Projektnapló. Várak határok nélkül. Mátyás Király Általános Iskola 1212 Budapest, Kolozsvári utca április, május, június

Projektnapló Várak határok nélkül Mátyás Király Általános Iskola 1212 Budapest, Kolozsvári utca 61. 2015.április, május, június

Mátyás Király Általános Iskola

Budapest, Csepel XXI. kerület

Iskolánk hetedik osztályos diákjai 38 fővel vettek részt a Határtalanul! program keretében szervezett tanulmányi kiránduláson. Projektünk címe „Várak határok nélkül”, elsődleges célunk volt a Felvidék várainak megtekintése. Szerettük volna, hogy megismerjék diákjaink a történelmi Magyarország határait, a magyar nemzet fogalmát. Kalandozásaink során fontosnak

tartottuk,

hogy

diákjaink

megismerkedjenek

híres

történelmi,

irodalmi

személyiségek szülőhelyével, életével, munkásságával, szerepével a magyar történelemben. Ezáltal erősíteni akartuk a nemzeti összetartozás érzését, hogy becsüljék és értékeljék magyarságukat. Híres emberek, akik példaképként állhatnak a tanulók előtt: II. Rákóczi Ferenc, Mátyás király, Jókai Mór, Balassi Bálint, Thököly Imre, Czinka Panna. A kirándulás lehetővé tette a Kárpátok természeti értékeinek megismerését. Hirtelen kitágult a világ és kézzelfogható közelségbe kerültek a fiatal lánchegység formakincsei és növényzete. A program részeként ellátogattunk a Rozsnyói Magyar Alapiskolába, ahol érdeklődéssel és kedvesen fogadtak bennünket. Nevelési célunk a hazafiságra nevelés, megtapasztalni a hazaszeretet érzését, hogy nem vagyunk egyedül, és támogatni kell az elesetteket és a rászorulókat.

A 7. a osztály tanulói a projekt indulása előtt 1



Előkészítő tevékenységek Fakultatív előkészítő tevékenység: Kirándulás a Gellérthegyre a Citadellához A foglalkozás ideje: 2015. április 8. 8 órától 13 óráig A foglalkozás helye: Budapest, Gellérthegy Kísérőtanárok: Weszprémyné Szeip Csilla és Orosz László Részt vevő gyerekek: 42 fő (7. a és 7. z osztály) Nevelési célok: 

Hazaszeretetre nevelés: A Citadella történetének megismerése



Történelmi ismeretek felelevenítése: Szent Gellért legendájának felelevenítése



Földrajzi ismeretek: A Duna hídjai; a Gellért-hegy kialakulása



Biológiai ismeretek: A tavaszi flóra a dolomitsziklákon



Közlekedési ismeretek: Tömegközlekedés a fővárosban



Egészséges életre nevelés: Gyalogtúra a Gellért-hegy tetejére

A foglalkozás menete: 1. Előkészítő tevékenység: a gyerekek az internet segítségével anyagot gyűjtöttek a Gellért-hegyről és a Citadelláról. Didaktikai feladat: lényegkiemelés, szintézis, analízis, rész-egész viszonya 2. A kirándulás napján reggel nyolckor indultunk Csepel Szent Imre térről a menetrend szerinti HÉV-vel. 3. A Boráros térről gyalog indultunk a Duna parton a Szabadság-hídon át Budára a Gellért-hegy lábához.

2



4. A Gellért-hegy lábától induló tanösvényen felgyalogoltunk a hegytetőre. Közben megfigyeltük a panorámát és a növényzetet. 5. A hegy tetején körbejártuk a Citadellát. A gyerekek megtartották előadásaikat a Gellért-hegyről és a Citadella történetéről. Fejlesztési feladat: értő olvasás és a figyelem fejlesztése volt. 6. Fél órás szabadfoglalkozás, amikor a gyerekek kalandoztak a környező ösvényeken és fejlesztették tájékozódó képességük. 7. Dél körül gyalog elindultunk lefelé a hegyről. Elmentünk a Gellért Szálló mellett, átmentünk a Szabadsághídon és a Duna partján visszaérkeztünk a Boráros térre. Itt HÉV-re szálltunk és visszaérkeztünk 13 óra körül Csepelre. Sajnos a kirándulás napján elég szeles és hideg idő volt, de a gyerekek élvezték a szabad levegőt és a túrát.

