DR.RÉTHY PÁL KÓRHÁZ – RENDELŐINTÉZET 5600 BÉKÉSCSABA, GYULAI ÚT 18. (66) 441-411, 555-555 Telefax: (66) 441-192 Levélcím: 5601. Békéscsaba, Pf.: 49. „AZ ÉV KÓRHÁZA” 2004. „AZ ÉV KÓRHÁZA” 2005.
Radiológiai vizsgálatok tájékoztatója
2014. május
1
A röntgenfelvétel alapja az, hogy a röntgensugár az emberi testen (ill. bármilyen élő vagy élettelen anyagon) áthaladva részben elnyelődik. A testen átjutott sugár arra alkalmas érzékelő eszközön, filmen, kémiai és egyéb reakciók révén egy árnyékképet hoz létre, illetve elektromos jeleket kelt. Az, hogy a képalkotás során milyen részletek különülnek el, elsődlegesen magától a vizsgált testtől függ, annak vastagságától, anyagának szerkezetétől, összetételétől. Befolyásolja továbbá az alkalmazott sugár keménysége (energiája), amit a berendezésen a felvételt készítő röntgenasszisztens állíthat be. A vizsgált testrészről készített felvétel egy szummációs (összegzett) kép. Szummációnak azért nevezzük, mert a sugár útjába eső valamennyi szerv, szövet képe megjelenik a filmen. Egy hasi felvételen gondot jelenthet, hogy a főként levegőt tartalmazó, így "átlátszó" belekre a vesék, a hasnyálmirigy és több lágyrész, a bordák, a gerincoszlop is rávetülnek. Mivel a képen a hasüregi szervek árnyéka egymásra vetül, és a lágy szövetek egyébként sem adnak erős röntgenárnyékot, a natív hasi röntgenfelvétel sok hasi megbetegedés kimutatására önmagában nem alkalmas. Egy mellkasi felvétel esetében a főként levegőt tartalmazó, így "átlátszó" tüdőre a szív és bordák is rávetülnek. Ezeket a zavaró hatásokat szükség esetén különböző irányból készült felvételekkel lehet csökkenteni.
A natív röntgenfelvételhez különösebb előkészületre nincs szükség. A vizsgálat maga nem fájdalmas. A korábbi vizsgálatainak leletét, egyéb fontos orvosi dokumentációját kérjük mutassa be. A terhességet a vizsgálat előtt jelezni kell. A méhen belüli magzat fokozottan érzékeny a röntgensugárra. A terhesség első 3 hónapja alatt a fejlődő magzat különösen érzékeny a röntgensugár okozta károsodásokra! Mivel a fémek a röntgensugár számára nem átjárhatók, ezért röntgenárnyékot adnak. A beteg testrészen levő ékszereket - pl. mellkasára lógó nyakláncokat, medálokat - a vizsgálat előtt le kell venni. A vizsgálat előtt az asszisztens által meghatározott mértékben le kell vetkőznie. A vizsgálat közben a beteg rendszerint áll vagy ül, esetleg fekszik. A mellkas felvételhez az esetek többségében a páciensnek félmeztelenre vetkőzve kell beállnia a röntgenkészülékbe, a mellkasát a detektornak nyomva. A röntgenasszisztens közönséges fény és célkeresztek segítségével pontosan beállítja a testhelyzetét. Majd ha szükséges megkéri, hogy vegyen nagy levegőt, tartsa vissza a lélegzetét, és ne mozogjon. Ekkor készíti el a röntgenfelvételt. Ezután várni kell. A képeket számítógépeken rendszerezik, majd a képtároló szerverre küldik. Előfordulhat, hogy a felvételt technikai hiba vagy a beteg elmozdulása miatt meg kell ismételni. Ha a képen elváltozást lát az orvos, szükség lehet célzott, illetve oldalirányú felvételek elkészítésére, képerősítő alatt elvégzett átvilágításra. A felvételeket a radiológus orvos átnézi, elolvassa a betegséggel kapcsolatos dokumentációt, majd írásban rögzíti a leletet, (esetleg további vizsgálatra tesz javaslatot) amelyet Ön kézhez fog kapni.
