ÚJVÁROSI D O L G O Z A T O K A Balmazújvárosi Múzeum Kiadványai Szerkeszti: Vajda Mária 1.
Szeifert Imre
Ragadványnevek Balmazújvárosban
Balmazújváros, 1977
ÚJVÁROSI DOLGOZATOK A Balmazújvárosi Múzeum Kiadványai Szerkeszti: Vajda Mária
Szeifert Imre
Ragadványnevek Balmazújvárosban
a*.
W
Balmazújváros, 1977
LEKTOR:
SEBESTYÉN
ÁRPÁD
FELELŐS KIADÓ: DR. D A N K Ó
IMRE
ELŐSZÓ
Korunk a nagy társadalmi átalakulások korszaka, amelynek egyik jellemzője a termelés és a technika gyorsütemű fejlődése, és az ennek nyomán eluralkodó, felgyorsult életritmus. Az emberek közötti kapcsolat részben a termelés szerkezetében végbement változás, részben az urbanizáció hatására — ugyancsak mélyreható változáson megy át, és egyre inkább elveszti régi patriarchális jellegét. Fellazulnak a vérségi kötelékek. Az emberek egyre kevesebb gondot fordítanak e kapcsolatok ápolására és következésképpen egyre kevésbé járnak össze. A falura, a községre is egyre jellemzőbb kezd lenni, ami a városon általános, hogy még a szomszédok sem igen ismerik egymást. Természetes, hogy a megváltozott viszonyok is létrehozzák az emberi kapcsolatok új formáit. Ezek a kapcsolatok azonban főleg munkahelyhez kötöttek és csak ritkán, egy-egy szocialista brigádnál lépnek ki a munkahelyi keretek közül és jönnek létre a családot is magukba foglaló kapcsolatok. Az emberek közötti érintkezés beszűkülése magával hozza, hogy egyre kevesebb a meghitt, „atyafiságos", egymás erényeit és hibáit jól ismerő, ezeket gyakran - de sohasem sértő szándékkal - kigúnyoló közösség, amelyikben a megismerés, illetve megkülönböztetés egyik és leggyakoribb megnyilvánulási formája a ragadványnevek adása volt. A ragadványnevekből - főleg és elsősorban - az idősebb korosztály ma még elég sokat ismer és használ. A felnövekvő új korosztályok számára azonban ezek a nevek egyre kevesebbet mondanak és fokozatosan feledésbe merülnek. Ez késztetett arra, hogy a községünkben még élő
3
ragadványneveket összegyűjtsem, és - a teljesség igénye nélkül - az utókor számára megőrzésre átadjam. Végezetül ezúton mondok köszönetet mindazoknak, akik a gyűjtő, feldolgozó és rendszerező munkámhoz irodalommal, tanáccsal, tájékoztatással hozzájárultak. Balmazújváros, 1976. március 31. A szerző
4
BEVEZETÉS
A név - legyen az személy- vagy tulajdonnév — a társadalmi fejlődés terméke és mint ilyen, magában hordozza az adott kor, vagy társadalom ismérveit. Ebből következik, hogy a nevek - amelyek némelyike több évszázadra, esetleg évezredre nyúlik vissza - állandó változásban, mozgásban vannak. Egyesek kihalnak, vagy éppen a megváltozott körülmények miatt feledésbe merülnek, mások újonnan keletkeznek és terjednek, mintegy helyére lépve az eltűnteknek. Megint mások a szóhasználat folytán új értelmet kapnak. Egyesek több századon keresztül tartják magukat, mások kihalnak egy generációval, esetleg egy személlyel, a hordozójukkal együtt. A ragadványnevek ugyancsak a társadalmi fejlődés termékei. Feladatuk, hogy az adott személyt megkülönböztessék más hasonló nevű személyektől. Adásuk semmi által nem korlátozott, ezért rendkívül változatos. Gyakran csak egy-egy településen érvényesek, hisz ugyanazt a tulajdonságot településenként más és más jelzőkkel ruházzák fel. A lábhibás ember lehet: döce, rosszlábú, sánta, bicegő, gacsos, csámpás stb. Nemritka az olyan eset sem, amikor egy és ugyanazon dolognak egy településen belül is több neve van. Az elhasználódott, avítt, meleget már nem adó bundát (subát) nálunk egyaránt nevezik daksinak, csattanásnak és tökhajnak. Az is előfordul, hogy egy és ugyanazon ragadványnév homlokegyenest ellentétes jelentésű. Községünkben ismerünk báró Györfit, aki nagyobb földtulajdonnal rendelkező, afféle parasztbáró volt, de volt báró Balogh is, aki viszont földhözragadt szegényemberként élt. Az előbbinél a vagyoni helyzet, az utóbbinál a nagyzolási hajlam, az urakat utánzó magatartás volt a névadás alapja. 5
Az általánoson belül különös színfoltjai a névadási formának a községben élő, és ma már teljesen elmagyarosodott egykori sváb származásúaknái tapasztalható ragadványnevek. Érdekességük, hogy bár általánosan használják őket, jóformán senki nem tudja megmagyarázni eredetüket, vagy csak egészen labilis, sok esetben nem is helytálló okokkal magyarázzák. Ez a bizonytalanság véleményem szerint abból ered, hogy mikor ezeket a neveket az adott személyre a közösség ráruházta, még beszélték a német nyelvet, illetve annak egy már erősen sajátos helyi nyelvjárását. Így aztán az adott nevek a németnek egy magyarosított változatát képezik. Található azonban jónéhány olyan név is, amelynek eredetére és jelentésére sem szájhagyományból, sem egyéb módon nem tudtam fényt deríteni. Feltételezhető, hogy ezek a ragadványnevek szintén a németből erednek, azonban annyira eltorzította őket a szóhasználat, hogy eredeti értelmüket és jelentésüket ma már nem lehet kideríteni. A ragadványnevek adásának oka lehet és elég gyakran az is, ha egyegy családi névből sok van egy településen. Községünkben is ide vezethető vissza sok ragadványnév keletkezése. A községben élő lakosok közül 812 a Nagy, 710 a Tóth, 665 a Szabó, 411 a Kiss, 408 a Tar, 393 a Dobi, 321 a Szarvas, 303 a Varga, 257 a Juhász, 225 a Csige, 222 a Kerekes, 210 a Harangi nevet viselő ember. Az azonos családnevek megkülönböztetésére gyakran használják az abc betűit. Az azonos nevűek ilyetén való megkülönböztetése több évszázadra vezethető vissza. Varga Antal Balmazújváros története című művében idéz egy 1818-ban hozott végzést, amelyben a Nemes Tanács elmarasztalja Juhász Mihályt, aki P. Nagy Mihály esküdtet böcsmérelte. 1 Ugyancsak ő tesz említést a volt balmazújvárosi úrbéresek közös legelőjét tartalmazó telekkönyvi betétben szereplő Cs. Nagy Gábornérói, B. Tóth Istvánnérói, 2 és az 1848-ban felfektetett adókönyvben található Sz. Pinczés, R. Tar és L. Pinczés nevű juhtartó gazdákról. 3 Ezek a ra-
1 / / / . Varga Antal:
Balmazújváros története 1945-ig. (Debrecen, 1958.) 100.
2 I f ) . Varga i. m. 196. 3 //;. Varga i. m. 174.
6
gadványnevek az idők folyamán állandósultak és ma már anyakönyvi bejegyzés hitelesíti őket. Másik formája a megkülönböztetésnek, amikor az eredeti családnév elé az anya vagy a feleség családneve kerül ragadványnévként. Ezek a ragadványnevek ma már csak a közösségben élnek, de elég tartósak, általában több generáció viseli őket. Az előbbiekhez hasonló megkülönböztetés, amikor az apai utónévre való visszautalás alapján keletkezik ragadványnév. Az ehhez hasonló ragadványnevek községünk történetében már a XVI. században fellelhetők voltak. Egy 1556-ban kelt dézsmaösszeírásban többek között megtalálható „Ábrahám Nagh Ferentz és Michael Nagh Estván.'" 5 Igen sok ragadványnév adása keletkezett valamilyen testi fogyatékosságból. Ezek a ragadványnevek az adott személyhez kötődnek és rendszerint annak halálával elveszítik jelentőségüket. Nem ritka azonban az sem, amikor még az unoka is viseli, tehát több generáción át él. Gyakran és nagy számmal találhatók ragadványnevek, amelyek az egyén foglalkozására utalnak. Ezek közül is kiemelkedően nagyszámú az állatkereskedéssel foglalkozó kupecek aránya. Ez a község területi fekvéséből és közgazdasági helyzetéből adódik. A Hortobágy közelsége, a község állatgazdasága lehetővé tette, sőt igényelte ezt a foglalkozási ágat. Legalább ilyen nagy számmal találhatók fel azok a ragadványnevek, amelyek eredete egy-egy konkrét foglalkozáshoz, szakmához kötődik. Közöttük elég nagy számmal találhatók pásztorok, ami szintén a Hortobágy közelsége, a nagy kiterjedésű legelőhasznosításának következménye. A névadásnak ez a formája is régi keletű, és már a XVIII. századból írásos bizonyíték van arról, hogy Szíjgyártó Nagy Mihály beperelte a község akkori földesurát. 5 Ezek a nevek zömükben ugyancsak egy adott személyhez kötődnek. Előfordul azonban, hogy egy-egy szakmában, foglalkozásban dinasztiák jönnek létre, például az Ács Györfiek, Csordás Posták, amikor a szakmával, foglalkozással együtt öröklődik a ragadványnév is. Többségük azonban csak egy, esetleg két generáción keresztül él. 4 I f j . Varga i. m. 46. 5 I f j . Varga i. m. 135.