A Citadella

3



Gellérthegy

Indulunk a Gellérthegyre 4



A Citadellánál lévő Szabadságszobor előtt

Előadások a Citadella lábánál

5



Előkészítő órák 2015. április 20. A Határtalanul! projekt egyik nem titkolt célja, hogy felkészítse a gyerekeket a látnivalókkal kapcsolatban.

Ennek jegyében az előkészítő órákra való felkészülés, a diákok aktív

részvételével folyt. Öt előkészítő órát tartottunk történelemből, művészettörténetből, magyar irodalomból, énekből és földrajzból. Történelemből, Killi Nóra néni a történelem nagyjaira helyezte a hangsúlyt. Mátyás király életéből PowerPoint bemutatót készített Jelencsik Adél és Bácsik Lili 7. a osztályos tanulók, amelyet az órán előadtak. II. Rákóczi Ferenc életéből Ujfalusi Zoltán és Geier Zsolt 7. a osztályos tanulók készültek fel.

Történelem előkészítő óra Killi Nóra tanárnővel

6



Művészettörténet órán, amely Lukács Kati néni felügyeletével folyt, a felvidéki várak alaprajza, építése és építészeti stílusa dominált. Prezentációt készített a várakról, településekről: Kampel Zsófia 7. a, Jelencsik Adél 7. a, Koczka Zsuzsanna 7. a, Tornóczi Tamás 7. a, Puskás Gréta 7. z, Pető Bence 7. z, Nagy András 7. z, Kormos Ábel 7. z osztályos tanuló.

II. Rákóczi Ferenc prezentáció Ujfalusi Zoltán 7. a osztályos tanuló előadásában Klausz Gáborné tanárnő irányította a felkészülést az irodalom előkészítő órára. Zólyom várának szülöttéről, Balassi Bálintról hárman is gyűjtöttek információkat és készítettek PowerPoint bemutatót: Kampel Zsófia 7. a, Seres Barbara 7. a, Kovács Krisztián 7. a és Farkas Zsolt 7. z osztályos tanulók. Jókai Mórról- aki Czinka Panna cigányprímás nevét tette halhatatlanná- Berkovits Meliton prezentált. Kirándulásunk során Sajógömört is érintjük, ahol Mátyás király a monda szerint megkapáltatta a főurakat. A Mátyás király Gömörben című mondát felolvasta: Borics Dorottya és Putnoki Balázs Krisztofer 7. a osztályos tanulók. 7



Balassi Bálint versét: Hogy Júliára talála, így köszöne neki, Kontra László Konrád 7. a osztályos tanuló szavalta el.

Irodalom előkészítő óra Szilvi nénivel (Klausz Gáborné) Az ének előkészítő órát, Kissné Katona Maria tanárnő vezényelte le. Mivel Kodály Zoltán a Felvidéken is gyűjtött népdalokat, ezért a zeneisek az ő életét dolgozták fel. A prezentációt készítette: Németh Erika 7. z osztályos tanuló. A diákok Czinka Panna életét is ismertették az órán. Marcsi néni felvidéki népdalokat énekelt és tanított meg a zeneis osztálynak. Földrajz előkészítő órán, amelyet Weszprémyné Szeip Csilla tanárnő tartott, a Kárpátok kialakulásáról, formakincséről, és a világörökség részét képező Dobsinai jégbarlangról volt szó. A Kárpátokról bemutatót készített Berkovits Meliton és Borics Dorottya 7. a osztályos tanulók. A Magas-Tátra természeti szépségeit ecsetelte: Meszner Petra, Burik Nanetta és Péter Alex 7. a osztályos tanulók.

8



Művészettörténet előkészítő óra

Földrajz előkészítő óra 9



A tanulmányi kirándulás 2015. május 5-8-ig Várak határok nélkül, ezzel kapcsolatos történelmi, kulturális, egyházi emlékeink a Felvidéken. Kísérő tanárok: Juhász Katalin: intézményvezető- matematikatanár Weszprémyné Szeip Csilla- projektvezető- 7. a osztályfőnöke, biológia- és földrajztanár Orosz László- 7. z osztályfőnöke- kémia- és testneveléstanár Csákány András- informatikatanár 10



Első nap: Budapest- Fülek- Rimaszombat- Sajógömör- Rozsnyó- Várhosszúrét Kedden reggel találkoztunk az iskola előtt, ahonnan 6 órakor indultunk.