2
Hagyományos röntgentechnikával készülő kontrasztanyagos vizsgálatok: Nyelőcső, valamint gyomor röntgen vizsgálat célja a nyálkahártyán lévő fekélyes, gyulladásos folyamatok, a nyelőcső, valamint gyomor falából kiinduló daganatok, szűkületet okozó, illetve egyéb elváltozások röntgenvizsgálattal történő kimutatása. A sikeres vizsgálathoz gondos előkészítés szükséges (pl. éhgyomor), mely a vizsgálatot kérő orvos utasítása alapján történik. Ezért ezeket a vizsgálatokat rutinszerűen csak a reggeli órákban végezzük. A vizsgálat előtt a személyzet tájékoztatja a vizsgálat menetéről. A terhességet vagy annak gyanúját jelezni kell a vizsgálat előtt. A fejlődő magzat különösen érzékeny a röntgensugár okozta károsodásokra! A vizsgálat kezdetén Önnek be kell állnia a röntgenberendezésbe. Először kontrasztanyag nélkül nézik át a hasát, majd a vizsgálatot végző orvos megkéri Önt, hogy néhány kortyot igyon az Önnek készített kontrasztanyagból. Arra is kérheti, hogy ne nyelje le az anyagot, csak felszólításra, ezzel is a vizsgálat sikerességét biztosítva. A gyomor vizsgálat során sugárfogó anyagként bárium-szulfátot tartalmazó kontrasztanyagot alkalmazunk. A nyelőcső, illetve gyomorfalra tapadó kontrasztanyag finoman kirajzolja a nyálkahártya redőzetét és az azon látható eltéréseket. A vizsgálat közben többször testhelyzetet kell változtatnia, esetleg megnyomkodják a hasát, hogy a kontrasztanyag mozgását elősegítsék. Az átvilágító berendezés képernyőjén folyamatosan követhető a mozgó kontrasztanyag útja, egy-egy adott időpillanatban állókép is készíthető. A felvételek elkészítése közben megkérhetik, hogy tartsa vissza a lélegzetét.
Vékonybél röntgen vizsgálat célja a nyálkahártyán lévő fekélyes, gyulladásos folyamatok, a vékonybél falából kiinduló daganatok, szűkületet okozó, illetve egyéb elváltozások röntgenvizsgálattal történő kimutatása. A sikeres vizsgálathoz gondos előkészítés szükséges (pl. éhgyomor), mely a vizsgálatot kérő orvos utasítása alapján történik. Ezért ezeket a vizsgálatokat rutinszerűen csak a reggeli órákban végezzük. A vizsgálat előtt a személyzet tájékoztatja a vizsgálat menetéről. A terhességet vagy annak gyanúját jelezni kell a vizsgálat előtt. A fejlődő magzat különösen érzékeny a röntgensugár okozta károsodásokra!
3
A vizsgálat kezdetén Önnek be kell állnia a röntgenberendezésbe. Először kontrasztanyag nélkül nézik át a hasát, majd a vizsgálatot végző orvos megkéri Önt, hogy néhány kortyot igyon az Önnek készített kontrasztanyagból. Arra is kérheti, hogy ne nyelje le az anyagot, csak felszólításra, ezzel is a vizsgálat sikerességét biztosítva. A vékonybél vizsgálat során sugárfogó anyagként bárium-szulfátot tartalmazó kontrasztanyagot alkalmazunk. Ezután további 2-3 dl kontrasztanyagot kell elfogyasztania, lassú ütemben, hogy a teljes vékonybélszakasz feltelődjön és az orvos által meghatározott időközökben újra átvilágítják a hasát, így megfigyelve a kontrasztanyag haladásának ütemét. Ezalatt az idő alatt sétáljon, ezzel is elősegítve a belek mozgását, valamint ha az orvos máshogy nem kéri étkezhet is. Az elfogyasztott kontrasztanyagnak az teljes vékonybélrendszert ki kell töltenie, így a vizsgálat több órát, esetenként napot vesz igénybe. A bélfalra tapadó kontrasztanyag finoman kirajzolja a nyálkahártya redőzetét és az azon látható eltéréseket. A vizsgálat közben többször testhelyzetet kell változtatnia, esetleg megnyomkodják a hasát, hogy a kontrasztanyag mozgását elősegítsék. Az átvilágító berendezés képernyőjén folyamatosan követhető a mozgó kontrasztanyag útja, egy-egy adott időpillanatban állókép is készíthető. A felvételek elkészítése közben megkérhetik, hogy tartsa vissza a lélegzetét.