7
A ragadványnevek közül a legeredetibbek és a legtalálóbbak, ezért a legváltozatosabbak is az emberi természet, magatartás kiváltotta ragadványnevek. Ezek a nevek, mivel jellembeli tulajdonságokból erednek, szinte kizárólag egy-egy személyhez kötődnek, és csak ritkán - abban az esetben, ha az utód örökölte az előd természetét - élnek meg kéthárom generációt. Nem kevés ragadványnév adása fűződik az adott személy egyéni jellegzetességéhez. Ezek a ragadványnevek ugyancsak hosszú életűek, és ha a sötét bőrszínt, göndör vagy szőke hajat stb. az utód is örökölte, úgy a ragadványnevet is viseli. Hasonlóan testreszabottak azok a ragadványnevek, amelyek felvett és megrögzött szokás vagy szóhasználat után ragadtak rá viselőjükre. Ezek a ragadványnevek is rendkívül találóak, ezért a közösségben viszonylag soká fennmaradnak. Öröklődnek, és rendszerint több generáció viseli őket. t Megközelítően azonos jelentősége van a lelki (pszichés) tulajdonságok alapján adott, illetve kapott ragadványneveknek. Gyakran találkozunk a megkülönböztető nevek adásánál a termetre való utalással, amikor az egyén testmérete, alacsony, vagy magas volta, túl kövér vagy túl sovány alakja képezi a névadás alapját. A felszabadulás előtt gyakran keletkezett ragadványnév az adott személy vagyoni helyzetéből eredően. Ezek a nevek viselőjükkel együtt elhaltak, mivel a szocialista termelési viszonyok között nincs gazdasági alap az újratermelődésükhöz. Jellegzetes, tehát viszonylag szűk területre korlátozottan található a különböző tisztségek viselésére utaló ragadványnevek adása. Ez elsősorban abból ered, hogy ezeket a tisztségeket viszonylag hosszú ideig, gyakran egy életen át viselték hordozóik, és így nem sok embernek volt lehetősége arra, hogy erre a megjelölésre rászolgáljon. Ritkán, jószerint csak néhány olyan ragadványnevet találunk, amelyek hordozóik vallására vagy vallásosságára, illetve nemzetiségére, esetleg egykori lakóhelyére vezethetők vissza. Ugyancsak ritka, alig egynéhány olyan ragadványnév van, amelynek adása valamilyen eseményhez kötődik.
8
Slambuc
Pinczés Ferenc
Kunyhó
Szabó Imre
Hörcsög
Pinczés Fülöp Pinczés Gergely
Birsalma
Szabó István
Kupak
Szabó István
Pinczés Imre
Mozis
Szabó János
Pinczés Imre
Göndi
Szabó János Szabó János
Jäger Flótás Géci Kis Igazgató Malmos
Pinczés Imre Pinczés Imre
Lekvár Bakter
Pinczés Imre
Nima
Szabó József
Csősz
Pinczés Sándor
Kupec
Szabó József
Mókus Csordás
Pinczés Péter Posta István
Talpas Aranyfogas
Szabó József
Cibere
Posta István Posta István
Szíp Zsidó
Szabó József Szabó József
Daksi
Szabó József
Rampa
Posta István Posta István
Fillér
Szabó József
Pipás Rigó
Szabó József
Szabó József
Kupec
Posta János Posta József
Gacsos Szivaros
Szabó József
Csordás Kurátor
Posta József
Román
Szabó Sándor
Zenész
Pokrócz Ferenc
Sáfrány
Szabó Sándor
Kanos
Pokrócz Ferenc
Móricz
Szabó Sándor
Gobozi
Pokrócz Ferenc
Gyilkos
Szabó Sándor
Elnök
Pokrócz Ferenc
Énekes
Szabó Sándor
Kis Blnnkos
Pokrócz Péter
Bornyús
Szabó Lajos
Hörcsög Tutaj os
Szabó Lajos Szabó Péter
Pokrócz Péter
Szabó Sándor
Görcsös
Radócz
Hivő
Szakács Dénes
Kotóc
Radócz Ferenc
Klapka
Szarvas Ádám
Lábatlan Lajk Lókupec
Rézműves Lajos Rózentál Miska
Hentes Dromos
Szarvas Béla Szarvas Ernő
Csóva Énekes Újságos Kandúrbajuszi
Sajtosné Silling Fülöp
Binger Hip-hop
Szarvas Endre Szarvas Ferenc
Silling Ernő
Kadét
Kaporszakállú
Silling Imre Stein János
Nászuram Kiskossuth
Szarvas Ferenc
Jóbarát Siket Sándor
Seres Sándor
Blim-blam Füstös
Szarvas Imre Szarvas Imre
Szarvas Ferenc Szarvas Ferenc Szarvas Imre
Öri
Szabó András
Hirs
Szarvas Imre
Krumplis
Szabó András
Szandur
Szarvas Imre
Tarka
Szabó Bálint
Garcsi
Szarvas János
Döflek
Szabó Bálint
Szúnyog
Szarvas József
Tűzharcos
Szabó Ferenc
Szemlaki
Szarvas Miklós
Kacska
Szabó Imre
Smide
Szarvas Péter
39
Rohács
Szarvas Péter
Kutyás
Takács Ferenc
Selé
Ambrus
Takács Ferenc
Sójárjonmeg
Szarvas Péter Szarvas József
Füstös
Takács Imre
Linka
Szarvas Ferenc
Hicska
Takács Péter
Tőccs
Szarvas Imre
Borzos
Takács Péter
Sovány
Szaksz Ferenc
Kondás
Takács Péter
Dadogós
Szeifert Ferenc
Dutyi
Takács Péter
Bikás
Szeifert Ferenc
Vak
Tóth Bálint
Magyar
Szaksz Gergely
Bozsó
Tóth Gábor
Füstös
Szaksz Imre
Totyem
Tóth Imre
Füstös
Szaksz Károly
Cibere
Tóth István
Ördög
Szeifert Péter
Csikós
Kis
Szilágyi Bálint
R.
Tóth István Tóth István
.Muzsikus
Szilágyi János
Náci
Tóth István
Bacsó
Szilágyi József
Pityor
Tóth István
Útkaparó
Szilágyi József Szilágyi Péter
Bagoly Szegény
Tóth István
Tísztaleves Szapora
Szilágyi Sándor
Juhász
Tóth István
Virágos
Tar András
Suba
Tóth István
Kaskakötő
Tar András
Lotyek
Tóth István
Ács
Tar András
Paptanyasi
Tóth István
Bűrbajuszú Egyházfi
Tar Gábor
Tóth János
Tar István
Nagy Madzagos
Kopasz
Tar István
Göndör
Tóth János
Piritos
Tar István
Kupak
Tóth János
Varga
Tar István
Tóth János Tóth János
Tóth István
Tóth János
Kancsi
Tar István
Cs. Cifrapipás
Hivő
Tar István
Janó
Tóth János
Samu
Tar István
Ökrös
Tóth József
Trafikos
Tar István
Pintek
Tóth József
Vaszi
1 ar István
Szíp
Tóth József
Szurok
Tar István
Kis
Tóth Sándor
Kásás
Tar István
Nagy
Tar István
Dézsás Paksusíró
V ő fi Mészáros
l'ar János Tar János
R. Szőke
Kis
Tar János
Tóth Sándor Tóth Sándor Tóth Sára Tóth Péter
Pikher
Tar József
Jedán
Varga József
Vak
Tar József
Zsidó
Varga József
Vasutas
Tar Sándor
Jézus
Varga István
Istáiy
Tar József
Kani
Varga János
Piciszájú
Tar József
Kocsmáros
Varga János
Hicska
Takács Ferenc
S.
Varga Sándor
4°
Ambrus Takács Ferenc. A nagyapja Takács Ambrus volt. Náci Tóth István. Valamelyik őse volt Tóth Ignác. Az apa után a fiú és az unoka is örökölte a nevet. Hanesz Hegedűs Péter. A nagyapja Hegedűs Johanesz volt, ennek rövidítése a névadás alapja. Géczi Pinczés Imre. A nagyapja Pinczés Gergely volt. Ennek a beceneve szolgált a ragadványnév forrásául. Dani Györfi István. Az apja Györfi Dániel volt. Dani Király Istvánnak pedig a nagyapja Király Dániel. Béla Kerekes Imre. A nagyapja Kerekes Béla volt. Kelemen Katona János. Valamelyik őse volt Katona Kelemen. Guszti Molnár Gábor. Az apját a községben ritkaságszámba menő név szerint Molnár Gusztávnak hívták és innen kapta a nevét.
4-
Egykori lakóhely után adott
ragadványnevek
Csáti Csige István Mezőcsátról települt a községbe. Pataki Lajter Imre Patakról származott ide. Svajcer Pinczés Ferenc és Lajter Imre. Ragadványnevüket valószínűen a német Schweizer (a svájci) szóból kapták. Dalmi Bereczki Sándornak a Dalmiföldön volt tanyája, ott lakott. Horvátfődesi Cellár Imrének a „Horvátfődön vót tanyája". Sakter Dobi Gábor. Sokáig lakott a „Sakterközben", innen kapta a nevét. Sámsoni Nagy János Hajdúsámsonból települt a községbe. Magyar Szax (Szeifert) Gergely nevét onnan kapta, hogy a magyarok által lakott felsővégen, és nem a „németfaluban" lakott. Paptanyasi Tóth István sokáig az Elepen levő Pap tanyát bérelte. Szemlaki Szarvas Miklós Szemlakról települt a községbe. Csóka Csige József egy Csóka nevű ember tanyáját bérelte, innen ragadt rá a csóka név.
Testi fogyatékosságból
eredő
ragadványnevek
Kilerlcujjú Árva Péter. Az egyik kezéről hiányzott egy ujja. Ragyás Béke Ferenc. Gyermekkorában himlős volt, és felgyógyulása után ragyás lett az arca. Üvegszemű Bereczki Gábort nevezték „Vak Bottyánnak" is. A félszeme üvegből volt. Púpos Csige József. A hátgerince annyira elferdült, hogy púp lett a hátán. ígettkípű Csige János. Az arcán nagy foltokban olyan színváltozás volt, mintha megégett volna. ígettkípű Eszenyi Sándor. Forradásos, májfoltos volt az arcbőre. ígettkípű Dobi István. Kicsi gyerekkorától kezdve nagy piros folfok voltak az arcán, ezért nevezték el égett képűnek. Vak Tar József. Az egyik szeme hibás volt, nem látott vele. Vak Tóth Bálint. Tar Józsefhez hasonlóan félszemű ember volt. Görbelábú Gém Gergely. Gyerekkorában angolkóros volt, és nagyon meggörbült a lába. Görbelábú Ferenczi István. Feltehetően ő is angolkórban szerezte hibás lábalakulását. Sánta Gém Ferenc. Gyerekkorában paralízises volt, és a lába elnyomorodott. Vak Berzéki János. Hiányzott a fél szeme. Vak Molnár Ferenc. Rossz szemű, gyenge látású ember volt. Sánta Kecskés István. Az I. világháborúban elveszítette a fél lábát. Sánta Harangi József. Rövidebb volt az egyik lába, ezért sánított. Sánta Németi Gábor. Harangi Józsefhez hasonlóan az egyik lába rövidebb volt. Kacska Koroknai Gábor. Az egyik kezén az ujjai el voltak nyomorodva. Kacska Kertész László. Az egyik kezéről a szecskavágó levágta az ujjait. Kacska Szabó Imre. A könyöke megsérült, és attól kezdve elnyomorodott a keze.
