qwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq

qwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq Zrínyi Miklós Általános Iskola wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq Pedagógiai Program wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcv 2010. november 15.

bnmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvb nmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvb nmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvb nmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvb nmqwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvb

ZRÍNYI MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Tartalomjegyzék BEVEZETŐ.................................................................................................................................... 4 I. Helyzetkép az iskoláról ................................................................................................................ 6 Az intézmény sajátos arculata................................................................................................................................... 6

Szabadidős tevékenység ............................................................................................................ 6 Az iskola társadalmi környezete - szülői háttere ........................................................................ 7 Tanulóközösségünk ................................................................................................................... 7 Nevelőtestületünk ..................................................................................................................... 7 Tárgyi feltételeink ..................................................................................................................... 7 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ........................................................................................................... 8 II. Pedagógiai célkitűzéseink .......................................................................................................... 9 III. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..................................................... 10 A személyiségfejlesztés és a szocializáció ............................................................................... 10 Általános célkitűzéseink .......................................................................................................... 10 Alapelveink a személyiségformálásban ................................................................................... 10 Követelményeink a személyiségfejlesztésben .......................................................................... 11 A személyiségfejlesztés színterei és szereplői .......................................................................... 11 A személyiségformálás eszközei, lehetőségei .......................................................................... 12 A személyiség fejlődését elősegítő iskolai körülmények .......................................................... 12 Mikor tekinthető a személyiségfejlesztő munka sikeresnek? .................................................... 13 IV. Közösségfejlesztés ................................................................................................................... 13 A közösségfejlesztés követelményei a bevezető és kezdő szakaszokban .................................. 14 A közösségfejlesztés követelményei az alapozó és fejlesztő szakaszokban .............................. 14 Közösségfejlesztő tevékenységi formák .................................................................................. 15 V. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ....................................................... 16 VI. Gyermek- és ifjúságvédelem ................................................................................................... 20 Feladataink.............................................................................................................................. 20 Teendők, tevékenységek ......................................................................................................... 21 VII. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ................................... 23 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ................... 26 Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység................................................................... 26 VIII. Az iskola strukturális felépítése ........................................................................................... 28 IX. Tantárgy rendszerek ............................................................................................................... 28 Tantárgy:................................................................................................................................. 28 X. Az iskolai tankönyvellátás elvei ................................................................................................ 30 Előzetes feladatok ................................................................................................................... 30 A tankönyvkiválasztás szabályai időpontok egyeztetése ....................................................... 31 Ingyenes könyvellátásra jogosult tanulók köre......................................................................... 32 További támogatások .............................................................................................................. 32 XI. Óraszámok .............................................................................................................................. 33 XII. Tanulói tevékenységformák .................................................................................................. 35 Tanulócsoportok száma: 24 ..................................................................................................... 35

KÉSZÍTETTE: A ZRÍNYI MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELŐTESTÜLETE 2010

2


PEDAGÓGIAI PROGRAM

1. évfolyam: általános tantervű osztályok. ............................................................................... 35 Csoportbontások ..................................................................................................................... 35 Napközi otthon........................................................................................................................ 35 Szabadidős tevékenységek ...................................................................................................... 37 Hitoktatás................................................................................................................................ 37 Egészségügyi ellátás................................................................................................................ 38 A mindennapos testedzés megvalósításának lehetőségei .......................................................... 38 XIII. A tanulók ellenőrzése és értékelése ...................................................................................... 39 A tanulók ellenőrzése és értékelése ......................................................................................... 39 A tanulók értékelési rendszerének alapelvei ............................................................................ 39 Írásbeli beszámoltatás formái .................................................................................................. 40 Az egyes modulok értékelése, minősítése, beszámításuk az iskolai évfolyam sikeres befejezéséhez. ......................................................................................................................... 40 A házi feladatok ...................................................................................................................... 41 Tanulók értékelése .................................................................................................................. 41 Magatartás értékelése .............................................................................................................. 43 Szorgalom értékelése .............................................................................................................. 44 Jutalmazások és büntetések ..................................................................................................... 44 Elismerések: ............................................................................................................................ 45 Vizsgák ................................................................................................................................... 45 Átjárhatóság az iskolán belül ................................................................................................... 46 XIV. Szülőkkel való kapcsolattartás formái .................................................................................. 46 Szülői szervezeti forma ........................................................................................................... 46 XV. A Pedagógiai Program nyilvánossága ................................................................................... 48 A helyi tanterv mellékletei............................................................................................................. 51 A pedagógiai program legitimációja ........................................................................................ 52 Kerettanterv az 1–8. évfolyama számára ....................................................................................... 54 Egészségnevelési program .......................................................................................................... 910 A tanulók fizikai állapotának mérése.......................................................................................... 918 Környezeti nevelési program ....................................................................................................... 921 SNI tanulók fejlesztő programja ................................................................................................. 932 Esélyegyenlőségi intézkedési terv ................................................................................................ 986 Szöveges értékelés az 1-4. évfolyamon ........................................................................................ 999


3


PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEVEZETŐ

Az intézmény adatai: Zrínyi Miklós Általános Iskola /Ökoiskola/ 1171 Budapest, Sisakos sáska u. 3. OM 03115

Az intézmény fenntartója: Budapest, XVII. kerületi Önkormányzat Budapest, XVII. kerület Pesti út 165.

Az intézmény felügyeletét gyakorló szerv: Budapest, XVII. kerületi Önkormányzat Budapest, XVII. kerület Pesti út 165.

Pedagógiai programunkat az alábbi jogszabályok alapján átdolgoztuk: 2003. évi LXI. Törvénnyel módosított Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény A nevelési és oktatási intézmények működéséről szóló többször módosított 11/1994. (VI. 8) MKM rendelet A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/1992. (X. 8.) kormányrendelet 243/2003. (XII. 17.) kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 202/2007. (VII. 31.) kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet módosításáról


4


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az iskola rövid bemutatása Iskolánk 1982 óta működik Rákoscsaba és Rákoskert határán. Tanulóink többsége gyalogosan vagy kerékpárral jár az iskolába. A BKV és a Volán járatok megállója a Kucorgó tér sarkán található, ahonnan egy rövid sétával könnyen megközelíthető iskolánk. Gépjárművel a Pesti útról nyíló Sisakos sáska utcán keresztül lehet az intézménybe eljutni. Az iskola az ország első ökoiskoláinak egyike, ami azt jelenti, hogy intézményünkben kiemelt módon jut szerephez a gyerekek és felnőttek- legszélesebb értelemben vett- környezeti nevelése, oktatása.(Az Oktatási Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közös elismerését először 2005-ben nyerte el az iskola.) Az oktató és nevelőmunka két – egymáshoz közeli – épületben folyik. Az alsósok egy földszintes, családias épületben, a felső tagozat tanulói az iskola – háromszintes – főépületében, tágas, jól felszerelt tantermekben sajátíthatják el a továbbtanuláshoz szükséges ismereteket. A „zöld piramis” ma már jellegzetes épülete kerületünknek. Több sportpályával rendelkezünk. A kézilabda pályánk világítással ellátott. A testnevelésórákon, ha az időjárás megengedi, tanulóink igénybe vehetik labdarúgó-, kézilabda- és atlétikai pályáinkat. A kerületi Tan- és Sportuszodával valamint a szülőkkel történő megállapodások alapján biztosítani tudjuk az úszásoktatást - a tanítási időt követően - is. A közel 13 ezer kötetes könyvtárunk majdnem minden igényt kielégít. Intézményünkben két számítástechnikai szaktanterem, 30 munkaállomással szolgálja a korszerű oktatást. Állandó internetes hozzáférhetőség segíti a pedagógusok és diákjaink mindennapi munkáját. Délutánonként napközis csoportokban és iskolaotthonos osztályban tanulhatnak, játszhatnak gyermekeink. Pedagógusaink főiskolai, egyetemi végzettséggel rendelkeznek. A minél eredményesebb oktató-nevelő munka érdekében folyamatos továbbképzéseken vesznek részt. Mindennapi munkájukat pedagógiai asszisztensek segítik. Tanítóink, tanáraink szakmai elhivatottságát és elismertségét jelenlegi és egykori diákjaink valamint a legtöbb szülő is nagyra értékeli, kiemelkedőnek tartja. Főbb célkitűzések, alapelvek Főbb célkitűzéseinket, alapelveinket küldetésnyilatkozatunkban így fogalmaztuk meg: „Együtt gyermekeink időtálló tudásáért a nyitott emberközpontú iskolában.” Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink az alapvető ismeretekkel felvértezve képesek legyenek az eredményes továbbtanulásra, az önálló ismeretszerzésre. Igyekszünk úgy szervezni az iskolai életet, hogy a ránk bízott gyerekek minden nap szívesen jöjjenek az iskolába. Reméljük, hogy kíváncsiságukat, a világra való nyitottságukat az általános iskola elvégzése után is megőrzik. Minden alkalmat megragadunk, hogy gyermekeinket sikerélményhez juttassuk, és meggyőzzük őket arról, hogy emberségben, tudásban gyarapodni a legfontosabb érték. Alapelveink meghatározásánál figyelembe vettük az éppen érvényes tantervi előírásokat, iskolánk hagyományait és a szülők, tanulók elvárásait is. A humán és reál műveltségi területek egyenrangúságát valljuk, mivel környező világunk is egységes egészet alkot. Az egészséges életmódra, a környezetvédő gondolkodás- és cselekvésmódra külön hangsúlyt fektetünk.


5


PEDAGÓGIAI PROGRAM

I. Helyzetkép az iskoláról Az intézmény sajátos arculata Az intézmény arculatát a tágas terek határozzák meg. Térben és gondolkodásmódban is a legszélesebb vonulatot szeretnénk gyermekeinknek bemutatni, és kialakítani bennük a választás képességét. A bevezető és kezdő szakasz (1-4. évfolyam) fő funkciója a biztos alapok megteremtése anyanyelvből és matematikából. Fontosnak tartjuk a hatékony, önálló tanuláshoz szükséges képességek (beszéd, olvasás, figyelem, emlékezet, gondolkodás) tudatos fejlesztését, az olvasóvá nevelést. Sajátos arculatunkat tükrözi emelt szintű oktatásunk testnevelésből és idegen nyelvből. A NAT műveltségi területei közül a Művészetekbe kiemelt fejlesztési feladatként építettük bele nemzeti kultúránk értékeinek átörökítését, nemzeti hagyományaink ápolását, illetve hazánkban élő nemzetek és népcsoportok kulturális értékeinek megismerését, megbecsülését, tiszteletét. Az ének-zene, illetve a rajz és vizuális kultúra tantárgyak keretében kiemelten fejlesztjük az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciáit. Tehetséges tanulóink részére a kerületi Bartók Béla Zeneiskola és Művészeti Iskola intézményünkben tartja a szolfézs- és a hangszeres zeneórákat. Kiemelt feladatunknak tekintjük az esélyegyenlőség biztosítását, a felzárkóztatást és a tehetséggondozást. A gyengék felzárkóztatását, egyénre szabott feladatokkal való ellátását nemcsak a tanítási órán valósítjuk meg, hanem a tanórán kívüli foglalkozásokon is. Ebben a munkában segítenek fejlesztő pedagógusaink, a logopédusunk és a pszichológusunk. A tehetséges tanulók fejlesztését a differenciált foglalkoztatás mellett a versenyekre való felkészítés és a rendszeres megmérettetés is segíti. Szakköreink is ezt a célt szolgálják. Igény és lehetőség szerinti tanfolyamainkon már a kisebb (3-4. osztályos) diákjaink is tanulhatnak számítástechnikát. Szabadidős tevékenység A kötelező órákon kívül fiúknak a labdarúgás, lányoknak kosár- és kézilabda sportágban biztosítjuk a szabadidős sportolási lehetőséget. Rendszeresek az atlétika és az asztalitenisz foglalkozások. Részben iskolai, másrészt kerületi edzők vezetésével zajlanak az asztalitenisz edzések. Kiemelkedően jó kapcsolatunk van a Rákoskerti Művelődési Házzal, a Rákoscsabai Közösségi Házzal és a Bartók Béla Zeneházzal. Az általuk szervezett programok kiegészítik iskolai rendezvényeinket. A kulturált és demokratikus közélet alapszabályait a Zrínyi Ifjúsági Fórum (diákönkormányzat) keretein belül tanulják és gyakorolják gyerekeink. Sokféle szakkör ad lehetőséget tanulóink szabadidős tevékenységéhez (énekkar, színjátszó, gyermektorna, matematika, szorobán, kézművesség, rovásírás, tehetséggondozás, természetbúvár, csavargó klub, kis történész… az igények és lehetőségek függvényében). A hagyományossá vált táborozások a nyári szabadidő hasznos és emlékezetes eltöltését szolgálják. Évek óta iskolánkban működik a nyári napközis tábor, ahol a kerület gyermekei változatos programok keretében tölthetik el szabadidejüket.


6


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az iskola társadalmi környezete - szülői háttere Az intézmény két épülete a Zrínyi út - Pesti út kereszteződésénél helyezkedik el. A beiskolázási körzetünk családi házas, kertvárosi jellegű település. Az itt élő családok szociális helyzete igen nagy különbségeket mutat. A társadalmi változások ugyanis nagymértékben befolyásolták az itt lakó középréteg életét. A gazdasági körülmények romlása, a családok stabilitása megingott, szaporodott a leszakadók száma. Növekedett az elbizonytalanodás, a reményvesztettség. Ugyanakkor egy másik réteg anyagi helyzete jelentős javulást mutat. Az új beköltözőkkel (lakópark) ez a szám tovább emelkedik. Azokban a családokban, ahol mindkét szülő dolgozik (sokszor napi 10-12 órát), esetleg hétvégén is, kevés idő és türelem marad a gyerekek nevelésére. Tanulóközösségünk Iskolánk tanulóinak száma folyamatosan megközelíti a 600 főt. Évek óta 24 osztályt indítunk, melyből a 2007/2008-as tanévtől felmenő rendszerben 1-1 iskolaotthonos formában működik. A szülői igényeket figyelembe véve délután 6 napközis csoportot üzemeltetünk. A családi körülmények közötti különbségek miatt tanulóközösségünk összetétele is igen heterogén. Nagyon különböző neveltségi szinttel, ismeretanyaggal rendelkeznek. A tanulók családi körülménye és érdeklődése nagy szórást mutat. A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó tanulók száma iskolánkban nem jelentős, számukra a magyar anyanyelvű oktatást tudjuk biztosítani. Nevelőtestületünk 1982-ben kezdtük a nagy épületben, de 1985-óta már két épületben azon dolgozunk, hogy egységes nevelőtestületi közösséget sikerüljön kialakítanunk, ami döntően befolyásolja nevelő-oktató munkánk eredményességét. A mindennapok légköre bizonyítja, hogy tantestületünk egysége, biztonságérzete jó. A fiatal, új kollégák hivatástudata, kezdeményezőképessége a konstruktív együttműködést nagymértékben segíti. A tantestület aktivitása teret ad egy fokozatosan kibontakozó, színes iskolai életnek. Tudjuk, hogy ez a közösség hitelesen tud értékeket közvetíteni a diákok és szüleik számára. Az oktató-nevelő munkánkat segítik fejlesztő pedagógusaink, egy félállású gyógypedagógus-logopédus, pszichológus, pedagógus asszisztensek, informatikus, illetve iskolai védőnő. Több kerületi tantárgygondozó jelentős szerepet tölt be a szaktárgyi oktatás színvonalának fejlesztésében. Tanítóink, tanáraink szívesen fogadnak gyakorló hallgatókat tanító és tanárképző főiskolákról, egyetemekről. Tárgyi feltételeink A nagy épületben 13 tanterem, 3 nyelvi terem, 2 számítógépterem, 1 kémia előadó, 2 technika terem és egy kisméretű tornaterem szaktanterem van. Az ebédlő (melegítő konyhával) 90 fő befogadására alkalmas. . A kis épületben 6 tanterem, 4 kisebb terem, 2 fejlesztő szoba, illetve 1 tornaszoba van. Itt található az iskolai könyvtár is.


