_j4s
i»
»
I
'
v
\
q^TJHAUJ SfeeEf
:.....A§.
...
!
UNITED STATES OF AMERICA.
I
t
/
^^L.
-~ i
es
olvasókony katholikus eieiui iskolak szamara.
Ara, yaszonhattal kotve, 20 ujkrajczar.
Bccsben.
A
es. kir.
iskolakdnyv
1869.
-
kiadasban.
—
.\V>
^\%
A'
es.
konyveket eladni
?
nem
kir* a'
iskolakonyv-kiadasban
czimlapon
szabad-
kitettnel
megjelent
rnagasabb aroa
A
1
1
U
11
U U
2.
oóoó 3.
e
6
ir,
ur, ar, or, er,
ri,
ró, ra, iró, ero,
ora, arra, erre. óir. ó ur. óró. ora ró. o ra er. 6 ra ii*, ar ra
ir.
er re ró. 11
en, on, ón, ta. iio.
no!
ni! ne! no,
anna,
ni ni!
neni,
en
ni,
mm,
lr ni,
rini, roni.
a no ri. a neni ri. an na ra er en ni. no er re! ne ar ra! i.
i
me! a ma, e me.
mai. mari,
mama
9
8
mi no, mer, rem, mar, ram, nem, rom, ro ma, ro ma i, rama, mero, ramara. rama i, rom, o rome, o ro mem, o rome im, u rom, uram,
nemi nemu, imre. o rom. on nem ir? ó ne ma! im re ir. mari nem erra irni. On nem mair? irni
8,
t lit,
ot, te,
ti,
ot, at,
tó, tu,
itt,
ott, tót, tor, ter, ret,
tor, rut, tur,
tar,
tur, Ont, ont, tu ró,
mar, itat, etet, nemet, a rat, a ra tó, ta nit, ta nitinó,
tó,
ii
tart,
tu tar tó,
tin ta, tin ta tar tó.
a ne
ni
ar ra
imre erre ot tan
ti
tart.
ter.
o
not e tet
on mit tart? mit mer a neni? i
tat.
9.
Z
ez, az, oz, iz ; uz,
11
tuz, tuzz! rez, nez,
maz,
mez, amaz. emez, mezó, zene. nezz!
ez oz. az ór. ez itt lir. az ott tuz. itt ez rez, az ott mez. ez az ur ir, az ta nit. ni ni itt a mez! anna ott a me zó re ter. ott az az lir ó zet uz.
12
erre nezzen On! mi az ott? arra nezz 10.
i ól, el, dl, iii,
al, el,
le, ló, le,
ló,
all,
let, lat, lat, lot, tel,
e lott, e lot
te,
e lot-
|i
13
tern, olló,
ele! el-
na la, naam. ez Ul. az all. az az lir ló. ez itt mar az ott ózet lott. ez len. az toil. a maz ott li li om. itt az al ma! anna ott o rui, im re itt ort all. a ne ni tollen.
lal iv.
u 14,
b oh!
ah! eh!ha,hó> ii! hu! hi, hii, hol? hit ,
hir,
ne ha, hal, ha lal, ha lott, hi nar 9 ru ha, ha ho ta ,
ham. a halo! mari ha lat ho zott. oh ez hi he tetlen! ott a ha tar hol hat liaz itt
all.
a
an na hoz ta hoz zam hirt. o hal lot ta. mit
te het
haz e
ó
ró la ? im re a
lott all.
nem
ta nul.
15
ma
ri
ha mar
tinta? hat a
ir.
hol a
toll?
12.
k ek,
ok, ok,
kó',
e ke,
ki,
a ko,
kaka4eke,akol, I
kik?
kar, kar,
mak, makk, tarka, a karat, akar ki, kek. a mak nem rak. a kar rak, kut, kin,
nem
kar. hol
iii
a
kakuk?
e zek ka rok. a zok ke re-
kek. ott az kek mak. en a zok ott ri nak. a i rok. ki
nem
ta
nuL
az ok
ta-
16
az ok rok az e ket huz zak. ne kiink ta nul-
lan.
nunk
kell! 13.
b eb, bu, be. bo,
rab, bab, blin,
bab, bor, bel, bar, bór, zab, bab,beke boka, ben ne, eb ben, ben9
nem, ben ne
tek.
az eb hii al lat, ez bór. az tarka bab. ez a bal lab ez a bal kez. nezz be a baz ba! hol a zab? ne
hozz ba
bot,
mert nem
e-
17
bot tal
he zem.
e bet. a ló
ii
zik
zab bal
az
el.
14.
li
ad, ad, de,
i
do,
odu,
dió, dal, dob,
hid. kad, lud, diih,
o da, a moda, del, der, darab, hod terd bard, bod za. ki dalol ott i
de
,
,
kint ?
nek.
ma da rak e ne kelma ri di ót tor. a ka-
tonak dobolnak. a hol dat
mar
lat ni.
dalt.
tol la dat
£ng.
ilfufr.
ftifcel fiir ftotljoliten.
ird le
tedd
ezt el !
a a
18
rad-e a
duna?
tu dod-e
mit ker dez tern? a de rek neha artanak. anna rendben tar tott min dent de te nem tar tot tal ren det. 9
a
rud dal e mel nek. 15.
fa,
fi,
fi ii,
fó,
fii,
fu,
fiil,
19
fel
fol,
fuz, róf,
fur,
fel.
fut, fa ko,
fer ko,
fo del,
fiiz fa.
hol a fa?
a
itt
fii.
az ur ez fe-
en fu tok. ke te holló az feher fa rad.
mi lom
tunk a ha-
fol fu tot
ra.
a
makk uk
ott a
zok
a
nak,
mi
nu Imik
let
li
kor a fak
nek.
o
ta
itt
fal.
le
róffel
„nem" mel
fan no.
mu
lat-
ki ke-
ve led ze-
mer nek?
fe lei.
2*
20 16.
uj,
ej!
haj,
jarj!
ujj,
jo,
jó.
haj,
jój
iilj!
irj!
!
jaj
!
kerj!
juh, jar, allj
ju harfa, tajek, taj tek. ez jó haj. az uj haz kifut a tej. e zek ju hok. jól irj! jó
u ton jarj!
mert nem jó
jaj neki,
uto
jart! a
21
jam bor
jo fili, a jo fi ii er de me] jutal mat. a mi jo. azt tedd. uj jat blini nemjó. hol jar tok? fi ii
17.
P p, pa
a pa, ka-
pa,
pa,kep,nep,
nap,
pap,
lap,
pep,
por,
por„
pók, talp, alap, ko zep. lep, part, part, penz,
fo-
plh,
prem, ka lap, pom pa. ez az en kala pom, amaz atled. ne lopj, mert lop-
22
ni
ne porlekedjl!
blin.
a pap jóra ta tó'
le! a
ma
nit,
ta nulj
da rat lep pel
fogjak. 18.
as, is,
sem,
se,
sar,
re
me
tes,
lus
ta,
e so,
es,
mas,
a so, os, sas,
sas,
test,
ma, ka ke rest,
sajt,
saj tó.
se,
si
sa, se,
23
rest
em
ber
nem
jó
em ber,
de
a
his ta
ló
a
sem
jó
ló.
jó
az isten,
sok em ber sa jat bii ne i mi att. ó
jót
ad.
sir se-
ihk sa tor ban lak tak. lab bal ne jój sa ros i de be! setetben ne jarja tok, mert el es het tek. ne lóss fuss! so ha se ha zudj si ess, mert el!
ke sel. ta nulj es ta nits. ne bants ma so kat. oktasd a tu dat lant te le kas sal hoz tak al mat,
24 19.
V vó,
ev,
iv,
vi,
e vó,
vó, viz
i-
vi vó, ,
van,
vaj, var, va-
va ras videk,avas ros,
vaj.
a va das kert ben va dak van nak. ez itt vak ab lak, az ott vak em ber es a maz ott vi tez fer fi u. mas a vas sal. mas a va-
ne vere kedjel! virit a mezc>. ist van sok ev vel i dosal.
jó ert
jót
varj.
25
sebb mint en. a mid van azt tedd el, a ma set ne vedd ei. konyv vel jój is ko la ba! 20.
s ag.
%,
#j*&
iga, ige,
v »g>
veg;,
niag,
goz,
~* gaz, gomb, lang, gond, a gar» rag.
galainb,
sag vetseg. tózseg, itt
a
i
i
iid
mad
gaz,
vi-
igaz-
vó$ seg,
vi-
sag. restseg.
madzag! az aga rak
se be sen
fut nak.
a
fan
26
a gak s le ve lek s vi ragok van nak. ez gom ba,
nem min den gom ba jó gom ba az eg zeng. meg is zeng az eg ? a ki le het. vig, meg biis is de
az
oregek
elótt hajtsd
meg ma ga dat
!
a fa lang-
gal eg. 21.
EUPczo! czeL
lecz,
czim, czin, czet.
czomb
,
arcz,
ercz harcz bercz, aczeh e czet Jcz ke, czi cza,, czinege, kraj czar. ,
27
a czu kor ó des. reg gel tacz es te lancz. jobb a be ke mint a harcz. mi czin czog itt? a czif ra ru hat ne ke resd! ne czi va kod jal! a kert leczczel van bekeritve. arczczal fordulj fe lem! is mered-e a strucz ma da rat? 22.
es acs,
racs,
ocs
csiir,
,
cser,
csal,
n|csel,
csap,
csik,
csd,
csiics, csitt! csont,
csend,
28
gorcs, korcs, bolcs, kulcs, nincs.
fecs ke,
har
csa,
kol cson, ki lincs, bi lincs. itt a kulcsok? nin cse nek
mi jobb a macs na? a kecske? hol
itt.
nincs,
ho
sincs,
katel
jeg sincs.
jobb a van, mint a nincs. san dor i gen csacs ka fi ii. mig ó itt nem vol^ csend volt itt. de mar most nincs be ke seg. a haz tetejet a csok csinal jak. sen kit se csalj meg! necsiifolj ki mast! ne csak tudd a jot, de cse le kedd is ha jot cselekedtel, senkitólse tarts. !
29
is
gon dot
ten
ne
fe csegj,
be
vi sel rad.
meg
csiilj
min den kit. la ka da lomban nem de ka lacs csal for go lód nak ? a ki kólcson ker, ne i gen kolt son. 23.
^m j
ife^
esz,
OSZ.
resz, szó, szii
mesz, ,
szaj,
szal. szali, szem, szel, szen,
sziv, szarv,
szomj,
sziics,
ka sza. csósz, csó szok,
fa-
szeg, vas szeg. rosz szii-
rod van, megfa zol benne. a macs ka ra vasz al
30
ra vasz sag* go noszsag. az al ma nem meszsze e sik fajatól. a kolcsont \isz sza szok tak ad ni. a jó szem jol lat. tobb szem tob bet lat. gog gel nem mesz sze jutsz pis ta vas szor gaa
x
lom mai i par ko dik. ezek mit veszesz pen ze den? mit hozasz nekem a va sar ról? tes la dak.
itt lisz
a
fa lat sar rai
ta paszt-
jak es mesz szel szok tak
be
me
tisz teld is tent!
tel ni
sze resd,
szel ni.
s
i
madd
a szen te ket
sza bad
is ?
i
az tisz-
ló
is,
31
hasz nos is, a szentek kepe it is tiszteld! sziileidet is tisz tel jed es szeres sed a mint vetsz ugy a raisz. 24.
igyi u gy? wgy?
hogy,
agy,
vagy,
vagy,
gyul,
jegy,
hegy, a gyag, a gyii, angy, targy, rongy, gy< gjongy, gyorgy, gyolcs, hogyan, fagy gyii. meggy, ez
™
l
gyongy
gyongy vig. az gyom. a gyo-
vi rag.
rag jó sza
a
32
mot gyomlaldki! en gyer mek va gyok, de majd nagy le szek. csak jót
tegy, csak jó
no ^J jót y gy* a a
tel.
e gy re sze
mar nem
fagy. elrault
nagy fagy
es sza raz-
a test nek. a
fcj
legy.
sag sok szor ar tal mas. ma gyar or szag szep or szag. gyu ri csak nagy ii gy gyel baj jal jóhe tett is ko la ba, mert la ba faj. az an gya lok rank vi gyaznak. a
lia
ziig
gyer inek rosz
gyer mek.
ty
ca.
:
->-'"-?fe -^.f?
:-'':
a^if8*"
a tya, ba tya. tynk, konty.ponty.pinty, a p on ty hal. egy tynk meg ket tyiik ha rom tynk, az órapetyeg.a pinty
33
ma
dar, pin tyó
ke nek
is
hi jak.
pety tyes tyuk. ez mer ges ku ty a. a be ka ku ruty tyol. a jó ha lasz nem egy ponty tyal jó va sar ra. az
26.
oly, hely,
moy,
gó lya. ba goSy, meiy, miy, dólyf, óyv« ily.
foly,
gally. Hus,
ittiiflr.
Sifcet fiir
ffatfcoiilen
3
34
sulyos te her ez! a fan galylyak, a galylyakon levelek van nak. te a ba goy lyal hu hogsz, a ve rób bel csi ripelsz. a mely gyer mek jól vioh, de
seli
magat,
azt szeretik. hely-
kóz zel most
lyel
is
e sik
hó.
27.
ny
v^$0f' iny,
hany, a nya,
nyer,
kony
ke nyer, ta-
ha, csiny, lyany, asz-
szony, enyv, arny, szarny, menny,
szenny, az
en
kónyv.
anyam
kenyer e le al lat.
sok
nyars.
nyelv.
gen jó a nya. a del. a ba rany sze lid ku tya egy nyu lat i
35
kónynyen elnyomhat. kón^ nyn ott a
vi tez seg, a hol
nin csen
tyeg a ke ves jószag nagy e den j ben, ha raz zak. el
len seg.
a tya
dat,
li
a nya dat
tisz tel jed,
hogy hosz szu e le to le hess a fol don. guny nyal ne ii less sen
kit.
28.
