PROPERTY FORUM BUDAPEST PROPERTY FORUM KONFERENCIA VÉDNÖKÖK, PARTNEREK PROPERTY FORUM BUDAPEST 2008 TARTALOMJEGYZÉK

PROPERTY FORUM BUDAPEST 2008 TARTALOMJEGYZÉK

1

PROPERTY FORUM BUDAPEST Az idea

4

Kiállítók és látogatók

5

Property Forum Award

6

PROPERTY FORUM KONFERENCIA Környezetvédelemi szakkonferencia

10

Fejlődési tendenciák

14

Városok és projektek bemutatkozása

15

Turizmusfejlesztés

18

Beszélgetések a kerekasztalnál

20

A fejlesztések hátterében

22

Konferenciaprogramok

26

VÉDNÖKÖK, PARTNEREK Védnökök, partnerek

30

Kapcsolat

32

PROPERTY FORUM

BUDAPEST 2008

PROPERTY FORUM BUDAPEST 2008 PROPERTY FORUM

PROPERTY FORUM BUDAPEST 2008 4

AZ IDEA

A Property Forum Budapest az egyik legjelentősebb nemzetközi ingatlanfejlesztési szakkonferencia és befektetési projektkiállítás, amely Magyarországot és a környező (DKK) régiót állítja a középpontba.

Property Forum Budapest projektkiállítás - tökéletes helyszín a kiemelt, komplex projektek bemutatkozásához

PROPERTY FORUM

5

KIÁLLÍTÓK ÉS LÁTOGATÓK

Kik állítanak ki? Mindazok, akik aktívan alakítják a régió ingatlanpiacát. A térségi fejlesztők és projektgazdák, akik a régió felé nyitnak vagy forrást keresnek Térségi önkormányzatok, akik nemzetközi porondon szeretnék bemutatni a fejlesztéseiket, illetve azokhoz befektető partnereket keresnek Tanácsadó cégek, akik a térségi know-how átadása révén promotálják magukat

Property Forum Budapest szakkonferencia - kiváló fórum a közép- és délkelet-európai fejlesztési helyszínek és piaci információk megismeréséhez

Bankok, pénzintézetek régiós üzletágai

Property Forum Budapest kísérő rendezvények - egyedülálló lehetőség a kapcsolatépítésre, üzleti lehetőségek feltérképezésére és a partnerkeresésre

Építészek, várostervezők

Ügyvédek, jogászok Szakmai szövetségek Szolgáltatók, kivitelezők

Cél: a Property Forum Budapest 2008-on komplex ingatlanfejlesztési projektek bemutatása és az országról egy előre gondolkodó, projektekben gazdag, „befektetőbarát” környezet kommunikálása. A Property Forum Budapest 2008 egyik fő mozgatórugója a települések, térségek, régiók újjászületése, illetve az ehhez kapcsolódó Budapest megújulása program. A magyarországi fókuszterületek a pólus- és IVS-városok, melyek a változás motorjai. A hazai hangsúlyok mellett a régió turizmusfejlesztési és környezetvédelmi projektjei kerülnek reflektorfénybe. A rendezvény kiemelt célja a dél-kelet-európai régió fejlődési lehetőségeinek, az IVS-programok, illetve az elérhető fejlesztési források bemutatása.

Kik a látogatók? Mindazok, akik érdeklődnek a régió ingatlanfejlesztései iránt. Nemzetközi, befektető cégek, akik a gyorsan fejlődő DKK-régióra fókuszálnak, illetve portfoliójukat szeretnék optimalizálni Helyi befektetők, akik nemzetközi partnereket keresnek Ügyvédek, jogászok Építészek, várostervezők Szakmai szövetségek Szolgáltatók, kivitelezők



PROPERTY FORUM

7

PROPERTY FORUM AWARD

A Property Forum Budapest keretein belül meghirdetett Property Forum Budapest Award lehetőséget biztosít projektek bemutatkozására, illetve projektgazdák ötleteinek megmérettetésére. A Property Forum Budapest Awardra benevezett projektek és ötletek példaértékűvé válhatnak Magyarországon és a régióban egyaránt. A díjakat szakmai zsűri ítéli oda több kategóriában, melyeket a Díjátadó Gálaesten nagy nyilvánosság előtt adnak át a nyerteseknek.

A Property Forum Budapest kategóriáiról és a díjak odaítéléséről ebben az évben is neves szakemberek, illetve a hazai és nemzetközi üzleti élet elismert képviselői által alkotott zsűri dönt.

Nemzetközi díjak a Property Forum Budapesten A FIABCI nívódíj kiállítási anyaga megtekinthető a rendezvény ideje alatt.

Díjátadó Gálaest Helyszín: Európa hajó Időpont: 2008. szeptember 18. 18.00

A ProArchitektúra díj 2007 kiállítási anyagának bemutatása. 2008-as Ybl-életműdíjasai portfóliójának kiállítása.

