, minek következtében az elõadók kronologikus sorrendben villantották fel a magyar és európai történelem jelentõs kapcsolódási mozzanatait. Az elõadások sorozata Varga Csaba jogfilozófus (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) Méltónak a sorshoz, alkalmasabb küldetésre? Szellemünk és tudományunk állapotáról címû elõadása kezdõdött, amelyben áttekintést adott Magyarország jelenlegi helyzetérõl, az uniós csatlakozás okozta kihívásokról a szellem területén. Szovák Kornél történész (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) a Kárpát-medencében honra lelt magyarság keresztény népek közösségébe való beilleszkedésének folyamatát vázolta. Pálffy Géza történész (MTA Történettudományi Intézet) A Magyar Királyság Európában a 16–17. században: Kísérlet „a két pogány közt” szemlélet modernizálására címû elõadásában a Habsburg-dinasztia vezetésével létrejött közép-európai monarchia szerepét értékelte, s adott róla egy lényegesen árnyaltabb és objektívebb képet, mint ami a marxista történetszemlélet következtében a közvélekedésben kialakult. Mészáros Kálmán hadtörténész (Hadtörténeti Intézet és Múzeum) A Rákóczi-szabadságharc szerepe az európai politikában címû elõadásában a szabadságharc külpolitikai összefüggéseit elemezte, melynek mozgásterét az összeurópai konfliktust jelentõ spanyol örökösödéi háború, illetve a baltikumi hegemóniáért folyó északi háború határozott meg. Pelyach István történész (Szegeti Tudományegyetem) Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Európa címû – az értékelõlapok tanúsága szerint a konferencia legsikeresebb – elõadásában a „Népek tavasza” forradalmi és a konvencionális hatalmi politika elveit továbbra is érvényesítõ Európa és Magyarország kapcsolatát mutatta be. Tõkéczki László történész (Eötvös Loránd Tudományegyetem) Hazánk és Európa a dualizmus idején címû elõadásában Magyarország egyik legdinamikusabb korszakáról adott áttekintést. Ravasz István alezredes, hadtörténész (Hadtörténeti Intézet és Múzeum) Magyarország a világháború (1914–1945) korában címû elõadásában a szarajevói merénylettõl a potsdami konferenciáig tartó „egy világháború” koncepcióját vázolta fel. Szerencsés Károly történész (Eötvös Loránd Tudományegyetem) Magyarország és Európa 1945–1990 között címû elõadásában a Magyarország szovjet megszállása következtében kialakult és szinte azonnal totalitarista jelleget öltõ hatalmi berendezkedést, az 1956-os forradalmat, a Kádár-rendszert és a rendszerváltozás folyamatát ismertette. Mivel Németh Zsolt, az Országgyûlés Külügyi Bizottságának elnöke sajnos más irányú halaszthatatlan elfoglaltsága miatt az utolsó pillanatban lemondta részvételét, Szerencsés Károly elõadása – a hallgatóság legnagyobb örömére – mind idõtartamában, mind pedig a tárgyalt korszakot tekintve jelentõsen túllépett az eredetileg tervezettnél, és egy kötetlen és jó hangulatú beszélgetésbe torkollott. Az elõadásokhoz kapcsolódóan nézték meg Koltay Gábor Trianon címû dokumentumfilmjét, amelyet a legsikeresebb kiegészítõ programnak választottak. Halzl József elnök összefoglaló ismertetést adott a Rákóczi Szövetség helyzetérõl és tevékenységérõl, bemutatta annak munkáját, egyúttal a határon túli magyarság helyzetével kapcsolatos párbeszédre sarkallta a hallgatóságát. A programot egy vidám hangulatú történelmi vetélkedõvel vegyes ismerkedési est, Kátai Zoltán énekmondó és a Kor-Zár együttes szokásos koncertje, valamit egy komáromi kirándulás tett színesebbé, minek keretében elõbb megtekintették a Monostori erõdöt, majd – sajnos vízum

10


hiányában a délvidéki és kárpátaljai tanárok nélkül – rövid révkomáromi városnézõ sétát vehettek részt. A konferencia megvalósulását az Apáczai Közalapítvány, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti Évfordulók Titkársága és az Oktatási Minisztérium támogatta.

