Quenya quettaparma. Összeállította: Rácsai Róbert (Alcar)

> pá, pa (1) el rajta, -on, -en, -ön, (függőleges) felületén v.minek (pl. ahogy a kép függ a falon); ill. "vmre vonatkozólag, vmt illetőleg, ami... illeti, vmire tekintettel" (VT43:26), (2) az apa "után" változata (VT44:36), amely egy forrás szerint az itteni első jelentés is. pá és pa inkább"-on, -en, -ön" vagy "vmre vonatkozólag", míg az apa inkább "után" (lsd.: apa #1 and #2). pá, pa (2) el vmre vonatkozólag, vmt illetőleg, ami... illeti, vmire tekintettel; (VT43:26) pá, pa (3) el az apa "után" változata (VT44:36), amely egy forrás szerint az itteni első jelentés is. pá és pa inkább"-on, -en, -ön" vagy "vmre vonatkozólag", míg az apa inkább "után" (lsd.: apa #1 and #2). paca fn kövezett padló, udvar, pálya; (GL:63) pahta mn zárt, csukott, magán, privát; (VT39:23, VT41:6) paimë fn büntetés; (QL:72)

105

palpa- i üt, ver, dönget; (PALAP). Alternatív formáját pal-, kiterjesztett forma: palap-, kihúzták (VT46:8) palta (1) fn kézfej, tenyér; "a tenyér, felfelé vagy lefelé tartva, laposan és feszesen" (az ujjak zárva vagy nyitva) (VT47:8, 9) palta- (2) vb. Simogat, cirógat, tapint, kézzel érint, stb. (alapjelentés: "az érzékeny tenyér [palta] elhalad egy felület felett") (VT47:9) palu- i kitár, kinyit, kiterjeszt, terjeszt, kinyújt; (PAL) paluhta* fn asztal; (PE12:7:1) palukta palumë/palantë fn gyalu; (PE12, QL) palúrë fn burkolat, felület, felszín, földfelszín(= Old English folde) (PAL); vö. Palúrien. Palúrien fn Yavanna, Yavanna vezetékneve; (PAL) Palurin fn a széles világ, világmindenség, helynév; (LT1:264) palya- i kitár, kinyit, kiterjeszt, terjeszt, kinyújt; (PAL) pampila mn remegő reszkető; (PE12, QL) pampilë fn remegés, reszketés; (PE12, QL) pampinë fn remegés, reszketés; (PE12, QL) panda fn körülkerítés, bekerítés, körülzárás, körbezárt hely; (PAD) panin mn megtervezett, akart, szándékos; (PE12, QL) pano fn deszka, fadarab, tábla, padlódeszka, „egy darab formára [vágott] fa”; (PAN) panta mn nyílt. nyitott, nyitva; (PAT) panta- i kinyit, kibont, kitár, kiterjeszt; (PAT) pantië fn nyitás, kibontás; (PE12, QL) panya- i rögzít, erősít, összerak, tesz, illeszt; (PAN) papa- i reszket, remeg; (múlt idő pampë) (PE12, QL) paptalasselindeën ragozott fn "mint a hulló levelek zenéje" (MC:216; "Qenya") parca mn száraz; (PÁRAK) parma fn könyv, tekercs, írás; a Tengwa #2 neve; (PAR, Függelék E). Régi „Qenya” nyelvben: írás, bőr, héj, könyv; (LT2:346), de a LotR stílusú Q-ban csak könyv.

parmalambë fn Q(u)enya, könyv-nyelv; (PAR) parmassë* fn könyvtár; (PAR) parmasson* (parmassond-*) fn könyvtáros; (PAR) parmatéma fn p-sorozat, labiálisok, a Tengwa rendszer második oszlopa, ajakhangok; (Függelék E). pasta mn sima, egyenletes, egyenes, finom (felület); (PATH) paswa* fn gyep, pázsit, füves terület, füves síkság; Sindarin: *pathu, Noldorin: pathw, (PATH), lsd.: palis #pataca fn mássalhangzó; (csak tsz. patacar ismert) (VT39:8) patacan mn csörgő, csattogó; (PE12, QL) patacë fn zörgés, csattogás; (PE12, QL) patahta- i zörög, csörög, csattog; (PE12, QL) patil fn lap (könyv); (PE12, QL) patinca fn szandál, papucs; (PE12, QL) páva fn száj, beleértve a nyelvet, fogakat, stb.; később nyilvánvalóan megváltozott: náva; vö. (VT39:19) pávatengwi, pávëar fn mássalhangzók; Tolkien megváltoztatta őket: návatengwi, návëar (vö.) (VT39:19) pé fn ajak, száj; duális tsz. peu „a két ajak, szájnyílás”; (VT39:9; VT47:12, 35). Korábbi forrás szerint, az Etym-ben, pé: "száj" (PEG) pëanta- i előír, utasít, parancsol, elrendel; (PE12, QL) pehtë fn taraj, taréj (kakas); (PE12, QL) pel- i visszatér, visszamegy, visszaérkezik, kering, körbemegy, megfordul; (PEL) pelecco fn fejsze, balta, szekerce; (LT2:346) pelecta- i hasít, vág, farag, vagdal, aprít; (LT2:346; "Qenya" LotR stílusú Q: *pelehta-) (LT2:346) *pelehta- lsd.: pelectaPelendur fn Pelendur, Kerítés-szolga (?); ffi. név; (Függelék A) peler fn bekerített föld, bekerített terület; (Old English tún) (PEL(ES) ) pelin mn bekerített, bezárt, elzárt; (PE12, QL) pella utótag túl, mögött; inkább utótag, mint elöljárószó: Andúnë pella "Nyugaton

106

túl", elenillor pella "túl a csillagoktól" (Nam, RGEO:66, Markirya) A Miatyánk egyik változatában Tolkien a rövid pell' alakot használta (nyilván a pella rövid változata) elöljárószóként, de ezt a változatot elvetette; (VT43:13) pellë fn város (falakkal körbekerített); (PE12, QL) pelma fn karám, ketrec; (PE12, QL) Pelóri fn Pelóri, Kerítéshegyek; azok a hegyek, amelyeket a Valák emeltek, hogy Amant védjék; (SA:pel, WJ:403) peltas (peltax-, tsz. peltaxi ) fn csukló, forgó, tengely, sarkalatos pont; (PEL, TAK) pelto fn sövény, sövénnyel elkerített terület; (PE12, QL) penanwa mn támogató; (PE12, QL) penasta fn támogatás; (PE12, QL) penda mn lejtős, lefelé tartó, ferde, rézsútos, ereszkedő, dőlt; (PEN/PÉNED) pendë fn lejtő, ereszkedő, lanka, rézsú; (PEN/PÉNED) penga- i duzzog, meg van sértődve, haragszik, biggyeszti az ajkát, felhúzza az orrát; (VT39:11) #penna fn "hangzó, magánhagzó; (csak tsz. pennar ismert) (VT39:16) penquanta ("peñ"-) mn tele, dugig tele, telistele, színültig tele; (VT39:11) penta fn csőr, orr (állat); (PE12, QL) pentë, lsd.: #petpenya mn hiányos, elégtelen, nem kielégítő, nem megfelelő, hiányzó; tsz. penyë lsd.: penyë tengwi "hiányzó jelek", "elégtelen jelek"; a korai Q analízisében olyan mgh-k, amelyeket nem előzi meg msh, és (sok esetben helytelenül) elvesztették a msh-t (VT39:6, 8) penyë tengwi kif hiányzó jelek; hiányzó jelek", "elégtelen jelek"; a korai Q analízisében olyan mgh-k, amelyeket nem előzi meg msh, és (sok esetben helytelenül) elvesztették a msh-t (VT39:6, 8) pequen (pequenn-) fn fésű; (PE12, QL) per- i keresztülmegy, átmegy, behatol; (PE12, QL) Pereldar fn tsz. féltünde; ( Sindarin Peredhil) (Letters:282), Etym-ben Danas

vagy Nandor-ra használták; (PER). Esz. #Perelda. peresta szn tört fél, egy ketted, (1/2); ill. perta (VT48:11) #Perian fn Hobbit, félszerzet; (#Periand-), gen. tsz. Periandion *"Hobbitoké" az Elaine dedikációban. perina mn passzív part.? fél, felezett, félbevágott, osztott; A szóhoz nem tartozik magyarázat, de nyilván köze van a peryaszóhoz, vö. (PER); Ha hasonló a kapcsolat a lerya- és a lerina között, akkor a perina a legvalószínűbb mn forma. perma fn átjáró, rés; (PE12, QL) perqua mn rossz; (PE12, QL) persa-*, peresta-* i zavar, idegesít, befolyásol; (PÉRES), Noldorin: presto persana* mn változott, mgh. befolyásolt (leníció) mgh, módosult; Noldorin prestannen, (PÉRES) persanië* fn leníció, mgh változás, mutáció; Noldorin prestanneth, (PÉRES) perya- i felez, kettéoszt; (PER) #pet- i üt, megüt, zörget, kopog; ("pete", talán utótag tő-mgh.); múlt idő pentë ismert. (QL:73) petil fn kalapács, (PE12, QL) peu fn ajkak; esz.: pé, peu: duális tsz. (VT39:9) pí fn légy, kicsi rovar; (VT47:35) pica fn pont, kicsi pont, pöty; (PIK) píca- i csökken, fogy, kisebbedik, gyengül, mérséklődik; particípium pícala "fogyó" (locativus végz.-el: pícalassë); Markirya pícë el? fent, rajta; (???) (MC:214; "Qenya") Picinaucor fn tsz Pici törpök; (esz. #Picinauco, vö. nauco). Ill.: Pitya-naucor (WJ:389) pië fn bogyó, bogyótermés; (PE16:143) piehta- i szúr, csíp, bök; (PE12, QL) piet (piecc-) fn tűző; (PE12, QL) piexin fn bros, kitűző; (PE12, QL) pil- i lop, rabol; (PE12, QL) pilin (pilind-, tsz. pilindi) fn nyíl, nyílvessző; (PÍLIM) pilinehtar fn gyékény, sás, szittyó (egyfajta ismeretlen növény, egyféle gyékény, vagy aa gyékény általában)

107

pirinuma fn henger (üreges); (PE12, QL) pirúcëa mn forgó, keringő, pörgő; (PE12, QL) pirutë fn perdülés, pörgés, piruett, keringő (PE12, QL) pirucenda fn perdülés, pörgés, piruett, keringő; QL:74. pirucendëa mn forgó (enyhén), lassan/finoman pörgő; (MC:215; "Qenya"). Vö. pirucenda "perdülés, pörgés, piruett, keringő"; QL:74. pirya fn ital, dzsúsz, lé, szirup; (PIS) #pitya mn kicsi, pici, apró; a Pityafinwë, Pityanauco szavakból Pityafinwë fn Amrod, Kis Finwë, Amrod (Sindarin) neve; lsd.: Pityo; (PM:353) Pitya-naucor fn tsz. Pici törpök; (esz. #Pitya-nauco, vö. nauco) Ill.: Picinaucor (WJ:389) Pityo lsd.: Pityafinwë piu fn lábikra; (PE12, QL) piucca fn földi szeder; (PE16:143) piuta fn? köpés; (PIW) piuta- i? köp; (PIW) po, pó el után, utána; lsd.: opo (VT44:36) poa fn szakáll, arcszőrzet; (GL:63); inkább: fanga poco fn zsák, táska; (PE12, QL) poica mn tiszta, finom; (POY) poimë (poimi-) fn szappan; (PE12, QL) poiminë fn szappanhab; (PE12, QL) poita- i tisztogat, tisztít; múlt idő poinë (QL:75, VT48:13) poitya- i rendet rak, tisztít; (PE12, QL) pol- i tud, képes valamire (fizikailag); pl.: polin quetë "tudok beszélni (mert van szám és nyelvem, tudnak mozogni)". Vö. ista-, lerta-; (VT41:6) polca fn disznó, sertés, malac; (QL:75) polda mn erős, termetes, testes, nagy; (POL/POLOD) poldorë fn? erő; (nem magyarázott, a polda szóból ered, talán "erő" mint elvont fogalom) (POL/POLOD) poldórëa mn erős (GL:64), izmos; (QL:75) Poldórëa fn Tulkas, a Vitéz; Tulkas címe, később: Astaldo, (POL/POLOD, MR:146, 149; poldórëa mn erős, izmos; GL:64, izmos; (QL:75) polë fn zab, abrak; (QL)

(J.R.R. Tolkien: Artist & Illustrator p. 199, note 34) piliningevë ? ? ? Narquelion pilinquasilla fn “billegő toll” (PE12, QL) pilintelë fn tollazat; (PE12, QL) piltya- i pofonvág, megüt (nyitott tenyérrel); (PE12, QL) piltyë fn pofon, arculütés; (PE12, QL) pilu fn tolvaj, rabló, útonálló; (QL:73) pilucca mn titkos, óvatos, lopakodó; (PE12, QL) pilwë fn lopás, rablás; (PE12, QL) *pimpë fn farok; lehetséges adaptációja a pint, pimp- szavaknak Tolkien korai “Qenya” nyelvéből (QL:74) pimpilin (pimplilind-) fn “csüngő farok”; (PE12, QL) pimpina mn kúszó, földet seprő; (PE12, QL) pin fn kis dolog; tárgy; (PE12, QL) pínëa mn kicsi, pici; (PE12, QL) pinektar, pipinektar fn galagonya, csipkebokor; (QL); pinehtar* a LotR Qban (RR) pinektar tasarin fn szomorúfűz, fűzfa; (QL); pinehtar* a LotR Q-ban (RR) pinilya mn kicsi, pici, apró; (MC:220; "Qenya") pingwa mn zsíros, gazdag (talaj); (PE12, QL) pinquë ??? Narquelion; vékony, karcsú (PE12, QL) piopin, pipin fn galagonya, a termés; (QL) pior ??? Narquelion (cseresznyék? Szilvák? Esz. *pio? (RR), vö.: aipio, ill. (PE12, QL) piosenna fn magyal, krisztustövis; (QL) pipta- i lóg, függ, csüng; (PE12, QL) píqua mn keserű; (PE12, QL) píquelë fn keserűség; (PE12, QL) piquis fn bánat, fájdalom, keserűség; (PE12, QL) pir- i kering, forog, fordul; (tárgyatlan). A piri- formában idézik, talán a következő msh aorist miatt. "Qenya" múlt idő pírë, talán *pirnë ha a szó használatos a LotR stílusú Q-ban; (QL:74) pirin (pirind-) fn rúd, vékony bot; (PE12, QL) pirindëa mn hengeres; (PE12, QL)

108

polenta fn zabliszt, zabdara, zabpehely; (PE12, QL) polessë fn zabkása; (PE12, QL) polima* mn képes v.mire, v.mit meg tud tenni; (POL) polina mn zab-, zabból készült; (PE12, QL) polisimpë fn pánsíp; (PE12, QL) polu fn kernel; (PE12, QL) pondo fn kapu; (PE12, QL) pontë (ponti-) fn hát, hátsó rész/oldal, vmnek a hátulja/vége; (QL:75) porë (szótő *pori-, primitív forma pori) fn liszt, étel, ennivaló; (POR) porocë fn tyúk, szárnyas, baromfi; (PE16:132) porocellë fn csirke; (PE12, QL) porisalque* fn kukorica; szó szerint: lisztfű posta fn faajtó; (PE12, QL) potsi hat hátra; (PE12, QL) potsina mn hátsó, hátulsó, hátul levő; (PE12, QL) puhta szeretkezés, szerelmeskedés, koitusz, együttlét; (PE13:163, a bejegyzés "egy aktus"-ra utal; általánosabb szó a "szex"-re talán a -lë végz. hozzáadásával lehet) puhtalë* fn szex, együttlét; vö.: puhta pulco fn rönk, fatörzs; (PE12, QL) pulmë fn göröngy, csomó, bütyök; (PE12, QL) pulquë fn lé; (PE12, QL) pulu- i dagad; (PE12, QL) pulwa mn terjedelmes, nagy, kövér; (PE12, QL) pumpo fn hólyag, pattanás; (PE12, QL) pumpolë fn buborék; (PE12, QL) punta fn „megállított msh”; (PUT, lsd.: PUS; A VT46:33 szerint nem vonatkozik "megállásra" vagy plozívára, hanem egy alsó ponttal jelölt betűre, ami arra utal, hogy utána mgh követlkezik. Vö.: putta.) pur (purn-) fn tűz (mesterséges); (PE12, QL) púrëa mn elszíneződött, elkent, elmaszatolt; (Markirya) purin (purind-) fn kandalló tűzhely” N (PE12, QL) purma fn láng, tűz; (PE12, QL)

purnië fn tűzvész lángbaborulás” N (PE12, QL) puru- i elég (tűzben); (PE12, QL) purya- i meggyújt, lángba borít; (PE12, QL) pus- i horkant; (múlt idő púsë) (PE12, QL) pusilla fn fuvallat; (PE12, QL) pussë fn horkant; (PE12, QL) pusta- i megáll, abbahagy, megállít, befejez; (tárgyas és tárgyatlan egyaránt); (Markirya) pusta (1) fn megállás, pihenés; (PUS) pusta (2) fn pont, mondatvégi írásjel; (megállás); (PUS) pustanë participium? Fújás, felfújódás; (MC:213; "Qenya") pusulpë fn balon, hőlégballon; (PE12, QL) pusulta- i kilélegez; (PE12, QL) putta fn megállás; (írásjeleknél) (PUT; lsd.: PUS. A VT46:10 szerint, a betű alatti pont valószínűleg azt jelzni, hogy a msh-t nem követi mgh; vö. VT46:33) <> quá fn kacsa; (PE12, QL) qinqenna fn Salamon pecsétje; egy virág neve, (QL); LotR Q: quiquenna? (RR) qiqilla fn gyöngyvirág; (QL); LotR Q: *quiquilla? (RR) qua* fn dolog, tárgy; az ilqua szóból quácë fn béka; a coacë helyett, Tolkien törölte a régi formát; (VT47:36) quáco fn varjú; (WJ:395; Etym-ben: corco) quain szn tíz; (ill. quëan); quainëa "tizedik" (VT48:6, 20; VT42:25). Vö. cainen. quainë mn? participium? jajgató, jajveszékelő, siránkozó; (tsz.); (MC:213; "Qenya") quainëa szn tizedik; (VT42:25; ez a verzió valószínűsíti a *quainë szót a cainen helyett a "tíz-re") quaican szn tizennégy; (de *canaquë jobbnak tűnik) (VT48:21) quailepen szn tizenöt; (de lepenquë jobbnak tűnik) (VT48:21) quainel szn tizenhárom; (de yunquentë jobbnak tűnik) (VT48:21)

109

quainquë szn tizenhat; (de enenquë jobbnak tűnik) (VT48:21) *quaista szn tört egy tized, (1/10); lsd.: caista. qual-* i meghal, elpusztul (erőszakkal); (KWAL); vö. qualin qualin fn halott, (erőszakos halállal); (KWAL, LT1:264) qualma mn halálos, végzetes; (PE12, QL) qualmë fn halál, elmúlás, agónia; (KWAL, LT1:264) qualmëa mn halálos, végzetes; (PE12, QL) qualta-* i gyilkol, öl, elpusztít; (KWAL), vö. qualin qualumë participium? felemelkedés, hullámverés; (MC:214; "Qenya") quama- i beteg(nek lenni); (PE12, QL) quamba mn beteg, rosszul van; (PE12, QL) quámë fn betegség, kór; (KWAM) quámëa mn beteg, rosszul van; (PE12, QL) quampa- i házal; (PE12, QL) quampa fn áruk (házalótól); (PE12, QL) quampalë fn házalás; (PE12, QL) quampo fn házaló; (PE12, QL) quan (quand-) fn fül (állati); (PE12, QL) quanda mn i quanda összes, egész, az összes, minden; (fn követi). A határozott névelőt talán nem kell beilleszteni, ha a következő fn tulajdonnév, pl.: (*quanda Endor "az egész Középfölde") vagy előtag (*quanda hroanya, "az egész testem"), bár ebben nem lehetünk bizonyosak. (QL:70) quanta mn tele, teli; (KWAT, Narqelion, VT39:8, VT43:28). Kifejezések: quanta sarmë "teljes írás", ahol a mgh-ra is külön betűt használtak (VT39:8); #quanta tengwë "teljes jel" (csak tsz. quantë tengwi ismert), korai Q analízisben, egy terminus, egy mgh+msh-ra (aztán egyfajta egységes fonémaként analizálták, s nem kettőként); így pl.: mata- "enni" kettő quantë tengwi, nevezetesen ma + ta. (VT39:5) *quanta- i tölt, megtölt; inkább lsd.: quatquanta sarmë kif teljes írás, betűkel való írás, a mgh-kat is beleértve; ahol a mgh-ra is külön betűt használtak (VT39:8) #quanta tengwë kif teljes jel; (csak tsz. quantë tengwi ismert), korai Q analízisben,

egy terminus, egy mgh+msh-ra (aztán egyfajta egységes fonémaként analizálták, s nem kettőként); így pl.: mata- "enni" kettő quantë tengwi, nevezetesen ma + ta. (VT39:5) Quantarië fn az év utolsó napja, „Szilveszter”; (PM:127) (quantien az Etym-ben) quantassë* fn telítettség, teltség, teljesség, bőség; (KWAT) quantien fn az év utolsó napja, „Szilveszter”; (YEN) vagy "teljes év" (VT46:23). Az utóbbi bejegyzés megjelenik: PM: quantien "teljes év" = yén, 144 szoláris évnyi periódus (PM:126; tsz. quantiéni, PM:127). Mivel az utóbbi bejegyzés, a LotR nem kiadott, kéziratos változatában szerepel, nem biztos. quapa- i házal, kereskedik; (PE12, QL) quapta fn kereskedés, üzlet; (PE12, QL) quapta- i csereforgalmat lebonyolít; (PE12, QL) quaptalë fn csereforgalom, csereüzlet; (PE12, QL) quaqua- i hápog, gágog, vijjog, (madárhangot ad ki); (PE12, QL) quarca mn pajkos, csintalan; (PE12, QL) quarda mn rossz; (PE12, QL) quárë (ill.: quár) fn ököl; (SA:celeb, KWAR; Etym-ben, Tolkien először a quár szót írta le, tsz. quari, és a quár még megjelenik PM:318 és VT47:8, utóbbi esetben a quárë szóból változott, VT47:22. Etym betűzési forma q a qu helyett.) A PM:318 és VT47:8 szerint, "e szó fő használata arra vonatkozik, amikor a kéz szorosan össze van zárva, valamiféle szerszámot tart, s nem „ököl” ütésre" (lsd. még: VT47:8). quasa- i zizeg, zörög, ráz, csapkod; (PE12, QL) quasil fn nyíltoll; (PE12, QL) quasilla fn toll, bojt, rojt; (PE12, QL) quat- i tölt, megtölt; (WJ:392), jövő idő #quantuva "fog tölteni" (enquantuva "újra fog tölteni") (Nam, RGEO:67) future Függetlenül az en- "újra" előtagtól, az enquatuva forma (VT48:11) mutatja meg a quat- ige jövő idejét. A Namárië forma enquantuva úgy tűnik, hogy tartalmaz egy

110

nazális beillesztést is, ami talán egy lehetséges változat. quëan szn tíz; ill. quain (VT48:6, 12, 20) #quel- i halványul, (el)hervad, fakul, csökken, elfonnyad, kimerül; vö. fn: quellë), csak jövő ideje ismert (queluva, FS). quelet (quelets-, tsz. queletsi) fn halott, holttest, hulla; (KWEL; Markirya: loico) queletya- i rohad, rothad; (PE12, QL) quelexië fn rohadás, rothadás; (PE12, QL) quelexima mn rohadt, rothadt; (PE12, QL) quelië mn csökkenő, fogyó; Narquelië, vö. quellë fn késő ősz, fakulás, halványulás; Az Imladrisi naptár szerinti 54 napos periódus, az ősz vége és a tél eleje; (Függelék D) quelu- i felbugyog; (PE12, QL) quelu fn forrás, eredet; (PE12, QL) quelumë fn eredet, forrás; (PE12, QL) queluva fn eredeti; (PE12, QL) -quen utótag személy egyén, valaki lsd.: aiquen, roquen quén (quen-, tsz. queni; szóösszetételekben -quen) fn személy egyén, valaki, egy férfi vagy egy nő; tsz. queni = "személyek", "(néhány) ember", "ők" a legáltalánosabb jelentésben. Főnév és melléknév szótövekkel kombinálva foglalkozásokat, feladatokat jelölt, vagy valamilyen figyelemreméltó (állandó) tulajdonságot írt le; pl.: roquen, ciryaquen, arquen, vö. lsd.: aiquen, ilquen (WJ:361 vö. 360, 372) quendë fn tünde; a Quendi, vö. ritkán használt esz.-a; (KWEN(ED), WJ:361) Quendelië fn A tündék, a tündék népe; (KWEN(ED) ) Quendendil (rövid alak Quendil; tsz. Quendili; WJ:410) fn Tündebarát, ffi név; (WJ:410) Quenderin mn Quendian, Tünde, a tündékhez, mint egészhez tartozó; (WJ:407) Quendi fn Tündék, mint faj; (esz. quendë,) (WJ:361; SA:quen-/quet-, WJ:372, KWEN(ED), betűzés "qende, Qendi", Etym). Gen. tsz. Quendion (PM:395) quendi fn tündenő, tündeasszony, tündelány; tsz. quendir (MR:229; a quendë

szóból megváltoztatva, tsz. quender); ne keverjük össze a Quendi szóval (lsd. fent) Quendingoldo fn Quendingoldo; ffi. név, nyilvánvalóan szóösszetétel: Quendi "Tündék" és -ngoldo "Nolda", Sindarin Pengolodh, Gondolin tudósa. (PM:401, 404-405, VT48:5) Rövidebb forma Quengoldo (PM:404, VT48:14) quendu fn Tündeférfi; tsz. quendur (MR:229; megváltoztatva quendo tsz. quendor) Quendya fn Quenya; az eredeti, Vanyarin dialektus, Noldorin formája a Quenya szó; (WJ:361, 371) quent fn szó; (LT2:348; később: quetta) quenta fn mese (KWET), történet, elbeszélés (VT39:16); Quenta Silmarillion "A Szilmarilok története". Más fordítás: "beszámoló" pl.: Valaquenta quentalë fn beszámoló, történet; (KWET), elbeszélés, történet, történelem, mint elvont fogalom, de a szó használatos bizonyos eseményekre, pl.:, quentalë Noldoron vagy quentalë Noldorinwa "A Noldák története", valódi eseményekre utalva; (VT39:16; e forrásban a betűzés: "quentale" s nem "qentale") quentaro fn narrátor, történetmondó, mesélő, elbeszélő; (KWET) quentasta fn történelmi beszámoló, jelentés; (VT39:16) (nem Történelem, az a quentalë). (VT39:16, VT48:19). Talán tartalmazza a "csoportos utótagot" -asta. quentelë fn mondat; (LT2:348) quenya fn (eredetileg mn) beszéd; (PM:399); a nyelvnév Quenya jelentése: "nyelv, beszéd" (WJ:393). Azonban, Quenya (archaikus Quendya, a Vanyarinban) egyik értelmezése "Tünde (nyelv)" (Letters:176), a Quendi mn-i megfelelője, (WJ:374), de nem használták általános mnként. Quenya lambë "Quenya nyelv" (WJ:407). #quer- i fordít, megfordít; lsd.: #querna #querna passzív participium? Fordult, megfordult; (valószínűleg) a nuquerna (vö.) szóból. Ige: #quer- "fordít, megfordít" (tárgyas), vö. kuere (kwere) változatot, ugyanezzel a jelentéssel (PE14:65)

111

quilta-* i övez, körülvesz, körülhatárol, bekerít, körülzár, bekerít; vö. quilta; lsd.: (PE12, QL) quiltassë fn hímzés, kézimunka; (PE12, QL) quilya- i díszít, ékesít, hímez, színez; (PE12, QL) químari fn fantomok, szellemek esz.: químar/químarë?, (MC:213; LotR stílusú Q-ban inkább: fairi, esz. fairë) quimellë fn hölgy, nemesasszony; (GL:45) quimenëa mn nőies; (PE12, QL) quimenoitë mn női, nő; (PE12, QL) quín- i cincog, nyávog, magas hangon beszél; (PE12, QL) quindë i múlt idő: quir-, vö. quindë fn nőiesség; (PE12, QL) quindelis fn apáca; (PE12, QL) quindesta fn szerzetes rend, kolostor; (PE12, QL) quindil fn orsó, csiga, pörgettyű; (PE12, QL) quínë fn vinnyogás, cincogás, nyüszítés; (PE12, QL) quínëa mn vinnyogó, nyüszítő, cincogó (hang); (PE12, QL) quinga fn íj; (KWIG, LT1:256) quinga- i pendít, penget (húrt, hárfát), feszít; (PE12, QL) quingamo* fn (RR) íjász, nyilas; cúmo*? quingi fn pengés, pengetés, hárfázás; (LT1:256; inkább: tingë, tango LotR stílusú Q-ban) quinqua mn kókadt, erőtlen, bágyadt, lankadt, gyenge; (PE12, QL) quinquelë fn bágyadtság, lankadtság erőtlenség; (PE12, QL) quinquelëa mn bágyadt, lankadt, gyenge; (PE12, QL) quinquenna fn “Salamon pecsétje”; (PE12, QL) quintë fn öltés, tűzés; (PE12, QL) quintil fn líra, lant; (PE12, QL) quiqu- i lekonyul, elhervad; (PE12, QL) quiquilla fn májusi gyöngyvirág; (PE12, QL) #quir- i megkever, megkavar, keverget; vagy forgat; (ismert: quiri-, talán a

quessë fn toll, tollpihe, madártoll; a Tengwa #4 neve; (Függelék E, WJ:417, KWES, VT45:24); súriquessë "széltoll" (egy "fűcsomóra" utalva, Tolkien egyik rajzán) (J.R.R. Tolkien: Artist & Illustrator, p. 197) quesset (*quessec-) fn párna, kispárna; valószínűleg *quessec- mivel a Sindarin (vagy "Noldorin") pesseg a primitív formára utal: *kwessek- (vö. filit, filic-) (KWES) quessetéma fn „qu sorozat”, veláris sorozat, a Tengwar rendszer 4. Oszlopa; (Függelék E) quet- i beszél, szól; (SA:quen-/quet-, LT2:348), aorist quetë VT41:11, jelen idő quéta VT41:13, múlt idő quentë PM:401, 404. Fordítása: "mond" az órenya quetë nin "szívem mondja nekem" mondatban (VT41:15). Vö. #maquetquetil fn nyelv, beszéd; (KWET) quetta fn szó; (SA:quen-/quet-, GL:28), tsz. quettar (WJ:391) quettaparma* fn szótár, szószedet, szógyűjtemény; vö. quetta + parma quí, quíta hat talán, esetleg; (bizonytalanság kifejezésére), utóbbi talán ige? VT42:34 quíta-* i esetleg (megtörténik), talán (bekövetkezik), bizonytalan(kodik)? Vö. quí, quíta (RR) quilë fn szín, árnyalat; (QL) quilëa mn színes, színezett, kiszínezett; (QL) quilda mn csendes, nyugodt, békés; (PE12, QL) quilda- i pihen, csendben marad, hallgat; (PE12, QL) quildarë fn denevér; (PE12, QL) quildë fn nyugalom, béke, csend, pihenés; (GL:23) quilin mn díszített, hímzett, színezett; (PE12, QL) quilinoitë mn hímzett; (PE12, QL) quillë (quilli-) fn csillagvirág; (PE12, QL) quilta fn öv, szíj; (QL:78); ugyanez a forrás említi a qilti- igét (sic) “övez, körülvesz”; talán *quilta- a későbbi Qban..

