qwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq

qwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq Munkaügyi szakigazgatás wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq Szervezeti rendszer - munkaügyi ellenőrzés - munkavédelem wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq (Tansegédlet)

Dr. Jakab Nóra PhD. – dr. Mélypataki Gábor

Munkaügyi szakigazgatás

2013.

Tartalom: I. rész A munkaügyi szakigazgatás fogalma és szervezetrendszere II. rész A munkaügyi ellenőrzés szabályai A. Az ellenőrzés általános szabályai B. Az ellenőrzés szervei III. rész A munkavédelem szabályai

Felhasznált jogszabályok: 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel egységes szerkezetben 1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 323/2011. (XII. 28.) Korm. Rendelet a Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat és hatásköréről

I. A munkaügyi szakigazgatás fogalma és szervezetrendszere

1. Az igazgatás fogalma

Az igazgatás az emberi együttműködés során keletkező emberi tevékenység, amely megteremti a közös cél eléréséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket és az egyéni tevékenységek összhangját. Az igazgatási tevékenység egy folyamat, amelynek elemei:  célkitűzés,  információgyűjtés és feldolgozás,  tervezés,  döntés,  végrehajtás,  koordináció,  ellenőrzés. 2


2013.

A kezdőbetűket összeolvasva: CITDÖVKE

Igazgatás esetében meg kell határozni az igazgatás alanyát, tárgyát és tartalmát. Az igazgatás alanya a szervezet, amely az igazgatási tevékenységet folytatja. Tárgya az a szervezet, amelyre irányul az igazgatási tevékenység. Tartalma azon eszközök összessége, amelyet az igazgatás alanya igénybe vesz az igazgatási tevékenység kifejtése során.

Ennek megfelelően vizsgáljuk meg a nemzetgazdaság igazgatását:  Össztársadalmi méretű gazdasági célkitűzést,  Információgyűjtést és feldolgozást,  Tervezést,  Döntést,  Koordinációt,  Ellenőrzést jelent,  Amelynek alanya a nemzetgazdaság irányítását végző szervek összessége,  Tárgya a gazdálkodó tevékenységet végző szervek és személyek összessége,  Tartalma pedig azon eszközök összessége, amelyekkel az alany a tárgyra hat.

Az igazgatás és a nemzetgazdaság igazgatása általános fogalmak. Egy emberi közösség, a társadalom életének igazgatása együttműködés eredménye. Ugyanakkor az életviszonyok differenciálódása következtében, az általános igazgatás szakigazgatási területekre bomlott. Ez megfigyelhető a szakminisztériumok felállításában is, mindegyik egy-egy szakigazgatási területet foglal magába, így jön létre a munkaügyi szakigazgatás is. Ahhoz, viszont, hogy egy önálló szakigazgatási ágról beszélni tudjunk, már megfelelő joganyagnak kell rendelkezésre állnia, mely szabályozza az adott szakigazgatásban felmerülő életviszonyok körét.

2. A munkaügyi szakigazgatás fogalma és célja A munkaügyi szakigazgatás létét nem lehet vitatni, hiszen van alanya, tárgya, szervezetrendszere és eljárása. Az igazgatás és a nemzetgazdaság fogalmának megismerése után adjuk meg a munkaügyi szakigazgatás fogalmi elemeit. A munkaügyi szakigazgatás alatt,  Össztársadalmi méretű igazgatási tevékenységet értünk, melynek 3


2013.

 célja: o

a foglalkoztatás elősegítése,

o

annak minél magasabb szinten való megvalósítása,

o

a munkanélküliség megelőzése,

o

a munkanélküliség hátrányos következményeinek enyhítése,

o

a foglalkoztatás minőségének javítása,

o

a foglalkoztatásra vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése.

 alanya a munkaügyi szakigazgatás irányítását végző szervek összessége,  tárgya a munkaügyi szakigazgatási tevékenységet végző szervek összessége,  tartalma azon eszközök összessége, amelyekkel az alany a tárgyra hat,  s ez utóbbin információgyűjtést és feldolgozást,  tervezést,  döntést,  koordinációt,  ellenőrzést  és hatósági jogalkalmazást értünk, mely utóbbi esetben a döntés kikényszeríthető.

Ennek megfelelően a munkaügyi szakigazgatás körébe vont területek: a foglakoztatás elősegítése foglalkoztatáspolitika alanyai és eszközei révén, a munkaügyi ellenőrzés, a munkavédelem, a képzés, szakképzés.

Jelen stúdium keretében a munkaügyi szakigazgatás feldolgozása során a kiindulópont az 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról, röviden a Foglalkoztatási törvény. Fontos jogszabályok még: a 323/2011. (XII. 28.) Korm. Rendelet a Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat és hatásköréről és az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel egységes szerkezetben.

4


2013.

II. A munkaügyi szakigazgatás alanyai

A munkaügyi szakigazgatás alanyai a következők:  Országgyűlés,  Kormány,  miniszter,  Helyi önkormányzat,  a munkaadók, illetve ezek érdekképviseleti szervei,  a munkavállalók, illetve ezek érdekképviseleti szervei,  Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács,  továbbá az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, ezen belül a Foglalkoztatási Hivatal és a munkaügyi központok,  Nemzeti Munkaügyi Hivatal  a képző, szakképző intézmények.

Ennek megfelelően tekintsük át, hogy az egyes alanyok milyen szerepet játszanak a munkaügyi szakigazgatás céljainak megvalósításában.

1. Országgyűlés:

 szabályozza a munkanélküliség megelőzését, illetve a csökkentését szolgáló foglalkoztatási eszközöket (a foglalkoztatáspolitika aktív és passzív eszközei),  szabályozza az álláskeresőket megillető juttatásokat,  szabályozza a munkaerőpiaci szervezetrendszert, amely nem más mint az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat. 5


2013.

2. Kormány

 A döntések előkészítése során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai összefüggéseit és következményeit.  Gondoskodik arról, hogy a munkavállaláshoz fűződő hazai érdekek ne szenvedjenek sérelmet.  Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervet készít.  Meghatározza a kormányzati szervek feladatait.

3. Foglalkoztatáspolitikáért, munkavédelemért, és munkaügyi ellenőrzésért felelő miniszter

A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatot irányítja. Ennek keretében feladatai:  kezdeményezi a foglalkoztatáshoz kapcsolódó központi munkaerő-piaci programok kidolgozását  dönt a központi programok indításáról, valamint figyelemmel kíséri azok végrehajtását,  követelményeket határoz meg a számítógépes központi adatgyűjtések adattartalma,  irányítja a Munkaerőpiaci Alap (a továbbiakban: MpA) felhasználásával kapcsolatos tervezési, beszámolási és számviteli feladatok végrehajtását.  munkavédelmi feladatok ellátása, koordinálása, és az ellenőrzés irányainak a meghatározása

4. Helyi önkormányzat

 A döntések előkészítése és végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai összefüggéseit és következményeit. 6


2013.

 Közhasznú foglalkoztatást szervez.  Rendszeres szociális segélyben részesíthető, aktív korú, nem foglalkoztatott személyek foglalkoztatását szervezi.  Részt vesz a helyi foglalkoztatási érdekegyeztetésben.

5. Munkaadó

 Érdekképviseleti szerve útján részt vesz a foglalkoztatási érdekegyeztetésben.  Munkaerőigényéről, annak megszűnéséről tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet.  Járulékot fizet.

6. Munkavállaló:

 Képviselői útján részt vesz a foglalkoztatási érdekegyeztetésben.  Együttműködik a munkaerőpiaci szolgáltató szervvel, munkaadóval, mérlegeli a felajánlott átképzési és vagy foglalkoztatási lehetőséget.  Együttműködik új munkahely felkutatásában.  Járulékot fizet.

