Pusztadobos Község Önkormányzata

PUSZTADOBOS KÖZSÉG HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA

Pusztadobos Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Programja

2013 – 2018

1

Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ........................................................................................... 3 Bevezetés ............................................................................................................................................. 3 A település bemutatása ................................................................................................................... 4 Értékeink, küldetésünk .................................................................................................................... 8 Célok ...................................................................................................................................................... 8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) ..........................................10 1. Jogszabályi háttér bemutatása ............................................................................................10 2. Stratégiai környezet bemutatása ........................................................................................10 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ......................10 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység ..............................27 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége ......................................................................................34 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ...............................................................................37 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége .............................................................39 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása ...................................................................................................41 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ..........................................................42 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) .........................................44 1. A HEP IT részletei.....................................................................................................................44 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése ............................................................44 A beavatkozások megvalósítói...............................................................................................45 Jövőképünk ..................................................................................................................................46 Az intézkedési területek részletes kifejtése......................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 47 3. Megvalósítás ..............................................................................................................................55 A megvalósítás előkészítése ...................................................................................................55 A megvalósítás folyamata .......................................................................................................55 Monitoring és visszacsatolás ..................................................................................................56 Nyilvánosság ...............................................................................................................................57 Érvényesülés, módosítás .........................................................................................................58 4. Elfogadás módja és dátuma ................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

2

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Pusztadobos Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. Az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV, Törvény 63/A § értelmében a településeknek rendelkezni kell esélyegyenlőségi programmal, mely feltárja és elemzi a település esélyegyenlőségi problémáit, megkeresi a beavatkozási pontokat, és öt évre szóló intézkedési terv mentén határozza meg a teendőket azok kezelésére. Az esélyegyenlőségi program a feltétele annak, hogy a helyi önkormányzat bármely hazai vagy európai uniós támogatásban részesülhessen. Az esélyegyenlőségi program a településen feltárt esélyegyenlőségi problémákra reagál, és beavatkozásokat tartalmaz azok kezelésére. A program része és az intézkedési terv alapja az a helyzetelemzés, mely képet ad a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről. A helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében kell a beavatkozásokat megtervezni, lehetőséget adva a felülvizsgálatra, az esetleges változtatásokra. A program célja a törvénnyel megegyezően annak biztosítása, hogy az élet valamennyi területén megelőzze a hátrányos megkülönböztetést és elősegítse egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét, különös tekintettel a kiemelten védett csoportokra, a romákra, a nőkre és a fogyatékos személyekre, ám a helyi sajátosságok alapján más társadalmi csoportokra is. A program elkészítéséhez szükséges esélyegyenlőségi helyzetelemzés célja az, hogy a rendelkezésre álló adatok, dokumentumok alapján feltérképezze a települést az adott területen, és megállapítsa, hogy a településen élő hátrányos helyzetű lakosság a teljes lakossághoz viszonyítva milyen jövedelmi, foglalkoztatási, képzettségi, szociális, lakhatási, területi, egészségügyi mutatókkal rendelkezik és ezek alapján az adott település milyen esélyegyenlőtlenségi problémákkal küzd. Az intézkedési terv a településen állandóan, vagy hosszabb ideig élő, hátrányos helyzetű csoportok helyzetének nyomon követését, valamint esélyegyenlőségének előmozdítását szolgáló intézkedéseket tartalmaz.

1

Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció

3

koncepció,

Településfejlesztési

stratégia,

Az esélyegyenlőségi program célja, hogy Pusztadobos olyan településsé váljon, ahol senki nem tapasztalja a hátrányos megkülönböztetés közvetlen vagy közvetett formáját védett tulajdonságai alapján, ahol minden lakossal szemben érvényesül az egyenlő bánásmód elve, valamint biztosított az egyenlő hozzáférés az önkormányzat és intézményei által nyújtott szolgáltatásokhoz. Az esélyegyenlőség és egyenlő hozzáférés biztosításán túl egyes társadalmi csoportok esetében olyan támogató lépések megtételére van szükség, melyek az esélyegyenlőség előmozdítását szolgálják.

A település bemutatása Pusztadobos története Honfoglaló őseink szálláshelye volt a terület, a község határában ősi földvár maradványai találhatóak. Akárcsak a környező településeken, Pusztadoboson is találtak bronzkorból származó leletet. Községünkben a kúria építésekor került elő a szintén ebből a korból származó, úgynevezett Jármy Elek-féle lelet. Településünk része volt a keleti gyepűnek, ami a támadásoktól védte az országot. A gyepűvonal őrzői, a dobos foglalkozású gyepűőrök voltak a település alapítói. Az okleveles adatok fényében sokszor nehezen különböztethető meg a "nagy" jelzővel illetett másik Dobostól (vö. Nagydobos). Megléte a XIII. században már biztos. A határában lévő földvár - mely a Kokoth nevet viselte – miatt lett az akkori neve Várasdobos. A Kokodvár feltételezett helye Pusztadobostól 2,5 km-re, Nagydobos felé található. A települést a tatárjárás szinte teljesen elpusztította, de újra benépesült. Ezt követően hamarosan vásártartási jogot kapott a település, amit a kedvező fekvési viszonyainak köszönhetett (Keletnyugati kereskedelmi útvonalon). Az írásos dokumentumok már 1296-ban megemlítenek ezen a településen egy templomot, melyet Szent Márton tiszteletére szenteltek fel. "1296-ban a Hont-Pázmán nb. Kozma comes fiai osztoztak Dobos, Ópályi és Dég falvakon" - ez az adat kétségtelenül a mai Pusztadobos területére vonatkozik. Dég település később nyom nélkül eltűnt, talán Pusztadobos határába olvadt be. Ez időben, a XIV. században a Kállay család is birtokolta, de a XV-XVI. században inkább kisnemesi földesurai voltak. 1594-95 között, a török hadjáratok során a község újból elpusztult, szinte teljesen elnéptelenedett. 1609-ben már puszta, későbbi nevét is innen kapta. A XVII. században nagyobb részét Bay István és Vay Péter szerezte meg. A XVIII. században is az övék volt. A két földesúri család a XVIII. század vége felé népesítette be a maga részét. A XVIII-XIX. században lassú fejlődés indul meg, felvidéki falvakból (főként Homonna környékéről) érkeznek szlovák telepesek. 1805-ben említik először Puszta-Váras-Dobos néven. Az 1818-as évből maradt fenn a település pecsétje. Ez idő tájt is csak 334 lakója volt. A község ekkor már a Jármy család birtoka volt. Az 1870-es években a Jármy család kúriát építetett a településen. 4

1970-ben egyesítették a községet a szomszédos Nyírmadával, azonban 1990 óta Pusztadobos újra önálló település. Földrajzi megközelíthetőség Pusztadobos Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északkeleti részén, a Baktalórántházai Kistérségben található. Szomszédjai közé tartozik Nyírmada, Vaja, Vitka és Nyírparasznya. A Nyírség és a Bereg tájegységek határán található, a megyeszékhelytől, Nyíregyházától 40 km-re ÉK-re, az ukrán-magyar határtól 33 km-re DNY-ra, a 41-es számú főút mellett. Pusztadobos területe 1492 hektár, ebből belterület 224 hektár. A település főként mezőgazdasági jellegű, lakói közül sokan foglalkoznak mezőgazdasággal. A legközelebbi városok: Nyírmada (3 km), Vaja (7 km), Vásárosnamény (11 km), Baktalórántháza (12 km), . Infrastruktúra Településünk korszerű elektromos hálózattal és közvilágítással rendelkezik. Ki van építve a gáz-, az ivóvíz- és a szennyvíz hálózat. Telefon, internet és kábeltelevízió hozzáférés is van községünkben. A község útjainak hossza 10 km, ebből aszfaltos 6 km. A 41 számú főút a község mellett húzódik, az M3-as autópálya 2015-ig kiépül a község határában. A községben postahivatal, ABC áruház, négy kisebb élelmiszerbolt, presszó játékteremmel, virágbolt, több italbolt, gázcsere telep és számos társas vállalkozás, egyéni vállalkozó tevékenykedik. Demográfiai mutatók A település állandó népességének nemek szerinti korcsoportos megoszlása 2012. december 31-én

(Forrás: KSH, Települési statisztikai adatok) A lakosság nemek szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy 2012-ben a férfiak száma 691, a nőké 773. Ez közelít az optimális települési populáció 50-50 %-os megoszlási értékéhez, ami nem tükrözi a társadalom egészében egyébként napjainkban is megfigyelhető jelenséget, miszerint 5

kétszer annyi nő van mint férfi. Ez utóbbi tendencia egyedül az idősek korosztályánál figyelhető meg, mely azt engedi feltételezni, hogy a férfiak vonatkozásában a halandóság kétszer akkora mértékű, mint a nők esetében ebben a korosztályban. Születések és halálozások száma ( természetes szaporodás ) a településen:

( Forrás: KSH ) Öregedési index a településen

( Forrás: KSH ) Az öregedési index azt mutatja, hogy 100 fő 14 év alattira mennyi 65 év felüli fő jut. Látható, hogy 2008-2012 közötti időszakban ez az index 100 alatti, ami azt jelenti, hogy túlsúlyban vannak a 14 év alattiak, vagyis fiatalos a népességszerkezet.

6

Pusztadobos település 2012. évi demográfiai adatainak áttekintése során összesítve megállapítható, hogy a település lakónépességének kor – és nemek szerinti megoszlása optimális értékeket mutat, stabil szerkezetű korfával jellemezhető.

Értékeink, küldetésünk Az esélyegyenlőség minden ember számára fontos érték. Megléte segíti, hogy mindenkinek esélye legyen jó minőségű szolgáltatásokra, az esélyegyenlőtlenséggel küzdő emberek előnyben részesítését az élet minden területén, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Az Önkormányzat az esélyegyenlőségi politikáját munkáltatói szerepkörben, közvetlen szolgáltatásai során és intézményfenntartói szerepkörben érvényesíti. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége folyamán mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyes projektek kidolgozásában az érdekelt civil szerveződések is aktív szerepet játsszanak, elősegítve ezzel a község lakosságának ilyen irányú szemléletváltását is. Ennek eszközei szabályozás, támogatás és a jó gyakorlatok bevezetése, bemutatása. Pusztadobos község állandó lakosainak száma 1464, ebből a férfiak száma 691 fő, a nőké 773 fő. Napjainkban a születések és a halálozások aránya változó. Vásárosnamény város közel található községünkhöz, vonzáskörzete nagy. A Vásárosnaményi Munkaügyi Központ Kirendeltsége és önkormányzatunk kifogástalan együttműködésének köszönhetően évről-évre részt veszünk a kiírt közmunka pályázatokban. Kiemelendő a közmunkaprogramok közül a mezőgazdasági növénytermesztés, melyet a következő években szeretnénk még jobban kibővíteni. Az aktívkorúak ellátása alapján megállapított foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegében részesülők mindegyike egyenlő eséllyel jelentkezhet a közmunka programban való részvételre. Az arra rászorulóknak iskolai végzettségüknek megfelelően próbál az önkormányzat munkát, és lehetőséget biztosítani

Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Az esélyegyenlőség minden állampolgár számára fontos érték. Érvényesítése nem csak jogszabályok által meghatározott kötelezettségünk, hanem hosszú távú érdekünk is, hiszen azt a célt szolgálja, hogy minden állampolgárnak esélye legyen a jó minőségű közszolgáltatásokra, életminőségük javítását szolgáló feltételek biztosítására. Pusztadobos Község Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja:  az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét,  a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét,  a diszkriminációmentességet,  a szegregációmentességet,  a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel).

7

Az esélyegyenlőség megvalósításának alapfeltétele a diszkrimináció- és szegregációmentesség. Az esélyegyenlőségi programnak a községben élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. Pusztadobos Község Önkormányzata alapvető célja, hogy községünk olyan település legyen, ahol érvényesül az az elsődleges alapelv, mely szerint minden embert egyenlőnek kell tekinteni. Közvetlen vagy közvetett diszkrimináció vagy hátrányos megkülönböztetés senkit ne érjen sem faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint. A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát, arányát és helyzetét a településen. Bemutatjuk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan a közszolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, ezen keresztül feltárjuk az egyes területeken jelentkező problémákat. Az adatok és következtetések alapján meghatározzuk a célcsoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP Intézkedési Terv (IT) tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. Tartalmazza a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt, a helyi együttműködési rendszer bemutatását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét.

8

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)

1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei,  a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és  a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a  a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.)  a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.)  a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.)  a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény)  az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.)  a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.)  a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. 2012-ben a Képviselő-testület elfogadta a 22/2012. ( XII.29. ) az egyes szociális ellátások helyi szabályairól szóló önkormányzati rendeletét. A törvényi előírásokon túl, a rendelet célja, hogy községünkben olyan támogatási rendszer működjön, amely az állampolgárok számára , a hátrányos helyzetből adódó hatások enyhítésére szolgálnak. A szociális ellátások, szolgáltatások középpontjában a család áll. 2012. - 2013. évi az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi rendeletek: - 16/2012.(IX.21.) önkormányzati rendelete A személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátások igénybevétele során fizetendő térítési díjakról szóló 5/2011 (III.22.) önkormányzati rendelet módosításáról - 18./2012. (X.16.) önkormányzati rendelete A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj pályázat helyi szabályairól szóló 19/2011. (X.13.) rendelet módosításáról - 22/2012. (XII.29.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátások helyi szabályairól - 3/2013.(III.14.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátások helyi szabályairól szóló 22/2012. (XII. 29.) önkormányzati rendelet módosításáról - 2/2013.(III.14.) önkormányzati rendelete a 2013. évi intézményi térítési díjakról - 1/2013. ( III. 01.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2013. évi költségvetéséről 9

2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai koncepciókkal, programokkal

és

települési

önkormányzati

dokumentumokkal,

A hazai és uniós pályázatokon való indulás egyik feltétele lesz a települések esélyegyenlőségi programjának megléte. A községi önkormányzat a továbbiakban is szeretné az állami és uniós forrásokat becsatornázni a település fejlesztésére, ezért elhatározta, hogy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény alapján 5 évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogadnak el, melyet két évente felülvizsgálnak. Helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumok, koncepciók, programok: - Szociális étkeztetés – szakmai program - Élelmezési szabályzat - települési rendezési terv - gazdasági program. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása

A Közép-Nyírségi Önkormányzati Többcélú Kistérségi Társulás 2004. október 6-án jött létre. Jogelődje a Közép-Nyírségi Önkormányzati Fejlesztési Társulás volt, amelyet 2003-ban alapította Apagy, Baktalórántháza, Besenyőd, Gyulaháza, Laskod, Levelek, Magy, Nyíribrony, Nyírjákó, Nyírkarász, Nyírkércs, Nyírtass, Nyírtét, Ófehértó, Petneháza, Ramocsaháza, Rohod, és Szabolcsbáka települések önkormányzata, melyekhez az átalakulással egyidőben csatlakozott Nyírmada és Pusztadobos önkormányzata. A Társulás célja a kistérség általános felzárkóztatása a megyei illetve országos fejlettségi szintre, gazdasági, infrastrukturális, valamint társadalmi és kulturális fejlesztések átfogó koordinálása és szervezése. Ezen célok megvalósítása érdekében a társulás folyamatos kutató és elemző munkával megkísérli teljes körűen és összefüggéseiben is feltárni a térség természeti, gazdasági és társadalmi adottságait, a fejlődés lehetőségeit, a legszükségesebb fejlesztési területek irányait. Mindezek keretében a Társulás tényfeltáró és helyzetelemző tanulmányokat, fejlesztési projekteket készít, illetve készíttet és a média útján széleskörű publicitást biztosít a térség értékeinek bemutatására Ezen Önkormányzatok Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény 87. §-a alapján megállapodnak szociális intézmény közös fenntartásában. A társulás neve: Szociális Segítő Szolgálat Társulás. A társulás által ellátott feladat-és hatáskörök: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben foglalt családsegítés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, étkeztetés, nappali ellátás és idősek otthona, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben foglaltaknak megfelelő gyermekjóléti szolgáltatás és gyermekek átmeneti otthona biztosítására létrehozott intézmény eredményes és hatékony működtetése a vonatkozó jogszabályok megtartásával. Településünkön ezen feladatok közül a házi segítségnyújtás valamint a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás van jelen. 2005. május 31. napján alakult meg a Szociális Támogató, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat. A Családsegítő és Gyermekjóléti szolgáltatásokat ezen társuláson belül vannak jelen a településen. 10

2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatokat a TEIR adatbázisból, valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük össze. Felhasználtuk az ágazati beszámolók megállapításait, szakemberek tapasztalatait. Természetesen azoknál az adatoknál, amelyekre nyilvántartás nincs és nem is lehet, ott a 2011.évi népszámlálás adataiból indultunk ki. Pusztadobos község lakónépességének alakulása 2007-től kezdődően változó irányú. Községünk lakónépessége 2012-ben 1404 fő volt.

( Forrás: KSH )

Vásárosnamény város közelségének ellenére is a vidéki-falusi életmód vonzó az emberek számára. Ezt mutatja a belföldi vándorlások számának változása is.

11

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A statisztikai adatok és a segélyezési tapasztalatok alapján egyik legsúlyosabb gond a szegénységben élők, közöttük a roma népesség helyzetének fokozatos romlása. Ennek következménye a leszakadás, a kiszorulás az életlehetőségekből mind a tanulás, mind a foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások területén. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (2011. év) megállapítása szerint: „Minden harmadik ember (kb. 3 millióan) ma Magyarországon a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A romák nagy többsége, mintegy 5-600 ezren (összlétszámuk a becslések alapján kb. 750 ezer) ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. Ezért Magyarországon a romák felzárkóztatását megcélzó politikát nem lehet elválasztani a szegénység elleni általános küzdelemtől, a társadalmi és a gazdasági versenyképesség javításától. „A romák esetében jellemző az, hogy még a halmozottan hátrányos helyzetű csoportokon belül is legkedvezőtlenebb helyzetben lévőkhöz tartoznak. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, összetett jelenség, okai között szerepelnek társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony vagy elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermekszáma, a gyermekszegénység, de a jövedelmi viszonyok mutatják meg leginkább. Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része származik a pénzbeli juttatások rendszereiből. Az inaktív emberek között nagy arányban fordulnak elő az alacsony iskolai végzettségűek, a megváltozott munkaképességűek és a romák. Pusztadobos községben az aktívkorúak nagy százaléka regisztrált álláskereső, és az adatgyűjtés alapján megállapítható, hogy a nyilvántartott álláskeresők száma a 2008-as évtől napjainkig növekvő tendenciát mutat. Az önkormányzat és a Vásárosnaményi Járási Munkaügyi Központ Kirendeltsége jó kapcsolatának köszönhetően a közmunkaprogram pályázatokba a regisztrált álláskeresők több mint 1/2-ét tudják bevonni. Munkalehetőség hiányában a foglalkoztatottak aránya kevés, a lakosság nagy hányada őstermelőként a mezőgazdasági munkából biztosítja megélhetését. A roma családokra jellemző a 3 illetve több gyermekes családi szerkezet. A férfiak és a nők iskolázottsága alacsony, a gyerekek többsége óvodába, illetve általános iskolásba jár, néhány gyerek a vásárosnaményi és baktalórántházai szakiskolák, kevesen a nyíregyházi iskolák tanulói. Mindezek következményeként a szülők többsége regisztrált álláskereső. Számukra az egyetlen lehetőség az önkormányzat által felkínált közmunkaprogramban való részvétel. Szakképzettség hiányában a családok többsége segélyből, illetve a minimálbér összegéből él. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak 12

bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya Foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolhatók az idősebb, nyugdíj előtt álló korosztályok, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők, valamint a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek. Alacsony továbbá a 15–24 éves korosztály munkaerő-piaci részvétele is. A fiatalok távolmaradását főként az oktatási, képzési idő meghosszabbodása indokolja, ugyanakkor jelentősen megnőtt az iskola befejezése utáni munkahelykeresés ideje is. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését elsősorban a munkalehetőségek száma, a nem megfelelő szakmaválasztás, a szakmai tapasztalat hiánya és az iskolai végzettség befolyásolja. Az ifjúsági munkanélküliség strukturális munkanélküliség, a munkaerőpiac elvárásai ma már nemcsak a végzettségre és a szakképzettségre, hanem a különböző személyes kompetenciákra, szakmai és gyakorlati tudásra vonatkoznak. A KSH adatai alapján. 2012.-ben településünkön a munkanélküliek létszáma 201 fő (2011. év adata: 157 fő) volt. A férfiak munkanélküliségi rátája az aktív korú lakossághoz viszonyítva az előző évhez képest 3,1, a nőké 5,2 százalékponttal nőtt.

(Forrás: KSH)

A TeIR adatszolgáltatás alapján a nyilvántartott álláskeresők száma 2008-tól napjainkig összességében változó. 3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb 21-25 év

2011

2012

fő

214

201

250

157

201

fő % fő

9 4,2% 18

6 3,0% 21

14 5,6% 30

9 5,7% 22

5 2,5% 32

13

26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett

% fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő %

8,4% 24 11,2% 40 18,7% 37 17,3% 22 10,3% 34 15,9% 22 10,3% 8 3,7% 0 0,0%

10,4% 25 12,4% 35 17,4% 31 15,4% 18 9,0% 34 16,9% 21 10,4% 10 5,0% 0 0,0%

12,0% 24 9,6% 39 15,6% 34 13,6% 28 11,2% 34 13,6% 31 12,4% 15 6,0% 1 0,4%

14,0% 16 10,2% 17 10,8% 24 15,3% 22 14,0% 19 12,1% 15 9,6% 12 7,6% 1 0,6%

15,9% 21 10,4% 14 7,0% 35 17,4% 29 14,4% 18 9,0% 28 13,9% 16 8,0% 3 1,5%

(Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal) A tartós munkanélküliek száma szintén csökkenő tendenciát mutat, és megfigyelhető, hogy ezen belül a nők és férfiak aránya megoszlik.

További probléma még a GYES-ről visszatérő nők helyzete, akik a regisztrációt követő 180 napig semmilyen ellátásban nem részesülnek. Ugyanez vetődik fel a pályakezdő álláskeresők esetében is, akiknek a munkaügyi központ 365 nap időtartamban együttműködési kötelezettséget ír elő.

14

b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága A regisztrált álláskeresők többsége alacsony iskolai végzettségű, akiknek a közmunkaprogramon kívül szinte lehetetlen az elhelyezkedés. A magasabb iskolai végzettségűek (középiskola, főiskola) kilátásai jobbak, hamarabb állást találnak, igaz gyakran a megye határán kívül.

(Forrás: KSH) c) közfoglalkoztatás

2011. szeptember 1. napján hatályba lépett a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény, amely létrehozta a közfoglalkoztatás új rendszerét. A foglalkoztatás szervezését a Pusztadobos Község Önkormányzata látta ( látja) el. A munkaügyi, bérszámfejtési feladatokat a Magyar Államkincstár Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Igazgatósága végezte (végzi). Közfoglalkoztatásban alkalmazottak száma a vizsgált időszakban növekedett. 2012-ben 120-an dolgoztak közfoglalkoztatásban, ez a gazdaságilag aktív népesség kb. 12%-a. A roma 15

munkanélkülieket a közmunkaprogramokban tudják alkalmazni, ahol mezőgazdasági, téli értékteremtő, belvíz-elvezetési munkálatokon dolgoznak.