112

érdekünkben" (VT43:27, 28, 33). Amint azt ezek a példák mutatják, önálló dativus névmásokat lehet (de nem feltétlen kell) közvetlenül kapcsolni a rá szóhoz. A főneveket így valószínűleg nem ragozhatjuk, pl.:. *rá Eldan "egy tündéért, egy tünde érdekében". rá (ráv-) (2) fn oroszlán, szótő: #ráv- lsd.: tsz. rávi (RAW). Vö.: rau. rá (3) fn kar, felső végtag; (LT2:335, betűzés: râ; a fenti jelentések miatt valószínűleg elavult. A későbbi Q-ban a kar: ranco) rac- i tör, törik, zúz; múlt participium.: rácina "törött" (Markirya) raca- i felhalmoz; (PE12, QL) #racina mn megrövidített, lecsupaszított, megfosztott, elnyomott helyzetben levő; csak tsz-a ismert: racinë. Vö. rácina (rac-). vö. #racina tengwë (csak tsz. racinë tengwi ismert) rövidített jel, lecsupaszított jel, a korai Q analízisben használták a msh-kra, amikor nem követte mgh; a mgh eltűnt, vagy kihagyták (VT39:6) ráca fn farkas; (DARÁK) racta- i elér, kinyújt; (LT2:335; inkább *rahta- a LOTR Q-ban) *rahta- lsd.: ractaraica mn hajlott, görbe, rossz, elromlott; (RÁYAK, VT39:7), tsz. raicar LR:47 (inkább *raicë LotR Q-ban) raima fn háló, halászháló; (VT42:12) raimë fn hálózat, csipke, fűző, zsinór; (VT42:28). In az Etym-ben „vadászat” van megadva a ROY1 alatt, de ez a roimë félreolvasása (VT46:12) raina (1) mn behálózott bekerített; (VT42:11) raina (2) mn mosolygó, nevető, kedves arcú; (VT44:35) rainë fn béke, nyugalom, békesség; (VT44:34-35) raita- (1) i hálót készít, összekötöz, összefűz; (lsd.: rëa-), 2) i hálóba ejt, elfog csapdában; (VT42:12) raita- (2) i hálóba ejt, elfog csapdában; (VT42:12) [raiwe fn csipke, zsinór, fűző; (VT42:12)] ráma fn szárny; tsz. rámar (RAM, Nam, RGEO:66, LT2:335); Markirya:

kapcsolódó aorist mgh miatt); múlt idő quindë (QL:77) quirin fn kerék; (PE12, QL) quirmë fn tejszín; (PE12, QL) quirquirinda mn morgó, mormogó, morajló; (PE12, QL) quirquirindë fn mormogás, morajlás, zúgás; (PE12, QL) quis- i suttog, súg; (PE12, QL) quisquir- i mormol morog, dünnyög; (PE12, QL) quitima mn köthető; (PE12, QL) quitin mn kötött; (PE12, QL) quitya- i köt; (PE12, QL) quol- i betegeskedik, gyengélkedik; (PE12, QL) quolda mn beteg; (PE12, QL) quolima mn betegeskedő, gyengélkedő; (PE12, QL) quolimo fn fogyatékos, mozgásképtelen; (PE12, QL) quolu fn betegség, kór; (PE12, QL) quolúva mn halálos halált okozó; (PE12, QL) quolúvië fn halálos (betegség); (PE12, QL) quonda fn szmog, fojtogató köd; (PE12, QL) quor- i fuldoklik, fullad; (múlt idő quondë) (PE12, QL) quorin mn fulladt, megfulladt; (LT1:264) egyesek szerint a forma nem valós a quomiatt a LotR stílusú Q-ban quoro- i fuldoklik, fullad; (LT1:264; -o-ra végződő igei szótöveket máshol nem találtunk Tolkiennél.). lsd.: quorin. quossë fn köd; (PE12, QL) quosta- i megfojt, megfullaszt; (PE12, QL) quot- i összeszámol, összegez; (PE12, QL) quotta fn összeg, végösszeg; (PE12, QL) <> -r végz nominatív tsz. rag. általában -a, -i, ië, -o, -u, után, pl.: Ainur, Valar, tier. Azt tartják, hogy ezt a tsz végződést először a Noldák használták. (PM:402). rá (1) [Tolkien megváltoztatta a hrá szóból], el. Valamiért, valakiért, érdekében; utána dativus: rá men vagy rövidítve rámen "nekünk, számunkra, az

113

ranga (tsz. rangar ismert) fn yard hosszmérték; Númenóri hosszmérték "kicsit hosszabb, mint a mi yardunk, kb 38 inch [= 96.5 cm]". (UT:285, 461) rangwë fn öl; hosszmérték; <= 6 láb = 1,829 m> (RAK) ranqui tsz. fn a ranco tsz-a (RAK) rangwë fn öl (mértékegység); <= 6 láb = 1,829 m> (RAK) #ranta fn rész, darab, töredék, tsz. rantali ismert. (PE14:117) ranya- (1) i vándorol, kóborol, barangol; (RAN) ranya (2) fn vándorlás, kóborlás, barangolás (összevissza, rendetlenül) (VT42:13) ranya, (3) ill. aranya, mn szabad; egy másik bejegyzés nem volt teljesen olvasható, de a szerkesztő szerint "független, korlátlan" (VT46:10) rar- i hámoz, vakar, kapar; (múlt idő randë) (PE12, QL) Rása fn tenger, óceán; (LT2:347; inkább ëar a későbbi Q-ban) rasco, lsd.: rassë rassë, ill rasco, fn szarv, agancs; (főleg állat szarva, de hegyekre is alkalmazták: bérc.) (RAS/VT46:10, PM:69) #rasta szn tizenkettő, tucat; (a yurasta szóból – 2 tucat "24", kétszer 12; vö. szótő RÁSAT "12" Etym). Lsd.: yunquë. (PE14:17) rasta fn reszelő, csiszoló; (PE12, QL) rata* fn ösvény, út, csapás, nyomvonal; Noldorin: rád szóból, (RAT) rata-* i megtalál (utat), rálel (útra), utat tör; Noldorin: rado szóból, (RAT) rato hat hamar, hamarosan, nemsokára; (Arct) ratta* (1) fn meder, folyóágy; Noldorin: rath, (RAT) ratta* (2) fn utca, út; Noldorin: rath, Sindarin: rath szavakból. (RAT), homoníma: ratta* - meder rau (tsz. rávi) fn oroszlán; (LT1:260; a tsz-ú "Qenya" forma a későbbi Q-ban is érvényes, de e.sz.-ban megváltozott: rá, vö.) rauca mn gyors, sebes; (PE12, QL)

nominative tsz. rámar "szárnyak" és instr. tsz. rámainen *"szárnyakkal" (ford.: "szárnyakon;" Tolkien); rámali "szárnyak" MC:213 partitiv tsz. LotR Q-ban. Változat: rámë nevekben: Eärrámë, Alquarámë, vö. rama- i kiált, ordít, kiabál, üvölt; (LT1:259) rámalócë fn szárnyas sárkány; (LOK) rámavoitë mn szárnyas, szárnyai vannak; (LT2:335, Narqelion) ramba fn fal; (RAM, SA, VT46:10) rambë fn kiáltás, ordítás, üvöltés; (LT1:259) rámen, lsd.: rá ran (ram-) fn zaj, lárma, zsivaj; (LT1:259, QL:79) rambil*, rambille* fn dob, kis dob, ütőhangszer; (DARÁM) ramna* fn szarv, agancs; Sindarin: *rafn, Noldorin: rhafn szóból, (RAM) ramya-* i hajózik, barangol; Primitív: *ramya, Sindarin: *renio, Noldorin: rhenio szavakból, (RAM) Rána fn Hold. a Vándorló, a Kiszámíthatatlan; a Hold egyik neve; (MR:198, MC:221, Silm); gen. Ráno lsd.: Ráno tië "a Hold útja" (VT47:11). Lsd. még: ceuran-, ránasta. Késői forrás szerint, Rána nem a Hold maga, hanem "egy szellem (Máya) akit a Hold őrizőjének rendeltek" (VT42:13). Etym: Rana (RAN). A pre-klasszikus Tengwar rendszerben a Rana a tengwa #25 neve volt (VT45:10), Tolkien később átnevezte: Rómen. ránasta fn holdhónap; (Rána + asta, vö.) (VT48:11) ranco (*rancu-) fn kar, felső végtag; szótő *rancu- primitív forma ranku, lsd. tsz. ranqui (RAK) randa fn kor, korszak, ciklus; 100 Valian év, (RAD) ránë fn vándorlás, kóborlás, barangolás; (RAN) ránëa* mn kóbor, vándor(ló), eltévelyedett; (RAN), lsd.: ránen ránen mn kóbor, vándor(ló), eltévelyedett, bolyongó, eltévedt; (RAN; lehet, hogy a *ránëa félreolvasása)

114

rauco fn szörnyeteg, szörny, borzalmas, hatalmas, erős teremtmény, főleg szóösszetételben, lsd.: Valarauco fn az erő démona (WJ:415, VT39:10, vö. SA:raukor. Etym, szótő RUK, a bejegyzés "démon".) Hosszabb változat: arauco. Szóösszetétel: Valaraucar "Balrogok", a rauco tsza.meglepő módon #raucar a *raucor helyett. raumë fn futás, rohanás; (PE12, QL) raumo fn vihar, mennydörgés, a vihar hangja; (Markirya) rausimë fn csőcselék, söpredék, féreg, élősdi; (PE12, QL) raust fn vadászat, préda, zsákmány; az st végződés nem érvényes a modern Q-ban (LT1:260; LotR Q: *roimë [félreolvasás: "raime" LR:384]) rauta fn fém; [eredetileg: réz] (RAUTÂ); A tinco, vö. szó megjelenik a LotR-ban. rauta- i vadászik, vadat űz; (LT1:260; később inkább: roita-) ?ravanda fn?, a forma eredetileg a Noldorin szó: rhofan "vadon, pusztaság" Tolkien magyarázata; nem egyértelmű, lehet, hogy a ravanda Q megfelelője, vagy csak egy etimológiai (Régi Noldorin?) forma (VT46:10) ráva (1) fn folyópart, part (RAMBÂ) ráva (2) mn vad, zabolátlan, szelidíthetetlen; (RAB) rávë fn üvöltő hang, ordító (hang); (Markirya) rávëa mn üvöltő, ordító; (Markirya) ravennë fn oroszlán (nőstény); (LT1:260) ravin mn erőszakos, vad, kegyetlen; (vadállat); (PE12, QL) rawa-, i kerget, üldöz, űz; (past rangwë) (PE12, QL) #raxë, #raxalë fn veszély, vész; (tsz. ablativus raxellor, VT44:9); illetve a #raxalë (tsz. ablativus raxalellor) forma is előfordul. ré fn nap, 24 óra; (Függelék D); rövid forma -rë összetételekben, lsd.: Ringarë (vö.) rëa- i hálót készít, kötöz, összefűz (hálót); (VT42:12)

#rem- i csapdába ejt, elkap, elfog, tőrbe ejt; a "remi-" forma ismert, ami nyilvánvalóan, aorist ige (pl.: *remin "én elfogom"). (VT42:12) remba- i csapdába ejt, elkap, elfog, tőrbe ejt; (VT42:12) rembë fn háló, halászháló, csapda; (Függelék E, lábjegyzet), vadász, vagy halászháló (VT42:29) rembina mn összekuszált, összegabalyodott (hálóval), bonyolult; (VT42:12) remma (1) fn csapda, kelepce, tőr, hurok, háló; (VT42:12) rempa mn kampós, görbe, hajlott, ferde, horgas; (REP) réna fn széle v.minek, határ, szél, margó, perem; (REG) renda mn rokon; (PE12, QL) rendë múlt idő i rerin (RED) rendo fn vérrokon, unokatestvér; (PE12, QL) rendolë fn vérrokonság; (PE12, QL) rentë fn nyál, köpés; (PE12, QL) #rer- i vet, elvet, elhint, szór (magot); (E/1 aorist rerin "vetek"), múlt idő:. rendë (RED) ressë fn rokon (nő), unokatestvér; (PE12, QL) resta fn rét, szántó, mező, bevetett föld; (VT46:11 vö. RED-) resta- i segít, asszisztál, támogat; (PE12:79, QL) retima mn megvetendő, hitvány, aljas, alávaló; (PE12, QL) ría fn koszorú, füzér; (PM:347) rianna* fn királynő; Sindarin: rían, (RIG) #ric- i csavar, teker; perfektum irícië; (VT39:9) ríë fn korona; (RIG; VT46:11 jelölése szerint hosszú í-vel kell írni) riel (*riell-), riellë fn "koszorúslány, megkoszorúzott lány” (SA:kal-), teljes forma: riellë fn "ünnepi koszorúval megkoronázott lány" (PM:347). Vö.: Altariel, Altariellë. rihta- i ráng, rángat, rángatózik, megrándul; (RIK(H) ) rillë fn fényesség, ragyogás; (a szó és a bejegyzés egyaránt bizonytalan, VT46:11)

115

rilma fn ragyogó fény, csillogó fény; (RIL) rilya mn? fn? Fényes, ragyogó, csillogó; (RIL; Az Etym-ben a szó emelett még: "ragyogás, fényesség", de a VT46:11 szerint ez a bejegyzés nem vonatkozik erre a szóra) ríma fn perem, szél, határ, szegély; (RÎ) rimba mn sok, számos, gyakori; (RIM) rimbë fn tömeg, sereg, sok/temérdek ember; (RIM, SA:rim, Letters:282) rímen fn határ, part; (PE12, QL) rímenoitë mn szomszédos, melletti; (PE12, QL) rimni hat körbe, körül; (PE12, QL) rimpa mn? fn? rohanás, futás, repülés, szállás, száguldás; (RIP; inkább mn) rimpë* fn karcolás, karmolás, horzsolás, kaparás; Sindarin: *rhibi, Noldorin: thribi szavakból, (SRIP) rimpina mn csíkos, csíkozott, sávos; (PE12, QL) rimu fn külső övezet, kültelek, külváros, periféria; (PE12, QL) rin fn harmat; (LT1:265; inkább rossë a LOTR Q-ban) rína mn koronás, megkoronázott; (RIG) rinca fn rántás, ütés, lökés, rángás, rángatózás, remegés, hirtelen mozdulat, trükk; (VT46:11 cf. RIK(H) ) rincë (szótő *rinci-, primitív forma adott: rinki) fn széles mozdulat, lengetés, lebegtetés, gyors ütés/mozdulat, hadonászás, integetés; (RIK(H); Etym-ben "gyors rázkódás", de a VT46:11 szerint a korrekt olvasat: "gyors ütés, csapás") rinco fn korong, karika, kör, gömb; (PE12, QL) rinda mn körkörös, kör alakú; (RIN) rindë fn kör, karika; (RIN) ringa mn hideg, hűvös, hűs; (Markirya); Etym-ben ringë (RINGI), de inkább a ringa a helyes (vö. Ringarë). A VT46:11 szerint, Tolkien eredetileg a ringa formát használta az Etym-ben. - Korai "Qenya" a ringa "nedves, hűs, hűvös, fagyos, hideg" (LT1:265) Ringarë fn december, az év 12. hónapja szó szerint: „hideg-nap” (Függelék D, SA:ring);

ringë mn hideg, hűvös, hűs; ill. ringa (inkább ez utóbbi, vö. Ringarë, LOTR). Etym:, ringë egyben fn is, "hideg tó (hegyekben)", de a VT46:11 szerint az inkább ringwë. (RINGI) Ringil fn Ringil, az egyik nagy lámpa neve (a jégen), egyértelműen tartalmazza a ringë (RINGI) szót. A szót később elhagyták és Tolkien inkább az Illuin és Ormal neveket használta a lámpákra. ringwë (1) fn hideg tó, tavacska, medence (hegyekben)" (VT46:11); A ringë mint rossz alak is megjelent az Etym-ben: RINGI ringwë (2) fn zúzmara, dér, fagy, fagyott pára; (LT1:265) rinqua mn kerek, körkörös, visszatérő, ismétlődő; (PE12, QL) rinqualenda fn évforduló; (PE12, QL) rip-* i karcol, karmol, kapar, horzsol; Sindarin: *rhibi, Noldorin: thribi szavakból, (SRIP) rípa fn vonal, margó, határ, folyó széle; (PE12, QL) rísima mn elszórt, mindenütt jelenlevő, univerzális; (PE12, QL) rissë* fn szakadék, szurdok; Sindarin: *riss, Noldorin: rhess szavakból, (RIS), lsd.: yáwe, undume *risil (Þ) fn gyűrű, karika, kör (a földön); vö. Rithil-Anamo rista- i vág, hasít; (RIS) rista fn vágás, hasítás (RIS) rista fn palánta, csíranövény; (PE12, QL) ristalë fn vetési idő; (PE12, QL) ristanë fn palánta; (PE12, QL) ristar fn magvető, elhintő; (PE12, QL) Rithil-Anamo fn A Végzet Gyűrűje; a Máhanaxar szó fordítása, amit a Valarinból vettek át (WJ:401). Inkább *RisilAnamo. -ro nm végz ő (ffi); lsd.: antaváro, vö. roa fn kutya, eb; (VT47:35). Lsd.: huo. [rocca] fn kerék; (VT46:12) rocco fn ló, paripa (ROK, SA:roch; Letters:382; vö. 282, a betűzés rocco, és nem rokko. Letters:382 szerint a szó definíciója: "gyors ló lovaglásra". VT46:12 egy alternatív formára utal, a ROK bejegyzésnél, amit az Etym-be is betettek;

116

itt rocco, eredetileg ronco ("k"), a bejegyzés jelentése hasonló: "gyors ló".) #rocindi fn bűnösök, bűnözők, vétkezők; (tsz. allativus ismert: rocindillomman) (VT43:20-21). Változat: #rucindi (a rucindillomman szóból). E formák rövid életűnek tűnnek; Tolkien akkor használta őket, amikor a Miatyánkot fordította, de a végső alak ettől eltér. rocindo* fn bűnös, vétkes, hibás, bűnöző; (O)ROK, a rocindillomman szóból #rohta fn bűn, vétek, hiba; (tsz.: rohtar, ill: rohtammar ) (VT43:19) Változat: #ruhta. #Rohtalië, #ruhtalië *"vétség-emberek" = azok, akik vétkeznek (ablativus: rohtaliello, ruhtaliello (VT43:21) rohtalië* fn bűnös, bűnöző, vétkes; (O)ROK, a rohtaliello szóból. roimë fn vadászat; (betűzés: "raime" a ROY1 bejegyzésnél az Etym-ben; félreolvasás, VT46:12) roina mn vöröses, piros, rőt, vörhenyes; (ROY2) roisima fn vadászat, vadüldözés; (PE12, QL) roistë mn zsákmányoló, vadászó; (PE12, QL) roita- i kerget, hajt, űz, üldöz; (ROY1) róma (1) fn kürt, harsona; (WJ:368 – kürt és nem állatszarv (horn); lsd.: rassë, tarca) róma (2) fn hangos hang, trombitahang; (ROM). A pre-klasszikus Tengwar rendszerben az Etym-ben, róma volt a tengwa #30 neve, ami később silmë nuquerna lett. róma (3) fn váll; (LT2:335; nyilván a fenti két jelentés érvénytelenítette.) romba fn harsona, kürt, trombita, tülök; (ROM) rómen, Rómen fn kelet, napkelet; (RÔ, MEN, SA:men), "emelkedés, napkelte, kelet" (SA:rómen); és a tengwa #25 neve (Függelék E). Rómenna, helynév Númenorban, simán az allativus eset "keleti" (SA:rómen), vö. rómenna, LR:47, 56. Ablativus Rómello "keletről" vagy "[valaki] keletről", Tolkien Namárië fordítása alapján "azoknak, akik keletről (jöttek)" (Nam, RGEO:67). Ffi. név.: Rómendacil "Kelet-győző" (Függelék A;

vö. Letters:425). Ffi. név.: Rómestámo, Róme(n)star "Kelet-segítő" (PM:384, 391; valószínűleg a ?Rómenstar mindig Rómestar, de Tolkien említett egy formát: Róme(noun)star jelölve a kapcsolatot a rómen "kelet" szóval) Rómenna fn Rómenna; helynév Númenorban, simán az allativus eset "keleti" (SA:rómen), vö. rómenna, LR:47, Rómendacil fn Rómendacil, "Keletgyőző" (Függelék A; vö. Letters:425). Rómestámo, Róme(n)star fn "Keletsegítő" (PM:384, 391; valószínűleg a ?Rómenstar mindig Rómestar, de Tolkien említett egy formát: Róme(noun)star jelölve a kapcsolatot a rómen "kelet" szóval) rómenya mn keleti; (RÔ) róna mn? kelet, keleti; (RÔ) róna- i felmegy, feljön, fellép; (PE12, QL) [ronco], lsd.: rocco rondo fn barlang fedett, terem; (többnyire nem látható kintről); nagy, tetős terem, vagy csarnok, (WJ:414; VT39:9; Etym, szótő ROD, a bejegyzés szerint: "barlang" vagy "tető"; lsd.: VT46:12) ronta mn.? fn? üreg, üreges (lsd.: rotwa) (LT2:347. A későbbi Q-ban, inkább unqua mn. és unquë fn.) ronya fn hajtókutya, vadászkutya (ROY1) roquen fn lovas, lovag, lovasember; (WJ:372, UT:282) rossë fn harmat, permet, enyhe eső; (ROS1, PM:371) rosta fn hegyoldal, felemelkedés, emelkedő, kaptató; (LT1:267) rosta-* i kiás, kiváj, feltár; Noldorin: rosto szóból, (ROD) róta fn cső, alagút; (LT2:347) rotelë fn barlang, alagút; (LT2:347) rotil fn üreg, cső, barlang; (PE12, QL) rotsë fn cső (LT2:347); tsz. rotser (?) Narqelion? (Vö. QL:xiv) rotto fn alagút (kicsi), kicsi barlang, odú; (PM:365), barlang, alagút; (VT46:12) rotwa mn.? fn? üreg, üreges (lsd.: ronta) (LT2:347. A későbbi Q-ban, inkább unqua mn. és unquë fn.) Rú fn Drûg, Rúatan tsz. Rúatani Drúadán; (UT:385)

117

rungwa mn szilárd, tömör, merev, feszes, kemény; (PE12) rúnya fn vörös láng, piros láng; (SA:ruin; PM:366 szerint runya) runya fn lábnyom, nyom, csapás; (RUN; a PM:366 szerint runya emellett „vörös láng”, de SA:ruin szerint a rúnya szónak van ilyen jelentése) [rusca] mn vörösbarna, vöröses barna; (VT41:10) rusco (szótő ruscu-, tsz. rusqui) fn róka; (PM:353, VT41:10) ruscuitë mn ravasz, ravaszkodó, cseles; (VT41:10) russa mn vöröshajú, rőthajú; (VT41:10) Russandol fn Russandol, ffi név "Réztető", Maitimo/Nelyafinwë (= Maedhros) beceneve (epessë); (PM:354) russë (1) fn vörös haj, rőt haj; (VT41:10) russë (2) fn kardpenge (régies);(RUS) rusta mn? törött, repedt, málló, omladozó; (MC:214; "Qenya") ruste mn? participium? omladozó, málló, morzsolódó, szétporladó; (MC:214; "Qenya") rúvina mn szétszakadó, szétrobbanó; (PE12, QL) ruvu- i szétrepeszt, szétrobbant, szétreped, szétszakad, szétrobban; (PE12, QL) #ruxa- i omladozik, mállik, morzsolódik; igei szótő csak a ruxal' "omladozó" participiumban ismert (Markirya), a *ruxala szóból (mivel a következő szó aval kezdődik). -rya nm végz övé (hím és nőnem); (Nam, RGEO:67) pl.: máryat "az ő kezei", ómaryo "az ő hangjának" (genitivus), súmaryassë "az ő keblén" (locativus); vö. coarya "az ő háza" (WJ:369) -ryë* nm végz ő (hím és nőnem) rúya mn állhatatos, rendületlen, rendíthetetlen; (PE12, QL)

#ruc- (1) i fél, retteg valamitől; (esz. aorist rucin "félek"); (ablativus eset, vagy elöljárók, pl. ho vagy va) (WJ:415) Így pl. *rucin i ulundollo (vagy, *rucin ho/va i ulundo) "félek a szörnytől". #ruc- (2) i száll, elszáll, repül, menekül (v.kihez, v.mihez) lsd.: ortírielyanna rucimmë, "menedékedbe szállunk" (VT44:7). Ha ez ugyanaz az ige, mint a ruc- #1 fent, akkor a ruc- allativus esettel azt jelenti, hogy rémülten menekülni valamilyen menedékbe. rúcima mn szörnyű, borzasztó, borzalmas, iszonyú (WJ:415) rúcina mn (vagy passzív participium?) lerombolt, elpusztult, összezavart, rendetlen; Markirya (az első verzióban "vörös egek", MC:215, változott "lerombolt egek-re" a végső változatban; lsd.: MC:220, jegyzet. 8) #rucindi, fn bűnös, vétkes, hibás, bűnöző; lsd.: rocindi rucu fn füst; (PE12, QL) rucu- i füstöl, füstölög, gőzölög; (PE12, QL) ruella fn falu; (PE12, QL) ruhta- (1) i megrémít, megijeszt, halálra rémít, elborzaszt, rémületet kelt vkben, elrettent; (WJ:415) ruhta (2) fn bűn, vétek, hiba; lsd. rohta ruinë fn béke; (poss. ruinéva) (PE12, QL) rúma- i emel, mozdít (nagy, nehéz dolgot); participium rúmala (Markirya); ez lett rúma-, nyilván a puszta igei szótő particiumként. Rúmil fn Rúmil, ffi név, gen. Rúmilo (WJ:398) rúna- i szabaddá tesz, felszabadít, kiszabadít, megszabadít, megvált; (VT43:23). Vö. eterúna-, etrúna-, vö. Nem teljesen világos, hogy a rúna by maga mn vagy ige, az angol „free” bejegyzés szerint mindkettő lehet. Ha a #runando "megváltó" (vö.) ebből a fn-ből származik, akkor "megvált" is lehet a jelentése. #runando fn Megváltó; Mardorunando szóból; ffi név "A világ Megváltója" (VT44:17) runda fn fadarab, egy darab fa; (RUD)

<<S>> -s (1) végz ő (az, ez); E/3 személyrag, lsd. camnelyes, caritas, caritalya(s), tiruvantes, és utúvienyes, vö. ill. „ő” (hím és nőnem) lsd. eques (vö.);

118

saira mn bölcs, okos, eszes; (SAY, VT46:12; egy kései forrás szerint #saila lsd. fent) sairina mn? mágikus, varázslatos; (inkább mn mint fn) (GL:72). saiqua mn éhes; (PE12, QL) sairon fn mágus, varázsló; (SAY); a LT2:337 és GL:29 szerint, Sairon Dairon (Daeron) Q neve. Sairon fn Sairon; ffi név Daeron (Dairon) Quenya neve; (LT2:337 és GL:29) saita-* i tanít, oktat, okít; (SAY); vö roita-, ROY saita- i éhezik, éhes; (PE12, QL) saitya- i éhezik; (PE12, QL) saiwa mn forró, meleg; (LT1:248, 255, 265); inkább lauca. salambë fn pengő hang; (PE12, QL) salaquintil fn hegedű; (PE12, QL) salma fn lant, líra; (LT1:265) Salmar fn Salmar; ffi név Lantos??? Etimológiája nem világos; vö. salma? (Silm) salmë fn lantzene, hárfazene; (LT1:265; inkább nandelë) salpa- (1) i kortyol, hörpint, kis kortyokban iszik vmt; (SÁLAP), "iszik egy kortyot valamiből" (LT1:266) salpa (2) fn tál, tányér, edény; (LT1:266) salpa* fn leves, folyékony étel; Sindarin: *salph - Noldorin: salf, (SÁLAP), lsd.: sulpa salqua fn kasza; (PE12, QL) salquë fn fű, gyep, pázsit; (SALÁK-(WÊ) ) salquin fn brácsa, mélyhegedű;(PE12, QL) salumbë fn zene, muzsika; (PE12, QL) salyon*, salyondo*, (salyond-*) fn hős, rettenthetetlen; Primitív: *stalgondó, Sindarin: thalion, régebben: talyon*, talyondi sáma fn ész, agy, elme, értelmesség, értelem, intelligencia; (tsz. sámar és duális samat [sic, *sámat?] ismertek) (VT39:23, VT41:5) sambë (Þ) fn szoba, kamra, terem (kisebb); (STAB) sámë* fn segítség, segítés, megmentés; (STÁ/STAH/THÁ/THAH); vö. -star/-stámo "segítő" (PM:391, 385) és -sáro "megmentő" (thârô) (LR:188)

-s (2) végz az ún „misztikus” végződés "viszonylagos", valószínűleg a locativus – ssë rövid változata, tsz. -is, duális -tes, részleges tsz. -lis. sa* köt hogy; mellékmondatoknál használt kötőszó; merin sa haryalyë alassë = kívánom, hogy örömöd legyen; (Michael Dawson???) #sa köt az, amaz, ez; (az ósa szóból *"ezzel", VT43:36). Vö. insa visszaható nm *"maga". sa-rincë fn horog, kampó; annak a jelnek a neve, amely a következő „s”-t jelöli egy tengwához kapcsolva. (VT46:11) sá fn tűz, láng; (LT1:265; "Qenya" betűzés: sâ. Inkább nárë a LotR Q-ban) saca- (1) i keres, kutat, nyomon követ; (QL:81; múlt.: sácë.) saca- (Þ) (2) i húz, von, vonszol; (VT43:23; a régebbi *Þaca- szóból származik, kapcsolatban van a sahta-, régi Þahta-, " rávesz", szavakkal, vö.) #saccata- i hasít, szakít, szaggat, elszakít, széttép, kettéhasít; a saccantë (múlt idő) szóból. saccantë i hasított, szaggatott; (a máshol nem említett #saccata- ige múlt ideje) (SD:246) sacille* fn szilánk, szálka, forgács; (STAK) Sahóra fn dél, a Dél; (LT1:248, 255; inkább Hyarmen a LotR Q-ban) #sahta- (Þ) i rávesz, rábír, kényszerít, nyomást gyakorol, késztet, befolyásol vkt vmre, „kísért”; nyilván negatív értelemben. Vö. gerundium vagy elvont fn sahtië (Þ) "nyomás vagy erőltetés, kényszerítés (megtenni valamit a másik akarata ellenére)" (VT43:22-23; vö. úsahtië.) sahtië (Þ) fn nyomás, erőltetés, kényszerítés (megtenni valamit a másik akarata ellenére); (VT43:22-23; vö. úsahtië.) saicë (saici-) fn éhség, éhezés; (PE12, QL) saicelë fn éhínség, éhezés; (PE12, QL) saicelëa mn éhezett, éhenhalt; (PE12, QL) #saila mn bölcs, okos, eszes; (az alasaila "buta, ostoba" szóból egy kései forrás szerint). saipo fn csizma, bakancs; (PE12:82, QL)