Az irrigoszkópia célja a vastagbél nyálkahártyáján lévő fekélyes, gyulladásos folyamatok, a bél falából kiinduló daganatok, szűkületet okozó, illetve egyéb elváltozások röntgenvizsgálattal történő kimutatása. A sikeres vizsgálathoz gondos előkészítés szükséges (pl. hashajtás a vastagbél kitisztítására), mely a vizsgálatot kérő orvos utasítása alapján történik. A vizsgálat előtt a személyzet tájékoztatja a vizsgálat menetéről. A terhességet vagy annak gyanúját jelezni kell a vizsgálat előtt. A fejlődő magzat különösen érzékeny a röntgensugár okozta károsodásokra! A vizsgálat kezdetén Önnek fel kell feküdnie a röntgenasztalra. Először kontrasztanyag nélkül nézik át a hasát, majd egy síkosítóval bekent, beöntő csövet vezetnek óvatosan a végbélnyílásán keresztül a végbelébe. Az irrigoszkópia során sugárfogó anyagként báriumszulfátot tartalmazó kontrasztanyagot alkalmazunk, ami előre elkészített – egyszer használatos – beöntő zsákban van. Ennek megemelésével a kontrasztanyag lassan beáramlik a csövön keresztül a vastagbelébe, és feltölti azt. A kontrasztanyag után - annak egy részét a beöntő zsákba visszafolyatva - levegőt is pumpálnak. Ez az úgynevezett kettős-kontrasztos irrigoszkópia. A kétféle kontrasztanyag a kontrasztanyag és a levegő. A beöntés, valamint a levegőbefújás feszítő érzést okozhat, enyhe görcsös hasi fájdalommal járhat. A feltöltés hatására a bélfalak kifeszülnek, eltávolodnak egymástól, így a falra tapadó kontrasztanyag finomabban kirajzolja a nyálkahártya redőzetét és az azon látható eltéréseket. A vizsgálat közben többször testhelyzetet kell változtatnia, esetleg megnyomkodják a hasát, hogy a kontrasztanyag mozgását elősegítsék. Az átvilágító berendezés képernyőjén
4
folyamatosan követhető a mozgó kontrasztanyag útja, egy-egy adott időpillanatban állókép is készíthető. A felvételek elkészítése közben megkérhetik, hogy tartsa vissza a lélegzetét. A vizsgálat végeztével kiürítheti a kontrasztanyagot. Mivel a vizsgálat közben levegőt fújnak a vastagbélbe, ezért később puffadtnak érezheti magát, szélgörcsei lehetnek, míg a gázok ki nem ürülnek. Ha a vizsgálatot követő napokban erős hasi görcsei, fokozódó hasfájása, láza lenne, forduljon kezelőorvosához. A vizsgálatot követően pihenjen pár órát, és igyon sok folyadékot, hogy a hashajtás következtében elvesztett vizet szervezete mielőbb pótolhassa. A vizsgálat veszélye a vastagbél sérülése, falának kilyukadása, főként akkor, ha a bél fala daganat vagy gyulladásos betegség következtében elvékonyodott. Ez nagyon ritka, de igen veszélyes szövődmény. Mivel a vizsgálat sugárterheléssel és nagyon ritkán ugyan, de szövődménnyel is jár, csak akkor célszerű elvégezni, ha az általa nyert információ feltétlenül szükséges a kezeléshez, esetleg megváltoztatja az alkalmazott terápiát.
A vesefestéses röntgenvizsgálatra (urographia) során vénás injekció formájában jód tartalmú kontrasztanyagot (érfestéket) kell adnunk. A jódos kontrasztanyagokkal szemben egyéni érzékenység lehetséges és ezért allergiás reakciók jelentkezhetnek: émelygés, szédülés, asztmás roham, esetleg eszméletvesztés. Az Ön biztonsága érdekében az esetleg fellépő kontrasztanyag allergia kezeléséhez szükséges gyógyszereket, eszközöket a vizsgálóban biztosítjuk. A kontrasztanyag beadása után röntgenfelvételek készítésére kerül sor, melynek segítségével tudjuk láthatóvá tenni a veséket, húgyvezetékeket és húgyhólyagot. A vizsgálat fájdalommentes, kb. 15-30 percig tart. Ezen idő alatt önnek a vizsgáló asztalon kell feküdnie. A kontrasztanyag (kb. 50 ml) injekció formájában történő beadásába bele kell előzőleg egyeznie az Egészségügyi Törvény előírása szerint. A beleegyező nyilatkozat aláírása nélkül a vizsgálatot nem végezhetjük el. Amennyiben a tájékoztatás után Ön úgy dönt, hogy nem egyezik bele a kontrasztanyag beadásába, a nyilatkozaton ezt is jeleznie kell és aláírásával igazolni. Ebben az esetben a kontrasztanyag alkalmazásának hiányából és ez által a vizsgálat elmaradásából Önt, vagy döntésképtelen hozzátartozóját érő következményeket vállalja. Amennyiben a tájékoztató elolvasása után illetve a nyilatkozat részét képző kérdések megválaszolásával kapcsolatban további kérdései lennének, kérjük, hogy ezeket a vizsgálatot végző asszisztensnek, vagy a vizsgálatot irányító orvosnak tegye fel.