Néma Kovács József. A gyerekei közül több süketnéma volt. Néma Szabó József. Süketnéma volt. Néma Dobi Bálint/Ugyancsak süketnéma volt. Bürbajuszú Kecskés István. „Olyan jánykípű ember vót, nem vót se szakálla, se bajusza." Bürbajuszú Tar Gábor. Felnőtt korára is csak néhány szál pehely nőtt a bajusza helyett. Töksi Király István. Gyerekkorában csúfolták, mivel olyan nagy töksifejű gyerek volt, rajta is maradt. Sete Lajter Péter. Bal kezes (sete) ember volt, nevét a fiai is örökölték. Csorba Lajter Ferenc, Csorba Lajter Imre. Az apjuknak csorba volt a foga, és innen nevezték el őket csorbának. . -. Piciszájú Tar József. Rendellenesen kicsi szája volt, ezért ragadt rá a név. Kacska Kecskés József. Az egyik kezéről leszecskázta az ujját. \ Döce Nagy Imre. Gyerekkorában csípőficamos volt és emiatt csak döcögve tudott járni. ~V Döce Kányási Sándor. Az egyik lába rövidebb volt, mint a másik, és emiatt nevezték el döcének. i Gacsos Szabó József. Az apjuknak hibás volt a lába. „Gácsos" volt, és a fiait is így nevezik. Dadogós Szeifert Ferenc erősen dadogott, nehezen érthetően beszélt. Kancsi Tar István. A fél szeme hibás volt, úgy elhúzódott, mintha kacsintana. A fiát is így ismerik. Csonkafülű Prém János. Több mint valószínű, hogy paralízises betegség nyomaként csonkák a fülei. Silda Dobi István. Gyenge volt a szeme, emiatt mindig összehúzott szemmel, „sildán" nézett. Recsegő Ecsedi József erős, éles, recsegő hangon beszélt, harapta a szót. Rekedt Harangi István torokhangon beszélt, mintha állandóan be lett volna rekedve. Szúnyog Szarvas József. Olyan sovány volt, mint egy szúnyog, nevét a fia is örökölte.
13
Töknyakú Gál József. Természetellenesen vastag volt a nyaka, olyan volt, mint egy tök. Kajla Györfi Sándor. Előreálló, kajla fülei voltak. Malacállú Béres Sándor. Az alsó állkapcsa úgy hátramaradt, mint a malacnak. - Fagyoslábú Györfi János. Valamikor megfagyott a lába. Siket Zsúpos Imre. Sokan csak úgy ismerik, hogy a siket. Siket Sándor nagyon nagy szót hallott. Eredeti neve Seres Sándor volt, így azonban alig ismerték. Vak Jankó eredeti neve Vadász János volt, de félszeme miatt mindenki csak Vak Jankónak hívta. Csipás Sándor. Valódi neve Bakó Sándor volt. Sánta, gyulladásos szemű kis ember volt. Lábatlan Lajkó. Mindenki így hívta, mivel mind a két lábát amputálták. Egyébként Rézműves Lajos volt a neve.
6.
Termetre való utalásból származó
ragadványnevek
Nagy Berecki János, Tar István, Ferenczi János, Tóth János, Vincze Sándor. Magas termetű, nagy, erős emberek voltak. Hosszú Csirkés Imre vékonypénzű, nagyra nőtt ember. Kis Gém Gergely, Hegedűs József, Pinczés Imre, Pokrócz Péter, Dobi Bálint, Tar János, Veres János, Vincze Bálint, Kertész József, Szilágyi Bálint, Tóth Sándor, Nagy András. Alacsony termetű, kis ember volt valamennyi. Vizer Harangi János. Igen magas, vékony ember, magassága hasonlít egy Vizer nevű henteshez, innen kapta a nevét is. Hévér Györfi József nagyon erős ember volt. Az elakadt szekeret úgy emelte ki a kátyúkból, mint a hévér. Hévér Hegedűs György. Györfi Józsefhez hasonlóan igen erős ember volt. Vaskó Karádi István erős, zömök ember volt, olyan mint egy vaskó. Göndi Szabó János kis termetű, ,,széle-hossza egy" ember volt. 14
Tisztázatlan eredetű, illetve jelentésű
Pronkoly Buglyó Kurumai Gém Bálint Snegerc Juhász Lapát Kerekes Cipál Kerekes Péter Brigád Kerekes Ferenc Nuba Lajter Imre Szanl Lajter Imre Fiszr Lajter Lódi Lajter Imre Lados Nagy József Rigó Posta István Rompa Posta István Janó Tóth János Bozsó Tóth Gábor Totyem Tóth Imre Lotyek Tóth István Kandel Dobi Imre Göli Nagy József
5 Ragadványnevek
ragadványnevek
Cukor Tóth István Kondi Dobi Sándor Mojdár Dobi Bálint Dingó Koroknai István Puki Nádasdi Imre Puki Nádasdi István Kotóc Radócz Ferenc Jedán Varga József Seller Németi István Tundri Kecskés Sándor Strudli Lajter György Füsti Molnár József Gönyi Bordás János Henó Molnár Péter Henó Molnár Ferenc Hicska Lajter Péter Hicska Lajter Imre Hicska Takács Péter Hicska Takács Imre
35
A feldolgozott
nevek
jegyzéke
Jehovista
Andirkó Imre
Malacállú
Béres Sándor
Karanyi
Árva Ferenc
Bordás János
Füstös
Árva Gergely
Gönyi Paszuj
Dobi
Árva János
Rendőrbiztos
Boruzs Sándor Buglyó Ferenc
Bordás Sándor
Kodrát
Árva János
Vici
Zsandár
Árva Gergely
Stiki
Buglyó Ferenc
Kovács
Árva Péter
Gépes
Buglyó Ferenc
Kilencujjú
Árva Péter
Asztalos
Buglyó Ferenc
Szűcs
Buglyó János
Gulyás
Buglyó Péter
Báró
Balogh Bálint
Tolmács
Balogh István
Hentes
Buglyó Péter
Csipás Sándor
Bakó Sándor
Eskütt
Piiglyó Péter
Bíró
Bak János
Órás
B.iglyó Péter
Kovács
Bak József
Pohos
Bak József
Mérnök
Crllár Ferenc
Kupec
Bak József
Cülár Gábor
Fátyol
Bak Mihály
Bűrös Horvátfődesi
Vak
Berzéki János
Kosos Pipás
Berzéki János
Király Pusztabíró
Csige István Csige Imre
Bereczki Ferenc
Rontó Nagycsizmás
Csige Imre
Kupec Kupec
Berec Sándor
Vadász
Cellár Imre
Csige István Csige János
Üvegszemű
ifj. Bereczki Ferenc Bereczki Gábor
Koporsós
Bereczki Sándor
Dalmi Csikós
Bereczki Sándor Bereczki Péter
Cukros
Bereczki Margit
Ragyás Bacsó
Béke Ferenc Béke Ferenc Béres Ferenc
Csáti Kommunista
Csige ístván
Pisze Pöszi
Béres József
Huszár
Csige Imre
Bádugos
Béres István
Kopó
Csige Imre
Kupec
Béres István
Ígettkípű
Csige János
Órás
Béres Gábor
Púpos
Csige József
18
Csóka Dobos Sütögető Pökcsi Májer Dögöljmeg
Csige József Csige József Csige Sándor Csige Sándor Csige Sándor Csige Sándor Csige István
Kucik Györfi István visszahúzódó, magánakvaló, kucikba ülő ember volt. Gobozi Pokrócz Ferenc kutató, minden iránt érdeklődő, mindent kibogozó ember volt. Burkos Györfi József olyan szerencsés ember volt, mint aki burokban született. Cár Lajter Péter hetykejárású, puccos ember volt, innen ragadt rá a ,,cár" név. Rampli Kerekes Péter afféle csélcsap természetű ember, nevét a német rapli (hóbortos) szóból kapta. Stiki Buglyó Ferenc goromba, durva ember volt, nevét a német stick (goromba) szó után ruházták rá. <*f"A Blankos Pokrócz Péter sokat adott magára, nevét a német blank (tiszta) szóból származtatják. Báró Balogh Bálint szegény, urakat majmoló, utánzó ember volt. Ezért nevezték el bárónak. Bütykös Csobán József italszerető, részegeskedő ember volt, afféle pálinkásbutykos. Szomjas Dobi István nagyon szerette az italt - ahogy mondta - minél többet ivott, annál szomjasabb lett. Szeles Kerekes Imre meggondolatlan, mindenbe belekapó, szeles természetű ember. Lekvár Szabó János. Gyenge akaratú, mindenki által befolyásolható ember volt, olyan, akit kenyérre lehet kenni. Fiteti Kertész József afféle minden lében kanál ember volt, aki mindenbe beleütötte az orrát. Döflek Szabó Bálint afféle szúrom-bököm ember, aki mindenkit megdöf szóval. Hörcsög Szabó Lajos hirtelen mérgű, lobbanékony, hörcsögtermészetű ember volt.
1 Ragadványnevek
15-
Egyéni jellegzetességből
eredő
ragadványnevek
Füstös Árva Gergely, Takács Imre, Szarvas Imre, Szax (Szeifert) Károly, Szax (Szeifert) Imre és Lós István. Valamennyien erősen barna, sötét arcbőrű emberek voltak, innen ragadt rájuk a füstös név. Kehes Németi István. Állandóan kaholó, köhécselő ember volt. Hegyeshasú Oláh Gábor. Feltűnően kidomborodó, szinte hegyes hasa volt. Göndör Tóth János. Szép, fekete, göndörhajú ember volt. Kopasz Lajter Péter. Feltűnően kopaszfejű volt, innen ered az elnevezés. Kopasz Tar István alacsony termetű, kopasz ember volt, családja, sőt az unokái is viselik a kopasz nevet. Pisze Bíres Ferenc és Oláh József kicsit tömpe orrú, pisze emberek voltak. Pöszi Bíres József nagyon szőke, afféle „csepűhajú" ember volt. Kroli Kunkli Péter göndörhajú ember volt, aki nevét a német krolle (göndör haj) szóból vette. Szandur Szarvas Imre veres hajú, lassú beszédű ember volt, neve valószínű a német Sanduhr (homok) szó magyarosított változata. Garcsi Szarvas János nevét a német garstig (csúnya) szóból származtatják. Csicsó Kerekes Ferenc. Nagyon sok gyerek volt a családban. Ahogy mondják, úgy szaporodtak, mint a csicsóka. Szíp Szabó József hiú, magáról sokat tartó, beképzelt ember volt. Szíp Tóth József nyalka, jó arcú, afféle „ s z í p f í ú vót". Szivaros Szabó Sándor. Az apjuk állandóan szivarozott, ami a parasztok között szokatlan volt, ezért nevezték el. Szurok Tar István feltűnően barna, sötétbőrű ember volt, olyan fekete, mint a szurok. Szurtos Győri István önmagára keveset adó, elhanyagolt külsejű ember. Pohos Bak József nagyhasú, kövér ember volt.