8. Nemzeti Munkaügyi Hivatal (a következő részben fejtjük ki bővebben)

II. Nemzeti munkaügyi hivatal

A szabályozás alapja az Alaptörvény 15§: A Kormány jogosult az államigazgatás bármely ágát közvetlenül felügyelete alá vonni, és erre külön szerveket létesíteni. A munkaügyi szakigazgatás egy 7


2013.

kettős rendszerű igazgatási ág, melyben a szakmai felügyeletet a Nemzeti Munkaügyi Hivatal látja el. A hivatal lefedi a munkaügyi szakigazgatás mindhárom ágát: -

foglalkoztatás

-

munkaügyi ellenőrzés

-

munkavédelem

-

szakképzés

A helyi szinteken az irányítást a fent említett szervek a Kormányhivatalok keretében végzik, a kormányhivatalok szakigazgatási szerveiként. Jelen részben a központi szerv általános feladatait nézzük át. A további két órán majd a munkaügyi ellenőrzést és a munkavédelmet. Mivel párhuzamosan fut a Foglalkoztatáspolitika tantárgy, így azon részeket jelen kurzus keretei között nem vesszük át.

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal foglalkoztatáspolitikai, munkavédelmi, munkaügyi, szak- és felnőttképzési feladatokat ellátó központi hivatal. A Hivatal irányítását a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter látja el. A Hivatal élén a főigazgató áll. A Hivatal székhelye Budapest. A miniszter irányítási jogkörében kinevezi és felmenti a Hivatal főigazgató-helyetteseit. A Hivatal főigazgató-helyettesei felett a munkáltatói jogokat - a kinevezés és felmentés kivételével a Hivatal főigazgatója gyakorolja. A Hivatal kormánytisztviselői, kormányzati ügykezelői és munkavállalói felett a főigazgatója gyakorolja a munkáltatói jogokat. Az önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező igazgatóságot a miniszter által kinevezett főigazgatóhelyettes vezet

A hivatal általános feladatai: Foglalkoztatás: a) megállapítja a munkaügyi központok és a kirendeltségek kötelező belső szakmai szabályzatainak elveit és főbb tartalmi követelményeit, b) meghatározza a munkaügyi központok és a kirendeltségek szolgáltató tevékenységére vonatkozó szakmai követelményeket, valamint koordinálja a munkaügyi központok munkaerő-piaci szolgáltatásvásárlással, illetőleg a munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtók részére adható támogatással 8


2013.

kapcsolatos feladatait, továbbá ellátja az álláskeresők ellátásával, valamint a foglalkoztatást elősegítő támogatások működtetésével és fejlesztésével kapcsolatos szakmai feladatokat, c) meghatározza és kidolgozza a hatósági és szolgáltató tevékenység ellátásához szükséges informatikai és számítógépes rendszereket, valamint működteti a Hivatal kezelésében lévő informatikai és számítógépes rendszereket, továbbá ennek körében fejleszti, teszteli, telepíti, módosítja a programrendszereket, és kiadja a programkezeléssel kapcsolatos felhasználói segédanyagokat, d) eljárási rendek, módszertani útmutatók, szakmai ajánlások készítésével meghatározza a munkaügyi központok és kirendeltségek hatósági és szolgáltató tevékenységét, e) fejleszti a munkaerőpiaci szolgáltatásokat, f) meghatározza a munkaügyi központok és kirendeltségek hatósági és szolgáltató tevékenységére vonatkozó adatgyűjtési rendszert, továbbá hatékonysági vizsgálatokat végez, melyekhez kapcsolódóan prognózisokat, elemzéseket, statisztikai összesítéseket, nyilvántartásokat készít, g) javaslatot tesz a munkaügyi központok és a kirendeltségek informatikai rendszerének és ingatlanállományának fejlesztésére, h) ellátja a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat munkatársainak humánerőforrás-fejlesztéséhez és belső szakmai képzéséhez kapcsolódó feladatokat, i) ellátja a munkaügyi központok hatósági ellenőrzési feladatainak szakmai felügyeletét, továbbá az NFA működtetéséért felelős területi egységek szakmai és pénzügyszakmai tevékenységének ellenőrzését, j) hatósági jogkört gyakorol, amelynek keretében l) nemzetközi feladatokat lát el, amelynek keretében m) vizsgálja a foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos és az azzal összefüggő jogi szabályozás gyakorlati tapasztalatait, javaslatot tesz a jogszabályok módosítására, n) közreműködik a foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos és az azzal összefüggő jogi szabályozás előkészítésében, o) ellát egyes munkaerőpiaci programokkal kapcsolatos feladatokat, amelyek keretében: q) ellátja a miniszter által meghatározott ügyfélszolgálati feladatokat, valamint

9


2013.

Munkavédelmi és munkaügyi hatóság általános feladatai a rendelet alapján:

-

A munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság főigazgató-helyettese a munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság szakmai szervezeti egységein keresztül ellátja a munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségek szakmai irányítását.

-

A munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság a munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségek tevékenysége tekintetében a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter közreműködésével hatékonysági ellenőrzést folytathat le.

-

A munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság a munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségek munkáját módszertani útmutatók, szakmai ajánlások és tájékoztató anyagok kiadásával, konzultációk tartásával, továbbá a munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségek szakmai munkájának értékelésével támogatja.

-

A munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság szervezi a munkavédelmi és munkaügyi felügyelők képzését, továbbképzését, továbbá az újonnan belépő felügyelők vizsgáztatását.

-

A munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság ellátja a munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségek korrupcióellenes stratégiájának kidolgozásával kapcsolatos feladatokat, valamint elemzi és értékeli az munkavédelmi és munkaügyi igazgatósághoz, a munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségekhez érkező panaszokat.

-

A munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzési irányelvet a munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság adja ki.

-

A munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság - a munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségek bevonásával - működteti a munkavédelmi és munkaügyi feladatai ellátásához, az általa kezelt adatok nyilvántartásához szükséges egységes informatikai rendszert.

-

A főigazgató-helyettes ellátja a rendkívüli állapot idején szükséges munkaerő meghagyásával kapcsolatosan külön jogszabály által hatáskörébe utalt feladatokat.

-

A főigazgató-helyettes ellátja az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatosan külön jogszabály által hatáskörébe utalt feladatokat.

Konkrét munkavédelmi feladatok: Részt vesz: -

a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi tevékenységgel összefüggő kormányzati döntések, stratégiák megalapozásában, ezzel kapcsolatos felmérésekben,

-

a környezeti (munkakörnyezeti) és biológiai monitorozás módszertanának kialakításában és fejlesztésében,

-

az európai uniós tagállami működéssel kapcsolatos, közösségi jogharmonizációs, továbbá az Európai Unió döntéshozatali folyamataiban a munkahigiéne, valamint a foglalkozásegészségügy területén,

10


2013.

-

a munkaegészségügyi vonatkozású hazai és európai uniós programok végrehajtásával kapcsolatos feladatok megoldásában,

-

a munkaegészségüggyel foglalkozó hazai és nemzetközi szervezetek tevékenységében.

-

A munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság ellátja a túlnyomásos munkahelyen foglalkoztatottak orvosi alkalmassági vizsgálatával kapcsolatosan külön jogszabály által hatáskörébe utalt feladatokat.

-

A munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság ellátja a kézi lőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági vizsgálatával kapcsolatosan külön jogszabály által hatáskörébe utalt feladatokat.

-

A munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság az egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak foglalkozási betegsége, fokozott expocíciós esete szolgálattal összefüggő jellegének megállapításához, minősítéséhez külön jogszabály alapján véleményt ad.

-

A munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság külön jogszabály alapján működteti a hajózási egészségi alkalmasság másodfokú vizsgálatát végző bizottságot.

-

A munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság ellátja a munkaköri, szakmai és személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatával és véleményezésével kapcsolatosan külön jogszabály által hatáskörébe utalt feladatokat.

-

A munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság külön jogszabály alapján ellátja az egyéni védőeszközök megfelelőségét tanúsító, ellenőrző szervezetek kijelölésével és bejelentésével kapcsolatosan hatáskörébe utalt feladatokat és működteti a Kijelölést Előkészítő Bizottságot.