Indulás a busszal Füleken megtekintettük a várat, felidéztük a vár történetét. A Füleki várat 1483-ban foglalta el Mátyás király hadserege. A háromszintes lakótorony paleontológiai, régészeti leleteket és korabeli berendezési tárgyakat, fegyvereket, ágyúgolyókat, középkori páncélt rejtett. A 17. század volt Fülek fénykora. Ebben az időben politikai és katonai fellegvárnak számított. A helyi régészeti ásatások leleteit megtekintettük a vártoronyban kialakított múzeumban. Az óvárosban megnéztük a helytörténeti múzeumot és a helyi Magyarság Házát.

11



A Füleki várnál

A Füleki vár 12



Ezután Rimaszombatra érkeztünk, ahol Petőfi Sándort tiszteletbeli táblabíróvá választották, és itt született Tompa Mihály költő is. Itt városnéző sétát tettünk, közben megtekintettük a látnivalókat. 1335-ben Károly Róberttől kapta kiváltságait a város.

Rimaszombat Sajógömörön Mátyás király szobrát tekintettük meg, ez közvetlenül kapcsolódik az iskolai tananyaghoz, hiszen történelemből tanulták Magyarország középkori történetét. Mátyás király emlékének tiszteletére nemzetiszínű szalagot helyeztünk el a szobron. Meghallgattuk egy diákunk előadásában iskolánk névadójának életét. Itt megnéztük Czinka Panna cigányprímás szobrát is. Czinka Panna története, említése az irodalomban Jókai regényében lelhető fel. Felidéztük életének főbb szakaszait tanulói előadás segítségével. Rozsnyó Főterén különböző építészeti stílusok sorakoznak egymás mellett. Megnéztük a Diák-templomot, székesegyházat és az őrtornyot.

13



Sajógömör: Mátyás király szobra

Sajógömör: Czinka Panna szobra 14



Meglátogattuk a Rozsnyói Református Egyházközség Alapiskoláját, találkoztunk hasonló korú gyerekekkel, ajándékokkal leptük meg őket. Az iskola igazgatóhelyettese és hetedikes diákok vártak bennünket egy nagyon kedves műsorral. Ezután átadtuk a gyerekeknek készített könyvjelzőket és a pedagógusoknak szánt iskolatörténeti könyveket.

Rozsnyó Főterén

Rozsnyó: Őrtorony 15



Rozsnyó: Református Egyházközség Alapiskolája Várhosszúréten megnéztük a katolikus templomot, és a II. világháborús emlékművet. Tiszteletadásként nemzeti színű szalagot helyeztünk el a hősök emlékére. A II. világháború eseményeivel történelem óra keretében találkoznak a diákok nyolcadik osztályban. A templomot az Andrássy család építtette barokk stílusban. Pedagógiai nevelési célunk, hogy megerősítsük a gyerekekben a különböző vallások tiszteletét, a templomokban a helyes viselkedés szabályait. A megemlékezés után elfoglaltuk a szállásunkat és kipakoltunk. Este a vacsora után rövid kvízjátékot szerveztünk, hogy a nap során látott nevezetességek tudatossá váljanak a gyerekekben. Ezután esti túrát szerveztünk a faluban. A vacsora zöldségleves és milánói makaróni volt.

16



Várhosszúréten a II. világháborús kopjafáknál megemlékezés

Várhosszúréten a katolikus templom 17



Várhosszúréten esti túra

Esti kvízjáték 18



Második nap: Krasznahorka- Betlér- Kassa- Szepsi- Várhosszúrét Krasznahorkai vár aljában álltunk meg a busszal, innen rövid túrával közelítettük meg a várat. Oklevél 1341-ben említi először. 2012-ben leégett, a falak megmaradtak, de még folynak a helyreállító munkák. Fel kellett hívni a tanulók figyelmét a meggondolatlan viselkedés következményeire, hiszen fiatalok cigarettázásának vagy kerti avar égetésének a következménye

lett

a

tűzvész.

