Pszichológia vizsgatételek 1. A pszichológia tárgya, szakágai, módszerei: A pszichológia tárgyköre av i s e l k e dé st á g a bbé r t e l e mbe na zá l l a t ok é ,s z űk e bbé r t e l e mbe nc s a ka ze mbe r é .Me g pr óbá l j al e í r n i , megérteni a viselkedést, majd megpróbálja megjósolni azt. A pszichológia szakterületei: Általános lélektan:a ze g é s z s é g e sf e l n őt te mbe rl e l k iműködé s é n e ka l a pj e l e n s é g e i tk u t a t j a .Vi z s g á l j aame gi s me r őf ol y a ma t ot (érzékelés, észlelés, figyelem, tanulás, emlékezet, gondolkodás) és vizsgálja a motivációkat. A pszichofizika:al e l k if ol y a ma t okh á t t e r é be nl é v őbi ol óg i a if ol y a ma t okv i z s g á l a t a . Klinikai pszichológia:al e l k ie r e de t űbe t e g s é g e kk i a l a k ul á s á v a l ,l e f ol y á s á v a lé sgy ógy í t á s á v a lf og l a l k oz i k . Személyiség pszichológia: szakterülete a viselkedés egyéni különbségeinek leírása és magyarázata. (pl.: ki bátor és miért?) Szociálpszichológia: a társadalommal foglalkozó pszichológia, a társas környezet hatása a személyre. Hogyan jönnek létre a csoportok? Fe j l ődé s l é l e k t a n :a ze mbe r ié l e t ú ts z a bá l y s z e r ű s é g e i tvi z s g á l j aaf ogantatástól a halálig. A pedagógiai pszichológia: a formális oktatással foglalkozik (elemzés, hatékonnyá tétel). Vizsgálja a tanulás, tanítási folyamatot. Az iskolapszichológia:a zi s k ol a i( ps z i c h é s )e r e de t űpr obl é má kme g ol dá s á v a lf og l a l k oz i k . Munka- és szervezet pszichológia: az emberi munka optimalizációját kutatja, ehhez felhasználja az általános személyiség pszichológia és szociálpszichológia eredményeit. A Pszichológia módszerei: Kísérlet:e gyh i pot é z i sf e l á l l í t á s á v a lk e z dődi k ,u t á n ae l v é g z iak í s é r l e t et. Megfigyelés Két kritérium: - Megbízhatóság: azonos körülmények között hasonló eredményre vezet. - Érvényesség: azt méri-e, amit a hipotézisben feltételezett?
1
2. Aps z i c hol ógi ami ntt udományki al akul ás a,e l s őe l mé l e t e i : Ak í s é r l e t il é l e kt a ne l őz mé ny e i : A pszichológusok Descartes óta közelebb szerették volna vinni a pszichológiát a fizikához. A filozófiai gondolkodástól való eltávolodás csak ezen az úton lehetséges. Lock (angol asszociációs iskola) szerint az ingereket érzékszerveinkkel fogjuk fel, saj á tl e l k ün kt e v é k e ny s é g é tpe di g be l s ő é r z é k s z e r v ,ar á e s z mé l é s( r e f l e x i on )v é g z i .A ps z i c h ol óg i at á r gy aa z ,a miebe l s őé s z r e v e v é sr é v é nme g i s me r h e t ő.Aze mbe r születésekor (tabula rosa) tiszta lapot kap, melyre a világban szerzett tapasztalatok írják az összes tudást (empirista nézet). Az angol a s s z oc i á c i ósi s k ol aag r a v i t á c i ót ör v é ny é tpr óbá l t aa l k a l ma z n iak é pz e t e kműk ödé s é r e . Herbart az idealizmusból a realizmusba való átmenetet értékeli. Eszmerendszerében a világszellem helyébe az egyéni Én lép. Az „ é n ”a zé r z é k ie l l e n t é t e kös s z e s s é g e .Egy e s–egymással ellentétes –képzetek között harc folyik, az eredmény matematikailag kiszámítható. Ellenségei tagadják a kiszámíthatóságot (Kant). Franz Gall a fernológiai irányzat elindítója. Koponyadudorok tana, a koponya kitüremkedései és az agyban feltételezett szervek műk ödé s ek öz öt t ik a pc s ol a t .Spe k u l á c i óe l l e n e s ,é st ú ls okah i pot é z i sbi z ony í t á sn é l kü l . Müller fordulópont. Specifikus energiák törvénye: a zé r z e tmi n ős é g é be nn i n c ss e mmia zi ng e rmi n ős é g é ből .Az inger csak kiváltja a zé r z é k s z e r vműk ödé s é t ,a zé r z é k s z e r vs z a bl y ame ga zé r z e t e t .Azé r z é ks z e r vc s a kbi z onyosi n g e r e k r ev á l a s z ol . A XIX. Század közepén válik a pszichológia önálló tudománnyá a kísérleti pszichológia kialakulásával. Wilhelm Wundt 1879 lipcsei egyetemen egy lélektani laboratóriumot hoz létre. Négy sajátossága van: Introspektív: „ k öl dök n é z ő”a zönme gf i gy e l é s e na l a ps z i k .Azi n t r os pe k c i ós a j á tl e l kit e v é k e ny s é g ünkme gf i gy e l é s é tj e l e n t i . Valamely lelki esemény kapcsán számot adhatunk azokról a szubjektív folyamatokról, amelyek eközben bennünk végbemennek. Wu n dte z e k e ta za da t ok a tn e mf og a dt ae lh i t e l e s n e k .Na gyg on dotf or dí t ot tak í s é r l e t e z őé sk í s é r l e t is z e mé l yk ü l ön v á l a s z t á s á r a . Cs a ka k k ork a ph a t u nké r t é ke l h e t őe r e dmé ny e k e t ,h aake t t é v á l a s z t á sme g t ör t é n t ,e l l e n k e z őe s e t be nak í s é r l e tn e me l é gg é objektív. Az introspekció hajlandó elsiklani a részletek felett, és nem eléggé elfogottan ahhoz, hogy megbízható eredményeket kapjunk. Elementalista: A l e l k ié l e tös s z e t e v őia pr óe l e me k .Vi s s z a k e r e s ia l e l k ié l e tl e g k i s e bb ös s z e t e v ői t ,é su t óbb e z e k kombinációjaként ábrázolja a lelki életet. Ez más tudományokban sikeres (pl.: fizika). Az alapelemek a pszichológiában érzeteknek felelnek meg (tovább nem bonthatók). Az érzeteket az asszociáció rendszere köti össze. Az asszociációk az é r z e t e k bőlk é pz e t e k e th oz n a kl é t r e . Tudatlélektan: A l e l k if ol y a ma t okt u da t osr é s z é tv i z s g á l j a .A l e l k ié l e t e ta z on os í t j aa z z a l ,a mit u da t os .A „ t u da t t a l a n ”l e l k i f ol y a ma t okn e mk a pn a kj e l e nt ős é g e t .Ta n u l má ny oz z aa zé s z l e l é st, a figyelmet és a tudatjelenségeket, a gondolkodást azonban nem. Néplélektan: Az on ost e r ü l e t e né l őe mbe r e kl e l k is a j á t os s á g okt e r é ni sh a s onl óa k .Köz e l e bbr őlv i z s g á l j aany e l v e t ,amí t os z ok a t , a zé pí t mé ny e k e t .I nf or má c i ótk a pan é pe k r ől . Az 1920-30-as években alakult ki a behaviorizmus - v i s e l k e dé sl é l e k t a n( av i s e l k e dé s tob j e k t í v e nl e h e tv i z s g á l n i ) .Fők é pv i s e l őj e Wathson (inger -> válasz). A pszichológia feladata, hogy az alany milyen ingerre milyen választ ad, de nem foglalkozik a fekete dobozzal (az aggyal). Pl.: a klasszikus kondicionálás (Pavlov kutyája) Utána kialakult az alaklélektani iskola ( v a gyGe s t a l tps z i c h ol óg i a ) .Aze g é s ze l s ődl e ge s s é g ear é s z e kk e ls z e mbe n .Sz e r v e z ődé s i törvényei: Közelség elve: az egymáshoz közel álló dolgokat egy helyre sorolom Hasonlóság elve: a hasonló dolgok összetartozóak Zártság elve: egy ideig nem látjuk át a problémát Közös sors törvénye Figura háttér elve Majd kialakult, a matematika és a fizika sikerén felbuzdulva, a me z őe l mé l e t ,k é pv i s e l őj e :Ku r tLe wi n .Egyme z őbe nl é vői n g e r e k ( t á r gy a k )f e l s z ól í t ój e l l e g ű e ké sme g h a t á r oz z á kav i s e l k e dé s ü nk e t .