2005. július 25–29. A Rákóczi Szövetség nyolcadik alkalommal rendezte meg a Kárpát-medencei magyar történelemtanár tábort, immáron az új helyszínen, Mátrafüreden, mely ez évben A közös barakk. Kárpátmedencei magyar sors a vasfüggöny mögött (1945–1990) címet viselte, s amelyen 74 történelemtanár – 3 délvidéki, 23 erdélyi, 15 felvidéki, 12 kárpátaljai, 1 horvátországi és 20 magyarországi – vett részt. A konferencia a közép-európai kommunista államok fennállása alatt a Kárpát-medencei magyarság helyzetével foglalkozott, különös hangsúlyt helyezve a határokon túli régiókban élõ magyar kisebbségek sorsára, a szomszédos kommunista államok sajátos „magyar és kisebbség politikájára.” A témaválasztás az elmúlt 40 év reálisabb történeti értékelését, valamint ennek az iskolákban érintõlegesen oktatott témakörnek alaposabb megismerését kívánta elõmozdítani. A négynapos konferenciát Halzl József elnök és Ugron Gáspár fõtitkár, illetve a vendéglátó Vadas Jenõ Erdészeti és Vadgazdálkodási Szakképzõ Iskola nevében Vasas Joachim igazgató nyitotta meg. Tõkéczki László történész (Eötvös Loránd Tudományegyetem) Világmegváltásból nyomorúság címû nyitóelõadásában a marxizmus általános jellemzését követõen a korszak eszmetörténeti vonatkozásait ismertette. Ezt követõen Halzl József elnök és Ugron Gáspár fõtitkár tartott a Rákóczi Szövetségrõl ismertetést. Kun Miklós történész (Károli Gáspár Református Egyetem) Szovjet jelenlét Közép-Európában címû elõadásában a Vörös Hadsereg megszállásáról és az ezt követõ kommunista hatalomátvételrõl, a szovjet rendszer exportálásáról és jellemzõ ismérveirõl, valamint kisebbségpolitikájáról beszélt. Kiss Réka történész (Magyar Tudományos Akadémia) Sztálin legjobb tanítványa – A Rákosi-rendszer címû elõadásában a 2. világháború befejezõdése és az 1956-os forradalom közti korszakról, majd ezt folytatva Szerencsés Károly történész (Eötvös Loránd Tudományegyetem) Pozitív beletörõdés – A Kádár-korszak Magyarországon címû elõadásában a rendszerváltozásig adott áttekintést. A határon túli magyarság történetét Stefano Bottoni történész (Universita di Bologna) Az integrációtól a kirekesztésig – A romániai magyar kisebbség társadalomtörténete 1944–1989, Simon Attila történész (Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja) A Csemadok megalakulásától a Független Magyar Kezdeményezésig – A pártállam és a szlovákiai magyarok 1948–1989, Brenzovics László történész (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Fõiskola, Beregszász) A kárpátaljai magyarság története 1944–1991 és Szerbhorváth György szociológus, kritikus, újságíró Tengerre, (vajdasági) magyar! – A vajdasági magyarság helykeresési és önértelmezési kísérlete a titói Jugoszláviában címen tartott elõadásában mutatta be. Bárdi Nándor történész (Teleki László Intézet) Migráció és reintegráció – A határon túli magyar társadalmak átalakulása a kilencvenes években címû elõadásában a kisebbségi léthelyzetbe szorult magyarság legfontosabb dilemmáját feszegette: a jobb élet reményében elvándorlás a szülõföldrõl, vagy a kényszerû körülmények közti otthonma-

11


radás. Czakó Gábor író a rendszerváltozással kapcsolatos szubjektív gondolatait osztotta meg hallgatóival, melyet egy kötetlen beszélgetés követett. A konferencia témájához illeszkedõen nézték meg Mészáros Márta Temetetlen halott címû filmjét. A programot egy könnyed hangvételû történelmi vetélkedõvel kiegészített ismerkedési est, a Kor-Zár együttes szokásos zárókoncertje, valamit egy egri városnézés, illetve Recski Nemzeti Emlékparkban tett látogatás tett teljessé. A rendezvényt a Nemzeti Civil Alapprogram és a Paksi Atomerõmû támogatta.