5
Az ultrahang vizsgálat során a különböző szervek ultrahang visszaverő képességük alapján különülnek el egymástól. A vizsgálat az emberi szervezetre ártalmatlan, semmilyen biológiailag károsító hatása nincs. Ultrahanggal vizsgálható szervek: has (máj, epeutak, hasnyálmirigy, lép, vesék, hasi aorta), kismedence (húgyhólyag, nők esetében méh és petefészkek, férfiak esetében prosztata), emlők, nyirokrégiók, herék, lágyrészek, térd, váll, agyat ellátó nyaki nagy erek, illetve a végtagok vénái. Ultrahanggal nem vizsgálhatóak a gyomor és a belek. Általánosságban elmondhatjuk, hogy ezen szervek elsődleges vizsgáló módszere a kontrasztanyaggal való feltöltéses vizsgálat, valamint a tükrözés. Előfordul azonban, hogy ultrahang vizsgálat során ritkán szembesülünk nagyobb béldaganattal, bélfal vastagodással járó bélgyulladásokkal. A hasi vizsgálat, főleg ha az eperendszert és a hasnyálmirigyet vizsgálják, akkor sikeres, ha a páciensnek üres a gyomra. Általában a vizsgálat előtt 4-6 órával tanácsos utoljára enni. Ennek ellenére a beteg a rendszeresen szedett gyógyszereit egy korty vízzel beveheti, ez nem zavarja a vizsgálatot. A húgyhólyag és a környezetében lévő szervek vizsgálata akkor eredményes, ha a hólyag vizelettel jól telt. Ezért vizsgálat előtt néhány órával bő folyadékfogyasztás (lehetőleg szénsavmentes) javasolt. Ha a vizsgált személy cukorbeteg, kérdezze meg a beutaló orvost, hogy a vizsgálat előtt bevegye-e a gyógyszerét, beadja-e az inzulinját, megeheti-e a reggelijét. A vizsgálat előtt a páciens a fülkében szabaddá teszi vizsgálandó testrészét, ezután lefekszik a vizsgálóágyra. Az orvos ultrahangos zselével bekeni a vizsgálandó részt, melyet ezután megvizsgál. Önmagában a vizsgálat fájdalmatlan. Azonban, ha hasi fájdalom okát (például epehólyag-gyulladás) keresik, előfordulhat, hogy a vizsgálófejjel a hasfalra gyakorolt nyomást kellemetlennek érzi. A vizsgálat végén a zselé papírvattával könnyen letörölhető. A ruhára esetleg rákenődött zselé könnyen lemosható. A vizsgálat után a páciens írásban megkapja az eredményt. A vizsgálat találati biztonsága nem százszázalékos. Nagyban növeli az eredményességet a megfelelő előkészítés, de nagyon zavaró, ha a belekben sok gáz van.