PROPERTY FORUM

KONFERENCIA

PROPERTY FORUM BUDAPEST 2008 PROPERTY FORUM KONFERENCIA


PROPERTY FORUM KONFERENCIA

11

KÖRNYEZETVÉDELmi szakkonferencia

A stratégiai zajtérképek alkalmazása a településszerkezet tervezésénél

Környezetközpontú közlekedéstervezés a városi területeken

A tavalyi évben az EU tagállamainak stratégiai zajtérképeket kellett készíteni a legjelentősebb közlekedési létesítményekre és a nagyvárosokra. Itthon Budapestre és a környezetében lévő 21 településre, valamint további 85 településen az átmenő forgalmat lebonyolító, legjelentősebb közutakra már rendelkezésre állnak zajtérképek. A szemléletes formában megjelenített zajterhelési adatok olyan közérthető és objektív helyzetképet nyújtanak a döntéshozók számára, amely hatékony segédeszköz lehet a településfejlesztési koncepciók, rendezési tervek környezetvédelmi megalapozásához.

Európa lakosságának nagy része városokban él: túlzsúfolt utak, a baleset, a zajterhelés, a levegőszennyezés egyre inkább rontja a városi élhetőség feltételeit. A közlekedéstervezés során ezért alapvető követelmény, hogy a környezetvédelmi szempontok első helyen épüljenek be a közlekedéspolitikai koncepciókba, tervekbe, programokba. Az előadás elsősorban olyan jó gyakorlati megoldások bemutatására összpontosít, amelyek elősegítik a jobb és tisztább városi közlekedést Európában.

Védnök: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Szervező: Dióssy László , szakállamtitkár, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVVM)

A városi levegőminőség - a levegőtisztaságvédelmi szabályozás jelenlegi helyzete


Innovatív megoldások ingatlan beruházásokhoz a hulladékgazdálkodás területén

Az emberi élet minőségét alapvetően meghatározza a levegő tisztasága. A szennyezőanyagok közvetlenül veszélyeztetik az emberi egészséget, károsítják a vegetációt, romboló hatást fejtenek ki épített környezetünkre. A levegőminőség javítása komoly kihívást jelent. Az állam kötelezettsége a szabályozási környezet kialakítása, az előírások betartatása, a levegő terhelését csökkentő fejlesztések, megoldások elterjedésének ösztönzése. Ez azonban nem elegendő, az egyénnek is van felelőssége. Tudatosítani kell, hogy rajtunk is múlik milyen környezetben élünk.

A hulladékkeletkezés megelőzését célzó erőfeszítések ellenére világszerte egyre nagyobb men�nyiségben keletkezik települési hulladék a fogyasztói társadalom egyik jellemzőjeként. A település üzemeltetés egyik fő feladata a lakosságnál és intézményekben keletkező hulladékok hatékony kezelése, az értékes másodnyersanyagok elkülönítése az értéktelen hulladéktól. Új megoldások vannak terjedőben a szelektált hulladékok térfogatának helyszíni csökkentésére, a szállítás környezetterhelésének és költségeinek csökkentése érdekében. A másodnyersanyagok begyűjtése kiegészül a környezetkímélő inverz begyűjtés új megoldásával.






13

A szabályozások mellett társadalmi összefogás is kell környezetünk védelme érdekében

A KEOP-pal kapcsolatos pályázati, fejlesztési és EU forrás lehetőségek az ingatlanés településfejlesztés terén

Dióssy László

A Környezet és Energia Operatív Programról (KEOP) szóló előadás a rendelkezésre álló fejlesztési jogcímekről, forrásokról, lehetséges kedvezményezettekről szól. Kiemelten koncentrál az eltelt időszak tapasztalataira, a támogatott projektekre, az elutasított projektek hibáira. Informál a más operatív programokban fellehető környezetvédelmi célú fejlesztési forrásokról, illetve az intézményrendszer és eljárásrend sajátosságairól, a KvVM Fejlesztési Igazgatóság tevékenységéről, a projekteket és a kedvezményezetteket informáló szerepéről.

Az Európai Területi Együttműködés által megfogalmazottaknak megfelelően Magyarország erőteljesen törekszik a szomszédos országokkal kétoldalú kapcsolatok és együttműködések kidolgozására a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében. A területi együttműködésekben hangsúlyos szerepet kapnak a környezetvédelmi vonatkozású projektek, többek között: természetvédelem, vízgazdálkodás és vízminőség-védelem, szennyezések csökkentése, fenntartható környezetgazdálkodás, megújuló energia arányának növelése, energiahatékonyság, együttműködés erősítése a környezetvédelem területén, környezetet terhelő gazdasági hatások csökkentése, természeti katasztrófák elleni közös fellépés, stb.