18
-—Csordás Posta Péter és Posta István „nímetfalusi" csordások voltak. Csordás Posta József, Posta István és Eszenyi Péter. „Felsővígesi" csordások voltak. Csősz Pinczés Sándor nagyapja birtokossági csősz volt. Csősz Lajter Péter hosszú ideig csőszködött. Mozis Szabó János a községi mozit bérelte, a nevét a fia is örökölte. Kaskakötő Tar András fűzfavesszőből font, kötött szekérderékba való kast és kosarat. Vasutas Tar Sándor és Pál János a MÁV-nál dolgoztak hosszú időn keresztül. Juhász Tóth István juhász volt a Hortobágyon, a „juhfődön". Zsandár Árva Gergely fiatal korában csendőr volt. Csendőr Dobi József és Fekete János. Fiatalabb korukban csendőrök voltak, de leszerelés után gazdálkodásból éltek. Binger Szarvas Ferenc. - Feltehetően - a német binder (arató) szóból eredt a ragadványneve. Smide Szarvas József. A névadó ősük a német Schmidt (kovácsmester) volt. Kosos Berzéki János kospásztor volt a kosnyáj mellett. Örás Buglyó Péter és Béres Gábor afféle ügyes kezű parasztok voltak, akik belekontárkodtak az órásmesterségbe is. Asztalos Buglyó Ferenc asztalosmester volt. Csizmadia Fekete József fódozó csizmadiaként volt ismeretes. Kubikus Koroknai Istvánt állandó kubikmunkából élt. Bikás Szeifert Ferenc a községi legeltetési társulat bikagondozója volt, nevét a fiai is örökölték. Kanos Pokróc Ferenc a legeltetési bizottság kangondozója volt. Trafikos Dobi István és Tar István. Dohányárudájuk, trafikjuk volt a főtéren. Suszter Nádasdi Imre foltozó, lábbelijavító suszter volt. Csődörös Szabó Mihály, Balogh Sándor. Csődörösök voltak a községi csődöristállóban.
29
22
15Vagyoni helyzetből eredő
ragadványnevek
Báró Györfi István. Viszonylag sok földdel és nagy házzal rendelkező, afféle parasztbáró volt. Nagykapus Györfi Gábor az utcai frontot úgy beépí tette * hogy az udvarára csak egy, a házával egy magasságot elérő nagykapun lehetett bejárni. Zsíros Pál Sándor a ruházatára hanyag, kuporgató, vagyont gyűjtő ember volt. Szegény Tóth István valójában vagyonos, de nagyon fukar ember volt, feltehetően valamelyik őse volt szegény, és úgy vergődött fel a vagyonos emberek közé. Nyilas Kerekes Imre. Kevés földdel rendelkező parasztok voltak, akiknek a földjét csak nyilassal lehetett mérni (egy nyilas 700 d - ö l ) . Aranyfogas Szabó József jómódú ember volt, aki aranyból csináltatta a fogát. — Kunyhó Szabó Imre nagy családú, szegény ember volt, aki egy kunyhószerű házban lakott. Bűrkabátos Pál János jómódú középparaszt, aki mindig sárga bőrkabátban járt. Pintek Tóth József „olyan szegíny vót, mint a pintek". Bádogos Béres István. Neki volt először a Debreceni nagyutcán bádoggal fedett háza. Tanyás Lajter Péter állandóan tanyán lakott, a faluban nem volt lakóháza. 16. Vallás miatt adott
ragadványnevek
Hivő Tar István. Feleségével együtt baptisták voltak, nevüket a gyerekeik is viselik, noha azok közül egy sem volt hivő. Hivő Kis András sokáig baptista volt, később kilépett a szektából. Hivő Szakács Dénes. Feleségével együtt baptisták voltak.
Zenész Pokróc Ferenc fúvószenekarban trombitás. Bakter Szabó József a Magyar Államvasutaknál dolgozott, mint bakter. Dézsás Tóth Sándor. Valamelyik őse főleg országos vásárokon dézsaárusítással foglalkozott. Paksusíró Tóth Sándor. A felszabadulás előtt több évtizedig volt a községben a paksusíró (járlatlevél-kezelő). Lisztes Molnár Sándor mint zsákos, malomban dolgozott. Virslis Molnár Péter nagyon szerette a virslit, ezért ragadt rá ez a név. Darálós Molnár Miklósnak egy ideig saját darálója volt, amit ma már a tsz üzemeltet.
14.
Foglalkozásból keletkezett
ragadványnevek
Kovács Árva Péter, Koroknai Imre és Bak József mezőgazdasági lópatkoló kovácsok voltak. Hentes Buglyó Péter, Molnár Imre és Szarvas Béla - akit Hentes Bélaként is ismernek - hentesüzletük volt a községben. Mészáros Tar Jánosnak mészárszéke volt a Nádudvari utcán. Szűcs Buglyó János bőr-, főleg juhbőrfeldolgozással foglalkozott. Bundavarró Hartman Ferenc készítette a nálunk régebben használatos birkabőr bundákat (subákat). Bacsó Béke Ferenc, Juhász Ádám és Szilágyi József a Hortobágyon voltak juhászok, bacsók. Bádogos Kulcsár Andor bádogosmester volt. A fia is, sőt az unokái is ezt a nevet viselik. Pályinkafőző Csirkés Péter. Hosszú ideig ő kezelte a községi szeszfőzdét. Kerékgyártó Ecsedi József és Koroknai József kerékgyártómesterek voltak. Suszter Gém Ferenc: lábbelikészítő kisiparos volt.
23
Acs Györfi Lajos, ifjabb Györfi Lajos, Györfi Zoltán, Tar Sándor, Koroknai Péter, Kertész István tetőfedő, tetőkészítő ácsmesterek voltak. Kocsmáros Györfi Gábornak a Bethlen utca és Bocskai utca sarkán volt a kocsmája. Kocsmáros Varga Jánosnak az Attila utcán volt kocsmája. Kocsmáros Koroknai Sándor. A Nádudvari utcán, a Székely-féle házban volt kocsmája. Kocsmáros Nagy István. A Petőfi utcán, a Bethlen utca sarkon volt kocsmája. Kocsmáros Holb Imre. A Kossuth utcán volt a kocsmája. Malmos Győri János, Nagy Sándor és Pinczés Imre kisebb malomtulajdonosok voltak. Vadőr Hegedűs Imre a helyi vadásztársulat vadőre volt hosszú ideig. Botos Kerekes Fülöpnek a Szoboszlai utcán volt boltja. Bótos Kiss Gábor. A Nádudvari utcán volt boltja. Bótos Deli Imre. A Kossuth utcán volt vegyesboltja. Muzsikus Király István, Németi József, Szilágyi János, Koroknai Péter, Vincze Imre és Zsúpos József. Valamennyien különböző zenekarokban játszottak, hegedültek. Útkaparó Karádi Sándor és Szilágyi József útőrök, útkaparók voltak. Harangozó Kovács István és Németi Sándor a református templomban volt harangozó. Harangozó Hegedűs Ádám a német templom harangozója volt. Kútásó Nagy Sándor, Koroknai János és Kovács Péter. Általában ők ásták a községben és a legelőkön élő állatok itatásához szükséges szabadkutakat. Gulyás Nagy Lajos és Nagy Sándor a nyári járáson voltak gulyások. Gulyás Buglyó Péter a gazdák Daraksáján volt gulyás. Csikós Nádasdi István és Bereczki Péter a karinkasi legelőn voltak csikósok. Csikós Tóth István. Valamelyik őse még csikós volt, de ő már gazdálkodott. Kondás Németi Sándor a ,,felsővígen vót kondás". Kondás Nóvák János „alsóvígesl kondás vót sokáig". Kondás Vágner Péter és Takács Péter a „nímetfalusi" csürhét őrizték. 24
tott, becézgetett „lucinak". így ragadt rá a luci név, amelyet a fia, István is örökölt. Hapsi Kerekes Imre beszéd közben a társát rendszeresen hapsinak szólította. Sajnos Kerekes Imre ha beszélt, akkor minden második szavában a sajnos szót használta. Puszii Nagy Sándor a kabátot - vagy ahogy nálunk nevezik, „kisújjast" - mindig pusziinak mondta. Nászuram Szarvas Ferenc bárkivel beszélt, mindenkit „nászuramnak" szólított. Misufiam Zsuposné a fiát még legénykorában is ,,Misukámnak, Misufiamnak" szólította. Kiskossuth Szarvas Imre a Kossuth Tsz elnöke volt, aki mindig úgy emlegette a tsz-t, hogy a „kiskossuth". Sójárjonmeg Szarvas Ferenc. Ez volt a szavajárása. Dögölj meg Csige Sándor. Beszéd közben gyakran használta a „dögölj meg" szót.
12.