Szakképzéssel kapcsolatosan: -

ellátja a szakképzési és felnőttképzési tevékenység szakmai és módszertani fejlesztését, valamint elemzési és értékelési feladatokat lát el,

-

gondoskodik a hátrányos dokumentumairól,

-

végzi a szakmastruktúra folyamatos fejlesztését és a jogalkotáshoz szükséges előkészítő feladatokat az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések vonatkozásában, továbbá kidolgozza az Országos Képzési Jegyzék tervezetét és harmonizálja a nemzetközi szintezési rendszerrel, valamint a foglalkozások egységes rendszerével és az európai uniós irányelvekkel, javaslatot tesz annak módosítására, illetve korszerűsítésére,

-

kidolgozza és gondozza a szakmai követelménymodulok elkészítésének egységes alapelveit, továbbá egységes alapelvek szerint gondozza és fejleszti az országos modultérképet, ellátja a nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos feladatokat,

-

kidolgozza az európai követelményekhez illeszkedő szakképesítések egyenértékűségének feltételrendszerét, a hazai és nemzetközi képesítések összehangolását, valamint az Európai Képesítési Keretrendszer magyar adaptációját,

-

fejleszti az Európai Unió tagországainak szakképzési és felnőttképzési intézményeivel történő együttműködést, részt vesz hazai és nemzetközi szakképzési és felnőttképzési kutatásokban,

-

gyűjti és elemzi a külön jogszabályban meghatározott felnőttképzési statisztikai adatokat 11

és

fogyatékkal

élők

képzésének

tanügyi

és

képzési


2013.

-

szervezi a pedagógusok, andragógusok és az oktatási intézményvezetők és fenntartók szakmai továbbképzését, valamint koordinálja a speciális szakiskola szakmai tanulmányi versenyeit és a Szakmacsoportos szakmai előkészítő Érettségi Tantárgyak Versenyeit (SZÉTV),

-

koordinálja és ellátja a szak- és felnőttképzéssel és fejlesztési feladatokkal kapcsolatos ügyfélszolgálati és tájékoztatási feladatokat, valamint on-line módon működteti a Magyar Nemzeti Observatory Irodát, a Nemzeti Referencia és Koordinációs Pontot, melynek keretében közzéteszi a minőségügyi keretrendszert, valamint koordinálja a céginformációs központ működtetését,

-

szervezi a szakmai tankönyvek kidolgozását, valamint működteti a kiadásukat, illetve a forgalmazásukat,

III. rész A munkaügyi ellenőrzés

1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről

A. Az ellenőrzés általános szabályai

A törvény szervi hatálya: A törvény hatálya kiterjed a) arra a természetes és jogi személyre, valamint jogi személynek nem minősülő gazdasági társaságra, 

aki a tizennyolcadik életévét betöltött természetes személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony, továbbá harmadik országbeli állampolgárt vagy fiatal munkavállalót foglalkoztatásra irányuló jogviszony, illetve a (4) bekezdésben meghatározott jogviszonyok - ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényben meghatározott munkaviszonyt is - alapján foglalkoztat,

b) a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) XVI. fejezetében meghatározott munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönbeadóra és a kölcsönbevevőre (a továbbiakban együtt: foglalkoztató).

Tárgyi hatály:

I.

Foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak minősül minden olyan jogviszony, amelyben a szolgáltatás tárgya a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka. 12


2013.

Nem foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történik a) a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben szabályozott vállalkozási szerződés (389-415. §), valamint megbízási szerződés (474-487. §) alapján végzett munka, továbbá b) a gazdasági társaságokról szóló törvényben szabályozott közkereseti társaság és betéti társaság tagjának személyes közreműködése, valamint a korlátolt felelősségű társaság tagjának mellékszolgáltatásként nyújtott személyes közreműködése. c) a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Köt.) szabályozott önkéntes szerződés alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység. d) a szövetkezet tagjának a szövetkezet részére kifejtett személyes közreműködése, ha a tag a személyes közreműködést vállalkozási vagy megbízási szerződés alapján teljesíti. e) az önálló kereskedelmi ügynöki szerződés alapján végzett munka.

A felügyelő jogosult hatósági ellenőrzés során megállapított tényállás alapján a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti, illetve a munkavállalónak munkavégzés céljából történő átengedése alapjául szolgáló jogviszony, valamint a tényleges foglalkoztatás alapján létrejött kapcsolat minősítésére. Ehhez a foglalkoztatónak rendelkezésre kell bocsátania mindazokat a bizonyítékokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a részére végzett munka nem foglalkoztatási jogviszony keretében, vagy ellenérték nélkül történt.

Vélt foglalkoztató fogalma: Olyan munkahelyen, ahol különböző foglalkoztatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, és a munkaügyi ellenőrzés eredményeként valamely foglalkoztató személye nem állapítható meg, az (5) bekezdés vonatkozásában - az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy az érintett munkavállalók foglalkoztatója az, aki a tevékenységet a munkahelyen ténylegesen irányítja.

Munkaügyi ellenőrzést végző szervek: A munkaügyi ellenőrzést munkaügyi hatóság munkaügyi felügyelői (a továbbiakban: felügyelő) látják el. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény hatálya alá tartozó bányavállalkozók és bányaüzemek, illetve a bányafelügyelet felügyelete alá tartozó tevékenységek munkaügyi ellenőrzését a bányafelügyelet végzi. A munkaügyi hatóság az ellenőrzési tevékenységét e törvény szerinti szempontok alapján a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által évenként február 20-áig közzétett ellenőrzési irányelv alapján végzi. 13


2013.

Az ellenőrzési irányelv tartalmazza: a) az adott év kiemelt ellenőrzési, vizsgálati céljait, b) az ellenőrizendő főbb tevékenységi köröket, szakmákat vagy ágazatokat.

Munkaügyi ellenőrzés terjedelme: A munkaügyi ellenőrzés kiterjed (Met. 3§): a) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat alakszerűségére, a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre (ideértve a gyermekmunka tilalmát is), továbbá a munkaszerződés lényeges tartalmi elemeire és a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettségére (ideértve a jogosultnak az Mt. 297. §-a szerinti tájékoztatási kötelezettségét is) vonatkozó rendelkezések, b) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettség, c) -d) e) a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok, f) a munka- és pihenőidőre a munkaviszonyra vonatkozó szabályban előírt rendelkezések, g) a jogszabályban, kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződésben megállapított munkabér mértékére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések, h) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő - a munkavállalót megillető igazolások kiállítására és kiadására, valamint a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolás megtörténtére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek, i) a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére, illetve a harmadik országbeli és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező állampolgárok foglalkoztatására vonatkozó jogszabályok, j) k) a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, valamint a munkaerő-kölcsönzési tevékenység végzésére jogosító jogszabályok, l) -n) o) a teljesítménykövetelmény megállapítása tekintetében az előzetes foglalkoztatói eljárás lefolytatásának tényére, valamint a teljesítménykövetelmény és a teljesítménybér-tényezők alkalmazása előtti közlésére vonatkozó szabályok, p) -q) 14


2013.

r) a harmadik országbeli állampolgár és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy magyarországi foglalkoztatásának bejelentésére vonatkozó jogszabályok, s) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harm.tv.) 71. §-ának (1)-(2) bekezdése szerinti kötelezettségek foglalkoztató általi t) a költségvetési szerv, valamint nevelési-oktatási, egészségügyi vagy kulturális tevékenysége tekintetében az egyházi jogi személy munkáltató kivételével, a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés - kormányrendeletben meghatározott elvárt mértéke megfelelő végrehajtásának

A felügyelő jogköre: 

a munkahelyen tartózkodó személyek személyi azonosságának igazoltatással történő megállapítására,



a Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ) használatára.

A felügyelő kötelezettsége: A munkaügyi ellenőrzést végző szerv a munkáltató nyilvántartásairól készült másolatot, valamint az ellenőrzés során készített hang- és képfelvételt csak ellenőrzési tevékenységével összefüggésben használhatja fel, és a dokumentumokat köteles az eljárás jogerős befejezését követő három éven belül megsemmisíteni.

