Projektnapok a Janus Pannonius Múzeum képzőművészeti kiállításaiban

A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve

53

369-376

Pécs, 2015

Projektnapok a Janus Pannonius Múzeum képzőművészeti kiállításaiban Kárpáti Kata Janus Pannonius Múzeum H-7621 Pécs, Káptalan u. 5. e-mail: [email protected]

A pécsi művészeti kiállítások múzeumpedagógiai programkínálatának kialakítását szinte minden esetben megelőzik a következőkben ismertetésre kerülő projektnapok. Ezeket a nagyjából kísérleti foglalkozásokat pályázati forrásokból és szponzorációból finanszírozzuk, így a meghívott iskolai csoportok díjmentesen vehetnek részt a foglalkozásokon. Azt, hogy a meghirdetett programjainkat milyen időtartammal és mely korosztálynak indíthatjuk el, a projektnapok tapasztalatai döntik el. Az iskolákat célzottan választottuk ki, szakköreik és tagozataik szerint, így építhettünk a diákok meglévő ismereteire és tudására, gördülékenyebben ment a párbeszéd. Az ő érdeklődésüket leginkább megfogó programelemeket építettük be a korosztályt célzó állandó programkínálatunkba. Köztudott, hogy a múzeumi foglalkozások nem helyettesíthetik a tanítási órákat, viszont a tanulók a múzeumban hasznosíthatják az iskolában tanultakat, az iskolai órán pedig alkalmazhatják a múzeumi tapasztalatokat. A rajzoktatás nem nélkülözheti azt a vizuális élményanyagot, melyet egy múzeum, kiállítás nyújtani tud. A múzeumlátogatás varázsát az eredeti művel való találkozás adja. A kiállított mű és a kiállításra látogató gyermek közti párbeszéd, a közelebbi kapcsolat lehetősége a műtárggyal olyan formája az aktív tanulásnak, amely alkalmas arra – megfelelő tanítási eszközök bevonásával –, hogy múzeumlátogató, a művészeteket értő és befogadó felnőtté válhassanak. A JPM látogatottsági statisztikájából kiderül, hogy a múzeumlátogatók egyharmada diák, akik leggyakrabban tanári kísérettel, iskolai óra keretében, jellemzően valamelyik ismertebb állandó kiállításunkat nézik meg – egy tanévben maximum két alkalommal. Szolgáltatást – tárlatvezetés, múzeumpedagógiai óra – ugyanolyan arányban kérnek a népszerűbb időszakos, mint az ismert állandó kiállításokhoz. Minden esetben a tanár saját döntése, érdeklődése határozza meg, hogy eljöjjenek hozzánk, amit nyilván megelőz a szülőkkel való egyezkedés, tantervi egyeztetés. Ezért javasoltam, hogy jelképes összegért a helyi iskolák vásárolhassanak éves múzeumbérletet, amellyel valamennyi osztály egy általa választott állandó kiállítást megtekinthet. Az iskolai körülmények között zajló művészeti nevelésben ritkán felbukkanó modern és kortárs alkotások értelmezése sokszor nehézkes, az élményszintű befogadás nem kellően irányított. Programjainkkal bizonyítani kívánjuk, hogy éppen ezek a művek alkalmasak a jelen megragadására, ösztönöznek nyitottabb és innovatívabb gondolkodásra.

370

A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (2015)

