RAGADVÁNYNEVEK MISKÉN Tóth Martin vagyok a miskei Tóth Menyhért Általános Iskola 6. osztályos tanulója. Tegzes Miklós bácsi pályázati kiírására azért figyeltem fel, mert úgy gondoltam, hogy nagyapám Tóth János (Babarci Jani), aki már sok évtizede élt ebben a faluban – és sok régi emléket összegyûjtött – biztosan tud érdekes adatokkal szolgálni ebben a témában. A ragadványnevek falunkban nagyon gyakran apáról fiúra szálltak, és még ma is élnek. Egy-egy család több tagja is viselhette ugyanazt a nevet. Például Miskén a Mészáros vezetéknévhez tartozókat Klamárnak hívják. Ez a név a szlovák nyelvben hazugot, csalót jelent. Bár a ragadványnevek mási elnevezése „csúfnév” a használata nagyon általános volt és egyáltalán nem számított sértõnek. A tanár néninek kicsi korában úgy tanította a nagymamája, hogyha az utcán valaki megkérdezi tõle: - kié vagy? akkor azt kell válaszolnia: - a Pintyér Kata unokája vagyok. A nagymama valódi neve Csörgõ Katalin volt. Persze több Csörgõ család is volt a faluban, hogy megkülönböztessék õket, különbözõ ragadványneveket használtak. Van olyan Csörgõ család amelyik a Kereki van amelyik a Pintyér van aki a Sikecki, Cserga, Csergóka, Cicka, Fakó, Rakás, Karapun, Sisák, Pilanga, Gyura vagy a Tódignác nevet használja. A ragadványnevek eredetének a megtalálása sokszor nagyon nehéz, ha annak gyökere a régmúltba nyúlik vissza. Könnyebb dolgunk van ha az illetõ a nevét a jelenkorban, maga kapja és nem úgy örökli. Például: Colos – magas termete miatt kapta egy Petrecz nevû férfi. Cingár nevet kapra egy vékony testalkatú Tóth nevezetû fiú. Rádiós lett a beceneve annak az embernek aki a rádió elterjedésekor szívesen javította õket, bár a vezetékneve Morvai volt. Könnyû az eredetet akkor is kitalálni, ha az helységnévbõl ered. Például Pógárdi Erzsinek hívják azt a nénit akinek a családja Miskéhez közel esõ szõlõs dûlõben, Pógárdon szõlõmunkásként élt. Tiragyöngye egy Gutmann Jenõné neve volt, aki Bátyához közel esõ Tirából jött és igen szép volt. Sokat segít az eredetben, ha az egy foglalkozásra utal, amit a név tulajdonosa ûzött. Például: Piktor Feri bácsi foglalkozására nézve szobafestõ volt és az eredeti családneve Tóth. Ennél a névnél a ragadványnév változásának is tanúi lehetünk. Feri bácsi a XX. sz. közepén került a faluba és ekkor nevezték el Piktornak. A fia is eleinte Piktor néven lett emlegetve, ami késõbb Pikusszá alakult. Az õ fia eleinte Kispikusz lett, majd mára Pixi lett belõle.
A miskei ragadványnevek eredetéknek megfejtését külön nehezíti, hogy a községet igen nagy számban szlovák családok lakták már a XVIII. sz. eleje óta, így igen sok név szlovák szóból ered. Ezek azonban már sok változáson mehettek át. Ilyen például a Szrenkóka, ami a srnka azaz õzike szóból származhat, vagy a Csérnák név ami a Cern azaz fekete szóból eredhet. A továbbiakban családok szerinti csoportosításban gyûjtöttem össze a ragadványneveket, ahol tudott a nagyapám az eredetérõl is mondani valamit azt én is feltüntetem. A Ferencz családnévhez köthetõ ragadványnevek: Adam ( nagy valószínûséggel az Ádám személynévbõl.) Kokolyos vagy Kokojos , Kockás, Mákos, Hajmási, Csicsacska, Gádzsó és Javó ( ennek a szónak a jobb oldalhoz van köze.) A Kovács családnévhez tartozó ragadványnevek: Ága (a nagymama volt Ága néni valószínû, hogy Ágota.) Feró, Ferók, Ugri, Baris, Csehák, Csicsa, Kiskabos (hasonlított a színészre), Zsubori, Szlucska (masni szlovákul). A Markó családnévhez tartozó ragadványnevek: Dongács, Pilícs (talán köze van a fûrész szóhoz), Dobos, Ancsján ( a család egyik tagja fõnyomozó volt még az elsõ világháború elõtt, olyan magas beosztása volt, hogy rendszeresen utazott a bécsi udvarba), Csirík. A Petrecz család ragadványnevei: Céker, Keles, Velkíjkeles (nagykeles szlovákul), Lõrinc, Gróc, Badács, Muskátli, Ratman (téglagyártó volt). Az Urbán családhoz köthetõk: Repuják, Peták, Urban, Jozef ( itt a család egyik fia a Gergely nevet kapta így rá már a Geriske nevet használták). A Benedek családnév a Zsivan (azaz élõ), a Simer és Mrohasimer ragadványnevekhez köthetõ. A Kiss családnévhez kapcsolódók: Azsda( az AZ szlovákul majd), Azsdakovács, Kismiklós, Geregás(
görögdinnyés),
Szeles,
Guri,
Misurnyák,
Papajdi,
Szentgyörgyi,
Szentgyörgyikovács, Zsaba( béka- ez az ember szlovákul mondott egy szólást ami magyarul így szól: Lesz még a békának tolla! ) A Bélik : Ignác, Ómama, Vlocska(két kerekû kocsi)ragadványnevet viselték. A Sörfõzõ vagy Serfõzõ család nevei a következõk: Polják, Mezék, Suli, Szivar és Ipszilon Jáger. A Kornóczi a Hrotoc ( hrot- valaminek a hegye, csúcsa) és az Icsík nevekhez köthetõ. A Dostyicza család nevei: Hrablicska( gereblye), Szigori (közülük egyet Peckiliként is emlegettek), Oszú( lángos szlovákul). A Szabó család két ága közül az egyik az õsük foglalkozását vitte tovább és Juhász lett a ragadványnév, a másik ág a Lázár ág ami a személynévbõl ered.