7


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az iskolához nagy udvarok tartoznak. Bitumenes kézilabdapálya kosárpalánkokkal és reflektoros megvilágítással, salakos teniszpálya, távolugró gödör, súlydobó kör, szabványméretű füves labdarúgó pálya 5 méter széles salakos atlétikai pályával és egy füves kispálya labdarúgáshoz. Kis épületünk udvarán játszótér biztosítja a kisiskolások kikapcsolódását. Mindkét épülethez tartoznak kiszolgálóhelyiségek, raktárak stb.

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 7. sz. melléklete határozza meg azoknak a minimálisan kötelező eszközöknek és felszereléseknek a jegyzékét, amelyekkel iskolánknak rendelkeznie kell. Ennek alapján folyamatosan ellenőrizzük, hogy rendelkezünk-e a szükséges eszközökkel, a hiányok pótlásáról gondoskodunk. Mivel a törvény megadja az alapvető eszközök jegyzékét, itt csak a mi iskolánk Pedagógiai Programjában szereplő speciális területek végrehajtásához szükséges alapvető eszközöket és felszereléseket soroljuk fel. ÖKO-iskola programhoz Az iskola jelenlegi környezete, udvara ehhez minden külső feltételt biztosít. Eszközök növényültetéshez Könyvtárban ÖKO sarok, amely az ökológiai kutatómunkát segíti Akvárium, terrárium, élősarok kialakításához. Szelektív hulladékgyűjtéshez megfelelő tárolók Palackzsugorító eszköz Elemgyűjtő láda Angol nyelv oktatásához Nyelvi bontáshoz szükséges termek adottak. Nyelvi szemléltető eszközök, videó- és hanganyag, Nyelvi labor (Informatika termekben számítógép használatával) Testneveléshez, sporthoz Tárgyi feltételek széles választéka: füves nagypályás labdarúgó pálya, atlétikai pálya, salakos teniszpálya, ¾-es focipálya, bitumenes kézilabda pálya, kicsi tornaterem, stb. Kapuk, fejelő állvány, labdák, (foci, kézi, kosár, röp-, medicin- és szivacs kézilabda), atlétikai eszközök, mezek, stb. Informatika oktatásához 2 darab 16 tanulói géppel felszerelt informatika terem, internet hozzáféréssel Könyvtárban számítógép, internet hozzáférés Egyéni fejlesztést szolgáló speciális eszközök Célirányos fejlesztő könyvek és munkalapok (kiegészítők) Süni, Nebuló 1., 2., 3., 4. Fejlesztő játékok az alábbi területeken: Logico, lyukas tábla, érzékelő játékcsalád, Babylon, matematika doboz (korong, pálcika, logikai készlet), applikációs képek (Emberek világa, Állatok világa, Növények világa, Közlekedés világa), beszédfejlesztő egységcsomag Olvasás, helyesírás fejlesztéséhez oktató programok és játékprogramok: Az én ábécém- interaktív olvasókönyv, Gémvarázsló Egyebek: Nagymozgás - sportszerek: karikák, különböző méretű labdák, gólyalábak, trambulin, gördeszkák, ugrónyuszik, ferdepadok, ugrókötelek, szivacsszőnyegek


8


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Finommozgás: gyurma, tükör, festék, ecset, kendő, olló, fonalak, gyöngyök, különböző méretű üveggolyók. Az iskola bútorzatát és szertárainak felszerelését folyamatosan fejlesztjük. (A több éves eszközbeszerzési ütemtervnek megfelelően.)

II. Pedagógiai célkitűzéseink Az iskola alaptevékenysége az általános iskolai nevelés és oktatás, tanulóink felkészítése a továbbtanulásra az alapító okiratban megfogalmazottak szerint. Ezt elsősorban a tanórai foglalkozásokon a helyi tanterv előírásainak teljesítésével - 8 évfolyamos általános iskolai képzéssel - valósítjuk meg. Fő célkitűzéseink A NAT által meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése. - Anyanyelvi kommunikáció - Idegen nyelvi kommunikáció - Matematika kompetencia - Természettudományos kompetencia - Digitális kompetencia - A hatékony, önálló tanulás - Szociális és állampolgári kompetencia - Kezdeményező és vállalkozói kompetencia - Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség - Környezetvédő, környezettudatos életmódra nevelés Az általános műveltség megalapozása. Helyi tantervünkben rögzített követelmények elsajátíttatása. Igény illetve képesség kialakítása az önálló ismeretszerzésre (életkornak megfelelő szinten), az élethosszig tartó tanulásra. Kiemelt fejlesztési feladataink Énkép, önismeret Hon- és népismeret Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés A tanulás tanítása Környezettudatosságra nevelés – Ökoiskolai program Testi és lelki egészség – Egészségnevelési program Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A kiemelt fejlesztési feladatok konkrét meghatározása a helyi tantervekben megtalálható.


9


PEDAGÓGIAI PROGRAM

III. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Mottó: „Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.” (Weöres Sándor) A személyiségfejlesztés és a szocializáció A személyiségfejlesztés nevelő-oktató munkánk alapvető része és célja is egyben, az ismeretátadó funkciók mellett ezt várja el tőlünk a szülői ház és a tágabb társadalmi környezet is. A kettő elválaszthatatlanul jelen van a mindennapokban, hisz a világról és önmagáról szerzett ismeretek folyamatosan gazdagítják az egyént, hozzájárulnak személyisége épüléséhez. Minden ember számára köztudott, hogy a gyermekekben a fejlődést befolyásoló biológiai (öröklött) tényezők elválaszthatatlanul és bonyolultan összefonódnak a nevelési tényezőkkel, a környezeti hatásokkal, amelyek jelentőségükben és összetettségükben messze felülmúlják a biológiai faktorokat. A gyermeki személyiség kialakulására a legnagyobb hatással a család van. Részben a hagyományos családmodell szétesése, e kötelékek lazulása, és részben az értékválság miatt, a szocializáció egyre inkább hiányos, befejezetlen. Ez a jelenség az intézményes nevelés és oktatás számára új, illetve több feladatot jelent. Iskolánk nyolc osztályos szerkezete lehetőséget biztosít, hogy hosszabb távon figyelemmel kísérjük, segítsük tanulóink fejlődését. Szem előtt kell tartanunk azokat a kortársi csoportokat, melyek hatással vannak vagy lehetnek tanulóink formálódására. Iskolánkban a személyiségfejlesztés terén a sportnak meghatározó szerepe van. Az igazolt versenyzőknél az egyesületi élet, maga a sporttevékenység sajátos személyiségfejlesztő tényező. Mindezek mellett egyre nagyobb szerepe van a szocializációs folyamatban a tömegtájékoztatásnak, az információs forradalom megvalósulásának is. Általános célkitűzéseink Legfontosabb célkitűzésünk, hogy a hozzánk járó gyermekek testi (fizikai), lelki (érzelmi), szellemi (intellektuális) és társadalmi (szociális) fejlődését lehetővé tegyük, illetve elősegítsük munkánkkal. Optimálisan olyan személyiség kialakítására törekszünk, mely gyorsan változó világunk kihívásaira válaszolni képes, adaptív, sokoldalú, kreatív, önmaga és közössége sorsát alakítani tudó, egészséges, tevékenység- és örömképes. Alapelveink a személyiségformálásban A felsorolt célok elérése érdekében a következő általános érvényű gondolatokat tartjuk fontosnak: - A személyiségfejlesztés a gyermek valamennyi pszichés sajátosságának fejlesztését jelenti, jelen van a nevelő-oktató munka egészében. - Nevelő-oktató munkánk során a személyiséget egységes egésznek tekintjük. - A fejlesztés során figyelembe vesszük a tanuló életkorát, biológiai érettségét, egyéni sajátosságait, és ezekre alapozva tervezzük meg a megfelelő foglalkozási módokat és eszközöket. - Szem előtt tartjuk, hogy a gyermek fejlődése gyorsabb, eredményesebb, ha munkáltatása egybeesik tevékenységvágyával, aktivitásával. - Szükséges, hogy a gyermek érezze, hogy nevelői a teljesítményétől és magaviseletétől függetlenül feltétel nélkül elfogadják és szeretik.


10


-

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Ennek érdekében a jó teljesítmény, a jó szándék, az igyekezet minden alkalommal kapja meg a megfelelő elismerést, dicséretet. A lelki egészség (mentálhigiéné) biztosítását, kiépítését tanítványainkban minden területen kiemelten kezeljük.

Követelményeink a személyiségfejlesztésben -

Rendelkezzen a tanuló helyes önismerettel, önértékelési, önfejlesztő képességgel. Alakítsa ki reális és sértetlen énképét. Ismerje meg a tanuló az értékeit, tevékenységvágyát. Legyen a tanulónak önbizalma, magabiztos fellépése. Alakuljon és fejlődjön kapcsolatteremtő képessége. Képes legyen adekvát „énközlésre”, kommunikációra. Értelmezni a metakommunikáció jelzéseit. Ismerje saját értékeit. Ismerje fel és óvja a környező világ minden értékét. Fokozatosan növekedjék önállósága. Képes legyen érdekeit képviselni, véleményét megfogalmazni. Váljék kreatív emberré, fokozatosan alakuljon ki alkotó- és kritikus gondolkodásmódja. Legyen kész és képes a folyamatos, élethosszig tartó tanulásra, ismeretszerzésre. Rendelkezzen bizakodó életszemlélettel, küzdőszellemmel, tudásvággyal, és törekedjék az egészséges, boldog életvitelre. Tudja kezelni az érzelmi feszültségeket. Képes legyen az ellentétek, a konfliktusok feldolgozására, a kudarctűrésre. Tudjon különbséget tenni az alapvető erkölcsi normák közt (jó - rossz, helyes helytelen stb.). Vállaljon felelősséget tetteiért. Alakuljon és fejlődjön kötelességtudata, társadalmi érzékenysége. Legyen képes szeretetet adni és kapni. Tudja elfogadni a másságot (faji, vallási, kulturális, testi fogyatékosság). Sajátítsa el a közösségi normákhoz való alkalmazkodási képességet. Legyen tudatában a demokratikus „játékszabályoknak”. Rendelkezzen toleranciával és empatikus készséggel. Tanulja meg, hogy mi a jog, és legyen képes élni vele. Törekedjék testi-lelki harmóniája megőrzésére. Éljen, táplálkozzon egészségesen. Az egészséges életmód, a mozgás váljék életformájává. Rendelkezzék elemi önvédelmi képességgel (balesetvédelmi, közlekedési ismeretek, stb.). A sport, a játék öröme - kortól függetlenül - legyen része életének. Tudjon méltósággal győzni és veszíteni.

A személyiségfejlesztés színterei és szereplői A feladat komplex és permanens jellegéből fakadóan a színhely nem meghatározható, vagy egybeesik a nevelési-oktatási folyamatok megvalósításának színhelyével, hisz az iskola kapuján való belépéstől a folyosói köszönéseken át a szakórai elfoglaltságig mindenhol zajlik a folyamat. Az alsó tagozatban, ahol szinte egy nevelő irányításával tevékenykednek a nap jelentős részében, ott valamennyi óra, tanórai szünet, összejövetel, stb. a személyiségfejlesz-


11


PEDAGÓGIAI PROGRAM

tés mindennapos lehetősége. Felső tagozaton az osztályfőnöki órák kínálják a legtöbb lehetőséget a gyerekek megismerésére, megnyilatkozásaik megfigyelésére, de nagyon izgalmas helyszín lehet egy kirándulás, klubdélután vagy bármely spontán adódó szituáció a beszélgetésre. Tudjuk, mekkora szerepe van - különösen a gyerekkorban - a mintáknak a személyiség alakulására, ezért fokozott minden felnőtt, minden nevelő-oktató intézményben dolgozó felelőssége e hatásban. A technikai és adminisztratív dolgozók, valamint a pedagógusok egyaránt alakítói annak az iskolai atmoszférának, kultúrának és klímának, amely alapvetően meghatározza a nevelés miliőjét. Hagyományosan a pedagógusra hárul a személyiség feltérképezése, alakítása. A tanítók, napközis nevelők, szaktanárok és az osztályfőnökök teszik a legtöbbet a fenti célok megvalósítása érdekében, az ő nevelő-oktató munkájuk, megjelenésük, verbális és nonverbális kommunikációjuk, (külsejük, fellépésük, stb.), egyéniségük, vezetési stílusuk, a tanulókkal való kapcsolatuk jellege döntő jelentőségű e folyamatban. A napközi fontos színtere a személyiségfejlesztésnek, hiszen itt a szabadidőben és a tanulási idő alatt több korosztály együttélését kell biztosítani, - szinte családmodellt produkálva - mely elősegíti a mások és a másság iránti tolerancia, alkalmazkodási képesség fejlődését. Szereplők ebben a munkában a szülők is, a gyermek előéletére, családi hátterére vonatkozó információkat ők közlik szülői értekezleten, fogadóórán, esetleg családlátogatás alkalmával, vagy reggel a kapuban. A gyermek megértéséhez az is kulcs, ha a szülő éppenséggel nem keresi a kapcsolatot az iskolával. A pedagógus munkáját segíti - adott esetben - a gyermek és ifjúságvédelmi felelős is. Ha a tanító, vagy a tanár úgy érzi, tudása, eszköztára kevés, korrekciós, terápiás segítségre van szükség, külső intézményhez, speciális szakemberekhez fordulhat. A személyiségformálás eszközei, lehetőségei A személyiségfejlesztés lehetőségei, eszközei gazdagok. Pedagógusaink a következő lehetőségekkel és eszközökkel élnek a személyiségfejlesztés folyamatában: Lehetőségek

Eszközök

A tanórai foglalkozások során

ismeretek átadása

A tanórán kívüli foglalkozások során (szakkörök, kirándulások, színház-, mozi-, múzeumlátogatás stb.): A pedagógusi személyiségben minta A tanár-diák viszonyban beszélgetés A gyermek személyiségében önismeret A tanulók egymás közötti kapcsolatában társas kapcsolatok A közösségekben (csoport - osztály - iskola) konfliktuskezelés Az iskola szellemiségében, értékrendjében érdekérvényesítés Az iskola és a környezet viszonyában szolidaritás Az iskola és a család viszonyában együttműködés A személyiség fejlődését elősegítő iskolai körülmények - A rendkívül kedvező környezeti adottságok (Rétek, nádasok, sportpályák stb.) - Az iskola dolgozóinak kiegyensúlyozottsága, a felnőtt világ „stabilitása”.