A hozzánk látogató tanárok és diákok művészettörténeti és elméleti ismereteik bővítésével közelebb kerülhetnek a modern és kortárs képzőművészethez. A programjaink kialakításánál a célunk az volt, hogy a modern muzeológia “nyitott múzeumokra” vonatkozó követelményeit (pl.: látványosság, élményszerűség, aktivizálás) szem előtt tartva, a látogatóinkat minél mélyebben megismertessük a jelenkor legfontosabb művészeti törekvéseivel, trendjeivel, és ezáltal motivációt kapjanak a későbbi önálló ismeretszerzéshez. A JPM Művészettörténeti Osztálya által szakmailag felügyelt állandó kiállítások legutóbbi múzeumpedagógiai projektjei: 1. projekt címe: „Nagy szökés” helyszín: Martyn Ferenc állandó kiállítás projekt típusa: iskolák közötti verseny célcsoport: általános iskolák, felső tagozat A Martyn Ferenc állandó kiállításban található művek egy-egy csoportjára koncentráló múzeumi óráinkkal felhívtuk a hozzánk látogatók figyelmét Martyn Ferenc művészetének rejtőző értékeire. A művek sajátos formavilágával való ismerkedés és alkotófolyamat hozzájárult a gyerekek kreativitásának, innovatív szemléletének fejlesztéséhez. A Martyn Ferenc műveire koncentráló programunkat iskolai felkészítő óra előzte meg, múzeumpedagógusok által összeállított foglalkoztató csomag és óraterv segítségével. A különböző alkotó feladatok a művész egyes kiemelt festői korszakához kapcsolódtak. Elsősorban csoportmunkákra számítottunk, de természetesen egyéni munkákat is szívesen fogadtunk. A szakmai zsűri által helyezést elért alkotásokat kiállítottuk, a kiállítás megnyitón kerültek átadásra a programot támogató szponzori felajánlások. A műszemlélő elsődleges, élményszintű, zsigeri tapasztalásából és korosztálya szerint elvárható ismereteiből kiindulva építjük fel a tematikus kiállítás-vezetéseket, majd olyan művészeti alapfogalmakat, elemeket használunk (pl. szín, vonal, struktúra, szerkezet, forma, fény és tér stb…), amelyekkel maguk is meg tudják ítélni és vizsgálni a műalkotásokat. Vagyis eljutnak egy emeltebb megértési és értékelési szintre, nem mellékesen a műalkotások élvezetéhez. A szakkör- és osztályfoglalkozások két részből álltak: 1. Az első felkészítő foglakozást az iskolai rajz- vizuális nevelés tanár vezette. Ezt megelőzően a múzeumpedagógusok által összeállított óraterv javaslatot és segédanyagokat valamennyi résztvevő pedagógus számára eljuttattuk. Az órák menetét természetesen a múzeumpedagógus az iskolai rajztanárral együttműködve alakította ki, – a múzeumpedagógusok igyekeztek jelen lenni az iskolai foglalkozásokon. 2. Az iskolai alkotómunkáról és alkotásokról készült fotókat feltettük a múzeum saját weboldalára. A második alkalommal az osztályok ellátogattak a Martyn állandó kiállításba, ahol a múzeumpedagógusok vezették le a foglalkozást. A gyerekek egy órát töltöttek a kiállítótermekben, ahol a kreatív feladatokkal kombinált tárlatvezetés során megismerhették Martyn Ferenc festői és szobrászi életművét. 3. Az elkészült munkákból kiállítást rendeztünk. 2. projekt címe: „Naputazás” – Csontváry művészete közelről helyszín: Csontváry állandó kiállítás projekt típusa: korcsoportos programsorozat, múzeumpedagógiai kiadvány célcsoport: általános iskola

Projektnapok a képzőművészeti kiállításokban

1-2. ábra: Csontváry Múzeum – az Eszperantó utcai óvodások térbeli képeslapot készítenek