119

samin (samind-) fn selyem; (QL:81) saminda, saminwa mn selyem, selymes; (QL) samna (Þ) fn állás (fa), faoszlop (?), fabódé, őrhely; (STAB) #samna fn kettőshangzó, diftongus (SAM), a samnar szóból samnar fn kettőshangzók, diftongusok; (e.sz. #samna?) (SAM; egy késő 1930-as szövegben, Tolkien elhagyja az "osamnar" szót a "difthongus-ra", helyette az ocamna szót használja. Lsd.: VT44:13-14.) samno (Þ) fn ács, építő, építész; (STAB) sampa fn ásó, ásólapát; (QL:82); vö. sapa“ás” sampë fn üreg, lyuk; (PE12, QL) san (1) hat aztán, azután, azért, annak következtében; (MC:216; kétszer a Narqelionban) san (2) hat olyan, ilyen; (ya(n)...san "olyan… mint"; san na = úgy legyen, „ámen”); ezt a formát Tolkien hamar elhagyta (VT43:16, 24) san na kif ámen, úgy legyen; lsd: san sana fn nap, 24 óra; (LT1:250; inkább ré, mert a sana tsz. (sanar) félreértésekre adhat okot, lsd. lent: sanar.) sanar fn elme, gondolkodó, ész; (lit: "gondolkodó" vagy "elmélkedő", utalva a #sana- igére (VT41:13) #sana- i gondolkodik, elmélkedik, töpreng, mérlegel vmt; lsd.: sanar Sanavaldo fn Sanavaldo „A Mindenható, teljhatalmú" (SD:401) sanca (Þ) ) fn? mn? hasíték, szakadék, rés, repedés; vagy hasított, repedéses, repedezett? (STAK) sanca fn utálat, gyűlölet, ellenszenv; (th) (PE12, QL) sanca- i szétszaggat, elszakít, eltép, kettéhasít; (PE12, QL) sancë mn gyűlöletes utálatos, förtelmes; (LT2:341) Sancossi fn tsz. "Goblinok", koboldok, manók; (LT2:341) sanda (Þ) (1) mn szilárd, tartós, maradandó, időtálló, határozott; (STAN) [sanda, sandë] (Þ) (2) fn név; (VT46:16) sandastan (sandastam-*) fn pajzs-kordon; harci alakzat (UT:282; valószínűleg

sandastam- tekintve hogy az utolsó elem a stama- szótőből származik. Vö. talan (talam-, TALAM.. sanga (Þ) fn tömeg csődület, gyülekezet, sokaság; (STAG, SA:thang, LT2:342; tsz. sangar (?) Narqelion). Sangahyando (Þ) ffi név "Tömeg-hasító", egy Gondori ember neve (SA:thang; lábjegyzet Letters:425 elmagyarázza, hogy a "tömeg" itt ellenséges katonák csoportjára utal. Etym, tövek: STAG, SYAD, sangahyando egy kard neve és LT2:342 szerint Turambar kardja: "a tömeg hasítója". sanga- (þ) i sűrít, összenyom, présel; (STAG, PE12:81, VT43:22) Sangahyando (þ) fn Sangahyando, ffi név, „Tömeghasító”, egy gondori férfi neve; (LT2:342) sangahyando (þ) fn tömeghasító, tömegszabdaló Etym: STAG, SYAD, Turambar kardjának neve; (LT2:342) sanganë i? gyülekezik, összegyűlik; (MC:214; "Qenya") sangarë* fn elnyomás, zsarnokság; insangarenna és sanga szavakból, (STAG, *THAG, VT43:22) sangëa* mn szükséges, kellő (SAG); vö, #sangië #sangië (nyilván Þ, vö. sanga) fn szükség, fontosság, sürgősség; (nyilván „nyomás, gyötrelem” értelemben; vö. sanga, amelyből a #sangië egy elvont forma). a sangiessemman "szükségeinkben" szóból, (VT44:8) sangwa fn méreg, toxin; (SAG) sangwëa* mn (RR) mérgező, mérges, toxikus; (SAG) santa mn kedves, szeretett; (PE12, QL) sanwë fn gondolat, ötlet, a gondolkodás cselekvése; (VT39:23, 30; VT41:5, 13) sanwecenda fn gondolatolvasás, telepátia; (VT41:5) sanwë-latya fn gondolatátvitel, telepatikus, közvetlen gobdolat átvitel; lit: gondolatnyitás; (VT39:23) sanwe-menta fn gondolatátvitel, gondolatküldés, telepatikus üzenet sanya (Þ) (1) mn törvényes, normális, rendes, szabályos; (STAN); változat: vorosanya „örök” előtaggal (VT46:16)

120

sárëa mn tüzes; (PE12, QL) sarma fn fűrész; (PE12, QL) sarmë fn írás, iromány; (VT39:8). vö. sarat. sarna mn kő-, kőből való; (SAR) sarnë fn köves hely; (SAR; Etym-ben "erős hely", de a VT46:12 szerint a "köves hely" a helyes elnevezés.) sarnië (sarniyë) fn kavicsos part, kavicsos föveny; (UT:463, VT42:11) sarno fn faasztal; (PE12, QL) sarqua mn húsos, jó húsban lévő; (LT2:347) vö.: sarco, sarcuva. Sarquindi fn (tsz.) Kannibál-ogrék, emberevő óriások; (LT2:347); esz. Sarquind*? Sarquindë*? (RR) #sat- i félretesz fordít v.milyen célra vagy személynek; (VT42:20). Eredetileg sati-, az utolsó -i- alighanem kötőhang, aorist.: satin „félreteszem). Ez az ige "a Q-ban időre és helyre is vonatkozik" (VT42:20) sat (sapt-) fn lyuk; (PE12, QL) satil fn keresés, kutatás; (PE12, QL) satwa mn üreges, lyukas, kiásott, kimélyített; (PE12, QL) satya mn magán, privát, saját, elkülönült, nem általános; (VT42:20) saulë fn alom; (PE12, QL) saunë fn fürdés, fürdő; (PE12, QL) [sauna] (Þ) fn állás (fa), faoszlop (?), fabódé, őrhely; később: samna (VT46:15) saura (Þ) mn romlott, gonosz, kegyetlen, aljas; (THUS); vö. Sauron Sauro (Þ) (1), többnyire hosszabb forma: Sauron (Þ) (*Saurond-) fn Sauron; ffi név, "A Gyűlöletes", Sauron maia, a második Sötét Úr neve; korábban. Thauron (SA:thaur, THUS), archaikus *thaurond(Letters:380, ahol egy speciális jelet használtak a th-ra). Szótő *Saurond-. [sauro] (2) (Þ) fn ács, építő, építész; később samno (VT46:15) sausa fn fürdővíz, melegvíz; (PE12, QL) sáva fn lé, ital, juice; (SAB) savanda, fn falka; (PE12, QL) savar fn sakál, vadkutya; (PE12, QL) Sáya, fn Sáya, egy tűztündér neve; (GL:66) se (1) névmás ő (hím és nőnem); E/3, és valószínűleg tárgyas nm is „őt”; (ósë

[sanya] (Þ) (2) fn? név; (bejegyzés bizonytalan VT46:16) [sanya] (Þ) (3) fn igazság, tény; (VT46:16) sanyë (Þ) fn törvény, szabály, igazság; (STAN) sapa- i ás; múlt idő sampë (QL:82); vö. sampa, és sapsanta sapsanta fn (allativus) "sírba"; (MC:221; "Qenya"; régi allativus -nta, később duális allativus) saquila mn tűzvörös, skarlát; (PE12, QL) sar (sard-, tsz. sardi) fn (kicsi) kő, szikla (darab); (SAR). Elessar, vö sar-* i átkel, átmegy; (THAR) sara- elfűrészel, fűrészel; (PE12, QL) sarapenda fn híd (fa), fahíd; (PE12, QL) sára (1) mn keserű, kesernyés; (SAG) sára (2) mn lobanékony, heves, gyúlékony, tüzes; (LT1:248; ez a "Qenya" szó lehet, hogy a sára (1) miatt nem érvényes) sara (Þ) fn fű (sűrű, száraz); (STAR) sarassë* fn zsámoly, kisszék; Noldorin: tharas szóból, (STAR) sarat (saraht-) fn palánk; (PE12, QL) sarat (tsz. sarati ismert) fn betű; bármilyen egyéni jelzés Rúmil betűire használták, miután Fëanor megalkotta a tengwar rendszert (WJ:396). vö. sarmë. saratwa mn palánkos, palánkokból készült; (PE12, QL) sarca* fn sír, sírkő, sírhalom; Sindarin: sarch szóból sarco fn hús; (LT2:347; később: hrávë) sarcuva mn testi, testületi; (LT2:347; a későbbi Q-ban nem valószínű, hogy valós szó, tekintve a kapcsolatát a sarco szóval, lsd.: fent) sarda mn kemény, szívós; (VT39:17); tsz. sardë "kemények" talán ugyanolyan értelemben, mint a sarda tengwi, vö. (önálló formaként inkább a sardar tsz-t várnánk el.) #sarda tengwë fn "kemény hangzók", mássalhangzók, nem hazsnálatos a fél mgh-kra (y, w) és a folyékony mássalhangzókra (l, r, m). (Csak a tsz. sarda tengwi [ñ] ismert; tsz-ben inkább #sardë tengwi lenne, a mn tsz-át tekintve.) Sarda tengwi másként röviden: sardë "kemények", lsd.: sarda. (VT39:17)

121

sengë mn éleslátású, jó megfigyelő, eszes; (PE12, QL) senna mn vörösesbarna; (PE12, QL) -ser fn, utótag barát; (SER) ser- i pihen, nyugszik; (esz.. aorist serin "pihenek"); múlt idő valószínűleg *sendë (vö. gyök SED; rer- m.i. rendë) sercë fn vér; (SA:sereg; Etym: yár) sérë fn béke nyugalom, nyugvás, pihenés; (SED, VT44:35); lsd.: úyë a mondatban úyë sérë indo-ninya símen (Fíriel) serin (serind-) fn koszorú, korona; (PE12, QL) Serindë (Þ) női név Serinde, a Hímző, (Silm) vagy Tűasszony (PM:333). Eredeti forma Therindë, vö. serma fn zsinór, madzag; (PE12, QL) sermë fn barát (nő); (SER) sermo fn barát (ffi); (SER) seron fn barát, haver, cimbora; (SER) serta- i összeköt, kötöz, megköt; (PE12, QL) sesta- i hasonlít, összevet, hasonlóvá tesz, modellez, imitál, utánoz; (PE12, QL) sestainë fn hasonulás, hasonlóvá válás, asszimiláció, utánzás, imitáció; (PE12, QL) sestë fn hasonlóság; (PE12, QL) sestima, mn hasonló, összehasonlítható; (PE12, QL) [setta, setya mn első; (egyben valószínűleg "elsődleges" is, de Tolkien bejegyzése nem teljesen olvasható) (VT46:13)] séya-* i tűnik, látszik; Sindarin/Noldorin thio sí, sin, sín hat most, e pillanatban; (Nam, RGEO:67, LR:47, SD:310, VT43:34), sin (SI, LR:47) vagy sín (SD:247, 310) mgh előtt. Tolkien azonban a Szűz Mária fordításban használta a sí szót mgh előtt (sí ar "most és", VT43:28). Si, rövid (vagy nem teljesen megmagyarázott) formája a sí szónak (VT43:26, 34). - Fíriel dalban a sí "itt". siar, siarë hat ma, máma, mai napon; Tolkien elvetette, inkább: síra, vö. (VT43:18) sicil fn kés, szurony, tőr; (SIK) sië hat így, ezért, tehát; (VT43:24) sil- i ragyog, fénylik, csillog, süt (a Nap); jelen i. síla "ragyog, süt" (FG); aorist silë,

*"ővele", VT43:29; lsd.: ó-). Vö. insë *"maga, magát". se (2), hosszú forma: sé, el nál, nél ban, ben; (VT43:30; vö "locativus előtag" sekorai "Qenya" szövegben, VT27:25) sehta- i lát; (PE12, QL) sehtë (sehti-) fn pupilla szembogár, bead; (PE12, QL) selca mn világos, fényes; (PE12, QL) selda mn? gyerekes, gyermeteg; jelentés nem tisztázott: a seldë/seldo szavakhoz van köze, valószínű mn. VT46:13 szerint, selda semleges nemű "gyerek" is lehet, ami megfelel a ffi seldo *"fiú" és női seldë *"lány" formáknak (mielőtt Tolkien az utóbbi jelentését gyerekre változtatta). (SEL-D, vö. VT46:22-23) seldë fn gyerek, gyermek; (eredeti jelentése: „lánya” későbbi nszövegekben a gyerek inkább hína, a seldë végső státusza bizonytalan. Lsd.: tindómerel.) (SEL-D, VT46:13, 22-23) seldo fn fia v.kinek, fiú, fiúgyermek; (jelentés nem tiszta, valószínűleg a seldë ffi megfelelője *"fiú") (SEL-D, VT46:13, 22-23) seler (Þ) (sell-, tsz.. selli) fn lánytestvér, nővér, húg; (THEL/THELES). Későbbi forrásban nésa (vö.) jelenik meg, így a seler szerepe nem világos. selli (Þ) tsz seler (THEL/THELES) selion* (seliond-*) fn állhatatos (személy), kitartó, tántoríthatatlan (személy); Noldorin: *thelion szóból, (STEL) *selma (Þ) fn szándék, akarat, döntés; (WJ:319; csak az archaikus/Vanyarin forma Þelma [thelma] ismert) selya-* i dönt, elhatároz, szándékozik; Sindarin: thel, (STEL) [selyë fn lány, lánya, leánygyermeke; a "negyedik ujj" vagy "negyedik lábujj" gyermekjátékban (VT47:10, 15, VT48:4) nem derül ki, hogy a selyë "lánya" szót magát elhagyták, vagy csak egy játékban egy számjegy neve. Vö.: yeldë, yendë.] sen- i elenged, elereszt, szabadon enged, szabadon bocsát; (VT43:18) senda mn pihenő, nyugodt, békés; (SED) *sendë, see ser-

122

SIL, silmë: "Silpion fénye" (Telperion), illetve költői szó az ezüstre. Silmeráno fn gen., az Ezüst Holdé; (MC:220; "Qenya") Silmerossë fn a Silpion (Telperion) egyik neve; (ROS1, SIL) Silpion fn Az egyik a két Valinori fa közül: (Telperion, A Fehér Fa). (Silm, SIL, SÍLIP, BAL, ROS1, LR:385) A Silpion korábban a tengwa #29 neve volt, később: silmë. silqeléni fn ezüst nyírfa; (QL); inkább: silqueleni silquelosseën fn „virágzó-fehér haj”; (MC:216; "Qenya", vö. lossë) silqua- i kaszál, nyír; (PE12, QL) silquë fn hajfürt, hajfonat, hajtincs, csillogó haj; (th) (PE12, QL) silqueléna mn hajfürtös, van hajtincse; (th) (PE12, QL) silta- i átszűrődik (fény); (th) (PE12, QL) silta fn szita, rosta, szűrő; (PE12, QL) silta- i szitál, rostál, kiválogat, kiszűr; (PE12, QL) siltina mn szűrt, szitált, rostált, kiválogatott; (PE12, QL) silúme* fn jelen, jelenidő; lit: idő amely most van silwin fn nyírfa, nyír; (QL) símen hat itt, e helyen; (FS; vö. sinomë, EO) simpa fn furulya, síp; (LT1:266) simpetalla ??? (Narqelion) simpetar fn furulyás, sípos; (LT1:266) simpina fn furulya, síp; (LT1:266) simpisë fn? furulyázás, sípolás; (LT1:266) sin (1) hat így, ill. ez; (önálló szóként a mondatban). Ismert példa sin quentë Quendingoldo Elendilenna, *"ezt Pengolodh mondta Elendilnek" vagy "így beszélt Pengolodh Elendilhez" (PM:401). sin (2) hat most; a si alakja; (vö.) gyakran áll mgh előtt; lsd.: sín (SI) sina mutatószó ez, emez; (egyetlen példánk szerint a főmév után áll:: vanda sina "Ez az eskü"). (CO) vö. sin (1). sinarë*, sinaurë* hat ma, máma, mai napon; (SI, AR) sinavë* hat így

tsz. silir (The Return of the Shadow:324), gyakorító sisíla- (Markirya komment) #sil-cal- i ragyog, fénylik, csillog (ezüst és arany); < "Qenya" sílankálan *"ragyognak (ezüst és arany)" (VT27:20, 27); vö. sil-, calSilcala* fn Gil-galad silcessë fn takarmány, széna; (PE12, QL) silcima mn betakarítható, kaszálható, “kész a vágásra”; (PE12, QL) silda mn karcsú, sudár, nyúlánk; (th) (PE12, QL) sildapinquë mn hegyes, kihegyezett, elvékonyodó, hegyesvégű; (th) (PE12, QL) silína mn csillámló, pislákoló; (PE12, QL) siliqua mn? kovás, kova-; (th) (PE12, QL) silit (siliqu-) fn tűzkő, kova; (th) (PE12, QL) sisilcala- i ragyog, fénylik, csillog folyamatosan (ezüst és arany)" ("Qenya" ragozott alak sisilkalan) (VT27:20, 26, 27) silda-ránar fn locativus "sugárzó-holdban" (locativus -r) (MC:213; "Qenya"; vö. sildë) sildai ??? (Narqelion) sildë mn? ragyogó, csillogó, fénylő?; (MC:214; "Qenya"; vö. silda-ránar) silima fn silima; a Szilmarilok anyaga, Fëanor által felfedezett anyag, eből készítette a Szilmarilokat (SA:sil) Silindo fn "Jupiter" (LT1:265; később Alcarinquë) #sillumë fn ez az óra ez, az óra, e pillanat; az ablativus sillumello (VT44:35) silma mn ezüst-, ezüstös, fehéren ragyogó; (SIL) Silmarien (néha "-riën") fn Silmarien; női név, nyilván sil(i)ma (Függelék A) és női végz. -ien, vagy –rien, a -riel változata. Silmaril (Silmarill-, tsz. Silmarilli), fn Szilmaril Fëanor ékszerei; teljes esz. alak Silmarillë (SA:sil, SIL, RIL, MIR). "Tiszta fény ragyogása" Letters:148. Gen. tsz. Silmarillion, (Quenta) Silmarillion "A szilmarilok története". silmë fn csillagfény; a tengwa #29 neve; (Függelék E), bár korábban a tengwa #3 volt (VT46:13). Silmë nuquerna "fordított s", tengwa #30, hasonlít a normál silmë-re de fordítva van (Függelék E). Etym, gyök

123

#sinca fn tűzkő?; (LotR3:VI ch. 6), lsd.: sincahonda sincahonda mn kőszívű, keményszívű lit: tűzkőszívű (LotR3:VI ch. 6). Fn: #sinca tűzkő? sincë (sinqu-) fn ásvány, fém, drágakő; (PE12, QL) sinda (Þ) mn szürke; tsz. Sindar = "Szürke tündék", lit. *"A szürkék"; lsd: WJ:375. Gen. tsz. Sindaron WJ:369. Általános jelentéssel "Szürke" Sindacollo > Singollo "Szürkeköpenyes, Thingol" (SA:thin(d); lsd: sindë, Sindicollo); sindanórië "szürke föld", ablativus sindanóriello (Nam). Más forrás szerint sindë (vö.) a szürke; talán a sinda elsődlegesen "Szürketündét" jelent, mint fn.. Mn Sindarin "Szürke tünde", fnként használatos a Szürke tünde nyelvre. (Függelék F) Sindacollo (þ) fn Elu Thingol, Singollo, Elwë, Sindicollo jelentése: Szürkepöpenyes Sindanórie (þ) fn Sindák földje, a Szürke tündék országa Sindarin (þ) fn Sinda nyelv, Sindarin mn-i alak is lehet: Sinda-nyelvű sindarinwa (Þ) mn Szürke tünde; lsd: hwesta sindarinwa "Szürke tünde hw" (Függelék E); valójában "Sindarin" (mint fn) possessivus végződéssel -va, -wa, így lit. " a Sindarin [nyelv] hw-ja" sindë (sindi-, primitív thindi) (Þ) mn szürke, ezüstös színű; (the Vanyarin dialektus a régebbi Þindë alakot használja) (WJ:384, THIN; SA:thin(d) a sinda alak adott, vö. sindanóriello. Sindë és sinda nyilván ugyanannak a szónak a változatai.) Szótő sindi-, primitív forma thindi; vö. Sindicollo Sindel (Þ) (Sindeld-, tsz. Sindeldi) fn Szürke tünde = Sinda tsz. Sindar, de kevésbé gyakori (WJ:384) sindi fn folyó; (LT1:265; inkább sírë) Sindicollo (Þ) fn Szürkeköpenyes; Elwë (Elu) címe. Sindarin Thingol. (WJ:410, MR:217). (Sindi- a sindë, vö. összetétele) Eredeti alak Thindicollo (WJ:333). Silm függelék (SA:thin(d) ) : Sindacollo. Sindo (Þ) ffi név Elwe testvére; (THIN)

sinë (sini-) mn “halvány (kékes) zöld”; (PE12, QL) singë fn só; (QL:83) Singollo (þ) fn Thingol; A Sindicollo név rövidítése; (Silm) singwa mn sós, sózott; (QL:83) sinitilis (sintiliss-) fn szikrázás, ragyogás, “tűz” (kristályé); (PE12, QL) sinomë összetett fn itt, ezen a helyen, ide; (EO), hat-ként használva (vagy ragozatlan locativusként) = "ezen a helyen" = *"itt". Változat sínomë (VT44:36) sinquë fn gyémánt, ékszer; (PE14) sinquelë fn bánya; (PE12, QL) sinquevoita mn drágaköves, drágakövekkel kirakott/ékesített; (PE12, QL) sinquina mn fémes, fémből való, fém-; (PE12, QL) sinqui ??? (Narqelion) (ékszer???) sinquitálar ??? Narquelion sinta (Þ) (1) mn rövid, alacsony; (STINTÂ) sinta- (Þ) (2) i fakul halványul, elhal, elhalkul; múlt i: sintanë (THIN) sintë múlt i. tudott; az ista- rendhagyó múlt ideje (az isintë mellett) (IS, VT48:25) sinya mn új, modern, fiatal; (SI) sinyar* fn hírek; Noldorin: siniath szóból, (SI) sinyarna* fn regény, elbeszélés; Noldorin: sinnarn szóból sinyë (Þ) fn este, alkonyat; (THIN) sintil fn kristály; (PE12, QL) sintya- i szikrázik; (PE12, QL) sip- i dudál, sípol; (PE12) siqilisse fn szomorúfűz, fűzfa; (QL); siquilissë siqu- i sóhajt; (PE12, QL) siqui! ind ó jaj!; (PE12, QL) sir- i folyik; (SIR) síra összetett fn, hat ma, máma, mai nap, ezen a napon; (VT43:18) sírë fn folyó, folyam,; (SIR, VT46:13), áramlat (LT1:265). Vö. #sirya. Sírien* fn (RR) Sirion, A Nagy Folyó; Sindarin: sír (folyó) + augmentatív –ion, vagyis kb: „Nagy Folyó”. Q: síre + en augm.(e i-re vált.) (etym: SIR) siril fn patak, csermely, ér, folyócska; (SIR)

124

sirilla participium *"folyás", "Qenya" a siri- "folyik" participiuma; (Narqelion, vö. QL:xiv) sírima mn folyékony, folyós; (LT1:265) Siriondil fn Siriondil, Sirion barátja; ffi név; (Függelék A) siripta fn törzs (karcsú, vékony); (PE12, QL) sirpë fn törzs, szár, nyél, hajtás (növényé); (QL:84) #sirya fn folyó; duális alakja ismert: siryat (VT47:11). Vö. sírë. sis- i perzsel, éget, süt; (PE12, QL) sisin mn perzselt, égetett; (PE12, QL) sisíla- i ragyog, csillog; a silalakja; (MC:223); gyakorítóképzős participium sisílala (Markirya) egyszerűen "csillog". Sistar ??? (VT45:12; jelentése nem világos) sistë fn fekély, sebhely; (PE12, QL) sistina mn fekélyes, sebhelyes; (PE12, QL) sito (situ-) fn szokás; (PE12, QL) sitsina mn szokásos, általános, szokott; (PE12, QL) sitta- i “hozzá vagyok szokva” (rendhagyó személytelen ige: situ-) (PE12, QL) situ- i hozzászokik vmihez, hozzá van szokva; (PE12, QL) siulë fn bátorítás, ösztönzés, biztatás; (SIW) sívë (1) el mint (ez), amiképp, ahogy; nyilván a ve hasonló jelentéssel valamint a sí- "ez, itt, most"; sívë valamiféle közeli dologra utal, míg a tambë (vö.) távoli dologra utal. Sívë...tambë "olyan…mint" (VT43:17). Rövidített alak sív' VT43:12, mivel a következő szó e-vel kezdődik. sívë (2) fn béke, nyugalom, békesség, pihenés; (VT44:35) síve…tambe kif olyan…mint sohta- i itat, inni ad; (PE12, QL) soica mn szomjas; (VT39:11) soilë fn tisztítás, tisztogatás; (PE12, QL) soina mn tiszta; (PE12, QL) sóla fn apály apály-dagály (SOL) (PE12:85) solestë fn gyűjtemény, kollekció; (PE12:85)

solmë fn hullám, tajték; (LT1:266) Solonel (Soloneld-) fn Teler; a Telerek neve; (tsz. Soloneldi). Megj.: Telerin hatás; a Quenyában Solonyeldi, esz. #Solonyel. (PHAL/PHÁLAS, NYEL, SOL) solor fn hullámverés, hullámzás, hullámtörés; (SOL), lsd.: solossë solossë fn hullámverés, hullámzás, hullámtörés, erős hullámzás; (LT1:266) lsd.: solor solta-* i hullámzik, háborog; (SOL); solto(tő SOLO) (QL) [sonda mn kedves, szerető, szeretettel áthatott, gyöngéd, édes, drága; (VT46:15)] sóma fn állapot; (PE12, QL) sonda fn ülés, szék; (PE12, QL) [sondo fn barát; (VT46:15)] sóne*, sonde* (t.sz.: sondi*) fn fenyő, fenyőfa; Ilkorin: thón szóból, (THÓN) sor, sornë fn sas; (LT1:266); inkább soron sóra mn hosszan tartó, húzódó, elnyúló; (LT2:344) sóra fn ülés; (PE12, QL) sora- i ül; (PE12, QL) sorahtë fn part, tengerpart; (PE12, QL) soraxa fn kavics (tengerparti); (PE12, QL) soresta fn család; (PE12, QL) sorin (sorind-) fn trón; (PE12, QL) sornion fn sasfészek, ragadozómadár fészke; (LT1:266) sorno (Þ) fn sas, sasmadár; archaikus alakja: thorno, (Letters:427). tsz.: sorni (sorn-), ill. soron. Korai "Qenya": sor, sornë (LT1:266) soron (vagy sornë) (Þ) fn sas, végződés előtt sorn- tsz. sorni, "gen.esz....sornen"; modern Q-ban ez inkább dativus esz. lenne (THOR/THORON). SD:290: tsz. soroni "sasok", Etym-ben sorni. Korai "Qenya" sor, sornë (LT1:266) Sorontar (Þ) fn A sasok királya, Sorontar; Sindarin Thorondor; (SA:thoron, THOR/THORON, TÂ/TA3) Soronto (Þ?) fn Soronto; soron "sas" és a ritka -to végződés (vö.: suhto) Soronúmë (valószínűleg Þ) fn Soronúmë (egy csillagállás neve, tartalmazza a soron tagot) (SA:thoron) sorta- i elhelyez, letelepít, betelepít; (PE12, QL)

125

Súlimo (Þ) fn Manwë, a Szelek ura (THÛ, SA:sûl). Vö. súlë és sú. sulmin fn alapzat (oszlopé); (PE12, QL) súlo (szótő *súlu-, primitív forma suglu) fn serleg, kupa, kehely, talpas pohár; (SUG; lsd. SUK; nyilván Tolkien változtatta meg a súla szóból, VT46:16) sulp- i nyal, nyaldos; (LT1:266; inkább lav-) sulpa fn leves; (LT1:266) sulpa- i kortyolgat, felnyal, szürcsöl; (PE12, QL) sulta- i támogat; (PE12, QL) sultë fn korty, kóstolás; (PE12, QL) súma fn odú, üreg, mélyedés, ill. kebel, mell; vö. súmaryassë "keblében" (súmarya-ssë) Markirya sundo (Þ) fn szótő, alap, gyök, gyökér (szónak); (SUD), sc. Quendian msh "gyök". A VT46:16 szerint, Tolkien a gyököt STUD-ra változtatta, utalva arra, hogy sundo eredetileg Þundo (vö. Sindarin thond "gyökér"). sundóma (Þ) fn gyök mgh. Gyök, tőmgh. (sundo + óma), egy gyök meghatározó mgh-ja. (WJ:319) súnë fn orr (emberi); (PE12, QL) sungwa fn ivóedény, serleg, kupa, pohár; (SUK) suni fn szuka; (PE12, QL) sunqua mn lemenő, lehulló, mélységes, mély; (PE12, QL) sunquë fn lemenés, leszállás, lehullás, mélység; (PE12, QL) sunquelë fn lenyugvás, lehanyatlás, lemenés (nap, hold, csillag); (PE12, QL) sunquelëa mn lenyugvó, lehanyatló; (PE12, QL) suqu- i elhull, elbukik, elhal; (PE12, QL) súrë fn szél, szellő; szótő súri- lsd.: súrinen (Nam, RGEO:66, Markirya, J.R.R. Tolkien: Artist & Illustrator p. 197); Súrion ffi név, Szél-fia, Szélfi; (Függelék A).; Korai "Qenya" súru (MC:213, 216, 220). Lsd.: súriquessë. #surië (Þ), fn keresés, kutatás; lsd.: minasurië. súriquessë fn "széltoll" (utalva Tolkien egyik rajzára) (J.R.R. Tolkien: Artist & Illustrator, p. 197)

sosta- i leül; (PE12, QL) sova- i mos; (PE12, QL) sovallë fn megtisztulás; (PE12, QL) sovalna- i megtisztít; (PE12, QL) sovalwa mn megtisztító; (PE12, QL) sovasta mn? i? mos, fürdik, mosó, fürdő?; (PE12, QL) sovëa hat hasonlóan, hasonlóképpen; (PE12, QL) sovëassë fn hasonlóság hasonlatosság; (PE12, QL) -ssë végz locativus végz. -ban, -ben, -nál, nél tsz: -ssen, vö.: se, sé; lsd.: Lóriendessë, vö. lúmessë, vö. tsz. -ssen yassen, mahalmassen, tarmenissen. Részelő tsz.. (lissë vagy -lissen) és duális (-tsë) csak a Plotz levelekből ismertek. -sta végz -föld; (VT43:15), pl.: Forostar (Északi földek) Númenorban (UT:165) sú fn fújás, zúgás (szélé), (VT47:12), a szél hangja (LT1:266, "Qenya" sû) suc- i iszik, kortyol; (esz. aorist sucin "iszom") (SUK) suctë fn gumi, gyanta, mézga, kaucsuk; *suhtë a LotR Q-ban, (QL:86) *suhtë, lsd. suctë suhta-* i kiürít (poharat), kiiszik; Noldorin: sautha szóból, (SUK) suhto fn korty; (SUK) suhu-/sufu- i levegőt vesz; (PE12, QL) suila-* i köszön, üdvözöl; Sindarin: suilannad szóból suilanta-* i köszön, üdvözöl; Sindarin: suilannad szóból suilië* fn köszönés, üdvözlés, üdvözlet; Sindarin: suilad szóból suiva mn sóhajtó, jajgató, nyögő; (PE12, QL) súkë fn fenyő (QL) sulca fn gyökér (ehető); (SÚLUK) súlë (Þ) (súli-) fn lélek, lélegzet; a tengwa #9 neve; eredetileg thúlë (Þúlë), (Függelék E, THÛ). Amennyiben a súlë megjelenik a Súlimë és Súlimo (vö.) formákban, a szótő súli-. súlimarya ??? (Narqelion) Súlimë fn március, az év harmadik hónapja. Jelentése: a Szeles (Függelék D; SA:sûl;). Korai "Qenya" súlimë "szél" (LT1:266)

126

Súro (Þ) fn Sauron egyik neve; Sauro (fn) (THUS) súru fn szél, szellő; (MC:213, 216, 220; "Qenya"; inkább súrë) surya fn réshang, spiráns msh; (SUS) susúlimë mn szeles, széllel teli; (PE12, QL) sutil fn nyálka, gumi, ragacsos anyag; (PE12, QL) sutya- i édesít, nyugtat; (PE12, QL) sutya/suxa fn édesség, csemege, desszert; (PE12, QL) suxina mn gyantás, gyantaszerű; (PE12, QL) súya- (Þ) i lélegzik, levegőt vesz, sóhajt; (THÛ) súyë fn lélegzet, levegővétel, levegő, fuvallat; (PE12, QL) súyer ??? (Narqelion) súyon fn unokaöccs; (PE12, QL)