A korszerű települési szilárd hulladékgazdálkodás kívánalmai, EU szabályozási háttér A korszerű települési szilárd hulladékgazdálkodás során alapvető cél a keletkező hulladékmennyiség csökkentése, valamint a képződő hulladékmennyiség lehető leghatékonyabb hasznosítása. Törekednünk kell tehát arra, hogy csak a valóban nem hasznosítható hulladékfajták kerüljenek ártalmatlanításra, ezen belül lerakásra. A településfejlesztés és az ingatlan beruházás konkrét megoldásai nagyban hozzájárulhatnak ennek a környezetvédelmi célnak a megvalósulásához. Védnök: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Szervező: Dióssy László , szakállamtitkár, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVVM)

szakállamtitkár, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Magyarország átfogó környezetvédelmi stratégiai tervezése kapcsán három alappillért szükséges kiemelni. A Kormány által egy évvel ezelőtt elfogadott fenntartható fejlődésre vonatkozó stratégia az életminőség széles körű javítását célozza, melyhez teljes körű kormányzati együttműködés szükséges, de valódi sikere a társadalom támogatásán múlik. A minisztérium illetékességi körébe tartozó szakterületekkel kapcsolatos feladatok a tárcát érintően a környezetügy középtávú stratégiájában, országos szinten pedig a Nemzeti Környezetvédelmi

Programban fogalmazódtak meg. Az átfogó stratégiai tervezés harmadik, speciális területeként említhető, hogy a minisztérium a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia keretében dolgozta ki azt a széles körű társadalmi és politikai elfogadottságú programot, amelynek célja a hatásokhoz való alkalmazkodáson túl az üvegházhatású gázok kibocsátásával járó egyes tevékenységek korlátozása, kiváltása kedvezőbb technológiával. A minisztérium a stratégiai irányvonalak meghatározása mellett komoly figyelmet fordít ezek megvalósulására a mindennapi életben. Egyrészt pályázatok formájában támogatja a környezetbarát fejlesztéseket a különböző európai uniós források rendelkezésre bocsátásával. Továbbá kiemelt szakterületi feladatok közé tartozik a Hulladékelhagyás elleni kampány - melyet pályázattal is népszerűsítenek - vagy a környezettudatosság terjesztése. Ez utóbbi esetében a tárca külön honlapot hozott létre, illetve roadshow-t indított hét magyarországi nagyvárosba, melyek többsége csatlakozott is a „Klímabarát települések” közé. Ezek a települések vállalták, hogy mindent megtesznek az üvegházhatást okozó anyagok és technológiák csökkentése, illetve kiváltása érdekében. Megjegyzés: Kicsit furcsa a hét városra kiterjedő kampány, amelyek többsége klímabarát lett. Felmerülhet a kérdés, hogy a kisebbség vajon miért nem.



FEJLŐDÉSI TENDENCIÁK

Közép- és Dél-Kelet-Európa ingatlanpiaca - panelbeszélgetés 2008.szeptember 17. 10.00 A CB Richard Ellis szervezésében az ingatlanpiac jeles szakértőivel megvalósuló izgalmas pódiumbeszélgetés többek közt a jelzáloghitel-piaci válságnak a régió ingatlanpiacára gyakorolt hatásait is elemzi. A szekció a régió ingatlanpiacának gondolatébresztő bemutatásával indul, melynek kapcsán a meghívott szakértők (nemzetközi ingatlanfejlesztő, tanácsadó, nemzetközi jogi iroda, bank és befektetési alap képviselője) kötetlen eszmecserét folytatnak a témáról a hallgatóság bevonásával. Védnök: CB Richard Ellis Szervező: CB Richard Ellis

Vidéki nagyvárosok ingatlanpiaci pozicionálása: a piaci kereslet szegmentációja a Primate és Secondary városok esetében 2008.szeptember 18. 10.00 Kevés olyan ország van a világban, ahol az ország fővárosa nagyságrendileg annyival magasabb gazdasági és lakossági koncentrálódást mutat a többi városokhoz képest, mint Magyarországon. Budapest ingatlanfejlesztési „track recordja” az elmúlt 15 évben impresszíven bővült és egyes elemzők szerint a túltelítettség jeleit is mutatja. Ugyanakkor a vidéki városok, erős helyi városvezetési irányítás ellenére, nehezen tudnak ingatlanfejlesztési projekteket vonzani. Az előadás, nyugati példákkal is illusztrálva, elemzi a „működő tőke” és „ingatlan tőke” közötti különbséget és azt a kereseti szerkezetet, ami szükséges a különböző ingatlanpiaci szektorok beruházóinak aktivizálásához. Védnök: RICS (Royal Institution of Chartered Surveyors) Szervező: RICS (Royal Institution of Chartered Surveyors)


15

VÁROSOK ÉS PROJEKTEK BEMUTATKOZÁSA

City Invest: Az élhető városok befektetési potenciái 2008.szeptember 17. 10.00 A City Invest célja, hogy a befektetéseket generáló külföldi gazdasági érdekeltségű intézmények, vállalkozások, ügynökségek képviselőinek bemutassa a városokat. Eddig 18 város ismertette befektetési projektjeit, befektetési környezetét a különböző külföldi érdekképviseletek képviselőinek, multiplikátoroknak. A bemutató befektetői szempontból emeli ki a térség komparatív előnyeit: elérhetőség, infrastruktúra, ingatlan helyzet, Ipari Parkok kiépültsége, szolgáltatásai, munkaerő ellátottság, az oktatás és felnőttképzés, helyi fejlesztések, támogatási lehetőségek, életkörülmények, projektek. Védnök: ITD Hungary Szervező: ITD Hungary