ZS zsi do,
zseb,
zsup,
zsak, zsa lya,
zsir,
rozs,
ró zsa. guzs,
zsi,
zsold,
pjzs,
zsutórzs,
zsa-
moly, zsi neg, zsizsik.
de itt!
sok
ez u gyan csak
zsir
van
nagy sze mu 3»
36
kok mind ro-
rozs! e zek a zsa
penz nincs. a ront ja a ga bo nat. e-
szak. zseb van. de zsi zsik el
zen vet
fol det ni,
rozs zsal szok tak be-
azt pedig zab bal. órzsi
csinosan varr. e gesz se gedre vigyazz! az e gesz seg nagy kincs. jó zsi figyel mes fiu, de jól is ta nul.
29.
ez
a
itt
or
fakard
lott só,
az pedig kósó.
nem
vaskard, de a
sem igazi ló. a fahidsem ko bid am! buda es pestkózótt a du nan lanczliid van. mas a bid fa, mas a fa bid, de doi many szur is mas am mint a szur doi many. karszek es s zek kar nem mind egy. falo
37
20.
fmre,
Jlona.
«Ianos,
Janka. Hedrig. Ubald.
Henrik, IJlrik,
ajos.
lin cza. Francziska,
Ferescz, JE lek,
E
Enok,
tel ke.
Eva.
Ta mas, ^a kari as,
Ksigmoni
Adolf,
Anna.
Adam, lfendel.
Agnes. Veroaika.
Hsoe,
Meszte.
Ulihaly,
Mar git.
Terez.
Karoly,
Ra ta
Itenes,
lin.
Fe ter,
Dorotytya. Piroska.
Bela,
Kor ba la.
indolf,
Rozalia. Gizela.
Cziczelle,
Gabor, Gynla, ©rban, ©don,
Ciyorgy.
Orsolya.
©rzsebet Sarolta. Szidónia.
Sandor,
Sza nisz ló, Esek ke reszt nevek.
38
Imely, Uny, Dr meny, Uzbeg, Lynba, Tyukod,
Csornok,
Nyarasd,
G csa, Orkeny.
Ezek hdysegek nevei.
= Cs, ch = es, T = y = = Zi csi, Sze che nyi = Sze ese nyi, Laky = Laki, Fay = Fai.
Ch
&
chy
I,
E zek
i.
ve ze tek ne vek.
31.
Jaj de
A
me
ho sóg
M&r
iz
Ott
se tet
van!
leg
szin te fu laszt
dunk
za
is.
ho
fel
ke re ke dik
es
el
bo rit ja
az eget.
A
villdmok esak ugy czik&znak benne.
Mdr
A Az
A A
az eg
villdm
zeng.
is
le is fit
e rós tolgy
het
s
fat is
ledontheti.
fenyiit
is
szot ha sit hat ja.
kószik
la
i
gen nierev
ezt is szet
En nem
mor
Az
te
rettegek az
g
o
Isten ótalmaz-
rem
es
kemny,
de
mig
zsol hat ja.
Mm las tól. En gem
O
gyiijt hat.
tett.
gyermeke vagyok*
dorgstól
s
vii-
39
szorgalmas
J&mbor,
kodom lenni. O majd meg ó tal
ós
en ge del mes
i
par-
•
A
mit ó a kar, az
O O O
min den ha to. parancsolja,
A
felhók
akarja,
Az
g
maz.
meg tOrtnik.
az ógdorgós
s
s
el dli.
a villdmlds
is
megsztinik.
elszlednek.
ismt
ki de rui,
a
ós
nap
sz pen
d,
e,
ragyog.
32.
a,
a
b,
es
cz,
er,
A, A, B, Cs, Cz, D, E, E, €t f
M f,
F,
ci,
n,
s£ 8, g
G,
f£
oó,
oz,
%*,
& &
e,
et
S,
,
gy,
h,
i,
i,
j,
k,
Gy,
H,
I,
t
l
K,
40 1,
ly,
id,
ny,
n,
o,
ó,
5,
ó,
L, Ly, M, N, Ny, O, Ó, 0, Ó, €j
ni,
€'M,
M,,
& *£r <j9?o, p,
Oj
/
*•
Ó,
Oj
a d d d
My,
sz,
s,
r,
MM,
ty,
t,
u,
P, R, S, Sz, T, Ty, U, lj
óKj
o,
?'~j
fi,
ii,
€j
v
?
tyj
z,
es.
0, IL V, Z, Zs. ^
«;
%
ti,
tt
&,
%>,
#>>,
ó*.
€fj
.
U, //j
41 33.
O monda:
Isten teremtett mindent.
gyen"
A
es meglett
minden.
mi a viMgon van, mind
Meg a legkisebb ftwecske Az Isten Idt mindent.
O
n Le-
Istentól van. tóle van.
is
mindent
hall is
Szhriinkbe
s
betót,
is
azt
tudja,
is
a mit
gondolunk. Isten gondot visel
Az ó akarata
mindenre.
egy hajsz&lunk sem
nelktil
es-
hetik le fejunkról.
O
mindent megtehet, a mit akar.
Ha kizoldiil,
ajeg azonnal e!olvad, a mezó viragzik, a gabona es gytimólcs
akarja,
a fa
megórik.
Ha
akarja, a fak levelei ehullnak, a foldet
ho boritja
Ha
A
el,
es a
patak befagy.
akarja, elttnk
mind O adja nekunk
s
mi
jo,
;
ha akarja, meghalunk.
Istentól van.
az etelt ós italt;
az
erót
egszseget. Isten
fregnek
De ban a
móg
az dllatokról
is
gondoskodik.
megadja
azt,
mi neki
Isten mógis
az
embert
is
fóldOn.
A
sztiksóges. szereti legjob-
42
A jó
gyermeket jobban
mint mi
szereti,
szemttnk fónyói Isten
O
a jot
szereti,
A
bunteti.
Benne semmi
legjobb.
a roszat pedig
rosz gyermeket
Gyakran gondolj
rosz
sincs.
gytiloli
ós
megbiinteti.
is
oromest im&d-
Istenre,
kozz&l ós jó lógy: ó szivesen meghallgat.
Ha
jó leszesz, szived nyugott
lesz.
Adj hal&t Istennek mindazokóri miket neked adott.
Csak ugy adsz neki
ha
jó
rejtek-helyen lógy, l&t az Isten,
ro-
igaz&n
h&l&t,
leszesz.
Ak&rmely szat
tgy!
ne
34.
A
ló,
tehón, okor,
csa, kutya,
A
—
macska
tehenet
Az okOr
fejik,
az
sertós,
tynk,
lud,
hazi-dllatok.
ós tejet ad.
ekót ós
szekeret
Mzza.
sertóst meghizlaljdk, ós belóle hiist ós
nót kapunk.
A
liid tollaival
nek meg; sz&rnya
ka-
tollaiból
A
szalon-
vdnkosokat
tólte-
pedig irótollakat
csindlunk.
A A
kutya órzi a hzat. ló rug vagy harap a kutya
az Okor ós
karmol
;
tehón
szarv&val dof;
is
a
harap
macska
43
35.
Arad, Becs, Buda, CzegCsanad, Debreczen, lód, Eger, Esztergom, Erd, Fehervar, Gacs, Gyór, Hatvan, Igló, Jaszbereny, Lippa, Mohacs, Kassa,
Nógrad
,
Nagyszombat,
Ors, Orsova, Nyarasd, Pest, Pozsony, Rozsnyó, Selmecz, Szabadka, Temesvar, Ujhely, Uzbeg, Vadkert^ Velencze, ZomZagrab, bor, Zsadany.
Ezek varasok es helysegek nevei.
44 36.
A
A
mad dr.
sas
m&s madarakra
sas
t5r.
raga dozo madirnak
Elragadja óket. Azórt neveztetik.
Tuvel szoktak
Az dr
kepet
festósz
Hol
óroli.
varrni.
A csizmadidk haszn&lj&k. A fest. A moln&r a gabon&t lisztte
is tii.
moln&r? Malomban. csóka fekete. A koczka szegletes.
A Az
órol a
m&r
ósz
Ezt leginkabb reggel
s
htwosebb.
levegó
este erezztik.
Sz&mldld meg! Ez
alma van.
tobb
Itt
A
be&llt.
nagyobb, az kisebb. Valaszsz magadnak kozóltik.
Elóbb gondolkozzal jó szoMs. Kovesd!
azutdn
,
beszlj.
Ez
37.
A
fej
rsze a
A
fodel,
ajtó. fal,
kertben gytimOlcsfók, az erdóben vad-
f&k vannak.
A
Az
a hdznak.
ós kemeiicze reszei
ablak
ordit,
testnek.
A szdraz fa jobban eg
csibe
sipeg,
a
mint a nyers.
lud gagog,
a farkas
a bar&ny bg, a kecske mekeg, a medve
morog.
A
sertes
valóban szop;
ronda
sok van
Orulunk; de a fold helytink.
dllat
;
de hasznos.
A
fóld
benne olyan, minek
mgsem
maradandó
lak*
45
A
jo
ember nem kevely
;
nem
egyediil
maga haszn&t keresi; rejtekben is jót tesz; mdsok hib&it nem kurtolL A foldnek ot resze van, ugy mint: Europa, Azsia, Afrika,
Amerika. Ausztr&lia.
38.
Ovasasi gyakorlatok.
Hdny fonszóval!
ajtó
H&ny
van
itt?
Szdmldljdtok
ablak van itt?
meg
'
46
Nekem egy
ket szemem,
fejera,
kt
k ó t labam van. H&ny ujj van mindegyik kóz en? H&ny kuvelyk van mindegyik l&bon? A mad&rnak kót ldba van. A ló nógy l&bon jdr. A lgyk
fillem,
nekhat
61
karom, k
kezem,
t
A
r&knak nyolcz l&ba van es kt ollója, melyekkel csiphet. A kigyóknak nincs I&buk. Egy htben h ó t nap van. Mi neve az elsónek, a mdsodiknak, a harmal&ba van.
diknak, a negyediknek, az
otodiknek, a hato-
a hetediknek ?
diknak,
39.
A vir&g
vór veres.
k
ó k.
Az ajak piros.
A
buza-
A
mogyoró diófa b arna. Az arany s & r g a. Milyen
az ibolya ?
b a r n a. A Mi s&rga meg ? A fu z ó 1 d. A falevól milyen ? A holló f e k et e. Mi fekete rnóg ? Az egór szurke. Mi sztirke móg? A ho fehór. Nevezzetek h&rom feher tórgyat! A korom
fekete. Milyen a rózsa ? Milyen a ny e ? Milyen a haj ? Milyenek a hdzak
Miy
szintlek
a
tehenek,
lovak,
cseresfalai ?
ludak? Az
emberek vagy fehórek, vagy feketk, barndk, vagy olajszintiek.
vagy
40.
A tek Az
asztal
go mb o1 y
Mi gSmbOlyu szegletes. Mi szegletes u.
mg ? mg?
47
A
pdlcza
egyenes. A szarv gór be, A tu hegyes. A gyiiszii tompa. Az asztal lehet gombolyu, de szegletes
is
lehet.
A
fa
móg
milyen lehet
móg
lehet
dereka !
A
egyenes;
(torzse)
hegyes
kós
;
milyen
?
41.
Az irósvaj l&gy; a ko kemóny. Az arany sulyos; a gyapju konnyii. A kóreg
durva; az (lvegtóbla sima. A malomkerók nedves; a malomkó szaraz. A hó hideg; a kóz meleg. A jeg sima, hideg ós kemóny. A hó fehór, l&gy es hideg. A kóreg ii
barna, durva
A
móg? toll
forró; milyen
leves
konn y
ii
;
A
vas bar-
A moh puha;
móg?
a; ós milyen
sz&raz.
ós
milyen
lehet
milyen
móg?
A
móg ?
42.
A
veres-e? Nem; a tej fehór. A szalma s&rga-e? Igen a szalma s&rga. Az irósvaj l&gy-e? A hó meleg-e? Az alma tej
;
szegletes-e? Milyen az Milyen az irópapiros? ilatos
móg
alma
z e1
i
? 1
Az e n.
órett
eper ? Milyen a jóg ? rózsa illatos. Mi
A
alma
jóizu.
Az
óretlen
43 43.
dtldtszó; a fa nem dtldtszó. Nappal vildgos, ójjel sótót vaix, A forrasviz tiszta; a posv&ny zayaros. Az arany fenyes; az ólora honi&lyos. A p&va szep; a sertes csunya. Az okór nagy: az eger kicsiny. A gereblye hosszu; a fósii r o v i d. Az orszagiit s z ó 1 e s a gyalogiit k e s-
Az
ablaktabla
;
A hid szóles; a folyam mly: a patak keny.
magas; gas; a
keskeny.
sekóly.
alacsony. alacsony.
a gunylió cserje
buru
A
A
A
torony
tólgyfama-
44.
va s t a g a fondl v ó k o n y. A diszd u r v a a nyulszór £ i n o m. A fuzyesszó
A kotl nóserte
;
.
;
hajlekony a bodzavesszó torókeny. A bór hajlekony; a króta torkeny. A tej hig; a ;
sajt
szil&rd.
A
fu
leves; a szena aszu. Az
ószember oreg; a gyermek fiat al. Az fveg
vagy tiszta vagy tisztatalan. A macska tiszta; a disznó ronda. A szarvasbór eros; a juhbór
gyenge.
Nevezz h&rom g y o r s dllatot Nevezz egy lassu dllatot. Nevezz hdrom vad, hdrom h £ z i
A goróny kegyetlen;a juh s z e d. A ló bdtor; anyul felónk. K&rtkony-e a hernyó? Mirt? Hasznos-e amh? Mirt? dllatot.
1i
49
45.
En
olvasunk. Mi hallunk, lelekz t n k beszl ii n k gondolko-
mi
oIvasok,
nk zunk. Mi eszttnk,
ldt u
,
,
,
Mi
cseleksztink.
sokat
tehetunk. De csak jot tegytink! A tanitó tanlt. A tanitv&nyok tanulnak. A pók stit. A szakacs es szakacsnó
A
vadasz vadat
fóz.
A
kalasz kalat fog.
iiz.