2
3. Aps z i c hoanal i t i kusi s kol aé ské pvi s e l ői/ Fr e ud:Azál omr ól/ : El s ők é pv i s e l őj e Freud. A tudattalan tanulmányozása. Szabad asszociációs módszer: beszéltetni kell a beteget. Freud s z e mé l y i s é g e l mé l e t eh á r omr é s z bőlá l l : Ösztön én (id): mindannyian ösztönökkel születünk, amik befolyásolják a további életünket Én (ego) Felettes-én (super ego, self) A tudatelöttes az ösztön énre vonatkozik. Libidó: energiaforrás (szexuális eredet űe n e r g i a ) .Al i bi dóf e j l ődé s is z a k a s z a i : 1, 0-1 éves korig: Orális szakasz –As z á j á v a lj u ti nf or má c i óhozak ör ny e z e t é r ől( Sz á j j a lk a pc s ol a t osör ömöks z e r z é s e ) . 2, 1-3 éves korig: Anális szakasz (végbélnyílás szabályozása) A kín és a kéj, a saját test feletti kontroll (pl.: WC-re járás). 3, 3-kb. 6 éves korig: Fallikus szakasz.An e mi s é ge l s őme gh a t á r oz á s a ,a ze l l e n k e z őn e műs z ü l őh özv a l ór a g a s z k odá s .Konf l i k t u s alakul ki az ösztön-én és a felettes-é nk öz öt t .Kon f l i k t u sme gol dá s a :a z on os u l á sa za z on osn e műs z ü l őv el (Ödipusz komplexus). 4, 6-10 éves korig: Látencia szakasza ( l a ppa ng á s )Sz e r e t n emi n de n r őlv a l a mi tme g t u dn i .Azös z t ön -l é ny bőlk ú l t u r -lény lesz. A szexuális jelleg háttérbe szorul. 5, Se r dül őkorLe v á l á sas z ü l ők t ől .Azös z t ön ökk i é l e z ődn e k ,e l l e n t é t e sn e mié r de k l ődé sat á r s a kk ör é be n . Elhárító mechanizmus Anna Freud szerint: Elfojtás:ak í n osdol g ok a tk i s z or í t j u kat u da t unk bólé sat u da t e l öt t e s beű z z ü k .( Azá l omba né sa ze l s z ól á s ok ba n megjelenhet). Reakcióképzés: Az elfojtott vágyakkal ellentétes irányú viselkedés megjelenése. Projekció: (kivetítés) A saját lelki folyamatok kivetítése a környezetre. Azonosítás:( i de n t i f i k á c i ó)Ér z e l mik öt ődé sa l a pj á nv a l a k i ve la z on os u l ok . Szublimáció:( á t dol g oz á s )Sz e x u á l i sc é l oke l é r é s emá s f a j t at e r ü l e t e nbon t a k oz i kk i( pl .mű vészet) Freud: Az álomról: - Az álom az álmodó saját alkotása. - Az álom magyarázására 3 féle irányzat létezik: 1. Az álom túlbecsülése: az álomnak a lélekhez van köze. 2. Az orvostudományi magyarázat: az álomnak semmi köze a lélekhez, csak a testhez. 3. A néphit: az á l omn a kv a nj e l e n t é s ev a gyj öv őr en é z v e ,v a gyv a l a mi l y e nmi s z t i kumr an é z ve . - Azá l omé r t h e t ős é gs z e mpon t j á ból : -é r t e l me sé sé r t h e t őá l mok - ös s z e f üg g ő,é r t e l me s ,dei de g e n s z e r ű e nh a t óá l mok -h i á ny z i ka zé r t e l e mé sa zé s z s z e r űs é g - Vágyteljesülés szempontjából: - elfojtott vágyak leplezetlenül való ábrázolása - elfojtott vágyak leplezetlenül vagy elégeletlenül való ábrázolása - elfojtott vágyak leplezve való ábrázolása - Nyilvánvaló álomtartalom: amire emlékszünk az álomból - Lappangó álomtartalom: amit elemzés útján találunk az álomból - Álommunka: a lappangó álomtartalmat nyilvánvalóvá változtató folyamat - Azá l omj e l l e mz ői : - friss élmény - fordított oksági gondolat
3
4. Abe havi or i z muské pvi s e l ői : John B. Wathson: Te r mé s z e t t u domá ny osi g é ny űps z i c h ol óg i á ts z e r e t n e .El l e n z ia zi n t r os pe k t í vmóds z e r t ,me r tn e m obj e k t í vé s e l l e n őr i z h e t e t l e n .Azönme gf i gy e l é sl e s z űk í t iavi z s g á l h a t ój e l e n s é g e k e t :gy e r e k e k ,á l l a t oké se l me be t e g e k . Csak a viselkedéssel foglalkozik. Lé t e z n e ki ng e r e k :ol y a nh a t á s ok ,a me l y e ke gyá l l a t iv a gye mbe r is z e r v e z e t e té r n e k ,é sa bba nv a l a mi l y e nv á l t oz á s ti dé z n e ke l ő. Léteznek válaszok: olyane s e mé ny e k ,me l y e k k e la za dot té l ől é nyah oz z áe l j u t ói ng e r e k r er e a g á l . Wathson szerint a pszichológia feladata az ingerek és a válaszok közti kapcsolat megtalálása. S R [ O ] S –Stimulus –inger R –Response –válasz O –organizmus - életforma A pszichológiának minden szervezet esetén bármilyen ingerre meg kell tudnia jósolnia a reakciót, és fordítva is. Az ingerek és v á l a s z okk öz öt tk öl c s ön ös e ne gy é r t e l műme gf e l e l t e t é s tt é t e l e z h e t ü nkf e l .AzO j e l e n t ia zor g a n i z must, ez a szervezeten belüli t é ny e z ők r eu t a l . A viselkedések elemzésének alapsémája R=f(S,O) . - Munkássága: A g on dol k odá s túgyt e k i n t i ,mi n tany í l tv i s e l k e dé s t őle l v á l a s z t ot tbe l s őme c h a n i z mus t .Gon dol k odá sk öz be na z izom aktivitása gyenge. - “ Mot or os ” -elmélet: ag on dol k odá sk ör f ol y a ma t ,me l y be nabe s z é dmoz g á s oké se gy é bk i f e j e z őmoz g á s oks a j á t osön i ng e r l é s t hoznak létre, és így újabb mozgások kiindulópontjává lesznek. A tanulás alapmechanizmusai: Behaviorizmus korai szakaszában a tanulást, mint viselkedés v á l t oz á s té r t e l me z t é k .Haa zé l ől é nye gyi de i ge gya dot tmódon v i s e l k e de t t ,ma j de t t őle l t é r őe n ,t e h á tu gy a n a z ok r aa zi ng e r e k r emá smódonr e a g á l t ,a k k ora zv a l a mi l y e nt a n ul á s if ol y a ma t . Klasszikus kondicionálás: Kezdetben az emésztés élettanával foglalkozott (Nobel-díj), és ennek során jutott el a feltételes reflex felfedezéséhez (gyakran i s mé t l ődőme gf i gy e l é s bőla l a ku l tki ) .Ku t y a ki s é r l e t e kk e z de t e1901-ben. Eredményei: Az állatok és az emberek rendelkeznek feltétlen reflexekkel, ezek veleszületett képességek, és automatikusan lejátszódnak. Pl.: nyáladzás, hajlítóizom összehúzódása. Af e l t é t l e nr e f l e xös s z e t e v ői : - feltétlen inger –pl.: inger a szájban - feltétlen válasz –pl.: nyálkiválasztás A feltételes reflex kialakítása során az ingert rendszeresen társítják valamilyen semleges ingerrel. Az új inger orientációs reakciót v á l tki( f i gy e lr á ) .Egyi dőu t á ne l v e s z í t iú j s z e r ű s é g é t ,l a hi t ul á l ódi k( e l e ng e diaf ül eme l l e t t ) . Ku t y a k í s é r l e t :c s e ng ős z ó–nyálkiválasztás. Ac s e ng ős z óból ,a mie ddi gs e ml e g e singer volt, feltételes reflex lett. Ez a kísérleti helyzet a generalizáció. Diszkrimináció: 600 Hz-e sha n g r at á pl á l é k ,a kk ore gyi dőu t á nme gt u dj ak ü l ön böz t e t n ia z500é s600Hz -es hangokat. A generalizáció, diszkrimináció, általánosítás, megkülönböztetés Pavlov szerint az idegrendszer elemi teljesítményei közé tartoznak. Haaf e l t é t e l e si ng e rs ok s z ort á pl á l é kn é l k ü lj e l e n i kme g ,a kk orn é mii dőe l t e l t é v e ln e mk öv e t iv á l a s z–kialvásos gátlás. Megtanulja, hogy bizonyos dolgokra ne reagáljon, ekkor a feltételes reflex gátlás alá kerül. Az operáns kondicionálás –Skinner és Thorndike: Th or n di k ePa v l ov v a le gyi dőbe nv é g e z t ek í s é r l e t e i t .Pr obl é ma k e t r e c bez á r tá l l a t ot ,k e t r e c e nk í vü lv ol tat á pl á l é k ,as z e r k e z e ta j t a j a gombbal, madzag meghúzásával (nem mechaniku s a n )ny i t h a t ó.Mé r t ea zi dőt ,a mí gas okpr óbau t á na„ k i u t a t ”me g t a l á l t aa z alany. Az eredmények elemzése után tanulási görbék rajzolhatóak. Azá l l a te gy r er öv i de bbi dőa l a t tt a l á lr áame g ol dá s r a .Ni n c s„ h i r t e l e nme gv i l á g os odá s ”( n e ml á t j aá te gy i kpi l lanatról a másikra a szerkezetet). Eza„ pr óbas z e r e n c s e ”t a nu l á s ,v é l e t l e n s z e r űpr óbá l k oz á s okk öz ü lk i v á l n a kas i k e r e s e k ,é sak é s őbbi e k be ne z e ku r a l j á ka zá l l a t viselkedését. Effektus-törvény: aj u t a l ma z ot tvi s e l k e dé se l őf or du l á s iv a l ós z í nű s é g en a gy obbe gyk öve t k e z őpr óbá ba n ,abün t e t e t tv i s e l k e dé s e l őf or du l á s aki s e bb. Skinner doboz, patkányok, pedál, táplálék –me g e r ős í t é s . At á pl á l é ks z e r e pee gy é r t e l mű,mí ga ze l őz őe l r e n de z é s be na zé l e l e me gy a r á n tv ol ti n g e ré sme g e r ős í t é si s ,a zi n g e rme n e tk öz be n or i e n t á l j aa zá l l a tmoz g á s á t ,mí game g e r ős í t é su t ól a g osh a t á s tgy a k or ol ,mí gaSki nn e rdoboz ba na ze l e de lmá rc s a kame g e r ős í t é s s z e r e pé tt öl t ibe .Se ml e g e si n g e r r e lt á r s í t j u kame g e r ős í t é s t .Akk ore z ta zi ng e r tmá s odl a g osme g e r ős í t é s n e kn e v e z z ü k ,mi n t mi n de nol y a nh a t á s t ,me l ya ze r e de t ime g e r ős í t é s n e kv a l ói dőbe l ie gy be e s é s es or á nt e s zs z e r tme g e r ős í t őh a t é k ony s á g r a . Ré s z l e g e sme g e r ős í t é spl . :mi n de n 2.pe dá l ny omá s .A k on di c i on á l tv á l a s zh os s z a bb i dő a l a t ta l a k ulki ,s okka ln a gy obb gyakorisággal jelenik meg a válasz. Viselkedés alakítás: eleinte nem jutalmazunk, ez a shaping-eljárás (mindig egy lépés). Operáns kondicionálás e s e t é nj u t a l omn a ks z á mí tabün t e t é se l ma r a dá s ai s .Eza za g r e s s z í v( e l k e r ül ő)k on di c i on á l á s .Pl . :pa t k á ny fényvillanásáramütés (megtanulja). Latens tanulás: A tanulás korábbi fogalmának revíziójára építették.