Befektetőbarát városok - Stratégiai gondolkodás 2008.szeptember 18. 11.30 Az Integrált Városfejlesztési Stratégia készítése kapcsán számtalan tapasztalat gyűlt össze az önkormányzatok stratégia készítési gyakorlatáról. Az európai uniós források eléréséhez elvárás az integrált stratégia készítése, azonban a jelenlegi keretfeltételek nem jelöltek ki könnyű utat a települések számára. Az előadás azt járja körbe, hogy komolyabb szakmai egyeztetés szükséges egy gyakorlatias és célra törő, prioritásokat meghatározó és a gyakorlatot figyelembe vevő szakmai módszertani segédlet kidolgozásához. Védnök: Ecorys Hungary Szervező: REevolutio Programiroda




17

A DUNA, EURÓPA FŐÚTJA

DunaLog konferencia: Rekreációs területek fejlesztése a Duna mentén

Gauder Péter ügyvezető, Studio Metropolitana

2008.szeptember 18. 10.00 A „Duna kommunikációra” kiváló alkalom kínálkozik a Property Forum Budapest kísérő rendezvényeként immár második éve megrendezendő, Budapestet mint a Duna fővárosát pozícionálni kívánó nemzetközi DUNAdiaLOG konferencián! A Capital of Danube születésének pillanata a DUNALOG konferencia! A konferencián a Duna menti országok és városok számos magas-szintű képviselője vesz részt. Cél Budapest primátusának, vezető szerepének, centrum illetve elsődleges erő- illetve innováció-központ szerepének az építése. A folyópartok hasznosítása mindig szoros összefüggésben áll az adott társadalom, gazdaság fejlettségével, aktuális igényeivel. Az ipari forradalom után felépült folyóparti ipari-raktározási létesítmények helyét a motorizáció korszakában a rakparti utak vették át, elvágva, megnehezítve a folyó megközelítését. Kérdés, hogy a tudás intenzív, globalizálódó gazdaság, a szabadidő és az anyagi lehetőségek növekedése miként teszi lehetővé azt, hogy a folyópartok egyes szakaszai minél inkább a rekreációt, kikapcsolódást szolgálják. Védnök: Budapest Főváros Szervező: Studio Metropolitana

Budapest brand-jének egyik erőteljes összetevője, vagy akár meghatározója a Duna, a Duna által fémjelzett természeti- és épített- környezet, látvány. Vagyis nem csupán önmagában a folyó, hanem az a földrajzi-morfológiai adottság, ahogy a Duna völgyében a két tájkarakter: a hegyvidék és a síkság ötvöződik és erre hogyan épül rá az ember alkotta, művi forma. A város mindenkori történelmében ez a „Limes” jelen volt, mint határ és mint kapocs. A városfejlődés során a hely, a fekvés nyújtotta előnyök és a természeti adottságok kínálta mindenkori értékek kihasználásával mind Pest, mind később Buda urbanizálódott, a Duna-völgy új városi értékekkel is gazdagodott. (A különleges építmények és városi struktúrák ma már az MO gyűrűig kiterjednek) Talán a korábbi korok harántoló kapcsolatok iránti igénye, az átjárhatóság szükségszerűsége, a funkcionális kapocsigény kissé elterelte a figyelmet a város ezen meghatározó összetevőjéről. Ugyanakkor a Duna-völgy speciális értékeit, a vízpartok (waterfront) vonzerejét, a szabadtér kínálta látványtengelyek, („void” -ok) nyújtotta kitüntetett helyek többletértékeit egyre

több fejlesztő-beruházó fedezi fel és használja ki. Ezek az elemi projektek önmagukban azonban nem hoznak létre új többletértéket, inkább csak építenek a morfológia nyújtotta meglévő extra-értékekre, kihasználják a város pozícióját meghatározó, Budapestet egyedivé, unikálissá tevő vonzerőt. A Duna-völgy urbanizálódási folyamatában Budapest városának e kitüntetett jellegtér impresszáriójaként kellene tevékenykedni, hogy a városnak ez a brand-hordozó körzete fenntartható- újratermelhető legyen. Az elemi projektek összehangolásával, a körzet időtlen struktúráinak és funkcióinak proaktív, stimuláló meghatározásával és ezzel együtt a tér regenerálásának szervezésével, menedzselésével új értéket, magasabb minőséget és egyben a város fejlődését is kifejező, a korszellemmel összhangban újrateremtett (lifting) arculatot hozunk létre.