Társadalmi tisztségviselés miatt kapott
ragadványnevek
Esküdt Buglyó Péter községi esküdt volt. Esküdt Kerekes Péter szintén a községi elöljáróságnál volt esküdt. A fia, „esküdt Peti" örökölte a nevét. Bíró Bak János, Hegedűs Péter. Mind a kettő községi főbíró volt. Kúrátor Dobi Sándor és Posta József, a református egyháznál voltak kurátorok. Közgyám Györfi József és Dobi István a községi elöljáróságnál közgyámok voltak. Törvénybíró Ecsedi István a községi elöljáróságon törvény bíró volt, de ismerték Köszörűs Ecsediként is. Vőfi Fige István, Tar János, Kis József, Nádasdi József. Lakodalmakban ők látták el a vőfi tisztséget. Pénztárnok Posta Péter a takarékpénztár pénztárosa volt. 23
Pénztárnok Zsúpos Lajos a községi eöljáróságon volt pénztáros. Pénztárnok Dobi János a gazdák egyesületének volt pénztárosa. Egyházfi T a r István a református egyháznál volt egyházfi. (Egyházfi az eklézsiához tartozó javak számontartója, gondozója volt.) Hadnagy Király János. Tartalékos tüzér hadnagy volt. Rendőrbiztos Fődesi Sándor, Boruzs Sándor, a községi elöljáróságon működő rendőrök parancsnoka, biztosai voltak. Pusztabíró Csige Imre, a községi elöljáróságon dolgozott mint pusztabíró. Gazda Csobán István és Pinczés Ferenc társulati gazdák voltak. Elnök Pokrócz Ferenc, a balmazújvárosi agrárszocialista mozgalom vezetője, az Országos Földművelő Párt elnöke volt. Percektor (preceptor) Kerekes Imre. A XVII. század városi tisztségviselője, aki a városi jövedelmeket tartotta nyilván. Innen az elnevezés.
13-
Foglalkozásra
való utalásból származó
ragadványnevek
Kupec Bak József, Béres István, Bereczki Ferenc, Eszenyi János, Eszcnyi Lajos, Posta János, Juhász Bálint. Valamennyien állatvásárlással és -eladással foglalkoztak. Disznó Kupcc Harangi Imre, Szabó József. Ezek csak sertést adtakvettek. Lúkupec Veres Sándor és Rózentál Miska lovak adásvételével foglalkoztak. Bűrös Cellár Gábor és Zavaczki András nyersbőr-felvásárlók voltak. Sütögető Csige Sándor, Lós Istvánné és Zsúpos Mihályné - akit „Misufiam Zsúposnénak" is ismertek - valamennyien házi sütödét tartottak fenn, ahol eladásra sütötték a kenyeret. Nyúlás Gém Ferenc nagyban foglalkozott házinyúltenyésztéssel. Kofa Gál Lajos, Nagy Bálint és Nádasdi Imre. Mindegyik a feleségévei együtt Debrecenbe hordta a tejfelt, túrót, tojást. Egyszóval kofáikodtak. Rikkancs Gém Imre újságárus volt. 24
j !
Üjságos Pál Imre, Vágner Ferenc és Silling Fülöp újságot árultak. Futorás Györfi József terménykereskedéssel foglalkozott. Cukros Bereczki Margit utcai cukorkaárusításból élt. Rőfös Kerekes Ernő fiatal korában rőfös (textilboltja) volt. Végrehajtó Király István és Lós Sándor a községi elöljáróságon dolgoztak mint adóvégrehajtók. Dinnyés Koroknai Lajos dinnyetermesztéssel foglalkozott. Bornyús Kunkli Imre, Gál Lajos és Szabó Lajos tejesbornyúkat vásároltak fel és adtak tovább; bornyúkupecek voltak. Meszes Lós István és Pinczés Ferenc mészárusítással foglalkoztak. Tűzköves Nádasdi Lajos csempész volt, aki tűzkő- és zaharinárusításból élt. Virágos Tar Andrásnak virágkertészete volt. Paprikás Nagy Jankó, Pál János és Dezső Bálint. Házuknál és a piacon paprikát árultak. Koppó Csige Imre rendőrségi nyomozó volt. Tehenes Gál Péter tehénfogattal járt, ami a községben nagyon ritka volt. Boros Györfi Istvánnak szőlője volt, és saját termésű borát a háznál árusította. Juhos Harangi János juhtartó ember volt. Szamaras Kerekes Imre. Neki volt egyedül szamárfogata a községben. Nevét a fia is örökölte. Ökrös Tóth József, Hűse József és Németi András ökörfogattal jártak, amiből kevés volt a községben. Lúdoktor Veres István jószágokhoz értő, azokat gyógyító, afféle kontár állatorvos volt. Dongós Király Imrének nagy méhészete volt, sok „dongót" tartott.. Jáger Pinczés Gergely szenvedélyes vadász volt. Innen ragadt rá a jáger név. Bábás Csirkés Ferencnek a felesége bábaasszony volt, és erről nevezték el. Tutajos Szabó Péter valamelyik őse feltételezhetően faúsztató tutajos volt. Blim-blam Szarvas Imre. Apjuk a német református egyház harangozója volt.
Sintér Kovács Lajos volt a községi gyepmester. Flótás Pinczés Imre és Juhász György fúvószenekarban, rezesbandában voltak flótások. Koporsós Bereczki Sándor asztalosmester volt, de ő csinálta a községben a legtöbb koporsót. Rongyos Nagy József ószeres, használtruha-, rongykereskedő volt. Tolmács Balogh István a felszabaduláskor mint egykori orosz hadifogoly töltötte be a községben a tolmács szerepét. Gépes Kunkli Ferenc és Buglyó Ferenc cséplőgép-tulajdonosok voltak. Vadász Csige János a helyi vadásztársulat vadőre és sokáig elnöke volt. Dobos Csige József volt az utolsó községi dobos (kisbíró). Mérnök Cellár Ferenc azok közé a kevesek közé tartozott, akik diplomát szereztek a községben a felszabadulás előtt. Köszörűs Ecsedi István törvénybíró Ecsediként is ismerik. Állítólag valamelyik ősük vándorköszörűs volt. Csiszlik Hűse Imre és Katona József. Leginkább ócska lábbelik javításával, foldozásával foglalkozó csizmadiák voltak. Csupros Harangi János. A régebben használatos ,,vászon fazekakat" és tejescsuprokat árulta. Csurákos Juhász Péter. Fúvószenekarban volt klarinétos. Rizskásás Juhász Imre. A Terményforgalmi Vállalat megbízottjaként a rizstermelők szakfelügyelője volt. Bürögős Koroknai János. Nagybőgős volt a zenekarban. Vici Buglyó Ferenc. Valószínű, hogy valamelyik őse házmester (vice) volt valahol. Faggyas Harangi József. Az egyik ősük faggyúfeldolgozással, gyertyaöntéssel foglalkozott. Ecetes Kerekes Ferenc. A Kossuth utcai lakásán készített ecetet árusította. Káposztás Hartman Bálint őszi időben káposztaárusítással foglalkozott. Parékirály Harangi János kertészember, parékirálynak csúfolják. Krumplis Kiss Sándor és Szabó András krumplikereskedők, krumplikupecek voltak. Pacalos Pál Józsefnek mészárszéke volt a Bercsényi utcában. 26
indult, az út árkában meg is találta, mert senki sem tartotta érdemesnek arra, hogy elvigye. Kopogó Kovács Péter juhászember volt, és beszéd közben a kampójával állandóan kopogott. A nevét a családja is örökölte. Cibere Posta István és Cibere Tóth István nagyon szerették a ciberét. Kutyás Takács Ferenc állandóan sok kutyát tartott, és ezért nevezték el kutyásnak. Nagycsizmás Csige István mindig nagyobb csizmát hordott, mint kellett, hogy sok kapcát tudjon belehúzni, és ne fázzon a lába. A nevét az unokák is viselik. Vasfazík Dobi József mindenhová magával hordta a vasfazekat. Ruca Prém Imre amolyan fecsegő-locsogó gyerek volt. Nem állt be a szája, mint a ruca segge. Pirítós Tar István nagyon szerette a pirítós kenyeret. / Borzas Takács Péter rendezetlen külsejű, magát elhanyagoló ember volt. Cicu Dobi Sándor gyerekkorában sokáig az ujját szopta, így ragadt rá a név. Kozma Király József. Azt mondják, valamelyik ősüknek gyakran odakozmált az étele, innen ragadt rájuk a kozma név. Kásás Tar István olyan „régihez ragaszkodó" ember volt, aki krumpli helyett köleskását használt az ételben. Paszuly Bordás Sándor nagyon szerette a paszulylevest. Daksi Szabó József állandóan rossz, avítt bundában, daksiban járt. ) Pikher Tar József. Sok görhemálét ettek, amit „pikhernek hittak". Sodró Kerekes Péter még menet közben is mindig a bajuszát sodorgatta, ezért nevezték el sodrónak. Kodrát Árva János vagy Kodrát Jankó, aki fiatalabb korában mindig a földjét méricskélte, állandóan azt nézte, hogy hány „kodrát" (kvadrát). Csóva Szarvas Endre állandóan csóvázta a mezsgyéjét, ezért nevezték el csóvának. Tőcs Szarvas Imre szereti az italt. Ha figyelmeztetik, hogy ne igyon már többet, azt válaszolja, hogy „tőccs"; innen a neve. Dromos Szarvas Ernő nagyon szerette a rumot. Ha berúgott és kérdezték tőle, hogy mit ivott, mindig azt mondta, hogy „dromot". 29
Klopter Nagy Bálint nagy, esetlen, csattogva járó ember volt, valószínű, hogy nevét a német Klopfer (kopogó) szóból kapta. Gatyarázi Hegedűs Ádám. A gyerekek nevezték el így, mert télen is mindig gatyában járt. Bűrveder Dobi János az itatáshoz a „lúitató vasfazik helyett bürvedert használt". Tísztaleves Szilágyi Péter ,,nagyon szerette a tísztalevest, így ragadt rá a tísztaleves név".
Ii.