4
5. Azal akl é l e kt anii s kol aj e l l e mz ői ,ké pvi s e l ői : Gestalt-pszichológia: kiemeli az egész fontosságát a részekre bontással szemben. Kezdetben globális benyomás alakul ki, ezt lehet r é s z e k r ebon t a t n i ,a kk orr a j z ol ódn a kk ia zös s z e t e v ők .Azú jps z i c h ol ógi á n a kú js z e r v e z őe l v e k e tk e l l e t tt a l á l n i a–azt mondták ki, a me l y e ka ze g é s z s é g e sé l mé ny e k é r tf e l e l ős e k ,é sn e ma zadol g a ,h ogya ze l s z i g e t e l ta l a pe l e me ku t á nku t a s s on . Sz e r ve z ődé s i törvények az észlelésben: 1. Közelség elve: h a j l a mos a kv a gy un kf üg g ől e g e sos z l opok a tl á t n i ,n e m pe di gv í z s z i n t e ss or ok a t ,mi v e la ze gymá s h ozk öz e l e bb e s őe l e me k e ts z e r v e z z üke gy s é g be . 2. Hasonlóság elve: a ze gy f or ma ,v a gyh a s on l óös s z e f ü gg őe g é s z k é n tf og j u kf e l. 3. A jó folytatás elve 4. Zártság elve: a ze g é s s z és z e r ve z ődé s be naf i gu r aat é r be nz á r tj e l l e g ei sf on t ost á mpon t . 5. A közös sors törvénye,a z tf e j e z ik i ,h ogya ze gymá s s a lös s z e h a ng ol t a nmoz g óös s z e t e v ők e tönk é n t e l e nü li se gy be f ü ggőn e k tekintjük. 6. Figura és háttér elve: megkülönböztetünk pozitív (figura) és negatív (háttér) teret. Figura háttér átbillenés: gyors, átmenet n i n c s .Ze n é be ni se l őf or du l . Tanulás alaklélektani felfogásban: El e me n t a l i z must e l j e se l v e t é s e( má ra l a c s onyr e n dűá l l a t ok ná li sé s z r e v e h e t ő) . Kísérlet: tyúk két felület sötét szürke és világos szürke. Színeket változtatták, de a sötétet és a világosat meg tudta különböztetni. Te h á ta zá l l a tn e me l s z i g e t e l ti n g e r e k r e( n e ms z í n e k r e …)r e a g á l ,h a n e mav i s z ony ok r a ,as t r u k t ú r á k r a ,mi nte g é s z r e . Kísérlet majmokon, a tárgy elérése, 2 láda, 2 bot. Bekotorja kezével a rövid botot, a rövidebbel a hosszabbat, a hosszabbal a gyümölcsöt. Belátásos tanulás: e gy i k pi l l a n a t r ólamá s i k r a ,ol y a s mi ,mi ntaf i gu r ah á t t é rá t bi l l e n é se s e t é n .Azé s z l e l é s ime z őh i r t e l e n á t s z e r v e z ődi k .Ka pc s ol a t ott a l á l tac s i mpá n za ze s z k öz e ik öz öt t . Összetett és értelmes viselkedés, Olyan komplex cselekvés, mely túlmutat a részletein, alkotórészein, csupán a teljes struktúra é r t e l me z h e t ő.Ke r ü l őu t a spr ob l é ma–távolodni a céltárgytól, majd közeledni hozzá. Lewin ame z őe gymá s s a lk öl c s ön ösf üg g ős é g be ná l l óe l e me kr e n ds z e r e .A c s e l e k v é s e kdi n a mi k á j á bóls z á r ma z h a t na kt e h á tol y a n igények,me l y e kav i s e l k e dé sh a t óe r e j é v él e s z n e k ,e z e kLe wi ns z e r i n takv á z i s z ük s é g l e t e k .A me z őe gy e se l e me ia zi n dí t é k ok tükrében más-más felszólító jelleget kapnak. Pozitívat, pl.: közeledés, érintkezés. Negatívat, pl.: távolodás. Ame z őe l mé l e tf őmon da n i v a l ój a: ame z őbe nl é v őt á r gy a kf e l s z ól í t ój e l l e g e i n e kj á t é k aa dj ame ga z ok a ta ze r ők e t ,me l y e ka viselkedést együttesen fogják meghatározni. Zeigarnik-jelenség: tevékenység végzése közben félbeszakítottak, utólagos felidézés során jobban emlékeznek a félbeszakított feladatra, mint a befejezettre. Kísérlet: t e l í t ődé s tv i z s g á l t á kdominó kirakása a feladat. A szabályok úgy voltak kitalálva, hogy nem lehetett megoldani. Eleinte de r ű s e nv é g e z t é kaf e l a da t ot ,k é s őbbki e g é s z í t őe l e me k ke ll á t t á ke l( r i t mi z á l á s ,pót c s e l e kv é s ) .Köv e t k e z őf á z i si n g e r ü l t s é g (dobálás). Végül dühkitörés. Poz i t í vf e l s z ól í t ój e l l e gűf e l a da ts z a k a da t l a ne gy ha ngú s á g ami a t te gy r ei nk á bbn e g a t í vf e l s z ól í t ój e l l e g e tk a pot t ,a mi v e lak í s é r l e t i s z e mé l y e kt e l í t ődt e k . Fusztráció: célra irányuló cselekvés akadályozása. Fusztráció –agresszió elmélet: fusztrációagresszió. Az agresszió mindig fusztráció következménye (korábbi vélemény). Lewin szerint: f us z t r á c i óe r e dmé ny er e g r e s s z i ó( k or á bbif e j l e t t s é gis z i n t r ev a l óvi s s z a e s é s ) ,a g r e s s z i ói se l őf or du l h a t . SzC 1. | | Sz █ C 2. Sz █C 3. C1 Sz C2 4. C1 Sz C2 5. Sz C2 6. 1., 2. és 3. –probléma helyzet 1. Akadály nélküli helyzet: Ac é l t á r gypoz i t í vf e l s z ól í t ój e l l e gű . 2. Problémahelyzet: Nem kizárt a kapcsolat, mód: belátásos tanulás. 3. Fusztráció helyzet: Áthághatatlan akadály, regresszióhoz vezet. 4., 5. és 6. –konfliktus helyzet: k é tpoz i t í vv a gyn e g a t í vv a gymi n dk e t t őf e l s z ól í t ój e l l e g űt á r gyk öz öt tk e l ldön t e n i . 5
6. A megismerés pszichikus rendszere. Az érzékelés és az é s z l e l é s/ I dőt ar t am é s z l e l é s e ,t ár gynagys ágr a vonat koz óí t é l e t e k,vi z uál i si l l úz i ók,hami svi z uál i sí z j e l z ők/ : Abi ol óg i a ie v ol ú c i ós or á npe r c e pt u á l i sr e n ds z e r e kj e l e n t e kme g .ĺ gyme g kü l ön böz t e t ü nkt a pi n t á s i ,í z l e l ő,l á t óh a l l ópe r c e pt u á l i s rendszereket, v a l a mi n tat e s tbe l s őá l l a pot á r ólt á j é k oz t a t óh o me os z t a t i ku sé s„ k omf or t ”é s z l e l é s ir e n ds z e r e k e t . Érzékelés ak ör ny e z e t ünki ng e r e i r ea dot tme gk ül ön böz t e t ői de g iv á l a s z .Észlelés a megismerés (követi az érzékelést, egymásra épülnek). Az érzékelések és észlelések egymásra épülése eredményeként alakul ki a világ jelentése. Ennek megértése leginkább az érzékszerveink segítségével történik: Látás: A környezetünk ingereinek 70-80%-avi z u á l i se r e de t ű .