Az okor bóg. A kakas kukorit. A tyuk kod&csol. Aludg&gog. A ló nyerit, fut s kocsit hiiz, a lovagot
A
kutya ugat.
sznat eszik, fekszik d&r rep iii. A hal uszik. fa no. A vir% viragzik.
viszi
A
es alszik.
?
Az atya kilta:
A
tok?
Irare
A A
s
yagyunk.
kertben
ma-
mdsz.
fereg
A
viz foly.
Laczi, hol
Mi
Vagy-
csinal
ott
Laczi? Segit nekem. Mit csin&lsz te? Semmit sem csin&lok. Mondj&tok meg, mit csin< a
Semmit sem
ket
fili?
sok
latni-
es
csindlt.
tenni-való
van a kertben
haszn&lhattak volna az idót ? restnek lenni;
illik
Henyólt. Milyen !
Nem
Gyermeknek nem
a restsóg kezdete
minden
rosznak.
Az
A
asztalt
hazat
epitik.
(Kik? Asztalosok.) (Kik? K6mivesek.) A h&z
csinaljdk.
Kómivesek dltal.) A k5vet tógl&t getik. A tgla geb-
pittetik. (Kik dltal ? fejtik, ,
Ung.
torik. ittufte.
A
gifcel fur SatCoiikti.
4
50
(Ki dltal? Tóglds
tetik.
A
j&k.
Az
szak&csnó
A
A A
ruh&k
A gyermekeket nÓvegyermeket megmoss&k folóltoz,
A
lefektetik,
etetik,
elal-
gyermeket atyja megjutalmazza.
jó
gyermek megjutalmaztatik.
jó
A
ruhdt varrjak.
levetkoztetik,
tatj&k.
Szak&cs vagy
(Ki dltal?)
kis
tetik
lidzat lak-
óteleket fózik.
(Ki dltal?
A
'dltal.)
varratnak. lik.
Az
butorokat keszitik.
ótelek fózetnek.
A
dltal.)
(Kik dtal?)
gyermekeket szuleik megbtlntetik. A rosz gyermekek megbiintettetnek. (Kik dltal?)
A
rosz
jó
gyermeket tanitója
gyermek tek, ós
megdicsórtetik.
Zorgessetek,
adatik nektek.
A
megdicseri,
(Ki ltal?)
jó
Kórjeós
nieg-
nyittatik nektek.
46
A
szarvas
s e
b
ese
A
n fot
kakas
Ii
a
xi-
g o s a n kukorit. A csengetyu kellemesett A vadliid cseng. A harang h o g y a n szól ?
magasan
A
gyermek szivesen eagedelmeskedik. F<5nszóval olvass! Ertel-
t
olvassatok
!
!
A n tartsd. Póter r o
A
nyul
balra
lott. Eltal<a-e
fólre
jó
Szopen tiljetek oly szomoruan? K5nyvedet
me sen nózesz
repul.
ugrott.
s z
ii 1
fr.
fotott; a
Pdl
vaddsz
a vad£sz a nyulat
A
r&k
j
ó
1
Miórt
tiszolvaa.
jobbra
?
h&tra msz. A
A
kutya
szorgal-
51
mas
elóre halad
tanuló
ment.
sehov
Ma
Begg e siit
esett-e? is
Min di g
szoktunk.
Sohase
Dó
ma
Ma
irunk
melyról jo gytimolcs
,
A
!
s
b en melegen
Ejjel
lenni.
T egn ap Nóha stalni
esni ?
foglalkozzdl
hazudjatok
1
kezd
sotet
Fog-e
alunni szoktunk.
messzire
sein megyiink.
huvos van.
1
Este
a nap.
Lajos
!
h o I n a p olvasunk. hazudsag rosz mag,
oh asem
terem.
Mi van ott 1 e n t a pinczeben?Mi van ott f on t a f&n ? Ki ul ott h&tul? Ki ul ott eltll? Aty&ni messze van tóem. Ki van ós lat mindentitt? 47.
A
M
i
rt ?
nem
sz&ntotta
meg
Mert nagyon kemeny
volt.
fóldmives
megbuntettetett. Miórt ?
l£ba jdrnak. Miert
a
fóldet.
— Gyula
— A gyermekek
isko-
?
Karoly nem me het ki. Miert? Mert nem Imrenek nem lehet ki mennie. bir jórni. Miert? Mert meg van neki tiltva. Meg tobbet is beszel h e tnek, mert birnek beszelni de mdr
—
;
Bem lehet tobbet beszelnem, mert nem illik. Mire-való itt ez a kony v ? Arra-való, hogy tanul belóle. Mire-való a szek ? M i r evaló a toil ? Mire-való a fa? Mi vegre stitik a kcny eret ? Mire-való a viz ? Mir j
hasznaljuk
a
lisztet ?
kk ? Mir- val ó
Mire-valóka
a kuics
?
4*
maes-
52 48.
Isten teremtette a
holdat
liapot,
meg
s,retek
teremtmónyei. nappalt
s
ós
foldet,
a
A
hegyek
s
patakok, is
az erdók
mind
Isten
t
jjelt is.
s
a sz&ntófóldek
Isten' 'adja
jo
egszsget gondot
csillago&at
a folyamok
v5lgyek,
A
s
mennyet
az
,
O
a napfónyt ós esót, a telt es
ltet
s
meg
a^
minket,
s
italt
t&pl&l
visel rdnk.
Az egek
Isten dicsósegt hirdetik
,
es
az
gboltozat az ó kezeinek munk&j&t. Dicsórtes-
sk
az ó szent neve mindorokke! 49.
A dezik.
kisdedek ajkai az
A
,
jo
Ur
dicsósget zenge-
gyermekek szeretnek imddkoznL
elment sztiMikor Józus tizenkt ves volt leivel a templomba. A jó gyermekek orómest mennek a templomba. Edes Udv5z£tónk meg?
Az 6 angyalaik mindig, l&tj&k a mennyei Aty&nak szinet. Az órangyal Qnil a jó gyermeknek:: a
dldd a gyermekeket.
gyermeken pedig szomorkodik. (Oh edes órangyalkdm, szópen kórlek, vigy£zz róm. Lgy vezerem, hogy mig lek mindig jó s jdmbor legyek, s holtom utdn,
rosz
?
yezess be az Istenhez mennyekbe.)
53
Szemleleti targyak.
1.
K8nyv,
tóbla, papiros,
tirita,~ toll,
iron,
krta, vonalzó. -
2. Asztal,
szek
,
karszek
pad
,
,
zs&moly,
tukor, szekróny, &gy. 3. Fal,
4*
ablak, ajtó.\
Szoba,
padl&s, tetó,
Kes,
5.
kamra, koyha, pincze, lópcso,
kemeny vagy olló,
tii,
kurto.
fiirsz,
:
fejsze,
kalap&cs,
gyalu, kapa, furo, lap&t, fogó, gereblye, sarló.
Kóntos, nadrdg, melleny, kalap, sapka,
6.
nyakkendó, nyakravaló,
fejkfttó,
ing,
dolm&ny,
kóteny, kop5nyeg,^szur, bunda, csizma, czipó^ papucs, harisnya!, ;keztyu. 7.
Kenyer,
leves,
Hiis,
zSldsóg, vaj, sajt,
gyumolcs, kal&cs, burgonya.
&
Viz,
9.
tej,
Tdlak,
fazekak, korsók,
bor, ser, must, kave.
t&nyerok,
kanndk
tvegek,
bOgrek,
kosek, villdk, kanalak,
cseszk. 10. frfi, no,
Gyermek, lir,
fiu,
asszony.
le&nyka,
ifju,
hajadoiij
u Atya,
ii.
anya,
nagyanya, unoka, bdtya,
ocse, nene, hug.
Pap, mester, tanitó,
12.
biró, kereskedó, katona,
nagyatya,
ledny,
fiu,
foldmives, orvos
mesterember, fuvarosf
hajós, p&sztor, napszanios, szolga.
Kuty a, macska,
13.
mar, juh, kecske,
Fa, cserje, gomba, moh, penesz.
len,
ló,
sza-
galamb, pulyka, pava.
14.
Ko,
ókór,
tyuk, jercze, kakasr
sertes,
esirke, lud, kdcsa,
15.
tehen,
eztist,
gabona,
k&poszta*
fii,
arany, vas, agyag, gyapjiu
kender, selyem.
Moln&r,
16.
Targa,
lakatos
pók,
kómives,
szabó,
ilveges
,
mesz&ros,
,
asztalos,
des,
fazekas
,
csizmadia*
bognar
kovcs, nyerges.
,
takdcs, festó, pinter, kófaragó. 17.
Szarvas,
borz, elefant,
oz,
stildisznó,
nyiil,
eger^
majom.
18. Fuzfa, topolyfa, fenyiifa, tolgyfa, h&rsfa,
bikkfa, juharfa, gesztenyefa, almafa, kórtefa,
diófa, szilvafa, cseresnyefa, baraczkfa.
19.
ldnf
Róka
tigris,
farkas,
,
gorny, medve,
orosz-
nyest.
20- Sal&ta borsó, lenese,
,
karel&b
,
bab
,
hagyma, paprika.
retek
,
ugork%
55
H&z,
21.
templom,
kastóly,
pinty,
pacsirta
csur (pajta),
fau, vros.
Verb
22.
holó,
fecske, rigó*
,
bagoly, gólya.
sas,
Buza
23.
,
rozs
,
drpa
,
,
zab
,
kukoricza^
pohónka, kole, burgonya, ropa.
bor ona, gereblye,
24. Eke,
kapa, &só
7
sarló,
kasz%
lapat, kocsi.
25. Fej, derek es vegtagok.
A
fej teteje,
orczak, szdj, 26.
homlok, szeniek,
fiilek,
orrf
all.
Bka, yarangy
(bka), gyik,
kigyó r
tekenós (bóka), krokodil. 27. Ponty, csuka, k&r&sz, kecsege, harcsa, visa, pisztrdng, lazacz, hering.
28-
baraczk,
Alma, dió,
meggy
korte, szilva, cseresnye,
f
mondola, gesztenye.
29. Szóló,
ribiszke,
egres,
mdlna,
mo
gyoró, kokeny, eper. 30.
Hegy.
volgy, ret,
erdo, patak, folyam,
logut
to,
sz&ntófóld, kert?
tenger, orsz&giit, gya-
(ósveny).
31.
L^gy meh, ?
lepke, cserebog&r,
hernyó f
pók, hangya, r&k, csiga, kagyló, fereg.
56 32. Rózsa, zegfii,
harang-
liliom, ibolya,
vir%, buzavirg, mdlva-rózsa* 33.
A
fold,
nap, hod, csillagok.
34. Szarv,
madarak, rak
szamy, karom
p.
ragadozó
(a
korme), fark, csór (a mada-
sas
orra).
A
35.
virg
dereka
fa
lev
ag,
mag, gyoker (gyok),
gytlmOlcs,
,
(torzs),
szdry
szalma, 36. Esó,
hó,
jg,
gs,
felhó,
ejjel,
hajnal, alkony, szól. 37.
t&r
harmat,
der,
gyóntatószek (fesziilet),
,
,
,
sekrestye,
(predikalószók)
,
kereszt
zaszo, kar, ampolna, gyertyatartók.
38. Torony,'* ora,
harang
(fóoltar), kisol-
keresztelókiit,
szószek
nappal^
szivarvany,
Templom, nagyoltór
(mellekoltar)
gdor-
villdm,
jegesó,
(imdsag
,
toronygomb,
tiizveszely
,
kereszt*
ógihaboru
,
—
puspok, csaszar, kiraly jovetele). 39.
Temeto,
kereszt,
sir,
sirdomb
(sir-
halom), siremlek, fbltómad&s, yiszonltós).
5T
Olvasmanyok* En
1.
Van kt szemem, forgatható
kk gi
lat ok.
tiszt&n l&tó, mindenfeló
l&tok vir&got,
;
E
boltot.
bokrot, ldtom
fót,
ket szemet Isten adta,
s
a a
mit ldtnakj ó alkotta.
En
2.
Isten ket
p
hallok.
minden hangot, midon igy Jer lii:
,
ne tedd azt
,
3. is
En
szól edes
rem
hallgass
melynek haszn&t ón igen tudok nevetni, talni
tgedet jo
ot
ujjal!
ha aty&m
is
jol
van ónnekem, vehetem; vele
elmondhatom, mit krezek s magaszdalolni. im&dkozni ;
;
,
Isten, ki 4.
Van
s
beszelek.
van, sz&jam
sok kerdest tehetek
!
anydm
en jo kis babdm!
jój szapor&n. szeretlek
Szdjam
hogy halhassak
fulet adott,
vagy a mennyekben.
En jatszom.
ket kezem, jobb
s
ezekkel tapintok,
bal,
fogok
mindegyike s
j&tszom,
58
De ha majd nagy
a mig kicsiny vagyok.. es
hagyom
ket
dolgozni,
birok
leszek
nem
kezemet ugyan
heverni.
En
5.
Van kt
jarok.
Mbain, a melyeken
dllok,
atyam,
any&rn ut&n j&rdog&lok. Bar futni ugr&lni ligy nem tudok, mint akarnam, azon nem busulok!
Ha megnovok,
es
erósebb leszek, kótszer oly
szapora lópest teszek.
En
6.
erzek.
Szivem van, szivem van oly piczin, ós
jdtok-e
miy
,
ki adta e
a
kitól eredt
s z i v,
a keblemben.
vigan dobog oda benn,
any&m utón
atyam,
itt
szivet ó
1
et
nekem ?
A
s
Tnd-
ver olyan mclegen.
Iste%
jo
es szeretet.
Mint napo rat a nap ele szived forditsd Istes Mert ha szived Istenre nez, minden jóert do-* ,
fele.
bogni kosz s
;
a tuzpróbat
ugy
allja ki itt a foldto
mind órokke. 7.
A jdrni
Cyerinek, szeresd szflleidetl
gyermek, mig kicsiny sem
nem
tud. Enni, inni
sem
bir.
mek gyOnge s tehetetlen. De az Isten szereti ot es ad s any&t. Az atya ós anya az ó sziilk
gondot viselnek
a
dllni,
A
sem
kis gyer-
neki
atyt
sziilei.