TURIZMUSFEJLESZTÉS

Nagy komplexitású projektek üzleti és turisztikai tervezése


19

Sok ember sok igénnyel

Mányai Roland főosztályvezető és miniszteri megbízott Önkormányzati Minisztérium, Turisztikai Szakállamtitkárság

2008.szeptember 18. 14.00 Mintaprojekt bemutatásával: Siófok – Galérius üdülőközpont Magyarországon ritka a nagy komplexitású turisztikai projektek létrehozása, pedig a keresleti igények és egyes helyszínek kedvező üzleti lehetőséget kínálnak megvalósításukhoz. Az előadás bemutatja a projekttervezés módját, a megvalósítás buktatóit, illetve az üzleti tervezést. Védnök: EconoConsult Szervező: Magyar Területfejlesztési és Vagyonkezelési Társaság (MTVT)

Turisztikai beruházások 2008.szeptember 18. 15.30 A Duna menti turisztikai fejlesztések bemutatkozása néhány kiemelt mintaprojekt révén. A Duna szervező erejének és turisztikai célpontjának potenciáljaira építetten bemutatást nyernek Nagymaros, Rácalmás, és a RáckeveiSoroksári Duna-ág fejlesztési lehetőségei, a jövőbeni fejlesztési elképzelések, a megvalósításra váró projektek. A dunai fejlesztések tárházából így módunk nyílik megismerni különböző tematikájú, funkciójú és keresletek kielégítését szolgáló projekt elképzeléseket, melyek között szerepel kikötő és vizisport telep, oktatási központ és tanösvény fejlesztés, valamint az RSD revitalizációja is. Védnök: REevolutio Programiroda Szervező: REevolutio Programiroda

Nemzetközi példák alapján és a globális gazdasági környezet fő irányait vizsgálva a turizmus olyan befektetés, mely húzóágazattá válhat egy ország gazdaságát tekintve. A világ turizmusa évente 4%-kal növekszik, mely kiemelkedő ütemnek számít. A szektornak az egyik legjelentősebb a multiplikátor hatása (2,5-szeres), ráadásul szoros kapcsolatban áll egyéb ágazatokkal, mint például az egészségügy a gyógyturizmus, vagy a kultúra, az egyre dinamikusabban fejlődő kulturális turizmus kapcsán, de a közlekedés, vagy az általános gazdaságfejlesztési kérdések egyaránt szorosan kapcsolódnak a turizmus általános területeihez. A turizmus azon kevés területek egyike technológia intenzív gazdasági ágaink között, mely fejlesztése munkahelyet teremt. Közép-Kelet-Európa aktív és meghatározó része a nemzetközi turisztikai piacnak és tőlünk függ, hogy felülünk-e arra a hajóra, mely a fejlődés vizein halad. Magyarországon, meglévő adottságaink alapján a turizmus húzóágazat lehet, de csak komplex és tudatos fejlesztés mellett. A turisztikai célú fejlesztéseknek három alapvető dolognak kell megfelelniük: a komplex, területi szempontokat is szem előtt tartó tervezés, a fenntarthatóság és az élményközpontúság. A fenntarthatóság

három alappillérre támaszkodik, mely a természeti környezet, a társadalmi és a gazdasági elvárások rendszere. Az élményközpontúság elérése érdekében a piaci igényekre építve a helyi adottságokkal szintetizálva kell termékeinket fejleszteni. Ha nem tudunk megfelelő és különleges élményeket kínálni, és nem figyelünk a turista igényeire, akkor elégedetlen vendégként utazik el Magyarországról. Ezt csak erősítik a trendek. Az egyéni igények egyre meghatározóbbak, egyre szofisztikáltabbak, tehát a tömegtermékek mellett érdemes egyedi igényeket felmutató, célcsoportra fejlesztett, termékeken is gondolkozni. Magyarország esetében is, rendkívül fontos, hogy megfelelően pozícionálja magát a világ és Európa turisztikai piacán. A magyar turizmusfejlesztési stratégia az alábbi területeket helyezi fókuszba: egészség, örökség és konferencia turizmus. Emellett fontos további, másoktól megkülönböztethető, védhető, és a célcsoportok számára releváns márkát és ezzel összhangban termékeket kialakítani akár földrajzi, kulturális örökségeink vagy más adottságaink alapján. Miért ne lehetnénk Európa kapuja tengerentúli célcsoportok számára, ahogy például Bangkok a dél-kelet-ázsiai desztinációk esetében? Ugyanígy Közép-Európa gyógyturisztikai központjává is „könnyen” válhatunk. Mindehhez több ágazatnak közös és tudatos munkájára van szükség, és persze befektetőbarát gazdasági és társadalmi környezetre.