12

ZRÍNYI MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA -

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az iskolavezetés, a tantestület, a technikai dolgozók, a szülők és más partnerek (pl. edzők) egymás megbecsülésén alapuló kapcsolata. A tantestület összhangja, egységes és következetes gyerekbarát tevékenysége a nevelő-oktató munka terén. Egységes értékelési rendszer biztosítása, amely figyelembe veszi a gyermek teljes személyiségét. Szorongásmentes, bizonytalanságot kiküszöbölő körülmények megteremtése. Pontos, a tanulói jogos igényeket figyelembe vevő napirend megszervezése, betartása. Az életkori sajátosságoknak megfelelő berendezések, otthonos körülmények megteremtése. Igényes környezet, kulturált tisztálkodási, étkezési lehetőségek biztosítása. Folyamatos iskolaorvosi ellenőrzés. Sportolási és szabadidős tevékenységek biztosítása. Tanulmányi és kulturális versenyek szervezése. Az önművelés lehetőségei (könyvtár, Internet) biztosítása.

Mikor tekinthető a személyiségfejlesztő munka sikeresnek? A személyiségformálás eredménye nehezen vagy egyáltalán nem mérhető, évekkel, évtizedekkel később derül ki, diákjaink mit profitáltak a nálunk töltött évekből, mennyit gazdagodtak kapcsolatteremtésben, önismeretben, szociális érzékenységben, stb. Ez a távlatosság azonban nem keserít el bennünket, a pedagógia optimizmusával valljuk: az ember nevelhető, formálható.

IV. Közösségfejlesztés Mottó: „Minden egyes ember, még a legnagyobb is parányi része az egésznek, minden rész az egészért lévén alkotva, azért kell munkálkodnia.” (Kölcsey Ferenc) A Zrínyi Miklós Általános Iskola nevelőmunkájának fontos feladata a közösségek kialakítása, formálása és fejlesztése, amelynek legfőbb befolyásoló tényezője a gyermekek életkora. Az individuum fejlesztése mellett alapvető célunk a küldetésnyilatkozatunkban is kifejezésre juttatott közösségfejlesztés. „Együtt gyermekeink időtálló tudásáért a nyitott emberközpontú iskolában.” Alapvető, személyiségbe építendő emberi értékek a közösségekben - A önmagunk és mások tisztelete és megbecsülése. - A szolidaritás érzékének kifejlesztése. - A tolerancia. - Az igazságosság. - A bizalom. - A barátság. - A többségi akarat elismerése, a közösségi célok elérésében.


13


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az alapfokú nevelés-oktatás bevezető, kezdő, alapozó és fejlesztő szakaszai, illetve a közösségfejlesztési feladatok egymáshoz való viszonya Fő feladataink: - bevezető (1-2. évfolyam) szakaszban a közösség kialakítása, - kezdő (3-4. évfolyam) szakaszban a közösség formálása és fejlesztése, - alapozó (5-6. évfolyam) szakaszban a közösség formálása és fejlesztése, - fejlesztő (7-8. évfolyam) szakaszban a közösség formálása és fejlesztése. A közösségek kialakításában meghatározó szerepet játszanak a következő tényezők: - az életkori sajátosságok, - a gyermekcsoportok háttere, - a gyermekcsoportokkal foglalkozó nevelők. A közösségfejlesztés követelményei a bevezető és kezdő szakaszokban -

-

Ismerjük meg a tanulók személyiségét, életkörülményeit, építsünk az óvodában szerzett ismeretekre is. A tanulókkal közösen alakítsuk ki az együttélés, az együttműködés legfontosabb szabályait. (Már kisiskolás korban lényeges, hogy a gyerekek közösen éljék meg a normaalakító élményeket, ugyanis az átélt kudarcok, örömök összehozzák, összetartják a gyermeki közösségeket.) Folyamatosan növeljük az összetartozás érzését, ezzel szemben folyamatosan csökkentsük a pedagógus központi szerepét. Helyezzünk hangsúlyt a „mi” tudat formálására. A kezdő szakasztól a tanulókkal közösen értékeljük a kitűzött és elvégzett feladatokat, a közösségi konfliktusokat. A gyors lefolyású, közeli sikereket hozó feladatok mellett hosszabb erőfeszítést igénylő célokat tűzzünk ki a közösségek elé (pl.: műsorkészítés, farsangi mulatság szervezése, anyák napjára való felkészülés).

A közösségfejlesztés követelményei az alapozó és fejlesztő szakaszokban -

-

-

-

Fordítsunk figyelmet a magatartási normák kialakítására. Kialakításakor vegyük figyelembe a csoport véleményét, javaslatait. A közösen kialakított és elfogadott normákkal az osztály tagjai könnyebben azonosulnak, sokkal inkább sajátjuknak tekintik, mint egy kívülről jött felnőtt követelést. Juttassuk érvényre a csoportaktivitást, a tanulók végezzenek öntevékenyen önálló munkát. Kapjon kiemelt szerepet a közösségben a közvélemény kutatása. A hangadók sokszor kiemelt szerepet játszanak az osztály életében, javaslataikat társaik kritika nélkül elfogadják, esetleg félnek is tőlük. Célszerű egyénileg is foglalkozni ezekkel a tanulókkal, és esetleges csoportnyomással, tanári, szülői ráhatással befolyásolni magatartásukat. Fontos feladat a pozitívan ható tanulók tekintélyének növelése, az aktívák kinevelése. Tekintsük fontosnak és emocionálisan nélkülözhetetlennek az együttes élmények tervezését, szervezését, lebonyolítását. Az együttes cselekvés élménytöbblete (még a kudarcé is) erősíti a közösséghez tartozás érzését. Tiszteljük és őrizzük a kialakult hagyományokat, ugyanis ezek adják a közösségek sajátos arculatát.


14


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Vonjuk be az érdekérvényesítésbe gyengébb tanulókat is az osztályközösség életébe. Bízzuk meg őket olyan feladatokkal, amelyeket sikeresen tudnak megoldani. Fejlesszük tovább a „mi” tudatot.

Közösségfejlesztő tevékenységi formák Hagyományaink: Őszi és tavaszi „Túranapok” Őszi és tavaszi „Sportnapok” Zrínyi Kupa Oviolimpia Zrínyi nap A Zrínyi Ifjúsági Fórum (diákönkormányzat) Napja Szüreti bál Mikulás bál Farsangi bál „Bolond” ballagás Szülők-nevelők bálja Karácsonyi hangverseny Zenei Világnap Őszi és tavaszi „Zöldítő Napok” Föld Napja Madarak és Fák Napja Állatok világnapja Tanévnyitó ünnepség Tanévzáró ünnepség Ballagás „Aranyötösök” elismerésének átadása Zrínyi Plakett adományozása Nyári gyermektábor Megemlékezések, ünnepségek: október 6. október 23. március 15. Sportversenyek: A sportversenyeken sikeresen szerepelt tanulók eredményeinek az iskola diákjai előtt történő bemutatása. Tanulmányi versenyek: A tanulmányi versenyeken elért eredmények kihirdetése a tanulóifjúság előtt. Pályázatok: A pályázatokon elért eredmények kihirdetése a tanulóifjúság előtt. Egyéb közösséget fejlesztő tevékenységek: Videofilmek, fényképek, tablók, és kiállítás készítése az iskolai életről. A Zrínyi Ifjúsági Fórum /ZIF/ működése. A diákönkormányzat működése az osztályközösségekben.


15


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az osztályközösségek részvétele az iskolai közösség rendezvényein. Az osztályközösségek hagyományokon alapuló tevékenysége. Adventi programok. Kapcsolatteremtés iskolán kívüli közösségekkel, szervezetekkel. Táborok. A napközi otthon és az iskolaotthon szabadidős foglalkozásai. Tanulmányi séták, kirándulások. Múzeumlátogatások. Színházlátogatások. Filmszínház-látogatások. Természetjárások. Állatkerti napok. Munkánkat akkor tekintjük sikeresnek, ha iskolánk tanulói szívesen vállalják az iskola közösségéhez való tartozást, ismerik, és büszkék a nagy elődökre, de a napjainkban sikert elért sportolókra, és a tanulmányi versenyeken jól szereplő, a mindennapokban helytállni tudó iskolatársakra is.

V. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Mottó: „Bánjunk az emberekkel úgy, mintha azok lennének, akiknek lenniük kellene, és segítsük őket abban, hogy azzá váljanak, amivé képesek.” (Goethe) Ahhoz, hogy gazdasági helyzetünket, életszínvonalunkat, kultúránkat fejleszteni tudjuk, kiemelt és különösen fontos kérdésként kell kezelnünk a tehetségnevelést. A tehetség valójában emberi tulajdonságok, képességek rendszere, tehát nem abszolút, hanem lehetőség, amelyet megfelelő pedagógiai, pszichológiai módszerekkel felszínre lehet hozni, ha az egyén és a környezete között megfelelő a kapcsolat. A tehetség felismerése és gondozása nevelő-oktató munkánk egyik leglényegesebb része. A tehetséggondozás kulcsfontosságú tényezői mi vagyunk a pedagógusok, akiknek a képességfejlesztés során három feladatot kell megoldaniuk: 1.-Tehát a tanulók személyiségének minden értékes vonását gondos szakértelemmel és megértő humánummal kell kibontakoztatnunk. Erősítenünk kell a jellemet, az akaraterőt és a közösségi szellemet. 2.- Fejlesztenünk kell a gyermekekben azokat az általános értelmi képességeket, melyek minden pályán szükségesek az érvényesüléshez. 3.- Keresnünk és fejlesztenünk kell minden gyermekben azt, vagy azokat az adottságokat, melyek bennük a legjobbak, és az átlagos szintet meghaladják. Fő célkitűzéseink -

A képességek, a kreativitás és a személyiség összehangolt fejlesztésével, minden diákunknak segítsük feltárni és kibontakoztatni egyéni tehetségét, megfogalmazni egyéni életcélját.


16


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Nyolcadik osztály után olyan fiatalokat szeretnénk útjukra bocsátani, akik eligazodnak a természeti és társadalmi környezetben, képesek alakítani azt, és megtanulják kezelni és megoldani az őket érő konfliktusokat és kihívásokat.

Feladataink - Tegyük képessé a tanulókat az önismeretük fejlesztésére, képességeik megismerésére, az önálló tanulási technikák elsajátítására, önálló ismeretszerzésre, kreatív alkotó gondolkodásra. - A pedagógusaink minél tágabb körben mutassák meg a lehetőségeket és az utakat a konkrét gyakorlati munkán keresztül, ugyanis egyetlen gyerekről sem állítható, hogy mindenben tehetségtelen, legfeljebb az, hogy még nem talált rá saját tehetsége kibontakoztatásának útjára. Ha a gyermek élete során nem kap lehetőséget arra, hogy bizonyos tevékenységet végezzen, valamit kipróbáljon, akkor soha nem derül ki, hogy van-e hozzá tehetsége vagy sem. - Diákjaink többségét hozzuk olyan helyzetbe, hogy ne csak kipróbálja a tevékenységformákat, hanem a továbblépés lehetőségére is találjanak rá. - Olyan emberekké kell nevelnünk Őket akik felismerik környezetük élő és élettelen értékeit és tenni is képesek azok megóvásáért. A tehetséggondozás tanórai lehetőségei Emelt szintű oktatás (idegen nyelv) Az Európai Unió 450 millió, különböző etnikai, kulturális és nyelvi háttérrel rendelkező európai hazája. Nélkülözhetetlen, hogy polgárai rendelkezzenek azokkal a képességekkel, amelyek egymás megértéséhez szükségesek. A jó nyelvtudással rendelkezők jobban ki tudják használni a mindenki számára adott lehetőségeket. A korai gyermekkorban elkezdett idegennyelv-tanulás alapozza meg az egész életen át tartó nyelvtanulás folyamatát, a megfelelő szintű olvasást, szövegértést, írást- és beszédkészséget. Alapja a későbbi második idegen nyelv elsajátításának. Iskolánk a 2001-2002-es tanévtől a kerettanterv által adott lehetőséggel élve és a szülői igényeket figyelembe véve már első osztálytól emelt szintű nyelvi osztályt indít. Szakképzett nyelvtanáraink kiemelt feladata a fent említett célok megvalósítása érdekében, hogy megalapozzák gyermekeink versenyképes tudással rendelkező uniós polgárrá válását. A tanórai foglalkozások bontott csoportokban történnek. A legkisebbeknél minden tevékenység a játék valamely formájában jelenik meg az életkori sajátosságoknak megfelelően. Korszerű tankönyvekből és egyéb interaktív segédanyagokkal a legújabb tanuláselméleti módszerek alkalmazásával fejlesztjük a nálunk tanuló diákokat. Szülői igényekkel összhangban a legkiválóbb tanulóink a 8. évfolyamon sikeres gyermekeknek szóló nemzetközi nyelvvizsgát szerezhetnek meg. Szintén szülői igények alapján rendszeresen szervezünk külföldi tanulmányutakat is, melyek nagyban növelik diákjaink magabiztosságát az idegen nyelv használatában. Emelt szintű oktatás (testnevelés) A testnevelés és sport műveltségi területi az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint a természet egészségfejlesztő tényezőinek integrált hatásaként hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak.