Ér z é ks z e r v eas z e m( v i l á g os s á g ,s z í n ,a l a k ,t é r be l ih e l y z e t ) .Akép e l ős z örar e t i n á bak e r ü lonn a nat a l a mus z ba ,ma j dal á t ót é r r e .As z í ne l t é r őhu l l á mh os s z ú s á g úf é ny .Há r omös s z e t e v őj ev a n : Színérzet: fény hullámhossza Telítettsége: af e h é rs z í n ös s z e t e v őka r á ny a . Világossága: a fény intenzitása A színlátást befolyásolja a korábbi tapasztalat. Kb. 150 alapszínt tudunk megkülönböztetni. Mozgásérzékelés: k é te gymá s t óle l t é r őt é r ih e l y e npon t ok a tv i l l a n t un kf e lk i si dők ü l ön bs é g g e l ,a z tl á t j u k ,h ogya ze gyi kpon ta másikba megy át. Konstanciák: általában úgy szemléljük a tárgyakat, hogy azok a viszonyoktól függetlenek maradnak, bár a körülmények változnak, ar e t i n á k onme g j e l e n ők é pi svá l t oz i k .Ez e kf ügg v é ny é be nape r c e pt u á l i sk ons t a n c i ai sv á l t oz i k . 1. Világosság konstancia: A visszavert fény mennyisége a tár gyl á t s z ól a g osv i l á g os s á ga .Dee r ősme gv i l á g í t á s ba nt öbbf é ny v e r ődi kv i s s z ar ól a ,at á r gyv i l á g os s á g aa l i gv á l t oz i kav i s s z a v e r tf é nyn öv e l é s é v e l . Sz í nk ons t a n c i a :h a j l a mos a kva gy un ka z on oss z í n űn e kl á t niat á r gy a k a te r ősme gv i l á g í t ás esetén. 2. Alak, hely konstancia: Egy ajtó kinyílása során változáson megy keresztül, mindezek ellenére úgy látjuk, mintha egy változatlan ajtó nyílna ki (észlelt forma, állandó retinális kép változik). Helykonstancia: csapóajtó, könyv amíg mozdulatlan, nem tudjuk merre nyílik. 3. Nagyság konstancia: a tárgyak méretét viszonylag állandónak látjuk a távolságtól függetlenül. Pl.: pénzérme 10 cm és 40 cm t á v ol r óli se gy f or má n a kt ű ni k ,bá rar e t i n á l i sk é pa r á ny a2: 1. Hallás:I n g e r eal e v e g őr e z g é s .Hu l l á mmoz g á s ,ah a ng e r ős s é g e tahu l l á ma mpl i t ú dój as z a bj ameg. A hallási tartomány kb. 162000 0Hz .( Do bh á r t y a ,h a l l óc s on t ,be l s őf ü l- korti féle szerv) . Szaglás: A tájékozódás fontos eszköze. Kb. 10-40000 féle szagot lehet megkülönböztetni. Ízlelés: Érzékszerve a nyelv. Négy alapízt képes megkülönböztetni (édes,s a v a ny ú ,k e s e r ű ,s ós ) .Azí z e ké si l l a t oke gy üt t e s ea zamat, az aroma Ér z é ke l é s( Bőr ) :Abőrah őmé r s é k l e t ,ny omá sé saf á j da l o mé r z é k s z e r v e .Af á j da l omk é tr é s z r ebon t h a t ó: f á z i s osf á j da l om:h i r t e l e ne r ősi n t e n z i t á s ú tónusos fájdalom: tompán hosszan tartó fájdalom A fájdalom pszichikusan befolyásolható (tompítható) Vesztiburális percepció: egyensúlyérzet
6
7. A megismerés pszichikus rendszere. Figyelem, emlékezet. /Beszédészlelés, felidézés és felidézés, történet felidézés, a szavak felidézésének kudarca /: Figyelem.Sz e l e k t á l u nkakü l s ői n g e r e kk öz ü l( n e mt u dunkmi n de n r ee gy s z e r r eoda f i gy e l n i ) .Ké tf a j t af i gy e l e mv a n : Önkéntelen figyelem:( r e f l e xs z e r ű )El h a t á r oz á s t ólf ügg e t l e n .Ami n de nk or iá l l a pot uk t ólf ü gg .Ki v á l t ói :kü l s ő,be l s őt é ny e z ők Szándékos figyelem: Akaratlagos, fokozni lehet a feladattudattal (figyelek, mert vizsgatárgy), önkontroll: a cselekvés egyes részleteinek tudatos megtervezése. A figyelem tulajdonságai: Ereje: koncentrálóképesség Tartóssága: kb. 15-20 percig, ha nem történik változás, akkor a figyelmünk lelankad. Hullámzása: néha nagyon tudunk figyelni, néha alig. 9. Terjedelme: mennyi egymástól független dologra tudunk egyszerre odafigyelni. A vizsgálatok szerint 6, ha nincs logikai kapcsolat, ha van, akkor többre is. Megoszlása:e gy i de j ű l e gt öbbdol og r at u du nkoda f i gy e l n i Átvitele: ha valami leköti a figyelmünket, akkor csak úgy tudunk odafigyelni a másikra, ha az egyiket abbahagyom. Af i gy e l münkműk ödé s e : Sz űr őe l mé l e t :me nny if é l edol g ots z ű r ün kk i ,h ogy a ns z ű r j ükk ia zi nf or má ciókat. Kapacitáselmélet:af i gy e l mün kk or l á t oz ot tt e r j e de l mű ,h ame gt e l tn e mt u dunkmá roda f i gy e l n i . Az automatikus (önkéntelen) figyelem a megosztható. Emlékezés.Azé s z l e l é sf e l i dé z é s ea ze ml é k k é p.Ké pz e t e k( v i z u á l i s ,mot or i k us ,a ku s z t i kus , …) .Le h e tt u datos és akaratlan. Módjai: Felidézés: reprodukció a korábban megtanult inger alapján Felismerés: összehasonlítás Újratanulás Eszközei: A rövidtávú memória:Azi dőmú l á s á v a lf or dí t ot t a na r á ny osi nf or má c i ótt u dvi s s z a a dn i .Ka pa c i t á s a :7±2dol og r at u dunk figyelni, ha van összefüggés, akkor többet is vissza tudunk idézni. Szenzoros tér:mi n de ni n g e r té r z é k e l ünké su t á n aa„ s e l e j t e t ”k i s z e l e k t á l j uk( ar öv i dt á v úme mór i ae l őt tv a n ) . Hosszútávú memória: korlátlan ideig tud tárolni, az információ ismétléssel a rövidtávú memóriából a hosszú távúba jut. Sz e r v e z ődé s ie l mé l e t e k: Hálóelmélet:a ze ml é k e i nkh i e r a r c h i ku sr e n dbe n ,k a t e g ór i á k ba nr e n de z ődn e k . Prototípus elmélet: a hasonlóság alapján csoportosítunk dolgokat Sémák elmélete: Nem csak a valódi emlékeink élnek, hanem sémák szerint torzítjuk azokat. Az emlékezés alapfolyamatai: Bevésés: van önkéntes és szándékos, az eredményesség függ: idegrendszerünk állapotától, a viszony aktivitásától (szándéktól), a ze gy é n is a j á t os s á g ok t ól( é r de k l ődé s t ől ) ,me nny ii dőr ea k a r j u k bevésni, több oldali-e a bevésés (több hatás), addigi i s me r e t e i nk t ől ,a za ny a gn e h é z s é g é t ől . Me gőr z é s : Le e gy s z e r ű s í t é s :me g pr óbá l j u kas a j á tny e l vü nk r el e f or dí t a ni Racionálás: ok-okozati összefüggéseket próbálok keresni felismerés: már megtörtént dolgot idézek fel. Reprodukció.