(élettelen dolgok) nem személyekre" (VT43:20). Vö te, A ta szó megjelenik Tolkien Quenya Miatyánk fordításában is, ez példázhatja a személytelen névmást: emmë avatyarir ta "mi megbocsátjuk őket/azokat" (VT43:8, 9; a bűnöket, nem a bűnösöknek). ta (2) névm. ez, az; vö antaróta "ő adta ezt" (FS); lsd.: anta-. (TA; a fenti jelentés érvényteleníti (#1)? Azonban, tai *"az, amely, mely" [vö.] egy viszonylag kései szövegből szintén tartalmazhatja a ta szót; lsd.: tanna.) tá mn magas (LT1:264; itt: tâ. Nem valószínű, hogy a későbbi Q-ban érvényes, de vö.: tára "magas, kiemelkedő, magasröptű") tac- i megerősít, bekapcsol, rögzít, odaköt, ráköt, összetűz; (tacë Etym-ben "ő rögzít", nyilván E/3. aorist), múlt: tancë (TAK) tai névm? mely, amely, az, amelyik; (VT42:34). Alasaila ná lá carë tai mo navë mára, ford.: "nem bölcs dolog nem megtenni azt, amit valaki jónak ítél". Így tai = "amit", de pontosabban "az, amit/amelyiket", ta + i (vö. ta #2 és i mint vonatkozó nm). taica* fn határ, határvonal; Sindarin: taeg, (*TAYAK) tailë fn hosszabbítás, kiterjesztés, nyúlvány, meghosszabbítás, növelés, kifeszítés; (TAY) #taima, ill. #taina fn hosszabbítás, kiterjesztés, nyúlvány, meghosszabbítás, növelés, kifeszítés; vö.:ómataima Taimavar fn Orion, Az Ég Pásztora; később: Telumehtar, Menelmacar (LT1:268) Taimë, Taimië fn ég, égbolt, mennybolt; később: menel (LT1:268) Taimondo, ill. Taimordo fn Orion (LT1:268; Orion később: Telumehtar, Menelmacar) taina mn hosszabbított, kiterjesztett; (TAY), kinyújtott, kifeszített, megfeszített, meghosszabbított, megnyúlt; (VT39:7), taina fn hosszabbítás, kiterjesztés, nyúlvány, meghosszabbítás, növelés, kifeszítés; vö.: ómataina

<> -t (1) duális végz., egy pár: attat "2 apa vagy szomszéd" (VT48:19; lsd. atto), máryat "az ő kezei (2 kéz)" (Nam), siryat "2 folyó" (VT47:11), ciriat "2 hajó" (Letters:427 –ciryat (Plotz Letter?), maquat "10 dolog" (maqua, egyebek között "egy ötös csoport") (VT47:7), nápat "hüvelyk és mutatóujj, mint egy pár" (VT48:5), ill. met "minket (kettőnket)" a me "minket" duális alakja (Nam, VT47:11). Más duális végződések is ismeretesek (Plotz letter): genitivus -to, possessivus twa, dativus -nt, locativus -tsë, allativus nta, ablativus -lto, instrumentalis -nten, és tes egy rövid locativus. Elképzelhető, hogy ezek a végződések csak a -t végű duális fnkre vonatkoznak az -u végű fn-ek esetében a megfelelő végződést kapják, pl.: *Alduo inkább, s nem ?Alduto "Két Fa" (Aldu). -t (2) végz. őket, azokat; pl.: laituvalmet "áldani fogjuk őket" (lait-uva-lme-t "áldfog(juk)-mi-őket"). Önálló szóként: te. -t (3) végz. te; a –tyë rövidített alakja, lsd.: heca! (WJ:364) ta (1) névm. Őket, azokat; (és valószínűleg alany *"ők"), "személytelen" 3. szem. Csak elvont dolgokra ill. tárgyakra vonatkozik

127

talquë (talqui-) fn üveg (anyag); (PE12, QL) talquëa mn üveg-, üvegszerű, üveges; (PE12, QL) talquina mn üveg-, üvegből készült; (PE12, QL) talta (1) mn lejtős, hajló, rézsútos, ferde, hajlított; (TALÁT) talta (2) fn hajlás, esés, lejtő, emelkedő, meredekség, lejtősség; (TALÁT) talta- i csúszik, lecsúszik, siklik, leesik, lejt; (TALÁT); lsd.: talta-taltala, Markirya, "lejtő" MC:215 taltil (taltill-, tsz. taltilli ismert) fn lábujj; (VT47:10) taltol fn nagy lábujj; (VT47:10); ill. tolbo talya* mn szilárd, rendíthetelen, biztos; Noldorin: thal szóból, (STÁLAG) talyo* (talyond-*) fn hős, rendíthetetlen; Primitív *stalgondô, Sindarin thalion (STÁLAG); vö.: salyon* tam- i ütöget, kopog, kopogtat,; (e.sz. aorist tamin "én kopogok"), múlt: tamnë (TAM) tama- i kovácsol, önt (fémet); (PE12, QL) Tamar fn Aulë; Tamildo, Aulë neve tamba- i kopog, kopogtat, kopácsol; (TAM) tambaro fn harkály, fakopács; (TAM) tambë el (1) "úgy, ilyen" vagy "mint" (távoli dologra utalva, vö.: sívë). Sívë...tambë "olyan...mint" (VT43:17). tambë (2) fn réz; (LT1:250; "Qenya"; lsd.: urus ) tambin (tambind-) fn üst, katlan; (PE12, QL) tambina mn réz, rézből készült, rezes; (LT1:250; inkább *urustina lsd.: urus, urust-) Tamildo fn Aulë; Tamar, Aulë neve tamin (taminn-) fn kovácsműhely; (LT1:250, vö. QL:88) tampa fn dugasz, dugó, fék, elzáró, akadék, akadály; (TAP) tampë fn réz; (LT1:268; ne keverjük a tap- múlt idejével) tampë i múlt tap-, vö. (TAP) tampo fn kút; (PE12, QL) tamuril fn tiszafa; (QL)

taita- i meghosszabbít, elnyújt, elhúz, prolongál; (TAY) tál (tal-, gen.esz. talen; inkább dativus e.sz. a LotR Q-ban) fn láb, lábfej; (TAL). VT:43:16 említ "egy nem publikált ragozási formát" kb. 1967-ből; itt a locativus talassë és talsë. Korai "Qenya" formák: tala "láb" (LT2:347) és duális talwi "a lábak" (LT2:347); tálin "lábak" (MC:216); instr. talainen, talalínen "szárnyakkal, szárnyakon" (szárnyak itt vitorlák); (MC:213, 216, 220; "Qenya") tala- i hoz, cipel (tárgyas); súlya van, nyom vmennyit (tárgyatlan); (PE12, QL) talaitë mn lábú, patájú, talpú; (PE12, QL) talan (talam-, tsz. talami) fn padló, alap, föld; (TALAM) talan (taland-) fn teher; (PE12, QL); aligha érvényes, vö. talan (talam-) talanda mn leterhelt; (PE12, QL) talantë fn mérleg; (PE12, QL) talantië i (ő) elbukott; (FS; lsd.: -ië #2 statikus igevégződés kétséges a LotR Qban) talar (talard-) teherhordó/igavonó állat, málhásállat; (PE12, QL) talas fn talp; (LT2:347; később: tallunë) talat- i szótő/előtagként: csúszó, sikló-, leeső, hulló; (Letters:347), vö. talta- és talantië #talca ("k") fn jel, jelzés, jelzőkaró, jelzőpózna, cölöp, jelzőpózna; a lantalca szóból "határjelzés" (VT42:28) talcu- i fényez, üvegez; (PE12, QL) talda- i fed, befed; (PE12, QL) talda mn fedett; (PE12, QL) tallunë fn talp; (TALAM, RUN) talma fn alap, bázis, gyökér, alapítás, alapzat; lsd.: Talmar Ambaren - a Világ Alapjai (TALAM); - pre-klasszikus "Qenya" genitivus -en végződéssel, később: -o). Allativus talmanna lsd.: telmello talmanna "tetőtől talpig" (VT46:18; félreolvasás "telmanna" Etymben TEL-, TELU-) talma fn súly, mérték; (PE12, QL); aligha érvényes, vö.: talma fent talmë fn súly, teher (átvitt ért.); (PE12, QL) talpa fn támaszték, alap, bázis; (PE12, QL)

128

tan-* i készít, alakít, formál; (TAN); vö. tano, tyar-, tyaro tana nm az, amaz; (TA) tana- i mutat, jelöl, kijelöl, megjelöl; (MR:350, 385, 471) (vö. tana "az, amaz") tána mn magas, nemes, emelkedett; (jelentés nem tisztázott) (TÂ/TA3) tanca mn szilárd, rögzített, biztos; (TAK) tancata-* i megerősít, megszilárdít, megalapít; (TAK), a Noldorin: tangado szóból tancavë* hat természetesen, igen, persze, hogyne; (TAK) tancë i múlt tac-, vö. (TAK) tancil fn dísztű, melltű, kitűző, bros; (TAK) Tancol fn „A jelző”, „a jelentős csillag”; Vénusz Esthajnalcsillag; (MR:385) tanda fn sövény, kerítés, határ, keret; (PE12, QL) tande hat oda, addig; (MC:215; Qenya") tanen* köt ezért, emmiatt, ennek okán tanga-* i penget, pendít; (TING/TANG); vö. tango tangë mn közel, közeli; (PE12, QL) tango fn pengés, pengetés; (TING/TANG) tangwa fn retesz, csat, pánt, kapocs, zár, lakat; (TAK) taniquelassë fn Taniquelassë, egy fa neve Tanique(til) + lassë; valószínűleg (UT:167), Taniquetil (Taniquetild-), fn Taniqueti Valinor legmagasabb hegye, ahol Manwë és Varda lakik. Ez a név a csúcsra vonatkozik, a hegy neve Oiolossë (SA:til). Etym: Taniquetil, Taniquetildë (Ta-niqetil) ("gen. esz." Taniquetilden, dativus esz. LotR Q) "Magas fehér szarv" (NIK-W, TIL, TA/TA3, OY) tanna (1) fn jel, jelzés; (MR:385) tanna (2) nm alltivusban "oda, addig" (VT14:5; talán a ta #2 allativus esete: "oda, arra [a helyre]") tano fn kovács, mesterember, szerszámkészítő; (TAN) tanomë* hat ott, azon a helyen; vö. sinomë tanta (1) fn hárfa; (VT41:10) tanta (2) i hárfázik, hárfán zenél, hárfán játszik; (VT41:10) tanta (3) mn? dupla, kettőzött, kettős; (TATA)

tantara mn rugalmas, visszapattanó; (PE12, QL) tantarë fn tánc; (PE14) tantil fn vetélő, szövőke; (PE12, QL) tantila fn hárfa; (VT41:10) tanwë fn eszköz, dolog, alkotás, konstrukció; (TAN) tanya nm az, amaz; (MC:215; "Qenya", későbbi tana) tap- i megállít, akadályoz, blokkol, gátol; (tapë: Etym "ő megállít, blokkol", E/3 aorist; Etym-ben az a el volt nyomtatva: á, VT46:17). Múlt idő: tampë (TAP) tapta mn gátolt, akadályoztatott, feltartóztatott; (VT39:17); tsz. taptar "mássalhangzók" ( = tapta tengwi, vö.) #tapta tengwë t.sz. tapta tengwi ("ñ") fn "gátolt elemek", mássalhangzók. (Inkább *taptë tengwi lenne) lsd.: tapta tsz. taptar (VT39:17) taqua- i alakít, formál, mintáz; V (PE12, QL) táqua fn alak, forma; (PE12, QL) tar (1) nm régi allativus végződéssel: oda, addig; (TA). Ta #2 ugyanazzal az allativus végződéssel: -r (primitív -da) lsd.: mir "ba, -be". tar (2) el túl, felett; (FS) -tar, végz. király, vagy királynő; szavak és nevek végén (TÂ/TA3), pl. Valatar; vö. tár, tári. Ill. vö. Tar- előtag Númenor király és királynő neveiben (pl. Tar-Amandil); ill. Tareldar "Nemes-tündék"; Tarmenel. tár fn király, uralkodó; (egy teljes nép uralkodója); tsz. tári ne keverjük az e.sz. tári "királynő" szóval (TÂ/TA3). A normál Q szó a királyra: aran, de vö. Tarumbar. tara- i átmegy, keresztülmegy; (PE12, QL) tára mn magas, szárnyaló, emelkedett, kiemelkedő, magasröptű, emelkedett; (SA:tar, LT1:264, TÂ/TA3 (AYAK, TÁWAR), VT45:6), "magas" (WJ:417). Vö. antara. Határozó.: táro egy korai "Qenya" szövegben (VT27:20, 26) taracu- fn ökör, marha; (LT2:347, GL:69). Később: mundo taran, tarambo fn ökölcsapás, pofon, csapás; (LT2:337, QL:89) tararan* fn császár, nagykirály lit: nemes király; tar+aran

129

táranar* fn dél; lit: magas nap; tár+Anar Tarannon fn ? "Nemes ajándék"? Vagy, ha az annon Sindarinból származó andon "nagy kapu", akkor "A Kapu Ura"??? (Függelék A) tarassë ??? (Narqelion) tarassë fn galagonya; (QL) tarassë* fn feladat, munka; Noldorin: tars, tass szavakból, (TARAS), lsd. még: toil tarca fn szarv; (TARÁK) tarcalion = Tar-Calion, fn Ar-Pharazôn Q neve; (LR:47, SD:246); lsd.: Calion Tar-culu fn egy név az Etym-ben, máshol nm említik. A második elem: culu "arany" (úgy tűnik Tolkien ezt elhagyta); Hostetter és Wynne szerint ez Tar-Calion (= ArPharazôn "Az Arany") alternatív neve; lsd. VT45:24. Tarcil (#Tarcild-, tsz. Tarcildi) fn *"Nemesember", illetve Númenori (Függelék A, TUR, KHIL, VT46:17; utóbbi forrás említi "Númenor Nemes embere"; tarcil(di) = "nemesemberek = A Númenori Tündebarátok") tárë hat? Akkor, azon a napon, ekkor; A Fíriel dalban nem fordítják Tareldar tsz fn Nemes tündék; (MR:349), esz. *Tarelda tári fn királynő; főleg Varda (TÂ/TA3, LT1:264), lit "ő, aki nemes (magas)" (SA:tar). Dat. tárin; gen. tário (Namárië). Elentári "Csillagkirálynő", Varda. (Nam, RGEO:67). Tarinya "királynőm" (UT:179; sic, nem *tárinya) tárië fn magasság, magas, magas termet; all. tárienna "a magasságba" (LotR3:VI ch. 4, lefordítva: Letters:308) Tárion fn „szombat” Valanya másik neve, a hatnapos tündehét hatodik napja, a Valáknak szentelve; (Függelék D) tarma fn oszlop, pillér, támasz; (SA:tar); Tarmasundar "Az oszlop gyökerei", a Meneltarma lejtői Númenorban (UT:166) Tarmasundar fn Tarmasundar; Az Oszlop Gyökerei, A Númenori Meneltarma lejtői #tarmen fn magaslat, magas hely; (tsz. locativus tarmenissen; VT44:34) Tarmenel fn Égbolt, a Magas Égbolt; (LotR1:II ch. 1, VT44:34, utóbbi forrásban locativus tarmeneldë), Tar-menel "az igazi

égbolt", szemben a Nur-menel kifejezéssel (vö.) (MR:388) tarna fn átkelés, átvonulás, átjárás, áthatolás, kereszteződés, gázló; (LT2:347) [Tarnumen] fn *"Magas (nemes?) Nyugat" (???) (VT45:38) Tarondor fn Tarondor, Gondor (Ondor) ura; ffi név; (Függelék A) Tarostar fn Tarostar, Ostar Ura (?) ffi név; (Függelék A) tarqua- i szárít, tartósít, besóz; (PE12, QL) Tarquendi fn Nemes-tündék (Lindar, vagyis Vanyák;) e.sz. #tarquendë (TÂ/TA3) tarquesta fn Quenya, quenya nyelv, nemes-beszéd; (Lindarin [később Vanyarin,], (TÂ/TA3) tarquin fn sós hús, sózott hús; (PE12, QL) tarquina mn sózott, szárított; (PE12, QL) tarsa-*, tarasta-* i zaklat, zavar, idegesít; Noldorin: trasta, (TARAS) tartan (tartam-) fn kalapács; (PE12, QL) taru fn szarv, agancs; (LT2:337, 347; később: tarca) tarucca mn szarvas, agancsos; (LT2:347) tarucco fn bika, bivaly; (lsd.: tarunco) (LT2:347; később: mundo) Taructarna fn Oxford; (LT2:347; "Qenya" inkább: Taruhtarna) *Taruhtarna lsd.: Taructarna tarunco fn bika, bivaly; (lsd.: tarucco) (LT2:347; később: mundo) tarwa fn kert, udvar; (PE12, QL) tarwë fn kereszt; (PE12, QL) tarya mn merev, feszes, kemény; (TÁRAG) taryo, lsd.: ataryo taryalanca* mn akaratos, makacs, önfejű, merevnyakú, csökönyös; Noldorin: tarlanc szóból, (TÁRAG, LANK) taryalanco* fn akaratos (ember), makacs, önfejű, merevnyakú, csökönyös (ember) (TÁRAG, LANK) taryassë* fn nehézség, bonyolultság, merevség Noldorin: tarias, (TÁRAG) tasa- i számol; (th) (PE12, QL) tasar, tasarë (Þ) fn fűzfa, fűz, szomorúfűz; (TATHAR). Tasarinan *"Fűz-völgy (Fűztekeres)", Nan-tasarion *"A Fűzfák völgye" (SA:tathar) tasarin fn fűzfa, fűz, szomorúfűz; (LT2:346; inkább: tasar, tasarë)

130

Tasarinan (Þ) fn *Fűztekeres, Fűzfák Völgye; lsd.: Nan-Tasarion (LotR2:III f. 4) tassa fn mutatóujj; lsd.: lepetas (VT48:5, 14) tasta- i kiszámít; (PE12, QL) tastë fn rojt, bojt; (PE12, QL) [tastil fn mutatóujj; (VT47:26)] táta fn kalap, sapka, fejfedő; (GL:71) tatanya apám, apukám, édesapám; (UT:190) tatya szn második; (archaikus); tsz. Tatyar *"A másodikak", A Noldák eredeti neve, a tündék második klánja (vagy inkább közvetlen Quenya leszármazottja az eredeti névnek, ami valószínűleg *Tatjâi volt). (WJ:380) Később a tatya szót helyettesítette az attëa (VT42:25). tatya- i dupláz, kettőz, megdupláz, ismétel; (TATA) Tatyar fn A Másodikak, Noldák, a tündék második háza (lsd.: Tatya) taulë fn fa (nagy); (LT1:267) tauma fn alap, bázis, földszint, alapzat; (PE12, QL) tauno fn erdő, erdőség; (LT1:267; később: taurë) taura mn erős; (TUR), hatalmas, mérhetetlen, óriási; (VT39:10) taurë fn erdő (nagy) erdőség; (SA:taur, Letters:308, TÁWAR. VT39:7), tsz. tauri a Markirya-ban Taurë Huinéva fn Bakacsinerdő, az Árnyék erdeje; Sindarin Taur na Fuin (PHUY, VT46:10) #taurëa mn erdős fás, erdővel borított; Tumbaletaurëa, lsd.: Taurelilómëatumbalemorna..taurelasselindon "mint az erdők levelei" (MC:213, 220; "Qenya" hasonló forma: taure-lasseli-ndon) Taurelilómëa-tumbalemorna Tumbaletaurëa Lómëanor kif „erdő-sokárnyékos-mély-völgy-fekete mély-völgyerdős-Árnyföld”, Quenya mondat Ent stílusban; jelentése kb.: "van egy fekete árny az erdő mély völgyeiben" (LOTR:III f. 4; lefordítva Függelék F "Entek"; vö. also Letters:308). Korábbi (TLT) változat TI:415: Tauretavárëa Tumbalemorna Tumbaletaurëa landatavárë, kif talán

*"erdő-fa mélyvölgyfekete mélyvölgyerdős széles-fa." Tauremorna fn *"Erdő-fekete" (LotR2:III ch. 4) Tauremornalómë fn Fekete Erdő, Sötét erdő; (LOTR:III f. 4) tauretavárëa, lsd.: #tavárëa taurina mn fa-, fából…; (TÁWAR) tauron* (taurond-*) fn erdész, erdőkerülő, erdőjáró; Noldorin: tauron szóból, (TÁWAR) tava fn gerenda; (PE12, QL) tavar (1) fn fa (anyag); (TÁWAR) tavar (2), tsz. tavarni, fn völgy-tündék; (LT1:267; az # 1 jelentés valószínűleg érvénytelenítette) tavar (tavarn-) fn völgyi manó, kobold; (PE12, QL) #tavárëa ?mn. *fa-; (tauretavárëa = *"erdő-fa"?) (TI:415). Talán a taurina szó rokonértelmű szava. Tavari tsz fn A Fák Tündérei ("Qenya"); lsd. The Book of Lost Tales 1 p. 267) (TÁWAR) tavaril fn faszellem, druida (nőnemű); (TÁWAR) tavaro, tavaron fn faszellem, druida (férfi); (TÁWAR) tavas fn erdőség, erdős vidék; (LT1:267) taxë fn szög, szeg; (TAK) te nm őket; (LOTR3:VI ch. 4, lefordítva: Letters:308). Ótë *velük, vö. VT43:20 kapcsolódik a te "őket" szóhoz egy, a Common Eldarin (Közös Tünde nyelv) névmási szótöveihez kapcsolódó fejtegetéssel (kb. 1940-es évek), ahol a te a "személyes" 3. személyű tsz. szótő, inkább vonatkozik személyekre, mint élettelen vagy elvont dolgokra. (vö ta #1; ill. a visszaható névmás intë *"maguk", az utolsó elem a te.) Elképzelhető, hogy a te alanyként "ők" is funkcionálhat, nem csak tárgyként "őket". Lsd. még: tien. tëa (1) fn vonal, út, egyenes vonal; (TEÑ) tëa- (2) i mutat, jelez, jelöl; múlt ideje: tengë (nyilvánvalóan jelen idejű szótő) (VT39:6); (VT43:38) tëamallë fn nagy út, országút, fő utca; (PE12, QL)

131

tec- i ír; (Etym-ben tecë "(ő) ír", E/e aorist) (TEK) tecca fn kézirat, kézzel írott könyv, szöveg; (PE12, QL) tecet (tecett-) fn levél (írott); (PE12, QL) tecco fn tollvonás, ecsetvonás; amikor nem hosszú jelként használják (TEK) tecil fn toll, penna (íróeszköz); (TEK, PM:318, VT47:8) tecindo* fn író, írnok; (TEK) tehta fn jel, jelzés, "tehta", írásjel, ékezet; (TEK, VT39:17, Függelék E), főleg mgh jelölésére a Fëanor-féle írásmódban (tsz. tehtar); ezeket ómatehtar-nak nevezik "hangzó-jelek", vö. tehta- i ír (szép írással, kalligráfiával); (PE12, QL) tehtamaqua mn ügyeskezű; (PE12, QL) tehtar fn író; (PE12, QL) tehtelë fn kézirat, írás, dokumentum, az írás művészete; (PE12, QL) tel fn tető, fedő; (LT1:268) tel-? i befejeződik, befejez, utolsónak lenni; lsd.: telëtelar fn tégla; (PE13:153) telco fn szótő, gyök (Tengwa szimbólumnak) (Függelék E). Etym: telco tsz. telqui „láb” (a tsz. alak analogikus) (TÉLEK). Úgy tűnik, hogy a szó vonatkozhat szótőre vagy lábra egyaránt vagy "lábra, betűk szárára" Tengwa gyök) általában. A pre-klasszikus Tengwar rendszerben (Etym) a telco támasztó szimbólumra utal (VT46:18, 33) Telcontar fn Vándor (tul. név); (MR:216). Ebből származtatható egy ige: *telcontavándorolni, kóborolni telconta-* i vándorol, lépked, halad; a Telcontar szóból telda (1) mn utolsó, végső; (WJ:407) telda (2) mn tetős, fedett, tetővel ellátott; az első jelentés valószínűleg érvénytelenítette (LT1:268, LT2:348) telë- i befejeződik, végződik (tárgyatlan), illetve "utolsónak lenni, utolsó dolog, ember, esemény egy sorban vagy sorozatban" (WJ:411; telë lehet, hogy 3. szem aorist a tel- szótőből, noha egy Etövű igére is lehet példa, amire a szóvégi kötőjel utalhat).

telella mn Teler; lsd.: Telellë (LT1:267) Telellë fn „Kis tünde” (ill. Teler); Telelli "valamennyi ház fiatal tündéje, akik Kôrban laktak, hogy tökéletesítsék tudásukat az éneklés és a verselés művészete terén" (LT1:267; lsd. Teler) Telellië fn Telerek; a Telerek népe (TELES); Teler + lië Telemmaitë fn Telemmaitë, Ezüst-kezű (ffi név); (Függelék A) telemna mn ezüst, ezüstös, ezüstből való; (KYELEP/TELEP) Telemnar fn Telemnar, Ezüst-láng; (ffi név) (Függelék A; *Telep-nar) telempë fn ezüst (LT1:268; később telpë, amely szót a kora "Qenya" nyelvben is megtaláljuk) telep- lsd. telpë telepsa mn ezüst, ezüstös, ezüstből való; (KYELEP/TELEP) Teleporno fn Celeborn; Celeborn (Sindarin) Quenya neve telepta mn? ezüst, ezüstös, ezüstözött, ezüstből való; (mn-ként: ezüstös, ezüstözött) (LT2:347 - inkább telemna) Teler fn Teler, tengeri tünde; tsz. Teleri, általános (partitív) tsz. Telelli, az Eldák harmadik törzse (TELES (MIS), másik nevük a Lindar. Teleri jelentése: "akik a sor végén vannak, a leghátulsók", (WJ:382 vö. 371), a tel- szótőből "befejeződik, végződik, utolsó" (SA:tel-). A nevet azért kapták, mert ők jöttek el utoljára Cuiviénen-ből. A korai "Qenya" nyelvben, Teler, ill. Telellë, "kicsi tünde" volt (LT1:267), de ez már aligha érvényes. telerëa mn Teler, Teleri; megfelel a Teler szónak (LT1:267; talán inkább Telerin a későbbi Q nyelvben) Telerin mn Teler, Teleri; (TELES). Lsd.: telerinwa. telerinwa mn Telerin; („Tündeföld partjairól”) MC:215, mivel a Telerek az Áldott Föld partjain lakoztak.) (MC:216; "Qenya") Telimbectar fn Orion; szó szerint: Az ég Kardforgatója, egy csillagállás neve. Más név: Telimectar (LT1:268; később Telumehtar, vö. A ct nem található meg a LotR Q-ban.

132

telimbo fn mennyezet, baldachin, védőtető égbolt, mennyboltozat; (LT1:268) Telimectar fn Orion; szó szerint: Az ég Kardforgatója, egy csillagállás neve. Más név: Telimbectar (LT1:268; később Telumehtar, vö. A ct nem található meg a LotR Q-ban. telin (telimb-) fn tető, fedő, fedél; (PE12, QL) telintulë (telintuli-) mn tetős, fedett; (PE12) tella mn utolsó, legutolsó, leghátsó, lemaradó; (TELES) tellarë* hat tegnap; (TELES), (AR) tellarë*, tellaurë* hat tegnap, a tegnapi nap; (TELES), (AR) tellë fn hátul, hátulsó, hátsó, hátul levő; (TELES) telluma fn kupola, dóm, boltozat; főleg Varda kupolájára értendő Valinorban, de egyben Manwë és Varda Taniquetil-beli lakóhelye fölötti kupolára is vonatkozik. A Valarin delgûmâ szóból, a Q telumë szó alatt (WJ:399, 411). tsz. tellumar ismert (Nam, RGEO:66). telumbe fn gomba; (QL) telma fn következtetés, konklúzió, befejezés, kimenetel; gyakran használatos az utolsó egységre egy struktúrában, pl. fedőkő vagy toronycsúcs (WJ:411). Megj.: A telmanna az Etym-ben (TEL/TELU) a talmanna félreolvasása (VT46:18) így nem keverendő a telma szóval. telmë fn csuklya, kámzsa, kapucni, fedő, befedés, beborítás, takaró, burkolat, tető; (nyilvánvalóan a telma szóból javítva, VT46:18); ablativus kifejezés: telmello talmanna "tetőtől az alapig, koronától a lábig, tetőtől talpig" (TEL/TELU; VT46:18) telpë fn ezüst; telep- szóösszetételekben, pl.: Teleporno; asszimilált alak telem- lsd.: Telemnar (KYELEP/TELEP, SA:celeb, LT1:255, 268; ill. tyelpë, telep-, UT:266). A Quenya tyelpë szó primitív őse a *kyelepê, de a Telerin telpë forma általánosabb volt, "mert a Telerek nagyobbra tartották az ezüstöt, mint az aranyat és ezüstművességüket még a Noldák is nagyrabecsülték" (UT:266).