Nyomatékosítottuk

a

gyerekekben,

hogy minden

cselekedetünknek következményei vannak. A várban forgatták 1976-ban Mikszáth: Beszterce ostroma c. regényének tévéfilm változatát. Betléren az Andrássyak kastélyát tekintettük meg, amely a 17. század végén várkastélynak épült. A kastélyt 1880-ban korszerűsítették eklektikus stílusban. Híres vadásztrófea gyűjteményét és barokk könyvtárát is megnéztük.

A Krasznahorkai vár újjáépítése

19



A Betléri kastély Kassa, 2013-ban Európa kulturális fővárosa volt. A város nevezetességei közül megnéztük a Miklós-börtönt, Márai szobrát, a Szent Erzsébet Dómot és annak a kriptáját, ahol II. Rákóczi Ferenc van eltemetve, és a Rodostói házat. Történelmi ismereteket idéztünk fel, a Trianon előtti Magyarország magyar emlékeit megtekintve. 1644-ben itt kiáltották ki a rendek I. Rákóczi Györgyöt Magyarország fejedelmévé.

Részleteket hallgattunk Márai Sándor

bölcsességeiből, megismertük Szent Erzsébet életét. Az Árpád-ház szentjeire emlékeztünk. 1906-ban temették újra II. Rákóczi Ferenc fejedelmet a Dóm kriptájában. Kassa 1938-ban az első bécsi döntés értelmében visszakerült hazánkhoz. 1906-ban a Rodostóból hazahozott II. Rákóczi Ferenc fejedelem hamvait. Márványkoporsóját nemzeti színű szalagos koszorúk sokasága borítja. Ebben a kriptában található Zrínyi Ilona és Bercsényi szarkofágja is. Egy kicsit elszorult a szívünk, amikor meghatódva elénekeltük a magyar Himnuszt és koszorút helyeztünk el tiszteletünk jeléül. 20



Szepsin a városközpontot néztük meg. Itt született Egressy Béni a Szózat megzenésítője. A szállásra érkezve megvacsoráztunk, majd Kérdezz-felelek játékot játszottunk a nap látnivalóiból. Este a helyi hagyományőrző egyesület nyilazni tanította a gyerekeket. Akinek kedve volt Laci bácsival röplabdázott. A vacsora paradicsomleves és sült csirke volt.

Kassa: Márai Sándor szobránál

Kassa: Rodostói ház 21



Kassa: Szent Erzsébet Dóm

A Dóm kriptája: II. Rákóczi Ferenc sírja 22



Szepsi: Egressy Béni szobránál

Várhosszúrét: nyilazni tanítják a gyerekeket

23



Harmadik nap: Késmárk- Poprád- Tátralomnic- Várhosszúrét Késmárkon megnéztük az evangélikus templomot, a Thököly mauzóleumot, és a várat. Városi jogot 1269-ben kapott. A gótikus eredetű várkápolnában a Laszkiak és a Thökölyek sírjai láthatók. A mauzóleumban rövid megemlékezést tartottunk Késmárk híres szülötteiről: Thököly Imre felső magyarországi és erdélyi fejedelemről és Görgey István honvéd századosról és történetíróról. Az evangélikus fatemplom a vármegye egyik artikuláris temploma

volt.

Az

1550

személy

befogadására

alkalmas

építmény

belső

tere

fafaragványokkal gazdagon díszített.

A késmárki várban

A késmárki vár előtt 24



A késmárki Fatemplom előtt

Thököly Mauzóleum: Kati néni Kovács Krisztiánnal megkoszorúzza az emléktáblát

25



Poprád a Tátra fővárosa, régi idegenforgalmi központ. Oklevélben 1256-ban említik először. A Tátra Múzeum természetrajzi és néprajzi gyűjteményét interaktívan tekintettük meg. Tátralomnic, a Lomnici-csúcs alatti üdülő település. Otthoni gyűjtőmunka alapján a Kárpátok földrajzi jellemzőit ismertették a diákok: az Eurázsiai-hegységrendszer része, fiatal lánchegység, az újidő harmadidőszakában kb. 70 millió évvel ezelőtt alakult ki, a Magas Tátra az Északnyugati- Kárpátok legmagasabb része, itt található a Gerlachfalvi-csúcs a Kárpátok legmagasabb pontja. Tátralomnicról Lanovkával mentünk fel a Kőpataki obszervatórium és a Lomnici-csúcs aljába. A hóhatár felett voltunk, ezért a diákok nagy hógolyózásba kezdtek és élvezték a májusi havat. Miután a szállásra érkeztünk, megvacsoráztunk, majd csapatjátékot játszottunk a gyerekekkel: Ki tud többet a Kárpátokról? című vetélkedő címmel. Laci bácsi sötétedés utáni esti túrára vitte a gyerekeket.