A becsült adatok szerint a kereső lakosság nagyobb része minimálbérért dolgozik. A munkaügyi központ számos eszközzel – átképzések, vállalkozóvá válás támogatása, bértámogatás, közfoglalkoztatás támogatása – igyekszik az álláskeresőket visszavezetni a munka világába. A foglalkoztatáspolitikai szempontból hátrányos helyzetű csoportok a gazdasági válság következményeként egyre tartósabban szorulnak ki a munkaerőpiacról, egyre nagyobb számban kerülnek ki a munkaügyi regisztrációból, ezzel elveszítik a szervezett segítségnyújtás legfontosabb esélyét. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ Vásárosnaményi kirendeltsége fogadja az álláskeresőket, a nem nyilvántartott munkát keresőket. Minden esetben elsődleges szempont, hogy az ügyintézők az ügyfelek részére megfelelő állásokat keresnek és ajánlanak fel. A Kirendeltség a munkaerő-piaci képzések lebonyolításában, a képzési lehetőségek felkutatásában, a pályaválasztási tevékenységben az intézményi és a piaci képzőkkel tart fenn kapcsolatokat. Ebben a munkáltatók is részt vesznek, amennyiben az igényeik alapján munkaviszonyban állók, vagy felvételre kerülők előzetes képzéseit igénylik. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük Településünkön a fiatalok foglalkoztatására alig van lehetőség. A Munkaügyi központon keresztül tájékoztatjuk az oktatásból kikerülő fiatalok képzésének lehetőségeiről. 2013. – ban először kaptunk lehetőséget arra, hogy diákmunkában a tanulói jogviszonyban lévő fiatalok kipróbálhassák magukat a munka világában. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok)

16

Felnőtt szakképzéshez történő hozzáférést a település lakosai legközelebb Vásárosnaményban érthetnek el. A település együttműködik még a térség szociális és más intézményeivel a konkrét feladatoknak megfelelően, pl. családsegítő szolgálatok. A térségi munkaerő-piaci programok és munkaerő-piaci szolgáltatások terén kevés az aktív civil szervezet. A településen a nyilvántartott álláskeresők száma magas. g) mélyszegénységben élők és romák intézményekben történő foglalkoztatása

települési

önkormányzati

saját

fenntartású

Az Önkormányzat saját fenntartású intézményeiben történő foglalkoztatásra alig van lehetőség. Ezen célcsoport helyben történő foglalkoztatási lehetősége a közfoglalkoztatásban való részvétel. Közfoglalkoztatásban elsősorban az vehet részt, aki foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesül. Az iskolázatlan, tartós munkanélküli emberek esélye még a támogatott foglalkoztatásban is igen alacsony. Ehhez hozzájárul az is, hogy életüket sajátos normák szerint élik, meg kell tanítani őket arra is, hogy a másodlagos munkaerőpiacon megjelenjenek. A közfoglalkoztatásban elsősorban a mélyszegénységben élők vesznek részt, ez azt jelenti, hogy számukra igen jelentős a rendszeres foglalkoztatási lehetőség. Az önkormányzatnak törekednie kell, hogy foglalkoztatóként maga is közvetlenül növelje a romák foglalkoztatási arányát, pl. azáltal, hogy intézményeikben (polgármesteri hivatal, szociális-, egészségügyi és más intézmények) roma szakképzett és nem szakképzett munkaerőt alkalmaz, és ennek kialakítására együttműködési megállapodást köt a helyi cigány kisebbségi önkormányzattal, vagy roma civil szervezettel. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A munkaügyi központ rendszeresen tájékoztatja önkormányzatunkat a képzési lehetőségekről. Településünkön az IKSZT épületében biztosított az ingyenes internet hozzáférés, ahol a nap bármely időszakában tájékozódhat az álláskereső a lehetőségeiről. A pályakezdő álláskeresők nyilvántartásáról folyamatos adatszolgáltatást biztosít a Vásárosnaményi Munkaügyi Központ Kirendeltsége. Pusztadobos Község Önkormányzata a közmunka programokba az álláskeresők nagy százalékát próbálja bevonni, mindenkinek megadja a lehetőséget az elhelyezkedésre, hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén nincs jelen. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Az aktívkorúak ellátásának körében megállapított rendelkezésre állási támogatást felváltotta a bérpótló juttatás, amelynek feltételei több helyen is átalakultak. Alapvető módosítás, hogy a bérpótló juttatásra való jogosultságot évente felül kell vizsgálni, míg a rendelkezésre állási támogatást csak kétévente kellett. A két felülvizsgálat között eltelt időben minden támogatottnak legalább 30 nap munkaviszonyt kell létesítenie, olyan módon, hogy az igazolható legyen a felülvizsgálatkor. Erre lehetősége van több módon. Nyílt munkaerőpiacon folytat keresőtevékenységet, egyszerűsített foglalkoztatottként létesít munkaviszonyt, háztartási munkát folytat, munkaerő-piaci programban vesz részt, közérdekű önkéntes tevékenységet folytat, vagy közfoglalkoztatásban vesz részt. Az önkormányzat rendeletében a bérpótló juttatásra való jogosultság egyéb feltételeként írja elő, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a 17

lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó, a rendeletében megállapított feltételeket teljesítse.

Rendszeres szociális segélyre lehet jogosult, aki egészségkárosodott, vagy aki az 55. életévét betöltötte, vagy aki az önkormányzat rendeletében meghatározott, feltételeknek megfelel, (pl mentális állapota miatt mentesítést kap), vagy 14 év alatti gyermeket nevel és a településen nincs biztosítva a gyermek napközbeni ellátása. A rendszeres szociális segély 90%-ban fedezett ellátási forma, a bérpótló juttatás csak 80%-ban. A nyilvántartott álláskeresők száma negyedéves bontásban 2009-ig nőtt, 2010-től fokozatosan csökken. A segélyben részesülők aránya ugyanezt a tendenciát követi. 2011. évben, a jogszabályváltozást követően az álláskeresési járadékra jogosultak száma szintén csökkent.

Községünkben az aktívkorú személyek részére megállapított támogatás az önkormányzati rendeletben foglaltak alapján (lakókörnyezet, stb.) megszüntetett határozat nem volt. 18

3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció

E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Pusztadobos Község összes lakásállománya 2011-ben 515 lakott lakás volt. A lakások közművesítésére minden utcában adott a lehetőség, bár a családok nehéz anyagi helyzete miatt a komfortosítást megoldani nem minden esetben tudják. Néhány lakásban a család alacsony jövedelmi viszonyai miatt a közszolgáltatás (villany, gáz) kikapcsolásra került. A családok előrefizetős mérőóra felszereltetésével igyekeznek megelőzni a hasonló eseteket. Községünkben a lakosság rászoruló rétegét normatív lakásfenntartási támogatásban részesítjük. E támogatásban részesítettek száma a 2008-as évtől folyamatos növekedést mutat.

a)-b) bérlakás-állomány, szociális lakhatás Az önkormányzat bérlakás, illetve szociális lakásállománnyal nem rendelkezik. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok A település nem rendelkezik lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlannal. d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett helyzetek, hajléktalanság Községünkben hajléktalan személy nem él. Az elégtelen lakhatási körülményekről, veszélyeztetett helyzetekről a 3.5. pont foglalkozik. e) lakhatást segítő támogatások

Az Önkormányzatnak a lakásfenntartási támogatáson túl nem áll módjában egyéb lakhatási, első lakáshoz jutó támogatást nyújtani. f) eladósodottság 19

Az elmúlt két évben a Családsegítő Szolgálatnál működő háztartási adósságkezelési szolgáltatás igénybevétele iránt az utóbbi években egyre nagyobb igény jelentkezett. De sajnos ez a szolgáltatás megszűnt, és jelenleg az önkormányzat végzi el ezt a feladatot. A mai gazdasági helyzetben egyre több család egyáltalán nem vagy csak időszakosan tudja számláit kiegyenlíteni. A munkanélküliség, túlzott eladósodás, helytelen életvitel növeli a közüzemi szolgáltatásokból való kizárás, ezzel együtt a tartós szegénység kockázatát, ami hosszútávon kirekesztettséghez vezethet. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása A településen nincs külterületen és lakóövezetben elhelyezkedő lakás. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.)

Szegregátumnak nevezzük azokat a területeket, ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya mindkét mutató tekintetében magasabb, mint 50%. Az általános tapasztalatok alapján elmondható, hogy ezen területeken az alacsony státuszú mélyszegénységben élő és roma népesség koncentrációja igen magas, éppen ezért a szegregátumok meghatározásának egyik elsődleges célja az ilyen jellegű területek lehatárolása. Községünk összlakosságának egy része roma lakosság, a családok nagy része életvitelszerűen a József A. utcán valamint a Virág utcán él. Az utcán a telkek közművesítettek, a víz, villany, gáz és csatornahálózat kiépített. Az említett utcák szilárd útburkolattal nem rendelkeznek, így az esős, valamint a téli időszakban nehezen megközelíthetőek az ott található lakások. Az itt élő lakosság túlnyomórészt középkorú, a családokban jellemző a 3-6, illetve több gyerek. A segélyben részesülők száma az itt élők 95%-a, a szülők alacsony iskolázottsága és jövedelmi helyzete miatt a gyerekek hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetűek. A szegregátumokban az alacsony komfortfokozatú/komfort nélküli lakások aránya nagyon magas. b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.)

A roma lakosság nagyobb része alacsony komfortfokozatú/leginkább komfort nélküli lakásokban, rossz műszaki állapotú házakban élnek. A másik veszélyeztető tényező a közüzemi szolgáltatások hiánya, kikapcsolt szolgáltatások, amelyeket nem tudnak pótolni, valamint a zsúfoltság pl. 50m2 es lakásban több generáció 12-15 ember él. Nem ritka ezeknek a hátrányoknak az együttes előfordulása, ami hosszú távon behozhatatlan hátrányt jelent főleg a legsérülékenyebb 0-3 éves korosztály számára. A szegregátumok környezet-egészségügyi helyzet nagyon rossz. A telepeken nincsenek közösségi terek – hiányoznak a sportolásra alkalmas zöldfelületek, nincs játszótér, közösségi ház. A szegregátumban lévő házak 90%-a komfortfokozat nélküli. A 20

szegregátumban a két utca nem szilárd burkolatú, járda sincs kiépítve. A tömegközlekedés elérhető a szegregátumokban. A szegregátumok lakásállományának fizikai állapota, az itt élők számának folyamatos növekedése, nagyobb mértékű beavatkozásokat tesz szükségessé a településen. A roma lakosság egészségi állapota nagyon kedvezőtlen egészségügyi mutatókkal jellemezhető. A rizikófaktorok közül a dohányzás, a magas vérnyomás, valamint táplálkozási problémák, és a prevenció hiánya egyértelmű-en az egészségi állapotot befolyásoló tényezőnek bizonyulnak. A roma anyák jóval nagyobb aránya dohányzik, illetve szenved rendszeres környezeti dohányfüst-ártalmat várandóssága alatt, mint ez a többségi társadalomban jellemző. Tapasztalatok szerint a romák nagy része az ingyenes egészségügyi ellátást sokkal ritkábban – vagy egyszer sem – veszi igénybe. Ez gyakran a rossz anyagi és szociális körülményekből adódik: nincs módjukban elutazni, elmenni a szűrővizsgálatokra, nem tudják megfizetni a gyógyszereket, stb. A mélyszegénységben élő családok elsődleges szempontja nem az egészségük megőrzése vagy a betegségek megelőzése, hanem sokkal lényegesebb az elemi mindennapi létfenntartás. Pusztadoboson a szegregált területen élők a működő szolgáltatások feltételrendszere alapján hozzáférnek mind az egészségügyi, mind a szociális intézmények alapellátásaihoz, azonban a gyakorlatban nem minden rászorult veszi igénybe azokat. Szükséges megteremteni az egészségügyi alap- és szakellátásban való teljesebb részvétel lehetőségét a szegregált, leromlott területen élők számára, szűrési, megelőzési és egészséges kialakításával. A helyi civil szervezetek, cigány kisebbségi önkormányzat, a védőnő és a körzeti orvos együttműködésében növelni szükséges a tájékoztató fórumok számát a szűrővizsgálatok fontosságáról. Külön ki kell emelni az aktív szociális munka jelentőségét, a gyermekjóléti és családsegítő szolgálatok munkáját, mely felkészíti a szegregátumban élőket a már meglévő programokhoz való kapcsolódásra és a helyi társadalomba való integrálódásra, azonban az eredményesség fokozásához az e területen tevékenykedők humán erőforrása kapacitásának bővítése szükséges, civil szervezetek bevonásával, támogatásával. Szükséges lenne olyan szocializációs programok bevezetése, amelyek az itt élők felzárkóztatását, izolációjuk oldását célozza (önsegítő csoportok működtetése, képzések beindítása, munkanélküli tanácsadások, speciális adósságcsökkentő programok szervezése, fiatalok hétvégi elfoglaltságának – sport, életmód-tanácsadás – megszervezése, stb.) c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai

Településünkön a főút mentén két utca van szegregált területben. A veszélyeztetett területek esetében a beavatkozásoknak a terület szegregáltsági fokának növekedését kell megakadályozniuk. Ugyanakkor a beavatkozások következményeként a település más területein, illetve más, környező településeken (pl. városkörnyéki falvak) nem nőhet az alacsony státuszú népesség koncentrációja, és nem alakulhatnak ki új szegregátumok. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés

Kötelező jellegű népegészségügyi szűrések már nem léteznek. A behívóleveles szűrések ajánlottak. Kötelezően elrendelt szűrővizsgálat járványügyi indokkal lehetséges, ezek nem tartoznak a népegészségügyi szűrések közé. 21

Az egészségügyi mutatók viszonylag pontos képet adnak a település egészségügyi helyzetéről. Mind a méhnyakrák-, mind az emlőszűréseken alacsony a felnőtt nők részvételi aránya. A szervezett központi szűrővizsgálatokon a helyi romák kis arányban vesznek részt. A kötelező védőoltásokból senki sem maradt ki. A helyi önkormányzat az egészségvédelemmel kapcsolatos ismeretek terjesztésében, a helyi társadalom egészségtudatos attitűdjének formálásában közvetlenül nem vállal szerepet. Pusztadobos községben háziorvosi szolgálat működik, a településen jelenleg helyettes védőnő heti rendszerességgel látogatja a kisgyermekes családokat. A szakrendelést és a kórházi ellátást Vásárosnaményban, Fehérgyarmaton, illetve Baktalórántházán tudják igénybe venni az arra rászorultak. A lakosság idősebb rétege igénybe tudja venni a Baktalórántházai Kistérségi Társulás valamint a Református Egyház fenntartása alá tartozó házi segítségnyújtás szolgáltatását. Az idősebbek, és az arra rászorulók közgyógyellátási igazolványt igényelhetnek. év

közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma

2008

57

2009 2010 2011 2012

61 70 68 8

a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés

A község kiépítette a jogszabályi előírásoknak megfelelően az egészségügyi alap- és szakellátást, amelyek ellátási körzete lefedi a település egészét. Szolgáltatásai valamennyi lakos számára hozzáférhetők. Pusztadobos teleülésén a következő egészségügyi alapszolgáltatások érhetőek el: háziorvosi szolgálat, iskolaorvosi szolgálat, védőnői szolgálat, gyermekvédelem,. Központilag Baktalórántházához (20km) tartozik a járó beteg szakellátás. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez való hozzáférés a lakosság számára biztosított, az egészségügyi ellátórendszeren keresztül mindenki igénybe veheti. egészségügyi ellátórendszeren keresztül mindenki igénybe veheti. Óvodai szűrés évente kétszer van, az iskolaorvosi ellátás keretében minden évben és osztályban végeznek szűrővizsgálatot, rendszeres egészségügyi ellenőrzés is. Fogászati szűrést az iskola-egészségügyi feladatok közt a fogorvos látja el az oktatási intézmények keretein belül.. Az iskolafogászati rendelésen szinte minden tanuló megjelenik szűrővizsgálaton. A gyermekorvos a korosztályi sajátosságokhoz alkalmazkodva rendszeresen végez az életkorhoz kötött szűrővizsgálatokat. A védőnők aktívan részt vesznek az óvodai, iskolai egészségügyi feladatok ellátásában. Előkészítik a szűrővizsgálatokat, az iskoláskorúaknál az érzékszervi méréseket végzik, az oktatási intézményekben az egészségügyi ismeretterjesztés szinte teljesen az ő feladatuk. A prevenciós és szűrőprogramok több éve tervszerű keretek közt folynak a városban, civil szervezetek, a közoktatási intézmények, a szociális szolgáltatások különböző területein. A programok az egészséget szolgáló egyéni magatartásminták 22

kialakítását célozzák, a diákok, a speciális, és a magas kockázatú célcsoportokra és a lakosság körében egyaránt. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés

Az orvos - egészségügyi rehabilitációs ellátásokhoz – a település lakosságának az egészségügyi ellátórendszeren keresztül biztosított a hozzáférés. A gyermekek esetében a Gyermekjóléti Szolgálat a gyermek testi, és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését észlelő- és jelzőrendszert működtet, koordinál. A észlelő-jelzőrendszer szakágazatokon átívelően , az információk és lehetséges ágazati megoldások integrálására, komplex kezelésére törekszik. Az hálózatban együttműködik a védőnőkkel és gyermekorvosokkal, rendőrséggel, ügyészséggelbírósággal, pártfogó felügyelői szolgálattal, Családsegítő Szolgálattal, Nevelési Oktatási Intézményekkel-(iskola, óvoda). A gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatásokat igénybe vevők száma az elmúlt évek során fokozatosan nő. A családok anyagi helyzetének romlása, lakhatási körülményeik bizonytalansága, mentális, családi, szociális problémák, egymást erősítő, együttes megjelenését idézik elő. A leszakadó rétegek létszámnövekedésének megállításához a helyi társadalom összefogására, a lakosság, a civil szervezetek, a közintézmények együttműködésére van szükség. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése

Az önkormányzat minden köznevelési intézményben ( iskola, óvoda ) valamint a szociális étkezést igénybevevők részére is megszervezi a közétkeztetést, amely megfelel az érintett korosztály egészséges étrendjére vonatkozó elvárásoknak. A szolgáltatók minőségi és mennyiségi ellenőrzése folyamatos, szakember bevonásával történik. e) sportprogramokhoz való hozzáférés

Helyileg kialakított ifjúsági focicsapat működik. Ösztönözni szükséges az egészséges, mozgásgazdag életmód kialakítását az ifjúság körében, melynek keretében szükséges a fizikai aktivitást lehetővé tevő környezet megteremtése. Támogatni kell az egészséges, mozgás-gazdag életmódot népszerűsítő kampányokat. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés

A személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz a Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ biztosítja a város minden állampolgára számára az egyenlő esélyű hozzáférést. Az intézmény a preventív és korrektív rendszerszemléletű szociális munka keretében komplex segítséget nyújt az intézmény szolgáltatásait igénybevevők önálló életvitelének és készségének megőrzéséhez, erősítéséhez, önkéntesek és segítő közösségek bevonásához, valamint ellátja a kliensek jogainak fokozott védelmét. E tevékenységeket a következő szociális alapszolgáltatásokon keresztül biztosítja: házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. A kliensek segítséget kapnak az anyagi problémákkal kapcsolatos ügyintézésekben, a lelki-mentális diszfunkciók, egészségkárosodás következményeként felmerülő problémák, családi-kapcsolati zavarok, foglalkoztatási problémák enyhítésében. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor 23

Hátrányos megkülönböztetésről, az egyenlő bánásmód követelményének megsértéséről a szolgáltatások nyújtásakor az önkormányzat felé nem volt bejelentett eset. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül

A településen a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül a következő juttatások és szolgáltatások vannak: - Ápolási díjban részesítettek

- Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők

3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása

A közösségi élet színterei sokrétűek, ilyenek a lakóközösségek, a munkahelyek, önkormányzati intézmények, a templomok, a civil szervezetek.

24

A község lakosságának egészségét, gazdasági és társadalmi jólétét, életminőségének javítását úgy lehet biztosítani, ha tevékenységeink során a környezet és fejlődés, illetve a gazdaság, társadalom és környezet problémáit együtt kezeljük. Pusztadobos községben sajnos elég régóta nem volt nagyszabású rendezvény. Az Általános Iskola valamint az Óvoda természetesen minden évben megrendezi házon belül az anyák napját, farsangot, mikulásnapot, és a nemzeti ünnepekről is megemlékeznek. A közmeghallgatás minden év decemberében kerül megrendezésre, ahol az önkormányzat vezetősége tájékoztatja a falu lakosságát a tárgyévben végzett munkájáról. Interpelláció keretében keressük a települést érintő problémák megoldására irányuló közös utat. Nagyon szeretnénk legalább évente egy alkalommal falunapot tartani, ahol a község apraja-nagyja egész napos programsorozat aktív részvevője lehet. a) közösségi élet színterei, fórumai

A településen a minden korcsoportot érintő közösségi éltet legmeghatározóbb színtere az IKSZT (Integrált Közösségi Szolgáltató Tér ). Ezt szívesen látogatják a településen élő emberek. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük)

Általánosságban elmondható, hogy az emberek társadalmi együttélése azért lehetséges, mert nagy többségük alkalmazkodik az adott társadalomban elfogadott normákhoz, viselkedési szabályokhoz. Sokféle normarendszer él egymás mellett a társadalomban, így Pusztadoboson is. Vannak jogi normák, amelyeknek megtartásáról az állam végső esetben kényszerrel gondoskodik, illetve amelyeknek megszegését kényszereszközökkel oldja meg. Vannak erkölcsi, vallási szabályok, higiéniás normák, stb., amelyeknek megszegését a társadalom tagjai többé-kevésbé egyöntetű és erős rosszallással, megvetéssel büntetik. Vannak szokások, illemszabályok, divatszabályok, amelyeknek büntetése a társadalom többi tagjai részéről megnyilvánuló erősebb-enyhébb helytelenítés. Beszélhetünk egy-egy nemzeti kisebbség, vallási csoport, társadalmi réteg szubkultúrájáról. Ha a szubkultúrában szereplő viselkedési norma ellentétben áll a helyi társadalomban uralkodó, elfogadott normáktól, akkor az egyén dilemma előtt áll: mely normákat kövesse és melyektől térjen el, hogyan viselkedjen a számára elfogadhatatlan viselkedési normákat képviselőkkel szemben? A devianciához - az adott társadalomban elfogadott normáktól eltérő viselkedésekhez - pl. a bűnöző, alkoholizáló, kábítószer-fogyasztó, lelki beteg, stb polgártársainkhoz történő viszonyulás - komoly erőpróba a szűkebb és tágabb közösségek együttélésben. Az utóbbi időben, a lakosság megváltozott anyagi helyzete, a bekövetkezett gazdasági válság, az elszegényedés hozzájárult a tulajdon elleni bűncselekmények terjedéséhez. Ezért szükséges e jogsértések visszaszorítása, hiszen a lakosság szubjektív biztonságérzetét ezek az apróbbnak tűnő, de mégis nagy számban előforduló (61 eset) cselekmények nagymértékben negatív irányba befolyásolják, emiatt szükséges az elkövetőkkel szembeni gyorsabb eljárás lefolytatása, gyorsabb szankcionálás, mely mind visszatartó erőként szolgálhat. A jogszabály szigorodása, a szabálysértési őrizet, az elzárás lehetősége eltérítheti az esetleges elkövetőt szándékától. A település közbiztonságának javítása érdekében kiemelkedő szerepe van a Polgárőrségnek, akik önállóan, illetve a rendőrökkel közösen közbiztonsági célú járőr-, illetve jelző-figyelő szolgálatokat látnak el. Az etnikai konfliktusok jelen vannak a falusi élet hétköznapjaiban a lakosság szintjén, mindezekről tudomást csak a bejelentések alapján lehet szerezni. A Rendőrségi beszámolóból csak következtetni lehet ezek mértékére. Amennyiben a településen előfordul rasszista indítékból elkövetett támadás, vagy olyan társadalmi csoportok közötti konfliktus, amelynek vélelmezhetően etnikai dimenziója is van, az önkormányzat 25

felelőssége, hogy hatékonyan fellépjen az ilyen konfliktusok és jogsértések megelőzése érdekében. A bűnözés visszaszorításában, megelőzésében hosszú távon kulcsszerepe van a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységnek, melynek gerincét a hivatásos rendőrök által, alapfokú és középfokú oktatási intézményekben, osztályfőnöki órákon végzett oktató-nevelő munka adja. Célja a fiatalok elkövetővé, áldozattá válásának elkerülése. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.)