A felügyelő által alkalmazott differenciált szankciórendszer: a) megtiltja a további foglalkoztatást, ha az alkalmazás vagy a foglalkoztatás az ellenőrzés terjedelméről szóló felsorolás (lásd:11-12. old.) a törvény 3. § (1) bekezdése a) pontjának első és második fordulata, továbbá b), e), f), i), k), q) és s) pontjai esetében a jogszabálysértés súlyossága miatt nem tartható fenn, és a sérelem rövid időn belül nem orvosolható. Ha a további foglalkoztatás megtiltására azért került sor, mert a foglalkoztató megsértette a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére vagy a jogviszony bejelentésére, illetőleg munkaerő-kölcsönzés esetén a munkaszerződés kölcsönbevevő részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket, a felügyelő az eltiltás időtartamára kötelezi a munkáltató szerinti díjazásnak a munkavállaló részére történő megfizetésére,

b) kötelezi a foglalkoztatót a szabálytalanság meghatározott időn belül történő megszüntetésére,

c) kötelezi a harmadik országbeli állampolgárt érvényes munkavállalási engedély vagy EU Kék Kártya nélkül foglalkoztatót a központi költségvetésbe történő befizetésre a 7/A. §-ban foglaltak szerint, 15


2013.

e) javaslatot tehet munkaügyi bírság kiszabására,

g) megállapítja a foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak a munkába lépés napjától történő fennállását és kötelezi a foglalkoztatót a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra vonatkozó szabályok betartására,

h) eltiltja a foglalkoztatót tevékenysége folytatásától, ha foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályban előírt engedéllyel, nyilvántartásba vétellel nem rendelkezik, vagy

i)

a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre vonatkozó jogsértés megállapítása esetén a gyermek veszélyeztetettsége miatt jelzéssel él a gyermekjóléti szolgálatnál.

j) a további jogsértés megelőzésének érdekében - a b) pont alkalmazhatóságának hiányában megállapítja a munkáltató jogsértését

Munkaügyi bírság kiszabása:

Mikor kötelező? A felügyelő köteles javaslatot tenni munkaügyi bírság kiszabására, valamint a munkaügyi bírság kiszabása nem mellőzhető, ha a foglalkoztató a) a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre (ideértve a gyermekmunka tilalmát is) vonatkozó rendelkezéseket megsértette, b) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével összefüggésben nem tett eleget az államháztartási törvényben foglalt bejelentési kötelezettségének, c) a jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabér összegére és a kifizetés határidejére vonatkozó rendelkezéseket megsértette, ide nem értve a felszámolási eljárás alatt álló foglalkoztatót, vagy d) hatósági nyilvántartásba vétel hiányában folytat munkaerő-kölcsönzésre irányuló tevékenységet

Munkaügyi bírság akkor szabható ki, ha a foglalkoztató: a) a 3. § (1) bekezdése a) pontjának a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére, a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre vonatkozó, valamint a b), c), d), f), i), k), l), m) és n) pontjában foglalt rendelkezéseket egy, b) a foglalkoztató a 3. § (1) bekezdése a) pontjának a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok kötelező tartalmi elemeinek meglétére vonatkozó, 16


2013.

valamint az e), g), h), j), o), p), q) és r) pontjában foglalt rendelkezések bármelyikét több munkavállaló vonatkozásában megsérti.

A munkaügyi bírság mértéke:

A munkaügyi bírság összege harmincezer forinttól tízmillió forintig terjedhet. Ha az eljárás alá vont foglalkoztatónál az ellenőrzés megkezdésekor a foglalkoztatottak száma a húsz főt nem haladja meg, a munkaügyi bírság összege harmincezer forinttól ötmillió forintig terjedhet. Természetes személy foglalkoztató által, nem egyéni vállalkozás keretében foglalkoztatott munkavállalót érintő jogsértés megállapítása esetén a munkaügyi bírság összege harmincezer forinttól egymillió forintig terjedhet. A munkaügyi bírság mértéke a (3)-(5) bekezdésben meghatározott felső korlát kétszereséig terjedhet, ha a korábbi munkaügyi ellenőrzés eredményeként meghozott, bírságot kiszabó közigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belül legalább egy, a korábbival azonos jogsértés megállapítására kerül sor. A munkaügyi bírság összegének megállapításánál figyelembe kell venni különösen a jogszabály megsértésével okozott jogellenes állapot időtartamát, az okozott hátrány nagyságát, a megsértett jogszabályi előírások számát és hatását, az érintett munkavállalók számát, továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94/A. § (1) bekezdésében meghatározott körülményeket. A 6. § (1) bekezdésében meghatározott egyéb jogkövetkezmények alkalmazása, valamint a munkaügyi bírság egyidejű kiszabása esetén egy határozatot kell hozni.

Eljárási szabályok: A lefolytatott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény jogorvoslati eljárásait a következő eltérésekkel kell alkalmazni: A munkaügyi hatóság a szükséges intézkedések megtétele céljából megkeresi az illetékes hatóságot, ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására érvényes tartózkodási engedély vagy kereső tevékenység folytatására jogosító engedély hiányában került sor, és az ellenőrzés során megállapítja annak valószínűségét, hogy a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása vagy magyarországi tartózkodása a közrendet, a közbiztonságot, a nemzetbiztonságot veszélyeztetheti, vagy közegészségügyi, járványügyi szempontból veszéllyel járhat. (3) A munkaügyi hatóság tevékenysége során együttműködik a tevékenységével érintett más hatóságokkal. (4) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben 17


2013.

meghatározott álláskeresési ellátásokra, illetőleg a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott aktív korúak ellátására való jogosultság fennállásának ellenőrzése céljából a munkaügyi hatóság hivatalból eljárva, havi rendszerességgel, elektronikusan adatot szolgáltat az állami foglalkoztatási szerv részére azokról a munkavállalókról, akik tekintetében a foglalkoztató részéről

A törvény alapján lefolytatott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény jogorvoslati eljárásait a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a) újrafelvételi eljárásnak nincs helye, b) a bíróság a munkaügyi hatóság bírságot megállapító határozatát megváltoztathatja, ha a határozat jogszabálysértő, és a közigazgatási határozatot megváltoztató döntéshez szükséges adatok rendelkezésre állnak, c) felügyeleti eljárás keretében a kötelezettséget megállapító döntés jogerőre emelkedésétől, vagy ha a teljesítési határidő hosszabb, annak utolsó napjától számított egy év elteltével munkaügyi döntés megváltoztatásának, illetőleg megsemmisítésének nincs helye.

A munkaügyi hatóság a pénzfizetésre kötelezett természetes személy vagy a polgári jog szerint helyébe lépő örököse kérelmére a tartozást mérsékelheti, illetőleg elengedheti, feltéve hogy a kötelezett, illetve örököse vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója egészségi állapotában, illetve a kötelezett, illetve örököse vagyoni helyzetében a határozat jogerőre emelkedése után olyan változás következett be, amely jelentősen megnehezíti a kötelezettség teljesítését. A méltányossági kérelem tárgyában hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A méltányossági jogkörben hozott határozat bírósági felülvizsgálatát kizárólag semmisségére hivatkozva lehet kérni. A munkaügyi eljárásokban megállapított befizetési kötelezettség adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

18


2013.

B. Az ellenőrzés szervei

323/2011. (XII. 28.) Korm. Rendelet a Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat és hatásköréről

1. A munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelölése (1) A Kormány a munkavédelemmel és a munkaügyi hatósági tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátására munkavédelmi és munkaügyi hatóságként: -

A munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság a Hivatalnak önálló feladat és hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőséget (a továbbiakban: OMMF), továbbá

- A Kormány a munkavédelemmel és a munkaügyi hatósági tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátására munkavédelmi és munkaügyi hatóságként a munkavédelmi és munkaügyi igazgatóságot, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervét (a továbbiakban: munkavédelmi és munkaügyi felügyelőség) jelöli ki.

IV. rész A munkavédelem szabályai

Munkavédelmi törvény

Mi a munkavédelem? A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények, továbbá az 1993. évi XCIII. törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása. A munkaegészségügy a munkahigiéne és a foglalkozás-egészségügy szakterületeit foglalja magában.

Alapelvek:  Az állam meghatározó szerepe a munkavédelem területén: Az állam — a munkavállalók és a munkáltatók érdekképviseleti szerveivel egyeztetve — meghatározza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető követelményeit, irányítási és ellenőrzési intézményeit, valamint kialakítja az egészség, a munkavégző 19


2013.

képesség megóvására, a munkabiztonságra és a munkakörnyezetre vonatkozó országos programját, amelynek megvalósulását időszakonként felülvizsgálja.