2006. július 24–28. A Rákóczi Szövetség kilencedik alkalommal rendezte meg a Kárpát-medencei magyar történelemtanár tábort Mátrafüreden, mely ez évben az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából Dicsõség a legyõzötteknek – Az 1956-os forradalom emléke és üzenete címet viselte, s amelyen 68 történelemtanár – 2 délvidéki, 16 erdélyi, 6 felvidéki, 11 kárpátaljai, 1 horvátországi és 32 magyarországi – vett részt. A négynapos konferenciát Halzl József elnök és a vendéglátó Vadas Jenõ Erdészeti és Vadgazdálkodási Szakképzõ Iskola nevében Vasas Joachim igazgató nyitotta meg. Megemlítendõ, hogy mint minden modernkori történés, így az 1956-os forradalom és szabadságharc esetében is számos vitatott kérdés, nyitott pont létezik, ami sokféle, olykor diametrálisan eltérõ véleménynek enged teret. A szervezés során fontos szempont volt, hogy történészek, kutatók és korabeli résztvevõk egyaránt legyenek a meghívott elõadók között. Az elõadások során nyilvánvalóvá vált, hogy 1956 nem holt történelem, hanem a velünk elõ múlt egy igen fontos része. Tõkéczki László történész (Eötvös Loránd Tudományegyetem) Magyar történelem és egyetemes történelem 1956 címû nyitóelõadásában a 2. világháború után létrejött kétpólusú nemzetközi rendszer sajátosságait, legfõbb konfliktusait, majd 1956 két párhuzamos, de nemzetközi vetületben egymással számos vonatkozásban összefüggõ eseményét, a budapesti forradalmat és a szuezi válságot elemezte. Kahler Frigyes jogtörténész, bíró (Veszprém Megyei Bíróság) A forradalom megtorlása címû elõadásában kutatási eredményeit felhasználva ismertette az ellenforradalommá minõsített eseményekben szerepet vállaló forradalmárokkal szemben lefolytatott büntetõperek jellegét és az önkényes – számtalan esetben halállal, életfogytiglani vagy rendkívül hosszú börtönbüntetés kiszabásával végzõdõ – ítéleteket, valamint a Kádár-rezsim berendezkedését, s a társadalomra nehezedõ represszió mértékét. M. Kiss Sándor történész (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) Sortüzek a forradalom és szabadságharc idején címû elõadásában a legtragikusabb – többek között a Parlament elõtti, a mosonmagyaróvári, a salgótarjáni – sortüzek okairól, körülményeirõl és áldozatairól adott számot. Halzl József elnök A Mûegyetem 1956-ban címû elõadásában, melyet napló formájában is megörökített, személyes élményeirõl számolt be. Magyarics Tamás történész (Magyar Külügyi Intézet) A magyar forradalom és a nagyhatalmak címû elõadásában a nemzetközi összefüggéseket s a nagyhatalmak magyarországi eseményekhez saját érdekeiket szem elõtt tartó viszonyulását taglalta. Balás-Piri László Mi történt velünk 1956-ban címû elõadásában fejtette ki gondolatait és emlékeit, egyúttal próbálta meghatározni 1956 jellegét és jelentõségét. Ötvös István (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) A magyar társadalom útja a forradalomig címû elõa-

12


dásában a kommunista hatalomátvétel utáni társadalmi és politikai folyamatokat vette vizsgálat alá, melyben kitért a diktatúra félelemmel telített atmoszférájára. Az 1956-os szerepéért halálra ítélt Wittner Mária saját élményeit osztotta meg a résztvevõkkel. A tábor programjának fontos eleme volt Erdélyi János Vérrel és kötéllel címû, a mosonmagyaróvári sortüzet bemutató dokumentumfilmjének vetítése, melyet Szeredi Kálmán értõ kommentálásában nézhettek meg a tanárok. A programot az elsõ esti ismerkedési est, a siroki várlátogatás és a ZS.E.B együttes fellépése tett színesebbé. A rendezvényt a Nemzeti Civil Alapprogram támogatta.

2007. július 23–28. A Rákóczi Szövetség tizedik alkalommal rendezte meg a Kárpát-medencei magyar történelemtanár tábort Mátrafüreden, amelyen 82 történelemtanár – 6 délvidéki, 17 erdélyi, 5 felvidéki, 19 kárpátaljai, 1 horvátországi és 34 magyarországi – vett részt. Az esemény ünnepélyes megnyitóján, melyen részt vett Ugron Gáspár fõtitkár is, Halzl József elnök felidézte a tábor történetét, és összefoglalta a rendezvény célkitûzéseit, eredményeit. Megemlítette, hogy az elmúlt tíz év alatt közel 1000 résztvevõ számára sikerült lehetõséget biztosítani színvonalas történelmi elõadások meghallgatására, személyes kapcsolatok létesítésére. Hangsúlyozta, hogy a Rákóczi Szövetség és a történelemtanárok kapcsolatának elmélyítése sok esetben kiindulópontja volt középiskolai Rákóczi-szervezetek létrehozásának. Halzl József köszönetet mondott és emléklapot adott át Kasánszky Gergelynek, Kosaras Péter Ákosnak, Mészáros Kálmánnak és Petri Zsoltnak, akik kezdeményezõ szerepet játszottak az eddigi találkozók létrehozásában, programjuk összeállításában. A Vadas Jenõ Erdészeti Szakközépiskola igazgatója, Vasas Joachim rövid felszólalásában örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a Szövetség intézményükben tartja meg a találkozót. A konferencia elõadásai három tárgycsoportba oszthatók. A szakmai programok egy része – tekintettel gróf Batthyány Lajos születésének 200. évfordulójára – a reformkorral, az elsõ miniszterelnök politikai pályaképével és utóéletével foglalkozott. Urbán Aladár történész (Eötvös Loránd Tudományegyetem) Batthyány Lajos miniszterelnöksége az alkotmány védelmében címû elõadásában az áprilisi törvények jogi értelmezésével, valamint az uralkodó által szentesített törtvényekhez és a jogelvekhez mindvégig ragaszkodó politikus személyének elemzésével foglalkozott. Bona Gábor történész (Miskolci Egyetem) Batthyány Lajos és a 48-as honvédsereg címû elõadásában kiemelte a magyar honvédség megszervezésének problémáit, a szervezet, felépítés, irányítás, felszerelés és utánpótlás nehézségeit, s természetesen kitért a hadi eseményekre is. Dobszay Tamás történész (Eötvös Loránd Tudományegyetem) Batthyány Lajos a reformkorban és a miniszterelnök utóélete címû elõadásában a historiográfia oldaláról közelítve egy átfogó személyiségrajz, életút bemutatására törekedett. A szakmai elõadások másik része a magyar történelem vitatott eseményeit dolgozta fel. Pálffy Géza történész (MTA Történettudományi Intézet) Mi változott meg Magyarországon Mohács után? A Magyar Királyság a 16. századi Habsburg Monarchiában címû elõadásában a korszak fejleményeit új megközelítés révén értelmezte. Tõkéczki László történész (Eötvös Loránd