17


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Cél a tanulók személyiségének és esztétikai érzékének harmonikus fejlesztése, egészséges életmódra való igény kialakítása, tűrő- és alkalmazkodási képesség megteremtése. Iskolánk a 2005/2006-os tanévtől a kerettanterv által adott lehetőséggel élve és a szülői igényeket figyelembe véve már első osztálytól emelt szintű testnevelés orientált osztályt indít. Szakképzett testnevelőink illetve tanítóink kiemelt feladata, az előbbiekben említett célok, feladatok megvalósítása érdekében, hogy megalapozzák a gyermekekben a mozgás iránti szeretet. Ösztönözzék, hogy minél többen sportoljanak egyesületben, hogy felnőve eredményes sportolóvá illetve olyan felnőtté váljanak, akik a későbbiekben átadják a sport iránti szeretet gyermekeiknek, illetve csak a mozgás öröméért szabadidőben mozogjanak. A legkisebbeknél legfontosabb a játékosság. A különböző játékos feladatokon keresztül sajátítják el az alapvető tevékenységi formákat (ugrás, dobás, futás) amire ráépülnek az egyes sportágak technikai jellemzői. Mindegyik osztályban fontos szerepet tölt be a versenyeztetés és az arra való felkészülés, felkészítés. Az osztályoknak megfelelő technikai hátteret biztosít az iskola az atlétika, kézilabda illetve a nagy füves labdarúgó pályájával, tornatermével, sporteszközeivel. Az iskola saját illetve az iskolával szoros kapcsolatban álló RTK labdarúgó egyesületében sportolhatnak iskolánk fiú tanulói, valamint szivacskézilabdázhatnak a lányok. Szülői és tanulói igények alapján szervezünk táborokat (biciklis tábor, sí tábor), kirándulásokat, túrákat, melyek nagyban növelik diákjaink mozgás iránti szeretetét, egységes közösséggé való formálódását. A tehetséggondozás tanórán kívüli lehetőségei Iskolánk sokféle szakkört, sportfoglalkozást, tanfolyamot kínál az érdeklődő tanulók számára. A tanórán kívüli foglalkozásokon készítjük fel tanulóinkat a különböző szintű versenyekre. Kiemelten foglalkozunk a sportélet megszervezésével, s ezen belül a tehetséges diákok célirányos fejlesztésével. A 2005/2006. tanévtől – első osztálytól - induló labdarúgó szakosztályunkban oktatjuk, fejlesztjük azokat a gyerekeket – fiúkat és lányokat egyaránt – akik kiemelkedő vonzalmat és tehetséget mutatnak e sportág iránt. Iskolánkban jól működő sportegyesület van, ezen belül a labdarúgás, a kézilabda, az atlétika, az asztalitenisz sok gyerekünknek ad tartalmas és egészséges délutáni elfoglaltságot. Hagyományosan iskolai szinten az alábbi sportversenyeket hirdetjük meg: Oviolimpia Zrínyi kupa Labdarúgás Kézilabda Atlétika Kisiskolásaink számára évente hagyományosan a következő versenyeket hirdetjük meg: Vers- és prózamondó Szépen olvasó Meseíró Helyesírási Könyvtárhasználati Matematika Szorobán


18


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Ének-zene Komplex képzőművészeti Környezetismereti-környezetvédelmi Közlekedési ismeretek Felsősöseinknek az igényeket figyelembe véve általában az alábbi versenyeket indítjuk: Vers-és prózamondó Szépkiejtési Helyesírási Matematika Helytörténeti Történelem Földrajz Biológia Kémia Fizika Idegen nyelv Közlekedési ismeretek Technika és életvitel A versenyre való felkészítésben tanáraink munkáját segíti az iskolai könyvtár is. Tanulóink segítséget kapnak a könyvtárostól, ha a szaktanároktól kapott célirányos feladataikkal megkeresik őt. Fontos, hogy tudatosítsuk tanulóinkban, hogy a könyvtár kifogyhatatlan lehetősét nyújt számukra az önálló ismeretszerzésben és gyarapításban. A könyvtár az a hely, ahonnan „a szellem aranyát mindenki számolatlanul viheti magával”. A kerületi zeneiskola hangszeres zenére és szolfézsra tanítja tehetséges tanulóinkat, akik ünnepségeinken és a karácsonyi hangversenyünkön bemutathatják tudásukat. A tanítási órákon változatos tanulásszervezési formákkal biztosítjuk tehetséges tanulóink számára az egyénre szabott képességfejlesztést (egyénre szabott önálló munka, páros munka, csoportmunka, kooperatív munka). A differenciálás alapkövetelménye, hogy az egyénre, illetve a csoportra szabott feladatokat folyamatosan ellenőrizni és értékelni kell. Ezzel az a célunk, hogy a tanulóinkat megerősítsük, motiváljuk a munkájukban, ugyanis ez a továbblépés nélkülözhetetlen feltétele. A tehetséggondozás kiemelt feladata a hatékony, önálló tanulásra való felkészítés. A tanulásmódszertan tanításával képessé tesszük tanulóinkat arra a gyors, hatékony és mély ismeretszerzésre, amely a tehetségfejlesztés nélkülözhetetlen velejárója. E módszerek elsajátíttatása, folyamatos - az életkori sajátosságokat és az egyéni képességeket figyelembe vevő fejlesztése az egyik legfontosabb feladatunk. A tehetséges tanulóink egy része 3. osztálytól bekapcsolódhat az országos levelező feladatmegoldó versenyekbe (magyar nyelv és irodalomból, matematikából, természetismeretből, angol nyelvből). Az irodalomban jeleskedő tanulóink pályázatokon vehetnek részt (pl.: mese- és versírás, történelem). A legjobbak alkotásait alkalmanként iskolai és kerületi kiadványokban jelentetjük meg. Tehetséggondozás során kifejtett sokrétű tevékenységünket csak akkor tekinthetjük sikeresnek, ha diákjaink megtalálják azt a területet, ahol képességeiket leginkább kifejleszthetik, ahol mind saját maguk, mind a közösség számára a leghasznosabb, legértékesebb teljesítményt tudják nyújtani, ugyanis az igazi sikert nemcsak a versenyeken elért eredmények jelentik.


19


PEDAGÓGIAI PROGRAM

VI. Gyermek- és ifjúságvédelem Mottó: "… a gyermeknek, figyelemmel fizikai és szellemi érettségének hiányára, különös védelemre és gondozásra van szüksége…" (ENSZ Nyilatkozat a Gyermek Jogairól) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény azzal a céllal lépett hatályba, hogy a gyermekek mindenek felett álló érdekeinek szem előtt tartásával segítséget nyújtson a veszélyeztetett helyzetben élő kiskorúaknak és családjaiknak. A törvény alapgondolata a gyermekek alapvető jogainak deklarálása, a gyermekek védelmét szolgáló intézményi és szervezeti rendszer kidolgozása - röviden a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése - a családból való kiemelés megelőzése. Az új törvény értelmében ahhoz kell minden szükséges állami, önkormányzati segítséget megadni, hogy a szülők a gyermeket a családban nevelhessék fel, hogy - akár külső segítséggel is- meg tudják oldani gyermekneveléssel, életvezetéssel kapcsolatos problémáikat, valamint anyagi gondjaikat, és ne váljon szükségessé az intézményi ellátás (gyermekotthon, nevelőszülő). Célunk Az iskolai nevelés és oktatás segítse a gyerekek egészséges és harmonikus mentális, testi, lelki fejlődését. A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekek kapjanak az iskolától, illetve a gyermekvédelmi intézményrendszer segítőitől támogatást az esélyegyenlőség biztosításához, a lemaradás veszélyeinek csökkentéséhez, és a kulturális különbségekből adódó egyenlőtlenségek kiküszöböléséhez, a családban történő nevelkedéshez. Továbbá célunk, az iskolai élet minden területén a gyermeki jogok tiszteletben tartása, érvényre jutásának segítése. Az iskola vezetője gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételek megteremtéséről. Feladataink Az iskolai gyermekvédelmi munkánk fő feladata a preventív tevékenység a tanulók veszélyeztetettségének elkerülése érdekében, valamint azok az általános gyermekvédelmi feladatok, amelyek a nevelés-oktatás folyamatában, és az iskolához kapcsolódó egyéb tevékenységek ellátása során valósulnak meg. A tanév kezdetekor írásban tájékoztatjuk a tanulókat és szüleiket a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban kereshető fel. Jól látható helyre kifüggesztjük, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. A megismert veszélyeztetett tanulóknál a gyermekvédelmi felelős - az okok feltárása érdekében - az osztályfőnökkel vagy a családgondozóval családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét. Gyermekbántalmazás vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén gondoskodunk a gyermekjóléti szolgálat értesítéséről. A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt veszünk az esetmegbeszéléseken.


20


-

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Tanuló anyagi veszélyeztetése esetén kezdeményezzük a kerületi önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását. Kiemelt feladatunk a prevenciós munka, ennek részeként pedagógusok, szülők és diákok számára előadásokat szervezünk (közlekedési ismeretek, helyes táplálkozás, dohányzás, alkohol, AIDS és drog témákban). A programok az információszerzést, valamint az önismeret, a döntéshozatal, a stresszkezelés, az egészséges életmód és életvezetés témaköreit ölelik fel. Hátrányos helyzetű gyermekeinkkel (és szüleikkel) megismertetjük az OKM esélyegyenlőségi programjait: „Útravaló Ösztöndíjprogram” „Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja”

Teendők, tevékenységek 1. Osztályok félévenkénti feltérképezése gyermekvédelmi szempontból, nyilvántartott tanulók helyzetének időszakos felülvizsgálata az osztályfőnökök közreműködésével. 2. Javaslattétel a további teendőkre: -

Érintett tanulóink tanulmányi előmenetelének, szabadidős programjainak fokozott figyelemmel kísérése.

-

Igazolt és igazolatlan hiányzások követése, szükség esetén a megfelelő intézkedés megtétele.

-

Korrepetálás, felzárkóztatás, konzultáció tanulási problémákról szaktanárral, speciális szakemberrel.

-

Szakmai segítségnyújtás szülőknek, diákoknak, pedagógusoknak.

-

Családlátogatás - gyermekvédelmi felelős, osztályfőnök, családgondozó.

-

Szociális ellátások számbavétele (ingyenes étkezés, tankönyvtámogatás, ügyelet, táborozási segély, stb.), erről a szülők és a tanulók tájékoztatása.

-

Indokolt esetben segítségkérés (pl.: iskolai táboroztatáshoz anyagi hozzájárulás) a Szülők az Iskoláért Alapítványtól.

-

Kapcsolattartás (családdal, előző nevelési intézménnyel, Nevelési Tanácsadóval, Családsegítő Központtal, Gyermekjóléti Szolgálattal, Gyámüggyel, Gyámhivatallal, civil szervezetekkel, alapítványokkal, gyermekintézményekkel, egészségügyi intézetekkel).

-

Pályázati lehetőségek kiaknázása.


21


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálhatják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások, indulási hátrányok csökkentése, differenciált oktatás és képességfejlesztés, egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, egyénre szabott házi feladatok feladása, pályaválasztás segítése, tanácsadás (tanulónak, szülőnek, pedagógusoknak), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, családi életre történő nevelés, iskolaotthonos - napközis és tanulószobai foglalkozások, iskolai étkezési lehetőségek, egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), az iskolai könyvtár és az iskola egyéb létesítményeinek egyéni vagy csoportos használata, továbbtanulás irányítása és segítése, tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), szülőkkel való együttműködés, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése, gyógytestnevelés, ismeretterjesztő előadások szervezése. A pedagógiai módszerekkel meg nem szűntethető veszélyeztető tényező megléte esetén értesítjük a gyermekjóléti szolgálatot. Felkérés esetén részt veszünk a gyermekjóléti szolgálat esetmegbeszélésein. Fontosnak tartjuk a szoros együttműködést a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.


22


PEDAGÓGIAI PROGRAM

VII. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Iskolánkban a tanulási kudarcnak kitett tanulóknál a retardáció alábbi tünetei tapasztalhatók: -

testi fejletlenség,

-

csökkent fizikai teherbírás,

-

idegrendszeri gyengeség,

-

hallássérülés,

-

beszédfogyatékosság,

-

intelligencia-hányados az átlagos övezet alsó határán mozog,

-

diagnosztizált részképesség gyengeség,

-

beilleszkedési nehézség.

Ebből adódóan iskolánk a fenntartóval történt megállapodás alapján felvállalja a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő és a sajátos nevelési igényű (hallássérült, látássérült, mozgássérült) gyermekek integrált nevelését-oktatását. A fenntartóval történő megállapodás alapján a fenntartó vállalja, hogy iskolánk tárgyi és személyi feltételeit a megjelölt SNI-is tanulók fogadásához fokozatosan biztosítja. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztését az iskolai fejlesztő pedagógusok és a Pedagógiai Szakszolgálat speciális szakemberei látják el. A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális fejlesztését (jelenleg hallássérült, beszédfogyatékos) iskolai szinten félállású gyógypedagógus-logopédus, utazótanári hálózatban pedig logopédus és szurdopedagógus látja el. Az alábbi intézményekkel együttműködési szerződést kötöttünk: -

Dr. Török Béla Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Diákotthon és Gyermekotthon 1142 Budapest, Rákospatak utca 101.

-

Fővárosi Beszédjavító Intézet és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 1052 Budapest, Deák Ferenc utca 17.

A segítséget nyújtó utazó gyógypedagógusi szolgálat a többségi iskolában tanítók számára szakmai segítséget nyújt (szakirodalom, esetmegbeszélések, óralátogatások, módszertani továbbképzések), illetve speciális eszközöket biztosít. Szoros kapcsolatot alakítottunk kerületünkben működő speciális intézménnyel: -

Móra Ferenc Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 1172 Budapest, Rákoscsaba-Újtelep, Naplás utca 60.

Az intézmény dolgozói igény szerint folyamatosan szakmai és módszertani segítséget nyújtanak a többségi iskolában tanító pedagógusoknak.


23


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A folyamatos segítségnyújtás formái: -

Módszertani Napok megrendezése.

-

Fejlesztő Szakmai műhely vezetése.

-

Hospitálások a speciális intézményben („kéttanáros” modell bemutatása, differenciálás a tanórán, egyéni- és kiscsoportos fejlesztés, logopédiai foglalkozás, gyógytestnevelés).

-

Szakirodalom ajánlása, szakkönyvkölcsönző működtetése.

-

Nevelési értekezletek megtartása.

-

Előadások tartása munkaközösségi szinten.

-

Szülői értekezletek tartása (pl.: nevelési témában).

A felzárkóztatást segítő program alapelvei -

A feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van.

-

Szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő (hallássérülés, beszédfogyatékosság) tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése.

-

A tanulók értékelése során az önmagukhoz mért fejlődés értékelvének a figyelembevétele.

A felzárkóztatást segítő program célja -

A kudarc okozta feszültség megszüntetése.

-

A személyiség egyensúlyának helyreállítása.

-

A tantárgyi követelmények elsajátíttatása legalább minimumszinten.

A felzárkóztatást segítő program feladata -

A kudarc jellegének, típusának megállapítása.

