r
__
CÉNZUBAÍ. 51. évfolyam.
Cluj, 1636. október 1.
10. szám.
V1EHESZETI KÖZLÖNY A MÉHÉSZEGYESÜLET HIVATALOS LAPJA
erkesztőség és kiadóhivatal: I
Telefon 158. sz.
Felelős szerkesztő:
TÖRÖK BÁLIN,T
Str. A. Muresan 10. I
az EME főtitkára.
I A lapot a z EME tagjai tagsági illetmény fejében kapják. A lap I megjelenik havonként egyszer.
Propagáljuk sk méhészetet. — Téli programm tagtársaink részére. —
Az ősz már beköszöntött s a tél is közeleg. Mikor iróiztalom mellől kitekintek a sárguló fákra, az azok köré lerakott éhkaptáraimra, önkénytelenül eszembe ötlik: eljött az az idő, ikor méheimmel csak gondolatban lehet foglalkoznom. A izembe a tollat az előbbi gondolatom adta és erre felhívom éhésztársaim figyelmét. Minden faluban és városban az iskolai év megkezdésével egkezdődik a népművelési tevékenység is. Gondolatom az )lt, hogy milyen jó és hasznos volna, ha mi méhész-népművelők indegyikünk tartana falujában egy-két, esetleg három előadást méhészetről. Ezért határoztam el, hogy felhívom mindazok figyelmét, knek módjukban áll előadást tartani, hogy tartsanak minél bbet. Ha minden községben csak egy uj jó barátot szerzünk ente, akkor ez évenkint sok lelkes méhészt jelent. Ha előadásunkat alaposság, odaadás, könnyedség, lelkedés, értelmesség, érdekesség és hangulatosság fogja jellemezni, kor egy két előadáson egész tábort szerezhetünk legalább jóbarátnak, méh és méhész tisztelőnek. Itt csak éppen megilitem, hogy szerzünk sokszor magunknak mézfogyasztókat is. Előadásainkban ne a méhész ,,hatalmas jövedelméről" izéljünk, hanem a méhészet hasznairól. Mondjuk el, hogy az a kipörgetett méz csak egy kis cselység ahhoz a mérhetetlen haszonhoz, amit a méh a virágok porzásával végez. Magyarázzuk meg, hogy tavasszal, mikor gyümölcsfák virágzanak, leginkább hűvös idő van A méhek, t lehet mondani, csak pár órára dongják körül a virágzó iat s ilyenkor nem is repülnek messzire, tehát mindenkinek ieke, hogy az ő fái körül ott legyenek a méhek, mert csak ok tudják elvégezni a beporzást. Mondjuk el, hogy nagy íerikai gyümölcstermelők súlyos pénzeket fizetnek a fáik alá elepedő méhésznek. Ültessük lelkükbe e gondolatot: gyüSlcsösben a méhek nélkülözhetetlenek. Említsük meg, hogy utóbbi időben mindenki csak gyümölcsfát ültet, de a fák
virágainak beporzására nem is gondol. Fejtsük ki, hogy a gyi mÖlcs- és magtermelés hasznát sokszor a méheknek köszq hetjük. Beszéljünk arról is, hogy milyen sok nektár vész kárt virágzáskor egy hatalmas ákácerdőben. Az elveszett nekt) megmentése többtermelést jelentene. Példát mondjunk a 1 használatlan ákácvirágról. Ha minden községben csak két méhésszel lenne több évente, számottevő vagyont jelentene < egyletünk tagjainak száma is emelkedne. Előadásunkat ne a méh természetrajzával kezdjük, hane valami hangulatos témával. Pl. Kezdhetjük igy is: Hogyc lettem méhész ? Bizonyára akad valaki olvasóim közül, a ezzel kezdheti előadását, mert méhészkedésének kedves, érd kes története van. Ne vándorlásról, nagyméretű kaptárról beszéljünk, hane az uj egyleti kaptárakról, melyeknek rajzát az egyesülettől b szerezhetjük, amely könnyen előállítható — nagyobb befekt tés nélkül — házilag is, egy-két szerszámmal és két munki kézzel. Hivjuk meg a hallgatóságot tavaszra méhészetünk! — a komoly érdeklődő biztosan eljön — s ott megmutathatjul nekem ez jó, ez nem, ennek ez az előnye, ez hátránya, st Hivjuk fel hallgatóságunk figyelmét arra, hogy méhéi ember nem rossz ember. Ezt alátámasztja nagy méhészeir élettörténete. Szóljunk a mézről, mint táplálékról és gyógyszerről. Eí litsük meg a méhszurás jótékony hatását a reumás megbel gedéseknél. Fontos az, hogy a méheket, méhészetet megszerettesse hallgatóinkkal s ha ez sikerül, akkor előadásunk eredmény nek lesz hatása is. Befejezésül újra kérem méhész társaimat, tartsunk szer tett méheinkről minél több előadást. Ezzel jót teszünk magún nak, embertársainknak és a méhészet általános érdekeim egyaránt. Lászlóffy J