13


Tudományegyetem) A polgári Magyarország öröksége címû elõadásában a polgári értékrend, életvitel és erkölcs kérdéseit járta körül. Földesi Margit történész (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) A második világháborút lezáró békék címû elõadásában a gyõztes hatalmak ambivalens jelleget öltõ érdekazonossága és -ütközése révén létrejött szerzõdés körülményeit ismertette. Szerencsés Károly történész (Eötvös Loránd Tudományegyetem) Pozitív beletörõdés – A Kádár-rendszer fénykora címû elõadásában a hetvenes évek életképeit, hangulatát idézte, és következményeit érzékeltette. Kovács Emõke történész (Károli Gáspár Református Egyetem) Mûsorpolitika és filmcenzúra a Kádár-korszakban címû elõadásában a diktatúra, propaganda és filmmûvészet összefüggéseit kutatta. A közelmúlt vagy jelen kérdéseit taglaló elõadások tekintetében Jeszenszky Géza történész, az Antall-kormány külügyminisztere Viaskodás Trianon örökségével – Az Antall-kormány szomszédsági politikája címû elõadásában a kommunista rezsimek összeomlása következtében kialakult új politikai konstellációról, valamint a határon túli magyarságért nemcsak szavakban, hanem tettekben is megnyilvánuló felelõsségvállalásról beszélt. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd Az õszi budapesti események büntetõ perei címû elõadásában az egy évvel korábbi, a jogállamiságot alapjaiban megrengetõ budapesti eseményekrõl beszélt. A programot egy borkóstolóval fûszerezett könnyed hangvételû ismerkedési est, Szabó Anna mesemondó estje, Goda Krisztina Szabadság, szerelem és Pesty László Megsebzett ünnep címû filmjének vetítése, valamint egy egész napos kirándulás – Csesztve, Balassagyarmat, Szécsény és Hollókõ érintésével – egészített ki. A rendezvényt a Nemzeti Civil Alapprogram támogatta.

2008. július 21–26. A Rákóczi Szövetség tizenegyedik alkalommal rendezte meg a Kárpát-medencei magyar történelemtanár tábort Mátrafüreden, mely A visegrádi országok társadalmi ellenállása a szocializmus évtizedeiben – 1956, 1968, Szolidaritás címet viselte, s amelyen 80 történelemtanár – 4 délvidéki, 17 erdélyi, 8 felvidéki, 7 kárpátaljai, 1 horvátországi és 37 magyarországi, valamint 1 lengyel – vett részt. A konferenciát Halzl József nyitotta meg, köszöntötte a rendezvény régi és új vendégeit, s utalt a tábor céljára, korábbi tapasztalataira, majd röviden szólt a civil szervezet tevékenységérõl, hangsúlyozva az ifjúság érdekében végzett munkát. Az elnök megnyitó szavai után a rendezvénynek helyet adó intézmény igazgatója, Vasas Joachim köszöntötte a tanárokat. Tõkéczki László történész (Eötvös Loránd Tudományegyetem) megnyitó elõadásában a magyar nemzeteszmérõl, a magyar társadalom történelmi törésvonalairól és azok torzulásairól beszélt. Salamon Konrád történész (Eötvös Loránd Tudományegyetem) Pártok a koalíciós idõszakban és pártok 1956-ban, illetve Az 1956-os forradalom és a középfokú oktatás címû elõadásaiban – Izsák Lajos váratlan megbetegedése miatt tartott két elõadást – a bipoláris nemzetközi rendszer 1945 és 1956 közötti idõszakának magyar politikatörténeti összefüggéseirõl szólt, valamint vázolta a 20. századi történelem tanításának nehézségeit. Kovács István történész (MTA Történettudományi Intézet) Lengyel–magyar kapcsolatok a szocializmus idején címû elõadásában a 19. és 20. századi lengyel és magyar történelem összefüggéseit, mutatta be, külön fókuszálva a kommunista ural-