Szóhasználatból
eredő
ragadványnevek
Pityor Tóth István orosz tanár, aki a jeles feleletet az orosz pityore szóval ismerte el, és rajta maradt. Leszekúr Dobi Imre. Az volt a szavajárása, hogy „voltam szegény, leszek úr". így lett „leszekúr". Kaporszakállú Silling Imre a káromkodást mindig azzal kezdte, hogy a ,,kap or szakállú istenit". Vaszi Tar Pista beszéd közben gyakran hangoztatta a „vasz, vaszi" szavakat. Muteros Csobán Imre a csavaranyát következetesen „muternek" mondta, így ragadt rá a muteros név. Döglöttnyúl Kunkli Imre. A barátai tréfából egy szalmával kitömött nyulat tettek elébe vadászaton. Amikor ő belepuskázott és a kitömött nyúl szétrepült, csodálkozva mondta, „ez döglött nyúl volt". Így ragadt rá a név. Strucc Kunkli Péter. Gyerekkorából ragadt rá, amikor a kerítés tetején állva azt kiabálta, hogy „olyan vagyok, mint egy strucc". Puresz Lajter Ferenc nagyapja csikós számadó volt, és a kiscsikót „purecnek" hívta. E z aztán rajta is maradt. Tubica Pízes Sándor. Az anyja még nagykorában is „kis tubicámnak" becézte, ami aztán egész életében rajta maradt. Luci Györfi András. Fiatal korában egy szép csikó lovat szólonga-
30
Pohos Kállai Sándornak olyan nagy hasa volt, hogy a biciklin külön támaszték volt szerelve a hasának. Veres Nagy József nagy, „vereshajú, vereskípű ember vót". Cigány Nagy Imre olyan fekete volt, mint egy cigány. Szőke Németi József és Tóth Péter egészen világos, szőke hajú emberek. Fillér Szabó József spórolós, minden fillérnek odanéző ember volt. Jeges Oláh Sándor olyan „fázós" ember volt, mindig fázott. Istály Tar József gyerekkorában selypen beszélt, és a kristálycukrot istálycukornak mondta. így ragadt rá az istály név. Puskás Györfi János. Szenvedélyes vadász volt, mindig puskával járt. Vaskalapos Kónya István és Hűse József nagyszélű, kerek kalapot hordtak, amely annyira átitatódott zsírral, hogy olyan volt, mintha vasból lett volna. Melegmellyű Hűse Péter. Még télen is kigombolt kabátban járt, ezért ragadt rá a név. Tatyi-latyi Kunkli Imre. Gyerekkorában nevezték így el, mivel nem tudott tisztán beszélni, a többiek így csúfolták. Kani Varga János. Kissé szellemi fogyatékos, gyorsbeszédű ember volt. Kadét Szarvas Ferenc. A család valamelyik őse tisztiiskolás (kadét) volt. Lacs Pinczés Ferenc nevét a sváb szulacs (bicska) szóból kapta. Ahogy mondják, mindig zsebben hordta a szulacsot. Rontó Csige Imre. Gyerekkorában ragadt rá a név, mert amihez hozzányúlt, mindent elrontott. Kandúrbajuszú Silling Ernő. Olyan szétálló, ritkás bajusza volt, mint a macskának. Jóbarát Stein János. Kocsmáros volt a Szoboszlai utcán, és a kocsmáját Jóbarátnak nevezte el. Birsalma Szabó István ugyancsak kocsmáros volt a Nádudvari utcán, és a kocsmáját Birsalmának nevezte el. Pipás Lós István, Posta István és Bereczki Sándor. Állandóan a szájukban lógott a pipa. Hosszúpipás K Nagy József. 60-80 cm hosszú pipaszárai voltak.
2*
19
Cifrapipás Tóth János. A vidékünkön szokatlan cifra, bojtos pipát szívott. Hörcsög Pinczés Imre. Piros képű, telt arcú ember volt, olyan „pofás", mint a hörcsög. Ordas Pinczés Fülöp. Korán őszült ember volt, innen ragadt rá az ordas név. Tarka Szabó Bálint erősen májfoltos, tarka arcú ember volt. Sovány Szax (Szeifert) Ferenc nagyon sovány, afféle száraz, csont-bőr ember volt. Zsidó Szabó József és Varga József. Seftelő, üzletelő, mindenben hasznot kereső emberek voltak.
io.
Felvett és megrögzött szokásból származó
ragadványnevek
Bagoly Tóth István mindig éjjel járt, mint a bagoly. Napszámosait is éjjel hordta egyik munkahelyről a másikra, nehogy a munkaidőből kiessen a költözés ideje. Madzagos Tóth János tanyásgazda volt, de a lószerszám javítására sajnálta a pénzt, és a gyeplűkarika mindig madzaggal volt felkötve. Ezért lett Madzagos Tóth. Szapora Szilágyi Sándor és Pál István. Hadaró, gyorsbeszédű ember volt mind a kettő, akik mindent egyszerre akartak kimondani, ezért nehezen lehetett kiérteni a beszédüket. Szapora beszédű emberek voltak. Slambuc Pinczés Ferenc nagyon szerette a slambucot, hacsak tehette, mindig azt főzött. Fütyöri Kerekes Ferenc állandóan és hangosan fütyült, ezért ragadt rá a fütyöri név. Gőzösfutó Gém Györgyöt leginkább csak Gyurinak ismerik. Egyik ősük fogadásból versenyt futott az akkor még újdonságnak számító vonattal, illetve gőzmozdonnyal. Innen származik az elnevezés. Zsíros Ecsedi István hanyag, rendetlen külsejű ember volt, aki mindig rongyos ruhában járt. A monda szerint egyszer hat ökör árával a zsebében elhagyta az ujjasát az országúton; másnap amikor keresésre 20
Jehovista Andirkó Imre, Németi Gábor, Gyaponyi Lajos. Valamennyien a Jehova Tanúi szekta tagjai voltak. Énekes Szabó Sándor a templomban előénekes volt. Énekes Sajtosné. A temetéseken mindig ő kezdte el a kántorral együtt; az éneket.
17-
Nemzetiségre
utaló
ragadványnevek
Román Szabó Sándor az I. világháború alatt Romániából ide települt ember volt, ragadványnevét gyermekei is örökölték. Német Csobán Péter sváb származására való utalásként kapta ragadványnevét.
18.
Eseményekre
utaló
ragadványnevek
Kommunista Csige István 1919-ben a Balmazújvárosi Direktórium elnöke volt. Dutyi Takács Pétert 1919-ben a románok valamiért lezárták, dutyiba tették. Klapka Szarvas Ádám. Valamelyik ősük 1848-ban a Klapka tábornok seregében szolgált. Linka Szarvas József. A felszabaduláskor kicsi gyerek volt, akit a»szovjet katonák ,,málinkának" becéztek, így ragadt rá a „linka" név. Tűzharcos Szabó Sándor a Tűzharcos Szövetség helyi elnöke volt. Jézus Varga István. Legény korában részegen a jászolba feküdt, és így ragadt rá a „jézus" név. Karanyi Árva Ferenc. Az I. világháború alatt a községbe beszállásolt katonák között volt egy Karanyi nevű őrmester. A nevezett mint gyermek, játék közben ezt az őrmestert alakította (utánozta), így maradt rajta a Karanyi név. 31
Tircsák Harangi János mint amatőr színjátszó, egyik szerepében Tircsák urat alakította, így ragadt rá a Tircsák név. Bugyi Harangi István a régebben divatos szüreti bálon, mókás felvonuláson Bugyi Sándort, a debreceni talyigást alakította, így ragadt rá a Bugyi név.
3*
f' Talpas Szabó József erős, tenyeres-talpas ember. Kupak Szabó István kis termetű, kövér ember volt, olyan volt mint egy pipakupak. Kupak Tóth János is, mint Szabó István. Pötyi Koroknai Sándor alacsony növésű, koránál jóval kisebb termetű gyerek volt, ezért nevezték el pötyinek. Grósz Kerekes Péter testes, kövér ember volt, elnevezését a német grósz (nagy) szóból kapta. Selé Lajter Ferenc és Szarvas Péter. Mind a kettő nagy, erős ember volt, nevük a német Shönle (oszlop, pillér) szóból származik. Pökcsi Csige Sándor alacsony növésű, kövér ember volt. Cini Hegedűs Sándor vékony dongájú, csenevész ember volt, fiatalon meghalt. Vastag Lajter Ferenc túltáplált, kövér ember volt. Vasgyúró Lajter György nevét gyerekkorában kapta, mivel erős, afféle vasgyúró gyerek volt. Piri Nagy Andrást leginkább „Piri Bandinak" ismerik, mivel igen kicsire nőtt. Nagy Hegedűs Bálint, Kunkli János nagy, csupacsont, erős emberek voltak. Kis Tilda alacsony, kövér cigányasszony volt, valódi nevén senki sem ismerte. 7-
Lelki (pszichés) tulajdonság miatt kapott
ragadványnevek
Szomorú Király István hallgatag, csendes, szomorú ember volt. Fátyol Bak Mihály befeléforduló, nehezen tárulkozó ember, mintha fátyol alatt lenne. Keserű Lajter Péter csendes, befeléforduló, szomorú, megkeseredett ember volt. Jámbor Hegedűs Péter a légynek sem ártó, jóindulatú jámbor ember volt. Cirkusz Dobi János feltűnni vágyó, jeleneteket rendező, cirkuszoló ember volt. 35
Angyal Dobi Gábor békés természetű, angyali türelmű ember volt. Bús Király János kevés beszédű, mindig búsuló ember volt. Muki Nagy Sándor kis termetű, fiatalkorában örökösen mókázó, játszadozó ember volt.
8.