2
Emlő vizsgálatok:
Az emlőszűrés program során a 45-65 éves nőbetegek kerülnek vizsgálatra. A szűrésben való részvételhez beutaló nem szükséges, az időpont egyeztetés a 66/441-719 telefonszámon vagy osztályunkon személyesen (hétfő, szerda, csütörtök 9-13 óra) történik. Az emlő belső finomszerkezetének vizsgálata úgynevezett lágy röntgensugárral történik. Mindkét emlő teljes ábrázolásához négy darab felvétel készül. Előnye abban áll, hogy segítségével a kis tumoros elváltozásra utaló jelek is felismerhetővé válhatnak, tehát még azt megelőzően, hogy kitapintható nagyságúvá növekedne, vagy nyirokcsomóba, esetleg távolabbi szervbe adna áttétet a daganat. A felvétel elkészítéséhez fontos, hogy az emlőt kb. 3-4 cm vastagra nyomják össze, ami nem jár számottevő fájdalommal, legfeljebb kisebb kellemetlen érzéssel. Az emlőszűrés során az adatlap kitöltése és a fizikális vizsgálat után a páciensről négy darab mammográfiás felvétel készül, melyek elkészítése után a páciens távozhat osztályunkról. Későbbi időpontban a röntgen képeket egymástól függetlenül két radiológus szakorvos elemzi, értékeli, véleményük egyeztetése után születik meg a végleges eredmény. Amennyiben a felvételeken nincs kóros eltérés, a páciens írásbeli értesítést nem fog kapni, ez esetben havi rendszeres önvizsgálat és két év múlva mammográfiás szűrővizsgálat szükséges, melyre behívó levelet küldünk. A röntgen képeken azonban gyakran láthatunk kötegeket, árnyékokat melyek mögött nincs valódi kóros eltérés, sokszor találkozunk apró meszesedésekkel, jóindulatú csomókkal, kisebb-nagyobb cisztákat is. Mivel az emlő szerkezetéből adódóan a daganatok felismerése nehéz feladat, így fontos, hogy kellő óvatossággal álljunk a problémához. A felsorolt esetekben ezért 6 hónap vagy 1 év múlva ellenőrző vizsgálatot javaslunk. Úgy érezzük, hogy ezek a Hölgyek az esedékes szűrővizsgálaton kívül nagyobb odafigyelést igényelnek. A felvételek értékelése során talált elváltozások egy részében viszont további kiegészítő vizsgálat szükséges a pontos diagnózis érdekében. Fontos tudnia, hogy ha Önnél valamilyen eltérést találunk, és kiegészítő vizsgálatokra van szükség, az még nem jelenti azt, hogy Ön rákbeteg, hiszen az emlőnek számos jóindulatú elváltozása is van, amelyek elkülönítéséhez ezek a további eljárások is szükségesek lehetnek. Erre a páciens behívó levelet fog kapni a tervezett vizsgálatok időpontjának megjelölésével. Ebben az időpontban ultrahang vizsgálatra és kiegészítő speciális röntgenfelvételek készítésére kerülhet sor. Amennyiben így sikerül meghatározni az eltérés jellegét, a vizsgálat végén a páciens írásbeli leletet kap az eredményről és a további teendőkről. A kiegészítő vizsgálatok után a malignus (rosszindulatú) jellegű vagy malignitásra gyanús esetekben ultrahang vagy röntgen vezérelt biopsziát javaslunk, melyet egy másik időpontban tudunk elvégezni. A betegek megnyugtatása céljából itt jegyezzük meg, hogy a vizsgálatra visszahívott betegeink jelentős hányadában jóindulatú eltéréseket diagnosztizálunk. Az emlőszűrésnél alkalmazott mammográfia egy nagyon pontos és megbízható vizsgálati módszer, de nem 100 %-os. Ezért a két szűrővizsgálat között az önvizsgálat elengedhetetlen.
3
Klinikai mammográfia: A vizsgálat kezdetén egy szakképzett asszisztens felveszi az adatait, majd elkészíti a mammográfiás alapfelvételeket. A vizsgálathoz derékig le kell vetkőzni. Ne használjon a vizsgálat előtt se púdert se szemcsés/golyós dezodort, mivel ezek zavarhatják a vizsgálatot. Fontos tudnia, hogy ha Önnél valamilyen eltérést találunk és kiegészítő vizsgálatokra van szükség, az még nem jelenti azt, hogy Ön rákbeteg, hiszen az emlőnek számos jóindulatú elváltozása is van, amelyek elkülönítéséhez ultrahang vizsgálatra és kiegészítő speciális röntgenfelvételek készítésére kerülhet sor. Amennyiben így sikerül meghatározni az eltérés jellegét, a vizsgálat végén a páciens írásbeli leletet kap az eredményről és a további teendőkről. A kiegészítő vizsgálatok után a malignus (rosszindulatú) jellegű vagy malignitásra gyanús esetekben ultrahang vagy röntgen vezérelt biopsziát javaslunk, melyet egy másik időpontban tudunk elvégezni. Ultrahang vagy röntgen vezérelt biopszia során először Önnek egy beleegyező nyilatkozatot kell kitölteni, az ott feltett kérdésekre válaszolni kell, valamint aláírásával igazolja, hogy beleegyezik a mintavételbe. Ezután a fülkében