14


mi formával szembeni társadalmi ellenállás speciális lengyel formájára. Molnár Imre történész Esterházy János és a személyével kapcsolatos konfliktusok forrásai a visegrádi országokban címû elõadásában a felvidéki politikus két világháború közti csehszlovákiai, majd 1939 után a Szlovákiában rekedt magyarság érdekében kifejtett tevékenységét, a 2. világháború utáni perét és elítélését, majd a rehabilitációjával kapcsolatos nehézségeket ismertette. Pozsgay Imre, a rendszerváltozás folyamatában meghatározó szerepet játszó személy, ma politológus (Debreceni Egyetem) Rendszerváltás közelrõl címû elõadásában a magyar rendszerváltás lehetséges forgatókönyveirõl, illetve ténylegesen megvalósult menetérõl osztotta meg emlékeit a résztvevõkkel, amit kötetlen beszélgetés követett. Szabó Gyula mezõörsi plébános Kire építsük a jövõt: a tanúságtevõkre vagy a megalkuvókra? (A katolikus egyház és az állambiztonság) címû elõadásában a magyar katolikus egyház és az állambiztonsági szolgálat összefonódásait feltáró kutatási eredményeit ismertette. Simon Attila történész (Fórum Intézet, Somorja; Selye János Egyetem, Révkomárom) A csehszlovákiai magyarok 1968-ban címû elõadásában az 1968-as csehszlovákiai eseményekrõl, azok elõzményeirõl és nemzetközi összefüggéseirõl beszélt, kitérve a magyar kisebbség magatartására és szerepvállalására is. Engelmayer Ákos néprajzkutató, mûfordító, volt varsói nagykövet Lengyelország és a Szolidaritás címû elõadásában a lengyel szolidaritás eseményeirõl, annak szervezõdésérõl és az azt követõ megtorlás részleteirõl adott áttekintést. Botlik József történész (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) Az 1956-os forradalom hatása Kárpátalján címû elõadásában az újjáalakuló Csehszlovákia által 1945-ben a Szovjetuniónak „önként” átengedett Kárpátalja helyzetérõl, a szovjet megszállás és berendezkedés következményeirõl, valamit a régió – s elsõdlegesen az ott élõ magyarok – 1956-os magyar forradalomhoz való viszonyulásáról szólt. Rókusfalvy Pál pszichológus (Testnevelési Egyetem) Hagyomány és jövõkép címû elõadásában a gyermeklélektani fejlõdésrõl, az értékek nevelésben betöltött szerepérõl, illetve a hagyomány jövõképet formáló hatásáról beszélt. Szerencsés Károly történész (Eötvös Loránd Tudományegyetem) 1956 és következményei címû elõadásában a forradalom leverésérõl, a megtorlásról, majd a Kádár-korszak emberképének mibenlétérõl, s ennek máig tartó kihatásairól szólt. A rendezvény zárásaként az 1956-ban halálra ítélt Wittner Mária beszélt a forradalomról, a halálraítéltekrõl, emberi sorsokról és az erkölcsi felelõsségrõl. Elõadása után megnézték a Hóhér vigyázz! címû filmjét. A találkozó folyamán 74 történelemtanár megszövegezett és elfogadott egy nyilatkozatot, egyúttal megalakították a Rákóczi Szövetség Kárpát-medencei történelemtanár szervezetét.