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok megtartását az állam az erre a célra létrehozott felügyeleti szerveivel segíti és ellenőrzi.

 A munkáltató általános, objektív, elsődleges és végrehajtási szabadságon alapuló felelőssége: A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. A munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei nem érintik a munkáltató felelősségét. A munkáltatói feladatok teljesítésével összefüggésben keletkező költségeket és egyéb terheket nem szabad a munkavállalóra hárítani.

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját — a jogszabályok és a szabványok keretein belül — a munkáltató határozza meg.

A munkáltató felelős azért, hogy minden munkavállaló az általa értett nyelven ismerhesse meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés reá vonatkozó szabályait.

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat úgy kell meghatározni, hogy végrehajtásuk megfelelő védelmet nyújtson a munkavállalókon túlmenően a munkavégzés hatókörében tartózkodónak és a szolgáltatást igénybe vevőnek is. A munkaeszközöket úgy kell kialakítani, hogy lehetőleg zárják ki a nem szervezett munkavégzés keretében történő rendeltetésszerű használat esetén is a balesetet, az egészségkárosodást.

 Érdekegyeztetéshez való jog: Az Mvt. törvény biztosítja a munkavédelemmel kapcsolatos érdekegyeztetést, valamint a munkavállalók munkavédelmi érdekvédelmét, meghatározva a munkavédelmi képviselők jogait és kötelezettségeit, nem érintve a munkavállalói érdekképviseleteknek más jogszabályban — így különösen a Munka Törvénykönyvében, a köztisztviselők jogállásáról, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényekben — szabályozott, munkavédelemmel kapcsolatos jogait.

 Együttműködési kötelezettség: A munkáltatóknak és a munkavállalóknak, valamint az állami szerveknek e törvényben és a munkavédelemre vonatkozó más szabályokban meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése során együtt kell működniük. 20


2013.

 Adatvédelem: A munkavédelemmel kapcsolatos minden eljárás során az adatok (személyes, különleges és közérdekű adatok, állami, szolgálati, üzemi és üzleti titkok) védelmét a vonatkozó jogszabályok szerint kell biztosítani. Az adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai felhasználás céljára – a 83/B. §-ban megállapított kivétellel – személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.

 Meghatározott munkabiztonsági szaktevékenységet csak szakképesítéssel rendelkező személy láthat el. Jogszabály egyes feladatokat munkabiztonsági szaktevékenységnek, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősíthet. A munkáltató a munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatokat csak külön jogszabályban meghatározott munkavédelmi – a bányászat területén bányászati –, a munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatokat pedig munkaegészségügyi [foglalkozás-orvostan (üzemorvostan), munkahigiéne, közegészségtanjárványtan, megelőző orvostan és népegészségtan] szakképesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti.

A munkavédelem három területe: 1. a munkavégzés biztonsága, 2. munkavégzés egészségügyi követelményei, 3. a szociális munkavédelem.

A munkavédelmi törvény (Mvt) az első két területet szabályozza. Ebből következik egy fogalmi kategória: egészséget nem veszélyeztető, a biztonságos munkavégzés körülményei, feltételei (ENEMBM). A szociális munkavédelemmel főleg az Mt. foglalkozik és szociális munkavédelem alatt értjük a nők, a szoptatós anyák, a fiatalkorúak, sőt anyatejet adó nők védelme. A törvény hatálya: 

tárgyi hatály



személyi hatály



területi hatály



időbeli hatály



szervi hatály

21


2013.

A törvény tárgyi hatálya: 1. Szervezett munkavégzés: függő munkát jelent, melynek keretében a munkavállaló önállóan alárendelt pozícióban van és a munkáltató utasítása szerint köteles végezni a munkát. A törvény taxatíve meghatározza, hogy melyek azok a munkavégzések, amelyek az Mt. alá tartoznak, tehát kiterjed pl.: munkaviszony, a Kjt viszony, Ktv viszony, a polgári szolgálat, a fegyveres erők és rendvédelmi szervek keretében foglalkoztatottakra. 2. A tárgyi hatálya olykor kiterjed a munkavégzés hatókörében tartózkodókra (pl.: diák, szomszéd, járókelő, látogató). 3. Az Mvt kivonhat a tárgyi hatálya alól rendkívüli körülmények között végzett munkavégzést, ilyen pl.: a katasztrófa-elhárítás, a tűzoltás.

A törvény személyi hatálya: A szervezett munkavégzés alanyai, aki nem más, mint a munkavállaló és a munkáltató, de rajtuk kívül még az ún. 1. munkavédelmi képviselő 2. sérülékeny csoport: fokozott kockázatot jelent, akikre a munkavégzés fokozott kockázatot jelent, és akik maguk is kockázatot jelentenek a munkavégzésre (pl.: nők, fiatalkorú, idősödő) A törvény területi hatálya: 1. Magyarország 2. munkahely: szervezett munkavégzés helyszíne

A törvény időbeli hatálya: 1994. január 01-jétől kell alkalmazni ezt a törvényt, többször módosították, legutoljára 2006. július 1. napjától lép hatályba módosítása.

ellenőrzés és munkavédelem közös szabályai a 323/2011(II. 28.) Korm. Rendelet alapján. AZ ÁLLAM MUNKAVÉDELMI FELADATAI ÉS A VÉGREHAJTÁSÉRT FELELŐS SZERVEK Az állam feladatai Az állam feladata a munkavédelem irányításával, az ágazati és hatósági tevékenység ellátásával szervei útján - a munkavédelem megszervezése. *

A munkavédelem irányításának keretében állami feladat 22


2013.

a) a munkavédelem országos programjának kialakítása; b) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető követelményeinek, továbbá az ehhez kapcsolódó jogoknak és kötelezettségeknek a meghatározása; c) a munkavédelmi előírások végrehajtásának elősegítése, különösen az e törvény céljait is szolgáló gazdasági szabályozással, az érdekeltség megteremtésével, a nemzetgazdasági jelentőségű munkavédelmi kutatások anyagi feltételeinek megteremtésével, tájékoztatással és felvilágosítással; d) a nevelés és az oktatás területén a biztonságos életvitelre, a szakmai oktatás területén az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzés szabályaira vonatkozó ismeretanyag meghatározása; e) a nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetének évenkénti áttekintése, a megállapítások nyilvánosságra hozatala, a munkavédelmi információs rendszer kialakítása és működtetése. *

Az állam részt vesz a munkavédelemben érintett nemzetközi szervezetek munkájában, együttműködik más államokkal a munkavédelmi feladatok összehangolása végett, jelentést tesz a munkavállalók biztonságát és egészségét érintő közösségi szabályok végrehajtásáról.

A munkavédelem ágazati tevékenységének keretében állami feladat a) Szabályzat kiadása; * b) a munkavédelem országos programjával összhangban az ágazati jellegű munkavédelmi kutatás, fejlesztés, továbbá a tájékoztatás, közreműködés a továbbképzés szervezésében.

Az állam hatósági tevékenység keretében, a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti eljárási rendben - a VII. Fejezetben meghatározottak szerint a) elősegíti és ellenőrzi a munkavédelemre vonatkozó szabályok végrehajtását; b) * ellátja az e törvény, a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendelete és külön jogszabály szerinti engedélyezést és nyilvántartást. Az állami feladatok végrehajtásáért felelős szervek A foglalkoztatáspolitikáért, illetve a bányászati ügyekért felelős miniszter és a munkavédelmi hatóság saját jogkörükben látják el a munkavédelem nemzetgazdasági szintű irányításával kapcsolatos feladatokat. Külön jogszabály szerint a bányafelügyelet is ellát munkavédelmi hatósági feladatokat. A munkavédelem irányításában, hatósági tevékenységében jogkörrel rendelkező állami szervek feladataik ellátása során együttműködnek egymással, valamint a közigazgatási szervekkel, a munkáltatók és munkavállalók érdek-képviseleti szerveivel. A munkavédelem ágazati feladatait a feladatkörében érintett miniszter látja el.

23


2013.