felülről derékig le kell vennie a ruháit, majd fel kell feküdnie a vizsgálóágyra. A beavatkozást végző orvos először újra megvizsgálja a kérdéses területet, megtervezi a mintavétel menetét. Majd helyi izolálás, bőrfertőtlenítés következik, valamint helyi érzéstelenítő injekciót kap. Némi várakozás után, éles eszközzel pici bőrmetszést ejtünk a bőrén, hogy a mintavételi tű könnyebben behatoljon és a kérdéses helyig vezetjük. Ha a megfelelő pozícióban áll a tű, megkérik, hogy ne mozogjon, ne ijedjen meg, nagy csattanás következik, amivel a tű kiveszi a mintadarabot. Ezt a nagyobb szövettani pontosság miatt többször megismételjük. Ha már elegendő mintát vettünk, nyomókötést kap, amit 24 óráig nem szabad levenni és nem szabad, hogy víz érje a sebet. Felhívjuk a figyelmét, hogy a helyi érzéstelenítő hatása néhány óra után elmúlik, ezután enyhe fájdalmat érezhet, ha ez fokozódik fájdalomcsillapító tablettát használhat (pl.: Donalgin, Algopirin, paracetamol származékok), de szalicil tartalmú gyógyszert (Aszpirin, Kalmopirin) egy napig ne szedjen, mert ezek a véralvadást gátolják. Biopszia után 24 órán belül ne végezzen semmilyen megerőltető tevékenységet! Előfordulhat, hogy a mintavétel helye az elkövetkező napokban érzékeny lesz, sőt tapintható csomó és véraláfutás is keletkezhet, de ezek a panaszok fokozatosan enyhülni fognak. Ha nagyfokú duzzadást, fájdalmat, vérzést tapasztal, hívja osztályunkat vagy forduljon a beküldő orvosához, esetleg ügyelethez. A biopsziás mintát formalinban a Patológiai osztályra juttatjuk, ahol a szövettani értékelést elvégzik. Miután megkapjuk a szövettani leletét a Patológiai osztályról, az általunk végzett radiológiai vizsgálattal együttesen értékeljük és végleges írásos véleményt adunk, a folyamat kb. 14-20 napot vesz igénybe. Az eredményt előzetes egyeztetés után osztályunkon veheti át. Az emlőultrahang a körülírt eltérések (cysta, daganat) igazolásában nagyon pontos, de nem csalhatatlan vizsgálati módszer. A tapintható elváltozásról ultrahang vizsgálattal eldönthető, hogy folyadéktartalmú (cysta), vagy szöveti szerkezetet mutat, hogy egymagában vagy többedmagával van-e jelen. Az eredmény ismeretében lehet dönteni arról, hogy kontroll ultrahang, mintavétel illetve további 4
vizsgálatok szükségesek-e. A nagy feloldóképességű vizsgálófej segítségével megállapíthatóak a tejutak tágulatai, a mirigyállomány gyulladásos folyamatai is. 35 év felett az emlőszerkezetből adódóan ultrahang vizsgálattal önmagában nem deríthető fel valamennyi korai emlőrák. A pontosabb véleményalkotáshoz, az esetleges rosszindulatú folyamat biztosabb felismeréséhez emiatt (néhány kivételtől eltekintve) bizonyos időszakonként a mammográfia elkészítése is szükséges. A vizsgálat az emlők, valamint a kétoldali hónaljárok, kulcscsont alatti területek, valamint a szegycsont környezetének a vizsgálatát is tartalmazza, melynek során megnagyobbodott, kóros nyirokcsomókat is fel lehet ismerni. A vizsgálat különleges előkészítést nem igényel. A vizsgálatnál az emlőket kell szabaddá tenni, tehát célszerű úgy öltözni, hogy e terület egészen a derékig könnyen szabaddá tehető legyen. A vizsgálat átlagos hossza: 15-20 perc. A fent leírtaknak megfelelően az emlők ultrahangos vizsgálata nagyon fontos, de nem csalhatatlan módszer. Ezért a vizsgálatok között az emlő havi rendszeres önvizsgálata feltétlenül szükséges. Ezt lehetőleg ugyanabban az időben, a vérzés elmúltával ajánlott megtenni. Amennyiben számottevő változást észlel az emlők állagában, csomót tapint, véres váladékozást vagy nem múló bőrpírt lát, akkor forduljon kezelőorvosához vagy jelentkezzen ismételt vizsgálatra. A CT vizsgálat a képalkotó diagnosztika korszerű eljárása. A vizsgálat során irányított röntgensugár halad át a testén, amelynek testen belüli elnyelődésének mértékét speciális érzékelők észlelik és a mérési adatokat számítógépbe vezetik. A számítógép a vizsgált testrész, a vizsgálati szerv igen vékony keresztmetszeti képét hozza létre. Ilyen módon lehetőség nyílik a test belsejének megtekintésére, az esetleges elváltozások kimutatására. Az eljárás sugárterheléssel jár, de ennek mértéke, még ismételt vizsgálatok esetén sem veszélyezteti a vizsgált személyt. A képek megfelelő élessége érdekében a mellkasi és hasi vizsgálatoknál a betegnek vissza kell tartania a lélegzetét. Erre vonatkozóan hangszórón a vizsgálatot végző asszisztenstől kap utasítást.