OLCSÓ K A P T Á R O K . Az általánosan ^ használt felsőkezelés rakodó kaptárok és bármilyen más rendszerű méhlakások készítés* pontos géppel leszabott, csinos kivitelben vállalom. — Az ; Egyleti Nagy és Egyleti Kicsi kaptárokat raktáron tartom vételkötelezettség nélkül megtekinthetők. — Kérem jövő év szükséges méhkaptárokat már most megrendelni, mert ha eg szerre nagyobb tömeg kerül az üzemembe feldolgozásra 30 száz lékkai olcsóbban' tudom elkészíteni az igen tisztelt méhésztársa nak. — Kaptárok 100 leitől 400 leig a legszebb kivitelben. Viaszt cserélek kaptárral napi áron. Gépen leszabott csapoza keretek, házi összeszerelésre Egyleti Nagy és Egyleti Kis nag ságban raktárról szállítok darabonként 3—4- leiért. Várady Bél kaptárkészitő üzeme. Cluj. Strada Regimentül 83. inf. 4. szál (volt Kereszt-u.)
A hivatalból Jelentendő r a g a d ó s n é h b e l e g s é g e k rövid összefoglalója. Az M. K. szeptember havi számában ismertettük a méh•etegségekről szóló törvény végrehajtási utasítását, most röiden összefoglaljuk az ott leirt betegségeket. A nozéma. A nozéma a méhekre nézve végzetes fertőző betegség. Előidézőjének a nosema apís nevű baktérium tartózkodásának 5fészke a méh közép bele. A betegség nincs évszakhoz ;ötve mindamellett pusztítása a telelés utolsó időszakában és ;ora tavasszal történik. A beteg méhek nehezen vagy egyálalán nem tudnak repülni, rosszul táplálkoznak és rosszul imésztenek. A kaptárt gyengén fűtik. A fiasitást rosszul tápálják, általában lanyha belső munkájuk. Viaszt nem fejleszenek, végül a méhek nem repülnek, hanem a kaptár alján r ergődnek. A> méh nem birja letenni székét, vagy fordítva nem udja visszatartani és bepiszkítja a kaptár belsejét és az öszzes lépeket. Ürüléke vöröses-barna színű zavaros, majd pedig ehéressé lesz. A bajnak fő jellemzője, hogy a család rohatiosan és tömegesen pusztul, alig marad egy pár méh életben. A nozéma nem bántja a fiasitást sem a dajka méheket. *sak három-négy hetes korában a mezőre kijáró méheket tánadja meg. A herél szintén csak öregebb korban lepi meg, igyszintén az anyát is. A fertőzött családban rendesen az ínya marad utoljára 5—6 munkás méhvel együtt akik utolsólak pusztulnak el. A baj megelőzésére igyekezzünk erős családokat tartani, ípitessünk állandóan friss lépeket. Lehetőleg ne etessük cuiorral, hanem valódi mézzel tápláljuk felsegítendő családainkat. ártsuk kaptárainkat tisztán, gondoskodjunk hogy jól zárok egyenek. Az egyszerű gyomormenésben szenvedő családok iülönösen hajlamosak nozémára. A fertőzésre vonatkozólag több feltevés van. Egyik szeint a nozéma előidéző baktériuma minden kaptárban jelen r an és a legyengült hasmenésben szenvedő családoknál elzaporodik, másik feltevés szerint a betegséget kívülről hur:olják be a vizet, virágport, vagy nektárt szállító méhek. Tény iz, hogy jól kezelt erős családok ritkán kapják meg a betegléget. A nozéma pusztítását nem gátolhatjuk meg, ha a család tiár a emiitett gyomormenésben szenved ilyenkor legjobb el»usztitani. Az állam az elpusztított családokért kártérítést ad. 'supán a törvény előírása szerint elpusztítás előtt be kell jeenteni. A méh rühösség (Akariózis) Országrészünkben még csak helyenkínt fellépett betegségDkozója egy parányi Vio m/m nagyságú mikroszkopikus atka, nely a kifejlődött méhek elülső légcsöveibe fészkeli b§ magát.