-

A problémák okainak számbavétele.

-

A megfelelő segítségnyújtás módjának megtervezése.

-

A segítségnyújtás gyakorlati megvalósítása.

A felzárkóztatást segítő program folyamata -

Komplex pedagógiai diagnózis megismerése.

-

A fő fejlesztési irányok meghatározása.

-

A fejlesztés kiemelt területeinek rögzítése.

-

A kiemelt területek lebontása feladattípusokra.

-

A feladatok beépítése a tananyagba.

-

A feladatok megvalósításának ütemezése.


24


A munkamegosztás megszervezése.

-

A megvalósítás színtereinek kijelölése.

-

Kontrollvizsgálatok elvégzése (6 hónapos ciklusok).

-

Visszacsatolás.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A felzárkóztatás formái, keretei -

A problémagyanús gyermekek „kiszűrése” elsősorban a tanítók és a szaktanárok feladata, de segítséget nyújt ebben a munkában az iskolai fejlesztő pedagógus, a logopédus-gyógypedagógus és a gyermekvédelmi felelős is.

-

A „kiszűrt” tanulókról az osztályfőnök, illetve a szaktanár „Pedagógiai véleményt” készít, melyet szülői hozzájárulás után eljuttat a Pedagógiai Szakszolgálathoz.

-

A Pedagógiai Szakszolgálat szakvéleménye alapján a pedagógus megtervezi a gyermek egyéni, differenciált fejlesztését (tanórán, tanórán kívül).

-

A bevezető és kezdő szakaszban a fejlesztő munkát az osztálytanító, a logopédus, a fejlesztő pedagógus és a napközis nevelő együttesen, egymással konzultálva végzi.

-

Az alapozó és fejlesztő szakaszban a fejlesztést a szaktanár és a fejlesztő pedagógus - esetenként speciális szakember - egymással konzultálva végzi.

-

A fejlesztő pedagógus által történő speciális fejlesztés - tanulási időben a tanítási óráról kiemelve és a délutáni szabadidőben - kiscsoportos formában (maximum 4 fő) valósul meg.

-

A tanító, illetve a szaktanár tanórán és a tanórán kívüli foglalkozások keretében, egyénre szabott, differenciált fejlesztéssel biztosítja a megfelelő haladási ütemet.

-

A felzárkóztatás során a „kislépések” elvét követjük, apró lépésekben, tevékenykedtetéssel, sok megerősítéssel, gyakorlással, alkalmazással törekedünk a biztos tudás kialakítására, a tanulók önbizalmának megerősítésére.

Iskolánkban egyre több a tanulási nehézséggel küzdő gyermekeink száma, velük kiemelten foglalkozunk, mivel speciális képzést igényelnek. Fejlesztésüket képzett szakemberek (fejlesztő pedagógusok) látják el. Az egyéni differenciált fejlesztés menete: -

Szűrés (év eleje, félév, év vége).

-

Egyéni fejlesztési terv kidolgozása.

-

Az egyéni differenciált fejlesztés megvalósítása.

-

Kontrollvizsgálat.

-

Visszacsatolás.

A fejlesztő pedagógus munkája során szoros kapcsolatot alakít ki a gyermekkel foglalkozó pedagógusokkal és a szülőkkel. Szükség esetén speciális segítséget kér a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó munkatársaitól. Iskolánkban minden pedagógus feladata a felzárkóztatás, melynek egyik kiemelt területe a tanórai differenciálás. A differenciálás alatt minőségi és mennyiségi mutatókat is ér-


25


PEDAGÓGIAI PROGRAM

tünk. A tanulásszervezés területén – a NAT alapján – a következő szempontok a meghatározók: -

A tanítási-tanulási folyamatban a gyermek motivációjára és aktivitására építünk.

-

A tanulásszervezés fő szempontja a tanuló képességeihez optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok meghatározásában, a megoldásban, a tanári segítségnyújtásban, az ellenőrzésben és az értékelésben.

A differenciált egyéni képességfejlesztés másik területe a ” hagyományos korrepetálás”, melyet lehetőségeinkhez mérten 1-4. évfolyamon minden osztályban, 5-8. évfolyamon csak „szükség esetén” tudunk biztosítani. A tanulót a Szakértői Bizottság vagy a Pedagógiai Szakszolgálat véleménye alapján az igazgató mentesítheti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól (Kt. 30.§ 9. b.). Ebben az esetben a Kt. 52. § 7. b., 11., c. pontja alapján meghatározott időkeret terhére egyéni foglalkozást kell szervezni. Az egyéni foglalkozás keretében – egyéni fejlesztési terv alapján – segíteni kell a tanuló felzárkózását a többiekhez. A felmentés a következő vizsgálat idejéig tart, melynek eredménye alapján kell a mentesítést meghosszabbítani. Amennyiben a szakértői vélemény a további mentesítést nem tartja indokoltnak, a tanuló, különbözeti vizsgával normál keretek között folytathatja tovább tanulmányait. A tanulót kérelemre – ha képességei, személyes adottságai indokolják – az igazgató – a gyakorlati képzés kivételével – részben az egészben felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel, valamint a készségtárgyak tanulása alól (Kt. 69.§ 2. b.). A magántanulót az iskolai valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni (Kt. 69. § 3. b.). Akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról (Kt. 69. § 4. b.). A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A beilleszkedési és magatartási problémák esetében az okok legmeghatározóbban a családban, majd az óvodában, az iskolában és az egész társadalomban keresendők. Az osztályfőnök és a gyermekvédelmi felelős feladata -

A magatartási problémákkal küzdő gyerekeink figyelemmel kísérése. Egyénre szabott feladatok adása. Egyéni és kiscsoportos felzárkóztatás. Tanulóink bevonása a sportba (olyan sportág választása, ahol a figyelem összpontosítást fokozatosan fejlesztik). Gyermekeink jó képességeinek további megerősítése. Érzelmi kötődés, megteremtése (tanárokkal, társakkal). Tanulóink bevonása a délutáni foglalkozásokba. Rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel (fogadóóra, szülői értekezlet, családlátogatás, egyéb iskolai rendezvények). Folyamatos kapcsolattartás a speciális szakemberekkel.

Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység


26


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A rendszerváltást követő években egyre nagyobb különbség tapasztalható a családok társadalomban elfoglalt helye, anyagi helyzete között, mely maga után vonja a tanulásra, művelődésre, önművelésre való igény és lehetőség egyre nagyobb különbségét is. Az iskolai felmérés ugyan nem tanúskodik a hátrányos helyzetben levő tanulók nagyszámú emelkedéséről, nem tüntet fel feltűnően nagyszámú munkanélküliséggel küzdő családot, a tapasztalat mégis az, hogy egyre nő a csendesen leszakadó, elszegényedő, gyermeküket napi nehézségek közt nevelők száma. Céljaink A különböző háttérrel rendelkező diákok számára biztosítsuk az esélyegyenlőséget, a közösségbe való beilleszkedéshez, illetve a tanulásban, a művelődésben, a világra való nyitásban. Feladataink - Ismerjük fel a hátrányos helyzetet. A felismerésre lehetőség nyílik a gyerekekkel való gyakori és kötetlen együttlétek és a családlátogatások alkalmával. - A közösségbe való beilleszkedés problémája esetén végezzük el a társas kapcsolatok felmérését azért, hogy a meglévő kapcsolatokat megerősítsük, a peremhelyzetűek bekapcsolódását pedig segítsük. - Művelődési hátrány esetén fejlesztő - felzárkóztató programokra, tanórán kívüli közösségi megmozdulásokra kell irányítani a gyermekeket, élményszerzés, információszerzés, beilleszkedés és a közösség normáinak felvétele érdekében. - Anyagi hátrány esetén tankönyvvásárlási támogatást, bizonyos programokon való részvételhez, esetenként alapítványi hozzájárulást kell igényelni a tanuló számára, komoly anyagi megterhelést jelentő programoknál a lakóhely szerinti önkormányzatok rendkívüli támogatását kell kérnie a szülőnek az iskola segítségével. A gyermekek anyagi támogatását biztosíthatjuk különböző pályázatok elnyerésével is. Gyermekvédelmi felelőseink és az osztályfőnökök együttműködése itt még fontosabb, a bizalom megteremtése a diszkrét segítségnyújtáson múlik. A szociálisan hátrányos helyzetben élő gyermekeinknél különösen fontos a következő kompetenciaterületek fejlesztése, amelyek a későbbi társadalmi beilleszkedésüket, szocializációjukat segítheti elő: Anyanyelvi kommunikáció: Önálló szövegértés, szövegalkotás, gondolatok, vélemény megfogalmazása szóban és írásban Matematikai kompetencia: Alapvető, gyakorlati számolási és gondolkodási képességek kialakítása, amelyek konkrét élethelyzetek megoldására készítenek fel. Digitális kompetencia: Információkeresés Szociális és állampolgári kompetencia: Konfliktusmegoldás, közügyekben való eligazodást segítése, flusztráció kezelése. egyéni és közérdek tisztelete


27


PEDAGÓGIAI PROGRAM

VIII. Az iskola strukturális felépítése Az iskola alapító okirata és a kerületi közoktatás-politikai koncepció alapján, iskolánk pedagógiai programját 8 évfolyamon 24 tanulócsoporttal történő nevelő-oktató munka megvalósítására dolgoztuk ki. A folyamatosan kialakuló új szerkezet felépítése Három általános tantervű első osztályt indítunk az alábbi specialitásokkal: 1.a általános tantervű osztály, ahol az 1-3. évfolyamon az órarendbe beépítve heti 2 órában, a 4. évfolyamtól 5 órában bontott csoportokban történik az idegen nyelvi képzés. 1.b általános tantervű osztály, ahol kiemelt népművészeti képzést (hagyományőrzés, népi gyermekjátékok, kézműves tevékenység) nyújtunk. 1.c általános tantervű osztály, emelt óraszámú testnevelésórákkal, ahol az általános tantervű képzést iskolaotthonos formában valósítjuk meg. Az órarendbe beépített foglalkozásokon alapozó képzés folyik. A szabadidős sávban lehetőséget biztosítunk a szakirányú képzésre: a fiúknál a labdarúgás, a lányoknál a kézilabda a fő irányultság. Alsó tagozat összesen: 12 tanulócsoport. Felső tagozat összesen: 12 tanulócsoport. Napközis csoportjainkat az igényeknek megfelelően állítjuk össze. Az eddigi gyakorlat alapján évente általában 6 csoport indítása valószínűsíthető. 2007/2008-as tanévtől a szülői igényeket figyelembe véve első évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben egy iskolaotthonos osztályt működtetünk.

IX. Tantárgy rendszerek Tantárgy: Magyar nyelv és irodalom (dráma) Történelem és állampolgári ismeretek (Hon-és népismeret) Idegen nyelv (angol) Idegen nyelv (német) Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Mozgókép- és médiaismeret Technika és életvitel Testnevelés és sport (tánc) Ember és társadalomismeret, etika

1-8. évfolyam 5-8. 1-8. 4-8. 1-8. 4-8. 1-6. 7-8. 7-8. 6. 7-8. 7-8. 1-8. 1-8. 8. 1-8. 1-8. 7-8.


28

ZRÍNYI MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA Osztályfőnöki

PEDAGÓGIAI PROGRAM 5-8.

A nem szakrendszerű oktatás megvalósítása A törvényi előírásoknak megfelelően a 2008/2009-es tanévtől kezdődően felmenő rendszerben 5-6. évfolyamon bevezetjük a „nem szakrendszerű” oktatási formát. Az 5-6. évfolyamon a rendelkezésre álló tanítási időkeret 20%-t (2010-ig), majd 25%-t használjuk fel a „nem szakrendszerű” oktatás megvalósítására. A törvényi előírás értelmében a tanítói tanulásszervezés 20-25%-ban teret-időt nyer, és a tanári tanulásszervezéssel egységet alkotva jelenik meg. Egymáshoz viszonyított arányukat – osztályonként is eltérő mértékben – az alsó tagozatos tanító, tanítók javaslatai, illetve a 4. osztályos kompetenciamérés eredményeinek a figyelembevételével határozzuk meg. A „nem szakrendszerű” oktatás továbbviszi az alsós tanulásszervezést és tanítási módszereket. A „nem szakrendszerű” oktatást azok a felsős pedagógusok tartják, akik elvégezték az előírt 120 órás tanfolyamot. A „nem szakrendszerű” oktatás során a tanuló teljesítményének minősítése szöveges értékeléssel történik, amelyben irányadó a 4. osztályos (félévi) szöveges értékelési gyakorlat. Az időkeret felhasználása: A kötelező tanítási órákba beépítve: Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Természetismeret A nem szakrendszerű oktatási sáv kiemelt fejlesztési feladatai: - Magyar nyelv és irodalom + Történelem+ Természetismeret: kommunikációs képességek, problémamegoldás, olvasáskészség, szövegértés, íráskészség. gondolkodás, problémamegoldás, elemi számolási készség.

-

Matematika:

-

Minden tantárgy tanítása során kiemelt figyelmet kell fordítani az alábbi területek fejlesztésére: Kommunikációs képességek. Olvasáskészség, szövegértés. Önálló tanulási képességek. A térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való eligazodás. Szociális kompetenciák.

Tanulásszervezés: Tanórai differenciálás (mennyiségi, minőségi differenciált tanulásszervezés): - önálló munka egyéni bánásmód figyelembevételével (egyéni haladási ütem biztosítása),


29


PEDAGÓGIAI PROGRAM

- páros munka – tanulópárok közös munkája, - csoportmunka, - kooperatív tanulásszervezési munkaforma. Fejlesztő órák (a fejlesztő pedagógus és a tanár együttműködése): - egyéni fejlesztés, - kiscsoportos fejlesztés. A fejlesztő pedagógus kiemeli a tanulókat a kötelező tanítási óráról. Külön helyszínen zajlik a fejlesztő pedagógus és a tanár nevelő-oktató munkája. A „nem szakrendszerű” oktatási forma órakereteit az 5-8. évfolyamra vonatkozó tantárgyi rendszer tartalmazza.

X. Az iskolai tankönyvellátás elvei Az oktatáshoz szükséges tankönyvek és segédletek kiválasztása a hatályos jogszabályok betartásával, az intézményvezető jóváhagyásával történik. A hivatalos tankönyvlistáról való kiválasztás a pedagógus feladata. A tankönyvkiválasztás elvei: Megfelel a NAT elvárásainak. Helyi tantervünkkel összhangban van. A gyermekközpontú, figyelembe veszi az életkori sajátosságokat. A tananyag alkalmas az elméleti és a gyakorlati ismereteket egységben történő feldolgozására. Módszertanilag logikus és áttekinthető a tankönyv szerkezete. A komplex képességfejlesztés tapasztalati úton történik. Szoros kapcsolatban van a mindennapi élettel. Alkalmas a tantárgyak közötti koncentráció megvalósítására. Előzetes feladatok Az iskola igazgatója szerződést köt a tankönyvet forgalmazóval, illetve ha több helyről rendeli az intézmény a tankönyveket, akkor a forgalmazókkal. A szerződésben szerepelnie kell: I. II. III. IV.