BESZÉLGETÉSEK A KEREKASZTALNÁL

Polgármesteri kerekasztal beszélgetések 2008.szeptember 17. 10.00 Az ingatlan-beruházások hátterét biztosító közhatalmi tervek, fejlesztési programok és projektek meghatározó szerepet játszanak az európai metropoliszok tőkevonzó képességének, ezáltal a sokszereplős városfejlesztési folyamatok sebességének felerősítésében, a gazdaság és az életminőség javításában. Ezeknek a programoknak a finanszírozásában jelentős szerep juthat az EU különféle támogatásainak. Milyen tervekkel, milyen eszközökkel rendelkeznek a közép- és délkelet-európai metropoliszok tőkevonzó képességük javítására? Melyek a legfontosabb problémáik, hogyan kívánják azokat megoldani, milyen szerep juthat az EU-forrásoknak, és a privát befektetőknek, fejlesztőknek? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre ad választ a Fórum, ahol Budapest Főpolgármesterének vendégeként a közép- és délkelet-európai térség metropoliszainak főpolgármesterei ismertetik terveiket, elképzeléseiket, cserélik ki tapasztalataikat. Az ezt követő kerekasztal-beszélgetésen a dél-budai térség fejlesztései kerülnek bemutatásra. Védnök: Budapest Főváros Szervező: Budapest Főváros


21

városok és határokat átlépő térségek versenyéről szól Európa

Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes Budapest Főváros

A közép-kelet-európai térség városai a rendszerváltások óta keresik helyüket Európában. Tudják, hogy fontos önmaguk definiálása, de azt is látják, hogy Párizs, London és más nyugati nagyvárosok tradicionális vonzerejével nehéz versenyezni. Ennek ellensúlyozásaként testvérvárosi vagy régiós együttműködésben próbálnak fellépni a befektetői piacon és eladni „kihagyhatatlan” lehetőségeiket.

Budapest szerencsére számos páratlan adottsággal rendelkezik, amely meghatározza versenyképességét. Több Helsinki-folyosó is érinti a várost. Nagyon erős a K+F hátterünk, amelyet a magyar oktatás, a budapesti egyetemek sokasága és az erre ráépülő technológia parkok biztosítanak. Nemrég döntöttek az Európai Unió innovációért felelős miniszterei, hogy hazánk adhat otthont az új Európai Innovációs és Technológiai Intézetnek (EIT). Ezzel Európa innovációs fővárosa és kutatási központja lesz Budapest, hiszen az EIT Európa figyelmét a magyar fővárosra irányíthatja, befektetőket hozhat és mozgósíthatja a magántőkét a fejlesztésekbe és az innovációba.

Budapestnek a nemzetközi verseny mellett önmaga közigazgatási rendszerének nehézségeivel is számolnia kell. Szerencsére a kerületi önkormányzatok nagy része belátta, hogy a kétszintű közigazgatás sok önállóságot ad nekik, de a fővárossal és a szomszédos kerületekkel összefogásban indított városrész-megújító törekvéseiket gördülékenyebben, sikeresen tudják végrehajtani. Az agglomeráció még kevésbé ismerte fel az együttműködésben rejlő hatékonyságot és erőt, de Budapest – önmaga fejlődése érdekében is – támogatja a kisebb városi térségek kooperációját.

A rendszerváltást követően a magyar főváros rendszerbe foglalta saját fejlesztéseit, és a „Sárga könyvvel”, a beruházások átfogó forgatókönyvével látott neki Budapest megújításának. Ez adta az EU által a közösségi támogatások elnyeréséhez elvárt Integrált Városfejlesztési Stratégia alapját is. Az évtizedre előretekintő stratégiai program és az uniós pénzügyi ciklushoz igazodó 7 éves költségvetési terv megalapozzák a város és a civilek, a város és a befektetők, és persze a város és más régiók partnerségét. Azaz, megalapozzák Budapest kiemelt helyét a közép-kelet-európai nagyvárosok és régiók versenyében.




23

A FEJLESZTÉSEK HÁTTERÉBEN

Építészeti Master Plan - nagyléptékű fejlesztések építészeti összehangolása 2008.szeptember 17. 14.30 A XXI. század városfejlesztési eszközeinek új eleme a nagyléptékű projektek elterjedése. Az Építészeti Master Plan ötvözi a hagyományos, de piaci igényeket is kielégítő szabályozási tervet, az egész fejlesztést meghatározó építészeti és közterület rendezési minőséget és az egyes beruházások keretein belül megvalósítandó, egyedi építészeti alkotások lehetőségét. Az Építészeti Master Plan a Kontrol és Szabadság fejlesztési harmóniájának a záloga. Az előadás nemzetközi példákkal illusztrálja az Építészeti Master Plan formáját és eredményeit. Védnök: RICS (Royal Institution of Chartered Surveyors) / REevolutio Programiroda Szervező: RICS (Royal Institution of Chartered Surveyors) / REevolutio Programiroda

Építész kerekasztal a nagyvárosok főépítészeivel 2008.szeptember 18. 14.00

Megújuló energiák jövője a régióban 2008.szeptember 17. 16.00 A globális energiaválság miatt egyre aktuálisabb téma az épületek energiafogyasztásának csökkentése. Az európai és hazai energiapolitika egybehangzóan az energiaellátás biztonságát, az energiafüggőség csökkentését és az energiafogyasztás racionalizálását tűzte ki céljának. Az épületek a legnagyobb energiafogyasztók, ahol a leggazdaságosabban lehet energiamegtakarítást elérni. Az épületenergetika az épületek energiatudatos kialakítását, az igényeket legjobban követő, korszerű épületgépészeti berendezések beépítését és azok szabályozott üzemeltetését jelenti. Az új épületeknek már egy magasabb energetikai minőséget kell képviselniük, valamint ösztönözni kell a meglévő épületek energiatakarékos korszerűsítését. A téma számos kérdést feszeget: Az ökológikus gondolkodás megjelenése a projektekben, azok finanszírozása, az energiatudatos épület kialakításának költségei és megtérülése. Védnök: Fegyverneky Sándor, országos főépítész, főosztályvezető, Építésügyi és Építészeti Főosztály, NFGM Szervező: REevolutio Programiroda

Ki az építészet letéteményese?