Egy életképes társadalom nem mondhat le az öngondoskodásról, ugyanakkor szereplői nemcsak önmagukért, hanem nehezebb helyzetben lévő embertársaikért is felelősek. Pusztadoboson, mint az országban általában, karácsony környékén erősödik fel a szolidaritás és felelősség érzete az emberekben, amikor alapítványok, egyházak az emberek tudatát rávilágítják e területre. Szükséges a település lakossága körében az önkéntes munka megismertetése, elismertetése, ösztönzés az ilyen jellegű tevékenységre és az abban való részt vétel feltételeinek megteremtése 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal

Nem áll rendelkezésünkre adat arra vonatkozóan, hogy Pusztadoboson hány fő vallja magát roma kisebbséghez tartozónak. A községben Roma Nemzetiségi Önkormányzat működik. A magyarországi romák kétségkívül az ország legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportjai közé tartoznak. A roma népesség négyötöde él létminimum alatt, többségük társadalmi és fizikai értelemben is szegregált, vagy szegregálódó településeken, településrészeken, lakáskörülményeik rosszabbak a magyarországi átlagtól, oktatási és munkaerő-piaci esélyeik többtízszer alacsonyabbak a nem romákénál, egészségügyi helyzetük rossz. Az országos tapasztalatok községi jelenlétét a nemzetiségi önkormányzat is megerősíti. Tapasztalataink szerint körükben a rizikófaktorok közül a dohányzás, a magas vérnyomás, valamint táplálkozási problémák, és a prevenció hiánya egyértelműen az egészségi állapotot befolyásoló tényezőnek bizonyulnak, a romák nagy része az ingyenes egészségügyi ellátást sokkal ritkábban veszik igénybe. Az Önkormányzat együttműködési megállapodás keretében a Roma Nemzetiségi Önkormányzat működési feltételeit biztosítja, támogatja a pályázati tevékenységeiben. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

A szegénység az elszegényedés folyamatának felszínre kerülő problémái között a lakosság munkaerő-piaci helyzete, a munkanélküliségből eredő problémák, illetve a lakhatással összefüggő problémák, a hátralékok felhalmozódása a lakossági adósságállomány folytonos újratermelődése szerepel. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek -

Alacsony iskolázottság

26

Oktatás, továbbképzés, roma népesség iskolázottságának javítása magasabb iskolai végzettség megszerzésének ösztönzése

A mélyszegénységben élők és a romák helyzetével kapcsolatban nem állnak rendelkezésre megfelelő adatok

-

mentor programok adatgyűjtés adatelemzés a problémák elemzése, feltárása

A szegénység oka és következménye a tartós munkanélküliség, számuk nem csökken.

-

A roma népesség hátrányos helyzete több, egymással szorosan összefüggő társadalmi, gazdasági probléma eredője. Csak a több problématerületre az oktatás, foglalkoztatás, szociális és egészségügyi területre egyszerre koncentráló, átfogó problémakezelési megoldások, komplex programok vezethetnek eredményre.

-

-

Közfoglalkoztatás továbbfolytatása. Egyéb helyi foglalkoztatási lehetőségek felkutatása. Pályázati források kihasználása egy teljes körű szociális, képzési, foglalkoztatási projekt megvalósításához. Közösségi szociális munka szervezése.

Lakókörnyezet, kertek rendbetétele, tisztántartása Egészségügyi szolgáltatás biztosítása

-

Helyi önkormányzati szolgáltatások Szűrővizsgálatokra való eljutás biztosítása Háziorvosi rendelő helyiség biztosítása

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység

4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.)

A helyi ellátórendszer különféle támogatásokkal és szolgáltatásokkal segíti a családot a gyermek nevelésében, megfelelő támogatások és szolgáltatások nyújtásával védelmet biztosít. A helyi rendszer további jellemzője, hogy a veszélyeztetettség megelőzését szolgálja. A megelőző tevékenység a köznevelési, egészségügyi, szociális, közművelődési és sport intézményhálózaton keresztül (esetenként civil szervezetek bekapcsolódásával) valósul meg, és az egyes ágazatok együttműködésén alapul. Községünkben a gyermekvédelmi alapellátások kiépültek. A gyermekszegénység csökkentése átfogó, minden ágazatra kiterjedő intézkedéseket igényel. Az egyes részterületeken a foglalkoztatás, az oktatás, a lakásügy, az egészségügy, a szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások egymással összhangban álló és egymásra épülő intézkedéseket kell meghozni, amelyek a gyermek megszületésének pillanatától segítenek az esélyek javításában. A szegénységben vagy szegénység kockázatával élő gyermekek sajátos csoportját alkotják a fogyatékos gyermekek. A fogyatékos gyermeket nevelő családok helyzete az átlagosnál sokkal nehezebb, különösen a halmozottan fogyatékos gyermeket nevelő családok esetében figyelhető meg. a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete

Pusztadobos községben a gyermekek száma a teljes lakosság kb. 29 %-a. Az adatgyűjtés során megállapíthatjuk, hogy ez a létszám az utóbbi években növekedést mutat. Önkormányzatunk különleges figyelemmel kíséri ezen réteg életét, mindennapjait és a lehetőségeihez mérten igyekszik könnyebbé tenni életüket. 27

A jogszabályok keretein belül az arra jogosult gyerekek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek, melynek következtében biztosítva van intézményi étkeztetésük, ill. ingyenes tankönyvük. Mindemellett évente két alkalommal – augusztusban és novemberben – pénzbeli, illetve utalvány formájában támogatásban részesülnek. Településünkön társulás keretében működik a gyermekjóléti szolgálat, amelynek ügyintézője napi kapcsolatban áll a gyermekekkel, illetve törvényes képviselőikkel. Az egészségügyi ellátás terén a háziorvosi szolgálat mellett működik a védőnői szolgálat, melynek feladatait helyettes védőnő látja el. Fő probléma a gyermekek rendszeres iskolába járásának hiánya, melyről önkormányzatunk az intézményvezető információja alapján értesül. A szülőkkel való kapcsolatfelvétel útján próbál az önkormányzat a meglévő problémára megoldást keresni. Bár jellemző a szülők alacsony iskolai végzettsége – van eset, ahol a nyolc általános iskolai osztály sincs meg – az önkormányzat megpróbál ráhatással lenni arra a tényre, hogy a gyerekeik amennyiben mód és lehetőség van rá legalább a középfokú végzettséget szerezzék meg.

a) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

A gyermekszegénység csökkentése átfogó, minden ágazatra kiterjedő intézkedéseket igényel. Az egyes részterületeken a foglalkoztatás, az oktatás, a lakásügy, az egészségügy, a szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások egymással összhangban álló és egymásra épülő intézkedéseit kell meghozni, amelyek a gyermek megszületésének pillanatától segítenek az esélyek javításában. A szegénységben vagy szegénység kockázatával élő gyermekek sajátos csoportját alkotják a fogyatékos gyermekek. A fogyatékos gyermeket nevelő családok helyzete az átlagosnál sokkal nehezebb, különösen a halmozottan fogyatékos gyermeket nevelő családok esetében figyelhető meg.

28

c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya Gyermek jogán járó helyi juttatás nincs a településen. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya 4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma Ingyenes 50 százalékos mértékű étkezésben kedvezményes résztvevők száma étkezésre jogosultak iskola 1-8. száma 1-13. évfolyam évfolyam

Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma

Óvodáztatási támogatásban részesülők száma

Nyári étkeztetésben részesülők száma

év

Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda

2008

159

99

0

99

0

0

2009

177

115

0

115

0

0

2010

188

131

0

131

0

0

2011

209

149

0

149

66

150

2012

190

133

9

133

77

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

A településen a kedvezményes iskolai étkeztetésben részt vevők aránya közel 100%-os, mivel nagyon sok a hátrányos helyzetű család. 29

e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya

A magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek az önkormányzati adatok alapján nincs a településen. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége

A szegregátumokban a becslések alapján kb. 130 gyermek él. A gyermekvédelmi kedvezményben részesülő családok közt a háromgyermekes családok döntő többsége, míg a négy és több gyermekes családok teljes egészében roma kisebbség tagjai. Szüleik többségében munkanélküliek és alacsony iskolai végzettségűek. Ezek a gyermekek mélyszegénységben élnek. Nehéz lakhatási körülmények adottak számukra. A roma lakosság nagyobb része alacsony komfortfokozatú, leginkább komfort nélküli lakásokban, rossz műszaki állapotú házakban élnek. A másik veszélyeztető tényező a közüzemi szolgáltatások hiánya, kikapcsolt szolgáltatások, amelyeket nem tudnak pótolni, valamint a zsúfoltság pl. 50m2-es lakásban több generáció, 12-15 ember él. Nem ritka ezeknek a hátrányoknak az együttes előfordulása, ami hosszú távon behozhatatlan hátrányt jelent főleg a legsérülékenyebb 0-3 éves korosztály számára. A gyermekek lakókörnyezetétől messze esik az iskola, a telepeken kulturált szórakozási lehetőség nincs, sportolási lehetőség nincs. A lakókörnyezet koszos, elhanyagolt, szemetes, egészségtelen. A roma gyermekek számára az egészségügyi-, a szociális-, a közoktatási szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosított. Egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés esélyegyelősége csak a nem fizetős szolgáltatások esetére áll fenn, a fizetős programok számukra nem elérhetőek. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése

A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzet fogalmának meghatározása nem egységes a gyermekvédelem területén. Az éves gyermekvédelmi rendszer működéséről szóló beszámoló adatait és tapasztalatait értékelve meghatározhatjuk a veszélyeztetettség okait, egy-egy gyermek, fiatal több szempontból is érintett lehet, a veszélyeztetettségi tényezők halmozottan jelentkeznek. A helyi gyermekvédelemben dolgozó szakemberek tapasztalata szerint nem változott az a tendencia, hogy a veszélyeztetettség okai között kimagaslóan a szociális helyzet a meghatározó: Szociális helyzet: A szociális helyzetből adódó veszélyeztetettség a gyermekek több mint a felét foglalta magába. A család szétesése: Ez a veszélyeztetési ok gyakran párosul a szociális helyzet romlásával és a gyermek mentális állapotának sérülésével. A család szétesésének leggyakoribb oka a válás a gyermek számára veszteség. Az elfojtott érzelmek a személyiségfejlődésben rendellenességeket, zavarokat eredményezhetnek. A nevelés, gondozás, törődés, szeretet hiánya: Az elhanyagolás is bántalmazás (egészségügyi-, oktatási elhanyagolás, a gyermek magára hagyása, elhagyása). A gyanújelek, tünetek jelentkezhetnek testi, viselkedésbeli és érzelmi szinteken is. A család életmódja: A családi élet súlyosabb veszélyeztető ártalmait jelenti a deviáns viselkedési formák jelenléte a család hétköznapjaiban: alkoholizmus, brutalitás, bűnöző családi környezet. A gyermek mentális állapota, személyiségzavara: A gyakorlatban is érzékelhető a mentálisan sérült gyermekek számának növekedése. Az okok között a családi nevelés jellemző hibái következetlenség, szigor és kényeztetés eltúlzása, követelések hiánya a gyermek felé, vagy 30

ellenkező esetben: a gyermek képességeit meghaladó, magas mérce állítása, az ellenőrzés, odafigyelés hiánya – tapasztalhatóak. A gyermekek egészséges fejlődésének alapfeltétele az egészséges étkezés. A mélyszegénységben élő gyermekek közül otthon sokan nem jutnak megfelelő mennyiségű egészséges táplálékhoz. Ezért nagy jelentőségű az önkormányzat által szervezett intézményekben történő közétkeztetés. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő óvodás és általános iskolás gyermek térítésmentesen étkezhetnek. Ehhez csatlakozik az önkormányzati támogatás. Családsegítő Szolgálat Pusztadoboson A szolgálat gyermekvédelmi, szociális és mentálhigiénés munkát végez a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvényben foglaltak szerint. A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémával küzdő, ill. egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. A Családsegítő Szolgálat tevékenységét tekintve koordinátor funkciót is betölt. A család és a krízishelyzetben lévő személy érdekében koordinálja azokat a szakembereket, ill. azok munkáját, akik segítenek a probléma megoldásában. Működésének lényege, hogy a segítség akkor érkezzen, amikor a problémák még kezelhetőek, megoldhatóak lokálisan az adott lakóhelyen. Ebben nagy hangsúly helyeződik a prevenciós tevékenységekre, melyekkel megakadályozható a problémák kialakulása. A preventív feladatok mellett a Családsegítő Szolgálat szervezési-, szolgáltatási-és gondozási feladatokat is végez. A hatékony munka megvalósulását a Családsegítő Szolgálat a szociális munka eszközeinek felhasználásával (segítő beszélgetés, egyéni és csoportos estkezelés, közösségi szociális munka) kívánja elősegíteni. a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok)

A gyermekek egészségügyi szűrése biztosított a védőnői hálózaton keresztül. Településünkön a védőnői álláshelyek száma 1. Az egy védőnőre jutó gyermekek száma 2009-től folyamatosan növekszik.

31

A védőnők családlátogatásaik során a várandós kismamák, gyermekes anyukák fordulnak problémáikkal. Nagyon sokszor elég egy megerősítő beszélgetés ahhoz, hogy problémájukkal orvoshoz forduljanak. Az iskoláskorúaknál az érzékszervi méréseket és egészségügyi ismeretterjesztést végeznek. b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) Településünkön külön házi gyermekorvosi szolgálat nem működik. c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok

Az óvodában és az általános iskolában elvégezhető fejlesztések helyben történnek. d) gyermekjóléti alapellátás

A gyermekjóléti alapellátás társulási formában biztosított, helyi ügyintéző segítségével. e) gyermekvédelem

A gyermekjóléti alapellátás társulási formában biztosított, helyi ügyintéző segítségével. A településen polgárőrség működik. A polgárőr mozgalom fő iránya a bűnözés elleni fellépés, a bűnmegelőzés, ezen belül különösen fontos a vagyonvédelem, a gyermek- és ifjúságvédelem, a kábítószer fogyasztás visszaszorítása, valamint a közlekedés biztonsága és a társadalmi feladatok megvalósításában való közreműködés. A polgárőr figyelő-jelző szolgálatot végez. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások

Az önkormányzat Szociális rendelete alapján a polgármester azonnali segítséget tud nyújtani. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés

A településen a sport és szabadidős programok mindenki számára elérhetők. Gondozott sportpályával rendelkezik a település valamint a tanév ideje alatt új, jól felszerelt tornacsarnokban mozoghatnak a gyerekek. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv

A gyermekétkeztetés az iskolai konyhán keresztül biztosított. Ingyenes tankönyv ellátásban a tanulók közel 100 %-a részesül. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Hátrányos megkülönböztetésről, az egyenlő bánásmód követelményének megsértéséről a szolgáltatások nyújtásakor az önkormányzat felé nem érkezett bejelentés. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül 32

Iskola tej és alma biztosítása valamennyi gyermek részére. 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók nyilvántartása a szülő által önkéntesen benyújtott nyilatkozat alapján történik. A HHH gyerekek száma a 2012-es évben intézményi szintekre bontva: óvodákban 44 fő, általános iskolákban 94 fő, középiskolában 19 fő A HHH gyermekek száma az elmúlt 5 évet figyelembe véve 2012-ben a legalacsonyabb. A létszám csökkenésének egyik tetten érhető oka a 8. osztályosok iskolából való távozása mellett az a sajnálatos tény, hogy a szülő az egyik feltételnek (8 osztálynál nem magasabb végzettség) megfelel ugyan, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt azonban nem hosszabbítja meg, vagy jövedelme meghaladja a meghosszabbításhoz szükséges szintet, ennél fogva a gyermek ideiglenesen vagy véglegesen kikerül a kategóriából. a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása

Az óvoda illetve általános iskola a jogszabályi előírások betartása mellett, a feladatellátást biztosítja. b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.)

Társulási szinten biztosított, szükség szerinti órában. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs Hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belül nincs a településen. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések

Egy általános iskola látja el a feladatot. Az országos mérési eredmények alapján az azonos lakosságszámú településekhez viszonyítva jó az eredmény. e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások)

A hátrányos helyzetű gyermekek kiránduláson, tanulmányi versenyeken való részvételük is biztosított.

33

4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Kevés szakember, nem megfelelő munkakörülmények

Munkakörülmények javítása, eszközbeszerzés, fejlesztő helyiségek biztosítása, utazó szolgálat működtetése Korai fejlesztés, felzárkóztatás, életkörülmények javításának elősegítése Szakember létszám bővítése, továbbképzések szervezése helyben, azon való részvétel támogatása Nyári táborok, erdei iskolák szervezése Gyermekjóléti szolgálat, gyámügy együttműködése Iskola, óvoda vezetésének tájékoztatása Prevenciós előadások szervezése Körzeti megbízottal való együttműködés

Magas a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya Kevés a gyermekekkel foglalkozó szakember, ha van is rendkívül leterhelt Nyári felügyelet megoldása az iskolában, óvodában Rendszeres iskolába járás hiánya Szenvedélybetegségek Gyermekbűnözés

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége

5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége

Pusztadobos Község állandó népességszámának több mint 50%-a nő a 2012. december 31-ei állapotnak megfelelően. A nők százalékos arányában a legnagyobb eltérés a 65 év feletti lakosság számában mutatkozik a férfiak számához képest. Az aktívkorúak közül a nyilvántartott álláskeresők körében a 2008-as évtől a nők száma lassú ütemben, de növekedést mutat. 15-64 év közötti lakónépesség (fő) év

nő

férfi

összesen

2008 2009 2010 2011 2012

fő 483 360 478 480 488

fő 443 483 456 466 479

fő 926 843 934 946 967

nyilvántartott álláskeresők száma (fő) nő fő 102 88 123 82 109

% 21,1% 24,4% 25,7% 17,1% 22,3%

férfi fő 112 123 127 75 92

% 25,3% 25,5% 27,9% 16,1% 19,2%

összesen fő 214 211 250 157 201

% 23,1% 25,0% 26,8% 16,6% 20,8%

A demográfiai és közszolgáltatási adatok vizsgálatából az alábbi összefüggések állapíthatók meg: a település összlakosságszámának 53 %-a nő (773 fő); a női lakosok több mint fele 19-65 éves tehát aktív korú (488 fő); aktív korúak ellátásában részesülők aránya: 42 %; közfoglalkoztatásban résztvevő nők aránya: 51%; ápolási díjban részesülők aránya 100%; 34

A népesség nemek szerinti megoszlása a népességen belül helyi szinten is jól mutatja, hogy a nők átlagosan magasabb életkort érnek meg, mint a férfiak. Az állandó népességen belül a nők aránya a vizsgált időszakban mindvégig 50 % körüli maradt. A nők szívesen és aktívan vesznek részt a munkaügyi kirendeltség által szervezett képzési programokban, remélve azt, hogy álláskeresési lehetőségeik javulnak. Az önkormányzatnál való foglalkoztatás területén hátrányos megkülönböztetés e réteget nem érinti, iskolai végzettségüknek megfelelő alkalmazásban a hozzárendelt megfelelő bért kapják. A veszélyeztetett korcsoportba tartozó nők foglalkoztatása különös figyelmet és támogatást igényel. Az anyagi kiszolgáltatottságukat fokozza, hogy sokan nem tudják felmutatni a nyugdíjjogosultsághoz szükséges ledolgozott munkaidőt. Tapasztalataink szerint a nők között is kiemelten hátrányos helyzetben vannak  a 45 év feletti nők a változó képzettségi követelmények miatt,  a pályakezdők a szakmai tapasztalat hiánya miatt,  a gyesen lévő, illetve a kisgyermekes anyukák a munkából való kiesés miatt. a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében

A munkanélküli nők százalékos aránya nem sokkal tér el a munkanélküli férfiakétól. 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év

nő

férfi

összesen

2008 2009 2010 2011 2012

fő 483 360 478 480 488

fő 443 483 456 466 479

fő 926 843 934 946 967

nő fő 102 88 123 82 109

férfi

% 21,1% 24,4% 25,7% 17,1% 22,3%

fő 112 123 127 75 92

összesen

% 25,3% 25,5% 27,9% 16,1% 19,2%

fő 214 211 250 157 201

% 23,1% 25,0% 26,8% 16,6% 20,8%

b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban

Családsegítő szolgálat foglalkoztatást segítő programokat szervez. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15 éves és idősebb 15-X éves legalább általános lakosság száma iskolát végzettek száma összesen év összesen nő férfi összesen

2001 2011

fő 994 1142

fő fő 535 459 612 530

fő 737 n.a.

nő

férfi

fő 364 n.a.

fő 373 n.a.

általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma Összesen fő 257 n.a. 35

% 25,9% n.a.

nő fő 171 n.a.

férfi % 32,0% n.a.

fő 86 n.a.

% 18,7% n.a.

A 2201-es népszámlálási adatok alapján az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők aránya jóval magasabb a nőknél, mint a férfiaknál. A 2011-es adatok még nem állnak rendelkezésünkre. Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező nők – csakúgy, mint a férfiak - az önkormányzatnál közfoglalkoztatottként dolgoznak, a szakképzettség hiánya miatt más lehetőségük nincs a településen. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség)

Hátrányos megkülönböztetésről a foglalkoztatás területén az önkormányzatnak nincs tudomása, itt bérkülönbség nincs. Egyéb foglalkoztatókról nem áll rendelkezésre adat. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.)

A kisgyermeket nevelő nők és férfiak esélyeit a szolgáltatási hiányosságok alapvetően rontják. Településünkön egy óvoda működik ahová 3 éves koruk után kerülhetnek a gyermekek. Óvodai férőhelyek száma 75, óvodai csoportok 3. Az óvoda az év folyamán folyamatosan nyitva tart, ám a nyári időszakban 1 hónapra minden évben bezár. Bölcsőde hiányában a 3 év alatti gyermekek elhelyezése komoly gondot okoz a szülőknek. A kisgyermekesek munkaerő-piaci esélyeinek tekintetében elsődleges lenne a bölcsődei elhelyezés. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe

A családtervezés, anya- és gyermekgondozás a védőnői hálózat szakmai munkájában jelenik meg. Ennek során a szociálisan nehéz helyzetben élő várandós anya és gyermekekre fokozott figyelmet fordítanak. A leendő szülők számára a gyermekgondozással kapcsolatos ismeretek átadását már várandós korban kezdik meg: beszélgetések, családlátogatások formájában. Segítséget nyújtanak a családi-, szociális juttatások megismerésében és a hozzá tartozó nyomtatványok kitöltésében. 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak

Jellemzően az erőszak jó része a családban marad, hiszen a nőket, illetve a családokat érő erőszakos cselekedetek nagy része ma még felderítetlen. A nőket érintő probléma az őket érő atrocitások és a családon belüli erőszak jelenléte. Sok esetben a segítségkérés terén hiányosak a nők információi, nem tudják, baj esetén kihez fordulhatnak segítségért. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) Anyaotthon, családok átmeneti otthona nincs a településen. Krízishelyzetben a szolgáltatások elérését illetően az önkormányzat segítséget nyújt. 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben

Önkormányzat példamutatással hívja fel a figyelmet a nők társadalmi szerepvállalásának erősítésére. Önkormányzati képviselők körében 1 nő található. Ha az önkormányzati intézmény hálózatot vizsgáljuk, akkor 70 %-a nő. 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések

36

A roma nők, a kisgyermeket nevelő, a sokgyermekes, vagy gyermeküket egyedül nevelő anyák, valamint a 45 év feletti nők különösen, többszörösen is hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon. Ennek oka egyebek között a magyar társadalom hagyományos családmodelljében keresendő: még ma is sokan vallják, hogy a nők helye a ház körül, a családban van, nem a munkaerőpiacon. Ezt a szemléletet tovább súlyosbítják a nőkkel kapcsolatos negatív sztereotípiák. A munkanélküliség aránya körükben magasabb, ez össztársadalmi probléma, amelyen komplex programokkal lehet enyhíteni. Szakmai tapasztalataink szerint a gyermek születését követően az otthon maradó szülő magányosnak érzi magát. Hirtelen az eddigi aktív életéből minden háttérbe szorul, a megszokottól eltér, és fellép a félelem a „más”-tól. Ezért az Önkormányzat a közművelődés, a sport, a szabadidő eltöltésének terén olyan családbarát környezetet kíván teremteni, amely közösségi teret nyújt számukra is. A közparkok és közkertek alkotják a kerület zöldhálózatának központi elemeit, ezeket folyamatosan szépítjük, bővítjük. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

A tartós munkanélküliség aránya a nők esetében Bővíteni kell a gyermekvállalás miatt a magasabb. munkaerőpiactól hosszabb időre távol maradó aktív korú családtagok által kedvezményesen igénybe vehető, korszerű ismeretek megszerzését célzó speciális képzési programok körét. GYES-ről, GYED-ről visszatérők elhelyezkedési problémája

Munkaügyi központ által szervezett képzések, átképzések helyszínének biztosítása

Gyermekelhelyezés problémája

Óvodai férőhelyek biztosítása, bővítése Családi napközi létrehozása Helyi önkormányzati intézményrendszeren belül

Nincs lehetőség részmunkaidős, rugalmas munkavégzésre

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége

6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.)