Emberi magatartás, természet miatt adott
ragadványnevek
Veszett Eszenyi István hirtelen haragú, mérges ember volt. Veszett Prém Péter dühös, mindenkibe belemaró, afféle „veszett" ember volt. Suli Kerekes Péter ravasz, számító, sunyító ember volt, aki közel 100 kateszteri hold „fődet güzült" össze. Rosszfattyú Kerekes Ferke. Gyerekkorából ragadt rá a név, mivel nagyon rossz gyerek volt. Hip-hop Szarvas Ferenc olyan ide-oda kapkodó, folyton izgő-mozgó ember volt. Nyakas Pál János makacs, kemény természetű, afféle „vastagnyakú, kálomista" ember volt. Gyilkos Szabó Sándor egyik közeli rokonának kiirtotta az egész családját. Ördög Szeifert Péter nehéz természetű, hirtelen indulatú ember volt. Jancsár Juhász Ferenc (Jancsár Ferke). Gőgös, parancsoló típusú ember volt. Jancsár Juhász Bálint (Jancsár Bajszi). Ugyancsak büszke, másokat lenéző, basáskodó ember volt. Mókus Pinczés Péter. Iskolás korában nevezték így el, mert olyan mókás, játszadozó gyerek volt. Görcsös Radócz Ferenc és Dobi István. Nehéz természetű, valamihez görcsösen ragaszkodó, nehezen meggyőzhető emberek. Huszár Gál Lajos a katonaidejét a huszároknál töltötte, és a civil életben is büszke, nyalka ember volt. Éhes Dobi István. Az apja annyira túlzásba vitte a spórolást, hogy az már szinte az éhezéssel volt egyenlő. 36
Sípos
Csige József
Recsegő
Ecsedi József
Bari
Csige József
Veszett
Eszenyi István
Bábás
Csirkés Ferenc
Kupec
Eszenyi János
Gazsi
Csirkés Ferenc
Kupec
Eszenyi Lajos
Hosszú
Csirkés Imre
Csordás
Eszenyi Péter
Gazsi
Csirkés József
Ígettkípű
Eszenyi Sándor
Gazsi Pájinkafőzős
Csirkés Károly Csirkés Péter
Csendőr
Fekete János
Német
Csobán Péter
Csizmadia
Fekete József
Muteros
Csobán Imre
Gazda
Csobán István
Nagy Görbelábú
Fcrenczi János Ferenczi János
Bütykös
Csobán József
Vőfi Rendőrbiztos
Fige István Földesi Sándor
Bótos
Deli Imre
Paprikás
Dezső Bálint
Töknyr,^ú
Gál József
Kis
Dobi Bálint
Bornyús
Gál Lajos
Níma
Dobi Bálint
Huszár
Gál Lajos
Mojdár
Dobi Bálint
Kofa
Gál Lajos
Leszekúr
Dobi Imre
Tehenes
Gál Péter Gém Bálint
Kandel
Dobi Imre
Kurumai
Ígettkípű
Dobi István
Nyulas
Gém Ferenc
Éhes
Dobi István
Sánta
Gém Ferenc
Silda
Dobi István
Suszter
Közgyám
Dobi István
Gém Ferenc Gém Gergely
Posta
Dobi István
Kis Görbelábú
Szomjas
Dobi István
Rikkancs
Gcm Imre
Görcsös
Dobi István
Gőzösfutó
Gém György
Trafikos Sakter
Dobi István Dobi Gábor
Cirkusz
Dobi János
Bűrveder Pénztárnok
Dobi János Dobi János
Angyal Kondi
Gém Gergely
Hivő
Gyaponyi Lajos
Luci Kocsmáros Nagykapus
Györfi Gábor Györfi Gábor
Dobi Gábor Dobi Sándor
Báró
Györfi István
Luci
Cicu Kúrátor
Dobi Sándor Dobi Sándor
Boros
Györfi István Györfi István
Kucik
Györfi István
Csendőr
Dobi József
Dani
Györfi István
Vasfazik
Dobi József
Fagyoslábú
Györfi János
Puskás
Györfi János
Piszkos
Ecsedi István
Közgyám
Györfi József Györfi József
Györfi András
Köszörűs
Ecsedi István
Futorás
Törvénybíró
Ecsedi István
Hévér
Györfi József
Kerékgyártó
Ecsedi József
Pali
Györfi József
35
Burkos
Györfi József
Bacsó
Juhász Ádám
Pávai
Györfi István
Zsiga
Györfi János
Kupec Jancsár
Juhász Bálint Juhász Bálint
Ács
Györfi Lajos
if. Jancsár
Juhász Bálint
Kajla
Györfi Sándor
jancsár
Juhász Ferenc
Ács
Györfi Zoltán
if. Jancsár
Juhász Ferenc
Malmos Szurtos
Győri István Győri István
Flótás
Juhász György
Tornász
Juhász Imre
Zabos
Harangi Ferenc
Snegerc Riskásás
Juhász Imre
Gáspár Parékirály
Harangi Gábor Harangi János
Csurákos
Juhász Péter
Csupros Juhos Tircsák
Harangi János Harangi János Harangi János
Kelemen Csiszlik
Katona János Katona József
Ütkaparó
Karádi Sándor
Vizer
Harangi János
Vaskó
Karádi István
Sós
Harangi József
Pohos
Kállai Sándor Kányási Sándor
Juhász
Faggyas
Harangi József
Sánta
Harangi József
Döce Bűrbajuszú
Bugyi
Harangi István
Sánta
Kecskés István
Rekett
Harangi István
Ábris
Kecskés József
Kecskés István
Kupcc
Harangi Imre
Kacska
Kecskés József
Káposztás
Hartman Bálint
Tundri
Kecskés Sándor
Bundavarró Gatyarázi
Hartman Ferenc Hegedűs Ádám
Rőfös Fütyöri
Kerekes Ferenc
Harangozó
Hegedűs Ádám
Nagy
Hegedűs Bálint
Csicsó Szamaras
Kerekes Ferenc
Zabos
Hegedűs Ferenc
Ecetes
Kerekes Ferenc
Hévér Vadőr
Hegedűs György
Brigád Rosszfattyú
Kerekes Ferenc
Kis
Hegedűs József
Bótos Percektor
Kerekes Fülöp Kerekes Imre
Hegedűs Imre
Kerekes Ernő Kerekes Ferenc
Kerekes Ferenc
Hanesz
Hegedűs Péter
Kálmán
Hegedűs Péter
Jámbor Bíró Cini Csiszlik
Hegedűs Péter Hegedűs Péter
Vaskalapos Ökrös
Hűse József Hűse József Hűse Péter
Sajnos Molnár
Kerekes Imre
Melcgmellyű Kocsmáros
Holb Imre
Tódor
Kerekes Péter
Rampli
Kerekes Péter
Eskiitt
Kerekes Péter
36
Hegedűs Sándor Hűse Imre
Szeles Hapsi Péla Nyilas Lapát Szamaras
Kerekes Imre Kerekes Imre Kerekes Kerekes Imre Kerekes Kerekes Imre Kerekes Imre
ifj. Eskütt Suli Grósz Cipál Sodró Fit-eti Kis Ács Kacska Mónár Dongós Hollár Füstös Töksi Muzsikus Dani Végrehajtó Szomorú Füstös Hadnagy Kozma Bús Fii vő J. Bótos Samu T. Vőfi Krumplis Kacska Kovács Kubikos Dingó Bíirögős Kútásó Kerékgyártó Dinnyés Muzsikus
Sintér Kopogó Kútásó Vaskalapos
Kónya István
Péter Péter Péter Péter
Kovács Péter
Bádogos
Kulcsár András
Kertész József Kertész József Kertész István Kertész László Kertész László Király Imre
Gépes Döglöttnyúl Tatyi-latyi Bornyús
Király István Király István Király István
Kroli Kis Tilda
Kunkli Kunkli Kunkli Kunkli Kunkli Kunkli Kunkli
Imre Imre Imre Imre János Péter Péter
Leiter Leiter Leiter Leiter
Ferenc Ferenc Ferenc Ferenc
Király Király Király Király Király
István István István István István
Király János Király József Király János Kis András Kis Ferenc Kis Gábor Kis Gábor Kis István Kis József Kis Sándor Koroknai Gábor Koroknai Imre Koroknai István Koroknai István Koroknai János Koroknai János
Buri Harangozó
Koroknai József Koroknai Lajos Koroknai Péter Koroknai Péter Koroknai Sándor Kovács Albert Kovács István
Néma
Kovács József
Ács Kocsmáros
Kovács Lajos Kovács Péter
Kerekes Péter Kerekes Kerekes Kerekes Kerekes
Nagy Strucc
Puresz Vastag Csorba Fiszr Selé Strudli Vasgyúró Szanl Csorba Hicska Pataki Nuba Svajcer Lódi Cár Hicska S=te Kopasz Keserű Samu Tanyás Csősz Pipás Sütögető Füstös Meszes Végrehajtó Henó
Leiter Ferenc Leiter Leiter Leiter Leiter Leiter Leiter Leiter Leiter Leiter Leiter Leiter Leiter Leiter Leiter Leiter
György György Imre Imre Imre Imre Imre Imre Imre Péter Péter Péter Péter Péter Péter
Leiter Péter Leiter Péter Lós István Lós István Lós István Lós István Lós Sándor Molnár Ferenc
37
Guszti
Molnár Ferenc Molnár Gábor
Mihály
Molnár Gergely
Vak
Hentes
Molnár Imre
Sz.
Molnár József Molnár József
Füsti Darálós
Malmos
Nagy Sándor
Zs.
Nagy Sándor Nagy Sándor
S. Puszii Muki
Nagy Sándor Nagy Sándor Nagy László
Molnár Miklós
G. Puki
Virslis
Molnár Péter
Kofa
Nádasdi Imre
Henó Lisztes
Molnár Péter
Suszter
Molnár Sándor
Puki Csikós
Nádasdi Imre Nádasdi István
P.
N a g y Antal N a g y András
Vőfi Tűzköves
Nádasdi József Nádasdi Lajos
N a g y András
Ökrös
Németi András
N a g y Bálint
Huszár
Németi András
F.
N a g y Bálint Nagy Bálint
Hivő Sánta
Németi Gábor Németi Gábor
Csifut
N a g y Bálint
Németi József
riri Kis Kofa Klopter
Nádasdi Imre
Nádasdi István
Zs.
Nagy Gyula
Seller Muzsikus
H. Cigány
Nagy Gábor
Szőke
Németi József
Nagy Imre N a g y Imre
Harangozó
Németi Sándor
Kondás
Németi Sándor
N a g y Imre
Kehes Kondás
Németi István
Cs. Döce Zs. Kocsmáros
Nagy Imre Nagy István
Németi István
Nóvák János
Zs.
Nagy István
Hegyeshasú
Oláh Gábor
Sámsoni
N a g y János Nagy János
Pisze Jeges
Oláh József
M. Zs. Paprikás Göli Hosszúpipás Lados Rongyos K. H. Kanál Veres Cs. R.
Oláh Sándor
N a g y János N a g y János N a g y József K. Nagy József N a g y József Nagy József N a g y József Nagy József Nagy József Nagy József Nagy Károly N a g y László
Űjságos
Pál Imre
Szapora Szanka
Pál István Pál János
Bőrkabátos
Pál János Pál János Pál János
Paprikás Vasutas Pacalos Nyakas
Pál József
Zsíros
Pál Sándor Pál Sándor
Tubica Svajcer
Pénzes Sándor Pinczés Ferenc
Gulyás
N a g y Lajos
Gazda
Pinczés Ferenc
Gulyás
N a g y Sándor
Pinczés Ferenc
Kútásó
N a g y Sándor
Meszes Lacs
3»
Pinczés Ferenc
I.
Azonos családnevek megkülönböztetése
az ábécé betűivel
G Nagy László, J Kiss Ferenc, T Kiss István, de nevezik Tokaji Kiss Istvánnak is, H Nagy Gábor, H Nagy József, eredetileg Hűse Nagyok voltak, ez lett lerövidítve H-ra. K Nagy József, F Nagy Bálint, Zs Nagy Sándor, Zs Nagy Gyula, Zs Nagy István, Zs Nagy Imre, Zs Nagy János, R Nagy László, de az anyja után Józsa Lacinak is nevezik. R Tóth István, akit Rokon Tóth Istvánnak is ismernek. R Tóth Sára, Bordás Istvánné Rokon Tóth Sára, a balmazújvárosi feminista mozgalom országosan is elismert vezetője volt, P Nagy Antal, S Nagy Sándor, S Varga Sándor, Cs Tóth János, Cs Nagy Károly, Cs Nagy Imre, M Nagy János, Sz Molnár József.
z. i.