Számos névben:: Telperion Valinor Fehér Fája; Telperien ("Telperiën"), női név, tartalmazza a telp- "ezüst" szótőt (Függelék A); Telperinquar "Ezüst-ököl, Celebrimbor" (SA:celeb – ill. Tyelperinquar); Telporno, Teleporno "Ezüst-nemes" = Sindarin Celeborn (Letters:347, UT:266). Úgy tűnik, a Teleporno Egyértelműen Telerin, Q formája a Telporno. telpëa mn ezüstből való, ezüstös; (PE12, QL) Telperien fn Telperien; női név, tartalmazza a telp- (ezüst) szótőt. Telperinquar fn Celebrimbor, Ezüst-ököl, Tyelperinquar Telperion fn Telperion, Valinor fehér Fája telpilin fn ezüströg, ezüst darab; (PE12, QL) telpina mn ezüst, ezüstös, ezüstből való; (KYELEP/TELEP) telpingwë fn ezüsthal; (PE12, QL) Telporno, Teleporno fn Celeborn, Ezüstnemes; Teleporno: Telerin alak, a Quenya forma: Telporno telqui fn (analogikus) a telco tsz-a (TÉLEK) telta- i befed, beárnyékol, eltakar, fedez; (TEL/TELU) teltassë fn napellenző, ponyvatető, vászontető (GL:70) telu fn vége, zárás; (PE12, QL) telumbë fn gomba; (PE12, QL) Telufinwë fn Amras, „Utolsó Finwë” Amras (Sindarin) neve, rövid neve: Telvo (PM:353) telumë fn tető, kupola, dóm, mennyezet; (TEL/TELU, WJ:411 vö. 399; lsd.: telluma); "égbolt" (MC:214), ragozott alak telumen MC:221 ("Qenya"). Telumehtar "Az Ég harcosa", a Menelmacar = Orion régebbi neve (Függelék E, TEL/TELU, WJ:411); Telumendil *"Ég-Barát", egy csillagállás neve (Silm) Telumehtar fn Orion, Az Ég Harcosa; lsd.: Menelmacar Telumendil fn Telumendil, Az ég barátja; egy csillagállás neve (Silm) telúmë fn befejezés, következtetés; (PE12, QL)

133

tengwë (tsz. tengwi adott) fn jel, jelzés, szimbólum, nyelvészetben fonémák (VT39:7, WJ:394); hloníti tengwi "fonetikus jelek". (WJ:395). A tengwë a msh-kkal hozható kapcsolatba (VT39:16). Etym-ben a TEK szótőnél, a tengwë "írás"; azonban az írás szóra inkább a sarmë szót használjuk). tengwelë fn nyelv, írott vagy beszélt nyelv, a nyelv minden összetevőjét beleértve, a tengwi (nyelvészeti „jelek”, fonémák) szóból. (VT39:16) tengwesta ("ñ") fn „jelek rendszere vagy kódja”, nyelv, főleg a struktúrát tekintve, beleértve a morfológiát és a nyelvtant is. (VT39:15). Technikai értelemben a "nyelv", nem a hangokra vonatkozik (WJ:394), inkább a "beszélt nyelvre" (WJ:395). Etym-ben, tengwesta "nyelvtan" (TEK). tengwestië fn nyelv; absztrakt értelemben (WJ:394) tengwetta fn ötlet, gondolat; (PE12, QL) #tengwië fn nyelv; lsd.: mátengwië "A kezek nyelve" kifejezésben (VT47:9). Vö.: tengwë, tengwesta. tengwo* fn író, írnok; (TEK) tenna el –ig, addig… amíg; (CO), hoz/hez/höz (VT44:35-36), rövidítve: tenn' a tenn' Ambar-metta "a világ végéig" kifejezésben mert a következő szó ugyanazzal a mgh-val kezdődik; tennoio "mindörökké" (tenna + oio, vö.) tennoio hat mindörökké, örökre, mindig; tenna + oio tentil fn érző; (PE12, QL) tentima mn érzékeny; (PE12, QL) tenya- i érez, megérez, érint; (PE12:91, QL) ter (1), ill. terë el át, keresztül; (CO, UT:317, TER/TERES, Narqelion, VT44:35) ter (2), ill. tér el(?) olyan, ilyan, így, úgy (lsd.: ier), rövid ideig érvényes szó, inkább: tambë (VT43:17) téra mn egyenes, jó, megbízható, helyes, igaz, nyílt; (TEÑ, lsd.: TE3; LR:47; egy szövegben JRRT megváltoztatta: téna, SD:310)

telúmëa mn végső, legvégső, meggyőző; (PE12, QL) telusta mn külső, extrém, végső, végleges; (PE12, QL) telustë (telusti-) fn szélsőség, végződés; (PE12, QL) telwa mn utolsó, végső; (PE12, QL) telya mn vonzó; (PE12, QL) telya- i befejez végez, lezár, bevégez, kikövetkeztet, kiszámít, következtet; (tárgyas) (WJ:411) telyanta fn vonzerő; (PE12, QL) telyantalya mn vonzó, csábos, csalogató; (PE12, QL) telyantassë fn vonzás, vonzóerő, csábítás; (PE12, QL) téma fn sorozat sor, vonal (tsz. témar adott) (TEÑ, Függelék E) tempë fn utálat; (PE12, QL) ten köt mert, -nak/nek, azért, ezért; Fíriel's Song; inkább: an. ten- i hall; jövő idő tenuva (MC:213; inkább: hlar-) téna mn egyenes, jó, megbízható, helyes, igaz, nyílt; (SD:310; lsd. téra) tenca fn toll (íróeszköz); (PE12, QL) tencelë fn betűzés, írásrendszer, helyesírás; (TEK) tendë (tendi-) fn érzés tapintással, érzékelés; (PE12, QL) tendilë fn érzés; (PE12:91 QL) tendilëa mn érző, érzelmes; (PE12, QL) tenga- i tud, ért, felfog; (PE12, QL) tengë i mutatott, jelölt; a tëa- ige múlt ideje (VT39:6) tengessë* fn cím, lakcím; (ES, TEÑ) tengenwa mn értő, értelmes, okos, eszes; (PE12, QL) tengwa (tsz. tengwar adott) fn betű, írásjel; Tengwa (ñ) "bármely vizuális jel, amely (elméletileg) egy hallható teñgwe-t (fonémát) jelöl” (VT39:17). Nem technikai értelemben a tengwa szó a mássalhangzó megfelelője, tekintve, hogy csak azok számítanak teljes jelnek (WJ:396, TEK). Etym-ben a tengwa nyilvánvalóan a tengwë szóból lett javítva (VT46:17). tengwanda fn ábécé, ABC, betűrendszer; (TEK)

134

tessarë (tessari-) fn kislány, lányka; (PE12, QL) testë fn kukac, giliszta, kis féreg; (PE12, QL) tet- i bimbózik rügyez, kihajt; (PE12, QL) tet (teht-) fn jel, pont; (PE12, QL) teta- i vonz; (PE12, QL) tetil fn kisvirág, virágocska; (PE12, QL) tetsë fn rügy, bimbó, hajtás; (PE12, QL) tettelë mn rügyező, bimbózó, zsendülő; (PE12, QL) tev- i utál, gyűlöl; (LT1:268 vö., tevë 3. szem. aorist, hacsak nem E-tövű ige.) Így: tevtevë- i utál, gyűlöl; (LT1:268; a későbbi Qban, tevë 3. szem. aorist, hacsak nem Etövű ige.) Így: tevtévië fn fn gyűlölet, gyűlölködés, utálat; (LT1:268; QL:90 szerint az első mgh hosszú) tevin mn gyűlölt, utált; ne keverjük a tevige E/1 aorista alakjával (QL:90, LT1:268) Thauron (Þauron) fn a Sauron korábbi alakja, a th > s változás előtt (SA:thaur, vö. Letters:380, a szótő eszerint θaurond-). Lsd. Sauro, Sauron. thelma (Þelma) fn szándék, akarat; lsd.: *selma Therindë (Þerindë) fn Tűasszony; Serindë eredeti neve, a th > s változás előtt (PM:333) thindë (Þindë) mn szürke; a sindë régebbi alakja, vö., Vanyarin alak; (WJ:384) Thindicollo (Þindicollo) fn Sindicollo (Thingol) eredeti neve, a th > s változás előtt (PM:337) thorno (Þorno) fn sas, sasmadár; a sorno archaikus/Vanyarin alakja (Letters:427) thúlë (Þúlë) fn lélegzet; a súlë archaikus/Vanyarin alakja, vö. tië fn út, útvonal, irány, útirány menetirány, ösvény, irányvonal; (TE3, VT47:11); tsz. tier (Namárië (Nam, RGEO:67)); tielyanna "utadon" (UT:22 cf. 51; tie-lya-nna "út-tied-on") tien névmás nekik, számukra, őnekik; nem világos, hogy honnan származik: te (ők), vagy a *tië (T/3) névmás datívus alakjából (VT43:12, 21)

ter anda lúme* kif (RR) sokáig, hosszú időn át, soká Tercalen* (vagy Teryelloen* (RR) fn Thargelion Sindarin: Thar (át, keresztül) + Gelion : Sindarin: Gal (ragyogás) + -ion (genitivus tsz) augmentatív; vagy inkább Gel (kiáltás). (Etym: THAR, KAL /GAL/, GYEL /GEL/). Q: Ter (át) + Cala (világosság) + en (augmentatív), vagy Ter + yello (diadalkiáltás) + en. tercáno fn hírnök, kikiáltó, hírmondó, előhírnök; (PM:362) tercen fn megérzés, belső látás, szó szerint: keresztül látás (MR:471); mn. #tercenya (tsz. tercenyë adott) "megérző"; essi tercenyë "a megérzés nevei", anyai név, megérzés, előre látott tulajdonság alapján adott név (MR:216) teren, terenë mn karcsú, sudár, vékony, nyúlánk; (TER/TERES) terendil fn esztergapad; (PE12, QL) Terendul fn Terendul „Karcsú-Sötét”; ffi név (LR:59, TER/TERES, DUL, NDUL) terenwa mn formás, jó alakú, jól megmunkált; (PE12, QL) teret fn fúró, kézifúró; (LT1:255) tereva mn hegyes, éles, átható; (TER/TERES), "áthatoló" (LT1:255; Etym TER "áthatol") terfantië fn kísértés, csábítás; (VT43:9, 22); inkább: úsahtië, vö. #terpellië fn kísértés, csábítás; (allativus terpellienna adott, VT43:8, 9); inkább: úsahtië, vö. terhat- i széttör, összetör, darabokra tör; (SKAT), múlt idő terhantë (LR:47/56) termar- i elvisel, kibír; szó szerint: túlél (ter-mar-); jövő idő termaruva (CO.) terra fn (átdöfött) lyuk; (VT46:18) ter sinta lúme* kif (RR) rövid ideig, egy kis ideig tervanta-* i átszel, átutaz, keresztülmegy; Noldorin: trevad, (TER, BAT) terwa* mn túl, vége, elmúlt; (TER), lsd.: vanwa cf. QL penwa -tes végződés duális "rövid locativus" (pontos funkciója bizonytalan) (Plotz) tessara mn szűzies, szemérmes; (PE12, QL)

135

tier (1) fn utak, irányok, útvonalak; a tie szó tsz.-a tier (2) hat olyan, ilyan, így, úgy; rövid életű szó, inkább: tambë (VT43:17) tihta- i pislog, pislant, hunyorít, mereven néz; participium tihtala (Markirya) tildë fn tüske, tövis, cövek, hegy, szarv, agancs; (TIL; Etym-ben "pont", de a VT46:19 szerint a helyes olvasat "tövis") tilinya mn pihés, bolyhos, pelyhes; (PE12, QL) Tilion fn Tilion, Az Agancsos, A Hold maiájának a neve; (SA:til; Etym: TIL, Tilion - "ember a Holdban") tillë (1) (tsz. tilli adott) fn csúcs, hegy, végződés, pont; ujjakkal és lábujjakkal kapcsolatban (ujjhegy); (VT47:10, 26); vö.: ortil, nútil, vö. tillë (2) fn szempilla; (PE12, QL) tilta- i lejtőssé tesz, megdönt, lehajt, alapjainál megráz; (PE12, QL) tiltin mn dőlt, ferde, rézsútos; (PE12, QL) tilu- i ragyog, fénylik; (PE12, QL) tilwë fn csillámlás, gyenge fény; (PE12, QL) tilwin fn ragyogó fény; (PE12, QL) tilwínëa mn ragyogó; (PE12, QL) timbarë fn homlok; (PE14:117) timpa fn permetezés, csővég; (PE12, QL) timpë fn eső (finom), szemerkélő eső; (LT1:268, Narqelion) finom, timpina mn permetszerű, porlasztott; (PE12, QL) timpinë fn permet, vízpermet, permetfelhő, permetező eső; (LT1:268) timpínëa mn záporesős (időjárás); (PE12, QL) timpinen fn furulyás, fuvolás; (LT1:268; aligha valós szó) tin- i felcsillan, tükröződik, megcsillan, villog, villódzik, visszaverődik; (3. szem. aorist tinë "csillog, felvillan") (TIN) tinco fn fém, érc, ötvözet; (TINKÔ), a Tengwa #1 neve (Függelék E, itt "tinco", de "tinko" az Etym-ben) tincosar (tincosard-)* fn (RR) érc; szó szerint: fém-kő tincotéma fn T-sorozat, a Tengwa rendszer első oszlopa, dentális hangsor (Függelék E)

tinda (1) mn ragyogó, ezüstösen csillogó; (TIN) tinda (2) fn tüske, tövis; (LT1:258; az jelentés ezt valószínűleg előző érvénytelenítette) tindë fn ragyogás, tükröződés, csillogás, fénylés, fényesség; (TIN) tindómë fn pirkadat, hajnali szürkület, csillagos félhomály; (DOMO, TIN, SA:tin), többnyire hajnali, nem esti félhomály (SA:tin) tindómerel (névként Tindómerel) fn "a hajnal leánya", csalogány fülemüle (költői név); = Sindarin Tinúviel. (TIN, SEL-D, SA:tin; "Tindómrl" egy Tengwar szövegben in VT47:37 úgy tűnik, befejezetlen). A Tindómiel alak (UT:210) egy másik változat: Tinúviel, ez jobbnak tűnik, mivel a -rel "lánya" végződés bizonytalan (régebbi -zel, -sel megfelel a seldë szónak, de JRRT ezt megváltoztatta: "gyerek", s mivel a "gyerek" megjelenik a hína szóban a későbbi szövegekben, így a seldë szót és a -rel végződést elhagyhatjuk). Tindómiel fn (UT:210), talán *"a hajnal leánya", (tindómë + -iel); Sindarin Tinúviel. Vö.: tindómerel. tindon i?múlt idő? feküdt (???) (MC:220; "Qenya") tínë participium? ragyogó, csillogó; (MC:213; "Qenya") tinga- i penget, pendít; (TING/TANG) tingë fn pengés, pengetés, pendítés; (TING/TANG) tingilindë fn fényes csillag, ragyogó csillag; (TIN, VT45:15) tingilya fn fényes csillag, ragyogó csillag; (TIN), ill. ting-ilya (VT45:15) tinta- i meggyújt, gyújt, felizzít, lángra lobbant, szít, szikráztat; vö. Tintallë (TIN, SA:tin, MR:388) Tintallë fn A Gyújtó; Varda címe, aki a csillagokat alkotta; (TIN, Nam, RGEO:67). A tinta- szóból (MR:388) Tintanië fn A Gyújtó = Varda (TIN; Tintánië (TAN), a VT46:17 szerint Tolkien a szót használta "Csillag-készítő" és "Csillag-készítés" értelemben is)

136

tirin fn torony, magas torony; (LT1:258; ill. "nézek, figyelek", Etymologies, szótő TIR.) tirinwa mn éber, szemfüles, vigyázó, őrködő; (PE12, QL) tirion fn torony, őrtorony; (TIR); korai "Qenya": "erős torony, város a dombokon" (LT1:258). Tirion "Nagy Figyelőtorony", A Tündék egyik városa (SA:tir; in MR:176 a fordítás itt: "Éber Város") tirios fn (valószínűleg *tiriost-) város (fallal körülvéve), város falakkal és tornyokkal; (LT1:258) tiris (tiriss-), ill. tirissë, fn őrködés, virrasztás, figyelés, őrzés; (LT1:258, QL:93) tirnë fn nézés, figyelés, kitartó figyelés; (PE12, QL) tirnotur* fn (RR) őrparancsnok, hadnagy tirno + tur szavakból tirtë fn rész, adag, porció, darab; (PE12, QL) tirtina mn osztott, megosztott; (PE12, QL) tirtya- i eloszt, szétoszt; (PE12, QL) titinwë fn kis csillag, harmatgyöngy; (PE12, QL) titta mn kicsi, pici, kicsiny, apró, parányi, picur, csöppnyi; (TIT) tiuca mn kövér, dagi, pufi, testes; (TIW) tiuco fn comb; (TIW) tiulë mn zsíros, elhízott, túletetett; (PE12 után, QL) tiuta- i vigasztal, enyhít (bánatot), csillapít; (QL:93; a tiuta- régi használatára lsd.: tiuya-) tiutalë fn vigasz, vigasztalás, bánatenyhítés, csillapítás; (QL:93) tiuya- i dagad, hízik, kövéredik; (TIW; helyreigazítva Tolkien álta a tiuta-, szóból VT46:19) tíwë fn kövérség, gazdagság, jóság; (PE12 után, QL) tixë fn pont, pötty, kicsi jel; (TIK) -to végz duális genitivus végződése (Plotz) tó fn gyapjú; (TOW) toa (1) fn fa, faanyag; (VT39:6) toa (2) mn gyapjú, gyapjúból készült; (TOW; GL:71 toa "gyapjú", fn és nem mn; de később a fn (gyapjú) a tó szó lett) toalúmë fn végső idő”; (PE12 után, QL)

tintelë fn csillogás, szikrázás, hideg csillagok pislogása; (PE12, QL) tintila- i csillog, csillan, ragyog, pislog; jelen idő (vagy talán inkább aorist) tsz. tintilar (Nam, RGEO:67) tintina- i szikrázik, sziporkázik, szikrák szállnak; (TIN) tinto (tintu-) fn tüzifa, tüzelőanyag; (PE12 után, QL) tinwë fn szikra; (helytelenül idézik az Etym-ben, „szikrázik”, VT46:19), illetve csillag; tsz. tinwi „szikrák", a Nur-menel csillagképre használva (q.v.). Vö. nillë. (TIN, MR:388) Korai "Qenya" nyelvben, tinwë egyszerűen "csillag" volt (LT1:269, vö. MC:214). Egy kései forrásban, a tinwë jelentése "szikra", és azt tartják, hogy a szót (mint a Sindarin gil) az égbolt csillagaira használták "a régebbi el, elenszótő helyett" (VT42:11). tinwelindon (hasonlító) fn csillagszerű, mint a csillagok; (MC:213, MC:220; "Qenya" hasonlító forma -ndon és tsz. -li) Tinwerína mn (fn-ként használatos): helynév: "Csillag-koronázott", az Elerrína változata, a Taniquetil egyik neve (RIG) [Tinwerontar] fn Csillag-királynő, Varda; (TIN, TÂ/TA3) [Tinwetar] fn Csillag-királynő, Varda; (TIN, TÂ/TA3) tiqu- i olvad; (PE12, QL) tiquilë fn olvadás; (PE12, QL) tiquilin (tiquilind-) fn latyak, hólé, olvadó hó; (PE12, QL) tiquilindëa mn latyakos, olvadó; (PE12, QL) tir- i figyel, néz, vigyáz, őriz, les, őrködik; E sz. aorist tirin "nézek, figyelek", m. idő tirnë (TIR), imperativus tira (VT47:31), jövő idő tiruva "figyelni fog" Markirya (ill. MC:213, 214); lsd. még CO végződésekkel: tiruvantes "ők fogják őrizni (azt)" (tir-uva-nte-s "őriz-fog-őkazt"). A szótő megjelenik a palantíri (vö.) szóban, a Tirion helynévben "Nagy Figyelőtorony", a Tündék egyik városa (SA:tir; MR:176 a fordítás itt: "Éber Város")

137

toc- i érez (kézzel), kezel, adót vet ki; (PE12, QL) tócelë fn kezelés; (PE12, QL) tocot fn kakas; (PE16:132) toi névmás ők; (FS; később te) tol fn sziget; (folyóból, tengerből kiemelkedő, meredek földdarab, SA:tol, VT47:26). Korai "Qenya" nyelvben bármilyen "sziget, egyedülálló zöld terület, föld a vízben, stb." (LT1:269). Szótő toll-; az Etym-ben tsz. "tolle" (TOL2), de ez félreolvasás, tolli (lsd. VT46:19 és vö. LT1:85). A primitív forma tolla (VT47:26) és tollo (TOL2). tolbo fn nagylábujj; (VT47:10), fatönk, tönk, rönk, tuskó (mint egy csonkított, levágott kar vagy ág)" (VT47:28). Mivel máshol megemlítik, hogy a Q-ban az lv gyakran helyettesíti az lb-t, a forma lehet *tolvo is. Vö. tolmo. tolcainen szn nyolcvan; (PE14) tolcëa szn tizennyolc; (PE14) tolda fn lapostetejű domb, dombon levő város; (PE12, QL) toldëa szn nyolcadik; (VT42:25), ill. toltëa (VT42:31). Lsd.: tolto. toldo, lsd.: tolto tólë fn központ, közép, centrum; (LT1:269; az endë szó helyesebb) Tol Eressëa fn Magányos Sziget; helynév (LONO, Silm), másként írva Tol-Eressëa (ERE), Tol-eressëa (TOL2) toli fn baba, bábu; (PE12, QL) tolipin (tolipind-) fn próbababa; (PE12, QL) tolipincë fn kicsi baba, bábu; (PE12, QL) tollalinta fn (allativus) dombokon, hegyeken; (MC:214; "Qenya") tollanta fn (allativus) tetőkön (?); (MC:221; "Qenya") tollë fn meredek sziget; Másik jelentését, "hüvelykujj", Tolkien elvetette (VT47:13, 26) tollo, a tolyo változata, vö. (VT48:6, 16) tolloquen* fn szigetlakó; (TOL, KWEN) tolma fn kidudorodás, dudor, bütyök (valamilyen célból egy tárgyon), fogó, fogantyú, kilincs, stb; (VT47:28) tolmen fn gomb (pajzson) kidudorodás (pajzson), pajzsgomb; (LT1:269)

[tolmo fn hüvelykujj; JRRT később a nápo szó mellett döntött; (VT48:15)] toloquë szn 18, tizennyolc; (VT48:21). Ha a "tolokwe" Common Eldarin forma, akkor lehetséges, hogy a Q szó *tolquë inkább, de a szerkesztő szerint a "tolokwe" szokatlan írása a toloquë szónak (mivel a szót egyértelműen Quenya szavakkal együtt sorolták fel Quenya). tolos fn csomó, dudor, bütyök, rög, göröngy; (LT1:269; ezt a "Qenya" formát talán a Quenya tolma, vö. előfutáraként tekinthetjük) tolosta szn tört egy nyolcad, (1/8); Lsd.: tolsat, tosta. (VT48:11) tolpë fn hüvelykujj; (VT47:28, VT48:8), JRRT később a nápo szó mellett döntött tolsat szn tört egy nyolcad, (1/8); Lsd.: tolosta, tosta. (VT48:11) toltëa szn nyolcadik; (VT42:31), lsd.: toldëa (VT42:25). Vö. tolto. [toltil fn hüvelykujj; (VT47:26)] tolto szn nyolc; (TOL1-OTH/OT), a toldo változata (VT48:6). Sorszn toltëa nyolcadik (VT42:31), változat: toldëa (VT42:25) lsd.: toldo. tolu- i felgöngyölít, összegöngyölít, összeteker, összecsavar, felgombolyít, felteker; (QL:94) tolupë (tolupi-) fn tekercs, gyapjúgombolyag; (PE12, QL) *tolvo, lsd.: tolbo tolyo fn "nyárs", "a kiálló", egy terminus amit egy gyerekjátékban használnak: "középső ujj" vagy "középső lábujj" (VT47:10, VT48:4). A tollo forma a VT48:6, 16-ban egy változatnak tűnik. tombo fn gong; (LT1:269) tompa- i gongat, üt; (PE12, QL) tompa fn kis dob; (PE12, QL) tompë m. idő i top- (topë), vö. (TOP) tompo-tompo fn bumm-bumm, (dob hangja); (PE12, QL) tonga fn nagykalapács; (PE12, QL) tonga- i kalapál, kovácsol; (PE12, QL) tongar fn kovács; (PE12, QL) tontil fn cintányér, tamburindob; (PE12, QL) tonto fn észrevétel, megjegyzés, észlelés, észrevevés; (PE12, QL)

138

tuilindo fn fecske; "tavasz-énekes" (TUY, LIN2, LT1:269, LT2:338) tuima fn rügy, hajtás, bimbó; (TUY) tuista fn csíra, fiatal hajtás, bimbó, (poss. tuistáva); (PE12, QL) tuita- i rügyezik, bimbózik, kihajt, sarjadzik; (PE12, QL) tul- i jön, közelít, érkezik; (WJ:368), esz. aorist tulin "jövök" (TUL), perfektum utúlië "jött" (utúlien "Én jöttem", EO), utúlie'n aurë "eljött a nap" (a 'n funkciója nem tisztázott; talán határozott névelő (a, az). M. idő túlë "jött" LR:47 és SD:246; talán inkább *tullë a LotR Q-ban. Túlë VT43:14 nem normál aorist szótőnek tűnik, később elhagyták; tula ugyaninnen imperativus. Jövő idő, előtaggal entuluva "újra el fog jönni" Silm, jövő idő tuluva a kifejezésben: aranielya na tuluva "jöjjön el a te országod (királyságod)" (VT44:32/34), szó szerint *"tied királyság, van-az-hogy (az) fog jönni". Korai "Qenya" nyelvben perfektum tulielto "ők eljöttek" (LT1:114, 270) és tulier "eljöttek", tsz., kifejezésben I·Eldar tulier "Eljöttek a tündék"(LT1:114, 270). Valószínűleg *utúlieltë, *Eldar utúlier a LotR Q-ban. tulca (1) mn erős, szilárd, biztos, mozdíthatatlan, állhatatos rendületlen, megingathatatlan, kitartó következetes; (TULUK) tulca- (2) i erősít, szilárdít, megalapoz, rögzít; (LT1:270) tulca (3) mn sárga; a Valarin nyelvből átvéve; a normál Quenya szó a sárgára inkább a malina (WJ:399) tulco fn támaszték, támasz, támogatás; Primitív forma tulku megadásával, a szó töve *tulcu- és a tsz *tulqui. (TULUK) tulessë* fn érkezés, jövetel, eljövetel; (TUL) Tulkas (Tulkass-, dat. esz. Tulkassen) fn ffi név: Tulkas, egy Vala, a Valarinból átvéve; (WJ:399, TULUK) tulma fn ravatal; (LT1:270) tulpië fn támogatás, türelem, tolerancia; (PE12, QL) tulpo fn támaszték, támfa, dúcgerenda; (PE12, QL)

top- i befed, letakar, lefed, beborít, beburkol; (Esz. aorist topë), m. idő tompë (TOP). Változata: tup-, vö. tópa fn tető, tetőzet, fedél; (TOP) tópa- i befed, lefed, letakar; (TOP) toqu- i terem, ad, nyújt, szül; (PE12, QL) tor- i süt (pékárut); (PE12, QL) torco* fn troll; Sindarin: torog szóból; (*TURUK) torina mn sült, sütött; (PE12, QL) torma fn sütő; (PE12, QL) [Tormen] fn észak; (MEN; később: Formen, vö.) torni tsz toron (TOR) toron (torn- tsz. torni) fn testvér, fiútestvér, öcs, báty; (TOR; későbbi forrás megadja a háno, hanno [vö.] szavakat, így a "testvér", a toron szó státusa bizonytalan) torqua mn tűzforró; (PE12, QL) torquelë fn trópusi hőség; (PE12, QL) torwa mn sült, sütött, sötétbarna; (PE12, QL) torwa ??? (Narqelion) tosta szn tört egy nyolcad, (1/8); Lsd.: tolosta, tolsat (VT48:11) tuacca fn harci balta; (PE12, QL) tuc- i húz, von, vontat, vonszol; (esz.. aorist tucin) (TUK) tucu- i keres, kutat, elmegy érte, elhoz; (PE12, QL) tucalia ("k") ??? (Narqelion) tuia- i hajt, csírázik, kibújik, bimbózik, rügyezik; (TUY) tuilë fn tavasz, tavaszidő, kikelet; illetve még "napkelte, kora reggel, kora hajnal” (VT39:7, TUY), A Völgyzugolyi naptár szerint 54 napos periódus. Vö. tuilérë, (Függelék D) - Korai "Qenya" nyelvben, a tuilë "Tavasz", de szó szerint a "rügyezés, rügyfakadás", illetve "rügyek, friss, zöld hajtások" (LT1:269). vö. tuima a későbbi Quenya nyelvben. tuilenda mn tavaszias, friss, rügyező; (PE12, QL) tuilérë fn *"Tavasz-nap", hónapokon kívül eső nap, Súlimë és Víressë (nagyjából március és április) között. A korai"Qenya" nyelvben a Tuilérë jelentése egyszerűen "Tavasz" volt (LT1:269).

139

tunda mn magas, termetes, szálas; (TUN) tunda- i gyújt, meggyújt; (LT1:270; inkább tinta- vagy narta-) tundo fn domb, halom, dombocska,bucka, halom, rakás; (TUN) tunga mn feszes, szoros, megfeszített (húr), zengő, visszhangzó; (TUG) tunta- i meglát, észrevesz, érzékel; (PE12, QL) tuo fn izom, erő, fizikai erőnlét; (TUG) #tup- i fed, befed, betakar, lefed, beborít; untúpa, vö. szóból. Változat: top- (Etym). túpelë, “roofing, tiles, roof” N (PE12) tupin mn tetős, fedett; (PE12, QL) túpo fn tető, fedél, fedő; (PE12, QL) tupsë fn zsúp, nádtető, nádfedél, zsúpszalma, szalmatető; (TUP) tupu- i fed, befed, betakar, lefed, beborít; (tup- helyett: PE12, QL) tur- i ural, irányít, kormányoz, vezet, kezel, forgat (eszközt); (esz.. aorist turin ), múlt idő turnë (TUR) Turambar A Végzet Ura, Túrin Turambar; (Függelék A, SA:tur, TUR, MBARAT) tur fn király, uralkodó; (LT1:260); inkább aran a modern Q-ban, de vö. tur-. Vö. -tur, -ntur "úr" nevekben, pl.: Axantur, Falastur, Fëanturi, Vëantur Turcafinwë fn Celegorm; Erős Finwë, Celegorm (Sindarin) neve, rövid alak: Turco. (PM:352), vö. #turco "főnök" Turcil (szótő: turcild-) fn Númenori; (TUR), szótő turcild- tsz. turcildi (LR:47, 56; SD:246). A Tarcil változata; lsd.: VT46:17. #turco fn főnök, fő vezető, vezér; (a Turcomund "főbika" szóból; Letters:423). Turco, lsd.: Turcafinwë túrë fn hatalom, fölény, uralom, ellenőrzés, győzelem, diadal; (TUR), "erő, hatalom" (QL:95), "hatalom" (QL:96) túrëa mn erős, győzedelmes; (PE12, QL) Túrin fn ffi név, jelentése *"győzedelmes, győzelemre hangolt" (LR:395, s.v. TUR). Etym: Turindo mint Quenya forma; Túrin úgy tűnik teljesen Sindarin alak, noha illeszkedik a Quenya rendszerbe és Nienor egy Quenya mondatban használta (21 fejezet vége felé, Silm)

tulpu- i támaszt, támogat, segít; (PE12, QL) tulta- i elhív, hív, megidéz, érte küldet, elhoz; (TUL). Tultanelyes *"te hívtad őt", de ezt Tolkien megváltoztatta leltanelyes *"te küldted őt" (talán tulta- azt jelentette, hogy "küldeni", de Tolkien úgy döntött, hogy egy másik szót használ) (VT47:22) tultë fn láb (szék, asztal, stb.); (PE12, QL) tulu- i hoz, elhoz, hordoz, cipel, mozdít, mozgat, jön, közelít; (LT1:270; vö tulta-) tulunca mn biztos, szilárd, erős, állhatatos; (LT1:270; később inkább tulca) tulwë fn pillér, oszlop, rúd; (LT1:270) tulya- i vezet, visz valahova, kalauzol; (+ allativus eset) (VT43:22) túma mn? mozgó, mozduló; (MC:214; "Qenya") tumba fn mély völgy; (Letters:308; SA:tum és TUB szerint tumbo "völgy, mély völgy"); nyilvánvalóan a *tumbalë rövidebb alakja, lsd.: tumbalemorna "mélyvölgyfekete" vagy (SA:tum) "fekete mély völgy", ill. tumbaletaurëa "mélyvölgyerdős"; lsd.: Taurelilómëatumbalemorna... tumbalë* fn völgy (mély); valószínűleg a tumba hosszabb alakja, lsd.: Taurelilómea… tumbë fn trombita, harsona; (LT1:269) tumbo (szótő *tumbu-, primitív forma tumbu) fn (mély) völgy, dombok alatt vagy között (TUB, SA:tum) - Korai "Qenya": "sötét völgy" (LT1:269). Lsd.: tumba. Tumbolatsin fn (helynév, tartalmazza a tumbo szót) (LAT) tumna mn alacsony, mély, mélyen fekvő; (TUB); korai "Qenya": "mély, mélységes, sötét vagy rejtett " (LT1:269, 271) tumpa- i épít; (PE12, QL) tumpo (szótő tumpu-, primitív forma tumpu) fn púp, domborulat, kinövés, dombocska; (TUMPU) tumu- i dagad; (PE12, QL) Túna (ill. Tún) helynév, Tirion dombja (Silm, TUN, KOR), szótő – ahonnan származik - (TUN) nyilván egyszerűen dombot, buckát jelent. tuncë mn okos, eszes, ügyes, fortélyos; (PE12, QL)

140

tusturin (tusturind-) fn gyufa; (PE12, QL) #tuv- i talál, megtalál, lel, meglel, rábukkan, felfedez; perfektum utúvië "megtalálta" Aragorn felkiáltása, amikor megtalálta a Fehér Fa csemetéjét: utúvienyes "megtaláltam (azt)" (utúvie-nyes "megtalált-én-ezt") (LotR3:VI ch. 5) túvima mn elfogadható; (PE12, QL) tuvu- i kap, hozzájut, szerez, kézhez vesz, átvesz, fogad; (GL:71; ez a "Qenya" szó talán kapcsolatban van a #tuv- "talál" igével?) tuxa szn száz; (PE12/PE14, QL) -twa utótag duális possessivus végz. (Plotz)

#turinasta, #túrinasta fn királyság, uradalom; (turinastalya, túrinastalya "a te királyságod", VT43:15). Ezen szavakat Tolkien később talán elhagyta az #aranië, szó kedvéért. turinda mn kormányzó, hatalmon levő; (PE12, QL) #turindië, #túrindië fn királyság, uradalom; (turindielya, túrindielya "a te királyságod", VT43:15). Ezen szavakat Tolkien később talán elhagyta az #aranië, szó kedvéért. Turindo fn ffi név, lsd.: Túrin (TUR) turinqui fn királynő; (LT1:260; nyilvánvalóan a tur női alakja. Később: tári.) túrion (túriond-) fn palota; (PE12, QL) turma fn pajzs; (TURÚM) turmë* fn hatalom, erő; (TUR) turnë múlt idő: tur- (TUR) Túrosto fn Belegost, Gabilgathol, a Nagy Erőd Belegost (Sindarin) neve, ahol a törpök lakoztak; jelentése:"Nagy Erőd" turquima mn dölyfös gőgös fennhéjázó; (PE12, QL) turu fn tüzifa, tüzelő; (tüzifa; de faanyag általában is); (LT1:270) turu- i meggyújt, gyújt, lángra lobbant; (LT1:270; inkább tinta-) Turucáno fn Turgon; ffi név (PM:344) [Turumbar] fn Turambar; (MBARAT; Tolkien megváltoztatta: Turambar) #turúna mn-i igenév legyőzött; csak a rövid formájában ismert: turún' (UT:138, nyilvánvalóan a turun szó nem megfelelő írásmódja, Silm. 21. f.). A forma a turmúlt particípiuma, bár inkább a *túrina vagy *turna szavak tűnnek helyesnek. turúva mn fa-, fából való; (LT1:270) turuvoitë mn “gazdag (épület)fában”; (PE12, QL) turwa mn önkényeskedő, hatalmaskodó; (PE12 után, QL) turya- i tüzet fog, meggyullad; (PE12, QL) tussa fn bokor, cserje; (TUS) tustima mn gyúlékony lobbanékony éghető; (PE12, QL) tusturë fn tapló, könnyen gyújtható anyag, gyújtós; (LT1:270)