A DKK városok főépítészeinek részvételével zajló kerekasztal-beszélgetés betekintést nyújt a résztvevő városok fejlesztési elképzeléseibe. A beszélgetés fő témája a dinamikus fejlődés és a fenntarthatóság együttléte, az erre vonatkozó stratégiák és eszközök áttekintése, valamint az ingatlanpiaci szereplők felelőssége a környezet- és társadalomtudatos fejlesztésben.

2008.szeptember 18. 15.30

Védnök: Budapest Főváros Szervező: Budapest Főváros

A fejlesztők, befektetők, kormányzati szereplők és építészek részvételével szerveződő platform - építészetpolitikai szempontokat hangsúlyozva - egy fajta együttgondolkodásra hívja a szakmát.

A beszélgetés azt járja körbe, hogy az építészeti-műszaki tervtanács tevékenysége során milyen formában nyílik mód a magyarországi fejlesztések építészeti minőségének befolyásolására. Hogyan kísérhetőek figyelemmel a központi tervtanács elé kerülő tervek révén a kiemelt beruházások és a DKK régiós fejlesztések.

Védnök: Fegyverneky Sándor, országos főépítész, főosztályvezető, Építésügyi és Építészeti Főosztály, NFGM Szervező: REevolutio Programiroda



Kohéziós kerekasztal 2008.szeptember 17. 10.00 Az Európai Parlament-i képviselők „Kohéziós Kerekasztala” elsősorban a 2007-2013-as költségvetési periódus fejlesztési forrásainak tervezésekor alakult, főként az akkor újonnan csatlakozó (elsősorban közép-európai) államok érdekeinek érvényesítését segítette, de egyeztető fórumként ma is működik. A Kerekasztal házigazdája a kohéziós politika és a felzárkóztatás aktuális kérdéseit vitatja meg vendégeivel, akik: Európai Parlament képviselői, hazai területfejlesztési politikusok, területfejlesztési szakértők. Védnök: Harangozó Gábor, Európai Parlament-i képviselő Szervező: Kozma Gergely, regionális politikai szakértő

Mintaprojekt: a debreceni Autonom Ház 2008.szeptember 17. 14.00 A Debrecenben létesített új irodaépületet és raktárcsarnokot megújuló energiával látnak el a beruházók, miközben a beruházás létjogosultságát folyamatos mérésekkel támasztják alá. A tervezést a passzív építészeti megoldások jellemezték: kiemelt hőszigetelést, alacsony K-értékű nyílászárókat, illetve az épület megfelelő tájolását és árnyékolástechnikai megoldásokat alkalmaztak. A kutatási projekt futamideje alatt számtalan, a hazai épületgépészeti szakma számára jelentős következtetés, eredmény született a debreceni létesítmény üzemeltetési tapasztalataiból. Védnök: Debrecen Város Szervező: M12/B Kft.


25

Szakmai szervezetek a DKKE régióban a régióról: a befektetői klíma prezentálása 2008.szeptember 17. 14.30 A DKK régió országaiban a rendszerváltozás után a gazdasági fejlődés egyik jellemzője az intenzív ingatlanfejlesztés, valamint a piaci körülmények közé került ingatlanforgalmazás. A szakmai érdekképviseleti szervezetek közvetítő szerepet töltenek be a piaci szereplők és az államigazgatás között. Feladatuk az adott ország, valamint az Európai Unió ingatlanpiaci jogharmonizációjának mielőbbi elérése. Védnök: Magyar Ingatlanszövetség (MAISZ) Szervező: Magyar Ingatlanszövetség (MAISZ)

Elérhető finanszírozási források a városok számára 2008.szeptember 18. 11.30 Az utóbbi évtizedben a magyar ingatlan piac folyamatos fejlődésen ment keresztül, mindazonáltal a hazai és külföldi szakemberek számára a nem kellően koordinált fejlesztések lehetőségei szükségessé tettek egy nemzetközi Banki és Ingatlangazdasági összefogást, párbeszédet. Az IME leszűrte a megfelelő tanulságot és kezdeményezésére a szakmai szervezetek támogatásával elindította a Nemzetközi Banki és Ingatlangazdasági Megoldások (International Banking & Real Estate Solutions) fórumát. A nemzetközi és hazai piaci szereplők támogatásukról biztosították a kezdeményezést. A kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet, Magyarországra érdemes befektetni és segítséget nyújtson abban, hogy minden érintett fél megtalálja az adott szakterületéhez szükséges feltételeket. A Nemzetközi Banki és Ingatlangazdasági Megoldások céljainak elérése érdekében együtt kíván működni a politikai és szakmai vezetőkkel. Védnök: FHB Szervező: IME

PROPERTY FORUM BUDAPEST 2008




v

1. NAP

KONFERENCIAPROGRAMOK

Időpont

2008. SZEPTEMBER 17.

Terem I.