Ide rakja le tojásait és annyira elszaporodik, hogy a légcső® nem tudnak működni. Ennek folytán a felrepüléshez szüklf ges mennyiségű levegőnek a beszivására képtelenek. I A fertőzés ugy történik hogy a fiatal nőstény atkátóf megfertőzött méhekből kivándorolnak és áz egészséges n| hekbe hatolnak be. Általában 5—6 nap múlva a méheketi nőstény atka elhagyja, A méhatka megtalálhaló ugy a d
A költésrothadás. f A költésrothadás valamennyi között a legfélelmetesel| és a legragadósabb járványos méhbetegség. Országrészünkből széltében elterjedt és megakadályozására csak a most megj jelent törvény tartalmaz szigorú rendelkezéseket. A regi osztráfi magyar mostanig érvényben maradt törvényt nem hajtott^ végre. Félős, hogy a most megjelentnek is ez lesz a sorsa. || költés rothadást szintén baktérium idézi elő. MikroszkoppÉ vizsgálva pálcika alakú. Nagyon gyorsan szaporodik. Sporsp képző, amiért nagyon ellenálló. Hosszantartó fagy és nagj meleg után is fertőz. Két csoportra osztjuk őket aszerint, hog$ az álcákat, vagy a bábokat támadják meg. Az álcákat két fajta támadja meg: bacilas pluton beleiben élősködik. Ez az előidézője a nyilt fiasitás savanyu rothadásának. A második a bacillus ahei ez az előidéző nyilt fiasitás bűzös rothadásának. A bábokat a bacilus larv pusztítja. A baktérium a bábok testén szaporodik és csak fedett (zárt) fiasitást támadja még és öli el. A köHésrothadásra jellemző a fekete fiasitás. Az elpusztult álcák eleinte az elefántcsontszerü fényes fehéres szin helyett tompa (matt) szürkés-* szerű szint öltenek, mely azután csakhamar sötétbarna, ma;d fekete lesz. Az illata eleinte savanykás, később az enyv szq* gához kezd hasonljtani. Az ilyen egészségtelen nyilt fiasitás vegyesen jön az egészségtelen zárt fiasitással. A beteg báb tünetei a besülyedt boritó fedélről ismerhető fel. A fedelezésen helyenkint sötét foltok is láthatók egy-egy lyukkal mintha azt egy gombostű fejével lyukasztották volna át. Sokszor a zári fiasitás fedele teljesen beesik. A sejtben lévő állomány nyál-; kás, bűzös, és egyes esetekben gyufaszállal kipiszkálva nyúlós állományú. Nem minden költésrothadás nyúlós. Az előrehalad dottabb a sejtben lévő állomány megkeményedik és barna-í szinü száradmány alakjában lerakódik. A baktérium ezen be-.
97 áradt varas maradványokban spóra alakban húzódik vissza niért ezek erősen fertőznek. A fertőzés ugy a méheken keresztül mint főként az em;rek által terjed Országrészünkön fő'erjesztői a lépet meg a aszt szedő házaló kereskedők (mosniczások). Sok esetben lépszedők megjelenése után azonnal fellépet a községben baj, A bajt könnyebb megelőzni mint kigyógyítani. A baj kább gyenge erőtlen családokat támad meg, amelyeknek ívés élelmük volt és a kaptáraik szellősek. Ha a betegség ár felütötte a fejét a családot rajállapotba helyezzük, összes ssitásos lépéit elszedjük és elpusztítjuk a többi lépeket pedig orral, vagy más fertőtlenítő anyaggal fertőtlenítve visszaadjuk. . méheket amikor a tiszta új. vagy megfelelően fertőtlenített iptárba átlakoltatjuk egyezrelékes sublimát oldattal megperetezzük. Átrakás után tiszta mézet etetünk, vagy ugy inzzük, hogy bő hordás idejére essék. A költésrothadásnál annak egyébb gyógyító szerek is, amelyre külömböző mé§szek valósággal esküsznek így Amerikában egy 500 csalá3S méhész minden kaptárjába egy 100 grammos üveg forlalint fart, ami állandóan formalin gőzzel telíti a kaptár leveüjét. Állítása szerint ezáltal a méheket kigyógyította a betegéből és bár a környéken a baj terjed, nála a formalin alalmazása óta nem fordult elő. Mások kénvirág, naftalin, boix stb. keveréket szórnak a kaptár aljára, ami részben elárolog és a kaptár levegőjét fertőlleniti, részben a méhek :stére ragad, felhordódik és ugy fertőtlentti az állományt.