A
A
mi
gyermekre.
59
neki
hordozza
ot,
im&dkozni
A
beszólni
j&rni,
dllni,
tilni,
tanitja,
a mi
azt,
Az anyja karjn
inegadjak azt neki.
jó,
ós
szulek eltdvolltjdk tóle
neki drtana
;
intik
a gyermeket, ós
megmondj&k neki, mi jó, mi rosz. A sztilók jók. A jó gyermek szereti óket ós szot fogad nekikgyermek nagyobb lesz ós mr iskolAba Az iskoUban helyesen beszólni olvasiii,
A )&r.
,
irni ós
szamolni tanul
;
sokat hall ott az Isten-
ról ós Jezus Krisztusról.
De
lesz.
gyermek meg nem
a
dolgozni. Kenyeret
Ha
sziilei
nem
Sziilei
ótelt
es
Ugyes, j&mbor
meg nem
eros ós
ós jó
nem
keresket magdnak.
volnanak, ehen halna meg.
gondoskodnak
rola.
Ok adnak
neki
ruhdt es lak&st, egeszsógóre
italt,
bir
gyznak, templomba
ós iskolaba
ktlldik,
vi-
hogy
jó legyen es iidvozuljon.
Hogy a szulek a gyermeknek mindezt megtehessek, sokat dolgoznak ós
De óromest dolgoznak
nagyon
elfdradnak.
ós f&radoznak gyer-
mekokórt, csak ez szófogadó ós jó legyen. Isten utan sziilem tesz legtobb jót velem, azert 6t szivemból tisztelem szeretem.
8.
otthon.
mi don reggel fólóbredt, azonnal f5p fotóltozott, megmosdott fris vfzzel, meg*
Mari, kelt,
A gyermek
60
s
fsulkódOtt
elmondta
t<5rdelve
a
reggeli
im&ds&got^ melyet konyvóbol tanult.
Azut&n leczkjt magtanulta,
s
anyjdnak
segftett a takaritasban.
Ha
anyja
Ha
s hamarj&ban vissza
ment
mit, azzonal
hogy hozzon
elkiildotte,
vala-
is
j6tt
hogy valamit ne tegyen, s Mari abban hagyta. Az
szulei azt akart&k,
elg
volt egy^ intós,«
telben nem v£logatoti adott neki, azzal
meg
A mit atyjavagy anyja volt elegedve. Mari so-
hasem mondta:.T „ez nekem nem kell." De a kenyrhez sem nyult soha, mig sziileitól nem
krt
meg nem engedtk. Torkoskodni
ezek
s
pen nem
szokott.
Ruhait kimelte,
Nem
es
gondot
viselt r&jok.
piszkolta be soha.
Ha
mondtók, hogy
este
szulei
menjen
aludni, azonnal imadkozott, levetkózott, ruhdit
osszerakta es nyajasan igy szólt: „jo ejszakat
des
s
sztileim!"
jól aludt
;
lefekiidt.
A
1
mes
vevó
tintijat
,
kellet
konyvt,
*
s
inenni, Bola azon-
papirosdt,
melyeket mindig
rendben tarta, **
Marira.
gyerniek az iskolaban.
Mikor iskoldba nal
Mindig esendesen
mert Isten angyalai vjgydztak a
jó is e n g e d e 9.
s
tollat
bizonyos
titnak indult.
s
helyen
Az tcz&n
61
nem
dcsorgot-
vagy
mas
iskola
Nem b&mszkodott
valamire,
hanem
a h&zakra'
ballagott
az/
feló.
Midón az iskol&ba belepett, „Dicsórtessb. a Jzus Krisztus"-t mondv&n, a tanitónak s tanuló-tarsainak ny&jasan koszont es csendesen
helyóre
A
ult.
tanit&s alatt
A
gett.
nyugton
volt es
azon volt hogy kerdeseire minól '
?
A
jól megfelelhessen.
sabban
foladatokat
pen
A
is
leggyor-
Ha
ve-
oromest segitett masoknak.
,
mit mondott a tanitó, mindent
sitett.
s hamarabb s
legjobban vegezni iparkodott.
s
lok keszen volt
A
nem fecse-
szavaira jól figyelmezett,
tanitó
ttistónt telje-
tanulds elótti es utdni imadsagra sze-
osszetette
s
folemelte
kezeit
es szivból
ajtatosan imddkozott.
Haza-Hienet
nem
larm&zott
s
nem
vesze-
kedett soha. Csendesen es illendókepen ballagott.
szebb
Haza erkezven edes sziileinek a legmódon „Dicsertessók a Józus Krisztus"
kftszóntest
mondott
nem is ment nem voli ós
Bela nnló
volt.
s
azonnal leczkójet tanulta
az utcz&ra,
figyelmes
A
nagy orome
s
mig
azzal
kosze
szorgalmas
ta-,
tanitó szerette ot, sziileinek pedig volt benne.
62
A gyermek
10.
az utczan.
Imre oromest j&tszott az litczan. Grilli ha a nap stitott, s az udvar es utcza szarad volt. gyermekek is szivesen jatszottak vele, mert nem Mntotta rneg óket soha. Ha
Ms
rosz
gyermekek egymas kozt czivakodtak vagy Imre azonnal odament s megb-
veszekedtek
,
kitette óket.
J&tk-kozben soha hallottak tole,
nem
sem Ha masnak
egy rosz
csufolt senkit.
szot
szivesseget tehetett, ttistent megtette.
Mikor Bregebb vagy idegen emberek k5zeledtek
feleje,
fól&llott,
Az
levette sapkajdt
s
vagy a hib&s embereket nem nevette ki. Iy nagy bunt Imre sohasem kovetett el. Csak rosz gyermekek tesznek Az emberek ortiltek, ha Imret ldttdk* ilyest becstilettudó gyermek volt k5sz5nt nekik.
oregeket
A gyermek
11.
a teiuplomban.
mindennap elment a templomba szent Mindig magdval vitte im&dsagos kony-
Ilka
misóre.
vecskejt pott.
?
A
Letrdelt kozoit,
melyet
sziileitól
neve napj&n ka-
templomban szpen es
viselte
magdt,
imadsagos konyvecskójóból imad-
vagy pedig
enekelt.
Gyakran megkO*.
63 aztinte
Istennek mindazon jót,
melyekkel
ót
meg sok&ig ólmegajdndókozta. tesse ós egószsógben tartsa meg szuleit, hogy móg sok&g legyenek oly jo szulei. De Ilka Kórte
Istent,
.
mds emberekórt is im&dkozott. Megigórte Istennek, hogy ó mindig Jambor gyermek lesz, ós kórte, szeresse ot mindig es legyen mindenkor az 6 jó mennyei atyja. Ilka jól imddkozott
A
predik&czió
alatt is
csendesen
viselte
magdt. Figyelemmel hallgatta mindazt, a mit a pap mondott. Ha otthon szulei kórdeztók, mit tanult a prediMezióból, mindig sokat tudott mondani, ós szulei szerettek
tók ot Ilka
j&mbor
12.
A
A
ós
A gyermek
ajtatos volt a mezon.
hol Gyuri lakott, ott
szomszód
faluba
megclicsór-
s
kellett
nem
volt
iskola.
iskol&ba jarnia-
Utkozben a mezon gyakran szedegetett vir&got ós bokrót&ba kótotte. Figyelmesen megszemlólgette virógjait ós gyeuge leveleiken, szop szinókón
,
jó
illatjokon tobbszor
csod&l-
E
kozben az Istenre gondolt,, ki azokat oly szópeknek teremtette ós rójok esót ós napfónyt adott. Gyuri mindig sajndlta, ha fur vagy vikozott.
ragra kellett lópnie.
Azert
az
utról
a rótre
64
vagy
vetesre
le
nem
tert
soha,
Gyum5lcs5t
pedig vagy valami mdst ópen nemszakasztott|
ha meg nem volt neki engedve. Gyuri mindenkor emlekezett az Istenre ki mindenfitt jele van ós ldt ós tud mindent le,
t
13. Szot fogadj
nap volt. Karoly az ablakon kinózett a retre, mely hóval volt elboSznritva. Vidor gyermekek mulatónak ott. jokat a dombra folhuzdk, r&tilenek s a sima Szop
hótorósen
deriilt
tóli
nyilsebessóggel
csuszanak
le.
Ez
is Karolynak igen megtetszett Yolna a mulats&gban reszt venni. Szanjat gyorsan eló is hozta a kamraból ós kerdezte atyj&t, szabad-e szAnkazni mennie? Atyja „nem"-mel felelt. K&roly a szant azonnal vissza vitte a kamraba. Azutón atyja melle tilt es egytitt beszelgettek. Anyja pedig egy tivegecskóben valami barna levet hozott, s abból kan&lba ontótt ós mondaK&rolynak: L&sd ezen levet neked az orvos kuldi, bogy fiam, megidd ós kohógesedtól megszabadulj. Es Karoly megkóstolta a levet. Ez keserii volt. Karoly elfordult ós nem akarta meginni. De anyja komolyan pillantott ós monda: K&-
es
szeretett
r
roly,
idd
meg! Es K&roly azonnal
vette
a
65
Es nem
zu-
hanem nyajas volt. Kdroly szot fogadott atyj&nak
s
kanalat
s
lenyel az orvossagot.
golódott,
A
gyermekek
engedelmeskedni
sziileiknek
tartoznak. Ezt Isten parancsolja.
Az eg
14.
Ha magunk szp kek Nappal
nziink,
azon
Idtjuk
melyet egnek nevezunk. a pomp&san ragyogó napot Mtjuk boltozatot,
jjel a
azon,
folo
boltozatja.
szpen
vildgitó holdat es a sok
csillagot.
A
nap megyiligositja
ioldet Vildgoss£g es dllatok
s
melegsg
nem elhetnnek.
megraelegiti a
ós
nelkiil
A
lehetnenek el viIagossdg nlkiil.
emberek
novenyek sem
Nmelynov-
nyek nónek ugyan hom&lyos pinczekben is, de igen satny&k s sem nem virdgzanak sem ?
gytimolcsot
Azon
nem
hoznak.
idót,
mikor
nappalnak kor
nevezzttk;
a nap nincs az
nap az egen van, azon idót pedig, mia
gen,
jjelnek
hfjuk.
egy jjel egyiitt tesznek egy Egy napot. Mielótt a nap folkel, hajnal van; mikor pedig a nap m&r folkelt, reggel van; mikor a nap al&sz&U, alkony van; ha pedig nappal
lina-
ós
iHnftr. ^ifcel fiir
tfatfjolifen.
5
6(3
lenyngszik, este van; mikor a
nap az
g kozer
iit. pen Ali d 1 van. Ekkor Mikor az óra ójjel tt tizenkettot, ejfel vatL Hogyan nevezzuk a napnak reszeit ? Mikor van
az óra tizenkettot
reggel, dól, este, ejfel?
'Nappal dolgozunk, ójjel nyugszunk. Doigozni legjobb nappal, nyugodni legjobb ejjel.
Legjobb nyugaloin
masan dolgozott
es
A
dlom.
az jót
szorgal-
ki
cselekedett,
az jól
alszik.
Ha
a nappalt jól toltotted,
Csendes leszen az
Ha
ejjeled,
vegezted imadsagod,
Edesen esik majd almod. 15. Becsulj nieg
Egy falun.
masokat!
idegen ember ment keresztul bizonyos
Az utcz&n gyerkóczk
jatszanak.
az idegen kozelebb ere hozzajok,
Midón
a gyerekek
jobbra balra kitertek neki, levettek sapkajokat „Dicsertessek a Józus Krisztus" sal tisztes-
s
segesen kószontek
fogadta koszontesoket,
menvn
Az
ot.
s
nydjasan
nóhdny lópessel tov&bb
megfordult es kórde melyik ut vezet
a vdros fele?
;
A
gyermekek
jobbra. Es egy kozólok el
hez
idegen
s elvezette ot
is
felelónek:
az ott
ment az idegen-
egósz a halomig, hol az utat
meg jobban megmutathat nekL
67
Ezek megbecsiiltek az
A
idegent.
jó gyer-
tnekek igy cselekesznek, es mindenki szereti ókeL
16.
,
A
inadar az ablakon.
'-j^--&*.
m***^
M\\\\V "tm*^ r r "
y
:^^m^ mim
Pik -pak, pik -pak! az ablak-uvegen egy kis
madr
be,
hull
kopogtat a ho,
szuntelen.
slivolt
a szl
s
Bocsassatok oly fagylaló.
Ehetnem, hogy majd meghalok, atfóztam, iogy majd megfagyok. Nyissatok ki jó emberek Megszantók ot s nyitottak ablakot, s jó !
BZ&W&st
s
kenyeret
sokdig vigan kiderfilt,
iilt,
biis lett
kapott.
Az ablak kozt
de rnidóu m<4r az eg ktinn
megint
s
pik -pak! kopog-
68
oh nyissatok, nyissatok ablakot! Megsz&nt&k ot, s megnyittdk a z&rt, es huss! vigan kirepult a madar. tatott:
17.
Albert
Felebaratoddal jot tegy! a
rkezett.
haza
szdntófoldról
Ekkor anyj&tól ozsonndra egy darab szp feher kenyert kapott. Kiment vele az udvarra.
s
kenyrnek, mert hes
orult a
ban
jott
a
szegeny
szomszed
yolt.
Azon-
fiacsk&ja
ós
MegMtta a szep fehór kemonda: oh az lingom rudr sokszor kert fehr kenye-
elótte megallott,
n
nyeret, nagyot sohajtott es
beteg ret
de nektink nincs,
!
es
nem
Albert majd a szegeny
nyerere
pillantott, s ezt
gyobb darabot a
vehetiink.
fiiira,
majd kees
ketfele torte,
fiiinak adta. Itt
vidd szaporan hngodnak
hogy
is
s
a na-
van monda,
mondd
?
nieg neki,
szivesen adom.
Albert jot tett,
18.