Poprád

26



A Magas-Tátra havas csúcsai

Tátralomnic 27



Az örök hó birodalmában

A májusi hó

28



Negyedik nap: Dobsina- Besztercebánya- Zólyom- Budapest A Dobsinai-jégbarlang látogattuk meg, amely 2000 óta a Világörökség része és 1870-ben fedezték fel. A barlang hossza 1483 m, és egy 21 km hosszú barlangrendszer részét képezi. A Gölnic folyó földalatti vízfolyásai alakították ki. A barlang háromszintes, a jég birodalma az alsó szinten található. 5000-7500 évvel ezelőtt keletkezett úgy, hogy belseje beszakadt, és a belső hideg levegő az északi bejáraton nem engedte be a külső meleg levegőt. A barlang levegőjének hőmérséklete 0 Celsius fok, jégrétegeinek a vastagsága 30-40 m, térfogata 110000m3. Sajnos csak a bejáratig jutottunk, mert május 15-én lesz a nyitás.

A Dobsinai jégbarlangnál Rövid városnéző sétát tettünk Besztercebányán, amelyet IV. Béla emelt városi rangra. Látnivalók, amelyeket megnéztünk: IV. Béla király tér, Tűztorony, székesegyház, belsővár kapuja, Mátyás ház, Szent Katalin templom. Várát, megerősített falait a 13. század második felében kezdték építeni. A katolikus gimnázium kertjében kuriózumnak számító, mintegy százéves, védett bodzafa található, amelynek magassága eléri a 8 métert, törzsének kerülete165 cm, koronájának átmérője 10 m körüli. 29



Besztercebánya: Mátyás ház

Besztercebánya: IV. Béla király tér

30



Besztercebánya

Mátyás ház 31



Megtekintettük a Zólyomi vadászkastélyt, ahol Balassi Bálint született. A várban elhelyezett emléktáblánál kis koszorút helyeztünk el, ismertették a gyerekek Balassi Bálint életét és egy Balassi vers felolvasásával tisztelegtünk a költő emléke és munkássága előtt.

A Zólyomi vadászkastélyban a Balassi emléktáblánál

A Zólyomi várban

32



A Zólyomi vár kapuja előtt Búcsút vettünk a Zólyomi Vadászkastélytól. Elérkezett a hazautazás ideje, úton hazafelé összefoglaltuk a négy nap érdekességeit egyéni teszt formájában. Este hat körül értünk Budapestre az iskola elé.

Indulás haza

33



A hazaút

Természetesen a sok látnivaló mellett azért jutott idő egy-egy fagyizásra és szabad időre is.

Fáradtan, de sok élménnyel, emlékkel érkeztünk haza. Ez a kirándulás „Határtalanul” jó volt! 34



Bemutató óra 2015. május 20. Várak Kastélyok

35



Értékelő órák 2015. május 22. A tanulmányi kirándulás eseményeinek és állomásainak ismertetése Az értékelő órát Weszprémyné Szeip Csilla tanárnő, projektvezető tartotta. Az első prezentáció segítségével végigkövettük az út során megismert várakat, a történelem sodrában betöltött szerepüket.

Osztálykirándulás 2015.05.05-08.

Várbemutató prezentáció

36



A következő bemutatóban, azokat a településeket jártuk be virtuálisan, ahol a Határtalanul! kirándulás keretében megfordultunk, kiemelve azokat a híres magyar történelmi és irodalmi személyeket, akik hazánk fejlődésében és nemzeti egységének megteremtésében és európaivá válásában jelentős szerepet töltöttek be. A harmadik prezentáció a Kárpátok és azon belül a Dobsinai jégbarlang kialakulását ismertette. A második órában a gyerekek mesélték el szubjektív élményeiket.