15


Nyilatkozat A Rákóczi Szövetség által szervezett 11. Kárpát-medencei Történelemtanár Táborának 74 történelem szakos tanár résztvevõjének (Magyarország 37, Szlovákia 8, Románia 17, Ukrajna 7, Szerbia 4, Lengyelország 1) zárónyilatkozata: 1. Kiállnak a szeretet, a béke, az igazság és az igazságosság által hordozott egyetemes, magyar és európai értékek mellett. 2. Fontosnak tartják az olyan tárgyilagos, õszinte, a fenti értékek iránt elkötelezett történelemszemlélet kiformálását, amely elõmozdítja növendékeik egészséges személyiségfejlõdését, egyéni, családi, nemzeti és világszemléleti identitását. 3. Kifejezik és megerõsítik abbéli meggyõzõdésüket, hogy a rendezvény – évente más-más téma köré szervezõdve – hiánypótló szerepet tölt be a magyar pedagógus értelmiség életében, mert egyedülálló lehetõséget és fórumot biztosít a Kárpát-medencében magyar nyelven történelmet oktató tanároknak a szakmai továbbképzésre, a magyar és egyetemes történelmi események jobb megismerésére, tanári tapasztalataik cseréjére és kapcsolataik kialakítására, megerõsítésére. 4. A fentiek elõmozdítására a Rákóczi Szövetség keretein belül létrehozzák a Kárpát-medencei Magyar Történelemtanárok Szervezetét, melynek célja a nyári táborok mellett a szakmai munka erõsítése (tankönyvek, segédanyagok, vetélkedõk, testvériskolai kapcsolatok stb.). Szervezetünk fontosnak tartja a szülõföldön történõ magyar iskolaválasztás bátorítását, segítését. 5. Tisztelettel kérjük és elvárjuk az illetékesektõl, hogy segítsék elõ azoknak a méltatlan anyagi és adminisztratív akadályoknak (pl. a vízumszerzés nehézségei) az elhárítását, amelyek a nem Európai Uniós államokból (Ukrajna, Szerbia) érkezõ magyar nemzetiségû tanároknak és személyeknek a Magyar Köztársaságba történõ beutazását ma még megnehezítik. A probléma megoldására javasoljuk a hatályos lengyel eljárás magyar gyakorlatba ültetését. 6. Kérjük továbbá a magyar közoktatásügy felelõseit, szíveskedjenek kezdeményezésünk mellé állni és a Rákóczi Szövetség tevékenységét, fent említett tanári szervezetét és nyári táborainkat (nyári egyetem) a jövõben anyagilag és erkölcsileg segíteni. A programpontok közé egy tánctanár vezetésével megvalósított ismerkedési est, Andrzej Wajda Katyn címû filmjének vetítése, valamint egy Nógrád megyei kirándulás tartozott. A kirándulás során a drégelyi várat, Rétságot, a Mindszenty József kényszerlakhelyéül kijelölt Felsõpetényt, a Werbõczy István féle Tripartitum születésének helyszínét, Alsópetényt, végezetül a romhányi csata emlékmûvét keresték fel. A búcsúesten a felvidéki Kor-Zár zenekar adott koncertet. A rendezvényt a Nemzetközi Visegrádi Alap és a Nemzeti Civil Alapprogram támogatta.

16


2009. július 20–25. A Rákóczi Szövetség tizenkettedik alkalommal rendezte meg a Kárpát-medencei magyar történelemtanár tábort Mátrafüreden, mely a 20. évfordulóra tekintettel a rendszerváltás témakörét ölelte fel, s amelyen 113 történelemtanár – 8 délvidéki, 15 erdélyi, 12 felvidéki, 21 kárpátaljai, 1 horvátországi és 45 magyarországi, valamint 9 lengyel és 1 cseh – vett részt. A rendezvényt Csáky Csongor, a tábor szervezõje és Vasas Joachim, a tábornak helyet adó iskola igazgatója nyitotta meg. Csáky Csongor köszöntötte a résztevõket, majd röviden bemutatta a Rákóczi Szövetséget, összefüggésben az ifjúsággal, az oktatással és a magyar identitás megõrzésével. Szarka László történész (Selye János Egyetem, Révkomárom) A kisebbségi magyar közösségek helye és szerepe a rendszerváltásban címû elõadásában elsõsorban a magyar kisebbségek szempontjából közelítette meg a Kárpát-medence országaiban végbemenõ politikai rendszerváltás folyamatát. Elõadása végén mérleget próbált vonni az elmúlt 20 év kisebbségi politikájának eredményei és árnyoldalai között. Kun Miklós történész (Károli Gáspár Református Egyetem, CEU) A Kreml és a kelet-európai rendszerváltás címû elõadásában a mamutbirodalom megroggyanását, majd az uralma alá tartozó kelet-közép-európai térségben a politikai fordulatot lehetõvé tevõ összeomlásának folyamatát világította meg, minek folyamán kitért az események nemzetközi összefüggéseire. Csaba László közgazdász (CEU) Átmenet – de hová? Általános feladatok és magyar sajátosságok címû elõadásában a szocialista hiánygazdaság akut válságának bemutatása után az elmúlt 20 esztendõ komplex gazdaságtörténeti elemzésével szolgált, melyben bemutatta a keleti blokk összeomlását kiváltó gazdasági tényezõket, illetve a leglényegesebb gazdaságpolitikai döntések eredményeit és káros következményeit. Balogh László politológus (Eötvös Loránd Tudományegyetem) A társadalmi modellváltás közös és egyedi vonásai Kelet-KözépEurópában címû – a komparativizmus módszerét alkalmazó – elõadásában a kommunista uralmi formák összeomlásának pillanatában, vagyis a kiindulási állapotban a lényegét tekintve azonos gazdasági és politikai jegyeket hordozó társadalmak rendszerváltozás utáni fejlõdési útjait vázolta. Szaniszló Ferenc újságíró, külpolitikai szakértõ (ECHO TV) Panoráma címû elõadásában a bipoláris nemzetközi rendszer felbomlásáról és a kialakulóban lévõ új világrend irányairól beszélt. A lengyel vendégek számára Konrad Sutarski filmrendezõ, költõ, a budapesti Lengyel Múzeum igazgatója Lengyelként Magyarországon címen tartott elõadást. Bíró Zoltán író, az MDF elsõ elnöke 1989 és Magyarország címû elõadásában osztotta meg gondolatait a rendszerváltás idõszakáról és az abban játszott szerepérõl. Szûrös Mátyás, a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltója és elsõ (ideiglenes) elnöke Magyarország köztársasági elnöke voltam címû elõadásában szintén a rendszerváltás idõszakáról és saját szerepérõl beszélt. Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke Rendszerváltás, ahogyan én látom címû elõadásában egyrészt az egykori események alakulásában a legbefolyásosabb vállalatvezetõk egyikeként játszott szerepét elevenítette fel, majd a visegrádi folyamatot elemezte, végül pedig az egyesülési szabadság révén lehetõvé vált civil szervezetek tevékenységét értékelte, minek során hangsúlyozottan utalt a 20 éves Rákóczi Szövetségre, illetve 20 év távlatából visszatekintett az 1989-es célkitûzésekre és azok megvalósulására. Tölgyessy Péter alkotmányjogász-politológus, a Szabad Demokraták Szövetsége egykori elnöke A magyar politika elmúlt 20 éve címû elõadásában a rendszerváltozás okait,