Hasi, kismedencei vizsgálat tényleges megkezdése előtt kb. 1 órán keresztül szájon át adható kontrasztanyagot kell innia, hogy a képeken beleit egyéb szervektől megbízhatóan el lehessen különíteni. Ez az idő már a vizsgálat része, kérjük ne tekintse felesleges várakozásnak! Maga az eljárás a vizsgált szervtől függően 15–25 percig tart. Ezen idő alatt Önnek a vizsgálóasztalon mozdulatlanul kell feküdnie. A vizsgálatot halk hangjelenség kíséri, ezenkívül Ön semmit sem észlel, a vizsgálat fájdalommentes. Az esetek kb. felében a pontos állásfoglalás érdekében a vizsgálat során jódtartalmú kontrasztanyagot kell adnunk. A jódos kontrasztanyagokkal szemben egyéni érzékenység lehetséges, és ezért allergiás reakciók jelentkezhetnek: émelygés, szédülés, asztmás roham,
5
esetleg eszméletvesztés. Az Ön biztonsága érdekében az esetleg fellépő kontrasztanyag allergia kezeléséhez szükséges gyógyszereket, eszközöket a CT vizsgálóban biztosítjuk. Nemcsak a CT vizsgálatba, hanem az esetleg szükséges kontrasztanyag (kb. 80 ml) injekció formájában történő beadásában is bele kell előzőleg egyeznie az Egészségügyi Törvény előírása szerint Amennyiben a tájékoztató elolvasása után illetve a nyilatkozat részét képző kérdések megválaszolásával kapcsolatban további kérdései lennének, kérjük, hogy ezeket a vizsgálatot végző asszisztensnek, vagy a vizsgálatot irányító orvosnak tegye fel. Ha az írásos tájékoztató és esetleges kérdéseire adott válaszok nem elégítik ki, és bármi okból a vizsgálat elvégzésébe nem egyezik bele, úgy alá kell írnia azt a nyilatkozatot, hogy a vizsgálat elmaradásából Önt vagy döntésképtelen hozzátartozóját érő következményeket vállalja.
Az MR (angolul: MRI Magnetic Resonance Imaging) egy különleges és bonyolult képalkotó eljárás, amellyel képek készíthetők a belső szervekről. A vizsgálat a szervezet folyadéktereinek mágneses térben történő megváltozott viselkedésén alapszik, testünk természetes mágneses tényezőit felhasználva, hatalmas külső mágnes segítségével történik. Az eljárás során testünk hidrogén atommagjait használjuk a képkészítéshez, amelyek rádióhullámok besugárzása által a vízben kötött protonokkal történő kölcsönhatás során készülnek. A berendezés a kölcsönhatás során bekövetkező változás idejét és egyéb paramétereit alakítja át képi információvá. A beteget elektromágneses térbe helyezik, majd a test atommagjait rezgésre kényszerítik rádióhullámok segítségével, amelyek így jellegzetes jeleket adnak. Ezeket a jeleket a gép átalakítja és háromdimenziós kép formájában jeleníti meg. Az MR vizsgálat nem használ röntgensugarat, hanem a mágneses tér és az igen magas rádióhullámok segítségével hoz létre részletdús anatómiai képeket. A különböző szövetek különböző módon viselkednek, így a szervekről részletes szerkezeti információ nyerhető. Ábrázolható sok eltérés, amely a szervek szöveti szerkezetét megváltoztatja. Ilyenek a daganatok és azok áttétei, gyulladásos folyamatok, vérellátási zavarok. Az erek ezzel az eljárással igen jól ábrázolhatóak, így sok információ nyerhető róluk anélkül, hogy veszélyes és kellemetlen beavatkozások történnének. Vizsgálható az agy, a hasi szervek, gerinc, a csontok és izületek, valamint a mellkasi nagyerek környezete. A vizsgált testrésztől függően a felvétel elkészítése 10-90 percet vesz igénybe.