7
8. A megismerés pszichikus rendszere. A gondolkodás /Problémamegoldás /: Három fajtája van:
Proporcionális gondolkodás:( be l s őbe s z é d) Fogalmak: a sokféle információt valamilyen rendszerbe fogjuk mit észlelünk feltételezem tulajdonságait Le h e t őv ét e s z i ,h ogyn e mé s z l e l ti nf or má c i ók a ti sh oz z á k ös s ü nke gydol ogh oz .Cs opor t os í t á s a : Fogalom magja: tagsági viszony alapján Fogalom prototípusa: számomra mit jelent A fogalmak között hierarchia lehet, elsajátítása: Mások tanítják meg Egyéni tapasztalat Következtetések: i n duk t í v :e gy é n i bőlj u t un ka zá l t a l á n os ból deduktív: az általánosból jutunk el az egyedihez Nyelv: Kijelenteni a nyelv segítségével lehet. Két használata van: produkáció: mi csináljuk megértés: mi hallgatjuk Három nyelvi osztály van: beszédhangok (fonéma); szavak, toldalékok (morféma); mondatok Nyelv elsajátítása: 4-5 év az anyanyelv megtanulása 1 éves korig bármely nyelv hangkészletét képes megtanulni 13 éves korig még meg lehet tanítani egy másik nyelv hangkészletét. Képzeleti gondolkodás: (lelki szemeimmel látom) Motoros gondolkodás: (problémamegoldó gondolkodás) Taylor: a problémamegoldás szakaszai: Va l ós á gf e l f e dő,e l ők é s z í t é s is z a k a s z Lappangási szakasz Megvilágosodási szakasz Igazolási, kivitelezési szakasz Lénárt Ferenc: a gondolkozás fázisai Ténymegállapítás, az összefüggések megismerése Probléma módisítása, tények, összefüggések leolvasása Megoldási javaslat Kritika Mellékes mozzanatok
8
9. A megismerés pszichikus rendszere. Tanulás. Tanuláselméletek: Tanulás: valamilyen információ szerzése A tanulás alapmechanizmusai: Behaviorizmus korai szakaszában a tanulást, mint viselkedésváltozást értelmezték. Haa zé l ől é nye gyi de i ge gya dot tmódon v i s e l k e de t t ,ma j de t t őle l t é r őe n ,t e h á tu gy a n a z ok r aa zi ng e r e k r emá smódonr e a g á l t ,a k k ora zv a l a mi l y e nt a n ul á s if ol y a ma t . Klasszikus kondicionálás: Kezdetben az emésztés élettanával foglalkozott (Nobel-díj), és ennek során jutott el a feltételes reflex felfedezéséhez (gyakran i s mé t l ődőme gf i gy e l é s bőla l a ku l tki ) .Ku t y a ki s é r l e t e kk e z de t e1901-ben. Eredményei: Az állatok és az emberek rendelkeznek feltétlen reflexekkel, ezek veleszületett képességek, és automatikusan lejátszódnak. Pl.: nyáladzás, hajlítóizom összehúzódása. Af e l t é t l e nr e f l e xös s z e t e v ői : - feltétlen inger –pl.: inger a szájban - feltétlen válasz –pl.: nyálkiválasztás A feltételes reflex kialakítása során az ingert rendszeresen társítják valamilyen semleges ingerrel. Az új inger orientációs reakciót v á l tki( f i gy e lr á ) .Egyi dőu t á ne l v e s z í t iú j s z e r ű s é g é t ,l a hi t ul á l ódi k( e l e ng e diaf ül eme l l e t t ) . Ku t y a k í s é r l e t :c s e ng ős z ó–nyálkiválasztás. Ac s e ng ős z óból ,a mie ddi gs e ml e g e si n g e rv ol t ,f e l t é t e l e sreflex lett. Ez a kísérleti helyzet a generalizáció. Diszkrimináció: 600 Hz-e sha n g r at á pl á l é k ,a kk ore gyi dőu t á nme gt u dj ak ü l ön böz t e t n ia z500é s600Hz -es hangokat. A generalizáció, diszkrimináció, általánosítás, megkülönböztetés Pavlov szerint az idegrendszer elemi teljesítményei közé tartoznak. Haaf e l t é t e l e si ng e rs ok s z ort á pl á l é kn é l k ü lj e l e n i kme g ,a kk orn é mii dőe l t e l t é v e ln e mk öv e t iv á l a s z–kialvásos gátlás. Megtanulja, hogy bizonyos dolgokra ne reagáljon, ekkor a feltételes reflex gátlás alá kerül. Az operáns kondicionálás –Skinner és Thorndike: Th or n di k ePa v l ov v a le gyi dőbe nv é g e z t ek í s é r l e t e i t .Pr obl é ma k e t r e c bez á r tá l l a t ot ,k e t r e c e nk í vü lv ol tat á pl á l é k ,as z e r k e z e ta j t a j a gombbal, madzag meghúzásával (nem mechanikusan) nyitható. Mérte azi dőt ,a mí gas okpr óbau t á na„ k i u t a t ”me g t a l á l t aa z alany. Az eredmények elemzése után tanulási görbék rajzolhatóak. Azá l l a te gy r er öv i de bbi dőa l a t tt a l á lr áame g ol dá s r a .Ni n c s„ h i r t e l e nme gv i l á g os odá s ”( n e ml á t j aá te gy i kpi l l a n a t r ólamá s i k r aa szerkezetet). Eza„ pr óbas z e r e n c s e ”t a nu l á s ,v é l e t l e n s z e r űpr óbá l k oz á s okk öz ü lk i v á l n a kas i k e r e s e k ,é sak é s őbbi e k be ne z e ku r a l j á ka zá l l a t viselkedését. Effektus-törvény: aj u t a l ma z ot tvi s e l k e dé se l őf or du l á s iv a l ós z í nű s é g en a gy obbe gyk öve t k e z őpr óbá ba n , a büntetett viselkedés e l őf or du l á s aki s e bb. Skinner doboz, patkányok, pedál, táplálék –me g e r ős í t é s . At á pl á l é ks z e r e pee gy é r t e l mű,mí ga ze l őz őe l r e n de z é s be na zé l e l e me gy a r á n tv ol ti n g e ré sme g e r ős í t é si s ,a zi n g e rme n e tk öz be n orientálja az állat moz g á s á t ,mí game g e r ős í t é su t ól a g osh a t á s tgy a k or ol ,mí gaSki nn e rdoboz ba na ze l e de lmá rc s a kame g e r ős í t é s s z e r e pé tt öl t ibe .Se ml e g e si n g e r r e lt á r s í t j u kame g e r ős í t é s t .Akk ore z ta zi ng e r tmá s odl a g osme g e r ős í t é s n e kn e v e z z ü k ,mi n t minden olyan hatást, melya ze r e de t ime g e r ős í t é s n e kv a l ói dőbe l ie gy be e s é s es or á nt e s zs z e r tme g e r ős í t őh a t é k ony s á g r a . Ré s z l e g e sme g e r ős í t é spl . :mi n de n 2.pe dá l ny omá s .A k on di c i on á l tv á l a s zh os s z a bb i dő a l a t ta l a k ulki ,s okka ln a gy obb gyakorisággal jelenik meg a válasz. Viselkedés alakítás: eleinte nem jutalmazunk, ez a shaping-eljárás (mindig egy lépés). Operáns kondicionálás e s e t é nj u t a l omn a ks z á mí tabün t e t é se l ma r a dá s ai s .Eza za g r e s s z í v( e l k e r ül ő)k on di c i on á l á s .Pl . :pa t k á ny fényvillanásáramütés (megtanulja). Latens tanulás: A tanulás korábbi fogalmának revíziójára építették.
9
10. Az intelligencia és a kreativitás: Intelligencia: El s ői n t e l l i g e n c i at e s z t( Bi n e t -Simon: beiskolázási teszt 1905) az iskolaérettséget vizsgálták: (mentális életkor (amit tudni kell) / biológiai életkor) * 100% Spe a r ma nf a kt or a n a l í z i s :a ze mbe r r eh á nyf a k t orj e l l e mz ő: Általános faktor: az észlelés érzékelés alapján Spe c i á l i sf a k t or :a l a pi n t e l l i g e nc i á r aé pü l ős z i n t Th u r s t on e :a zi n t e l l i g e n c i a7t é ny e z őbőlá l l Nyelvi megértés Szótalálás gyorsasága Számolás Térviszonyok elrendezése Észlelési képességek Emlékezet Következtetések Az intelligencia a képességek sajátos mintázata (Specner szerint a fajtái): A típusú intelligencia: biológiailag meghatározott (velünk született) B típusú intelligencia: szociális és kulturális hatások ( az A típusúra épül) Ct í pus úi n t e l l i g e n c i a :ps z i c h ome t r i a ii n t e l l i g e n c i a( at e s z t e lmé r h e t ő) Kritika (Gadner szerint) Túlzottan intellektuális tudást mérnek (matematikai, szóbeli, logikai képességeket mérik) Túlságosan elvontak Elhamarkodott kijelentés 1 teszt alapján Az aktuális állapotról számol be. Kreativitás: (Buildford) a mindennapi tapasztalatokhoz kapcsolódó tudás mérése. Két féle gondolkodás van: Kon v e r g e ns :ös s z e t a r t ó,e gyf e l éh a l a dó( j e l l e mz őa zi n t e l l i g e n c i at e s z t r e ) Divergens: elágazó gondolkodás. Mérik a válaszszámot, válaszok hajlékonyságát, egyediségét. A kreativitás szintjei: 1. Ki f e j e z ők r e a t i v i t á s :l é ny e g ij e gy e kf ügg e t l e n s é g e .Er e de t i s é gé smi n ős é gn e ms z á mí t ,pl . :gy e r e k r a j z . 2. Produktív kreativitás: cél: befejezett alkotás létrehozása, melyet realizmus és tárgyilagosság jellemez. 3. Inventív (feltaláló) kreativitás: ös s z e f ü gg é s e k„ f e l f e de z é s e ” . 4. Innovatív (újító) kreativitás: a l a pv e t őe l e me kt ök é l e t e s í t é s e . 5. Te r e mt ők r e a t i v i t á s :r i t k á nme g f i gy e l h e t ő. Alkotás folyamata: 1. El ők é s z ül e t :„ ny e r s a ny a gös s z e gy ű j t é s e ”av i l á g ból 2. Lappangási stádium: h os s z a sőr l ődé s helyükre kerülnek a dolgok, új összefüggések 3. Megvilágosodási stádium: „ a ha ”h i r t e l e nf e l v i l l a na zöt l e t 4. Kivitelezés: ötlet kidolgozása A kreativitást segíti: -hibától való félelem csökkenése -bizalom -„ j á t é k os ”h e l y z e t ,a h ola za l k ot á sac é l
10
11. Amot i vác i ósme c hani z mus ,azal apve t őmot í vumok: Motiváció: (Movere - moz g a t n i ,moz g a t óe r ő) .Amot í v umok n a kk é tn a gyc s opor t j av a n : Cselekvéseink indítékai a késztetések, melyet valamely szükséglet hoz létre. Minden céltudatos viselkedést motivált viselkedésnek nevezzünk, függetlenül attól, hogy tudatos-e. Mot i v á c i óas z e r v e z e t be nf e l l é pőf e s z ü l t s é g iá l l a potc s ökk e nt é s é bőle r e dh e t ,dee r ős e bbabi ol óg i a imot í vumokn á lat a nu l tmot ívum. A motiváció az élettani és megismerési folyamatokkal áll kapcsolatban. El s ődl e g e sbi ol óg i a ie r e de t űmot í vumok :bi ol óg i a is z ü ks é gl e t e k( é hs é g é r z e t ) Ma g a s a bbr e n dű ,t á r s a da l mie r e de t űmot í v umok:t a nu l á ss or á ns a j á t í t j u ke l ,s z or osös s z e f üg gabi ol óg i a ie r e de t űv e l . Melyek, amelyek feltétlenül szükségesek (Morgan szerint): Szükségletek: fiziológiai folyamat, hiányállapotot jelöl, ami a cselekvésre késztet (pl. éhség), ha hosszasan nincsenek kielégítve tartós károkat okoz (akár halált is). A központja a hipotalamuszban van. Homeosztatikus késztetések:be l s őe gy e ns ú l y iá l l a pot .Pl . :v é r c u k or s z i n t ,h or mon s z i nt .Hav a l a miki bi l l e n t ia ze g y e ns úl y i állapotot, akkor igyekszik korrigálni (pl.: melegben izzadunk) Drive-ok:h i á ny á l l a pot ,v a l a miű z -hajt minket, hogy k i e l é g í t s ük( n e mc s a kbe l s őmoz g á s ,h a n e mf i z i k a imoz g á s ) .Al a pv e t ő drive-ok: Éhség Szomjúság Salakanyag ürítés Szexuális és utódlási drive Alvási drive Általános aktivitási drive (mozgásigény) Kutató, tájékozódó drive (kíváncsiság: explorációs drive) Érzelmek: (Emotio - é r z e l e m)Be l s ők é s z t e t é sj önl é t r e ,a me l yc s e l e kv é s r ek é s z t e t : Primer érzelmek:( a l a pv e t ő)Te s t iör öm,f á j da l om.Cé l j u kak e l l e me sá l l a potf e nn t a r t á s aé sak e l l e me t l e nk i k üs z öböl é s e Ma g a s a bbr e n dűé r z e l me k : Tapasztalat, tanulás során jön létre, pl.: félelem Vágyak:Ta n u l tk é s z t e t é s ,k a pc s ol a tj önl é t r eak é s z t e t é sé sah e l y z e tv a gyt á r gyk öz öt t( El őz e t e st a pa s z t a l a tú t j á nj önl é t r e ) . Szociális motívumok: 1. Szexualitás, anyai viselkedés 2. Utódápolás 3. Agresszió: - fajtái: - hímek versengése - rang harc - t e r ü l e t v é dőma g a t a r t á s - u t ódn e v e l őv i s e l k e dé s 4. Se g í t ővi s e l k e dé s :segítség nem rokon számára pl. vészhelyzet esetén A motiváció idegélettani alapjai: A motivált viselkedés központja a közti agyban van: Hi pot a l a mus z :e l s ődl e g e sdr i ve -ok központja Limbikusr e n ds z e r :abe é r k e z ői n g e r e k e tmi n ős í t i Hor mon á l i st é ny e z ők Vegetatív idegrendszer: arousal szint - aktivitási szint.