A MUNKAVÉDELMI ÉRDEKKÉPVISELET, ÉRDEKEGYEZTETÉS A munkavállalókkal folytatott tanácskozás * 70. § * (1) A munkáltató az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében köteles a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőikkel tanácskozni, valamint biztosítani részükre a lehetőséget, hogy részt vehessenek az egészségre és biztonságra vonatkozó munkáltatói intézkedés kellő időben történő előzetes megvitatásában. (2) A munkavállalók közvetlenül vagy munkavédelmi képviselőik útján - az (1) bekezdésben meghatározottak mellett - különösen a következő munkáltatói kötelezettségek tekintetében jogosultak tanácskozást folytatni: a) a munkavédelmi feladatok elvégzésében érintett személyek kijelölése, foglalkoztatása, tevékenysége (8. §, 54/A. §, 57-58. §-ok); b) a munkavédelmi tartalmú információk biztosítása [különösen a 40. § (2) bekezdésében, a 42. § a) pontjában, a 45. § (2) bekezdésében, az 54. § (1) bekezdése i) pontjában, az 54. § (7) bekezdése a) pontjában, az 58. § (3) bekezdésében, az 59. § (2) bekezdésében, a 81. § (3) bekezdésében foglaltak alapján]; c) a munkavédelmi oktatás (55. §) megtervezése és megszervezése. (3) A tanácskozás során biztosítani kell a kiegyensúlyozott részvételt, a munkavállalók, illetve munkavédelmi képviselőik javaslattételi jogát. (4) A kiegyensúlyozott részvétel érdekében a munkáltató köteles a munkavédelmi kérdésben intézkedési jogkörrel bíró személlyel képviseltetni magát a tanácskozáson.

A munkavédelmi képviselő, a munkahelyi munkavédelmi bizottság, a paritásos munkavédelmi testület * 70/A. § * (1) * A munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül - a következők szerint képviselőt vagy képviselőket (a továbbiakban: munkavédelmi képviselő) választani: a) munkavédelmi képviselő választást kell tartani minden olyan munkáltatónál, ahol a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók létszáma legalább ötven fő. A választás megtartásának lebonyolítása, a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége; * b) * amennyiben az ötven főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál a munkavédelmi képviselő választást a munkáltatónál működő szakszervezet, üzemi tanács vagy ezek hiányában a munkavállalók többsége kezdeményezi, a választás megtartásával kapcsolatos, a) pontban meghatározott kötelezettség a munkáltatót terheli; c) * az ötven főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál - amennyiben nem kerül sor munkavédelmi képviselő választásra - a munkáltatónak a 70. §-ban meghatározottak szerint kell a munkavállalókkal tanácskoznia; d) * a munkáltató önálló telephelyén, részlegénél akkor lehet munkavédelmi képviselőt választani, ha az 54-56. §-okban meghatározott munkáltatói munkavédelmi jogosítványok az önálló telephely, részleg vezetőjét részben vagy egészben megilletik. 24


2013.

(2) * Munkavédelmi képviselővé az a cselekvőképes munkavállaló választható, aki legalább 6 hónapja a munkáltatóval szervezett munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. Az újonnan alakult munkáltatónál a munkavédelmi képviselő ilyen jogviszonya időtartamát feltételként nem kell figyelembe venni. (3) * A munkavédelmi képviselőt egyenlő, titkos és közvetlen szavazással négy évre választják. A megválasztott munkavédelmi képviselők személyéről a munkavállalókat tájékoztatni kell. A munkavédelmi képviselők megválasztásának, megbízatása megszűnésének, visszahívásának rendjére, működési területére a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénynek (Mt.) az üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, ideértve a központi munkavédelmi bizottság megalakításának lehetőségét is. (4) * Amennyiben a munkavédelmi képviselők száma eléri a hármat, úgy munkahelyi munkavédelmi bizottságot (a továbbiakban: bizottság) hozhatnak létre. Bizottság létrehozása esetén a munkavédelmi képviselőt megillető jogokat - ha azok a munkavállalók összességét érintik - a bizottság gyakorolja. * (5) * A bizottság tárgyalásán - a bizottság kezdeményezésére - a munkáltató vagy hatáskörrel rendelkező megbízottja köteles részt venni.

Annál a munkáltatónál, ahol a foglalkoztatottak száma legalább ötven fő, és munkavédelmi képviselők működnek, a munkáltató összmunkáltatói szinten paritásos munkavédelmi testületet (a továbbiakban: testület) hoz létre, amelyben egyenlő számban vesznek részt a munkavállalók és a munkáltató képviselői.

(2) A testületnek a munkavállalói és munkáltatói oldalán azonos számú rendes, valamint póttagjai vannak. A póttag meghatalmazás alapján helyettesíti a rendes tagot, illetve a rendes tag megbízatásának valamilyen ok miatti megszűnése esetén helyére lép. (3) A testületbe a munkavállalók képviselőit (rendes és póttagot) a 70/A. § (1) bekezdése a) pontja szerint megválasztott munkavédelmi képviselők maguk közül titkos szavazás útján jelölik. A munkáltató kezdeményezi a testület létrehozását, biztosítja a szavazás lebonyolításának feltételeit. (4) A munkáltató köteles a testületbe döntésre jogosult vezető állású munkavállalót (Mt. 188. §), továbbá munkáltatói munkavédelmi feladatokat részben vagy egészben ellátó személyt (intézkedésre jogosult munkairányítót, illetve a munkáltatóval szervezett munkavégzésre irányuló jogviszonyban lévő munkavédelmi szakembert) kijelölni. A munkáltató számára rendszeres munkavédelmi szolgáltatást nyújtó szakemberek meghívottként vesznek részt a testület munkájában. (5) A testület rendes és póttagjainak megbízatása négy évre szól. (6) A testület elnöki tisztét a munkavállalók, illetve a munkáltatók képviselői felváltva gyakorolják. A testület rendes és póttagjainak számában, a tagok megbízatásának megszűnése, valamint a visszahívás feltételeiben, elnöklési és működési rendjében, ügyrendjében, egyéb, a 25


2013.

testület tevékenységével összefüggő eljárási kérdésekben a munkavállalók képviselői és a munkáltató állapodnak meg. A testület működésének feltételeit a munkáltató biztosítja. (7) A testület az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó érdekegyeztető tevékenysége keretében: a) rendszeresen, de évente legalább egy alkalommal értékeli a munkahelyi munkavédelmi helyzet és tevékenység alakulását, és az ezzel összefüggő lehetséges intézkedéseket; b) megvitatja a megvalósítását;

munkahelyi

munkavédelmi

programot, figyelemmel

kíséri annak

c) állást foglal a munkavédelmet érintő belső szabályok tervezetéről. (8) A testület működése nem érinti a munkavédelmi képviselő, a munkahelyi munkavédelmi bizottság jogállását, valamint a munkáltatónak a munkavédelmi követelmények megvalósításáért e törvényben meghatározott felelősségét. 71. § * A munkavállalónak, a munkavédelmi képviselőnek (bizottságnak) és a munkáltatónak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében együtt kell működniük, jogaikat és kötelezettségeiket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolniuk, illetve teljesíteniük, így különösen a szükséges információt (tájékoztatást) a kellő időben egymás részére megadniuk. 72. § (1) * A munkavédelmi képviselő - a 70. §-ban leírtakat is figyelembe véve - jogosult meggyőződni a munkahelyeken az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek érvényesüléséről, így különösen - a munkahelyek, a munkaeszközök és egyéni védőeszközök biztonságos állapotáról; - az egészség megóvására, illetőleg a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésére tett intézkedések végrehajtásáról; - a munkavállalóknak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre történő felkészítéséről és felkészültségéről. (2) A munkavédelmi képviselő az (1) bekezdésben meghatározott jogának gyakorlása keretében a) működési területén a munkahelyekre munkaidőben beléphet, tájékozódhat az ott dolgozó munkavállalóktól; b) * részt vehet a munkáltató azon döntései előkészítésében, amelyek hatással lehetnek a munkavállalók egészségére és biztonságára, ideértve a szakemberek előírt foglalkoztatására (8. §, 57-58. §-ok), a munkavédelmi oktatás (55. §) megtervezésére és megszervezésére, az új munkahelyek létesítésére vonatkozó döntéseket is; c) tájékoztatást kérhet a munkáltatótól minden kérdésben, amely érinti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést; d) véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti a munkáltatónál a szükséges intézkedés megtételét; e) részt vehet a munkabalesetek kivizsgálásában, az arra jogosult kezdeményezésére közreműködhet a foglalkozási megbetegedés körülményeinek feltárásában; f) * indokolt esetben a hatáskörrel rendelkező munkavédelmi hatósághoz fordulhat; g) * a hatósági ellenőrzés során az ellenőrzést végző személlyel közölheti észrevételeit.