Anna
jótetemenyt gyakorolt
Haladatos legyf
estefeló az ajtó elótt
ttlt
£s sztileiról
gondolkozott Epen azt forgata elmjeben, miy sok jot tettek m£r vele tópl<&k, ruhdzt&k, :
kOny veket
miy
vettek neki
;
elgondold,
nyajasak es kegyesek hozzó.
hogy sziilei O nagyon
monda mag&ban
Bzerette szuleit s
bdr £n
:
is
adhatnk nekik valamit Ekkor eszóbe
jutott
hogy egy pdr nap
,
elott az erdó szelen erófelben levó epret ldtott.
Befutott anyjdhoz
anydm tul az
onnt
,
krem
,
a hdzba
erdószlbe menjek valamit
s
azonnal
Anyja megengedte, erdószlbe alatt
megtal<a
s
megnótt
nieg
engedje !
nionda:
ós ,
des.
hogy a rten
Csak hozni akarok
itt
leszek.
ós
az
Anna elment epret,
as
mely az
megpirosodott, leszedte sz&«
es
rastul ós ket szop bokrocskaba kototte.
Atyja ós anyja az utczajtóban
illónek,
mi*
Hozzdjok kor Anna viddm ment es nydjasan monda ódes aty&m es anydm, hozok valamit onoknek! ós mindegyiknek arczczal visszatórt. :
n
egy-egy eperbokrocsk&t nyujtott.
Anna h&ladatos 19.
ot,
A
volt sztilei irdnt.
haladatos
(iii.
Marton egy foldmiveshez ment ós kórde nem adhatna-e neki munkdt, kogy maga-
nak valamit kereshesseiL Igen,
monda a
foldmives, ón adok neked
munkdt. Naponkent meglesz ndlam eledeled es, ha szorgalmas leszesz, egesz nyarra Lat forint
brt
kapsz.
70
Ln
igazdn szorgalmas leszek, rnonda Mdr*
kórem kegyelniedet
ton, de
hetenkónt adja Id
Otthon szegeny atydm van, ki
penzbóreniet.
rnaganak
,
semmit
bir keresni.
seni
Bremet
Letenkeiit neki szeretnem adni.
Ezen filii szeretet s hdladatossag a foldinives gazddnak nagyon megtetszett. Oroniest beegyezett es a bert
meg megis
A
toldotta.
fili
pedig garasait es a mit kenyeróból ós szalonndjaból szajatól elhuzott, mindenszombatonhiven elvitte
atyjanak!
Ez
jo es
Hogy
h al a d a
t
o s fiu volt
szuleimet tfszteljem
ressem, Isten paranesola ineg\
hogy
s
óket holtomig sze-
Oh segits
edeslsteneiu
i
szlileimet szeressem eletemnek vegeige
20.
A medve
es a iiiehek.
(Yig darab.)
„Halljdtok-e
ti
odafont,
en niedve
va-
gyok! ide minden mezetekkel, nektek nem hagyok; ugy hiszetn, ti piczi fórgek nern ellenkeztek, inert veletek talpaimmal konnyen v& gezek."
S
a%
s
s
az odvas fan morog-morog,
bug,
hogy
ezt folordita, fol is nidsz s
a ka3
nópe zug. „Móhek, ide mózetekkel," „Holnap rnedve u
&r!
Sorrdt inedvnk belebb dugva, jobbrabalra.
71
„Flre innen kosza móiek, fejetekre vsz, u ia vagyok e fónak ura, ós enyem a mz.
tór.
Ekkor a raj fuldnkjaval fejenek esik „majd megbdnja orrod, fuled, legytink b&r piczik;
nem g
ha nem engedsz
,
tdgftsz
mez
szavunknak rogtón
es
helyett jól megszurkalunk,
bógve elmehetsz." Es a medve tilsszog
nyerhetett; nyelve, ora,
,
hogy nem dagad es futni
ordit
filie,
,
72 siet;
—
szumS a von talpas tov&bb ballags mo
a raj pedig diadallal dongja
szum-szura
!
s ut&na a kis mhek „H a bekben akarszlni,
rog brum-brum-brum
«kkóp ki<nak foekót hagyj :
!
mdsnak! u
21. Becsuletes legy
Imre kest orult neki
mert a
;
uto. Megnzte
tal< az
ks
s
meg-
kótigu ós szópnyelii
ment s a bokorból mag&nak veszszot metszett. Ekkor jott egy ember az uto, de a fiiit nem lotta. A foldre nzdeglt, mintha Fólre
vólt.
yalamit keresett volna. Imre l&tta az embert ^s
mag&ban gondolo
vesztette
el.
:
kst bizonyosan
a
Es az emberhez ment
ez
s krd,
Egy
ketigu fehernyelu kst, monda az ember. Ekkor Imre zsebóbenyiilt dsatal< mit keres
?
kóst dtadta.
Imre becsuletes en cselekedett; megmutatta, hogy ó becsuletes. -©*
22.
A róka
es recze.
A
róka. Rcze asszony, mit csinalsz ott a tavon ? Joszte ide a partra, krlek nagyon. M&r rgóta van tóled mit kerdenem, mondank is
egyet mast oly szivesen.
73
A rcze. ndlamndl;
cle
Róka az
ur,
te
b&nt,
seni
okosabb vagy > mit te
nekem
mondan&l. Jobb, ha tóled a recze tdvul rnarad* 4s a tóban uszkalva keres halat. Es a róka, egy pdr szep szot oda vet> de a recze tovabb iiszvdn csak nevet szagolta,
mi a
pecsenyere 23.
ravasz,
megszandoka, Róka urnak
fajt foga.
Masokkal szivesseget
tenni •egy.
A
tanitó az iskol&ban
gymds
;
tilt,
mindenkor kesz
s
a gyermekek
utan órkezenek. Mielótt a tanitds ideje
bekovetkezek,
mar majd valamennyi megrke-
74
De ma
zett.
szomoru
csaknera mindnydja kedvetlen es
csendesen
volt,
beszltek, egy sem
vagy Ekkor kerdezte a tanitó mi oka annak, hogy ma nem vagytok oly yfd&mak es fiirnevetett.
trófalt
:
s
genczek,
Egy
oly busan nóztek egymdsra ?
szóla:
nagyon
azutdn egy fiu fgy Jakabon szomorkodmik mert
ideig hallgattak
ah! mi
,
,
beteg.
Tehat Jakabot annyira szeretitek? kerdd a tanitó.
Erre a gyermekek mind folkidltónak: óh
nagyon
igen,
szeretjtik ot.
S miert a
annyira
szeretitek
?
kerdó ismót
tanitó.
Mert nagyon jo lónek
móltó
,
fele-
ok
Egy vemet, Hlta
es szeretetre
s
s
fiu
monda egy kor :
Jakab mindentitt kereste
nekem
Egy
elvesztettem konyes
megta-
vissza-adta.
leanyka szóla
:
uton akartam keresztiil
en egykor az orsz&gmenni, de egy nagy
kutya utamban dllott, es nagyon feltem. Ekkor eljott velem Jakab es a kutyat elkergette.
Egy m&s Jakab sokszor
nem
birtam
tanuló segitett
elkószitni.
is ,
megszólala:
rajtam
mikor gyakorlatomat
75 I
Ismót egy mas kezde kosarat kellett a
nem
birtam, ekkor
Egy
egykor egy nehez mezóre -vinnem ós magara :
Jakab
segitett vinni.
lenyka pedig igy beszele midón tavaszszal nagy viz volt, ós az utat elboritotta, Jakab karjara vett es ugy vitt &t kis
:
Egy nagyobb lenyka Jakab gyakran kellett huznom.
segitett,
is
igy szóla rajtam :
mikor a kutból
yizei
Igy beszóltek rendre a gyermekek es a tanitó monda : ej igy ón Jakab felól sok szepet !
hallok fiu
;
;
ószives
es
szolgdlatra kosz
mert m&soknak oroinest szolg&l
segit.
M&sok
szep, ós
szolgalatdra kesznek
es
oromes
lenni igen
a szives embereket szeretik. Im&dkoz-
zunk teMt, hogy Jakab meggyógyuljon. Erre letórdeltek a gyermekek
s
ajtatosan
nómelyek sirtak is. A tanitó elóimddkozott s a gyermekek utana fonszóval Oh ódes mennyei Atyank igy im&dkoztak igaz szivból keriink teged, hogy jó tanulót&rsunknak, Jakabnak egószsógót minel elóbb
im&dkoztak
ós
:
!
yisszaadni móltóztassdl
Es Jakab folgyógyult ós mikor elószór joti iskolba, a gyermekek szinte tódultak hozzdja, jayajasan k9sz0ntek <5t ós nagyon orulenek.
76
A
24.
kis madarasz*
P ó t e r. Anym. Any&m
!
nózze csak, ma*
claram van ?
Anyja. Madarad Póter.
A
? ós hol vetted ?
kert sovónyóben feszket tal&l-
tani ós most este
csendesen oda lopakodydn,
raikor ki akart repiilni sz&rnydndl fogva
meg-
kaptam.
Anyja. Es mi Póter.
móg
A fiai,
volt a fószekben?
edes any&m, oly kicsinyek,
tolluk sincs.
A n y j a. P ó t e r.
Es mit akarsz a madarral Kalitkaba teszem
s
csin&lni?
az ablak
el
akasztom.
A n y j a.
Es a szegeny kicsinyekkel mi tSrtónik? ki fogja óket etetni ós neveni? Peter. Oh, azokat is elhozom azonnal; etesse, nevelje majd óket szamomraaz anyjok.
Anyja.
V£rj, Póter
!
vaiamit. — Ha valaki
elóbb kerdezek taled
tóged ós hugocsk&dat ós any&dat szoros szob&ba zarnd, hogyan óreznód ott
magadat ? Póter. Ah, ódes any&m, nagyon
Sirnók, jajgatnek ós hal&lra biisuln&m
De
nem Anyja. De
azt csak
rosziil!
magamai
teszi senki!
ha oly irgalmatlan a mad&rhoz ós fiaihoz
megteszi,
ós kegyetlen, mint te
7? akarsz lenni. Elhozod teh&t a maddrfiakat ds kalitkdba zdrod?
Pter.
Nem, des anydm, nem teszem Bocsdsson meg, hogy a szegeny dllatokhoz oly kegyetlen voltam. Nem gondoltam meg, mit teszek. Irne, eleresztem az oreget is, hadd repiiljon fiaihoz.
Anyja. Igy van felejtsd
el,
az dllatokat
jol, is
ódes fiam!
Sohase
Isten teremtette,
hogy
letoknek Oriiljenek nagy kegyetlenseg volna tóllink, ha rovid óletoket megkeseritenók, ;
25.
Me
Nem
jo halogatni.
Egy szorgalmas anydnak kertjebenmindenzoldag volt Egykor monda lednydnak
Órzsike!
nzd
itt
a kdposzta leveleinek
lapjdn ezen sok apró pettyet. s
belólok
kelnek
ki a
kdposztdt folemsztik.
Tojdsok ezek,
hernyók,
Ma dl
alsó
melyek a
utdn a leveleket
mind nzd meg, s a tojdsokat szorgalmasan dorzsold szt. Igy kdposztdnk majd szp zolden megmarad. Orzsike gondolvdn magdban\ hogy erre mindenkor rdór, utoljdra egszen megfeledkezett rola. Anyja nhdny htig beteg volt nem mehetett a kertbe. A mint meggyógyult, fogvdn a lednykdnak kezt, a kdposztdhoz
a
78
s
vezette vo!t
A
meg.
A
mit Mtott?
k&poszta mind
csak a levelek
es
e*ve,
s
inegijedt
le
maradtak
csiitkai
megszgyenitett leanyka
Onkanyags&g&n sirankozott. Anyja pedig monda a mit veghez vihetsz meg ma, ne ka-
laszszad azt holnapra, Ezt anyja
,
jol
jegyezd
es
mg
ezen tonkre
tett
meg magadnak!
egy m&s verset
is
folytatd
melyet
,
Mag-
kaposztaról olvashatsz:
j&ban fojtsd el a roszat, mer t kulonben kifog rajtad. 26.
Ne legy nierges!
s
József
Utkozben Józsi
irasat
Ferencz
Ez
Ferinek. Józsi,
az
irdst
sok hib&t
te
a
elóveszi
megnezi
tettól
es
ós ós
nem
;
de ez megmergeskedett
s
mutatja
mond:
meg
akarta
az irast keze-
boi kikapvdn, oklevel megtaszigalta. Feri taszitotta visza,
de mógis igy
nem
hanem bekóvel tovabb ment;
szólt
hogy
nitó urnak,
ej
irta szorga-
lommal. Ezutan Józsinak a hibakat
mutatni
mentek,
tanitólioz
:
József,
megmondom
megtaszigaltal.
a
ta-
Mondd meg
felele Józsi.
De amint tak B
,
Józsi
monda:
te,
a tanitó ur hdzdhoz kozel vol-
Ferit
karjdn&l fogva
Feri, hallod-e?
ne
hnzogatta
szólj
a tanitó
79
drnak;
nem
hallod-e,
Bem meg nem
taszig&llak
s
feleje es
,
es
latta,
hogy
Józsi ekkor jobbjdt nyujtó
fel.
krt.
bocsanatot
monda
adott neki es
tóbbe,
verlek. Feri. hallod ?
Ferencz Józsihoz fordult ez szomoru
meg
;
Erre Feri
is
kezet
en megbocstok, legyen
eifelejtve.
m
József
r
g
e s volt.
Ferencz
m
r s ó-
kelte niagat.
bocsdnatot kert
József
Ferencz lódott,
megbocsdtott
neki, kiengeszte-
kibkult 27.
Ne kinozd az
allatot!
K&roly, a hol csak tehette,
faggatta
s
kinozta az dllatokat. S ha az dllat felelmeben
vagy kinjdban orditott vagy nem tudta, hova fusson, ekkor megKaroly, eleg gyalazat! oriilt. Egykor egyedtil ment el egy haz elótt. Itt az
ajtóban ket juh fektidt
voltak kotve.
sem
ltott.
K&roly
s
l&baik
szettekintett
ós
ossze senkit
Ekkor nekik megy a juhoknak,
ós
gyapjaikat szaggatni kezdi, es labdval rugdalja óket.