11
12. A motívumok hierarchikus rendszere: Maslow szerint a motivációkat hierarchikus rendszerbe sorolhatjuk: Önmegvalósítási szükséglet Önbecsülési szükséglet Szociális szükséglet Biztonsági szükséglet Fiziológiai szükséglet Fiziológiai szükséglet: Él e l e m,i t a l ,oxi g é n ,h őmé r s é k l e t .Az ok a mot í vumok ,me l y e ka zé l e t be n ma r a dá s hozs z ük s é g e s e k( a l a ps z ü ks é g l e t e k ) . Gyerekeknél és felnőt t e kn é lmá sé smá s . Biztonsági szükséglet: Fi z i k a iv é de t t s é g ,bi z t on s á g .Pl . :gy e r e k e kn é la z ,h aot tv a nve l ü ka zé de s a ny j uk .Pl . :f e l n őt t e k n é la z ,h av a nmunk a h e l y ük . Szociális szükséglet (Valahova tartozás és a szeretet szükséglete): Szociális interakciók. A társak kapcsolatának szükséglete. Igény a szeretetre, elfogadásra és igény barátokra. Önbecsülési szükséglet: Presztízs, hírnév, becsvágy. Képes vagyok-e elfogadtatni a többiekkel a saját képességeimet. Önmegvalósítási szükséglet: Mindig szeretnék elérni valamit az életben. Ha elértem egy célt, mindig jön egy másik. Pl.: fáramászás, iskola elvégzése. Ha a fiziológiai szükségletek hiányosak, akkor nem foglalkozunk annyira a biztonsági szükségletekkel.
12
13. Azé r z e l me k( e móc i ó) ,azé r z e l me kös s z e t e vői : Az érzelem: Az érzelmek visszatükrözik és jelzik a motivációs állapotot. Az érzelem olyan szubjektív esemény, mely értékel és mi n ős í t . Azé r z e l me kne kné gyál t al á nosös s z e t e vőj evan: Testi reakció: Be l s őv á l t oz á s okav e g e t a t í vi de g r e n ds z e rmű k ödé s ek öz be nl é pfel: gyors szívritmus, szapora légzés, torok-száj k i s z á r a d,s oki z z a dá s ,v é g t a g okr e me g é s e ,gy omorh i r t e l e nös s z e s z űk ül é s e( a zi de g r e n ds z e rs z i mpa t i kusá g abe f ol y á s ol j a , jellemzi a magas arousal szint) Kiküszöbölése a paraszimpatikus rendszer feladata, mely visszaállítja az eredeti állapotot. Érzelmek intenzitása: az érzelmek a gerincoszlopon keresztül haladnak az agyba (gerincsérülés esetén gyengébb az érzelmek intenzitása) James-Lange elmélet: minden érzelemnek saját vegetatív mintázata van. Kritika (Cannons z e r i n t ) :Abe l s ős z e r v e kvá l t oz á s a i túl lassúak ahhoz, hogy az érzelem átélésének forrásai lehetnének. Kognitív kiértékeléssel jár együtt: Cs e l e kv é s ü nkk i é r t é k e l é s é n é la zé r z e l münk e ti sbe s or ol j u k .( Fü ggah e l y z e t t ől ) Kognitív kiértékelés
Érzelmi viselkedés
Vegetatív arousal
Észlelt arousal
Kiváltó esemény
Átélt érzelem
El s ődl e ge sé r z e l me ké sokai : Érzelem Helyzet Szomorúság Szeretett személy elvesztése Félelem Fenyegetettség Harag Akadály Öröm Potenciális tárgy Bizalom Csoporttagság Undor Förtelmes tárgy Anticipáció Új territórium (terület) Me g l e pődé s Hirtelen új tárgy El s ődl e ge she l yz e t it é nye z őké sköve t ke z mé nye i : Kívánatos és megtörténik Öröm Kívánatos és nem történik meg Bánat Nem kívánatos és megtörténik Aggódás Nem kívánatos és nem történik meg Megkönnyebbülés Arckifejezés: Azé r z e l e mk i f e j e z é s e .Ak ommuni k á c i óts z ol g á l j a( t ú l é l é s ij e l e n t ős s é gg e lbí r ) .Fon t osak ör ny e z e té samoz du l a t . Faciális feedback:e r ől t e t e t tmos ol yaj ók e dvf e l év e z e t . Érzelemre adott reakció: Ál t a l á ba ne n e r g i as z a ba dulf e l .Le h e t n e ke l őr e moz dí t óé sv i s s z a f og ór e a k c i ók .Könny e bbme g t a nu l ni valamit, ha érzelmileg pozit1van fogadjuk.
13
14. Az agresszió mint érzelmi reakció: Agresszió: fajon belüli szándékos károkozás. Az agresszió fajtái: antiszociális agresszió: a közösség ellen irányul proszociális agresszió: a közösség és az egyén érdekeit szolgálja instrumentális agresszió: e gyc é lé r de k é be nt ör t é n őa g r e s s z i ó indulati agresszió: az instrumentális agresszió durvább változata Az agresszió ör ök öl tös z t ön ösv i s e l k e dé s( a ze r ős e kt ú l é l é s e ) . Frusztráció-agresszió elmélet (Dollárd): Minden célra irányuló cselekvést, ha akadályba ütközik agressziót vált ki. Albert Baundra: Tanuláselmélet: Agy e r e k e ká t v e s z i kas z ül őkv i s e l k e dé s é t( a za g r e s s z i v i tást is). Freud szerint velünk születik meg az agresszió. Egy másik elmélet szerint az agresszió egy drive. Egy harmadik elmélet szerint az agresszió tanult viselkedés. Freud katalízis elmélete: h aa ze mbe re r ős z a k osc s e l e k v é s tné z ,a k k ora n é l k üll et u dj avezetni agresszióját, hogy nem gyakorolja. Az agresszió összekapcsolható a libidoval (pl.: orális agresszió). Ar a g a doz óz s á kmá ny s z e r z é s en e mt e k i n t h e t őa g r e s s z i ón a k . Az állati agresszió okai: - területvédés - h í me kh a r c aan ős t é ny e k é r t - csoporton belüli rangsor kialakítása - n ős t é ny e kut ódv é dőv i s e l k e dé s e
14
15. A félelem és a harag: Félelem: - negatív érzelem - károsítja az ember személyét - valamilyen veszélyhelyzet átélése - a félelem generálódik - a konkrét félelemnek két csoportja van: - fájdalomtól való félelem - szeparációs félelem - a szimbolikus félelemnek két csoportja van: - félelem a szimbólumoktól - valódi szimbólumos félelem - álmunkban is félhetünk Harag: Freud szerint a harag a fusztrációs agresszió következménye. A harag akkor jelenik meg, ha nincs alkalom az agresszió kinyilvánítására. Az agresszió összekapcsolható a libidoval (pl.: orális agresszió).