17


folyamatát, a lehetséges politikai alternatívákat, majd a szabadon választott kormányok tevékenységét mutatta be. Jan Malicki lengyel politológia professzor (Varsói Egyetem) Szolidaritás és földalatti mozgalmak Közép- és Kelet-Európában címû elõadásában elsõsorban a lengyel ellenállás, második társadalom és a lengyel rendszerváltás eseményeirõl beszélt. Miként elõadásából, amit Molnár Mirjam tolmácsolt, kiderült, Jan Malicki Lech Walesa közvetlen munkatársa és a lengyel szamizdat irodalom vezéralakja volt az 1980-as években. Rudolf Kucˇera cseh történelempolitológia professzor (Károly Egyetem) Csehszlovákia és a rendszerváltás címû elõadásában a bársonyos forradalom folyamatát vázolta, de a lényegi csomópontokat megragadva kitért a közép-európai viszonyok alakulására is. Elõadását Csémy Tamás, a budapesti Cseh Nagykövetség fõmunkatársa fordította. Juraj Marušiak szlovák politológus, intézetigazgató (Szlovák Tudományos Akadémia Politikatudományi Intézet) Az 1989-es év Szlovákiában címû elõadásában a bársonyos forradalom mozzanatait szlovák szempontból közelítette meg, majd néhány gondolat erejéig beszélt Csehszlovákia felbomlásáról és az önálló Szlovákia létrejöttérõl. Elõadását egy nagykéri történelemtanár fordította. Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész (Eötvös Loránd Tudományegyetem) 20 év után? címû elõadásában a közép-európai térség népeirõl, nemzeteirõl, azok egymáshoz való viszonyáról beszélt. Vázolta a Magyar Demokrata Fórumban játszott politikai tevékenységét, illetve a politikával való szakításának okait, és konkrét pontokat említve bírálatot fogalmazott meg az elmúlt 20 év magyar külpolitikáját illetõen. A tábor elsõ napján Szabó Rubinka és Cseh-Szombathy Orsolya tordasi néptáncosok mutattak be moldvai táncokat, majd a közönség bevonásával kiváló hangulatot teremtettek. A jó hangulat nem hagyott alább a Vinum Primatis borbemutatójával és kóstolójával sem. Levetítették Florian Henckel von Donnersmarck A mások élete címû, 2007-ben Oscar-díjat nyert filmjét. Az utolsó napon megvalósított kirándulás során megtekintették a kisnánai középkori várat, majd Egerben, a Városháza dísztermében Szeleczki János alpolgármester fogadta a résztvevõket, és mutatatta be számukra a város nevezetességeit, amit egri belvárosi séta követett. Ez után Szilvásváradra látogattak. A találkozó „Rendszerváltó retró házibulival” ért véget. A rendezvény megvalósításához a Rákóczi Szövetség második ízben nyert pályázati támogatást a Nemzetközi Visegrádi Alaptól. Emiatt vált lehetõvé, hogy a Szövetség valamennyi visegrádi államból elõadókat és résztvevõket hívjon meg.