371

372


Csontváry művészete – egyedülálló koloritja és képi világa – a magyar kultúra és így az iskolai vizuális nevelés része. A pécsi Csontváry állandó kiállításának 2012. évi újranyitása alkalmából Csontváry munkáira koncentráló, képeinek értő szemlélését segítő múzeumpedagógiai kalauz kiadására nyílt lehetőség. A kiadvány olyan, a kiállításban való eligazodást segítő, játékos katalógus-kiegészítő pedagógiai eszköz, amely kombinációja a kreatív, kereső és a vezető jellegű feladatlapoknak. Korcsoportos programjaink legnépszerűbb elemei kerültek a füzetbe, amely kiegészítheti a családos múzeumlátogatást és a múzeumpedagógiai foglalkozásokat. A játékos feladatok a Csontváry állandó kiállítás anyagába nyújtanak betekintést, így a képzőművészet alapfogalmaiba és izgalmas jelenségeibe. Az iskolai pedagógus előkészítheti, levezetheti a múzeumlátogatást, és a későbbi visszacsatolást is segítő feladatokat is találhat itt. A kiadvány tartalmi felépítése szerint egy rövidebb köszöntővel és önéletrajzi bemutatással indít, követi az állandó kiállítás kronologikus felépítését, és a gyerekek ismeretanyagára építve emel ki témaköröket, feladatokat – emellett térképes és kislexikonos összeállításokat is találhatunk. Megismertet képzőművészeti műfajokkal, a színek jelentésével és a műveket alkotó elemek és formák rendszerével. A kiadvány sokrétűen hasznosítható, egyrészt értelemszerűen az állandó kiállítás tematikus programjainak segédanyagaként, másrészt a pedagógusok által a múzeumi órák oktatóanyagaként, illetve az egyes iskolák között szervezett versenyek feladatsoraként, végül az idegenvezetők és az egyes látogatók számára is egyedi szemléletet biztosít. A kiadvány jellegzetes „szakszövegeivel” nagymértékben hozzájárul a diákok szókincsének bővítéséhez, alkotókészségük, kifejezőkészségük fejlesztéséhez. 3. projekt címe: „Kortárs képzőművészet kortárs gyerekeknek” helyszín: Modern Magyar Képtár projekt típusa: múzeumpedagógiai alkotóműhely célcsoport: középiskolák A pécsi Modern Magyar Képtár állandó kiállításának 2012. évi újranyitása alkalmából a Janus Pannonius Múzeum Művészettörténeti Osztálya – „Kortárs képzőművészet kortárs gyerekeknek” címmel – pécsi kötődésű kortárs művészek munkáira koncentráló múzeumpedagógiai programsorozatot indított középiskolás csoportok számára. Az alkotások mellett ezúttal rendhagyó módon az alkotókkal is kapcsolatba kerülhettek a program résztvevői. A meghívott művészekkel a múzeumpedagógusok előzetesen egyeztetették a feladatokat, anyag- és eszközigényt, ütemezést. A közösen felépített múzeumi órát (Élő Művész – Élő Művészet) a médiaműhelyes interjúsorozatunk alapozta meg. Az iskolákat célzottan választottuk ki, szakköreik és tagozataik szerint (média, képzőművészet és szobrászat). Így a meghívott előadók és művészek építhettek a diákok meglévő ismereteire és tudására is. Leginkább megfogó programelemeket kívántuk kiemelni és beépíteni a középiskolás korosztályt célzó állandó programkínálatunkba. Iskolai felkészítő óra: A múzeumlátogatást megelőző iskolai foglakozást a Médiaműhely (portrériport készítés) programra jelentkező pedagógus tartotta meg az iskolában, a múzeumpedagógusok által összeállított foglalkoztató csomag (óraterv javaslat és segédanyagok) felhasználásával. Az óra végére közösen meghatároztak 5-5 kérdést a megadott témakörökben. A médiaműhelyesek toborzása is ekkor történt. Médiaműhely: A múzeumi program a meghívott művész bemutatásával és tárlatvezetésével indult, elsősorban saját alkotásáról beszélgetett a gyerekekkel. Ezután a „riportertanoncok” portréinterjút készítettek a művészekkel – ezt is két videokamera-állásból vettük fel. A felkészüléshez a PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék


373

és a Művészettörténeti Osztály közösen állított össze segédanyagokat és kész kérdéscsoportokat – ugyanakkor a diákoknak az iskolai felkészítő órán egy saját kérdéssort is össze kellett rakniuk. Élő Művész – Élő Művészet: A Modern Magyar Képtár alkalmi múzeumpedagógiai alkotóműhelyét a kiállító művész saját alkotásának előzetesen javasolt múzeumpedagógiai feldolgozása szerint vezettük le. A médiaműhelyesek dokumentálták az eseményt, a művész munkáját a múzeumpedagógusok és a kísérő tanárok is segítették. A középiskolás korcsoport napi órabeosztása nehézkessé teszi a komplex, ezért hos�szabb időtartamú múzeumi órákon való részvételt. Ez a kísérleti programsorozat a tanáraik támogató jelenlétével lehetővé tette, hogy megismerjük a diákok érdeklődésének irányait, határait. Minden alkalommal a Művészettörténeti Osztály könyvtárának vonatkozó kiadványait is hozzáférhetővé tettük – ez jó ötletnek bizonyult, – igyekszünk ismertté tenni ezt a szolgáltatásunkat a továbbiakban is. A pécsi kötődésű művészekkel való ismerkedés során reméljük felismerték, hogy a korukkal releváns alkotások mi módon kapcsolódnak saját életükhöz, városukhoz. A helyi kultúraközvetítésre jellemző a túlkínálat. Valódi attrakciót jelentő szolgáltatásokat kell felsorakoztatnunk ahhoz, hogy látogatóink kellően aktívvá, motiválttá váljanak a többletinformációk befogadásához. Új generációknak új módon kell a kiállításról mesélni, lehetővé tenni, hogy mélyebbre merülhessenek az egyszerű látványélménynél. Ezért igyekeztünk integrálni a digitális korban felnőtt generációk mindennapjaiban jelen lévő technikákat, médiaeszközöket. 4. projekt címe: „Japán napok” helyszín: Modern Magyar Képtár - Szamurájok és gésák hagyományos japán viselet és kortárs magyar ékszer című időszaki kiállítás projekt típusa: családi napok Az időszaki kiállítás a 19. századi tradicionális japán viseleti darabokat, textileket, ékszereket és használati tárgyakat együtt mutatta be a keleti művészet által inspirált kortárs magyar alkotók kollekcióival. Az európai kultúrkör télhez kötődő jeles napjai, ünnepei közismertek. A Modern Magyar Képtár „Szamurájok és Gésák – Hagyományos japán viseletek és kortárs magyar ékszerek” című tárlata alkalmat kínált a távol-keleti ünnepkör téli időszakának megidézésére. A múzeumpedagógiai foglalkozásokon részt vevő látogatóink matricás kiállítás-felfedező kiadványt kaptak. A kiállítás megtekintése után japán meseolvasás és alkotó tevékenység várta a gyerekeket. Előzetes megbeszélés szerint a gyerekek készíthettek szamuráj sisakot és kardot, szerencsehozó babát (daruma), öltöztethető gésa babát, origami halacskát vagy újévi üdvözlőlapot (oshogazu) japán tradíció szerint, amit a helyszínen fel is adhatnak. Emellett kipróbálhatók voltak a Japán Alapítvány által biztosított hagyományos japán népi játékok és viseletek. A japán filmklub Szilágyi László filmtörténész bevezető gondolataival végig kísérte a kiállítást. Japán mese rajzpályázatot is indítottunk, a híres japán mese – a Momotaro –, a barackfiú történetét feldolgozó alkotásokkal. Magas látogatottságot értek el a családi hétvégi programjaink, így a „Szépség és természet japánul” című, a hét gyógynövény ünnepet megidéző program, amelynek témája a természetközeli ázsiai gyógyászat és szépségápolás volt. Ikebana készítés, shiatsu masszázs bemutató, japán büfé, előadás a gyógynövények szerepéről a japán népi orvoslásban és nőnapi portréfotózás (fodrász- és sminkmesterek gésákat megidéző sminket és korhű hajviseletet készítettek) színesítették a programot.