6
Amikor a vizsgálatra megérkezik először egy beleegyező nyilatkozatot kell kitöltenie, az ott feltett kérdésekre válaszolni kell, majd aláírásával igazolja, hogy beleegyezik a vizsgálatba. Ezután a testéről és a ruházatáról minden fémes dolgot távolítson el (pl.: ékszerek, óra, hajcsat, bross, nyaklánc, öv, nadrágtartó, szemüveg, cipzár, kapocs, kivehető protézis, hallókészülék, mobiltelefon, hitelkártya) - mindez a vizsgálat minőségét rontja, illetve elszabadulhat a mágneses térben sérüléseket okozva ezzel. A vizsgálati helységben állandó mágneses tér van, ide kell a páciensnek belépnie. Előtte meg kell győződni róla, hogy semmilyen mágnesezhető anyag, fém nincs a beteg testén vagy szervezetében. A helységben egy vizsgálóasztalra kell felfeküdni. A vizsgálni kívánt testrészre helyezi fel az asszisztens a vevő tekercset. A vizsgálóasztal becsúszik egy nagyméretű, teljesen kivilágított "csőbe" - így a mágneses mező centrumába kerül a vizsgált testrész. A páciensnek a mérések alatt mozdulatlanul kell feküdnie. A mágneses vizsgálat során különböző síkban képek készülnek, ez lehetőséget ad a radiológusnak, hogy nagy biztonsággal megállapítsa betegségét. A számtalan mérési információ bekerül egy számítógépbe, ahol különböző számítási folyamatok után kép keletkezik belőle. Így ezen vizsgálatok viszonylag hosszú ideig tartanak, egy-egy mérési sorozat körülbelül 15-30 percet is igénybe vehet. Sok esetben a jobb megítélés céljából a vénába beadott kontrasztanyag szükséges, így jobban elkülöníthetők az egyes szervek, a kóros elváltozások. Mialatt a vizsgálat folyik a páciens a vizsgálatot végző kezelő személyzettel szoros kapcsolatban van, mikrofonon keresztül beszélhetnek és egy üvegablakon keresztül is figyelik. Lehetőség van arra, hogy hozzátartozó, barát vagy kísérő az egész vizsgálat alatt jelen legyen, a vizsgáló helyiségben tartózkodjék, de ehhez külön egyeztetés szükséges. A vizsgálat előtt folyadékot nyugodtan lehet fogyasztani. Hasi vizsgálat előtt 4 órával ne egyen. Egyéb vizsgálatnál az esetleges kontrasztanyag adás miatt a vizsgálat előtt két órával már ne étkezzen. Okvetlenül jelezni kell, ha a testében beépített fém van (pl.: szívritmus szabályozó pacemaker, beültetett ízületi protézis, beültetett szívbillentyű, középfül protézis, baleseti műtétből származó fémeszköz, beültetett pumpa, stb.) vagy ha esetleg olyan baleset érte, ahol fémszilánk, fémreszelék vagy lövedék kerülhetett a szervezetébe, netán a szemébe. Terhességben a vizsgálatot csak nagyon indokolt esetben végezzük el. A magzatra nézve a vizsgálat károsító hatása ugyan nem bizonyított, de bizonyos hatások még nem egyértelműek, ezért jobb az óvatosság. A páciens nincs bezárva, a személyzettel szoros kapcsolatban van - ennek ellenére néhány betegnek bezártság érzése lehet. A készülék a mérések alkalmával erős búgó, berregő hangot adhat ki. Ez a zaj eltarthat 3-10 percig. Ekkor történik a tényleges vizsgálat, amikor mozdulatlanul kell feküdni. A mágnes belsejében 22-25 fok meleg van, a vizsgálótér légkondicionált. A vizsgálat viszonylag hosszadalmas, valószínűleg az MR vizsgálat legnehezebb része, hogy mozdulatlanul kell feküdni. A páciens esetleges mozgása nagyban rontja a keletkező képek minőségét. Ha a vizsgálatával kapcsolatban bármiféle kérdés merül fel, forduljon bizalommal a vizsgálatot végző szakszemélyzethez, akik természetesen készséggel adnak felvilágosítást.
7
Felhasznált irodalom/kép jegyzék: Dr.Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet Radiológiai osztály – PACS archívum www.daganatok.hu www.radiologia.blog.hu www.eurologia.pl www.radrounds.com www.pl.wiktionary.org www.medical.philiphs.com www.dotmed.com www.patikapedia.hu www.clipnsit.com www.vitalitas.hu www.oftankonyv.reak.bme.hu
8