Erre egy
oreg
ember, ki Karolyt az
udvarból tdvulról nezte, eszrevetlentil melletta terem, iistokkót megragadja es jól megr&ngatja.
Hozzd
mg
pofon
is titotte,
hogy
fogai szinte
80
vaczogtak
mondd
Kóroly
bele.
sirt es jajgatotfc
nemde
az oreg,
fój ?
A
„Ugy-e.
szegeny
allat-
ha gyotrod, kinozod." Ez ór&tól fogva Karoly nem b&ntotta az dllatokat.
nak
is
f&j,
Mregból ragy
trefaból ne kinozd az dllatot,
yalamint te erezed, ugy. erzi a kinokat.
28.
Ne hazudj!
Kózel az erdóhoz juhokat órzott egy
Msz
A
fau nem volt messze. Hogy uzzon a fau nepevel, elkezd tele torok-
bojtar.
trefat
kal ki<ani: „jaj!
jaj! farkas jo
Az emberek a szekkel
s
.
farkast
mondó, hogy esak
Masnap a
faluból ekkor
haza
nem
Krdezik a Ez elnevette magat ós lattak.
trefa volt az egesz.
is
kimentek neMnyan, de
volt, es
far-
megfeddettek a bojtórt
tórtek.
Harnmdnapra csakugyan megjelent a kas.
fej-
bojtdr kasonlókópen eselekedett.
kasnak hire sem g
faluból tustent futnak
hova futott?
bojtórt,
!"
dorongokkal, hogy agyon verjek a
De
farkast.
A
ju-
A
bojtar
a mint
„jójenek, segitsenek,
itt
csak
birt,
far-
ki<ozott:
a farkas!"*De
senki
sem ment segitsgere.
A
juhok sebesen befutottak a faluba, a bojtórt pedig, ki nem tudott oly gyorsan sza-
81
adni mint a juhok
a f&rkas utolórte ós
,
szót-
szaggatta.
A
ki egyszer hazudni mer,
Hitelt
tobb nem igen
Hegyan
29.
frfiii.
A
a gyermek janiborra?
lesz
Sok idóvel
lt egy igen j&mbor
ezelótt
ki ismerte,
szerette is ot,
elturte ós a kivel
Az emberek
tett jót.
mert jó ós
msoknak
nydjas volt mindenkihez; gait
nyer.
csak tehetet
gyarlósd,
oromest
messziról eljottek hozzd,
mert a jó Istenról igen szepen ós szivrehatólag tudott beszelni. A gonoszakat is annyira meg-
hogy a
tudta inditani,
roszat megutóltók, ós
megjobbitottak magukat. Minden szavaból szett, ratj&t;
miy
igazdn szereti az Istent es feleba-
Ezen ferfi
Hogyan
kitefe-
lett
szent Ferencz volt
szalózi
ó ily j&mbor ós szent emberró?
elmondom. Ferencz ra&r gyermekkoraban jó volt. A jómborsagot edes anyjtól tanulta, ki igen jó anya volt, gyakran ós oromest imddkozott, hanem jót is tett mindenkor, ós ugy ót, mint Isten a jó Vigyazzatok gyermekek,
anyatól kiyanja.
Egy nap sem mult renczet valami jóra nem rencz pedig
ezen
jegyezte magdnak, Ung.
illuftr.
Stbel fur
el
hogy a
,
tanitotta volna.
mint jó
Fe-
mind jól meggyermekhez illik.
tanft&sokat
flatfjolifen-
kis Fe-
6
82
Igy tortnt azut&n hogy anndl jobb borabb lett minel nagyobbra nótt. ,
s j&m-
?
Egykor Ferencz!
edes anyja igy szólt hozzd: fiam,
en tged nagyon szeretlek, jobban
De ink&bb
mint letemei
szeretnólek halva es
elóttem koporsóban fekve l&tni, mintsem azt tapasztalni,
hogy valami nagy bunt kovettl
eL
Ezen szavak annyira hatottak a kis Ferenczre hogy azokat egesz letóben sem felj!
tette
el.
des gyermekeim, mit
L&ss&tok, jó anya, s
miy
jó az, ha a
tehet a
gyermekek anyjok
intóseit kovetik!
A
jdmbor sztilonek szara oly drdga kincs, melynl, ha kóyetjtik, hasznosabb semmi sincs.
30.
A
het napjai.
JEgy ketben het nap van. Ezen napokat igy nevezziok:
Vas&rnap,
hetfo, kedd, szerda, csotor-
i'ók,pentek, szombat.
Istennek legkivdlt vaarnap,
A
tobbi napokat dolgozó-napok-
kell
szolgdlnunh
nak
hijuk.
Atydnk, ki lakik mennyekben Monda: Het nap van egy hótben.; Hatot nektek ltaladok,
Hogy
azokon dolgozzatok;
83
De
a yasdrnap eny&n
S ekkor
lesz,
ki-ki tanit&st vesz ?
Mint imadjon engem,
ur&t,
Es mikóp viselje mag&t, Hogy j&mbor legyen e fólden, S holta ut&n iidvóztiljon. Gyermekem, jól megjegyezzedj
Hogy
mit kell vasdrnap tennecL
31.
A
kzs
cserepben
ben
is
esó
nem
is
A masehoz
Vilma
szerette
a
vzrdgot.
Vilma meg-megontozte
ultetett.
ezeket
kert-
ha
,
a gazt kozólok szorgalmasan
es
,
Edes anyja
szdmdra az ablakban, a
nevelt
vo!t
ne nytilj!
kigyomldlta.
Ha
utdna futott
is kere,
valaki a kertbe ment ,
azonnal
hogy virdgait ne bdntsa.
Vilma egykor anyjdval elment a szomszedba. Itt
a
kzs
Regina a
kertbe vezette Vilmdt,
hol ket
Ezek Vihndnak nagyon rnegVihna nekik ment es hamarjdhan lesza-
ibolya volt kinyiha. tetszettek.
kaszta óket.
A
vesen
rnert 6 is szerette,
sirt.
kis
Regina, a mint
ezt Idtta, keser-
ontozgette 6s dpol-
gatta a virdgokot.
A sir
sirdsra kijottek annyjdik s kerdezek, miert
Regina.
totta
Ez elmondd,
az ibolydkat,
most nincs virdga,
s
hogy Vilma leszakasz-
igy o hidba fdradozott ; es tijra kezdett
zokogni
mar
84
Ekkor Yilmdhoz igy szóla anyja: lednyom, nemde te nem szeretned , ha Regina a te virdgaidat leszaggatnd ? Tehdt jol jegyezd meg , mit mondoh : „A mit nem hivdnsz magad-
nak, ne tedd azt embertdrsadnak!" A mdsenak „ne bdntsd" a neve. A jo gyermekek nem nyulnak a mdsehoz, sót zntik azokat is,
kik azt tenni akarjdk
Tegnap
beszelted,
hogy
azon fiut megbuntettekj ki az apró fdcskdkat bdniotta.
Mit erdemelsz
te
most? hogyan kivdn7iatod
}
hogy teged Regina szeressen?
Erre Vilma sirni kezdett es kere edes anyjdt, engedje meg , hogy otthon a cserepben levb virdgot Regindnak adja a helyett , melyet leszakasztott.
„Megengedem, lednyom,
felele anyja,
mert
ha mdsnak kart teszesz meg kell azt teritned , ha mdst megbdntasz, meg kell ot kerlelned" ,
Erre Vilma sen megbocsdtott
megkerlelte
Regindt
Vilma meg azon
virdgot cserepestul Regindnak,
Ez
szive-
este elhozta
es azóta
a
mdsnak
sem virdgdhoz, sem semmijehez nem nyul.
32.
Az
Egy h on apb an tenket hónap van.
ev.
negy het
,
egy
evben
Eten hónapoknak nevei
ko-
35 vetkezók: januarzus, februarius, martius, aprilis,
majus, junius, julius, augustus, september, octo* ber, november, december.
Egy evnegyedben hdrom hónap Negy
van.
evszak van, sezeknek nevei: tava$Z,
nydr, ósz , te l A tauasz martius-, aprilis- s majus hónapokra esilc ; a nydr junius , julius* es
augustusra; az ósz september-, october-
vemberre ; a
tel
riusra
Az
ezek
:
esik.
no*
december-, januarius- es februa* evenkint
kardcson, husvet
33.
A
es
es
A
elóforduló szent
idók
punkost.
avasz.
Ekkor mindeniltt mig telen dt minden ki
tavasz a legszebb evszak.
uj, fris elet mutatkozik ;
Ekkor a gyep, fu es virdgok kihajtnok. A fok kUeveledznek es virdgoznak. Ekkor a nap ismet melegebben sut es a gyermekeket viddm jdtszdsra serkenti Ekkor a furge madar~ volt halva.
kok a
tdvol
es enekelnek
levó ,
orszdgokból
es Jcertekben es
raknak. Posvdnyokba?i
es
visszaternek
ismet
erdókben feszkeket
avaJóan a bekdk ismt
kvdkognak ; a szorgalmas mehek a
kerti es mezez
virdgokból mezet es viaszt gyujtenek
;
es
az ipar*
kodo fuldmwes ember kordu reggel a mezóre dolgozni
siei
86 Zold a mezó, foly a patak, ius drnyakon mavan-e ki benned oh tarasz, edes gyflnyórt
ddrzene
nem
;
erzene
A
?
husveti szent ido avaszra esik.
Nagypentek az ur Jezus haldldndk
;
hfisvet
vasdrnap pedig az 6 foltdmaddsdnak napja. Nagypentek.
87
Jezus filgg a keresztfdn, szwreható egy
lat-
vdny, mikep omlik szent vere, lelkiink ildvozsegere. Hogy orokos tdrsi legyunk , eletet dldoza órtiink.
A
keriilnunk
bunósók
feszitik fel,
kett.
Hiisret napja.
tehdt
a bunt
88
Miknt
az
dr feltamada.
a halal megdermeszt, a halal
a halalon kifoga ?
is ugy fólbreszt, ha mennybe yiszen ragyogya*. ak&rmikor eltemet elragadja* Cd-
koporsójat elhagyra:
Ha
s
minket s
TSzftom hatalmasabb, ismet yisszaadhatja.
Fóltdmaddsa utdn tanitvdnyai negyven napot
fótott
Jezus :
kozott
rneg
azutdn aposolainak
83 szeme Idtidra folmene mennybe, jobbjdn
hol az
Atydnak
Tiz nap mulva elkUlde a vigaszalÓ
iii.
Szentlelket, kit nekik oly sokszor
megigert Jezus
mennybemenetelet dldozócsotortokon unnepeljiik, a Szentlelek eljovetelet pedig punkost napjdn.
Halljatok gyermekek,
ma
piinkóst van,
mi jut
ez nap nekiink ajandekban? Isten megild Szentlólekkel, Itt
hogy teljunk meg bolcseseggel. a punkost,
szepen kerlek
!
oli
Mig
el
Szentlelek, szallj en
nem
fed a sir eje,
ram
is t
legyek
Jezus gyermecskeje.
Oktass engem
^rtelmem
,
s
s
legy velem, hogy megnyiljók
muve
Isten
,
akarata legyen
elmem
gondolata.
Meg ezen ket unnep is avaszra ekkor mar legszebb virdgzdsban van
A
gabona jol rnegnótt
kor a templomot
is
es kaldszt
hdny.
nehol a hdzakat
is
esik.
De
minden. Pilnkost-
zold dgak-
hal ekesitik fol. Ugyan miert? 34.
A
nyar.
A tavas% uan kóvelke%ik a Ekkor
nyar* a nap forrón sut, es mi a hii-
A
gabona vós drnyekol keressiik. megerik es learatlatik* A fok ssep gyiimólccsel rannak megrakra. Minden teremtmeny óriil az aldasnak, melylyel a jo Isten a fóldet megajan-
90
dekozza.
hdboru
—
De
kózben-kózben
egi~
szokott lenni, dórgessel, rilldmldssal es zdporesóvel. Nemely-
kor jeg
is
is esik,
nagy gómbólyu dar a
bokban, es a fóld gyiimólcset elveri. Azonban az egihdborunak is megvan a haszna^ megUszUja a leregót es megtermekenyii a fólde. Harmatot, esót Isten ad, ó adja a nap vilagat, s a fóld eltelik aldassal s yigasztal
bo aratassal.
Isten szeme.
A maddrkak
vigan enekelnek, a tirdgok illatot lehelnekj leng a lepke*
91
« csapoddr
,
«
jtth s tehen
legelre
jar.
Az
erdóben zóldell a fa es bokory a suruból oz es szarras kiugor, ókei I sie szeme latja , oltalmazza es tdpldlja.
Az
egi
hubom.
iomyosodnak a madar nem enekel^ rad mhar kózótt Sur u
felhók
,
a% egen szeiterul az ejlepel. Verszinu viildm czikdzik , font erósen menydóróg, es a zapor rólgyón erdón dradatkent hómpólyóg.
92
Villdm es dórges dacz dra ersem en lsten keset! O, ki mindezt
rdnk
nem hagyja gyer-
el
lekiilde,
meket. A
A
szicdrtany.
szivdrvdnyl nezd as egen, miy dicsó kek es veres szineben. Olt ragyogrdn zdlog a% nekemy hogy ózótwiz tóbbe nem leszen.
himes
35.
Az a ty a
Ferenc*.
Az
es
ósz.
fia,
Ferencz.
des
atydm! ón azt mondja hogy mar Ul van cz ósz. J)e mondja meg3 hogyan lehet az? ,
his zen
meg oly meleg van,
min
nydron szokot lenni?
Ayja*
Jol reszed eszre , edes fiam. hogy meg nagyon meleg ran. De epen ebból lathatod hogy a ja lsien mindent bólcsen rendelt ely minlhogy a dolgok egymds uan nem ,
oly hirtelen vdlloznak.
93
ezt
Ferencz. A tydm ! m ikep er li on? A tyj a, Kepzelj magadnak forró
Miy
nyari napoi.
ha
igen nehezilnkre
forró nyari nap utdn egyszerre fagyos leli hideg lepne meg benniinkel? A zer l a jólsten a nydr es te l kóze az ósst , a tel es nydr kóze pedig a lavaszt rendelte. esnek,
ily
Ferenc z.