<> tyahta- i vág, vagdal, dönt, aprít; (PE12, QL) tyal- i játszik; (esz.. aorist tyalin ) (TYAL) tyalangan fn hárfás, hárfazenész; (TYAL) tyalië fn játék, sport; (TYAL, LT1:260) tyar- i okoz, előidéz, eredményez; (KYAR) tyaro fn cselekvő, tevő, végző, cselekvő személy; (KAR) tyarwe* fn ok, indok; (KYAR), a tyarszóból tyasta- i kipróbál vkt, próbára tesz vkt, próbának vet alá vkt; múlt idő tyasantë (QL:49) tyausta fn íz, zamat, aroma; (PE12, QL) tyav- i kóstol, megízlel; (esz.. aorist tyavin) (KYAB) tyavasta fn ízlelés, ízérzékelés; N (PE12, QL) tyávë fn íz, ízlés; (tsz. #tyáver ismert csak, összetétel: lámatyáver, lsd.: lámatyávë.) (MR:215, 216) tye névmás te, ön, maga; (LR:61, 70, Arct). Visszaható nm: intyë *"magad". Elképzelhető, hogy rokon a KE szótővel (E/2.), és amennyiben a tye a korábbi *kye, akkor az alak ce. tyé fn tea; (PE12, QL) tyel (tyeld-) (1) fn vég, vége v.minek, befejezés; szótő tyeld- tsz. alak: tyeldi (FS, KYEL; a tsz. tyeldi szót félreolvasták: "tyelde" az Etym-ben, LR; vö. VT45:25)

141

tyurda mn összement, megalvadt; (PE12, QL) tyúrë mn vaskos, sűrű, összesajtolt; (PE12, QL) tyuru- i megsavanyít tejet, megalszik (tej); (PE12, QL) tyus (tyux-) fn visszakérődzött falat, takarmány; (PE12, QL) tyusima mn megnyugtató, vigasztaló, csillapító, enyhítő; (PE12, QL) tyustuhta- kérődzik; (PE12, QL) tyutai megerősít, hitelesít, erőt/bátorságot önt vkbe, vigasztal; (PE12, QL) tyutalë fn megerősítés, támogatás; (PE12, QL) tyútë fn hüvelykujj; (PE12, QL)

tyel- (2) i abbahagy, befejez, beszüntet, megszüntet, végez; (KYEL) tyelca mn fürge gyors, sebes, agilis, mozgékony, (KYELEK), "hirtelen"; (PM:353) Tyelcormo fn Celegorm; Hirtelen-kelő, Hirtelen-emelkedő; Celegorm anyai neve Turcafinwë = Celegorm (PM:353) [**tyeldë], lsd.: tyel (KYEL) tyelima mn végső, utolsó, végleges; (KYEL) tyellë fn fok fokozat, kategória, osztály; (tsz.. tyeller ismert) (Függelék E) tyelma fn befejezés, végződés, vég; (FS, VT45:25) tyelpë fn ezüst; (KYELEP/TELEP), ill. Letters:426 és UT:266. Tyelpë a primitív *kyelepê Q leszármazottja, de a Telerin telpë alak gyakoribb volt, "mert a Telerek nagyobbra tartották az ezüstöt, mint az aranyat és ezüstművességüket még a Noldák is nagyrabecsülték" (UT:266). Az Etym-ben, tyelpë a Tengwa #1 neve; megfelel a ty hangnak (VT45:25). Vö. tyelpetéma, a Tengwar rendszer palatáris sorozata. Tyelperinquar fn Celebrimbor, Ezüstöklű (PM:318; ill. Telperinqar, vö.) tyelpetéma fn palatális sorozat; (Függelék E) Tyelperion fn A Telperion ritkább neve; (UT:266). tyet- i szoptat; (PE12, QL) tyetil fn kisbaba, bébi; (PE12, QL) tyetsë fn mellbimbó; (PE12, QL) tyos (tyoss-) fn köhögés; (PE12, QL) tyosta- i köhög; (PE12, QL) tyuca mn sűrű, vastag, szilárd; (PE12, QL) tyucu- i rág; (múlt idő tyuncë); (PE12, QL) tyul-* i áll, álldogál, ácsorog; (TYUL) tyulin mn magas; (PE12, QL) tyulma fn árboc, hajórúd; (TYUL, SD:419). "Qenya" tsz. tyulmin "árbocok" MC:216; inkább *tyulmar a modern Qban. tyulta-* i feláll, felemelkedik, lábra áll; (TYULU) tyulussë fn nyárfa; (TYUL) tyur fn sajt; (QL:50 cf. GL:28)

<> #u- i ne… (tedd, légy, stb), tagadó ige; (E/1 aorist uin "Én nem (teszem, vagyok, stb.)"), múlt idő úmë (UGU/UMU), jövő idő valószínűleg úva; lsd.: FS ú hat és el nélkül, nem…-val/vel; (VT39:14). Általában genitivus eset követi: ú calo "fény nélkül" (cala). ú- előtag ne, nem… (negatív előtag); egy dolog vagy jelző stb. jelenlétét, létezését birtoklását, stb. tagadja; (VT39:14, UGU/UMU/VT46:20, GÛ, LT1:272), vagy egyszerűen valami rosszra, helytelenre utal (lsd.: #úcar-, Úmaiar). Tolkien egy időben meg akarta változtatni a jelentést: ú- mint "rossz, nehéz, bonyolult"; így az ismert únótima szó jelentése: "nehéz vagy lehetetlen megszámolni" ami más, mint az egyszerű "megszámolhatatlan" (VT42:33). Azonban, Tolkien a témához kapcsolódó legutolsó szava szerint az ú- megmaradt egyszerű negatívnak (VT44:4). Vö. úa. Az Etym szerint az ú- előtag általában "rossz érzetet" jelöl, míg a korai források szerint az u- (uv-, um-, un-) "egyszerű tagadás" (UGU/UMU vs. VT42:32) úa, utótaggal úalyë, felszólítás; felszólító tag á, a negatív előtaggal: ú-, tiltást fejez ki (úalyë mittanya me, *"ne vezess minket", VT43:9, 21-22). Tolkien később azonban

142

előnyben részesítette az ala, alalyë, vö. kifejezést (illetve az áva alak is megjelent a negatív felszólításraturned). Úamanyar fn nem Amani tündék; (Esz. #Úamanya), Tündék, akik nem mentek el az Áldott Birodalomba (de elindultak Cuiviénenből azzal a szándékkal, hogy odamenjenek) = Heceldi (WJ:371). Más változatok: Úmanyar és a teljesebb Úmaneldi. (WJ:373) #úcar- i bűnöz, vétkez, hibát elkövet, bűnt elkövet, rosszat tesz; (tsz. aorist úcarer VT43:12, az *úcarir alak helyesebbnek tűnik, egy szövegváltozatban, VT43:21). A car- ige "tesz, csinál" az ú- előtaggal, jelen esetben morálisan helytelent jelent (*"rosszat tenni") és nem egyszerűen tagadást. #úcarë fn törvénysértés, bűn, vétek, vétség, túlkapás, kihágás, törvényszegés; (úcaremmar "bűneink, vétkeink", VT43:19) #úcarindo (tsz. úcarindor, VT43:27) fn bűnös, vétkes, vétkező,hibás; vö. úcar-. Az úlcarindor alak megjelenik egy korábbi szövegben, ám a Q-ban elég ritka a hosszú mgh több msh előtt (VT43:33) úcaro* fn bűnös, vétkes, hibás, bűnöző; (UGU, UMU, KAR); # úcarë uccu fn szivárvány; (PE12, QL) uë fn gyapjú (állaton), gyapjas bőr; (LT1:249) ufárëa mn nem elég, elégtelen, nem elegendő, nem elégséges; (FS). Vö. ú"nem-" és fárëa "elég, elegendő" (talán *úfárëa?) uilë fn hosszú lógó növény, főleg hínár; (UY) uin (1) lsd.: u-. Uin (2) fn Az ősi bálna, az őscet; (LT1:263) uin (uind-) fn bálna, cet; (PE12, QL) uindëa mn bálnaszerű; (PE12, QL) Uinen (Uinend-, dativus Uinenden) fn Uinen, az egyik Maia, Ossë felesége (UY, NEN). A Valarinból átvéve (WJ:404), noha tartalmazza a -nen "víz" tagot (SA:nen); utóbbi magyarázat talán folklór. Az Etymben, a név ugyanabból a gyökből

származik (UY) mint az uilë "hosszú lógó növény, főleg hínár ". Úlairi tsz. fn Nazgûl, Gyűrűlidérc (esz. *Úlairë? *Úlair?) Az etimológia homályos. Ulban (Ulband-) fn Szörny, Szörnyeteg; (Melkor egyik neve) (LT1:260) ulban (ulband-) fn szörny, óriás; (PE12, QL) irtózatos, ulbanima mn szörnyű, rettenetes; (PE12, QL) ulca mn gonosz, rossz, erkölcstelen, rosszlelkű, rosszindulatú, ártani vágyó, ártalmas, kártékony, káros; (QL:97, VT43:23-24, VT48:32; szóösszetétel: henulca "gonosz-szemű", SD:68). Vö. ulco. ulco (szótő #ulcu-) fn gonosz, rossz, gonoszság; (VT43:23-24; a szótő ismert az ablativus esetből: ulcullo "gonosztól", VT43:12) úlëa mn folyó, ömlő, áradó, zajló; (ULU) ullë i (múlt idő, tárgyatlan) folyt, folyott, ömlött; ulya-, vö. (ULU). vö. ullier "ömlött", tsz. Múlt idő of ulya- "önt", LR:47; inkább *uller a későbbi Quenyában. SD:247, ullier fordítása "kéne folynia". ullumë hat? Soha, soha nem, sohasem; (Fíriel's Song), Vö. ú-, lúmë. ullumë ata* kif soha többé, soha többet ulma fn kancsó; (PE12, QL) ulmë fn borfajta; (PE12, QL) Ulmo fn Ulmo, az egyik Vala neve, a Vizek Ura; (ULU), "az Öntő" a folklór etymológia szerint, de a nevet a Valarin nyelvből vették át (WJ:400) ulmula mn-i igenév motyogó, dünnyögő, morgó; (MC:214; "Qenya") ulqua- i szétszaggat, eltép; (PE12, QL) ulto- i ömlik, zuhog, szakad, folyik, rohan; (tárgyatlan?) (LT1:270; később: ulya- múlt idő ullë) ulu- i önt, tölt, ömleszt; (tárgyas?) (LT1:270; később ulya- múlt idő ulyanë) ulumpë fn teve, dromedár; (QL:97) ulumpingwë fn hernyó; (PE12, QL) Ulumúri tsz fn Ulmo kürtjei; etimológiai eredete bizonytlan (Silm)

143

umbas (Þ) fn pajzs; (VT45:33) umbarwa* mn végzetes, végzettel teli; umbar+arwa úma- i bővelkedik, hemzseg, nyüzsög, rajzik; (VT48:32) umbë fn völgy; (PE12, QL) úmë (1) i múlt idő um- (és u-?), nem (volt), nem (létezett), nem (tett); vö. (UGU/UMU) úmë (2) "nagyszámú vagy nagytömegű dolog (ugyanabból a fajtából)" (egy kihúzott megjegyzés megad egy elvetett jelentést is: "nagyság, terjedelmesség") (VT48:32). Vö úvë. -úmë (3) utótag nagy, méretes, hatalmas, óriás; (mennyiségileg), pl.: liyúmë "sok, temérdek, egy sereg/csomó" (VT48:32) Úmaiar tsz fn, (gonosz) Maiák; (lsd.: Maia) akik gonosszá váltak és követték Melkort, mint pl a Balrogok (MR:79). Esz. #Úmaia. úmëa (1) mn bőséges, kiadós, gazdag, nyüzsgő, hemzsegő, rajzó; (VT48:32). Vö. úvëa. úmëa (2) mn gonosz, rossz; (UGU/UMU). Az #1 érvénytelenítette? Kapcsolódik az úmëai szóhoz a Narqelion-ban, talán "Qenya" tsz. alak? umnë, lsd. matumnë a mat- szónál. umpano fn épület, építmény; az ampano, másik alakja (ez javasolt); (VT45:36, vö. PAN; VT46:8) un- előtag „gonosz”; intenzív előtag a qu előtt; asszimilált változat um- a p, és "b" előtt (utóbbi nyilvánvalóan = v a prehisztorikus b-ből, de az um- után is megmarad: umb-). Ezt az előtagot csak "gonosz értelemben" használják; egyébként az intenzív előtag az an- (és asszimilálódott változatai). (VT45:5) úna mn nélkülöző, reménytelen, elhagyatott, szűkölködő, nyomorgó, kétségbeesett, v.mitől megfosztott; (VT39:14) únat fn lehetetlen (dolog), "egy dolog, ami nem létezhet vagy nem lehet megtenni" (VT39:26) Vö. ú- és nat. unca- i kiváj, üregessé tesz, kivés, kimélyít; (UNUK)

ulundë fn áradás, árvíz, özönvíz, cunami; (ULU) ulundo fn szörny, szörnyeteg, rém; "szörny, torz és undorító lény " (ÚLUG) uluntilla fn teveszőr; (PE12, QL) ulwë, uluswë fn égerfa, éger; (QL) ulwëa mn égerfás; (PE12, QL) ulya- vb. önt, tölt, ömleszt, ömlik, zuhog, szakad, folyik; tárgyatlan múlt idő ullë, tárgyas ulyanë (ULU). Vö. ullier "ömlött", tsz. Múlt idő of ulya- "önt", LR:47; inkább *uller a későbbi Quenyában. SD:247, ullier fordítása "kéne folynia". #um- i nem, ne, nincs; (tagadószó) (E/1 aorist umin "én nem teszem, én nem vagyok"), múlt idő úmë (UGU/UMU). Jövő idő úva? (vö.) A negatív ige másik változata a #hum-, vö., de ezt Tolkien elvetette. úmaia* fn démon, gonosz szörny, rém, szörnyeteg, ördög; (UGU, UMU) Úmaneldi fn *"Nem Amani Tündék", Tündék, akik nem éltek Amanban (= Úmanyar) (WJ:373). Esz. #Úmanel, #Úmaneld-. Úmanyar tsz fn "Nem Amaniak", Tündék, akik nem értek el Amanba, a. Sindar (Sindák) és Nandor (Nandák) (SA:mân). Esz. #Úmanya. Ill. Úamanyar. [?umaqualë] talán az anqualë/unqualë szininímája, így fn halál, agónia, haláltusa; (VT45:24) umbar (umbart-, detivus esz. umbarten) fn végzet, vég, sors, fátum; (MBARAT), illetve a tengwa #6 neve (Függelék E). A pre-klasszikus Tengwar rendszerben umbar a #18 betű neve volt (VT45:33), amely tengwának Tolkien később a malta nevet adta – így a Quenya értékét megváltoztatta mb< m. –Tarumbar "A Világ Királya" (vö.), umbar az Ambar (vö.) változatának tűnik. Umbardacil fn Umbargyőző; (Függelék A); Umbar itt egy helynév (nem Quenya), nincs köze a végzet szóhoz. Umbarto fn Amras, Telufinwë, a Végzetes Amras (Sindarin), anyai neve. A nevet Fëanor Ambarto-ra változtatta. (PM:353354) umba fn méhraj, rajzás; (VT48:32)

144

Undolaurë fn "Glorund" (> Glaurung)., Glaurung, a sárkány neve; Ill. Laurundo. (LT2:341) undómë fn alkonyat, kora este, félhomály, sötétedés; félhomály: az esti órákban, nem hajnalban, (lsd.: tindómë) undu hat (és el?) le, lent, lefelé, alatt, alá, alul, alant; (UNU, VT46:20); előtag undu"lent", pl. undulávë "letakart" = fedett. Lumbulë undulávë ilyë tier "(nehéz) árnyék letekert minden utat", lírai fordítás "minden utat elnyelt a mély árnyék" undulav-* i beteakar, befed; lsd.: undu (unduláve) undumë fn szakadék, örvény, (feneketlen) mélység, föld mélye; (Markirya) undutúpa-* lsd.: untup-, untúpaÚner fn Senki, senkifia; (UT:211) ungo fn felhő (sötét), sötét árny, homályos árnyék; (UÑG) Ungoliantë fn Ungoliant; (a Pók, Morgoth szövetségese); lsd.: Ungweliantë (UÑG, DYEL, SLIG) ungwalë fn kínzás, tortúra, kínvallatás, gyötrés, sanyargatás, szenvedés, kín, kínszenvedés, gyötrődés gyötrelem; (ÑGWAL) ill.: nwalmë a későbbi Q-ban. ungwë fn pókháló, háló; a tengwa #8 neve (Függelék E), illetve a pre-klasszikus Tengwar rendszerben tengwa #20 – amely később a nwalmë lett (VT46:20). A szó jelentése régebben "homály" volt az Etymben (UÑG), korai "Qenya" nyelvben it "pók" ("különösen Ungwë a Homályszövő" = Ungoliant) (LT1:271) Ungweliantë fn Ungoliant; (a Pók, Morgoth szövetségese); (UÑG) unotë, unotëa (helyesen *únotë, *únotëa?) mn számolatlan, számtalan, nem megszámolt; (VT39:14) únótima mn nem megszámolható, számtalan, megszámlálhatatlan; (VT39:14), tsz. únótimë (fordítása "megszámlálhatatlan") ismert (ú-nót-imë "nem-számol-ható") (Nam, RGEO:66, Függelék E) unqua mn üreges odvas, lyukas; (UNUK) unqualë fn halál, agónia, haldoklás, haláltusa; (KWAL, VT45:36). Lsd.: anqualë. A pre-klasszikus Tengwar

rendszerben unqualë volt a #8 betű (VT45:18), amely később az ungwë lett – így Quenya értéke megváltozott: nqu < ngw. unquë fn lyuk, üreg, odú, gödör; (VT46:20, UNUK), a tengwa #16 neve (Függelék E; betűzése itt unque, Etym-ben unqe) untup- i lsd.: untúpa untúpa- i befed, tetőz, letakar = takar (talán *undutúpa-, vö. undu-). Az untupjelen ideje mgh hosszabbodással és -a utótaggal (vö. síla "ragyog" sil-) unuhuinë el + fn "árny-alatt" (LR:47); lsd.: huinë. unutixë fn pont az írásvonal alatt (TIK). Etym: az első elem unu-t félreolvasták: nun- (VT46:19). Változatát unutexë Tolkien elvetette (VT46:20) únyárima mn elmondhatatlan, elmesélhetetlen "lehetetlen elmondani" (mert nem ismerjük az összes tényt, vagy túl hosszú lenne) (WJ:370) úpolima* mn képtelen, lehetetlen uqu- i esik (az eső); (PE12, QL) úqua* hat semmi, nulla, zéró úquen* hat senki úquétima mn "kimondhatatlan, elbeszélhetetlen", lehetetlen elmondani, szavakba nem önthető; ill. "kiejthetetlen" (WJ:370) uquil fn eső; (PE12, QL) úr fn tűz, láng; (UR) A gyököt kihúzták az Etym-ben, de egy szó, amely innen származik, megjelenik a LotR-ban, tehát Tolkien valószínűleg újra felhasználta. Korai "Qenya" Ûr, fn "a Nap" (ill. Úri, Úrinci, Urwen) (LT1:271). Vö. Úri. Úr-anar fn „a vörös nap”; (Fíriel's Song), valójában az úr- előtagnak köze van az ur"hőseg, forrónak lenni" szóval, Silm Függelék. Vö. Ûr korai Qenya szó: "a Nap". úra (1) mn gonosz, rossz, kegyetlen, undorító, erkölcstelen, rosszindulatú, komisz; (VT43:24, VT48:32) úra (2) mn nagy, hatalmas, óriási, méretes; (UR), az első jelentés valószínűleg érvényteleníttette ezt.

145

urco szótő *urcu- és tsz. urqui, fn Ork; régi szó, az Áldott Birodalomban bármire használták, ami félelmet keltett a tündék között a vándorlás alatt; a száműzött Noldák a szót a Sindarin orch-nak ismerték fel, és az "Ork" jelentésben használták. A Sindarin-hatást mutató orco alakot is használták. (WJ:390) urdu fn halál, pusztulás; (LT2:342; később nuru) úrë fn meleg, hőség, forróság; ill. a tengwa #36 neve; (Függelék E) úri fn nap; (MC:214, 221; "Qenya"); genitivus úrio "a Napé" (MC:216) Úrimë (egyes kiadásokban Urimë, de ez hibának tűnik; vö. úrë "hőség") fn az év nyolcadik hónapja, Augusztus; (Függelék D, SA:ur-, UT:302) úrin mn tűzforró, lángoló, tüzes, égető; (LT1:271) Úrin (Úrind-, "gen.esz. Úrinden", LotR Q dat. esz.) fn Nap, a Nap (a Nap egyik neve); (UR; Az Etym-ben kihúzták, de számos szó innen származik, ezek szerint Tolkien újra felhasználta.) Úrion (Q?) fn, Fionwë (= később Eönwë); lsd.: LR index. (UR; Az Etym-ben kihúzták, de számos szó innen származik, ezek szerint Tolkien újra felhasználta.) urna fn tűzhely, sütő, kályha; (LT1:271) úro fn gonosz, rossz; (VT43:24); Inkább ulco, vö. *urta-, lsd.: ustauru fn tűz, láng; (LT1:271) uruitë mn tüzes, heves, lobbanékony, gyúlékony; (UR; Az Etym-ben kihúzták, de számos szó innen származik, ezek szerint Tolkien újra felhasználta.) urulócë fn tűzsárkány, sárkány; (LOK), tsz. Urulóci (SA:ur-). A Silm-ban, az Urulóci szó egyszerre esz. (Glaurungot úgy említették, mint "az első az Urulóki-k közül", Silm:138) és tsz. (amikor Glaurungot "az Urulókinak" nevezték, Silm:255). Urundil fn Urundil, "réz-szerető, rézbarát" (PM:365); ezek szerint az #urun egy szó a rézre, hacsak nem a -ndil "barát, szerető" tagot illesztették az #uru- (az urus, vö. rövidebb alakja?)

urus (urust-) fn réz; (VT41:10) úruva mn tüzes, heves, lobbanékony, gyúlékony; (UR; Az Etym-ben kihúzták, de számos szó innen származik, ezek szerint Tolkien újra felhasználta. Az úruva szó megjelenik a korai "Qenya" nyelvben; LT1:271 ott "mint a tűz".) uruvoitë mn tüzes, heves, lobbanékony, gyúlékony; (LT1:271) urwa mn égő, lángoló; (LT1:271) urya- i ég, elég lángol; (tárgyatlan) (LT1:271) #us- i menekül, megmenekül, szökik, meglép, elszelel, kiszökik; (az usin "ő szökik" alak adott; LT1:251; ez a kifejezés így azt jelentené, hogy "én elszököm" ha a szót alkalmazzukTolkien későbbi Quenya nyelvében). Vö. uswë. úsahta-# (þ) i kísért (bűnre), rosszra csábít; lsd.: úsahtie úsahtië (Þ) fn kényszerítés (rosszra) nyomásgyakorlás, felbujtás, feltüzelés; (VT43:23); allativus úsahtienna adott (the alternatív forma úsahtíenna hosszú í-vel hibás [ibid.]). Vö. sahta-, sahtië. usquë fn füst, gőz, pára, kigőzölgés, bűz, rossz szag, büdösség; (USUK). A preklasszikus Tengwar rendszerben az usquë a tengwa #16 neve volt, egy fázisban az értéke: squ (VT46:20). Később, Tolkien ezt a betűt unquë néven vezette be, értékr nqu. usta- i éget, eléget, tüzel; (tárgyas) (LT1:271, QL:98). Ez a forma utal az USU szóra, ami egy korai anyagban fordult elő; azonban mivel úgy tűnik, hogy Tolkien később UR-ra változtatta, inkább*urtamint usta-. uswë fn kijárat, mekelülőút, kivezető út, szökés, megszökés, menekülés; (LT1:251) Uswevandë fn a Menekülés útja; (LT2:336) utúlien lsd.: tul- (EO) Utumno (szótő *Utumnu-), fn Utumno; Melkor első erődítméníe Északon; (SA:tum, TUB). Etimológiája szerint valami "nagyon mély" vagy "nagyon rejtett"; a kifejezés "Utumno a Mélyenrejtett", MR:67 lehet, hogy a helynév körülbelüli fordítása. Ez a későbbi forrás egy szótőből származtatja "eltakar, befed",

146

vá ind Nem fogom! vagy "Ne tedd!"; ván, ványë "Nem fogom!", vammë "nem fogjuk" (WJ:371; inkább *valmë miután JRRT átírta a névmásokat a hatvanas években) -va végz nak/nek; possessivus (birtokos) végződés, kapcsolatban van a va "ból/ből" elöljárószóval. Pl.: Eldaliéva, Ingoldova, miruvóreva, Oroméva, Valinóreva (vö.) tsz. -vë amikor tsz. Szót befolyásol (archaikus -vai) (WJ:407), de úgy tűnik, hogy a -va szót használták a késő Quenya nyelvben is (vö. miruvóreva a tsz. yuldar szóra vonatkozik a Namárië-ben). Tsz. -iva (-ivë), duális -twa, részelő tsz. -líva. vacco fn dzseki, kabát, ruha, öltözet, köpeny, felöltő; (GL:21, QL:100) vahaiya mn messzi, messze, messze el; (SD:247) vaháya mn messzi, messze, messze el; (LR:47, SD:310). Más írásmód: vahaiya (SD:247) vahta- i bemocskol, bepiszkít, foltot ejt/csinál, beszennyez, összepiszkol; (WA3) vahtë fn hadviselés; (PE12, QL) vahtelë fn kereskedelem; (PE12, QL) vahtelëar fn kereskedő; (PE12, QL) vai fn külső óceán; (PE12, QL) vaia < waia (ill. vaiya < waiya) fn kerítés, bekerítés, átölelés, elsősorban a Külső Tengeré vagy Levegőé, amely beborítja a világot Ilurambaron vagy a világ falain belül. (WAY) vaia-, vaiya- i átkarol, átölel, bekerít; elsősorban a Külső Tengeré vagy Levegőé, amely beborítja a világot Ilurambaron vagy a világ falain belül; (WAY), lsd.: waia-, waiyaVaiaro fn Ulmo; Ulmo egyik neve, a Vaiya Úr (WAY) vailë fn fedés, takarás (ruhával); (WAY, PE12:100) vaima fn palást, talár, öltözet, ruha, köpeny, köntös; (LT1:271) vaina mn öltözött, öltöztetett; (LT1:272) vaina-* i öltöztet, ruház; (WAY/VAY) vaimatai öltözik, öltözködik; (WAY/VAY), (PE12, QL) vainë fn tok, hüvely, védőtok, burok; (LT1:271)

míg az Etym-ben a TUB tőből származtatják (alacsonyan fekvő dolgok). Ha a primitív forma Utubnu (Etym (TUB)) vagy Utupnu mint az MR:69-ben, a szótő alak *Utumnu- lenne. utúvienyes, lsd.: *tuvúva i nem lesz, nem fog; negatív ige jövő ideje (jelen/aorist igeidő úyë?), Fíriel's Song. Vö. u-, um-. -uva végz jövő idő;. Pl.: caluva, cenuva, hiruva, enquantuva, (en)tuluva, laituvalmet, termaruva, tiruvantes. Az – uva eredetét, etimológiáját tekintve, lsd.: VT48:32. úvanë el + fn "szépség nélküli", rondaság, csúfság, mn. úvanëa (VT39:14) úvanëa mn csúnya, nem szép, ronda, csúf, csúnya, ocsmány; (VT39:14) úvanima fn csúnya, nem szép, ronda, csúf, csúnya, ocsmány; (VT39:14). A vanima negatív alakja. úvanimo fn szörny, szörnyeteg, (Melkor teremtményei); (BAN, LT1:272); tsz. úvanimor "szörnyek" ismert (UGU/UMU, (GÛ). A VT45:7 16 szerint Tolkien nem írta nagybetűvel az úvanimo szót, noha a BAN és GÛ bejegyzésnél így írták az Etym-ben. A (tsz.) forma húvanimor-t elhagyták a hú-val együtt inkább ú- a negatív előtag, VT45:17. úvë fn bőség, sokaság, bővelkedés, nagy mennyiség; (UB). Vö. úmë #2. úvëa mn bőséges, sok, nagyszámú, rengeteg, nagyon nagy; (UB). Vö. úmëa. úvië fn megfontolás, mérlegelés, áttekintés, fontolgatás, "egy ügy átgondolása (új döntés érdekében)" (VT48:32) úyë i nem… ne…; (Fíriel's Song), (vö. VT46:22), nyilvánvalóan ye "van" negatív előtaggal: ú-, így "nincs, nem van" (úyë sérë indo-ninya símen, fordítása "itt nincs nyugta a szívemnek", szó szerint *"van nem pihen [számára] szívem itt") <> va el ból, ből tól, től, ról, ről; (VT43:20; előtag: var- pl.: var-úra "gonosztól", VT43:24)

147

vainolë fn tegez, puzdra, nyílvesszőtartó; (LT1:271) Vairë fn A Szövő, Valië; Mandos hitvese, (Silm, WEY). A név fordítása: "Örökké szövő" VT39:10, az archaikus forma *Wairê inkább, s nem Weirê, a rekonstrukciót megadják az Etym-ben (LR:398) vaita- < waita- i beburkol, betakar; (VT46:21), becsomagol, beborít, befed, beburkol, becsomagol; (LT1:271). Régebbi (MET) alak waita-. vaiwa fn szél; (WÂ/WAWA/WAIWA) vaiya < waiya (ill. vaia, waia) fn kerítés, bekerítés, átölelés, elsősorban a Külső Tengeré vagy Levegőé, amely beborítja a világot Ilurambaron vagy a világ falain belül; (WAY, nagybetűs Vaiya a GEY alatt; ez utóbbi bejegyzést kihúzták). Egy "Qenya" szövegben MC:214, vaiya fordítása "és". A pre-klasszikus Tengwar rendszerben vaiya (/ waiya) egy tengwa betű neve volt, amely nem jelenik meg Tolkien későbbi táblázatában, de nyilvánvalóan a w > v értékkel rendelkezett, akárcsak a wilya > vilya a későbbi rendszerben (VT46:21). Arden R. Smith szerint, a pre-classzikus betű formája a #21-es változata volt, amelynek Tolkien később a vala nevet adta (VT46:32). vaiya- lsd.: vaiaVala fn Hatalom, Isten, Angyali erő/hatalom; tsz. Valar vagy Vali (BAL, Függelék E, LT2:348). A Valák nagyhatalmú szellemek, akik a Teremtő nevében vigyázzák a világot; néha Isteneknek nevezik őket, noha ez ellentétes a keresztény terminológiával, hiszen a Valák teremtett lények.. A vala emellett a tengwa #22 neve (Függelék E). Gen. tsz. Valion "A Valáké" (FS, MR:18); ez a forma adja meg a tsz. Vali szót (rendhagyó) a Valar változatát (a gen. tsz. valószínűleg *Valaron lenne). Tsz. allativus valannar (LR:47, 56; SD:246). Vala tulajdonképpen ige "hatalma van" ( Eä felett), fn-ként "Hatalom, Erő" (WJ:403). A vala- ige "ural, kormányoz", csak a Valákra vonatkozhat, egy

mondatból ismert: á vala Manwë! " Manwë rendelkezzen!" és Valar valuvar "a Valák akarata fog teljesülni" (WJ:404). Azonban, Tolkiennek eredetileg nem állt szándékában a Valar szóval a "jelentése valójában "a boldogok" voltak eredeti koncepciójában; vö. valto, vald(LT2:348). – A Vala(r) szóval kapcsolatos számos szóösszetételt lásd alább. vala- i kormányoz, irányít, igazgat, vezet, uralkodik, szabályoz, parancsol, ural, elrendel dönt; csak és kizárólag a Valákkal kapcsolatban (lsd.: Vala). Jövő idő valuva adott (WJ:404) Valacar fn *"Vala-fej"???, ffi név (Függelék A) Valacirca fn "A valák sarlója", Nagymedve, (csillagállás); (SA:val-, MR:388, KIRIK, OT/OTOS/OTOK) valaina mn isteni, a Valákhoz tartozó, felséges mennyei; (BAL), Valandil fn Valandil, " Isten barátja, Valabarát; ffi név, (Függelék A, UT:210, lefordítva LR:60) Valandor fn (helynév) "A Valák földje", keverték és helyettesítették a Valinórë "A Valák földje/népe" szóval, rövid alak Valinor (SA:dôr, Silm) Valandur fn *"Vala-szolgáló" (Függelék A) Valanya fn szombat a hatnapos tündehét hatodik napja; A Valáknak szentelve (Függelék D). lsd.: Letters:427. Másik neve Tárion. Valaquenta fn A Valák jelentése, a Valák beszámolója, története; (SA:val-). Lsd.: quenta. Valarauco fn balrog lángostoros szellem, "az erő démona" (itt a vala- alapjelentése "hatalom, erő"), Sindarin balrog (WJ:415). tsz. Valaraucar (sic, nem -or) "Balrogok" (SA:val-, SA:rauco). Korai formák a "Qenya Lexion-ból" Valcaraucë, Malcaraucë (vö.), nem használatosak a modern Q-ban. #Valariandë fn Beleriand (genitivus Nyarna Valarianden "Beleriandi regék" LR:202; Tolkien a genitivus végződést megváltoztatta -n < -o; így *Nyarna Valariandëo) A Quendi and Eldar