Az anya vagy feleség vezetéknevéből
keletkezett
ragadványnevek
Buri Kovács Albert, Buri lány volt az anyja. Rohács Szarvas Péter, az anyja Rohács lány volt. Májer Csige Sándor, a felesége Májer lány. Varga Tar István, az anyja Varga lány volt. Hirs Szarvas Imre, Hirs Szarvas Ádám, az anyjuk Hirs lány volt. Dobi Árva János, Dobi lány volt az anyja. Szanka Pál János, a felesége Szanka Erzsébet volt. Zsiga Györfi János, az anyja Zsiga (Zs Nagy) lány volt. Sipos Csige József, az anyja után nevezték el Sioosnak. Bari Csige József, az anyja Bari lány volt. Király Csige István, Király lány volt az anyja. 9
Pávai Györfi István, a felesége Pávai lány volt. Zabos Hegedűs Ferenc, Zabos lány volt a felesége. Zabos Harangi Ferenc, a feleségének az első ura Zabos volt. Sós Harangi József, Sós lány volt az anyja. Hollár Király István, Hollár lány volt a felesége. Molnár Kertész László, az anyja után kapta a nevét, aki Molnár lány volt. Kanál Nagy József, a felesége Kanál lány volt. Sáfrány Szabó Sándor, valamelyik ősük anyai ágon Sáfrány lány volt. ö r i Szabó András, az anyja ö r i lány volt. Suba Tóth István, a felesége Suba lány volt. Posta Dobi István, Posta lány volt az anyja. Molnár Kerekes Imre, Molnár lány volt az anyja. Huszár Németi András, az anyja Huszár lány volt.
3-
Apai utónevek felhasználásával
keletkezett
ragadványnevek
Ábris Kecskés József. Sok volt a családban az Ábris nevű férfi. Gazsi Csirkés József, Csirkés Ferenc, Csirkés Károly. A nagyapjuk Csirkés Gáspár volt, innen ragadt rájuk a Gazsi név. Pali Györfi József. A nagyapja Györfi Pál volt, innen a Pali elnevezés, amelyet a fia örökölt. Kálmán Hegedűs Péter. Az apja Hegedűs Kálmán volt. Gáspár Harangi Gábor. Harangi Gáspár nevű apjáról nevezték el. Tomasz Juhász Imre. Juhász Tomasz nevű nagyapjától kapta a nevét. Tódor Kerekes Péter. Kerekes Tódor nevű apjának a nevét örökölte. Samu Kiss Gábor. Az apja Kiss Sámuel volt. Samu Lajter Péter. A nagyapját Lajter Sámuelnek hívták. Samu Tar István. Valamelyik őse a Sámuel nevet viselte. Mihály Molnár Gergely. Az apja Molnár Mihály volt. Móricz Szabó Sándor. A nagyapja a parasztok között ritka Móricz utónevet viselte. Innen az elnevezés. IO
Űjságos
Vágner Ferenc
Kondás
Vágner Péter
Lúdoktor
Veres István
Büros
Zavaczky András Zsúpos Imre
Kis
Veres János
Siket
Lúkupec
Veres Sándor
Muzsikás
Zsúpos József
Kis Muzsikus
Vincze Bálint Vincze Imre
Pénztárnok
Zsúpos Lajos
Sütögető
Zsúpos Mihály
Kupec
Vincze János
Misufiam
Zsúposné
Nagy
Vincze Sándor
Vak Jankó
Vadász János
41
Felhasznált
Kálmán
Béla:
Varga Antal:
irodalom
A nevek világa. (Budapest, 1973.) Balmazújváros története 1945-ig. (Debrecen, 1958.)
Pap József: Ragadványnevek Tiszacsegén. Magyar nyelvjárások XVI. K. Szoboszlay Ágnes: Ragadványnevek Felsőnyárádon. Magyar nyelvjárások XI. Máté József: Ragadványnevek Heves községben. Magyar nyelvjárások XI. Tóth Katalin: XII. Balogh
42
László:
A Karancs-vidéki ragadványnévadás kérdéseihez. Magyar nyelvjárások Szamosszegi ragadványnevek rendszere. Magyar nyelvjárások XII.
ZUSAMMENFASSUNG
In der Abhandlung werden die Beinamen von Balmazújváros verarbeitet, die auch noch heute in der Gemeinde zu finden sind. Balmazújváros ist eine Grossgemeinde, liegt 24 Kilometer weit von Debrecen, am Rande der Pussta Hortobágy. D i e Zahl der Einwohner ist ungefähr 18.000. Ihre Bevölkerung besteht aus Magyaren und aus den im ersten Viertel des 18. Jahrhunderts hier angesiedelten Deutschen, die sich schon assimilierten. Der Beiname hat die Aufgabe die gegebene Person von den anderen, gleichnamigen Personen zu unterscheiden. Seine Enstehung ist nicht begrentz, darum ist er sehr farbig und abwechslungsreich. D i e Beinamen, die in der Gemeinde auch heute befindlich sind wurden nach den folgenden Gesichtspunkten gruppiert: -
Unterscheidung der gleichen Familiennamen durch Buchstaben der Alphabet, z. B.
J. Kiss Ferenc, H. Nagy Gábor, R. Tóth Sára. -
Beinamen, abgeleitet aus dem Vornamen der Mutter oder der Frau, z. B. Májer
Csige Sándor, Szanka Pál János, Zabos Hegedűs Ferenc. -
Beinamen, die durch Anwendung der väterlichen Vornamen entstanden, z. B. Gazsi
Csirkés József, Pali Györgyi József, Móric Szabó Sándor. -
Beinamen nach dem einstigen, ehemaligen Wohnort, z. B. Svajzer Pinczés Ferenc,
Sámsoni Nagy János. -
Beinamen, abgeleitet aus körpebrlichem Mangel, z. B. Ragyás Béke Ferenc, Kancsi
Tar István, Sete Lajter Péter. -
Beinamen, die auf die Gestalt der Menschen hinweisen, z. B. Nagy Vincze Sándor,
Hévér Györfi József, Grósz Kerekes Péter, Pökcsi Csige Sándor. -
Beinamen, gegeben nach seelischen Eigenschaften, z. B. Szomorú Király István, Ke-
serű Lajter Péter, Angyal Dobi Gábor. -
Beinamen nach menschlichem Benehmen, z. B. Suli Kerekes Péter, Cár Lajter Pé-
ter, Báró Balogh Bálint, Szomjas Dobi István. -
Beinamen nach Charakterzügen der Einzelnen, z. B. Füstös Árva Gergely. Kopasz
Tar István, Garcsi Szarvas János, Kroli Kunkli Péter. -
Beinamen nach aufgenommener und eigewurzelter Sitte, z. B. Bagoly Tóth István,
Slambuc Pinczés Ferenc, Madzagos Tóth János, Sodró Kerekes Péter. -
Beinamen nach Wortgebrauch, z. B. Leszekúr Dobi Imre, Nászuram Szarvas Fe-
renc, Sajnos Kerekes Imre, Muteros Csobán Imre.
43
- Beinamen nach Amt und Würde, z. B. Eskütt Kerekes Péter, Kurátor D o b i Sándor, Egyházfi Tar István, Percektor Kerekes Imre. - Beinamen, die auf eine Beschäftigung hinweisen, z. B. Sütögető Csige Sándor, N y ú lás Gém Ferenc, Kupec Bak József, Virágos Tar András, Blim-Blam Szarvas Imre. - Beinamen, die aus Berufszweigen stammen, z. B. Bundavarró Hartman Ferenc, Ács Györfi Lajos, Muzsikus Király István, Csikós Nádasdi István, Csordás Eszenyi Péter. - Beinamen nach Familienvermögen, z. B. Báró Györfi István, Pintek Tóth József, Szegíny Tóth István. - Beinamen nach Religion, z. B. Hivő Tar István, Énekes Szabó Sándor. - Beinamen nach Nationalitäten, z. B. Román Szabó Sándor, Német Csobán Péter. - Beinamen, die auf gewisse Ereignisse hinweisen, z. B. Kommunista Csige István, Tircsák Harangi János, Bugyi Harangi István. D i e zwischenmenschliche Beziehung verliert langsam durch die Wirkung der Urbanisation und durch die im Struktur der Produktion vollgezogene Veränderung an ihrem patriarchalischen Merkmal und sie ist einer tiefgreifenden Veränderung untergestellt. D i e neuentstehenden Beziehungen sind wesentlich lockerer und hauptsächlich zum Arbeitsplatz gebunden. Es sind immer weniger gute menschlichen Beziehungen, die mit ihrer Menschennähe zur Entstehung der Beinamen beitrugen. In diesem Prozess geraten die Beinamen allmählich in Vergessenheit.
44
TARTALOM
Előszó
3
Bevezetés
5
Azonos családnevek megkülönböztetése az ábécé betűivel
9
Az anya vagy feleség vezetéknevéből keletkezett ragadványnevek
9
Apai utónevek felhasználásával keletkezett ragadványnevek
io
Egykori lakóhely után adott ragadványnevek
11
Testi fogyatékosságból
12
eredő ragadványnevek
Termetre való utalásból származó ragadványnevek
14
Lelki (pszichés) tulajdonság miatt kapott ragadványnevek
15
Emberi magatartás, természet miatt adott ragadványnevek
16
Egyéni jellegzetességből eredő ragadványnevek
18
Felvett és megrögzött szokásból származó ragadványnevek
20
Szóhasználatból eredő ragadványnevek
22
Társadalmi tisztségviselés miatt kapott ragadványnevek
23
Foglalkozásra való utalásból származó ragadványnevek
24
Foglalkozásból
ragadványnevek
27
eredő ragadványnevek
30
Vagyoni
keletkezett
helyzetből
Vallás miatt adott ragadványnevek
30
Nemzetiségre utaló ragadványnevek
31
Eseményekre utaló ragadványnevek
31
Tisztázatlan eredetű, illetve jelentésű ragadványnevek
33
A feldolgozott nevek jegyzéke
34
Felhasznált irodalom
42
Német nyelvű összefoglalás
43
45