M é z p e r g e t cl gépek minden nagyságban, mézesbödönök, mézszűrők állandóan kaphatók
Zeller József bádogosnál
CLUJ Astoria-szálló mellett.
- 98 -
Kiket jelentett be az E. M. E. szakértőknek a méhegészségiíg törvény alapján?
Mint a M. K. legutóbbi számában közöltük, a méhegés: ségügyi törvény illetve végrehajtási utasítása értelmében, Méhész Egyesület is jogosult szakértőket kiküldeni, illetve, a Egyesület által kijelölt tagok is meghívandók abba a szal bizottságba, mely a betegségeket megállapítja és azok gyógy tását irányítja, ellenőrzi. Alább közöljük azon tagtársaink névsorát, akiknek neve ugy a vármegyei főállatorvosi hivatalhoz, mint a vármegyi mezőgazdasági kamarához és a földmüvelésügyi miniszteriül állategészégügyi igazgatóságához bejelentettük. Az idő rövi< sége miatt — mely e célból az Egylet rendelkezésére állott nem tudtunk minden arra érdemes tagtársunkat megkeresn hogy volna-e szives a megbízást vállalni, ezért a felkérő 1( velet is csak a bejelentések eszközlése után küldhettük k Ezért mindazon Tisztelt Tagtársainkat, akik a feladatot vállali szívesek lesznek, de az alábbi kimutatásban nem szerepelne] kérjük, hogy szíveskedjenek készségüket bejelenteni, hogy jövőre előjegyzésbe vehessük. Kérjük, hogy a felkérés elmí radását ne vegyék mellőzésnek, annál kevésbbé, mert az Egy< sülét annak örül, ha minél sűrűbben hálózhatja be szakért tagjaival működési területét. — A névsort vármegyénként cs< portositva alább közöljük : Arad: Káli András, Sztarek Károly, Biró Pál, Bla Lajos. Alba megye : Sikó Gergely, Nagy Mihály, Vásárhelyi A Bihor megye: Antal Jenő, Nuhi Zoltán, Bogáti S Kezdődy Gyula, Horii Balla István. Bra§ov megye: Solti Vince, Nagy Sándor, Bogdán Bunkó Endre. Ciuc megye: Barabás Béla, Wollmann Orbán, Blé Károly. Truka János, Thiry János. Turda megye: Herczeg Kálmán, Dr. Raliu Jáno noczky József, Balogh Sándor, Demeter Gyula. Hunedoara megye: Besenyei János, Ahli Mihály, Antal, Szabó József, Kaba János. Cojocna megye: Kicsid Géza, Stief Otló, Török Seyfried Ferenc, Tóth István, Katona Sándor, Újvári Lajo Csorna Lajos, Balogh Jenő, Szabó Mihály, Benczédy Mártoi Bedő Albert. Mure§ megye: Török András Band, Pánit Bartho Vilmos Lunca-Bradului, Bors János Schupiter Róbert. Treiscaune megye: Kabai Lajos, Nagy Elek, Pi Barnabás Baricz, Boga Vasile. Maramure§ megye: Lukács Ottó, Horváth Imre rovits Gyula, Grátz Gusztáv. Odorheiu megye: Lakatos Tódor, Fülei András, D Béla, Dr. Demeter Attila, Dr. Győrffy Béla.
- 99 -
Severin megye: Bakos János, Kóhajda József, Király Mátyás, Heine Fülöp, Nóvák Ernő. Sálaj megye: Feldmann Tódor, Anderlich Antal, Fánta károly, Nagy Ferenc. Sátmar megye: Telegdy István, Sallak János, író Kálmán, 3erecz János. Some§ megye: Berecki József, Borbély Lajos. Sibiu: Szurdoki Krcs Kornél, Fosztó Dionis, Hűsek Gyula. Tárnává Mare megye: Bartha Miklós, Szakáts Kálmán. Naszód megye: Szabó Gerzson. Temes Torontal megye: Virág Pál, Kalózy János, Disity /eselin. ^ lánava Micá: Géza László, Dali Gyula, Székely Tihamér.