Az időskorúak családi állapotára jellemző, hogy korban előrehaladva fokozatosan csökken a házasok, és növekszik az özvegyek aránya. Az időskorban jellemző megbetegedések - a daganatok, keringési zavarok, szív- és érrend- szeri megbetegedések, ízületi problémák - mellett pszichés problémák is jelen vannak. Az idős ember egyedül marad, izolálódik, szellemi és fizikai aktivitása hanyatlik, önellátási képessége beszűkül. Ez nagyon sok embernél okoz pszichés megbetegedéseket. Különösen gyakori a depresszió és a dementia kialakulása. Jellemző, hogy a betegségek általában együttesen fordulnak elő, különösen 70 éves kor fölött jellemzőek a súlyos, krónikus megbetegedések és az előrehaladott dementia. 37

Községünkben az időskorú lakosság száma az összlakosság 18 %-a. Többségük nyugdíjban, illetve nyugdíjszerű ellátásban részesül. A TeiR és a KSH adatszolgáltatása során számuk csökkenő tendenciát mutat.

év

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma

összes nyugdíjas

2008 2009 2010 2011

177 176 166 149

215 230 231 236

392 406 397 385

6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága

Az idősek, nyugdíjasok jövedelmi helyzetére tekintettel az egészségesek szívesen végeznének jövedelemkiegészítő tevékenységet. Erre esély, a munkaerő-piacon a településünkön nincs. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) A közintézményekben nincs foglalkoztatva nyugdíjas. Az idősek foglalkoztatását támogató program, „élethosszig tartó tanulás” program nincs a településen. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Az idősek hátrányos megkülönböztetéséről a foglalkoztatás területén az önkormányzathoz bejelentés nem érkezett. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése

Az idősellátás és a szociális gondoskodás területén az utóbbi években egyre jelentősebb szerep jutott a civil szektornak, egyházi, alapítványi és magán szervezetek is több szociális intézményt hoztak létre és működtetnek. b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés Könyvtárunk általános gyűjtőkörű nyilvános közművelődési könyvtár, mely Pusztadobos lakosságának könyvtári ellátását biztosítja. Szívesen fogadja a település idős, olvasni szerető lakosait is.

c) idősek informatikai jártassága A településen az idősek körében az informatikai ismeretekről adat nem áll rendelkezésre, de tudomásunk szerint az idősek nem jártasak az informatika világában. 38

6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok nincsenek a településen. 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Magas az egyedül élők aránya.

Az aktivitást és a függetlenséget megőrző programok, szolgáltatások szervezése. Képzések igény szerinti bővítése. Idősek személyes környezetének, otthonának védelmét szolgáló intézkedések bővítése.

Gyakran válnak áldozattá. Szellemi és lelki elszigeteltség, magány

Civil szervezetek, egyház segítsége, vagy nyugdíjasklub szervezése Házi segítségnyújtás – szociális gondozó, Önkormányzat – polgármester segítségével Jelzőrendszer kiépítése, működtetése, falugondnoki szolgálat kiépítése

Egészségügyi ellátás biztosítása Egyedül élők helyzete

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái a) fogyatékkal közfoglalkoztatás)

élők

foglalkoztatásának

lehetőségei,

foglalkoztatottsága

(pl.

védett

foglalkoztatás,

A fogyatékkal élőkre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre értékelhető statisztikai adatok, amelyek alapján pontos képet lehetne alkotni a fogyatékkal élők lakhatási, egészségügyi, foglalkoztatási helyzetéről. A fogyatékkal élő emberek és családjaik a legsérülékenyebb társadalmi csoportot alkotják. Feladatunk olyan környezet teremtése, működtetése, hogy egyenlő esélyekkel érvényesülhessenek a mindennapi életünk során a lakhatás és közlekedési eszközök használata, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkalehetőségek, a kulturális és társadalmi élet, valamint a sport és a szórakozás területén is. A célcsoport részére szervezett ellátásokat, szolgáltatásokat, az egyes intézkedéseket az egyéni szükségletek alapján tervezzük. Tapasztalataink szerint elhelyezkedésük során számos akadállyal kell megküzdeni. A munkáltató előítélete mellett a közlekedés eszközök használata is nehezíti helyzetüket. A fogyatékosok körében a foglalkoztatottsági arány meghatározásánál a 2001.évi népszámlálás adataiból tudunk kiindulni, mely 9%.

39

b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A fogyatékkal élők hátrányos megkülönbözetéséről a foglalkozatás területén az önkormányzat felé bejelentés nem érkezett. c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok Családsegítő szolgálat, támogató szolgálat dolgozói folyamatos segítséget nyújtanak a fogyatékos személyek önálló életvitelében. 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei

A szociális ellátásokat igénybevevők között nagy valószínűséggel jelen vannak fogyatékos személyek is, nyilvántartott adattal azonban csak az alanyi jogon közgyógyellátásban részesülők (2012. évben 12 fő), az időskorúak járadékában (2012. évben 3 fő), részesülőkre vonatkozóan rendelkezünk. 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége

Az önkormányzat tulajdonában lévő középületek akadálymentesítése még nem 100%-os. Az egészségügyi intézmény akadálymentesített, ahogyan az önkormányzat és az általános iskola is. Az óvoda épületének teljes akadálymentesítése sem megoldott. Az önkormányzat saját honlapjának üzemeltetése folyamatos. Az egészségügyi ellátórendszer és rehabilitációs intézmények közti információáramlást és együttműködést megfelelőnek tartja az önkormányzat. Pusztadobos községben nincs pontos felmérés a fogyatékkal élőkről, ezért nem lehet pontos elemzést készíteni a fogyatékkal élők helyzetéről, szükségleteiről. A pályázati lehetőségeket kihasználva az önkormányzat tulajdonában lévő épületek akadálymentesítését meg kell oldani. b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége

A hivatali ügyintézés nem teljes körűen akadálymentesített, a Polgármesteri Hivatalban. Az egészségügyi és szociális szolgáltatások fizikai akadálymentesített terepen érhetőek el. Az egészségügyi prevenciós szolgáltatásokat, a szűrővizsgálatokat a mozgásukban erősen korlátozott személyek kevésbé veszik igénybe. Szükséges a támogatásuk a szűrőprogramokra történő eljutásuk(eljuttatásuk) terén, ezért a szociális ellátórendszerrel, támogató szolgálatokkal együttműködve elő kell segíteni, hogy a fogyatékkal élők is részt vegyenek az egészségügyi szűrővizsgálatokon. c) munkahelyek akadálymentesítettsége

Ma már kötelezően, jogszabályban előírt az akadálymentesítettség, amelynek betartatása az építésügyi hatóság feladata. Alapelv, hogy a településfejlesztési tervekben és más településfejlesztési dokumentációkban általános elvárásként jelenik meg az egyenlő esélyű hozzáférés szempontrendszere. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége 40

A közösségi közlekedés, járdák, parkok részben akadálymentesítettek, az újonnan épülő közlekedési utak, járdák kialakításánál erre figyelemmel vagyunk. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) Támogató Szolgálat Pusztadoboson A Támogató Szolgálatok speciális alapellátási feladatokat látnak el, melynek célja, a fogyatékkal élő személyek önrendelkezésén alapuló, önálló életvitel megkönnyítése. Elsődlegesen a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésében segítség, valamint lakáson belüli speciális segítségnyújtás: mindezek segítségével az esélyegyenlőség biztosítása. A szolgálat azoknak a veleszületett vagy szerzett fogyatékosságban szenvedő embereknek és hozzátartozóiknak kíván segítséget nyújtani, akik a községben élnek, és a szolgáltatást igénybe kívánják venni. f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások)

Anyagi forrás hiányában az Önkormányzat nem biztosít hátránykompenzáló juttatásokat. 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Akadálymentesítés, bejárat biztosítása Társadalmi beilleszkedés, közöny Közösségi közlekedés nehézsége, helyhez kötöttség

Önkormányzat támogatása Szociális ellátó rendszer Eszközvásárlási támogatások, vagy bérlési lehetőség kialakítása Krízisközpontok létrehozása, megfelelő szakember segítsége

Hirtelen élethelyzet kialakulása

Közszolgáltatásokhoz, kulturális és Fizikai környezetben található akadályok sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, megszüntetése, információs és kommunikációs az akadálymentes környezet aránya nem 100 %- akadályok megszüntetése, lakókörnyezet os. akadálymentesítését szolgáló program.

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta a 2003. évi L. törvényt, a Nemzeti Civil Alapprogramról. Ezzel elismerte a szervezetek működési feltételeihez források biztosításának szükségességét. Községünkben az önkormányzat, az egyház, és a civil szervezetek mindennapi munkájában az együttműködés, a bizalom, és a tiszteletben tartás az elsődleges. Munkájuk során nap, mint nap találkoznak az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség hiányának problémáival, amelyeket egymással való partnerség során próbálnak megoldani. 41

Az egyháznak fő szerep jut az összlakosság minél szélesebb rétegének összefogásában, közös gyerek, ifjúsági és felnőtt programok szervezésében. Nagy hangsúlyt fektet a keresztény ünnepek méltó megünneplésére. A civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége lefedi a hátrányos helyzetű gyermekek oktatásának, tehetségfejlesztésének, rehabilitációjának támogatásától kezdve az időkorúak kulturálódásáig, a hagyományőrzésen át a lakosság egészségi állapotának fejlesztéséig az alapvető közszolgáltatások (oktatás, egészségügy, szociális szolgáltatások, kultúra, művelődés, közrend, közbiztonság) ágazataiban lehetséges esélyegyenlőséget támogató szolgáltatások körét.

a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) A civil szervezetek, egyházi szervezetek és az önkormányzat együttműködése zavartalan. b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása A településen együttműködik az Önkormányzat, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat, a Római Katolikus Egyház, a Görög Katolikus Egyház, a Református Egyház és a civil szervezetek,a „A gyökerek megteremtése” Alapítvány. c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Az Önkormányzat érdekelt a kistérségi társulásban. d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A nemzetiségi Önkormányzat támogatja az Önkormányzat munkáját, velük együttműködik. e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A civil szervezetek együttműködnek az Önkormányzattal és segíti a munkáját. f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. Nem áll rendelkezésre adat a for-profit szereplők részvételéről a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában.

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába A HEP sablon munkaanyag elkészítése, illetve a következtetések levonásának áttekintése közösen. b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása.

42

A helyzetelemzés előkészítésben részt vettek a községünkben dolgozó szociális, egészségügyi, gyermekjóléti, köznevelési, közművelődési szakemberek. Módszere az online kapcsolattartás az egyes esélyegyenlőségi csoportokkal kapcsolatos problémák feltárására, majd program tervezet véleményezésére koncentrálódott. A tervezet az Önkormányzat teljes körűen akadálymentesített honlapján, www.pusztadobos.hu közzétételre kerül, így állampolgárok is véleményt mondhattak. A honlapon az elfogadott dokumentum hozzáférhető lesz, amely alapján az esélyegyenlőség folyamatokat, intézkedéseket megismerik és így biztosított lesz a megvalósítás folyamatos ellenőrzése.

43

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Az intézkedési terv a megjelölt hátrányos helyzetű csoportokra irányul, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedésekkel valósul meg. Az intézkedési terv olyan beavatkozásokat fogalmaz meg, amelyek a helyzetértékelésben felvetett problémákra nyújtanak megoldást. 1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Következtetések Célcsoport

problémák beazonosítása rövid megnevezéssel

fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel -

Alacsony iskolázottság A mélyszegénységben élők és a romák helyzetével kapcsolatban nem állnak rendelkezésre megfelelő adatok

-

Romák és/vagy Munkanélküliség mélyszegény-ségben élők

Hátrányos helyzet megszüntetésére átfogó problémakezelési megoldások, komplex programok.

-

Lakókörnyezet, kertek rendbetétele, tisztántartása Egészségi állapot

-

Kevés szakember, nem megfelelő munkakörülmények

Gyermekek

-

Magas a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya Kevés a gyermekekkel foglalkozó szakemberek, ha van is rendkívül leterhelt Nyári felügyelet megoldása az iskolában, óvodában Rendszeres iskolába járás hiánya 44

Munkaügyi központ által szervezett képzések helyi igények felmérése szerint 8. osztály befejezése igény szerint szakirányú tanfolyamok szervezése adatgyűjtés, elemzés a probléma feltárás

Közfoglalkoztatás Egyéb helyi foglalkoztatási lehetőségek felkutatása. Pályázati források kihasználása egy teljes körű szociális, képzési, foglalkoztatási projekt megvalósításához.

Pályázat útján vetőmag, egyéb szolgáltatások biztosítása - Szűrővizsgálatokra való eljutás biztosítása - Háziorvosi rendelő helyiség biztosítása - Munkakörülmények javítása, eszközbeszerzés, fejlesztő helyiségek biztosítása Korai fejlesztés, felzárkóztatás, életkörülmények javításának elősegítése Szakember létszám bővítése, továbbképzések szervezése helyben, azon való részvétel támogatása Nyári táborok, erdei iskolák szervezése Gyermekjóléti szolgálat, gyámügy , jegyző együttműködése

Szenvedélybetegségek

Iskola, óvoda vezetésének tájékoztatása Prevenciós előadások szervezése Körzeti megbízottal való együttműködés

Gyermekbűnözés

Magas az egyedül élők aránya. Gyakran válnak áldozattá. Idősek

Szellemi és lelki elszigeteltség, magány Egészségügyi ellátás biztosítása Egyedül élők helyzete

Az aktivitást és a függetlenséget megőrző programok, szolgáltatások szervezése. Képzések igény szerinti bővítése. Idősek személyes környezetének, otthonának védelmét szolgáló intézkedések bővítése. Civil szervezetek, egyház segítsége, vagy nyugdíjasklub szervezése Házi segítségnyújtás – szociális gondozó, Önkormányzat – polgármester segítségével Jelzőrendszer kiépítése, működtetése, falugondnoki szolgálat kiépítése

A tartós munkanélküliség aránya Bővíteni a kedvezményesen igénybe a nők esetében magasabb. vehető, korszerű ismeretek megszerzését célzó speciális képzési programok körét.

Nők

Fogyatékkal élők

GYES-ről, GYED-ről visszatérők elhelyezkedési problémája

Munkaügyi központ által szervezett képzések, átképzések helyszínének biztosítása

Gyermekelhelyezés problémája

Óvodai férőhelyek biztosítása, bővítése Családi napközi létrehozása Helyi önkormányzati intézményrendszeren belül Önkormányzat támogatása. pályázatok

Nincs lehetőség részmunkaidős, rugalmas munkavégzésre Akadálymentesítés, bejárat biztosítása Társadalmi beilleszkedés, közöny Közösségi közlekedés nehézsége, helyhez kötöttség Hirtelen élethelyzet kialakulása

Közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, az akadálymentes környezet aránya nem 100 %-os.

Szociális ellátó rendszer Eszközvásárlási támogatások, vagy bérlési lehetőség kialakítása Krízisközpontok létrehozása, megfelelő szakember segítsége

Fizikai környezetben található akadályok megszüntetése, információs és kommunikációs akadályok megszüntetése, lakókörnyezet akadálymentesítését szolgáló program.

A beavatkozások megvalósítói

Célcsoport

Romák és/vagy mélyszegénységben élők

Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése Álláskereső klub működtetése

Képzések szervezése Közfoglalkoztatás és foglalkoztatási pályázatokon

Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst Helyi önkormányzat, felnőtt-képző intézmény Polgármester Helyi Önkormányzat Polgármester, Munkaügyi központ, Képző szervek egyéb Önkormányzat, Munkaügyi központ, való Polgámester 45

részvétel

Gyermekek

Idősek

Gyermekekkel foglalkozó szakemberek képzése Az egészséges életmód gyakorlásához szükséges ismeretek hiányossága A fejtetvesség megelőzése és a fertőzöttség csökkentése

Intézményvezetők, Önkormányzat Óvodavezető, Polgármester, Képző szervek Intézményvezetők, Önkormányzat Polgármester, védőnő Szülők, intézményvezető, védőnő

Közösségi programok az idősek számára, idősek elszigeteltségének Közösségszervező, polgámester megszüntetése Egészségügyi szolgáltatásokhoz való jegyző, polgámester eljutás megkönnyítése Nagyi Net, informatikai képzés

Nők

Fogyatékkal élők

Polgármester, képző szerv GYES-ről, gyed-ről visszatérő nők Munkaügyi központ, Önkormányzat Polgármester képzése, átképzése Óvodai férőhelyek bővítése, családi napközi Intézményvezető, Polgármester létrehozása Méhnyak és emlő szűrővizsgálatok Önkormányzat, Polgámester szervezése Intézményi akadálymentesítés Önkormányzat, polgámester A fogyatékkal élők segédeszközeinek Önkormányzat, szociális munkatárs beszerzésének segítése Kommunikáció színterének bővítése, Önkormányzat elérhetővé tétele Informatikus munkatárs

Jövőképünk Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák integrálódni képesek és beilleszkednek a közösségekbe. Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők leszakadását megakadályozzuk. Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek fejlődését, oktatását, továbbtanulását. Folyamatosan odafigyelünk az idősek mindennapi életének segítésére. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén család, karrier, önmegvalósítás összeegyeztethetőségét Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének biztosítására.

46

2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez

Intézkedés sorszáma

A

B

Az intézkedés címe, megnevezése

A helyzetelemzés következtetéseibe n feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

C

D

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokka l

E

Az intézkedés tartalma

F

G

H

I

J

Az intézkedés felelőse

Az intézkedés megvalósításának határideje

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

2013-2018 Folyamatos

Igényfelmérés a humán, részvételhez, technikai folyamatos kompetencia fejlesztés

I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége 1

2

Álláskereső Segítségre A tartós klub szorulnak az munkanélküli működtetése állást kereső ek számára munkanélkül olyan i programok mélyszegény biztosítása, ségben élők amely elősegíti és romák. hogy egyenlő Tartós munkanélküli esélyük legyen a ség munkaerőpia cra való bejutásra és a munkahely megtartására .

Célcsoportok felmérése, tájékoztatás kérése, kompetencia fejleszétés

Képzések szervezése

Segítséget adni, hogy minél többen fejezzék be a képzést és a képzés befejezés után segítségadás az álláskeresésben

Magas az alacsony iskolai végzettséggel illetve nem hasznosítható képzettséggel rendelkezők aránya

Olyan képzések szervezése mellyel könnyebbé válik az elhelyezkedés az érintettek számára

47

Polgármester

szükséges erőforrások kihasználásával fenntartható

munkához juttatás

Önkormányzat Polgármester Munkaügyi központ

Képzések szervezése 2014.01.hó

Érintettek bevonása képzésekbe

Képzések megtartása 2014.03.2014.12.hó Foglalkoztató k körének

Képzéseken résztvevők sikeres képzése a megszerzett

Pályázati a támogatások

Támogatások elnyerésének függvényében fenntartható

3

Közfoglalkoztatá s és egyéb foglalkoztatási pályázatokon részvétel

Alacsony a foglalkoztatotta k aránya a településen

Minden fellelhető foglalkoztatási pályázat benyújtása, a munkanélküliek bevonása a foglalkoztatásba

Szükséglet felmérés, előkészítés, megvalósítás

Önkormányzat

Polgármester

A foglalkoztatás helyettesítő támogatásban részesülők legalább 90 %-át bevonni a közfoglalkoztatá sba

…

bővítése 2014 - 2016

végzettséggel a résztvevők 3 éven belül tegyenek szert állandó bér jellegű jövedelemre

Előkészítés: 2013-2014

Az érintettek Foglalkoztatási bevonása a Pályázati foglalkoztatásba támogatások . Pályázatok benyújtása

Pályázati lehetőségek függvényében fenntartható

Helyi pályakezdő szakember bevonása

Pályázati forrás adott akkor fenntartható

Megvalósítás : 2014-2016

-

II. A gyermekek esélyegyenlősége 1

2

Gyermekekkel foglalkozó szakemberek képzése

Kevés a gyermekekkel foglalkozó szakember , ha van is rendkívül leterhelt

Szakember létszám bővítése, továbbképzések szervezése ha lehet helyben

Szakember Intézményvezet felkutatása, ő, továbbképzések Önkormányz szervezése, at részvételi támogatás

Felmérés: folyamatos

Az egészséges életmód gyakorlásához szükséges ismeretek hiányossága

Egyre gyakoribb a gyermekterhess ég

Az egészséges életmód a betegség megelőzés az egészséges párkapcsolatok fontosságának tudatosítása

.A résztvevő gyermekek listájának megléte, szülői beleegyezések megléte, korcsoportos bontás témák szerint.

Témák, korcsoportok meghatározása. 2013.10.31. előadások folyamatosan egy tanéven keresztül. A befogadás felmérése a tanév végén

48

Védőnő Gyermekorvos Iskola Pedagógusai Szülő

Továbbképzé sek: 2013.12.31.

Pályázati források

Rövid: az Humán előadások technikai részvevők Személyi körének meghatározása, tájékoztató beszélgetések. Közép: folyamatosan felvilágosító órák, egészségnevelő előadások

és Fenntartható

tartása a célcsoportok tagjainak korcsoportok szerint. Hosszú: a felvilágosító tevékenység eredményének felmérése két éven belül 3

A fejtetvesség Gyakori megelőzése és a fejtetvesség fertőzöttség előfordulása csökkentése

a A felvilágosító, segítő, támogató tevékenységgel csökkenthető vagy megszűnhet azoknak a fertőző gócoknak a száma, ahonnan folyamatosan újra és újra elindul a fejtetvesség.

Folyamatos ellenőrzéssel, tájékoztatással, esetkezeléssel, megbeszéléssel csökken vagy megszűnik a gócok száma.

Védőnő pedagógus gyermekjóléti szolgálat szülők Iskola

2013.09.31. Vizsgálatok folyamatosan, felvilágosító tevékenység, gyakorlati tevékenység folyamatos.

Rövid: Humán, célcsoport technikai, meghatározás, anyagi tájékoztató beszélgetések, szülők, pedagógusok, gyermekek tájékoztatása. Közép: folyamatos vizsgálatok, egyénre lebontott gyakorlati segítő tevékenységek, egyéni esetkezeléssel Hosszú: a felvilágosító tevékenységek eredményeinek gyakorlati felhasználása, a fertőző góc megszűntetése

Fenntartható

Támogatási lehetőségek feltérképezése

Intézményvezet ők, Önkormányzat, Polgármester

Folyamatos

Férőhelyek (db) Pályázati 1 családi források napközi

Pályázatok függvényében fenntartható

III. A nők esélyegyenlősége 1

Óvodai férőhelyek bővítése. Családi napközi

Nehezen megoldott a gyermekek nyári felügyelete

Óvodai férőhelyek bővítése, biztosítása,

49

családi napközi létrehozása,

léátrehozása 2

Gyesről, gyedről visszatérő nők képzése, átképzése

A gyesről, gyedről munkába visszatérése a nőknek nehéz

-Javuljanak a Gyesről visszatérő nők munkábaállás esélyei -A képzést minél több nő vegye igénybe, sikeresen végezze el. -A képzések szervezésével javuljon a Gyesről visszatérő nők elhelyezkedése .