Oh, edes a tydm, a jó
Isten valóban igy cselekszik. En, ma kis gyermek, szinle nem, lehetek
mar holnap
oly
nagy mini
on.
A tyj a. De Idsd,
az ósznek megis vannak ismerletó jelei. A nappalok róvidebbek, az ejjelek hoszzabbak y a leregó egyre hiwósebb lesz ; es oda kinn miy en a mezó?
Ferenc z. Azt ludom, edes
alydm. A gabona megerel, es csurbe iakarittoitdk. A fófdmiresek a fóldet ujra megszdnljdk es berelik.
A tyja. Ha a gyumólcsó
is lesze-
dendik es megsziiretelendnek, a fdk
94
megsdrgulnak
lerelei
elveresednek
,
es lassankent lehullanak.
Fe ren es, Edes
atydm. nem de a
fecskek $ mas kóltózó madarak is ószkor rdndorolnak el, melyek felól azt mondd a tanió nr, hogy taraszkor ismet eljónek hoz-
pacsirtdk
sdnk
a
,
elhozzdk? A tyj a. TJgy ran, edes Ferenc%em. Ldtod a gyermekek , ha jol es
rneleg idót
,
figyelmeznek, egyetmds
magok
be
is
birnak latni. A gólya yandorutra kelt, de meg z5d a hegy miy sok gytimolcs, miy sok gerezd de es mezo !
;
szep ez az ószi idó
Órommel vtink telik.
adni
nezi az Isten,
Ember, ha a
hogy mind ebben ked-
j<5t
elretted
,
erte h&lat
illik.
36.
A
tel.
Ah, miy puszta, miy
A
holt kó»
róskórul mindenl fdk kopaszak. a szdntófóldek es retek uresek, csak egy virdg sincs, es a fu mind kihalt. A nydri rendegek, melyek az erdok et es mezókef megelevenitek es minket ,
95
enekeikkel gyónyórkódteteneky elkóltóztek, es csak a hazai dllaiok jelenek meg sziik eledelók keresesere.
Azonban ,
kedres gyermekeim,
most sem roni el tólilnk mennyei Atydnk. Teli eledelunkról a nydri es ószi takari* tassal gondoskodott. A gabona mar szepen megnótt es a mezei dllaioknak elelmul, gazdag tolluk es szóruk pedig teli bunddul szolgdl. Es a bóven huó hó nem meleg takarója-e az egesz fóldnek? Edes gyermekeim ! telre szep iinnep is esik, a gyermekeknek legkedresebb iinnepe, a kardcsoni szent unnep. Ez a mennyei Atydnak szeretetere emlekeztet, Annyira szerette ó a vildgot, hogy egyetlen egy fiat dlddssal
ieljes ke%eit
adla erretle.
Ekkor a jó emberek haiartalan órómiikben
mdsnak
,
adnak egya jó gyermekek is a
ajdndekot es
kisded Jezus neveben szep ajdnde-
kokal kapnak*
m Rardcson.
Im, akia angyalkak nekelnek r Dicsóseg menynyekben az Istennek!" Hozzaoak ók beket aekiink, ba a jaszpl korul lesztink. :
Oh
Jezuska udrOz legy, kegyesen szólasz, igji ti kiket en szeretek." Fogadj engem gyermekednek, tartsd
„Jertek hozzam kisdedek, tan sziyemet
engem
:
bogy a buntól órizkedjem,
kisdedet.
meg
tisz-
aldj
meg
97
Intemek
s
Enekek,
Isen neveben. Isten
gyelmvel.
nevben kezdem
Ha
ó segit,
el;
ó segljen ke-
mi sem nehóz; ha ó
elhagy, erónk elvósz. Azórt legjobb e folttel:
kezdem
Isten nevóben
el!
Reggel. Istenem, az 6b derult; órizz
j
elrepiilt,
meg engem
testem lelkem
p
napon hogy ne
e
egyen semmi bajom. Mennynek Ura, ismt egy nap virrada segits, kórlek, hogy jó gyermeked legyek ma j
•uj
;
bkn
hagyjak, hogy mmdenkit jambor legyek, szot fogadjak, hogy sztilóim orómre valhassam most es jovóre. ling. iaufr,
%\Ul
fflr
&atyolirest.
98
Az
j
s5ttsege
elmult,
lelkem
viddm
DrOmre gy uli Fónyesseg Istene, neked mit adjon szegóny gyermeked, mint szfvbeli
J&mbor
kószónetet, megk&tólni jóttedet ?
v£gyok, hogy karod megoltalmazzon,
s
lenni
min-
dig orómre yirraszszon.
Almomból nyugton
ebredek,
s
hozz&d,
Jósdgod dlmaim folott atyai gonddal órkódott. Orizz nappal is engemet, hogy baj ne rje óltemet. E viUgon a mig leszek, mindent tetszósedre teszek. Isten, foltekintek.
Estvel. Isten, ki megóriztól
ma, vigy&zz re&m ez
jszaka. Kiesit, nagyot zrsz gondodba, b&tran
fekszem h&t dgyamba.
vagyok n, te enym, nevedben elalszom en. Józus, tiód
pediglen az
r
Ur Jzus, magamat neked
aj&nlom, biztos
oltalmamat benned tal&lom. Mig alszom, hiv angyalidat, kerlek, órizetemre add.
En
Istenem, te oly j6 vagy, mindnydgondod oly nagy, mindent megl&tsz junkra órszemeddel, el ne hagyj engem ez jjel. Mindenlató szemed elótt rajtam gonosz nem vesz erót.
99
vagyok
Kicsi
lgy
velem.
hogy
s
erótelen,
Ugy nem
felek,
jó
Istenem,
ha
sotet
valanii esik rajtam. Jól aluszom,
te
van,
miglen
holnap parancsodra folkel a nap,
Oh Mdria
anyam, kórlek, legyen, gondod re&m! Vigy&zz re&m orangyalom, hogy ójjel nyugedes
ton alhassam.
Oh
tidvozitó
Józusom,
szent
sebeidbe
z&rkozom.
Lgy
velem, oh orangyalom,
ugy bkvel
nyugodhatom.
100
Tanulas Isten,
mtmkara
elótt.
minket
bftlcsesged
szant; azt akarod,
hogy mindnyójan Adj
viszontag segitsiik egym&st.
nulni való erót,
s
fbldOn
e
itt
nekiink
ta-
szerint
te-
hogy parancsod
gytink, adj kegyelniet
Ki
hasznot arat. kellene,
nem
vn
kordban mint remnyevesz. Szorgalomrtgiboldog-
ifjanta rest
Ha
sg a bór. A mely
a
maradt,
fiatal
ugj nem
tesz
ido elmult, az vissza
nem
tr.
Iskola utan.
Jó Isten, abolcsoktat&s idejnek vge lett; v&ljk hasznunkra, stógedet rjen órte tisztelet. Ki napkozben nem henyóle, sót amunk&t kereste, annak miy nyugodt a szive, s miy gyOnyóru az este Az kesó von kordban is óriil ifjusdg&nak, 8 az udvosseg remónyóvel nz felóje sirjanak. Asztal
Mennynek Ura!
1.
i\ itt
elótt.
minden:
ma
adakozó
telt,
is
italt
kezedbol
nekiink
te
jós&god ad ingyen. Aldj
meg minket
s
ez
eledelt!
adj
oly
mely szegenynek adni szeret. 2. Van itt kenyr, van itt leves, s sok szevagyok s gny milyen ehes. En elógiilt ós
elgedó
szivet,
n
?
bajban, sebben
Mny
nyavalyog!
Oh
jó Istenf
hogy kózotttmk nincsen beteg. Ob meg&ldass&l, hogy kenyeret s levest ad&L
h&la neked, jó Isten
Mi neked nem adhatunk indst, mint dicsóróst, magasztaldstj mi csak egyet dldozhatunk, szivtink ez egy dldozatunk. Asztal utan.
Mennynek A tyj a,
elógsógig
hasz-
n<uk jótótedet. H£la neked jsdgodrt,
mely
1.
mindennap
6r
minket
102
Benned bizva megigerjuk, hogy hfv szolgaid leszttnk, hogy majd a szent vacsor&n is vendegeid lehesstink.
Mindny&jan
2.
jol
Isten minket jól tarta. leves,
jójon h&t
Te
nem
vagyunk Maradt
?
beteg no, te szegóny vak,
van
Oh fólteszed,
lakva,
meg
mert
kenyer,
ide, ki ehes.
dolgozhatnak, utas a
jój5n
itt
itt ital,
ki
s
ktizd
mind kik hsggel,
ótel.
kezed szegenyekre is hal&t inondmindenki hogy nevedre
Isten,
te
dldó
jon orókke, Egesz
napr
való inondat.
midón koran
ha aludni menek, feld nzve Ur Jzusom, magamat neked aj dniom. Viselj gondot gyermekedre, vezess igaz ósvnyedre, hogy e napnak szerencssen vget Oromhdla vessen. Reggel,
kelek,
s
este,
Jezus.
Oly sok jó adomany, erny bovben, Jezus, temily jdmbor fiii
rtelem valdl anydd ós
kórben Jósus, te Isten ós Ember! fogadj engem kegyedbe, ós az ernynek ósvónyón vezess ólóben, az aty&d hajlekaban, s oktatóid
hozzdd mennyekbe.
103
Gyermek, jegyezd meg ezeket! Ha
iskolaba rkezel, az ajtót csendesen nyisd
ós illendókepen menj be tanitódnak óromóre, Szdjad nyilydn koszóntósre, add mdsoknak rtósere, hogy most be oly gyermek lópett, a ki m&r tud fol,
becsiiletet.
Kezed emelve,
s
legyen
ósszetere
jójón
szivból
Istenhez
szemed
,
imddsagod
foganatjat
;
csak igy ldtod*
Tanulni jósz iskol&ba, ne t^ltsd az idót hidba;
ne csacsogj, se ne tekintgess, csendesen figyelmes; miket tanitód
gyezd mindazokat ran de aldzatosan.
Tgy
;
mindent
legyen kezre. Igy
s
mond
s
ha kerdez,
sajat helyere,
nem romlik
s
iilj
st
lógy
mutat, jól megjefelelj
okosan, bdt-
hogy ha
kell, ott
tisztan marad.
A
jó rendból sok jó fakad /
Ha delmet. tanuló,
sziikseges lesz kimenned,
A
krned
illik
enge-
szukseg nólktil kij&ró mutatja, hogy rest
104
A
mit tanitód mond, azt tedd
a mit megtilt,
;
szt keriiljed. Neki engedelmeskedned legelsó kóte-
A
essóged.
ki
rosz
ós
engedetlen,
szóra is
jó
^rdemetlen.
Mindenkor igazat ne
£rte,
bajos
Ha
fólj.
tigyedben.
yeszt az
is,
ha bdntanak is az Isten megsegit
beszólj,
s
igazat szólsz,
A
hazudsdg olcsó
kenyer, yele
a ki nver.
A
mi cziyódasra vezet, tdvol legyen mindig ióled; es ha m&sok ósszeyesznek, tedd meg, hogy kibókuljenek.
Ha masokkal
sziyesseget
3 rajtad ok
is
nyomban
tehetsz,
£rómest tedd, majd azt mondjak:
s
„ez jó gy erek"
segftenek.
Iskolaból hazajóyet kószontsd szepen sziileidet;
nydjas
hidd
legy
arat.
jol yiseid
A
tenni hamar;
Ok
ugy szeretnek tged,
el.
Otthon
gj
testrereiddel,
magadat.
Kiki
e
kerdezd, hogy „miert"
jayadra torekszenek
!
mint yet
a
mit a ty ad anyad akar, azt
megminek?
siess s
105
Imadsagok.
Mikepen
szól az
Ur imads&ga?
Az Ur iniadsaga ekkepen szól Mi Atydnk ki yagy mennyekben, szenteltessek meg a te neved, jojon el a te orszdgod, legyen a te akaratod, mikepen mennyben azonkepen itt a !
fóldon
A
is.
mi mindennapi kenyertinket add
meg
meg nekiink a mi yetmikópen mi is megbo( satunk ellentink yótetteknek. Es ne vigy minket kfsertetbe, de sza-
minekiink ma. Es bocsasd keinket,
badits
meg
a gonosztól.
Mikepen Az
szól az
angyali iidvozlet
Amen.
angyali tidyozlet? ekkepen
te yeled,
te
dldott a te
szz tiink
szól
:
teljes!
Ur yagyon
yagy aldott az asszonyok
kózott, £s
Udvozlógy Maria, malaszttal
móhednek gyumolcse,
Asszonyunk imadj mi ret-
Jezus.
M&ria, Istennek szent anyja,
bunosokrt most ós halahmk órajan. Amen. Mikópen szól az apostoli hityallas?
Az 1)
apostoli hitvallas
ekkegen
szól
Hiszek egy Istenben, mindenható Atyaban>
mennynek
es foldnek teremtójeben.
106
Es a Jezus Krisztusban,
2)
Ó
egy Fi&ban, mi
Urunkban. 3) Ki fogantatott Szentlelektól,
sztiletek
szuz
MariatóL
Kmzatek Pontzius
4) tetek,
meghala
Pildtus alatt,
megfeszit-
es eltemettetek.
5) Szalla ala poklokra,
harmadnapon
halcttai-
ból foltamada. 6)
Folmene mennyekbe,
Istennek jobbja
feliiL
l
a
mmdenható Atya
107 7)
s
Onnan
leszen
eljovendó
eleyeneket
itelni
holtakat. 8)
Hiszek Szentlólekben.
9)
Egy
kózónseges
kereszteny anyaszentegy-
hdzat; Szenteknek egyesseget. 10) Biinóknek bocsdnatjat.
11) Testnek fóltamadasdt. 12)
Es
Melyek
az órók letet.
Istennek 1)
Istennek
az
tiz
Amen. tiz
parancsola t ai
parancsolatai kóretkezók
En yagyok
?
:
a te Urad, Istened; idegen iste-
nid ne legyenek en elóttem, faragott kepet ne csi-
magadnak, hogy
nalj
azt imddjad.