Hozzászólás a. karbolsav használatának kérdéséhez. A M. K. szeptemberi számában közölt felhívásra vonatkozólag az alábbiakban közlöm tapasztalatomat a karbolsav íasználatára vonatkozólag. 1934 év tavaszán költésrothadást kaptak családjaim. A 3bbek között kis skatulyában karbolsavat is tettem be. A méhek i szag megérzése után elkezdtek szaladgálni s egy félóra múlva ;ezdtek a kaptárból kitódulni, sőt már 15 perc után is. Miután i karbolt a kaptárból kivettem, rövid idő múlva a család lassan ^csendesedett. Tehát tény az, hogy a méhek a karboltól menekülnek s i fiasitást is ott hagyják. A fiasitás otthagyását megelőzhetjük, ia a hátul kezelő kaptáraknái az ablakdeszkát a karból belelyezése után — nem tesszük vissza, miáltal a karbolszag átul gyorsan elpárologván, a méheket nem készteti a fiasitás tthagyására, annál is inkább, mert az igazi méhész csak a léztérből szedi el a mézet s a költőtérből pedig csak a feleseget. A felülkezelős kaptáraknái pedig a rostaszövetre tehetjük karbolos, tekercsbe göngyölt papirt, miáltal a méhek lemenek a költőtérbe. Hogy a karból nagy fertőtlenitő hatással bir, az tény. De ogy az esetleg behozott költésrothadási bacilust a röpdeszka rintése által kapott szag megölje, ebben kételkedem. A rablást megakadályozhatjuk vele, de csak akkor, ha sak a gyengébb család karbolszagu. Mert ha rabló is azonos zagu lesz, bizony betolakodnak az idegen méhek. Ellenben - szerény véleményem szerint — ugy lehetne megoldani a ablás megakadályozát, ha az egy községben a közel levő íéhészek megállapodnának, hogy A karbolos, B ilyen parfümös, ! naftalinos s igy tovább más-más szagú kijáródeszka-kenést asznál, miáltal a családok hamarább ismerik fel az idegen léhet s igy az első sem tudja hozni magával a többit. Berecz János.
-
100 -
A könyvskorpió mint a TÍaszmoly pusztítója.
Ezt a kis jelentéktelen rovart gyakran találhatjuk m'h kaptárainkban, ahol az aránylag nagyon hosszú ollóit jobbra balra lódítva rákmódjára élénken mozog hátra, oldalt, előre élelmet kutatva. Az „Allatok Világa" IX. kötetéfiek 558. lapjái a könyvskorpióról (Cheliter cancroides) azt mondja: „Rég házakban, poros könyvek lapjai közt, rovar- és növény gyűjteményekben bujkál, portetüt, atkákat és más apróságoka keresve." Ezek szerint méltán azt tételezhetjük föl róla: ho.43 a kaptárak fenekén és más részén található apró hulladékot a méhtetü petéit, álcáit, vagy talán a viaszmoly petéit és í frissen kelt álcáit is kutatja, fölfalja, tehát a méhésznek hasz nára van. De mint ahogy az alábbiakból kitűnik, még t nagyobb viaszmoly kukacait is pusztítja. Egy oldalkezelésü kaptár átvizsgálása alkalmával az ablal és az ajtó közötti térben megpillantottam egy könyvskorpió amint 10—12 milimeter hosszú viaszmoly kukacéba kapasz kodva csipőollójával iparkodott azt hatalmába keríteni. Élet halálharc folyt le a két állat között! A kis á!skorp:ó a náláná körülbelül ötszörös testnagyságu hernyónak a hátsó részébei kapaszkodva meg csipőollájával oly erősen, hogy az képleler volt elmenekülni. Hiába hánykódott jobbra-balra és iparkodot az álskorpió vékonyka csipőollóját rágójával megragadni, — amit azt hiszem könnyen leszelhetett volna, •— de a skorpic ügyes mozdulatokkal a fenyegető veszélyt kikerülte s alig pá: percnyi viaskodás után sikrrült a skorpiónak a hernyó feji felőli részében a másik ollójával is be'ecsimpaszkod iia ugy hogy a hernyó most már a két olló között kinyiíjíva feküd a küzdőtérén ájulásszerű állapotban. Az álskorpió ezt a kii szünetet fölhasználva, egyik' csipőollóját a szájához kanya ritotta, valószínűleg valami kábító vagy talán ölőhatásu nedvve ellátva, ismét a hernyó testéba kapaszkodott. Abban a p 11a natban, mikor a skorpió ollója a hernyó testéhez ért, jobbai mondva belecsipadt, a hernyó egész testében megrendüli jeléül annak, hogy még életben van, vagy talán a skorpú ollójára ve t kábító, vagy ölő hatású anyag hatására történt Í rá ngatásszerü mozdulat. Kis idő múlva a másik ollóját kanya ritotta szájához, és ismét a hernyó testébe akasztotta azt. E: a müvelet vagy 5—6-szor megismétlődött, végre mintegy 1! percnyi küzdelem után a hernyó éle'telenül terült el a kaptá f anékdeszkáján.