A megállapodás tárgya és időtartama Az iskola jogai és kötelezettségei A terjesztő jogai és kötelezettségei Aláírások

Az iskola igazgatója kijelöli és megbízza azt az alkalmazottat, aki részt vesz a terjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. Az alkalmazottal kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét is.


30


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A tankönyvkiválasztás szabályai időpontok egyeztetése 1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.). 2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyei tanterve alapján. 3. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. 4.

A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:  A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének!  Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók.  A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk.

5. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. Menetrend: Az iskola igazgatója minden év november 15-éig felméri, hogy hány tanulónak lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. E felmérés során tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló Kt. 8. § (4) b. alapján várhatóan kik jogosultak normatív kedvezményre, továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek fennállása esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. Az iskola a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt az erről szóló rendelet mellékletében meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. A bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylőlapra. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt ba) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, c) a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat.


31


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt. A felmérés eredményéről az igazgató minden év november 30-áig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. Az iskola igazgatója minden év december 15-éig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről tájékoztatja a szülőt. További rend: - A mindenkori hivatalos tankönyvjegyzék alapján február 5-ig a szaktanár, vagy a munkaközösség leadja az osztályfőnöknek a következő tanévi tankönyvjavaslatot. - A tankönyvrendelésbe azokat a könyveket, segédkönyveket, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzékben csak az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével lehet felvenni. - Az osztályfőnökök a tankönyvlistát február 15-ig szülői értekezleten ismertetik a szülőkkel, azt elfogadtatják, vagy módosítják. - Az elfogadott lista alapján a tankönyvfelelős megrendeli osztálylétszám alapján a tankönyvforgalmazótól a tankönyveket minden év február 28-ig. - Az iskolának legkésőbb június 10-éig közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. - A nevelőtestület minden év június hó 30-áig - a közoktatásról szóló törvény 118. §-ának (5) bekezdésében meghatározott eljárási rend szerint - meghatározza a tankönyvtámogatás módját. - Az iskola által megvásárolt tankönyv az ingyenes ellátásra jogosult tanuló tulajdonába kerül. Az iskola - a gyermekek védelméről szóló törvény 18. §-ának (4) bekezdése alapján kezdeményezi a tankönyv- és tanszerellátás támogatásának megállapítását a települési önkormányzatnál azon tanulók részére, akiknek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. Ingyenes könyvellátásra jogosult tanulók köre A mindenkori törvényi szabályozás szerint. További támogatások A törvényben meghatározott kötelező ingyenes tankönyvcsomagok árának levonása után a megmaradó pénz további támogatásra fordítható. Ez az osztályfőnökök javaslata alapján a nevelőtestület döntése szerint kerül felhasználásra.


32


PEDAGÓGIAI PROGRAM

XI. Óraszámok 1-4. évfolyam 1. osztály

2. osztály

3. osztály

4. osztály

Tantárgyak

No

Tes

An

No

Tes

An

No

Tes

An

No

Tes

An

Magyar nyelv és irod.

8

8

8

8

8

8

8

8

8

7

7

7

2

3

3

3+2

Idegen nyelv

2

2

Matematika

5

5

5

5

5

5

5

5

5

3,5

3,5

3,5

Természetismeret

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2

2

2

1

1

1

Informatika Ének-zene

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Rajz és vizuális kultúra

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Technika és életvitel

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Testnevelés és sport

3

3+2

3

3+2

3

3

3+2

3

3

3+2

3

Kötelező óraszám

20

20

20

20

20

20

20

20

22,5

22,5

22,5

2

2

2

2

2

2

2

2

22

22

22

22

22

22

24,5

24,5

Emelt szintű oktatás Összesen:

20

20

20

20

22,5

Kék szín: emelt szintű oktatás


33


PEDAGÓGIAI PROGRAM

5-8. évfolyam 2010-es tanévtől 5. osztály Tantárgyak

No

Magyar nyelv és 4 irodalom Történelem és ál2 lampolgári ismeret

6. osztály

7. osztály

8. osztály

Te

An

No

Te

An

No

Tes

An

No

Te

An

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Idegen nyelv

3

3

5

3

3

5

3

3

5

3

3

5

Matematika

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

Informatika

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Természetismeret

2

2

2

2,5

2,5

2,5

Fizika

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

Biológia és egészségtan

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

Ének-zene

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Rajz

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

5

5

3

5

3

3

5

3

3

5

3

1

1

1

1

1

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

1

1

1

27,5

27,5

27,5

2

2

30

29,5

Technika és életvi1 tel Testnevelés és 5 sport (tánc) Osztályfőnöki

1

Ember és társadalomismeret, etika Mozgókép és média ismeret Egészségtan Kötelező óraszám

22,5

Emelt szint Összesen

22,5

22,5

22,5

2,5

2

25

24,5

0,5

0,5

0,5

23,5

23,5

23,5

2,5

2

26

25,5

23,5

26,5

26,5

26,5

26,5

2

2

29

28,5


27,5

34


PEDAGÓGIAI PROGRAM

XII. Tanulói tevékenységformák Tanulócsoportok száma: 24 Tanulócsoportok szervezése: 1. évfolyam: általános tantervű osztályok. Az „a” osztályban az angol nyelv emelt szintű oktatása történik. A „b” osztályban a népművészeti képzést beépítjük a művészeti tantárgyak tantervi anyagába. A „c” iskolaotthonos osztályban („sportosztály”) emelt szinten történik a testnevelés tanítása. 5. évfolyam: általános tantervű osztályok. Az „a” osztályban folytatódik az angol nyelv emelt szintű oktatása. A „c” osztályban 2009/2010. tanévtől felmenő rendszerben folytatódik a testnevelés és sport tantárgy emelt szintű oktatása. Csoportbontások 1-4. évfolyamon - Angol nyelv oktatása bontott csoportban az 1.a osztályban. A csoport minimális létszáma 12 fő. A csoportbontás névsor alapján történik. - 4. osztálytól (b és c osztályokban) a kötelező idegen tanulása során a nyelvi csoportbontás képesség szerint valósul meg. (A választható nyelv: angol, német. Egy osztályban maximum 2 nyelvet lehet a csoportlétszám arányok figyelembe vételével) 5-8. évfolyamon - Idegen nyelv: minden osztály bontott csoportban tanul, 20 fő alatti osztálynál az igazgató dönt a bontás engedélyezéséről. - Életvitel és gyakorlati ismeretek: a foglalkozás minden osztályban bontott csoportban történik, a csoportbontás névsor alapján történik. - Informatika: csoportbontásban zajlik. Iskolaotthonos nevelés és oktatás Az iskolaotthonos nevelés és oktatás egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességeihez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségeit. Napközi otthon „Lehet, hogy elfelejtik, mit mondtál nekik, de soha nem fogják elfelejteni, hogy hogyan érezték magukat szavaidtól.” (Carl William Buehner) Iskolánkban a szülők igényei alapján napközis csoportok működnek. A heterogén csoportok létszámtól függően 2-3 osztályból állnak össze. Egy felsős csoportunk van. A felvétel jelentkezés alapján történik, független az étkezési térítéstől. Minden igénylőnek biztosítjuk a napközis ellátást, illetve az azt igénylőknek a reggeli- és az esti ügyeletet is. A jelentkezés erre a célra szerkesztett adatlapon történik, melyen a szülők megjelölhetik igényeiket. Tanítás nélküli munkanapon minimum 10 igénylő esetén ügyeletet szervezünk. KÉSZÍTETTE: A ZRÍNYI MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELŐTESTÜLETE 2010

35


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Ha szülői igény merül fel, s elegendő jelentkező van rá – akkor tanulószobai foglalkozást indítunk be.

A napközi otthon célja Szervezett formában biztosítani a nyugodt tanuláshoz, a szabadidő változatos eltöltéséhez szükséges feltételeket. Napközi otthon feladata -

Családias légkör teremtése a gyermekek számára.

-

Az egészséges napirend, munkaritmus kialakítása.

-

Környezeti és testkultúra fejlesztése.

-

Kulturált étkezési szokások kialakítása.

-

Alapvető társadalmi érintkezési formák megtanítása.

-

Tapasztalatokon alapuló ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése.

-

Gyermekeink önismeretének fejlesztése.

-

A nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése.

-

Tolerancia, empátia, együttműködés, felelősségtudat mélyítése.

-

Erkölcsi ítélőképességük és kommunikációs kultúrájuk fejlesztése.

-

Normatudat, viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok elfogadása.

-

Csoporton belüli és csoportközi tanulói együttműködés szélesítése.

-

Önállóságra nevelés.

-

Kezdeményezőképesség fejlesztése a különféle tevékenységi formákon keresztül.

-

Az elmélyült játék és tanulás valamint az aktív pihenés, regenerálódás feltételeinek megteremtése /napi 45 perc játékos, egészségfejlesztő testmozgás a szabadban, ha nincs testnevelésóra az adott napon/.

-

Gyermekközpontú, sokoldalú képességfejlesztés.

-

Tanulók képességeinek maximális kibontakoztatása.

-

Tanulási technikák elsajátíttatása, hatékony saját tanulási stratégia kialakítása, kooperatív tanulási technikák.

-

Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és képességek kifejlesztése.

-

A beilleszkedési-, tanulási-, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, illetve a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése.

-

Önálló ismeretszerzésre, kreatív gondolkodásra nevelés.

-

Könyvtárhasználat, illetve más információforrások tudatos használata.


36


Nemzeti kultúránk, hagyományaink ápolása.

-

Hagyományőrzés, hagyományteremtés.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Tanulásirányítás A tanulási időben legfontosabb célunk, hogy a tanulókkal elsajátíttassuk azokat a tanulási technikákat, amelyek egyénre szabottan elősegítik a tanulandók rögzítését és alkalmazását a feladatmegoldásokban. Nem feladatunk a leckék hibátlan elkészíttetése, hiszen a hibák jellege és a tanulók körében előforduló gyakorisága visszajelzés a tanító kollégának a továbbhaladás szempontjából. Természetesen folyamatosan figyelmeztetjük gyermekeinket hibáikra, azokat javíttatjuk, segítünk a feladat értelmezésében – ezek után már csak mennyiségileg ellenőrizzük a házi feladatot. Napközis szabadidő A napközinek komoly szerepe van a közösségformálásban, a felzárkóztatásban és a tehetséggondozásban. A kreativitás fejlesztése minden másra kihat. A rejtvényekhez szokott gyermek, később a matematika példákat, a nyelvtan feladatokat is rejtvényként fogja megoldani. Mennyivel érdekesebb, mint a házi feladat! A kisiskolások finommozgását semmi sem fejleszti jobban, mint a hajtogatás, gyöngyfűzés, öltögetés. Iskolánkban a kezdetektől hagyomány, hogy péntekenként játszóházat tartunk. Egyik pénteken csoporton belül, másikon viszont csoportközi foglalkozásokon vehetnek részt gyermekeink. Ilyenkor több helyszínen sokféle cselekvés folyik. Kiemelt tevékenységek: a sport és a kézművesség. Szabadidős tevékenységek A szakkörök a tehetséggondozást szolgálják. Énekkarunkban minden jó hallású, énekelni szerető gyerek részt vehet, a jelentkezés önkéntes. Délután lehetőség van a sportra, szakköri és tömegsport foglalkozások keretén belül, ezzel biztosítva a törvényben előírt mindennapos testnevelést az 5-8. évfolyamok számára is. Különböző tanfolyamokon is részt vehetnek gyerekeink: sport, ritmikus sportgimnasztika, számítástechnika, stb. Az iskolában a törvényes keretek között diákönkormányzat Zrínyi Ifjúsági Fórum (ZIF) működik. Hitoktatás Iskolánkkal eddig is kapcsolatot tartó egyházaknak, igény esetén, továbbra is helyet biztosítunk hitoktatás céljára.


37


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Egészségügyi ellátás A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 41.§. (5) bekezdése végrehajtására a népjóléti miniszter 26/1997. (IX.3.) NM rendeletben rendelkezik az iskolai egészségügyi ellátásról. Az iskola az egészségügyi ellátást iskolaorvossal, fogorvossal, védőnővel és logopédussal végzi. Feladataik 1. Szűrővizsgálatok végzése. - Ennek keretében az I. V. VII. VIII. osztályok vizsgálata, mely a tanulók antropometriai méréséből, látásélesség vizsgálatából és egy általános orvosi vizsgálatból áll. Különös tekintettel a szív, tüdő, pajzsmirigy, genitáliák, csont és izomrendszer, bőr és emésztőrendszer anomáliáira. - Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy az iskolánkban működő gyógytestnevelést a rászorulók igénybe vegyék. - Minden évben az V. és VII. osztályokban a színlátás és hallásvizsgálatot is elvégezzük, a szűrővizsgálaton kiszűrt diákokat szakorvosi beutalóval látjuk el. - Minden évben, főleg tanévkezdés után tisztasági és pediculósis /fejtetű/ szűrést végzünk, az esetleges teendőkre felhívjuk az egész család figyelmét. 2. A védőoltások megszervezése és beadása. - Az I. osztályokban Di-Per-Te III. és OPV emlékeztetőoltást kapnak a tanulók. - A VI. osztályos diákok kanyaró, mumpsz és rubeola ellen kapnak védőoltást, majd Di-Te emlékeztetőoltásban részesülnek. - VIII. osztályban, a jelenlegi ANTSZ rendelkezés szerint, Mantoux próbát végzünk a TBC elleni védettség megállapítására, s akit szükséges BCG újraoltásban részesítünk. - Ugyancsak VIII. osztályban végezzük a Hepatitis B elleni védőoltást. A védettség eléréséhez két oltás szükséges. 3. Egészségügyi felvilágosítás. - Ugyancsak fontos részét képezi a munkánknak az egészségügyi felvilágosítás, mely részben az osztályvizsgálatok alkalmával, részben felvilágosító előadásokkal és védőnői fogadóórák tartásával valósul meg. - Osztályvizsgálatok és védőnői fogadóórák alkalmával egyéni problémákat van mód megbeszélni, míg az előadásokon ismeretátadással és figyelemfelkeltéssel próbálunk a tanulók egészségmagatartására hatni. (Az alsó tagozatban a tisztálkodásról, V. osztályban az egészséges táplálkozásról, VI. osztályban a nemi érésről, VII. VIII. osztályban a serdülőkori problémákról, fogamzásgátlásról beszélgetünk.)