Kassa címere

A Kárpátok formakincse 37



Témanap Nemzeti Összetartozás Napja Június 4. A témanapot a nemzeti összetartozás napján tartottuk meg, így is emlékezve az elszakadt magyarságra határainkon túl. A tanulmányi kiránduláson részt vett diákok történelmi tájékoztatást nyújtottak a tanulóknak a Trianonról, az elcsatolt területek történelméről, a békekötésről és annak következményeiről, az elcsatolt területek magyarságának sorsáról, nehézségeiről. A hetedik osztályosok beszámolót tartottak a kiránduláson szerzett élményeikről, a látottakról, fotókiállítást rendeztek, térképen megmutatták a bejárt helyszíneket, városokat. Prezentációk készítésével tettük emlékezetesebbé a nemzeti összetartozás napját. A kiállítási tárgyak a témanap előtt két héttel már megtekinthetőek voltak. A kiránduláson részt vett tanulók kiscsoportokban, váltva egymást, válaszolnak a tárlatot megtekintő diákok kérdéseire. Az előadásokon az osztályok, amelyek nem vettek részt a kiránduláson, forgószínpadszerűen vett részt. Hangsúlyoztuk, hogy a határon túl élők sorsáért felelősek vagyunk mi is.

Teleki Pál „vörös térképe” 38



Műsor A nemzeti összetartozás napja Történelmi háttér AZ ÚT TRIANONIG Magyarország a vesztes központi hatalmak oldalán vett részt az első világháborúban. Alapvetően ez pecsételte meg sorsunkat, bár e tény önmagában nem járt volna együtt nagyarányú területveszteségekkel, hiszen Németország is csak területének 10%-át vesztette el. A nagyhatalmak döntése – ami meghatározó kiindulópontnak bizonyult – az volt, hogy a továbbiakban nincs szükség az Oroszország és Németország közötti egyensúlyozó szerepet betöltő Osztrák–Magyar Monarchia megtartására. 1918 tavaszán fogadták el az antant vezetői az Osztrák–Magyar Monarchia földarabolásának gondolatát. Gróf Tisza István október 17-én elismerte a magyar országgyűlésben a háborús vereséget. Az 1919. január 18-án Versailles-ban megnyílt párizsi békekonferenciára a vesztes országokat nem hívták meg. A győztesek két hónap alatt nagyjából kialakították a későbbi békeszerződésből megismert határokat. 1920. január 7-én magyar békedelegáció látogathatott Párizsba Apponyi Albert gróf vezetésével, Bethlen István és Teleki Pál grófokkal a soraiban. Utóbbi azonban hiába vitte magával a híres, ún. vörös térképet, amely Magyarország tényleges etnikai viszonyait ábrázolta az 1910. évi népszámlálási adatok alapján; hiába mondott figyelemre méltó beszédet Apponyi Albert angolul és franciául is, az 1919 tavaszán megállapított határokon már nem lehetett változtatni. A nemzetközi elismerés és a jövendő gazdasági talpra állás érdekében nem maradt más lehetőség, mint a békediktátum aláírása.

39



A TRIANONI DÖNTÉS 1920. június 4-én a Versailles melletti Nagy-Trianon palotában aláírták az első világháborút Magyarország számára lezáró békét. Az okmány – az 1919. évi saint-germaini osztrák békeszerződéssel együtt – szentesítette az Osztrák–Magyar Monarchia szétesését, valamint az ezeréves fennállását alig negyedszázaddal korábban ünneplő történelmi Magyarország felosztását. A trianoni békedöntéssel Magyarország területének több mint kétharmad részét vesztette el, nagysága 282 870 km²-ről (Horvátország nélkül) 93 963 km²-re csökkent.

Petőfi Sándor: Magyar vagyok Magyar vagyok. Legszebb ország hazám Az öt világrész nagy területén. Egy kis világ maga. Nincs annyi szám, Ahány a szépség gazdag kebelén. Van rajta bérc, amely tekintetet vét A Kaszpi-tenger habjain is túl, És rónasága, mintha a föld végét Keresné, olyan messze-messze nyúl. Magyar vagyok. Természetem komoly, Mint hegedűink első hangjai; Ajkamra fel-felröppen a mosoly, De nevetésem ritkán hallani. Ha az öröm legjobban festi képem: Magas kedvemben sírva fakadok; De arcom víg a bánat idejében, Mert nem akarom, hogy sajnáljatok. 40



41

Projektnapló. Várak határok nélkül. Mátyás Király Általános Iskola 1212 Budapest, Kolozsvári utca április, május, június

Recommend Documents