18


A történelemtanár táborok elõadói (1998–2009)

Balás-Piri László, Balogh László, Baranyi Károly, Bárdi Nándor, Bereményi Géza, Bertényi Iván, Bíró Zoltán, Bodonyi Ilona, Bona Gábor, Boross Péter, Botlik József, Stefano Bottoni, Brenzovics László, Csaba László, Csete Örs, Csontos János, Dobszay Tamás, Duray Miklós, Eduardo Rózsa Flores, Engelmayer Ákos, Éry Kinga, Földesi Margit, Gaudi-Nagy Tamás, Gerle János, Göncz László, Göõz Lajos, Greschik Gyula, Gyurkovics Tibor, Halzl József, Hegedûs Attila, Henkey Gyula, Hermann Róbert, Jakab György, Jeszenszky Géza, Kahler Frigyes, Kálmán Attila, Kaposi József, Keresztes Lajos, Kiss Gy. Csaba, Kiss Réka, M. Kiss Sándor, Kiszely Gábor, Kojanitz László, Kondor Katalin, Kopp Mária, Korzenszky Richárd, Kovács Emõke, Kovács István, Rudolf Kucˇera, Kun Miklós, Laki Ilona, Lánczi András, Magyarics Tamás, Jan Malicki, Juraj Marušiak, Mészáros Kálmán, Meszleny László, Mezei Balázs, Miklósi László, Molnár Antal, Molnár Imre, Németh Gábor, Németh Zsolt, Ötvös István, Pálffy Géza, Papp Kornél, Patrubány Miklós, Pelyach István, Pintér Ambrus, Pordán József, Pozsgay Imre, Ravasz István, Rókusfalvy Pál, Salamon Konrád, Simon Attila, Sós Kálmán, Konrad Suturski, Szabó Gyula, Szabó Tibor, Szabó Vilmos, Szaniszló Ferenc, Szarka László, Szerbhorváth György, Szerencsés Károly, Szesztay Ádám, Szitó Imre, Szovák Kornél, Szûrös Mátyás, Takács Imre, Tamás Edit, Tombor András, Tóth Lajos, Tõkéczki László, Tölgyessy Péter, Urbán Aladár, Varga Csaba, R. Várkonyi Ágnes, Wittner Mária

19

DRÉGELY VÁRÁBAN

AZ EGYKORI RÉTSÁGI LAKTANYÁBAN

AZ ALSÓPETÉNYI TEMPLOMBAN

FÖLDESI MARGIT ÉS SZERENCSÉS KÁROLY

ÚTBAN A SIROKI VÁR FELÉ

HALZL JÓZSEF

A SIROKI VÁRBAN

JESZENSZKY GÉZA

A SIROKI VÁRBAN

KISS GY. CSABA

ELÕADÁS ELÕTT

TÁNCHÁZ

KÁRPÁTALJAI TANÁRNÕK

KISNÁNA VÁRA

AZ EGRI VÁROSHÁZA DÍSZTERMÉBEN

SZILVÁSVÁRADON, A SZALAJKA VÖLGYÉBEN

A KISNÁNAI VÁR OROMZATÁN

LENGYEL TANÁRNÕK

KÉRDÉSEK CSABA LÁSZLÓHOZ

MEGÉRKEZÉS

KÉT ELÕADÁS KÖZT

A MÁTRAFÜREDI SZAKKÉPZÕ ISKOLA KERTJE

HALZL JÓZSEF KÖSZÖNTÕJE

HOLLÓKÕ

HOLLÓKÕ

HOLLÓKÕI NÉPVISELETBEN

DRÉGELY VÁRA FELÉ

EBÉD BERKENYÉN

KOR-ZÁR EGYÜTTES

MÉSZÁROS KÁLMÁN ÉS BONA GÁBOR

MÉSZÁROS KÁLMÁN ÉS URBÁN ALADÁR

POZSGAY IMRE

SZANISZLÓ FERENC

SZERENCSÉS KÁROLY

SZÛRÖS MÁTYÁS

TÕKÉCZKI LÁSZLÓ, HALZL JÓZSEF ÉS VASAS JOACHIM

TÖLGYESSY PÉTER

A BALASSAGYARMATI PALÓC MÚZEUM ELÕTT

WITTNER MÁRIA

A KISNÁNAI VÁR KALODÁJÁBAN

RÁKÓCZI SZÖVETSÉG KÁRPÁT-MEDENCEI TÖRTÉNELEMTANÁR TÁBOR

Recommend Documents