15
17. A személyiség fogalma, a személyiségelméletek: Személyiség: az egyén jellegzetes gondolkodási, érzelmi és viselkedési mintái alapján alakul ki. Két nagy területe van: Az egyéni különbségek magyarázata Az egyén és a környezet kölcsönhatásának az értelmezése Négy nagy személyiségelmélet van: Vonáselméleti megközelítés (18. tételben kidolgozva) Pszichoanalitikus megközelítés (3. tételben kidolgozva) Szociális-tanuláselméleti megközelítés (19. tételben kidolgozva) Fenomenológiai megközelítés (19. tételben kidolgozva)
16
18. A személyiség vonáselméleti megközelítése: Empedoklész (i.e. 450 körül) Kozmikus elem Tulajdonságaik
Ame gf e l e l őne dve k
Le v e g ő Meleg, nedves Vér Föld Hideg, száraz Fekete epe Tű z Meleg, száraz Sárga epe Víz Hideg, nedves Nyálka An é gyt e mpe r a me n t umme g f e l e l őé r z e l me k e tv á l tk i : Gyors K Sz Er ős Gyenge Tág M F Lassú
Ame gf e l e l ő temperamentumok Szangvinikus Melankolikus Kolerikus Flegmatikus Sz
M
F
Sz űk Sekély Aktív
Sz
Kellemetlen
Kellemes M
Bizakodó Szomorú Lobbanékony Közönyös
Mély K
Ingerlékeny K
magyarul
K
Sz
M
F
Köz e l e dő
Visszahúzódó
F
Nyugodt Passzív Az érzelmi vá l a s z okk ül ön böz ődi me n z i ói Fáiognómia: arcvonástan; Szomatológia: testtartástan. A testalkat meghatározza a viselkedést: Endomorf Oldottság; kényelemszeretet; lassú reagálás; evés, ivás kedvelése; szívélyesség; elégedettség; (kövérkés) mély alvás Mezomorf Ma g a bi z t os ;af i z i k a ie r őpr óbá k a tk e dv e l i ;e n e r g i ku s ;n a gymoz g á s i g é ny ű;domi n a n c i á r at ör e k v ő; (sportos) kockázat vállaló; bátor Ektomorf Visszafogott mozgás; gyors reakció; túlzott feszültség; szorongás; zárkózottság; rossz alvók; (sovány) magányra vágyók Minden típus 1-7-i gl e h e tos z t á l y oz n i .Le gf ont os a bbk é pv i s e l őj eGor d onAl l por t( 196 7-be nh a l tme g ) :„ mi n de n k i n e kv a nn a kk öz ös v on á s a ié sv a nn a ks z e mé l y e sdi s z poz í c i ói ”( s z e mé l y e sdi s z poz í c i ó:af i gy e l e me gyé n il e v e t í t é s e ) .A s z e mé l y i s é g iv on á s ok hierarchikusak. Vannak mindenkinek uralkodó vonásai, centrális vonásai és másodlagos diszpozíciói. Másfajta elméletek is születtek: Faktoranalitikus elmélet: Az emberek tulajdonságait bizonyos faktorokba sorolták (csoportosítják). Ké pv i s e l őj eCattel. 12+4 szemé l y i s é gf a k t ork ül ön böz t e t h e t őme g .Eysenck:n é gya l a pve t őt u l a j don s á g( l a bi l i s ,s t a bi l ,i n t r ov e r t á l t (befelé forduló), extrovertált (kifelé forduló)): Labilis M K Introvertált Extrovertált F Sz Stabil Kritikák:Koré ss z i t u á c i óf ü gg ő
17
19. A személyiség szociális-tanuláselméleti és fenomenológiai megközelítése: Szociális tanuláselméleti megközelítés: A környezeti feltételek tanulás révén befolyásolják a viselkedést, a személy viselkedése befolyásolja a környezetet. A tapasztalatok szerepe a legfontosabb. Szociális tanulás és kondicionálás: - Operáns kondicionálás: Aze mbe r e kol y a nmódonv i s e l k e dn e k ,a miv a l ós z í nű l e gme g e r ős í t é s te r e dmé ny e z ,kü l ön böz ős é g e kok aat a pa s z t a l a t . Úgy tanulunk, hogy megfigyeljük mások cselekedeteit és azok következményit lassú, de hatékony folyamat. Megtanulja az ember megkülönböztetni, hogy bizonyos helyzetekben mi a helyénvaló és mi nem. Generalizáció következik be, ha kb. ugyanarra a helyzetre, cselekvésre már sokszor dicséretet kapott. - Klasszikus kondicionálás: Az érzelmek esetében történik. A viselkedés a büntetés feltétlen ingerével kapcsolódik össze. - Egyéni különbségek: a folyamatra koncentrál - Egyéni különbségek rendszere kognitív változók bevezetésével: 1. Kompetencia: Mire vagyunk képesek? Pl.: Intellektuális, társas, vagy fizikai képességek. 2. Kódolási stratégia: Milyennek látjuk a helyzetet? Pl.: információ szelekció, információ-csoportosítás. Kihívó vagy veszélyes helyzet. 3. Elvárások: Mi fog történni? Pl.: következményekre való elvárás. 4. Szubjektív érték: Megéri-e? Pl.: elvárások teljesítése vagy nem teljesítése. 5. Önszabályozó rendszerek, érvek: Hogyan érhetjük el céljainkat? Pl.: viselkedési szabályok megszegése. Konzisztencia paradoxon: Ah e l y z e t e kk öz öt t ik on z i s z t e n c i akü l ön böz ő.Av i s e l k e dé sh e l y z e t r őlh e l y z e t r e nagyon változékony, de a korreláció alacsony. 1. Agregációs megoldás: Összesítésen alapuló módszer. Jobb eredményt kapunk, ha a vonásnak többfajta viselkedési mutatóját kombináljuk. 2. Személy centrikus megoldás: Intuíciók jobban megragadják a személyiség valós á g ot ,mi ntaku t a t á s .Amög öt t e sl og i k aé sav a l ós z í n űs é gs z e mpon t j á ból a konzisztenciára vonatkozó intuícióink helyesek, és a kutatás téved. 3. Interakciós megoldás (proaktív interakció): Személyiségünk egyes helyzetek felkutatására, mások elkerülésére készt e t .Má s ok f e l e t tdomi n a n c i á té r z ős z e mé l y összeütközést keres. Az emberek keresik, alkotják a helyzeteket. Aze gy é n e ke l s ős or ba na bba nk ül ön böz n e ke gymá s t ól ,h ogyh ogy a né r t e l me z i kah e l y z e t e k e t ,mi l y e nh e l y z e t bel é pn e kbe , és milyen módon alakítják azokat. A személyiség behaviorista ábrázolása: Kevés figyelmet szentel a viselkedés biológiai meghatározóinak, csak a környezeti hatásokra koncentrál. A körülmények, hatások formálnak minket. A szociális tanuláselmélet szerint a környezet megváltoztatásával képesek vagyunk megváltoztatni a viselkedést. Ennek ellenére elég passzív. Az egyén alakítja, kiválasztja környezetét. Fenomenológiai megközelítés: A szubjektív élményre összpontosít, arra, ahogy a világot látják az emberek. Arra figyel, hogy miként értelmezi, értékeli az emberi élet történéseit. Sok változata létezik, legfontosabb a humanisztikus pszichológia. Humanisztikus pszichológia: Mi n t„ h a r ma di ke r ő”a l t e r n a t í vl e h e t ős é g e k e tk í n á l . - Megalapozására négy elvet hoztak létre: 1. Azé r de kl ődé sk öz é ppon t j á ba na zé l mé ny e k e tá t é l ős z e mé l yá l l .Ne mc s u pá na ze mbe r ,des z e r e pe tk a pav i l á g l á t á s , a zön é r t é k e l é sé sé s z l e l é si s . „ Kiv a gy oké n ? ” 2. Av i z s g á l a te l s ődl e g e st á r gy a ia ze mbe r iv á l a s z t á s ,a zönme gv a l ós í t á sé sak r e a t i v i t á s . Nem csak a fiziológiai sz ü ks é g l e t e kah a j t óe r ők ,h a n e mf ont osa l a pv e t ős z ü ks é gl e t ünkak é pe s s é g e i n kf e j l e s z t é s e . Af e j l ődé s ,a zön me gv a l ós í t á sn e mpu s z t á nk ör ny e z e t h e zv a l óa l k a l ma z k odá s . 3. Ku t a t á s ipr obl é má kki v á l a s z t á s á n á laj e l e n t é s t e l i s é gn e kme gk e l le l őz n i ea zobj e k t i v i t á s t . A fontos emberi és társadalmi problémákat akkor is vizsgálni kell, ha az kevésbé szigorú módszerek elfogadását j e l e n t i .Köz be nob j e k t i v i t á s r ak e l lt ör e k e dni :a da t t a g okös s z e gy ű j t é s é be né sé r t e l me z é s é be n . 4. As z e mé l ymé l t ós á g aal e g f őbbé r t é k .Aze mbe r e ka l a pv e t őe nj ók .Aps z i c h ol óg i ac é l j aa ze mbe r e kme g é r t é s e ,n e m pe di gv i s e l k e dé s ü ke l l e n őr z é s e . Carl Rogers: Aze mbe rv e l es z ü l e t e t tt e nde n c i á kk a lr e n de l k e z i kf e j l ődé s r e ,é r e t t év á l á s r aé spoz i t í vv á l t oz á s r a .A mot i v á c i óse r ő,a z önmegvalósítás késztetés a képességei kifejtésére. Vannak biológiai motívumok is, de az önmegvalósítás alá tartoznak. Terápia: Mi n de n k ime gf e l e l őmot i v á c i óv a lbí rame g v á l t oz á s r a .Aze gy é nal e g a l k a l ma s a bba n n a ka ze l dön t é s é r e ,h ogyme l y i k s z á má r aal e gk e dv e z őbbú t .At e r a pe u t ac s a ke gytükör, az egyén tárja fel a problémáit. Én fogalom (self): a zé n tj e l l e mz őt u l a j don s á g oké r t é k e l n e k .„ Miv a gy oké n ? ” „ Mi tt e h e t e ké n ? ”Azé nf og a l om be f ol y á s ol j a a világ észlelését és a viselkedést. Nem feltétlenül a valóságot tükrözi. Az emberek az énképük szerint viselkednek, úgy cselekszenek, hogy az megfeleljen az én képüknek. Az én fogalom és a valóság között szakadék van, ha sok tapasztalatát tagadja meg az ember, mert nem illeszkednek az én fogalmához. Megjelennek a viselkedési zavarok (szorongás és emóciós zavarok). Ha reális az énképünk, akkor boldogak leszünk, ha irreális, akkor elégedetlenek leszünk. A valódi én és az ideális én összeillését mérik: Qr e n de z é s s e l ,k á r t y á k ,s z e mé l y i s é g j e gy e ka l a pj á nc s opor t os í t j á k .El ős z öra t é n y l e ge s ,ma j da z tmérik, hogy milyenek szeretnénk lenni, és ezt összehasonlítják. 18
Abraham Maslow: Szükséglet hierarchia: 1. Fiziológiai szükséglet 2. Biztonsági szükséglet 3. Szeretet 4. Megbecsülés 5. Kognitív (tudni, érteni, megismerni) 6. Esztétikai (rend, szépség) 7. Önmegvalósítás szükséglete A személyiség fenomenológiai ábrázolása: Abi ol óg i a ié sk ör ny e z e t it é ny e z őbe f ol y á s ol j á kav i s e l k e dé s t ,dea zön me gv a l ós í t á sac é l .Ké pe s e kav á l t oz á s r a . Cs a ka zönme gv a l ós í t á si r á nyá baf e j l ődőe mbe re g é s z s é g e s .