Megszervezés képzés lebonyolítása

Önkormányzat

2013.12.31

Polgármester 2014 06.30 Szociális előadó

-Kapcsolat munkaügyi központal

a

2014.12.31 Munkaügyi központ

-Adat gyűjtés helyi szinten -Képzési mutatók ismeretében határidő. Információ átadása tájékoztatás.

-Rövid: Eredményesség e legalább X -10 fős csoportból X-6 fő eredményes vizsgát tegyen. Közép: Minél többen és sikeresen eredményeket érjenek el. Hosszú: A vizsgák befejeztével tudjanak elhelyezkedni a munka világában.

-Személyek célcsoportok köréből

a Fenntartható

-Anyagi forrás biztosítása pályázat utján - helység biztosítása a képzéshez

-Képzés elvégzése, nyomonkövetés e elhelyezkedésne k 3

Méhnyak és emlő szűrővizsgálatok szervezése

Kevesen veszik igénybe a méhnyak valamint emlő szűrővizsgálatok at.

A méhnyakrák és az emlőrák kialakulásának megakadályozás a. Szűrővizsgálatok propagálása, mivel a korai stádium igen jól gyógyítható a méhnyakrákban és az emlődaganatba

A szűrőviszgálatok fontosságának megértése. Tájékoztató plakátok, a médiában való megjelenés a célcsoportok eléréséért

50

Védőnő Háziorvos, Nőgyógyász, Onkológus

, Kockázati Rövid: Felmérni Humán csoportok a kockázati technikai meghatározása : csoportokat. személyi folyamatos Közép: Felvilágosítote folyamatos felvilágosító vékennység tevékenység, előadások előadássorozat tartása tartása Után követés 3 Hosszú: után év követés, kudarcok elemzése

és Fenntartható ,

n még ma is sokan halnak meg. Kockázati csoportok meghatározása a porgramba bekapcsolódó nők listájának megléte aktualizálása Előadások felvilágosítás, plakátok szóró anyagok előadás tervezetek. Háziorvos védőnő dokumentáció IV. Az idősek esélyegyenlősége 1

2

Közösségi programok szervezése, az idősek elszigeteltségén ek megszüntetése

szellemi és lelki elszigeteltség, magány jellemzi az idősebb korosztályt

Idősek bevonása a közéletbe

Egészségügyi szolgáltatáshoz való eljutás megkönnyítése

Az idős emberek korukés mozgásuk miatt nehezen jutnak el a háziorvoshoz. Számukra az egyéb egészségügyi szolgáltatások nehezen elérhetőek.

Megkönnyíteni az idős emberek orvoshoz való eljutási lehetőségeit.

Civil szervezetek bevonása, egyház bevonása, segítség kérése

Felmérni mennyi idős embernek van szüksége a szolgáltatásra. Szóróanyaggal közvetíteni a szolgáltatás igénybevételéne k a lehetőségét.

Nyugdíjas Közösségi programok munkatárs szervezése, Nyugdíjas klub létrehozása

2013.12.31.

Bevonni a Pénzügyi, közéletbe az humán idősebb korosztályt, egyház, civil szervezetekkel közösen

Pályázati támogatással, szervezéssel fenntartható

Megismertetni Polgármester velük a Tanyagondnok szolgáltatás Jegyző jelentőségét és előnyét. Megkönnyíteni a célcsoportnak a háziorvoshoz való eljutását. Tanyagondnoki szolgálat igénybevétele.

Felvilágosító munka végzése,: folyamatos Gyakorlati tanácsadás:folya matos Után követés: folyamatos

Rövid: felmérni Anyagi célcsoporton Technikai belül a Humán szolgáltatásra jogosultak számát. Közép: minél szélesebb kör igénybe tudja venni a szolgáltatást Hosszú: Után követés sikeres elemzése

fenntartható

51

Tanyagondnok bevonása a programba. 3

NagyiNet

Az idős emberek többsége nem jártas az informatika világában, alapszintű számítástechnik ai ismeretekkel nem rendelkezik.

Alapszintű számítástechnik ai ismeretek elsajátítása, idősképzés. A generációk közötti szakadékok áthidalása. Kapcsolattartás, modern technika megismerése. Internetes előadások szervezése, bemutatása. Figyelemfelhívás szóróanyagokkal , plakátokkal.

Az idős Közösségi korosztályt szervező meghívni hogy a programban részt vegyenek. Megismertetni velük a program jelentőségét. Internet fontossága a 21. században.

Felvilágosító munka végzése,: folyamatos Gyakorlati tanácsadás:folya matos Után követés: folyamatos

Rövid: felmérni Humán, az idős Technikai korosztályok körében a programban való érdekeltséget. Közép: minél több ilyen alkalomra legyen lehetőség a településen. Hosszú: az internethasznála tának széleskörű elsajátítása, kapcsolattartás.

Fenntartható pályázati forrásból

Intézményi Az akadálymentesít intézményeknél, Akadálymentesí ése közösségi tés, megoldása helyeken nem közterületen 100 %-ban megoldott az akadálymentesít és

Pályázatok előkészítése, megvalósítása

Folyamatos,

Segíteni a pénzügyi fogyatékkal élőket hogy könnyebben elérhető legyen számukra minden intézmény

Maradandó. Karbantartás, felújítás pályázati forrásból

Kommunikáció színterének bővítése, elérhetővé tétele

A kommunikáció Polgármester színtere az Közösségszervez internet világa, ő amely a felhasználók otthonába hozhatja a közösséget.

Rövid: felmérni Anyagi, a célcsoport Humán, számát a Technikai községben Közép: minél több embert bevonni a programba

Fenntartható

… V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1

2

Az elszigetelten élő fogyatékkal élőknek vagy fogyatékkal élő gyermeket nevelő szülőknek vagy fogyatékost

Az elszigetelten élő fogyatékkal élőknek vagy fogyatékkal élő gyermeket nevelő szülőknek vagy fogyatékost

52

Önkormányzat, Polgármester

Előkészítése: 2014. Megvalósítás : Pályázat elnyerésétől függően Felvilágosító munka végzése,: folyamatos Gyakorlati tanácsadás:folya matos Után követés: folyamatos

3

A fogyatékkal élők segédeszközeine k beszerzésének segítése

ápoló családtagnak kapcsolatteremt ésre önsegítő csoportok szervezésére, fórumokba való bekapcsolódásra kevés lehetőség van

ápoló családtagnak kapcsolatteremt ésre internethasznála thoz hozzáféréséhez lehetőség biztosítása A rászorultak körében szükséglet felméréskészítés . Egyéni felméréssel tájékoztatást adni a lehetőségek eléréséről és hozzáféréséhez

Lehetőségek a községben térítésmentes wifi szolgáltatás, képzés szervezés, olyan programok szervezése amelyek az internethez való hozzáférést segíti.

A nehéz körülmények között élő fogyatékkal élők nehezen tudják megvásárolni az egészségügyi segédeszközeike t.

Segítséget nyújtani a fogyatékkal élőknek a segédeszközök megszerzéséhez . Felmérni a fogyatékkal élők számát. Megkeresni különböző civil szervezeteket, a támogatás céljának elérése érdekében. Tájékoztatást adni a segédeszközök beszerzéséről való lehetőségekről

Különböző civil Civil szervezetek szervezetek Vöröskereszt megkeresése, hogy támogassák a fogyatékkal élők egészségügyi segédeszközeine k beszerzését a nehéz anyagi körülmények között élők pénzügyi helyzetükre való tekintettel.

53

Hosszú: Után követés sikeres elemzése

Felvilágosító munka végzése,: folyamatos Után követés: folyamatos

Rövid: felmérni Technikai a fogyatékkal Humán élő személyek Személyi számát Közép: minél több civil szervezetet megkeresni és bevonni a támogatásba Hosszú: Után követés sikeres elemzése

Maradandó, fenntartható

54

3. Megvalósítás A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.

A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a

5 5

munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.

Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

HEP Fórum

Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője

Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre. Monitoring és visszacsatolás

5 6

A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján. Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről a mindenkori polgármester felel.: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. 5 7

A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)

Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.

5 8

5 9

ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása

HEP SABLON 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az önkormányzatok Helyi Esélyegyenlőségi Programjának (HEP) elkészítését támogató SABLON-t és Mellékletét a Pécsi Tudományegyetem munkacsoportja készítette az ÁROP-1.1.16.-2012-2012-0001 azonosító számú „Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása”című projekt keretében a Türr István Képző és Kutató Intézet megbízásából. Az elkészítésben részt vettek: Arató Ferenc, Bigazzi Sára, Cserti-Csapó Tibor, Híves Tamás, Kokas Dóra, Lakatos Szilvia, Orbán Anikó, Orsós Anna, Szauer Csilla, Szemenyei Mariann, Torda Ágnes, Trendl Fanni, Varga Aranka, Vég Zoltán Ákos. Az elkészült kézirathoz kiegészítő megjegyzéseket tettek a TÜRR KKI esélyegyenlőségi mentorai.

A következő oldalakon elhelyezett táblák és a hozzájuk tartozó magyarázatok azt szolgálják, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) helyzetelemzése számszerű adatokkal alátámasztott legyen. A Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 1. és 2. számú melléklete rögzíti azokat a statisztikai mutatókat, adatokat és tartalmi elemeket, amelyek a HEP elkészítésének alapját képezik. A Helyi Esélyegyenlőségi Program segédleteként összeállított Sablonhoz kapcsolódik ez a Melléklet, melyben táblázatos formában adtuk meg a rendeleti elvárás statisztikai mutatóit. A táblázatokat a rendeleti szabályozó tartalmi elvárásainak sorrendjében helyeztük el úgy, hogy a táblázatok számozása követi a rendelet 2. számú mellékletében használt sorszámozást. Mindezeken túl készítettünk további táblázatokat magyarázatokkal, mivel úgy látjuk, hogy az ezekben foglalt adatok is szükségesek a megalapozott esélyegyenlőségi helyzetelemzés elkészítéséhez. A rendeleti szabályozón túli, kiegészítő táblázatokat is a rendeleti szabályozó 2. számú mellékletének számozása szerint helyeztük el ebben a Mellékletben. Az adatok összegyűjtéséhez segítséget nyújt a TeIR adatbázis (https://teir.vati.hu), valamint a helyi önkormányzat és partnereinek adatai. Természetesen ez a dokumentum is csak segédlet a Helyi Esélyegyenlőségi Programok elkészítéséhez, vagyis egy olyan ajánlás, amelyből a települési esélyegyenlőségi program készítői a helyi sajátosságokat figyelembe véve válogathatnak abból a célból, hogy minél szélesebb körben feltárják a településük helyzetét az esélyegyenlőség szempontjából. A mellékletben elhelyezett táblák egy részének (címűk zölddel kiemelt) kitöltése jogszabályban előírt kötelezettség az önkormányzatok helyi esélyegyenlőségi programjainak megalkotása során, és egy része pedig javasolt a részletes elemzés megalapozásához. Az alábbi adattáblák ………………………………. város/község önkormányzata HEP HE-éhez készültek. A táblák kitöltésének dátuma:…………………………………………. A táblák számozása a helyzetelemzés adott fejezetére utal. Türr István Képző és Kutató Intézet Cím: 1054 Budapest, Széchenyi u. 14. Telefon:06-1-882-3454 email: [email protected] web: www.tkki.hu Felnőttképzési nyilvántartási szám: 01-0790-04 Intézményi akkreditációs lajstromszám: AL 0008

6 0

Táblák A település bemutatása ............................................................................................................................... 3 A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége............................................................... 7 A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység ................................................................... 22 A nők helyzete, esélyegyenlősége ............................................................................................................... 39 Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ......................................................................................................... 43 A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége............................................................................................ 47

6 1

A település bemutatása 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén lakónépess ég 2007 (fő)

1431 fő

2008 (fő)

1444 fő

Lakónépesség számának változása (%)

100,9 %

2009 (fő)

1449 fő

Lakónépesség számának változása (%) 2010 (fő) Lakónépesség számának változása (%)

100,34 % 1466 fő 101,17 %

2011 (fő)

1453 fő

Lakónépesség számának változása (%)

99,11 %

2012 (fő)

1404 fő

Lakónépesség számának változása (%)

96,62 %

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR, Települési statisztikai adatok A lakónépességet úgy értjük, mint az adott területen lakóhellyel rendelkező, de másutt tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint az ugyanezen a területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes száma. A lakónépesség számának változása (%) számítási módja: pl.: (2008 -as "fő" adat osztva a 2007 -es "fő" adattal)×100 vagy 2009-es "fő" adat osztva a 2008 - as "fő" adattal×100. Ez a számadat, illetve a változás aránya megmutatja, hogy az adott településen mekkora lakónépességre vonatkoztatva kell áttekinteni az esélyegyenlőség megvalósulását.

6 2

2. számú táblázat - Állandó népesség állandó népesség száma nő férfi 0-2 évesek 0-14 éves nők 0-14 éves férfiak 15-17 éves nők 15-17 éves férfiak 18-54 éves nők 18-59 éves férfiak 60-64 éves nők 60-64 éves férfiak 65 év feletti nők 65 év feletti férfiak Forrás: TeIR, KSH-TSTAR, statisztikai adatok

1464 fő 773 fő 53 % 691 fő 47 % 50 fő 3,41 % 152 fő 10,38 % 156 fő 10,65% 38 fő 2,59 % 41 fő 2,80 % 361 fő 24,96 % 403 fő 27,86 % 38 fő 2,62 % 29 fő 2,00 % 127 fő 8,78 % 62 fő 4,28 %

Települési

Az állandó népesség számát úgy értelmezzük, mint a bejelentett állandó népességet. Tehát az adott területen bejelentett lakóhellyel (állandó lakással) rendelkező személyek tartoznak a bejelentett állandó népesség körébe, függetlenül attól, hogy van-e máshol bejelentett tartózkodási helyük (ideiglenes lakásuk), vagy hogy az összeírás eszmei időpontjában jelen voltak-e. Az életkor szerinti bontásban való állandó népesség számossága szintén segít az esélyegyenlőség különböző célcsoportjának beazonosításában.

6 3

3. számú táblázat - Öregedési index

65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 2001 nincs adat 2008 189 2009 197 2010 209 2011 196 2012 189 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) nincs adat 328 326 323 311 308

Öregedési index (%) nincs adat 57,62 60,06 64,70 63,02 61,36

Az öregedési index azt jelzi, hogy 100 fő 14 év alattira mennyi 65 éven felüli fő jut. Az öregedési indexet úgy számítjuk ki, hogy a 65 év felettieket elosztjuk a 0-14 évesekkel, és ezt megszorozzuk százzal. Ez az index megmutatja, hogy az adott település népességére mi a jellemző: amennyiben 100 alatti az index, akkor túlsúlyban vannak a 14 év alattiak, vagyis fiatalos a népességszerkezet. Ha az index 100 felett van, akkor a 65 év felettiek vannak többen, és a település elöregedő. A kétféle helyzet legegyszerűbben esélyegyenlőség szempontjából úgy értelmezhető, hogy míg a fiatalos népességszerkezet esetén a gyerekek, addig az öregedő esetén az idősek fokozottabb ellátására van szükség. Természetesen ez az index – ugyanúgy mint a többi – egyéb összefüggésben is vizsgálandó. Vagyis például a gyerekek alacsony számossága nem jelenti azt, hogy ők ne igényelnének fokozott figyelmet, különösen akkor például, ha szüleik alacsony jövedelműek.

4. számú táblázat - Belföldi vándorlások

állandó jellegű odavándorlás 2008 44 2009 29 2010 31 2011 31 2012 38 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

elvándorlás 33 27 24 36 21

egyenleg 11 2 7 -5 17

A belföldi vándorlásokat úgy tudjuk kiszámolni, hogy az odavándorlásból kivonjuk az elvándorlást. Ez az adat az adott település vonzerejét mutatja: ha pozitív az egyenleg, akkor az odaköltözés, ha negatív, akkor az elvándorlás jellemző. Természetesen itt is további tényezőket szükséges figyelembe venni.

6 4

5. számú táblázat - Természetes szaporodás

Élve születések száma 2008 19 2009 16 2010 12 2011 15 2012 22 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

halálozások száma 19 7 10 21 16

természetes szaporodás (fő) 0 9 2 -6 6

A természetes szaporodás értékét úgy számoljuk ki, hogy az élveszületések számából kivonjuk a halálozások számát. Amennyiben össze kívánjuk vetni országos vagy más település adatával, akkor a természetes szaporodást szükséges ezrelékben kiszámolni.

6 5

A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nő férfi összesen

nyilvántartott álláskeresők száma nő

fő 2008 483 443 926 102 2009 360 483 843 88 2010 478 456 934 123 2011 480 466 946 82 2012 488 479 967 109 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

% 21,16 24,44 25,73 17,08 22,33

férfi fő % 112 25,28 113 23,39 127 27,85 75 16,09 92 19,20

összesen fő % 214 23,11 211 24,31 250 26,76 157 16,59 201 20,78

A %-ot kell értelemszerűen számolni, pl.: nyilvántartott nő álláskeresők osztva a 15-64 éves nők számával×100 Megjegyzés: teljes 15-64 éves népességgel lehet csak számolni a javasolt "gazdaságilag aktív 15–64 éves népesség" helyett mivel ez az adat nem található a TeIR-ben. Ezek az adatok arra mutatnak rá, hogy a teljes lakónépességhez képest milyen arányú a nyilvántartott álláskeresők száma, ez miként változott az elmúlt években, illetve, hogy milyen az arány a férfiak és nők között a vizsgált területen.

3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint

nyilvántartott álláskeresők száma összesen

fő

fő % fő 21-25 év % fő 26-30 év % fő 31-35 év % fő 36-40 év % fő 41-45 év % fő 46-50 év % fő 51-55 év % fő 56-60 év % fő 61 év felett % Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 20 éves és fiatalabb

2008

2009

2010

2011

2012

214

201

250

157

201

9 4,2 18 8,41 24 11,21 40 18,69 37 17,28 22 10,28 34 15,88 22 10,28 8 3,73 0 0

6 2,98 21 10,41 25 12,43 35 17,41 31 15,42 18 8,95 34 16,91 21 10,44 10 4,97 0 0

14 5,6 30 12 24 9,6 39 15,6 34 13,6 28 11,2 34 13,6 31 12,4 15 6 1 0,4

9 5,73 22 14,01 16 10,19 17 10,82 24 15,28 22 14,01 19 99,87 15 9,55 12 7,64 1 0,63

5 2,48 32 15,92 21 10,44 14 6,96 35 17,41 29 14,42 18 8,95 28 13,93 16 7,96 3 1,49

6 6

A regisztrált munkanélküliek korcsoportonkénti bontása, illetve idősoros változása rámutat arra, hogy a munkanélküliség a különböző korosztály tekintetében miként változik. Az adatok, különösen az országos és térségi adatokkal összevetésben rámutatnak arra, hogy az egyes korosztályokat tekintve elégséges-e a meglévő problémakezelés vagy további beavatkozásokat szükséges tervezni.

3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya nemenként nyilvántartott/regisztrált munkanélküli összesen fő nő férfi összesen 2008 102 112 214 2009 88 113 205 2010 123 127 250 2011 82 75 157 2012 109 92 201 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

nő 70 68 83 47 24

180 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő % férfi összesen Nő férfi összesen 66 136 68,62 58,92 63,55 74 142 77,27 65,48 69,26 80 163 67,5 62,99 65,2 47 94 57,31 62,66 59,87 21 45 22,01 22,82 22,38

A százalékos arányok kiszámolása arra mutat rá, hogy milyen arányban vannak a tartós munkanélküliek. Ennek kiszámolását úgy történik, hogy például az adott évben 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli férfiak számát (fő) elosztjuk az összes regisztrált munkanélküli férfiak számával és megszorozzuk százzal. Minél magasabb a tartós munkanélküliek számaránya, annál inkább szükséges a beavatkozások tervezése. Ez esetben is figyelembe kell venni a nemek közötti különbséget, illetve a területi és országos arányokat.

3.2.4. számú táblázat - Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma nemenként év

18-29 évesek száma nő férfi összesen fő fő fő 2008 120 121 241 2009 146 122 268 2010 122 120 242 2011 117 120 237 2012 123 117 240 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

fő 5 6 14 15 15

Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma nő Férfi összesen % fő % fő % 4,16 7 5,78 12 4,97 4,1 10 8,19 16 5,97 11,47 15 12,5 29 11,98 12,82 7 5,83 22 9,28 12,19 8 6,83 23 9,58

A százalékos arányok kiszámítása hasonló az előző táblázat számítási módjához. Megjegyezzük, hogy ebben a táblában a Nemzeti Munkaügyi Hivataltól származó adatok vannak, melyek havi és negyedéves bontásban érhetők el. A táblázatból nyert adatok (országos és területi adatokkal való összevetésben) egy fontos munkaerő-piaci helyzetre, a pályakezdők helyzetére irányítja a figyelmet.

6 7

3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15 éves és idősebb lakosság száma összesen összesen nő férfi fő fő fő 2001 994 535 459 év

2011

1142

612

530

15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma összesen nő férfi fő fő fő 737 364 373 nincs adat

ninc s adat

nincs adat

általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma Összesen nő férfi fő % fő % fő % 257 25,86 171 31,97 86 18,74 nin ninc nincs nincs nincs cs nincs s adat adat adat ada adat adat t

Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás, Önkormányzati adatgyűjtés A HEP Sablon és mellékletei összeállításának időpontjában csak a 2001. évi népszámlálásból állnak rendelkezésre települési adatok, várhatóan 2013 folyamán nyilvánosságra kerülnek a 2011. évi népszámlálási adatok is. Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkező 15-X évesek számát csak úgy lehet kiszámolni, hogy a legalább általános iskolát végzettek számát ki kell vonni a teljes 15 évesnél idősebb népesség létszámából. Ez az adatsor használható a foglalkoztatottság résznél, de a HEP több más fejezeténél is fontos alapadatsor. 3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint nyilvántartott A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint álláskeresők száma 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános végzettség összesen Fő fő fő 2008 214 15 115 2009 201 17 108 2010 250 19 132 2011 157 11 80 2012 201 15 109 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Év

Az adattábla számszerűen adja meg, hogy a nyilvántartott álláskeresők közül milyen létszámban vannak az alacsony iskolai végzettségűek. A táblázat adatai alkalmasak arra, hogy tervezhetővé tegyék a beavatkozások mértékét, milyenségét. 3.2.7. számú táblázat - Általános iskolai felnőttoktatásban tanulók létszáma és a 8. évfolyamot eredményesen végzettek

év

általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma

8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma

fő Fő 2009 0 0 2010 0 0 2011 0 0 2012 0 0 2012 0 0 Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)

% 0 0 0 0 0

6 8

Ez az adat arra mutat rá, hogy mennyire sikerül az iskolázatlanok bevonása a felnőttoktatásba. Amennyiben az alacsony iskolázottság probléma a településen, és eközben a felnőttoktatás ezen a területen nem jelenik meg, akkor a későbbiekben egy beavatkozási terület lehet. Ha a településen nincs általános iskolai felnőttképzés, célszerű felmérni az erre vonatkozó igényt és partnerek bevonásával megszervezni. 3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában középfokú szakiskolai szakközépiskolai gimnáziumi felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban résztvevők összesen résztvevők résztvevők résztvevők fő fő % fő % fő % 0 0 0 0 0 0 2009 0 2010 0 0 0 0 0 0 0 2011 0 0 0 0 0 0 0 2012 0 0 0 0 0 0 0 2013 0 0 0 0 0 0 0 Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) Ez a két adatsor – éppúgy, mint a 3.2.7 táblázat adatai - csak érintőlegesen kapcsolódik ehhez a fejezethez, azonban alkalmas arra, hogy számszerűen is kimutassuk, hogy a munkaerő-piaci hátrányokat okozó alacsony iskolázottság javítására vonatkozó felnőttoktatásba milyen létszámban, arányban vonódnak be a településen élők. Tekintettel arra, hogy a fenti táblázathoz megjelölt adatforrások nem tájékoztatnak arról, hogy a felnőttoktatásban résztvevők valóban a település lakói-e, illetve, hogy a település lakói melyik településen veszik igénybe ezt az oktatási szolgáltatást, javasoljuk a táblázat adatait az önkormányzati adatgyűjtéssel pontosítani.