A mindennapos testedzés megvalósításának lehetőségei Alsó tagozaton heti 3, felsőben heti 3, vagy 2,5 testnevelés óra biztosított a tantervi anyag elsajátítása. A heti testnevelési órákon felül a gyerekek életkorának és érdeklődésének megfelelő – tudatosan tervezett, sokoldalúan fejlesztő, a pedagógus által kezdeményezett – mozgásos, játékos foglalkozásokat tartunk egy délelőtti szünetben, s a délutáni napközi szabadidő programjában. A tömegsport feladatait – az iskolával kötött megállapodás alapján – átvette az iskolai sportegyesület: a ZRÍNYI 17 SE. Remek szabadtéri létesítményeinken, öt kiemelt KÉSZÍTETTE: A ZRÍNYI MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELŐTESTÜLETE 2010

38


PEDAGÓGIAI PROGRAM

sportágban mindenki megtalálja a neki megfelelő mozgásformát: labdarúgás, kézilabda, atlétika, floorball, asztalitenisz. A tehetséges tanulókat több sportágban iskolai, kerületi, budapesti szintű versenyekre készítjük fel. A kerületi és budapesti tömegsport rendezvényeken nagy létszámban veszünk részt.

XIII. A tanulók ellenőrzése és értékelése Iskolánk értékelési rendszerének célja, hogy a tanítás-tanulás egész rendszerét folyamatosan javíthassuk a pedagógiai folyamat minél átfogóbb vizsgálata, ellenőrzése, minősítése segítségével. A különböző értékelési formák alapján kapott információk egyrészt a tantestület, a tanulók, a szülők, a fenntartó és a tágabb környezet tájékoztatására szolgálnak, másrészt a célkitűzéseink, munkaterveink állandó kontrollját, esetleges korrekcióját segítik elő. Alapelveink Az értékelés mindig legyen: - személyre szóló; - tárgyszerű, érveken alapuló; - ösztönző hatású; - nyilvános, folyamatos és kiszámítható; - önállóságot erősítő. A tanulók ellenőrzése és értékelése A tanulói teljesítmények rendszeres ellenőrzését-értékelését a pedagógiai folyamat egyik meghatározó elemének tartjuk. Motiváló, fejlesztő szerepének fontossága főként abban ragadható meg, hogy átgondolt alkalmazása cselekvésre, fokozott erőfeszítésre, a pedagógiai folyamatban való aktív részvételre ösztönzi a diákokat. Hozzájárulhat továbbá a mértéktartó önbizalom kialakulásához, a tanulók teljesítőképessége és igényszintje közötti összhang megteremtéséhez. Mindezeken túl természetesen fontos információkat küld a tanár és szülő felé is. A nevelőtestület a következő célokat tűzte ki az ellenőrzés-értékelés hatékonyabbá tétele érdekében: - Egységes értékelési rendszer kialakítása, az elvek objektivitása, igazságos és segítőszándékú, pozitív teljesítmény-motiváció és értékelés megvalósítása, melyhez minden esetben indoklást kell fűzni. - Differenciált, személyre szabott értékelés. - Készségtárgyaknál az elméleti és gyakorlati ismeretek összhangjára törekvés. A tanulók értékelési rendszerének alapelvei -

-

A pedagógusainknak folyamatosan, rendszeresen össze kell vetniük a tanulók fejlődéséről nyert adatokat a tanulók fejlődése iránt támasztott követelményekkel. Az ellenőrzésnél, értékelésnél nem szorítkozhatunk csupán az ismeretek, készségek értékelésére, folyamatosan kell értékelnünk a tanuló képességeinek, magatartásának, egész személyiségének fejlődését. Törekedjünk, hogy minél több adattal rendelkezzünk a tanulóról, fejlődésükről, problémáikról, ezért az ismeretek feldolgozásának különböző szakaszaiban, vala-


39


-

-

-

-

-

PEDAGÓGIAI PROGRAM

mint az órán kívüli tevékenység közben is figyeljük a tanuló magatartását, érdeklődését, figyelmét, fejlődésének jegyeit. Ügyelnünk kell arra, hogy ne csak a szorosabb értelemben vett szaktárgyi tudást és előrehaladást, hanem a tanuló valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét és ezekben elért fejlődését értékeljük. Vegyük figyelembe a gyermekek jellemző vonásait, élettani sajátosságaikat és a közösségben elfoglalt helyzetüket. Értékelésünk minél tárgyszerűbb legyen, s arról tájékoztassa a tanulót, hogy tennivalójának mely részét oldotta meg sikeresen, hol miben hibázott, mi lehet a hiba oka, és mit kell tennie a hibák kijavítására. Kerüljük el, azt az eljárás, hogy a dolgozatokat kijavítjuk-értékeljük, de nem adjuk vissza a gyermek kezébe, hiszen az érdemjegy önmagában nem mutat rá a helyes és helytelen megoldásra, és nem szembesíti a tanulót valós teljesítményével. Teremtsünk megfelelő légkört az ellenőrzéshez. A gyerekek értsék és érezzék, hogy az ellenőrzés - és a vele együtt járó értékelés - nem a bizalmatlanság jele, hanem arra szolgál, hogy megfelelő ütemben, helyen, irányban haladnak-e a tanulásban. A készségtárgyak érdemjegyeivel motiváljunk, ne csak a kész produktumot értékeljük, hanem az odavezető utat, akarat-befektetést is.

Írásbeli beszámoltatás formái A tanulók teljes tudásának, ismeretanyagának mindenkori értékeléséhez a szóbeli és az írásbeli beszámoltatások egymást kiegészítve tartoznak. Az beszámoltatás, értékelés legfőbb célja, hogy minél pontosabb képet kapjunk arról, hogy a gyermek az adott ismeretanyagot milyen mélységig, milyen szinten tudta a tanítás-tanulás folyamatában elsajátítani. Az írásbeli beszámoltatások nem lehetnek egyedüli formája a mérésnek egyik tantárgyból sem. A méréseket, írásbeli beszámoltatásokat az életkori sajátosságok messzemenő figyelembevételével, a napi terhelhetőség legoptimálisabb szintjén lehet megvalósítani. Ezt teszi lehetővé a pedagógusok tervszerű munkája, a munkaközösség-vezetők, osztályfőnökök, szaktanárok, tanítók napi konzultációi.

Az egyes modulok értékelése, minősítése, beszámításuk az iskolai évfolyam sikeres befejezéséhez. Tantárgyakba beépített modulok (A NAT-ban megjelenő modul tartalmak feldolgozása az adott tantárgy tananyagába építve történik) Hon és népismeret 5-6. osztály történelem, természetismeret Egészségtan 6.osztály természetismeret és egészségtan Dráma 5-6.osztály magyar nyelv és irodalom Tánc 5-6.osztály testnevelés tantárgy Értékelése a tantárgyi osztályzatba beépítve történik félévkor és év végén, a tantárggyal azonos súllyal értékeljük.


40


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A házi feladatok Az otthoni (napközis és iskolaotthonos) felkészüléshez iskolai pedagógiai alapelvnek tekintendő, hogy a kijelölt feladatoknak mindenkor a tanítási órán, a tanítás aktuális szakaszában szükséges témához, tananyaghoz kell kapcsolódnia. A feladatok kijelölésénél figyelembe kell venni a diákok életkori sajátosságait és az egyéni terhelhetőséget, egyéni sajátosságokat. (MCD eltérések, kiemelkedő adottságok stb.) Ez alól kivételt jelent az egyéni differenciálás során megvalósuló sajátos tevékenység melyek előadásokra, egyéni gyűjtőmunkákra stb. vonatkoznak. A házi feladatok kijelölésénél figyelembe kell venni, hogy a gyermekek több tantárgyból is kapnak írásbeli és szóbeli feladatokat másnapra vagy a hét valamelyik tanítási napjára. Az alap házi feladatoknak olyannak kell lennie, hogy a tanulók az iskolában rendszeresen használt alapfelszerelések felhasználásával meg tudják azokat oldani. (munkafüzet, füzet, feladatlap, író és szerkesztőeszközök, rajzeszközök stb.) Az iskolaotthonos felkészítés keretei között nem adunk otthoni házi feladatot, mivel a tanuló „egész napos” felkészítés során készül fel a következő tanítási napra, napokra. Tanulók értékelése 1-8. évfolyamon a tanulók magatartásának értékelése és minősítése (alsó tagozaton a szöveges értékeléssel összhangban) a következő lehet: Általános minősítés: - Példás - Jó - Változó - Rossz 1-4. évfolyamon a tanulók szorgalmának értékelése és minősítése a szöveges értékeléssel összhangban a következő lehet:


41


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Általános minősítés: - Példás - Változó - Jó - Hanyag Az első, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: Általános minősítés: - Kiválóan teljesített - Jól teljesített - Megfelelően teljesített - Felzárkóztatásra szorul A negyedik évfolyam második félévétől a tanulók teljesítményét, előmenetelét érdemjegyekkel, illetve év végén osztályzattal minősítjük. Az osztályozás 5 érdemjeggyel történik: Jeles (5): Ha a tantervi követelményeknek a tanuló kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti és tudja a tananyagot és képes alkalmazni. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Tud szabadon, önállóan beszélni. Jó (4): Ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, a definíciókat tudja. Közepes (3): Ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tesz eleget, többször szorul nevelői segítségre (javításra, kiegészítésre). Ismeretei felszínesek. Kevéssé tud önállóan dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát. Rövid mondatokat mond (párbeszéd alakul ki tanár és tanuló között). Elégséges (2): Ha a tantervi követelményeknek nagy hiányosságokkal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismertetekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban képtelen önálló feladatvégzésre. Elégtelen (1): Ha a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem képes eleget tenni. A minimumot sem tudja. Tantárgyi dicséretet kaphat az a tanuló, akinek jeles osztályzatai vannak, félévi és év végi felmérései 95-100%-osak. Az érdemjegyek száma egy félévben legalább: heti 1 órás tárgynál heti 2 órás tárgynál heti 3 órás tárgynál heti 4 vagy ennél több órás tárgynál

2 jegy 3 jegy 4 jegy 5 jegy


42


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az írásbeli és szóbeli ellenőrzés aránya a NAT és a kerettanterv követelményei szerint a tantárgyak helyi tantervében kerül meghatározásra. Lényeges, hogy az év végi osztályzat az évi összteljesítményt értékelje, és ne az érdemjegyek középarányosaként jelentkezzen. Tükrözze az esetleges fejlődést is. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási évközben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosíthatja (Kt. 70.§. 4. b.). Magatartás értékelése A magatartás osztályzat az életkorhoz mérten a tanuló iskolai és iskolán kívüli fegyelmezettségét, viselkedését, társaihoz, a felnőttekhez, saját és mások iránt érzett felelősségérzetét, a házirend betartását és betartatását, az iskola vagyontárgyainak megóvását értékeli. Hangsúlyozni kell, hogy az értékelésnél az iskola által támasztott erkölcsi követelmények jelentik a viszonyítási alapot. Az értékelés négy fokozatban történik. Példás Jó Fegyelmezettsége nagyfokú, állandó megfelelő, még másokra pozití- nem teljesen kivan ható alakult Viselkedése, hangneme

kifogástalan, pél- megfelelő daértékű, tisztelettudó, udvarias

Változó másokat zavaró, kifogásolható, ingadozó, néha igyekvő nem mindig megfelelő, néha udvariatlan

Rossz erősen kifogásolható, másokat zavaró, negatív durva, romboló, közönséges, goromba, hangoskodó

Hatása a közös- pozitív, aktív, részt vesz, de ségre, társas kap- segítőkész, jóin- nem kezdemécsolatai dulatú, kezdemé- nyez, jóindulatú nyező

ingadozó, kö- negatív, goromba, zömbös, vonako- megfélemlítő dó, nem mindig elfogadható

Házirend betartá- betartja, és arra néha hibázik sa ösztönöz

részben tartja be, sokat vét ellene, 5 figyelmeztetője késése, igazgatói vagy intője van intője, igazolatlan órája van

Felelősségérzete

ingadozó

nagyfokú felelős- kialakulóban van ségtudat


felelőtlen, megbízhatatlan

43


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Szorgalom értékelése A szorgalom jegy a tanuló egyéni képességeihez mérten a tanulmányi munkához való viszonyát, munkavégzését és kötelességtudatát értékeli. Az értékelés négy fokozatban történik. A késések, az ellenőrzőhiányok és az igazolatlan órák elbírálásánál a mindenkori házirend szabályai az érvényesek. Tanulmányi munkája

Példás Jó Változó céltudatos, törek- figyelmes, törek- ingadozó vő, az igényes vő tudás megszerzésére

Hanyag hanyag, társait akadályozó

Munkavégzése

kitartó, pontos, rendszeres, több- rendszertelen, megbízhatatlan, megbízható, önál- nyire önálló hullámzó, önál- gondatlan, valaló lótlan mely tárgyból elégtelenre áll

Kötelességtudata

kifogástalan, pre- megfelelő, néha felszerelése néha felszerelése többcíz biztatni kell hiányos nyire hiányos

Tanórán kívüli rendszeres, érdek- ösztönzésre többletmunkája lődő gozik

dol- ritka

nincs

Jutalmazások és büntetések Jutalmazások: 1. Szaktanári szóbeli és írásbeli dicséret 2. Osztályfőnöki szóbeli és írásbeli dicséret 3. Igazgatói írásbeli dicséret 4. Nevelőtestületi dicséret (A 4. fokozatot a tanulóifjúság előtt ismertetni kell!) Büntetések: 1. Szaktanári figyelmeztetés 2. Szaktanári intés 3. Osztályfőnöki szóbeli és írásbeli figyelmeztetés 4. Osztályfőnöki intés 5. Osztályfőnöki megrovás 6. Igazgatói figyelmeztetés 7. Igazgatói intés 8. Igazgatói megrovás 9. Nevelőtestületi megrovás 10. Fegyelmi eljárás (A 9. fokozatot a tanulóifjúsággal ismertetni kell!) A jutalmazás és büntetés alkalmazásánál indokolt esetben nem kell alkalmazkodni a fokozatok betartásához.