19
20. Öröklés és környezet viszonya a pszichi kusf e j l ődé s be n.I ke r kut at ás ok/ Kövé r s é gé ss oványs ág/ : Öröklés: testmagasság (gének). Környezeti hatás: ( z e n e )k l a s s z i ku s tk e dv e l i .Va l ós z í n ű t l e nn e kt a r j uk ,h ogyg é n j e i nkh or doz z á k . Egy é n ik ü l ön bs é g e kh e zh oz z á j á r u l óg é n e ké sk ör ny e z e t it é ny e z őkme gh a t á rozása: - A szóródás forrásai: - Variancia számítása: a ze l os z l á ss z é l e s s é g eag e n e t i k a ikü l ön böz ős é gmé r t é k e( av a r i a n c i ah á ny a da ) .Kör ny e z e t it é ny e z ők változásával a szórás is változik, de a variancia nem olyan mértékben. Örökletesség: Adott népességen belül e gyvon á sv a r i a n c i á j á n a kmi l y e nr é s z ema gy a r á z h a t óa ze gy é n e kk öz öt t ik ü l ön böz ős é g e kk e l .Ezav on á s örökletessége. Arányszám: 0-1. Mi n é ln a gy obbag e n e t i k a ik ü l ön böz ős é ga ze gy é n e kk öz öt t ,a n n á li nk á bb1-hez tart a vonás örökletesség. A testmagasság örökletessége 0.85-0.95 közötti érték. Aze gy pe t é j űi k r e kmi n de ng é n j ü k be nos z t oz n a k .Ak é t pe t é j ű e ke s e t é ne za za r á ny50%,t e h á tk öz öns é g e st e s t v é r e k . Aze gy pe t é j űé sk é t pe t é j űi k r e ke gymá s h ozv a l óh a s on l ós á gaör ök l e t e s . IQ korrelációja: - e gy pe t é j ű0. 86 // örökletesség 0.52 - k é t pe t é j ű 0. 6 // örökletesség 0.52 As z e mé l y i s é gj e gy e ki sör ök l ődn e k .I k e r pá r oks z oc i a bi l i sé sé r z e l mis t a bi l i t á smut a t ói th a s on l í t ot t á kös s z e–örökletesen 0.6 . Egy pe t é j űi k r e kn e kh a s on l óbbas z e mé l y i s é gü k . Minnesota vizsgálat: 50 pár egy pe t é j űi k r e ts z é t v á l a s z t ot t a k10h e t e sk or u k ba n ,34é v i gn e mt a l á l k oz t a k .Ös s z e h a s on l í t ot t á ke z e k e t az ikreket a korábban együtt nevelt ikrekkel. Tapasztalatok: - A külön neveltek személyiségjegyei éppen olyan hasonlóak voltak - A korreláció azonos volt Az e gy pe t é j űi k r e ks z e mé l y i s é g j e gy e iag é n e kmi a t t ,é sn e ma za z on osn e v e l é smi a t th a s onl óa k . Egy pe t é j űi k r e kn é la zi n t e l l i g e n c i aör ök l e t e s s é g e( 0. 6-0.7) a legfontosabb. Örökletességgel kapcsolatos feltételezések: Az örökletesség nem az egyént méri: Egy vonás ör ök l e t e s s é g en é pe s s é g e nbe l ü l ie gy é n e kk öz öt t ik ül ön böz ős é g e k r e ,n e m pedig egyénen belüli arányra vonatkozik. - Azör ök l e t e s s é gn e mr ög z í t e t tj e l l e mz őj eav on á s n a k :Azör ök l e t e s s é ge gya dot ti dőpi l l a n a t ba ne gya dot tn é pe s s é g e nbe l ü l i j e l l e mz őj e .Haav on á ss z ór á s ame gv á l t oz i k ,a kk orme g v á l t oz i ka zör ök l ődé s - Az örökletesség semmit sem mond a csoportok átlaga közötti különbségek forrásáról: Etikai csoportok átlaga –képesség, i n t e l l i g e n c i a … - közötti különbség genetikai különbség-e? - Az örökletesség semmit sem mon dak ör ny e z e t it é ny e z ők ne kav on á sá t l a g oss z i n t j é r egy a k or ol th a t á s á r ól :Téves elképzelés: e r ős e nör ök l e t e sv on á s okn e mv á l t oz t a t h a t óa kak ör ny e z e tme g v á l t oz t a t á s á v a l . Ag e n e t i k a ié sk ör ny e z e t it é nye z őkn e me gymá s t ólf ügg e t l e nü l ,h a n e mös s z e h a ng ol v ah atnak. Személyiség és környezet közötti kölcsönhatás: 1. Reaktív interakció: El t é r őe gy é n e ka z on osk ör ny e z e t t e lt a l á l k oz v a ,kü l ön böz őmódoné r t é k e l i k ,é r t e l me z i ka z t . 2. Evokatív interakció: Aze gy é ns z e mé l y i s é g eak ör ny e z e t bőls a j á t osv á l a s z ok a tv á l tk i . 3. Provokatív interakció: Saját környezetünket megválasztjuk és alakítjuk. Kövérség és soványság: Ak öv é r s é ga kk orl é pf e l ,h aat e s t s ú l y30% t öbbmi n tama ga s s á g n a kme gf e l e l ő.Ka l ór i a t öbbl e t súlytöbblet. I s me r t ,h ogyak öv é r s é gc s a l á div on á s :a h ola ze gy i ks z ü l ős e mk öv é r ,ot tak öv é rgy e r me k e ka r á ny a10%,e l l e nk e z őe s e t be n70%. Hac s a ka ze gy i ks z ü l ők öv é r ,a k k or40%. Bi z ony í t é k oka zör ök l ődé s r e : 1. Ikervizsgálatok: ( e gy pe t é j űi k r e k e tv i z s g á l n a k ) Kísérlet: Cél: 12 ikerpárt rávenni a hízásra. 100 A 100. nap végére az elhízás 4-15 kg. Egy-egy ikerpáron belül a hízás ugyanakkora volt, és ugyanoda híztakörökletes. Azör ök l ődé sh a t á r oz z ame g ,h ogyme nny i th í z un kk a l ór i a t öbbl e th a t á s á r a .Ak öv é re mbe r e kn e mf e l t é t l e nü le s z n e kt öbbe t , mint a nem kövérek (energia hasznosítás ) .Be bi z on y í t ot t á k ,h ogyn e m ak a l ór i a t öbbl e tf e l e l ősa ze gy ü t té skü l önn e v e l ke de t t i k e r pá r ok n á l .El s ődl e g e sme gh a t á r oz ókag é n e k . 2. Zsírsejtek: A zsírsejteket a gének befolyásolják (száma). A kövér ember háromszor annyi zsírsejttel rendelkezik, mint a sovány. Kapcsolat: zsírsejtgénekelhízás, kövérség. 3. Stabilizációs pont (hipotézis): Testsúlyszabályozás célértéke. Ezért nyerik vissza eredeti testsúlyukat az emberek lefogyás után. A gének hatásukat az anyagcsere folyamaton, a zsírsejteken és a stabilizációs ponton keresztül fejtik ki. Nem jó, ha valaki diéta után hirtelen sokat eszik, és a radikális fogyókúra sem jó. A sok mozgás, és a rendezett étkezés tesz jót az egészségnek.
20
A kövérség ellentétei: Anorexia: To r z u l tt e s t k é pk öv e t k e z t é be ns z é l s ős é g e söns z á n dé k úf ogyá s .Fől e gn ők n é l . Okai: s z e mé l y i s é gt é ny e z ők t á r s a da l mit é ny e z ők biológiai okok Bulimia: „ z a bá l á s ” bűn t u da t szándékos hányás Okai: s z e mé l y i s é gt é ny e z ők( de pr e s s z i ó) társadalmi nyomás biológiai faktor
21
21. Az empátia: -
A beleélés lélektana. Már az ókori Görögországban is létezett. J e l e n t é s ee r ősé r z e l e m,s z e n v e dé l y . Általában két személy között alakul ki, ritkán csoportos. Az értelem nem játszik fontos szerepet az empátiában. Az értelem általában inkább gátolja. Az empatikus képességek legjobban a gye r e kk or ba nf i gy e l he t őkme g . Az empátia szorosan kapcsolatban áll a szimpátiával. Nem ugyanazt jelentik. Nagyon fontos dolog az oktatásban. Egy rossz gyereket is lehet jó útra terelni, ha a tanár nem csak azt mondja, hogy ne legyen rossz a gyerek, hanem bele is éli magát.
22