Terem II.

Fókuszban: Budapest

Terem II.

Fókuszban: DKK-Régió

09:15-10:00 Hivatalos megnyitó REevolutio Programiroda

9:15-9:45: KöszöntŐk:

27

2. NAP

KONFERENCIAPROGRAMOK Időpont


Terem I.

Fókuszban: Magyarország

Külügyminisztérium ■■ Házigazda: dr. Demszky Gábor (Budapest) ■■ Védnökök: KVVM, KHEM, ÖM

■■ ■■ ■■ ■■

CEI CEPI Meghívott országok / városok delegáltjai Rendezvény vezetősége

9:15-9:45: SAJTÓKÉRDÉSEK

11:00-11:30

kohéziós kerekasztal

Budapest Főváros

City Invest

Stratégiai gondolkodás

ITD Hungary

Ecorys Magyarország /REevolutio Programiroda

SZÜNET

11:15-12:00 Polgármesteri kerekasztal

Közép- és dél-kelet Európa ingatlanpiaca - panelbeszélgetés

– Dél-Budapest mint kiemelt fejlesztési térség

13:00-14:00

mintaprojektek a régió nagyvárosaiban

Budapest Főváros

12:15-13:00

SZÜNET

13:00-14:00 Fókuszban Budapest:

14:00-14:30

Studio Metropolitana

Nemzetköziek a szakmában II. IME

Elérhető finanszírozási források a városok számára IME / FHB

Építész kerekasztal a nagyvárosok főépítészeivel Budapest Főváros

MTVT

15:00-15:30

SZÜNET

15:30-16:30 Turisztikai beruházások

Mozgástér és kényszerpálya –A fejlesztői piac sajátosságai

DunaLog konferencia

SZÜNET

14:00-15:00 Turisztikai beruházások és

CB Richard Ellis

Nemzetköziek a szakmában I.

SZÜNET

11:30-13:00 Befektetőbarát városok –

10:00-11:00 Főpolgármesteri Fórum 11:00-11:15

tendenciái: Vidéki nagyvárosok ingatlanpiaci pozicionálása RICS

Terem II.

Fókuszban: DKKE-országok és Városok

10:00-11:00 Magyarország gazdasági ■■ Fővédnökök: NFGM

Terem II.

KI LESZ AZ ÉPÍTÉSZET letéteményese? NFGM

SZÜNET

14:30-15:30 Építészeti masterplan –

nagylépték fejlesztések építészeti összehangolása

Szakmai szervezetek a DKK régióról Magyar Ingatlan Szövetség

RICS/REevolutio Programiroda

Környezetvédelmi szakkonferencia

3. NAP


10:00-11:00 Innovatív megoldások ingatlan beruházásokhoz az energiatakarékosság

és a hulladékgazdálkodás területén Építész BáR 15:30-16:00

10:00-11:00 Megvalósított ISPA hulladékgazdálkodási projektek bemutatása, tapasztalatok ismertetése SZÜNET

16:00-18:00 Megújuló energiák jövője

a régióban

REevolutio Programiroda

a debreceni Autonom Ház Debrecen Város

11:00-12:00 Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a Nemzeti Éghajlatváltozási Program ismertetése 12:00-13:00 A KEOP-pal kapcsolatos pályázati és fejlesztési és EU forrás lehetőségekaz ingatlan- és

településfejlesztés terén

KVVM

VÉDNÖKÖK PARTNEREK



PROPERTY FORUM

31

VÉDNÖKÖK, PARTNEREK

Fővédnökök: Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma Házigazda:

Budapest főváros

Védnökök:

Önkormányzati Minisztérium Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Partnerek:

társszervezők

L AT ING

AN

OS

OK

MA GY AR OR SZÁ GI

ISO 9001


32

KAPCSOLAT

Property Forum Kft. [email protected] www. propertyforumbudapest.com

ÉRTÉKESÍTÉS ÉS ÜGYFÉLKAPCSOLAT Czigány Katalin katalin.czigány@ propertyforumbudapest.com

REGISZTRÁCIÓ ÉS SZÁMLÁZÁS Lengyel Viktória [email protected]

REevolutio Programiroda Tel: 06 (1) 361 1053 Fax: 06 (1) 209 9148 www.reevolutio.hu RealEast Project Kft. Tel: 06 (1) 413 1636 Fax: 06 (1) 352 7143 www.realeast.eu

A kiadvány nem üzleti ajánlat, kérje igényeinek megfelelő, személyre szóló ajánlatunkat munkatársainktól!

PROPERTY FORUM BUDAPEST PROPERTY FORUM KONFERENCIA VÉDNÖKÖK, PARTNEREK PROPERTY FORUM BUDAPEST 2008 TARTALOMJEGYZÉK

Recommend Documents