3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma

Közfoglalkoztatásban résztvevők személyek száma

Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest

Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma

Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest

2010 2011 2012 Forrás: Önkormányzat adatai Ki kell számolni, hogy az aktív korú (15-64 év közötti) lakónépesség hány %-a vesz részt közfoglalkoztatásban, valamint hogy az aktív korú roma/cigány népesség mekkora része vesz részt e foglalkoztatási formában. Az önkormányzati adatgyűjtés természetesen a partnerekkel – pl. nemzetiségi önkormányzat vagy civil szervezet stb. – való együttműködésben valósulhat meg.

3.2.10. számú táblázat – A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások regisztrált vállalkozások száma a településen

Kiskereskedelmi üzletek száma

vendéglátóhelyek száma

állami szektorban foglalkoztatottak száma

kivetett iparűzési adó (ft)

befizetett iparűzési adó (ft)

működő foglalkoztatási programok száma helyben

foglalkoztatási programokban részt vevők száma

6 9

2008 2009 2010 2011 2012

Forrás: TEIR, T-Star, önkormányzat adatai Meg kell vizsgálni a helyi munkalehetőségek alakulásának tendenciáit, illetve azt, mennyire illeszkedik az a helyi munkaerő és állásnélküli munkaerő lélekszámának alakulásához, és szakképzettségi szerkezetéhez. 3.2.11. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - közlekedés elérhetősé g átlagos ideje autóval

autóbusz járatpárok száma munkanapokon

átlagos utazási idő autóbusszal

vonat járatok átlagos száma munkanapoko n

átlagos utazási idő vonattal

Kerékpár úton való megközelíthetőség

átlagos utazási idő kerékpáron

Legközelebbi centrum Megyeszékhely Főváros Forrás: helyi autóbusz társaság, MÁV, önkormányzat adatai

Meg kell vizsgálni a táblázatban megadottak mellett, illetve helyett a közeli foglalkoztatási centrum (városközpont, nagyváros) elérhetőségét különböző közlekedési módozatokkal. Az önkormányzat adatgyűjtés természetesen a partnerekkel való együttműködésben valósulhat meg.

3.2.12. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – fiatalok van/nincs

Felsorolás

fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a településen

-

fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a vonzásközpontban

-

az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen

-

az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a vonzásközpontban

-

7 0

Forrás: helyi adatgyűjtés Össze kell gyűjteni azokat a településen elérhető, vagy a vonzáskörzetében (közeli város, nagyváros) rendelkezésre álló programokat, amelyek megkönnyítik a fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésüket. Kérjük, e programok meglétét, vagy hiányát rögzítse a táblázat 2. oszlopában, a harmadik oszlopban sorolja fel ezen programokat. Az önkormányzati adatgyűjtés természetesen a partnerekkel való együttműködésben valósulhat meg.

3.2.13. számú táblázat – A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – programokon részvevő fiatalok száma fő

fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a településen férfi

nő

fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a vonzáskörzetben férfi

az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen

nő

férfi

nő

az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a vonzáskörzetben férfi

nő

2008 2009 2010 2011 2012

Forrás: helyi adatgyűjtés A fenti adatok szöveges elemzése a helyi jó gyakorlatok leírására is alkalmas. Segítségével áthatóvá válnak a hiányterületek és az adaptálható programok is. Az önkormányzati adatgyűjtés természetesen a partnerekkel való együttműködésben valósulhat meg.

3.2.14. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - felnőttek munkaerő-piaci integrációját segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése Van/nincs Felsorolás felnőttképző programok a településen

-

felnőttképző programok a vonzásközpontban

-

egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a településen

-

egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a vonzásközpontban

-

Helyi foglalkoztatási programok a településen

-

Helyi foglalkoztatási programok a vonzásközpontban

7 1

Forrás: helyi adatgyűjtés Össze kell gyűjteni a településen, vagy vonzáskörzetében (közeli város, nagyváros) elérhető, a felnőttek munkaerő-piaci integrációját segítő szervezetek és a rendelkezésre álló szolgáltatások (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) listáját. Kérjük, e programok meglétét, vagy hiányát rögzítse a táblázat 2. oszlopában, illetve a harmadik oszlopban sorolja fel ezen programokat.

3.2.15. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – programokon részvevő felnőttek száma

fő

felnőttképző programok a településen

felnőttképző programok a vonzásközpontban

férfi

férfi

nő

nő

egyéb munkaerőpiaci szolgáltatások a településen férfi

nő

egyéb munkaerőpiaci szolgáltatások a vonzáskörzetben férfi

nő

helyi foglalkoztatási programok a településen férfi

nő

helyi foglalkoztatási programok a vonzáskörzetben férfi

nő

2008 2009 2010 2011 2012

Forrás: helyi adatgyűjtés A felnőttképzési és a foglalkoztatási programokon résztvevők száma fontos mutató a településen élő munkanélküliek perspektívájára és helyzetükből való kitörésre vonatkozóan. Az önkormányzati adatgyűjtés természetesen a partnerekkel való együttműködésben valósulhat meg.

3.2.16. számú táblázat – Mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása fő

mélyszegénységben élők

Romák/cigányok

2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: helyi adatgyűjtés A mélyszegénység fogalmát a HEP Sablon vonatkozó fejezetében találhatjuk részletesen kifejtve. Ez alapján kereshetjük meg, hogy hány főt foglalkoztattak a mélyszegénységben élő és hány főt a romák/cigányok közül a települési önkormányzat saját fenntartású intézményeiben az egyes években. Az önkormányzati adatgyűjtés természetesen a partnerekkel való együttműködésben valósulhat meg.

7 2

3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma Nyilvántartott álláskeresők száma 2008. 1. negyedév 189 2008. 2. negyedév 186 2008. 3. negyedév 201 2008. 4. negyedév 199 2008. átlag 194 2009. 1. negyedév 216 2009. 2. negyedév 212 2009. 3. negyedév 205 2009. 4. negyedév 186 2009. átlag 205 2010. 1. negyedév 231 2010. 2. negyedév 211 2010. 3. negyedév 236 2010. 4. negyedév 240 2010. átlag 230 2011. 1. negyedév 263 2011. 2. negyedév 207 2011. 3. negyedév 186 2011. 4. negyedév 134 2011. átlag 198 2012. 1. negyedév 268 2012. 2. negyedév 152 2012. 3. negyedév 182 2012. 4. negyedév 201 2012. átlag 200,75 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

segélyben részesülők fő segélyben részesülők % 12 4,76 9 4,83 26 12,93 11 5,69 14,5 14 6,48 16 7,54 8 3,90 7 3,76 11,25 43 18,61 16 7,58 26 11,01 21 8,75 26,5 26 9,88 7 3,38 26 13,97 3 2,23 15,5 1 0,37 1 0,65 1 0,54 1 0,49 1

Ki kell számolni, hogy a nyilvántartott álláskeresők közül hány %-a részesült álláskeresési járadékban (korábban munkanélküli segély, keresetpótló támogatás). Ezeket az adatokat szükséges összevetni a munkanélküliségi adatokkal, hogy láthatóvá váljon, hogy a rendszeres jövedelem nélkül élők hozzájutnak-e támogatáshoz.

3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma nyilvántartott álláskeresők száma fő 2008 214 2009 201 2010 250 2011 157 2012 201 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

álláskeresési járadékra jogosultak fő % 18 8,41 16 7,96 18 7,2 15 9,55 9 4,47

E táblázatban a százalékos megoszlást úgy számoljuk ki, hogy az álláskeresési járadékra jogosultak létszámát (fő) elosztjuk a nyilvántartott álláskeresők számával, majd megszorozzuk százzal. Az elemzés során a táblázat adatait idősorosan is figyelni kell, vagyis hogy nőtt vagy csökkent a járadékra jogosultak aránya. Emellett a kapott adatokat szükséges összevetni a munkanélküliségi adatokkal, hogy láthatóvá váljon, hogy a rendszeres jövedelem nélkül élők hozzájutnak-e támogatáshoz. 7 3

3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma

rendszeres szociális segélyben részesülők

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás)

Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett

15-64 munkanélküli évesek %fő ek %-ában ában 2008 112 12,09 0 0 2009 41 4,86 100 4,97 2010 11 1,17 118 4,72 2011 17 1,79 98 6,24 2012 11 1,13 126 6,26 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Helyi adatgyűjtés

Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást

fő

0 0 0 16 14

0 0 0 0 0

A táblázat adatsora azt jelzi, hogy az adott településen a szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, mint az aktív korúak támogatása milyen mértékben van jelen. Rendszeres szociális segélyt az az aktív korú személy kaphat az önkormányzattól, aki nem munkavállaló, vagy egészségkárosodott, vagy támogatott álláskereső, vagyis olyan hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, aktív korú személyek részére nyújtott támogatás, akik nem rendelkeznek rendszeres, megélhetést biztosító jövedelemmel. A foglalkoztatást helyettesítő támogatást csak álláskereső személy veheti igénybe. Önmagában az adat nem értelmezhető, szükséges összevetni az aktív korúak (3.2.1 tábla - 15-64 évesek száma) és a munkanélküliek számával (3.2.1 tábla - nyilvántartott álláskeresők száma). Az elemzés során ki kell emelni, hogy a szociális segély meghatározó mértékben jelenik meg a település alacsony jövedelmű lakosságának körében. Figyelembe kell venni, hogy 2011 január 1-től bérpótló juttatásra (BJP), illetve 2011 szeptember 1-től foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (FHT) jogosult, aki korábban rendelkezésre állási támogatásban (RÁT) részesült, ám a jogosultságot évente felül kell vizsgálni. 2012-től csak annak folyósítható az ellátás, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző évben legalább 30 nap munkaviszonyt tud igazolni közfoglalkoztatásban vagy a munkaerőpiacon. Amennyiben a feltételeknek nem tud eleget tenni, mert számára nem tudtak közfoglalkoztatás körébe tartozó munkát felajánlani, illetve a 30 nap munkavégzést egyéb módon sem tudta teljesíteni, akkor a 30 nap számításánál az általa teljesített közérdekű önkéntes tevékenység időtartamát is figyelembe kell venni. A bérpótló juttatásban részesülő a munkaügyi szervezettel nyilvántartott álláskeresőként köteles együttműködni. Január elsejétől közfoglalkoztatásban csak a kirendeltség által közvetített álláskeresők, elsősorban bérpótló juttatásra jogosult személyek foglalkoztathatóak, akik a felajánlott munkalehetőséget az iskolai végzettség és szakképzettség figyelembevétele nélkül kötelesek elfogadni, emellett az önkormányzat rendeletben előírhatja jogosultsági feltételként, hogy a juttatásban részesülő a lakókörnyezetét tartsa rendben. A BJP/FHT összege a mindenkori öregségi minimálnyugdíjhoz igazítva, több mint négy évig változatlanul 28 500 forint volt, majd ez lecsökkent 22.500 forintra.

3.4.1. számú táblázat - Lakás állomány db

összes lakásállomány

bérlakás állomány

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

2008

511

0

szociális lakásállomány

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

0

0

egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

1

1

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

0

0 7 4

2009 513 0 0 2010 513 0 0 2011 515 0 0 2012 515 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok

0 0 0 0

1 1 1 1

1 1 1 1

0 0 0 0

0 0 0 0

Kérjük, gyűjtse össze az önkormányzati illetve a rendelkezésre álló adatbázisokból a település lakásállományára vonatkozó adatokat. Vizsgálni szükséges, hogy az egyes kategóriákban mennyi a szociális követelmények szempontjából nem megfelelőnek minősíthető lakások száma. Javasoljuk a táblázatban megjelölt számszerű adatok mellett azt is beazonosítani, hogy a lakásállomány hány családot, hány háztartást érint. Ezzel összefüggésben lehet azt is – további, pontosító adatgyűjtés segítségével - vizsgálni, hogy a vizsgált családok közül mennyinek nincs munkajövedelme, hány család él alacsony komfortkörülmények között, illetve hogy hogyan gazdálkodik az önkormányzat a bérlakás állománnyal (mennyi üres bérlakás van például) stb. Az önkormányzati adatgyűjtés természetesen a partnerekkel való együttműködésben valósulhat meg. 3.4.2. számú táblázat - Veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság Feltárt veszélyeztetett lakhatási helyzetek száma

Hajléktalanok száma

2008

0

0

2009

0

0

2010

0

0

2011

0

0

2012 Forrás: önkormányzati adatok

0

0

A táblázat elemzésekor figyelembe kell venni, hogy az adott helyzetszám hozzávetőlegesen hány főt érint. Azt is vizsgálni kell, hogy hány esetben került az önkormányzat szociális bizottsága elé veszélyeztetett lakhatási helyzet problémája az elmúlt években. A vizsgálat további részében figyelemmel kell lenni arra, hogy miként alakul a hajléktalanok száma a településen. A hajléktalanok létszámát szükséges a szöveges kifejtésben pontosítani (szállón, közterületen, anya-gyermek otthonban, lakásukat elvesztők akik ideiglenes elhelyezést kaptak stb. hajlék és fedélnélküli). Az önkormányzati adatgyűjtés természetesen a partnerekkel való együttműködésben valósulhat meg. 3.4.3. számú táblázat - Lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülők lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma 2008 161 2009 168 2010 170 2011 246 2012 250 Forrás: TeIR, KSH Tstar

adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma 0 0 0 0 0

Komoly probléma az eladósodás, különösen a hátrányos helyzetű, munkájukat elveszítő vagy alacsony jövedelmű, idős, vagy több gyermekes családoknak, az ilyen helyzetbe jutók számának megállapításához nyújt segítséget ez a táblázat. Ez a réteg veszítheti el a lakását, válhat hajléktalanná leginkább, vagy náluk kapcsolják ki fizetés hiányában a közszolgáltatásokat. 3.5.1. számú táblázat - Telepek, szegregátumok helyzete

7 5

Telepek, szegregátumok száma a településen: Telepi lakások száma a településen:

2008 2009 2010 2011 2012

A telep/ek, szegregátum/ok elhelyezkedése a település területéhez viszonyítva A telep/ek megközelíthetősége: A telepek közelében lévő egészségtelen üzemek, létesítmények (kérjük, sorolja fel, van-e a közelben - és ha igen milyen távolságra - szeméttelep, feldolgozó üzem stb.) Forrás: helyi adatgyűjtés A fenti táblázatban megadott adatok alapján elsősorban az a kérdés, hogy miféle változások vannak a területen. E mellett a két zárókérdés szöveges kifejtése azt jelzi, hogy a telepi, szegregátumi viszonyok során az egyenlő hozzáférés milyen mértékben sérül, vagyis itt is a település többi részéhez javasolt viszonyítani. A helyi adatgyűjtés természetesen a partnerekkel való együttműködésben valósulhat meg. 3.5.2. számú táblázat - Telepek, szegregátumok helyzete - lakásállomány komfort nélküli lakások a belterületen

komfort nélküli lakások a külterületen

komfort nélküli lakások a nem szegregált lakóterületeken

komfort nélküli lakások a szegregált lakóterületeken

alapozással nem rendelkező lakások a belterületen

alapozással nem rendelkező lakások a külterületen

alapozással nem rendelkező lakások a nem szegregált lakóterületeken

alapozással nem rendelkező lakások a szegregált lakóterületeken

szilárd falazattal nem rendelkező lakások a belterületen

szilárd falazattal nem rendelkező lakások a külterületen

szilárd falazattal nem rendelkező lakások a nem szegregált lakóterületeken

szilárd falazattal nem rendelkező lakások a szegregált lakóterületeken

vezetékes ivóvízzel ellátott lakások a belterületen

vezetékes ivóvízzel ellátott lakások a külterületen

vezetékes ivóvízzel ellátott lakások a nem szegregált lakóterületeken

vezetékes ivóvízzel ellátott lakások a szegregált lakóterületeken

árammal ellátott

árammal ellátott lakások a

árammal ellátott lakások a

árammal ellátott

száma aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva

száma aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva

száma aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva

száma aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva

7 6

lakások a belterületen

külterületen

nem szegregált lakóterületeken

lakások a szegregált lakóterületeken

vezetékes gázzal ellátott lakások a belterületen

vezetékes gázzal ellátott lakások a külterületen

vezetékes gázzal ellátott lakások a nem szegregált lakóterületeken

vezetékes gázzal ellátott lakások a szegregált lakóterületeken

csatornával ellátott lakások a belterületen

csatornával ellátott lakások a külterületen

csatornával ellátott lakások a nem szegregált lakóterületeken

csatornával ellátott lakások a szegregált lakóterületeken

száma aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva

száma aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva

száma aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva

Forrás: Önkormányzati adatok, TeIR, KSH adatbázis Kérjük, a táblázat második sorába írja be a település különböző területein a komfort nélküli lakások számát. A harmadik oszlopban számítsa ki ezen lakások arányát az adott lakóterület összes lakásához viszonyítva. Komfort nélküli (substandard) a lakás, amelyre érvényes a következő feltételek valamelyike: nincs WC vagy fürdőszoba; nincs szennyvízelvezető-csatorna; hiányzik az alapozás, a fal vályogból épült; nincs vezetékes víz. Substandard a lakás akkor is, ha a lakásban nincs konyha és a teljes alapterület nem éri el az 50 m²-t. Szilárd falazattal rendelkező lakás: a falazat anyaga kő, tégla, beton, panel.

3.5.3. számú táblázat - A telepeken, szegregátumokban élők összes fő a telepen/szegregátumokban élők száma és változása

férfi

nő

2008 2009 2010 2011 2012

0-6-éves 7-14 éves 15-30 éves 31-45 éves 46-64 éves 65< éves az aktív korúak (15-64 év) közül foglalkoztatott munkanélküli Inaktív 7 7

eltartott segélyezettek száma hátrányos helyzetű gyermekek száma halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Forrás: Önkormányzati adatok A telepen/szegregátumokban élők száma és változása a szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatát mutatja. Fel kell tárni a telepeken, szegregátumokban élő népesség életkori és foglalkoztatottságbeli megoszlását nemek szerint. Gazdaságilag aktív népesség: A foglalkoztatottak és a munkanélküliek (azaz a munkát végzők és a munkavégzésre rendelkezésre állók) együttes száma a 15-64 éves népességben. Inaktív az az aktív korú személy, aki nem dolgozik, de rendelkezik saját rendszeres bevétellel (nyugdíj, ösztöndíj, segély…). Eltartott az az aktív korú személy, aki nem rendelkezik saját rendszeres jövedelemmel. Az önkormányzati adatgyűjtés természetesen a partnerekkel való együttműködésben valósulhat meg.

7 8

3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma 2008 1 2009 1 2010 1 2011 1 2012 1 Forrás: TeIR, KSH Tstar

Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma 0 0 0 0 0

házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma 0 0 0 0 0

Az orvosi, egészségügyi ellátást, illetve annak változását mutatja be a táblázat, mely szintén lényeges adat az adott település infrastruktúrájának és szolgáltatásainak vonatkozásában.

3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 2008 57 2009 61 2010 70 2011 68 2012 8 Forrás: TeIR, KSH Tstar Ez az adat szintén az egészségügyi ellátás egyik fontos mutatója, amely esélyegyenlőségi szempontból jelentős. A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére - egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához - az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások kompenzálását célzó hozzájárulás. Három jogcímen kaphat valaki közgyógyellátási igazolványt: 1. alanyi jogon, 2. normatív alapon, 3. méltányossági alapon.

3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma ápolási díjban részesítettek száma 2008 14 2009 13 2010 8 2011 10 2012 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Ápolási díjra jogosult a hozzátartozó [a közeli hozzátartozók meghatározásáról ld. a Ptk. 685. § b) pontját], ha állandó és tartós gondozásra szoruló, súlyosan fogyatékos (életkorra tekintet nélkül), vagy tartósan beteg 18 év alatti gyermek gondozását, ápolását végzi.

7 9

A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 18 év alattiak száma a népességben 488 2008 388 2009 389 2010 388 2011 392 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar

Védelembe vett 18 év alattiak száma 3 14 18 18 8

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül 0 5 4 17 5

Veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 41 29 49 42 37

A veszélyeztetett és a védelembe vett kiskorúak számát a település jegyzője tartja nyilván. A jegyző védelembe veszi a gyermeket, ha a szülő vagy törvényes képviselő az alapellátások önkéntes igénybevételével a gyermek veszélyeztetettségét megszüntetni nem tudja, de segítséggel a gyermek fejlődése, nevelése a családban biztosítható. A települési önkormányzat jegyzője - a gyermekjóléti szolgálat javaslatának figyelembevételével - védelembe veheti továbbá a szabálysértési hatóság értesítése alapján a szabálysértést elkövetett fiatalkorút, vagy a nyomozó hatóság nyomozást megtagadó határozata alapján a tizennegyedik életévét be nem töltött gyermeket, vagy a rendőrség, az ügyészség, illetve a bíróság jelzése alapján a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított, vádolt fiatalkorút. A veszélyeztetett gyermek definíciója alatt olyan - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapotot ért a rendelet, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. A gyermekvédelemben érintett szakemberek gyakran eltérően értelmezik a veszélyeztetettség fogalmát és a mértékét is, ezért a helyzetelemzés szöveges részében javasolt mindezt részletesebben elemezni.

4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből tartósan Kiegészítő beteg gyermekvédelmi fogyatékos támogatásban gyermekek részesítettek száma száma 2008 301 0 0 2009 310 0 0 2010 356 0 0 2011 346 0 0 2012 334 1 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítettek száma

0 0 0 0 0

0 4 2 2 1

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt a nyugdíjminimumhoz viszonyított egy főre eső havi jövedelem összege és a vagyoni helyzet függvényében állapítják meg, míg a kiegészítő illetve a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban akkor részesítheti a családot az önkormányzat, illetve az illetékes jegyző, amennyiben a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. Az elemzés során az eljárás objektív és szakmai standardoknak történő megfelelését javasolt szövegesen is értékelni. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény célja a szociális alapon rászoruló kiskorúak, vagy közoktatási intézményben tanuló nagykorúak anyagi támogatása. Ennek formája: a) gyermekétkeztetés normatív 8 0

kedvezmény b) pénzbeli támogatás (évente két alkalommal: augusztus és november hónapban, feltéve, hogy a kedvezményre való jogosultsága tárgyév augusztus 1-én, illetve november 1-én fennáll c) külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezmény.

4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma, aránya Ingyenes 50 százalékos Ingyenes étkezésben mértékű étkezésben résztvevők kedvezményes résztvevők száma iskola étkezésre száma óvoda 1-8. jogosultak száma 1évfolyam 13. évfolyam 2008 159 99 0 2009 177 115 0 2010 188 131 0 2011 209 149 0 2012 190 133 9 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma 99 115 131 149 133

Nyári Óvodáztatási étkeztetésbe támogatásban n részesülők részesülők száma száma 0 0 0 66 77

0 0 0 150 0

Az ingyenes vagy a kedvezményes támogatások köre kiszélesedett az elmúlt években. A támogatások zöme a rendszeres gyermekvédelmi támogatások jogosultságához kötődik. A helyzetelemzés során annak a vizsgálata is javasolt, hogy a legjobban rászoruló családok gyermekei hozzájutnak-e a támogatásokhoz. A támogatások mindegyikét hivatalos iratokkal kell igényelni, igazolni. A mélyszegénységben élő személyek, családok gyakran megfelelő papírok, jövedelemigazolás vagy egyéb okok miatt nem jutnak hozzá szolgáltatásokhoz.