A Kollár család nevei: Flajsz ( közülük egyet a nagy bajsza miatt Bajuszkirálynak is hívtak), Trona, Tronák, Balog, Csicski, Csirík, Bukor, Csicsak, Dudás, Gécány, Hladki (sima). A Hangya család nevei: Pufi, Baska vagy Kurcsják, Belevági, Buchtány(bukta), Feketi( a Feket nevû környékbeli pusztáról) A Velsiczki nevezetûek lehettek : Velci, Baski, Pihák( a kacsa tömésekor ha a kukorica a nyelõcsõ mellé csúszott), Hrabár (sírásó). A Molnár nevezetûek lehettek: Burzsi, Varga, Sokac, Pisták, Valkai, Pék, Pojva vagy Polyva, Hluhí (süket-néma, õt úgy is nevezték, hogy Tatata), Minár, Szélminár, Gerheny ( kukoricából sütött málé), Bikás ( bikákat õrzött). A Sztankó család lehetett: Bogrács, Szantusz, Faragi, Zvonár (harangozó, õk voltak a templomban a harangozók bár itt a férj vette át a feleség ragadványnevét), Skula, Matyihák, Gigi. A Malik névhez kapcsolódó nevek: Bogár, Kertész ( foglalkozásuk miatt), Lépi, Hondúska(hinta szlovákul), Zelenílépi( zöld), Mavart, Mulyák, Bokaj. A Hányik család nevei: Az elõbb említett Bokaj, Pogány, Likus, Manyiga, Kocék ( kocka). A Kókai névhez kapcsolódók: Kókan, Manta, Pontyocskó( nõi változata:Pontyocska), Csatai, Szutrák ( elég szutykosak, piszkosak voltak). A Hovanyecz nevezetûek lehettek: Török, Tyurek ( ez szlovákul török), Tuli. A Tóth családnév a legelterjedtebb a faluban, ezért nem véletlen, hogy a könnyebb megkülönböztetés miatt itt a legtöbb ragadványnév: Csilagos (bár a család egyik fiú tagja a postás foglalkozása miatt ezt a nevet vitte tovább a saját családjában.) Bagó- ebbõl az ágból válik ki a Péter ág (személynévbõl) és a Babarci ág aminek az eredete az, hogy a család egyik tagja a megvakulása után gyakran kellett segítséget kérjen a családtagjaitól. A mondat szlovákul így hangzott: Babany moj sladky. A Molyos, Molos, Maricák, Petyó ( a Péter szlovák becézése.), Mátyás, Szluka ( a szlovák sluka szalonkát jelent), Dakala, Rászpalcsi, Tirai (Tiráról származó), Csita (maga kapta, nem örökölte), Tejes vagy Csarnokos ( tejcsarnokot mûködtettek), Mezék, Lacika ( ennek egyik ága Kakaskó), Faragi, Karoji, Kisbíró ( a foglalkozása miatt), Kurac ( Kurdiként is ismert, a hangzása hasonlít a szlovák csirke szóhoz), Papjani, Virhej aki szeplõssége miatt a Pöttyös nevet is viselte, Sénki, Vranyák (szlovákul a varjú -vrana). A Horváth nevet viselõk a Fisli ( egy Fisli nevû ember boltját vette meg és mûködtette tovább.), Csérnák (fekete szlovákul), Reped és Repedi, Sies, Tyutyu, Keszeg, Kiskántor, Kóbász (hentes üzletük volt), Terhes és Csicsúr neveket kapták.( Az 50-es években volt valaki aki nem merte a Csicsúrnak a nevét így mondani, helyette a Csicselvtársnak szólította.)