Az álskorpió nem fogyasztotta el zsákmányát azonnal hanem nagy fáradsággal egy alig 0,8 milimeter széles deszka repedésbe vonszolta, mely munka mintegy 45 percnyi idő vett igénybe, azért, mert a hernyóteste jóval vastagacb vol mint a deszkarepedés, tehát csak nagy erőfeszítéssel tudta az rejtekébe bevonszolni.
-
101 -
Hogy azután mi történt a hullával, nem tudtam megllapitani, megfigyelni, mert a hasadékba oly mélyen vonszolta e a zsákmányt, hogy azt már nem láthattam, de a küzdelem tán 6 óra múlva megkaptam a hernyó testét mumiaszerüen sszeaszva a hasadék szélén ott, ahol azt az álskorpió beonszolta. Valószínűnek tartom, hogy az álskorpió a hernyó istének belső részeiből jóllakva, a megmaradt részt otthagyta Kleisl Gyula.
Október havi tennivalók.
A telelést e hónapban feltétlenül be kell fejezni. A télire eadott mézeslépek sejtjei be legyenek pecsételve (fedve) és jymás mellé kerüljenek; közbe felet vagy üreset helyezni sm szabad. Közepes kaptárakban télire egy családnak 8—10— l kg. mézet adunk, nagy fekvőkaptárakba pedig 14—16 kilo•ammot. Ugyancsak ilyenkor szabjuk át a kasos méhcsaládot kaprba, amely ugy történik, hogy előbb kihuzzuk a nyársakat 5 azután egy éles késsel a lépuccák irányában a kast kétfelé ágjuk, a lépeket kiszedjük, melyekről a méheket a kaptárba :perjük, keretekbe szabva a kaptárba aggatjuk. Kezdőméhészek keressék fel a kasokkal méhészkedőket s a lekénezésre szánt családokat vásárolják meg olcsón, sután egy feloldott salétromba áztatott, de megszántott rongy Rágyújtásával szédítsék le a családot és vigyék haza, csak ra vigyázzanak, hogy a ragályos költésrothadást be ne hur)Iják. Ugyancsak október hónapban (amikor már nem járnak a éhek) helyezhetjük át (ha muszáj) a családokat egy kaptár)1 a másikba, nemkülönben ilyenkor változtathatjuk meg a iptárak helyeit, ha nincsenek jó helyen. Legvégül pedig tisztogassa ki a gazda a méhest, (ha éhese van) hogy ne maradjan ott semmiféle léptörmelék vagy asz, amely az egereknek táplálékul vagy búvóhelyül szolilhatna. Minden jó méhész tartsa kötelességének, hogy terjessze Méhészeti Közlönyt. Aki októberben lép az EME >rába, a befizetett 100 lei tagdíj 1937. évre számit. Az októ;ri, novemberi és decemberi havi lapszámunkat ingyen kapja. Ananász. eper Madame Moutott óriási gyümlesii és a legbőrmőbb fajú palántákat szállítok. — Talajban és éghajlatban nein ilogatós, ugy házi kertekben, mint tömegtermesztésre egyike a gjobb fajoknak. 100 drb. 150 lej franco bárhova, nagyobb rendesnél 20 százalék engedmény. A pénzt előre kérem beküldeni. — ith István gazd. méhészete Cluj. Reg. Carol II. 41—74.
tagjai
-
102 -
Egyleti élet Az igazgató választmány ülése.