44


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az írásos jutalmazások és büntetések bekerülnek a tanuló tájékoztató füzetébe és az értékelő naplóba. Elismerések: - Háziversenyek I-III. helyezettjei részére osztályfőnöki írásbeli dicséret. - Kerületi versenyek I. és II. helyezettje részére igazgatói dicséret, III. helyezett részére szaktanári dicséret. - Budapesti, országos versenyek I-VI. helyezettjei részére igazgatói dicséret. - Az értékelésre, az osztályozásra vonatkozó irányelveket valamint a jutalmazási és büntetési fokozatokat a tanév elején (ha szükséges folyamatosan), a gyermekekkel és a szülőkkel ismertetni kell. Vizsgák 8. évfolyam végén szóbeli és írásbeli vizsgát tesznek a tanulók. Szóbeli vizsga: magyar irodalom és történelem. Írásbeli vizsga: magyar nyelvtan és matematika. Minden 8. osztályos tanuló tanév elején köteles választani a fent felsoroltakon kívül még egy vizsgatárgyat földrajzból, biológiából, fizikából, informatikából vagy kémiából. Ebből írásbeli vizsgát tesz. Idegen nyelvből szintfelmérőt tartunk. A vizsgák osztályzatai az év végi osztályzatot maximálisan egy osztályzattal emelhetik, de azt nem ronthatják. A tankötelezettség teljesítése A tankötelezettség teljesítésére a Kt. 6. §-ban meghatározottak az irányadók, illetve Budapest, Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 10/1994.(III. 12.) rendelete. Az általános iskola első évfolyamára való beiratkozás az óvodai szakvélemény, illetve a Pedagógiai Szakszolgálat javaslata alapján történik. Az első osztályos beiratkozásnál tanulót csak addig tudunk fogadni, amíg a törvény által előírt létszámhatár felső értékét el nem érjük. Iskolánkban a tanulók a törvényi előírásoknak megfelelően a tankötelezettséget magántanulóként is teljesítheti. A magántanuló félévkor és év végén az igazgató által megjelölt időpontban, a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról. Tanuló iskolánkba történő felvételéről (év elején, év közben) az igazgató dönt. Abban az esetben, ha a tanuló olyan osztályba jelentkezik, ahol emelt szintű oktatás folyik (idegen nyelv, testnevelés és sport) és eddig alacsonyabb óraszámban tanulta az adott tantárgyat, különbözeti vizsgát kell tennie. Magasabb évfolyamra lépés feltételei A törvényi előírásoknak megfelelően magasabb évfolyamba az a tanuló léphet, aki valamennyi tantárgyból legalább elégséges osztályzatot szerzett. Aki elégtelen minősítést kapott, javítóvizsgát tehet. A javító-, az osztályozó- és a különbözeti vizsga megszervezése és lebonyolítása a nevelőtestület feladata. A sikertelen évet záró tanulót az iskola kötelezheti a délutáni napközis, tanulószobai vagy felzárkózató foglalkozáson való részvételre. 1-3. évfolyam esetében a tanuló továbbhaladása a törvényi rendelkezések szerint történik. Abban az esetben, ha a tanuló nem teljesíti a helyi tantervünkben meghatározott köve-


45


PEDAGÓGIAI PROGRAM

telményeket, évet csak szülői kérésre/beleegyezésre ismételhet. Amennyiben a tanuló magasabb évfolyamba lép, úgy lemaradásának pótlása egyéni fejlesztési terv alapján történik. Az osztálytanító és a fejlesztő pedagógus együttesen tervezi meg a felzárkóztatást. Átjárhatóság az iskolán belül -

Évfolyamonként a tanulócsoportok között az átjárhatóság a hasonló követelményrendszer miatt megoldható, illetve felzárkóztatással pótolható a lemaradás (pl.: angol emeltszintű osztályból tanulási nehézség miatt át lehet kerülni az általános tantervű osztályba).

-

Napközi otthonba történő felvételről az igazgató dönt.

XIV. Szülőkkel való kapcsolattartás formái Szülői szervezeti forma Iskolánkban a Szülői Választmány képviseli az egyes osztályok szülői közösségét és annak érdekeit. Minden osztály a tanév elején 2 főt delegál az iskolai Szülői Választmányba, amely 3 fős vezetőséget választ. A vezetőségi tagok a Szülői Választmány SZMSZ-ében meghatározott kérdésekben képviselhetik a szülői közösségeket. Választmányi értekezlet minden tanévben 2 alkalommal van. Választmányi értekezlet összehívását a szülői képviselet 20%-a is kezdeményezheti. A közös iskolai értekezlet előtt a vezetőségi tagok meghatározott, az SZMSZ-ben lefektetett rend szerint fogadóórát tartanak a szülőtársak részére. A Szülői Választmánytól az iskolavezetés rendszeres tájékoztatást kap az orvoslásra váró kérdésekről. Így a kérések, információk nemcsak az osztályfőnököktől jutnak el a vezetőséghez, hanem a szülőktől is. Iskolánk akkor működik még eredményesebben, ha tanulóink érdeklődésére épít, és figyelembe veszi a szülői érdekeket is. Változó világunkban csak az iskola képes fennmaradni, amely a szülő - a szolgáltatást elsődlegesen megrendelő - igényeinek, elvárásainak megfelelően képes tevékenykedni. A szülőkkel történő együttműködés kezdeti lépéseként igyekszünk az iskola közvetlen környezetében, valamint a lehetséges partnereink körében ismertté tenni pedagógiai programunkat. Tájékoztató szülői értekezleteket tartunk iskolánkban, a közeli óvodákban, nyílt órákat szervezünk az érdeklődők számára. Iskolánk tanulóinak szülei minden tanév elején tájékoztatót kapnak a tanév fontosabb eseményeiről. A rendszeres kapcsolattartás formái: - Iskolai tájékoztató füzet - Fogadóóra - Szülői értekezlet - Szülői választmányi értekezlet - Iskolai honlap Az előzőekben felsorolt alkalmakon kívül szívesen látjuk a szülőket ünnepségeinken. A vállalkozó szülők elkísérhetik gyerekeiket a tanulmányi kirándulásokra, erdei iskolába.


46


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és pedagógus közösségünk koordinált, aktív együttműködése. Ezen együttműködés: alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség; megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás. Elvárásaink a szülők felé: A szülők részéről - a sikeresebb nevelőmunka segítéséhez - az alábbi közreműködési formákat várjuk el: együttműködő magatartást, a problémák nyílt jelzését, megbeszélését, a gyermekek tanulmányi munkájának folyamatos figyelemmel kísérését, a gyermekek tanulmányi munkájához szükséges felszerelések biztosítását, aktív részvételt az iskolai szülői értekezleteken és rendezvényeken, nevelési problémák, családi nehézségek őszinte jelzését, közös megoldás keresését, véleménynyilvánítást, visszajelzést az iskola működésével kapcsolatosan, szponzori, szervező segítségnyújtást. A szülőkkel való kapcsolattartáshoz az alábbiakkal járulunk hozzá: nyílt napok, nyílt órák szervezése rendszeres tájékoztatás tanulóink előmeneteléről, magatartásáról előre tervezett szülői értekezletek (évente 2 alkalommal) rendkívüli szülői értekezletek fogadóórák (évente 2 alkalommal), egyéni fogadóórák egyeztetett időpontban előadások szervezése igényelt téma szerint pályaválasztási tanácsadás családlátogatás gyermekvédelmi felelősök szociális és nevelési problémákban nyújtott támogatása Szülői Szervezeti megbeszélések (évente legalább 2 alkalommal) A szülői ház és iskolánk együttműködésének további lehetőségei: közös rendezvények szervezése a diákok, a szülők és a pedagógusok részvételével; (Zöldítő nap, kirándulások) alapítványunk bevonása a rendezvények támogatásába (Pl. bálok, Oviolimpia) A szülő kérheti: Gyermeke napköziotthoni ellátását Gyermek reggeli és délutáni ügyeleti elhelyezését reggel 7 és du. 17 óra között Megfelelő ok esetén gyermeke felmentését egyes tantárgyakból, vagy a mindennapi iskolába járás alól a törvényi kereteknek megfelelően Felmerülő problémáinak megoldásához segítséget kérhet - szaktanártól, - osztályfőnöktől, - fejlesztő pedagógustól, - gyermekvédelmi felelőstől, - iskolatitkártól, - az iskola vezetőitől.


47


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Kapcsolattartás az iskola oktató - nevelő munkáját segítő szervezetek: az 1982 óta folyamatosan működő Szülői Munkaközösség, az 1989-ben alakult Szülők az Iskoláért Alapítvány. Kapcsolattartás a Szülői Szervezettel: A szülőkkel fenntartott kapcsolat különösen jó. Kölcsönös a bizalom. Igyekszünk egymás elvárásainak megfelelni. Mindkét fél ismeri a jogait és a kötelességeit. Rendszeres kapcsolatban vagyunk, probléma esetén azonnali megbeszélést tartunk. A kapcsolattartás formái: alkalmi beszélgetés fogadóórák ( minimum 2 alkalommal évente) szülői értekezletek (évi 2 alkalommal) Szülői Választmányi értekezlet (évi 3-4 alkalommal) telefonos megbeszélések szükség szerint Kapcsolattartás a Szülők az Iskoláért Alapítvánnyal Az alapítvány legfontosabb célja megalakulása óta az iskola oktató-nevelő munkájának segítése. Az iskola igazgatója, mint az alapító utóda, folyamatos kapcsolatban van az Alapítvány képviselőjével, részt vesz az alapítvány kuratóriumának ülésein. Az iskola éves programjához igazodva év elején egyeztetik, miben vár az iskola segítséget a tanév folyamán. A diákok legfőbb képviseleti fóruma a ZIF. A ZIF segítő tanár segítségével rendszeresen ülésezik, tagjai az osztályok által választott ZIF felelősök. A diákok kéréseit, problémáit közvetítik az iskola vezetősége felé. Segítséget nyújt a diákprogramok szervezésében. A tanuló és pedagógus együttműködésének további lehetőségei: A diákönkormányzat képviselőinek részvétele a diákok többségét érintő változtatások előtt a tanári értekezleten, vagy vezetőségi értekezleten. Iskolai diákfórum megszervezése az Országos diákparlamentek előtt. A ZIF segítő tanár folyamatos kapcsolattartása az iskola vezetőségévek, a diákok kéréseinek továbbítása Diákrendezvényeken pedagógusok aktív részvétele (farsang, ZIF nap, osztályrendezvény, kirándulás) Diákok bevonása a pedagógiai értékelésbe. (IMIP mellékletét képező kérdőív)

XV. A Pedagógiai Program nyilvánossága A tájékoztatás formája A Zrínyi Miklós Általános Iskola Pedagógiai Programja nyilvános. Fontosnak tartjuk, hogy azok a szülők, akik gyermeküket intézményünkbe szeretnék beíratni, részletesen megismerkedjenek Pedagógiai Programunk tartalmával, nevelési – oktatási - képzési alapelveinkkel és céljainkkal.


48


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A tájékoztatás formája: o A Pedagógiai Program bemutatása előadás formájában. o Szülői értekezlet során a Pedagógiai Program ismertetése. o Szülői értekezlet után fórum biztosítása a szülők részére, hogy a Pedagógiai Programmal kapcsolatos kérdéseikre választ kaphassanak. o A Pedagógiai Program másolatának megtekintése. Pedagógiai programmal kapcsolatos Intézkedések (hatálya, érvényesség, felülvizsgálat, módosítás, nyilvánosság, jóváhagyás, aláírások) A pedagógiai program hatálya: A pedagógiai program személyi és területi hatálya kiterjed az egész iskolára, az iskola külső rendezvényeire, tanórán és iskolán kívüli foglalkozásaira, az iskola összes tanulójára, dolgozójára, továbbá az itt pedagógiai tevékenységet ellátó más természetes személyre. Érvényesség Az iskola 2008. szeptember 1-től, az átdolgozott és a fenntartó által jóváhagyott Pedagógiai program és Helyi Tanterv szerint szervezi meg, és végzi nevelő-oktató munkáját. Az érvényesség addig tart, amíg a törvényi változások, és a partnerek igényeinek a változása az átdolgozást szükségessé nem teszik. Értékelés, felülvizsgálat A Pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan figyelemmel kíséri. Módosítás A Pedagógiai program módosítására javaslatot tehet = az iskola igazgatója, = a nevelőtestület bármely tagja, = a nevelők szakmai munkaközösségei, = a Szülői Szervezet, = az iskola fenntartója. A szülők és a tanulók a Pedagógiai Program módosítását közvetlenül a Szülői szervezet, illetve a diákönkormányzat képviselője útján javasolhatják. A Pedagógiai Programot, annak módosítását a nevelőtestület fogadja el, kikérve az SzMK véleményét, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.


49


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Nyilvánosság Az iskola Pedagógiai programja nyilvános. A Pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:       

az iskola fenntartójánál, az iskola irattárában, az iskola könyvtárában, az iskola nevelői szobáiban, az igazgatóhelyettesnél, az iskola igazgatójánál, az iskola honlapján.

Felvilágosítást kaphatnak a pedagógiai programról: igazgató, igazgató helyettesektől.


50


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A helyi tanterv mellékletei 1. sz. melléklet: Az Apáczai Kiadó Kerettanterve (átdolgozott formában) 2. sz. melléklet: Egészségnevelési program 3. sz. melléklet: A tanulók fizikai állapotának mérése 4. sz. melléklet: Környezeti nevelési program 5. sz. melléklet: A nem organikus hátterű sajátos nevelési igényű tanulók (SNI.b), és a tanulási-magatartási - beilleszkedési nehézséggel küzdő tanuló fejlesztő programja 6. sz. melléklet: Esélyegyenlőségi és intézkedési terv 7. sz. melléklet: Szöveges értékelés az 1-4. évfolyamon


51


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A pedagógiai program legitimációja 1.) A Pedagógiai Programot az iskola Szülői Szervezete megismerte, véleményezte és elfogadásra javasolta. Budapest, 2010. november15. …………………………… Szülői Szervezet vezetője 2. ) A Pedagógiai Programot a diákokat képviselő tanulók (ZIF) a 2010. november 15-én tartott küldöttgyűlésen megismerték, véleményezési jogukkal éltek. Budapest, 2010. november 15. …………………………. ZIF elnöke

…..………………………… ZIF segítő tanár

3.) Az iskola Egészségnevelési Programját jónak tartom, az abban foglaltakkal egyetértek, a nevelőtestület által elfogadásra javasolom. Budapest, 2010. november 15. ………………………………… iskolaorvos

4.) A iktatószámú Pedagógiai Programot (az iskola Helyi Pedagógiai Programját és Helyi Tantervét) a nevelőtestület - a kiegészítésekkel együtt megismerte - az abban foglaltakkal egyetértett és 100%-os igenlő szavazattal elfogadta. Budapest, 2010. november 15. …….…………………………. Nevelőtestület képviseletében 5.) A Budapest Főváros XVII. Kerület Önkormányzata, mint fenntartó 2010. …………. …. megtartott Képviselő-testületi ülésén megtárgyalta és …/2010. (…………) számú határozatával jóváhagyta. Budapest, 2010. november 15.

PH

…………………………….. Petrőczy Tibor igazgató


52


PEDAGÓGIAI PROGRAM


53

qwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq

Recommend Documents