26


2013.

(3) * A munkavédelmi képviselő (bizottság) jogosult az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő kérdésekben a munkáltatóval történő előzetes megállapodás alapján szakértőt igénybe venni, továbbá ilyen kérdésekben megbeszélést folytatni a munkavédelmi hatósággal. (4) Amennyiben a munkáltató a 2. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettsége keretében munkavédelmi szabályzatban határozza meg a követelmények megvalósításának módját, úgy e szabályzat kiadásához a munkavédelmi képviselő (bizottság) egyetértése szükséges. * 73. § (1) * A munkavédelmi képviselőnek (bizottságnak) a 72. § (2) bekezdés c)-e) pontjaiban meghatározott kezdeményezésére a munkáltatónak intézkednie vagy 8 napon belül válaszolnia kell. (2) Amennyiben a kezdeményezéssel a munkáltató nem ért egyet, álláspontjának indokait kivéve az azonnali intézkedést követő esetben - írásban köteles közölni. 74. § * A munkavédelmi képviselő (bizottság) munkahelyi munkavédelmi program elkészítésére tehet javaslatot a munkáltató részére. Amennyiben a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott munkáltató ezzel nem ért egyet, a munkavédelmi képviselő (bizottság) a Munka Törvénykönyvében szabályozott kollektív munkaügyi vitát kezdeményezhet. 75. § * (1) A munkáltatónak biztosítania kell a feltételeket annak érdekében, hogy a munkavédelmi képviselő a jogait gyakorolhassa, így különösen a) a feladatai elvégzéséhez szükséges, átlagkeresettel fizetett munkaidő-kedvezményt, amely a munkavédelmi képviselő, a testület tagja esetében a havi munkaideje legalább tíz százaléka; b) a szükséges eszközöket, így különösen a működési, technikai, anyagi feltételeket, továbbá a vonatkozó szakmai előírásokat; c) egy választási ciklusban, a képviselő megválasztását követő egy éven belül legalább 16 órás képzésben, ezt követően évente legalább 8 órás továbbképzésben való részvétel lehetőségét. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak költségei a munkáltatót terhelik, illetve a c) pont szerinti képzés csak rendes munkaidőben történhet, szükség szerint külső helyszínen is megtartható. 76. § (1) * A munkavédelmi képviselőt (bizottságot) jogai gyakorlása miatt hátrány nem érheti. (2) A munkavédelmi képviselő (bizottság) a működése során tudomására jutott adatok, tények nyilvánosságra hozatala tekintetében az üzemi tanács tagjára (üzemi megbízottra) megállapított munkajogi szabályoknak megfelelően köteles eljárni. (3) A munkavédelmi képviselő munkajogi védelmére a választott szakszervezeti tisztségviselőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerven a bizottságot, annak hiányában a munkavédelmi képviselőt megválasztó munkavállalókat kell érteni. 77. § * E törvény 70-76. §-ainak alkalmazásában nem munkavállaló a büntetés-végrehajtási jogviszonyban munkát végző személy. Munkavédelmi Bizottság 78. § * Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos országos érdekegyeztetést a munkavállalók, a munkáltatók érdek-képviseleti szervezetei és a Kormány 27


2013.

képviselőiből (a továbbiakban: tárgyaló csoportok) álló, az, saját ügyrend szerint működő Munkavédelmi Bizottság látja el. 79. § * (1) A Munkavédelmi Bizottság az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó érdekegyeztető tevékenysége keretében a) előzetesen véleményezi a 11. §-ban megjelölt jogszabályok és egyéb előírások, intézkedések tervezeteit, a beszámolókat (jelentéseket) és az időszakos programokat azzal, hogy egyhangú állásfoglalását vagy a tárgyaló csoportok eltérő véleményét az előterjesztéseken fel kell tüntetni; b) részt vesz a munkavédelem országos programjának, annak végrehajtását szolgáló éves intézkedési és ütemterveknek a kialakításában, értékelésében és felülvizsgálatában; c) * tárgyal és állást foglal, illetve ajánlást alakít ki a tárgyaló csoportok által előterjesztett, munkavédelmi kérdésekről; d) ajánlásokat alakít ki a munkavédelemre vonatkozó szabályokban rögzítetteket meghaladó munkavédelmi követelményekről; e) munkájáról a közvéleményt tájékoztatja; f) * a 80. §-ban meghatározott keretben javaslatot tesz a munkavédelmi hatóság által kiszabott pénzbírságok pályázat útján történő felhasználására, továbbá saját adataival, megállapításaival szükség szerint segíti a munkavédelmi információs rendszer működését. (2) * A Munkavédelmi Bizottság működésével kapcsolatos titkársági, adminisztratív teendőket a munkavédelmi hatóság látja el.

A MUNKAVÉDELEM HATÓSÁGI FELÜGYELETE 81. § * (1) A munkavédelemre vonatkozó szabályok megtartásának elősegítését, valamint ellenőrzését a munkavédelmi hatóság látja el. (2) A munkavédelmi hatóság tájékoztatást ad a közbeszerzési jogszabályban meghatározott ajánlattevő részére a munkavállalók egészségére és biztonságára vonatkozó kötelezettségekről. (3) A munkavédelmi hatóság tájékoztatással és tanácsadással segíti a munkáltatókat és munkavállalókat, a munkavédelmi képviselőket, továbbá az érdekképviseleteket, hogy azok a munkavédelemmel kapcsolatos jogaikat gyakorolhassák, és kötelezettségeiket teljesíthessék. (4) A munkavédelmi hatóság ellenőrzése kiterjed a) * a munkáltatók és munkavállalók egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos feladatainak és kötelezettségeinek teljesítésére, ideértve a foglalkozásegészségügyi szolgálatok munkavédelmi feladatainak megvalósítását is; b) a munkahelyek létesítésére, a munkaeszközök üzemeltetésére, az alkalmazott technológiákra és anyagokra, valamint az egyéni védőeszközökre vonatkozó követelmények érvényesítésére; c) a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek kivizsgálására, bejelentésére, nyilvántartására, valamint megelőzésére tett intézkedésekre.

28


2013.

(5) A munkavédelmi hatóság jogosult az ellenőrzése során feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében e törvényben és külön jogszabályban meghatározott intézkedés és felelősségre vonás alkalmazására. 82. § (1) * A munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírságot alkalmaz az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben. (2) * A munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti különösen a) a 21. §-ban meghatározott feltételek szerinti munkavédelmi üzembe helyezés elmulasztása; b) a 23. § (1) bekezdésében meghatározott időszakos biztonsági felülvizsgálat elmulasztása; c) a 23. § (2) bekezdésében meghatározott soron kívüli ellenőrzés elmulasztása; d) * az 54. § (2) bekezdésében meghatározott kockázatértékelés elmulasztása: da) a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendelete szerinti legmagasabb veszélyességi osztályba tartozó munkáltató esetében, valamint db) az egyes veszélyforrások hatásának kitett munkavállalók védelméről szóló külön jogszabályokban előírt esetekben, amely megvalósul különösen a kockázatértékelés keretében szükséges expozícióbecslés/-mérés hiányában; e) * a szükséges biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök működésképtelensége, illetve hiánya; f) * a munkavégzés 40. § (2) bekezdése szerinti összehangolási kötelezettségének elmulasztása; g) * a veszélyes munkahelyen, veszélyes munkaeszközzel, vagy veszélyes technológiai folyamatban végzett munka esetére - ideértve a külön jogszabályban meghatározott veszélyforrásokkal járó munkaköröket, sérülékeny csoportot - előírt munkaköri alkalmassági vizsgálatok, biológiai monitorozás elmulasztása; h) * a külön jogszabályok szerint előírt foglalkoztatási tilalom megszegése; i) * a megengedett értéket meghaladó expozícióban történő foglalkoztatás; továbbá j) * a rákkeltő expozícióval járó tevékenység esetére a külön jogszabály által előírt mérések elmulasztása. (3) * A munkavédelmi bírság összege 50 000 Ft-tól 10 000 000 Ft-ig terjedhet. (4) * A munkavédelmi hatóság a munkavédelmi bírságot telephelyenként szabja ki, amennyiben az azonos időben lefolytatott eljárás során megállapítást nyer, hogy az (1) bekezdésben leírt veszélyeztetést ugyanazon jogszabályi rendelkezést megsértve a munkáltató több telephelyén valósítja meg.