Az egyesület igazgató választmánya szept. hó 24-én egyesület házsongárdi méhészeti telepén gyűlést tartott, gyűlésen Pohl Béla alelnök elnökölt. Török Bálint ter elő a tárgysorozatot. A választmány tagjai közül jelen voll Stief Ottó alelnökön kivül Várady Béla, Szigethy Gyula, Hirschfeld Lajos, Seyfried Ferenc jegyzőLajos mint vendég. Az ülés első pontja gyanánt szerepel szept. 14—24 napjain rendezett méhészeti tanfolyam záróvi gája, amelyről lapunk más helyén is megemlékezünk. A zonyitványok kiosztása és a vizsga befejezése után Töi Bálint főtitkár jelentést tett a dregánvölgyi tanulmányi kirándul ról, a telekrészcsere, lakbérleti adó, nagybányavidéki költ rothadásos fertőzés tárgyában érkezett megkeresésekről mi tárgyalta a választmány a Blénesy Károly arra vonatko ditványát, hogy a Méhészeti Közlöny a Gazdával egyesülji de mivel ez az egyesület önállóságának rovására menne, választmány elállt a tervtől. Ismertette a titkár az uj m< egészségügyi törvényt és végrehajtási utasítását, amelyek M. K.-ben is közölve voltak. Az intézkedések tudomásulvéti után beszámolt a legutóbbi ülés óta lefolyt aiudi, diciosí martini és helybeli méhészeti tanfolyamok eredményéről. 1 domásul szolgált, hogy Török Endre és Engly Gusztáv ifjak elvégezték sikerrel a gödöllői méhészeti két éves sz< iskolát és az idén mindketten beiratkoztak a gazdasági SZÍ iskolába. Mély részvéttel vette tudomásul a választmány egyesület két lelkes tagjának gr. Wass Bélának és Hut Lajosnak elhunytát. Végül a telepen szemlét tartva, azt a li nagyobb rendben találta, amiért elismerését is fejezte ki elhatározta, hogy a körpavilon fedelén eszközlendő javitásol a felhatalmazást megadja. Köszönetet mondott az igazga választmány Vára iy Béla igazgatóválasztmányi tagnak az önzetlen áldozatkészségért, amellyel felajánlotta, hogy ardeali kis és nagy kaptárt díjtalanul elkészítteti és az egyest rendelkezésére bocsájtja. Több kisebb ügy megbeszélé-e ul az ülés az elnök éltetésével véget ért.
Beszámoló az ingyenes méhészeti tanfolyamokr
Három, utóbb rendezett sikeres méhészeli tanfolyam számolunk be az alábbiakban: Junius 27—julius 6 között zajlott le a Dicios tartott tanfolyamunk, melyen 24 hallgató vett részt E t« folyamnak megszervezését Bartha Sándor ottani lelkes mé társunk végezte és egyben a tanfolyam rendelkezésére bocs totta mintaszerűen berendezett méhészetét — mindezekért Eg: sületünk hálás köszönetet mond ez uton is Bartha Sá
léhésztársunknak. E tanfolyam záróján a hallgatók között ilen lévő Pekri Géza a Gazd. Egylet alelnöke mondott kedes elismerő szavakkal az előadónak fáradságos munkájáért öszönetet és egyben odanyilatkozott, hogy a jövő évben ő laga is személyesen óhajt tevékenyen részt venni egy ujabb mfolyam megszervezésének munkálataiban. Szeptember 1 — 10 között zajlott le Aiudon egy tanfolyam íelyen 12 hallgató vett részt. E tanfolyamnak megszervezését gy mint a mult évben is Kaba Gyula ottani kedves fáradatatlan méhésztársunk végezte és Vásárhelyi Albert pedig lintaszerü méhészetét bocsájtotta ismételten rendelkezésünkre, me önzetlen és fáradságot nem ismerő munkáért és vendégzeretetért Egyesületünk hálás köszönetet mond. Szeptember 14—24 között rendezte meg Egyesületünk házsongárdi telepén a szokásos őszi tanfolyamot, melyen 5 hallgató vett részt, közöttük 14 cluji róm. kath. gimnázium serkésznövendék is. A tanfolyam vizsgáján az egyesületet Pohl Béla és Stief Utó alelnökök, Török Bálint főtitkárunk, Seyfried Ferencz jegyző s Szántó igazgató válm. tag képviselte. A vizsga befejeztével a hallgatók nevében elsőnek Fosztd. Fodor Gergely Cristesti-Ciceului róm. kath. plébános, tána pedig Puskás Lajos cluji gymn. tanár a cserkész ifjuágnak