4.1.4. számú táblázat – Magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Magyar állampolgárságg al nem rendelkező óvodások száma

Ebből hátrányos helyzetű

Magyar állampolgárságg al nem rendelkező általános iskolások száma

Ebből hátrányos helyzetű

Magyar állampolgársággal nem rendelkező, 18 év alatti középiskolások száma

Ebből hátrányos helyzetű

2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: Önkormányzati adatok, BM-BÁH A tankötelezettség hatálya alá tartoznak és jogosultak az ingyenes oktatásra, illetve a magyar társaikkal azonos pedagógiai és szociális juttatások igénybevételére a menekültek; menedékjogot kérők; átmenetileg Magyarországon menedéket kereső személyek (menedékesek) nemzetiségtől függetlenül minden bevándorló. Menekült vagy politikai menedékjogot kért gyerekeket külön juttatás illeti meg a BÁH-tól. Kiegészítő információkkal a nem magyar állampolgárságú gyermekek részletesebb és a helyi viszonyoknak megfelelő felsorolása javasolt (állampolgárság, nyelv, magyarországi státusz stb.).

8 1

4.2.1. számú táblázat – A településen szegregált lakókörnyezetben élő gyermekek A településen élő 0-6 éves gyermekek száma

A településen óvodai ellátásban részesülő gyermekek száma

Összesen

Ebből szegregátumba n él

A településen bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek száma

Összesen

Ebből szegregátumban él

A településen Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatásaiban részesülő gyermekek száma

Összesen

Ebből szegregátumba n él

Megközelíté s, elérhetőség perc Forrás: Önkormányzati, intézményi adatok A szegregátumban élő 0-6 éves gyermekek létszáma mellett meg kell vizsgálni, hogy milyen arányban veszik igénybe az óvodai nevelés előtt az esetlegesen rendelkezésre álló korai fejlesztésben fontos szolgáltatásokat, mint a bölcsőde, Biztos Kezdet Gyerekház, majd az óvodai nevelés. A szolgáltatások elérhetősége, távolsága, kihasználtsága szintén elemzési szempont a helyzetelemzés során.

4.2.2. számú táblázat – Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete A település szegregált lakókörnyezetben élő, sajátos nevelési igényű tanulók A településen élő általános iskolás tanulók száma

A településen élő SNI általános iskolás tanulók száma összesen

ebből szegregátumban él

SNI tanulók ellátásának települése (helyben vagy más település ahol tanulnak)

Forrás: Önkormányzati, intézményi adatok A szegregátumban (KSH definíció) vagy krízisterületnek minősíthető lakótömbben, substandard lakásokban stb. élő családok gyermekeinek a helyzetének a vizsgálata több szempont mellett, végezhető el intézményi (gyerekjóléti szolgálat) és önkormányzati adatok alapján. Fel kell tárni az e területeken élő családok gyermekeit érintő szociális, oktatási, egészségügyi helyzetét.

4.2.3. számú táblázat – Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Intézmény OM azonosítója

Iskola / Feladatellátási hely neve:

Feladat-ellátási helyen tanulók száma (összes tanuló)

A feladat-ellátási helyen tanulók közül az 1. szegregátum(ok)ban lakó tanulók száma

A feladat-ellátási helyen A feladat-ellátási helyen tanulók közül a 2. tanulók közül a 3. szegregátum(ok)ban szegregátum(ok)ban lakó lakó tanulók száma tanulók száma

8 2

Forrás: Járási tankerületi, intézményfenntartói, Önkormányzati adatok A szegregált lakókörnyezetben élő tanulók adatait iskolafenntartói háttértől függetlenül, minden általános iskolára vonatkoztatva kell megadni. 4.2.4. számú táblázat – Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Otthont nyújtó ellátásba került gyermekek száma a szegregátumban település egésze

szegregátum 1.

szegregátum 2.

Szegregátum 3.

2010 Átmeneti nevelésbe vétel

2011 2012 2010

Tartós nevelésbe vétel

Ideiglenes hatályú elhelyezés

2011 2012 2010

2011 2012 2010 Családi pótlék/ 2011 iskoláztatási támogatás 2012 felfüggesztése iskolai 2011 hiányzás miatt 2012 Forrás: Önkormányzati adatok A szegregált lakókörnyezetben élő gyermekek az átlagnál nagyobb arányban kerülnek a gyermekvédelem alap- vagy szakellátás látókörébe. Az adatokat a helyi gyermekjóléti szolgálat, önkormányzat és a gyámhivatal segítségével kell megadni. A helyzetelemzés során a gyermekvédelmi jelzőrendszer törvényben szabályozott működésének a feltételeit is vizsgálni szükséges.

4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma védőnői álláshelyek száma Egy védőnőre jutó gyermekek száma 2008 1 70 2009 1 61 2010 1 63 2011 1 64 2012 1 75 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés A fenti táblázat adatait szükséges összevetni a védőnők által ellátottak számával, arányával és a védőnői körzetben élő 0-3 év közötti gyerekek számával. Ebből látható a védőnői leterheltség, illetve, hogy valamennyi gyermek hozzájut-e a védőnői szolgáltatáshoz. Esetenként a védőnők a vizsgált település mellett további településeken is ellátnak védőnői feladatokat. Ilyen esetekben szükséges az adatgyűjtést a védőnők információival kiegészíteni, hogy pontosan látható legyen a védőnői leterheltség.

8 3

A leterheltség megállapításához figyelembe kell venni, hogy a jogszabály szerint a védőnő maximum 250 gyereket láthat el, illetve, hogy országos átlagban 300 gyerek ellátása jut egy védőnőre.

8 4

4.3.2. számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői Betöltetlen felnőtt Háziorvos által ellátott háziorvosi praxis/ok esetek száma száma 2008 0 2009 0 2010 0 2011 0 2012 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

Gyermekorvos által ellátott esetek száma

Felnőtt házi orvos által ellátott esetek száma

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

A hátrányos helyzetű településeken jellemzően alig van gyermekorvos, amennyiben a háziorvos látja el ezt a feladatot, akkor a táblázat utolsó oszlopát kell kitölteni.

4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma

Bölcsődék száma

Bölcsődébe beírt gyermekek száma

2008 0 0 2009 0 0 2010 0 0 2011 0 0 2012 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, helyi adatgyűjtés

Szociális szempontból felvett gyerekek száma (munkanélküli szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő)

Működő összes bölcsődei férőhelyek száma

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

A bölcsődei felvételnél vizsgálni kell, hogy érvényesül-e az az alapelv, hogy előnyt kell élvezzen az a gyermek, akit egyedülálló (élettárssal nem rendelkező hajadon, nőtlen, elvált vagy özvegy családi állapotú) szülője nevel; akivel együtt a családban nevelt kiskorú gyermekek száma a három főt meghaladja; aki családgondozásban részesül, és fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége; akinek szülője orvosilag igazolt betegsége miatt az ellátást biztosítani nem vagy csak részben tudja; akit – gyámhatósági határozat alapján – gyámként kirendelt időskorú (a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt elért) hozzátartozója nevel; akinek a szülője jövedelmi helyzete miatt (mert családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg) az ellátásáról nem vagy nehezen tud gondoskodni; akinek családjában az egy főre jutó jövedelem alacsony.

4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma Családi napköziben Családi napköziben a térítésmentes engedélyezett férőhelyek férőhelyek száma száma 2008 0 0 2009 0 0 2010 0 0 2011 0 0 2012 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi adatok

Családi napközeiben gondozott gyermekek száma 0 0 0 0 0

8 5

A családi napköziben - a saját, napközbeni ellátást máshol igénybe nem vevő gyermeket is beszámítva legfeljebb öt gyermek gondozható. Ha a családi napköziben egy fogyatékos gyermeket is gondoznak, akkor a gondozható gyermekek száma legfeljebb négy fő. Ha a családi napköziben gondozott valamennyi gyermek fogyatékos, akkor a gondozható gyermekek száma legfeljebb három fő. A rendeletben meghatározott létszámon túl még két gyermek, ha fogyatékos gyermekről van szó, még egy gyermek gondozható a családi napköziben, feltéve, hogy az ellátást nyújtónak állandó segítője van. A családi napközit felmérő elemzésekor nem csak a férőhelyek számát érdemes kiemelni, hanem a kihasználtságot is – ezért került bele a helyi adatgyűjtésre támaszkodó kiegészítő oszlopként a gondozott gyermekek száma is a táblázatba.

4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG

db

Az óvoda telephelyeinek száma

1

Hány településről járnak be a gyermekek

1

Óvodai férőhelyek száma

75 (2008-2011)

Óvodai csoportok száma

3 (2008-2011)

Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig):

7-17

A nyári óvoda-bezárás időtartama: ()

1 hónap

Személyi feltételek Óvodapedagógusok száma

Fő

Hiányzó létszám

5 (2008-11)

0

Ebből diplomás óvodapedagógusok száma

5

0

Gyógypedagógusok létszáma

0

1

Dajka/gondozónő

1

2

Kisegítő személyzet

2

2

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés Amennyiben a településen több óvoda működik, úgy a táblázatot intézményenként szükséges kitölteni. Az óvodai telephelyek adatait, fenntartói háttértől függetlenül, minden óvoda esetében szükséges megadni. Óvodai telephelye egy tagintézménynek is lehet külön, telephely alatt a legalább egy külön óvodai csoporttal rendelkező, külön épületben vagy épületrészben működő óvodák adatai kell megadni. A kapott adatokat szükséges összevetni az adatelemzés során a Köznevelési törvény valamint Óvodai nevelés országos alapprogramjában foglaltakkal.

8 6

8 7

4.4.2. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 2.

Helyhiány miatt elutasított gyermekek száma

Ebből hátrányos / halmozottan hátrányos helyzetű

Fő

2008.

0

0

2009.

0

0

2010.

0

0

2011.

0

0

2012.

0

0

2013.

0

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati, intézményi adatgyűjtés A korábbi években csak a 3 éves kort betöltött halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket kellett előnyben részesíteni az óvodai felvétel során, míg 2014-től minden 3 éves gyermeknek kötelező óvodába járni. Kérjük, a helyhiány miatt elutasított gyermekek szociális hátterét is jelölje a szélső oszlopban. (HH/HHH)

4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3. Óvodai Óvodai Óvodai Óvodai Óvodába beírt gyermekgyógypedagógia férőhelyek feladat-ellátási gyermekek csoportok i csoportok száma helyek száma száma száma száma 2008 65 3 75 1 71 0 2009 61 3 75 1 67 0 2010 53 3 75 1 68 0 2011 49 3 75 1 66 0 2012 59 3 75 1 64 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés 3-6 éves korú gyermekek száma

8 8

4.4.4. számú táblázat - Az óvodai ellátás igénybevétele 2012-2013. év

3 éves

4 éves

5 éves 6 éves 7 éves Összesen

Székhely Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma Az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) A beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma A beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma Tagóvoda Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma Az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) A beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma A beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai nevelésben történő részvétele jelentősen javult Magyarországon. A különböző okokra visszavezethető nagyobb mértékű hiányzás a hátrányos helyzetű csoportok későbbi sikeres oktatási részvételére lehet negatív hatással.

8 9

4.4.5. számú táblázat - A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátása

Székhely

beíratott hátrányos helyzetű gyermekek létszáma

az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott hátrányos helyzetű gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten)

fejlesztő foglalkozásban részesülő hátrányos helyzetű gyermekek száma

beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek létszáma

az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten)

fejlesztő foglalkozásban részesülő halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma

Csoport1 Csoport 2 Csoport 3 Csoport 4 Csoport 5 Csoport 6 Összesen A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel)

Tagóvoda Csoport1 Csoport 2 Csoport 3 Csoport 4 Csoport 5 Csoport 6 Összesen A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel)

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés

9 0

4.4.6.a. számú táblázat - Óvodai körzethatár A A A Óvodai körzetbe körzetbe körzetbe körzetenfelvehető felvehető felvehető kénti létszám (ott élő) (ott élő) (ott élő) és hh/hhh összes összes összes hh gyermekek hhh gyermegyermemegoszlása gyermekek száma kek száma kek száma

A körzet óvodáiba járó gyermekek összlétszáma

A körzetbe járó hh gyermekek A körzetbe aránya a körzet járó hh óvodásainak gyermekek összlétszáma létszámához viszonyítva (%)

A körzetbe járó hhh gyermekek létszáma

A körzetbe járó hhh gyermekek aránya a körzet óvodásainak összlétszámához viszonyítva (%)

Körzet 1 Körzet 2 Körzet 3 Körzet 4 Körzet 5 Körzet 6 Körzet 7 Összesen Forrás: Önkormányzati adatok Ha a településen több óvoda működik, akkor a felvételi körzeteket oly módon kell kialakítani, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya a településen egyenletes legyen.

9 1

4.4.6.b. számú táblázat - Óvodai létszám-megoszlás

Székhely:

Létszám

hh fő

hh arány %

hhh fő

hhh arány %

hh arány a gyermekek összlétszámához viszonyítva

hhh arány a gyermekek összlétszámához viszonyítva

sajátos nevelési igényű gyermekek létszáma

sajátos nevelési igényű gyermekek aránya a csoport összlétszámához viszonyítva

Csoport1 Csoport 2 Csoport 3 Csoport 4 Csoport 5 Csoport 6 Összesen A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel) Tagóvoda vagy telephely Csoport1 Csoport 2 Csoport 3 Csoport 4 Csoport 5 Csoport 6 Összesen A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel)

!

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés A táblázatban az óvodai csoportok létszáma mellett a hátrányos helyzetű gyerekek létszámát és arányát, illetve utóbbi csoportból a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek létszámát és arányát is meg kell adni.

9 2

4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma fő 2010/2011 77 2011/2012 83 2012/2013 81 Forrás: TeIR, KSH Tstar

Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma fő 99 87 73

általános iskolások száma fő 176 170 154

napközis tanulók száma fő % 30 17,04 30 17,64 30 19,48

A nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) résztvevők és a napközisek száma

4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai

általános iskolai osztályok száma 1-4 5-8 összesen évfolyamon évfolyamon 2010/2011 4 4 8 2011/2012 4 4 8 2012/2013 4 4 8 Forrás: TeIR, KSH Tstar

általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban 1-4 évfolyamon 0 0 0

5-8 évfolyamon 0 0 0

általános iskolai feladatellátási helyek száma

összesen

db 1 1 1

0 0 0

4.4.9. számú táblázat - Általános iskolások adatai – el- és bejárás

Létszám (fő) A településen élő általános iskolás korú gyermekek létszáma

A helyben élő összes gyerekhez képest az arányuk X

Más településről bejáró általános iskolások Más településről bejáró hh gyerekek Más településről bejáró hhh gyerekek Más településre eljáró általános iskolások Más településre eljáró hh gyerekek Más településre eljáró hhh gyerekek Általános iskolás korúak közül a hh gyerekek Általános iskolás korúak közül a hhh gyerekek Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

9 3

4.4.10. számú táblázat – Iskolai körzethatár Hány körzet van a településen Iskolai körzetenkénti létszám és hh/hhh tanulók megoszlása

db A körzet általános iskoláiba járó tanulók összlétszáma

A körzetbe járó hh tanulók létszáma

A körzetbe járó hh tanulók aránya a körzet tanulóinak összlétszámához viszonyítva (%)

A körzetbe járó hhh tanulók tanulók létszáma

A körzetbe járó hhh tanulók aránya a körzet tanulóinak összlétszámához viszonyítva (%)

A körzetbe járó hh tanulók létszáma a település hh tanulóinak összlétszámához viszonyítva

A körzetbe járó hhh tanulók létszáma a település hhh tanulóinak összlétszámához viszonyítva

Összesen Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok Ha a településen több általános iskola működik, az egymással határos felvételi körzeteket oly módon kell kialakítani, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak az adott körzetben felvehető összes tanköteles tanulóhoz viszonyított aránya a különböző intézményekben hasonló legyen. Vagyis ha a településen, kerületben több általános iskola működik, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak az egyes felvételi körzetekben kiszámított aránya legfeljebb 15 százalékponttal lehet magasabb, mint az általános iskolába járó halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek a település, kerület egészére kiszámított aránya a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 24. §-a szerint. Amennyiben mód van rá a körzethatár rendelet hatálya alá nem tartozó egyéb egyházi vagy nem állami, nem önkormányzati általános iskolák adatait is adja meg. 4.4.11. számú táblázat - Iskola személyi feltételek Fő

Hiányzó létszám

Nem szaktanítást végző tanító Szaktanítást végző tanítók száma Szaktanítást végző tanárok száma Gyógypedagógusok létszáma Gyermekvédelmi felelős Iskolaorvos Iskolapszichológus Kisegítő személyzet Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok 4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban 8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban Fő / % 2010/2011 20/100 2011/2012 28/90 2012/2013 19/90 Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

9 4

A 8. évfolyamot elkezdett tanulók számát kell összevetni a 8. évfolyamot eredményesen elvégzettek számával a nappali rendszerű oktatásban. Ez az adat mutatja az intézmény lemorzsolódási mutatóit, melyeknek munkaerő-piaci kihatásai nagy mértékben vannak.

9 5

4.4.13. számú táblázat - Iskolai ellátás igénybevétele - telephelyi bontásban 2012-2013. tanév Telephely1 (szükség szerint, töröljön vagy szúrjon be plusz sorokat)

Tagozat megnevezése

Létszám

Napközis

Bejáró

Hátrányos helyzetűek létszáma

HH tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva

Halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma

HHH tanulók Sajátos SNI tanulók aránya az nevelési aránya az osztály igényű osztály létszámához tanulók létszámához viszonyítva létszáma viszonyítva

SNI tanulók számából a hhh tanulók száma

Évismétlők száma

Magántanulók száma

Létszám, amelynek alapján integrációs normatívát igényelnek

1. évfolyam A osztály 1. évfolyam B osztály 2. évfolyam A osztály 2. évfolyam B osztály 3. évfolyam A osztály 3. évfolyam B osztály 4. évfolyam A osztály 4. évfolyam B osztály 5. évfolyam A osztály 5. évfolyam B osztály 6. évfolyam A osztály 6. évfolyam B osztály 7. évfolyam A osztály 7. évfolyam B osztály 8. évfolyam A osztály 8. évfolyam B osztály Összesen:

Forrás: Önkormányzati, intézményi adatok, KIR A fenti táblázatot intézményenként szükséges kitölteni, és egyéb – releváns információkat tartalmazó – oszloppal lehet bővíteni. A táblázat nem csak az intézményen belüli oktatásszervezésről - szegregáció/integrációról - nyújt pontos képet, hanem a tartalmi szolgáltatások, illetve eredmények is megjelennek benne.

9 6

4.4.14. számú táblázat – Kompetenciamérési adatok ISKOLA NEVE Országos Iskola kompetencia átlaga -mérés eredménye Szövegértés 6. évfolyam 8. évfolyam – 10. évfolyam Matematika 6. évfolyam 8. évfolyam – 10. évfolyam

2010 Országos átlag

2011 Iskola Országos átlaga átlag

Iskola átlaga

2012 HHH tanulók átlaga

2013 Országo Iskola HHH s átlag átlaga tanulók átlaga

–

–

Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok A kompetenciamérés adatait telephelyenként és iskolánként kell megadni és nem csak az országos átlaghoz viszonyítani, hanem a térségi, járási adatokhoz, az egyéb tanulói mutatókkal együtt (pl. továbbtanulás, érettségit adó szakközépiskolába felvettek aránya stb).

9 7

4.4.15. számú táblázat – Továbbtanulási mutatók középfokra nappali tagozaton

Gimnázium (%) összlétszámon belül

HHHtanulók körében

Szakközépiskola (érettségit adó képzés) (%) HHHösszlétszámon tanulók belül körében

2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/ 2012 országos átlag: 34,00% 35,00% 2011/2012 Forrás: KIR, Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

Szakiskolai képzés (%) összlétszámon belül

29,00%

HHHtanulók körében

Speciális szakiskola (%) összlétszámon belül

HHHtanulók körében

Nem tanult tovább (%) HHHösszlétszámon tanulók belül körében

2,00%

Az országos adatok forrása a Statisztikai Tájékoztató Oktatási Évkönyv 2011/2012-es tanév 24. oldal. – kezdő évfolyamos tanulók. Ha az országos adatokhoz viszonyítva alacsony a hhh tanulók továbbtanulása (különös tekintettel az érettségit adó intézményekre), akkor szükséges vizsgálni az oktatási intézmények szolgáltatásának hatékonyságát, eredményességét és méltányosságát. Ezek közül az egyik vizsgálandó terület, hogy működik-e a hhh tanulók képesség-kibontakoztatását támogató Integrációs Pedagógiai Rendszer.

9 8

4.4.16. számú táblázat – Lemorzsolódási mutatók az általános iskolában Évfolyamismétlők aránya (%) összlétszám on belül

HHHtanulók körében

Magántanulók aránya (%)

Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya (%)

összlétszám HHH-tanulók on belül körében

összlétszámon belül

2008/200 9 2009/201 0 2010/201 1 2011/201 2 országos átlag 2,1% 0,8% 2011/201 2 Forrás: KIR, Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

HHH-tanulók körében

0,8%

Az országos adatok forrása a Statisztikai Tájékoztató Oktatási Évkönyv 2011/2012-es tanév. 146. oldal. – általános iskola, és EMMI KIR STAT.

4.4.17. számú táblázat – Hátránykompenzáló programok HH/ HH/ HH/ tanodai HHH HHH HHH HH/ HHH program tanulók tehetséggondozó tanulók nyári tanulók Alapfokú tanulók létszám létszáma program létszáma tábor létszáma művészetoktatás létszáma

tanév 2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012 Forrás: KIR, Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

A táblázatot a helyi, települési viszonyoknak megfelelően korrigálható vagy kiegészíthető a helyben működő és elérhető programoknak megfelelően.

99

100

A nők helyzete, esélyegyenlősége 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Munkavállalási korúak száma férfiak

nők

2008

443

483

2009

483

360

2010

456

478

2011

466

480

2012

479

488

Foglalkoztatottak

Munkanélküliek

férfiak nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat

férfiak 112

nők 102

113

88

127

123

75

82

92

109

nők nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat

Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés A nők munkaerő-piaci hátránya összetett, nehezen vizsgálható jelenség. A férfiak és nők adott településen való foglalkoztatottságának mutatói arról nyújthatnak tájékoztatást, hogy milyen arányban érinti a nemeket a munkanélküliség. Pontosabb képet kapnánk a kérdésről, ha a rendelkezésre álló adatok között lenne, hogy az érintett csoportból (férfiak és nők is) hányan nevelnek gyermeket, hányan nevelnek 15 évesnél fiatalabb gyermeket, hány gyermeket nevelnek, illetve hányan egyedülállók. A helyi adatgyűjtés természetesen a partnerekkel való együttműködésben valósulhat meg.

5.1.2. számú táblázat - Nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban Foglalkoztatást segítő és képzési programok száma adott évben

résztvevők száma

résztvevő nők száma

2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: Helyi adatgyűjtés A településen önkormányzati, civil vagy egyéb szervezet által megvalósított programok résztvevői között a nők arányának vizsgálata az 5.1.1. számú táblázattal összevetve mutathat eredményt: ha a munkanélküliek száma és a vizsgált programokon résztvevők száma nem egyenes arányos, annak okai újabb kérdéseket vetnek fel az eltérés irányának és mértékének függvényében. Pl: Az indított programok egyenlő mértékben célozták-e a férfiakat és nőket? A programok teljesíthetők voltak-e kisgyermekes édesanyák számára? (Megengedett-e hiányzás például a gyermek megbetegedése esetén? A program, képzés időbeosztása illeszkedik-e a bölcsődék, óvodák nyitvatartási idejéhez?)