29


2013.

(5) * A munkavédelmi bírságot a súlyos veszélyeztetést feltáró felügyelő javaslata alapján a munkavédelmi hatóság a veszélyeztetés mértéke alapján, valamint a mulasztás személyi és tárgyi körülményeinek mérlegelésével szabja ki. 82/C. § * (1) * A munkavédelmi hatósági eljárások során az újrafelvételi eljárásra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók. (2) * (3) Felügyeleti eljárás keretében a hatósági eljárás során hozott döntés nem változtatható meg és nem semmisíthető meg, ha a kötelezettséget megállapító döntés jogerőre emelkedésétől vagy ha a teljesítési határidő ezt meghaladja, akkor a teljesítési határidő utolsó napjától számított egy év eltelt. (4)-(5) * 83/B. § * (1) A munkavédelmi hatóság a munkavédelmi szabályok munkáltatók általi megtartásának más szerv előtti, külön jogszabály szerinti eljárásban (pl. a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának támogatása) történő igazolása céljából hatósági nyilvántartást vezet. (2) A hatósági nyilvántartás tartalmazza azoknak a munkáltatóknak az adatait, amelyekre vonatkozóan a munkavédelmi ellenőrzés során az eljáró hatóság jogerős és végrehajtható határozata jogsértést állapított meg és munkavédelmi bírságot szabott ki. A nyilvántartás tartalmazza a) a munkáltató nevét, székhelyét, adószámát, adószámmal nem rendelkező természetes személy munkáltató nevét, lakcímét, adóazonosító jelét; b) a jogsértést megállapító határozat keltét és számát; c) a jogsértés megjelölését, valamint megállapítása jogerőre emelkedésének és végrehajthatóvá válásának időpontját; d) a munkavédelmi bírság tényét és mértékét.

(3) A hatósági nyilvántartás adatait a munkavédelmi hatóság informatikai rendszerében kezeli. A (2) bekezdésben meghatározott adatoknak az informatikai adatbázisban történő rögzítése a munkavédelmi hatóság által történik a jogsértést megállapító határozat jogerősítésének napján, a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság határozatának jogerőre emelkedésének napján. (4) A munkavédelmi hatóság a nyilvántartásban szereplő adatokat a bejegyzés alapjául szolgáló határozat meghozatalától számított két év elteltével törli. 83/C. § * (1) A munkavédelmi hatóság részéről eljáró orvos végzettségű felügyelő a hatósági eljárás lefolytatásához szükséges okból és mértékben megismerheti és kezelheti az érintett munkavállalók - az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben meghatározott - egészségügyi adatait, betekinthet a munkavállaló irataiba, kérheti azok bemutatását, azokról másolatot készíthet, továbbá a munkáltatót, illetve a munkavállalót adatközlésre hívhatja fel. (2) Az (1) bekezdés szerinti adatokat a munkavédelmi hatóság informatikai rendszerében kezeli, az adatokat a hatósági eljárás jogerős befejezésétől számított két év elteltével törli. 30


2013.

83/D. § * A munkavédelmi hatósági eljárás határideje az eljárás megindításától számított negyvenöt munkanap: a) a munkabalesetekkel, foglalkozási megbetegedésekkel és fokozott expozíciós esetekkel, b) a balesetet munkabalesetnek minősítésével, c) a munkáltató és a munkahelyen munkát végző személy közötti munkavégzésre irányuló jogviszony szervezett munkavégzésnek történő minősítésével kapcsolatos eljárásokban. 84. § (1) * A munkavédelmi hatóság felügyelője jogosult * a) * a munkahelyek tekintetében a munkáltatót határozatban kötelezni, hogy írásban nyújtson tájékoztatást a megjelölt munkavédelmi követelmények teljesítéséről; b) * valamennyi munkahelyen - külön engedély nélkül, ellenőrzési jogosultságát az erre jogosító igazolványával (amely a sorszámot, az eljáró felügyelő nevét és a munkavédelmi hatóság megnevezését tartalmazza) igazolva - ellenőrzést tartani; c) * a munkabaleseteket, kivéve a közúti közlekedéssel kapcsolatosakat - a munkáltató ez irányú felelősségét nem érintve - kivizsgálni; d) a munkáltatót felhívni az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítésére; e) a munkáltatót a feltárt hiányosságok meghatározott határidőn belül történő megszüntetésére kötelezni; f) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírások súlyos megszegésével foglalkoztatott munkavállalót a kifogásolt munkavégzéstől eltiltani; g) * a munkavállaló egészségét, testi épségét közvetlenül fenyegető veszély esetén, vagy határértéket meghaladó expozícióban, vagy rákkeltő, mutagén, teratogén hatású veszély előfordulásakor - annak elhárításáig -, továbbá a nem megfelelő védelmet nyújtó védőeszköz használatakor a veszélyes tevékenység, illetőleg üzem, üzemrész működésének, munkaeszköz, egyéni védőeszköz, veszélyes anyag/készítmény használatának felfüggesztését elrendelni; h) elrendelni a 23. § (2) bekezdése szerinti ellenőrzést; i) a balesetet munkabalesetnek minősíteni, továbbá a munkabaleset bejelentését vagy kivizsgálását elrendelni, ha a bejelentést vagy a kivizsgálást elmulasztották vagy nem a jogszabályban foglaltaknak megfelelően végezték, illetőleg ha a munkáltató a balesetet jogszabályba ütköző módon nem tekinti munkabalesetnek; j) a munkaeszköz és egyéni védőeszköz működését, használatát felfüggeszteni, ha az nem rendelkezik a 18. § (3)-(4) bekezdéseiben meghatározott okirattal; k) a munkáltatót arra kötelezni, hogy az éjszakai munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalói átlagos statisztikai létszámát, munkarendjét, az éjszakai munkavégzés körülményeire vonatkozó - a határozatban megjelölt egyéb - információkat, valamint a közölt adatokban, tényekben bekövetkező változást időszakonként bejelentse; 31


2013.

l) a szabálysértésre vonatkozó külön jogszabályok szerint eljárni; m) * a munkahelyen tartózkodó személytől az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást kérni, valamint az ilyen személyt személyi azonossága igazolására felhívni; n) * az ellenőrzés lefolytatásának akadályozása esetén a rendőrség igénybevételére; o) * munkahigiénés vizsgálatok elvégeztetését elrendelni. (2) * A felügyelő köteles a bejelentett súlyos munkabalesetet, valamint a foglalkozási megbetegedést, a fokozott expozíciós esetet - a munkáltató ez irányú felelősségét nem érintve kivizsgálni. (3) * A felügyelő - a munkavállaló egészségének és testi épségének megóvása, továbbá munkabaleset megelőzése céljából - az (1) bekezdés f), g) és j) pontjaiban foglalt határozatának fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását rendelheti el. (4) * A felügyelő a tényállás alapján jogosult a munkáltató és a munkahelyen munkát végző személy közötti munkavégzésre irányuló - az ellenőrzés megkezdésekor, illetőleg súlyos baleset bekövetkezése esetén a baleset időpontjában fennálló - jogviszonyt szervezett munkavégzésnek minősíteni. A minősítéshez a munkáltatóként eljárás alá vontnak rendelkezésre kell bocsátania mindazokat a bizonyítékokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a részére végzett munka nem tartozik a szervezett munkavégzés (87. § 9. pont) körébe. (5) * Olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, és a munkavédelmi ellenőrzés eredményeként valamely munkáltató nem azonosítható, a (4) bekezdés vonatkozásában - az ellenkező bizonyításáig - vélelmezni kell, hogy az érintett munkavállalók munkáltatója az, aki a tevékenységet a munkahelyen ténylegesen irányítja.

32

qwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq

Recommend Documents