parancsnoka mondottak köszönetet az Egyesületnek a mfolyam megrendezéséért és egyben az előadónak is az igen rtékes és érdekes előadásáért, melyek nem csupán biztos lapul szolgáltak az okszerű méhészkedés helyes megkezdésnek, de megkedveltették a hallgatósággal a méheket és a élők való foglalkozást is. Mind a három tanfolyam előadói tisztségét Stief Ottó gyeeületünknek alelnöke és tisztb. tagja vállalta és végezte z ő megszokott készségével. i tanfolyamokon résztvevő hallgatók közül többen beiratkozik egyesületünk tagjainak soréba. Tanfolyamokon résztvettek következő hallgatók: Diciosánmartinban: Bartha Sándor, Bartha Dezső, Szász erenc, Pokorny Lőrinc, Antal Dezső, Farkas Antalné, Neufeld ajos, Szász Árpád, Varró Sándor, Musslinger Károly, Nagy liklós, Felmess Gusztáv, Borbély Ferenc, Bordi József, Pekri léza, Orbán Dénes, Duma Dénes diciosánmártini lakósok — )vábbá Bagotai Albert adamos-i Bordi István damban-i, íergely Mózes boziás-i, Ambrus István sibiu i, Birtalan Árpád eua§-i lakósok. Aiudon : Nagy Béláné, Weinrich Károly, Bugán Károlyné, lányai Máthé, Ekrenthal Ákos, Csegezi Vilma, Antal Gyuláné, löhm Sándor aiud-i lakósok, továbbá Datky Árpádné sibiu-i; lerzsabek Rudolf,teiu§-i; Ackermann Ant, teiu§-i; Óváry József, :iu§-i lakósok. Clujon: Puskás Lajos cserkészpajancsnok, Dankóvífs lészló, Jánó Mihály, Kapcza Imre, Kováts Mihály, Krejcsi
Gyula, Rummerlánder Lajos, Mánok Mihály, Máthé Józse Pikéti Károly, Szigetvári Ferenc, Thummerer László, Bereczl György, Kirkosa Sándor, Szigethy Dénes, cserkészifjuság. T? vábbá Mezei István, Platz János, Benedek Jószef Bob Gergel Erdélyi Jenőné, Bodnár Jenő, Iuliu Berindean, cluj-i lakósol Józsa István, sopter:i; Fodor Gergely, criste§ti-ciceului-i; Be náth Mihály, cojocna-i lakósok.
Különfélék
Ingyen kapja a Méhészeti Közlönyt a folyó év októbe november és december hónapjaiban, aki ez év folyamán belé az EME tagjai sorába. A befizetendő 100 lei tagdijat 1937 év számítja az egyesület. A cluji méhészek alkalmi társulása. Örömmel adur hírt több helybeli méhésztársunknak azon szándékáról, hog jövőben állandóbb jelleggel vándorolni óhajtanak méhcsalá* jaikkal. A város környéke nem mondható jól mézelő vidéknél ezért több tagtársunk bejárta a város körüli erdőirtásokat é már találtak is megfelelő területet, mely alkalmasnak látszi nagyobb mézhozam biztosítására. A társaság Bedő Albei Tóth István, Katona Sándor ig.-vál. tagtársaink vezetével in nyitja munkáját. Őszinte szívből kívánunk szerencsét a válla kozáshoz, bárha minél több hasonló kisebb csoport alakúin — ha rövidebb időre is — és ezzel a méztermelést fokozhatnól Az E. M. E. által megállapított kis és nagy k rajza — a kaptár természetes nagyságában — 50 Leiért megrondelhető az egyesületnél az mellett. Méz, viasz és raj árak. Cluj környékén a méz ár 32—40 L., a viasz ára 140—170 L A mülép ára 240—260 I — A viaszt 30% ellenében dolgozzák fel. Olcsóbb lett a Gál Imre tollából megjelent „A Méhgazdí ság üzemtena" c. munka. Az E. M. E. az eredeti 480 leies i helyett eddig is 240 leiért adta tagjainak, most a szerző 18 leire engedte le a könyv árát. A 180 lei és 14 lei postai port beküldése ellenében készséggel küldi meg az egyesület a mur kát, ajánlva az ajánlási díj (10 lei) is beküldendő.
.
Apróhirdetések
Eladók az általam feltalált méhészeti tárgyak: 1. Uj rakodc kaptár 280 L. 2. Röplyuk szűkítő 20 L. 3. Rakodó és fekvőkaptál hoz keretfogó 100 L. 4. Keretlécvágó vályú 40 L. 5. Keretszegélyez ráma 80 L.~6. Műlépragasztó léc 40 L. 7. Rajbefogó 100 L. 8. Gyí mölcs szedő 80 L. 9. Méhlakás bejáró mézelés idejére. 60 Lej. Lakatos Tivadar. Odorheiu. M i n e m Irodalmi él Nyomdai Műintéiet R.-T. nyomása, Cluj 25249