101

5.1.3. számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Esetszám 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: Helyi adatgyűjtés A partnerek bevonásával történt esetfeltárások nem csak az esetek számát mutatják, hanem a különböző eseteket is leírják. Itt érdemes arra figyelni, hogy az egyes esetek milyen számossággal jelennek meg, illetve, hogy történtek-e az évek során megoldások.

5.1.4. számú táblázat - Alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei munkanélk 8 általánosnál üli nők alacsonyabb 8 általános végzettségű száma 102 88 123 82

szakiskola/ gimnázi érettségi um szakmunkásképző

főiskola

egyetem

2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

A táblázat adataiból jól látható, hogy adott településen miként áll összefüggésben a nők iskolai végzettsége és foglalkoztatottsága. A kapott adatok segíthetnek a foglalkoztatást segítő programok, képzések hatékonyabb szervezésében.

5.2 számú táblázat - A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások bölcsődei férőhelyek működő száma bölcsődék száma önkoregyéb mányzati 2008 46 0 0 0 2009 48 0 0 0 2010 50 0 0 0 2011 44 0 0 0 2012 57 0 0 0 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés 3 év alatti gyermekek száma a településen

férőhelyek működő családi száma családi napközik száma napközikben

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

férőhelyek összesen

0 0 0 0 0

Pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.

102

A nők munkaerő-piaci esélyeit és az ideális családtervezést is pozitívan befolyásolja, ha a gyermekek napközbeni ellátása biztosított a településen.

5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe 0-3 év közötti gyermekek száma védőnők száma 2008 1 70 2009 1 61 2010 1 63 2011 1 64 2012 1 75 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

átlagos gyermekszám védőnőnként 70 61 63 64 75

A védőnői szolgálat nemcsak a kisgyermek egészségi állapotának felügyeletét végzi, hanem feladata a kismama (gyakorlati és lelki) segítése, hogy ezzel támogassa a felügyelete alá tartozó gyermek megfelelő testi és mentális fejlődésének biztosítását. A védőnő kapcsolatban áll a családdal, a kisgyermekellátó intézményekkel és a gyermekorvossal is, így adott településen árnyalt képpel rendelkezik a családok gyermekellátási és nevelési helyzetéről. Szakemberként hatékony segítséget képes nyújtani a családoknak, ez pedig szorosan összefügg a hozzá tartozó gyermekek számától.

5.4. számú táblázat - A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak rendőrök riasztása családi viszályhoz

tényleges feljelentések száma

bírósági ítélet

2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: Helyi adatgyűjtés A családon belüli erőszak a nemzetközi és országos statisztikák alapján sokkal jelentősebb mértékben jelenlévő probléma, mint gondolnánk. A helyi rendőrség és bíróság számszerű adatai tükrözhetik, hogy a bántalmazottak milyen mértékben mernek, illetve tudnak jogi segítséget kérni. Azzal is tisztában kell lennünk, hogy leggyakrabban a rendőrség riasztására is csak végső esetben kerül sor. Teljes körű vizsgálatot a témában annak jellegéből adódóan lehetetlen végezni, de egyes részterületek tanulmányozása segítheti a problémák feltárását, segíthet a megoldási lehetőség megtalálásában.

5.5. számú táblázat - Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások

Férőhelyek száma

önkormányzati anyaotthon a településen

2008

0

Nem önkormányzati önkormányzati Nem önkormányzati anyaotthon a (egyházi, alapítványi) (egyházi, alapítványi) település 50 km-es anyaotthon a település anyaotthon a településen 50 km-es körzetében körzetében 0 0 0

103

2009 0 2010 0 2011 0 2012 0 Forrás: Helyi adatgyűjtés

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

Az anyaotthonok és a családok átmeneti otthonai (anyagi vagy családi) krízishelyzetben jelenthetnek megoldást azok számára, akiknek nincs hová menniük. Bizonyos esetekben kimondottan célszerű, ha a krízishelyzetben lévő nő távol kerül addigi környezetétől, de vannak olyan helyzetek is, amikor az anyaotthon/családotthon és a lakóhely távolsága komoly problémát jelent (munkahely, gyermekellátó intézmények). Jellemzően ezen intézményeknél (a férőhelyek hiánya miatt főleg a téli időszakban) várólistás rendszer működik, ezért a férőhelyek száma mellett a jelenleg várólistán lévők számának szerepeltetésével pontosabb képet kapunk a témában.

104

5.6. számú táblázat - A nők szerepe a helyi közéletben Képviselőtestület tagja Férfi

Városi bíróság és ítélőtáblák vezetői

Nő

2008 2009 2010 5 1 2011 5 1 2012 5 1 Forrás: Helyi adatgyűjtés

Férfi 0 0 0 0 0

Nő 0 0 0 0 0

Közgyűlések tagjai Férfi 0 0 0 0 0

Nő 0 0 0 0 0

A táblázat adatainak vizsgálatánál az arányokat (férfi/nő) szükséges figyelembe venni.

5.7 számú táblázat - A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Intézkedessek, pályázatok, programok száma a településen

Önkormányzati

Más állami szerv által támogatott

Civil

Összes

2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: Helyi adatgyűjtés Az adatgyűjtés azokat a pályázati programokat, vagy helyi rendeletekhez kapcsolt intézkedéséket gyűjti össze, melyek a nők munkaerő-piaci esélyegyenlőségéért tesznek, a nőkkel szembeni erőszak ellen lépnek fel, vagy bármilyen módon a nők esélyegyenlőségét állítják középpontba. Adatgyűjtéshez a helyi önkormányzaton kívül célszerű felkeresni a Kormányhivatal Munkaügyi Központját és civil szervezeteket.

105

Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma 2008 177 2009 176 2010 166 2011 149 2012 138 Forrás: TeIR, KSH Tstar

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma 215 230 231 236 217

összes nyugdíjas 392 406 397 385 355

Az adatelemzés során azt kell figyelembe venni, hogy vannak-e ellátatlan (nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás) időskorúak, és ha igen, akkor milyen arányban.

6.2.1. számú táblázat - Idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Az 55-64 éves idősebbek foglalkoztatottsági mutatói (2000-2011) az alábbi linken találhatók: http://www.ksh.hu/thm/2/indi2_5_1.html

Az 55-64 éves idősebbek munkanélküliségi rátája (2000-2011) az alábbi linken található: http://www.ksh.hu/thm/2/indi2_5_2.html

Munkaerőpiaci esélyegyenlőség 2000-2011: http://www.ksh.hu/thm/2/indi2_3_3.html

A fenti táblák támpontot nyújtanak egy helyi adatgyűjtés előkészítéséhez, hiszen rendkívül részletes, a foglalkoztatás minden szegmensére kiterjedő adatokat, illetve gyűjtési kategóriákat tartalmaznak.

6.2.2. számú táblázat - Tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei közintézményekben, foglalkoztatásukat támogató egyéb programok a településen) Intézkedések, pályázatok száma a településen

Önkormányzati

Munkaügyi Központ által támogatott

Civil

Egyéb

Összesen

db

db

db

db

db

2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: Helyi adatgyűjtés

106

Az adatgyűjtés célja, hogy csokorba szedjük azokat a pályázati programokat, vagy helyi rendeletekhez kapcsolt intézkedéseket, melyek elősegíthetik az idősebb korosztály foglalkoztatását, vagy tesznek az élethosszig tartó tanulás elvéért. Célszerű a helyi önkormányzatnál, a Kormányhivatal Munkaügyi Központjánál, civil szervezeteknél tájékozódni a témában, illetve adatot gyűjteni. 6.2.3. számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén 55 év feletti regisztrált munkanélküliek száma

Regisztrált munkanélküliek száma fő

2008 2009 2010 2011 2012

fő

Tartós munkanélküliek száma

%

fő

214

8

3,73

136

201

10

4,97

142

250

15

6

163

157

12

9,55

94

201

19

9,45

55 év feletti tartós munkanélküliek száma fő

%

Forrás: Helyi adatgyűjtés, TeIR A diszkrimináció felmérése rendkívül nehéz. Éppen ezért csak következtethetünk annak létezésére. Azt tudjuk a szakirodalomból, hogy az idősebb korosztály sokkal jobban kiszolgáltatott a munkaerő-piaci diszkriminációnak, tehát nehezebben helyezkednek el, és a munkahelyi leépítések is előbb érik el őket. Ennek alapján, ha a helyi, vagy területileg illetékes munkaügyi központtól arról kérünk adatokat, hogy hány fő regisztrált munkanélküli van az adott településen és ezek közül hányan 55 év felettiek, illetve a tartós munkanélküliek között mekkora az 55 év felettiek aránya, és az adatok alapján az arányok az idősebb korosztály felé tolódnak el, akkor állíthatjuk, hogy őket jobban érinti a foglalkoztatás terén fellépő hátrányos megkülönböztetés.

6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma 64 év feletti lakosság száma fő 2008 189 2009 197 2010 199 2011 196 2012 201 Forrás: TeIR, KSH Tstar

nappali ellátásban részesülő időskorúak száma fő % 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

A nappali ellátás szociális alapszolgáltatás, amely lehetőséget biztosít a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére a hajléktalan személyek és a saját otthonukban élő, következőkben felsorolt személyek részére: A) tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, b) tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, c) harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek. Igény szerint lehetőség van a napközbeni étkezésre is. 107

6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma időskorúak járadékában részesülők száma 2008 1 2009 2 2010 1 2011 2 2012 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. A települési önkormányzat, 2007. január 1-jétől a jegyző időskorúak járadékában részesíti azt a) a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, b) az egyedülálló, 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át, c) az egyedülálló, 75. életévét betöltött személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át.

6.3.3. számú táblázat - Kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés

Mozielőadás látogatása

Színházelőadás látogatása

Múzeumi kiállítás megtekintése

Könyvtár látogatása

Közművelődési intézmény rendezvényén részvétel

Vallásgyakorlás templomban

Sportrendezvényen részvétel

alkalom

alkalom

alkalom

alkalom

alkalom

alkalom

alkalom

2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: Helyi adatgyűjtés Az idősebb korosztálytól (lehet akár az 55 év felettiek, vagy csak a nyugdíjasok megkeresése) kérdőív segítségével fel lehet mérni, hogy az elmúlt években hány alkalommal látogattak meg különféle kulturális vagy sporteseményeket.

6.3.4. számú táblázat - Idősek informatikai jártassága

Összes megkérdezett fő

Számítógépet használni tudók száma fő

%

Internetet használni tudók száma fő

%

108

2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: Helyi adatgyűjtés Az idősebb korosztálytól (lehet akár az 55 év felettiek, vagy csak a nyugdíjasok megkeresése) egy kérdőív segítségével tud az adatgyűjtő tájékozódni arról, hogy milyen informatikai jártassággal rendelkezik a korosztály.

6.4. számú táblázat - Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Az idősebb célcsoport igényeit célzó programok száma 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: Helyi adatgyűjtés Az adatgyűjtés célja, hogy a helyi önkormányzattól, vagy helyi civil, állami vagy egyházi szervezettől információkat kapjunk kifejezetten az idősebb korosztályt megcélzó programok, speciális programok számáról. (pl. informatikai képzés, dalkör, nyugdíjasklub, stb.)

109

A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű és egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők száma 2008 71 2009 77 2010 71 2011 100 2012 83 Forrás: TeIR, KSH Tstar

egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat

7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma önkormányzati fenntartású egyházi fenntartású civil fenntartású intézményben intézményben intézményben 2008 0 0 0 2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar; a központi adatokat célszerű bontani a helyi adatszolgáltatók segítségével. A település civil és egyházi intézményeivel mindenképpen szükséges a kapcsolatfelvétel, az ellátásban kialakult arányok és a nem állami szolgáltatók jövőbeni tervei együttesen alakítják az elérhető szolgáltatás adott és jövőbeni minőségét. Fontos szempont, hogy a civil és egyházi fenntartók más települések lakosait is ellátják, tehát a helyi esélyegyenlőségi tervben a településen lakókat célszerű szerepeltetni. Feltehetően korábban létrejött és folyamatos együttműködést és a fejlesztések összehangoltságát tapasztalják a szakértők.

7.1.3. táblázat - Fogyatékos személyek részvétele a foglalkoztatásban A közfoglalkoztatás nem speciálisan a fogyatékos személyek részére biztosított foglalkozatási forma, bár nem kizárt, hogy fogyatékos személy is foglalkozatásra kerül a rendszerben. A foglalkoztatást szervező nem tartja nyilván a fogyatékos személyeket, ezért az adatszolgáltatás illetve a foglalkoztatásba bevont fogyatékosok száma nem vizsgálható. Ennek ellenére megkísérelhető az adatgyűjtés a következők szerint. Aktuális jogszabály: - 2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról. - 1998. évi XXVI. törvény A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról

110

-

-

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII.29.) Korm. rendelet A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól szóló 176/2005. (IX.2.) Korm. rendelet A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény

Fogyatékos személyek részvétele a foglalkoztatásban, a különféle típusú foglalkoztatásban résztvevők száma az alkalmazók szerinti megoszlásban Közszférában Non profit Gazdasági foglalkozatott szervezet vállalkozás (pl. önkormányzat, kormányhivatal, állami vagy önkormányzati fenntartású intézmény)

Szociális foglalkozatásban alkalmazottak

fejlesztő-felkészítésben résztvevők száma munka rehabilitációban foglalkoztatottak száma Védett munkahelyen foglalkoztatottak száma Támogatott foglalkoztatásban résztvevők száma Nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatásban résztvevő fogyatékos személyek száma Forrás: helyi adatgyűjtés több forrás segítségével. Ilyen adatokkal rendelkezik a Munkaügyi Központ, ahol a fogyatékos személyek kiválthatják az úgynevezett rehabilitációs kártyát. Adatot szolgáltathat a helyi önkormányzat, a foglalkoztatást biztosító civil szervezet, egyházi fenntartású foglalkoztató intézmény. Gazdasági szereplők esetében támpont a rehabilitációs hozzájárulás csökkenése vagy kiváltása fogyatékos személyek foglalkoztatásával, a korábban említett rehabilitációs kártya éppen ezeknek a vállalkozói kedvezményeknek a jogosságát igazolja.

111

7.1.4. táblázat - A településen élő fogyatékos személyek önálló életvitelét támogató helyi intézmények, szociális szolgáltatások Állami/önkormányzati 2010 falugondnoki tanyagondnoki szolgáltatás

2011

2012

Egyházi 2010

2011

Civil 2012

2010

2011

2012

vagy

étkeztetés házi segítségnyújtás jelzőrendszeres segítségnyújtás

házi

családsegítés közösségi ellátás szenvedélybetegek részére közösségi ellátás pszichiátriai betegek részére támogató szolgáltatás nappali ellátás Forrás: helyi adatgyűjtés, A felsorolt szociális szolgáltatásokat ellátó intézmények és személyek éves munkájukról, esetforgalmukról beszámolót készítenek. Ezek a beszámolók tartalmazzák a szolgáltatást igénylő fogyatékosok számát. Sajnálatosan a családsegítés és a közösségi ellátás statisztikai nyilvántartásában nem szerepel, hogy a szolgáltatást igénybevevőnek van e bármilyen fogyatékossága, ezért itt csak becsült adatokat fogunk kapni. Az önkormányzat szociális ügyekkel foglalkozó osztálya, munkatársa révén a munkabeszámolók hozzáférhetőek. A „közösségi ellátás szenvedélybetegek vagy pszichiátriai betegek részére” cellákba értelemszerűen csak az ellátott fogyatékos személyek számát szükséges megadni. Előfordul, hogy a fogyatékos személy aktuális vagy krónikus állapota szükségessé ezeket a közösségi ellátási formákat.

112

7.2.1. táblázat - Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezmények A lehetséges kedvezmények igénylése és rendszeres használata nem feltétlenül az önkormányzat bevonásával történik. Így az adatgyűjtés korlátozott. Nem nyilvántartott, hogy hányan élnek a tömegközlekedésben elérhető kedvezményekkel, az adókedvezménnyel. Vannak olyan természetbeni ellátások, melyek nem a fogyatékossághoz, hanem az alacsony jövedelemhez kötöttek.

1993. évi III. tv. (Szt.) alapján Pénzbeli ellátás

Fogyatékos személyek száma

Időskorúak járadéka Aktív korúak ellátása Rendszeres szociális segély Lakásfenntartási támogatás Ápolási díj Temetési segély Átmeneti segély Természetbeni ellátás: Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság Itt azokra a fogyatékos személyekre kérdezünk, akik az önkormányzat javaslatára, rászorultsági alapon kapnak TAJ kártyát az OEP-től. Közgyógyellátás. Ez a fogyatékos személyeknek alanyi jogon jár, nem fogyatékos személyek rászorultsági alapon vehetik igénybe. Mivel a településen élő fogyatékos személyek számának megállapítása nehéz, ez az adat is fontos mutató lehet. Adósságkezelési szolgáltatás Energia felhasználási támogatás

Más jogszabályok alapján nyújtott ellátások

Fogyatékossági támogatás Rokkantsági járadék Személygépkocsi átalakítási támogatás Közlekedési kedvezmény Személygépkocsi szerzési kedvezmény Parkolási igazolvány Forrás: helyi adatgyűjtés A helyi önkormányzatok nem tartják nyilván, hogy a pénzbeli illetve a természetbeni ellátásban részesülők fogyatékos emberek-e, mert itt a szociális rászorultság az elsődleges. Egyes ellátásoknál kérnek orvosi igazolást az igénylőtől, de itt az ápolási és gondozási szükséglet mértéke a fontos, nem pedig a diagnózis vagy a fogyatékosság. A más jogszabály alapján nyújtott ellátásoknál a MÁK a folyósító, ezért az adat tőlük szerezhető be. Javaslat: Reprezentatív kérdőíves felmérés az érintettek körében, hogy milyen ellátásokat vesznek igénybe. Érdekes lehet az a kérdés is, hogy ismerik-e egyáltalán a lehetőségeiket.

113

114

7.3.1. táblázat – Akadálymentesítés 1. Közhasznúak azok az épületek, melyek használata senki számára sem korlátozott. Ebbe a körbe tartoznak az oktatás bármely szintjét befogadó épületek vagy épületrészek, az egészség-, szociális, kulturális, művelődés, sport célú építmények. Ilyenek és tevékenységük súlya miatt kiemelten fontosak az önkormányzati, a hatósági, a közigazgatási, az igazságszolgáltatói célokra fenntartott épületek vagy épületrészek. A mozgásukban akadályozottak, az idősek, nők- és gyermekek a fizikai akadálymentességet igénylik, a többi fogyatékos csoport számára az infokommunikációs akadálymentesség a jogos igény. Ilyenek a kontrasztos színekkel készült táblák, tapintható információk, hallható segítség, jelnyelvi segítség, a belső környezetben való tájékozódást elősegítő piktogramok, feliratok. Aktuális jogszabályok: 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 2009. évi CXXV. törvény a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról 62/2011. (XI. 10.) NEFMI rendelet a jelnyelvi tolmácsszolgálatok működésének és a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás igénybevételének feltételeiről igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól

Igen/nem

Lift

Vakvezető sáv

Mozgáskorlátozottak részére mosdó

Rámpa

Hangos tájékoz -tatás

Induk -ciós huro k

Tapin tható informáci ó

Jelnyelv i segítség

Egyéb

alapfok oktatás i intézm ények

középfok felsőfok

fekvőbeteg Egész- ellátás ségügy járó beteg i szakellátás intézm alapellátás ények kulturális, művelődési intézmények önkormányzati, közigazgatási intézmény igazságszolgáltatási, rendőrség, ügyészség szociális ellátást nyújtó intézmények

115

Forrás: helyi adatgyűjtés, személyes tapasztalat, fogyatékos ügyi referens információi, fogyatékosok civil szervezetei Kérjük, adja meg, hogy a fizikai és infokommunikációs akadálymentesítő eszközök közül melyek állnak rendelkezésre (Igen/nem válasszal). 7.3.2. táblázat – Akadálymentesítés a foglalkozatóknál Igen/nem

Lift

Vakvezető sáv

Mozgáskorlátozottak részére mosdó

Rámpa

Hangos tájékoz -tatás

Induk -ciós huro k

Tapin tható informáci ó

Jelnyelv i segítség

Egyéb

A foglalkoztató neve és a foglalkoztatás jellege:

Forrás: helyi adatgyűjtés, a vizsgált területen foglalkoztatást végző vállalkozásoknál. A munkahelyek akadálymentesítettségéről alig lehetséges az adatgyűjtés, mivel a többsége vállalkozás formában működik. Kérjük, adja meg, hogy a fizikai és infokommunikációs akadálymentesítő eszközök közül melyek állnak rendelkezésre (Igen/nem-es válasszal). Foglalkoztatónként külön sorokat szükséges nyitni. 7.3.3. táblázat - Fizikai és infokommunikációs akadálymentesítettség a közlekedésben Igen/nem

Lift

Vakvezető sáv

Mozgáskorlátozottak részére mosdó

Rámpa

Hangos tájékoz -tatás

Induk -ciós huro k

Tapin tható informáci ó

Jelnyelv i segítség

Egyéb

Közterület (utca/járda, park, tér) Helyi és távolsági tömegközlekedés Buszpályaudvar, buszvárók Vasútállomás Forrás: helyi adatgyűjtés, a vizsgált területen az önkormányzat szociális ügyekkel foglalkozó munkatársától és az érdekvédelmi szervezetek vezetőitől.

7.3.4. táblázat - Fogyatékos személyek rendelkezésére álló helyi szolgáltatások

116

Az adott évben a szolgáltatást igénylő fogyatékos személyek száma 2010 2011 2012 ápolást, gondozást nyújtó intézmény rehabilitációs intézmény lakóotthon támogatott lakhatás* átmeneti ellátást nyújtó fogyatékosok gondozóháza Forrás: helyi adatgyűjtés A helyi adatgyűjtést nehezíti a lehetséges fenntartók sokfélesége. A felsorolt intézményeket egyházi és civil szervezetek is alapíthatják és működtethetik. Különösen fontos arról meggyőződni, hogy milyen tervezési, megvalósítási szakaszban van a támogatott lakhatás megvalósítási programja. Tulajdonképpen ennek fejlettsége az egyik legerősebb mutatója a fogyatékosokról való gondoskodásnak. A szociális alapszolgáltatások segítséget jelentenek a fogyatékos személyeknek abban, hogy saját otthonukban, lakókörnyezetükben önálló életvitelt tudjanak fenntartani. Különös jelentősége van a helyi tájékoztatásnak, a mindenki számára azonos esélyű hozzáférés biztosításának. Célszerű ennek formáiról és rendszerességéről információkat gyűjteni. Szakellátás akkor válik szükségessé, ha a fogyatékos személy önálló életvitelét saját otthonában az alapszolgáltatások már nem tudják biztosítani. Ezekben az ellátási formákban is külön gondot kell fordítani az önrendelkezés és önállóság érvényesülésére. Ilyenek az intézmény napirendjének szigorúsága, a kapcsolatok ápolásának lehetősége és módja intézményen kivüli személyekkel, intézményen belüli párkapcsolatok alakulása. *A támogatott lakhatást 1257/2011. (VII. 21.) Korm. határozatot teszi lehetővé, 2012. január 1sejétől kezdődően. Az eddigi bentlakásos intézményeket felváltó önálló lakóotthonba való kitagolás, lehetővé teszi a lakhatás és a napközbeni tevékenységek (pl. oktatás, gondozás, szabadidős tevékenységek, társas kapcsolatok) szétválását. A korábbi komplex ellátás a jövőben két önálló szolgáltatásban valósul meg, a lakhatást és az önálló életvitelt segítő szolgáltatásra. Aktuális jogszabály: 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről

321/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet a szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről

1257/2011. (VII. 21.) Korm. határozat

117

118