374


A híres japán „Babaünnep”, a Hina matsuri, vagyis a babafesztivál hagyományos japán ünnepnapjához kapcsolódó családi programon látogatóink megismerkedhettek ennek a különleges ünnepnek a jelentőségével, hagyományaival, és kellékeivel. A műhelyfoglalkozásokon kiállító iparművész segítségével saját fababát díszíthettek a látogatók, a kislányok kokeshi, a kisfiúk nindzsa babát. 5. projekt címe: „Képtelen kaptár a képtárban” helyszín: a jpm valamennyi művészeti kiállítása projekt típusa: gyűjtőmappa feladatlapokhoz Leginkább a helyi közoktatás résztvevőire gondolva született meg a terve egy olyan múzeumi gyűjtőmappának, amely arra ösztönzi a családokat, iskolákat, hogy újra meg újra ellátogassanak az állandó kiállításainkba. Intézményünkben kevés a múzeumpedagógiával foglalkozó szakember, így igény van az előzetesen letölthető, vagy a helyszínen átvehető korcsoportos, ingyenes feladatlapokra, amelynek elméleti és gyakorlati feladatai segítségével megismerhetők többek között az egyes művészettörténeti korok, stílusok alapfogalmai, életkorhoz és előtanulmányokhoz igazodva tudatosítjuk azok határait és meghatározó jegyeit. A feladatlapok gyűjtéséhez egy alkalommal kell megvásárolni a mappát, hogy a gyűjthető, kétoldalas színes feladatlapokat ingyenesen átvehesse a látogatónk bármelyik művészeti kiállításban. A felépítése szerint képekkel, grafikai elemekkel, feladatokkal és információs szakaszokkal strukturál, félévente megújuló játéklapok a korosztályos sajátosságoknak megfelelően emelnek ki témákat, műtárgyakat a kiállítás kronológiáját követve. Ehhez kapcsolódik a mappa kabalafigurájának, a „Képfaló Szörny” történetének megírásáért kitűzött idei meseíró pályázatunk. Emellett rajzpályázatot is hirdetünk „Mit mesélnek a Képtár képei?” címmel. Ez esetben a Képtár lényeit mesébe szőve fedezhetik fel a kiállítást a jelentkezők.


375

Project days in the fine arts exhibitions of Janus Pannonius Museum Kata Kárpáti Before designing the museum education programme offer for arts exhibitions in Pécs, so-called project days are held almost every time. Such experimental sessions are financed by the museum from project funds and sponsorship, thus participation is always free of charge for the invited school groups. Based on experience from the project days we can decide about the duration and target groups of our newly offered programmes. Participating schools were selected purposefully based on their specialisations and workshops so that we could rely on the students' existing knowledge and skills. Programme components that capture their interest the most were then integrated into our permanent programme offer for the particular age group. Our study presents five projects, each built on a separate subject of fine arts.

376


Projektnapok a Janus Pannonius Múzeum képzőművészeti kiállításaiban

Recommend Documents