148

Valimar fn "Vala-otthon", (helynév) A Valák otthona/lakhelye; egy hely Valinorban, másik neve Valmar. Namáriëben e szó jelentése = Valinor. (Nam, RGEO:67) valimo mn boldog, vidám megelégedett, boldogító, örvendetes; örvendező, (LT1:272; mn-ek nyilvánvalóan nem kapnak -o végződést a modern Q-ban.) valin mn boldog, vidám megelégedett, örvendező, boldogító, örvendetes; (LT1:272). Ez a szó (akárcsak az előbbi) kapcsolódik Tolkien korábbi elképzeléseihez, miszerint a Valar jelentése "a boldogok", de az újraértelmezés miatt (hatalom) a "boldog" érvényessége megkérdőjelezhető. Valinor fn "A Valák földje (vagy népe)", *"Vali-föld" (Vali = Valar), az Istenek földje Nyugaton (BAL, NDOR); vö. Valandor. Teljes alak Valinórë (BAL; Valinórë a NDOR alatt). Korai "Qenya Lexikon-ban", Valinor, Valinórë jelentése "Asgard", az istenek városa a Norvég mitológiában (LT1:272). Possessivus Valinóreva lsd.: Nurtalë Valinóreva, "Valinor Elrejtése" (Silm). Valis fn Vala (nő); (ill. Valdë) (LT1:272; később Valië) Valmar fn Valimar, helynév; vö. (Silm) Valmo fn Vala (ffi); (ill. Valon) (LT1:272; lehet, hogy nem érvényes szó a LotR Quenyában). Valon fn Vala (ffi); (ill. Valmo) (LT1:272; lehet, hogy nem érvényes szó a LotR Quenyában). Valsi = Valis? (LT1:272) -valta, -vilta utótag –talan/telen, -tlan/tlen; lsd. még: -viltë fosztóképző; (nyilvánvalóan mn képző, pl. "élettelen") (GL:23) A -lóra végződés ugyanezzel a jelentéssel megjelenik a későbbi Q-ban. valto fn szerencse, jószerencse; (LT1:272) valya mn (isteni) hatalmat birtokló; (BAL; a szó etimológiailag kötődik a Valar szóhoz, így valószínűleg nem használjuk Eru istenségével kapcsolatban). ván fn liba, gúnár, lúd; tsz. váni adott (WAN). Régebbi alak wán.

esszében, Heceldamar egy másik szó Beleriandra. Valarindi tsz fn "A Valák leszármazottai, Ardán született gyermekek" (esz. #Valarindë). (MR:49). Vö. indi. Valaróma fn "Vala-kürt", Oromë kürtje; (Silm, MR:7) valassë fn istenség, isteni természet, (vagy inkább *"valaiság"; a szót valószínűleg nem használjuk Eru istenségével kapcsolatban). (BAL) Valatar (Valatár- lsd.: gen. esz. Valatáren, a későbbi Q nyelvben ez dativus esz.) fn "Vala-király", A kilenc fő Valára vonatkozik: Manwe, Ulmo, Aule, Mandos, Lorien, Tulkas, Ossë, Orome, and Melko[r]. Megj: Ez a lista (Etym) különbözik attól, amit a Silmban találhatunk; Ossë nem Vala Tolkien későbbi elképzelésében. (BAL, VT46:17) Valatári fn "Vala-királynő" (BAL; ez a bejegyzés az Etym-ben azt állítja, hogy a Vala szónak nincs női megfelelője, ezt a szóösszetételt kivéve, de a Silm megadja a Valië mint női alakot). A Valatári nyilvánvalóan a változatlan tsz. alak: " Valatári: Varda, Yavanna, Nienna, Vana, Vaire, Este, Nessa, Uinen" (BAL; Tolkien későbbi elképzelése szerint Uinen Maia, nem Valatári/Valië). A Valatar szó tsz.-a *Valatári lenne. valca mn kegyetlen; (PE12, QL) valcanë (1) mn bizonytalan, határozatlan, meghatározhatatlan, pontatlan, nem pontos, homályos, ködös; (MC:213; "Qenya") valcanë fn (2) kínzás; (PE12, QL) Valcaraucë fn balrog; lsd.: Malcaraucë (LT1:250; később valarauco) valcë (valci-) fn él, éles penge; (PE12, QL) valcëa mn éles, vágó; (PE12, QL) vald- fn boldogság, áldottság, vidámság; (LT1:272 egy mgh-nak kéne lennie a végén). valda mn méltó, érdemes, derék, drága, értékes, költséges; (GL:23) Valdë fn Vala (nő); (ill. Valis) (LT1:272, később Valië, Valatári) valdëa mn fontos; (PE12, QL) Valië fn Vala (nő); tsz. Valier adott (Silm)

149

Vána fn Vána, Oromë felesége;(Silm, WJ:383); Etym: Vana rövid a-val. (BAN) Vanar vagy Vani tsz. fn = Valar (LT1:272) vanco fn kereskedő; (PE12, QL) vand- fn út, utca, ösvény; (LT1:264; mghnak kéne lennie a végén, inkább tië vagy mallë a későbbi Q-ban) vanda (1) fn eskü ígéret, fogadalom, fogadkozás; (CO) [vanda] (2) fn börtön, Pokol; (vö. Angavanda). (VT45:6; ezt a szót elvetették, helyette: mando) vandë hat jól, helyesen; (PE12, QL) vandil* fn bot, pálca, rúd, nyél; lsd.: vandl vandl fn bot, pálca, rúd, nyél; (LT1:264) (nincs -dl végű szó, valószínűleg *vandil. Vö. findl, findil.) vanë mn szép, gyönyörű, tetszetős; (LT1:272; inkább: vanya) vánë i múlt idő auta-, vö. (WJ:366) vanessë fn szépség, gyönyörűség; (LT1:272) vanestëa mn szépséges, elragadóan szép, gyönyörű; (PE12, QL) vanga fn szakáll, arcszőrzet; (LT2:344, GL:21; később fanga) vánië i, elment, eltávozott; az auta- ige (vö.) perfektum alakja, normál alak: avánië (WJ:366) vanima mn szép, gyönyörű, tetszetős; (BAN, VT39:14) („helyes, megfelelő, alkalmas” a korai "Qenya" nyelvben, LT1:272); névszói tsz. vanimar "a gyönyörűek", partitív tsz. genitivus vanimálion, fordítása "gyönyörű gyermekeké", de szó szerinti jelentése *" [néhány] gyönyörűé") (LotR3:VI ch. 6, fordítása: Letters:308). Arwen vanimalda "Gyönyörű Arwen", szó szerint "Arwen a te gyönyörűséged" (lsd.: -lda; később Arwen vanimelda a LotR második kiadásában; vö. vanimalda). vanimalda mn utótaggal *"a Te szépséged"; Arwen vanimalda "Arwen a te szépséged = gyönyörű Arwen" (WJ:369; Tolkien megváltoztatta a szót vanimalda < vanimelda a LotR 2. kiadásában; lsd.: vanima) Mivel a "tied" végződés normál esetben -lya és nem -lda, elképzelhető,

hogy a vanimalda ezen értelmezése nem jelenti azt, amit Tolkien eredetileg akart, és lehet, hogy nem tartotta meg később: a javított második kiadásban a vanimelda jelentheti azt, hogy "gyönyörű tünde", vanim(a) + Elda. Vanimeldë fn *"Gyönyörű-Kedves", női név; (Függelék A) Vanimo (tsz. Vanimor adott), fn "a gyönyörű", A Valák gyermekei; (BAN), vagy "a szépek népe" = (emberek és) tündék (UGU/UMU, VT45:17). Tagadó alakja úvanimor = "szörnyek". vannë múlt idő vanya- (WAN) vanta- (1) i sétál, megy, halad, gyalogol; (BAT) vanta (2) fn séta, sétálás, gyaloglás; (BAT) vanwa mn elveszett, eltávozott, elmúlt, meghalt, eltűnt, megsemmisült, nincs többé, elpusztult, vége van; (WJ:366, Nam, RGEO:67, WAN, LT1:264) vanwië fn múlt, a múlt, a múlt idő; (WAN) vanya mn becsületes, tisztességes, tetszetős; (FS), gyönyörű, szép; (BAN); névszói tsz. Vanyar "A Szépek", A Eldák első népe; a szótő eredeti jelentése"sápadt, világos színű, nem barna vagy sötét" (WJ:380, 381) Vanyar fn "A Szépek", Az Eldák első népe; a szótő eredeti jelentése"sápadt, világos színű, nem barna vagy sötét" (WJ:380, 381), lsd.: vanya vanya- i elmegy, eltávozik, elhagy, elindul, útrakel, elutazik; múlt idő vannë (WAN). Az auta- ige lehet, hogy heleyettesíti ezt az igét Tolkien későbbi elképzeléseiben. vaqua- i legyőz vkt; (PE12, QL) vaquasta/vaqui fn győzelem; (PE12, QL) váquet- i (E/1. aorist váquetin és esz. Múlt idő váquenten adott) "nemet mondani" (nem letagadni valamit, hanem nemet mondani, elutasítani: elutasít visszautasít, megtilt, nem enged (WJ:370, 371) var (1) köt vagy; (QL:100) var- (2), lsd.: va vára mn piszkos, koszos, mocskos, szennyes, beszennyezett, maszatos, sáros, tisztátalan; (WA3)

150

varta-* i elárul, becsap; Noldorin: gwarth, (WAR) varto* fn áruló; Noldorin: gwarth, (WAR) vartyanë fn szolgálat (vagy berkenye???); (PE12, QL) varya mn különböző, más; (PE12, QL) varya- i véd, védelmez, oltalmaz, óv; (BAR) vas- i rohan, száguld; (PE12, QL) Vása fn "A Fogyasztó", a Nap egyik neve (MR:130, Silm) vasar (Þ) fn fátyol kendő, sál, lepel, függöny; (VT42:10, a szó "nem volt napi használatban", VT42:9). Régebbi alak waþar. vasarya- (Þ) i lefátyoloz, elfátyoloz, fátyollal eltakar, lepellel eltakar, leplez, palástol, elrejt, eltitkol; (VT42:10) vascelu fn szökőkút; (PE12, QL) vassalë fn mogyorógubacs; (PE12, QL) vassë (vassi-) fn szárny; (PE12, QL) vassivaswë fn szárnycsapás; (utolsó s = th) (PE12, QL) vasta fn út; (PE12, QL) vata* fn ösvény, út, csapás, nyomvonal; Régi Noldorin: bata, (BAT) vatta-* i tapos, rátapos, rálép; Noldorin: batho, (BAT) vaxë* fn folt, pötty; Vö.: yarvaxëa „vérfoltos”, nai yarvaxea rasselya taltuva ngotto-carinnar! vaxëa* mn foltos, foltozott, pettyes; lsd.: vaxë* ve el mint, úgy mint, akár, -ként; (Nam, RGEO:66, Markirya, MC:213, 214, VT27:20, 27); Narqelion-ban ve jelentése lehet "ban/ben" vagy "mint". -vë, végz módhatározók végződése, mnhez csatolva, „-on/en/én/őn/űn” stb., (lsd.: andavë, anda) vëa (1) mn férfias, határozott. életerős, erőteljes, felnőtt, érett; (WEG) vëa (2) fn tenger; (MC:213, 214, 216; az első jelentés valószínűleg érvénytelenítette, noha a Vëantur és Vëandur [vö.] szavak esetében a #2 jelentést valószínűsítik páran. Azonban a normál szó a tengerre az ëar.) Ragozott alak vëan "tenger" (MC:220), vëar "tengerben" ("Qenya"

várata*, váraya* i (RR) bepiszkít, bemocskít, koszol; vö. vára; (WA3) varca- i retteg fél vmtől (személyes); előre jelez/jelent (személytelen); (PE12, QL) varca fn félelem, rettegés, aggódás; (PE12, QL) varcima mn félelmetes, rettenetes; (PE12, QL) vard- i ural, irányít, kormányoz; (LT1:273; nem valószínű, hogy érvényes szó) Varda fn "A Fenséges", Varda, Manwë felesége, A Valák királynője, Sindarin Elbereth (BARATH, BARÁD, WJ:402; Letters:282 Varda fordítása "Kiemelkedő, magasztos") Genitivus Vardo (*Vardao). (Nam, RGEO:66). Vardamir ffi név, *"Varda-ékszer" (Függelék A, UT:210); Vardarianna ?"Varda-ajándék", egy fa neve (de a ri tag homályos) (UT:167) Vardamir fn Vardamir; ffi név, *"Vardaékszer" (Függelék A, UT:210); vardar fn király, uralkodó; (LT1:273; inkább aran) Vardarianna fn? "Varda-ajándék", egy fa neve (de a ri tag homályos) (UT:167) Vardilmë fn Vardilmë; (UT:210), talán *"Varda-barát; Vardához ragaszkodó" (amennyiben igen, akkor ez egy rövidítés *Vardandilmë, -(n)dilmë mint a -ndil nőnemű megfelelője, "barát") Vardo Meoita fn "A macskák hercege" (LT2:348; vardo "herceg" aligha érvényes; vö. vard-, vardar. Később a herceg: cundu) varimo fn idegen; (PE12, QL) varivoitë mn idegen; (PE12, QL) varna mn biztonságos, biztos őrzött, őrizett, nyugodt, zavartalan, biztonságban levő, veszélytelen; (BAR) varnassë fn biztonság, biztonságérzet; (BAR) varnë (szótő varni) (1) mn barna, barnás, füstszínű, napbarnított; szótő varni(BARÁN) [varnë] (2) fn védekezés, védelem; (BAR) varni fn királynő; (LT1:273; inkább tári) [varilë] fn védekezés, védelem; (VT45:7) varqua mn félős riadt; (PE12, QL) varta fn változás; (PE12, QL)

151

locativus -r, MC:213), vëassë "tengeren" (MC:220). Vö. vëaciryo. vëaciryo fn genitivus "tengeri hajónak/hajóé", genitivus esete a *vëacirya szónak (MC:216; "Qenya"; lsd.: vëa # 2) vëalta- i emlékeztet; (a vëa = hasonló volt); (PE12, QL) Vëandur fn Vëandur, ffi név; (PM:191), *"Erős szolga" vagy *"Tengerszolga" (= tengersész; vö. ëarendur, etimológiailag nagyon hasonló ha a Qenya forma vëa "tenger" szó megmaradt Quenya szónak). Lsd.: vëa #1 és 2 and, vö. Vëantur. vëaner fn (felnőtt) ember, férfi; (WEG) Vëantur fn Vëantur, ffi név;(UT:171), *"Erős Úr" vagy *"Tengeri Úr" (lsd vëa #1 és 2; akik jobban kedvelik a *"Tengeri Úr" fordítást, azoknak bizonyíték lehet, hogy Tolkien megtartotta a „tenger” jelentését a vëa Vö. Vëandur. vëassë fn életerő, energia, erő; (WEG) #vel- i lát, néz, szemlél; lsd.: véla véla i lát, néz, szemlél; (Arct); jelen ideje a #vel-? Igének. A mondat kontextusa ("amíg újra látlak") azt sugallja, hogy a "lát" ebben az értelemben "találkozik valakivel". velca fn láng, tűz; (LT1:260; nár, nárë a későbbi Q-ban) velicë mn nagy, hatalmas; (LT1:254; valószínűleg nem valós szó a későbbi Qban; az Etym szerint a BEL tőből származik, de azt állítja, hogy ez a tő , "a Q-ban nem található meg". Tolkien talán azért hagyta ki a velicë szót, mert túlságosan hasonlít az orosz szóra, hasonló jelentéssel.) velu- i kibont, leteker; (PE12, QL) veluntë fn vitorla; (PE12, QL) velupantië fn kinyilatkoztatás; (PE12, QL) v'emattë ??? talán ve + emattë (ismeretlen szó); (Narqelion) venassë* fn szög, (matematikai) sarok; (BEN, NAS), Noldorin: bennas vendë < wendë fn lány, lányka, hajadon, (WEN/WENED, VT45:16), "szűz" (Tolkien imafordításában Mária, lsd.: VT44:10, 18). A Véndë alak, VT44:10 nem tűnik megfelelőnek, tekintve a szó eleji hosszú

mgh-t az utána következő msh kapcsolat miatt. venë fn csónak, ladik, kis hajó, kenu; (LT1:254) vénë < wénë fn szűzesség, szűziesség; (WEN/WENED); egy forrás szerint vénë a konkrét "szűz" jelentéssel jelenik meg, (VT44:10), de az normál esetben vendë, wendë. *vénëa mn *"szűzies, szűz-, szemérmes”; (VT44:10; a forrás szerint véne' alcarë *"szűzi dicsőség", az első szó valószínűleg *vénëa, a következő szó „a” betűje miatt rövidítve.) venessë fn szüzesség, szűziesség, szemérem, szemérmesség, ártatlanság; (WEN/WENED) venië fn? forma, alak, szabás; (LT1:254) veniel fn tengerész; (PE12, QL) vennassë* fn sarok, szöglet; Noldorin bennas; (BEN, NAS) venno fn férj (Etym-ben **verno a BES tőnél, de a VT45:7 szerint ez félreolvasás). venta fn áll (testrész); (QL:101) venta- i alakít, formál, kivág; (PE12, QL) venwë fn? forma, alak, szabás; (LT1:254) vëo fn férfi, hím; (WEG; etimológiailag kapcsolódik a vëa "férfias, erős" szóhoz; a természetesebb szó a férfira a nér. A VT46:21 szerint, Tolkien megjegyezte, hogy a vëo archaikus vagy költői szó.) véra (< régi Quenya wéra) fn személyes, magán, privát, saját; (PM:340) verca mn vad, ádáz, szelidítetlen, meg nem szelídített; (BERÉK) vérë fn megállapodás, kötelezvény, kötelezettség, becsületszó, hűség, eskü, ígéret; (WED) verië fn merészség, bátorság, vakmerőség; (BER) **verno fn férj; a venno, vö. félreolvasása (BES) veru duális tsz. fn férj és feleség, házaspár; (BES) verya- i mer, merészel, meg mer tenni; mn verya; (BER, VT45:7) verya mn bátor, merész, vakmerő; (BER, VT45:7) vessë fn feleség, nej, házastárs; (BES) vesta fn házasság, együttélés

152

vesta- i megházasodik, elvesz/hozzámegy, megnősül, férjhez megy; (BES). (a WED bejegyzés alatt az állt, hogy vesta- ige "fogadja, hogy megtesz valamit", de ezt kihúzták). vestalë fn esküvő, mennyegző, alkodalom, lagzi; (BES) (a WED bejegyzés alatt az állt, hogy "eskü", de ezt kihúzták). vestanoina mn házasság útján rokon; (PE12, QL) veuma* fn szolgáló, követő; Noldorin/Sindarin buio- és primitív *beuyâ- (BEW) veuro* fn hűbéres, vazallus; Noldorin/Sindarin: beor, bior, primitív: beuró szóból veuya-* i követ, szolgál; Noldorin/Sindarin: buio- és primitív: beuyá szóból vi* el mint, a/az; a ve i rövid, összevont alakja víca mn összehasonlítható; (PE12, QL) vícana- i összehasonlít; (PE12, QL) vícelë fn összehasonlítás; (PE12, QL) vië fn bátorság, merészség, férfiasság; (WEG) vihtë fn gumi; (PE12, QL) vil-, wil- i repül, száll, szárnyal; (ismert alakok E/1 aorist vilin, múlt idő villë. Múlt idő valószínűleg willë.) (WIL) [vilda], lsd.: vilwa vilca- i vág; (PE12, QL) vilcin mn keserű, gonosz; (PE12, QL) vilda- i fontos, megéri, fontossággal bír (személytelen); (PE12, QL) vildima mn fontos, szükséges, alapvető; (PE12, QL) vílë fn szellő, finom szél, fuvallat; (LT1:273) vilin mn szellős, szeles, levegős; (LT1:273). Ne keverjük a vilin "repülök", szóval, lsd.: vil-. vilissë fn lélek, szellem; (GL:23) -viltë, -valta utótag –talan/telen, -tlan/tlen; fosztóképző; lsd. még: -valta (nyilvánvalóan mn képző, pl. "élettelen") (GL:23) A -lóra végződés ugyanezzel a jelentéssel megjelenik a későbbi Q-ban. [vilwa < wilwa] fn levegő, lég; nem a csillagoknál, az alacsonyabb régiókban

(WIL; egy helyen a vilwa szót nem húzták ki, VT46:21) A VT46:21 szerint, Tolkien gondolkozott a vilda < wilda formán, de elvetette. vilya, wilya fn levegő, lég, ég; és a tengwa #24 neve. Régebbi alak wilya. (Függelék E). Korai "Qenya": Vilya (eredetileg Vilna) "alacsonyabban fekvő levegő" (LT1:273); vilya "levegő" (MC:215) *vinca, lsd. winca Vincarna passzív participium *"megújított, felújított" (MR:408) [vinda- i elhalványul, megfakul, elhervad, elfonnyad; múlt idő vindanë adott (VT46:21). Vö. vinta-.] [vindë fn szürkéskék, halványkék vagy halványszürke; régebbi alak windë. (WIN/WIND, VT45:16, 46:21) A szótő vindi-, tekintve a primitív windi alakot.] *vinë (vini-), lsd.: winë vínë fn ifjúság, fiatalság, ifjúkor, fiatalkor; (valószínűleg mint elvont) (VT47:26) vinë, vinnë fn tűlevelű, tobozos; (QL) Vingelot, Vingilot, Vingilótë fn Vingilot, hajónév, "Hab-virág", Eärendil hajója (SA:wing, Silm) vinnë, vinë fn tűlevelű fa; (QL) *vinima, lsd.: winima *vinimo, lsd.: winimo [vinta- i elhalványul, megfakul, elhervad, elfonnyad; múlt idő vintë, vintanë adott. (WIN/WIND) Vö. vinda-.] vinya (1) mn fiatal, ifjú; (VT46:22, VT47:26) vagy új, modern, friss; (vö. szóösszetételek: Vinyamar, Vinyarië; ill. winya "új, friss, fiatal" egy törölt bejegyzésben (Etym), VT45:16; ott először vinya volt írva.) vinya (2) < windya mn halványkék, sápadtkék; (WIN/WIND) (Nem biztos, hogy Tolkien végül törölte a szót; annyit tudunk, hogy a vinya csak a fiatal, új jelentésben ismert a későbbi Q-ban.) Vinyamar fn *"Új Lakóhely", Vinyamar; helynév; (Silm) *vinyamo, lsd.: winyamo vinyar* fn hírek, újdonságok; lsd.: sinyar Vinyarië fn Újév, Újév napja; (PM:127) [vinyë fn este; (VT46:21)]

153

vinyarna* fn regény, elbeszélés; Noldorin: sinnarn szóból, (NAR2), lsd.: sinyarna Víressë fn az év negyedik hónapja, április; (Függelék D). A név nyilvánvalóan kapcsolódik a frissességhez és a fiatalsághoz, lsd.: vírië, virya. vírië fn ifjúság, fiatalság, ifjúkor, fiatalkor; (valószínűleg mint elvont) (VT46:22) vírin fn "mágikus, üvegszerű, csillogó anyag, a Hold mintázására használták. Teljesen tisztán átlátszó dolgokra használatos" (LT2:339) virta- i szolgál; (PE12, QL) virtë fn szolga; (PE12, QL) virya mn friss, új, tiszta; (VT46:22) vista fn levegő, lég (mint anyag); (WIS (WIL) ) vitë (vits-) fn lé; (PE12, QL) vixa mn ragadós; (PE12, QL) vó (írása vô), ill. vondo, fn fia, fiú; (LT2:336; később yondo) vor-* i túlél, kibír, elvisel; (BOR) vor, voro hat mindörökre, örökké, örökkön-örökké, az idők végéig; (BOR, LT1:250, 273 [csak voro az Etym-ben]; ill. Narqelion) vora, vorë hat mindig, folytonosan, állandóan, örökké, örökösen; lsd.: voro vórë fn? tartósság, kitartás (mint fn? i.e. *"tartós minőség"?) Vö. mn. vórea. (VT45:7) vórëa mn folyamatos, folytonos, tartós, állandó, kitartó; (VT45:7) vorima mn folyamatos, ismételt, állandó, folytonos; (BOR), korai "Qenya" bejegyzés: "örökkétartó" (LT1:250) vórima (többé-kevésbé megfelel a vorima szónak?) mn "állhatatos a szövetségben, kitartó, megtartja esküjét, ígéretét, szavatartó"; genitivus vórimo (CO); lsd.: UT:317. VT45:7, vórima bejegyzése "folyamatos, kitartó, ismételt". vorinquilë fn egyhangúság, unalmasság; (PE12, QL) vornë fn korszak, éra; (PE12, QL) voro, voro- hat örökké, örökkön, örökösen, folyamatosan, állandóan, folytonosan, szüntelenül, mindig; (BOR, Narqelion) Vö. vor. (A "folyamatosan" bejegyzést tekintve, a post-Tolkien írók

időnként a voro szót használták "még, még mindig" jelentésben.) A vora, vorë változatokat "mindig" értelemben használták, lsd.: a Sub Tuum Praesidium, Quenya változatában, de Tolkien ezen formákat az illumë szóval helyettesítette (VT44:9). Vö. vórë, vórëa. vorongandelë fn hárfázás, hárfázása (egy dallamnak), annak folyamatos ismétlése; Etym-ben ezt a szót elírták "vorogandale"; lsd.: VT45:7. (BOR) voron*, vorondo* (vorond-*) mn hűséges, hű, megbízható; Noldorin: boron, (BOR) voronda mn hűséges, kitartó, állhatatos, odaadó, ragaszkodó, hű, megbízható; "állhatatos a szövetségben, kitartó, megtartja esküjét, ígéretét, szavatartó", lsd.: Elendil Voronda "Elendil a Hűséges"; genitivus Vorondo (CO). LT1:250-ben bejegyzés egyszerűen "Hűséges". Vorondil fn Vorondil, *"Hűséges barát"; ffi név (Függelék A) voronwa mn tartós, szívós, sokáig tartó, kitartó, állhatatos; (BOR) voronwë fn állhatatosság, rendületlenség, rendíthetetlenség, lojalitás, hűség, kitartás, következetesség, ragaszkodás; (CO), ill. ffi név Voronwë "A Hűséges" (PM:340, BORÓN, LT1:250) Voronwë fn Voronwë, A Hűséges; ffi név (PM:340, BORÓN, LT1:250) voronwië fn állóképesség, kitartás, szívósság, állhatatosság, sokáig tartó minőség; (BOR) vorosanya (Þ) mn szabályos, pontos, szabályszerű, rendezett, rendszeres, előírásos, előírás szerinti, törvényes, törvénytisztelő, normális; (VT46:16); ill. sanya (Þ) <<W>> megj: A száműzöttek beszédében a kezdeti –w gyakran átalakult –v-vé, amint azt Tolkien számos szóban jelölte. wá (írásmód: wâ) fn szél, szellő, fuvallat; (LT1:266) waliemba mn trópusi; (PE12, QL)

154

wén fn fiatalság, frissesség, tapasztalatlanság; (GWEN), vö. wendë "hajadon, fiatal lány, szűz" wen fn lány, hajadon, fiatal nő, szűz; (*wend-), korai "Qenya" wendi (későbbi Q alak wendë, MC:215 és Etym, gyökök GWEN, WEN/WENED). (LT1:271, 273) -wen utótag -lány, -hajadon, -nő; gyakori női névvégződés, pl.: Eärwen *"Tengerlány" (SA:wen). korai "Qenya" nyelvben wen, *"lánya" (LT1:271, 273), de ez a végződés megváltozott: -iel”. wenci fn (kis) nő, lány, kislány; nyilvánvalóan a wên- "nő, lány" kicsinyítő képzős alakja. Elképzelhető, hogy ez a forma inkább Közös Tünde mint Quenya; a Quenya forma *wencë lenne (vö. nercë "kis ember, kis férfi") (VT48:18) wendë fn lány, hajadon, szűz; (GWEN), wendë > vendë "hajadon, lány" (WEN/WENED, VT45:16, VT47:17). A VT47:17 szerint, ezt a szót "alkalmazták egészen a felnőttkorig (a házasságig)". Korai "Qenya": wendi "hajadon, lány", de ez tsz. Lenne a későbbi Q nyelvben (LT1:271); azonban a VT48:18 megemlíti a wendi "fiatal vagy kicsi nő, lány" szót (nem világos, hogy Quenya vagy Közös Tünde alak). A Sub Tuum Praesidium Quenya fordításában Tolkien a Wendë/Vendë szót "szűzre" fordította, Szűz Máriára utalva. Itt a tsz. genitivus Wenderon megjelenik a Wendë mi Wenderon "Szüzek Szüze" kifejezésben; noha inkább a *Wendion szót várnánk el (VT44:18). Wendë fn Szűz Mária (a Szűz) lsd.: Wendë mi Wenderon, a Szüzek Szüze, inkább: Wendion*, lsd.: wendë wendelë fn lányság, hajadonság, szüzesség; (LT1:271) wénë > vénë fn lányság, hajadonság, szüzesség; (WEN/WENED) wentë fn patak, csermely, ér, kis folyó; (GL:46) wenya mn zöld, zöldes, sárgás-zöld, friss; (GWEN) wéra, a véra régebbi alakja, vö. fn személyes, magán, privát, saját;

walien fn tropizmus; (PE12, QL) walna mn barna; (PE12, QL) wai (amivé a primitív tag wei "szél, sző" átalakult a Q-ban; így összekeverhető a WAY "beburkol" tővel) (WEY) waia > vaia fn átölel, átkarol, bekerít elsősorban a Külső Tengeré vagy Levegőé, amely beborítja a világot Ilurambaron vagy a világ falain belül (WAY) (lsd. vaiya, waiya) waita- > vaita- i átölel, átkarol, bekerít, beborít; (VT46:21) waiwa fn szél, szellő, fuvallat; (WÂ/WAWA/WAIWA) waiya > vaiya (ill. vaia, waia) fn kerítés, bekerítés, átölelés, elsősorban a Külső Tengeré vagy Levegőé, amely beborítja a világot Ilurambaron vagy a világ falain belül. (WAY) wán > ván fn liba, lúd, gúnár; (WA-N). wanwa fn erős szél, szélvihar, viharos szél, orkán, vihar; (LT1:266) wanwavoitë mn szeles, viharos; (LT1:266) war- i dörzsöl, dörgöl; (PE12, QL) wára, vára mn piszkos, koszos, mocskos, szennyes, beszennyezett, maszatos, sáros, tisztátalan; (WA3) waþar a vasar régebbi alakja, vö. (VT42:9) wasta- i tartózkodik, időzik, marad; (perfektum angwastië) (PE12, QL) wasto fn falu; (PE12, QL) -wë utótag személy -ember; nevek (gyakran ffi) utótagja; a "személy" tőből származik; (PM:340, WJ:399). Etym, -wë egyszerűen egy elemnek definiálták, amely gyakran megjelenik ffi nevekben, tő: (WEG) aminek köze van a "(férfias) erőhöz". wel- i forr, bugyborékol; (PE12, QL) welet (weleht-) fn forrás, bugyborékolás; (PE12, QL) welwa mn forró, forrásban lévő, bugyborékoló; (PE12, QL) welwë fn forrás, bugyborékolás; (PE12, QL) wembë/wembil fn féreg, kukac; (PE12, QL)