A Miskolczi családnévhez tartozott az Elek, a Rúzsás, a Sutri és a Peterák név. A Miskei nevezetûek lehettek: Páper(tollas), Dédél, Ekerák, Érsek (az érsekségnél szolgált), Puhák (szlovák büszke szóhoz hasonlít), Miskepál, Tojásos (az ÁFÉSZ-nél tojást szedtek) Galaba. A Gutmann lehetett Darálós (a falu náluk daráltatott kukoricát, mert nekik volt darálójuk.), Dolláros (Amerikából visszajött és a dollárján vett földet.),Gubacs akiket Kasiként is emlegettek. ( Kas egy környékbeli puszta volt.), Smidák. A Gutmannok Gosztonyira változtatták a nevüket. A Vollár családnévhez tartozott: Gajdocska, Géló, Hajas, Vidrák és Vidra nevek. A Rabata nevûek lehettek: Gebavsz, Gépész (foglalkozás miatt), Lukács, Gros (garas), Pohos. A Balázs családok a Kuka ragadványnevet kapták, közülük egy Rizsás lett, mert lakodalmakon nagyon sok rizses húst evett meg. A Bényeiék a Slézinger, Gédika, Géda nevet kapták. Közülük
a Gédáék elkezdtek
mozizással foglalkozni így rájuk a mokép vagy mozis név is ragadt. A Csatai család nevei: Rapos ( az arcán sok heg volt), Dalos, Szpévár (szlovákul énekes) a halotti búcsúztatón énekeltek. A Csordás családnévhez tartozott: Trézsák, Gölöncsér (fazekas volt), Trücskés, Tozsvég. Az Illés család miskei ága Mender, a võként ide települõ pedig Suskár lett. A Koligyer család a Supka (szlovákul maghéj). A Bondor család a Buber ragadványnévvel él. A Kis-Jakab család viselte a Bojvan nevet. A Kohányok közül egy a Diszkány nevet kapta. A Marosi család a Javrinc nevet kapta. A Galambos Galabcsek lett. A Bárány család egyik ága a Cicka névvel lett megkülönböztetve, a másik ág Cservenák volt. A Hadvina család neve Baszédét volt. A Simon családé a Vajda. A Pinczei család Prosík ( szlovákul esik) volt. A Lakatos család egyik ága a Tékés nevet kapta. A Benyada család neve a Makacs volt. Az Országh családhoz a Klopka ( kártyás kifejezés) ragadt. A Vörös család a Marusza és a Smiró nevet kapta. A Huszár nevûek döntõen Vereska csúfnevûek,de van aki Mester.
A Kisa család Buksi névvel, talán mert juhászok voltak. A Herman lehetett: Bundás, Jargan, Gyurík, Hermány , Hermánycsek, Janka, Cimbalmos. A Venyingi: Cirák ( talán cirok) Néhány egyedi név: Mrokóka- egy zsidó néni neve volt. Nejlon- szeretett énekelni egy dalt ami nylon harisnyáról szólt. Vincóka- a férje Vince volt Oszi Mariska- a férje Oszkár volt. Papjutka- a plébános házvezetõnõje Vakmanó- egy cigány férfi Árminkató- a testvére volt Ármin Guriga- Kerekes az eredeti neve Gyémánt -egy cigány asszony neve Kánya- egy cigány férfi neve, eredetileg Kõvári Zajac (szlovákul nyúl) az eredeti neve Nyúlik volt Róka- eredetileg Karaszi Ribánszkóka- halast jelent Sarkan- Sárkány Sírójancsi- Szõke János plébános, mert sokat könnyezett a szeme Aranya- egy cigány asszony neve Dávidbíró vagy Gatyásbíró – bíró volt, de a hivatalába is parasztos bõ gatyába ment Szoszter- egy cigány férfi Sztalin- fajszi kocsmáros Szunyogi- Szolnoki Svecz- Sveckó vagy Sárgó Lajkó Mariska- a férje Lajos volt Szöszke- egy cigány asszony Kocúr- Koch nevû kovács Dózsasógor- Dózsa volt a vezetékneve és Miskére kerülve annyi rokont mutattak be neki, hogy nem tudta megjegyezni, ezért mindenkit sógornak nevezett. Ámpista- Végvári Istvánt nevezték így, mert az ám volt a szavajárása. Grócz Marcsa néni neve volt Csöcsös Marcsa.
Kupak –egy cigány férfi neve Ményikó- Tóth Menyhért festõmûvész neve. Édesanyja becézte így szlovákul: Ményikóm. Mézga- Molnár nevû betelepült család neve lett. Csarli- Budai János Az Amerikában élõ Károly rokona miatt. Bulka- egy cigány férfi neve. Jankó- János névbõl ragadt a családra. Cukrom- egy cigány asszony neve. Nagy Jóska- Puju Misabora- a férje neve Misa
Még az emlékekben élõ nevek, amikrõl nem sikerült semmit kiderítenem: Dudás, Ficsák, Styevák, Emberkó, Camácska, Szignor, Veréb-Vrabec, Sáran, Berta, Burkus, Ürgesógor, Sócsik, Marci, Jojó, Icsi, Ungváricska, Istvánka, Csusza, Stokker, Pikalicska, Sisík, Dölfös, Kovácsmartyinka, Gázsó, Dicendi, Sérkó, Mrokéka, Macenda, Zrányikgergõ, Pérsi, Lütyõ, Skúlakata, Edimama.