2) Istennek nevet hiaba ne vedd.
3) Megemlekezzel rola, hogy iinnepeket szentelj. 4)
Atyddat ós anyadat
tiszteljed,
lehess e foldón, melyet a te
óletti
hogy
Urad,
hosszii
Istened,
ad teneked, 5)
6)
Ne Ne Ne
ólj.
parazndlkodjal.
8)
orozz. (Ne lopj\) Hamis tanusagot ne szólj felebardtod
9j
Felebar&todnak feleseget bunre ne kivanjad.
7)
ellen.
10) Se h&zat, se mezejet, se szolgajat, se szolgdlóleanyat, se ókrt, jószagat.
se szamardt, se
egyebnemii
^men.
Melyek
az
anyaszentegyhaznak
Ot
parancsolatai? Az anyaszentegyhaznak kezók
:
ot parancsolatai kóret-
108 1)
Az anyaszentegyhaznak
szokott unnepnapjait
megtijed.
Unnepnapokon sz. misetbecsiiletesenhallgass, megtart3) Bizonyos napokon parancsolt bójtoket sad, es nemely eledelektól magadat megtartóztassad. keresztny 4) Biineidet minden esztendóben a egyhazi emvaló szerint torvenye anyaszentegyhaz >ernek meggyónjad, es legalabb husYt tdjdn az 2)
magadhoz vegyed. napokon menyegzót ne
szentseget
5) Tiltott
tarts.
109
mis
Sz.
Pap. Saacti,
alatti szolgalat.
In nomine
Amen.
Patris
et
Filii
et
Spiritu*
Introito ad Altare Dei*
Olt ar szolga. Ad Deum,
qui laetificat ju-
yentutem mearn,
Pap. Judica me Deus, et discerne causam m^am, de gente non sancta, ab homine iniquo et doloso erue me.
Olt. sz, Quia tu es Deus fortitudo mea, quare
me
repulisti,
et
quare
tristis
incedo,
dum
affligit
inimicus.
Pap. Emitte
lucern
me deduxerunt
ipsa
tum tuum Olt.
et in
sz.
et
tuam
et
yeritatem
tuam,
adduxerunt in monfcem sanc*
tabernakula tua.
Et introibo ad Altare Dei, ad Deum,
meam. Pap. Confitebor tibi in cythara, Deus, Deus meus;
qui laetificat juventutem
quare
tristis
es
anima mea,
et
quare conturbas me.
Olt. sz. Spera in Deo, quoniam adhuc confitebor
illi,
salutare yultus mei, et
Deus meus.
110
Pap. Gloria Patri
et Filio et
Spiritui Sancto.
Olt. s z. Sicut erat in principio et nunc semper et in saecula saeculorum. Amen. ;
et
Pap. Introibo ad Altare Dei. Olt sz. Ad Deum, qui laetificat juyentutem meam. Pap. Adjntorium nostrum in nomine Domini, .
Olt. sz. Qui
coelum
feeit
Pap.
Confiteor
Olt.
s z.
Deo
et terram.
omnipotenti,
etc.
Misereatur tui omnipotens
Deus, et
dimissis peccatis tuis, perducat te ad vitam aeternam.
Pap. Amen. Olt.
sz.
Conflteor
Deo
omnipotenti,
beatae
Mariae semper Virgini, beato Michaeli Archangelo, beato Joanni Baptistae, Sanctis Apostolis
Paulo, omnibus Sanctis et
nimis cogitatione, yerbo et
tibi
Pater
Petro
et
quia peccari
:
oper: mea
culpa,
mea
Ideo precor beatam culpa, mea maxima culpa. Mariam semper Yirgineni, beatum Michaelem Arclibeatum Joannem Baptistam, Sanctos angelum, Apostolos, Petrum et Paulum, omnes Sanctos et te Pater, orare
me adDominum Deum
pro
Pap. Misereatur dimissis
peccatis
yestri
yestris,
aeternam. Olt. sz.
nostrum.
omnipotens Deus,
et
perducat yos ad yitam
Amen.
Pap. Indulgentiam, absolutionem
et
remissiocem
peccatorum nostrorum tribuat nobis omnipotens et misericors Dominus.
Olt
sz.
Olt.
sz.
Amen. Pap. Deus tu conyersus Et plebs tua
yiyifieabis nos.
laetabitur in te.
iii
Pap. Ostend nobis Domine misericordiam tuam. Olt sz. Et salutare tuum da nobis. Pap. Domine exaudi orationem meam. Et elamor mens ad te Pap. Dominus yobiscum. Olt. Olt.
sz.
yeniat. sz.
Et cnni
spiritn tuo.
Pap. Pap. Pap. Pap, Pap. Pap* Pap.
Aufer a nobis,
etc.
Kyrie eleyson. Olt. sz. Kyrie eleyson. Kyrie elejson. Olt. sz. Christe eleyson. Christe eleyson. Olt. sz. Christe eleyson.
Kyrie eleyson. Olt. sz. Kyrie eleyson.
Kyrie eleyson.
Dominus yobiscum.
Olt.
s z.
Et
cum
spiritn tno.
Epistoa utdn. Deo gratias. Pap. Dominus yobiscum. Olt. sz. Et cum Olt, sz. spiritu tuo.
Pap. Sequentia
sancti Eyangelii etc.
Olt. sz. Gloria
tibi
Olt.
sz.
Domine.
Eyang. u tan. Laus
tibi Christe.
Pap. Dominus yobiscum. Olt.
s z.
Et cum
spiritu tuo.
Pap. Orate
Fratres sat.
Olt. sz. Suscipiat
manibus
tuis,
utilitatem
Dominus hoc
ad laudem
et
sacrificium de
gloriam nominis
sui,
ad
quoque nostram, totiusque ecclesiae suae
sanctae.
Pap. Per omnia
saecula saeculorum. Olt. sz.
Amen.
Pap. Dominus spiritu tuo.
yobiscum.
Olt.
sz.
Et cum
112
Pap, Sursum corda. Olt* sz. Habemus ad Dominum. Pap. Gratias agamu Domino Deo nostro. Olt, sz. Dignum et justum est. Pap. Per omnia saecula saeculorum. Olt. sz. Amen. Pap. Et ne nos inducas in tentationem. Olt. sz. Sed libera nos a mao. Pap. Per omnia saecula saeculorum. Olt. sz. Amen. Pap. Pax Domini sit semper yobiscum. Olt. sz. Et cum spiritu tuo. Pap. Dominus yobiscum. Olt. sz. Et cum spiritu tuo.
Pap. Per omnia Amen. Pap. Dominus
saecula saeculorum. Olt. sz.
yobiscum.
Olt.
sz.
Et cum
spiritu tuo.
et
Pap. Ite Missa est. Olt. sz. Deo gratias. Pap. Benedicamus Domino. 1 1. s z. Deo gratias. Pap. Requiescat in pace. Olt. sz. Amen. Pap. Benedicat yos omnipotens Deus, Pater Fiiius et Spiritus Sanctus. Olt. sz. Amen. 1 1. Pap. Dominus yobiscum. sz. Et cum
spiritu tuo.
Pap.
Initium
sancti
Eyangelii
secundum
Joanuem. Olt.
Pap.
Deo
s z.
Gloria
tibi
Domine.
In principio erat
gratias.
yerbum sat. Olt. sz.
113
(A
I.
tanitó szainara.)
R&z. Vezórfonal
a
szemlelteto' ok tata" sra, Lap.
..'...-.«.
targyak • tanitó elobb hogysem az olvasni tanitashoz fogjor?, azitt folhozott es mas hasonló szemlóleti targyakkal foglalkodtassa tamtvanyait. A gyermekek korebe esok itt elso lielyen yannak inegnevezve. Szemleltesse ós neveztesse meg oket altalok, ós beszelgessen velok felolok egyszerii szemllteto roodorban. Mi a targy neve? Milyen a lak ja (fenu aj a), szine van? mibol van ? melyek a reszei? vagy m i hany resze van m i r e - v a 1 ó cselekszik? hany ilyen targy yan ?
Szemlóleti
A
1
't
;
hasznos-e? sziiksóges-c?. hasznosabb, sztiksegesebb-e amannal? Ezen ós ha3onló kerdesek fonalul szolgalnak a bes.zólgetósre. Ezen eljarasra vezóriil vehetok a 38—46 szamok alatti olyasasi gyakorlatok.
Ezen eljarasnak (tanitasi kezdetnek) czólja a gyermekben figyelmet bizalmac es bdtorsagot óbreszteni. Legyen alkalma szóban levo targyakró! gondolkoznia es gondolkozó tehetsógen orvendeznie, A gyermek hangosan ós órthetoen beszeljen, ós isrneteljen minden kerdest valainint minden ftleletet is, miutan azt a tanitó kijavitotU ,
ós rfhetften (tfszta kiejtóssel Uuq.
lUufti-.
ftjfcci
fuc ftaloitim.
!)
el5mondotta.
Ó
53
114 Lap»
Az
10. szana alatti szemlelet!
elsb*
targyakon igy
atesven, az olvasni tanitashoz foghatni az
1.
lapon,
s
beszólesi gyakorlamely-kozben a szemlelsi tokat szakadatlaml keli folyfcatnl Ha a gyermek az olvasasban (46—49) lapig * jutott, neveit azon targyaknak, melyekrol mar egyetmast mondani tud,
ujra
lehet
fol
es
venni,
oktatast szellemkep-
az
zftleg isratelni,
H A
C)
R,£sa% OIvasni-tanftas,
kó'vetkeznek egymas uran, a mint azokat az egyszerti vona!ok mcgismrtetse ez utan legk5nnyebb utankepezni, ? rajzolni ós betiik
oiy rendben
.
;
azrt van,
feogy a tanitó az {rni-tanitast az okasni-
tanftassal Ssszekothesse. Kiilonben pedig e konyvet
mind a hangoztatasi. mind a betiifoglalasi bisatiói) módszerben hasznalhatni, mir az mes tanitót figyelmeztetni sern sziikseges.)
(sylla-
ertel-
A rnaganhangzók es betiiik begyakorlasa. ili « ii ii ii o ó o e *.«.. .',«.... ^ a a «..... A massalhangzók ós betiiik begyakorlasa. .
.
.
.
o
.
.
.
.
.
.
.
•
•
.
•••••..••..-•
.
.
.
.
-.-.,,... d ......... f- -•......,*...-. ....... ••..*••••••-•••* i ».••••..*....--..........'. to
•
•
5
6
k ....-..................! •
4
.
.••.
35
3
.
......<•..
si
1
*
.
•
•
•
•
>
•
•••...•-•:•
i .•. *
-
10 12
i5 16 17
18 20 21
22
115 Lap.
V £
24 '
•
cz cs sz
•
25
•
•
........
............
.
.....*........ .......................
.
gy
.
.
.
ty
m
ly
•
wy atft
26
•
•
.
•
•
*•..•
Nagy
M
•
a
•
•
-
.
^
»
.
.
•
kezd6betiik
.
s
Nyomtatasi frasi betfók abc-rendben Olyasasi gyakorlatok (anyagul a gondolkozó ós beszólotehetseg fejlesztsre) • a^ a targyak szamaról (hany? mennyi?) b) a targyak tulajdonsagairól (miyen? minft ?) • w^ a c»elekv$sr(51 (mi tirtnik ?) * • « c^ a cselekv£s minosgórol (hogyan tórtnik ?)
.••...••..• -
*
rf;
a cselekves okaról (miórt ttfrtnik
e)
.
.
?)
«
vgre ?)
a eselekvs ozóljaról (mire-yaló ? mi
Szemlleti targyak
27 28
3i 32 33 34 35 37 39
45
—
46 49 50 51
—
53
XIX H£S2S. 01vasmanyok. 1.
2. 3.
4.
5. 6.
7.
8. 9-
10.
di. i
2.
......
En Mtok En hallok . En beszólek En jatszom
n jarok n Srzek
•
•
.
B
—
-.......•• — —
•
58
—
•
.
Gyermek, szeresd sztileidet A gyermek otthon A gyermek az iskolaban A gyermek az utczan A gyermek a templomban A gyermek a mezdn
—
!
.........••••• ••-...
..... .
.
•
•
•
•
15. Beestilj
60 62
—
64 65
!
meg masokat!
59
63
•
Szot fogadj 14. Az eg boltozaSja
13.
57
•
•
*
•
*
.
.
^Q
lid Lap. 16*
A
madar az ablakon
18
Felebaratoddal jót Haladatos legy .
19
A
haladatos
20.
A
medve
17.
22.
24.
25. 26.
27. 28.
29.
A
*...•.••••.
tgyl
•
.
.
.
.
.
.
—
Nem
..•••••*..... .•....•.••..•• •
jó halogatni !
.
.
.
.
.
.
I
.
•
!•••.........•
79 80
81
82 83
81
31.
A A
nyar
35.
Az
osz
36,
A
tavasz
tel
73
76
•
het napjai
masehoz ne nyulj
!
.
!
Az ev
70 72
.
.......... Ne legy merges Ne kfnozd az allatot ........... Ne hazttdj Hogyan lesz a gyermek jamborra?. ......
32.
69
•
.
»....•.••-•.•
mehek
es a
róka ós rócze
31.
33.
67 68
,
Masokkal sziyess&get tenni mindenkcr kesz legy A kis madarasz
A A
30.
•
!
fiu
21. Becsiiletes legy
23.
.
•
Intelinek es
85
.
89
.... •
.
.
!"....
r
Enekek
....-../.
•
.
................ ...................
Isten neveben
Eeggel Tanulas
100
elott
Iskola utan
Asztal elott Asztal utan
—
•
~
.................
101
»..
102
Egesz napr való uiondat
—
......
Gyermek, jegyezd meg ezeket Imadsagok •
!
.......
•»...•••.•••.•*• ..-.....••
Sz. miae alatti szo)galat
T
97
— — 98
Estvel
Jezus
92
94
l\ yoiiiatott
Gorischek Kardyna, Beesbea-
103 105 10U
m
W*5
LIBRARY OF CONGRESS
•
028 940 931 2
m& **,
:\JD
*yY*i-
?
^&ra#
15*^
*m
I