155

winda fn szövet, szövedék, ruhaanyag; (LT1:254) [windë > vindë mn halványkék; (VT45:16)] windelë fn szövés; (LT1:254) windya > vinya mn halványkék; (WIN/WIND) (Nem biztos, hogy Tolkien elvetette ezt a szót, vagy sem: de a vinya jelentése "új" a későbbi források szerint.) winë (szótő wini-, primitív forma wini) fn "kisgyerek, bébi, csecsemő, kisded", "kicsi", illetve egy gyerekjátékban "kisujj" vagy "kislábujj" (VT46:10, 26, VT48:6, 16). Szinonímák win(i)cë, winimo. A száműzöttek nyelvében ez a szó valószínűleg a *vinë lenne; vö. winya > vinya "fiatal, új". winga fn hab, tajték, permet, permetfelhő; (Markirya). Lsd.: wingë. wingë fn hab, permet, hullámtaréj, tajték; (WIG); hab, hullámtajték; (LT1:273). A pre-classzikus Tengwar rendszerben a wingë a tengwa #24 neve volt, amit Tolkien később átnevezett: wilya > vilya. – lsd.: winga (Markirya). Wingelot, Wingelótë fn Vingilot, „Habvirág” Earendel [sic] hajója; (WIG, LOT(H) ) wingil (wingild-, tsz. Wingildi) fn nimfa , sellő; (WIG, LT1:273); "Qenya" tsz. wingildin "habtündér, hableány" (MC:216) wingilot fn Wingilot, "habvirág, Eärendel hajója" (LT1:273; később: Wingelot, Wingelóte) winicë (ill. wincë), fn baba, bébi, kisgyerek; egy gyerekjátékban "kisujj" vagy "kis lábujj" (VT48:6). Szinonímák: winë, winimo. A száműzöttek nyelvében ez a szó *vinicë, *vincë lenne; vö. winya > vinya "fiatal, új". Mivel a kicsinyítő képző -icë az –iki tagból származik (VT48:16), winicë szótöve lehet, hogy winici-. winima mn gyermeki, gyerekes, gyermeteg, gyermekies, csacska; (VT47:26). A száműzöttek nyelvében ez a szó *vinima lenne; vö. winya > vinya "fiatal, új". winimo fn gyerek, kisgyerek, baba, bébi; "kicsi", egy gyerekjátékban "kisujj" vagy "kis lábujj" (VT47:10, VT48:6, 16).

werelin (werelind-) fn körhinta; (PE12, QL) werelinda mn forgó, pörgő; (PE12, QL) werevenda fn kanargó ér, erecske; (PE12, QL) werin mn kerek; (PE12, QL) wil- i repül, száll, szárnyal; (ismert alakok E/1 aorist vilin, múlt idő villë. Múlt idő valószínűleg willë – a száműzöttek beszédében.) (WIL) Korai "Qenya" lexicon szerint wili- "hajózik, lebeg, repül" (LT1:273) [wilda], lsd.: wilwa wilin fn madár; (LT1:273; ha ez a "Qenya" szó használatos a modern Quenya nyelvben, ne keverjük össze a –wil ige E/1 alakjával.) wilma fn levegő, lég; (alacsonyabb régiókban); (különbözik a csillagok „felső” vagy „külső” levegőjétől ) (WIL). wilwa mn bizonytalan, határozatlan, homályos, nem tiszta, kétes; (Markirya). Az Etym-ben egy hasonló szót kihúztak: [wilwa > vilwa] "levegő, alacsonyabb lég" (különbözik a csillagok „felső” vagy „külső” levegőjétől) (WIL) A VT46:21 szerint, Tolkien gondolkozott a wilda > vilda formán, de végül elvetette. wilwarin (wilwarind-, pl. tsz. wilwarindi) fn lepke, pillangó; (Markirya, WIL, LT1:273); Wilwarin egy csillagállás neve, a Cassiopeia (Silm). "Qenya" mn wilwarindeën "pillangószerű" (MC:216); "Qenya" hasonlító alak wilwarindon "mint egy pillangó" (MC:213, 220) Wilwarin fn Wilwarin, egy csillagállás neve, a Cassiopeia (Silm). wilwarindeën mn "pillangószerű" (Qenya) (MC:216); wilwarindon "mint egy pillangó"; (Qenya) (MC:213, 220) wilya lsd.: vilya wimpelë fn csillogás, csillanás, ragyogás; (PE12, QL) winca fn sarok, zug, szöglet, beugró, bemélyedés, beszögellés; (QL:104, itt ‘winka). *vinca ha ez a korai “Qenya” forma érvényes a későbbi Q-ban is. wincë, a winicë rövid alakja, vö.

156

*yar lenne (pl. *i nati yar hirnen “a dolgokat, amelyeket találtam”). ya (2) vagy yan, el mint, úgy mint; (VT43:16, valószínűleg elvetették, inkább sívë) -ya utótag kedveskedő, becéző utótag, pl. Anardilya, ami az Anardil név becézése; (UT:174, 418), valószínűleg megjelenik még atya "apa", emya "mami" (vö.) TAz ataryo "apu" és amilyë (vö.) "mami" formák tartalmazhatja a nem-specifikus változatokat is: -yo férfi. és -yë női. yacco fn ökör; (PE12, QL) yaht- lsd.: yat fn nyak; (YAK) yaima fn eszköz, kellék, szerszám, felszerelés; (GL:37) yaimë fn jajgatás, jajveszékelés, siránkozás, sírás, nyöszörgés; mn yaimëa tsz. yaimië (Markirya) yaimëa mn jajgató, jajveszékelő, nyöszörgő, siránkozó, síró; tsz. yaimië (Markirya) yaisa fn acél; (GL:37) yaiwë fn gúny, lenézés, csúfolás, megvetés, lekicsinylés, kigúnyolás, kicsúfolás; (YAY) yal- i hív, odahív, odarendel, megidéz, citál; enyalië "emlékezés" (megj. CO, UT:317) yala- i cseng; (PE12, QL) yallë fn csengő; (PE12, QL) yallo* névmás ahonan, amerről, akitől, amitől; (YA) yallumë hat? végre, valahára; (FS) yalmë fn lárma, lármázás, kiabálás, ordítozás, zajongás, morajlás, zaj, zúgás, süvöltés; (ÑGAL/ÑGALAM) yaltë fn híd; (GL:37); inkább yanta yalúmë fn régebbi idők, régebbi korok, korábbi idők; (de a Quenya szó esz.-ban van) (YA) yalúmëa mn régen, hajdan, hajdanában; (YA) yalúmessë fn locativus egyszer (valamikor), valaha, valamikor régen; (locativus yalúmë) (YA) yámë mn? ásító, ásítozó, unatkozó; (MC:214; vö. szótő YAG, Etym) yan névmás akinek, aminek, amelynek; (névmás ya + dativus végz -n), de a ya(n)

Szinonímák: winë, win(i)cë. A száműzöttek nyelvében ez a szó *vinimo lenne; vö. winya > vinya "fiatal, új". winta- i szétszór, széjjelszór, elszór, eldobál, ide-oda ráz/repít vmt; illetve ideoda száll, szétszóródik, szétoszlik, szétrebben, szétfoszlik, szóródik; (tárgyas és tárgyatlan egyaránt) (PM:376) wintil fn csillogás, felcsillanás, felvillanás, csillogó fény, villódzás, villogás; (LT1:261) winwë (winwi-) fn szikrázás, villanás; (PE12, QL) winwinoitë mn fénylő, ragyogó; (PE12, QL) winya- i villog, villan; (PE12, QL) winya (1) mn új, modern, friss, fiatal, ifjú, zsenge; (VT45:16; noha a bejegyzést törölték az Etym-ben, a vinya "új" érvényes szó a későbbi Q-ban, és a régebbi winya szót jelenti. Vö. winyamo) [winya (2), lsd.: vinya #2 (WIN/WIND)] winyamo fn gyerkőc, ifjú, kamasz, tini, tinédzser, siheder, serdülő; (VT47:26). A száműzöttek nyelvében ez a szó *vinyamo lenne; vö. winya > vinya "fiatal, új". Wirilómë fn Wirilómë; női név, A Nagy Pók (Ungoliant) neve; (LT1:254) wistë fn szövet, szövedék; (LT1:254) wórë mn édes; (PE12, QL) <> yá hat? azelőtt, régebben, valamikor, egykor, hajdan; esetleg utótag(?) "előtt, ezelőtt" (YA). A yá forma megjelenik a ya változataként is, vö. ya (1) névmás ami, amely, amelyik; (adott VT43:28, 34 és Arctic sentence), locativus utótaggal Namárië: lsd.: #yassë. A VT47:21 szerint, ya személytelen, "amely" inkább, mint "aki(t)" (vö. ye). Kifejezésben lúmessë ya [változat: yá] firuvammë, *"Az órában amelyben meg fogunk halni", a vonatkozó névmást nem jelölik határozottan esetekkel, és értelemszerűen az előző fn kapja az esetragokat (így nem *lúmessë yassë... "az órában amelyben"...) (VT43:27-28) Gyaníthatóan a ya tsz.-a

157

Yárossë* fn (RR) Aros; (folyónév) yar (vér) + ros (hab); (etym: YAR, ROS), „Vérvörös hab”. Lehetne a hab falasta is, de a rossë ered a ROS-ból. Q: yár (vér) + rossë (harmat, enyhe eső, permet). yarta/yalta fn járom, iga; (PE12, QL) yaru fn szomorúság, komor hangulat, sötétség, homály, sorscsapás; (GL:37) #yassë (1) névmás locativus "amelyben, amiben; tsz. yassen tsz. fn-re utalva (névmás ya + locativus végz.) (Nam, RGEO:66) yassë (2) hat valaha, valamikor, egyszer (régen); (YA); inkább yalúmessë vagy yáressë, hogy elkerüljük a félreértést, lsd.: yassë # 1. yat (yaht-) fn nyak; (YAK) yata- i csatlakozik; (PE12, QL) yatta fn (keskeny) földszoros, földnyelv; (YAK). A pre-classzikus Tengwar rendszerben a yatta a tengwa #35 neve volt, ennek neve később yanta. yaulë fn macska, cica; (PE16:132). Vö. mëoi. yausta fn termény; (PE12, QL) yavi gyümülcsöt terem/termel, gyümölcsöt hoz; (LT1:273, a yavin forma melleti bejegyzés szerint "termeszt gyümölcsöt (ő)"; a későbbi Q-ban ez "és termesztek gyümölcsöt", E/1 aorist.) yáva, yava lsd.: yávë fn gyümölcs yava* névmás kié, mié, akinek, aminek; (YA) yávan fn aratás, betakarítás, szüret, ősz; (LT1:273; modern Q-ban yávië) Yavanna, fn Yav-anna, "Gyümölcs-adó", Yavanna; (YAB, ANA1; cf. yávë) yavannamírë fn yavannamírë, "Yavanna ékszere"; egy fa neve, amely gömb alakú, skarlátvörös termést hoz, (UT:167) Yavannië fn, az év kilencedik hónapja, Szeptember; (Függelék D, SA:yávë) Yavannildi fn "Yavanna Követői" (esz. #Yavannildë?), olyan tünde nők, akik ismerték a coimas (lembas) készítésének titkát (PM:404). Yavanna + hildi. yávë fn gyümölcs, termés, termény; (YAB), vö. Yavanna. Korai "Qenya": yáva (LT1:273); a yava alak egy későbbi anyagban bukkan fel (VT43:31)

egy rövid életű szóként is megjelenik, "mint" a Quenya Miatyánk egyik változatában; lsd.: ya #2 (VT43:16) yána fn szentély, szent hely, szent terület, templom; (YAN) yana névmás az (a korábbi), az (az előző); (YA) yanda mn sötét, borús; (PE12, QL) yando hat is, szintén; (QL:104) yanen* névmás mivel, kivel, amivel, akivel; (YA) yanga- i ásít; (YAG) yanna* névmás hová ahová, amerre; (YA) yanta fn híd; a tengwa #35 neve (Függelék E); Etym: yanta "járom, iga" (YAT) yantya- i összead, hozzáad, hozzátesz, növel, szaporít, gyarapít, nagyobbít, fokoz; (PE15:68) yanwë fn híd, csatlakozás, földszoros, földnyelv; (YAT), eredetileg: yanwa, Tolkien megváltoztatta (VT46:22) yapa- i pattog, “ugat” (ingerülten beszél); (PE12, QL) yar névmás (ragozott) "akinek" (MC:215; ez lehet "Qenya", de másrészt viszont a névmás ya és az allativ végződés -r is érvényes a későbbi Q-ban, vö. mir "ba/be"). Valószínűleg, yar a ya tsz.-a is lehet, vö. yár (yar-, dat. esz. yaren) fn vér; (YAR; Silm függelék megadja a sercë szót. A VT46:22 szerint, Tolkien a yór szót az Etym-ben, mint ezt helyettesítő szót vezette be.) yára mn ősi, régi, öreg, más (régebbi) korhoz tartozó; (YA); nyilván egyszerűen azt is jelentheti, hogy "öreg, régi", mivel Tolkien használta az intensive/superlative formát: #anyára, amivel Elaine Griffiths-t jellemezte, mint az ő *"legrégibb" vagy *"nagyon régi" barátját egy könyvdedikációban (lsd.: an-). yárë fn előző idők, régebbi napok; (YA) yárëa mn hajdan, régen, hajdanában; (YA) yáressë fn locativus egyszer (valamikor), valaha, valamikor régen; (locativus yárë) (YA) yarra- fn vicsorgás, morgás, dörmögés; (participiumként használt tő, Markirya, fordítása "morgás")

158

yé (2) mn.? sőt, mi több; ill. yëa (VT47:31) [yé (3) = ye #3, vö.] yëa mn.? sőt, mi több; ill. yé (#2) (VT47:31) [yelca fn? kard; - Tolkien bejegyzése nem olvasható tisztán, de a szót egyébként is kihúzta. (VT45:11)] [yelda] mn barátságos, baráti, kedves barátként; (YEL, kihúzva) yeldë fn lány, lánya (v.kinek); (YEL) Az Etym-ben kihúzták, de később újra felhasználhatták az –iel végződéssel, vö. Yelin fn tél, hideg évszak; (LT1:260; modern Q-ban inkább hrívë, és a Yelin szót valószínűleg elvetették a yelwa "hideg" mn-vel együtt, amely egy másik jelentéssem felbukkan az Etym-ben). yello (1) névmás (ablativus) akitől; lsd.: ye #1. yello (2) fn csatakiáltás, diadalkiáltás, hívás; (GYEL) **yelma, lsd.: yelmë. yelmë (1) fn gyűlölet, utálat, undor(odás), irtózás, iszonyat, megvetés; Etym-ben (DYEL), a szó, mint **yelma bukkan fel, de a VT45:11 szerint ez Tolkien kézírásának félreolvasása.. A VT46:22 szerint a yelmë rövid ideig mint "lánya" (?) jelent meg. [yelmë] (2) fn (bejegyzés nincs; az etimológia szerint talán *"barátság") (YEL, kihúzva) yelta- i utál, megvet, gyűlöl, undorodik, irtózik, iszonyodik; (DYEL, VT45:11) yelwa, yelva (1) mn visszataszító, undorító, irtóztató, utálatos, gyűlöletes; (DYEL; a VT45:11 szerint Tolkien megváltoztatta: yelva.) yelwa (2) mn hideg, dermesztő; (LT1:260 "Qenya" az # 1 jelentés miatt nem érvényes. inkább ringa.) yén fn Tünde év, 144 soláris év, 52,596 nap (Nam, Függelék D, E; RGEO:66. Régebben a yén 100 soláris évet jelentett; lsd.: PM:126. Az Etym-ben, a YEN tőnél, egyszerűen "év" volt a jelentése, de a LotR Függelékében az "év" szó inkább loa vagy coranar, vö.) Yénonótië *"az évek számlálása" (MR:51). Tsz. yéni (Nam) és (Etym), YEN tőnél – noha a tsz. alakot

yávië fn ősz; (SA:yávë); ősz, betakarítás, aratás, szüret; A Völgyzugolyi naptárban egy 54 napos periódus (Függelék D). Fn yáviérë *"Ősz-nap", őszi napéjegyenlőség Yavannië(szeptember) és Narquelië (október) közé beszúrt nap neve; (Függelék D) Yavannië fn *"Ősz-nap", őszi napéjegyenlőség; (szeptember) és Narquelië (október) közé beszúrt nap neve; (Függelék D) Yávien fem. name, apparently yávë "fruit" + the feminine ending -ien. yávinqua* mn gyümölcsös, gyümölccsel teli yáwë fn hasadék, szakadék, szurdok, hegyszoros, vízmosás, hasadás, hegyhasadék; (YAG; A VT46:22 szerint, az utolsó bejegyzés „gulf” (öböl, szakadék) helyett "gully" (kis vízmosás, keskeny csatorna, bevágás)) yaxë fn tehén, fejőstehén, ill. yaxi "tehén" (de ez utóbbi inkább tsz.) (GL:36) ye (1) névmás ki, aki; és talán tárgyas esetben is "akit" (tsz. alakja i). Vö. személytelen alak: ya. Ismertek még a genitivus és ablativus esetek is: yëo és yello, mindegyik fordítása "akitől" (noha az első inkább *"akié, akinek") lenne. (VT47:21) ye (2) i (copula) van, létezik; (FS, VT46:22); korábbi és későbbi források szerint is inkább ná (vö.) a "van", így a ye szó talán csak egy elvetett kísérlet volt. Jövő idő yéva, vö. [ye (3), ill. yé, el mint, amint, úgymint, ként; (VT43:16, kihúzva; Tolkien végül a sívë alakot választotta, vö.)] -yë (4) köt és, valamint; utótagként egy szópár második tagjához, pl. Menel Cemenyë "Menny és Föld" (VT47:30, 31). Más "párokat" is említenek példaként, de azokat Tolkien nem fordította le Q-ra: Nap és Hold (*Anar Isilyë), Föld és Tenger (*Nór Eäryë), Tűz és Víz (*nárë nenyë, vagy *úr nenyë). yé (1) ind jé!, nahát!, hű!; (VT47:31), lefordítatlan szó Aragorn felkiáltásában amikor megtalálta a Fehér Fa csemetéjét.. Vö. yéta-.

159

félreolvasták "yen-" vö. VT46:23. tsz. genitivus yénion a yénion yéni "korok kora" kifejezésben (VT44:36) yen, yendë fn lánya, lány, lánya v.kinek; (YÔ/YON). Ez a szó helyettesített egy másik formát, de mégis megmaradt: lsd.: yeldë. A VT45:16 szerint a yendë egy nőnemű "cselekvő személyre" utal; a szót Tolkien megváltoztatta a yendi szóból, de később az egészet kihúzta. yenda mn tegnapi; (PE12, QL) yendiéra hat tegnapelőtt; (PE12, QL) [yendi] fn (nőnemű) cselekvő személyre (ffi. [hendo]). A yendi szót Tolkien a yendë szóra változtatta, mielőtt az egészet kihúzta. (VT45:16) yeniquanta* mn idős, öreg, koros; Sindarin: iphant, Noldorin: ifant, (YEN, KWAT), lsd.: linyenwa Yénonótië fn *"az évek számlálása" (MR:51). Tsz. yéni (Nam) és (Etym), YEN tőnél – noha a tsz. alakot félreolvasták "yen-" vö. VT46:23. yenta-* i örökbefogad (lányt); (YO) yentarë* fn örökbefogadó anya (lányt); (YO) yentaro* fn örökbefogadó apa (lányt); (YO) yentimo* fn örökbefogadott lány; (YO) yenya fn (vagy hat?) tavaly, az elmúlt év, múlt év(ben); (YA) yenyë hat tegnap; (PE12, QL) yëo névmás (genitivus) akitől; (vagy *"akinek"); lsd.: ye # 1. yérë fn *"szexuális vágy, kéjvágy"; (VT46:23; a szót nem igazán magyarázták, de egy elvont formációnak tűnik a YER tő YER "szexuális vágyat érez" alapján.) yerna mn használt, öreg, idős, avítt, viseltes; (GYER) yerya- i elhasznál, elkoptat, öregít; ill. tárgyatlan igeként is: öregszik, elkopik, elhasználódik; (GYER) yessë* fn kezdet, indulás, start; (ESE, ESET) yesta- (1) i vágyik vmre, vágyakozik vm után, óhajt, megkíván, akar; (YES, VT46:23; a későbbi forrás uatl rá, hogy Tolkien a szót kötőjellel írta, jelezve, hogy ige és nem főnév).

#yesta (2) mn *"első"; csak a yestarë szóból ismert (lsd. ott), de vö. esta. yesta-* i kezd, indul, elkezd; (ESE, ESET) yestarë fn *"első-nap", az év első napja (loa), rögtön tuilë után; (Függelék D) Yésus fn Jézus; (Úgy tűnik, a Quenya írásmód a Latin kiejtésen alapul) (VT43:31) Régebbi alakok: *Yésu, *Yesso, *Yesa, *Yéru, *Ieruva yéta- i megnéz, ránéz, rápillant; (LT1:262) Vö. yé #1. yétalë* fn tekintet, pillantás, nézés; vö. yétayéva i lesz; (ill. "ott lesz"), a ye (#2) jövő ideje. Egy fordítása "van" (írë ilqua yéva nótina, "amikor mindent megszámolnak / meg lesz számolva (van számolva)", de ez az esemény a jövőre vonatkozik; így szó szerint *"amikor minden meg lesz számolva" (FS; VT46:22). A későbbi Qban, a yéva helyett egyértelműen a nauva szó használatos. yo el –val/vel; yo hildinyar = *"örököseimmel", SD:56). Mivel a yo azt is jelentheti, hogy "aminek" (a ya névmás genitivus alakja), ezért érdemesebb az as formát használni a "-val/vel" esetében. yó ("yô"), yond- lsd.: yondo. yocar-* i szerkeszt, összerak; (YO, CAR) yolmë fn bűz; (PE12, QL) yomen-* i találkozni, összejönni; (több irányból, többen), vö.: yomenië yomenië fn találkozás, találkozó, gyülekezés, gyűlés; (három, vagy több irányból, ill. résztvevő esetén) (WJ:407) Yón fn Fiú (Jézus); (VT44:12, 17, Jézusra utalva. Tolkien a kérdéses szöveget átírta. Normál esetben a Quenya szó a fiúra: yondo, amely szintén vonatkozhat Jézusra egy szöveg szerint) yondo fn fiú, fia v.kinek; (YÔ/YON, VT43:37); vö. yonya ill. -ion. Korai "Qenya": yô, yond-, yondo "fia" (LT2:342). A LT2:344 szerint, ezek költői szavak, de a yondo tűnik a normál szónak a fiúra. Yón megjelenik a VT44, 17-ben, de Tolkien a kérdéses szöveget átírta. LT2:344 szerint yondo jelentése "férfi leszármazott, általában (déd) unoka", de a későbbi Q-ban a yondo jelentése "fia", ezt mutatja a

160

yuncë szn tizenkettő; mielőtt megváltoztatták: yunquë-ra a minquë "tizenegy" hatására (a VT48:7, 8 szerint). A yuncë alakot Tolkien megcsillagozta. Vö. encë az enquë alatt. yunquë szn tizenkettő; (VT47:41, VT48:4, 6, 9; vö. yunuk(w)- szótővel, VT42:24, 31). A szó már egy korai forrásban is megjelent (PE14:82). Pár forrás említi a #rasta szót, vö., "tizenkettő". A későbbi források azonban a yunquë szót javasolják a tizenkettőre. yunquëa szn tizenkettedik; (PE14) yungwa* fn eszköz, szerkezet, berendezés; (YUK) yungwë* fn hasznosság, használhatóság, felhasználás;(YUK) yunquenta szn tizenhárom (12 és még egy) (VT47:15), a yunquentë változata (VT47:40), vö entë #1. yunquesta szn egy tizenketted (1/12); (VT48:11) yur- i fut, szalad, rohan; (ismert yurin, fordítása "ő fut", de ez inkább E/1 aorist "én futok") -QL:106 (vö. YUR, Etym) yurë* fn futás, verseny yurasta szn huszonnégy (kétszer #rasta "tizenkettő") (PE14:17) yuro fn futás, verseny, futam; (PE12, QL) yúyo fn? hat? mindkettő, mindketten; (YÛ, VT48:10)

bejegyzés is a LT2:342-ben. Dativus yondon, VT43:36 (itt a "fia" = Jézus). Lsd.: yonya. yonta-* i örökbefogad (fiút); (YO) yontarë* fn örökbefogadó anya (fiút); (YO) yontaro* fn örökbefogadó apa (fiút); (YO) yontimo* fn örökbefogadott fiú; (YO) yonya fn + végz fiam; (nyilvánvalóan a *yondonya szó rövidített alakja; a yonya szót talán csak megszólításra használták) (LR:61) yonyo fn fia, nagyfiú; Egy változatban, a yonyo egy gyerekjátékban a "középső ujj" vagy "középső lábujj" volt, de lehet, hogy Tolkien elvetette ezt az elgondolást, és úgy döntött, hogy a hanno "fiútestvér" szót használja a játéknévre (VT47:10, 15, VT48:4) yór fn vér; lsd.: yár (VT46:22) yu- vagy yú- előtag két-, kétszeres, kettős vagy mindkettő; (VT45:13, VT46:23, VT48:20; lsd.: yualë, yúcalë, yurasta) yualë fn alkony, szürkület, homály; (KAL). Lsd.: yúcalë. yucainen szn húsz; (PE14); *yuquain? yúcalë alkony, szürkület, homály; (KAL, VT45:13). Lsd.: yualë. yuhta-* i használ, felhasznál; (YUK), Sindarin: iuihto yúla fn parázs, parázsló fadarab, izzó fadarab, zsarátnok, izzó fadarab/széndarab; (YUL) yul-* i iszik; a yulmë szóból; vö. sucyulda fn korty, kortyintás; tsz. yuldar (Nam, RGEO:66) yulma (1) fn pohár, kupa, csésze, serleg; (Nam, RGEO:67), ivóedény; (WJ:416). Tsz. yulmar adott (VT48:11) yulma (2) fn parázs, üszök; (YUL). A jelentés # 1 valószínűleg érvénytelenítette. yulmë (1) fn ivás, italozás, tivornya, ivászat; (WJ:416) yulmë (2) fn "vörös [?izzás]" (a bejegyzés olvashatatlan) (YUL) yulmo* fn ivó ember, iszákos yulu- i visz, cipel, hord, szállít; (GL:38; inkább #col-) yunca* mn használt, viselt, hordott, használatos; (YUK)

<> ai* (3) ind Sajna! Sajnos! aimanen* kif bárhogy is, akárhogy is aiqua* (2) hat bármi, akármi alasta-* i ujjong, örül; (GALÁS) alavaxië* fn tökéletesség, folttalanság almarë* kif üdvözlet Amil Eruvo* fn Istennek Anyja, Isten anyja; inkább: Eruamillë, lsd: ott *annali len kif jó szerencsét, sok szerencsét *apacúma fn tükör *apacúna- i tükröz, visszaver *Arantar fn Király-úr (ffi) *arca fn keskeny lsd.: lenwa *asta- i segít, asszisztál; (STA-)

161

niquë-* i fagy, lehűl; lsd.: nicunonwa* fn számítógép, computer; (NOT, CE) norn(ë)* fn kerék nótar* fn számítógép, számológép nur* fn morgás, mormogás, panasz; onótime* fn számlálás, számolás oquenie* fn megbeszélés, megvitatás orofarno* fn hegylakó; az orofarnë szóból parnalë* fn rend, rendszer; (PAR) penno* fn szegényember (PEN) quarta-* i szorít; (KWAR); vö. quárë quettasundolië* fn etimológia, szószármaztatás quingatelco* fn karikalábú, görbelábú ramando* fn kiáltó, kiabáló (ember, lény) raxëa*, raxalëa* mn (RR) veszélyes, vészes; (RAK); vö.: #raxë, #raxalë remma* (2) fn emlék; (REN) ren-* i emlékezik, emlékszik (REN) renta-* i emlékeztet, eszébe juttat; (REN) renya-* i emlékezik, emlékszik; (REN) samwë* fn egység, únió; (SAM) sangwëa* (RR) mn mérgező, mérges; a sangwa szóból; (SAG) sáro* fn megmentő, megváltó Sáro* ffi név Megváltó sinquita-* i ékszerez, díszít, felkészerez; ??? sir* hat ide, erre, errefelé; Primitív: sid, (SI) súmë* fn széllökés, szélroham sundocarmë* fn alapszerkezet sundolië* fn eredet, származás taicatirno* RR fn határőr, határőriző tara-* i átkel, átmegy, áthalad, keresztülvág v.min tarwa* fn kert telu* fn cél telwa* mn kései, késő, késői terwë* fn helyesség, igazságosság (TE3) tirne* fn szemöldök tirno* fn őrszem, őr tuluhta-* i támogat, támaszt; (TULÚK) tuxa* szn 144, egy nagytucat, a tünde 100 uscil*, uscille* fn cigaretta, dohány; (USUK) vára* mn másik, más ??? varno* fn őr, őriző, őrző, védő

carmë* fn készítés, csinálás, tevékenység *cumba, *cumbo fn has, pocak ectar fn galagonya, csipkebokor; *el- előtag körül- körbe*emattë fn hátrahagyott dolgok, elhagyott dolgok *enala- i megemlékezik *encarme fn termelés, produktum, produkció *ëo névm maga; (EWE) *erca (2) fn gerinc *etelerra fn száműzetés *farna fn lakozó, lakos; *halmë fn húzás, fogás; (pl.: halé) ingë* fn röppálya lacil* fn győztes, győző lanne (2)* fn vitorla láre* hat soha lasta* fn hallás lehta- (2)* i elereszt, elenged lehta- (3)* i elveszít, elveszt lepta* mn ujjú liantassë (2)* fn szőlő limba (2)* mn bánatos, szomorú limbë (2)* fn bánat, szomorúság líme* hat nagyon, meglehetősen, rendkívüli módon lindelohtë* fn zenekar, énekkar linwë* fn vers linwelë* fn költészet, poétika lipsa *(2) fn gyógyír, gyógyszer luc-* i nyel (?) maca* fn áru máhan* fn uralkodó, felsőbbrendű lény mangwa* fn eszköz, szerszám; (MAG) marvalta* fn hontalan, otthontalan, hajléktalan mavionë* fn vágyakozás, elvágyódás mence* szn 1728; a tünde 1000 minna-* i belép, bemegy miura* fn macska, cica; miure*: nőstény, miuro*: hím, (MIW) miure* fn macska (nőstény), cica; (MIW) miuro* fn macska (hím), cica; (MIW) Morwinyon* fn Arcturus nála* mn létező, valós, reális; (NA) nandor* fn farmer, gazda, gazdálkodó, fölműves Nanisáro* fn Denethor nanquenie* fn válasz, felelet

162

yaita* mn hamis, ál, utánzat, nem valódi; (YAY) yanta-* i csatlakozik, csatol; (YAT) yat-* i csatlakozik, összeér -yetillë* utótag -szemű yolo*- i bűzlik, szaglik

163